1/2001. (I. 19.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 60. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest III. kerületi Szentlélek téren álló Szentháromság szoborcsoportot. A műemléki védelem a 18028 hrsz.-ú közterületnek a szoborcsoportot körülvevő bekerített részére és a kerítést kívülről övező 1 m széles sáv területére is kiterjed.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) A védett objektumon és kerítésén reklám nem helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1739. évi pestisjárvány után állított barokk fogadalmi emlék megőrzése.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerületi, 34200/1, 34200/2, 34200/3 és 34193 hrsz.-ú, Király utca 13. - Dob utca 16. szám alatti ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetként a 34201/4, 34204/2, 34201/1, 34194, 34185, 34186/2, 34186/1, 34187/1, 34187/2, 34188, 34189 és 34192 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám a védett ingatlanokon csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1901-1902 között Czigler Győző tervei alapján épült Gozsdu-udvar beépítésének, városszerkezeti szerepének, építészeti értékeinek, megmaradt eredeti részleteinek megőrzése.

3. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Győr megyei jogú város, 3929 hrsz.-ú, Baross Gábor u. 42. szám alatti ingatlant, az egykori "Frigyes főherceg" gyalogsági laktanyát. A műemléki védelem az ingatlan teljes területére, a pavilonos beépítési módra, valamint a mellékletben felsorolt épületekre terjed ki. Az ingatlanon álló többi épületre a műemléki védelem nem terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a győri 3994, 3995 és 3996 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védett ingatlanon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1897-ben épített laktanya városszerkezeti jelentőségének megtartása, a pavilonos elrendezésű együttes tér- és tömegkompozíciójának, a mellékletben felsorolt épületek várostörténeti, építészeti és technikatörténeti értékeinek megőrzése.

4. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen megyei jogú város, 6364/12 hrsz.-ú, Csengő u. 4. szám alatti ingatlanon a volt Pavillon-, majd Bocskai-laktanya főépületi ikertömbjét és az épületeket összekötő díszkapu építményét. Az ingatlanon álló többi épületre a műemléki védelem nem terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 6364/12 hrsz.-ú ingatlan teljes területét, a 6364/11, a 6364/7 és 6364/10 hrsz.-ú ingatlanokat, a 6346 hrsz.-ú és 6364/1 hrsz.-ú ingatlanoknak a műemlék előtti, azaz a műemléktől nyugatra eső részét, valamint a 6364/8 hrsz.-ú útnak a 6364/7 és 6364/10 hrsz.-ú ingatlanok közötti szakaszát jelölöm ki.

(3) Reklám a védett épületen nem, az ingatlan többi részén pedig csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 18-19. században épült laktanya pavilonos beépítésének és parkjának megtartása, a főépületek építészeti, várostörténeti értékének, a lovagterem belsőépítészeti kialakításának, mennyezetfestésének megőrzése.

5. §

(1)[1] Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúhadház városban a Bocskai téren lévő 10004/2 hrsz.-ú ingatlant, a református templom épületét a hozzá tartozó földterülettel együtt.

(2) Műemléki környezetként a hajdúhadházi 10001, 10003, 10004/1, 10005, 10006, 10884, 10885/1, 10886/1, 10886/2, 10888/2, 12067/1, 12074/1, 12074/5, 12076, 12078/2, 12080, 12081, 12082, 12101/5 és 12102/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám a védett épületen nem, az ingatlan többi részén pedig csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékeket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1870-1872-ben Szkalnitzky Antal tervei alapján felépült neoromán stílusú református templom városképformáló tömegének, építészeti és belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

6. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Szombathely megyei jogú város, 2164/8 és 2164/11 hrsz.-ú, 11-es Huszár út 40. szám alatti ingatlanokat, a volt lovassági laktanya épületegyüttesét. A műemléki védelem kiterjed az ingatlanok teljes területére, a 11 db meglévő épületre (parancsnoki épület, főtiszti lakóház, tiszti lakóház, altiszti lakóház, 6 db legénységi lakóépület, 1 db még álló istállóépület), valamint az utcai öntöttvas kerítésre.

(2) Műemléki környezetként a szombathelyi 2164/9 hrsz.-ú, a 2164/10 hrsz.-ú (közterület), a 2165 hrsz.-ú (általános iskola) és a 2211/1 hrsz.-ú (park) ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékegyüttest III. kategóriába sorolom.

(4) Reklám védett épületeken nem, a védett ingatlanok többi részén pedig csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1888-ban Pártos Gyula és Rauscher Miksa tervei szerint emelt tégla-architektúrás épületegyüttes pavilonos beépítésének, valamint a még eredeti formában álló 11 db épület, utcai kerítés és park építészeti, kertépítészeti értékének megőrzése.

7. §

(1)[2] Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Zajta, 33, 34 és 35 hrsz.-ú, Kossuth utca 48-50. szám alatti ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetként a zajtai 32, 36, 107, 108 és 109 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(4) A védett ingatlanokon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A védetté nyilvánítás célja a telken álló két kb. 150 éves épület, a kéttraktusos sváb lakóház és a fatornácos szatmári típusú lakóház faluképi értékének, gazdag építészeti részleteinek, szabadkéményének, kemencéjének, fafödémeinek, eredeti nyílászáróinak megőrzése.

8. §[3]

9. §[4]

10. §

A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Rockenbauer Zoltán s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

Melléklet az 1/2001. (I. 19.) NKÖM rendelethez

Győr, Baross Gábor utca 42. hrsz. 3929

Frigyes főherceg gyalogsági laktanya, helyszínrajz m = 1:1000

Műemlékké nyilvánított épületek:

1/A, 1/B legénységi épületek

2. főtiszti épület

3. altiszti épület

4. lőszer- és fegyverraktár

5. tömlöcépület