2001. évi XVII. törvény

az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról[1]

Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A pragmatica sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek. 1944. március 19-én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista-nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket.

A szövetséges hatalmak katonai győzelme véget vetett ugyan a német megszállásnak és az ennek árnyékában létrejött diktatúrának, az ország azonban szabadságát nem nyerte vissza. A korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát.

Népünk az Európától való leszakadással, a gazdasági és társadalmi zsákutcába kerüléssel és a morális értékek megrendülésével sínylette meg szuverenitása legutóbbi, közel fél évszázados hiányát.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatásától is érintve történelmünk legújabb fordulata ismét megajándékozta a nemzetet a szabadság kincsével: az ország szuverenitása visszanyerésével.

1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, így az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében saját sorsát.[2]

Szabadságunk visszaszerzésével valóra vált a Zrínyiek és Thököly, a Rákócziak és Kossuth, forradalmaink és szabadságharcaink hőseinek és velük a magyar nép egészének álma.

Az Országgyűlés attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy szuverenitásunk visszaszerzésével és a magyar nép százados szabadságvágya valósággá válásával a nemzet a legnagyobb értéknek: a szabadságnak jutott ismét a birtokába, az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét törvényben örökíti meg.

2. § 1991. június 19-ének, az utolsó idegen megszálló katona hazánkból történt eltávozása napjának emlékér június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja.

3. § Szabadságküzdelmeink vívmányának, a kivívott szabadságnak tiszteletére június hó utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánítja.

4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke