14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

A rendelet hatálya

a) a légszennyezettségre és annak határértékeire,

b) a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire, valamint a pontforrások kibocsátásaira terjed ki.

2. §

A rendelet alkalmazásában

a) a légszennyezettség

aa) egészségügyi határértéke: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani,

ab) ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat;

b) tűréshatár: a légszennyezettség egészségügyi határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető;

c) tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell;

d) riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni.

e)[1] termikus technológia: égetéssel vagy egyéb módon történő technológiai célú hőenergia előállítás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével.

3. §

A légszennyező anyagokat - az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján

I. különösen veszélyes,

II. fokozottan veszélyes,

III. veszélyes,

IV. mérsékelten veszélyes

veszélyességi fokozatba kell sorolni.

A légszennyezettség határértékei

4. §

(1)[2] A rendelet 1.1. számú mellékletében szereplő - veszélyességi fokozatba sorolt - légszennyező anyagokra - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a légszennyezettség abban meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni az ország egész területére. A melléklet A) pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és a B) pontban felsorolt ülepedő port és néhány összetevőjét, valamint a C) pontban felsorolt arzént, 3,4-benz(a) pirént, kadmiumot és nikkelt - külön jogszabályban meghatározott módon - rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell.

(2) Új létesítmények esetében az 1.1. számú melléklet A) pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték megadásánál a tűréshatár nem vehető figyelembe.

(3) Az 1.2. számú mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében a területek légszennyezettségének megítéléséhez, terjedési modellek, hatásvizsgálatok készítéséhez javasolt irányértékek.

(4) A 2. számú mellékletben felsorolt légszennyező anyagokra a légszennyezettség abban megadott - meghatározott területre vonatkozó - ökológiai határértékeit kell alkalmazni.

(5) Az 1. számú mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékeit, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(6)[3] A légszennyezettség mértéke alapján megállapított zónák típusait a 4. számú melléklet tartalmazza. A zónák kijelölésénél az 1.1. számú melléklet A) és B) pontjában felsorolt légszennyező anyagokat, valamint a C) pontban felsorolt arzént, 3,4-benz(a) pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni.

(7)[4] A légszennyezettség mértéke alapján megállapított zónák típusain túlmenően a 4. számú melléklet tartalmazza azon zónák típusait is, amelyekben a talaj közeli ózon és egyes nehézfémek koncentrációja meghaladja a cél értéket, illetőleg a hosszú távú cél értéket, továbbá a PM10 porfrakcióban a policiklikus aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére szolgáló 3,4-benz(a) pirén szennyezettség alapján megállapított zónák típusait is.

(8)[5] A légszennyezettség egészségügyi határértékeinek és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeinek (1. számú melléklet), valamint a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeknek (3. számú melléklet) a felülvizsgálatára a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az érdekelt miniszterek programot készítenek.

A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei

5. §

A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra

a) technológiai (általános, eljárás-specifikus) kibocsátási határértéket,

b) egyedi kibocsátási határértéket,

c) össztömegű kibocsátási határértéket kell alkalmazni, illetve megállapítani.

6. §

(1) A határérték túllépésének minősül, ha a környezethasználó a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási határérték betartását.

(2) A hordozógáz biztonsági szempontból indokolt vagy bármely okból történő hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál, a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzésekor figyelmen kívül kell hagyni.

7. §

(1) A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértékeket a légszennyező anyag tömegáramának és az O, A, B, C, illetőleg D osztályba sorolás szerinti minőségi jellemzőknek a figyelembevételével az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Egyes technológiákra vonatkozó eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és egyéb előírásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. E technológiákból kikerülő, a mellékletben nem szereplő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.

(3) Az egyedi kibocsátási határértékeket - jogszabályban meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg.

(4) Az össztömegű kibocsátási határértékeket külön jogszabályok állapítják meg.

(5) A levegőtisztaság-védelmi szempontból, illetve egészségvédelmi érdekek figyelembevételével különösen jelentős technológiákra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket külön jogszabályok állapítják meg. Az általános technológiai kibocsátási határértékek ezekre a technológiákra csak akkor alkalmazhatók, ha azt ezen külön jogszabályok előírják.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

8. §[6]

Ez a rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.

8/A. §[7]

8/B. §[8]

8/C. §[9]

8/D. §[10]

8/E. §[11]

9. §[12]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 96/62/EK irányelve (1996. szeptember 27.) a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről 2. cikke, 3. cikke, 4. cikkének (6) és (7) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8., 9., 10. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése;

b) a Tanács 97/101/EK határozata (1997. január 27.) a tagállamok környezeti levegő minőséget mérő hálózatai és egyedi állomásai kölcsönös információ és adatcseréjének kialakításáról 1. cikkének (1) bekezdése, 4. és 5. cikke;

c)[13] a Tanács 1999/30/EK irányelve (1999. április 22.) a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről 2. cikkének 5-7. pontja és 10-11. pontja, 3. cikkének (1) és (2) bekezdése, 4. cikkének (1) és (2) bekezdése, 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikke, 8. cikkének (3) bekezdése, I-III. melléklete;

d) a Tanács 2000/69/EK irányelve (2000. november 16.) a környezeti levegőben lévő benzolra és szén-monoxidra vonatkozó határértékekről 1. cikke, 3. cikkének (1) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1) és (6) bekezdése;

e)[14] az Európai Parlament és a Tanács 2002/3/EK irányelve a környezeti levegő ózontartalmáról 2. cikkének 1., 2., 4., 5., 9-12. pontja, 3. cikke, 4. cikkének (1) és (2) bekezdése, 5. cikke, 6. cikkének (1) bekezdése, 7., 8. cikke, 10. cikkének (1a)-(1c) és (2a)-(2c) bekezdése, 14. cikke, valamint II. melléklete;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és poli-ciklusos aromás szénhidrogénekről 1. cikk a) pontja, 1. melléklete.

Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[15]

A légszennyezettség egészségügyi határértékei és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei

1.1. számú melléklet: A légszennyezettség egészségügyi határértékei[16]

A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani.

[CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

A) Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok

Új létesítmények engedélyezésénél a tűréshatár nem vehető figyelembe.

B) Az ülepedő por és néhány összetevője

Toxikus anyagok keverékporának veszélyességi fokozatát a legveszélyesebb komponens határozza meg.

C) Egyes rákkeltő légszennyező anyagok

A határértéket 2005. január 1. után pásztázó elektronmikroszkóppal mérve kell ellenőrizni.

1.2. számú melléklet: Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei

* Lehetséges karcinogén hatás.

** Az ózonréteget károsító anyagokról szóló 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet szabályozza.

*** A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet szerint.

2. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[17]

A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusai

A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani.

[CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

I. A légszennyezettség ökológiai határértékei

A) Koncentrációk

B) Megengedett ülepedések

C) Talajközeli ózon koncentráció okozta terhelés megengedett értékei

II. A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek

- erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok,

- történelmi borvidékek szőlőterületei,

- természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek),

- mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek

- arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei.

3. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[18]

Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek

A levegő térfogatot 293 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra át kell számítani.

[CAS szám: Chemical Abstracts Service azonosító száma]

A lakossági tájékoztatásnak a következők szerint legalább az alábbiakra kell kiterjednie:

a) Tájékoztatás az észlelt túllépésről:

- a túllépés helye, az érintett terület,

- a túllépés mértéke (a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértékekhez viszonyítva),

- a túllépés kezdete és várható időtartama,

- a legmagasabb 1 órás, 8 órás és 24 órás átlag koncentráció

megadásával.

b) Előrejelzés a következő időszakra (napszakra/napra):

- a várható túllépéssel érintett terület,

- a várható (tájékoztatási vagy riasztási) fokozat,

- a várható változások a szennyezettségi szintben (javulás, stabilizálódás vagy romlás) történő megadásával.

c) Tájékoztatás az érintett lakosság részére a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről:

- a veszélyeztetett népességcsoportok (pl. óvodás korúak, iskolai tanulók, idősek, betegek),

- a várható tünetek,

- az érintett népességcsoportok számára javasolt elővigyázatossági intézkedések,

- a további információk elérési módjának

megadásával.

d) Tájékoztatás a szennyezettség, illetve az expozíció csökkentése érdekében teendő megelőző beavatkozásról a szennyezettség lehetséges okainak bemutatásával és a kibocsátások csökkentésére vonatkozó ajánlásokkal.

4. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[19]

A zónák típusai

A csoport: agglomeráció: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerint.

B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.

C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.

D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van.

E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.

O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

Megjegyzés:

Alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása külön jogszabály* szerint.[20]

5. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[21]

Általános technológiai kibocsátási határértékek

I. A kibocsátási határérték tüzelési és termikus technológiáknál - amennyiben jogszabály vagy e rendelet, illetve hatósági határozat másképp nem határozza meg - a száraz véggáz 5 tf %-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkozik. A technológiai kibocsátási határérték légszennyező pontforrásonként értelmezendő.

II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni.

1. Szilárd anyag és por alakú szervetlen anyagok

Megjegyzés:

1. Azt a por alakú szervetlen anyagot, amely az A-C osztályban nincs felsorolva, azt szilárd anyagnak (O osztály) kell tekinteni.

2. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket.

3. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték:

A és B osztály összesen: 1 mg/m3

A és C vagy B és C vagy A és B és C osztály összesen: 5 mg/m3,

de a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani.

4. Amikor a véggáz fizikai állapotában a kibocsátott légszennyező anyagok a szilárd halmazállapot mellett gőz- vagy gázfázisban is jelen vannak, az emisszió együttesen sem lépheti túl a táblázatban megadott értékeket.

2. Gőz- vagy gáznemű szervetlen anyagok

3. Szerves anyagok

Megjegyzés:

1. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket.

2. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték: 3 kg/h vagy ennél nagyobb tömegáram esetén összesen legfeljebb 150 mg/m3, de a saját osztályra vonatkozó határérték önmagában sem léphető túl.

3. A táblázatban nem szereplő anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó anyagokhoz a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából. Erre vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Környezetvédelmi Igazgatósága szakértői javaslatot készít, és ennek alapján tájékoztatja a kérelmezőt.

4. A rákkeltő anyagokra megadott határértékeket az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják. A bűzre vonatkozó előírásokat az általános kibocsátási határértékek nem befolyásolják.

5. A B és C osztályba sorolt szerves, szilárd halmazállapotú anyagok esetén az 1. pontban megadott szilárd anyagra vonatkozó és O osztályba sorolt általános kibocsátási határértéket kell alkalmazni.

6. A nehezen lebomló, a környezetben felhalmozódó és különösen toxikus anyagok esetén, amelyek egyik osztályba sem sorolhatók, a kibocsátások mérséklését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani.

Szerves anyagok osztályba sorolása[22]

4. Egyes rákkeltő légszennyező anyagok

Megjegyzés:

Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén a kibocsátási határérték:

A és B osztály összesen: 1 mg/m3,

A és C vagy B és C vagy A és B és C osztály összesen: 5 mg/m3,

de a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani.

6. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[23]

Eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékek és egyéb előírások

I. A [mg/m3] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték pontforrásonként, a [kg légszennyező anyag/t termék] mértékegységben megadott technológiai kibocsátási határérték technológiánként értelmezendő.

II. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni.

III. Azoknál a technológiáknál, amelyeknél nincs vonatkoztatási O2-tartalom megadva, a technológiai kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése a vonatkoztatási O2-tartalomra történő átszámítás nélkül, a rendelet 6. §-ának figyelembevételével történik. Ezt kell alkalmazni az 5. számú mellékletben felsorolt, kibocsátott légszennyező anyagok tekintetében is.

1. a) Üveggyártás

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek a kádkemencék esetében 8 tf%, a fazék- és napikemencék esetében 13 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A kén-oxidokra (SO2 és SO3) vonatkozó határértékek csak a 10 kg SO2/h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkoznak.

1. b) Üvegszál és boroszilikát üveggyártás

2. Cementgyártás

Megjegyzés:

A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 10 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

3. Timföld, dolomit, magnezit, kvarcit vagy samott gyártása, vagy égetése

Megjegyzések:

1. Kromit-tartalmú kőzet égetése esetén a szilárd anyag emisszióban a Cr és vegyületei kibocsátások nem haladhatják meg a 10 mg/m3 értéket.

2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású nedves véggázra vonatkoznak.

4. Mészégetés

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 10 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A kibocsátási határértékek kemencére vonatkoznak.

3. A cukoriparban alkalmazott koksztüzelésű aknás mészkemencében való mészgyártás esetén a CO kibocsátás határértékét nem kell figyelembe venni.[24]

5. Perlitduzzasztás

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határérték 14 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású nedves véggázra vonatkozik.

2. A kibocsátási határérték csak a 10 kg SO2/h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkozik.

6. Kupolókemencék

Megjegyzések:

1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A névleges kapacitás a csapolt nyersvasra vonatkozik.

7. Helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok[25]

Az előírások a helyhez kötött berendezések belső égésű motorjaira vonatkoznak, amelyek tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h vagy ennél nagyobb. Az előírások vonatkoznak a motorok féktermi próbajáratására is.

Az előírások nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Ezekre a berendezésekre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, alapbejelentésük és légszennyező anyag kibocsátásuk éves bejelentése azonban kötelező (a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség miatt) . Az adatszolgáltatást számítás alapján, külön jogszabály szerint kell teljesíteni.

Üzemanyag-minőségi követelmény: a gázolaj kéntartalma 0,05 m/m%-nál nem lehet nagyobb.

Megjegyzések:

1. A megadott határértékek a motor névleges teljesítményén mérve érvényesek.

2. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Az 1996 előtt gyártott közúti járműmotorok fékpadi járatása esetén a kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

3. Az 5 MWth-ot meghaladó teljesítményű, új dízelmotorok esetében a nitrogén-oxidokra vonatkozó határérték 500 mg/m3, amelyet nem kell alkalmazni az évi 500 óránál kevesebbet üzemelő motorokra.

4. A 3 MWth alatti teljesítményű, csak kutatófúrásoknál alkalmazott dízelmotorok esetében a nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határérték 4300 mg/m3.

8. Gépek, berendezések, alkatrészek, termékek üzemi festése

Szilárd anyag (festék és lakk részecskék) kibocsátási határértéke 3 mg/m3

9. Szenek brikettálása

A szilárd anyag kibocsátási határértéke

10. Kokszgyártás

11. Agyag alapú kerámiagyártmányok égetése, szárítása (tégla- és cserépgyártás, valamint a burkolólapok gyártása kivételével)[26]

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 18 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

12. Aszfaltkeverés, aszfaltgyártás, szemcsés szerkezetű anyagok szárítása forgódobban

Megjegyzések:

1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, a berendezés névleges teljesítményén mérve.

2.Tüzelőanyagként gáz vagy 1 m/m% kéntartalom alatti olajok és szenek használhatók.

13. Alumíniumfinomítás, alumíniumolvasztás

14. Fémolvasztó berendezések, beleértve a színesfémek és ötvözeteik - kivéve az alumíniumot -finomítására szolgáló berendezéseket

15. Ferroötvözetek elektrotermikus vagy fémtermikus eljárásokkal történő előállítása

16. Tűzi ónozás, horganyzás

17. Felületkezelés salétromsavval

18. Ólomakkumulátorok gyártása (formatálás)

19. Ásványi anyagok (különösen bazalt, diabáz, salak) olvasztása

*A kibocsátási határérték csak a 10 kgSO2/h vagy annál nagyobb tömegáram esetére vonatkozik.

Megjegyzés:

Rekuperatív hővisszanyerésű kádaknál a kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. Aknakemencéknél a kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

20. Nemvas fémek gyártása

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A felhasznált szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

3. A véggázok tisztítására porleválasztót kell alkalmazni.

21. Acél vagy öntöttvas olvasztása[27]

Megjegyzés:

Az olvasztó ívkemencéknél a szén-monoxid tartalmú gázokat lehetőség szerint el kell égetni vagy azokat hasznosítani kell.

22. Salétromsav gyártása

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 4 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

23. SO2, SO3, H2SO3, H2SO4 gyártás

24. Alumínium elektrolízis

25. Klórgyártás

26. Klóralkáli-elektrolízis

27. Kéngyártás

S emissziófok: a füstgázzal emittált S és S-tartalmú légszennyező anyagok mennyisége a tüzelőanyaggal és a betétanyaggal bevitt összes kénhez viszonyítva. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

Megjegyzés:

A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

28. 1,2-diklór-etán és vinil-klorid gyártás

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

29. Akrilnitril-előállítás

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

2. A véggázokat utóégetőbe kell vezetni.

30. Növényvédőszer-gyártás

Megjegyzés:

A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

31. Nitrogén alapú műtrágyák gyártása

32. Polivinil-klorid gyártás

* Havi átlag

Megjegyzés:

A vinil-klorid kibocsátás csökkentése érdekében a véggázt - lehetőség szerint - égéslevegőként égetőbe kell vezetni.

33. Poliakrilnitril műanyaggyártás

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

34. Akrilnitril szál készítése

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

35. Viszkózák előállítása és megmunkálása

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

36. Farostlemez és faforgácslap gyártás

Préselésnél az 5. számú melléklet 3. pont A osztályába tartozó formaldehid kibocsátási határértéke

Megjegyzések:

1. Préselésnél a kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A szárítóberendezésben alkalmazott szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

37. Cukorgyártás

Megjegyzések:

1. A szárítóberendezésben alkalmazott szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2. Szárítóberendezéseknél a belépő szárító levegő hőmérséklete nem haladhatja meg a 900 °C-ot, illetve más, ezzel egyenértékű bűzcsökkentő megoldást kell alkalmazni.

3. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

38. Zöldtakarmány és terményszárítók, valamint tisztítóberendezéseik

Megjegyzések:

1. A felhasznált szilárd vagy folyékony tüzelőanyag kéntartalma 1 m/m%-nál nem lehet nagyobb, és szilárd tüzelőanyag esetében a kéntartalom 29,3 MJ/kg fűtőértékre vonatkozik.

2. A kibocsátási határérték a zöldtakarmány és terményszárítók pontforrásain kibocsátott 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

3. A zöldtakarmány és terményszárítók elő- és utótisztítóinak pontforrásaira a 2. pont nem vonatkozik.

39. Kávé, pótkávé termékek, kakaó és terménypörkölés

Megjegyzések:

1. A bűzanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a technológiai folyamatot és a tárolást zárt térben kell végezni. A pörkölő berendezés véggázait össze kell gyűjteni, és tisztító berendezésbe kell vezetni.

2. Amennyiben a véggázokat utóégetőbe vezetik, az engedélyben rögzíteni kell a legkedvezőtlenebb üzemi állapotban megengedett kibocsátási értékeket és a szükséges minimális tartózkodási időt.

3. A kibocsátási határérték 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

40. Olefineket (etilén, propilén) előállító pirolizáló kemencék

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

41. Kőolajipari csőkemencék

Megjegyzések:

1. Folyékony fűtőanyag esetében az 5. számú melléklet 1. pont B osztályában felsorolt anyagok kibocsátási határértéke 5 mg/m3.

2. A vegyes tüzelésű csőkemencék esetén a technológiai kibocsátási határértéket a felhasznált tüzelőanyagokkal bevitt hőteljesítmények arányában kell figyelembe venni.

3. A kibocsátási határértékek 3 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

42. Gázturbina és generátor tesztelés

Ezen kibocsátási határértékek olyan gázturbinákra és generátorokra vonatkoznak, amelyek tesztelése minőség-ellenőrzés céljából történik az alábbi körülmények szerint:

-a tesztelési idő nem haladja meg a 75 h/hónap értéket;

-a tesztelésnél földgáz és gázolaj (dízelolaj) a felhasznált energiahordozó;

-a felhasznált dízelolaj (folyékony tüzelőanyag) összes kéntartalma nem haladja meg a 0,1 m/m%-ot.

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 15 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A kibocsátási határértékek nem vonatkoznak a légi járművek hajtómű próbájára.

43. Ipari koromgyártás

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 8 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A felhasznált alapanyagok (olajok) kéntartalma az 1,0 m/m%-ot nem haladhatja meg.

3. A technológia csak utóégetővel és hőhasznosítással üzemeltethető.

4. A kibocsátási határértékek csak a kemence- és lángkorom (Furnace Black és Lamp Black) technológiára alkalmazhatók, a gázkorom (Gas Black) gyártási technológiára nem.

44. Tégla- és cserépgyártás[28]

Megjegyzések:

1. A kibocsátási határértékek 17 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

2. A kibocsátási határértékek a közvetlen füstgáz szárításra is vonatkoznak.

45. Vasérczsugorítás

Megjegyzés:[30]

A nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási határértéket a fémérc kalcináló vagy szinterező berendezések, nyersvas vagy acél gyártás berendezései (elsődleges vagy másodlagos beolvasztás)- beleértve a 2,5 t/h kapacitást meghaladó folyamatos öntést, a vas(II)-fémek megmunkálásának berendezéseit (20 t/h nyersacélnál nagyobb kapacitású meleghengermű)- esetében kell alkalmazni.

46. Nyersvasgyártás

47. Acélgyártás

Megjegyzés:

A konvertereknél a szén-monoxid tartalmú gázokat el kell égetni.

48. Kerámia burkolólap gyártás

Megjegyzés:

A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 18 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

49. Foszgéngyártás és szerves anyagok foszgénezése

50. Szerszám és készülék tisztítás forró-homokfluidágyban

Megjegyzés:

A kibocsátási határérték 11 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkozik.

51. Hegesztés, plazmavágás

Megjegyzés:

A határértékeket fémek hegesztéssel történő megmunkálása, plazmavágása során kell alkalmazni, amennyiben azok elszívórendszere pontforráshoz kapcsolódik.

52. Gépjárművek javításánál a motorok járatás a (üzemeltetés, tesztelés)

Megjegyzés:

A határértékeket belsőégésű gépjármű motorok javítása során kell alkalmazni, amennyiben azok kipufogórendszere pontforráshoz kapcsolódik.

53. Húsfüstölés

Megjegyzés:

A kibocsátási határértékek csak 5 kg/h vagy annál nagyobb légszennyező anyag tömegáramok esetére vonatkoznak.

54. Helyhez kötött biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok

Az előírások a 140 kWth vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött, biogáz- és depóniagáz-üzemű, négyütemű, elektromos gyújtással ellátott, Otto rendszerű gázmotorokra vonatkoznak.

Megjegyzés:

A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

55.[31]

7. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[32]

A helyhez kötött pontforrások légszennyezési alapbírságának megállapítási szabályai

1. Egy pontforrás adott légszennyező anyag kibocsátása után fizetendő alapbírságot (B) negyedéves bontásban az alábbi képlettel kell kiszámítani:

B = (E-En) × t × b1 [Ft/negyedév]

ahol:

B [Ft/negyedév] az adott légszennyező anyag kibocsátási határérték túllépése miatt negyedévre fizetendő alapbírság,

E [kg/h] a tényleges kibocsátás negyedéves átlagértéke,

En [kg/h] az adott forrásnál a légszennyező anyagra megállapított kibocsátási határérték,

t [h/negyedév] az üzemórák száma egy negyedév alatt,

b1 [Ft/kg] a bírságkulcs.

A bírság a kibocsátási határérték-túllépés arányától függ.

A határérték-túllépés arányát (Z) a következőképpen kell kiszámítani:

A pontforrások bírságkulcs értékei (b1) az alábbi táblázatból állapíthatók meg:

2. A szennyezőanyagonkénti éves bírság a negyedévenként kiszámított bírságok összege.

A bírság értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság.

8. számú melléklet a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelethez[33]

A felületi források légszennyezési alapbírságának megállapítási szabálya

1. A 2001. január 1-jén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően kiemelten védett és védett I. területen levő diffúz forrás, valamint védett II. területen levő, művelés alatt nem álló pernyehányó, meddőhányó, vörösiszap tároló és külszíni bánya rekultiválatlan területe után, amelyről légszennyező anyagok kerülnek a környezetbe, az alapbírságot (Bt) a kibocsátó felület nagysága arányában az alábbi képlettel kell számítani:

ahol:

Bf [Ft/a] az adott légszennyező anyag kibocsátása miatt fizetendő alapbírság,

A [m2] a kibocsátó felület nagysága,

t [h/a] az időszakos felületi források légszennyezésének időtartama,

8760 [h/a] a naptári év üzemóráinak száma,

b2 [Ft/m2 x a] az alábbi táblázat szerinti bírságkulcs

a [év]

2. A 2001. január 1-jén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően védett II. területen levő pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap tárolók és külszíni bányák művelés alatt álló, légszennyezést okozó területe után a terület tulajdonosa (kezelője, használója) hektáronként évi 1000 Ft légszennyezési bírságot köteles fizetni.

3. A Bf értékét egy forrás összes légszennyező anyag kibocsátására külön kell kiszámítani, és az egyes anyagokra kiszámított alapbírságok összege a forrás után fizetendő teljes alapbírság.