19/2001. (VI. 20.) OM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló - többször módosított - 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai irányelve, III. RÉSZ "RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KISEBBSÉGEKKÉNT" cím G) fejezetét követően, az e rendelet mellékleteként kiadott
a) "H) BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS",
b) "I) GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS", továbbá
c) "J) RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS"
fejezettel egészül ki.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 19/2001. (VI. 20.) OM rendelethez
H)
BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Bolgár nyelv és irodalom
(A tanítási nyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi iskolák számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Kommunikáció. Beszédtevékenységek. Szöveg. | ||
A nyelv — a kommunikáció eszköze. Szövegfajták a kommunikáció célja szerint: társalgási szöveg, tudományos szöveg, szépirodalmi szöveg. | A közbeszédi nyelv közléseinek megértése — a hivatalos és nemhivatalos kommunikációban. Párbeszéd készsége — részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével. Beszédmonológ készsége rövid, monológjellegű felszólalások összeállítása, tekintettel a kommunikatív célra. Tudományos és szépirodalmi szövegek felismerése. Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési felszólítási beszédfordulatok között. A bolgár beszédetikett alkalmazásának készsége beszédviselkedésnél új szituációban. Az életkornak megfelelő optimális írási és olvasási tempó hang nélkül és fennhangon. Olvasás értéssel és bolgár kiejtéssel. Kifejező olvasás. Szabadon írás cirill betűkkel. | Közbeszédi, tudományos és szépirodalmi szövegek felismerése. Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésfeltevés, válaszadás. A bolgár beszédetikett szóbeli fordulatainak elsajátítása. Készség szöveg írásos megfogalmazására a bolgár beszédetikett szerint — üdvözlés, levél stb. Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására. Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
A szöveg témája, kulcsszavak és alapgondolata. Elmesélés: részletesen és röviden. Fogalmazás. Elbeszélő fogalmazás. Leíró fogalmazás. Elmélkedő fogalmazás. Szövegszerkesztés rövidítés, betoldás, helyettesítés és szövegáthelyezés útján. | Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg részeire bontása címadással. Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmesélése. Fogalmazási készség adott kezdettel. Hétköznapi esetek elmesélése. Képsorozat elmesélésének készsége. Festőművész képének leírási készsége. Szépirodalmi szöveg értelmezésének készsége. Különböző szövegszerkesztési fajták elvégzésének készsége. Saját beszéd ellenőrzési és korrigálási készsége új szituációban. | Olvasásá bolgár kiejtéssel. A grafikus jelek interferenciájának leküzdése cirill betűkkel való írás során. A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával. A szöveg részekre tagolása. Mesék epizódjainak elmesélése megadott vázlat szerint. Mondatalkotási készség, rövid szöveg fogalmazása saját élményről. Tárgyak és jelenségek leírása. Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, a helyesírásnál jelzett normák betartásával. |
A bolgár nyelv eszközeink megértése és felhasználása. | ||
A mondat mint építő egység. Mondatfajták a közlés célja szerint. Intonáció és központozás. Szórend. Egyszerű és összetett mondat. Egyenes és függő beszéd. A szó értelmi oldala. Szóképzés. Egy- és többjelentésű szavak. A szó közvetlen és átvitt értelme. Tő- és származékszavak. Rokon szavak. A szó töve. Összetett szavak. A szó grammatikai oldala (gyakorlati szinten). Főnév. Melléknév. Főneves-mellékneves szókapcsolatok. Számnév. Személyes névmások. Ige. Segédige (съм). | Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzésének és használatának készségé. Bolgár szórend és intonáció használata a mondatban. Egyszerű és összetett mondatok felismerésének és egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége. Egyenes beszéd függő beszéddé alakításának készsége. Nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinálásának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban. A társadalmi érintkezés, családi és iskolai környezet alapszókincsének használata. Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar lexémák közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése. Szavak képzésének, rokon szavak megtalálásának és helyesírásuk ellenőrzésének készsége. A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten. Melléknevek és számnevek összefűzése főnevekkel. A névszókat helyettesítő szavak jelentésének és használatának megértése. Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata az életből vett esetek elmesélésekor. | Mondatfajta megnevezése konkrét esetekben. Egyszerű és összetett mondatok felismerése. Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében). A névszók nemének megalapítása. A szavak többes számának képzése és helyesírása. A névszók névelős alakja; beszédhelyesség a hímnemű főnevek névelős alakjával kapcsolatban. A melléknevek fokozásának használata. Személyes névmások használata az ismétlések elkerülésére. Az igék számának, személyének és idejének felismerése a bolgár nyelvben. A jelen és jövő idő képzése. A jelen idejű végződések helyes használata beszédben és írásban. Befejezett és folyamatos múlt idő képzése. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Határozószók. | A határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben. | ||
Elöljárószók, kötőszók és módosító szók. | A fontosabb elöljárószók és kötőszók jelentésének megértése, és helyes használatuk a mondatban. A szavak elválasztása. | ||
A szó hangzási oldala. | |||
A bolgár ábécé. Nyitott és zárt magánhangzók. Zöngés és zöngétlen, lágy és kemény mássalhangzók. | A zöngés és zöngétlen mássalhangzók kiejtése és helyesírása; az c és m mássalhangzók; mássalhangzó-torlódás. | A cirill ábécégrafikus jeleinek megfelelő használata. A szavak magánhangzóinak helyes használata beszédben és írásban. Zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása. | |
A polgár folklór és szépirodalom alkotásainak befogadása. | |||
Ógörög mítoszok és bibliai példabeszédek. | Adaptált mítoszok és bibliai példabeszédek olvasása megértéssel és elmesélése. | Folyékony olvasás és rövid mítoszok elmesélése. | |
Bolgár népköltészet. A bolgár ünnepek kalendáriuma. Bolgár népszokások. | Érdeklődés a népköltészeti hagyomány iránt; mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt. Vonzalom a bolgár ünnepek és népszokások iránt. | ||
Tudjon mondani jókívánságokat (legalább 5) a bolgár ünnepekkel és szokásokkal kapcsolatban. | |||
Szerzői mesék. | Magyar népmesék és európai szerzők meséi elmesélésének készsége bolgár nyelven. | A mesék által keltett élmények megfogalmazása tanító segítségével. | |
Bolgár klasszikusok gyermekeknek szánt művei. | Mesealkotás. A műalkotás teljes értékű befogadásának | Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, álláspontját önállóan megfogalmazni. | |
Kortárs gyermekirodalom. | készsége. A műalkotás egyes részei megértésének, elmesélési vázlat összeállításának készsége. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz felfogásának érzéke. Olvasónapló készítése. Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálása segítségével. | ||
Az olvasottak rövid leírása, az olvasónaplóban. | |||
Bolgár versek elmondása, és részvétel a jelenetekben. | |||
Alkotók és művek
- Bolgár népmesék és bolgár szerzők: Angel Karalijcsev, Szvetoszlav Minkov, Valeri Petrov és mások meséi.
- Bolgár gyermekírók: Petko Szlavejkov, Ivan Vazov, Elin Pelin, Kiril Hrisztov, Konsztantin Konsztantinov, Eliszaveta Bagrjana, Dora Gabe, Aszen Razcvetnikov, Emilijan Sztanev és mások tetszés szerint.
- A világ klasszikus gyermekíróinak: Charles Perrault-nak, a Grimm fivéreknek, Andersennek, Mark Twain-nek, Oscar Wilde-nak, Erich Kästnernek, Astrid Lindgrennek, Gianni Rodarinak és másoknak művei (tetszés szerint).
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Kommunikáció. Beszédtevékenységek. Szöveg. | ||
Beszéd-érintkezés. Beszédhelyzet. Hivatalos és nemhivatalos érintkezés az élet közbeszédi szférájában. | Tájékozódás a beszédszituációban — a kommunikáció tárgyának, résztvevőinek, körülményeinek és céljának meghatározása. | Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék és véleménynyilvánítás, tájékoztatás. Párbeszéd reprodukálása. |
Adekvát beszéd-viselkedés készsége hivatalos és nemhivatalos körülmények között. | Rövid tudományos-tankönyvi szöveg pontos és folyékony olvasása. | |
Beszédetikett a hivatalos és nemhivatalos érintkezésben. | A bolgár beszédetikett fordulatainak elsajátítása. | A két nyelv beszédstandard-kifejezései közötti interferencia leküzdése. |
A bolgár és a magyar beszédetikett összehasonlítása. | ||
Szöveg. | A szöveg témájának és mikrotémáinak értelmezése. Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége. | A szöveg alapvető értelmének megértése. A szöveg bekezdésekre tagolása. |
Elmesélés. | Ismert szöveg részletes elmesélésének | Mese elmesélése. |
Fogalmazás. | készsége; összefoglaló elmesélés készsége. | |
Leírás. | Tudományos és művészi leírás befogadása. Tudományos leírás és a művészi leírás elemeinek reprodukálása. | Természeti kép, tárgy, ember, környezet leírásának készsége. Tudományos tények leírása. |
Elbeszélés. | Művészi elbeszélés befogadása és reprodukálása. | Szóbeli elbeszélés élmény alapján. |
Elmélkedés. Tudományos szöveg. Kulcsszavak. Terminusok. A tudományos szöveg nyelvtani sajátosságai. | Elmélkedés szövegének felépítési készsége — a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Az elmélkedés és elbeszélés befogadása tudományos szövegben. A nyelvi sajátosságok elemzése; a szavak és mondatok megválasztása és fűzése tudományos szövegben. Az információ tartalmi összefoglalásának készsége. | Az elmélkedés és elbeszélés befogadása tudományos szövegben. A terminusok jelentésének megértése. Jegyzetelési készség. |
Tananyag. | Tananyag elemzésének készsége. Tudományos kérdés megválaszolásának készsége — érvelés. | Tananyag vázlata összeállításának készsége. |
A hivatalos kapcsolatok szövegei — meghívás, üdvözlés; hirdetés. | Szövegalkotás készségének életszituációkban való alkalmazása — üdvözlés, meghívó hirdetés távirat stb. írása. | Írásbeli szövegalkotás készsége a bolgár beszédetikett szerint (szabadon választott). |
A bolgár nyelv eszközeinek megértése és felhasználása. | ||
A mondat — a szöveg építőeleme. | ||
Mondatfajták — kijelentő, kérdő, | A bolgár irodalmi nyelv szintaktikai eszközei megértésének készsége. | A mondatfajták felismerésének és elemzésének; céljuk és összetételük alapján. |
felkiáltó, felszólító; egyszerű és összetett. | ||
Fő és másodlagos mondatrészek az egyszerű mondatban — alany és állítmány | Szintaktikai eszközök megválogatásának és kombinációjának készsége saját gondolatok Kifejezésére új szituációban. Különböző mondatfajták alkotásának készsége és a mondatok szöveggé fűzése; mondat- és szövegszerkesztés. A specifikus bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. A magyar intonáció interferenciáinak leküzdése. Az írásjelek helyes használata a különböző mondatfajtáknál | Különböző mondatfajták összeállítása, átalakítása és szerkesztése. A mondat bolgár intonációjának ismerete. A különböző mondatfajták központozásának ismerete. Az egyszerű mondat részeinek felismerése; az egynemű mondatrészek használata. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
A fő és másodlagos mondatrészek helyes és megfelelő használata az egyszerű mondatokban szöveggé fűzésük során. Azonos nemű mondatrészek használata a leírásban és az elbeszélésben. A frázis-összekötő eszközök felismerése és használata a szövegben. | A kötőszavak helyes és célszerű használata a szóösszetételekben és a mondatban. | ||
A szó mint szótári egység. | |||
A szavak jelentése és használatuk a beszédben. A bolgár nyelv szókészlete. Törzsszavak; átvételek és idegen szavak; terminusok, nemzetközi terminusok. | Olyan szókincs ismerete, amely lehetővé teszi az érintkezést az élet különböző szféráiban a tanulók életkori lehetőségeinek megfelelően. | A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete. | |
A két nyelv közös szavainak felismerése és elemzése. | |||
A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése. | |||
Szótárfajták. | Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. | Szótár használata (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.). | |
Szinonimák; antonimák; homonimák. | Szinonimák, antonimák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében. | Szinonimák, antonimák, homonimák megértése a bolgár nyelvben. | |
Alapjelentés, átvitt értelem; a többjelentésű szavak. | Megértés; a szavak alap és átvitt jelentésének helyes és célszerű használata bolgár szövegekben. A szavak többértelműségének értelmezése a nyelvben. A szókincs önálló gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. | A szavak alap és átvitt értelmének megértése bolgár szövegekben. Egy szó több lexikai jelentésének megértése. | |
A szókincs gazdagításának készsége és a két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése a tanár segítségével. | |||
A szó grammatikai jelentése. A szófajok. | |||
Nyelvtani sajátosságok. A szó felépítése; morféma-fajták. Szóképző morfémák és Összetett szavak és összetett, rövidített szavak. A szó alapformája. | A szavak nyelvtani sajátosságai meghatározásának készsége a bolgár nyelvben. A szó részei meghatározásának készsége és a morfémák helyesírása. A morfémák összehasonlítása a két nyelvben. | A morfémák értelmének, megértése. | |
A szavak végződéseinek helyes alkalmazása | |||
Szóképzés készsége igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. | Igekötőkkel és képzőkkel képzett új szavak értelmének megértése. | ||
Rokon szavak helyes kiejtésének és írásának készsége. | Rokon szavak felismerésének és a szavak helyesírása ellenőrzésének készsége. | ||
A szó alapformájának meghatározása; ismeretlen szavak alapformájának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban. | Ismert szavak alapformájának meghatározása a bolgár nyelvben. | ||
A névszók stilisztikai funkciójának megértése. | |||
Önálló és nem önálló szavak. Névszók — főnév; melléknév; számnév. Összetett névszói alakok. | A névszók helyes és célszerű használata a | A névszók helyes és célszerű használata | |
A nem és a szemlélet fogalmainak megnevezési készsége. A névszók egyeztetése nemben és számban; névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. | A különböző névszófajták felismerése a bolgár nyelvben. | ||
A névszók nemének és számának felismerése; a névelős alakok helyes használata. | |||
Az ismert névszók helyes kiejtése és írása. | |||
Helyettesítő szavak — névmások. Fajtáik — személyes, visszaható, mutató, kérdő, viszonyító. | A névmások funkciójának értelmezése a szövegben. A névmások mint kötőszavak használata a mondatban és a szövegben. Beszédhelyességi és helyesírási készség. | Szövegszerkesztés a névszóknak névmásokkal való helyettesítése útján az ismétlések elkerülésére. | |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Ige. Az alapigeidők — jelen, jövő, befejezett múlt, folyamatos múlt. | Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. Igeidők együttes használatának készsége. Használatuk alapjelentésben és átvitt értelemben. Stilisztikai funkciójuk érzékelése. | Igék megértése és használata elbeszélő szövegben. Jelen, befejezett múlt, folyamatos múlt és jövő idő használata a magyar igeidők megfelelő használata alapján. | |
A történelmi jelen idő használata. | |||
Igemódok. | A cselekvő vagy szenvedő igemód használata megválasztásának készsége — kötöttségek és szabadság. | A bolgár ige cselekvő és szenvedő módjának megismerése. | |
Igenevek. | Az igenevek funkcióinak értelmezése a bolgár nyelvben. Az igeneves kifejezések és alárendelt mondatok kölcsönös felcserélésének készsége. | Az igenevek megértése bolgár szövegekben és igeneves szerkezetek magyar nyelvre fordításának készsége. | |
Határozószók. | A határozószók különböző fajtáinak megértése és szövegben való használata. A határozószó kötőszóként való használata a szövegben. | Határozószók megértése és használata mondatokban és szövegben. | |
Az elöljárószós és elöljárószó nélküli kifejezések kölcsönös felcserélésének készsége, | A legfontosabb elöljárószók és kötőszavak jelentésének megértése és helyes használatuk a beszédben. | ||
Módosító szók, elöljárószók, kötőszók, indulatszók. | A módosító szók helyes írásának és kiejtésének készsége. Az indulatszók összevetése a két nyelvben. | A módosító szók helyes kiejtése és írása. | |
A bolgár nyelv hangrendszere. | A bolgár hangrendszer elméleti elképzelésének alkalmazása. | Helyes hangképzés. A bolgár hangsúly ismerete. | |
Hang és betű. | |||
Hangváltozások. | A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása. Helyesírási hibák kijavításának készsége. | A bolgár intonáció használata a beszédben. | |
A két nyelv különbségeinek értelmezése a | |||
hangsúly és intonáció vonatkozásában. | |||
A bolgár folklór és a szépirodalom alkotásainak befogadása. | |||
Bolgár népművészet. | |||
Szóbeli népi alkotások. Népmesék. | A bolgár és a magyar népművészet sajátosságainak összehasonlítása. Mítoszok összehasonlítása. Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgatók szerepének értelmezése. Mesék elmesélése. A bolgár és a magyar folklór mesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmese-fajták sajátosságainak értelmezése. A tanulság levonása. Mese fogalmazása. Mese dramatizálása. | A bolgár és a magyar folklórban közös mesék megértése; legendák és közmondások. | |
Keletkezésük és elterjedésük. Fajtáik. Az egyes népmesefajták sajátosságai — történet, hősök, tanulság; mesei motívumok, megszemélyesítés. | |||
Beszédmonológ készsége — mese rövid összefoglalása | |||
Mesei dialógus reprodukálása. Rövid mese fogalmazása. | |||
Jókívánságok, dalok, játékok kifejező olvasása és könyv nélküli előadása. Dramatizációban való részvétel | |||
Mondák és legendák-témák, történetek, fantasztikus elemek. | Bolgár mondák és legendák befogadása. Összekapcsolásuk a bolgár történelem eseményeivel és a keresztény vallás elemeivel. | Mondák és legendák kifejező olvasása és elmesélése. | |
Közmondások. | Bolgár közmondások megértése. Ekvivalens kifejezések találása a magyar nyelvben. | Néhány bolgár közmondás elmondásának készsége. | |
Bolgár népi eposz. Bolgár népdalok. Hősi énekek, mitikus énekek, történelmi énekek, hajdut-énekek, munkadalok, a mindennapok dalai, szertartási dalok. Kifejező-ábrázoló eszközök a bolgár népdalokban: állandó jelző, negatív hasonlat, képi párhuzam, hiperbola. | A lírai és epikus dal felismerése és összehasonlítása. Bolgár népdalok befogadása és összehasonlítása a magyar folklór dalaival. A dalok és a bolgárok élete és álmai kapcsolatának értelmezése. A bolgár népdalok kifejező-ábrázoló eszközei funkciójának felismerése és értelmezése. | ||
Bolgár népdalok különböző fajtái felismerésének készsége | |||
A népdalok poétikájának megértése. | |||
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Jókívánságok. | Ünnepi (pl. karácsonyi) énekek előadása. | ||
Bolgár népszokások. | A bolgár népszokások specifikuma felfedezésének készsége. Összehasonlításuk magyar ünnepekkel és szokásokkal. | Bolgár szokások jellemző sajátosságainak felsorolása. | |
Szerzői irodalmi alkotások. Bolgár szépirodalom. Más népek irodalma. | Az irodalmi művek különböző olvasási fajtáinak készsége; teljes; tallózó; futó áttekintés, általános tájékozódás a szövegben. | Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése. | |
Állatmese. | Állatmesék befogadása; összehasonlításuk az antik állatmesékkel és a különböző népek kortárs irodalmával. | Tanult állatmesék elmesélése bolgár nyelven. | |
Elbeszélés. | A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése. | Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése. | |
A szépirodalom művészi fogásai és kifejezőeszközei. | A szerzői beszéd és a hős beszéde funkcióinak értelmezése. Az irodalmi hós jellemzése. | A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők, a főhős életútja. a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése. | |
A tájképek a bolgár irodalomban. Összehasonlítás a magyar irodalmi művek tájaival. | |||
Magyar és más, a magyar nyelv és irodalom tantárgyból tanult szerzők elbeszéléseinek elmesélése bolgár nyelven. | |||
Alkotók és művek
- Bolgár népdalok - "Sétál, sétál Marko Prilepcsanin", "Szlavka elveszti gyermekét", "Amióta, kedves édesanyám, meghasadt a hajnal", "Adod-e, adod-e, Balkáni Jovó", "Sír, zokog az erdő", "Jana, hej, Jana", "Nedáéknál ragyog a nap" stb. és mások, tetszés szerint.
- Bolgár szépirodalom - Hriszto Botev, Ivan Vazov, Ljuben Karavelov ("Szép vagy, erdőm"), Pencso Szlavejkov ("Elválaszthatatlanok"), Pejo Javorov ("Tavasz"), Elin Pelin ("Nane Sztoicskov fűzfája"), Jordan Jovkov ("A kisebbik , nővér"). Kortárs bolgár költészet és próza: Hriszto Szmirnenszki, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagrjana, Veszelin Hancsev, Blaga Dimitrova, Valeri Petrov, Damjan Damjanov, Petja Dubarova, Jordan Radicskov és mások tetszés szerint.
- Más népek szépirodalma - tetszés szerint.
Könyv nélküli tanulásra
- Történelmi népdal - "Amióta, kedves édesanyám, meghasadt a hajnal", "Adod-e, adod-e, Balkáni Jovó".
- A mindennapi élet dalai - "Nedáéknál ragyog a nap"
- Hriszto Botev - "Hajdutok" (részlet); "Hadzsi Dimitar"
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kommunikáció. Beszédtevékenységek. | |||
Kommunikáció a szépirodalomban. | Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal. Olvasáskultúra. | Olvasás megértéssel, a téma és mikrotémák értelmezése a szövegben. Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Tankönyvi szöveg fordítása (szabadon választott tantárgyból). | |
Szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg. | |||
Tudományos szövegek megértése és értelmezése. | |||
Önálló jegyzetelés. A lényeg leszűrése. Összegzés. Vitakészség problémamegoldás céljából. | Tudományos kérdés megválaszolásának készsége — érvelés. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása. | ||
Fogalmazás — válasz irodalmi kérdésre. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A mögöttes tartalom megértése. | A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés. | |
Szövegalkotási készség az irodalmi kérdésre adott felelet műfaji sajátosságainak megfelelően; elmélkedés a szövegszerkezetekről és nyelvi fordulatokról. | Törekvés az önálló vélemény kialakítására a szépirodalmi olvasmányok feldolgozásakor. | ||
Tömegkommunikáció. | Tájékozódás tömegkommunikációs | Tájékozódás tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befogadás oldaláról. | |
szituációban. | |||
Publicisztikai szöveg. | Publicisztikai szöveg stílusának és műfaji sajátosságainak elemzése. A publicisztikai szöveg fő beszédfunkciójának meghatározása. | ||
Publicisztikai műfajok — rövidhír, riport. | |||
Művészi publicisztika — esszé. | Publicisztikai szöveg kompozíciós-szerkezeti sajátosságainak elemzése. A nyelvi eszközök elemzése, válogatása és kombinációja publicisztikai szövegben. | ||
Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy általános kulturális problémáról, amely a tanuló szempontjából jelentős. | |||
Beszédstílusok-stílusfajták. | Szöveg stilisztikai elemzésének készsége. | Megadott szöveg stílusának meghatározása. | |
Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása. | |||
Beszédtulajdonságok — helyesség, pontosság és érthetőség, tömörség és jó hangzás. | Az eligazodás és részvétel képessége a kisközösségi kommunikációs helyzetekben | ||
Saját megnyilatkozás értékelésének készsége és idegen szöveg elbírálása. | |||
A bolgár nyelv eszközeinek megértése és felhasználása. | |||
Irodalmi nyelv | |||
A bolgár nyelv kialakulása és fejlődése. A bolgár nyelv alapvető nyelvjárási tagozódása. Nyelvjárási szavak és kifejezések a beszéd-érintkezésben; a szépirodalomban. | A bolgár nyelv és más tanult nyelvek alapfogalmainak és törvényszerűségeinek összehasonlítása. Nyelvjárási szavak és kifejezések kiiktatásának készsége a saját beszédből. A hős jellemzése beszédének elemzése (nyelvjárási szavak) alapján az irodalmi műben. | A nyelvi eszközök rendszerként való értelmezése. A saját nyelvjárási kiejtés leküzdése (ha van ilyen). | |
Nyelvi egységek és nyelvi normák. | |||
Nyelvtani, lexikai, beszédhelyességi helyesírási és központozási normák a mai bolgár irodalmi nyelvben. Nyelvhelyesség és a nyelvi eszközök stilisztikai helyénvalósága. | A beszéd grammatikai egységei helyes és célszerű használatának készsége. Az irodalmi normák alkalmazása a beszédben. A nyelvtani, beszédhelyességi, helyesírási és központozási kultúra kinyilvánítása. A nyelvi eszközök stilisztikai funkcióinak megértése és használata. Stilisztikai kultúra kinyilvánítása. | A névszók és névmások grammatikai jeleinek értelmezése a bolgár nyelvben. Az igék grammatikai jeleinek értelmezése a bolgár nyelvben. A bolgár összetett igeidők fordítási készsége magyar nyelvre. Igeidők együttes használatának készsége összefüggő szövegben. A ragozhatatlan szófajok nyelvtani jellemzőinek értelmezése a bolgár nyelvben. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
A mondat — a szöveg alkotó egysége. | A bolgár szórend, a mondat helyes központozásának és intonációjának készsége. | Bolgár szórend és mondatfajták szerinti megfelelő intonáció alkalmazásának készsége. | |
Különböző fajta összetett mondatok használata a szövegben. A szintaktikai szinonímia megértése és használata. A mellérendelő és alárendelő összetételek használata stilisztikai hatásának megértése a szövegben. | |||
Különböző mondatfajták fordítási készsége magyar nyelvre. | |||
A kölcsönösen felcserélhető nyelvi eszközök lehetőségeinek felhasználása beszédben és írásbeli fogalmazás során. A közbevetett és elkülönült részek megértése és használata. | |||
Az összetett állítmány, az állítmányi határozó felismerése, helyesírása és használata. | |||
Igés és ige nélküli, személyes és személytelen mondatok felismerése gyakorlati szinten. | Különböző módok használata idegen beszéd kifejezésére. Idézetek helyes használata. | ||
A közbevetett és elkülönült részek megértése és használata. | |||
Idegen beszéd kifejezése különböző módjainak használata. Idézetek helyes alkalmazása. | |||
A szó mint szótári egység. | A szavak helyes és célszerű lexikai-szemantikai és grammatikai kapcsolhatóságának ismeret a beszédben. Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata. | A szavak új jelentésének ismerete a bolgár nyelvben; összehasonlítás a magyarral. | |
A bolgár nyelv szókészlete. A szavak új jelentése a nyelvben. | |||
Értelmező szótár és enciklopédiák használata. | |||
A szavak nem metaforikus és metaforikus | A szavak nem metaforikus és metaforikus | ||
használata a beszédben. | használatának megértése a beszédben. | ||
Nemzetközi kulturális lexika. | A szókincs önálló gazdagítása. | A nemzetközi kulturális és társadalompolitikai lexika megértése. | |
Társadalmi-politikai lexika. | |||
Érzelmi-értékelő és expresszív lexika. | |||
A szó és a szépirodalmi szöveg kontextusa. | Az érzelmi-értékelő és expresszív lexika hatása iránti érzék. A kontextuális szinonimák megértése. | ||
Frazeológiai szókapcsolatok. | Állandó szókapcsolatok megértése és .használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben. | Állandó szókapcsolatok megértése. | |
A szó hangzási oldala. | A bolgár és a magyar hangrendszer kapcsolatainak értelmezése. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben. | A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben. | |
Irodalmi művek befogadása. | |||
A Biblia — a keresztények szent könyve. | A Szentírásnak mint Isten emberekhez küldött üzenetének megértése. A Biblia stílusjegyeinek és képrendszerének értelmezése az irodalomban. Az istenközpontú világmodell megértése a középkori irodalomban. A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése. | Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban: például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbeszélés, az összefoglalás műfajában. | |
Óbolgár irodalom. | Óbolgár irodalmi szöveg befogadása és értelmezése. Az óbolgár műfajok sajátosságainak felismerése. Az óbolgár szerzők stílusának értelmezése és a nyelvi eszközök funkciójának érzékelése a szövegben. | A bolgár középkori kultúra esztétikai elveinek és poétikájának megértése. | |
Korszakolása és sajátosságai. Az első szláv tanítók — Cirill és Metód. Irodalmi iskolák. Legendák, dicsőítő ének. Óbolgár elbeszélések. Apokrif irodalom. | |||
Az óbolgár irodalom jelentőségének felismerése az európai és a bolgár kultúrában. | |||
Bolgár klasszikusok. Kortárs bolgár irodalom. | Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és boncolgatása. A konfliktusok elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása. A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerést. | Erkölcsi problémák megértése és boncolgatása az irodalmi műben. | |
A mű konfliktusainak elemzése; a hősök tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása. | |||
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kisregény. Óda. Útleírás. | Terjedelmesebb irodalmi műfaj (kisregény) témájának és alapeszméjének meghatározása. Szépprózai mű (elbeszélés) témájának és kompozíciójának feltárása. | Terjedelmesebb irodalmi műfaj (kisregény) témájának és alapeszméjének meghatározása. Szépprózai mű (elbeszélés) témájának és kompozíciójának feltárása. | |
A költői alkotás lírai hősével való együttérzés készsége; a költő és a lírai hős összevetése. A szerző hőseihez és az eseményekhez való viszonyának kommentálása. Saját vélemény és viszony kifejezése a mű hőseivel kapcsolatban. | |||
A művészi fikció. A művészi elem. Metafora, metonímia, szinekdoché, jelkép, fokozás, antitézis. | Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése. | ||
Művészi fogások, művészi eszközök és költői képek elemzése az irodalmi műben. | Művészi fogások, művészi eszközök és költői képek felismerése az irodalmi műben. |
Alkotók és művek
- Óbolgár irodalom - "Pannon legendák" "Előhang az evangéliumhoz" Kliment Ohridszki, Konsztantin Preszlavszki, Csernorizec Hrabar, Evtimij Tarnovszki, Grigorij Camblak.
- Bolgár klasszikusok és klasszikus művek - Juben Karavelov ("Anyuka fiacskája" vagy "Hadzsi Nicso"); Hriszto Botev ("Búcsú" "Vaszil Levszki felakasztása" és mások); Ivan Vazov ("Egy bolgár asszony" "A Sipka népfelkelői" "A bolgár nyelv" és mások); Aleko Konsztantinov ("Chicagóig és vissza" - tetszés szerinti részlet), Pejo Javorov ("Száműzöttek" és más tetszés szerinti versek), Elin Pelin ("Aratók"), Hriszo Szmirnenszki ("Fiatal fiú"), Jordan Jovkov ("A dróton"); Nikola Vapcarov ("Tavasz").
- Kortárs bolgár irodalom - Jordan Radicskov ("Forró dél"); Pavel Vezsinov ("Egy őszi nap az országúton") stb. tetszés szerint.
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Kommunikáció, szöveg. | ||
Irodalmi nyelv és funkcionális stílusok. A bolgár nyelv rétegnyelvei. Mikroszöveg. Stílus. Beszédműfaj. | A szövegnek mint értelmi, szerkezeti-kompozíciós és stílusegységnek tudatosítása. A szociolektek sajátságainak felismerése és elemzése. Mikroszöveg felismerése. nyelvi eszközök funkciójának megértése a mikroszövegben. A szövegfunkciók megértése; az összefüggő szöveg elérése különböző módjainak megismerése. Stilisztikai elemzés készsége. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése. | Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációkban. A beszélő valódi szándékának felismerése A közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben. |
Tudományos stílus. A tudományos stílus alstílusai. Érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) mikroszövegek a tudományos szövegben | Az alstílusok sajátosságainak megkülönböztetése a tudományos stílus keretein belül. A szerző kommunikatív szándékának megértése | Tudományos szövegek megértése és értelmezése. Problémamegoldó vitában való részvétel készsége. Önálló jegyzetelés. A lényeg kivonása a szövegből. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
A tudományos stílus beszédműfajai. | Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes altémák bizonyítására; tézisek és altézisek meghatározása, összegzés a tudományos szöveg mikroszövegeiben. | Összegzés. Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. | |
Hivatalos-ügyintézési stílus. Alstílusok. | |||
Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) mikroszöveg funkciójának megértése a tudományos szövegben. | Bibliográfiai leírás készsége. | ||
A tudományos stílus műfajai: annotáció, rezümé, recenzió megértésének és létrehozásának készsége. Bibliográfia készítése. | |||
Az alstílusok sajátosságainak elkülönítése és összegzése a hivatalos-ügyintézési stílus keretein belül. | |||
Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai. | Az adminisztratív-irodai alstílus műfajai: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, igazolás, kérelem, önéletrajz műfajai megértésének és alkotásának készsége. | Készség az adminisztratív-ügyintézési alstílus műfajainak megértésére és alkotására: meghatalmazás, elismervény, nyilatkozat, jegyzőkönyv, kérelem, önéletrajz. | |
Az alstílusok sajátosságainak megkülönböztetése és összegzése a tömegkommunikáció keretein belül. | |||
Publicisztikai stílus. Alstílusok. Publicisztikai műfajok. | Publicisztikai műfajok: cikk; helyzetrajz, | Készség a publicisztikai műfajok megértésére: cikk, helyzetrajz, karcolat. | |
karcolat, pamflet megértésének és alkotásának készsége. | |||
Publicisztikai és szépirodalmi szövegek összehasonlítása, a közös és eltérő vonások meghatározása. | |||
Művészi stílus. A művészi stílus műfajai. | A művészi stílus eszközeinek megértése. | Művészi publicisztikai szövegek megértése és értelmezése. | |
Művészi képek befogadása a művészi stílus eszközei segítségével. | |||
Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban; érzelmi átélés a szóképek és megszemélyesítések hatása alatt. Meghatározott nyelvi eszközök használata stilisztikai hatásának érzékelése. | |||
Kifejezőeszközök megválogatásának és szervezésének készsége képiség és érzelmi telítettség elérésére. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. | ||
A műfaji sajátosságoknak a művészi szöveg befogadását elősegítő tényezőként értelmezése. Az általános és különleges meghatározása a különböző stílusú szövegek értelmezésénél. | |||
Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban, tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire. | |||
Irodalmi művek befogadása. | |||
Antik és nyugat-európai irodalom. | Készség arra, hogy bolgár nyelven témákat és eszméket tudjon kifejteni; erkölcsi problémákat és konfliktusokat összegezni; az antik irodalom olyan hőseit jellemezni, akikről magyar nyelv és irodalom tantárgyból tanultak. | Jó tempójú, néma értő olvasás. Törekvés a művészi szövegek hiteles felolvasására. | |
A mitológiának mint az antik irodalom alapjának megértése. | |||
Az európai reneszánsz. Klasszicizmus az irodalomban. Felvilágosodás. | Az antik világ szellemi értékeinek, mint az európai reneszánsz jellemzése kiindulópontjának értelmezése. | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Romantika. Realizmus. Modernizmus — a bolgár modernizmus sajátosságai (individualizmus, szimbolizmus). | Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása. | ||
Az élet értékeinek érzékelése és esztétikai ízlés megnyilvánulása irodalmi művekkel kapcsolatban. | |||
A bolgár irodalmi folyamat áramlatai specifikumának megértése. | |||
A szép, tragikus, komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése. | Érzelmi-értékelő viszony a művészi alkotáshoz, és esztétikai kritériumok kinyilvánítása az olvasnivaló kiválasztásánál. | ||
Orosz klasszikus irodalom. | Az orosz költészet és próza klasszikus alkotásainak befogadása. | ||
A bolgár és magyar irodalmi folyamat összehasonlító elemzése az európai kulturális folyamat keretein belül. | |||
Bolgár irodalom. | |||
Az Újjászületés korának irodalma. | A bolgár újjászületés-kori művek specifikumának megértése — a nemzet szellemi életrajzának dokumentumai. | Olvasott művek szabatos, tárgyszerű, a személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban, például bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása, a művekben megjelent érzelmek élethelyzetek, emberi problémák, kapcsolatok erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavaival. | |
Bolgár klasszikus irodalom. | |||
Az Újjászületés kora társadalmi pátoszának megértése, amely a hazafias lírában és publicisztikában jut kifejezésre. Az új bolgár dráma és színházkultúra megértése. | |||
Szépirodalmi szöveg és művészi diskurzus befogadása; a művészi kötöttség értelmezése. | |||
A reális szerző és reális olvasó; képzelt elbeszélő és képzelt olvasó kapcsolatának tudatosítása; a lírai narrátorok és elbeszélők megértése. | |||
A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítése feltárásának készsége, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és meseszövés meghatározása. | |||
Irodalmi hós, lírai hős. | A líra sajátosságainak értelmezése (nem elbeszélő verses műfajok). | Író és elbeszélő, költő és lírai hős különválasztása. | |
Kortárs bolgár irodalom. | Az eposz sajátosságainak értelmezése (verses és prózai elbeszélő műfajok). | A bolgár ritmikus verses szöveg érzékelése. | |
Irodalmi műfajok. | |||
Óda, elégia, ballada, szonett. | A drámai műfajok sajátosságainak értelmezése. | Tájékozottság bizonyítása a tanult mű tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása. | |
Regény, kisregény, novella, elbeszélés, | |||
memoár, legenda, mese, eposz. | |||
Dráma, tragédia, komédia. | Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata. | ||
Szóképek és alakzatok. | A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül. | ||
Vers és próza. | |||
Szabadvers; versszak, rím. |
Alkotók és művek
- Művek a nyugat-európai irodalomból (Cervantes, Shakespeare, Moliére - szabadon választott művek a magyar nyelv és irodalomból tanultak függvényében. Orosz klasszikus irodalom bolgár nyelven - Puskin, Gogol, Dosztojevszkij.
- Bolgár irodalom az Újjászületés korában - Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanszki, Dobri Csintulov, Petko Szlavejkov, Dobri Vojnikov, Ljuben Karavelov ("Régi idők bolgárai").
- Bolgár irodalom a XIX. század 60-as éveitől a XX. század 20-as éveiig - Hriszto Botev, Ivan Vazov, Zahari Sztojanov, Aleko Konsztantinov, Pencso Szlavejkov, Pejo Javorov, Teodor Trajanov, Nikolaj Liliev, Emanuil Popdimitrov, Dimcso Debeljanov.
- Bolgár irodalom a XIX század utolsó évtizedétől a XX század 20-as éveig - Elin Pelin ("A szélmalom", "Gerakok", "A monostori szőlőlugas alatt"), Jordan Jovkov ("Sztaroplaninai legendák", "Esték az Antim fogadóban" stb.), Hriszto Szmirnenszki, Geo Milev, Anton Sztrasimirov, Nikola Furnadzsiev, Atanasz Dalcsev, Eliszaveta Bagriana, Nikola Vapcarov, Dimitar Dimov, Dimitar Talev és szabadon választott kortárs írók.
1.2. Bolgár nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kommunikáció. Szöveg. Népismeret. Beszédetikett. | Közbeszédi közlések megértése — hivatalos és nemhivatalos kommunikáció. | Rövid szóbeli közlések megértése. | |
Önmaga és a család bemutatásának készsége. | |||
Szóbeli kommunikáció. Párbeszéd. Szövegek a kommunikáció közbeszédi szférájából. | Hétköznapi szöveg fordítási készsége. | ||
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel — pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. | |||
Folyékony olvasás és helyes kiejtés. | |||
Írásbeli kommunikáció. Monológ. | |||
Fogalmazás. Elmesélés. | Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. | ||
Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. | Nem tanult szöveg megértése. | ||
Rövid szöveg bekezdésekre osztásának készsége. | |||
Fogalmazás saját élményről. | |||
Népköltési szövegek. | Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. | Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. | |
Rövid művek a gyermekirodalomból. | |||
Tanult rövid szövegek elmesélése. | Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül. | ||
Versek kifejező előadása könyv nélkül. | |||
Hivatalos és nemhivatalos üdvözlési módok. | Kezdeti elképzelés a bolgár beszédillem sajátosságairól. | Az üdvözlés, udvarias megszólítás, kérés, köszönet, felszólítás néhány szabványos kifejezésének ismerete. | |
Ismerkedés — beszédfordulatok. | A közkeletű bolgár és magyar üdvözlési, ismerkedési, udvariassági, kérési, köszönési és felszólítási fordulatok közti hasonlóságok és különbségek érzékelése. | ||
Hivatalos és nemhivatalos megszólítások. | |||
Kommunikáció hivatalos körülmények között. Udvariassági fordulatok — kérem, ,szíveskedjék stb. | |||
A bolgár beszédillem alkalmazásának készsége új beszédhelyzetben. | |||
Szokványos kifejezések vásárláskor. | |||
Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. | |||
Üdvözlő képeslap megírásának módja. | |||
Levél fogalmazása közelálló személyhez. | |||
Szókincs. | |||
Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre — személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. | A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. | Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismetere. | |
Az elemi társalgás alapvető szókészletének használata társadalmi, családi és iskolai környezetben. | Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása. | ||
Szavak | |||
— nemzeti hovatartozás | |||
— közlekedési irányok | Kétnyelvű szótár használatának készsége. | ||
— színek | |||
— berendezési tárgyak és ruhadarabok | |||
— az ételek és italok | Bolgár és magyar lexémák közös vonásainak felismerése. | ||
— gyümölcsök és zöldségek | |||
— növények (virágok és fák) és egyes | Különbségek felismerése súly, térfogat, egyes iskolai tantárgyak stb. megnevezésénél. | ||
háziállatok | |||
— súly-, térfogat-, hosszmértékek | |||
— a tantárgyak jelölésére. | |||
Szavak | |||
— a számok | Az időpontok meghatározása különböző módjainak használata. | ||
— az órák és percek | |||
— a hét napjai | Bolgár mintájú dátum írása és kimondása. | ||
— a hónapok jelölésére. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Mondat. Szó. Kérdő mondatok. Kérdőszavas mondatok. ли-vel képzett mondatok. Kérdésfeltevés кou? кaкъв? колко? kérdőszavakkal. Kérdésfeltevés кь бе? коzа? как? kérdőszavakkal. Az igenlés és tagadás formái. Felkiáltó mondatok képzése. Felszólítások megfogalmazása. A cьм helye a kijelentő és a kérdő mondatban. Megszólítás. | Az alapvető nyelvi tények és jelenségek felismerése a bolgár nyelvben. | Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. | |
Kérdések feltevése és megválaszolása olvasott szöveg alapján. | |||
Különböző mondatfajták használata: kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító. Rövid összetett mondatok megértése és megfogalmazása. Rövid párbeszédek összeállítása. | A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. | ||
Részvétel rövid párbeszédekben. | |||
A főnév. A főnév neme és száma. | A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A névszók összehasonlítása gyakorlati szinten a bolgár és a magyar nyelvben. | A melléknév nemben és számban való egyeztetése a főnévvel. | |
A névelős főnév. A melléknév. A melléknév és a főnév nemben és számban való egyeztetése. A névelős melléknév. A számnév. Tőszámnevek egytől egymillióig. Sorszámnevek, A hímnemű főnevek rendhagyó (számneves) formája számnevek után. Közeli és távoli személyekre és tárgyakra mutató névmások — това е, онова е A személyes névmások: aз, mu, mou, mя, mo, нue, вue me. A Bue udvariassági forma. A мене ме; нa мeнe ми formák használata. A kérdő névmások. A birtokos névmások. Teljes alakok. Rövid alakok. A съм segédige formái jelen időben. Az ige jelen ideje. Igei végződések az első, második és harmadik ragozásban. A я, м, д а м igék. Az и мам, ни я мам igék használata. A трябва, може használata. Felszólító igealakok. Igeképzés igekötőkkel. | |||
A főnevek és melléknevek névelős alakjának helyes használata. | |||
Számolási készség és a sorrendiség jelölése. A számnevek főnevekkel való összekapcsolása. A névmások jelentésének megértése és használatuk. Szövegszerkesztés a névszók névmásokkal való helyettesítésével, az ismétlés elkerülésére. | Számolás egytől egymillióig. | ||
A sorrendiség jelölése. | |||
A személyes, mutató, kérdő és birtokos névmások megértése és használata. | |||
Az igék megértése és használata a bolgár nyelvben. | Az ige jelentésének, helyének és szerepének megértése a bolgár mondatban. Igeragozás jelen időben. | ||
Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédhelyzetekben. A jelen, befejezett múlt, folyamatos múlt és jövő idő használata a magyar nyelv igeidőinek megfelelő használata alapján. | |||
Az igék helyes használata jelen, múlt és jövő időben, mondatokban és szövegben. | |||
A съм segédige múlt ideje. | |||
Az ige befejezett múlt ideje. Az ige folyamatos múlt ideje. A в, на, за, ом, о stb. elöljárószók. A без elöljárószó. | Hétköznapi esetek megértése és elmesélése. A fontosabb elöljárószók és kötőszavak jelentésének megértése, és helyes használatuk a beszédben. | Hétköznapi esetek hallgatása és megértése. | |
A tanult elöljárószók és kötőszók jelenrésének megértése, és helyes használatuk a beszédben. | |||
A myк, там mint helyhatározószók. Hely és irány jelölése határozószókkal és elöljárókkal. A мноzо, малкоmennyiséghatározószók. A melléknévből képzett határozószók - 6bpao, monóo stb. Az időhatározószók. | A határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben. | A tanult határozószók megértése és használata mondatokban és rövid szövegben. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Hangok és betűk. | |||
A bolgár ábécé betűi. | A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A specifikus hangok (ъ, дж, дз) és hangkapcsolatok -ua, uo, uy, m cm. | A bolgár ábécé ismerete. | |
Hangok a bolgár nyelvben. | Helyes kiejtés beszédben és ismert szöveg olvasásakor. | ||
Magánhangzók. Mássalhangzók. | |||
A bolgár hangsúly. Dinamikus, szabad és változó hangsúly. | |||
Ismert szavak hangsúlyának helyes használata. | |||
Beszédhelyesség, helyesírás és központozás. | |||
Zöngés mássalhangzók a szó végén. Hangkiesés a főnevek többes számának képzésekor. | A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. | Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. | |
A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. | |||
A c, cъc és в във elöljárószók. | A e, cъc és в, във elöljárószók; az uз-, paз- igekötők helyes használata; a kettőzött з, m írása | ||
Az из-, paз- igekötők. | A szavak helyesírása többes számban. | ||
A kettőzött з írása. A kettőzött m. A kijelentő mondat. A kérdő mondat. A felkiáltó mondat. A felszólító mondat. | |||
Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. | A kijelentő és kérdő mondat helyes intonációjának felismerése és használása. | ||
A vessző az egyszerű mondatban. |
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kommunikáció. Szöveg. | Párbeszédek megértése és összeállítása a | ||
Beszédetikett. | Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nemhivatalos kommunikációban. | mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. | |
Szóbeli és írásbeli kommunikáció. | |||
Párbeszéd és monológ. | |||
Szövegek a kommunikáció közbeszédi | Valamely esemény előadásának készsége néhány egyszerű mondatban. | ||
szférájából. | |||
Népszerű tudományos szöveg. | Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. | ||
Fogalmazás. | Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. | Rövid tudományos-tankönyvi szöveg pontos és folyékony olvasása. | |
Elmesélés. | |||
Saját megnyilatkozás felépítése — bevezető mondat, rövid tárgyalás, összegzés. | A szöveg alapgondolatának megértése. | ||
A szöveg bekezdésekre osztása. | |||
Fogalmazás kép alapján néhány egyszerű mondatban. | Természeti kép vagy tárgy rövid leírása. | ||
Népköltési szövegek. | A bolgár és magyarfolklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. | Mese kifejező felolvasása. | |
Mesei dialógus reprodukálása. | |||
Részletek bolgár szerzők szépirodalmi műveiből. | Beszédmonológ-készség — egy mese rövid elmesélése. | ||
Rövid mese fogalmazása. | |||
Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. | Bolgár versek kifejező előadása. | ||
Irodalmi mű részletének dramatizálása. | |||
Gratuláció. Meghívás. Hirdetés. Levél. | Saját szöveg szerkesztésének készsége. | ||
Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszédetikett köréből. | |||
Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszédetikettnek megfelelően — gratuláció, meghívás, hirdetés, levél stb. | Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszédetikett szerint. | ||
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Szókincs. | |||
Közbeszédi szókincs | A közbeszédi szókincs ismerete, amely lehetővé teszi a közbeszédi kommunikáció | A tanult szókincs ismerete. | |
Alapvető nyelvi szakszavak. | (meghatározott témákról) | ||
A magyar nyelvből tanult alapvető nyelvi | |||
fogalmak megnevezésére szolgáló bolgár nyelvi szakszavak megértése. | |||
Szinonimák. | A szókinta aktivizálása szinonimák, antonimák és homonimák segítségével. | Szinonimák használata. | |
Antonimák. | Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. | ||
Homonimák. | A homonimák jelentésének megértése. | ||
A szavak konkrét és átvitt értelme. | A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. | Ismert szavak átvitt jelentésének megértése. | |
Mondat. Szó. | |||
Tagadó-kérdő mondatok képzése. Tiltó formák. Mondatok képzése xa дe-val és нека-val. Felkiáltó mondatok képzése. Személytelen mondatok. ...cъм хубав, ...e лyкoзнa stb. típusú | A bolgár irodalmi nyelv eszközei megértésének készsége. | Gondolatok befogadása és átadása egyszerű mondatokban. | |
A nyelvi eszközök kiválasztásának és kombinációjának készsége saját gondolatok kifejezésére új szituációban. | Egyszerű bővített mondatok szerkesztésének készsége. | ||
Különböző mondatfajták alkotásának készsége. | |||
állítmányok használata. | A névelős és névelő nélküli névszói formák | ||
A bővítmény megkettőzése a mondatban. | A mondatok rövid elbeszélő szöveggé fűzésének készsége. | helyes használata. | |
Egyeztetett határozók. Nem egyeztetett határozók. Névelő használata egy szóból és annak két határozójából álló szóösszetételek esetében. A melléknevek fokozása. Nőnemű főnevek végződés nélkül. | |||
Hasonlóságok és különbségek felismerésének készsége a bolgár és a magyar nyelv névszóinak tanult sajátosságai körében. | |||
A melléknevek fokozásának megértése és használata. | A melléknevek fokozása. | ||
A végződés nélküli nőnemű főnevek névelős alakja. | |||
A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál. | |||
Kicsinyítő képzős névszók képzésének készsége. | |||
Kicsinyítő képzős főnevek. | Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége. | ||
Személyekre vonatkozó tőszámnevek. | |||
Számnévből, melléknévből és főnévből álló szóösszetételek. | Névszók helyes használata számnevek után. | A névszók névmásokkal való helyettesítésének készsége, az ismétlések elkerülése. | |
A személyes névmások részes esete. | Névmások használata magyar nyelvi használatukkal való összehasonlítás alapján. | ||
Minőség- és mennyiségjelző mutató | |||
névmások maкъв, толкова. Visszaható személyes névmások. Visszaható birtokos névmások — neme, száma, névelős alakja. Mennyiségjelző általánosító névmás вси кият. Viszonyító és határozatlan névmások които, вякои Tagadó névmások és határozószók никога. | Birtokos eset kifejezésének különböző módjai a bolgár nyelvben. | Birtoklás kifejezésének készsége (legalább egy módon). | |
Összehasonlítás a magyar nyelvvel. | |||
A névmások esetragos formáinak használata | |||
A névmások esetragos formái — козо, няко зо, нико зо | |||
Egyszerű és összetett jelen idő — отивам, a omu. ba. | Az értelembeli eltérés érzékelése önálló és nem önálló jelen idejű igék használatánál. | Hétköznapi esetek megértése és elmesélése. | |
Visszaható igék. | Visszaható igék és igéből képzett főnevek használata. | Visszaható igék és igéből képzett főnevek képzése. | |
Igéből képzett főnevek. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Igenevek. | .Az igenevek megértése és használata. Határozószók és elöljárószók megértése és használata. | ||
A határozószók hasonlító fokozása. Az y elöljárószó használata. | A határozószók fokozása. | ||
Az elöljárószók helyes szórendje szóösszetételekben és mondatokban. | |||
Hangok és betűk. Hangsúlytalan magánhangzók. Zöngés mássalhangzók zöngétlenedése zöngétlenek előtt. Zöngétlen mássalhangzók zöngésedése zöngések előtt. Mássalhangzó-torlódás. | |||
A hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége. | Hangsúlytalan magánhangzók, zöngés és zöngétlen mássalhangzók helyesírása. | ||
Zöngés, zöngétlen mássalhangzók és mássalhangzó-torlódások helyes kiejtése és írása. | Mássalhangzó-torlódások kiejtése nehézség nélkül. | ||
Helyesírási hibák kijavításának készsége. | |||
Beszédhelyesség, helyesírás és | |||
központozás | Helyesírási szótár használatának készsége. | Az elöljárószók és teljes jelentésű szavak kötése hangsúllyal. | |
A tő meghosszabbodása melléknevek | A bolgár nyelv helyesírási normáinak be- | ||
névelős alakjainál. | tartása. | A hangsúly a fokozásnál. | |
A no-, нau- segédszók a középfok és | Bolgár kiejtés párbeszédben. | Az egyes szám első személyű és többes szám harmadik személyű jelen idejű igei végződések helyes írása és kiejtése. | |
felsőfok jelölésére. | A névszókra és igékre vonatkozó bolgár nyelvhelyességi normák betartása. | ||
Egyes szám első személyű és többes szám | |||
harmadik személyű jelen idejű igei | |||
végződések. | |||
Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. Vessző az e szerű mondatban. | |||
Viszonyító névmások és határozószók mint kötőszók az összetett mondatban. | Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kommunikáció. Szöveg. | |||
Beszédetikett. A szöveg mint a kommunikáció alapegysége. | Ismeretlen szöveg olvasási technikájának tökéletesítése. | Ismeretlen szöveg folyékony olvasása. | |
Hivatalos-ügyintézési szöveg létrehozása | |||
A téma és mikrotémák értelmezése a szövegben. | — meghatározott (tanult) szövegfajta írása. | ||
Téma és mikrotéma. | |||
A hivatalos ügyintézés nyelvezete. | A szövegalkotási készség alkalmazása élethelyzetekben — levélírás, önéletrajz, kérelem stb. Vázlat összeállításának és szöveg felépítésének készsége. | ||
Szövegterv. | |||
Vázlat összeállításának készsége. | |||
Tudományos szöveg. | Tankönyvi szöveg fordítása (tetszés szerinti tantárgy). | Rövid adaptált szöveg fordítása tanult téma alapján. | |
Válaszadás készsége tudományos kérdésre — érvelés. | |||
Szépirodalmi szöveg. | A bolgár klasszikus irodalmi művekből vett részletek megértése. | Bolgár klasszikus irodalmi művek részleteinek megértése. | |
Rejtett mondanivaló. | |||
Bolgár klasszikus irodalom. | A rejtett mondanivaló megértése. | ||
Válaszadás egyszerű szövegelemzési kérdésekre. | Válaszadás a szövegre vonatkozó egyszerű kérdésekre. | ||
Idegen szöveg szerkesztésének készsége. |
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Szókincs. | |||
Szavak a kommunikáció különböző szféráiból. | Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel. | Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel. | |
Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a kommunikáció az élet különböző területein (meghatározott témákban). | Alapvető bolgár nyelvű szakszavak megértése a tanult tudományok területén. | ||
Kontextuális szinonimák. | Kontextuális szinonimák megértése. | A tanult szavak különböző jelentéseinek ismerete. | |
A szavak jelentésgazdagsága a nyelvben. | A szavak jelentésgazdagságának értelmezése a nyelvben. | ||
Állandó szókapcsolatok. | Állandó szókapcsolatok megértése. | Néhány állandó szókapcsolat megértése. | |
A mondat. A szó. | |||
Szórend az egyszerű és az összetett mondatban. | Bolgár szórend használatának készsége. | ||
Különböző fajta összetett mondatok összeállítása. | |||
A nyelvi alapismeretek rendszerezése | Kezdeti elképzelés a bolgár nyelv rendszeréről. | Hasonlóságok és különbségek találása a névszók tanult ismertetőjegyei közt a bolgár és a magyar nyelvben. | |
— a főnévről; | |||
— a melléknévről; | Nyelvtani egységek helyes és célszerű használatának készsége a beszédben. | ||
— a számnévről; | Névmások használata a magyar nyelvi használatukkal összehasonlítva. | ||
— a névmásról; | A névszók nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben. | ||
— a határozószóról; | |||
— az igéről és az igei formákról. | A névmások nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben. | ||
Az elméleti és gyakorlati alapszinten az alábbi nyelvi tények és jelenségek is bevezetésre kerülnek: | Jelentéskülönbség érzékelése az igék használatánál önálló és nem önálló jelen időben. | ||
Az igék nyelvtani ismertetőjegyeinek értelmezése a bolgár nyelvben. | |||
— összetett igeidők | Összetett igeidők fordításának készsége. | Személytelen igealakok használata. | |
— határozatlan múlt, régmúlt, jövőbeli múlt, múltbeli jövő; | Igeidők együttes használatának készsége összefüggő beszédben. | ||
— az összetett igeidők használata; | A ragozhatatlan szófajok nyelvtani jellemzőinek értelmezése a bolgár nyelvben. | ||
— egyszerű és összetett igeidők együttes használata; | Határozószók és elöljárószók megértése és használata. | ||
— elöljárószók; | |||
— kötőszók. | |||
Hangok és betűk. | Hangsúlyos és hangsúlytalan magánhangzók tiszta kiejtésének készsége. | ||
Hangtörvények a bolgár nyelvben: | A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása. | ||
— A mássalhangzók zöngésülése és zöngétlenedése. | Zöngés és zöngétlen mássalhangzók mássalhangzó-torlódások helyes kiejtése és írása. | ||
— Redukció (a hangsúlytalan nyílt a, e, o magánhangzók kiejtése közelít a zárt ъ, u, y kiejtéséhez). | |||
Helyesírási hibák kijavításának készsége. | |||
— Mozgó és nem állandó ъ. | |||
— Változó я., | |||
Beszédhelyesség, helyesírás és központozás. | |||
A grafikai rendszer interferenciájának leküzdése. | |||
Hangsúly. | |||
A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben. | |||
Vessző az összetett mondatban. | Írásjelek használata az összetett mondatban. | Vessző használata а, но, е, които, коsото, иито, ко ато, кб ето, защото előtt az összetett mondatban. | |
Központozás az egyenes beszédben. | |||
Helyes intonáció és egyenes beszéd rögzítésének készsége írott szövegben különböző módokon. | |||
Helyes intonáció és egyenes beszéd rögzítésének készsége írott szövegben (legalább egy módon). | |||
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Kommunikáció. Szöveg. | Különböző stílusú és műfajú szövegek olvasása logikai hangsúllyal. | Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. | |
Beszédetikett. | |||
Olvasáskultúra. | Tanult szépirodalmi szövegek megértése. | ||
Szövegek a bolgár irodalom klasszikus | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. | Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. | |
példái közül. | |||
Tudományos szövegek megértése és értelmezése. | Vázlat készítése tudományos kérdés megválaszolására. | ||
Problémamegoldó vitakészség. | Saját élmény elmondása. | ||
Önálló jegyzetelés. | |||
A lényeg kiemelése. | |||
Összegzés. | |||
Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire. | |||
Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása. | |||
Szókincs. | |||
Hazai és idegen szavak. | Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a teljes értékű érintkezést (bizonyos határokon belül) a népszerű tudományos és szépirodalmi közegben. | Szabad társalgás közbeszédi szókinccsel. | |
Nemzetközi kulturális szókincs. | Olyan szókincs birtoklása, amely lehetővé teszi a kommunikációt az élet különböző területein a tanult témákban. | ||
A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. | |||
Terminusok. | A bolgár nyelv kialakult terminológiai apparátusa a magyar nyelven iskolában tanult irodalomtudományi terminusok körében, valamint más tantárgyak legfontosabb terminusai. | ||
Irodalmi és nem irodalmi nyelvi szavak. | Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. | ||
A mondat. A szó. | |||
Egyszerű mondat — fő és másodlagos mondatrészek, közbevetett mondatrész, azonos nemű mondatrészek, közbevetett szavak és kifejezések az egyszerű mondatban. Kötőszavak az egyszerű mondatban — mellérendelt és alárendelt kapcsolat. Az összetett mondat — egyszerű mondatok mellérendelt és alárendelt összekapcsolása összetett mondattá. | A bolgár nyelv és más tanult nyelvek alapfogalmainak és törvényszerűségeinek összehasonlítása. | A mondat elméleti értelmezése a bolgár nyelvben. A bolgár szórend helyes használata. Különböző összetett mondatfajták összeállítása. | |
A kölcsönösen felcserélhető nyelvi eszközök felhasználása beszédben és írásbeli fogalmazásnál. | |||
Névszós szerkezetek helyes és célszerű használata a beszédben. | |||
A nyelvek közötti kapcsolatok és kölcsönhatások értelmezése. Az interferencia leküzdése. | |||
Igeidők együttes használatának készsége összefüggő szövegben. | |||
Beszédhelyesség, helyesírás és központozás. | |||
A két nyelv különbségeinek értelmezése a hangsúly és intonáció tekintetében. | A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normák betartása a bolgár nyelvben. | ||
Logikai hangsúly a mondatban és a szövegben. | |||
A logikai hangsúly célszerű alkalmazása. | Írásjelek kitétele az összetett mondatban. | ||
A mondat intonációja. | A bolgár és a magyar helyesírás, nyelvhelyesség és központozás kapcsolatainak értelmezése. | Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. | |
Irodalmi és nem irodalmi kiejtés. | |||
A bolgár helyesírás elvei. | |||
Az összetett mondat központozása. |
2. Bolgár népismeret
(Valamennyi kisebbségi oktatási forma számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Család és rokonság | ||
Szülők, rokonok, család megnevezése, kapcsolatai. | A rokoni és családi kapcsolatok elemzése. Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. | Tudja személyi adatait, az udvariassági formákat, valamint azt, hogy kell megszólítani ismerős és ismeretlen embereket. Legyen képes felsorolni családtagjait. |
A közvetlen környezet — otthon és iskola, az utca, a lakókörnyezet, a közlekedési eszközök, viselkedés idősebbekkel és fiatalabbakkal. | Ismert környezetben való tájékozódás és kommunikáció alapvető formáinak (pl. köszönés, megismerkedés), közlekedési szabályok gyakorlása. Önálló tájékozódás és kommunikáció ismert környezetben. Útmutatás alapján az ismeretlen környezetben való tájékozódásra és kommunikációra vonatkozó feladatok megoldása. | Ismerje a viselkedési formákat különböző szituációkban: a családban és a közvetlen környezetben. |
A hagyományok ápolása. | Információ szerzése a közvetlen közösségről (pl. kik a tagjai, mikor és hol találkoznak mit csinálnak.) | Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése. |
Családi hagyományok — szokások és ünnepek (pl. születés, esküvő, temetés, név- és születésnap). | A családban hagyományosan megült ünnepekhez kapcsolódó szokások gyűjtése. A család és a rokonság életének fontos eseményei (pl. születésnapok, ünnepek, fontos évfordulók), saját élmények feldolgozása. | Sorolja fel a családi ünnepeket. |
Népi, vallási és állami ünnepek. | Az ünnepekkel kapcsolatos dalok gyűjtése, köszöntők, jókívánságok tanulása, szurvacska martenica készítése. | Különböztesse meg a legfontosabb ünnepeket, és ismerje azok jellegzetességeit. |
Bulgária | ||
Bulgária földrajzi fekvése, határai, felszíne, fővárosa, történelmi helyei. | Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi érképen és főbb jelek használata. | Ismerje Bulgária határait, mutassa meg a térképen főbb hegyeit, folyóit, síkságait és városait. |
Bulgária államiságának jelképei: zászló, címer, himnusz. | A legfontosabb jelképek értelmezése és az azokkal kapcsolatos helyes magatartás. Történetek olvasása az állami jelképek fejlődéséről (pl. a lófarok mint a protobolgárok jelképe, az újjászületés-kori zászlók, az oroszlán mint jelkép). Bulgária himnuszának eléneklése. | Ismerje a bolgár államiság jelképeit: zászlót, címert, himnuszt. Tudja a bolgár himnusz szövegét: álljon fel, ha nemzeti himnuszt hall. |
Bulgária lakossága: eredet, vallás, etnikai összetétel, határon túli bolgár közösségek. | A különböző népcsoportok — trákok (őslakosság), szlávok, bolgárok — szerepének tárgyalása a bolgár nemzet kialakításában. A megkeresztelkedés okainak elemzése. Tájékozódás a különböző etnikai csoportokról, amelyek a nemzet kialakításában részt vettek. | Ismerje a bolgár nemzet kialakításában részt vevő három népcsoportot; a bolgárok vallását. Fel tudjon sorolni olyan államokat, ahol bolgár közösségek élnek. |
Események és személyek a bolgár múltból. | A bolgár múltról szóló elbeszélések elemzése, a személyiségek történelmi szerepének jellemzése. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
A bolgárok múltja | |||
Trákok, szlávok és protobolgárok. | Legyen elképzelése a bolgár nép történetéről. Információk gyűjtése családból és történelmi olvasmányokból. A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. | A tanult mondák és történelmi események elbeszélése saját szavaival. | |
A bolgár állam: a határok, a keresztény vallás, az írásbeliség, az irodalom, az írott törvények. | Események elhelyezése a történelmi sorrendben. A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen. | ||
Legyen képes eseményeket és személyeket összekapcsolni. | |||
,A bolgár uralkodó szerepe a társadalomban: népének egyesítője, a kultúra pártfogója és a vallás oltalmazója. . | Kapcsolja össze a tanult történelmi és kultúrtörténeti eseményeket a történelmi személyiségekkel; alapvető történelmi szókincs segítségével mesélje el a történelmi eseményeket; ismerje az adatok forrásait — írott és tárgyi; ismerje a bolgárok hagyományait és ünnepeit, és el tudjon mondani néhányat közülük. | ||
A tanult helyek megkeresése a térképen. | |||
A bolgárok kultúrája | |||
Zene — népzene és műzene. | A bolgár népzene és műzene hallgatása, összehasonlítása. A bolgár népzenére jellemző egyenetlen 5/8-os és 7/8-os ritmusok megfigyelése és utánzása mozgással és hangzással. | Tudjon elénekelni legalább 5 dalt az alsó tagozatban tanultak közül, és ismerjen fel legalább hármat a hallgatott művek közül. Ismerje fel önállóan a megismert bolgár népi hangszereket. | |
Képzőművészet — híres bolgár festők és műveik, a népművészet és néhány, a tömegtájékoztatási eszközökben használt jelrendszer alapfokú ismerete. | A népművészeti és műalkotások megfigyelése, elemzése. Műalkotások megbeszélése. | Ismerje három bolgár művész nevét, és ismerje fel legjelentősebb alkotásaikat. Egy saját választású műalkotás leírása, fontosabb jellemzőinek értelmezése. | |
Tánc. Ritmikus mozdulatok zenére, táncmozdulatok. Népi horók. A legnépszerűbb bolgár tánc, a "racsenica" története és kialakulása. | Az alapvető mozdulatok és lépések elsajátítása és gyakorlása. Érdeklődés kialakulása a leghíresebb bolgár együttesek iránt. A népi horók táncolása. | Ismerje fel és táncolja el a racsenica, a pravo horó és egy szabadon választott horó alapvető lépéseit. | |
A hagyományos és elektronikus média. | Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök használatának alapvető képességével, tudjon ezekből információt meríteni, különös tekintettel a bolgár hírforrásokra. | Legyen képes megnevezni bolgár kiadványt, a rádió és televízió egy-egy bolgár vonatkozású műsorát. |
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Család és nemzetség | ||
A bolgár család és nemzetség szerkezete. Híres bolgárok nemzetsége. | A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Tanúsítson érdeklődést saját és híres bolgár személyek nemzetsége iránt. Gyűjtőtevékenység a magyarországi bolgárok nemzetségei között. Családfa összeállítása. Egy adott személy (pl. történelmi személy, irodalmi hős) jellemzése, környezeti tényezők elemzése a személyiség kialakulásában. | Nevezze meg helyesen a rokoni kapcsolatokat, és legyen képes tájékozódni közöttük. Tudja megnevezni saját nemzeti hovatartozását. Tegyen különbséget a nemzeti hovatartozás és az állampolgárság között. |
Környezet — a lakóhely és a nagyvilág. Magyarország — soknemzetiségű állam. Többség és kisebbség. | A nemzetiségi tudat kialakulása. A nemzet, nemzeti kisebbség fogalmának tisztázása és helyes használata. | Legyen képes felsorolni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket. Különböztesse meg a nemzetet és a nemzeti kisebbségi közösséget. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Ünnepek és hagyományok: ünnepi és mindennapi viselet, ünnepi ételek, családi ünnepek, a (mező)gazdasági évvel kapcsolatos ünnepek — a magyarországi bolgárok ünnepei (pl. Trifon-nap, Dimitar-nap stb.) | A bolgár népviselet jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, összehasonlítása más népek viseletével. Fiatalabbak és idősebbek öltözködésének különbségei, a múlt és a jelen összehasonlítása: az öltözködés kultúrája. A bolgár és a magyar családok szokásainak összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek alapján. A környezet és a gazdasági helyzet összefüggései. | Nevezze meg a férfi és a női népviselet legfőbb elemeit. Ismerje a magyarországi bolgárok hagyományos foglalkozásait. Nevezze meg az ünnepekhez kapcsolódó jellegzetes ételeket, rituális és dekoratív tárgyakat. |
Bulgária földrajzi fekvése, határai, területe és partvonala. Domborzat és ásványi kincsek. Éghajlat és vizek. Természeti tájak. Lakosság — lélekszám, eloszlás, összetétel, életmód és kultúra. Gazdaság. Ökológiai problémák, természetvédelmi objektumok és területek. | A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Képzeletbeli utazást Bulgáriában és azokon a területeken, ahol bolgárok élnek. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása. Beszélgetés Bulgária és a régió jellemző ökológiai problémáiról. | Bulgária jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése térképen, a földrajzi fekvésének meghatározása térképen és földgömbön. A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat. Egyszerű térképvázlat készítése. |
A bolgárok múltja | ||
Bulgária az Oszmán Birodalomban: az iszlám és a pravoszláv vallás — ellentétek és együttélés. A bolgárok élete falun és városban. A bolgár nemzeti eszme — a bolgárok ébredése: Paiszij Hilendarszki, Szofronij Vracsanszki, Petar Beron, Vaszil Aprilov. A bolgár nemzeti egyház szerepe. Fegyverrel a szabadságért: Rakovszki, Levszki, Karavelov, Botev. A bolgárok újjászületés-kori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás). | A bolgár társadalom fejlődésének egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. A történelmi fogalmak értelmezése. A tények és az események felismerése új információk alapján. A történelmi események elmesélése és jellemzése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). | Legyen képes időrendi sorrendbe helyezni a legfontosabb eseményeket és személyeket. Különböztesse meg az iszlám és a pravoszláv vallás legfőbb ismérveit. Legyen képes jellemezni pár mondattal a bolgárok mindennapi életét falun és városban. Ismerje a bolgár újjászületés híres személyiségeinek (legalább 10) nevét és tevékenységi körét: oktatás és művelődés, forradalmi mozgalom, nemzeti egyház témakörökben. |
A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró). | A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. A történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel. | |
A bolgár nemzeti kérdés — nemzetegyesítési törekvések. A bolgár állam felépítése: az állam helyreállítása, az állami apparátus kiépítése, modernizáció, a nemzet egyesítése érdekében folytatott háborúk. | A történelmi események egyidejűségének felismerése grafikus ábrázolása (idővonal, táblázatok, oszlopok) és az információk leolvasása. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. A különböző források adatainak összehasonlítása, a bennük rejlő hasonlóságok és különbségek felismerése. Megadott mutatók alapján a történelmi eseményeket összehasonlítsa. | Rendezze időrendi sorrendbe az újjászületés utáni bolgár történelem eseményeit. Grafikon alapján magyarázza meg a Tarnovói alkotmányban megfogalmazott bolgár államrendet. Mutassa meg a térképen azokat a területeket, ahol bolgárok élnek és Bulgária határának változásait a háborúk után. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Kultúra | ||
Népköltés (pl. népmesék mondák és legendák népköltészet, közmondások és ,szólások). | A népköltészeti alkotásokban a pozitív és a negatív hősök tulajdonságainak elemzése (pl. becsületesség, eszesség, ravaszság, kapzsiság, hazugság, tolvajlás stb.) A pozitív és a negatív hősök csoportosítása. Információk gyűjtése a környezetről (pl. falurész, piactér, templom, temető, erdő, szántóföld, rét, folyó, hegy stb.). A bolgár népdalok különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mitikus, mindennapokról szólók történelmi és hősi témájúak. | Önállóan mondjon tanult népmeséket. Legyen képes különbséget tenni a népköltészet és a műalkotások között. Ismerjen legalább 8—10 közmondást és szólást, és tudja azokat használni a megfelelő szituációban. Tudjon kívülről legalább 6 népdalt. |
Képzőművészet. A bolgár képzőművészet főbb eredményei történeti aspektusból-a történelem és az irodalom tananyagával párhuzamosan. | A műalkotások megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. Művekről megalkotott vélemény megfogalmazása. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. | A különböző korszakok egyes alkotásainak felismerése. |
Tánc. Táncmozdulatok elsajátítása. Népi horók és racsenicák. Magyarországon működő bolgár tánccsoportok. | Különböztesse meg a régiókat, ahonnan a tanult népi horók származnak és azt, hogy milyen alkalmakkor táncolták azokat. Információk gyűjtése a bolgár tánccsoportokról. | Tudjon táncolni legalább két népi horót és racsenicát. Ismerje a magyarországi bolgárok tánccsoportjait. |
Hagyományos és elektronikus média szerepe és lehetőségei. | Tömegtájékoztatási eszközök használata a múlt és a ma megismeréséhez. Könyvtár- használati ismeretek elsajátítása, információkereséskatalógusban és kézikönyvekben. A hagyományos és elektronikus médiában az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elsajátítása. | Ismerje azokat a helyeket, ahol bolgár nyelvű információhoz juthat, valamint ahol megtalálhatók a hagyományos és az elektronikus média kiadványai, illetve műsorai. |
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Környezet | ||
Bolgár nemzeti kisebbség Magyarországon. A bolgárok betelepedésének szakaszai. A bolgár közösség összetétele. A magyarországi bolgárok hagyományai és szokásai. | A bolgár diaszpóra fogalmának értelmezése. Anyaggyűjtés a magyarországi bolgárok családi és közösségi szokásairól. A bolgár és a magyar szokások interferenciájának megfigyelése. Az asszimiláció fogalmának megvitatása. | |
Legyen képes felsorolni a bolgárok Magyarországra településének három szakaszát. Tudja megnevezni a magyarországi bolgárok legfontosabb intézményeit. | ||
Kisebbségi intézmények és kisebbségi jogok. | Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. | Ismerje a legfontosabb kisebbségi jogokat és érdekvédelem lehetőségeit. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Bulgária | |||
Bulgária helye az európai kontinensen és a Balkán-félszigeten. Földrajzi fekvés — határok, terület és partvonal. Természet és természeti tájak. Lakosság — lélekszám, eloszlás, népsűrűség, összetétel. életmód és kultúra, problémák. Gazdaság. Települések. Államigazgatás és adminisztráció. Tájegységek (pl. Duna folyó, Dunai síkság, Balkán-hegység, Felső-trák alföld, Rila-rodopei terület, Fekete-tenger, a bolgár fekete-tengeri partvidék). Szülőhely (melyik bolgár vidékről származik a családom). Ökológiai problémák, természetvédelmi objektumok és területek. | Határozza meg Bulgária, a Balkán-félsziget és Európa földrajzi fekvését, határait és partvonalát. | Mutassa meg a térképen Bulgária, a Balkán-félsziget és Európa határait és partvonalát. | |
Dolgozzon tematikus földrajzi térképekkel. Töltsön ki és rajzoljon vaktérképet. Tegyen képzeletbeli utazást a térképen. Állítson össze turistaútvonalakat, írja le vagy járja végig azokat. | Tudja Bulgária lakosságának számát és népsűrűségét. | ||
Sorolja fel a bolgár gazdaság legfőbb ágazatait. | |||
Mutassa meg a térképen Bulgária legfontosabb településeit és tájegységeit, és jellemezze röviden azokat. | |||
Tanulmányozza és jellemezze bulgáriai szülőhelyének domborzatát. | |||
Beszéljen ökológiai problémákról, természetvédelmi objektumokról és területekről. | Ismerje Bulgáriának azt a területét, ahonnan a családja származik, és jellemezze azt röviden. Ismerjen legalább három természetvédelmi objektumot. | ||
Múlt | |||
Őstörténet és ókor: | Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. | Nevezze meg az ókorban a bolgár területeken élt törzseket és népcsoportokat. | |
Bolgár területek az ókorban — az antik civilizációk kultúrájának és történelmének elválaszthatatlan része. | |||
Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat. | |||
A várnai nekropolisz. | |||
A trákok kapcsolata a görög civilizációval. | |||
Bolgár területek a Római Birodalomban — a római városi kultúra és a trákok kultúrájának kölcsönhatása. | Gyűjtsön információt egy adott problémáról a segédkönyvekből és rendszerezze azokat szóban. | ||
Középkor: Szerves kapcsolat a nemzeti és a világtörténelem között — a bolgár állam szerepe, mint az első középkori államok egyike, valamint a később kifejlődött szláv nyelvek alapjául szolgáló óbolgár nyelv szerepe. A bolgár kultúra — Európa és a keresztény világ része. | Ismerje és használja az alapvető történelmi fogalmakat a feladatok leírásánál és megoldásánál. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. Az elsajátított tananyaghoz fogalmazzon meg kérdéseket, és tegye fel azokat diáktársainak korrekt formában. | Ismerje a középkor bolgár történelmének legkiemelkedőbb személyiségeit, kapcsolja őket konkrét eseményhez vagy ügyhöz. | |
Értékelni tudja a keresztény vallás és a szláv írásbeliség szerepét a bolgár nép és állam fennmaradásában. | |||
Kultúra | |||
Népi kultúra | A férfi és női népviselethez kapcsolódó fogalmak elsajátítása és a különböző régiók viseleteinek megkülönböztetése. | Ismerje a bolgár férfi és női népviselet legfőbb régióit, és tudja azokat megnevezni. Ismerje és nevezze meg a hagyományos bolgár lakóház legfontosabb elemeit és azok rendeltetését. Ismerje a bolgár házak főbb típusait. | |
Hagyományos bolgár férfi és női viselet, területi felosztása. | |||
A bolgár ház (pl. a falusi ház helyiségei és azok funkciója, berendezés, gazdasági épületek, műhelyek, közlekedési eszközök. A városi ház fajtái, és régiók). | Ismerje fel az összefüggéseket a település típusa és a lakosság foglalkozása, az életmód és a lakás berendezése, az épület rendeltetése és annak szerkezete között. | ||
Elemezze a különböző, építési gyakorlatokkal kapcsolatos hiedelmeket. | |||
Legyen fogalma az ember szerepéről a környezet átalakításában. | |||
Képzőművészet és vizuáliskultúra. | |||
A bolgár képzőművészet elhelyezése Európa és a világ művészetének kontextusába. | A gondolkodásmód, a kulturális különbségek és a mű közötti összefüggés felismerése. | Ismerje a bolgár vizuális kultúra kiemelkedő képviselőinek a nevét és egy-egy kiemelkedő alkotását. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
A műelemzés legfontosabb módszerei. | Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A bolgár motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben: | ||
Bolgár alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon. | |||
A bolgár film kezdetei és fejlődése. | |||
Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotás. | |||
Televíziós és videokultúra. | |||
Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. | |||
Tánc. Népi horók elsajátítása: pravo horó, pajduska csetvorka, makedon horó, ajtoszi racsenica, dajcsovo horó. | A bolgár tánc alapvető ritmikus mozdulatainak elsajátítása. Egyes, páros és körtáncok gyakorlása. | Tudjon táncolni legalább három bolgár horót zenei kísérettel. Különböztesse meg a bolgár táncokat más népek táncaitól. | |
Hagyományos és elektronikus média. Bolgár nyelvű médiák Magyarországon. Az anyaország médiái. Információ-hozzáférés. Anyanyelvű információhoz való jog. | Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: sajtó, rádió, televízió, Internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. | Ismerje a magyarországi bolgárok sajtótermékeit és elektronikus médiáit. |
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Környezet | |||
A bolgárok hagyományos szokásrendszere. | |||
Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés). | Tanulmányozza a magyarországi bolgárok életét és ünneprendszerét. Vesse össze a hagyományos és a mai szokásrendszert. | Ismerje a hagyományos családi szokások alapvető elemeit. | |
Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus — Trifon-nap, Baba Marta, Lázár-nap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus — Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap). | Tudja köszönteni szóban és írásban rokonait és ismerőseit a különböző ünnepek alkalmából. | ||
Mutasson rá a bolgár elemekre az ünneprendszerben, és vonja le a következtetést az asszimiláció mértékéről. | |||
Ismerje a naptári ünnepek ciklusait, határolja el azokat más népek ünnepeitől. Tudja leírni a magyarországi bolgárok ünnepeit és azok ünneplésének módját. A magyar közeg hatása az itteni bolgárok szokásrendszerére. Ismerje a hivatalos ünnepek tartalmát és szimbolikáját. | |||
Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. — a felszabadulás napja, május 24. — a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. — Bulgária egyesítése, szeptember 22. — Bulgária függetlenségének napja). | A megemlékezések és az ünnepek értelmezése (pl. szertartások, dalok, táncok, viselet, szimbolika, helye a szertartásrendszerben szempontjából). | ||
Bulgária | |||
Természeti kincsek és ökológia. | Elemezze Bulgária természeti kincsekkel való ellátottságát és a világgazdaságtól való függését. Magyarázza meg a gazdaság ágazati és területi struktúráját. A gazdasági ágazat, város, ország, régió földrajzi jellemzése. Fejtse ki véleményét a tanult földrajzi objektumok alapján, és tudja azt racionálisan és emocionálisan bizonyítani és megvédeni. | Ismerje Bulgária természeti adottságait, és tudja, milyen természeti kincsek nincsenek az országban. | |
A társadalom politikai és gazdasági rendszere. | |||
A lakosság és a települések földrajza — urbanizáció és demográfiai problémák. | Elemezze a lakosság összetételét — kor, nemzetiség, lakóhely stb. szerint — és vonja le a megfelelő következtetéseket. | ||
Földrajzi régiók. | |||
Ismerje az ország főbb tájegységeit, és tudjon azokról földrajzi jellemzést adni. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Múlt | |||
Újkor. A bolgár területek az oszmán birodalomban a XVI-XVII. században, Európának a birodalomra gyakorolt hatása a XVIII. század után, a bolgárok mozgalma és harca a szellemi egyenjogúságért és a nemzeti felszabadításért a XIX. században. Bulgária helye a világtörténelemben a felszabadulás után, az új realitásokhoz való gyors alkalmazkodása és európai állammá fejlődése. A nemzeti kérdés megoldására tett kísérletek és a nemzetkoncepció védelme. | Helyezze el az időben a kultúra területén kiemelkedő alkotókat, és kösse őket konkrét történelmi szöveghez. | Fejezze ki kritikai álláspontját tények és érvek segítségével. | |
Olvassa és értelmezze önállóan a statisztikai adatokat (táblázatok, diagrammák, grafikonok). | |||
Elemezze a bolgár állam politikai rendszerét. | |||
Elemezze a kor alakjainak tevékenységét és eszméit. | Elemezze és vesse össze több forrás adatait. | ||
Olvasson és magyarázzon különböző történelmi térképeket. | |||
Értelmezze az információk és fogalmak tartalmát a tanult eseményeket ábrázoló festmények és karikatúrák alapján. | |||
A bolgár lakosság migrációja a török uralom idején és a felszabadulás után. | Fogalmazzon meg a tanult történelmi eseményekkel, alakokkal, eszmékkel, fogalmakkal kapcsolatos kérdéseket. | ||
Legújabb kor. A totalitárius rendszer kialakulása és megszilárdulása a második világháború után. | |||
Konkrét történelmi kérdés szóbeli és írásbeli kidolgozásához tudjon érveket megfogalmazni, és tudja azokat bizonyítani. | |||
A gazdasági, társadalmi és demográfiai struktúra változásai. | |||
A totalitárius rendszer bukása és annak következményei. | Kommunikáljanak egymás között a csoportmunka idején. | ||
A nagyhatalmak és Bulgária. | |||
Bulgária és a Balkán. | |||
A bolgárok geopolitikai térbeli elhelyezkedése az évszázadok során. | |||
Kultúra | |||
A modern bolgár kultúra kialakulása — hagyományok és korszerűség. (Irodalom, zene, képzőművészet, építészet, színház, film.) | A kulturális eredmények kapcsolata a történelmi adottságokkal és a környezettel, a hagyományokkal és a folklórral. A hagyomány és a modernitás fogalmának pontosítása, azok összefüggése. | A tanult korok, korszakok és irányzatok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő alkotás ismerete. | |
A pravoszláv vallás — a nemzeti identitás megőrzője. A nemzeti egyház szerepe. | Kelet és Nyugat, centrum és periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése. | Ismerje a magyarországi bolgár pravoszláv egyház szerkezetét. | |
A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat. | |||
Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. | Ismerje a magyarországi bolgárok kulturális és civil szervezeteit és egyesületeit. | ||
A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. | A tömegkommunikáció legfontosabb formainak, jellegzetességeinek ismerete. | ||
Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában. | Legyen képes elemezni a kulturális autonómia fogalmát. | ||
A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre. |
Приложение към Наредба Nº / .......2001 г. на Министерството на образованието
Н)
БЪЛГАРСКО МАЛЦóИНСТВЕНО ОБРАЗОВАНИЕ
1.1. Български език и литература
(За училища с преподаване на роден език и двуезични училища)
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 4-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания | |
Общуване. Речеви дейности. Текст. | |||
Езикът - средство за общуване. | Разбиране на съобщения от | Разпознаване на разговорни, научни и художествени текстове. | |
Видове текст по цел на общуване: | разговорно-битовата сфера - в | ||
разговорен текст, научен текст; | официално и в неофициално | Правилно формулиране на устна реч. Разбиране на елементарни устни съобщения и указания. Поставяне на въпрос, отговор. | |
художествен текст. | общуване. Умения за диалогична реч - участие в диалози с разбиране на намерението на говорещия. Умения за монологична реч -съставяне на кратки монологични изказвания с оглед на комуникативната цел. Разпознаване на научни и художествени текстове. | ||
Долавяне на прилики и разлики | Възприемане на речеви формули от | ||
между българските и унгарските | българския речев етикет. Умения за | ||
стандартни начини за поздравяване, | лисмено оформяне на текст според | ||
запознаване, за изРазяване иа | българския речев етикет - | ||
учтивост, на молба, благодарност, | поздравление, писмо и др. | ||
заповед. Умения за прилагане на | Гладко четене на познат и смислово | ||
българския речев етикет при речево | изяснен текст. Четене наум на | ||
повёдение в нова ситуация. | страница-страница и половина | ||
подходящ за възраст-га текст. | |||
Тема, опорни думи и основна мисъл | Оптимален за възрастта темп на | ||
на текста. | писане и четене наум и на глас. | ||
Четене с разбиране и с българско | Четене с българско произношение. | ||
лроизношение. Изразително четене. | Решаване на елементарни задачи, | ||
Свободно писане на кирилица. | доказващи разбирането на текста. | ||
, | Разделяне на текста на части. | ||
Преразказ: подробен и кратък. | Определяне на темата на кратьк | Преразказване на епизоди от | |
текст, разбиране на основната мисъл | лриказки по даден план. | ||
на текста. Разделяне и озаглавянане | |||
на отделните части на текста. | |||
Съчинение. | Поцробно и кратко преразказване на | Умения за конструиране на изречени | |
Съчинение-повествование. | повествователни текстове. | и за създаване на кратьк текст по | |
Съчинение-описание. | Умения за съчиняване по дадено | лични преживявания. | |
Съчинение-разсъждение. | начало. Разказване на случки от | ||
живота. Умения за разказване по | |||
серия картини. | |||
Умения за описване на картина от | |||
художг ик. | |||
Умения за разсъждаване по | |||
художествен текст. | |||
Редактиране на текст чрез | Умения за извършване на различни | Описване на предмети и явления, | |
съкращаване, прибавяне, заместване | видове редактиране на текст. Умения | Писане без пропускане, замяна и | |
и разместване. | за контролиране и коригиране на | объркване на букви, спазване на | |
собствена реч в нова ситуация. | п авописните п авила. | ||
Разбиpане и използване на сpедствата на бългаpския език. | ||
Изречението - градивна единица на | Умения за образуване и употреба на | Определяне вида на изречението в |
текста. Видове изречения по цел на | съобщително, въпросително, | конкретни случаи. |
изказване. Интонация и пунктуация. | подбудително и възклицателно | |
изречение. Използване на български | ||
Словоред. | словоред и интонация в изречението | |
Просто и сложно изречение. | Умения за разпознаване и умения за | Умения за разпознаване на прости и |
Пряка и непряка реч. | свързване на прости изречения в | сложни изречения. |
сложно. | ||
Умения за превръщане на пряка реч в | ||
непряка. | ||
Смислова страна на думата. | Умения за подбор и комбинация на | Групиране на думите по техния вид |
Словообразуване. Еднозначни и | езикови средства за изразяване на | (в рамките на изучените имена). |
многозначни думи. Пряко и преносно | свои мисъли в нова ситуация. | |
значение на думата. Непроизводни и | Използване на основния речников | |
производни думи. Сродни думи. | запас за общуване в обществена, | |
Корен на думата. Сложни думи. | семейна и училищна среда. | |
Умения за работа с двуезичен и | ||
правописен речник. | ||
Граматическа страна на думата (в | Откриване на общото между | |
практически план). | български и унгарски лексеми. | |
Съществително име. | Разбиране на прякото и преносното | Определяне на рода на имената. |
Прилагателно име. Словосъчетание | значение на думите. | Образуване и правилно писане на |
от прилагателно име и съществителн | Умения за образуване на думи, за | думи в множествено число. |
име. | откриване на сродни думи и за | Членуване на имената; правоговор на |
Числително име. | проверка на правописа им. | определителния член за мъжки род. |
Лични местоимения. | Разбиране и правилно използване | Използване на степенувани форми на |
на имената при описание на | прилагателните имена. | |
предмети и явления. Сравняване на | Употреба на лични местоимения за | |
практическо равнище на имената в | избягване на повторения. | |
българския с имената в унгарския | ||
език. | ||
Свързване на прилагателни и | ||
числителните имена със | ||
съществителни. | ||
Разбиране на значението и | ||
използване на заместниците на | ||
имената. | ||
Глагол. Спомогателен глагол (съм). | Разбиране и използване на глаголи | Разпознаване на лице, число и време |
в българския език. Използване на | на глаголите в българския език. | |
изученото за лице, число и време на | Образуване на сегашно и бъдеще | |
глагола в нови речеви ситуации. | време. | |
Употреба на сегашно, бъдеще, | Правоговор и правопис на | |
минало свършено и минало | окончанията за сегашно време. | |
несвършено. | Образуване на минало свършено и | |
Съвместна употреба на глаголните | минало несвършено време. | |
времена при разказване на случки | ||
от живота. | ||
Наречие. | Разбиране и употреба на наречия в | |
Предлози и съюзи. | изречения и кратък текст. | |
Разбиране на значението на основни | ||
предлози и съюзи и правилна | ||
употреба в речта. | ||
Пренасяне на части на думата на нов | ||
ред.. | ||
Звукова страна на думата. | Изговор и правопис на звучните и | Адекватна употреба на графичнит |
Българска азбука. Широки и тесни | беззвучните съгласни; на съгласните | знаци на кирилицата. Правилен изгово |
гласни. Звучни и беззвучни; | с и m.; на думи със струпани | и правопис на гласните в думите. |
меки и твърди съгласни. | съгласни. | Правилно изговаряне и писане на |
звучни съгласни. |
Възпpнемане на пpоизведения от бългаpския фолклор и от художествената литератруа. | ||
Старогръцки митове и библейски притчи | Четене с разбиране и преразказване на адаптирани митове и билейски притчи. | Гладко четене и преразказване на |
кратки митове. | ||
Българско народно творчество. | ||
Български празничен календар. | Интерес към народната поетична традиция; към четенето на приказки и детска литература. | Умения за изказване на |
Български народни обичаи. | благопожелания във връзка с | |
български празници и обичаи (поне 5). | ||
Авторски приказки. | Съпричастност към българските | Формулиране преживяването, |
празници и народни обичаи. | породено от приказката, с помощта | |
Умения за преразказване на български език на приказки от унгарския фолклор и от европейски автори. Създаване на приказка. | на учителя. | |
Детско творчество на български | Умение за самостоятелен изказ на | |
класици | мнение и позиция за прочетеното. | |
Умения за цялостно възприемане на художественото произведение. | ||
Съвременна детска литература | Умения за разбиране на отделните части на художествената творба и съставяне на план за преразказване. | |
Кратко представяне на прочетеното в | ||
Усет за съпричастност и морален | читателски дневник. | |
избор, разбиране за добро и зло. | Рецитиране на български | |
Оформяне на читателски дневник. | стихотворения и участие в | |
Стремеж към самоизразяване чрез рецитиране,драматизиране на приказки и детски литературни творби. | драматизации. | |
Творци и произведения
• Български народни приказки и приказки от български автори: Ангел Каралийчев, Светослав Минков, Валери Петров и др.
• Български автори на детска литература: Петко Славейков, Иван Вазов, Елин Пелин, Кирил Христов, Константин Константинов, Елисавета Багряна, Дора Габе, Асен Разцветников, Емилиян Станев и др. по избор.
• Автори на произведения от световната детска литература: Шарл Перо, Братя Грим, Андерсен, Марк Твен, Оскар Уайлд, Ерих Кастнер, Астрид Линдгрен, Джани Родари и др. по избор.
•
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 6-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Речеви дейности. Текст. | ||
Речево общуване. | Ориентиране в речевата ситуация - | Ориентация в комуникативни |
Речева ситуация. | определяне на предмета, . | ситуации от ежедневието: |
Официално и неофициално общуване | участниците, обстановката и целта на | установяване на контакт, изразяване |
в разговорно-битовата сфера на | общуването. | на намерение и мнение. |
живота. | Умения за адекватно речево | Пресъздаване на диалог. |
поведение в официална и в | Точно и плавно четене на кратьк | |
неофициална обстановка. | научно-учебен текст. | |
Речев етикет в официално и в | Възприемане на речеви формули от | Преодоляване на |
неофициално общуване. | българския речев етикет. | интерференцията между речевите |
Сравняване на българския и | стандартни изрази в двата езика. | |
унгарския речев етикет. | ||
Текст. | Осмисляне на темата и микротемите | Разбиране на основния смисъл на |
в текста. Умения за съставяне на | текста. | |
план и структуриране на текст. | Разделяне на текста на абзаци. | |
Умения за редактиране на собствен | ||
и чужд текст. | ' | |
Преразказ. | Умения за подробен преразказ на | Преразказ на приказка. |
познат текст; мения за сбит |
Съчинение. | преразказ. | |
Описание. | Възприемане на научно и | Умения за описание на природна |
художествено описание. | картина, на предмет, на човек, на | |
Повествование. | Възпроизвеждане на научно описание | обстановка. Описание на научни |
и на елементи на художествено | факти. | |
описание. | Устен разказ по преживяно. | |
Възприемане и възпроизвеждане на | ||
художествено повествование. | ||
Разсъждение. | Умения за структуриране на текст | Възприемане на разсъждението и |
Научен текст. Ключови | разсъждение - определяне и | повествованието в научен текст. |
думи.Термини. Граматически | формулиране на тема, теза, | |
особености на научен текст. | аргументи, обобщение. | |
Възприемане на разсъждението и | Разбиране на значението на термини. | |
повествованието в научен текст. | Умения за водене на записки. | |
Анализ на езиковите особености; | ||
подбор и свързване на думи и | ||
изречения в научен текст. Умения за | ||
резюмиране на информация. | ||
Урочна статия. | Умения за анализ на урочна статия. | Умения за съставяне на план на |
Умения за отговор на научен въпрос | изучавана урочна статия. | |
- аргументиране. | ||
Текстове за официално-делови | Прилагане в житейски ситуации на | Умения за писмено оформяне на . |
контакти - покана, поздравление, | уменията за създаване на текст - | текст според българския речев |
обява . | писане на поздравление, покана, | етикет (по избор). |
обява, телеграма и др. | ||
Разбиране и използване на средствата на българския език. | ||
Изречението - градивна единица на | Умення за разбиране на | Умения за разпознаване и анализ на |
текста. Видове изречения - | синтактичните средства на | видовете изречения по цел и по |
съобщително, въпросително, | българския книжовен език. | състав. |
възклицателно, подбудително; просто | Умения за подбор и комбинация на | Умения за съставяне, преобразуване |
и сложно. | синтактични средства за изразяване | и редактиране на различни по вид |
Главни и второстепенни части в | на свои мисъли в нова ситуация. | изречения. |
простото изречение - подлог и сказуемо. | Умения за конструиране на различни | |
видове изречения и за свързване на | ||
изреченията в текст; редактиране на | ||
изречения и на текст. | ||
Използване на снецифичната | ||
българска интонация на различните | Познаване на българската интонация | |
видове изречения. Преодоляване на | на изречението. | |
интерференцията на унгарската | ||
интонация. | ||
Правилна употреба на препинателни | ||
знаци при използване на различни | Познаване на пунктуацията на | |
по вид изречения. | различните видове изречения. | |
Правилна и подходяща употреба на | Разпознаване и анализ на частите на | |
главни и второстепенни части в | простото изречение;използване на | |
простите изречения при свързването | еднородни части. | |
на изреченията в текст. Използване | ||
на еднородни части в описанието и | Правилна и целесъобразна употреба | |
повествованието. | на свързващи думи в | |
Разпознаване и използване на | словосъчетанието и изречението. | |
средства за междуфразова връзка в | ||
текста. | ||
Думата като речникова единица. | Владеене на лексика, която да | |
Значение и речева употреба на | позволява общуване в различни | |
думите. Речников състав на | сфери на живота според | |
българския език. Домашни думи; | възрастовите възможности на | |
заемки и чуждици; термини, | учениците. | |
международни термини. | Разпознаване и анализ на думи, общи за двата езика | |
Разбиране на български термини за | ||
означаване на основни езикови | ||
понятия, изучавани и по двата | ||
предмета - по унгарски език и по | ||
български език. | ||
Видове речници. | Работа с речник (двуезичен, | Работа с речник (двуезичен, |
тълковен, синонимен и др.) и | тълковен, синонимен и др.) | |
енциклопедия. | ||
Синоними; антоними; омоними. | Функциониране на синоними, | Разбиране на синоними, антоними и |
антоними и омоними в активния | омоними в българския език. | |
речник на учениците. | ||
Основно и преносно значение; | Разбиране; правилно и | Разбиране на основното и |
многозначност на думата. | целесъобразна използване на | преносното значение на думи в |
основното и преносното значение на | български текстове. | |
думи в български текстове. | Разбиране на различните лексикални | |
Осмисляне на многозначността на | значения на една дума. | |
думите в езика. | Умения за обогатяване на речника и | |
Умения за самостоятелно обогатяван | преодоляване на интерференцията | |
на речника и преодоляване на | между лексемите в двата езика. | |
интерференцията между лексемите в | с помощта на учителя. | |
двата езика. | Разбиране на смисъла на морфемите. | |
Граматическо значение на думата. | Умения за определяне на | Правилно поставяне на окончанията |
Части на речта. | граматическите признаци на думите в българския език. | на думите. |
Граматически признаци. Строеж на | ||
думата; видове морфеми. | Умения за определяне на частите на | Разбиране на смисъла на нови думи, |
Словообразувателни морфеми и | думата и правилно писане на | образувани с помощта на представки |
формо-образувателни морфеми. | морфемите. | и наставки. |
Сродни думи. Сложни думи и сложни съкратени думи. | Сравняване на морфеми в двата езика | Умения за разпознаване на сродни |
Умения за образуване на думи с | думи и за проверка на правописа на | |
Основна форма на думата. | помощта на нредставки и наставки. | думи. |
Различаване на формите на една дума | Определяне на основната форма на познати думи в българския език. | |
Умения за правилен изговор и за | ||
правопис на сродни думи. | ||
Определяне на основната форма на | ||
думата; разпознаване на основната | ||
форма на непознати думи в | ||
двуезичен и правописен речник. | ||
Самостойни и несамостойни думи. | Разбиране на стилистичната функция на имената. | Правилно и целесъобразно използван |
Имена-съществително име; | на имената при описание на предмети | |
прилагателно име; числително име. | Правилно и целесъобразно изпол- | и явления. Разпознаване на |
Сложни именни названия. | зване на имената в текста. Умения | различните видове имена в |
за назоваване на родови и видови | българския език. Разпознаване на | |
понятия. Съгласуване на имената | рода и числото на имената; правилно | |
по род и число; правилно чле- | членуване. Правилен изговор и | |
нуване. Правилен изговор и пра- | правопис на познатите имена. | |
вопис на имената и на познатите | ||
сложни именни названия. | ||
Заместващи думи - местоимения. | Осмисляне на функцията на за- | Редактиране на текст чрез замяна на |
Видове-лични, възвратни, | местниците на имената в текста. | имена с местоимения за отстраняване |
показателни, въпросителни, | Изполване на местоименията | на повторения. |
относителни. | като свързващи думи в изре- | |
чението и текста. Умения за пра- | ||
вилен изговор и правопис. | ||
Глагол. Основни глаголни времена - | Използване на изученото за лице, число | Разбиране и използване на глаголи в |
сегашно, бъдеще, минало свършено, | й време на глагола в нови речеви | повествователен текст. |
минало несвършено време. | ситуации. | Упатреба на сегашно, минaло свършено, |
Умения за съвмеспга употреба на глаголи времена Основна и преносна употреба. | минало несвършено и бъдеще време въз основа на съответна употреба на глаголните времена в унгарския език. | |
Долавяне на сгилисгичната им функция. |
Залог на глагола. | Използване на сегашно историческо | |
време. | познаване на формите на деятелен | |
Умения за избор при употребата на | и на страдателен залог на | |
деятелен или страдателен залог- | българския глагол. | |
задължителност и свобода. | ||
Причастие и деепричастие. | Осмисляне на функцията на | Разбиране на причастия в |
причастията в българския език. | български текстове и умения за | |
Умения за взаимозаменяемост на | превод на причастните изрази на | |
причастни изрази и подчинени | унгарски език. | |
изречения. | ||
Наречие. | Разбиране и употреба на различни | Разбиране и употреба на наречия в |
Служебни думи - предлог, съюз, | видове наречия в текста. Използване | изречения и текст. |
частица, междуметие. | на наречията като свързващи думи в | Разбиране на значението на |
текста. | основни предлози и съюзи и | |
Умения за взаимозаменяемост на | нравилна употреба в речта. Умения | |
предложни и безпредложни изрази. | за правопис и правоговор на | |
Умения за правопис и правоговор на | частици. | |
частици. Сравнение на междуметието | ||
в двата езика. | ||
Звуков строеж на българския език. | прилагане на теоретичната представа | правоговор. познаване на |
Звук и буква. | за българската фонетична система. | ударението в българския език. |
Звукови нромени. | прилагане на звуковите закони в | Използване на българска интонация |
българския език. Умения за | в речта. | |
поправяне на правописни грешки. | ||
Осмисляне на различията в двата | ||
езика по отношение на ударението и | ||
интонацията. | ||
Възпиемане на произведения от българския фолклор и от художествената литература. | ||
Българско народно изкуство. Словесно | Сравняване на особеностите на | Разбиране на приказки, общи за |
народно творчество. | българското и унгарското народно | българския и |
Народни приказки. Създаване и | изкуство. Сравняване на митове. | унгарския фолклор; легенди и |
разпространение. Видове. Особености | Възприемане на български народни | пословици. |
на отделните видове народни приказки | приказки. Осмисляне на ролята на | Умения за монологична реч - сбит |
случка, герои, поука; приказни мотиви, | разказвача и на слушателя. | преразказ на приказка. |
олицетворение. | преразказване на приказки. Сравняване | Пресъздаване на диалог от |
на сюжети на приказки от българския и | приказка.Съчиняване на кратка | |
унгарския фолклор. Осмисляне на | приказка. | |
особеностите на отделните видове | ||
народни приказки. Извличане на | ||
поуката. Съчиняване на нриказка. | ||
Драматизиране на приказка. | ||
Предание и легенди - теми, случки, | Възприемане на български предания и | Изразително четене и изпълнение |
фантастичен елемент. | легенди. Свързване сьс сьбития от | наизуст на благопожелания, песни. |
Пословици. | историята на българския народ и с | игри. Участие в драматизация. |
елементи от християнската религия. | Изразително четене и преразказване | |
Разбиране на български пословици. | на предания и легенди. | |
Намиране на еквивалентни изрази в | Умения за изказване на няколко | |
унгарския език. | български пословици. | |
Български народен епос. Български | Разпознаване и сравняване на | Умения за разпознаване на |
народни песни. Юнашки песни, | лирическа и епическа песен. | различните видове български |
митически песни, исторически песни, | Възнриемане на български народни | народни песни. Разбиране на |
хайдушки песни, трудови песни, | песни и сравняване с песни от | поетиката на народните песни. |
битови песни, обредни песни. | унгарския фолклор. | |
Изразително-изобразителни средства | Осмисляне на връзката на песните с | |
в българските народни песни: | живота и мечтите на българите. | |
постоянен епитет, отрицателно | Разпознаване и осмисляне на | |
сравнение,образен паралелизъм, | функцията на изразително- | |
хипербола. | изобразителни средства в | |
българските народни песни. |
Благопожелания.Български народни | Изпълнение на обредни песни(напр. | Изброяване на характерни |
обичаи. | Коледни). | особености на български обичаи. |
Умения за откриване на | ||
спеиификата на българските | ||
народни обичаи. Сравняване с | ||
унгарските празници и обичаи. | ||
Лично словесно творчество. | Умения за различни видове четене | Познаване на автора, темата и жанра |
Българска художествена литература. | на литературни творби: цялостно; | на прочетените произведения. |
Литература на други народи. | избирателно; бегло оглеждане, най- | |
общо ориентиране в текста. | ||
Басня. | Възприемане на басни;сравняване на | Преразказване на български език на |
басни от античността и от | изучавани басни. | |
литература на различни | ||
народи. | ||
Разказ. | Възприемане на разкази от | Определяне на мястото на |
българската художествена литература | действието, главните герои, | |
Анализиране на особеностите на | сюжетните моменти. | |
разказа. | ||
Художествени похвати и изразни | Осмисляне на функциите на речта на | Разпознаване на съставните |
средства на художествената | автора и на речта на героя. | елементи на художественото |
литература. | Характеризиране на литературен | произведение въз основа на |
герой. | прочетеното и съпреживяното: | |
Възприемане на пейзаж в | напр. ,жизнения път на главните | |
произведение на българската | герои, сюжетната линия и | |
литература. Сравняване с пейзажи от | обратите в нея, начало и край на | |
унгарски литературни творби. | произведението. | |
Преразказване на български език на | ||
разкази от унгарски и други автори, | ||
изучавани в обучението по | ||
унгарски език и литература. - |
Творци и произведения
• Български народни песни - "Шетба шета Марко Прилепчанин", "Славки си рожба не трае" "Откога са й, мила моя майно льо, зора зазорила", "Даваш ли даваш Балканджи Йово", Разплакала се гората", "Яно, море, Яно", "У Недини слънце грее" и др. по избор.
• Българска художествена литература - Христо Ботев, Иван Вазов, Любен Каравелов ("Хубава си, моя горо"), Пенчо Славейков ("Неразделни"), Пейо Яворов ("Пролет"), Елин Пелин ("Нане Стоичковата върба"), Йордан Йовков ("По-малката сестра"). Съвременна българска поезия и проза: Христо Смирненски, Атанас Далчев, Елисавета Багряна, Веселин Ханчев, Блага Димитрова, Валери Петров, Дамян Дамянов, Петя Дубарова, Йордан Радичков и др. по избор.
• Художествена литература на други народи - по избор.
За научаване наизуст
• Историческа песен - "Откога са й, мила моя майно льо, зора зазорила", "Даваш ли даваш Балканджи Йово"
• Битова песен - "У Недини слънце грее" `
• Христо Ботев - "Хайдути" (откъс); "Хаджи Димитьр".
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 8-ми клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Текст. | ||
Общуването в художествената | Четене с логическото ударение на | Четене с разбиране. Осмисляне на |
литература. Нехудожествен и | различни по стил и жанр текстове, | темата и микротемите в текста. |
художествен текст. | Четивна култура. | Умения за съставяне на план и |
структуране на текст. |
Разбиране и тълкуване на научни | Превод на текст от учебник (учебен | |
текстове. Самостоятелно водене на | предмет по избор). | |
записки. Извеждане на | Умения за отговор на научен въпрос | |
същественото. Обобщаване. | - аргументиране. | |
Умения за участие в дискусии за | Превод на научен и художествен | |
разрешаване на проблеми. | текст. | |
Съчинение - отговор на литературен | Разбиране и тълкуване на | Излагане съдържанието на изучаван |
въпрос. | художествени текстове. Разбиране на | текст: сбит преразказ, разсъждение. |
подтекст. | формулиране на самостоятелно | |
Умения за създаване на текст | мнение при работа с художествен | |
съобразно с жанровите особености на | текст. | |
отговор на литературен въпрос; | ||
разсъждаване върху текстовите | ||
структури и върху фигурите на езика. | ||
Масова комуникация. | Ориентиране в ситуацията на | Ориентиране в ситуацията на масовата |
Публицистичен текст. | масовата комуникация. | комуникация от гледна точка на |
Публицистични жанрове - | Анализ на стиловите и жанровите | възприемането. |
информационна бележка, репортаж. | черти на публицистичен текст | |
Определяне на преобладаващата речева | ||
функция на публицистичен текст. | ||
Художествена публицистика - есе. | Анализ на композиционно- | |
структурните особености на | ||
публицистичен текст. | ||
Анализ, подбор и комбинация на | ||
езикови средства в публицистичен | ||
текст. | ||
Свободно разсъждаване по | ||
нравствено-етичен или | ||
общокултурен проблем, значим за | ||
ученика. | ||
Стилове на речта - видове стил. | Умения за стилистичен анализ на | Разпознаване на стила на даден |
текст. Възприемане и създаване на | текст. | |
Качества на речта - правилност, | различни по стил и жанр текстове. | Способност за ориентация и участие |
точност и яснота, стегнатост и | Умения за самооценка на собствено | в комуникативни ситуации на |
благозвучие, | изказване и за изразяване на оценка | микрообщността. |
на чужд текст. | ||
Рязбиране и използване на средствата на българския език | ||
Книжовен език. Възникване и развой | Сравнение на основни понятия и | Осмисляне на езиковите средства |
на българския език. | закономерности между българския | като система |
Основно диалектно членение на | език и изучаваните други езици. | Умения за преодоляване на собствен |
българския език. Диалектни думи и | Умения за отсграняване на диалекгни | диалектен изговор (ако има). |
изрази в речевото общуване; в | думи и изрази в собствена реч, | |
художествената литература. | Разбиране на речевата харак-теристиха | |
на героя, направена чрез диanектните | ||
- | думи в литературното произведение. | |
Езикови единици и езикови норми. | Умения за правилна и целесъобразна | |
Граматически, лексикални, | употреба на граматически единици в | Осмисляне на граматическите |
правоговорни, правописни и | речта. Прилагане на книжовните | признаци на имената и месгоименията |
пунктуационни норми на съвременния | норми в речта. | в в българския език. Осмисляне на |
български книжовен език. | Проява на граматическа, лексикална, | граматическите признаци на глаголите |
Езикова правилност и стилистична | правоговорна, нравописна и | в българския език. Умения за превод |
уместност на езиковите средства. | пунктуационна култура. | на унгарски език на българските |
Разбиране и използване на | сложни глаголни времена. Умения за | |
стилистичните функции на езикови | съвместна употреба на глаголни | |
средства. | времена в свързана реч. Осмисляне на | |
Проява на стилистична култура. | граматическите признаци на не- | |
изменяемите части в българския език. | ||
Изречението - градивна единица на | Умения за български словоред, | Умения за български словоред и |
текста. | правилна пунктуация и интонация на | подходяща интонация на видовете |
изречението. Употреба на различни | изречения. Съставяне на различни | |
видове сложни изречения в текста. | видове сложни изречения. |
Разбиране и използване на | Използване на възможностите на | |
синтактичната синонимия. | взаимозаменяеми езикови средства | |
Разбиране на стилистичния ефект от | при говорене и при нисане на | |
употребата на съчинителни и на | съчинение. Разбиране и използване | |
подчинителни връзки в текстовете. | на вметнати и обособени части. | |
Разпознаване и правопис на | Използване на различни начини за | |
съставно сказуемо, сказуемно | изразяване на чужда реч. Правилна | |
определение, приложение. | употреба на цитати. | |
Разпознаване на глаголни и | ||
безглаголни; на лични и безлични | ||
изречения в практически план. | ||
Разбиране и използване на вметнати | ||
и обособени части. Използване на | ||
различни начини за изразяване на | ||
чужда реч. Правилна употреба на | ||
цитати. | ||
Думата като речникова единица. | Умения за правилна и целесъобразна | Познаване на нови значения на |
Речников състав на българския език. | лексико-семантична и граматична | думите в българския език; |
Нови значения на думите в езика. | съчетаемост на думите в речта. | сравняване с унгарски. Работа с |
Работа с речник на чуждите думи и с | тълковен речник и с | |
енциклопедични речници. | енциклопедични речници. | |
Неметафорична и метафорична | Разбиране на думи с неметафорична | Разбиране на международна културна |
употреба на думите в речта | и с метафорична употреба в речта. | и общественополитическа лексика. |
Международна културна лексика. | Самостоятелно обогатяване на | Усет към въздействието на |
Общественополитическа лексика, | речниковия запас. | емоционалнооценъчната и |
експресивната лексика. | ||
Емоционалнооценъчна и експресивна лексика. | Усет към въздействието на | |
емоционалнооценъчната и | ||
Думата и контекстът в художествения текст. | експресивната лексика. | |
Разбиране на контекстови синоними. | Разбиране на фразеологизми. | |
Фразеологични словосъчетания. | Разбиране и използване на | |
фразеологизми; намиране на | ||
еквиваленти в унгарския език. | ||
Звукова страна на думата. | Осмисляне на връзките между | Прилагане на българските звуковите |
българската и унгарската звукова | закони в речта. | |
система. Прилагане на българските | ||
звуковите закони в речта. | ||
Възприемане на литератруни произведения. | ||
Библията - свещена християнска | Разбиране на Свещеното Писание | Формулиране и изразяване в |
книга. | като послание на Бога към | подходяща форма (устно и писмено) |
човечеството. Осмисляне на | на свързани с прочетеното чувства, | |
библейската стилистика и образна | образи, мисли и нравствени | |
система в литературата. Разбиране | послания, в съответствие с жанра на | |
на теоцентричния модел за света в | творбата: напр. читателски дневник, | |
средновековната литература. | анотаиия, характеристика, разказ, | |
Разбиране на принципите на | обобщение. | |
естетиката и поетиката на | Разбиране на принципите на | |
българската средновековна култура. | естетиката и поетиката на | |
българската средновековна култура. | ||
Старобългарска литература. | Възприемане и осмисляне на текст | Възприемане и осмисляне на |
Периодизация и особености. | от старобългарската литература. | основни проблеми, разкрити в |
Славянските нървоучители - Кирил | Разпознаване на особеностите на | старобългарската литература. |
и Методий. Книжовни школи. | старобългарските жанрове. | |
Житие, похвално слово. | Осмисляне на стила на | |
Старобългарски повести и разкази. | старобългарските автори и долавяне | |
Апокрифи. | на функцията на езиковите средства | |
в текста. | ||
Осъзнаване на значимостта на | ||
старобългарската литература в | ||
европейската и българската култура. |
Българска класика. | Разбиране и разискване на | Разбиране и разискване на |
Съвременна българска литература. | нравствени проблеми в | нравствени проблеми в |
литературното произведение. | литературното произведение. | |
Анализиране на.конфликтите в | Анализиране на конфликтите в | |
творбата; коментиране на качествата | творбата; коментиране на качествата | |
и поведението на героите. | и поведението на героите. | |
Разпознаване на жанровите | ||
особености на белетристични и | ||
поетични творби. | ||
Повест. | Определяне на темата и идеята на | Определяне на темата и идеята на |
Ода. | по-обемен литературен жанр | по-обемен литературен жанр |
Пътепис. | (повест): Разкриване на сюжета и | (повест). Разкриване на сюжета и |
композицията на белетристичната | композицията на белетристичната | |
творба (разказ). | творба (разказ). | |
Умения за съпреживяване с | ||
лирическия герой на ноетичната | ||
творба; съотнасяне на поет и | , | |
лирически герой. Коментиране на | ||
отношението на автора към героите | ||
и събитията. Изразяване на | ||
собствено мнение и отношение към | ||
героите на творбата | ||
Художествена измислица. | Разграничаване на истина, | Разпознаване на художествени |
Художествен детайл. | измислица, действителност и | похвати художествени средства и |
разбиране за света на литературата. | фигури в литературната творба. | |
Метафора, метонимия, синекдоха, | Анализиране и обобщаване на | |
символ, градация, антитеза. | художествени похвати и | |
художествени средства и фигури в | ||
литератуната творба. |
Творци и произведения
• Старобългарска литература - "Панонски легенди", "Ироглас към евангелието", Климент Охридски, Константин Преславски, Черноризец Храбър, Евтимий Търновски, Григорий Цамблак.
• Български класици и класически произведения - Любен Каравелов ("Мамино детенце" или "Хаджи Ничо"); Христо Ботев ("На прощаване", "Обесването на Васил Левски и др).; Иван Вазов ("Една българка", "Опълченците на Шипка", "Българският език" и др.); Алеко Константинов ("До Чикаго и назад" - откъс по избор), Пейо Яворов (" Заточеници" и др. стихотворения по избор), Елин Пелин ("По жътва"), Христо Смирненски ("Юноша"), Йордан Йовков ("По жицата"); Никола Вапцаров ("Пролет").
• Съвременна българска литература - Йордан Радичков ("Горещо пладне"); Павел Вежинов ("В един есенен ден по шосето") и др. по избор.
Образователни нзисквания към учебното съдържание в края на 10-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Текст. | ||
Книжовен език и функционални | Осъзнаване на текста като смислово, | Четене с логическото ударение на |
стилове. | структурно-композиционно и сти- | различни по стил и жанр текстове. |
Разновидности на общонародния | лово единство. Разпознаване и ана- | Разпознаване намерението на |
български език. | лиз на свойствата на социолектите. | говорещия в ситуации на общуване и |
Микротекст. | Разпознаване на микротекст. | на масова комуникация. |
Разбиране на функцията на езиковите | ||
Стил. Речев жанр. | средства в микротекста. | |
Разбиране на функциите на текста; | ||
познаване на различни начини за | ||
постигане на свързаност на текста. | ||
Умения за стилистичен анализ. | ||
Разпознаване и анализ на жанровите | ||
особености на текста. |
Научен стил. Подстилове на научния | Разграничаване и обобщаване на | Разбиране и тълкуване на научни |
стил. | особеностите на подстиловете в | текстове. |
Аргументативни, описателни и | рамките на научния стил. | Умения за участие в дискусии за |
повествователни (наративни) | Разбиране на комуникативното | разрешаване на проблеми. |
микротекстове в научния текст. | намерение на автора на текста. | Самостоятелно водене на записки. |
Умения за подбиране и подреждане на | Извеждане на същественото. | |
аргументи за доказване на отделни | Обобщаване. | |
подтеми; определяне на тези и | Умения за разбиране и създаване на | |
подтези, обобщаване в микротекстове | жанрове на научния стил: анотация, | |
на научния текст. | резюме, | |
Умения за библиографско описание. | ||
Речеви жанрове на научния стил. | Разбиране на функцията на | |
аргументативния,описателния и | ||
повествователния(наративния) | ||
микротекст в научния текст. | ||
Официално-делови стил. | Умения за разбиране и създаване на | |
Подстилове. | жанрове на научния стил: анотация, | |
резюме, рецензия. Умения за | ||
библиографско описание. | ||
Жанрове на административно- | Разграничаване и обобщаване на | Умения за разбиране и създаване на |
канцеларския подстил. | особеностите на подстиловете в | жанрове на административно- |
рамките на официално-деловия стил. | канцеларския подстил: пълномощно, | |
Умения за разбиране и създаване на | разписка, декларация, протокол, | |
жанрове на административно- | удостоверение, заявление, | |
канцеларския подстил: пълномощно, | автобиография. | |
разписка,декларация,протокол, | ||
удостоверение,заявление, | ||
автобиография. | ||
Публицистичен стил. Подстилове. | Разграничаване и обобщаване на | Умения за разбиране на |
Публицистични жанрове. | особеностите на подстиловете в | публицистични жанрове: статия, |
рамките на масовата комуникация. | очерк, фейлетон. | |
Умения за разбиране и създаване на | ||
публицистични жанрове: статия, | ||
очерк, фейлетон, памфлет. | ||
Сравняване на текстове с | Разбиране и тьлкуване на текстове | |
публицистичен и художествен стил, | на художествената публицистика. | |
определяне на общото и различното | ||
в тях. | ||
Художествен стил. | Разбиране на средствата на | Разбиране и тълкуване на |
художествения стил. Възприемане на | художествени текстове. | |
художествени образи чрез средствата | ||
на художествения стил. | ||
Жанрове на художествения стил. | Умения за разпознаване на тропи и | Създаване на текст в определен стил |
фигури в художествения стил; | и жанр с оглед на комуникативните | |
емоционално преживяване под | потребности на учениците. | |
въздействието на тропи и фигури в | ||
текста. | ||
Умения за долавяне на стилистичния | ||
ефект от употребата на определени | ||
езикови средства. | ||
Умения за подбор и организация на | ||
изразни средства за постигане на | ||
бразност и емоционалност. | ||
Осмисляне на жанровите особености | ||
като възприемателен подстъп към | ||
художествения текст. | ||
Определяне на общо и различно в | ||
смислите на текстове с различен стил. |
Възприемане на литературни протзведения. | ||
Антична и западноевропейска | Умения на български език да се | Четене с добро темпо и наум. Стемеж за изразително четене на художествен текст. |
литература. | разкриват теми и идеи; да се | |
обобщават нравствени проблеми и | ||
конфликти; да се характеризират | ||
герои от произведения на античната | ||
литература,изучавани в обучението | ||
по унгарски език и литература. | ||
Разбиране на митологията като основа | ||
на античната литература. | ||
Европейски ренесанс. | Осмисляне на духовните ценности на | Разбиране и тълкуване на |
Класицизъм в литературата. | античността като отправна точка за | художествени текстове. |
Просвещение. | характеризиране на Европейския | Умения за участие в дискусии за |
Романтизъм. | ренесанс. | разрешаване на нравствено-етични |
Реализъм. | Осмисляне на стапите в развитието на | проблеми. |
Модернизъм - особености на | европейския културен процес и | |
българския модернизъм | определяне на мястото на българската | Изразяване на чувство за |
(индивидуализъм; | литература. Разбиране на спецификата | справедливост при разрешаване на |
символизъм) | на литературните течения в българския | конфликти. Усет за стойностното в |
литературен процес | живота и проява на естетически вкус | |
Осмисляне на основни естетически | към литературните творби. | |
категории - прекрасно, трагично, | Емоционално-оценъчно отношение | |
комично | към художественото | |
произведение и проява на | ||
Руска класическа литература | Възприемане на класически творби | естетически критерии при избор на |
Българска литература. Литературата | от руската поезия и белетристика. | творба за четене. |
през Възраждането. | Сравнителен анализ на българския и | |
унгарския литературен процес в | ||
рамките на европейския културен | ||
процес. ' | ||
Българска литературна класика. | Разбиране на спецификата на | Пълноценен и обективен устен и |
българските възрожденски творби, | писмен анализ, в който личи и лично | |
като документ за духовната | отношение, на прочетеното | |
биография на нацията. | произведение, например: осмисляне | |
Разбиране на обществения патос на | на характерните белези на сложни, | |
епохата на Възраждането, изразен чрез | многопластови произведения, анализ | |
гражданска лирика и публицистика. | и характеристика със собствени | |
Разбиране на новобългарската драма; | думи на чувства, житейски | |
на постигнатата театрална култура. | ситуации, човешки проблеми и | |
Възприемане на художествен текст и на | нравствени въпроси, които се | |
художествен дискурс; осмисляне на | разискват в произведението. | |
художествената условност. | ||
Осъзнаване на връзката между реален | ||
автор и реален читател, условен | ||
разказвач и условен читател;разбиране | ||
на лирически говорители и | ||
повествователи. | ||
Умения за разкриване на | ||
комуникативната структура на | ||
художествения контекст, за осмисляне | ||
на художественото пространство и | ||
време; за изясняване на сюжета и | ||
фабулата. | ||
Литературен герой, лирически | Осмисляне на особеностите на | Установяване на различие между |
герой. | лириката(неповествователни | реален автор и разказвач,поет и |
стихотворни жанрове). | лирически герой. | |
Съвременна българска литература. | Осмисляне на особеностите на епоса | Усет към българска мерена реч. |
Литературни жанрове. Ода, елегия, | (стихотворни и прозаични | Осведоменост в пo-широкия контекст на |
балада, сонет. | повествователни жанрове). | произведението, например, обективно |
представяне на живота на таорецсх |
Роман, повест, новела, разказ, | Осмисляне на особеностите на | Размишление върху мисли, идеи, |
мемоар, легенда, приказка, епопея. | драматургичните жанрове. | позиции по предварително зададени |
Драма, трагедия, комедия. | критерии. | |
Тропи и фигури. | Разбиране на организацията на | |
Стих и проза. Свободен стих; строфа, | художественото изказване чрез | |
рима. | тропи и фигури и чрез прозодически | |
средства. |
Творци и произведения
• Произведения от западноевропейската литература (Сервантес, Шекспир, Молиер - произведения по избор според изучаваното в обучението по унгарски език и литература). Руска класическа литература на български език - Пушкин, Гогол, Достоевски.
• Българска литература през Възраждането - Паисий Хилендарски, Софроний Врачански, Добри Чинтулов, Петко Славейков, Добри Войников, Любен Каравелов ("Българи от старо време").
• Българска литература от 60-те години на ХIХ век до 20-те години на ХХ век - Христо Ботев, Иван Вазов, Захари Стоянов, Алеко Константинов, Пенчо Славейков, Пейо Яворов, Теодор Траянов, Николай Лилиев, Емануил Попдимитров, Димчо Дебелянов.
• Българска литература от началото до средата на ХХ век; съвременна българска литература - Елин Пелин ("Ветрената мелница", "Гераците", "Под манастирската лоза"), Йордан Йовков ("Старопланински легенди", "Вечери в "Антимовския хан" и др), Христо Смирненски, Гео Милев, Антон Страшимиров, Никола Фурнаджиев, Атанас Далчев, Елисавета Багряна, Никола Вапцаров, Димитър Димов, Димитър Талев и съвременни автори по избор.
1.2. Български език и литература
(За училища с преподаване на унгарски език)
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 4-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Текст. | Разбиране на съобщения от | Разбиране на кратки устни |
Народознание. Речев етикет. | разговорно-битовата сфера - в | съобщения. |
Устно общуване. Диалог. | официално и в неофициално | Умения за представяне на себе си и |
Текстове от разговорно-битовата | общуване. | на своето семейство. |
сфера на общуване. | Умения за превод на разговорен | |
текст. | ||
Писмено общуване. Монолог. | Оптимален за възрастта темп на | Гладко четене и правилно |
Съчинение. | четене наум и на глас. Четене с | произношение. |
Преразказ. | българско произношение - точно и | |
плавно. Изразително четене. | ||
Умения за ориентиране в конкретнат | ||
речева ситуация. | ||
Определяне на темата на кратък | Разбиране на това, за което се говори | |
текст, разбиране на основната мисъл | в неизучаван текст. | |
на текста. | ||
Умения за разделяне на кратък текст | ||
на абзаци. | ||
Съчинение по преживяно. | ||
Текстове от народното творчество. | Разбиране на текстове от народното | Познаване на поне 10 български |
Кратки произведения на детската | творчество и кратки произведения на | пословици и поговорки. |
литература. | детската литература. | |
Преразказване на кратки изучавани | Изпълнение наизуст на няколко | |
текстове. | детски стихотворения. | |
Изразително изпълнение на | ||
стихотворения наизуст. |
Начини за поздравяване - официални | Първоначaлна представа за | Познаване на стандартни изрази за |
и неофициални. | особеностите на българския речев | поздравяване,запознаване,учтиви |
Запознаване - речеви формули. | етикет. | обръщения, за молба, благодарност, |
Официални и неофициални | Долавяне на прилики и разлики | заповед. |
обръщения. | между българските и унгарските | |
Общуване в официална обстановка. | стандартни начини за поздравяване, | |
Учтиви формули -моля, ако обичате | запознаване, за изразяване на | |
и др. | учтивост, на молба, благодарност, | |
Стандартни изрази при пазаруване. | заповед. | |
Начини за изразяване на молба, | Умения за прилагане на българския | |
благодарност,заповед. | речев етикет при речевото поведение | |
Начини за надписване на картичка - | в нова ситуация. | |
поздравление. | ||
Оформяне на писмо до близък човек. | ||
Речник. | Разбиране на значението на думите в | Овладяване на основен запас от |
Думи, които не се превеждат на | изречение и кратък текст. | думи за ежедневно общуване. |
унгарски език - собствени имена на | ||
хора, на градове, на реки, на | Използване на основния речников | |
планини и др.; названия на | запас за елементарно общуване в | |
българските пари. | обществена, семейна и училищна | |
среда. | ||
Думи за означаване на: | ||
- народност; | Умения за работа с двуезичен | |
- посоката на движение; | речник. | |
- цветове; | ||
- битово обзавеждане и облекло; | ||
- ястия и напитки; | Откриване на общото между | |
- плодове и зеленчуци; | български и унгарски лексеми. | |
- растения (цветя и дървета) и | Откриване на различия при | |
някои домашни животни; | означаване на тегло, вместимост, на | |
- Мярка за тегло, вместимост, | някои учебни предмети и пр. | |
дължина и пр.; | ||
- учебни предмети. | ||
Думи за означаване на: | ||
- числата; | Използване на различни начини за | Питане и отговаряне за часа. |
- часове и минути; | означаване на часовото време. | Записване и изговаряне на датата по |
- дните на седмицата; | Записване и изговаряне на датата по | български образец. |
- месеците. | български образец. | |
Изречение. Дума. | Разлознаване на основни езикови | Отговаряне на въпроси с няколко |
Въпросителни изречения. Изречения | факти и явления в българския език. | прости изречения. |
с въпросителни думи. Изречения, | Съставяне и отговаряне на въпроси | |
образувани с ли. | въз снова на прочетен текст. | |
Задаване на въпроси с кой, какъв?, | ||
колко? | ||
Задаване на въпроси с къде? кога? | ||
как? | ||
форми за потвърждаване и отричане. | Употреба на различни видове | Разпознаване на съобщителни, |
Възклицателни изречения - | изречения - съобщително, | въпросителни, възклицателни и |
образуване. | въпросително, | подбудителни изречения. |
формулиране на заповеди. | възклицателно и подбудително. | |
Място на съм в съобщителното и във | Възприемане и съставяне на кратки | |
въпросителното изречение. | сложни изречения. | Участие в кратки диалози. |
Обръщение. | Съставяне на кратки диалози. | |
Съществително име. Род и число на | Разбиране и правилно използване на | Съгласуване по род и число на |
съществителното име. | имената при описание на предмети и | прилагателните със |
Членуване на съществителните | явления. | съществителните имена. |
имена. | Сравняване на практическо равнище | Правилно членуване на |
Прилагателно име. Съгласуване на | на имената в българския с имената в | съществителни и прилагателни |
прилагателните със съществителните | унгарския език. | имената. |
имена по род и число. | ||
Членуване на прилагателните имена |
Числителни имена. Числителни | Умения за броене и означаване на | Броене от едно до един милион. |
бройни от едно до един милион. | поредност. | Означаване на поредност. |
Числителни редни. | Свързване на числителните имена | |
Особена (бройна) форма на | със съществителни. | |
съществителните имена от мъжки | ||
род след числително, | ||
Означаване на близки и далечни | Разбиране на значението и използван | Разбиране и използване на лични, |
лица и предмети - това е, онова е. | на заместниците на имената. | показателни, въпросителни и |
Заместване на имената - аз, ти, той, | притежателни местоимения. | |
тя, то, ние, вие, те. | Редактиране на текст чрез замяна на | |
Форма за учтивост Вие | имена с местоимения за отстраняване | |
Употреба на форми като: мене ме; на | на повторения. | |
мене ми | ||
Въпросителни местоимения. | ||
Притежателни местоимения.. Пълни | ||
форми. Кратки форми. | ||
Спомагателен глагол съм - форми в | Разбиране и използване на глаголи | Разбиране на значението, мястото и |
сегашно време. | в българския език. | ролята на глагола в изречението на |
Сегашно време на глагола. Глаголни | български език. | |
окончания в първо, второ и трето | Използване на изученото за лице, | Спрягане на глаголи в сегашно |
спрежение. | число и време на глагола в нови | време. |
Глаголите ям, дам. | речеви ситуации. | |
Употреба на глаголите имам и | Правилна употреба на глаголи в | |
нямам. | Употреба на сегашно, минало | сегашно, минало и бъдеще време на |
Употреба на трябва и може. | свършено, минало несвършено и | глаголи в изречение и в текст. |
Бъдеще време на глагола. | бъдеще време въз основа на | |
Спрежение на глагола да бъда.. | съответна употреба глаголните | |
Повелителни глаголни форми. | времена в унгарския език. | |
Образуване на глаголи с представки. | ||
Минало време на спомагателния | Разбиране и разказване на случки | |
глагол съм. | от живота. | Слушане с разбиране на случки от |
Минало свършено време на глагола. | ежедневието. | |
Минало несвършено време на | ||
глагола. | ||
Предлози в, на, с, за, без, от, до и | Разбиране на значението на | Разбиране на значението на |
, др. Предлог без. | основни предлози и съюзи и | изучавани предлози и съюзи и |
правилна употреба в речта. | правилна употреба в речта. | |
Наречия за място тук и там. | ||
Наречия и предлози за означаване на | Разбиране и употреба на наречия в | Разбиране и употреба на изучавани |
място и посока. | изречения и кратък текст. | наречия в изречения и кратък текст. |
Наречия за количество много и | ' | |
малко. | ||
Наречия, образувани от прилагателни | ||
имена - бързо, топло и др. | ||
Наречия за време. | ||
Звукове и букви. | Познаване на българската азбука. | Познаване на българската азбука. |
Буквите от бълтарската азбука. | Правилно означаване на звуковете с | |
Звуковете в българския език. Гласни | букви. Точно произнасяне на | |
звукове. Съгласни звукове, | специфични звукове (ъ, дж, дз) и | |
звукови сьчетания - йа, йо, йу, шт,ст . | Правилно произношение при | |
,Българското ударение. Силово, | Правилно поставяне на ударението | говорене и |
свободно и лодвижно дарение. | на познати думи. | четене на познат текст. |
Правоговор, правопис и пунктуация. | Адекватна употреба на графичните | Писане без грешка на кратък текст |
Звучни съгласни в края на думата. | знаци на кирилицата. | при диктовка. |
Изпадане на звукове при образуване | Правилно изговаряне и писане на | Правилна употреба на предлозите с, |
на множествено число на | звучни съгласни в края на думата. | със и в, във; на представките из, раэ.; |
съществителни имена. | Правилно нисане на думи в | писане на двойно з, т. |
Предлозите с, със и в, във. | множествено число. |
Представките из, раз. | ||
Писане на двойно з. | ||
Двойно т. | ||
Съобщителното изречение. | Правилна интонация и | Интонация на съобщителното и |
Въпросителното изречение. | умения за употреба на | въпросителното изречение. |
Възклицателното изречение. | препинателни знаци в края на | |
Подбудителното изречение. | различните видове изречения. | |
Запетая в простото изречение. |
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 6-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Текст. | Възприемане и предаване на мисли | Разбиране и съставяне на диалози в |
Речев етикет. | в диалогична форма в официално и | разговорно-битовата сфера на |
Устно и писмено общуване. Диалог и | неофициално общуване. | общуване. |
монолог. | Умения за устно предаване на случка | Устен разказ по преживяно: |
Текстове от разговорно-битовата | с няколко прости изречения. | |
сфера на общуване. | Ориентиране в български | ' |
учебниции, помагала и пр. | ||
Научно-популярен текст. | Разбиране на кратък научно-учебен | Точно и плавно четене на кратък |
текст. | научно-учебен текст. | |
Съчинение. | Структуриране на собствено | Разбиране на основния смисъл на |
Преразказ. | изказване - въвеждащо изречение, | текста. |
кратко изложение, обобщение. | Разделяне на текста на абзаци. | |
Съчинение по картина с няколко | Кратко описание на природна | |
прости изречения. | картина или предмет. | |
Текстове от народното творчество. | Разбиране на приказки, общи за | Изразително четене на приказка. |
българския и унгарския фолклор; | ||
пословици и поговорки. | ||
Умения за монологична реч - сбит | Пресъздаване на диалог от приказка. | |
преразказ на приказка. | ||
Откъси от художествени | Съчиняване на кратка приказка. | |
произведения на български автори. | Изразително четене и изпълнение | Изразително изпълнение на |
наизуст на стихотворения, песни, игри. | български стихотворения. | |
Драматизиране на откъс от | ||
художествено произведение. | ||
Поздравление | Умения за редактиране на собствен | Умения за писмено оформяне на |
Покана | текст. | текст според българския речев етикет |
Обява | Възприемане на речеви формули от | (по избор). |
Писмо | българския речев етикет. | |
Умения за писмено оформяне на | ||
текст според българския речев етикет | ||
- поздравление, покана, обява, писмо | ||
и др. | ||
Речник. | Владеене на битова лексика, която да | Познаване на изучената разговорно- |
Битова лексика. | позволява общуване в разговорно- | битова лексика. |
битовата сфера (по определени теми). | ||
Основни езикови термини. | Разбиране на български термини за | |
означаване на основни езикови | ||
понятия, изучавани по унгарски език. | ||
Синоними. | Активизиране на речника чрез | Използване на синоними. |
Антоними. | синоними, антоними и омоними. | Рдзпознаване на антонимни двойки. |
Омоними. | Разбиране на значението на омоними. | |
Думи с пряко и преносно значение. | Разбиране на преносното значение | Разбиране на преносното значение |
на думи в българския език. Работа с | на познати думи. | |
тълковен речник. |
Изречение. Дума. | Умения за разбиране на езиковите | Възприемане и предаване на мисли с |
Образуване на отрицателно- | средства на българския книжовен | прости изречения. |
въпросителни изречения. | език. . | |
Отрицателно-повелителни форми. | Умения за подбор и комбинация на | |
Образуване на изречения с хайде и | езикови средства за изразяване на | |
нека. | свои мисли в нова ситуация. | |
Възклицателни изречения- | ||
образуване. | Умения за конструиране на | |
Безлични изречения. | Умения за конструиране на различни | разширени прости изречения. |
Употреба на сказуемо от типа ...съм | видове изречения. | |
хубав., ....е луксозна и др. | Умения за свързване на изреченията | |
Удвояване на допълнението в | кратьк повествователен текст. | |
изречението. | ||
Съгласувани определения. | ||
Несъгласувани онределения. | Откриване на прилики и разлики | Правилна употреба на членувани и |
Членуване при словосъчетания от | между изучените признаци на | нечленувани именни форми. |
дума и две нейни определения. | имената в българския и унгарския | |
език. | ||
Степени за сравнение на | Разбиране и използване на степените | Степенуване на прилагателни имена. |
прилагателни имена. | за сравнение на прилагателните | Членуване на съществителни имена |
Съществителни имена от женски род | имена. | от женски род без окончание. |
без окончание. | Долавяне на родовите различия | |
между имена без окончание. | ||
Умалителни съществителни имена.. | Умения за образуване и използване | Умеция за образуване на умалителни |
Бройни числителни имена за лица. | на умалителни имена. | имена. |
Словосъчетания от числително, | Правилно използване на имена след | |
прилагателно и съществително име. | числителни. | |
Дателни форми на личните | ||
местоимения. | ||
Показателни местоимения за | ||
признаци и количество такъв и | ||
толкова. | ||
Възвратни лични местоимения | Използване на местоименията въз | Умения за заместване на имена с |
Възвратни притежателни | основа на сравняване с унотребата | местоимения за избягване на |
местоимения - род, число, | им в унгарския език. | повторения: |
членуване. | ||
Обобщително местоимение за | ||
количество всичкият. | Използване на различни начини за | Умения за изразяване на притежание |
Относителни и неопределителни | изразяване на притежание в българския | (поне по един начин). |
местоимения който, някой. | език. Сравняване с унгарски език. | |
Отрицателни местоимения и наречия | Използване на падежните форми на | |
никой, никога. | местоименията. | |
Падежни форми при местоименията | ||
- кого, някого, никого. | ||
Самостойно и несамостойно | Долавяне на смисловото различие | Разбиране и разказване на случки от |
сегашно време - отивам, да отида.. | при употребата на глаголи в | ежедневието. |
самостойно и несамостойно сегашно | ||
Възвратни глаголи. | време. | |
Отглаголни съществителни имена. | Използване на възвратни глаголи и | Образуване на възвратни глаголи и |
Причастия. | отглаголни съществителни имена. | отглаголни съществителни имена. |
Разбиране и използване на | ||
причастия. | ||
Степени за сравнение на наречия. | Разбиране и използване на наречия и | Степенуване на наречия. |
Употреба на предлога у. | предлози. | Правилен словоред на предлозите в |
словосъчетания и изречения. | ||
Звукове и букви. Неударени гласни. Обеззвучаване на звучни съгласни пред беззвучни. | Умекия за чисто изговаряне на ударени и | Правилно писане на неударени |
неударени гласни. | гласни, звучни и беззвучни съгласни. | |
Правилно произнасяне и нисане на | Изговаряне без затруднения на | |
звучни, беззвучни и струпани съгласни. | ст пани съгласни. |
Озвучаване на беззвучни съгласни | Умения за поправяне на правописни | |
пред звучни. | грешки. | |
Струпване на съгласни. | ||
Правоговор, правопис и пунктуация. | Умения за работа с правописен | Акцентно свързване на предлози и |
Удължаване на основата при | речник | пълнозначни думи. Ударение при |
членуване на прилагателни имена. | степенувани думи. | |
Частиците по- и най- за | Спазване на правописните норми на | Правилно писане и изговаряне на |
сравнителна и превъзходна степен. | българския език. | глаголни окончания за 1 лице, |
Глаголни окончания за 1 лице, | единствено число и 3 лице, | |
единствено число и 3 лице, | Българско произношение в | множествено число, сегашно време. |
множествено число, сегашно време. | диалогична реч. | |
Относителните местоимения и | , | Правилна интонация и |
наречия като свързващи думи в | Спазване на български правоговорни | умения за употреба на препинателни |
сложното изречение. | норми за имена и глаголи. | знаци в края на различните видове |
изречения.3апетая в простото . | ||
Запетая в сложното изречение пред | изречение, | |
относителните местоимения и | ||
наречия. |
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 8-ми клас
Учебен материал | Развитие на умения и | Минимални изисквания |
компетентност | ||
Общуване. Текст. | Усъвършенствана техника на четене | Гладко четене на непознат текст. |
Речев етикет. | на непознат текст. | |
Текстът като основна единица на | Осмисляне на темата и | Създаване на официално-делови |
общуване. | микротемите в текста. | текст - писане на определен вид |
Тема и микротема. | Прилагане в житейски ситуации на | текст (по избор). |
Официално-делови текстове. | уменията за създаване на текст - | |
писане на писмо, автобиография, | ||
заявление и др. | ||
План на текст. | Умения за съставяне на план и | Умения за съставяне на план. |
структуриране на текст | ||
Научен текст. | Превод на текст от учебник (учебен | Превод на кратък адаптиран текст по |
предмет по избор). | изучавана учебна тема (учебен | |
Умения за отговор на научен въпрос - | предмет по избор). | |
аргументиране. | ||
Художествен текст. | Разбиране на откъси от произведения | Разбиране на откъси от български |
на българската литературна класика. | класически литературни творби. | |
Подтекст. | Разбиране на подтекст. | |
Българска литературна класика. | Отговаряне на несложни въпроси за | Отговаряне на несложни въпроси |
анализ на текста. | към текста. | |
Умения за едакти ане на чужд текст. | ||
Речник. | Свободно общуване с разговорно- | Свободно общуване с разговорно- |
Думи от различни сфери на | битова лексика. | битова лексика. |
общуване. | Владеене и на лексика, която да | Разбиране на основни термини на |
позволява общуване в различни | български език от изучавани научни | |
сфери на живота (по определени | области. | |
теми). | ||
Контекстови синоними. | Познаване на различни значения на | |
Многозначност на думите в езика. | Разбиране на контекстови синоними. | изучавани думи. |
Фразеологизми. | Осмисляне на многозначността на | Разбиране на няколко устойчиви |
думите в езика. | словосъчетания. | |
Разбиране на азеологизми. | ||
Изречение. Дума. | ||
Словоред в простото и сложното изречение. | Умения за български словоред в изречението. Съставяне на различни видове сложни изречения. | |
Основните езикови знания се систематизират за: - съществително име; - прилагателно име; - числително име; - местоимение; - наречие; - глагол и глаголни форми. На начално теоретично и практическо равнище се въвеждат и следните езикови факти и явления: - сложни глаголни времена - минало неопределено, минало предварително, бъдеще предварително, бъдеще предварително в миналото; - употреба на сложните глаголни времена; - съвместна употреба на прости и сложни глаголни времена; - предлози; съюзи. | Първоначална прсдстава за системата на българския език. Умения за правилна и целесъобразна употреба на граматически единици в речта. Осмисляне на граматическите признаци на имената в българския език. Осмисляне на граматическите признаци на местоименията в българския език. Осмисляне на граматическите признаци на глаголите в българския език. Умения за превод на сложни глаголни времена. Умения за съвместна употреба на глаголни времена в свързана реч. Осмисляне на граматическите признаци на неизменяемите части в българския език. | Откриване на прилики и разлики между изучените признаци на имената в българския и унгарския език. Използване на местоименията въз основа на сравняване с употребата им в унгарския език. Долавяне на смисловото различие при употребата на глаголи в самостойно и несамостойно сегашно време. Използване на нелични глаголни форми. Разбиране и използване на наречия и предлози. |
Звукове и букви. Звукови закони в българския език: - Обеззвучаване и озвучаване на съгласните. - Редукция (сближаване по изговор на неударените широки гласни а, е, о към тесните гласни звукове ъ, и, у). - Подвижно и непостоянно ъ . - Променливо я | Прилагане на звуковите закони в българския език. | Умения за чисто изговаряне на ударени и неударени гласни. Правилно произнасяне и писане на звучни, беззвучни и струпани съгласни. Умения за поправяне на правописни грешки. |
Правоговор, правопис и пунктуация. Ударение. Запетая в сложното изречение. Пунктуация на пряката реч. | Преодоляване на интерференцията в графичната система. Спазване на изучените правоговорни и правописни норми в българския език. Поставяне на препинателни знаци в сложното изречение. Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст по различен начин. | Писане на запетая пред а, но, че, който, когото, чийто, когато, където, защото в сложното изречение. Правилна интонация и умения за въвеждане на пряка реч в писмен текст (поне по един начин . |
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 10-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Общуване. Текст. Речев етикет. Текстове от класически образци на българската литература. | Четене с логическо ударение на различни по стил и жанр текстове. Четивна култура. Разбиране и тьлкуване на художествени текстове. Разбиране и тълкуване на научни текстове. Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми. Самостоятелно водене на записки. Извеждане на същественото. Обобщаване. | Плавно четене на на непознат художествен текст. Разбиране с помощта на речник. Разбиране на изучавани художествени текстове. Превеждане с речник на текст от учебник по изучаван учебен предмет. Съставяне на план за отговор на научен въпрос. Разказ по собствени преживявания. |
Създаване на текст в определен стил | ||
и жанр с оглед на комуникативните | ||
потребности на учениците. | ||
Превод на научен и художествен | ||
текст. | ||
Речник. | Владеене на лексика, която да | Свободно общуване с разговорно- |
позволява пълноценно общуване (в | битова лексика. | |
Домашни и чужди думи. | определени граници)в научно- | Владеене и на лексика, която да |
популярната и художествената сфера. | позволява общуване в различни | |
Международна културна лексика. | Преодоляване на интерференцията | сфери на живота (по определени |
между лексемите в двата езика. | теми). | |
Термини. | ||
Книжовни и некнижовни думи. | Формиран терминологичен апарат на | |
български език с термини от | Работа с речник при превод на | |
литературознанието, изучавани по | научни и художествени текстове, | |
унгарски език в училище, както и с | отговарящи на комуникативните | |
основни термини по другите учебни | потребности на учащите се. | |
предмети. | ||
Изречение. Дума. | Сравнение на основни понятия и | Теоретично осмисляне. на |
Просто изречение-главни и | закономерности между българския | изречението в българския език. |
второстепенни части, | език и изучаваните други езици. | Умения за използване на български |
обособени части, еднородни части, | словоред в изречението. | |
вметнати думи и изрази в простото | Използване на възможностите на | Съставяне на различни видове |
изречение. | взаимозаменяеми езикови средства | сложни изречения. |
Свързващи думи в простото | при говорене и при писане на | Умения за правилна и целесъобразна |
изречение - съчинително свързване, | съчинение. | употреба на именни конструкции в |
подчинително свързване. | речта. | |
Сложно изречение - съчинително и | Осмисляне на връзките и | Умения за съвместна употреба на |
подчинително свързване на прости | взаимодейсгвието между езиците. | глаголни времена в свързана реч. |
из ечения в сложно. | Преодоляване на интефтеренцията. | |
Правоговор, правопис и пунктуация. | Осмисляне на различията в двата | Спазване на изучените правоговорни |
езика по отношение на ударението | и правописни норми в българския | |
Логическо ударение в изречението и | и интонацията. | език. Поставяне на препинателни |
в текста. | Целесъобразно поставяне на | знаци в сложното изречение. |
Интонация на изречението. | логическото ударение. | |
Книжовен и некнижовен изговор. | Правилна интонация и умения за | |
Български правописни принципи. | Осмисляне на връзките между | въвеждане на пряка реч в писмен |
Пунктуации на сложното изречение. | българския и унгарския правопис, | текст по различен начин. |
правоговор и пунктуация. |
2. Българско народознание
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 4-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Семейство и род | ||
Родители, роднини, род - | Анализ на роднинските и семейни | Да знае личните си данни, формите |
назоваване, роднински връзки. | връзки. | на учтивост и обръщение към близки |
Обръщение към различните членове | и непознати. Да изброява членовете | |
на семейството в различни ситуации. | на семейството. | |
Околна среда - дом и училище, | Да усвои основните форми на | Да знае фюрмите на поведение в |
улицата, квартала, превозните | ориентация и комуникация в позната | различни ситуации: в семейството и |
средства, поведение към по- | среда (напр. поздрав, запознаване), | обществото. |
възрастни и към по-млади. | правила за движение. Да умее | |
самостоятелно да се ориентира и | ||
комуникира в позната среда. Да | ||
изпълнява по указание задачи, | ||
свързани с ориентацията и | ||
комуникацията, в непозната среда. |
Съхраняване на традициите. | Събиране на информация за | Д а участва в живота на общността и |
близката среда (напр. кои са | да изпълнява поставени задачи. | |
членовете й, кога и къде се срещат, | ||
какво правят) . | ||
Семейни традиции - обичаи и | Проучване на обичаите, свързани с | Да изброява семейните празници. |
празници (напр.родилни,сватбени, | празниците,отбелязвани по | |
погребални, именни и рожденни | традиция в семейството. Да | |
дни) | отбелязва и поставя във времето | |
важни събития от живота на | ||
семейството и рода (рождени дати, | ||
празници, важни годишнини), като | ||
се опира на житейския си опит. | ||
Народни, религиозни и обществени | Да познава и различава свързаните с | Да разграничава най-важните |
празници | празниците песни, приветствия, | празници и да знае отличителните |
пожелания; да умее да изработва | им черти. | |
сурвачки, мартеници и др. | ||
България | ||
Географско положение - граници, | Да умее да се ориентира по картата | Да познава границите на България, |
повърхнина, столица, исторически | на Европа и на България. Да | да посочва на картата основните |
места. | различава географските форми - | планини, реки, равнини и градове. |
планини, равнини, реки, морета. Да | ||
познава разположението на главните | ||
градове в България. Да умее да се | ||
ориентира по географската карта и | ||
да познава основните й символи. | ||
Отличителни знаци на българската | Познаване и тьлкуване на основните | Да познава отличителните знаци на |
държавност: знаме, герб, химн. | отличителни знаци и свързаните с | българската държавност: знаме, |
тях .форми на поведение. Четене на | герб, химн, Да знае текста на | |
разкази, свързани с развитието на | българския химн; да става прав при | |
държавните символи (напр. конската | изпълнението на държавен химн. | |
опашка като символ на | ||
прабългарите,възрожденските | ||
знамена, лъвът като символ). Да | ||
мее да пее химна на България. | ||
Население на България: произход, | Да познават отделните елементи, | Да знае трите елемента, участвали |
религия, етнически състав, | участвали във формирането на | във формирането на българската |
български общности в чужбина. | българската народност и тяхната | народност; религията на българите. |
роля - българи, славяни и траки | Да посочва държави, в които живеят | |
(местно население). | български общности извън | |
Да анализират причините за | България. | |
покръстването на българите. Да се | ||
изгради представа за разнообразните | ||
етнически елементи, които вземат | ||
участие във формирането на | ||
народността. | ||
Събития и личности от българското | Да си изградят елементарна | |
средновековие | представа за ролята на личността в | |
историята чрез разкази за | ||
българското седновековие. | ||
Миналото на българите | ||
Траки, славяни и прабългари. | Да се формира представа заминалото | Да умее да преразказва легенди и |
на българския народ. Събиране на | исторически събития със свои думи. | |
данни в семейството и от | ||
исторически четива. Установяване | ||
на различие между историческо и | ||
легендарно. | ||
Българската държава: граници, | Да поставя историческите събития в | |
християнската религия, | хронологичен ред. Да посочва на | |
писмеността, книжовността, | историческата картата мястото на | |
писаните закони | изучените събития. |
Ролята на българския владетел в | Да свързва исторически или | Да знае имената на основните |
средновековното общество: | културни събития от изучавания | исторически личности и делото или |
обединител на народа си, | материал с исторически личности; | събитието, с което са свързани. |
покровител на културата и пазител | да извършва елементарни описания | Да посочва по картата изучените |
на вярата. | на случки и събития, употребявайки | исторически места. |
ограничен исторически речник; | ||
да разпознава източници на | ||
информация - писмени и | ||
материални; | ||
да разпознава битови традиции и | ||
празници на българския народ и да | ||
мее да описва някои от тях. | ||
Култуа на българите | ||
Музика - народно и композиторско | Слушане и сравняване на българска | Да изпълнява най-малко 5 песни от |
творчество | народна и композиторска музика. | изучените в началните класове и да |
Да се изпълнява подражателно на | различава най-малко 3 творби от | |
детски музикални инструменти | репертоара за възприемане. | |
характерните за българската народна | Самостоятелно да разпознава | |
музика неравноделни ритми 5/8 и | изучените български музикални | |
7/8. | инструменти. | |
Изобразително изкуство - | Да наблюдава и различава | Да нознава имената на трима |
имена и творби на известни | произведенията на народното и на | български художници и да различава |
български художници, представа за | индивидуалното творчество. Анализ | най-известните им творби. |
народното творчество и за някои | на художествено произведение. | Описание на произведение по избор, |
знакови системи, използвани в | анализ на основните му елементи. | |
масовите средства за информация и | ||
комуникация. | ||
Танц. | Да овладеят техниката на основните | Да различава и изпълнява основните |
Ритмични движения с музика, | движения и стъпки. Създаване на | стъпки на ръченица, право хоро и |
танцови движения. Народни хора. | интерес към най-известните | хоро по избор. |
История и създаване на най- | български ансамбли. Танцуване на | |
популярния български танц | народни хора. | |
"Ръченица". | ||
Традиционни и електронни медии. | Да се изградят елементарни навици | Да познава български издания, |
за добиване на информация чрез | предавания на български език по | |
средствата за масова информация, | радиото и телевизията. | |
като се обърне особено внимание на | ||
българските източници. |
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 6-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Семейство и род | ||
Структура на българското семейство | Да умее да различава и назовава | Да назовава правилно роднинските |
и род. Родовете на видни българи. | роднинските и семейни връзки от | връзки и да се ориентира в тях. Да |
по-широк кръг и да се ориентира в | прави кратко описание на своето | |
тях. Да прояви интерес към | семейство и род. | |
собствения си род и родовете на | Да назовава националната си | |
видни български личности. | принадлежност. | |
Събирателска дейност сред | Да прави разлика между | |
българските родове в Унгария. | националност и гражданство. | |
Съставяне на родословно дърво. При | ||
характеристика на дадена личност | ||
(историческа, литературен герой)да | ||
анализира ролята на произхода и | ||
средата за формиране на личността | ||
на елементарно ниво. |
Околна среда - родното място и | формиране на съзнание за | Да умее да изброи националните и |
света. Унгария - многонационална | национална принадлежност. | етнически малцинства, живеещи в |
държава. Мнозинство и малцинство. | Изясняване и правилна употреба на | Унгария. Да прави разлика между |
понятията нация, национална | нация и национална малцинствена | |
малцинствена общност. | общност | |
Празници и традиции: празнично и | Да различава характерните | Да назовава основните елементи на |
ежедневно облекло, празнични | особености на българската | мъжката и женска национална носия. |
ястия, семейни празници, трудови | национална носия, прилики и отлики | Да познава традиционния поминък |
празници, свързани със стопанския | с националното облекло на други | на българите в Унгария. Да познава |
календар - празници на българите в | националности. Различия в | характерни ястия, ритуални и |
Унгария (Напр. Трифоновден, | облеклото на млади и стари, | декоративни предмети, свързани с |
Димитровден и др.) | сравнение на миналото с | празничната система. |
настоящето: култура на облеклото. | ||
Сравнение между обичаите на | ||
българското и унгарското семейство. | ||
Връзка между околната среда и | ||
стопанските традиции. | ||
България: географско положение, | Да работят с географска карта, да | Да се ориентират по географската |
граници, големина и брегова линия. | показват правилно географски | карта на България и географския |
Релеф и полезни изкопаеми. | обекти Да извършват мислено | глобус и да показват основните |
Климат и води. | пътешествие из забележителни места | географски обекти. |
Природни пейзажи. | в България и териториите, където | Познаване на основните географски |
Население - брой, разпределение, | живеят българи. Да попълват и | символи и употреба на географска |
състав, бит и култура. | оформят контурна карта. Да | карта. |
Стопанство. | характеризират типчни за България | Изготвяне на елементарна |
Екологични проблеми, защитени | географски обекти (напр. равнина, | географска схема. |
природни обекти и територии. | планина, река, природен пейзаж) и | |
да ги сравняват. Да коментират | ||
характерните екологични проблеми | ||
на България и на региона. | ||
Миналото на българите | ||
Българите в Османската империя: | Да различават отделни етапи от | Да умее да разполага |
ислямът и православието- | развитието на българското общество | хронологически |
противопоставяне и съжителство. | с помощта на понятията | във времето основни събития и |
Животът на българите в селото и | десетилетие, век, период. | личности. |
града. | Да подреждат в хронологическа | Да различава основните елементи на |
Българската национална идея - | последователност важни | исляма и православието. |
пробуждане на българите: Паисий | исторически събития и периоди. | Да прави кратко описание на |
Хилендарски, Софроний Врачански, | Да откриват синхронност на | ежедневието на българина в селото и |
Петър Берон, Васил Априлов. | историческите събития и да | града. |
Ролята на българската национална | посочват исторически личности, | Да познава и да умее накратко да |
църква. | живели в един и същ период. | разкаже за живота и делото на поне |
С оръжие към свободата: Раковски, | Да разпознават съдържанието на | 4 личности от българското |
Левски, Каравелов, Ботев; | историческите понятия. | Възраждане. |
Новото ежедневие на българина | Да разпознават факти и събития при | Да разпознава имената на видни |
(напр. образование, облекло, | предоставена информация за тях. | дейци на българското Възраждане |
поведение, интереси, стремеж за | Да правят устно разказ и описание | (поне 10) и да ги отнася към |
модернизация и приобщаване към | на историческо събитие. | определени сфери: просвета и |
европейския свят) | Да различават видове писмени | култура, революционно движение, |
Хората на новото време (напр. | исторически текстове(свидетелства | национална църква. |
търговецът, даскалът, | на епохата и създадени от | |
еснафлията, свещеникът, | дистанцията на времето). | |
революционерът, вестникарят). | Да извличат информация, | |
съдържаща се във фрагменти от | ||
исторически документи, картини, | ||
елементарни таблици; | ||
Да прилагат техники на историята | ||
(хронология, сравнения, схеми, | ||
родословни дървета, исторически | ||
карти и т.н.) като използват опори | ||
(предписания). |
Българският национален въпрос - | Да установяват синхронност на | Да подрежда хронологически |
борби за национално обединение. | исторически събития и да я | основните събития от българската |
Българската държава: | представят графично (линия на | следосвобожденска история. Да |
възстановяване, изграждане на | времето, таблици, колони) и | обяснява по схема устройството на |
новия държавен | описателно. | българската държава според |
апарат,модернизация,войни за | Да правят устни описания на | Търновската конституция. |
национално обединение. | исторически събития като се опират | Да посочва на картата териториите, |
на подпомагащи въпроси. | където живее българско население и | |
Да съпоставят данни от различни | промените, настъпили в границите | |
източници, като откриват прилики и | на България след войните. | |
отлики между тях. | ||
Да сравняват събития по зададени | ||
показатели. | ||
Култуа | ||
Народно творчество (напр. приказки, | Да анализират положителните и | Да умее да предаде накратко |
предания и легенди, българска | отрицателни качества, които се | съдържанието на изучаваните |
народна поезия, пословици и | описват чрез героите (напр. доблест, | народни приказки. Да прави разлика |
поговорки) | ум, хитрост, алчност, лъжливост, | между народно и лично творчество. |
крадливост и др.) Да групират | Да познава поне 8-10 пословици и | |
положителните и отрицателните герои. | поговорки и да умее да ги използва в | |
Да добият знания за средата, в която | подходяща ситуация. | |
е възникнала приказката (напр. | Да знае наизуст поне 6 народни | |
махали, мегдани, църкви, гробища, | песни. | |
гори, ниви, ливади, реки, планини и др.) | ||
Да различават основните видове | ||
български народни песни: | ||
празнично-обредни и митични, | ||
битови, песни с историческа и | ||
героическа тематика. | ||
Изобразително изкуство | Диференциране на знанията и | Различаване на примери на |
Основни постижения на българското | уменията по вид, жанр, материали, | изобразителното изкуство от |
изобразително изкуство в | техники,изразци средства. | отделните епохи |
исторически аспект - успоредно с | Формулиране и изказване на мнание | |
обучението по история и литература. | за художественото произведение. | |
Разпознаване на изучени | ||
художествени изображения. | ||
Танц. | Да различават регионите, от които | Да умеят да танцуват най-малко две |
Усвояване на танцови движения. | са изучаваните народни хора и | народни хора и ръченица. Да |
Народни хора и ръченици. | поводите, по които се играят. | познават танцовите състави на |
Български танцови състави в | Събиране на данни за българските | българите в Унгария. |
Унгария. | танцови състави. | |
Традиционни и електронни медии. | Да се изградят навици за ползване на | Да познава местата, където може да |
средствата за осведомяване за | получи информация на български | |
опознаване на миналото и | език и съответните издания на | |
настоящето. Създаване на умения за | традиционните и електронни медии. | |
ползване на библиотека, търсене на | ||
информация по каталог и справочни | ||
издания. | ||
Усвояване на умения за правилно | ||
изразяване и тьлкуване на | ||
информацията, получена от | ||
масмедиите. |
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 8-ми клас
Учебен материал | Развитие на умения и | Минимални изисквания |
компетентност | ||
Околна среда | ||
Българското национално малцинство | Формиране на понятието за | Да знаят трите етапа на |
в Унгария. Етапи на преселението на | българска диаспора. | преселението на българите в |
българите в Унгария. Състав на | Събиране на материали за обичаите - | Унгария. |
българската общност. Традиции и | семейни и обществени - на | Да изброяват основните институции |
обичаи на българите в Унгария. | българската общност в Унгария. | на българите в Унгария. |
Наблюдения върху интерференцията | ||
на български и унгарски обичаи. | ||
Понятие за асимилация. | ||
Малцинствени институции и | Събиране на материали от | |
малцинствени права. | средствата за масово осведомяване, | Да познават основните малцинствени |
отнасящи се до малцинствата. | права и техните гаранции. | |
България | ||
Мястото на България в континента | Да определят географското | Да посочват на картата границите и |
Европа и на Балканския полуостров. | положение, границите и бреговата | бреговата линия на България, |
Географско положение - граници, | линия на България, Балканския | балканския полуостров и Европа. |
големина и брегова линия. | полуостров и Европа. | |
Природа и природни пейзажи. | ||
Население - брой, разпределение, | Да работят с тематични географски | Да знаят броя и гьстотата на |
гъстота, състав, бит и култура, | карти. | населението на България. |
проблеми. | Да попълват и оформят контурна | Да изброяват основните клонове на |
Стопанство. | карта. | българското стопанство. |
Селища. | Да извършват мислени пътешествия | Да посочват на картата основните |
Държавно и административно | по картата. | български селища и географски |
устройство. | Да съставят туристически маршрути, | райони и да правят кратка |
Пейзажи (напр. река Дунав, | да ги описват или изминават, | характеристика. |
Дунавска равнина, Старопланинска | ||
област, Горнотракийска низина, | ||
Рило-родопска област, Черно море, | ||
Българско черноморско | Да знаят района, от който | |
крайбрежие). | Да проучват и характеризират | произхожда семейството от |
Роден край (от кой български край | обекти от родния край в България. | България и да правят кратка |
произхожда моето семейство). | Да описват екологични проблеми, | характеристика. |
Екологични проблеми, защитени | защитени природни обекти и | Да познават най-малко три защитени |
природни територии и обекти. | територии. | природни обекта. |
Минало | ||
Праистория и античност: | Да конструират линия на времето, да | Да назовават основните племенни и |
Българските земи в древността- | съставят хронологични и синхронни | етнически групи, населявали |
неразделна част от културата и | таблици на изучаваните събития и | българските земи през античността. |
историята на античните | личности. | |
цивилизации. | Да установяват синхрон и | |
Варненският некропол. | съпоставят събития от българската, | |
Контакти на траките с гръцката | унгарската и общата история. | |
цивилизация. | Да подбират информация по | |
Българските земи в Римската импери | определен проблем от справочници | |
- взаимоотношения между градската | и да я систематизират в устна форма. | |
римска култура и куглурата на траките. | Да разпознават и оперират с основни | |
Средновековие: | исторически понятия при описание и | Да познават най-видните личности |
Органична връзка между националната | решаване на познавателни задачи. | на средновековната ни история и да ги |
и общата история - ролята на | Да откриват противоречия и съвпадения | свързват с определено събитие и дело. |
българската държава като една от | при описанисто на едни и същи събнгия | Да правят оценка на ролята на |
първите средновековни държави и на | от различни източници на информация. | християнската религия и на |
старобългарския език, като основа на | Да формулират въпроси върху | славянската писменост за |
развилите се по-късно славянски езици. | изученото учебно съдържание и да ги | съхраняване на българския народ и |
Българската култура - част от Европа и | поставят на съучениците си в корекгна | държава. |
християнския свят. | форма | |
Култура | ||
Народна култура. Българското традиционно облекло - мъжко и женско, райониране. Българската къща (напр. помещения и функциите им в селската къща, обзавеждане, стопански постройки, работилници, транспортни средства; градската къща - типове и региони). | Да усвои понятията, свързани с мъжката и женската народната носия и особеностите им в различните региони. Да умее да прави връзка между типа на селището и поминъка на населението, начина на живот и обзавеждането на жилището, предназначението на сградата и нейното усгройство. | Да познава основните елементи на |
българското народно облекло - мъжко е | ||
женско и да ги назовава | ||
Да познава и назовава основните | ||
елементи на традиционната българска | ||
къща и тяхното функционално | ||
предназначение. | ||
Да посочва основните типове | ||
български къщи. |
Да познава различни поверия, | ||
свързани със строителните | ||
практики. | ||
Да се изгради понятие за ролята на | ||
човека в преобразуването на | ||
околната среда. | ||
Изобразително изкуство и визуална | Установяване на взаимозависимост | Да познава имената на видни творци |
култура. | между начина на мислене, | на визуалната ни култура, да |
Поставяне на българското | културните различия и | различава основните им |
изобразително изкуство в контекста | художественото произведение. | произведения. |
на европейското и световното | Изграждане на умения за сравняване | Разпознаване на изобразителната |
изкуство. | на различни художествени стилове и | техника на български художници въз |
направления. Откриване на | основа на характерни примери. | |
българските мотиви в съвременното | ||
Основни методи на художествен | изкуство. | |
анализ. | Анализ на художествено | |
Начало и развитие на българското | произведение със свои думи. | |
кино. | Развитие на стратугии за подбор на | |
Телевизионна и видеокултура. | програми. | |
Танц. | Овладяване на основните ритмични | Да умеят да танцуват поне 3 вида |
Разучаване на народни хора: Право | движения на българските танци. | български хора при музикален |
хоро, Пайдушка четворка, | Упражняване на единични танци, | съпровод. Да различават |
Македонско хоро, Айтоска | танци по двойки и на хоро. | българските танци от танците на |
ъченица, Дайчово хоро. | другите народи | |
Традиционни и електронни медии. | Да се формират умения за ползване | Да познава печатните и |
Медии на български език в Унгария, | на различни източници на | електронните медии на българите в |
Медиите на държавата-майка. | информация: печат, радио, | Унгария. |
Достъп до информация. Правото за | телевизия, интернет, библиотеки. | |
достъп до информация на роден | Изработване на умения за правилно | |
език. | тълкуване и критичност към | |
съобщенията на масмедиите. | ||
Образователни изисквания към учебното съдържание в края на 10-ти клас
Учебен материал | Развитие на умения и компетентност | Минимални изисквания |
Околна среда | ||
Традиционна обичайна система на | ||
българите. | ||
Семейни обичаи (напр. раждане, | Да правят проучвания за живота и | Да познават основните елементи на |
сватба, погребение) | празничната система на българите в | традиционните семейни обичаи. |
Календарни обичаи (напр. Коледа, | Унгария. Да съпоставят | Да умее да поздравява близки и |
Нова година, пролетен обичаен | традиционната и съвременната | познати по случай определени |
цикъл - Трифоновден, Баба Марта. | обичайна система. Да открояват | празници устно и писмено. |
Лазаровден, Великден, Гергьовден; | българските елементи в празничната | Да знаят годишните цикли на |
лятно-есенео обичаен цикъл - | система на общността и да правят | календарните обичаи и да ги |
Еньовден, Илинден, Димитровден) | изводи за степента на асимилация. | различават от обичаите на други |
Официални български празници - | народи. Да описват празниците и | |
историческо събитие и символика, | Да възприемат честванията и | тяхното празнуване от българите в |
свързана с празниците (напр. | празниците в тяхната цялост (напр. | Унгария. Влияние на унгарската |
3 март - Ден на освобождението, 24 | ритуали, песен, танц, облекло, | среда върху обичайната система на |
май - Празник на българската | символика, мястото в ритуалната | българите тук. |
култура и славянската писменост, 6 | система). | Да познават смисъла и символиката |
септември - Съединение на | на официалните празници. | |
България, 22 септември - Обявяване | ||
на българската независимост). | ||
България | ||
Природни ресурси и екология. | Да анализират ресурсната | Да посочват природните богатства |
Политическа и социално- | осигуреност на България и нейната | на България и да знаят кои са |
икономическа организация на з | ависимост от световното | липсващите ресурси. |
обществото. География на | стопанство. Да обясняват | Да анализират състава на |
населението и селищата - | характерните черти в отрасловата и | населението - възрастов, етнически, |
урбанизация и демографски | териториалната структура на | градско и селско и т.н. - и да правят |
проблеми. Географски региони. | стопанството. Да правят географска | съответните изводи. |
характеристика на стопански | Да посочват основните географски | |
отрасъл, град, страна, регион. Да | региони на страната и да правят | |
изразяват свои мнения въз основа на | географска характеристика. | |
изучените географски обекти, които | ||
да умеят да доказват и да отстояват | ||
ационално и емоционално. | ||
Минало | ||
Ново време. Българските земи като | Да локализират във времето значими | Да изразява критична позиция, въз |
част от Османската империя през XV | творци на културата и да ги свързват | основа на факти и аргументи. |
и XVII в., европейско влияние върху | с конкретен исторически текст. | Да чете и интерпретира |
империята след XVIII в., движение и | Да анализират политическата | самостоятелно статистически данни |
борба на българите за духовна | система на българската държава. | (таблици, диаграми, схеми). |
еманципация и национално | Да анализират дейността и идеите на | Да анализира и съпоставя данни от |
освобождение през XIX в. | личност от епохата. | няколко източника едновременно. |
Мястото на България в световната | Да четат и коментират различни | |
история след Освобождението, бързо | видове исторически карти. | |
адаптиране към новите реалности и | Да интерпретират информация и | |
оформянето й като европейска | извеждат съдържанието на понятия | |
държава. Опити за решаване на | от художествени картини и | |
националния въпрос и отстояване на | карикатури, отразяващи изучавани | |
националната концепция. | събития. | |
Миграция на българското население | Да формулират въпроси относно | |
по време на турското владичество и | изучавано историческо събитие, | |
след Освобождението. | личност, идея, понятие. | |
Съвременна история. Налагане на | Да формулират аргументи и | |
тоталитарната система след Втората | привеждат доказателства при устни | |
световна война. Промени в | и писмени изложения по конкретен | |
стопанството,социалната и | исторически въпрос. | |
демографска структура на | Да комуникират помежду си в | |
обществото. | условия на групова работа. | |
Разпадане на тоталитарната система | ||
и последици. | ||
Великите сили и България. | ||
България и балканския свят. | ||
Геополитическото пространство на | ||
българите през вековете. | ||
Култура | ||
Изграждане на съвременната | Свързване на културните | Назоваване на особеностите на |
българска култура - традиции и | постижения | изучените епохи, периоди и |
модерност.(Литература,музика, | с историческите дадености и | направления и разпознаване на |
изобразително изкуство, | средата, с традициите и фолклора. | отделни произведения. |
архитектура, театър, кино) | Уточняване на понятията традиция и | |
Православието - пазител на | модерност и взаимовръзката между | Да познава структурата на |
националната идентичност. Ролята | тях. | българската православна църква в |
на националната църква. | Произход и значение на понятията | Унгария. |
Ролята на гражданските организации | Изток и Запад. Център и периферия. | Да познава културните и граждански |
в съвременното общество. Права и | организации и обединения на | |
задължения, правни гаранции, | българите в Унгария. | |
взаимоотношения между | ||
държавната и гражданската сфера. | ||
Средства за масово осведомяване (напр. печат, радио, телевизия, информационни и интерактивни мрежи) и обществено мнение. Въздействие на медиите върху формирането на общностите и човешкит взаимоотношения. | Способности за съзнателно използване на средствата за масово осведомяване. Роля на образователните и културни институции за осиryряване на ната автономия на малцинството. | Да познава освоните форми и |
особености на масовата | ||
комуникация. | ||
Анализ на понятието културна | ||
автономия. |
I)
GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Görög nyelv és irodalom
(A tanítási nyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi iskolák számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Beszéd és beszédértés | |||
Artikuláció. | |||
A magyartól eltérő hangok irodalmi nyelvnek megfelelő kiejtése (γ ¤ ¤, δ ¤, ¤ θ, ¤ ¤ χ) | Helyes kiejtési gyakorlatok. | A görög nyelv hangjainak helyes képzése, kiejtése. | |
Szóhangsúly. | A szavak helyes kiejtésének gyakorlása | A magyartól eltérő helyes hangsúlyozás. | |
Mondathangsúly. | A hangsúly értelemmegkülönböztető szerepe. | ||
Szóbeli közlések, utasítások megértése. | Szóbeli közlések, utasítások megértése. | ||
Szóbeli közlések, utasítások, ezekre való | Tanult szavak, kifejezések felismerése | Tanult szavak, kifejezések felismerése. | |
reagálás. | önállóan és nyelvi kontextusban. Egyszerű | Egyszerű kérdések megértése és válasz- | |
Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. | kérdések megértése és válaszadás, önálló | adás. | |
kérdésfeltevés. | |||
Különböző beszédszándékok kifejezése. | Bemutatkozás, üdvözlési szokások, kívánság, kérés, köszönet kifejezése, bocsánat- kérés, jókívánságok megfogalmazása, helyeslés, elutasítás, saját vélemény kifejezése. | Alapvető szándékok, kérések kifejezése. | |
Egyszerű párbeszédek | Rövid szöveg elmondása párbeszédes formában. Különféle helyzetekben párbeszéd folytatása. | Rövid párbeszéd folytatása hétköznapi témákról. | |
Olvasott illetve hallott szövegek tartalmi összefoglalása szóban. | Információk kiemelése események időrendi sorrendjének felállítása, történet folytatása, kiegészítése, tartalmi összefoglalása. | Események elmondása időrendi sorrendben. Szövegek cselekményének kiemelése, rövid tartalmi összefoglalása. | |
Olvasás és szövegértés | |||
Hangos és néma olvasás görög nyelven. | Helyes hangsúly és hanglejtés. | Életkornak megfelelő szövegek hangos és néma olvasása helyes artikulálással és intonációval. | |
Mondatközi és mondatvégi írásjelek meg- | |||
felelő olvasása. | |||
Folyékony olvasás szöveg jellegének meg- | |||
felelő kifejező olvasás. | |||
Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések stb. olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből. | Különböző szövegfajták felismerése. Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. | Tanult szövegek fajtájának felismerése, néhány mondatos ismertetése. | |
Az életkornak megfelelő általános és szakszöveg olvasása és feldolgozása. | Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján | Életkornak megfelelő általános és szak- | |
szöveg alapinformációinak kiszűrése, megértése. | |||
— információk kiszűrése | |||
— olvasottak alapján kérdésekre válaszol- | |||
ni, kérdéseket feltenni | |||
— szövegek feldolgozása | |||
Memoriter. | Irodalmi szövegek kifejező felolvasása, 4 vers megtanulása. | 4 vers elmondása kívülről. | |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Írás és írásbeli szövegalkotás | |||
A görög betlis írás. | A görög ABC ismerete. Kis és nagy betűk írása. Szövegmásolás. | Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás. | |
Tollbamondás. | Szövegírás hallás után. Helyesírási gyakorlatok. | Tanult szavak, kifejezések helyes leírása hallás után. | |
Önálló szöveg alkotása képi stimulus alapján. | Egyszerű képekről mondatok alkotása, sorba rendezése. Képekről írásbeli fogalmazás. | Ismert nyelvi elemek alapján egyszerű szöveg megfogalmazása képi stimulus alapján. | |
Levelezés, Címzés. | Rövid levél, üdvözlet írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés. | Rövid levél, üdvözlet írása különböző alkalmakra. | |
Leírás. | Tárgyak, személyek, környezet leírása. | Tárgyak, személyek és lakóhely rövid leírása. | |
Párbeszéd. | Különböző szituációk párbeszédes formába öntése. | Rövid párbeszédek alkotása hétköznapi helyzetekben. | |
Hétköznapi helyzetekben párbeszéd alkotása írásban. | |||
Nyelvismeret . | |||
Főnevek. | A főnevek neme. | A főnevek felismerése a szövegben. A nemek, az egyes és a többes szám helyes használata. | |
Egyes szám, többes szám. | |||
A főnév esetei. | |||
A leggyakoribb főnévragozási paradigmák. | A leggyakoribb főnevek ragozása. | ||
Névelők. | A határozatlan és határozott névelők ragozása. | A határozatlan és határozott névelők használata főnevekkel. | |
Névmások. | A személyes névmások neme és ragozása. | A személyes, birtokos és kérdő névmások használata. | |
Birtokos névmások. | |||
Kérdő névmások neme és ragozása. | |||
Elöljárószók. | A leggyakoribb elöljárószók és azok vonzatai. | A leggyakoribb elöljárószók helyes használata. | |
Igék. | A létige ragozása. | A leggyakoribb igék használata a tanult időkben. | |
A jelen idejű cselekvő igeragozás, összevont igék. | |||
Segédigék használata. | |||
Cselekvő beálló múlt (aoristos). | |||
Cselekvő beálló jelen. | |||
Segédigék és a kötőmód. | |||
Melléknevek. | A melléknév ragozása. | A melléknevek használata főnevekkel és határozóként. | |
Számnevek. | Tőszámnevek. Sorszámnevek 1 — 10 ig. | Tőszámnevek használata. | |
Sorszámnevek felismerése. | |||
A mondatfajták. | A kijelentő, kérdő és felszólító mondat. | Tartalom szerinti mondatfajták használata szóban és írásban. | |
Feldolgozandó szerzők és művek
Ragyogó holdacskám (vers)
A madárka (vers)
A 3 tyúkocska (vers) Az óra (vers)
Ne tedd ezt édesanyám (Dimoszthenész Andreadisz)
Két kecske a hídon (népmese)
Az okos béka (népmese)
A csúnya királyfi (Galateia Kazantzaki)
Az idegen tojás (Eleni Valavani)
10 éves a róka és 11 a rókafi (népmese)
A macska, az oroszlán és az ember (népmese)
Ázsia elönti Európát (Jannisz Miliadisz)
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat | ||
Szóbeli közlések, utasítások, ezekre való | A tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, görög nyelven történő magyarázatok, utasítások megértése, ezeknek megfelelő reagálás. | A tanár tananyaggal kapcsolatos egyszerű magyarázatainak, utasításainak megértése. |
reagálás. | ||
Különböző beszédszándékok kifejezése. | Érzelmek, kíváncsiság, bizonyosság / bizonytalanság, szándék, terv, ígéret, emlékezés, vélemény kifejezése. | Alapvető szándékok egyszerű megfogalmazása. |
Olvasott, illetve hallott szövegek, közlések, képek. | Válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. | Kérdések megértése és válaszadás. Kérdésfeltevés. Keresett információ kiszűrése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. |
Keresett információ kiszűrése a szövegből. | ||
Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű / nehezebb feladatok megoldása, tartalom összefoglalása, szókincsbővítés. | ||
Párbeszédek. | Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. | Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása. |
Dialogizálás. | ||
Szerepjáték. | ||
Beszámoló szóban és írásban. | A mindennapi életben a tanulóval és családjával történtekről beszámoló. Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása. | Beszámoló a tanulóval történtekről egyszerűen, de összefüggően. |
Memoriter. | Különböző szövegek kifejező felolvasása. | 4 vers könyv nélkül. |
Rövidebb nyelvi egységek memorizálása. | ||
Párbeszédek betanulása. 4 vers könyv nélkül. | ||
Önálló fogalmazás. | Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képi stimulus alapján vagy önállóan, megadott téma alapján. | Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás. |
Levelezés. | Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása. | Rövid levél, üdvözlet írása. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Nyelvismeret | ||
Főnevek. | A szótagszám növelő főnevek ragozása, többes száma. A leggyakoribb rendhagyó főnevek leggyakoribb alakjai. A főnevek megszólító esete. | A leggyakoribb főnevek ragozása, használatuk mondatokban. |
Névmások. | A személyes névmások mint közvetett és közvetlen tárgy. Nyomatékosító névmások. Mutató névmások. Vonatkozó névmások. Határozatlan névmások. | A gyakoribb névmások használata. |
Melléknevek. | A melléknév fokozása (mindkét típus). | A melléknév fokozása az egyszerűbb típus |
szerint. | ||
Igék. | A cselekvő folyamatos múlt idő. A cselekvő igék felszólító módja. A szenvedő igék jelen ideje. | A gyakoribb igék használata cselekvő folyamatos múlt időben, felszólító módban. |
A gyakoribb szenvedő igék használata. | ||
Határozószók. | Idő-, hely- és módhatározószók. | A gyakoribb idő-, hely- és módhatározószók használata. |
Szótár használata. | Eligazodás a szótárbán. | Ismeretlen szavak kikeresése a szótárban. |
A fontosabb szótári jelek ismerete. | ||
Elválasztás. | Az elválasztás szabályai. Az írásjelek használata. | Az elválasztás és az írásjelek használata. |
Írásjelek. |
Irodalomismeret - Feldolgozandó szerzők és művek
- Mesék - népmesék és műmesék - olvasása, elmesélése.
- A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában.
- Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása.
- Az olvasott epikai művekben a felépítés, cselekmény, szereplők, mesélő megnevezése.
- A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése.
- Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása.
- A vers bizonyos formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím).
A csordogáló víz (Georgiosz Droszínisz verse)
Fecskefészkek (Tellosz Agrasz verse)
Tél (Nikosz Kanakisz verse)
A tengerutazó (Rita Bumi-Pappa verse)
Közel az emberekhez (Franszi Sztathatu)
A pap, a róka és a szamár (műmese)
Az állataim és a madarak (Georgiosz Droszínisz)
Dionüszosz utazása (Szmaragda D. Mosztratu)
Nagyapa kezei (Thetisz K. Frantzí)
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat | |||
Szóbeli közlések, magyarázatok. | A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének magyarázatainak megértése, követése. | A tanár többnyire görög nyelvű óravezetésének megértése. | |
Különböző beszédszándékok kifejezése. | Érzelmek, óhajtás, egyetértés, egyet nem értés, érvelés, javaslat az előző szintnél árnyaltabb kifejezése. | Az alapvető szándékok árnyaltabb megfogalmazása. | |
Olvasott, látott, hallott szövegek, közlések, képek. | Fogalmazás képi stimulus alapján. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli és szóbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Fontosabb információk kiszűrése. Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. Hiányos történet kiegészítése. | Fogalmazás képi stimulus alapján (helyes szó- és mondatfűzés, alapvető logikai kapcsolatok). Olvasott, látott, hallott szöveg lényegének kiemelése, fontosabb információk kiszűrése. Szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. | |
A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása. | |||
Önálló szövegalkotás. | Önálló szövegalkotás. Önálló vélemény írásbeli és szóbeli kifejtése adott témáról. Környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) leírása. A mindennapi életben a tanulóval, családjával, barátaival történtekről beszámoló. Önéletrajz. | Önálló vélemény írásbeli kifejezése adott témáról. | |
Önéletrajz. | |||
Párbeszédek. Dialogizálás. | Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés. Szerepjáték, rövid jelenetek előadása. | Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. | |
Kifejező olvasás. | Különböző műfajú /fajtájú ismeretlen szövegek folyamatos, megfelelő tempójú és intonációjú hangos olvasása. | Különböző műfajú/fajtájú ismeretlen szövegek folyamatos, megfelelő tempójú és intonációjú hangos olvasása. | |
Általános témájú szövegek és szakszövegek önálló feldolgozása szótár segítségével. | Irodalmi, történelmi, földrajzi stb. szövegek feldolgozása. Különféle témájú újságcikkek (kulturális, sport, társadalmi stb.) feldolgozása. | Általános témájú szövegek önálló feldolgozása szótár segítségével. | |
Fordítás görögről magyarra és magyarról görögre. | Görög nyelvű általános témájú és szakszövegek fordítása magyarra szótár segítségével. | Általános témájú szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre szótár segítségével. | |
Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása szótár segítségével. | |||
Számítógép használat. | Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével. Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével. | Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével. | |
Memoriter. | 4 vers könyv nélkül. | 4 vers elmondása könyv nélkül. | |
Nyelvismeret | |||
Főnevek. | Rendhagyó főnevek ragozása. Ragozhatatlan főnevek használata. | Gyakoribb rendhagyó főnevek ragozása és használata. | |
Igék. | A szenvedő igék cselekvő beálló jelen, folyamatos múlt, beálló múlt ideje és felszólító módja. | ||
A gyakoribb cselekvő és szenvedő igék összes alakjának felismerése és használata. | |||
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Melléknevek. | Előidejű jelen és előidejű múlt idő. | A gyakoribb rendhagyó melléknevek ragozása és fokozása. |
A feltételes mód. | ||
A határozói és melléknévi igenevek. | ||
Rendhagyó melléknevek ragozása és fokozása. | ||
Szóképzés. | A szóképzés alapjai. | A szóképzés alapjainak ismerete. |
Irodalomismeret - Feldolgozandó szerzők és művek
- Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése.
- Művek mondanivalójának/témájának megfogalmazása.
- Művek elemzése meghatározott szempontok alapján.
- Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése.
A kanári (Vaszílisz Rotasz verse)
A kislány imája (Zahariasz Papandoníu verse)
Szélvihar (Georgiosz Viziinosz verse)
A tengeri rózsa (Odisszeusz Elítisz verse)
Táncolnák a betyárfiak (népdal)
Dijenísz Akrítasz (népdal)
Egy házias vakond (A. Karkavítszasz)
Gyerekként az élet viharaiban (Vaszosz Daszkalakisz)
A koszt (Alki Zei)
Uram, Alkiviadisz (Angelosz Sz. Vlahosz)
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Szóbeli és írásbeli nyelvhasználat | ||
Önálló szövegalkotás. | Adott téma különféle szövegfajtákban való megfogalmazása (személyes-hivatalos). Adott — elsősorban a fiatalokat érdeklő — témával kapcsolatban állásfoglalás szóban és írásban. Álláspont megindoklása. Részvétel vitában. Különféle stílusárnyalatok használata. | Önálló szövegalkotás, véleménykifejtés bármely témáról kevés hibával. |
Referátum, kiselőadás. | Megadott témáról rövid referátum készítése és szabad előadása. | Megadott témáról rövid referátum készítése és viszonylagos szabad előadása. |
Önálló fordítás. | Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. | Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. |
Magyar szöveg szabad fordítása görög | ||
nyelvre szótár nélkül. | ||
Műfordítási alapismeretek. | ||
Műalkotások (filmek, színházi előadások, irodalmi művek). | Műalkotások megértése, tartalmi összefoglalásuk, személyes állásfoglalás, kritika kifejtése. | Műalkotások megértése, tartalmi összefoglalása |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Általános témájú szövegek és szakszövegek önálló feldolgozása és kiértékelése szótár segítségével. | Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, feldolgozása, kiértékelése. | Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg olvasása szótár segítségével. |
Nagyobb terjedelmű irodalmi alkotások olvasása. | ||
A hazai görög kisebbségi sajtótermékek ismerete. | ||
Könyvtárhasználat. | Könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon- enciklopédiahasználat, egynyelvű szótárak használata . | A könyvtárhasználat alapvető ismeretei. |
Nyelvismeret | ||
Igék. | Rendhagyó igék összes alakja. | A gyakoribb rendhagyó igék összes alakja. |
Személytelen igén és használatuk. | Az óhajtó és a valószínűséget kifejező | |
Az óhajtás és a valószínűség kifejezése. | mondatok megértése. | |
Mondattani ismeretek. | Mondatrészek (alany, állítmány, tárgy stb.) felismerése. | Alapvető mondattani ismeretek. |
Mellérendelő szerkezetek, alárendelő szerkezetek. | ||
Mellékmondatok helyes képzése, kötőszók helyes használata. | ||
Idiomatikus kifejezések, frazeologizmusok. | Idiomatikus kifejezések, frazeologizmusok gyűjtése. | A gyakoribb idiomatikus kifejezések, frazeologizmusok használata. |
Irodalomismeret - Feldolgozandó szerzők és művek
- Irodalmi alkotások besorolása a három fő műfaji csoportba.
- A műfajcsoportok tartalmi és formai jegyeinek felismerése. - A görög irodalom a kezdetektől napjainkig.
- Az európai és a világirodalom hatása a görög irodalomra.
Arta hídja (népdal)
Dijenísz (Kosztisz Palamasz verse)
Haza (Lorentzosz Mavílisz verse)
A szájharmonika (Lilíka Naku)
Az első húsvétom (Grigoriosz Xenopulosz)
Viharban (I. Angelu, regényrészlet)
Egy délután az oroszlánokkal (I. M. Panajotopulosz)
1.2. Görög nyelv és irodalom
(A nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
A görög ábécé. | A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése. | A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése. |
A görög betűk folyamatos írása, olvasása. | A görög betűk írása, olvasása. | |
Kiejtési-, írás- és olvasási gyakorlatok. | ||
Üdvözlések, udvarias kifejezések. | Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák. | Ismerje a leggyakoribb köszönéseket. |
Bemutatkozás. | Személyes adatok (név, életkor, lakcím, foglalkozás). | Legyen képes bemutatkozni, és bemutatni más személyeket. |
Számok. | Számok 1 — 1000-ig. | Számok 1-1000-ig. Ismerje a négy alap- |
Számtani alapműveletek. | művelet kifejezéseit. | |
Család. | Családtagok, közeli és távoli rokonok, mindennapi magán- és családi élet eseményei. | Mutassa be családját. |
Mesélje el átlagos napi programját. | ||
Iskola. | Tanári utasítások, iskolai eszközök, tantárgyak. | Értse a tanóra vezetésének kifejezéseit, |
ezekre megfelelően reagáljon. Nevezze meg az iskolában használatos tárgyait. Sorolja fel a tanult tantárgyakat. | ||
Személyek és tárgyak leírása. | Főbb tulajdonságok (alakok, színek, formák, méret). | Írjon le egy tárgyat, illetve egy harmadik személyt. |
Testrészek. | Az emberi test részei. | Ismerje legalább 10 testrész nevét. |
Öltözködés. | Legfontosabb ruhadarabok, az ehhez tartozó cselekvések. | Ismerje legalább 10 ruhadarab nevét. Legyen képes saját ruházata leírására. |
Országok és nemzetek. | Nagyobb országok és nemzetek nevei. | Ismerje legalább 10 ország, illetve nemzet nevét. |
Állatok. | Háziállatok, a mesékben szereplő állatok nevei. | Ismerje legalább 15 állat nevét. |
Növények (gyümölcsök, zöldségek). | Leggyakoribb fák, virágok, gyümölcsök, zöldségek. Alapvető élelmiszerek és ételek nevei. | Tudja legalább 20 növény elnevezését. |
Élelmiszerek, ételek. | Ismerje legalább 10 élelmiszer, illetve 5 görög nemzeti étel nevét. | |
Az óra. | Az óra. | Képes legyen időpont meghatározására, a hónap, nap, napszak, óra megadásával. |
Napszakok. | Napszakok. | |
A hét napjai. | A hét napjai. | Jellemezze egy-egy mondatban az egyes évszakokat. |
Hónapok nevei. | Hónapok nevei. | |
Évszakok, időjárás. | Évszakok nevei, időjárási jellemzőik. | |
Dátum. | Dátum pontos megadása. | Legyen képes az év, hó, nap meghatározására. |
Közlekedés. | Közlekedési eszközök nevei, szárazföldi, | |
vízi és légi közlekedés. | Ismerje a főbb közlekedési eszközök elnevezéseit. | |
Tájékozódás városban. | Irányok, útmutatás, középületek nevei. | Adjon útbaigazítást harmadik személynek. |
Nyelvtan
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Névelők. | A határozott és a határozatlan névelők ragozása. | A határozott és határozatlan névelők használata. |
Főnevek. | Hímnemű főnevek ragozása: | A főnevek ragozott alakjainak értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. |
-αζ/-εζ | ||
-ηζ/-εζ | ||
-οζ/-οτ végződésűek. | ||
Nőnemű főnevek ragozása: | ||
-α/-εζ -η/-εζ -/-ειζ végződésűek. | ||
Semleges főnevek ragozása: | ||
ο/-α | ||
-ι/-ια | ||
-μα/-ματα végződésűek. | ||
Melléknevek. | - οζ -η -ο | A melléknevek egyeztetése főnevekkel, illetve helyes használatuk mondatokban. |
- οζ -α -ο - οζ -α -ο végződésű melléknevek ragozása. | ||
πολυζ, πολλυη, πολυ ragozása. | ||
Melléknévfokozás. | A melléknév közép- és felsőfokának képzése. (Körülírt forma.) | A melléknév közép- és felsőfokú körülírt alakjainak helyes használata mondatokban. |
Számnevek. | Tőszámnevek. | A tőszámnevek 1-1000. |
Névmások. | Személyes, birtokos, mutató és kérdő név- | A névmások értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. |
mások. | ||
Igék. | A létige ragozása jelen, múlt és jövő időben. | Az igék különböző alakjainak felismerése |
és értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. | ||
Cselekvő igék ragozása jelen időben, folyamatos és befejezett múltban, illetve folyamatos jövő időben. | ||
Összevont igék ragozása jelen időben, folyamatos és befejezett múltban, illetve folyamatos jövő időben. | ||
Határozószók. | Helyhatározószók, időhatározó szók, módhatározó szók, mennyiséghatározó szók. | A leggyakoribb határozószák értése és helyes használata mondatokban. |
Elöljárószók. | με, σε, για, ωζ, μετα, απο, κατα, παρα, χωριζ | A határozószók helyes használata mondatokban. |
Kötőszók. | A leggyakoribb kötőszók. | A kötőszók helyes használata mondatfűzésnél. |
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Család. | A közeli és távoli családtagolt életének részletes bemutatása. | Beszéljen közeli rokonai életéről, foglalkozásáról. | |
Családi ünnepek. | Ismerje a családi ünnepekkel (név- és születésnap stb.) kapcsolatos kifejezéseket. | ||
Otthon. | A ház és a lakás részei, lakberendezési tárgyak. | Mutassa be sajátotthonát. | |
Iskola. | Iskolai környezet, iskolai házirend. | Írja le az osztályterem berendezését. Foglalja össze iskolai kötelességeit. Soroljon fel 10, az egészség megőrzéséhez szükséges dolgot. | |
Számok. | Számok 1000 felett. | Számok 1000 felett. | |
Egészség — betegség. | Egészséges életmód. | Ismerje legalább 5 betegség nevét. | |
A leggyakoribb betegségek. | Ismerje az orvosi vizsgálattal kapcsolatos | ||
A2 orvosnál. | alapvető kifejezéseket. | ||
Szabadidő, szórakozás. | Szabadidős kulturális időtöltés, iskolán kívüli programok (színház, mozi, koncert, táncház, könyvtár stb.) | Meséljen délutáni és hétvégi elfoglaltságairól. | |
Nyaralás, szünidő. | Nyári-téli programok. | Mesélje el egy szünidei élményét. | |
Sport, testnevelés. | Sportágak, sportrendezvények. | Ismerje legalább 10 sportág nevét. Meséljen röviden az Olimpiai Játékokról. Ismerje az egyes üzletek elnevezéseit, képes legyen a vásárlás során információt kérni és adni. | |
Az Olimpiai Játékok története. - | |||
Bevásárlás. | Üzletfajták megnevezései. | ||
Vásárlással kapcsolatos kifejezések. Árucikkek nevei. Pénznemek. | |||
Ismerje az anyaország és a befogadó ország pénznemeit. | |||
Nyelvtan
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák; képességek) | Minimális teljesítmény |
Főnevek. | Hímnemű főnevek ragozása. | A főnevek ragozott alakjainak értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. |
-αζ/ -αδεζ | ||
-εγ/ -εηεζ | ||
-ουζ/ -ουδεζ | ||
Nőnemű főnevek ragozása. | ||
-οζ/ -οι | ||
-ου/ -ουδεζ | ||
Semleges főnevek ragozása. | ||
-oζ/, -η | ||
-σιμσ/ -σιηατΣ | ||
Melléknevek. | -ηζ -ια -υ | A melléknevek egyeztetése főnevekkel, illetve helyes használatuk mondatokban. |
-ηζ -ιΣ-ι | ||
Melléknévfokozás. | Közép- és felsőfok képzése (monolektikus alakok). Hasonlítás. | A melléknév közép- és felsőfokú körülírt alakjainak helyes használata mondatokban. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Számnevek. | Tőszámnevek 1000 felett. | A tőszámnevek 1 — 1000. |
Sorszámnevek. | ||
Névmások. | Visszaható, vonatkozó, határozott és határozatlan névmások. | A névmások felismerése és értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. |
Igék. | Cselekvő igék ragozása befejezett jövő időben. | Az igék különböző alakjainak felismerése |
és értése szövegben, illetve helyes használatuk mondatokban. | ||
Szenvedő igék ragozása jelen időben, folyamatos és befejezett múltban, illetve folyamatos és befejezett jövő időben. | ||
Kötőmód. | ||
Felszólítómód. | ||
Elöljárószók. | αντι, κΣτα, διχνζ, ισαμε | Az elöljárószók helyes használata mondatokban. |
Kötőszók. | A kevésbé gyakori kötőszók. | A kötőszók helyes használata mondatfűzésnél. |
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Személyek jellemzése, külső és belső tulajdonságok. | Külső és belső, pozitív és negatív tulajdonságok, rokonszenv, ellenszenv. | Jellemezze egy társát és önmagát. | |
Egészséges környezet — környezetvédelem. | Levegőszennyezés, vízszennyezés, ezek hatása az egészségre. Alapvető környezetvédelmi feladatok. A környezetvédelem főbb problémái. | Ismerje a környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető kifejezéseket. | |
Természeti katasztrófák. | |||
Tömegkommunikációs eszközök. | Tömegkommunikációs eszközök, műsorok megnevezése. | Értsen meg rövidebb híreket, legyen képes azok összefoglalására. | |
Rövid hírek, időjárás-jelentés, apróhirdetés megértése. | |||
Utazás, turizmus. | Utazás bel- és külföldön. | Legyen képes egy utazás leírására. | |
Városnézés. Magyarország, illetve Görögország nagyobb turisztikai központjai, | Mutassa be lakhelye nevezetességeit. | ||
főbb nevezetességei. | |||
Nemzeti ünnepek, népszokások. | Magyar és görög nemzeti ünnepek. | Röviden ismertesse a két nép ünnepeit, az azokhoz kapcsolódó szokásokat. | |
Foglalkozások, pályaválasztás. | Különféle foglalkozások, hivatások, azok társadalmi szerepe. | Ismerjen legalább 10 foglalkozást, beszéljen saját pályaválasztásáról. | |
Oktatás. | A magyar és a görög- oktatási rendszer, azok összehasonlítása. | Mutassa be röviden a két iskolarendszer | |
hasonlóságait és különbségeit. | |||
Érvelés, vita, állásfoglalás. | Az érvelés és a vita kifejezőeszközei. | Képes legyen vitában részt venni, érveit | |
megfelelő nyelvi eszközökkel kifejteni. |
Nyelvtan
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Főnevek. | Hímnemű főnevek ragozása. | Főnevek ragozott alakjainak felismerése és képzése, helyes használatuk szövegkörnyezetben, illetve különféle elöljárószókkal. |
-εαζ/ -ειζ | ||
-ηζ/ -ηδεζ végűek. | ||
Nőnemű főnevek ragozása. | ||
-ω | ||
-ου/ -ουδεζ | ||
-υζ/ -υεζ végűek. | ||
Semleges főnevek ragozása. | ||
-Σζ/ -ατα | ||
-ωζ/ -ωτα végűek. | ||
Rendhagyó főnevek ragozása. | ||
Melléknevek. | -ηζ -α -ικο | Melléknevek ragozott alakjainak felismerése és képzése, helyes használatuk és megfelelő egyezetésük főnevekkel. |
-ηζ -ηζ -εζ végű melléknevek. | ||
Rendhagyó melléknevek ragozása. | ||
Számnevek. | Szorzó számnevek. | A számnevek felismerése és helyes használata szövegkörnyezetben. |
Főnevesült számnevek. | ||
Igék. | Cselekvő és szenvedő igék előidejű jelene | A ragozott igealakok felismerése és helyes képzése, mindkét igeidőben, illetve feltételes módban, helyes használatuk szövegkörnyezetben. |
és előidejű múltja. | ||
Feltételes mód. | ||
Igenevek. | Határozói igenév. | Az igenevek felismerése és helyes használata szövegkörnyezetben. |
Melléknévi igenév. | ||
Kötőszók. | Néhány ritkán használatos kötőszó. | A kötőszók felismerése és helyes használata szövegkörnyezetben. |
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Életpálya, életrajz. | Önéletrajzok fajtái, azok összeállítása. | Képes legyen féloldalas önéletrajz megírására. |
Hivatalos iratok. | Hivatalos levelek, kérvények. Megfogalmazása. | Képes legyen különféle formanyomtatványok kitöltésére, egyszerűbb kérvények megírására. |
Emberi kapcsolatok. | Az ember, mint társadalmi lény. Rokoni, családi, baráti kapcsolatok. Szerelem, párválasztás. | Képes legyen röviden beszélni barátairól. |
Beszéljen családideáljáról. | ||
Beszéljen a leggyakoribb szenvedélybetegségekről, mutassa be jellemző okait és következményeit. | ||
Egészség-betegség. | Szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholizmus, kábítószer). | |
Művészetek. | Színház, mozi, kiállítások. | Mesélje el egy színházi, film-, illetve olvasmányélményét. |
Társadalmi berendezkedés. | Demokratikus intézmények, választások, parlament, önkormányzatiság. | |
Beszéljen röviden, egyszerűen Magyarország államformájáról. | ||
Kisebbségek, kisebbségvédelem. | Magyarország kisebbségei. | |
A görög kisebbség története, élete Magyarországon. | Beszéljen röviden a görög kisebbség életéről. | |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Nyelvtani terminológia. | A nyelvtani fogalmak görög nevei. | Ismerje a görög leíró nyelvtan alapvető kifejezéseit. |
Ismétlés. | ||
A görög leíró nyelvtan átismétlése, a tanultak rendszerezése. | Rendelkezzen kielégítő ismeretekkel a görög leíró nyelvtanról, a különféle nyelvtani szabályokat tudatosan és szabatosan használja. |
2. Görög népismeret
(Valamennyi kisebbségi oktatásiforma számára.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Tájékozódás Görögország és Magyarország térképén. | Görögország határainak, fővárosának és nagyvárosainak, tengereinek, legfőbb szigeteinek és hegyeinek megkeresése a térképen. | A tanuló mutassa meg a térképen, honnan származik a családja. | |
Tudjon beszélni jelenlegi lakóhelyéről. | |||
Görög közösségek elhelyezése Magyarország térképén. | |||
A lakóhely görög közössége sajátosságainak, a görögség helyi emlékeinek megismerése. | |||
Ismerkedés a görögök történelemével, legnagyobb nemzeti ünnepeivel. | Történetek olvasása a 450 éves török uralomról, az 1821-es szabadságharcról, nemzeti ünnepünkről, március 25-éről; a nemzeti ellenállásról, a "NEM" október 28-i ünnepéről; a polgárháborúról és a magyarországi görögök letelepüléséről. | Tudja a tanuló, hogy mit ünnepelünk március 25-én és október 28-án. | |
Tudjon róla, hogy részt vett-e valamelyik családtagja az ellenállásban vagy a polgárháborúban. | |||
Állami jelképek. | A magyar és a görög zászló és a himnusz megismerése. | Ismerje fel a magyar és a görög zászlót, énekelje a nemzeti himnuszokat, ismerje költőjüket és zeneszerzőjüket. | |
Görög és magyar zászló készítése. | |||
Ismerkedés a néphagyományokkal, tájékozódás a népi kalendárium nagy ünnepei közt (Dodekaimero, farsang, húsvét, Szent György napja, Szent Iván napja, Nagyboldogasszony napja, Szent Dömötör napja stb.). | Az év nagy ünnepei, és az ezekhez kapcsolódó hagyományok, népszokások (kálandák, ünnepi asztal, a kalikandzaroszok elűzésének módjai, jóslások; farsangi dalok, maskarás játékok; fecskedalok, mártisz s más tavaszköszöntő szokások; Lázár-napi kálandák, tojásfestés, húsvéti jókívánságok, ünnepi étkek, édességek, a húsvéti gyertya; tűzugrás, klidonasz), dalok és táncok megismerése illetve megtanulása. | Ismerje az év nagy ünnepeinek a nevét. | |
Soroljon fel néhány karácsonyi és húsvéti szokást. | |||
Legyen képes két kálanda előadására, ismerje két ünnepi étel nevét. | |||
Ismerkedés a görög népzenével, néptáncokkal, népi hangszerekkel, népviseletekkel, népművészettel. Ismerkedés a görög irodalommal. | Népművészeti tárgyak keresése otthonában, néhány népdal, néptánc megtanulása, jellemző görög hangszerek felismerése. | Legyen képes három népdal, három néptánc előadására. | |
Nevezzen meg három jellemző görög | |||
hangszert. | |||
Mítoszok, legendák, népmesék olvasása. | Ismerje a görög mitológia legnevezetesebb | ||
Kiszámolók, találós kérdések, szólások és közmondások, nyelvtörők megtanulása. | alakjait. | ||
Meséljen el egy rövid népmesét, vagy mondjon el három népi gyermekverset (mondókát, vagy kiszámolót, vagy nyelvtörőt vagy közmondást . | |||
Nemzeti ünnepeinkhez köthető irodalmi alkotások olvasása, értelmezése és előadása. | |||
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Ismerkedés Görögország tájegységeivel. | Görögország nagyobb tájegységei elhelyezkedésének, természeti adottságainak, jellemző növény- és állatvilágának; a tájegységek természeti környezete által meghatározott hagyományos gazdasági tevékenységeknek (pl. halászat, pásztorkodás stb. a megismerése. | Legyen képes Görögország nagy tájegységeinek felsorolására és bemutatására. | |
Soroljon fel néhány Görögországra jellemző növényt. | |||
Ismerkedés a magyarországi első görög diaszpórával. | Tanulmányi kiránduláson az első görög diaszpóra emlékeinek megtekintése. Az első görög diaszpóra történelmének néhány fontos mozzanatának (görög kereskedők megjelenése a Habsburg Birodalomban, letelepedésük, a görög közösségek létrehozása, templomépítés) a megismerése. | Tudjon róla, hogy a lakóhelyén, vagy annak közelében vannak-e emlékei az első görög diaszpórának. Nevezzen meg és mutasson be egy általa ismert műemléket vagy műalkotást. | |
A görög történelem sorsdöntő eseményei az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly eleste, 21-es szabadságharc, kis-ázsiai katasztrófa, ellenállás, 67-es diktatúra). | Történelmi eseményeket megörökítő irodalmi alkotások, legendák, néphagyományok, történelmi és kleftisz-dalok olvasása, illetve megtanulása. | Meséljen el egy olyan legendát vagy egy történetet, vagy szavaljon el egy verset, amely valamely fontos történelmi eseményhez köthető. | |
Történelmi témaíjú filmek megtekintése. | Szavaljon, illetve énekeljen el egy történelmi vagy kleftisz-dalt. | ||
Az olvasottak, illetve látottak megtárgyalása történelmi környezetbe helyezése. | |||
A népi kalendárium nagy ünnepeinek eredete és az ünnepek tartalma. | Ősi pogány és keresztény elemek felismerése az ünnepekben. | Ismerjen egy legendát valamelyik nevezetes szentről. Mondjon három, az évszakokról vagy a hónapokról szóló közmondást vagy szólást. | |
Az ünnepek és a természet változása; a hónapok népi elnevezései és az elvégzendő mezőgazdasági munkákkal való kapcsolat megértése. | |||
Legendák olvasása az orthodox egyház nagy szentjeiről. | |||
A természet változásával, az évszakokkal, hónapokkal kapcsolatos népdalok, táncok, dramatikus játékok, közmondások, megismerése illetve gyakorlása. | |||
A görög irodalom néhány kiemelkedő alakja (pl. Dionisziosz Szolomosz, Kosztisz Palamasz, Odiszeasz Elitisz, .Jorgosz Szeferisz, Janisz Ritszosz, Alexandrosz Papadiamandisz, Nikosz Kazandzakisz). | Versek és prózarészletek olvasása, illetve megtanulása a görög irodalom nagy alkotóitól. A szerzők elhelyezése a történelmi korban. | Legyen képes néhány jelentős görög költő vagy író felsorolására, említse meg néhány művüket. |
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Görögország tájegységei és a népi kultúra. | Az egyes tájegységekre jellemző viseletek, zene, táncok, népi hangszerek megismerése. | Ismerje fel jellegzetes zenéjéről, táncairól, viseletéről a különböző tájegységeket. |
Hagyományos görög konyha. | A görög konyha jellegzetességeinek a felismerése, receptek gyűjtése. | Ismerjen legalább három hagyományos görög ételt. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény | |
Az emberi élet állomásaihoz köthető szokások és hagyományok. | A születéssel, keresztelővel kapcsolatos görög szokások, esküvői, halottas szokások megismerése. A magyar és a görög szokások közti különbségek tisztázása. A témával kapcsolatos szólások és közmondások gyűjtése, népmesék, népdalok, esküvői dalok, siratók, Hárosz-dalok stb. olvasása, hallgatása, táncok megtekintése illetve megtanulása. | Mesélje el röviden, hogyan zajlik az orthodox keresztelő vagy esküvő. | |
Az újkori görög történelem fontos eseményei és nagy alakjai. | Alapvető ismeretek szerzése az 1821-es forradalom és szabadságharc; a kis-ázsiai katasztrófa (1922) és a lakosságcsere; az ellenállás (1940 — 44); a polgárháború (1946 — 49); a diktatúra (1967 — 74) eseményeiről és fontos alakjairól. | Legyen képes a tanuló az újkori görög történelem nagy eseményeinek a megnevezésére. | |
A görög irodalom nagy korszakai, az egyes korok jellegzetes műfajai. Ókori irodalom, bizánci irodalom, a török hódoltság korának irodalma (az elfoglalt területek irodalma, a krétai reneszánsz, a felvilágosodás irodalma a jón szigeteken és a diaszpórában), irodalom az új görög államban (a hétszigeti iskola és az athéni iskolák, a dimoticizmus, a nyolcvanasok, a huszasok és a harmincasok nemzedékének irodalma, költészet és próza a második világháború után). | Irodalmi művek olvasása a görög irodalom minden korszakából. A jellemző irodalmi műfajok (pl. eposz, líra, dráma, történetírás, regény, lovagregények, hagiográfia, himnuszköltészet stb.) korszakokhoz kötése. | Ismerje a görög irodalom nagy korszakait. | |
Ismerje a trójai mondakört, sorolja fel a három nagy tragédiaköltőt. | |||
Legyen képes elszavalni Szolomosz két versét. | |||
Dinisziosz Szolomosz munkásságának a jelentősége. Kavafisz, Palamasz, Szeferisz, Ritszosz és Elitisz munkásságának a megismerése. | |||
Legyen képes két XX. századi költemény előadására. | |||
Mesélje el röviden egy a II. világháború után írt novella vagy regény tartalmát. | |||
A görög nyelv története (klasszikus ókor, Nagy Sándor kora, bizánci kor, a török hódoltság kora, nyelvkérdés az új görög államban). | A görög nyelv fejlődésének áttekintése az ókortól napjainkig. | Tudja, milyen nyelvcsaládba tartozik a görög nyelv. | |
A dimotiki és a katharevusza közti különbségek felismerése szövegek alapján. Hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a ütése. | Ismerje Adamandiosz Koraisz nevét és munkásságát. | ||
Az első görög diaszpóra kiemelkedő személyiségei. | Képzőművészeti alkotások, műemlékek megtekintése, múzeumlátogatás. Az első görög diaszpóra egyházművészeti emlékeit bemutató albumok tanulmányozása. | Ismerjen magyarországi orthodox múzeumot. | |
Képzőművészek (pl. Hrisztoforosz Zefar, Nikolaosz Joannu Talidorosz, Theodorosz Szimu). | Tudja, hogy milyen szerepet játszott a diaszpóra görögsége az 1821-es forradalom előkészítésében. | ||
Ismeretgyűjtés a diaszpóra kiemelkedő személyiségeinek az életútjáról és munkásságáról. | |||
Híres görög családok, a diaszpóra jótevői (pl. Szinasz, Naku, Hariszisz). A szellemi élet nagyjai (pl. Jeorjiosz Zavirasz, Polizoisz Kondosz). | |||
A második görög diaszpóra története, szervezetei (a görög falu felépítése és elnevezése, a Dohánygyári görög kolónia, a görögök élete a nagyvárosokban, a Görög Politikai Emigránsok Egyesületének tevékenysége, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének története és tevékenysége, görög kisebbségi önkormányzatok megalakulása és munkájuk. | A ma itt élő görögség történetének a megismerése beszélgetések, fényképek, irodalmi művek, a görögség kiadványainak segítségével. | Ismerje a második diaszpóra görögségének a történetét. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
A görög kultúra terjesztése, neves személyiségei a második diaszpórában. | Ismerkedés a hagyományőrzés, a nyelvművelés a görög kultúra ápolásának és terjesztésének eszközeivel, a magyarországi görögök által létrehozott kiadványokkal, hanghordozókkal, filmekkel, tv- és rádióműsorokkal, rendezvényekkel. Görög származású művészek, írók és műfordítók, tudósok, a tömegtájékoztatásban dolgozó személyiségek megismerése. | Legyen tisztában a görög kultúra terjesztésének eszközeivel. Ismerje a második diaszpóra kiemelkedő személyiségeit. |
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
A görög kultúra és tudomány az ókortól napjainkig ókor: festészet, vázafestészet, szobrászat, építészet, filozófia, ékesszólás, természettudományok, színművészet stb.; a Bizánci Birodalom kora: építészet, ikonfestészet, hagiográfia, himnuszköltészet stb.; a török hódoltság kora: művészet és tudomány a hódoltsági területeken, a jón-szigeteken, és a diaszpórában. Athén; az újkori Görögország fővárosának a fejlődése. | Tájékozódás a görög művészet- és tudománytörténet nagy korszakaiban. A témával kapcsolatos diafilmek, filmek megtekintése, könyvek olvasása. Művek elemzése. Kiselőadás tartása Görögország egy-egy vidékének műemlékeiről. | Ismerje az ókori görög kultúra különböző területeit, a leghíresebb műalkotásokat és műemlékeket. Ismerje a legkiemelkedőbb filozófusokat, írókat, képzőművészeket. Ismerje az egyház jótékony szerepét a török hódoltság idején a görög identitás és a nyelv megőrzésében. |
A görög sport múltja és jelene. Az olimpiai játékok története. | Az ókori és az újkori olimpiai játékok összehasonlítása. Tájékozódás a mai görög sportéletben, kedvelt görög sportágakról, korunk eredményes görög sportolóiról. | Tudja, mikor rendeztek Athénban olimpiai játékokat. |
XX. századi görög irodalom (költészet: Kavafisz, Varnalisz, Szikelianosz, Szeferisz, Ritszosz, Elitisz, Vretakosz, Livaditisz; próza: Xenopulosz, Kazandzakisz, Venezisz, Mirivilisz, Terzakisz. Theotokasz, Harisz, Cirkasz, Hadzisz, Szamarakisz, Vaszilikosz, Alexandrosz és Kosztasz Kodziasz, Kambanelisz stb.). | A XX. századi görög irodalom kiemelkedő alakjainak és műveiknek a megismerése, versek, dráma- és prózarészletek megtanulása. Megzenésített versek hallgatása, filmes adaptációk megtekintése, és az eredeti művel való összehasonlításuk. | Ismerje az újkori Görögország nagy irodalmárait, és a görögség sorsáért végzett tevékenységüket. |
Görög színház- és filmművészet, görög filmrendezők (pl. Kakojanisz, Angelopulosz, Vulgarisz stb.), híres színészek (Kotopuli, Horn, Katrakisz, Merkuri, Papa stb.). | A görög filmművészet kiemelkedő alkotásainak a megtekintése és elemzése. | Ismerje a görög filmművészetnéhány ki- emelkedő alkotását. |
Görög képzőművészet. A görög építészet, szobrászat, festészet főbb jellegzetességei. Ismert művészek (pl. El Greco, Jakovidisz, T'heofilosz, Caruhisz, Makrisz stb.). | A görög képzőművészet megismerése könyvek, diafilmek, videokazetták, segítségével. A görög művészeti áramlatok és az európai művészeti áramlatok összehasonlítása. | Legyen tájékozott a görög képzőművészetben. Ismerje a legnevesebb alkotókat, ismerjen alkotásokat. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
Görög zene. A görög zene történetének fontos korszakai (ókori, bizánci , török hódoltság korabeli zene, városi zene a század első felében, a rembetiko kialakulása és virágkora, görög zene a II. világháborútól napjainkig). Költészet és zene. Híres zeneszerzők (pl. Hadzidakisz, Theodorakisz, Markopulosz, Mikrucikosz, Vangelisz stb.). | Zenehallgatás a görög zene különböző korszakaiból. A népzene, a rembetiko és a nyugati zene elemeinek keresése a kortárs görög muzsikában. | Legyen képes a görög zenetörténet legfontosabb korszakainak, zenei stílusainak a felsorolására. |
XX. századi görög történelem. A Balkán-háborúk (1911 — 13) és az I. világháború (1914 — 18); a kis-ázsiai hadjárat, a katasztrófa és következményei (1922 — 30); a "NEM". és a nemzeti ellenállás (1940 — 44); a polgárháború és az ötvenes évek; a diktatúra; Görögország politikai és gazdasági fejlődése a diktatúra bukása után, szerepe az Európai Unióban. | A XX. századi görög történelem nagy eseményeinek áttekintése a kort, illetve eseményeit ábrázoló irodalmi művek, filmek segítségével. | Ismerje a XX. századi görög történelem fordulópontjait. |
A magyarországi első görög diaszpóra közösségei, templomai, iskolái és tevékenysége. | Betekintés a magyarországi első görög diaszpóra életébe. A diaszpórával foglalkozó könyvek, tanulmányok megismerése. Görög szereplők keresése magyar irodalmi művekben. | Legyen képes az első görög diaszpóra történetének, gazdasági és kulturális tevékenységének rövid ismertetésére. |
Kisebbségi jogok, kisebbségi politika Magyarországon. Változások a második magyarországi görög diaszpóra életében 1995-től a görög nyelv megtartása és művelése a görög hagyományok megtartásának, újjáélesztésének és terjesztésének eszközei. Görögök a világ más államaiban. A görögség nemzetközi szervezetei. | A görög önkormányzatok tevékenységének áttekintése megalakulásuktól napjainkig. Alapvető ismeretek szerzése a Külföldön élő Görögök Titkárságáról és a Görögök Világszövetségéről. Internetes kapcsolatfelvétel a Görögök Világszövetségének ifjúsági tagozatával. | Legyen képes a magyarországi kisebbségek felsorolására. Ismerje a magyarországi görög kisebbség jogait és hivatalos szerveit. |
Ι)
ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΜΕΙΟΝΟΤΙΚΗ ΕΚΠΑΙΔΕΥΣΗ -
1.1: Ελληνική γλώσσα και λογοτεχνία
(Για τα μητρικής και. δίγλωσσα σχολεία της εθνικότητας)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 4ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότμτες, ικανότητε) | Στοιχειώδεις αποδόσεις | ||
Προφορικός λόγος και κατανόησή του | ||||
Ορθοφωνία. , | ||||
Η ορθή προφορά των φθόγγων (γ, δ, θ, | Ασκήσεις σωστής προφοράς. | Σωστή προφορά των φθόγγων της | ||
χ) που δεν υπάρχουν στην ουγγρική | ελληνικής γλώσσας. | |||
γλώσσα. | ||||
Τονισμός λέξεων. | Εξάσκηση στη σωστή προφορά των | Σωστός τονισμός που διαφέρει από τον | ||
Τόνος προτάσεων. | λέξεων, | ουγγρικό. | ||
Ο ρόλος του τόνου στη σημασία των | ||||
λέξεων. | ||||
Κατανόηση προφορικού λόγου, | Κατανόηση προφορικού λόγου, | Κατανόηση απλού προφορικού λόγου, | ||
οδηγιών, κλπ, και αντίδραση σύμφωνα | οδηγιών, κλπ. | οδηγιών, κλπ. | ||
με αυτούς. | ||||
Σύνθεση ερωταπαντήσεων. | Αναγνώριση γνωστών λέξεων, | Αναγνώριση γνωστών λέξεων, | ||
εκφράσεων εντός πρότασης. | εκφράσεων και κατανόηση απλών | |||
Κατανόηση απλών ερωτήσεων και | ερωτήσεων. | |||
σύνθεση ερωταπαντήσεων. | ||||
Εκφραση διαφόρων προθέσεων. | Παρουσίαση, χαιρετισμός, έκφραση | Εκφραση βαστκών προθέσεων και | ||
επιθυμιών, ευχαριστιών, σνγγνώμης, | επιθυμιών. | |||
έκφραση ευχών, κατάφαση, άρνηση, | ||||
έκφραση προσωπικής γνώμης. | ||||
Προφορική έκφραση σύντομου | Απλός διάλογος με θέματα | |||
Απλός διάλογος. | κειμένου σε μορφή διαλόγου. Διάλογος | καθημερινά. | ||
σε διάφορες περιπτώσεις. | ||||
Συλλογή πληροφοριών, τοποθέτηση | Τοποθέτηση γεγονότων σε σωστή | |||
των γεγονότων σε σωστή χρονική | χρονική σειρά. Περίληψη γραπτών | |||
Προφορική περίληψη κειμένων που | σειρά, συνέχιση και συμπλήρωση μιας | κειμένων. | ||
διαβάστηκαν ή ακούστηκαν. | ιστορίας, περίληψη περιεχομένου. | |||
Ανάγνωση και κατανόηση κειμένου | ||||
Ανάγνωση κειμένων στα ελληνικά. | Σωστός τονισμός. Σωστή ανάγνωση | Ανάγνωση ελληνικού κειμένου | ||
των σημείων στίξης. Εκφραστική | ανάλογα με την ηλικία, με σωστό | |||
ανάγνωση ανάλογα με το είδος του | τονισμό και ορθοφωνία. | |||
κειμένου. | ||||
Ανάγνωση παιδικών ρητών, | Αναγνώριση διαφόρων ειδών κειμένου. | |||
παραμυθιών, ποιημάτων, σύντομων | Αναγνώριση και κατανόηση γνωστών | Αναγνώριση του είδους γνωστού | ||
διηγημάτων από τον χώρο της | λέξεων και εκφράσεων. | κειμένου και σύντομη παρουσίασή του. | ||
δημοτικής και έντεχνης λογοτεχνίας. | ||||
Ενασχόληση με κείμενα με βάση τις | ||||
Ανάγνωση και επεξεργασία κειμένων | ασκήσεις: | |||
γενικού και ειδικού θέματος, ανάλογα | -σνλλογή πληροφοριών | Συλλογή και κατανόηση των βασικών | ||
με τμν μλικία. | -ερωτήσεις, απαντήσεις με βάση τα | πληοφοριών από κείμενα ενικού και | ||
αναγνωσμένα | ειδικού θέματος ανάλογα με την | ||
-επεξεργασία κειμένων. | ηλικία. | ||
Μνημονικό. | Αποστήθιση 4 ποιημάτων. | Αποστήθιση 4 ποιημάτων. | |
Γραφή και δημιουργία γδαπτού κειμένου | |||
Γραφή με ελληνικά γράμματα. | Γνώση του ελληνικού αλφάβητου. | Γραφή και αντιγραφή με καλό ρυθμό | |
Γραφή μικρών και κεφαλαίων | και συμμαζεμένη μομφή. | ||
γραμμάτων. | |||
Αντιγραφή. | |||
Υπαγόρευση. | Γραφή καθ' υπαγόρευσης. | Σωστή ορθογραφία γνωστών λέξεων | |
Ασκήσεις ορθογραφίας. | και εκφράσεων καθ' υπαγόρευση. | ||
Δημιουργία κειμένου με ερέθισμα | Σύνταξη προτάσεων με ερέθισμα | Σύνταξη απλού κειμένου | |
εικόνων. | απλών εικόνων, και τοποθέτησή τους | χρησιμοποιώντας γνωστές λέξεις και | |
σε σωστή χρονική σειρά. | εκφράσεις με Οέμα ένα οπτικό | ||
Γραπτή έκθεση με ερέθισμα εικόνων. | ερέθισμα. | ||
Αλληλογραφία, αποστολή. | Γραφή σύντομου γράμματος και | Γραφή ευχετήριας κάρτας και | |
χαιρετισμού, ελεύθερα, ή με | σύντομου γράμματος. | ||
καθορισμένο θέμα. Γραφή ευχετήριας | |||
κάρτας. Σωστός τρόπος αποστολής. | |||
Περιγραφή. | Περιγραφή αντικειμένων, προσώπων | 4 Σύντομη περιγραφή αντικειμένων, | |
και στοιχείων περιβάλλοντος. | προσώπων και κατοικίας. | ||
Δημιουργία διαλόγου σε διάφορες | |||
περιστάσεις. | |||
Διάλογος. | Γραπτός διάλογος πάνω σε καθημερινά | Δημιουργία σύντομου διαλόγου πάνω | |
θέματα. | σε καθημερινά θέματα. | ||
Γραμματική | |||
Ουσιαστικά. | Τα γένη των ουσιαστικών. Ενικός και | Αναγνώριση των ουσιαστικών σε | |
πληθυντικός αριθμός. Οι πτώσεις των | κείμενο. Σωστή χρήση του ενικού και | ||
ουσιαστικών. Οι πιο συνήθεις κλήσεις | του πληθυντικού αριθμού των | ||
ουσιαστικών. | ουσιαστικών και στα τρία γένη. Κλίση | ||
των βασικών ουσιαστικών. | |||
Αρθρα, | Κλίση οριστικών και αόριστων | Χρήση των οριστικών και αόριστων | |
άρθρων. | άρθρων με ουσιαστικά. | ||
Αντωνυμίες. | Γένη και κλίση των προσωπικών | Χρήση των προσωπικών, κτητικών και | |
αντωνυμιών. Κτητικές αντωνυμίες. | ερωτηματικών αντωνυμιών. | ||
Γένη και κλίση των ερωτηματικών | |||
αντωνυμιών. | |||
Προθέσεις. | Οι κυριότερες προθέσεις με τις | Σωστή χρήση των κυριότερων | |
πτώσεις. | προθέσεων. | ||
Ρήματα. | Κλίση των ρημάτων «έχω» και «είμαι». | Χρήση των κυριότερων ρημάτων στους | |
Κλίση των ρημάτων στον ενεστώτα της | αναφερόμενους χρόνους. Χρήση των | ||
ενεργητικής φωνής. Συνηρημένα | ρημάτων «πρέπει» και «μπορώ». | ||
ρήματα. Αόριστος και στιγμιαίος | |||
μέλλοντας της ενεργητικής φωνής. Τα | |||
ρήματα «πρέπει» και «μπορώ» και η | |||
υποτακτική. | |||
Επίθετα. | Κλίση επιθέτων. | Χρήση επιθέτων με ουσιαστικά. | |
Αριθμητικά. | Απόλυτα αριθμητικά. Τακτικά | Χρήση απόλυτων αριθμητικών. | |
αριθμητικά από 1 ως 10. | Αναγνώριση τακτικών αριθμητικών. | ||
Είδη προτάσεων. | Προτάσεις κρίσεως. Ερωτηματικές | Γραπτή και προφορική χρήσητων | |
προτάσεις. Επιφωνηατικές προτάσεις. | προτάσεων ανάλογα με το περιεχόμενό τους. | ||
Επεξεργασία λογοτεχνικών έργων
Φεγyαράκι μου λαμπρό! (ποίημα)
Τσ πουλάκι (ποίημα)
Τρεις κοτούλες (ποίημα)
Το ρολόι (ποίημα)
Μην το κάνεις αυτό μητέρα (Δημοσθένη Ανδρεάδη)
Δύο κατσίκες σ' ένα γεφύρι
Ο γνωστικόςβάτραχσς
Το άσχημο βασιλόπουλο (Γαλάτειας Καζαντζάκη)
Το ξένο avyo (Ελένης Βαλαβάνη)
Η αλεπού δέκα χρονών και τ' αλεπονδάκι έντεκα (λαϊκό παραμύθι)
Γάτα, λιοντάρι και άνθρωπος (λαϊκό παραμύθι)
Η Ασία χύνεται στην Ευρώπη (Γιάννης Μηλιάδης)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 6ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Ω ο ο ικ' και απτ' 'σ τ λώσσα | ||
Κατανόηση προφορικού λόγου, | Κατανόηση επεξηγήσεων που έχουν | Κατανόηση απλών επεξηγήσεων του |
οδηγιών, κλπ, και ανάλογη αντίδραση. | σχέση με τη διδακτέα ύλη καθώς και | καθηγητή που αφορούν τη διδακτέα |
με τα θέματα της καθημερινής ζωής. | ύλη. | |
Σωστή αντίδραση. | ||
'Εκφραση διαφόρων προθέσεων. | 'Εκφραση αισθημάτων,, περιέργειας, | Απλή διατύπωση βασικών προθέσεων. |
βεβαιότητας, αβεβαιότητας, πρόθεσης, | ||
σχεδίου, υπόσχεσης, ανάμνησης, | ||
1'νώμης~ | ||
Διάφορα γραπτά και ακουστικά | Απάντηση στις ερωτήσεις καί ανάθεση | Κατανόηση ερωτήσεων και |
κείμενα, προφορικός λόγος, εικόνες. | ερωτήσεων. Συλλογή πληροφοριών | απαντήσεις. Ανάθεση ερωτήσεων. |
από κείμενο. | Συλλογή πληροφοριών από κείμενο. | |
Κατανόηση άγνωστων στοιχείων του | Λύση απλών ασκήσεων σχετικά με το | |
κειμένου συμπερασματικά από τα | κείμενο. | |
συμφραζόμενα. Λύση απλών / | ||
δύσκολων ασκήσεων σχετικά με το | ||
κείμενο. Περίληψη περιεχομένου. | ||
Εμπλουτισμός λεξιλογίου. | ||
Διάλογος. | Διάλογος σε καταστάσεις καθημερινές. | Διάλογος σε καταστάσεις καθημερινές. |
Σχηματισμός διαλόγων. | Ελεύθερη συζήτηση. Μετατροπή | |
κατάλληλου κειμένου σε μορφή | ||
διαλόγου. Παιχνίδια θεάτρου. | ||
Γραπτή και προφορική αναφορά. | Αναφορά στα καθημερινά συμβάντα | Αναφορά στα γεγονότα της ζωής του |
της ζωής του μαθητή και της | μαθητή με απλές εκφράσεις. | |
οικογένειάς του. Απλός αλλά | ||
συνεχόμενος προφορικός λόγος | ||
Τήρηση της χρονικής σειράς των | ||
γεγονότων. | ||
Μνημονικό. | Δυνατή εκφραστική ανάγνωση | Αποστήθιση 4 ποιημάτων. |
διαφόρων κειμένων. Απομνημόνευση | ||
απλών συντόμων κειμένων. Εκμάθηση | ||
διαλόγων. | ||
Αποστήθιση 4 ποιημάτων. | ||
'Εκθεση. | 'Εκθεση με καθορισμένο θέμα, με | Απλή έκθεση με γνωστές εκφράσεις, |
ερέθισμα εικόνων, χρησιμοποιώντας | προτάσεις. | |
απλές προτάσεις. |
Αλληλογραφία. | Αλληλογραφία μαθητών. Σύντομο άμμα. Ευχετήρια μηνύματα. | Σύντομο γράμμα. Ευχετήρια μηνύματα. | |
Γραμματική | |||
Ουσιαστικά. | Κλίση και πληθυντικός αριθμός | Κλίση και σωστή χρήση σε πρόταση | |
ανισοσύλλαβων ουσιαστικών. Οι | των κυριότερων ανισοσύλλαβων | ||
συχνότερες μορφές των κυριότερων . | ουσιαστικών. | ||
ανωμάλων ουσιαστικών. Κλητική των | |||
ουσιαστικών. | |||
Αντωνυμίες. | Οι προσωπικές αντωνυμίες και οι δύο | Χρήση των κυριότερων αντωνυμιών. | |
τύποι τους (δυνατός και αδύνατος | |||
τύπος). Οριστικές αντωνυμίες. | |||
Δεικτικές αντωνυμίες. Αναφορικές | |||
αντωνυμίες. Αόριστες αντωνυμίες. | |||
Επίθετα. | Σχηματισμός παραθετικών (συγκριτικά | Σχηματισμός παραθετικών με | |
και υπερθετικά). | περιφραστικό τρόπο. | ||
Ρήματα. | Παρατατικός και προστακτική | Χρήση των κυριότερων ρημάτων στον | |
ενεργητικής φωνής. Ενεστώτας | παρατατικό και στην προστακτική | ||
παθητικής φωνής. | ενεργητικής φωνής. Χρήση των | ||
κυριότερων παθητικών ρημάτων. | |||
Επιρρήματα. | Χρονικά, τοπικά και τροπικά | Χρήση των κυριότερων χρονικών, | |
επιρρήματα. | τοπικών και τροπικών επιρρημάτων. | ||
Χρήση λεξικού. | Σωστή χρήση του λεξικού. Γνώση των | Εύρεση των άγνωστων λέξεων στο | |
σημαντικότερων ενδείξεων του λεξικού. | λεξικό. | ||
Χρήση ενωτικού, σημεία στίξης. | Κανόνες χρήσης του ενωτικού. Χρήση | Σωστή χρήση ενωτικού και σημείων στίξης. | |
των σημείων στί | |||
Επεξεργασίά λογοτεχνικών έργων
- Ανάγνωση και αφήγηση δημοτικών και έντεχνων παραμυθιών.
- Ανάγνωση ελληνικών μύθων σε απλουστευμένη μορφή.
- Αναγνώριση διαφόρων ειδών επικών έργων (μύθος, δημοτικά και έντεχνα παραμύθια) και προσδιορισμός τους.
- προσδιορισμός του αφηγητή, των προσώπων, της υπόθεσης και της δομής στο διαβασμένο επικό έργο.
- Αναγνώριση διαφοράς μεταξύ δημοτικής και έντεχνης ποίησης.
- Ανάγνωση και παρακολούθηση ποιημάτων με διάφορα Θέματα.
- Αναγνώριση ορισμένων ιδιαιτεροτήτων των ποιημάτων (στροφή, ρυθμός, ομοιοκαταληξία, παρομοίωση, προσωποποίηση).
Τρεχούμενο νερό (Γεώργιου Δροσίνη)
Χελιδονοφωλιές (Τέλλου Αργά)
Χειμώνας (Νίκου Κανάκη)
Ο θαλασσοπόρος (Ρίτα Μπούμη-ΙΙαπά)
Κοντά στους ανθρώπους (Φράνση Σταθάτου)
Ο παπάς, η αλεπού κι ο yάιδαρος (λαϊκό παραμύθι)
Τα ζώα μου και τα πουλιά (Γεωργίου Δροσίνη)
Το ταξίδι του Διόνυσου (Σμαράγδα Δ. Μοστράτου)
Τα χέρια του παππού (Θέτις Κ. Φραντζή)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 8ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητε) | Στοιχειώδεις αποδόσεις | |
Προφορική και γραπτή χρήση της γλώσσας | |||
Προφορικός λόγος, επεξηγήσεις. | Κατανόηση και παρακολούθηση των | Παρακολούθηση του μαθήματος που | |
επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνεται | γίνεται κατά κύριο λόγο στα ελληνικά. | ||
κατά κύριο λόγο στα ελληνικά κατά τη | |||
διάρκεια τοιι μαθήματος. | |||
'Εκφραση αισθημάτων, επιθυμιών, | |||
'Εκφραση διαφόρων προθέσεων. | συμφωνίας, διαφωνίας, επιχειρημάτων, | "Εκφραση (βασικών προθέσεων. | |
πρότασης με πιο λεπτό τρόπο από το | |||
προηγούμενο επίπεδο. | |||
Οπτικά, γραπτά, ακουστικά | "Εκθεση μετά οπτικού ερεθίσματος. | 'Εκθεση μετά οπτικού ερεθίσματος | |
ερεθίσματα, προφορικός λόγος, | Περίληψη (γραπτή και προφορική) | (βασικές λογικές συνδέσεις, σωστό | |
εικόνες. | κειμένου που διαβάστηκε ή ακούστηκε, | συντακτικό). Περίληψη γραπτού, | |
πριν με σωστή χρήση των χρόνων. | ακουστικού κειμένου. Συλλογή | ||
Υπογράμμιση της ουσίας. Συλλογή | κυριότερων πληροφοριών. Λύση | ||
κυριότερων πληροφοριών. Κατανόηση | εύκολων ασκήσεων σχετικά με το | ||
άγνωστων στοιχείων του κειμένου | κείμενο. | ||
συμπερασματικά από τα | |||
σνμφραζόμενα. Συμπλήρωση λειψής | |||
ιστορίας. Λύση εύκολων και | |||
δυσκολότερων ασκήσεων σχετικά με | |||
το κείμενο. | |||
Προσωπική γραπτή εργασία. | Προσωπική γραπτή εργασία. | Προσωπική γραπτή γνώμη για ένα | |
Παρουσίαση γραπτής και προφορικής | ορισμένο θέμα. Αυτοβιογραφική | ||
προσωπικής γνώμης για έηα ορισμένο Οέμα. | έκθεση. | ||
περιγραφή περιβάλλοντος (μελών | |||
οικογένειας, φίλων, κατοικίας, | |||
σχολείου κλπ.). | |||
Αναφορά για τα καθημερινά συμβάντα | |||
με τους φίλους, την οικογένεια, κλπ. | |||
Αυτοβιογραφία. | |||
Διάλογος για θέματα που αφορούν ή | Διάλογος για θέματα που αφορούν ή | ||
Διάλογος. | ενδιαφέρουν τον μαθητή. Ελεύθερη | ενδιαφέρουν τον μαθητή. | |
Σχηματισμός διαλόγου. | συζήτηση. Παιχνίδια θεάτρου. Σύντομα | ||
σκετς. | |||
Εκφραστική ανάγνωση. | Ανάγνωση με σωστό ρυθμό και | Ανάγνωση με σωστό ρυθμό και | |
τονισμό διαφόρων αγνώστων κειμένων | τονισμό διαφόρων αγνώστων κειμένων | ||
λογοτεχνικών ειδών. | λογοτεχνικών ειδών. | ||
Ατομική επεξεργασία κειμένων | Επεξεργασία κειμένων με θέματα | Επεξεργασία κειμένων γενικού | |
γενικού και ειδικού θέματος με τη | γεωγραφίας, ιστορίας, λογοτεχνίας. | θέματος με τη βοήθεια λεξικού. | |
βοήθεια λεξικού. | Επεξεργασία άρ0ρων διαφόρων | ||
θεμάτων (πολιτιστικά, κοινωνικά, | |||
αθλητικά). | |||
Μετάφραση από τα ελληνικά στα | Μετάφραση ελληνικών κειμένων | Μετάφραση γενικού θέματος κειμένων | |
ουγγρικά και αντίστροφα. | γενικού και ειδικού θέματος στα | από τα ελληνικά στα ουγγρικά και | |
ουγγρικά με βοήθεια λεξικού. | αντίστροφα με τη βοήθεια λεξικού. | ||
Μετάφραση ουγγρικού κειμένου με | |||
βοήθεια λεξικού. | |||
Χρήση υπολογιστή. | Δημιουργία απλών κειμένων με τη | Δημιουργία απλών κειμένων με τη | |
βοήθεια προγραμμάτων του | βοήθεια προγραμμάτων του υπολογιστή. | ||
ιιπολογιστή. | |||
Μνημονικό. | Χρήση ελληνικών CD-ROM. Μαθήματα με τη βοήθεια ελληνικών CD-ROM. 4 ποιήματα απ' έξω. | Απαγγελία 4 ποιημάτων απ' έξω |
Γραμματική | ||
Ουσιαστικά. | Κλίση ανωμάλων ουσιαστικών. Χρήση | Κλίση και χρήση των κυριότερων |
άκλιτων ουσιαστικών. | ανωμάλων ουσιαστικών. | |
Ρήματα. | Στιγμιαίος μέλλοντας, παρατατικός, | Αναγνώριση και χρήση των |
αόριστος, προστακτική, παρακείμενος | κυριότερων ρημάτων σε όλες τις | |
και υπερσυντέλικος στην παθητική | μορφές τους. | |
φωνή. Δυνητική. Μετοχή ενεργητικού | ||
ενεστώτα, μετοχή παθητικού αόριστου. | ||
Επίθετα. | Κλίση ανωμάλων επιθέτων και | Κλίση των κυριότερων ανωμάλων |
σχηματισμός παραθετικών. | επιθέτων και σχηματισμός | |
παραθετικών, | ||
Παραγωγή λέξεων. | Βάσεις παραγωγής λέξεων. | Γνώση των βάσεων παραγωγής λέξεων. |
Επεξεργασία λογοτεχνικών έργων
- Αναγνώριση των κυριοτέρων ειδών διαφόρων επικών έργων.
- Περίληψη λογοτεχνικών έργων.
- Ανάλυση λογοτεχνικών έρyων με βάση καθορισμένα κριτήρια.
- Δυνατή ανάγνωση και ανάλυση λυρικών έργων.
Καναρίνι (Βασίλη Ρώτα)
ΙΙροσευχή του μικρού κοριτσιού (Ζαχαρία ΙΙαπαντωνίου)
Θύελλα (Γεώρyιου Βιζυηνού)
Το θαλασσινό τριφύλλι (Οδυσσέα Ελύτη)
Χορεύουν τα κλεφτόπουλα (δημοτικό)
Ο διyενής Ακρίτας (δημοτικό)
'Ενας νοικοκύρης τυφλοπόντικάς (Α. Καρκαβίτσα)
Από μικρός στα βάσανα της ζωής (Βάσου Δασκαλάκη)
Συσσίτιο ('Αλκη Ζέη)
Ο Κύριός μου Αλκιβιάδης (Άyyελος Σ. Βλάχος)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 10ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης αρμοδιότητες, ικανότητε | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Προφορική και γραπτή χρήση της γλώσσα | ||
Ελεύθερη χρήση της γλώσσας. | 'Εκθεση ιδεών σε διάφορα είδη | Ελεύθερη χρήση της γλώσσας; |
κειμένων (προσωπικό-επίσημο). | διατύπωση προσωπικής άποψης για | |
Προφορική και γραπτή τοποθέτηση σε | οποιοδήποτέ θέμα με λίγα λάθη. | |
θέματα που αφορούν ή ενδιαφέρουν | ||
κατά κύριο λόγο τη νεολαία. | ||
Δικαιολόγηση προσωπικής άποψης. | ||
Συμμετοχή σε συζήτηση. Χρήση | ||
διαφορετικών στυλ. | ||
Εισηγήσεις. | Εισήγηση με καθορισμένο θέμα, και | Εισήγηση με καθορισμένο θέμα, και |
ελεύθερη παρουσίαση κειμένου. | σχετικά ελεύθερη παρουσίαση | |
κειμένου. | ||
Μετάφραση. | Μετάφραση με βοηθητικά μέσα. | Μετάφραση με βοηθητικά μέσα. |
Ελεύθερη μετάφραση ουγγρικού | ||
κειμένου στα ελληνικά χωρίς λεξικό. | ||
βασικές αρχές μετάφρασης | ||
λογοτεχνικών έργων. | ||
'Εργα τέχνης (κινηματογράφος, | Κατανόηση έργων τέχνης, περίληψη | Κατανόηση και περίληψη έργων |
θεατρικές παραστάσεις, λογοτεχνικά | και έκφραση προσωπικής άποψης και | τέχνης. |
έργα). | κριτικής |
Επεξεργασία και ερμηνεία κειμένων | Ανάγνωση; επεξεργασία και ερμηνεία | Ανάγνωση αυθεντικού κειμένου με | |
γενικού και ειδικού θέματος με τη | αυθεντικών κειμένων, άρθρων από | οποιοδήποτε θέμα με τη βοήθεια | |
βοήθεια λεξικού. | εφημερίδες και περιοδικά με | λεξικού. | |
Ανάγνωση μεγαλύτερων λογοτεχνικών | οποιοδήποτε θέμα (πολιτισμός, | ||
έργων. | πολιτική, οικονομία, αθλητικά, | ||
ιστορία, γεωγραφία, κλπ.) | |||
Ενημέρωση για τις εκδόσεις του | |||
ελληνικού μειονοτικού τύπου της | |||
Ουγγαρίας. | |||
Χρήση βιβλιοθήκης. | Χρήση βιβλιοθήκης, συλλογή | Βασικές αρχές χρήσης βιβλιοθήκης. | |
πληροφοριών από ειδικά βιβλία | |||
(ελληνικές εγκυκλοπαίδειες, | |||
ερμηνευτικά-ετυμολογικά λεξικά. | |||
Γραμματική | |||
Ρήματα. | Όλες οι μορφές ανωμάλων ρημάτων. | Όλες οι μορφές των κυριότερων | |
Χρήση απρόσωπων ρημάτων. Ευχετική | ανωμάλων ρημάτων. Κατανόηση της | ||
και υποθετικός λόγος. | ευχετικής και του υποθετικού λόγου. | ||
Συντακτικό. | Αναγνώριση των όρων της πρότασης | Βασικές γνώσεις συντακτικού. | |
(υποκείμενο, αντικείμενο, | |||
κατηγορούμενο). Υποτακτικές και | |||
παρατακτικές προτάσεις. Σωστή | |||
σύνταξη δευτερεύουσας πρότασης. | |||
Σωστή χρήση συνδέσμων. | |||
Ιδιωτισμοί. | Ιδωματισμοί, εμπλουτισμός | Χρήση των συχνότερων ιδιωματισμών. | |
Φρασεολογία. | λεξιλογίου. | ||
Επεξεργασία λογοτεχνικών έργων
- Κατάταξη λογοτεχνικών έργων στα τρία κύρια λογοτεχνικά είδη.
- Αναγνώριση των στοιχείων των λογοτεχνικών ειδών.
- Η ελληνική λογοτεχνία απ' τις αρχές ως τις μέρες μας.
- Η επίδραση της ευρωπαϊκής και παγκόσμιας λογοτεχνίας στην ελληνική λογοτεχνία.
Της Άρτας το γιοφύρι (δημοτικό)
Ο Διγενής (Κωστή Παλαμά)
Πατρίδα (Λορέντζου Μαβίλη)
Η φυσαρμόνικα (Αιλίκα Νάκου)
Το πρώτο μου Πάσχα (Γρηγόριου Ξενόπουλου)
Μέσα στην καταιyίδα (απόσπασμα Ι. Αyyέλου)
Απομεσήμερο με τα λιοντάρια (Ι. Μ. Παναyιωτόπουλου)
1.2. Ελληνική γλώσσα και λογοτεχνία
(Για την μειονοτική εκπαίδευση σε μορφή διδασκαλία γλώσσας)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 4ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητε) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Το ελληνικό αλφάβητο. | Η σωστή προφορά των φωνηέντων της ελληνικής γλώσσας. Σωστή γραφή και διάβαση. Ασκήσεις προφοράς γραφής και διάβασης. | Η σωστή προφορά των φωνηέντων της ελληνικής γλώσσας. Σωστή γραφή και διάβαση. |
Χαιρετισμοί, ευγενικές εκφράσεις. | Διάφοροι χαιρετισμοί, απλές ευγενικές εκφράσεις. | Να γνωρίζει τους καθημερινούς χαιρετισμούς. |
Ατομικά στοιχεία. | Ατομικά στοιχεία (όνομα, ηλικία, διεύθυνση, επάγγελμα). | Να είναι ικανός να συσταθεί τον εαυτό του, να συστήσει άλλους. |
Οι αριθμοί 1-100. | Οι αριθμοί 1-100. | |
Οι τέσσερις βασικές πράξεις της | Να γνωρίζει τις τέσσερις βασικές | |
αριθμητικής. | πράξεις της αριθμητικής. | |
Οικογένεια. | Τα μέλη της οικογένειας, συγγενείς, τα | Να διηγηθεί για την οικογένειά του. |
γεγονότα της καθημερινής ζωής της | Να διηγηθεί για το καθημερινό του | |
οικογένειας. | πρόγραμμα. | |
Σχολείο. | Οι εντολές του δασκάλου, τα | Να καταλαβαίνει τις εντολές του |
αντικείμενα στην τάξη, μαθήματα. | δασκάλου, να συμπεριφέρεται | |
κατάλληλα. Να ξέρει τα ονόματα των | ||
αντικειμένων στην τάξη. | ||
Να ξέρει τα ελληνικά ονόματα των | ||
μαθημάτων. | ||
Περιγραφή προσώπων και | Κύρια χαρακτηριστικά (μορφές, | Να περιγράφει 'να αντικείμενο, ή 'να |
αντικειμένων. | χρώματα, μέγεθος). | πρόσωπο. |
Τα μέλη του σώματος. | Τα μέλη του σώματος. | Να γνωρίζει 10 τουλάχιστον ονόματα |
των μελών του σώματος. | ||
Ενδυμασίες. | Τα κύρια μέρη των ενδυμασιών, οι | Να περιγράφει της ενδυμασίες του. |
σχετικές πράξεις. | ||
Χώρες και έθνη. | Τα ονόματα των μεγαλύτερων χωρών | Να γνωρίζει 10 τουλάχιστον ονόματα |
και εθνών. | χωρών και εθνών. | |
Ζώα. | Διάφορα ζώα του οίκου και των | Να γνωρίζει Ι 5 τουλάχιστον ονόματα |
παραμυθιών. | ζώων. | |
Φυτά (φρούτα, λαχανικά). | Διάφορα δένδρα, άνθη, φρούτα και | Να γνωρίζει 20 τουλάχιστον ονόματα |
λαχανικά. | διάφορων φυτών. | |
Τρόφιμα, φαγητά. | Βασικά τρόφιμα και φαγητά. | Να γνωρίζει 5 τουλάχιστον ονόματα |
ελληνικών φαγητών. | ||
Η ώρα. | Η ώρα. | Να καθορίζει την ώρα, να ξέρει τις |
Οι περίοδοι της ημέρας. | Οι περίοδοι της ημέρας. | ημερομηνίες. |
Οι μέρες της εβδομάδας. | Οι μέρες της εβδομάδας. | Να χαρακτηρίζει τις εποχές. |
Οι μήνες. | Οι μήνες. | |
Οι εποχές, ο καιρός. | Οι εποχές, ο καιρός. | |
Κυκλοφορία. | Τα μέσα της κυκλοφορίας. | Να γνωρίζει τα βασικά μέσα της |
κυκλοφορίας. | ||
Προσανατολισμός στην πόλη. | Κατευθύνσεις, προσανατολισμός, | Να δίνει πληροφορίες |
δημώδη κτήρια στην πόλη. | προσανατολισμού για τρίτο άτομο. |
ΓΡΑΜΜΑΤΙΚΗ
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Τα άρθρα. | Οριστικά άρθρα. | Η σωστή χρήση των οριστικών και |
Αόριστα άρθρα. | αόριστων άρθρων. | |
Ουσιαστικά. | Αρσενικά ουσιαστικά σε | Να αναγνωρίζει τις μορφές των |
-ας/ες | ουσιαστικών, να τις χρησιμοποιεί σε | |
-ης/ες | συμφραζόμενα. | |
-ος/οι | ||
Θηλυκά ουσιαστικά σε | ||
-α/ες | ||
-η/ες | ||
-η/εις | ||
Ουδέτερα ουσιαστικά σε | ||
-ο/α |
-ι/ια | ||
-μαι/ματα | ||
Επίθετα. | Επίθετα σε | Η σωστή χρήση των επιθέτων με |
-ος-η-ο | ουσιαστικά και σε συμφραζόμενα. | |
-ο-α-ο | ||
-ός-ά-ό | ||
πολύς, πολλή, πολύ | ||
Τα παραθετικά των επιθέτων. | Τα παραθετικά των επιθέτων | Τα παραθετικά τω επιθέτων |
(περιφραστικά) | (περιφραστικά). | |
Αριθμητικά. | Αριθμητικά. | Αριθμητικά 1-1000. |
Αντωνυμίες. | Προσωπικές, κτητικές, δεικτικές και | να καταλαβαίνέι τις αντωνυμίες σε |
ερωτηματικές αντωνυμίες | κείμενο, να τις χρησιμοποιεί σωστά. | |
Ρήματα. | Το ρήμα είναι | Να αναγνωρίζει τις διάφορες μορφές |
Ενεργητική φωνή | των ρημάτων, να τι χρησιμοποιεί | |
Ενεστώτας | σωστά. | |
Παρατατικός | ||
Αόριστος | ||
Συνεχής μέλλοντας. | ||
Συνηρημένα ρήματα. | ||
Υποτακτική. | ||
Προστατική. | ||
Επιρρήματα. | Τοπικά, χρονικά, τροπικά ποσοτικά | Να χρηστμοποιεί σωστά τα διάφορα |
επιρρήματα. | επιρρήματα. | |
Προθέσεις. | με, σε, για, από, μετά, κατά, παρά, | Να χρησιμοποιεί σωστά τις προθέσεις. |
Συνδετικά. | Τα συχνότερα συνδετικά. | Να χρησιμοποιεί σωστά τα συνδετικά. |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 6ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Η οικογένεια. | Η παράσταση της ζωής των μελών της | Να διηγηθεί για τη ζωή και την |
οικογένειας και των συγγενών. | δουλειά των συγγενών του. Να ξέρει | |
Οι γιορτές της οικογένειας. | τις εκφράσεις που σχετίζονται με τις | |
γιορτές της οικογένειας. | ||
Το σπίτι. | Τα μέρη του σπιτιού και του | Να μιλάει για το σπίτι του, για το |
διαμερίσματος, έπιπλα. | δωμάτιό του. | |
Το σχολείο. | Το σχολείο, η τάξη. Η ζωή στο | Να περιγράφει το σχολείο και την τάξη |
σχολείο. | του. να συμπεριλαμβάνει τα καθήκοντά | |
του στο σχολείο. | ||
Αριθμητικά. | Τα αριθμητικά από 1000. | Τα αριθμητικά από 1000. |
Υγεία - αρρώστιες. | Υγιεινής τρόπος ζωής. | Να γνωρίζει 5 τουλάχιστον ονόματα |
αρρωστιών. | ||
Διασκέδαση στον ελεύθερο καιρό (στο | Να γνωρίζει τις εκφράσεις που | |
θέατρο, στον κινηματογράφο, στην | χρησιμοποιούνται στα ιατρεία. | |
συναυλία, στην χώρο χορών, στην | ||
βιβλιοθήκη). | ||
Ελεύθερος καιρός. Διασκέδαση. | Προγράμματα στην ύπαιθρο το | Να διηγηθεί για τις διακοπές του. |
καλοκαίρι και την άνοιξη. |
Αθλητικά. Σπορ. | Αθλητικά προγράμματα. Η ιστορία των | Να γνωρίζει δέκα τουλάχιστον |
Ολυμπιακών Αγώνων. | ονόματα αθλημάτων. | |
Να μιλάει για τους Ολυμπιακούς | ||
Αγώνες. | ||
Ψώνια. | Τα ονόματα των καταστημάτων, | Να γνωρίζει τα ονόματα των |
εκφράσεις σχετικά με τα ψώνια. | καταστημάτων, να ζητάει και να δίνει | |
πληροφορίες στο κατάστημα. | ||
Διάφορα είδη, χρήματα, | Να γνωρίζει τα χαρτονομίσματα και τα | |
συναλλάγματα. | κέρματα της Ελλάδας και της | |
Ου α ία . |
Γραμματική
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Ουσιαστικά. | Αρσενικά ουσιαστικά σε | Να αναγνωρίζει τις μορφές των |
-ας/αδες | ουσιαστικών, να τις χρησιμοποιεί σε | |
-ης/εδες | συμφραζόμενα. | |
-ους/ουδες | ||
Θηλυκά ουσιαστικά σε | ||
-ο/οι | ||
-ου/ουδες | ||
Ουδέτερα ουσιαστικά σε | ||
-ος/η | ||
-σιμο/σιματα | ||
Επίθετα. | Επίθετα σε | Η σωστή χρήση των επιθέτων με |
-υς-ια-υ | ουσιαστικά και σε συμφραζόμενα. | |
-ης-ια-ι | ||
Τα παραθετικά των επιθέτων. | Τα παραθετικά των επιθέτων | Τα παραθετικά τω επιθέτων , |
(μονολεκτικά). | (μονολεκτικά). | |
Παρομοίωση. | ||
Αριθμητικά. | Αριθμητικά. από 1000. | Αριθμητικά από 1000 |
Τακτικά αριθμητικά. | Τακτικά αριθμητικά. | |
Αντωνυμίες. | Αυτοπαθείς, οριστικές, αναφορικές, | Να αναγνωρίζει και να καταλαβαίνει |
αόριστες αντωνυμίες. | τις αντωνυμίες σε κείμενο, να τις | |
χρησιμοποιεί σωστά. | ||
Ρήματα. | Ενεργητική φωνή | Να αναγνωρίζει τις διάφορες μορφές |
Υπερσυντέλικος | των ρημάτων, να τι χρησιμοποιεί | |
Παρακείμενος | σωστά. | |
ΙΙαθητική φωνή | ||
Ενεστώτας | ||
Παρατατικός | ||
Αόριστος | ||
Συνεχής μέλλοντας. | ||
Παρατατικός και υπερσυντέλικος. | ||
Προστακτική | ||
Υποτακτική. | ||
Τοπικά, χρονικά, τροπικά ποσοτικά | ||
επιρρήματα. | ||
Επιρρήματα. | αντί, κατά, δίχως, ίσαμε. | Να χρησιμοποιεί σωστά τα διάφορα |
επιρρήματα. | ||
Προθέσεις. | Τα σπάνια συνδετικά. | Να χρησιμοποιεί σωστά τις προθέσεις. |
Συνδετικά. | Να σι οποιεί σωστά τα συνδετικά. |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 8ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Χαρακτηρισμός προσώπων. | Εσωτερικά και εξωτερικά | Να χαρακτηρίζει τον εαυτό του και το |
χαρακτηριστικά. | συμφοιτητή του. | |
Υγιεινές περιβάλλον. | Η ρύπανση του περιβάλλοντος, η | Να γνωρίζει τις βασικές εκφράσεις |
Η προστασία του περιβάλλοντος. | επιπτώσεις της στο άτομο. | σχετικά με την προστασία του |
Τα βασικά προβλήματα της | περιβάλλοντος. | |
προστασίας του περιβάλλοντος. | ||
Φυσικές καταστροφές. | ||
ΜΜΕ | Τα ονόματα των ΜΜΕ. | Να καταλαβαίνει μικρές ειδήσεις, να |
Δελτίο ειδήσεων, πρόβλεψη καιρού. | τις επαναλαμβάνει συντομότερα. | |
Ταξίδι, τουρισμός. | Ταξίδια στο εσωτερικό και στο | Να διηθηθεί για ένα ταξίδι του. |
εξωτερικό. ξενάγηση. Τα μεγάλα | Να μιλάει για τα αξιοθέατα της πόλης του. | |
τουριστικά κέντρα της Ελλάδας και της | ||
Ουγγαρίας. | ||
Εθνικές γιορτές. | Οι εθνικές γιορτές της Ελλάδας και της | Να μιλάει σύντομα για τις εθνικές |
Ουγγαρίας. | γιορτές της Ελλάδας και της | |
Ουγγαρίας, για τα σχετικά έθιμα. | ||
Επαγγέλματα, Επαγγελματικός | Διάφορα επαγγέλματα, οι ρόλοι τους | Να γνωρίζει 10 τουλάχιστον |
προσανατολισμός. | στην κοινωνία. | επαγγέλματα, να μιλάει για τα |
επαγγελματικά ενδιαφέροντά του. | ||
Εκπαίδευση. | Το ελληνικό και το ουγγρικό εκπαιδευτικό | Να μιλάει σύντομα για τα δύο |
σύστημα, η παρομοίωσή τους, | εκπαιδευτικά συστήματα. | |
Συζήτηση, επιχειρηματολογία. | Συμμετοχή σε συζήτηση. | Να συμμετέχει σε συζήτηση, να |
εκ ά ει τ ν ώ του. |
Γραμματική
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Ουσιαστικά. | Αρσενικά ουσιαστικά σε | Να αναγνωρίζει τις μορφές των |
-έας/είς | ουσιαστικών, να τις χρησιμοποιεί σε | |
-ης/ηδες | συμφραζόμενα. | |
Θηλυκά ουσιαστικά σε | ||
-ω | ||
-ου/ουδες | ||
-υς/-υες | ||
Ουδέτερα ουσιαστικά σε | ||
-ας/ατα | ||
-ως/-ωτα | ||
Ανώμαλα ουσιαστικά. | ||
Επίθετα. | Επίθετα σε | Η σωστή χρήση των επιθέτων με |
-ης-α-ικο | ουσιαστικά και σε συμφραζόμενα. | |
-ης-ης-ες | ||
Ανώμαλα επίθετα | ||
Αριθμητικά. | Αριθμητικά που έγιναν ουσιαστικά | Αριθμητικά που έγιναν ουσιαστικά. |
Ρήματα. | Ενερyηπκή φωνή | Να αναγνωρίζει τις διάφορες μορφές |
Υπερσυντέλικος | των ρημάτων, να τι χρησιμοποιεί | |
Παρακείμενος | σωστά. | |
Παθητική φωνή Υπερσυντέλικος. | ||
Δυνητική. | ||
Μετοχή. | Μετοχή σε παθητική και ενεργητική | Να χρησιμοποιεί σωστά τις μετοχές. |
φωνή. | Να χρησιμοποιεί σωστά τα συνδετικά. | |
Συνδετικά. | Τα σπάνια συνδετικά. |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 10ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Σταδιοδρομία, αυτοβιογραφία. | Τα είδη της αυτοβιογραφίας, η σύνταξή | Να γράφει μια αυτοβιογραφία σε μισή |
τους. | σελίδα. | |
Επίσημα έγγραφα. | Επίσημα έγγραφα, αιτήσεις. | Να συμπληρώσει επίσημα έγγραφα. |
Να γράφει απλές αιτήσεις. | ||
Ανθρώπινες σχέσεις. | Το άτομο σαν μέλος της κοινωνίας. | Να μιλάει για τους φίλους του. |
Συγγενικές, οικογενειακές, φιλικές | Να εκφράζει την γνώμη του για την | |
σχέσεις. έρωτας, γάμος. | ιδεώδη οικογένεια. | |
Υγεία - αρρώστιες. | Κάπνισμα, αλκοολισμός, τα | Να μιλάει για το κάπνισμα, τον |
ναρκωτικά. | αλκοολισμό, τα ναρκωτικά. | |
Οι τέχνες. | Θέατρο, κινηματογράφο, εκθέσεις. | Να μιλάει για μια εμπειρία του στο |
θέατρο, στον κινηματογράφο, να μιλάει | ||
για ένα βιβλίο, που έχει διαβάσει. | ||
Κοινωνία. | Θεσμοί, διοίκηση, τοπική | Να μιλάει σύντομα για τους |
αυτοδιοίκηση | κοινωνικούς θεσμούς της Ουγγαρίας. | |
Κοινοβούλιο, εκλογές. | ||
Μειονότητες. | Οι μειονότητες της Ουγγαρίας. | Να μιλάει σύντομα για την ζωή της |
Ο Ελληνισμός της Ουγγαρίας. | ελληνικής μειονότητας. |
Γραμματική
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Οι όροι της γραμματικής. | Οι γραμματικοί όροι. | Να γνωρίζει τους όρους της |
Νεοελληνικής Γραμματικής. | ||
Επανάληψη. | Η επανάληψη της Νεοελληνικής | Να έχει αρκετές γνώσεις για το |
Γραμματικής. | δομολειτουργικό σύστημα της | |
ελληνικής γλώσσας, να έχει | ||
επικοινωνιακή επάρκεια. |
2. Ελληνική λαογνωσία
(Για όλες τις μορφές μειονοτικής εκπαίδεύσης)
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 4ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Προσανατολισμός στο χάρτη της | Η αναζήτηση των συνόρων, της | Ο μαθητής να δείξει στο χάρτη, από |
Ελλάδας και της Ουγγαρίας. | πρωτεύουσας και των μεγάλων | πού κατάγονται οι πρόγονοί του. |
πόλεων, των πελάγων, των κυριότερων | Να ξέρει να μιλάει για τον τόπο όπου | |
νησιών και βουνών της Ελλάδας στο | κατοικεί. | |
χάρτη. | ||
Τοποθετήσεις των ελληνικών | ||
κοινοτήτων στο χάρτη της Ουγγαρίας. | ||
Οι ιδιοτυπίες της ελληνικής κοινότητας | ||
όπου κατοικεί, γνωριμία με τα | ||
ελληνικά μνηεία του τόπου. | ||
Γνωριμία με την ελληνική ιστορία, με | Ανάγνωση αφηγημάτων για τα 450 | Να ξέρει τι γιορτάζουμε στις 25 |
τις σημαντικότερες εθνικές γιορτές. | χρόνια Τουρκοκρατίας, για την | Μαρτίου και στις 28 Οκτωβρίου. |
επανάσταση του 1821,για το | Να ξέρει αν κάποιος από την |
γιορτασμό της Εθνικής γιορτής της | οικογένειά του πήρε μέρος στην | |
25ης Μαρτίου, για το «ΟΧΙ» και την | Εθνική Αντίσταση ή στον εμφύλιο | |
Εθνική Αντίσταση και το γιορτασμό | πόλεμο. | |
της 28ης Οκτωβρίου, για τον εμφύλιο | ||
πόλεμο και την εγκατάσταση Ελλήνων | ||
στην Ουγγαρία. | ||
Εθνικά σύμβολα. | Γνωριμία με τους εθνικούς ύμνους, της | Να αναγνωρίζει την ελληνική και την |
Ελλάδας και της Ουγγαρίας, με τις | ουγγρική σημαία, να ξέρει να | |
σημαίες των δύο χωρών. | τραγουδάει τους δύο εθνικούς ύμνους | |
Κατασκευή ελληνικής και ουγγρικής | και να γνωρίζει τους ποιητές και | |
ιαίας. | μουσικοσυνθέτες των έργων αυτών. | |
Γνωριμία με τα ελληνικά έθιμα και τις | Οι μεγάλες γιορτές του έτους, τα έθιμα | Να ξέρει τις ονομασίες των μεγάλων |
ελληνικές παραδόσεις, με άξονα τις | και οι παραδόσεις που συσχετίζονται | εορτών του χρόνου. Να γνωρίζει και να |
μεγάλες γιορτές του λαϊκού | μ' αυτές ( κάλαντα, γιορτινό τραπέζι, | μπορεί να πει μερικά |
εορτολογίου (Δωδεκαήμερο, Απόκριες, | αποτρεπτικοί τρόποι των | χριστουγεννιάτικα και πασχαλινά |
Πάσχα, Αγίου Γεωργίου, Αϊ Γιαννιού, | καλικάντζαρων, μαντικές πράξεις, | έθιμα. |
της Παναγίας, Αγίου Δημητρίου, κ.α.) | τραγούδια, δρώμενα, χελιδονίσματα, | Να είναι ικανός να τραγουδάει |
μαρτιάτικα, κάλαντα του Λαζάρου, | κάλαντα. | |
βαφή των κόκκινων αυγών, ευχές, | Να γνωρίζει δύο γιορτινά φαγητά. | |
γιορτινά φαγητά, γλυκά, λαμπάδα της | ||
Λαμπρής, πήδημα φωτιάς, κλήδονας), | ||
διδασκαλία και εκμάθηση τραγουδιών | ||
και χορών. | ||
Γνωριμία με τα δημοτικά τραγούδια, | Ανίχνευση αντικειμένων λαϊκής τέχνης | Να είναι ικανός να τραγουδήσει τρία |
με τους λαϊκούς χορούς, με τα λαϊκά | στο σπίτι, εκμάθηση δημοτικών | δημοτικά τραγούδια, να χορέψει τρεις |
όργανα μουσικής, με τις λαϊκές | τραγουδιών, λαϊκών χορών, | ελληνικούς χορούς. |
ενδυμασίες, με τη λαϊκή τέχνη. | αναγνώριση χαρακτηριστικών | Να ξέρει τα ονόματα τριών |
ελληνικών μουσικών οργάνων. | χαρακτηριστικών ελληνικών μουσικών | |
οργάνων. | ||
Γνωριμία με την ελληνική λογοτεχνία. | Ανάγνωση μύθων, θρύλων, | Να γνωρίζει τις πιο φημισμένες μορφές |
παραμυθιών. | της ελληνικής μυθολογίας. | |
Εκμάθηση λαχνισμάτων, μαντεμάτων, | Να αφηγηθεί ένα σύντομο παραμύθι, ή | |
παροιμιών, γλωσσοδετών. | να πει απ' έξω τρία λαϊκά ποιηματάκια | |
Ανάγνωση, ανάλυση και παρουσίαση | για παιδιά (λαχνίσματα, μαντέματα, | |
λογοτεχνικών έργων που έχουν σχέση | γλωσσοδέτες ή παροιμίες). | |
ε τι εθνικέ γιορτές. |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 6ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτνξης (αρμοδιότητες, ικανότητες) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Γνωριμία με τις γεωγραφικές περιοχές, | Να αποκτήσουν γνώσεις οι μαθητές | Ο μαθητής να αναφέρει τα γεοιγραφικά |
και τα γεωγραφικά διαμερίσματα της | σχετικά με τη γεωγραφική θέση, | διαμερίσματα της Ελλάδας και, με λίγα |
Ελλάδας. | χλωρίδα και πανίδα των | λόγια, να τα παρουσιάσει. |
διαμερισμάτων, για τα χαρακτηριστικά | Να αναφέρει μερικά χαρακτηριστικά | |
γνωρίσματα του φυστκού | φυτά της Ελλάδας. | |
περιβάλλοντος και για τους | ||
παραδοσιακούς τομείς της οικονομίας | ||
(π.χ. κτηνοτροφία, αλιεία, βιοτεχνία | ||
κ.α.). | ||
Γνωριμία με την πρώτη ελληνική | Εκδρομές για να δουν οι μαθητές τα | Να ξέρει αν υπάρχουν μνημεία |
διασπορά της Ουγγαρίας. | μνημεία της ελληνικής διασποράς. | ελληνικής διασποράς στον οικισμό ή |
Γνωριμία με σμμαντικά περιστατικά | στην περιοχή που μένει. | |
από την ιστορία της πρώτης ελληνικής | Να αναφέρει ένα μνημείο ή έργο | |
διασποράς (η παρουσία Ελλήνων | τέχνης της ελληνικής διασποράς που | |
εμπόρων στην αυτοκρατορία των | γνωρίζει. | |
Αμψούργων, η εγκατάστασή τους, η | ||
δημιουργία ελληνικών κοινοτήτων, | ||
ανέγερση ναών). | ||
Τα κυριότερα ορόσημα της ελληνικής | Ανάγνωση και εκμάθηση ιστορικών | Να αφηγηθεί μια ιστορία ή έναν θρύλο, |
ιστορίας από την αρχαιότητα ως | και κλέφτικων τραγουδιών. Ανάγνωση | ή να απαγγείλει ένα ποίημα που να |
σήμερα. | και εκμάθηση λογοτεχνικών κειμένων, | συνδέεται με κάποιο ιστορικό γεγονός. |
(λ.χ. οι περσικοί πόλεμοι, οι εκστρατείες του Μεγαλέξανδρου, η άλωση της Κωνσταντινούπολης, η επανάσταση του '21, η μικρασιατική καταστροφή, η Αντίσταση, η δικτατορία του '67). | θρύλων και παραδόσεων με θέμα ιστορικών γεγονότων. Προβολή ταινιών με ιστορικό θέμα. Συζήτηση των αναγνωσμάτων και των ταινιών, τοποθέτησή τους στο ιστορικό πλαίσιο. | Να απαγγείλει ή να τραγουδήσει ένα ιστορικό ή κλέφτικο τραγούδι |
Η προέλευση και το περιεχόμενο των | Αναγνώριση πρωτόγονων και | Να ξέρει έναν θρύλο για κάποιον |
μεγάλων γιορτών του λαϊκού | χριστιανικών στοιχείων στις γιορτές. | γνωστό άγιο. |
ημερολογίου. | Οι αλλαγές των γιορτών και οι αλλαγές | Να πει τρεις παροιμίες που να |
των εποχών. | συσχετίζονται με τους μήνες ή τις | |
Η κατανόηση της σχέσης της λαϊκής | εποχές. | |
ονομασίας των μηνών με τις αγροτικές | ||
απασχολήσεις. | ||
Ανάγνωση λαϊκών μύθων, θρύλων για | ||
τους μεγαλομάρτυρες αγίους της | ||
ορθόδοξης εκκλησίας. | ||
Εμπλουτισμός των γνώσεων των | ||
μαθητών με δημοτικά τραγούδια, | ||
παροιμίες, χορούς και δρώμενα που | ||
έχουν σχέση με την αλλαγή των | ||
εποχών και της φύσ | ||
Μεγάλες μορφές της ελληνικής | Ανάγνωση κειμένων και ποιημάτων | Να είναι ικανός να αναφέρει μερικούς |
λογοτεχνίας (π.χ.Διονύσιος Σολωμός, | από τους μεγάλους δημιουργούς της | σημαντικούς συγγραφείς, ποιητές και |
Κωστής Παλαμάς, Οδυσσέας Ελύτης, | ελληνικής λογοτεχνίας. Τοποθέτηση | τα έργα τους που έχει διαβάσει. |
Γιώργος Σεφέρης, Γιάννης Ρίτσος, | των συγγραφέων στην ιστορική εποχή . | |
Αλέξανδρος Παπαδιαμάντης, Νίκος | ||
Καζαντζάκ |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 8ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι,ανάπτυξης (αρμοδιότητες , ικανότητε) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Οι γεωγραφικές περιοχές της Ελλάδας | Γνωριμία με τα χαρακτηριστικά | Ο μαθητής να αναγνωρίζει από τα |
και ο λαϊκός πολιτισμός. | γνωρίσματα των λαϊκών ενδυμασιών, | χαρακτηριστικά γνωρίσματα των |
της μουσικής των χορών και των λαϊκών | ενδυμασιών, της μουσικής και των χορών | |
οργάνων κατά περιοχές της Ελλάδας . | διάφορες γεωγραφικές περιχές. | |
Παραδοσιακή ελληνική μαγειρική. | Αναγνώριση χαρακτηριστικών της | Να γνωρίζει τουλάχιστον τρία |
ελληνικής μαγειρικής, συλλογή | παραδοσιακά ελληνικά φαγητά. | |
συνταγών. | ||
"Ηθη και έθιμα που έχουν σχέση με τον | Γνωριμία με τα έθιμα που έχουν σχέση | Να αφηγηθεί σύντομα την τελετή του |
κύκλο της ζωής του ανθρώπου, | με τη γέννηση, τη βάπτιση, το γάμο, | ορθόδοξου βαπτίσματος ή γάμου. |
και το θάνατο. | ||
Διευκρίνιση των διαφορών που | ||
υπάρχουν μεταξύ των ελληνικών και | ||
ουγγρικών εθίμων. | ||
Ανάγνωση και εκμάθηση παροιμιών, | ||
παραμυθιών, δημοτικών τραγουδιών | ||
(π.χ. νυφιάτικα, μοιρολόγια, του | ||
Χάροντα), χορών που έχουν σχέση με | ||
τα έθιμα αυτά. | ||
Τα κυριότερα γεγονότα της ιστορίας | Απόκτηση βασικών γνώσεων για τον | Να είναι ικανός να ονομάσει τα μεγάλα |
των νεώτερων χρόνων της Ελλάδας και | αγώνα και την επανάσταση του | γεγονότα της ιστορίας του |
οι μεγάλες μορφές της. | 1821για την μικρασιατική | νεοελληνισμού. |
καταστροφή (1922) για την Εθνική | ||
Αντίσταση (1940-44) για τον εμφύλιο | ||
πόλεμο (1946-49) για την δικτατορία | ||
(1967-1974) για την αποκατάσταση | ||
της δημοκρατίας, και για τις | ||
σημαντικές μορφές των ιστορικών αυτών | ||
ονότων. | ||
Οι μεγάλες εποχές της ελληνικής | Ανάγνωση έργων ελληνικής | Να διαθέτει τις βασικές γνώσεις για τις |
λπγοτεχνίας και τα λογοτεχωικά είδη | λογοτεχνίας από κάθε εποχή. Η | μεγάλες εππχές της ελληνικής |
πον χαρακτηρίζουν μια σημαντική | σύνδεση των λογοτεχνικνών ειδών (φια | λογοτεχνίας. |
εποχή (αρχαία ελληνική λογοτεχνία, π | αράδειγμα: έπος, λυρική ποίηση, Ν | α γνωρίζει.το μύθο του τρωικού |
βυζαντινή λογοτεχνία, η λογοτεχνία δ | ράμα, ιστοριογραφία, μυθιστόρημα, | ολέμου, και να ξέρει τα ονόματα των |
στον καιρό της Τουρκοκρατίας - τα ι | πποτικό μυθιστόρημα, αγιογραφία, | ριών μεγάλων τραγικών ποιητών. |
δημοτικά τραγούδια στις κατεχόμενες υ | μνογραφία κ.α.) με τις εποχές. | α είναι ικανός να απαγγείλει δυο |
περιοχές, η λογοτεχνία της | Η αναγνώριση της σημαντικότητας των π | οιήματά του Διονυσίου Σολωμού. |
αναγέννησης στην Κρήτη (ως το έ | ργων του Διονυσίου Σολωμού. | Να είναι ικανός να απαγγείλει δυο |
1669), η λογοτεχνία του διαφωτισμού | Γνωριμία με τα τα έργα του Καβάφη, π | οιήματα από ποιητές του 20ου αιώνα. |
στα Επτάνησα, η λογοτεχνία του | Παλαμά, Σεφέρη, Ρίτσου και Ελύτη. | Να αφηγηθεί σύντομα ένα διήγημα ή |
διαφωτισμού στη διασπορά -, | υθιστόρημα που γράφτηκε μετά το | |
λογοτεχνία στο νέο ελληνικό κράτος- | αγκόσμιο πόλεμο. | |
η επταυησιακή σχόλή, η αθηναϊκή | ||
σχολή, ο δημοτικισμός, η γενιά του | ||
'80, η γενιά του '20, η γενιά του '30, η | ||
ποίηση και η πεζογραφία μετά το | ||
Β παγκόσμιο πόλεμο. | ||
Η ιστορία της ελληνικής γλώσσας | Απόκτηση βασικών γνώσεων για την | Να ξέρει σε ποια οικογένεια γλώσσας |
(κλασσική εποχή, εποχή του | ελληνική γλώσσα για την εξέλιξή της από | ανήκει η ελληνική. |
Μεγαλέξανδρου (ελληνιστική), | την αρχαιότητα ως σήμερα. | Να γνωρίζει τον Αδαμάντιο Κοραή και |
βυζαντινή εποχή, εποχή της | Η αναγνώριση των διαφορών μεταξύ τ | ο έργο του. |
Τουρκοκρατίας, το γλωσσικό ζήτημα | καθαρεύουσας και δημοτικής μέσω | |
στο νέο ελληνικό κράτος). | κειμένων. Συλλαγή λέξεων, φράσεων της | |
ομιλούμενης γλώσσας που έχουν μορφή | ||
καθαρεύουσας ή διαλέκτου, συλλογή | ||
λέξεων της δημοτικής και της καθαρεύουσας | ||
που έχουν την ίδια σημασία. | ||
Εξαιρετικές προσωπικότητες της | Επισκέψεις σε χώρους ελληνικών | Να γνωρίζει κάποιο ορθόδοξο μουσείο |
πρώτης ελληνικής διασποράς. | μνημείων, έργων τέχνης, απόκτηση | της Ουγγαρίας |
Τεχνίτες-ζωγράφοι (λ.χ. | βασικών γνώσεων για τη ζωή και το | Να ξέρει το ρόλο που έπαιξε η |
Χριστόφορος Ζεφάρ, Νικόλαος- | έργο εξαιρετικών προσωπικοτήτων της | ελληνική διασπορά στην προετοιμασία |
Ιωάννου Ταληδώρος, Θεόδωρος Σίμου). | πρώτης ελληνικής διασποράς. | της επανάστασης του '21. |
Φημισμένες οικογένειες και ευεργέτες | ||
της πρώτης ελληνικής διασποράς (π.χ. | ||
η οικογένεια Σίνα, Νάκου, Χαρίση κ.α.). | ||
Η σταδιοδρομία γνωστών πνευματικών | ||
ανθρώπων (π.χ. των Γεωργίου Ζαβίρα, | ||
Πολυζώη Κόντου κ.α.). | ||
Η ιστορία και οι οργανώσεις της | Η γνωριμία με την ιστορία του | Να διαθέτει βασικές γνώσεις για την |
δεύτερης ελληνικής διασποράς. | ελληνισμού που ζει στην Ουγγαρία, | ιστορία της δεύτερης ελληνικής |
Το χτίσιμο του ελληνικού χωριού και η | έχοντας βοηθητικά μέσα τις εκδόσεις | διασποράς στην Ουγγαρία. |
μετονομασία του σε Μπελογιάννης η ελληυική | των οργανώσεων των Ελλήνων, τα | |
κοινότητα του Ντοχανγκιάρ, ηζωή των | λογοτεχνικά, καλλιτεχνικά, | |
Ελλήνωυ στις μεγάλες βιομηχανικέςπόλεις,οι | κοινωνιολογικά έργα, προσωπικές | |
δραστηριότητες του Συλλόγου Ελλήνω | φωτογραφίες και συζητήσεις. | |
Πολιτικών Προσφύγων στην Ουγγαρία οι | ||
δραστηριότητες του Πολιτιστικού Συλλόγου | ||
Ελλήνων Ουγγαρίας, η δημιουργία και οι | ||
δραστηριότητες των ελληνικών μειονοτικών αυτοδιοικήσεων. | ||
Η διάδοση του ελληνικού πολιτισμού, | Γνωριμία με τα μέσα διατήρησης των | Να είναι κατατοπισμένος στα |
γνωστές προσωπικότητες της δεύτερης | παραδόσεων, της καλλιέργειας και | ζητήματα των μέσων διάδοσης του |
ελληνικής διασποράς. | διάδοσης της ελληνικής γλώσσας και | ελληνικού πολιτισμού. |
του ελληνικού πολιτισμού: με τις | Να γνωρίζει τις κορυφαίες | |
εκδόσεις των Ελλήνων της Ουγγαρίας, | προσωπικότητες της δεύτερης | |
με τις κινηματογραφικές ταινίες, με τα | ελληνικής διασποράς. | |
προγράμματα τηλεοράσεως και τις | ||
ραδιοφωνικές εκπομπές, με τις | ||
πολιτιστικές εκδηλώσεις. | ||
Γνωριμία με τους καλλιτέχνες, | ||
συγγραφείς, μεταφραστές, επιστήμονες | ||
ελληνικής καταγωγής, και | ||
προσωπικότητες που εργάζονται σε | ||
Μέσα Μαζικής Ενημέρω |
Αναλυτικές απαιτήσεις ως το τέλος της 10ης σχολικής τάξης
Διδακτέα ύλη | Απαιτούμενοι στόχοι ανάπτυξης (αρμοδιότητες, ικανότητε) | Στοιχειώδεις αποδόσεις |
Ο ελληνικός πολιτισμός και η ελληνική | Κατατοπισμός για τις μεγάλες εποχές | Ο μαθητής να γνωρίζει τους διάφορους |
επιστήμη απ' την αρχαιότητα ως | της ελληνικής τέχνης και επιστήμης. | τομείς του αρχαίου ελληνικού |
σήμερα | Προβολή διαφανειών, ταινιών, | πολιτισμού, τα αριστουργήματα τέχνης |
αρχαιότητα: αρχιτεκτονική, γλυπτική, | ανάγνωση βιβλίων που έχουν σχέση με | και τα μνημεία. |
ζωγραφική, θετικές επιστήμες, | τα θέματα αυτά. | Να γνωρίζει τους πιο έξοχους |
φιλοσοφία, ιστοριογραφία, θέατρο κ.α. | Ανάλυση έργων. | φιλόσοφους, συγγραφείς, καλλιτέχνες. |
βυζαντινή εποχή: αρχιτεκτονική, | Σύντομες διαλέξεις για τα μνημεία | Να γνωρίζει το θετικό ρόλο που έπαιξε |
αγιογραφία, εικονογραφία, υμνογραφία | κάθε περιοχής της Ελλάδας. | η εκκλησία στον καιρό της |
κ.α. | Τουρκοκρατίας για την διατήρηση της | |
Τουρκοκρατία: οι τέχνες και οι | ελληνικής γλώσσας και ταυτότητας. | |
επιστήμη στις τουρκοκρατούμενες | ||
περιοχές, στα Επτάνησα, στο | ||
Πατριαρχείο και στη διασπορά. | ||
Η Αθήνα, πρωτεύουσα του νέου | ||
ελληνικού κράτους, και η εξέλιξή της | ||
ω " ε α. | ||
Ο αθλητισμός στο παρελθόν και το παρόν. | Σύγκριση των σύγχρονων ολυμπιακών | Να ξέρει πότε οργανώθηκαν |
Η ιστορία των ολυμπιακών αγώνων | αγώνων με τους αγώνες της | ολυμπιακοί αγώνες στην Αθήνα. |
αρχαιότητας. | ||
Προσανατολισμός στη σύγχρονη | ||
αθλητική ζωή της Ελλάδας, ποιοι | ||
τομείς του αθλητισμού είναι | ||
δημοφιλείς στην Ελλάδα, και ποιοι | ||
είναι οι αθλητές που έχουν επιδόσεις | ||
σε αγωνίσματα. | ||
Η ελληνική λογοτεχνία του 20ου | Κατάρτιση γνώσεων για τις εξέχουσες | Να γνωρίζει τους εξέχοντες ανθρώπους |
αιώνα: (ποίηση: Κ. Καβάφης,Κ. | μορφές και έργα της ελληνικής | των γραμμάτων του 20ου αιώνα και τη |
Βάρναλης, Α.Σικελιανός, Γ.Σεφέρης, | λογοτεχνίας του 20ου αιώνα, | μέριμνά τους για τη μοίρα του |
Γ.Ρίτσος, Ο.Ελύτης, Ν.Βρεττάκος, Τ. | εκμάθηση ποιημάτων, δραματικών και | ελληνισμού. |
Λειβαδίτης κ.α. | πεζογραφικών αποσπασμάτων. | |
πεζογραφία:Γρ.°_ενόπουλος, Ν. | Ακρόαση μελοποιημένων ποιημάτων, | |
Καζαντζάκης, Η.Βενέζης, Στρ. | θέαση κινηματογραφικών ταινιών που | |
Μυριβήλης, Α. Τερζάκης, Ξ.Θεοτοκάς, | βασίζονται σε κάποιο λογοτεχνικό | |
Π.Χάρης, Στρ. Τσίρκας,Α. Σαμαράκης, | έργο και σύγκρισή τους με το | |
Β. Βασιλικός, Αλέξανδρος και Κώστας | πρωτότυπο. | |
Κοτζιάς, Ι.Καμιπανέλης, Δ.Χατζής κ.α.). | ||
Το ελληνικό θέατρο και ο ελληνικός | Προβολή και ανάλυση των | Να γνωρίζει μερικά αξιόλογα ελληνικά |
κινηματογράφος, | αριστουργημάτων του ελληνικού | κινηματογραφικά έργα. |
μεγάλοι σκηνοθέτες (λ.χ. | κινηματογράφου. | |
Κακογιάννης, Αγγελόπουλος, | ||
Βούλγαρης) | ||
φημισμένοι ηθοποιοί: (π.χ. Κοτοπούλη, | ||
Χορν, Κατράκης , Μερκούρη, Παπά κ.α.) | ||
Εικαστικές τέχνες | Προμήθεια βιβλίων, διαφανειών, | Να γνωρίζει μερικούς γλύπτες και |
Τα κυριότερα γνωρίσματα της | βιντεοκασετών για τις εικαστικές | ζωγράφους και ελληνικά |
ελληνικής αρχιτεκτονικής, γλυπτικής, | τέχνες, σύγκριση τωv έργων τέχνης με | αριστουργήματα, |
ζωγραφικής | τα ρεύματα τέχνης της Ευρώπης. | |
Γνωστοί καλλιτέχνες (Ελ Γκρέκο, | ||
Ιακωβίδης, Θεόφιλος, Τσαρούχης, | ||
Μακ " κ.α.) | ||
Ελληνική μουσική | Ακρόαση ελληνικής μουσικής | Να είναι ικανός να απαριθμήσει τις |
Σημαντικές εποχές στην ιστορία της | διαφόρων εποχών. | κυριότερες εποχές και τα |
ελληνικής μουσικής | Ανίχνευση στοιχείων του δημοτικού | χαρακτηριστικά ρεύματα της ιστορίας |
(αρχαία, βυζαντινή εποχή, του καιρού | τραγουδιού, του ρεμπέτικου και της | της ελληνικής μουστκής. |
της Τουρκοκρατίας, αστική μουσική, η | δυτικής μουσικής στη σύγχρονη | |
γέννηση και άνθιση του ρεμπέτικου | ελληνική μουσική. | |
τραγονδιού, η ελληνική μουσική μετά | ||
το Β' παγκόσμιο πόλεμο ως σήμερα). | ||
Ποίηση και μουσική. |
Φημισμένοι μουσικοσυνθέτες (π.χ. | ||
Καλομοίρης, Χατζιδάκης, | ||
Θεοδωράκης, Μαρκόπουλος, | ||
Μικρούτσικος, Βαγγέλης | ||
Παπαθανασίου, κ.α.). | ||
Η ελληνική ιστορία του 20ου αιώνα (οι | Απόκτηση βασικών γνώσεων για τα | Να γνωρίζει τα ορόσημα της ελληνικής |
βαλκανικοί πόλεμοι (1911-13) και ο Α' | σημαντικά γεγονότα της ελληνικής | ιστορίας του 20ου αιώνα. |
παγκόσμιος πόλεμος (1914-18) η | ιστορίας του 20ου αιώνα. | |
μικρασιατική εκστρατεία, η | Ανάγνωση λογοτεχνικών έργων, | |
καταστροφή και οι συνέπειες (1922- | προβολή κινηματογραφικών ταινιών | |
30) το ιστορικό «ΟΧΙ» και η Εθνική | που απεικονίζουν την εποχή ή τα | |
Αντίσταση (1940-44) ο εμφύλιος | γεγονότα. | |
πόλεμος και δεκαετία του '50 η | ||
δικτατορία, η πολιτική και η | ||
οικονομική ανάπτυξη της Ελλάδας | ||
μετά την πτώση της δικτατορίας, ο | ||
όλος στην Ενωμένη Ευρώπ | ||
Οι κοινότητες, οι εκκλησίες, τα | Εξέταση της ζωής της πρώτης | Να κατέχει βασικές γνώσεις για την |
σχολεία και η δραστηριότητες της | ελληνικής διασποράς στην Ουγγαρία. | ιστορία, για τις πολιτιστικές και |
πρώτης ελληνικής διασποράς στην | Γνωριμία με βιβλία, μελέτες που | οικονομικές δραστηριότητες της |
Ουγγαρία. | ασχολούνται με τη διασπορά. | πρώτης ελληνικής διασποράς, |
Αναζήτηση ουγγρικών λογοτεχνικών | ||
έ ων που έχουν πρόσωπα Ελλήνων. | ||
Μειονοτικά δικαιώματα, μειονοτική | Επιθεώρηση της δραστηριότητας των | Να είναι ικανός να απαριθμήσει τις |
πολιτική στην Ουγγαρία. | αυτοδιοικήσεων Ελλήνων από την | μειονότητες της Ουγγαρίας. |
Οι αλλαγές στη ζωή της δεύτερης | ίδρυσή τους ως σήμερα. | Να γνωρίζει τα δικαιώματα και τα |
ελληνικής διασποράς στην Ουγγαρία | Απόκτηση βαστκών γνώσεων για τη | επίσημα όργανα της ελληνικής |
από το 1995 | Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού, | μειονότητας της Ουγγαρίας. |
τα μέσα διατήρησης και καλλιέργειας | για το ΣΑΕ. | |
της ελληνικής γλώσσας, της | Επαφή με τα τμήματα νεολαίας του | |
διατήρησης και διάδοσης των | ΣΑΕ, μέσω του διαδυκτίου. | |
ελληνικών παραδόσεων. | ||
'Ελληνες σε άλλα κράτη του κόσμου. | ||
Οι διεθνείς οργανώσεις του | ||
ελληνισμού. |
J)
RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Ruszin nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatási forma.)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
TANANYAG
A ruszin hangok, hangcsoportok kiejtésének megalapozása, felismertetéssel és utánzással. A ruszin beszéd hangzásának főbb elemei: a szavak hangsúlya, dallama, a mondatok hanglejtése.
- Főnevek nemek szerinti megkülönböztetése végződésük alapján.
- A melléknevek egyeztetése a főnévvel alanyesetben.
- A főnevek többes száma, a melléknevek többes száma.
- A főnevek tárgy és elöljárós esete.
- A magázás, önözés.
- Az ige jelen, múlt ideje (igeragozás).
- A tagadó és állító mondat.
- Az egyszerű mondat szórendjének jellemzői a kijelentő és kérdő mondatokban.
- Kicsinyítő-képzők.
- A mondatok és tulajdonnevek nagykezdőbetűs írása. Írásjelek - a szavak elválasztása.
- Az elöljárószó.
Szóbeli és írásbeli kommunikáció
- A szókincs bővítése.
- Dramatizálás.
- Egy-egy rövidke történet befejezése.
TÉMAKÖRÖK
I. CSALÁD ÉS OTTHON
Családtagok: anya, apa, nagymama, nagyapa, leánytestvér, fiútestvér.
A családtagok bemutatása.
Családi ünnepek: születésnap, névnap.
Ajándékozás. Egyéb ünnepek: karácsony, húsvét, anyák napja.
Ház (Milyen? Kicsi, nagy, új, régi.).
Bútorok.
Saját szobám bemutatása.
A lakóhellyel kapcsolatos alapfogalmak (város, falu, utca, tér, ház).
Hol laksz?
II. KI VAGYOK?
Bemutatkozás Családi név, utónév, életkor.
........... hívnak.
Személynevek: fiúké, lányoké.
Önmagad leírása.
Testrészek: a testrészek megnevezése.
III. ISKOLA
Az iskola mint környezet (fiúk, lányok, tanár, tanárnő, óra, szünet).
Órarend.
Tanterem berendezése (bútorok, iskolai tanszerek).
Milyen a tábla, asztal, lámpa? (színek)
A legfontosabb színek.
Számlálás 1-1000-ig.
Számok, alapműveletek.
1V. KÖRNYEZETÜNK
Térbeli fogalmak (jobbra, balra, elől, hátul, középen).
A falu és város.
Hol születtem?
Kedvenc háziállataim (az udvaron, a lakásban, az istállóban). Vadállatok az erdőben.
Az állatok haszna (tejed ad, tollat ad, húst ad).
Öltözködés (fontosabb ruhadarabok).
Zöldségeskert, gyümölcsöskert.
Időjárás, évszakok.
V SZABADIDŐ
A hét napjai
Napszakok (reggel, dél, délelőtt, délután, este, éjjel).
Mit csinálok reggel, este ..........?
Kedvenc időtöltésem!
VI. IDŐ
Időegységek (év, hó, nap, óra, perc)
Melyik hónapban születtem?
Hány óra van? Hány órakor?
Minimális követelmények a 4. évfolyam végén
1. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.
2. Ismerje meg és fel, és értse meg a leírt, ismert szavakat.
3. A tanuló a tanár tollbamondása alapján tudja leírni a rövidebb szövegeket.
4. A hangos olvasás legyen folyamatos.
5. Fontos az olvasottak megértése, melyet kérdésekkel ellenőrizünk.
6. Tanuljon meg néhány rövid verset, közmondást, dalt.
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
TANANYAG
- Hangsúlytalan magánhangzók ejtése.
- A kemény és lágy mássalhangzók ejtése, helyesírásuk.
- Az igeszemlélet alapfogalmai.
- Folyamatos és befejezett igék.
- Az ige folyamatos jövő ideje.
- Az ismételt kérdés intonációja.
- Az ellentétes mondat intonációja.
- Hangtani és helyesírási szabályok a "k, zs, h, g, c, cs és m" hangok esetében.
- Az ige felszólító módja.
- A visszaható igék ragozása.
- A mozgást jelentő igék.
- A kemény és lágy tövű melléknevek ragozása.
- A ruszin nyelv szókincsének bővítése és tudatosítása (500 új szó).
Szóbeli és írásbeli kommunikáció
- Szókincs bővítés.
- Dramatizálás.
- Leírás, jellemzés.
- Fogalmazás egy élményről.
- Életrajz, levél.
TÉMAKÖRÖK
I. AZ ÉN VILÁGOM
Bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem?
Külső és belső tulajdonságaim.
II. CSALÁD ÉS ISKOLA
Családtagok bemutatása, a tanult rokoni kapcsolatok felelevenítése. Foglalkozások.
A ház, lakás bemutatása szókincsbővítéssel.
Háztípusok.
Mi és hol van a lakásban?
Hogyan rendezzük be a lakást?
A konyha, fürdőszoba berendezési tárgyai.
Alaprajz készítés.
Miért járunk iskolába?
Tantárgyak, tanórai kérdések, utasítások.
Egy iskola napom.
Iskolai ünnepek, rendezvények.
Szabadidő az iskolában.
Szeretem / nem szeretem az iskolát.
Ki mit csinál a családban?
Ki hol dolgozik? Foglalkozásnevek.
Mindennapi étkezésein. Asztalterítés.
Bevásárlás.
Bevásárlóközpontok, önkiszolgáló boltok.
Nyitva tartás, árukészlet. Melyik osztályon mit lehet vásárolni?
III. ÉTTEREMBEN - ÉTKEZÉS ÖNKISZOLGÁLÓ ÉTTEREMBEN
Étlap - ruszin ételek, italok, étkezési szokások.
Vendégségbe megyünk, vendégeket fogadunk.
A tanult étel és italfajták körének bővítése.
Érzékszerveink.
Az orvosnál: egészség - betegség.
Bevásárlás - piac.
Rövid önéletrajz írása.
IV. ÉVSZAKOK
Naptár, évszakok.
Az idő kifejezése (napszakok, óra, perc) (szókincsbővítés).
Időjárás, időjárási jelenségek (vihar, köd, fagy, zivatar).
Tevékenységek az egyes évszakokban - a mezőn, - a kertben, - a gyümölcsösben, - az erdőben. Ünnepek az egyes évszakokban (karácsony, húsvét, farsang, szüret).
V. MUNKA ÉS FOGLALKOZÁSOK
Mi szeretnék lenni?
Ki, mit, hol, mivel, hogyan dolgozik?
Gyakori és ritka foglalkozások.
A szülők, rokonok foglalkozása.
VI. KÖZLEKEDÉS
Közlekedési eszközök.
Felkészülés az utazásra.
Mit mutatnék meg a turistáknak saját lakóhelyünkön, hogyha idegenvezető lennék?
Minimális követelmények a 6. évfolyam végén
1. Legyen képes a tanuló a tanár kérdéseit, követeléseit megérteni és azokra megfelelő választ adni, tudjon maga is kérdezni.
2. Tudja megmondani, hol született, hány éves.
3. Tudjon egyszerű, rövid magyar mondatokat ruszin nyelvre fordítani.
4. Legyen képes a tanuló helyes betűformálással, betűkötéssel a helyesírási szabályok betartásával, tollbamondás alapján leírni a felolvasott egyszerű ruszin szöveget.
5. Tanuljon meg két verset és dalt.
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
TANANYAG
- A melléknél középfoka.
- Időviszonyok kifejezése tárgyesettel.
- A teljes dátum.
- A személyes névmások teljes rendszere.
- Az elöljárószók.
- A tagadó mondatok morfszintaktikai jellemzői.
- A célhatározói alárendelés.
- A magyar és ruszin nyelv szembetűnő eltérései.
- Összetett mondatok mellérendelő kötőszavakkal.
- A folyamatos, kifejező hangos olvasás.
- A különleges ragozású főnevek.
- A melléknév rövid alakja.
- A határozószók fokozása.
- A névszói állítmány leggyakoribb típusai.
- A logikai hangsúly és a szórend összefüggései a fordításban.
- A ruszin nyelv szókincsének bővítése (500 új szó).
Szóbeli és írásbeli kommunikáció
- A szókincs bővítése.
- Dramatizálás.
- Leírás, jellemzés.
- Fogalmazás egy élményről, elképzelt eseményről.
- Értesítés, levél, életrajz, interjú, napló.
TÉMAKÖRÖK
I. EMBERI KAPCSOLATOK
Családi élet. Házimunka.
Ünnepek, barátság, emberek külső jellemzése.
Érzelmek kifejezése.
Pályaválasztás.
II. ISKOLÁNK VILÁGA
Az iskolai élet jellemzői.
Tanár-diák viszony egyszerű bemutatása.
Iskolai hagyományok rövid elmesélése.
Pályaválasztás, elképzelések a jövőre.
Iskolák, iskolarendszerek.
III. KÖRNYEZETÜNK
Szülőfalum bemutatása.
Lakóhelyünk nevezetességei.
Kazincbarcika bemutatása.
Budapest nevezetességei.
Településtípusok.
Vidéki - városi élet.
Növények, virágok, fák (az ismeretanyag bővítése).
IV. SZABADIDŐ
A szabadidő és a munka fogalma.
Szabadidős tevékenységek (eltöltésének különféle módjai) - játék, sport, szórakozás (színház, mozi, tánc, koncert).
Turizmus.
Különféle sportágak.
Ünnepek, sport, sportesemények.
Szakkörök az iskolában.
Kirándulás, baráti összejövetelek.
Egészséges életmód és étkezés. Káros szenvedélyek (dohányzás, szeszes ital, drog). Egészségügyi ellátás Magyarországon.
U UTAZÁS
Ki, mikor, hová utazik?
Előkészületek, csomagolás.
Utazási eszközök és módok.
Szállásfoglalás.
Szállodában - szállodai kérdőívek kitöltése.
Telefonálás.
Posta.
Képeslapírás szüleinknek, barátainknak.
Utazásom során barátot, barátnőt szereztem.
Találkozás turistákkal, akik eltévedtek.
Idegenvezetés Budapesten.
VI. RUSZIN IRODALOM
Régen élt és mais élő ruszin nyelven író költőink, íróink versei, életrajza.
Ruszin újságok olvasása.
Minimális követelmények a 8. évfolyam végén
1. Legyen képes a tanuló az adott nyelven szöveg felolvasására életkorának megfelelően.
2. Legyen képes a feldolgozott olvasmányokhoz kérdéseket feltenni, ezekre 1-2 mondatos választ adni, vázlat segítségével tartalmat mondani.
3. Tudja a leggyakoribb elöljárók használatát.
4. Ismerjen meg néhány verset, mesét az adott népcsoport kultúrájából.
5. Tudjon a szövegből egyszerű információt kiemelni.
2. Ruszin népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
A Magyarországon élő ruszin kisebbség korábbi életének megismertetése idős emberek elbeszélése alapján. | A tanuló ismerje fel a ruszin építkezések formáit (pl. tornácos házak), a ruszin emberek népviseletét (pl. kékfestő anyagból készült ruhák . | A tanuló szerezzen alapvető ismereteket a ruszin ősök életéről. |
Ruszin hagyományok. Cserháti szólások. Dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok gyűjtése. | A ruszin nyelv kifejezéseinek megfigyelése otthon és az iskolában. | Tudjon a tanuló két ruszin vallási éneket és két verset kívülről. |
Mucsony faluban közismert közmondások, legendák. | Nyelvjárások megfigyelése és felismerése. | |
Őszi ruszin étel elnevezése, egyszerű ételreceptek. | A tájjellegű ételek elkészítése családoknál. | Ismerjen néhány étel nevét. |
Néhány rövid ruszin mese megismerése. | Ruszin meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. A ruszin és magyar mesék összehasonlító elemzése. | A tanuló tudjon szépen elmondani két rövid ruszin népmesét. Ismerje azokat a régi népi összejöveteleket, ahol mesét mondtak. |
Hagyományok felelevenítése. Tojásfestés régi hagyományok szerint. Régi húsvéti és karácsonyi ajándékok, fenyőfadíszek. | A hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. | A tanuló tudjon kifejezően, szépen elmondani két rövid húsvéti verset. Három tárgy elkészítése (festett tojás, fenyőfadísz, ajándék . |
Magyarországon lévő ruszin települések és földrajzi adottságaink. | Példák gyűjtése a ruszin falvak mai gazdasági életéről, a ruszin kisebbségi önkormányzat tevékenységéről. | Legyen képes a tanuló felsorolni a ruszin falvakat Magyarországon. |
Anyaggyűjtés a kárpátaljai, szerb, ruszin települések múltjáról és jelenéről. | A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen. | |
A gyűjtött anyag alapján a kultúra az életmód és a népek vándorlásának története. | Néhány kulturális érték bemutatása szóban, kérdések segítségével. | |
Hagyományok a népköltészetben (mesék, dalok, vallási énekek, versek). | Lakodalmas szokások, vőfélyversek a régi hagyományok szerint. Egyes mesék dramatizálása. Régi játékok gyűjtése, elkészítése. Húsvéti és karácsonyi, ünnepekhez kapcsolódó mondókák. | Tudjon a tanuló ruszin népmeséket és népdalokat. |
Követelmények a 6. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
A cserháti ruszinok népszokásai. | A szövés-fonás mintáinak megfigyelése. A helyi hagyományos mesterségek gyűjtése. Farsangolás, pünkösdölés népszokásai régen és ma. Népdalok, néptáncok, versek elemző összehasonlítása. A szülőfalu régi utca és dűlő neveinek gyűjtése. | A tanuló ismerjen ruszin népdalokat, néptáncokat, vallási szokásokat és ahhoz kapcsolódó mondókákat. Ismerjen a régi időkből való népi, ruszin játékokat, kettőt tudjon elkészíteni. |
A szláv népek múltja, vándorlásuk útvonala, a vándorlók életkörülményei. | A keleti szláv népek vándorlása és letelepedése Mária Terézia idején (vándormozgalom szervezett telepítés). | Ismerjék a tanulók a ruszinok vándorlásának körülményeit. |
A ruszinok letelepedése, földrajzi alapismeretek az elhelyezkedésekről. | Kitekintés a Bácskában Szlovákiában, Kanadában, Lengyelországban, Ukrajnán élő ruszinok földrajzi elhelyezkedése. | Legyen képes a térképen megmutatni a ruszinok elhelyezkedését. |
A ruszin nép gasztronómiai szokásai. | A ruszin és magyar ételek összehasonlítása ételreceptek gyűjtése. | Tudjon egy ételreceptet és annak elkészítési módját. |
Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
Betekintés a bácskai és kárpátaljai ruszinok egykori hétköznapjaiba. | Az egyes évszakok mezőgazdasági munkái. | Tudja a tanuló felsorolni a legfontosabb paraszti munkákat. |
A ruszin falvak szerkezete. | A ruszin konyha berendezése, régi konyhai eszközök, azok használata. A tele ülés maketton való ábrázolása. | Tudja a tanuló a ruszin településforma alapszerkezetét elmondani. |
A nemzet, nemzeti és etnikai kisebbség alapismeretei. | A különböző kisebbség együttélési folyamatának meghatározása, a tanuló értelmi képességének megfelelően. | Értse meg a tanuló a nemzeti és etnikai kisebbség, nemzet, anyanyelv fogalmát. Legyenek ismeretei a kisebbség együttéléséről. |
A ruszin népi tánc elemeinek felismerése. | A lassú, gyors-lassú táncok párosítása. A páros tánc és körtánc közötti különbség felismerése. | Ismerje a tanuló a szláv tánc alapelemeit (lassú kezdés, gyors zárás). |
A korábbi és mai ruszin öltözködés. | A hétköznapi és ünnepi népviselet ruhadarabjainak megnevezése. | Tudja a tanuló felsorolni a ruszin népviselet ruhadarabjait. |
Követelmény a 8. évfolyam végén
Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
A ruszin irodalom szerepe és helye a világban. | A legfontosabb ruszin írók, költők műveinek megismerése. A kárpáti ruszin régiók irodalma Alexander Pavlovics, Volodimir Csiljak, Kosztelnyik Gábor "Ruszin voltam, vagyok, s leszek.'' Ruszin önállósodási törekvések. | A tanuló ismerjen két ruszin költőt, s tudja megnevezni egy-egy versük címét. |
Alexander Duhnovics költő megismerése művein keresztül. | Tudják a tanulók a megismert irodalmi műveken keresztül a költő célját, törekvéseit. | |
A ruszinok történelme II. Rákóczi Ferenc idején. | A kárpáti ruszinok csatlakoznak II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem szabadságharcához. | Tudja a tanuló a csatlakozás időpontját és helyét. |
A ruszinok helyzete, életkörülményei Mária Terézia idején. | Magyarország soknemzetiségű országgá válása (4 millióról 8 millióra növekedett a lakosság). | Tudja felsorolni a Mária Terézia idején Magyarországon élt 7 nemzetiséget. |
A ruszinok történelme az I. és II. világháború idején. | A nemzetiségek szerepe Trianon után. Revíziós törekvések. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háború idején. | Tudja a tanuló röviden elmondani, hogyan segítették egymást a háború idején a magyarok és a ruszinok. |
A protestáns és görög-katolikus vallás közötti különbségek Magyarországon. | A reformáció hogyan érintette a Magyarországon élő görög-katolikus vallású ruszinok életét. | Ismerje a tanuló a protestáns és katolikus vallás alapelemeit. |
A ruszinok történelme a II. világháború után. | A kisebbségi önkormányzatok szerepe. A MARUSZE megalakulása, célja. A magyarországi ruszinok aktivizálódásának bekapcsolódása a demokratizálódási folyamatba, a ruszinok, politikai, jogi, kulturális érdekképviselete. Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 1999-es megalakulása. | Ismerje a tanuló a helyi ruszin kisebbségi önkormányzat felépítését. Tudja megnevezni az elnököt. |
A kisebbségnek a nemzeti kapcsolatok terén betöltött szerepe. | Kisebbségek Magyarországon, a magyar kisebbségi politika, a ruszin nyelv oktatása Magyarországon. | A Magyarországon élő kisebbségek főbb jogainak felsorolása. |
A múcsonyi és a komlóskai ruszin nyelvjárás. | A helyi nyelvjárás legfontosabb morfológiai jellemzői. | |
Magnófelvételek alapján, a legszembetűnőbb eltérések felismerése elemzése. | Tudja megnevezni a tanuló a mais használatos két nyelvjárást. | |
A szokás és hiedelemvilágban megjelenő hagyományok. | A csereháti ruszinok szólásainak megismerése, magyarázata. | Tudjon a tanuló 5 szólást és annak magyarázatát. Pl. Úgy iszik mint a szivárvány." |
J)
РУСИНСКЕ МЕНШИНОВЕ ВИУЧОВАНЯ
1. Вимоги зоз русинского язика и литератури
(Традицийна форма виучованя язика)
Детални преписаня на концу 4.року
УЧЕБНИ МАТЕРИЯΛ
Русински звуки, вигварянє группи звукох, вежбанє вигваряня
Главни елементи звученя русинской бешеди: акцент слова, мелодия, интонация виреченя
- Род меновнïкох по ïх закончень
- Меновнïк зоз прикметнïком у номинати
- Множина меновнїка и прикметнïка
- Акузатив и локатив меновнïка
- Виканє
- Категорія часу дїєслова: терашньосц и прешлосц
- Одрекающе и подтверднє виреченє
- Поряд слова простого виреченя
- Деминутиви
- Писанє власних менох и виреченя зоз вельку букву.
- Интерпункция Роздвоєнє словох
- Применовнïки
Писмена и усмена коммуникация
- Розмирйованє лексики
- Драматизация
- Законченє краткей историї
ТЕМИ
І. ФАМИЛИЯ И ДОМ
Члени фамилиї: мац, оцец, баба, дїдо, шестра, брат
Предоставянє членох фамилиї
Швята: Дзень Народзеня, Дзень Имені
Хижа (яка? Мала велька, нова, стара)
Мебелі
Моя хижа
Основи поняца вязани зоз местом биваня
(город, валал, улïца, площа, хижа)
Дзе биваш?
ІІ. КТО СОМ? ПРЕДСТАВЯНЄ ШЕ
Презвиско, мено, роки
...........волам ше
мена: хлапцоски, дзивоцки
Описованє себе
ІІІ. ШКОЛА
Школа (хлапци, дзивчата, професорка, годзина)
Роспорядокгодзинох
Клас (мебел, школски принадлежности)
Яка мебел, стол, лампа? (фарби)
Найважнейши фарби
Рахованє од 1 до 1000
Числа, основни операциї
IV. НАША ОКОЛИНА
Поняца у пространству (на право, на лїво, на предку, на задку, на стредку)
Валал и город
Дзе сом народзил?
Мойо животнї (на дворе, у обиску, у хлёва)
Облеканє (важнейши шмати)
Заграда, овоцнїк
Хвиля, часци рока
V. ШЛЕБОДНИ ЧАС
Днї у тиждню
(Рано, обид, пообидї, вечар, ноц)
Цо робили рано, вечар .....?
VI. ХВИЛЯ
Термини (рок, мешац, дзень, годзина, минута)
У котрим мешацу сом ше народзил?
Кельо ходзин, на кельо ходзин?
Минимални вимоги на концу 4.року
1. | Школяр треба же бы нарозумил инструкциї професора. |
2. | Най позна и нарозуми познати слова |
З. | На диктованє най школяр зна написац кратки тексти. |
4. | Читанє наглас най будзе тирваце. |
5. | Важнє же би розумил цо чита, то ше контролує зоз питанями. |
6. | Най ше научи кратки верши, присловки, писнї. |
Детални преписаня на концу 6. року
УЧЕБНИ МА ТЕРИАЛ
- Вигварянє безакцентних сонантох
- Вигварянє твардих и мегких консонантох и їх правопис
- Дїєсловни категорії
- (докончени - недокончени дїєслова)
- Будучносц недокончених дїєсловох
- Наглашка повторююцого питаня
- наглашка процивного виреченя
- Фонетични и правописни правила гласох: к, ж, х, г, ґ, ц, ч, м.
- Императив
- Пасивна форма дїєслова - повратни дїєслова
- Дїєслова котри виражую рухомосц
- Деклинация прикметнїкох
- Преширенє лексики русинского язика (500 нови слова)
Посмена и усмена коммуникация
- Розшированє лексики
- Драматизация
- Описованє, характеристика
- Сочинєнє о єдним дожицу
- Автобиоґрафия, писмо.
ТЕМИ
І. МОЙ ШВЕТ
Предоставлянє, упознаванє, що любиш, а цо нє.
Мойо вонкашнї и нукашнї прикмети.
ІІ. ФАMИЛИЯ И ШКОЛА
Члени фамилиї обновеня уж научених родзинских одношенйох. Занїманя
Бешеда о хижи, о дому зоз обширнєйшу лексику
Тип хижох
Цо дзе ше находзи у квартелї?
Як намесциц квартель?
Кухня и купатило
Пречо ходзиме до школи?
Предмети, питаня на ходзинох, раскази
Єден школски дзень
Школски швята, манифестациї
Шлебодни час у школи
Любим не любим школу?
Кто цо роби у фамилиї?
Кто дзе роби? Занїманя.
Каждодново костиранє. Стол.
Купованє
Тарговински центри, самопослуги
Роботни час. Робота. На котрим одзелєню цо може купиц.
ІІІ. У РЕСТОРАНУ
Єдловнїк- русински єдла, пица, и обичаї костираня
Идземе на госцину, ми маме
Розмиранє лексики єдлох и пица
Органи чуца - часци тела
У доктора: здравлє - хорота
Купованє - пияц
Кратко автобиография
IV. ЧАСЦИ РОКА
Календар, часци рока
Термини часу (часци дня, година, минута)
(розшированє лексики)
Хвиля, пременки хвилі (буря, мраз)
Роботи у року: - на полю, - у загради, - у овоцніку, - у лесе.
Швята у року (Крачун, Велька ноц, фашенги, оберачка грозна)
V. РОБОТА И ЗАНЇМАНЯ
Цо би сом любил робиц?
Кто, дзе, цо, зоз чим, як роби?
Части и ридки занїманя.
Занїманя родзичох
VI. ТРАНСПОРТИ
Файти транспорта
Порихтанє на путованє
Цо би сом указал/а туристом у своїм месце
Биваня, кед би сом бил туристицки водич
Минимални вимоги на концу 6.року
1. Най зна школяр одвитовац на питаня, нарозумиц вимоги профессора, дал на нїх одвити най зна и сам поставиц питаня.
2. Най зна повец дзе ше народзил, кельо ма роки.
З. Най зна кратки мадярски виреченя преложиц на русински.
4. Най зна школяр зоз правил формованьом буквох по правопису на диктованє напису прости русински текст.
5. Най ше научи два верши и писнї.
Детални преписаня на концу 8.року
УЧЕБНИ МА ТЕРИАЛ
- Середні ступень прикметнїка - компаратив
- Вираженє часу зоз аккузативом
- цали дати
- Система особних заменовникох
- Предлоги
- Морфосинтаксични характеристики у одрекаюцим виреченю
- Разлики мадярского и русинского язика
- Зложени виреченя зоз нєзависнима
- Читанє наглас
- Деклинация меновнїкох окремник
- Кратка форма прикметнїка
- Ступньованє присловнїкох
- Найчастейши типи предиката
- Лоґична наглашка и порядок словох у прекладу
- Преширенє лексики русинского язика (500 нови слова)
Усмена и писмена коммуникация
- Розширйованє лексики - Драматизация
- Описованє, характеристика
- Сочинєнє єдного дожица лєбо події
- Писмо, автобиоґрафия, интерю, дневник
ТЕМИ
І. ОДНОШЕНЯ МЕДЗИ ЛЮДЗОХ
Фамилийни живот. Домашня робота.
Швета, пайтаство, описованє вонкашносци чловека.
Виражованя чувству.
Вибираня профессії.
ІІ. ШКОЛСКИ ЖИВОТ
Школски живот
Одношеня професора - школяра
Виприповеданє школских традицийох
Вибор профессії, представа о будуцности
Школа
ІІІ. НАША ОКОЛИНА
Мой родний валал
Познати места нашого места
Предпоставянє (описованє) Казинцбарцики
Познати места Будапешта
Типи поселенїй
Валалски - варошски живот
Ростлини, квеца, древа (розширйованє лексики)
IV. ШЛЕБОДНИ ЧАС
Поняца шлєбодного часу и роботи
Способи провадзеня (шлебодного часу) - бависко, спорт, розвага.
Туризм
Розлични види спорту Швята, спорт
Кружки школи
Путованє, екскурсїи
Здравий способ живота и костиранє.
Медичні старостливости на Мадярску.
V. ПУТОВАНЄ
Кто, кеди, дзе путує?
Рихтованє, пакованє.
Способи и файти путованя
Обеспечене спаня
У готелу - виполньованє анкети
Телефонуванє
Пошта Пошїланє погляднїци родичам, пайташом.
У путованю упознал сам ше зоз пайташом, пайташков.
Стретнуце зоз туристами, котри ше заблудили
Туристички водич у Будапешту
VI. РУСИНСКА ЛИТЕРАТУРА
Автобиоґрафия и верши поетох и писательох, котри давно жили лєбо тераз жию Читанє русинских новинок.
Минимални вимоги на концу 8.року
1. Най зна школяр на тим язику пречитац єден текст.
2. Зоз прейдзених лекцийох най зна поставиц питаня на то дац одвити од 1-2 виреченьох и виприповедац змист текста.
3. Най зна найчастейши применовнїки.
4. Най зна даскелю верши, приповедки зоз култури того народу.
5. Най зна зоз тексту видвоїц просту информацию.
2. Русинске народознаня
(Про кажду форму виучованя)
Вимоги на концу 4. Класа
Учебни материал | Вимоги розвою | Минимални вимоги |
Упознаваня скорейшего живота русинскей меншини у Мадярску на основи приповеданя старих людзох. | Школяр най позна форми русинского будованя (пр. Церковна ставба), народне облечиво русинского чловека (фарба облеченя). | Школяр най ма основни знаня о живоце предкох русинского народа. |
Русински традициї . Присловки зоз Черехату. Зазберане писньох, байкох, Народних бавискох. | Русински язик дома и у школи. | Школяр най зна два церковни шпиванки и два писнї на памят. |
Присловки и легенди у Мучоню. | Треба знац розликовац диалекти синского язика. | |
Стари русински едла и їх ецепти. | Русински едла у фамилії. | Най зна школяр два едла. |
Виприповедац даскелю русински, кратки приповедки. | Направиц дзаку школяром ґу упознаваню культури предкох на основни русинских приповедкох. | Школяр най зна крашне виприповедац два кратки русински народни приповедки. Най зна тоти народни сходи дзе ше приповедки приповедаю. |
Важне пестоване традицийох: Правене писанкох по традицийох. Давни вельконоцни и крачунски дарунки и їх правене. | Представляне звикох (традицій) у русинских дзецинских вершох и кнїжкох. | Школяр най зна крашне виразне рецитовац два кратки русински писнї. Направиц три декорациї (писанки, украс на ядловец |
Русински валали и їх ґеографски условия на Мадярску, | Зазберованє сликох и других информацийох о животу русинских валалох, о робоце самоуправи меншини русинув. | Най зна пошоровац русински валали у Мадярску. Най зна школяр пошоровац членув самоуправи меншини синув. |
Зазберованє сликох материалох о прешлосци и терашньосци русинских валалох у Подкарпатю, Сербиї. | Русински валали у карти. | |
Погляд на культуру, на живот на пресельованє славянского народа. | Живот у русинских валалох нешка. | |
Пестованє традицийох у фольклору (приповедки, шпиванки, церковни шпиванки, верши). | Обичаї на свадзбох, дружбово верши по старих традицйох. Драматизация дзепоєдних приповедкох. Зазберованє старих бавискох и їх правенє. Вельконочни и крачунски обичаї и щедрованя. | Най зна школяр русински народни приповедки и народни шпиванки. |
Вимоги на концу 6. класса
Учебни материал | Вимоги розвою | Минимални вимоги |
Народни обичаї Русинох зоз Черехату. | Упознаванє предзенє и ткани. Местни традицийни майстерства. Народни обичаї на фаршенги, на крачун, на нови рок, давно и тераз. Народни шпиванки, танци, верши. Стари назви улїчкох и дилйовох у одним валалє. | Школяр най зна русински народни шпиванки, танци, обичаї. Най зна русински бависка зоз старих часох и най зна два зоз нїх и направиц. |
Прешлосц и терашностц славянских народув. | Уселованє восточних славянох,и їх преселованє под час Мариї Терезиї. Планове поселеніє | Най зна школяр условия пересельованя русинув. |
Русински историйни и ґеографски основни знаня. | Погляд на ґеографски условия Русинох у Бачкей, у Словакеи, у Канади, Полскей на України. | Най зна школяр показац на карти, дзе биваю Русини. |
Старе русинске костиранє и нешкайши єдла и їх поровнованє. | Поровнованє русинских и мадярских єдлох. | Най зна пошоровац. русински народни єдла. |
Погляц на каждньовни живот Русинох у Бачкей и у Подкарпатю. | Господарска робота у року. | Най зна школяр пошоровац найважнейши парастки роботи. |
Структури русинских валалох. | Стара руска кухня, стари кухньово ствари, и їх хоснованє. | Най зна школяр русински форми валала. |
Основни знаня народа, народних и етничних меншинох. | Заєднїчки живот вецей меншинох на уровню школяра. | Най зна школяр розликовац шлїдуюци понятя: народна и етнична меншина, нация, мацерински язик. Най ша зна о живоце меншинох. |
Познанє елементох русинского народного танцу. | Бависка у коло прости танци. Парний танец. Круговій танец. | Най зна школяр елементи славянских танцох (помалий зачаток, а рихлий конец). |
Скорейше и терайше русинске облечиво и розлика | Каждоднове и швяточне народне облечиво и їх назви у диалектох. | Най зна школяр пошоровац стари, найважнейши шмати, облечива. |
Вимоги на концу 8. класса
Учебни материал | Вимоги розвою | Минимални вимоги |
Улога и место русинскей литератури и швеце. | Найзначнейши русински писателе и поетове и їх роботи. Литература карпатских русинских реґионох Александер Павлович Александер Духнович ґабор Костельник "Я русин бил, єст и буду" | Школяр най зна двух русинских поетох и по єден верш од нїх. . |
Александер Духнович поет и його роботи, | Най знаю школяре познатих поетох и писательох їх роботи, їх циль и дїятельность. | |
История Русинох у Мадярску под час Ференца Ракоци ІІ. | Подкарпатски Русини прикапчаю ше ид повстаню мадярского князя, пана Мункача Ференца Ракоци ІІ.ого. | Най зна школяр дзе и кеди прикапчаю подкарпатски Русини ид повстаню. |
Положенє и животни условия Русинох под час Марії Терезії. | Мадярско, жем вельох народох (жительство звекшать ше зоз 4 на 8 милиони | Най зна школяр пошоровац 7 национальностей жиюцих под час Мариї Терезиї. |
История Русинох медзи двома (І. і ІІ.) войнами. | Улога народносцох после Трианона. Вимоги ревизиї. Заєнїчки живот: народносци Мадяре | Най зна школяр кратко розказати историю русинского і мадярского народув под час двох войнох . |
Розлики меджи протестантскей и грекокатолїцкей вири у Мадярску. | Який вплив мала реформация на русински народ у Мадярску, народ грекокатолїчней вири, | Най зна школяр основни елементи протестанскей и грекокатолїцней вири. |
История Русинох после другей шветовей войни. | Улога самоуправох меншин, їх вплив и политика . Основанє MARUSZE: Активіз. мадярских Русинох, уключиц ше до демократицкого розвою, политичне, правне и куль не представляне Русинох. | Най зна школяр о самоуправох меншин русинув, их предсидателюв. |
Улога меншини у одношеньох медзи народам. | Меншини у Мадярску, политика меншин, викладає русинского язика Мадярск . | Най зна школяр основни права меншин, жиюцих у Мадярску. |
Диалекти у Мучовю и у Комлушки. | Назначнейши морфолоґични характеристики русинского язика. | |
Спознати найвекши розличия на основи магнитофонуй записи. | Най зна школяр два диалекти синского язика Мадярску. | |
Традициї у обичайох и вирским живоце. | Поговорки и їх пояшненя Русинув жиюцих на Черехату. | Най зна школяр 5 поговорки иїх пояшнєня. |