25/2001. (XII. 7.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdése, 110. §-a (8) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. §
A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: rendelet) 8. §-át követően a következő alcímmel és 8/A-8/E. §-sal, valamint az e rendelet 1-2. számú mellékletében foglalt 7-8. számú melléklettel egészül ki.
"A 2002. évet megelőző légszennyező tevékenység miatti bírságolási eljárás átmeneti, sajátos szabályai
8/A. §
(1) A helyhez kötött légszennyező források esetén a 2001. évre vonatkozó légszennyezés megállapítása érdekében
a) a pontforrás bejelentésre kötelezett üzemeltetője
2002. március 31-ig köteles bejelenteni a környezetvédelmi felügyelőséghez, illetőleg az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) a pontforrás tényleges légszennyező anyag kibocsátását (a továbbiakban: éves jelentés);
b) a felületi (diffúz) forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi hatóság felszólítását követően 2002. március 31-ig köteles éves jelentést tenni.
(2) Az éves jelentést az e célra 2001. július 1. előtt rendszeresített adatlapon kell megtenni.
8/B. §
(1) A légszennyezési bírságot (a továbbiakban: bírság)
a) pontforrás esetén a 7. számú mellékletben,
b) felületi forrás esetén a 8. számú mellékletben meghatározott módon kell megállapítani (a továbbiakban: alapbírság).
(2) A bírságot a légszennyezést okozó légszennyező forrásra, a folyamatos bírságolás
- második évében 20%-kal felemelt,
- harmadik évében 40%-kal felemelt,
- negyedik évében 60%-kal felemelt,
- ötödik és minden további évében 80%-kal felemelt összegben kell kiszabni (a továbbiakban: progresszív bírság).
(2) A bírság kiszabását mellőzni kell, ha annak az (1) bekezdés szerint megállapított összege egy telephelyre számítva kevesebb, mint 5000 Ft.
8/C. §
(1) A bírság az üzemeltető kérelmére a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásának mellőzésével szabható ki, ha
a) a pontforrás által okozott légszennyezés megszüntetését vagy jelentős csökkentését célzó tisztítóberendezés építési-szerelési munkái, illetőleg a felületi forrás által okozott légszennyezés megszüntetését vagy jelentős csökkentését szolgáló munkálatok megkezdődtek, tervszerűen folynak, illetőleg az üzemeltető a légszennyezésének megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervét időarányosan végrehajtotta;
b) a légszennyezés megszüntetése, az ismert legeredményesebb - a kibocsátást csökkentő műszaki megoldás alkalmazása mellett sem érhető el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményt meg kell vonni és a progresszív bírságolást - a mellőzése időszakának beszámításával - folytatni, valamint az elmaradt progresszív bírságrész kamatokkal terhelt azonnali behajtására kell intézkedni, ha az üzemeltető a beruházás kivitelezését szünetelteti vagy abbahagyta, illetőleg a légszennyezésének megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervét időarányosan nem hajtotta végre.
8/D. §
(1) A bírságot a progresszív bírságolás szabályainak és a vizsgálat megállapításai szerinti kibocsátásnak az alapulvételével - legfeljebb öt évre visszamenőleg - 50%-kal megnövelve kell kiszabni, ha
a) a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetője adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan tett eleget;
b) a vizsgálat feltárta, hogy az üzemeltető a légszennyezésre vonatkozóan számára kedvezőbb elbírálást eredményező helytelen adatokat közölt.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit arra a légszennyező anyagra kell alkalmazni, amellyel kapcsolatban a kötelezettségszegést elkövették.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a vizsgálat költsége a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét terheli.
8/E. §
(1) A bírságot kiszabó első fokú határozatban meg kell jelölni azt a számlát, amelyre a bírságot be kell fizetni.
(2) A bírságot az azt kiszabó jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(3) A bírság összegét ezer forintra kerekítve kell megállapítani. Ennek során az 500 Ft-ot meg nem haladó összeget lefelé, az azt meghaladó összeget felfelé kell kerekíteni.
(4) A bírságot kiszabó jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a befizetéseket kezelő szervnek."
2. §
A rendelet 5. számú mellékletének bevezető része a következőképpen módosul:
"I. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál - amennyiben más értékkel nincs meghatározva a száraz véggáz 5%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő.
II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció."
3. §
A rendelet 6. számú mellékletének bevezető része a következőképpen módosul:
"I. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál - amennyiben más értékkel nincs meghatározva - a száraz véggáz 5%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik.
II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció."
4. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Túri-Kovács Béla s. k.,
környezetvédelmi miniszter
Dr. Mikola István s. k.,
egészségügyi miniszter
Dr. Vonza András s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 25/2001. (XII. 7.) KöM - EüM - FVM együttes rendelethez
"7. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM - EüM - FVM együttes rendelethez
A helyhez kötött pontforrások légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai
1. Egy pontforrás adott légszennyező anyag kibocsátása után fizetendő alapbírságot (B) negyedéves bontásban az alábbi képlettel kell kiszámítani:
B = (E-En) × t × b1 [Ft/negyedév]
ahol:
B [Ft/negyedév] az adott légszennyező anyag kibocsátási határérték túllépése miatt negyedévre fizetendő alapbírság,
E [kg/h] a tényleges kibocsátás negyedéves átlagértéke,
En [kg/h] az adott forrásnál a légszennyező anyagra megállapított kibocsátási határérték,
t [h/negyedév] az üzemórák száma egy negyedév alatt,
b1 [Ft/kg] a bírságkulcs.
A bírság a kibocsátási határérték-túllépés arányától függ.
A határérték-túllépés arányát (Z) a következőképpen kell kiszámítani:
A pontforrások bírságkulcs értékei (b1) az alábbi táblázatból állapíthatók meg:
A kibocsátási határérték-túllépés mértéke (Z) | Bírságkulcs b1 [Ft/kg] | ||||
I. | II. | III. | IV. | ||
a légszennyező anyag veszélyességi fokozata | |||||
1,00—2,00 | 1,0 | 0,5 | 0,3 | 0,2 | 0,2 |
2,01—4,00 | 2,0 | 1,0 | 0,6 | 0,4 | 0,4 |
4,01—8,00 | 4,0 | 2,0 | 1,2 | 0,8 | 0,8 |
8,01—12,00 | 6,0 | 3,0 | 1,8 | 1,2 | 1,2 |
12,01—20,00 | 8,0 | 4,0 | 2,4 | 1,6 | 1,6 |
20,01—50,00 | 10,0 | 5,0 | 3,0 | 2,0 | 2,0 |
50,01—100,00 | 12,0 | 6,0 | 3,6 | 2,4 | 2,4 |
100,01— | 14,0 | 7,0 | 4,2 | 2,8 | 2,8 |
2. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege.
A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság."
2. számú melléklet a 25/2001. (XII. 7.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez
"8. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez
A felületi források légszennyezési alapbírságának megállapítási szabálya
1. A 2001. január 1-jén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően kiemelten védett és védett I. területen levő diffúz forrás, valamint védett II. területen levő, művelés alatt nem álló pernyehányó, meddőhányó, vörösiszap tároló és külszíni bánya rekultiválatlan területe után, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot (Bt) a kibocsátó felület nagysága arányában az alábbi képlettel kell számítani:
ahol:
Bf [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsátása miatt fizetendő alapbírság,
A [m2] a kibocsátó felület nagysága,
t [h/a] az időszakos felületi források légszennyezésének időtartama,
8760 [h/a] a naptári év üzemóráinak száma,
b2 [Ft/m2 x a] az alábbi táblázat szerinti bírságkulcs
a [év]
A légszennyező anyag veszélyességi kategóriája | Bírságkulcs, b2 [Ft/m2 × a] területi kategóriák szerint | ||
kiemelten védett | védett I. | védett II. | |
IV. | 50 | 30 | 20 |
III. | 75 | 50 | 30 |
II. | 100 | 75 | 50 |
I. | 125 | 100 | 75 |
2. A 2001. január 1-jén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően védett II. területen levő pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap tárolók és külszíni bányák művelés alatt álló, légszennyezést okozó területe után a terület tulajdonosa (kezelője, használója) hektáronként évi 1000 Ft légszennyezési bírságot köteles fizetni.
3. A Bf értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság."