22/2001. (X. 10.) KöM rendelet

a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről[1]

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (2) bekezdésének aa) és ad) pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya:

a) a hulladék lerakással történő ártalmatlanítására (a továbbiakban: lerakás), illetve a hulladéklerakók engedélyezésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre,

b) a lerakással ártalmatlanítható hulladékokra,

c) a lerakók felülvizsgálatára terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az iszap (beleértve a szennyvíziszapot vagy komposztot, a kotrási műveletekből származó iszapot és egyéb iszapokat) talajon történő szétterítésére (talajba juttatására) trágyázás vagy talajjavítás céljából;

b) a tereprendezésre vagy építési célokra alkalmas inert hulladéknak hulladéklerakóban történő hasznosítására;

c) a nem veszélyes kotrási iszapok vízparti lerakására, amennyiben az iszapot abból a mederből emelték ki, melynek a partján elhelyezik, továbbá nem veszélyes iszap felszíni vízbe történő elhelyezésére;

d) az ásványi alapanyagok kitermelése során (feltárásból, kitermelésből, kezelésből és tárolásból) keletkező, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó termeléstechnológiából származó nem szennyezett anyag vagy nem veszélyes hulladék lerakására.

Értelmező rendelkezések

2. §

a) Hulladéklerakás: a hulladékok és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása céljából végzett, közegészségügyi és környezetvédelmi, valamint meghatározott biztonsági követelmények, műszaki védelmi előírások betartásával megvalósított, a földtani közeg felszínén vagy a közegben történő elhelyezés.

b) Hulladéklerakó telep (a továbbiakban: hulladéklerakó): a hulladéklerakás feladatát megvalósító építmények összessége. Hulladéklerakónak minősül:

ba) az üzemi hulladéklerakó, amelyben a hulladék termelője saját telephelyén valósítja meg az általa termelt hulladék lerakását; valamint

bb) az olyan állandó (vagyis több mint egy éven túli) üzemeltetésre létesített építmény is, melynél az üzemelés időtartama meghaladja:

- az újrahasznosítási, kezelési célú tárolás esetén a három évet,

- az ártalmatlanításra való elszállítás előtti tárolás esetén az egy évet.

c) Csurgalékvíz: minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, vagy amelyet a hulladéklerakó magában tart, illetőleg amely a csurgalékvízgyűjtő rendszeren elvezetésre kerül.

d) Hulladéklerakó-gáz: minden olyan gáz, amely a hulladéklerakóba elhelyezett hulladékból fejlődik.

e) Üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a hulladéklerakó előírásszerű létesítéséért, üzemeltetéséért, illetve utógondozásáért felelős, a különböző szakaszokban adott esetben egymástól eltérő személy vagy szervezet.

f) Meglévő hulladéklerakó: az a hulladéklerakó, amelyet 2001. július 16-ig engedélyeztek.

A hulladéklerakás általános szabályai

3. §

(1) Új hulladéklerakót létesítésének engedélyezésekor, a meglévőt 2003. január 1-jéig - e rendelet szabályai szerint - a következő kategóriákba kell besorolni:

a) veszélyeshulladék-lerakó,

b) nem veszélyeshulladék-lerakó,

c) inerthulladék-lerakó.

(2) A hulladéklerakók létesítésével és üzemelésével, a hulladékátvétel követelményeivel, valamint az ellenőrzési és megfigyelési eljárásokkal kapcsolatos minden hulladéklerakó kategóriára vonatkozó általános műszaki előírásokat e rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei határozzák meg.

(3) Hulladéklerakással csak az előkezelt hulladékok ártalmatlaníthatok, kivéve az inert hulladékokat és azokat a hulladékokat, melyek előkezelése az elérhető legjobb technikával nem valósítható meg.

4. §

(1) Tilos elhelyezni a 3. § szerinti hulladéklerakókon:

a) folyékony hulladékot;

b) nyomás alatti gázt;

c) a hulladéklerakás körülményei között a Hgt. 2. számú melléklete szerint:

ca) robbanásveszélyes,

cb) maró,

cc) oxidáló,

cd) tűzveszélyes,

ce) fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állategészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot;

d) használt egész gumiabroncsot 2003. július 1-je után, a hulladéklerakó-építés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsok, valamint a kerékpár gumiabroncsok és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsok kivételével, továbbá az aprított használt gumiabroncsot 2006. július 1-je után;

e) előkezelés nélküli szennyvíziszapot;

f) állati hulladékot;

g) minden más típusú hulladékot, mely nem elégíti ki az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott átvételi követelményeket.

(2) Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való elhelyezés követelményeinek.

5. §

(1) A 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott kategóriájú hulladéklerakóban - a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály figyelembevételével - a következő hulladékok lerakása engedélyezhető:

a) veszélyeshulladék-lerakóban történő elhelyezéssel veszélyes hulladékok;

b) nem veszélyeshulladék-lerakóban történő elhelyezéssel:

ba) települési szilárd hulladék, amely kielégíti a nem veszélyeshulladék-lerakóban átvehető hulladékra az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelően megállapított átvételi követelményeket,

bb) egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket,

bc) biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, amelyben a fekál coli és a fekál sterptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent,

bd) az előkezelés (befoglalás, beágyazás) után, nem veszélyes hulladékként kezelhető veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a 2. számú melléklet szerinti átvételi követelményeket;

c) inerthulladék-lerakóban való elhelyezéssel csak inert hulladéknak minősülő hulladék.

(2) Az (1) bekezdés bd) pontjában meghatározott hulladékokat a biológiailag lebontható hulladékoktól elkülönítve, külön kazettában kell lerakni.

6. §

Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hulladék lerakása esetén az üzemeltetőnek az e rendelet 3. számú mellékletének 4. pontja szerint igazolnia kell a illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára (a továbbiakban: felügyelőség) a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának a Hgt. 56. § (7) bekezdés a), b), és c) pontjai szerinti csökkentését.

7. §

A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó kiépítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és legalább 30 évig történő utógondozásának becsült költségét.

Hulladéklerakó létesítésének engedélyezése

8. §

(1) Hulladéklerakó abban az esetben létesíthető, amennyiben megfelel az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott feltételeknek.

(2) A hulladéklerakó létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező és az üzemeltető nevét, címét és KSH azonosító kódját (ha a kérelmező és az üzemeltető nem azonos);

b) a földhivatalnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyét;

c) elvi építési engedélyt;

d) a lerakandó hulladék típusainak leírását, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti kódszámát és tervezett összes mennyiségét;

e) a lerakás során alkalmazandó technológia és műszaki védelem leírását, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére alkalmazandó leghatékonyabb megoldások figyelembevételével;

f) a hulladéklerakó tervezett teljes befogadó kapacitását a tartalékterületek figyelembevételével;

g) a helyszín leírását, beleértve annak hidrogeológiai és geológiai jellemzését;

h) üzemeltetési tervet (pl. a lerakásra tervezett hulladék típusától függően keletkező hulladéklerakó-gáz gyűjtési-kezelési rendszerének megoldása);

i) a környezeti elemekben előre nem látható esemény vagy ismeretlen ok miatt bekövetkező károsodás esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenységre vonatkozó kárelhárítási tervet;

j) a javasolt mérési, megfigyelési és ellenőrzési tervet;

k) a lezárással és az utógondozással kapcsolatos tevékenységek tervét;

l) a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben azt külön jogszabály előírja;

m) a hulladéklerakó utógondozására szolgáló pénzügyi források bemutatását.

9. §

A felügyelőség a hulladéklerakó létesítését, illetőleg további működését akkor engedélyezi, ha

a) a hulladéklerakó létesítésének céljai, létesítési körülményei megfelelnek az országos hulladékgazdálkodási terv céljainak, a létesítéssel érintett terület területi és helyi hulladékgazdálkodási terveinek, illetve területfejlesztési és településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának;

b) a hulladéklerakó létesítése és működése megfelel a külön jogszabályokban, illetve az e rendeletben foglalt követelményeknek;

c) a kérelmező a lerakás megkezdése előtt a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti megjelölésével megfelelően igazolta, hogy teljesíteni tudja az e rendelet előírásai alapján kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást.

10. §

(1) A hulladéklerakó létesítésének engedélyezése során a felügyelőség minden esetben:

a) figyelembe veszi a lerakó befogadóképességét és a lerakásra kerülő hulladék típusát, illetve mennyiségét;

b) meghatározza a lerakott hulladék minősége figyelembevételével a mintákban vizsgálandó alkotórészek körét (hulladékmintában, csurgalékvízben, figyelőkút vizében, felszíni vízben).

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a hulladéklerakó kategóriáját;

b) a hulladéklerakóban lerakható hulladékok jegyzékét, e körben:

ba) a hulladékok típusainak meghatározását,

bb) a hulladéklerakón elhelyezhető hulladék összmennyiségét, valamint szükség szerint az egyes hulladéktípusok maximálisan elhelyezhető mennyiségét;

c) a hulladéklerakó kiépítésre engedélyezett teljes befogadóképességét;

d) a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének kiépítését, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építmények, berendezések kiépítését, illetve beszerzését;

e) a hulladék átvételre és a lerakás technológiai eljárásaira vonatkozó követelményeket;

f) a hulladéklerakó megfigyelési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó követelményeket, beleértve az e rendelet 3. számú melléklet 3. B. pontja szerinti, rendkívüli esetre megállapított tervnek megfelelő ellenőrzési követelményeket;

g) a lezárás és utógondozás előzetes követelményeit;

h) az engedélyesnek a felügyelőség számára történő évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségeit;

i) települési hulladékok lerakása esetén a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom Hgt. 56. § (7) bekezdése szerinti csökkentésére vonatkozó követelményeket;

j) a települési szilárdhulladék-lerakóban technológiai céllal (lerakóhelyi útépítés, takarás, területkiegyenlítés stb.) felhasználható inert hulladék mennyiségét.

(3) A létesítési engedéllyel rendelkező hulladéklerakó üzembe helyezése előtt a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a hulladéklerakó kiépítettsége, felszereltsége, az ott foglalkoztatottak felkészültsége megfelel-e a létesítési engedélyben előírt feltételeknek.

A hulladéklerakó üzemeltetése

11. §

(1) A hulladéklerakó üzemeltetését a felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési terv szerint kell végezni.

(2) Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell különösen:

a) a hulladék beszállítási-átvételi szabályait;

b) a hulladéklerakás technológiai előírásait, és a lerakáshoz kapcsolódó szükséges védelmi intézkedéseket és a hulladéklerakó-gáz kezelési tervét;

c) a lerakás irányításának és ellenőrzésének módját, szabályait;

d) a lerakási technológia során alkalmazott létszám- és eszközigényeket;

e) a lerakott hulladék nyilvántartásának rendjét;

f) a mérési, megfigyelési és ellenőrzési rendszert;

g) a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi, őrzésvédelmi, rendészeti, szervezeti és működési utasításokat és szabályzatokat;

h) kárelhárítási tervet.

(3) A kárelhárítási tervnek tartalmaznia kell az esetleges üzemzavarokból, továbbá a rendkívüli külső hatásokból eredő környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve a bekövetkező károk elhárításához szükséges intézkedéseket, a felhasználható anyagokat és felszereléseket, valamint a védekezés rendjét.

(4) Az üzemeltetőnek a hulladéklerakó működtetéséhez külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és a hulladéklerakó dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást biztosítania kell.

12. §

A hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően a beszállításkor - illetve ugyanazon típusú hulladék sorozatos beszállítása esetén az első alkalommal - a hulladék birtokosának igazolnia kell, hogy a beszállított hulladék az adott hulladéklerakón, a vonatkozó engedélyben előírt feltételek szerint átvehető, és kielégíti az e rendelet 2. számú mellékletében előírt átvételi követelményeket.

13. §

(1) Az üzemeltetőnek a hulladék átvételekor (beérkeztetés):

a) ellenőriznie kell, hogy a hulladék típusát és minősítését (veszélyességét) megállapító dokumentáció megfelel-e az előírásoknak, és azonosítható-e a beszállított hulladék és annak mennyisége;

b) szükség szerint ellenőrzéseket kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a beszállított hulladék megfelel-e a birtokos által átadott, a hulladék minősítését tartalmazó dokumentációban meghatározottaknak;

c) el kell végeznie az e rendelet 2. számú melléklet 2. pontjának végrehajtása céljából a hulladék szemrevételezéssel történő vizsgálatát a hulladéklerakóra való beérkezési helyen és a lerakás helyén. Ha szemrevételezéssel a beszállított hulladék összetétele nem állapítható meg, reprezentatív mintavétel szükséges.

(2) Nyilvántartást kell vezetnie a lerakott hulladék mennyiségéről és jellemzőiről, különösen:

a) a hulladék eredetéről,

b) a termelő, birtokos megjelöléséről,

c) a beszállítás időpontjáról,

d) veszélyes hulladék lerakásakor a lerakás pontos helyéről.

(3) A reprezentatív mintavételből származó vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább l hónapig meg kell őrizni.

(4) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakón fogadott egyes szállítmányok átvételekor minden esetben írásos átvételi elismervényt köteles adni.

(5) Ha a hulladéklerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt vagy annak egy részét nem veszi át, akkor a visszautasításról haladéktalanul értesítenie kell a felügyelőséget.

14. §

(1) A hulladéklerakó üzemeltetője rendszeresen köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben foglalt előírások betartását, különös tekintettel a következőkre:

a) az elsődleges technológiai építmények és berendezések (lerakó-, tárolóterek, hulladéklerakó-gáz kezelő rendszer, illetve műtárgyak) műszaki állapota és állapotváltozása;

b) a hulladéklerakó szivárgásának, illetve a csurgalék-vízgyűjtő rendszerének megfigyelésére szolgáló eszközök, berendezések működőképessége;

c) a felszín alatti vizek minőségének alakulása, meghatározott gyakorisággal figyelemmel kísérve az engedélyben meghatározott komponenseket, az ott meghatározott megfigyelési területen;

d) a hulladéklerakó területéről elvezetett szennyvizek (pl. csurgalékvíz, szennyezett csapadékvíz) minősége;

e) a biztonsági célokat szolgáló létesítmények és berendezések, vízelvezető és vízkezelő rendszerek működőképessége.

(2) A hulladéklerakó üzemeltetőjének az üzemeltetés során alkalmaznia kell az e rendelet 3. számú melléklete előírásainak megfelelő ellenőrzési és megfigyelési programot.

(3) Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a felügyelőséget 8 napon belül értesíteni, illetőleg a szennyezés megszüntetésére vonatkozó hatósági rendelkezésekben előírtakat azonnal megkezdeni, és saját költségén végrehajtani.

(4) Az üzemeltetőnek a mintavételezéseket és a minták elemzését az erre akkreditált laboratóriummal kell végeztetnie.

15. §

A felügyelőség a hulladéklerakó engedéllyel nem rendelkező, nem üzemszerű, illetve az engedélyben előírtaknak nem megfelelő működtetése esetén a hulladéklerakó üzemeltetését korlátozza, felfüggeszti, illetőleg az üzemeltetőt a hulladéklerakó lezárására, valamint környezetszennyezés vagy környezetkárosodás esetén kármentesítésre kötelezi.

A hulladéklerakó lezárása és utógondozása

16. §

A felügyelőség az üzemeltetőt határidő tűzésével a hulladéklerakó egészének vagy egy részének lezárására kötelezi, ha

a) az engedélyben meghatározott és a lezárásra vonatkozó feltételek teljesülnek;

b) az arra hatáskörrel rendelkező hatóság vagy az üzemeltető a lezárást kezdeményezi.

17. §

(1) A hulladéklerakó lezárására vonatkozó kötelező határozatban a felügyelőség utógondozási időszakot határoz meg. A felügyelőség az utógondozási időszak véghatáridejének meghatározásakor figyelembe veszi azt az időtartamot, ameddig a hulladéklerakó még veszélyt jelenthet a környezetre.

(2) A lezárt hulladéklerakó karbantartásáért, megfigyeléséért és ellenőrzéséért az utógondozási időszakban az üzemeltető felelős az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével.

(3) Az utógondozás időszakában az üzemeltető köteles az észlelt környezetszennyezésről a felügyelőséget értesíteni, és a szennyezést megszüntetni, valamint az esetleges környezetkárosodás felszámolására vonatkozó hatósági rendelkezéseket a saját költségén végrehajtani.

18. §

(1) A meglévő hulladéklerakók esetében Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a hulladéklerakó üzemeltetője elkészíti és a felügyelőségnek jóváhagyásra benyújtja a hulladéklerakó további működésére, illetőleg fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet, melynek tartalmaznia kell a 9. §-ban foglalt követelmények teljesítését biztosító tervrészleteket, adatokat és minden egyéb rendezési, fejlesztési tervet.

(3) Az intézkedési terv alapján a felügyelőség dönt arról, hogy a hulladéklerakó üzemeltetése ideiglenesen folytatható-e a tervben foglaltak megvalósításáig.

(4) A felügyelőség a jóváhagyott intézkedési terv alapján határidő kitűzésével engedélyezi a szükséges beruházási munkák megvalósítását. A határidő legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott időpontig terjedhet.

(5) A felülvizsgálat alapján tovább működtethető lerakók esetében az e rendelet mellékletei szerint a fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervben meghatározott műszaki építmények, hulladékvizsgálati, átvételi, kezeléstechnikai, ellenőrzési és megfigyelési feltételek rendelkezésre állását legkésőbb 2009. január 1-jéig teljesíteni kell.

(6) Az e rendeletben meghatározott előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók lezárásáról a felügyelőség intézkedik.

Jelentéskészítés és adatszolgáltatás

19. §

(1) Az engedélyben előírt gyakorisággal, de legalább évenként egyszer - első ízben 2003-ban - az üzemeltető az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján összefoglaló jelentést készít a felügyelőség részére a hulladéklerakó üzemeltetése és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről a gyűjtött vizsgálati eredményekről.

(2) Az üzemeltetőnek, az (1) bekezdésben meghatározott összefoglaló jelentést, legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-áig meg kell küldenie az illetékes felügyelőség részére.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet veszélyeshulladék-lerakók létesítésére vonatkozó szabályait 2002. január l-je után kell alkalmazni.

(3) A 2001. július 16-a és e rendelet hatálybalépése között engedélyezett hulladéklerakókra a meglévő hulladéklerakókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 10-11. §-ai.

(5) Az e rendelet 5. § (1) bekezdés bc) pontja szerinti előkezelést 2002. december 31-től kell alkalmazni.

21. §

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelvvel összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz.

Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelethez

Hulladéklerakó kialakításának követelményei

1. A hulladéklerakó elhelyezése

1.1. Hulladéklerakó helyének megválasztásánál az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

Hulladéklerakót az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével, valamint helyi építési szabályzatával összhangban, az országos településrendezési és építési követelmények betartása mellett lehet telepíteni.

A hulladéklerakó csak ipari övezetben, illetve - a rendezési terv alapján - külterületen létesíthető. A hulladéklerakó telekhatára és a meglévő vagy a település(ek) általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület(ek), védett természeti területek, mezőgazdasági területek között a védőtávolságot a környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint

- veszélyeshulladék-lerakó esetén: 1000 m,

- nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m,

- inerthulladék-lerakó esetén: 300 m.

A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál

- a területfejlesztési,

- a terület- és településrendezési,

- a tájvédelmi,

- a föld mint környezeti elem, különösen a termőföld védelmével kapcsolatos,

- a geotechnikai, környezet- és vízföldtani,

- a felszíni és felszín alatti vízvédelmi,

- a levegőtisztaság-védelmi,

- a közegészségügyi,

- a természetvédelmi,

- a hulladékgazdálkodási

- a tűzvédelmi

szempontokat figyelembe kell venni, különös tekintettel a következő követelményekre:

= a hulladéklerakó határának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága,

= ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása,

= a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés érzékenysége,

= a terület földtani és hidrogeológiai adottságai,

= árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen,

= természeti vagy kulturális örökség védelme.

Hulladéklerakó nem telepíthető:

- a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken,

- erősen erózióveszélyes területeken,

- felszíni mozgásveszélyes területeken,

- minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt kőzetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények, illetve tektonikailag erősen tagolt kőzetösszletek találhatók,

- külön jogszabály szerint az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítási szolgáló vízkivételek kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső, külső védőövezetein, illetve hidrogeológiai "A" védőterületein,

- természeti oltalom alatt álló területen,

- energiaszállító vezeték védősávjában,

- működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, illetve bányaművelésre előzetesen kijelölt terület fölött,

- olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medve-gyev-Sponhauer-Karnik skálán,

- árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen,

- magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint, illetve a felszín alatti víz nyomásszintje legalább 1,0 méterre legyen).

Veszélyeshulladék-lerakó a külön jogszabály szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen nem létesíthető.

1.2. A hulladéklerakót csak akkor lehet engedélyezni, ha a hulladéklerakó telepítési jellemzői (tekintettel a fenti követelményekre, és a szükséges védelmi intézkedésekre) arra engednek következtetni, hogy a hulladéklerakó nem okoz jelentős környezeti veszélyt.

2. A csurgalékvizek és csapadékvizek kezelése és minőségük figyelemmel kísérése

A csurgalékvizek és a csapadékvizek kezelése és minőségük figyelemmel kísérése során az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani, külünösen:

- a lerakott hulladékon átszivárgó csurgalékvíz ellenőrzése,

- annak megelőzése, hogy felszíni víz és/vagy csapadékvíz kerüljön a lerakott hulladékba (inerthulladék-lerakónál nem kötelező alkalmazni),

- a csurgalékvíz gyűjtése, olyan csurgalékvíz gyűjtő és szigetelőrendszer kiépítésével, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjen a csurgalékvíz felhalmozódása a hulladéklerakó alapjánál,

- a hulladéklerakón gyűjtött, a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelentő csurgalékvíz és csapadékvíz olyan kezelése, hogy azok minősége megfeleljen a jogszabályokban és szabványokban az elvezetésre előírt követelményeknek.

3. A hulladéklerakó kialakítása

Az egyes hulladéklerakó kategóriákra vonatkozó szigetelés kialakításának követelményeit az e rendelet l-3. függelékei mutatják. A követelmények az e rendelet hatálybalépése után épülő hulladéklerakókra vonatkoznak.

3.1. A hulladéklerakót úgy kell kialakítani, hogy ne szennyezze a felszín alatti és a felszíni vizeket, valamint a körülötte elhelyezkedő földtani közeget. A földtani közeg, a felszín alatti és felszíni víz védelmét a működési időszakban természetes anyagú réteg és az aljzatszigetelés együttes alkalmazásával, a lezárás utáni időszakban az aljzatszigetelés megléte mellett a természetes anyagú réteg és felső (lezáró) szigetelés együttes alkalmazásával kell elérni.

3.2. A földtani közeg szigetelési és szennyezőanyag visszatartó-képességének hatékonyságát az határozza meg, hogy a hulladéklerakó alatti és a hulladéklerakót körülvevő geológiai, hidrogeológiai és geotechnikai feltételek megfelelő védelmet nyújtanak-e a földtani közeget és a felszín alatti vizet fenyegető potenciális veszély elhárítására.

A hulladéklerakó alapját és oldalait olyan természetes anyagú rétegből kell megépíteni, amely legalább az alábbiakkal egyenértékű szivárgási tényező értékeket és vastagsági követelményeket elégít ki:

- veszélyeshulladék- k £ 1,0 x 10-9 m/s;

lerakónál: vastagság ³ 5 m,

- nem veszélyes- k £ 1,0 x 10-9 m/s;

hulladék-lerakónál: vastagság ³ l m,

- inerthulladék- k £ 1,0 x 10-7 m/s;

lerakónál: vastagság ³ l m,

(m/s=méter/másodperc).

Amennyiben a fenti tulajdonságokkal rendelkező természetes szigetelőréteg nem áll rendelkezésre, úgy ezzel egyenértékű szivárgási tényező értéket biztosító minimum 0,5 méter vastagságú kiegészítő épített szigetelőréteg kialakítása szükséges. Egyenértékűnek tekinthető az a két szigetelőréteg, amelyeket az alkalmazás feltételei mellett azonos kumulatív transzport jellemez.

3.3. A hulladéklerakó szigetelése

Csurgalékvíz gyűjtés és aljzat szigetelés

Az épített szigetelőréteg minimális vastagsága 0,5 m, amely szükség szerint több szigetelőanyag-réteg kombinációjával is elérhető. A hulladéklerakó szigetelőrendszerének fenékszintje és a maximális talajvíz szintje között legalább l méter távolságot kell tartani.

A környezetre potenciálisan veszélyes tényezők (csurgalékvíz) keletkezésének megakadályozása, felső (lezáró) szigetelés kialakításával történik.

Felső (lezáró) szigetelés

3.4. Ha az előzetes felmérések alapján a hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy a hulladéklerakó nem jelent potenciális veszélyt a földtani közegre a felszín alatti vagy a felszíni vízre, a levegőre, a felügyelőség jogosult a fenti 3.2. és 3.3. pontban foglalt követelmények mérséklésére.

3.5. A tervezett hulladéklerakó területén a szivárgási tényező meghatározásához használandó módszerre vonatkozóan külön útmutató jelenik meg. A csugalékvíz gyűjtő és szigetelési rendszer kialakítására, valamint a hulladéklerakó lezárásához szükséges felületi szigetelés kialakítására vonatkozó technikai eljárásokra vonatkozóan külön útmutató jelenik meg.

4. Hulladéklerakó-gáz ellenőrzése

4.1. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a hulladéklerakóban termelődő gáz feldúsulásának és migrációjának ellenőrzésére (e rendelet 3. számú melléklete).

4.2. A hulladéklerakóban termelődő gázt minden olyan hulladéklerakóban gyűjteni kell, amelyben biológiailag lebontható hulladékot fogadnak. Üzemeltetés közben a gázkinyerést biztosítani kell. A gázt kezelni és lehetőség szerint hasznosítani kell.

4.3. A 4.2. pont szerinti gázt úgy kell gyűjteni, kezelni és felhasználni, hogy a környezet szennyezésének és az emberi egészség károsításának veszélye a lehető legkisebb legyen.

5. A hulladéklerakó működéséből származó zavaró hatások és veszélyek

Intézkedéseket kell tenni, hogy minimumra csökkenjenek a hulladéklerakó működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek, amelyek az alábbi formákban jelentkezhetnek:

- légszennyezés, elsősorban a hulladéklerakó kiporzásából származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások,

- szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés,

- forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés,

- madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás,

- aeroszolok képződése,

- tűzesetek.

6. A hulladéktömeg elcsúszás elleni és a lerakó szigetelésének süllyedés elleni állékonysága

A hulladékot a hulladéklerakón úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a hulladéktömeg és az ahhoz tartozó szerkezeti elemek stabilitása, különös tekintettel a megcsúszások elkerülésére. Épített szigetelőréteg alkalmazásakor meg kell győződni arról, hogy a hulladéklerakó aljzata - figyelembe véve a hulladéklerakó kialakítást - biztosítják-e a stabilitást ahhoz, hogy elkerülhető legyen a szigetelőréteget veszélyeztető süllyedéses földmozgás.

7. A hulladéklerakó őrzése

A hulladéklerakót kerítéssel körül keríteni és őrizni kell, hogy a hulladéklerakóra való illetéktelen bejutást megakadályozzák. A kapukat munkaidőn túl zárva kell tartani. Az ellenőrzési rendszer és az egyes létesítmények megközelítési rendszere tartalmazzon olyan intézkedési programot, amely jelzi és távol tartja az illegális hulladéklerakást a hulladéklerakó építményeitől.

8. A hulladéklerakó főbb kiegészítő építményei

8.1. A hulladéklerakót - a beszállított hulladék tömegének megállapítása céljából - a gyűjtő-szállító járművek mérésére alkalmas mérleggel (hídmérleg) kell felszerelni.

8.2. A hulladéklerakót úgy kell bekeríteni és olyan véderdőt (többszintes, sűrű, fás-bokros zöld sáv) szükséges létesíteni, hogy a hulladéklerakóról a hulladék ne szóródjék ki a közutakra és a környező földterületekre.

8.3. A hulladéklerakó területén kezelőépület szükséges, amelyben a számítógépes nyilvántartás feltételeit, valamint a dolgozók külön jogszabály szerinti* szociális helyiségeit is biztosítani kell.

8.4. A hulladéklerakó területén az elektromos energia ellátásról, a térvilágításról, a vízellátásról, valamint a kommunális szennyvízelvezetésről és -kezelésről gondoskodni kell.

2. számú melléklet a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelethez

Hulladék átvételével kapcsolatos követelmények

1. Általános követelmények

1.1. A különböző kategóriákba tartozó hulladéklerakókban átvehető hulladékok típusait e rendelet 5. §-a határozza meg. Az alábbi követelményeket figyelembe kell venni az egyes hulladéklerakók saját - vagyis az e rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, az engedélyben meghatározott átvehető hulladékok - jegyzékének összeállításánál.

1.2. Egy meghatározott hulladéklerakó kategória esetében az átvételi követelményekre vonatkozó előírásokat az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani:

- a hulladéklerakót körülvevő környezet (elsősorban a földtani közeg, a felszín alatti és a felszíni vizek) védelme,

- a környezetvédelmi rendszerek (pl. kiépített műszaki védelem (aljzat) és csurgalékvíz-kezelő rendszerek) védelme,

- a hulladéklerakón belüli kívánatos hulladékstabilizálódási folyamatok védelme,

- az emberi egészség veszélyeztetése elleni védelem. Az engedélyben előírásra kerülő, a hulladék tulajdonságára alapozott átvételi és lerakási követelmények:

- a lerakásra kerülő hulladék összetételének ismerete,

- a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebontható szerves anyag mennyiségének korlátozása,

- a szerves hulladék komponensek biológiai lebonthatóságával kapcsolatos követelmények (6. §) betartása,

- egyes meghatározott védelmi követelmények teljesíthetőségével kapcsolatban a kockázatos anyagok mennyiségére vonatkozó korlátozások,

- egyes meghatározott védelmi követelmények teljesíthetőségével kapcsolatban a kockázatos anyagok potenciális és várható átmosódási tulajdonságaira vonatkozó korlátozások,

- a hulladék és a keletkező csurgalékvíz ökotoxikológiai tulajdonságainak ismerete.

2. A hulladék vizsgálatának és átvételének általános szabályai

Helyszíni ellenőrző vizsgálat. Ez gyors ellenőrző módszerekből áll, amelyek célja megerősíteni, hogy a hulladék azonos e a lerakó engedélye szerint átvehető és a kísérő okmányban leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálat a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő átvizsgálásából, szükség szerint reprezentatív mintavételből áll a hulladéklerakón való kirakás előtt és után.

3. Mintavétel hulladékból

A hulladékból történő mintavételt és vizsgálatokat az érvényes szabványosított módszerek alapján kell végezni.

* Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet.

3. számú melléklet a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelethez

Ellenőrzési és megfigyelési eljárások, valamint nyilvántartási kötelezettség az üzemeltetési és utógondozási fázisban

1. Meteorológiai adatok gyűjtése

A jelentési kötelezettségnek megfelelően az üzemeltető adatokat szolgáltat a meteorológiai adatok gyűjtéséről. Az adatok gyűjthetők közvetlenül az üzemeltető által vagy a nemzeti meteorológiai hálózattal kötött megállapodás alapján.

A hulladéklerakó vízháztartásának megfelelő értékeléséhez vízmérleg készítése szükséges. Annak megállapítására, hogy a csurgalékvíz magában a hulladéklerakóban halmozódik-e fel, vagy elszivárog a hulladéklerakóról, az alábbi adatok gyűjtését kell végezni. Az adatok származhatnak a hulladéklerakónál folytatott megfigyelésből vagy a legközelebbi meteorológiai állomásról, és gyűjtésüket annyi ideig kell folytatni, ameddig azt az illetékes hatóság előírja e rendelet 17. § (1) bekezdése szerint.

1 Vagy más alkalmas módszer.

2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz ellenőrzése

A csurgalékvíz és amennyiben az engedély előírja, a felszíni víz mintáit az engedélyben meghatározott pontokon kell venni. A csurgalékvíz mintavételét és mérését (mennyiségi összetétel) minden olyan ponton külön kell elvégezni, ahol a hulladéklerakóról csurgalékvizet vezetnek el. (Mintavétel szabályozása: mintavételi technológiák általános útmutatói, ISO 5667-2 1991.)

Amennyiben felszíni víz ellenőrzési kötelezettség is előírt, úgy annak megfigyelését legalább két ponton kell végezni, egyszer a hulladéklerakó fölött, a folyásiránnyal szemben, egyszer pedig alatta, folyásirányban.

A gáz megfigyelését a hulladéklerakó minden egyes kazettájában biztosítani kell. A mintavétel és vizsgálat gyakoriságát a következő táblázat tartalmazza. Csurgalékvíz és víz esetében megfigyelési célra egy, az átlagos összetételre jellemző mintát kell venni.

1 A mintavétel gyakoriságát a hulladéklerakó morfológiája (dombépítéses vagy feltöltéses lerakás) alapján módosítani lehet. Ezt az engedélyben elő kell írni.

2 A mérendő paraméterek és a vizsgálandó anyagok a lerakott hulladéktól függően változnak; ezeket az engedélyben okiratban kell megállapítani, és tükrözniük kell a hulladékok kimosódási tulajdonságait.

3 Ha az adatok kiértékelése azt mutatja, hogy hosszabb időszakok ugyanolyan hatékonyak, akkor azokat kell elfogadni. Csurgalékvíznél a fajlagos elektromos vezetőképességet minden esetben legalább évente egyszer meg kell mérni.

4 E mérések főként a hulladékban lévő szervesanyag-tartalommal kapcsolatosak.

5 CH4, CO2, O2 rendszeresen, a többi gázok a lerakott hulladék összetételétől függően, ahogyan kimosódási tulajdonságaik tükrözése érdekében szükséges.

6 A gázkivezető rendszer hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell.

7 A hulladéklerakó jellemzőinek alapján az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy ezeket nem írja elő.

Az 1. és 2. pontot csak akkor kell alkalmazni, ha csurgalékvíz gyűjtésére kerül sor (e rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja).

3. Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei

A) A mintavétel helye

A hulladék felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére a felszín alatti vízáramlás szempontjából a

hulladéklerakó feletti területen legalább egy, a hulladéklerakó alatti területen legalább két mérési pont kialakítása szükséges a hulladéklerakó hatásterületén belül. A mérési pontok helyét és számát az engedélyben kell megállapítani a hulladéklerakó területére (hatásterületére) készített hidrogeológiai szakvélemény alapján.

A hulladéklerakó feltöltési műveleteinek megkezdése előtt legalább három helyszínen mintát kell venni a felszín alatti vízből és a talajból, hogy a későbbi mintavételekhez referencia értékek álljanak rendelkezésre. A felszín alatti vizek és a talajok mintavételét az érvényben lévő szabványokban előírtak szerint kell végezni.

B) Megfigyelés

A megvett felszín alatti vízmintákban a vizsgálandó paramétereket a csurgalékvíz várható összetétele és a területen lévő felszín alatti víz minősége alapján kell megválasztani. A vizsgálandó paraméterek kiválasztásakor figyelembe kell venni a felszín alatti víz mobilitását. A paraméterek között lehetnek indikátor paraméterek abból a célból, hogy a víz minőségének változását már korai fázisban felismerjék.*

1 Változó felszín alatti vízszintek esetén a gyakoriságot növelni kell.

2 A gyakoriságot annak alapján kell megválasztani, hogy ha a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti "B" szennyezettségi határértéket elérik, akkor két mintavétel közt lehetőség legyen javítóműveletek elvégzésére.

3 Ha a Kr. szerinti "B" szennyezettségi határértéket meghaladják a kockázatos anyag koncentrációi, akkor ezt ismételt mintavétellel kell megerősíteni. Rendkívüli esetekre vonatkozóan a vízminőségi kárelhárítási terv szerint, továbbá szükség esetén külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás előírásai alapján kell eljárni.

Az ellenőrzés során kapott adatokat, minden egyes figyelőkút esetén külön-külön, az engedélyezési okiratban meghatározott ellenőrzési követelmények szerint kell kiértékelni.

4. A hulladéklerakó helyleírása: a hulladéklerakó adatai (az üzemeltető kötelezettsége)

1 A hulladéklerakó állapotleírásánál minimálisan ismertetni szükséges adatok, jellemzők:

- a lerakott hulladék által elfoglalt hulladéklerakóterület és a szabad hulladéklerakó-terület,

- a lerakott hulladék mennyisége (térfogata),

- a lerakott hulladék típusai,

- az egyes, elkülöníthető hulladéktípusok lerakásának ideje, időszaka,

- a lerakási technológia ismertetése,

- települési hulladék lerakása esetén a szervesanyag csökkenés mértéke az előző évben lerakott mennyiség szervesanyag tartalmához viszonyítva, %-os meghatározással,

- a hulladéklerakóban még rendelkezésre álló befogadóképesség számítása,

- az elsődleges technológiai építmények és berendezések (tárolóterek, műtárgyak) műszaki állapota és állapotváltozása,

- a hulladéklerakók szivárgásának megfigyelésére szolgáló eszközök, berendezések működőképessége,

- a biztonsági célokat szolgáló létesítmények és berendezések, vízelvezető és vízkezelő rendszerek működőképessége.

*Javasolt paraméterek: pH, összes szerves szén (TOC), fenolok, nehézfémek, fluoridok, arzénolaj szénhidrogén tart.

1. számú függelék

INERT HULLADÉKLERAKÓ

SZIGETELÉSE

I.) Aljzat és felső (lezáró) szigetelés

2. Rézsű szigetelési előírások:

2.1. Bevágás rézsűjének szigetelése: A szigetelés feleljen meg a k £ 10-7 m/s szivárgási tényezőjű minimum l méter

vastag természetes réteg szigetelőképességének. Épített szigetelés esetén a réteg vastagsága minimum 0,5 méter legyen.

2.2. Töltés rézsűjének szigetelése: A szigetelő képesség legyen egyenértékű a felső lezáró szigetelésre előírt

követelményekkel.

2. számú függelék

NEM VESZÉLYES HULLAJDÉK-LERAKÓ

SZIGETELÉSE

I.) Aljzat és felső (lezáró) szigetelés

2. Rézsű szigetelési előírások

2. 1. Bevágás rézsűjének szigetelése: A szigetelés feleljen meg a k £ l0-9 m/s szivárgási tényezőjű minimum l méter

vastag természetes réteg szigetelőképességének. Épített szigetelés esetén a réteg vastagsága minimum 0,5 méter legyen.

2.2. Töltés rézsűjének szigetelése: A szigetelő képesség legyen egyenértékű a felső lezáró szigetelésre előírt követelményekkel, (A földtakarás mesterséges gyepesített felület beépítésével csökkenthető.)

3. számú függelék

VESZÉLYES HULLADÉK - LERAKÓ

SZIGETELÉSE

I.) Aljzat és felső (lezáró) szigetelés

2. Rézsű szigetelési előírások:

2. l. Bevágási (ill. medence oldal) szigetelése: A szigetelés feleljen meg a (k£ 10-9 m/s) szivárgási tényezőjű, minimum 5m vastagságú természetes réteg szigetelőképességének. Épített szigetelés esetén a réteg vastagsága minimum 0,5m legyen.

2. 2. Külső határoló töltés rézsűjének szigetelése : A szigetelőképesség legyen egyenértékű a felső lezáró szigetelésre előirt követelményekkel.