289/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. §

A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint működő befektetési alapra (a továbbiakban: befektetési alap)."

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. nettó eszközérték, értékpapír, értékpapír kölcsönügylet, repo ügylet, másodlagos értékpapír, hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéret, tőzsde: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;

2. befektetési alap portfoliójában lévő eszköznek minősül a nettó eszközérték meghatározása szempontjából:

a) nyílt végű ingatlanalap esetében a könyvekben szereplő ingatlanok, valamint az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához szükséges gépek, berendezések, felszerelések nettó értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a készletek között kimutatott ingatlanok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a beruházások könyv szerinti értéke és értékelési különbözetének együttes értéke, a pénzeszközök, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott bankbetétek összege, továbbá a vásárolt állampapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, valamint a háromhavi vagy annál rövidebb lejáratú követelések, az ingatlanokra vonatkozó származtatott ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke),

b) zárt végű ingatlanalap esetében az a) pontban foglalt eszközök, valamint a beruházásokra adott előlegek, a követelések és az aktív időbeli elhatárolások összege,

c) nyílt végű értékpapíralap esetében a könyvekben szereplő befektetett pénzügyi eszközök között, valamint a forgóeszközök között kimutatott - az alap jellegétől függően a Tpt. szerint meghatározott - értékpapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, valamint a pénzeszközök (beleértve a forintban és a devizában meglévő készpénzt és éven belüli lejáratú bankbetétet) összege (valuta- és devizakészlet esetében a beszerzési forintérték és a értékelési különbözetének együttes összege), a háromhavi vagy annál rövidebb lejáratú követelések, valamint a származtatott ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke),

d) zárt végű értékpapíralap esetében a c) pontban foglalt eszközök, valamint a követelések és az aktív időbeli elhatárolások összege;

3. befektetési alapot terhelő összes kötelezettség a nettó eszközérték meghatározása szempontjából: a könyvekben szereplő kötelezettségek és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete, a céltartalékok és a passzív időbeli elhatárolások;

4. értékelési különbözet: a 7. §-ban foglalt előírások figyelembevétele mellett az eszköz Tpt. szerinti értékeléssel meghatározott piaci értéke és beszerzési értéke (a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok könyv szerinti nettó értéke) közötti különbözet, illetve a származtatott ügylet piaci értéke;

5. piaci érték: a 7. §-ban foglalt előírások figyelembevétele mellett az eszköz, illetve származtatott ügylet Tpt. szerinti értékeléssel meghatározott piaci értéke, amely a könyvviteli nyilvántartásokban és az éves beszámolóban az eszköz könyv szerinti értékének és értékelési különbözetének együttes összegeként jelenik meg;

6. BUBOR, az ügylet likvidálása, leszállítási határidős, opciós és swap ügylet (delivery), elszámolási határidős, opciós és swap ügylet, az ügylet zárásának időpontja: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;

7. kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke, és legfeljebb a kölcsönbe adáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték; befektetési célú értékpapír kölcsönbe adásakor minden esetben a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték."

3. §

(1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, bérbeadás céljából vásárolt ingatlanok, valamint az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához szükséges gépek, berendezések, felszerelések nettó értékét és az értékelési különbözetének összegét."

(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A befektetett pénzügyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni:]

"b) értékpapíralap esetében a befektetési céllal vásárolt értékpapírok beszerzési értékét, valamint értékelési különbözetének összegét."

(3) Az R. 5. §-ának (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A készletek között kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, eladási célra vásárolt - rendeltetésszerűen használatba nem vett - ingatlanok (beleértve a fejlesztés alatt lévő ingatlanokat is) és azok működtetéséhez, hasznosításához szükséges, az ingatlannal együtt beszerzett gépek, berendezések, felszerelések beszerzési értékét, valamint értékelési különbözetének összegét.

(4) A követelések között kell kimutatni:

a) ingatlanalap esetén az ingatlanok eladási árának, bérleti díjának és az állampapírok eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;

b) értékpapíralap esetén az eladott értékpapírok eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;

c) értékpapír alap esetén a kölcsönbe adott értékpapír kölcsön szerződés szerinti értékében fennálló követelés és az óvadéki repoba vétel miatti követelés összegét;

d) a befektetési alapnak a tőzsdei származtatott ügyletek után befizetett alapletét, biztonsági fedezet és az árkülönbözet (változó letét) miatti követelés, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek teljesítéséhez letétként elhelyezett összegek miatti követelés összegét, a lezárt opciós, swap és határidős ügyletek miatt a másik féllel szemben fennálló követelést;

e) a befektetési alap egyéb követeléseinek összegét;

f) a forintra és külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözetét.

(5) A forgóeszközökön belül az értékpapírok között kell kimutatni:

a) ingatlanalapnak az időlegesen szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok beszerzési értékének összegét (beleértve a kölcsönbe vett állampapírok kölcsönszerződés szerinti értékét is), valamint az értékelési különbözetének összegét;

b) az értékpapíralapnak az eladási célra vásárolt értékpapírok (beleértve a másodlagos értékpapírokat is), az azonnali fizetőképesség biztosítását szolgáló értékpapírok (állampapírok), beszerzési értékét, a kölcsönbe vett értékpapírok szerződés szerinti értékét (mint beszerzési értékét), valamint az értékelési különbözetének összegét.

(6) Az értékpapírok értékelési különbözetén belül elkülönítetten kell kimutatni az osztalékból, kamatokból és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékelési különbözet összegét.

(7) A pénzeszközök között kell kimutatni: a) a befektetési alapnak a készpénzben (forint pénztárban, és valutakészletben) látra szóló betétben vagy éven belüli lejáratra lekötött betétben (forint- és devizabetétszámlán) tartott likvid eszközök értékét (valutakészlet és devizabetétszámla esetén a bekerülési árfolyamon átszámított forintértéket),

b) valutakészlet és devizabetétszámla esetén az értékelési különbözetet, amennyiben az alap - a számviteli politikájában választott módon - a valuta és deviza készlet átértékelésekor keletkezett devizaárfolyam-különbözetet nem közvetlenül a valuta és deviza számlákon számolja el az eredménnyel szemben, hanem azok ilyen célra vezetett értékelési különbözetében az értékelési tartalékkal szemben."

(4) Az R. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A származtatott ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a befektetési alap javára a Tpt. alapján kötött, le nem zárt (le nem járt) határidős, opciós és swap ügyletek piaci értékét és annak változásait."

4. §

Az R. 6. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Tőkeváltozásként (tőkenövekményként) kell kimutatni a befektetési alap nettó eszközértékének és a forgalomban lévő befektetési jegyei névértékének különbségét. A tőkeváltozás (tőkenövekmény) magában foglalja az üzleti évet megelőző években és az üzleti évben keletkezett eredmény, az értékelési különbözet tartaléka, valamint a visszavásárolt befektetési jegyek névértéke és visszavásárlási értéke közötti különbözet (bevonási értékkülönbözet) összegét.

(4) Kötelezettségként kell kimutatni:

a) ingatlanalap esetében a vásárolt ingatlanok és állampapírok pénzügyileg nem rendezett vételárának összegét;

b) értékpapíralap esetén a vásárolt értékpapírok vételárának pénzügyileg nem rendezett összegét;

c) értékpapír alap esetén a kölcsönbe vett értékpapír kölcsön szerződés szerinti értékében fennálló kötelezettség és az óvadéki repoba adás miatti kötelezettség összegét;

d) a befektetési alapnak a tőzsdei származtatott ügyletek után kapott árkülönbözet (változó letét) miatti kötelezettség, valamint, a lezárt opciós, swap és határidős ügyletek miatt a másik féllel szemben fennálló kötelezettség összegét;

e) befektetési alapnak az igénybe vett szolgáltatásokból és egyéb címen keletkezett kötelezettségek összegét;

f) a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözetének összegét."

5. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A befektetési alap eszközeit és a javára kötött származtatott ügyleteket (határidős, opciós és swap ügyleteket) a Tpt. előírásai szerinti gyakorisággal és az alapján, valamint a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elkészített - a befektetési alap Tv. szerinti számviteli politikájának részét képező - értékelési szabályoknak megfelelően a letétkezelő (illetve ingatlanok esetében az ingatlanértékelő szervezet) által meghatározott piaci értéken kell értékelni.

(2) Az értékpapírok esetében piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni többek között:

a) tőzsdén jegyzett értékpapír esetén a tőzsdei árfolyamot (átlagárfolyamot vagy záró árfolyamot);

b) tőzsdén kívüli elismert értékpapír piacon forgalmazott értékpapírok esetén az elismert értékpapír piaci árakat;

c) tőzsdén nem jegyzett és elismert értékpapír piacon nem forgalmazott értékpapír esetén, a tapasztalati áradatokat, a kibocsátó gazdasági helyzetét (tulajdoni részesedést jelentő értékpapír esetén a kibocsátó befektetésarányos saját tőkéjét), az értékpapír jelen értékét;

d) tőzsdén nem jegyzett befektetési jegyek esetében a kibocsátó befektetési alap nettó eszközértékének egy befektetési jegyre jutó összegét.

(3) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek, valamint a valutakészletek és devizabetétek piaci értékének meghatározásánál - a befektetési alap számviteli politikájában az adott devizanemre vonatkozóan rögzített módon - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamnak vagy a választott hitelintézet devizaátlagárfolyamának (adott napon érvényes vételi és eladási árfolyama átlagának), illetve meghirdetett árfolyamaiból választott árfolyam értékelés napján érvényes értékét kell alapul venni.

(4) A származtatott ügyletek piaci értékének az ügylet jövőben várható nyereségét vagy veszteségét kell tekinteni, amely értéken a le nem zárt ügylet - mint pozíció - továbbértékesíthető. Az ügylet piaci árának meghatározásánál figyelembe kell venni többek között:

a) határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét;

b) opciós ügyletnél az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és az opció delta tényezőjének szorzatát, a delta tényező ismeretének hiányában az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet ősszegét;

c) deviza-swap ügyletek (beleértve a különböző devizák cseréjére és a forint, valamint a deviza cseréjére vonatkozó swap ügyleteket) esetén az alap számviteli politikájában választott módon

- az azonnali ügyletrész tárgyát képező deviza piaci értékét és ettől függetlenül a határidős ügyletrész piaci értékét önállóan értékelve, vagy

- az ügylet tárgyát képező deviza spot árfolyama és határidős kötési árfolyama közötti különbözet forintra átszámított időarányos összegét (az azonnali és a határidős ügyletrész összetett értékelése esetén);

d) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén az alap számviteli politikájában választott módon, a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tőkeösszegre vetített

- teljes lejárati időre jutó összege diszkontált értékének különbözetét, vagy

- adott elszámolási időszakra jutó időarányos összege közötti különbözetet.

(5) A származtatott ügyletek piaci értékének meghatározásakor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru piaci árának meghatározásakor figyelembe kell venni többek között:

a) határidős tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru értékelési napi tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;

b) tőzsdén kívüli határidős deviza ügyletek, deviza swap ügyletek esetén az értékelés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a választott hitelintézet deviza-átlagárfolyamát vagy a határidős piaci árfolyamot;

c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a változó kamatláb a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időszakra vonatkozó BUBOR értékelés napját megelőzően utoljára közzétett mértékét, vagy az értékelés napján érvényes határidős piaci kamatláb mértéke;

d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében az elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.

(6) A befektetési alapnak - jellegétől függően - a portfoliójában lévő eszközei közül:

a) a Tpt.-ben meghatározott gyakorisággal át kell értékelni az értékelés napján érvényes piaci értékre:

- a bérbeadás céljára vásárolt - tárgyi eszközök között kimutatott - ingatlanokat,

- az eladás céljára vásárolt - készletként kimutatott ingatlanokat (beleértve a vásárolt, fejlesztés alatt álló ingatlanokat is),

- az értékpapírokat,

- a valutakészletet és a devizabetétet,

- a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket,

- a három hónapon belüli lejáratú forintköveteléseket és a kölcsönadott értékpapírok miatt fennálló követeléseket,

- a származékos ügyleteket;

b) a beszerzési (bekerülési) értéken, illetve annak értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt összegén, a kötelezettségek esetében szerződés szerinti értéken kell kimutatnia:

- a forintban fennálló, három hónapon túli követeléseket, valamint lejárattól függetlenül a kötelezettségeket,

- a forint pénzkészletet,

- az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolást.

(7) A három hónapon belüli lejáratú forintkövetelések piaci értékének meghatározásakor figyelembe vehető a követelések - Tv. szerinti - értékelésének általános szempontjain túlmenően a követelések lejárat időpontjáig diszkontált összege. A kölcsönadott értékpapír miatti követelés piaci értékének meghatározásakor a tárgyát képező értékpapír piaci értékét kell alapul venni.

(8) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eszközök, illetve külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek piaci értékelésekor az értékelés napján meghatározott piaci érték és a beszerzési (bekerülési) érték (a tárgyi eszközök között szereplő ingatlanok nettó értéke) különbözetét az adott eszközhöz rendelten értékelési különbözetként kell elszámolni és kimutatni a - saját tőkén belüli tőkeváltozás (tőkenövekmény) részét képező - értékelési különbözet tartalékával szemben. Az értékelési különbözet összegét minden értékelés alkalmával az új piaci érték és a beszerzési érték (a tárgyi eszközök között szereplő ingatlanok nettó értéke) közötti különbözet összegére kell kiegészíteni (csökkenteni vagy növelni) az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az adott eszköz, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség értékelési különbözetét az eszköz értékesítésekor vagy a könyvekből való más módón történő kivezetésekor, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség törlesztésekor kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(9) A származtatott ügyletek piaci értékelésekor az ügylet piaci értékének összegét kell értékelési különbözetként elszámolni az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az értékelési különbözet összegét minden értékeléskor a származtatott ügylet új piaci értékére kell kiegészíteni (növelni vagy csökkenteni) az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az adott származtatott ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet az ügylet zárásakor (lejártakor, az opció lehívásakor, az ügylet likvidálásakor) kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(10) Az alap számviteli politikájában rögzített módon dönthet úgy, hogy az értékelési különbözetet minden értékelés alkalmával elszámolja a főkönyvi számlákon, vagy év közben csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elkülönítetten rögzíti az átértékeléseket, és meghatározott időközönként, illetve a mérlegfordulónapi értékelés során a nettó eszközérték meghatározásakor számolja el az elkülönített nyilvántartás alapján a főkönyvi számlákon az értékelési különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(11) Az alap a valuta, deviza készleteket és a külföldi pénzértékre szóló követeléseket (együttesen: devizaeszközöket) és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket (devizakötelezettségeket) azok bekerülésekor a (3) bekezdés szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken veszi fel a könyveibe - a forintért vett valutát, devizát az érte fizetett forintösszegben - és a számviteli politikájában rögzített módon, az értékelés napján a devizaeszközök és a devizakötelezettségek könyv szerinti forintértéke és az értékelés napi devizaárfolyamon átszámított értéke közötti árfolyamkülönbözetek

a) összevont egyenlegét az értékelés napján a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között számolja el, vagy

b) az adott devizaeszköz, illetve devizakötelezettség értékelési különbözetében az értékelési különbözet tartalékával szemben. A b) pont szerinti esetben a valuta, deviza eladásakor, átváltásakor, a devizaeszköz és a devizakötelezettség pénzügyi rendezésekor pénzügyileg realizált árfolyamkülönbözet eredményként történő elszámolásakor az arra jutó értékelési különbözetet meg kell szüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(12) A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, az üzleti évben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolnia, mivel annak összegét az értékelési különbözet magában foglalja. Az értékpapírok értékelési különbözetét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban, valamint év végén a mérlegben meg kell bontani kamatokból, osztalékokból, valamint egyéb piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre. A mérleg fordulónapjáig pénzügyileg realizált kamatok, osztalékok pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt összegével csökkenteni kell az - eszközökhöz kapcsolódó - értékelési különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(13) A nyílt végű ingatlanalapnál és értékpapíralapnál a három hónapon túli lejáratú követelések és az aktív időbeli elhatárolások összegében, azok keletkezésekor értékvesztést kell elszámolni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az értékvesztést a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban a követelés és az aktív időbeli elhatárolás eredeti bekerülési értékétől elkülönítetten kell kimutatni. Az értékvesztést a követelések és az aktív időbeli elhatárolások megszüntetésekor (a pénzügyi rendezéskor) kell visszaírni az egyéb bevételekkel szemben.

(14) Az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi könyvelés keretében biztosítani kell, hogy az értékelési különbözet eszközönként (ingatlanonként, értékpapíronként, valuta- és devizakészleteknél devizanemenként, külföldi pénzértékre szóló követelésenként) és külföldi kötelezettségenként egyedileg, valamint származtatott ügyletenként külön-külön megállapítható legyen.

(15) A befektetési alap könyvviteli nyilvántartásait az alapkezelő saját könyvviteli nyilvántartásaitól elkülönítetten köteles vezetni.

(16) A befektetési alap és az alapkezelő közötti elszámolások (kezelési költség felszámítása, kezelési költség pénzügyi rendezése) a befektetési alap és az alapkezelő könyvviteli nyilvántartásaiban - egymástól elkülönítetten - egyidejűleg könyvelendők."

6. §

(1) Az R. 9. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a befektetési alapnál:]

"c) a rövid és hosszú lejáratú bankbetétek (forint- és devizabetétek) után kapott, illetve a mérleg fordulónapján, az üzleti évre időarányosan járó kamat, valamint az óvadéki repoba vétel után kapott, illetve járó kamat és az értékpapír kölcsönbe adás után kapott, illetve járó kölcsönzési díj összegét."

(2) Az R. 9. §-a (7) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[(7) A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a befektetési alapnál:]

"d) a valuta és deviza eladásakor, átváltásakor, illetve a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek pénzügyi rendezésekor realizált devizaárfolyam-nyereség összegét;

e) a származtatott ügyletek lezárásakor realizált kamatjellegű bevételek, illetve árfolyamnyereségek összegét."

(3) Az R. 9. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a befektetési alapnál:]

"b) nyílt végű alap esetén az alapkezelő által az alap részére felvett hitelek után fizetett (fizetendő) kamat összegét, valamint az óvadéki repoba adás után fizetett, illetve fizetendő kamat és az értékpapír kölcsönbe vétel után fizetett, illetve fizetendő kölcsönzési díj összegét."

(4) Az R. 9. §-a (8) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[(8) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a befektetési alapnál:]

"c) a valuta és deviza eladásakor, átváltásakor, illetve a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek pénzügyi rendezésekor realizált devizaárfolyam-veszteség összegét;

d) a származtatott ügyletek lezárásakor realizált kamatjellegű ráfordítások, illetve árfolyamveszteségek összegét."

7. §

Az R. a következő 9/A. §-sal és a § feletti címmel egészül ki:

"Könyvvezetésre vonatkozó szabályok

9/A. § (1) Az óvadéki repo ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repo ügylet keretében repoba adott értékpapír a repoba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repoba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repoba adó kötelezettségként, a repoba vevő követelésként mutatja ki. A repo ügylet lejártával a repoba adó által fizetett az értékpapír-viszonteladási árat a repoba adó követelésként, a repoba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repo ügyletből adódó adó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repoba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, kötelezettség többletet a repoba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.

(2) A szállításos repo ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszont-eladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repoba adott értékpapírt repoba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repoba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repo ügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repoba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repoba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(3) Az alap saját tulajdonában lévő értékpapír kölcsönbe adásakor

a) a kölcsönbe adó

- az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) a követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

- a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés, szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönadott értékpapírt,

- a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

- a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;

b) a kölcsönbe vevő

- a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,

- a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapíreladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),

- a futamidő alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapírban teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszavétel időpontjáig,

- a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el."

8. §

Az R. a következő 9/B. §-sal és a § feletti címmel egészül ki:

"Származtatott ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása

9/B. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban - a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik - és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet (határidős elszámolási ügylet) lezárásakor csak a kötési ár és a záráskori piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve a opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

(4) A mérleg fordulónapjáig le nem zárt,

a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

- a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügylet záráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

- a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és a devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes forintárfolyama (spot árfolyama), valamint a kötési árfolyama közötti különbözet kötés napjától az értékelés napjáig eltelt időszakra jutó időarányos összegét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a származtatott ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;

b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

- a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügylet záráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

- a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyamkülönbözet kötés napjától az értékelés napjáig eltelt időszakra jutó időarányos összegét, az értékelés napján érvényes, a 7. § (3) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a származtatott ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;

c) a kamat-swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített

- teljes lejárati időre jutó összege értékelés napjára diszkontált értékének különbözetét, vagy

- a kötés napjától, illetve a lejárati idő alatt az utolsó elszámolástól az értékelés napjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet, jellegétől függően, a származtatott ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben. A pénzügyi rendezéskor (a lejárati idő alatt esedékes és a lejárati idő végén történő elszámoláskor) a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között.

(5) Amennyiben a devizaswap ügyletek azonnali és határidős ügyletrészét a befektetési alap nem egymástól függetlenül külön értékeli, hanem összetett módon, akkor (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti swap ügyletekhez - illetve a különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott, a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez - kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - devizahitelt, devizabetétet, deviza- és valutakészletet a lejárati idő alatt nem lehet átértékelni és az értékelési különbözetként, valamint az értékelési különbözet tartalékaként elszámolni. Azokat csak az ügylet lejárati ideje végén lehet a pénzügyi realizáláskor eredményként elszámolni a pénzügyi műveletek bevételeiben, illetve ráfordításaiban. A származtatott ügylet (swap ügylet) értékelési különbözetét az, ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(6) A tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyleteket a 7. § előírásai szerint kell értékelni a lejárati idő alatt és azok piaci értékét (az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum értékelés napi piaci ára és a határidős kötési ár különbözetét, illetve az opció tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum értékelés napi piaci ára és az opció delta tényezőjének szorzatát, illetve egyéb módon meghatározott piaci értékét) a származtatott ügyletek értékelési különbözetében kell elszámolni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(7) Elszámolási határidős és opciós ügylet zárásakor (ha az opciót lehívják) az ügylet tárgyát képező áru, illetve pénzügyi instrumentum piaci ára és a kötési ár közötti különbözet pénzügyi rendezését a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között számolják el a felek.

(8) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig a követeléseken belül kell kimutatni.

(9) Az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a kötelezettségeken belül kell kimutatni.

(10) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).

(11) Ha a (8) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és a követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(12) Az opciós díjat a Tv. szerint kell elszámolni:

a) az elszámolási opciós ügyletek (nem áru leszállítással záruló ügyletek), valamint az eladási opciós ügyletek esetén az opció vevője által fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, és ha az a mérleg fordulónapja után jár le és jelentős összegű, akkor időbelileg elhatárolható;

b) a leszállítási vételi opciós ügylet esetén az opció vevője a kifizetett opciós díjat, ha az opció forgatási célú eszköz beszerzéshez kapcsolódik a pénzügyi műveletek ráfordításaként, ha befektetési eszköz (ingatlan, gépek, berendezések, felszerelések) beszerzéshez kapcsolódik, akkor követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor az eszköz beszerzési értékét növeli a követelések csökkentésével egyidejűleg.

(13) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatás ráfordításaként.

(14) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni és a felek megállapodása szerint kapott, vagy fizetett díjat a pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(15) A (14) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(16) A tőzsdén kötött határidős elszámolási ügyletek lejárati ideje előtt kötött ellenügylet esetében az ellenügylet kötésének napja az ügylet zárása időpontjának tekintendő, és a felek az ellenügylet kötésének napján érvényes tőzsdei elszámoló ár és a határidős kötési ár különbözetének összegét számolják el eredményként és rendezik pénzügyileg.

(17) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a pénzügyi műveletek ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni."

9. §

(1) Az R. 10. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(10. § A befektetési alap éves beszámolójának kiegészítő melléklete a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:)

"b) az értékpapírok, értékelési különbözetének értékpapír-sorozatonkénti részletezését;"

(2) Az R. 10. §-a a következő f)-h) pontokkal egészül ki:

(10. § A befektetési alap éves beszámolójának kiegészítő melléklete a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:)

"f) a származtatott ügyletek ügylettípusonkénti szerződés szerinti értékét (kötési árfolyamát), várható eredményét (értékelési különbözetét, azaz piaci értékét), tárgyévben realizált eredményét, várható, illetve tényleges pénzáramlását;

g) a kölcsönbe adott, illetve kölcsönbe vett értékpapírok szerződés szerinti értékét, a másodlagos értékpapírok beszerzési és piaci értékét, az óvadéki repoba adott és repoba vett értékpapírok miatt fennálló kötelezettség és követelés értékét;

h) az alapkezelő által a befektetési alap befektetési jegyei után, a hozamra és a tőke megóvására tett ígéret értékét;

j) a kapott, illetve adott fedezetek, biztosítékok, óvadékok, garancia- és kezességvállalások összegét."

10. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

Hatálybalépés

11. §

Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2002. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 289/2001. (XII. 26.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez

I. Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK.)

A) Befektetett eszközök

I. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok

2. Ingatlanok értékelési különbözete

3. Gépek, berendezések, felszerelések

4. Gépek, berendezések, felszerelések értékelési különbözete

5. Beruházások

6. Beruházásra adott előlegek

II. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Hosszú lejáratú bankbetétek

B) Forgóeszközök

I. Készletek

1. Ingatlankészletek

2. Ingatlankészletek értékelési különbözete

II. Követelések

1. Követelések

2. Követelések értékvesztése (-)

3. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözete

4. Forintkövetelések értékelési különbözete

III. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

IV. Pénzeszközök

1. Pénzeszközök

2. Valuta, devizabetét értékelési különbözete

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Aktív időbeli elhatárolások

2. Aktív időbeli elhatárolások értékvesztése (-)

D) Származtatott ügyletek értékelési különbözete

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

E) Saját tőke

I. Indulótőke

1. Kibocsátott befektetési jegyek névértéke

2. Visszavásárolt befektetési jegyek névértéke (-)

II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)

1. Visszavásárolt befektetési jegyek bevonási értékkülönbözete

2. Értékelési különbözet tartaléka

3. Előző év(ek) eredménye

4. Üzleti év eredménye

F) Céltartalékok

G) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

III. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete

H) Passzív időbeli elhatárolások

II. Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A) Befektetett eszközök

I. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

B) Forgóeszközök

I. Követelések

1. Követelések

2. Követelések értékvesztése (-)

3. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözete

4. Forintkövetelések értékelési különbözete

II. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

III. Pénzeszközök

1. Pénzeszközök

2. Valuta, devizabetét értékelési különbözete

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Aktív időbeli elhatárolás

2. Aktív időbeli elhatárolás értékvesztése (-)

D) Származtatott ügyletek értékelési különbözete

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

E) Saját tőke

I. Indulótőke

1. Kibocsátott befektetési jegyek névértéke

2. Visszavásárolt befektetési jegyek névértéke (-)

II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)

1. Visszavásárolt befektetési jegyek bevonási értékkülönbözete

2. Értékelési különbözet tartaléka

3. Előző év(ek) eredménye

4. Üzleti év eredménye

F) Céltartalékok

G) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

III. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete

H) Passzív időbeli elhatárolások"