24/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított , 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű alkalmazott növénybiológus szak képesítési követelményeivel.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 24/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez
Egyetemi szintű alkalmazott növénybiológus alapképzési szak
1. A képzési cél
Olyan alkalmazott növénybiológusok képzése, akik az R. 3. számú mellékletének 1. a), valamint az R. 4. számú mellékletében az egyetemi szintű biológus szak 1. pontjára is tekintettel magas szintű biológiai alaptudásra építve produkcióbiológiai, növénynemesítési, agroökológiai és az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi, jogi és menedzsment ismeretekkel rendelkeznek; sokoldalú készségük, nyelvismeretük és korszerű tudományos szemléletmódjuk alapján alkalmasak tudományos és gyakorlati jelentőségű feladatok és problémák önálló tanulmányozására, megoldására és menedzselésére mind önálló, mind pedig irányító munkakörökben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles alkalmazott növénybiológus.
3. A képzési idő
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3: számú melléklet 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- informatika (számítástechnika), legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység;
- matematika, biometria, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység;
- fizika (biofizika), legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység;
- kémia (általános és fizikai kémia, szerves kémia, kolloid kémia, analitikai kémia, biokémia, növényi biokémia), legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) A biológus és az alkalmazott növénybiológus szak közös törzsanyaga az R. 4. számú melléklet egyetemi szintű biológus szak 4. c) pontjában foglaltak figyelembevételével
Az élő rendszerek kémiai felépítésének alapelvei. A víz, az ionok, a makromolekulák. Membránszerkezet. Az örökítő anyag. A nukleinsavak felépülési elve. A pontos genetikai információátadás molekuláris feltételei. DNS és RNS szerkezetek. A genetikai kód, a géti fogalma. A genom szerveződése. Biotechnológiai alapfogalmak.
A pro- és eukarióta sejt. Az állati, növényi és gombasejtek jellegzetességei. Az endoszimbionta elmélet.
A sejtanyagcsere főbb folyamatai. Az enzimek általános jellemzése, az enzimműködés molekuláris mechanizmusa. A lebontó és felépítő folyamatok.
A bioenergetika alapjai. Termodinamikai alapok. Passzív és aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport mechanizmusok. A nagyenergiájú vegyületek. A biológiai oxidáció - sejtlégzés. A mitokondrium. A fotoszintézis és a növényi légzés. A kloroplasztisz. Az oxidatív- és fotofoszforiláció.
A belső sejtmembrán-rendszer általános jellemzése. A sejtváz. A mikrotubulusok és mikrofilamentumok, szerepük. A szekréciós és lizoszómális rendszer.
A sejten kívüli szabályzó tényezők hatásmódja és mechanizmusa. Receptorok, jelátvitel és jeltovábbítás az állati és növényi sejtben.
A sejtmag. A kromatin szerkezete. Nukleoeitoplazmatikus transzportok. A sejtciklus és a DNS replikáció. A DNS replikáció formái. A mutáció és a reparáció. A sejtciklus szabályozása. Daganatos elfajulás. Sejtosztódási formák. Az ember gametogenezise.
A génexpersszió pro- és eukarióta sejtekben. A transzkripció szabályozása a pro- és eukarióta sejtekben. A transzláció és szabályozása.
A vírusok világa. A virális ciklusok. Korai és késői gének kifejlődése és szerepük. A pro- és eukarióta mikroorganizmusok jellemzői, rendszerezésük. Gyakorlati szempontból fontos taxonjaik.
Mikrobiális fiziológia, táplálkozási és energianyerési típusaik. Nitrogén-fixálás. Mikróbák és a környezet. Az elemek körforgalma, talaj- és víz-mikrobiológia. Mikrobiális genetika. Genom szerveződés - rekombináció.
A gombák világa. A zuzmók. Az algák szervezettana és rendszere.
A mohák és hajtásos növények szervezettana, egyedfejlődése és rendszerezése.
A hajtásos növények szöveteinek típusai. A növényi szervek fejlődése (hajtás, levél, szár, gyökér, virág, termések, mag). '
A növényi növekedés és fejlődés belső és külső tényezői, növényi hormonok. A növényi szövettenyésztés.
Az állati ivarsejtképződés, megtermékenyítés, barázdálódási típusok. A gerincesek embrionális fejlődése. A testüregek típusai. Lárvatípusok. Szimmetria, szelvényesség. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata.
Az állatok szövettípusai. A köztakaró. Külső vázak. A gerincesek bőre. A gerincesek váz- és izomrendszere, a mozgás szabályozása. Az izomműködés energetikája és mechanikája.
A táplálkozás és emésztés összehasonlító anatómiája és fiziológiája. A közti anyagcsere élettana, szabályozása.
A vér és a vérképzés. A légzőszervek és a légzés evolúciója, élettana, szabályozása. Keringési rendszer evolúciója, élettana, a keringés szabályozása. Hőszabályozás.
A neuroendokrin rendszer evolúciója, működése gerinctelenekben (rovarokban) és gerincesekben. A kiválasztás és az ivari működés anatómiája, élettana és szabályozása.
A sejtmembrán transzport- és ingerületi folyamatai. A neuron szerkezete és működése. Neurotranszmisszió, axonális transzport. Az idegrendszer törzsfejlődése. A központi idegrendszer működései. A vegetatív idegrendszer, vegetatív szabályozás.
Az érzékszervek anatómiája, evolúciója, működése. A látás és hallás fizikai alapjai.
Immunbiokémiai alapfogalmak, humorális és sejtes védekezései mechanizmusok, immungenetikai alapfogalmak.
Fajfogalom. Taxonómia és szisztematika, nómenklatúra. Fenetikus, numerikus, kladisztikus és evolúciós rendszertan. Protista (egysejtűek) törzsei, az evolúciójuk irányai.
A szivacsok (Porifera) taxonjainak, a csalánozók (Cnidaria) főbb taxonjainak összehasonlító jellemzése. A Ctenophora törzs általános jellemzői.
A lapos férgek (Platyhelmines) törzs osztályai. Nematoidea jellemzése és a fontosabb fajok. Az örvényférgek szervezettana. Hengeres férgek (Nemathelmintes) törzs osztályai. A gyűrűs férgek (Annelida) osztályainak összehasonlító jellemzése.
A féreglábúak (Archipodiata) osztályainak összehasonlító jellemzése, rokonsági kapcsolataik. Ízeltlábúak (Arthopoda) származása; főbb csoportjai. Rovarok (Insecta) rendjei, gazdasági és egészségügyi szempontból legfontosabb családjai.
A puhatestűek (Mollusca) altörzseinek és osztályainak összehasonlító jellemzése. Az újszájúak (Deuterostomia). A tüslkésbőrűek (Echinodermata), a Hemichordata és Chordata törzsek jellemzése.
Anamnia. Halak. Az emberiség élelmezése szempontjából fontos rendek. A tüdős halak jellemzése. A kétéltűek (Amphibia) rendszere és fontosabb családjai. Amniota. A hüllők rendszere, és fontosabb családjai. Madarak (Aves) rendszere.
Az emlősök rendszere. A Primates evolúciója. Az emberi evolúció fázisai, a hominizáció stádiumai. Hominid jellegek. Az ember anatómiája; posztnatális egyedfejlődése, serdülőkori változások. Növekedési standardok, testi fejlettség. Rasszgenezis, mai emberfajták osztályozása. Etnogenezis. A, magyar őstörténet embertani vonatokozásai.
Az állati magatartás vizsgálata, szerveződése, szabályozása. A magatartás egyedi fejlődése. Tanulási mechanizmusok. Kommunikáció. Humánetológia. A társas magatartás, agresszivitás. Szexuális magatartás. Táplálkozási magatartás.
Az élet keletkezése. Prebiológiai evolúció. Az élet fejlődéstörténete. Az ideális populáció, a Hardy-Weinberg egyensúly. A szaporodási preferencialilások. A mutáció, migráció és a szelekció hatása a génfrekvenciákra. A természetes szelekció alapfeltételei, a szelekció típusai. A fitness fogalma és komponensei. A génáramlás és a genetikai sodródás: Izoláció, speciáció. Szünpatrikus és allopatrikus fajkeletkezés. Fajfeletti evolúció, kladogenezis, adaptív radiáció. Koevolúció. Az evolúció elméleti és termodinamikai aspektusai.
A szünbiológia és szupraindividuális organizáció. A populációk términtázata, diszpergáltság. A populációk idődinamikája. Életmenet stratégiák. A populációk szabályozása. Territoriális szerveződés. Szociobiológia. Populáción belüli kölcsönhatások. Környezet és niche. Közösségek; koalíciók, társulások. Cönológiai alapfogalmak. Közösségek idődinamikája, a szukcesszió és degradáció.
A bioszféra, a Föld biomjai, vegetációövei, flóra- és faunabirodalmai. Flóra- és faunatípusok, flóra- és faunaelemek. A Kárpát-medence flórája és vegetációja. A reálgeográfia: áreák szerkezete, dinamikája, reliktum áreák. Filogenetikus és regionális biogeográfia, izolátumdinamika. Természetmegőrzés és környezetvédelem.
cb) Az alkalmazott növénybiológus szak specifikus szakmai törzsanyaga
A főbb mezőgazdasági növények (kalászosok, kukorica, napraforgó, gyökérnövények) anatómiai specifikumai, a nemesítés és produkcióbiológia szempontjai szerint.
A növényi növekedés és fejlődés fenológiai szakaszai. A fenotípusos plaszticitás. A növekedést és fejlődést irányító fő hormonok: az auxinok, gibberellinek, citokininek. A növényi szövettenyésztés gyakorlati alkalmazásának lehetőségei.
Virágzás- és szaporodásbiológia. A virágos növények szexuális dimorfizmusa. Gametogenezis, zigotikus és járulékos embriogenezis. A mezőgazdasági növények embriogenetikus sajátosságai. '
Az öregedés folyamatai. A környezeti stresszhatások alatti adaptációs válaszok hormonális aspektusai. Az abszcizinsav és az etilén.
Fotomorfogenézis és virágzás. A fény szerepe a növények életében. A biológiai óra.
A fotoszintézis. A fotokémiai rendszerek, az elektrontranszport lánc működése. A C3-as és C4-es széndioxid fixálási típusok. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis ökológiai vonatkozásai.
Ásványi táplálkozás, ionfelvétel mechanizmusa. Ionhatású, szerkezeti és mikroelemek. Táplálkozási zavarok. Vízháztartás, xilém- és floémtraszport, a sztómamozgás mechanizmusa.
A nitrogén anyagcsere, a N körforgalma. Kén autotrófia és asszimiláció. A N-fixálás molekuláris biológiai háttere. A növényi stressz fiziológiai alapjai. Stresszelméletek. A növényi adaptációs stratégiák. Ozmotikus, só-, hőmérsékleti- és oxidatív stressz. Speciális növényi anyagok.
A talajtan és mikroklimatológia alapjai. Talajvédelem és bio(fito)remediáció.
A természet erőforrásai és a növények válaszreakciói. A fizikai, kémiai és biológiai környezet. Tápanyag körforgalom és produktivitás. Szárazföldi és vízi ökoszisztémák. A kultúrflóra produktivitása. Produktivitás a mérsékelt és más égövek alatt.
A biotechnológia mint eszköz a mezőgazdasági gyakorlatban. Környezetvédelmi biotechnológia.
A növényi termőképesség fokozásának biológiai és környezeti feltételei és kölcsönhatásuk (klimatikus, edafikus, fiziogeografikus és biotikus tényezők). A termesztett növények fény- tápanyag- és vízigénye. A mag és a növényi végtermék biológiai értékét meghatározó tényezők. Terméshozam, heterózis, hibridvigor. A molekuláris biológiai módszerek felhasználása a növénytermesztésben. Transzgenikus növények.
Növényi betegségek keletkezése, fejlődése az egyedben és a populációban. Gomba, vírus, mycoplazma, baktérium. Az epidemológia fogalmai. A betegség elleni védekezés lehetőségei.
Produkcióbiológiai modellek. A primer és szekunder produktivitás és mérésük. Populációk és energiaszintek szekunder produktivitása. Különböző életközösségek produktivitásának összehasonlítása. Táplálkozási hálózat hatékonyságok. A populáció genetikai szerveződése.
A termesztett növények produkcióbiológiája. A produkció fejlesztésének módszerei, a produktivitást limitáló tényezők.
A növénynemesítés genetikai alapjai és alapanyagai. A citogenetika alapjai. A nemesítés módszerei: kiválogatás, keresztezés, heterózis nemesítés, mutáció és poliploidia, haploid nemesítés, molekuláris nemesítés. A genetikai transzformáció módszerei és alkalmazása.
Nemesítés speciális célokra: rezisztencia biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben. Minőség és termőképesség. Fő gazdasági növényeink nemesítésének speciális kérdései. Fajtafenntartás és fajtaminősítés. A vetőmag specifikumai.
Az agro-ökoszisztéma jellegzetességei. Energiabefektetés és energiaáramok. Kül- és belterjes gazdálkodás és menedzselési fokozataik. A klíma és produkció, a talaj és talajművelés típusai. Tápanyagforgalom: extenzív és intenzív ökoszisztémák. Produktivitás, termésindex, limitáló tényezők. Gyombiológia és gyomszabályozás.
A növénytermesztés és állattenyésztés kapcsolata. A takarmány jellemzői, az állategészségtan alapjai. Efficiencia és tápanyag átalakítás. A mezőgazdasági termelés típusai. Alkalmas és kevésbé alkalmas területek mezőgazdasági termelése. Öntözés és a meliorációs lehetőségek. A mezőgazdasági aktivitás és környezet egyensúlya. Hulladék kezelés, tájvédelem:
A mezőgazdaság forrásai és a termelés gazdaságtana. A fogyasztó gazdaságtana. A mezőgazdasági piac.
A fenntartható vidéki fejlődés. A vidék fejlesztése és a fejlődés menedzselése. A mezőgazdasági farm menedzsment. A mezőgazdasági hasznosulás. Technikai és anyagi források menedzsmentje. A humán erőforrás.
A pénzügyi mechanizmus és jellemzői. A termékstruktúra. Farmstruktúra és logisztika. A farm menedzsment döntési mechanizmusai. A menedzsment funkciói és mechanizmusa. Agroökonómia és agrárjog, Euro-jog és know-how.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
e) Szakmái és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
A szakmai (kutatóintézeti/üzemi, illetve terepi) gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:
- sejtbiológia, genetika, biokémia, növényrendszertan és szervezettan; állatszervezettan és zootaxonómia, növényélettan, mikrobiológia, ökológia; összehasonlító élettan szigorlatok letétele,
- a külön-külön érdemjeggyel értékelt szóbeli záróvizsga tárgyai: biológia, valamint alkalmazott növénybiológia.