23/2001. (VI. 15.) PM rendelet

a Vám- és Pénzügyőrség szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, és e rendeletben meghatározott esetben és körben a testület hivatásos és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira terjed ki.

(2) A rendelet előírásait azon pénzügyőrökre is alkalmazni kell, akik szolgálati feladataikat más szervnél vagy külföldön teljesítik.

Szociális gondoskodás

2. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrségnek az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön előirányzatot kell biztosítania, és előirányzat hiányára tekintettel a szociális és kegyeleti célú támogatást megtagadni nem lehet.

(2) A szociális és kegyeleti gondoskodásra fordítható előirányzat éves összegét az országos parancsnok határozza meg.

(3) A pénzügyőr a szociális helyzetére tekintettel, a rászorultságot figyelembe véve - a költségvetési előirányzatok által biztosított keret erejéig - pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. A rászorultságot kérelem alapján, a tényleges szociális helyzet körültekintő mérlegelésével szükséges megállapítani.

(4) A szociális keret terhére

a) pénzbeni támogatásként adható:

aa) szociális segély,

ab) szülési segély,

ac) beiskolázási segély,

ad) tanulmányi támogatás,

ae) temetési segély;

b) természetbeni támogatásként adható:

ba) kedvezményes étkeztetés,

bb) kedvezményes üdültetés.

(5) A lakhatási támogatások rendjét külön rendelet tartalmazza.

3. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrségnél - az e rendelet és más jogszabályok alapján meghatározott - a szociális és kegyeleti támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a pénzügyőrök szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kisérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására az országos parancsnok Szociális és Kegyeleti Bizottságot hoz létre.

(2) A Szociális és Kegyeleti Bizottság 7 választott főből áll, amelynek tagjai

a) 1 fő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáról,

b) 1 fő, a Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Kulturális és Sportközpontjáról, aki egyben a titkársági feladatokat is ellátja,

c) 1 fő, hét parancsnokság (VP Nyugat-Dunántúli, VP Közép-Dunántúli, VP Dél-Dunántúli, VP Közép-magyarországi, VP Dél-alföldi, VP Észak-alföldi és VP Északmagyarországi Regionális Parancsnoksága) valamint a VP Központi Repülőtéri Parancsnoksága képviseletében,

d) 1 fő, a hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervektől (VP Központi Ellenőrzési, VP Központi Bűnüldözési, VP Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, VP Vegyvizsgáló Intézete),

e) 1 fő, a hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervektől (VP Pénzügyi és Számviteli Központja, VP Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja, VP Egészségügyi Központja, Vám- és Pénzügyőri Iskola, Vám- és Pénzügyőri Gyógyház),

f) 1 fő, VP Nyugdíjasainak Országos Egyesületétől,

g) 1 fő, VP Független Szakszervezete képviseletében.

(3) A bizottság tagjait az országos parancsnok 4 évre szólóan bízza meg, akik maguk közül elnököt választanak. A megüresedett helyre a bizottság elnökének intézkedése alapján a (2) bekezdés szerint történik a delegálás.

(4) A bizottság ügyrendjét az elnök és a titkár készíti el és az országos parancsnok hagyja jóvá.

Pénzbeli szociális támogatások

4. §

(1) Eseti szociális segélyben azt a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő (hivatásos vagy nyugállományú) pénzügyőrt, illetve az elhunyt pénzügyőr hozzátartozóját (özvegyét, élettársát, szülőjét, gyermekét) lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenése vagy váratlan nagy összegű kiadásai miatt a megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg vagy tartósan veszélybe került.

(2)[1] Eseti szociális segélyben részesíthető továbbá a pénzügyőr hozzátartozója, ha a pénzügyőr halála a szolgálatteljesítés helyére történő oda- és visszautazás során következett be, feltéve, hogy a haláleset nem a vám- és pénzügyőrség saját vagy bérelt járművének használatával összefüggésben történt.

(3)[2] Az eseti szociális segély nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresét. A tartósan kedvezőtlen szociális helyzetben lévő pénzügyőrnek adható szociális segély összege évenként nem lehet több a minimálbér háromhavi összegénél. A (2) bekezdésben meghatározott eseti szociális segély összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegének huszonötszörösét.

5. §

Szülési segélyben részesíthető a pénzügyőr, ha gyermeke születésekor eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Szülési segélyként-szociális helyzettől függően-legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresét, legalább tízezer forintot lehet megállapítani.

6. §

(1) Beiskolázási segélyben részesíthető a pénzügyőr (a pénzügyőr halála esetén özvegye, a Ptk. 685. §-a szerinti élettársa), ha tankötelezettség alapján oktatásban résztvevő vagy közép,- illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló gyermeke van.

(2) A beiskolázási segély legkisebb összege a mindenkori minimálbér 1/3 része, de évenkénti összege a minimálbér kétszeresét nem haladhatja meg.

7. §

(1) Tanulmányi támogatásban kell részesíteni azt a pénzügyőrt, aki a részére előírt oktatásban, képzésben vesz részt.

(2) A kötelezően előírt képesítés, képzettség megszerzése érdekében felmerült költségeket (pl. tandíjat, vizsgadíjat, konzultációs díjat, tankönyv és jegyzet árát stb.) a Vám- és Pénzügyőrség megtéríti.

(3) Tanulmányi támogatásban részesíthető az a pénzügyőr, aki a munkáltató által támogatott oktatásban vesz részt, és szociális helyzete miatt az azzal járó költségek saját maga és családja számára jelentős anyagi terheket okozna. Tanulmányi támogatásként ez esetben - a költségvetési lehetőségek függvényében - a (2) bekezdésben meghatározott költségek legfeljebb 50%-a folyósítható.

(4) A tanulmányi támogatások elszámolásának rendjét az országos parancsok utasításban állapítja meg.

Természetbeni támogatások

8. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrség üdülést, pihenést szolgáló létesítményeit, illetőleg az egyéb üdülési formákat kedvezményesen veheti igénybe a pénzügyőr, a nyugállományú pénzügyőr, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint az önálló keresettel nem rendelkező gyermeke.

(2) A kedvezményes üdültetés részletes szabályait és mértékét az országos parancsnok utasításban állapítja meg.

9. §

A Vám- és Pénzügyőrség által működtetett közétkeztetést a pénzügyőr és a nyugállományba helyezett pénzügyőr kedvezményesen veheti igénybe. Előfizetés esetén a kedvezmény a hivatásos állományból nyugállományba helyezett pénzügyőr házastársát (élettársát) is megilleti. A kedvezmény mértékét - a vonatkozó jogszabályok keretei között - az országos parancsnok utasításban állapítja meg.

A pénzbeni és természetbeni kedvezmények közös szabályai

10. §

(1) A szociális támogatások és kedvezmények odaítélése elbírálásánál előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, valamint gyermekét egyedül nevelő pénzügyőrt, a hősi, a szolgálat, a vám- és pénzőrség halottja özvegyét és árváját, továbbá a szolgálati baleset következtében megrokkantakat.

(2) Az egyes segélyek, támogatások részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is adhatók.

(3) Szociális támogatásban és kedvezményben csak az részesíthető, aki a támogatás odaítéléséhez szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és az adatok kezeléséhez hozzájárul. A valótlan adatszolgáltatással vagy más módon történő szándékos megtévesztéssel rászorultságot igazoló személy a támogatási kedvezményt az igénybevételtől számított 5 éven belül köteles visszatéríteni.

11. §

A nyugállományba helyezettek szociális gondozásba vétele, részükre találkozók, ünnepségek szervezése annak a vám- és pénzügyőri szervnek a feladata, ahonnan az érintett nyugállományba került. Ha ez a szerv időközben megszűnt, összevonásra került, elnevezése megváltozott, akkor a jogutód szervnek a feladata.

12. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrség a nyugállományúak szociális gondozása, a velük való kapcsolattartás elősegítése érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Kulturális és Sportközpontja (a továbbiakban: Szociális Központ) közreműködésével támogatja a nyugállományúak szervezeteit.

(2) A nyugállományúak gondozására szolgáló keretet a szociális kiadásokra fordítható előirányzat figyelembevételével az országos parancsnok évente állapítja meg.

Kegyeleti gondoskodás

13. §

(1) A hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilvánítást az országos parancsnok kezdeményezi.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség halottjának tekinthető az elhunyt:

a) országos parancsnok,

b) országos parancsnok helyettes, főigazgató,

c) tábornok tényleges vagy nyugállományú voltától függetlenül.

(3) Az országos parancsnok a Vám- és Pénzügyőrség halottává nyilváníthatja az elhunyt pénzügyőrt, ha életútja alapján a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységének fejlesztésében vagy huzamosabb időn át felelősséggel járó beosztásban kiemelkedő érdemeket szerzett.

(4) Nem nyilvánítható a Vám- és Pénzügyőrség halottjának és nem alkalmazhatók a kegyeleti gondoskodás szabályai arra, akit

a) fegyelmi úton elbocsátottak,

b) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítélt,

c) aki életének önkezével vetett véget, továbbá

d) akinek halála önhibájából eredő ittasság vagy bódult állapot következménye.

(5) Méltányolható emberi okra, valamint a szociális helyzetre tekintettel a fentiek alól az országos parancsnok felmentést adhat.

14. §

A kegyeleti eljárás iránti szükséges intézkedéseket az állományukba tartozók esetében a középfokú szerv vezetője, az országos parancsnokság állománya vonatkozásában a személyzeti főosztály teszi meg, vizsgálva az elhalálozás körülményeit, valamint az elhunyt életútját.

15. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrség halottjává nyilvánítására az állományilletékes szerv parancsnoka, vagy a Szociális és Kegyeleti Bizottság elnöke tehet javaslatot. Nyugállományú pénzügyőr elhunyta esetén, az elhunyt lakóhelye szerint illetékes alsó fokú szerv parancsnoka, illetőleg a pénzügyőr nyugdíjasok bejegyzett szervezeteinek vezetősége is tehet javaslatot.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az elhunyt személyi adatait,

b) az elhalálozás időpontját, okát,

c) a minősítés indoklását,

d) a temetés módjára vonatkozó elképzeléseket.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség halottjává nyilvánításáról az országos parancsnok dönt. Erről a javaslattevőt, illetve a közvetlen hozzátartozót értesíteni kell, s a döntést parancsban közzé kell tenni.

16. §

(1) A Vám- és Pénzügyőrség halottjává nyilvánítás esetén a temetési szertartás - az elhunyt végakaratát és a közeli hozzátartozó kívánságát is figyelembe véve - történhet egyházi vagy polgári gyászszertartással, zenekar, díszalegység közreműködésével vagy az utóbbiak nélkül.

(2) A hősi, a szolgálat, valamint a Vám- és Pénzügyőrség halottjának nyilvánított részére - a hozzátartozók beleegyezésével - a Magyar Köztársaság címerével és a Vám és Pénzügyőrség jelvényével ellátott síremlék állítható.

17. §

A temetés Hszt. 210. §-ában foglaltak szerinti költségeit a fővárosban a Szociális Központ, vidéken az állományilletékes szerv előlegezi meg, illetve fizeti ki az országos parancsnokság költségvetése terhére.

18. §

(1) A pénzügyőr (nyugállományú pénzügyőr) halála esetén temetési segélyben részesíthető az elhunyt házastársa (élettársa), ennek hiányában gyermeke vagy szülője, eltartója, vagy aki a temetés költségét fedezte.

(2) Temetési segélyben részesíthető a pénzügyőr (nyugállományú pénzügyőr), ha házastársa, élettársa, gyermeke, szülője hunyt el.

(3) A temetési segélyként az igazolt temetési költség legfeljebb fele adható.

(4) A temetési szertartások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős

a) a fővárosban a Szociális Központ,

b) vidéken az állományilletékes szerv.

(5) A kegyeleti eljárással kapcsolatos intézkedésekről az országos parancsnokhoz jelentést kell tenni.

19. §

(1) Az állományilletékes parancsnok - a haláleset minősítésére figyelemmel - az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:

a) kapcsolatfelvétel az elhunyt családjával,

b) a temetés előkészítéséért, megszervezéséért, lebonyolításáért felelős személy(ek), a gyászbeszéd(ek) megtartójának kijelölése,

c) gondoskodás a testületi zenekar igényléséről,

d) a díszalegység és tiszteletadás egyéb formáinak biztosítása,

e) az elhunyt családjával egyeztetetten gondoskodni a temetés módjáról, időpontjáról, annak - és a sírhelynek a megrendeléséről,

f) egyéb szükséges teendők.

(2) Indokolt esetben az állományilletékes parancsnok javaslatot tesz:

a) a Vám- és Pénzügyőrség halottjává nyilvánítására,

b) posztumusz előléptetésre.

(3) Az országos parancsnoknak a Szociális és Kegyeleti Bizottság elnöke tesz javaslatot a kegyeleti intézkedésekre, indokolt esetben a temetésen, megemlékezésen az országos parancsnokságot képviselő vezető kijelölésére, az elhunyt posztumusz előléptetésére.

20. §

A nyugállományú pénzügyőr halálesetének tudomására jutásakor az állományilletékes parancsnoknak fel kell vennie a kapcsolatot a Vám- és Pénzügyőrség Nyugdíjasainak Egyesülete elnökével, valamint a nyugdíjasok helyi szervezetével (tagozatával).

21. §

A testület költségvetésének terhére számla alapján - a hősi, a szolgálat, valamint a Vám- és Pénzügyőrség halottja esetében - a következő kegyeleti kiadások számolhatók el:

a) a halottszállítás,

b) a temetés,

c) a temetéskor a Vám- és Pénzügyőrség nevében elhelyezett koszorú költsége,

d) a sírhely, urnasírhely, illetve urnafülke egyszeri megváltása.

22. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 15/1997. (V. 8.) PM rendelet 77-83. §-ai, a 84. § (2) bekezdése és a 85-97. §-ai.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter