215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed minden, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerint működő befektetési alapra (a továbbiakban: befektetési alap).

(2) A befektetési alap a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Fogalmak

2. §[2]

E rendelet alkalmazásában

1.[3] nettó eszközérték: a Kbftv. szerint meghatározott fogalom;

1a.[4] másodlagos értékpapír, tőzsde: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;

1b.[5] értékpapír kölcsön: a Tpt. XVIII. fejezete szerinti ügylet;

2.[6] befektetési alap portfoliójában lévő eszköznek minősül a nettó eszközérték meghatározása szempontjából:

a)[7] ingatlanalap esetében a könyvekben szereplő ingatlanok, valamint az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához szükséges gépek, berendezések, felszerelések nettó értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a készletek között kimutatott ingatlanok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a beruházások könyv szerinti értéke és értékelési különbözetének együttes összege, a pénzeszközök, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott bankbetétek összege, továbbá a vásárolt állampapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a követelések és azok értékelési különbözete (ideértve a forintkövetelések és a külföldi követelések értékelési különbözetét egyaránt), a beruházásokra adott előlegek, az ingatlanokra vonatkozó származékos ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke), valamint az aktív időbeli elhatárolások összege,

b)[8] értékpapíralap, esetében a könyvekben szereplő, a befektetett pénzügyi eszközök között, valamint a forgóeszközök között kimutatott - az alap jellegétől függően a Tpt. szerint meghatározott - értékpapírok beszerzési értékének és értékelési különbözetének együttes összege, a pénzeszközök (beleértve a forintban és a devizában meglévő készpénzt és éven belüli lejáratú bankbetétet) összege (valuta- és devizakészlet esetében a beszerzési forintérték és az értékelési különbözetének együttes összege), a követelések és azok értékelési különbözete (ideértve a forintkövetelések és a külföldi követelések értékelési különbözetét egyaránt), a származékos ügyletek értékelési különbözete (piaci értéke), valamint az aktív időbeli elhatárolások összege.

3. befektetési alapot terhelő összes kötelezettség a nettó eszközérték meghatározása szempontjából: a könyvekben szereplő kötelezettségek és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete, a céltartalékok és a passzív időbeli elhatárolások;

4.[9] értékelési különbözet: a 7. §-ban foglalt előírások figyelembevétele mellett az eszköz Tpt. szerinti értékeléssel meghatározott piaci értéke és beszerzési értéke (a befektetett eszközként kimutatott ingatlanok könyv szerinti nettó értéke) közötti különbözet, illetve a származékos ügylet piaci értéke;

5.[10] piaci érték: a 7. §-ban foglalt előírások figyelembevétele mellett az eszköz, illetve származékos ügylet Tpt. szerinti értékeléssel meghatározott piaci értéke, amely a könyvviteli nyilvántartásokban és az éves beszámolóban az eszköz könyv szerinti értékének és értékelési különbözetének együttes összegeként jelenik meg;

6.[11] BUBOR: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;

7. kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke, és legfeljebb a kölcsönbe adáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték; befektetési célú értékpapír kölcsönbe adásakor minden esetben a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték.

8.[12] értékpapíralap: a Kbftv. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerinti értékpapír-befektetési alap, befektetési alapba befektető alap, származékos ügyletekbe befektető befektetési alap, indexkövető befektetési alap, ÁÉKBV;

9.[13] tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti tevékenységek.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. §

(1) A befektetési alap kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

(2)[14] A befektetési alap az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, a 10. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni. Az éves beszámolóval egyidejűleg a Tv. szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

(3)[15] A befektetési alap belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy az év közben is alkalmas legyen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank információs igényeinek kielégítésére.

(4)[16] A befektetési alap - a számviteli politikájában rögzített döntése alapján - a forint helyett devizában vezetheti könyvviteli nyilvántartásait és készítheti el éves beszámolóját, amennyiben az általa kibocsátott befektetési jegyek - a kibocsátási tájékoztató szerint - külföldi pénznemre szólnak. A könyvvezetés és az éves beszámoló készítés devizaneme ilyen esetben megegyezik azzal a pénznemmel, amelyre a kibocsátott befektetési jegyek szólnak (a továbbiakban: befektetési jegy devizaneme).

(5)[17] Ha a (4) bekezdés rendelkezései alapján a befektetési alap a forintban történő könyvvezetésről áttér a devizában való könyvvezetésre és éves beszámoló készítésre, akkor a Tv. 145. és 146. §-ait, valamint 149. §-ának (1) és (2) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) a Tv. szerinti, létesítő okiratban rögzített deviza helyett a befektetési jegy devizanemét kell érteni,

b) a befektetési jegy devizanemétől eltérő, más devizanemre áttérni nem lehet,

c) a Tv-ben előírt közzétételt a 10/A. § szerint kell teljesíteni,

d) a Tv-ben előírt letétbe helyezési kötelezettség a befektetési alapra nem vonatkozik,

e) a befektetési jegy devizaneméről forintban történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre visszatérni nem lehet,

f) a Tv. 149. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti átszámítási különbözeteket - jellegüktől függetlenül - a saját tőkén belüli tőkeváltozásban az előző év(ek) eredményét módosító tételként kell figyelembe venni,

g) a Tv. 149. §-ának (2) bekezdésében említett, a cégbíróságon forintban bejegyzett tőke helyett az áttérést megelőzően forintban kimutatott indulótőkét kell érteni, továbbá a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a cégbíróságon devizában bejegyzett jegyzett tőke helyett a forgalomban lévő befektetési jegyek kibocsátási tájékoztató szerinti devizában kifejezett névértékének együttes összegét kell érteni,

h) a Tv. 149. §-ának (2) bekezdése szerinti különbözeteket minden esetben a saját tőkén belüli tőkeváltozásban az előző év(ek) eredményét módosító tételként kell figyelembe venni a g) pontra tekintettel.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. §

(1) Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolását az 1. számú melléklet I. pontja tartalmazza.

(2) Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolását az 1. számú melléklet II. pontja tartalmazza.

(3) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az 5-7. § figyelembevételével kell alkalmazni.

5. §

(1)[18] A tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, bérbeadás céljából vásárolt ingatlanok, valamint az ingatlanok működtetéséhez, hasznosításához szükséges gépek, berendezések, felszerelések nettó értékét és az értékelési különbözetének összegét.

(2) A befektetett pénzügyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni:

a) ingatlanalap esetében az időlegesen szabad pénzeszközöknek éven túli lejáratú bankbetétekben tartott összegét;

b)[19] értékpapíralap esetében a befektetési céllal vásárolt értékpapírok beszerzési értékét, valamint értékelési különbözetének összegét.

(3)[20] A készletek között kell kimutatni az ingatlanalapnak az alap tulajdonában álló, eladási célra vásárolt - rendeltetésszerűen használatba nem vett - ingatlanok (beleértve a fejlesztés alatt lévő ingatlanokat is) és azok működtetéséhez, hasznosításához szükséges, az ingatlannal együtt beszerzett gépek, berendezések, felszerelések beszerzési értékét, valamint értékelési különbözetének összegét.

(4)[21] A követelések között kell kimutatni:

a) ingatlanalap esetén az ingatlanok eladási árának, bérleti díjának és az állampapírok eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;

b) értékpapíralap esetén az eladott értékpapírok eladási árának pénzügyileg nem rendezett összegét;

c) értékpapír alap esetén a kölcsönbe adott értékpapír kölcsön szerződés szerinti értékében fennálló követelés és az óvadéki repoba vétel miatti követelés összegét;

d)[22] a befektetési alapnak a tőzsdei határidős, opciós és swap ügyletek után befizetett alapletét, biztonsági fedezet és az árkülönbözet (változó letét) miatti követelés, valamint a tőzsdén kívüli határidős, opciós és swap ügyletek teljesítéséhez letétként elhelyezett összegek miatti követelés összegét, a lezárt opciós, swap és határidős ügyletek miatt a másik féllel szemben fennálló követelést;

e) a befektetési alap egyéb követeléseinek összegét;

f) a forintra és külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözetét.

(5)[23] A forgóeszközökön belül az értékpapírok között kell kimutatni:

a) ingatlanalapnak az időlegesen szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok beszerzési értékének összegét (beleértve a kölcsönbe vett állampapírok kölcsönszerződés szerinti értékét is), valamint az értékelési különbözetének összegét;

b) az értékpapíralapnak az eladási célra vásárolt értékpapírok (beleértve a másodlagos értékpapírokat is), az azonnali fizetőképesség biztosítását szolgáló értékpapírok (állampapírok), beszerzési értékét, a kölcsönbe vett értékpapírok szerződés szerinti értékét (mint beszerzési értékét), valamint az értékelési különbözetének összegét.

(6)[24] Az értékpapírok értékelési különbözetén belül elkülönítetten kell kimutatni az osztalékból, kamatokból és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékelési különbözet összegét.

(7)[25] A pénzeszközök között kell kimutatni:

a) a befektetési alapnak a készpénzben (forint pénztárban, és valutakészletben) látra szóló betétben vagy éven belüli lejáratra lekötött betétben (forint- és devizabetétszámlán) tartott likvid eszközök értékét (valutakészlet és devizabetétszámla esetén a bekerülési árfolyamon átszámított forintértéket),

b) valutakészlet és devizabetétszámla esetén az értékelési különbözetet, amennyiben az alap - a számviteli politikájában választott módon - a valuta és deviza készlet átértékelésekor keletkezett devizaárfolyam-különbözetet nem közvetlenül a valuta és deviza számlákon számolja el az eredménnyel szemben, hanem azok ilyen célra vezetett értékelési különbözetében az értékelési tartalékkal szemben.

(8)[26] Értékvesztésként kell a mérlegben az eszközök között a követeléseken és az aktív időbeli elhatárolásokon belül - negatív előjellel - kimutatni a három hónapon túli lejáratú követelések, továbbá a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások Tv. szerinti minősítése és értékelése alapján elszámolt értékvesztés összegét.

(9)[27] A származékos ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a befektetési alap javára a Kbftv. alapján kötött, le nem zárt (le nem járt) származékos ügyletek piaci értékét és annak változásait.

6. §

(1) A saját tőke az indulótőkéből és a tőkeváltozásból (tőkenövekményből) áll.

(2) Indulótőkeként kell kimutatni a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértékét.

(3)[28] Tőkeváltozásként (tőkenövekményként) kell kimutatni a befektetési alap nettó eszközértékének és a forgalomban lévő befektetési jegyei névértékének különbségét. A tőkeváltozás (tőkenövekmény) magában foglalja az üzleti évet megelőző években és az üzleti évben keletkezett eredmény, az értékelési különbözet tartaléka, valamint a visszavásárolt befektetési jegyek névértéke és visszavásárlási értéke közötti különbözet (bevonási értékkülönbözet) összegét.

(4)[29] Kötelezettségként kell kimutatni:

a) ingatlanalap esetében a vásárolt ingatlanok és állampapírok pénzügyileg nem rendezett vételárának összegét;

b) értékpapíralap esetén a vásárolt értékpapírok vételárának pénzügyileg nem rendezett összegét;

c) értékpapír alap esetén a kölcsönbe vett értékpapír kölcsön szerződés szerinti értékében fennálló kötelezettség és az óvadéki repoba adás miatti kötelezettség összegét;

d)[30] a befektetési alapnak a tőzsdei határidős, opciós és swap ügyletek után kapott árkülönbözet (változó letét) miatti kötelezettség, valamint, a lezárt határidős, opciós és swap ügyletek miatt a másik féllel szemben fennálló kötelezettség összegét;

e) befektetési alapnak az igénybe vett szolgáltatásokból és egyéb címen keletkezett kötelezettségek összegét;

f) a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözetének összegét.

(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a forgalomban lévő befektetési jegyek után a mérleg fordulónapján az üzleti évet időarányosan terhelő, és a mérleg fordulónapját követően fizetendő hozamok összegét.

Mérlegtételekhez kapcsolódó értékelési és egyéb előírások

7. §[31]

(1)[32] A befektetési alap eszközeit és a javára kötött származékos ügyleteket a Kbftv. előírásai szerinti gyakorisággal és az alapján, valamint a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elkészített - a befektetési alap Tv. szerinti számviteli politikájának részét képező - értékelési szabályoknak megfelelően a letétkezelő (illetve ingatlanok esetében az ingatlanértékelő szervezet) által meghatározott piaci értéken kell értékelni.

(2) Az értékpapírok esetében piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni többek között:

a) tőzsdén jegyzett értékpapír esetén a tőzsdei árfolyamot (átlagárfolyamot vagy záró árfolyamot);

b)[33] tőzsdén kívüli szabályozott piacon forgalmazott értékpapírok esetén a szabályozott piaci árakat;

c)[34] tőzsdén nem jegyzett és szabályozott piacon nem forgalmazott értékpapír esetén, a tapasztalati áradatokat, a kibocsátó gazdasági helyzetét (tulajdoni részesedést jelentő értékpapír esetén a kibocsátó befektetésarányos saját tőkéjét), az értékpapír jelen értékét;

d) tőzsdén nem jegyzett befektetési jegyek esetében a kibocsátó befektetési alap nettó eszközértékének egy befektetési jegyre jutó összegét.

(3)[35] A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek, valamint a valutakészletek és devizabetétek piaci értékének meghatározásánál - a befektetési alap számviteli politikájában az adott devizanemre vonatkozóan rögzített módon - a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamnak vagy a választott hitelintézet devizaátlagárfolyamának (adott napon érvényes vételi és eladási árfolyama átlagának), illetve meghirdetett árfolyamaiból választott árfolyam értékelés napján érvényes értékét kell alapul venni.

(4) A származékos ügyletek piaci értékének az ügylet jövőben várható nyereségét vagy veszteségét kell tekinteni, amely értéken a le nem zárt ügylet - mint pozíció - továbbértékesíthető. Az ügylet piaci árának meghatározásánál figyelembe kell venni többek között:[36]

a) határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét;

b) opciós ügyletnél az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és az opció delta tényezőjének szorzatát, a delta tényező ismeretének hiányában az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét;

c) deviza-swap ügyletek (beleértve a különböző devizák cseréjére és a forint, valamint a deviza cseréjére vonatkozó swap ügyleteket) esetén az alap számviteli politikájában választott módon

- az azonnali ügyletrész tárgyát képező deviza piaci értékét és ettől függetlenül a határidős ügyletrész piaci értékét önállóan értékelve, vagy

- az ügylet tárgyát képező deviza spot árfolyama és határidős kötési árfolyama közötti különbözet forintra átszámított időarányos összegét (az azonnali és a határidős ügyletrész összetett értékelése esetén);

d) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén az alap számviteli politikájában választott módon, a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tőkeösszegre vetített

- teljes lejárati időre jutó összege diszkontált értékének különbözetét, vagy

- adott elszámolási időszakra jutó időarányos összege közötti különbözetet.

(5) A származékos ügyletek piaci értékének meghatározásakor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru piaci árának meghatározásakor figyelembe kell venni többek között:[37]

a)[38] határidős tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru értékelési napi tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan a központi értéktár, a központi szerződő fél által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;

b) tőzsdén kívüli határidős deviza ügyletek, deviza swap ügyletek esetén az értékelés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a választott hitelintézet deviza-átlagárfolyamát vagy a határidős piaci árfolyamot;

c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a változó kamatláb a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időszakra vonatkozó BUBOR értékelés napját megelőzően utoljára közzétett mértékét, vagy az értékelés napján érvényes határidős piaci kamatláb mértéke;

d)[39] egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében az szabályozott piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.

(6) A befektetési alapnak - jellegétől függően - a portfoliójában lévő eszközei közül:

a)[40] a Kbftv.-ben meghatározott gyakorisággal át kell értékelni az értékelés napján érvényes piaci értékre:

- a bérbeadás céljára vásárolt - tárgyi eszközök között kimutatott - ingatlanokat,

- az eladás céljára vásárolt - készletként kimutatott ingatlanokat (beleértve a vásárolt, fejlesztés alatt álló ingatlanokat is),

- az értékpapírokat,

- a valutakészletet és a devizabetétet,

- a külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket,

- a 3 hónapon belüli lejáratú forintköveteléseket és a kölcsönadott értékpapírok miatt fennálló követeléseket,

- a származékos ügyleteket;

b) a beszerzési (bekerülési) értéken, illetve annak értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt összegén, a kötelezettségek esetében szerződés szerinti értéken kell kimutatnia:

- a forintban fennálló, három hónapon túli követeléseket, valamint lejárattól függetlenül a kötelezettségeket,

- a forint pénzkészletet,

- az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolást.

(7)[41] A három hónapon belüli lejáratú forintkövetelések piaci értékének meghatározásakor figyelembe vehető a követelések - Tv. szerinti - értékelésének általános szempontjain túlmenően a követelések lejárat időpontjáig diszkontált összege. A kölcsönadott értékpapír miatti követelés piaci értékének meghatározásakor a tárgyát képező értékpapír piaci értékét kell alapul venni. Az ilyen követelések után értékvesztés nem számolható el, azok értékeléséből adódó veszteség vagy nyereség jellegű különbözeteket a követelés értékelési különbözeteként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eszközök, illetve külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek piaci értékelésekor az értékelés napján meghatározott piaci érték és a beszerzési (bekerülési) érték (a tárgyi eszközök között szereplő ingatlanok nettó értéke) különbözetét az adott eszközhöz rendelten értékelési különbözetként kell elszámolni és kimutatni a - saját tőkén belüli tőkeváltozás (tőkenövekmény) részét képező - értékelési különbözet tartalékával szemben. Az értékelési különbözet összegét minden értékelés alkalmával az új piaci érték és a beszerzési érték (a tárgyi eszközök között szereplő ingatlanok nettó értéke) közötti különbözet összegére kell kiegészíteni (csökkenteni vagy növelni) az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az adott eszköz, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség értékelési különbözetét az eszköz értékesítésekor vagy a könyvekből való más módón történő kivezetésekor, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség törlesztésekor kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(9)[42] A származékos ügyletek piaci értékelésekor az ügylet piaci értékének összegét kell értékelési különbözetként elszámolni az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az értékelési különbözet összegét minden értékeléskor a származékos ügylet új piaci értékére kell kiegészíteni (növelni vagy csökkenteni) az értékelési különbözet tartalékával szemben. Az adott származékos ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet az ügylet zárásakor kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(10) Az alap számviteli politikájában rögzített módon dönthet úgy, hogy az értékelési különbözetet minden értékelés alkalmával elszámolja a főkönyvi számlákon, vagy év közben csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elkülönítetten rögzíti az átértékeléseket, és meghatározott időközönként, illetve a mérlegfordulónapi értékelés során a nettó eszközérték meghatározásakor számolja el az elkülönített nyilvántartás alapján a főkönyvi számlákon az értékelési különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(11) Az alap a valuta, deviza készleteket és a külföldi pénzértékre szóló követeléseket (együttesen: devizaeszközöket) és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket (devizakötelezettségeket) azok bekerülésekor a (3) bekezdés szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken veszi fel a könyveibe - a forintért vett valutát, devizát az érte fizetett forintösszegben - és a számviteli politikájában rögzített módon, az értékelés napján a devizaeszközök és a devizakötelezettségek könyv szerinti forintértéke és az értékelés napi devizaárfolyamon átszámított értéke közötti árfolyamkülönbözetek

a) összevont egyenlegét az értékelés napján a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között számolja el, vagy

b) az adott devizaeszköz, illetve devizakötelezettség értékelési különbözetében az értékelési különbözet tartalékával szemben. A b) pont szerinti esetben a valuta, deviza eladásakor, átváltásakor, a devizaeszköz és a devizakötelezettség pénzügyi rendezésekor pénzügyileg realizált árfolyamkülönbözet eredményként történő elszámolásakor az arra jutó értékelési különbözetet meg kell szüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(12) A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, az üzleti évben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolnia, mivel annak összegét az értékelési különbözet magában foglalja. Az értékpapírok értékelési különbözetét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokban, valamint év végén a mérlegben meg kell bontani kamatokból, osztalékokból, valamint egyéb piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre. A mérleg fordulónapjáig pénzügyileg realizált kamatok, osztalékok pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt összegével csökkenteni kell az - eszközökhöz kapcsolódó - értékelési különbözetet az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(13)[43]

(14)[44] Az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi könyvelés keretében biztosítani kell, hogy az értékelési különbözet eszközönként (ingatlanonként, értékpapíronként, valuta- és devizakészleteknél devizanemenként, külföldi pénzértékre szóló követelésenként) és külföldi kötelezettségenként egyedileg, valamint származékos ügyletenként külön-külön megállapítható legyen.

(15) A befektetési alap könyvviteli nyilvántartásait az alapkezelő saját könyvviteli nyilvántartásaitól elkülönítetten köteles vezetni.

(16) A befektetési alap és az alapkezelő közötti elszámolások (kezelési költség felszámítása, kezelési költség pénzügyi rendezése) a befektetési alap és az alapkezelő könyvviteli nyilvántartásaiban - egymástól elkülönítetten - egyidejűleg könyvelendők.

Eredménykimutatás

8. §

(1) Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolását a 2. számú melléklet I. pontja tartalmazza.

(2) Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolását a 2. számú melléklet II. pontja tartalmazza.

9. §

(1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az ingatlanalapnál az értékesített ingatlanok számlázott eladási árának és a bérbe adott ingatlanok számlázott bérleti díjának - a Tv. 73. §-a szerinti utólag kapott - engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt összegét.

(2) Az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni az ingatlanalapnál - a készletként kimutatott - ingatlanok értékesítésekor azok beszerzési értékének összegét.

(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni az ingatlanalapnál a bérbeadás céljára beszerzett ingatlanok értékesítésekor a számlázott eladási árnak - a Tv. 73. §-a szerinti utólag kapott - engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt összegét.

(4) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az ingatlanalapnál a bérbeadás céljára beszerzett ingatlanok értékesítésekor az ingatlan nettó értékének összegét.

(5) Működési költségként kell kimutatni a befektetési alapnál az alapkezelő által felszámított kezelési költséget, eladási jutalékot, visszavásárlási jutalékot, továbbá a bérbeadás útján hasznosított ingatlanok értékcsökkenési leírását és az egyéb címen felmerült költségek összegét. A működési költségek között kell kimutatni az ingatlanalapnál az ingatlanok állagmegóvásával kapcsolatban az alapkezelőnél felmerülő fenntartási költségeknek kezelési költség címén az alapra áthárított összegét vagy a kivitelezők által közvetlenül az alapnak számlázott összegét.

(6) A befektetési alap az alapítással kapcsolatban felmerült költségeit a felmerülés évében köteles elszámolni a költségei között.

(7) A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a befektetési alapnál:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor - illetve beváltásakor - az értékpapír szerződés szerinti eladási árának és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözeteként adódó árfolyamnyereség összegét;

b) a befektetett pénzügyi eszközök között vagy a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után kapott kamat és osztalék összegét;

c)[45] a rövid és hosszú lejáratú bankbetétek (forint- és devizabetétek) után kapott, illetve a mérleg fordulónapján, az üzleti évre időarányosan járó kamat, valamint az óvadéki repoba vétel után kapott, illetve járó kamat és az értékpapír kölcsönbe adás után kapott, illetve járó kölcsönzési díj összegét.

d)[46] a valuta és deviza eladásakor, átváltásakor, illetve a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek pénzügyi rendezésekor realizált devizaárfolyam-nyereség összegét;

e)[47] a származékos ügyletek lezárásakor realizált kamatjellegű bevételek, illetve árfolyamnyereségek összegét.

(8) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a befektetési alapnál:

a) a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor - illetve beváltásakor - az értékpapír szerződés szerinti eladási árának és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözeteként adódó árfolyamveszteség összegét;

b)[48] nyílt végű alap esetén az alapkezelő által az alap részére felvett hitelek után fizetett (fizetendő) kamat összegét, valamint az óvadéki repoba adás után fizetett, illetve fizetendő kamat és az értékpapír kölcsönbe vétel után fizetett, illetve fizetendő kölcsönzési díj összegét.

c)[49] a valuta és deviza eladásakor, átváltásakor, illetve a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek pénzügyi rendezésekor realizált devizaárfolyam-veszteség összegét;

d)[50] a származékos ügyletek lezárásakor realizált kamatjellegű ráfordítások, illetve árfolyamveszteségek összegét.

(9) Fizetett, fizetendő hozamként kell kimutatni a befektetési jegyek névértéke után fizetett, illetve a mérleg fordulónapján időarányosan az üzleti évet terhelő, fizetendő hozamok összegét.

Könyvvezetésre vonatkozó szabályok[51]

9/A. §

(1)[52] Az óvadéki repo ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repo ügylet keretében repoba adott értékpapír a repoba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repoba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repoba adó kötelezettségként, a repoba vevő követelésként mutatja ki. A repo ügylet lejártával a repoba adó által fizetett az értékpapír-viszonteladási árat a repoba adó követelésként, a repoba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repoba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, kötelezettség többletet a repoba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.

(2) A szállításos repo ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repoba adott értékpapírt repoba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repoba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repo ügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repoba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repoba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(3)[53] Az alap saját tulajdonában lévő értékpapír kölcsönbe adásakor

a) a kölcsönbe adó

aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a két érték közül a kisebbik összegében, továbbá a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönadott értékpapírt,

ac) a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;

b) a kölcsönbe vevő

ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír-beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,

bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír-eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben, és számolja el követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),

bc) a futamidő alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapírban teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszavétel időpontjáig,

bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.

(4)[54] A befektetési jegyek jegyzéskori ellenértékének a befektetők által, az ingatlan, illetve értékpapírcsomag formájában történő teljesítését induló tőkeként kell elszámolni a beszámítási értéken az eszközök könyvekbe történő felvételekor. Az értékpapírcsomag részét képező értékpapírok értékét egyedileg kell meghatározni a beszámítási érték alapján és azokat egyedileg kell felvenni a nyilvántartásokba azzal, hogy az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok csoportosan is nyilvántarthatók.

(5)[55] A beszámítási értéket a jegyzéskor a letétkezelő állapítja meg az ingatlan értékelési adatok, illetve az értékpapír piaci értéke alapján.

(6)[56] A befektetési jegy jegyzéskori ellenértéke és a beszámítási érték különbözetében pénzben teljesített összeget induló tőkeként kell elszámolni.

(7)[57] A befektetési jegyek visszaváltásakor a visszaváltási ár értékpapírcsomag formájában történő teljesítését, az értékpapír értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az értékpapírokat egyedileg kell a könyvekből kivezetni és az egyedileg meghatározott ellenértékük (visszaváltási ár) összegét követelésként kell elszámolni. Az induló tőkét csökkenteni kell a visszaváltott befektetési jegy jegyzéskori értékének (névértékének) összegében az egyéb kötelezettségekkel szemben. A visszaváltási ár összegében kimutatott követelés és a befektetési jegy jegyzéskori értéke (névértéke) összegében kimutatott egyéb kötelezettség beszámításával (összevezetésével) adódó különbözetet bevonási értékkülönbözetként (a tőkeváltozáson belül) kell elszámolni.

Származékos ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása[58]

9/B. §

(1)[59]

(2)[60]

(3)[61] Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni.

(4) A mérleg fordulónapjáig le nem zárt,

a)[62] forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

aa) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

ab) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és az ügylet értékelési különbözetét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;

b)[63] a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

ba) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

bb) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és az ügylet értékelési különbözetét - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;

c) a kamat-swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített

- teljes lejárati időre jutó összege értékelés napjára diszkontált értékének különbözetét, vagy

- a kötés napjától, illetve a lejárati idő alatt az utolsó elszámolástól az értékelés napjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet, jellegétől függően, a származtatott ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben. A pénzügyi rendezéskor (a lejárati idő alatt esedékes és a lejárati idő végén történő elszámoláskor) a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között.

(5)[64] Amennyiben a devizaswap ügyletek azonnali és határidős ügyletrészét a befektetési alap nem egymástól függetlenül külön értékeli, hanem összetett módon, akkor (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti swap ügyletekhez - illetve a különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott, a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez - kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - devizahitelt, devizabetétet, deviza- és valutakészletet a lejárati idő alatt nem lehet átértékelni és az értékelési különbözetként, valamint az értékelési különbözet tartalékaként elszámolni. Azokat csak az ügylet lejárati ideje végén lehet a pénzügyi realizáláskor eredményként elszámolni a pénzügyi műveletek bevételeiben, illetve ráfordításaiban. A származékos ügylet (swap ügylet) értékelési különbözetét az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(6)[65] A tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyleteket a 7. § előírásai szerint kell értékelni a lejárati idő alatt és azok piaci értékét a származékos ügyletek értékelési különbözetében kell elszámolni az értékelési különbözet tartalékával szemben.

(7) Elszámolási határidős és opciós ügylet zárásakor (ha az opciót lehívják) az ügylet tárgyát képező áru, illetve pénzügyi instrumentum piaci ára és a kötési ár közötti különbözet pénzügyi rendezését a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között számolják el a felek.

(8)[66] Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktárhoz, a központi szerződő félhez átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig a követeléseken belül kell kimutatni.

(9)[67] A központi értéktár, a központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a kötelezettségeken belül kell kimutatni.

(10)[68]

(11)[69] A központi értéktártól, a központi szerződő féltől visszakapott alapletét összegét annak pénzügyi rendezésekor az egyéb követeléseket csökkentő tételként kell elszámolni.

(12) Az opciós díjat a Tv. szerint kell elszámolni:

a)[70] a nem leszállítási opciós ügyletek, valamint az eladási opciós ügyletek esetén az opció vevője által fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, és ha az a mérleg fordulónapja után jár le és jelentős összegű, akkor az ügylet zárásáig időbelileg elhatárolható;

b) a leszállítási vételi opciós ügylet esetén az opció vevője a kifizetett opciós díjat, ha az opció forgatási célú eszköz beszerzéshez kapcsolódik a pénzügyi műveletek ráfordításaként, ha befektetési eszköz (ingatlan, gépek, berendezések, felszerelések) beszerzéshez kapcsolódik, akkor követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor az eszköz beszerzési értékét növeli a követelések csökkentésével egyidejűleg.

(13)[71] Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a pénzügyi műveletek ráfordításaként.

(13a)[72] Az opció kiírójának a kapott és az opció vevőjének a fizetett, az eredménnyel szemben elszámolt opciós díjat a pénzügyi műveletek ráfordításaként, illetve a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolnia.

(14) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni és a felek megállapodása szerint kapott, vagy fizetett díjat a pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

(15) A (14) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(16)[73]

(17) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a pénzügyi műveletek ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.

Kiegészítő melléklet

10. §

A befektetési alap éves beszámolójának kiegészítő melléklete a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően tartalmazza:

a) az üzleti évet terhelő költségeknek a 9. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogcímenkénti részletezését;

b)[74] az értékpapírok értékelési különbözetének értékpapír-sorozatonkénti részletezését;

c) értékpapíralapnál az alap tárcájában szereplő értékpapírok fajtánként, típusonként és kibocsátónként történő részletezését, azok beszerzési értékén és a mérleg fordulónapján kimutatott piaci értékén;

d) ingatlanalapnál az alap tárcájában szereplő ingatlanok részletezését eladási célú ingatlanok, bérbeadási célú ingatlanok és építés alatt álló beruházások szerint, azok beszerzési értékén és a mérleg fordulónapján kimutatott piaci értékén;

e) a 3. számú melléklet szerinti portfolió jelentést.

f)[75] a származékos ügyletek ügylettípusonkénti szerződés szerinti értékét (kötési árfolyamát), várható eredményét (értékelési különbözetét, azaz piaci értékét), tárgyévben realizált eredményét, várható, illetve tényleges pénzáramlását;

g)[76] a kölcsönbe adott, illetve kölcsönbe vett értékpapírok szerződés szerinti értékét, a másodlagos értékpapírok beszerzési és piaci értékét, az óvadéki repoba adott és repoba vett értékpapírok miatt fennálló kötelezettség és követelés értékét;

h)[77] az alapkezelő által a befektetési alap befektetési jegyei után, a hozamra és a tőke megóvására tett ígéret értékét;

i)[78] a 4. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatást;

j)[79] a kapott, illetve adott fedezetek, biztosítékok, óvadékok, garancia- és kezességvállalások összegét.

Közzététel[80]

10/A. §[81]

A befektetési alap éves beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni a Kbftv. 141. §-ában meghatározott módon.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

11. §

Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezés

12. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a nyílt végű befektetési alapnak a követelések és az aktív időbeli elhatárolások után képzett céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben és ezzel egyidejűleg a három hónapon túli lejáratú követelések és az aktív időbeli elhatárolások összegében értékvesztést kell elszámolnia az egyéb bevételek csökkentéseként.

13. §[82]

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 1. és 2. számú mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

14. §[83]

(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 1., 1a., 1b. pontját; 12. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 6. pontját; 14. § (1) bekezdésével megállapított 9/B. § (3) bekezdését; 14. § (2) bekezdésével megállapított 9/B. § (4) bekezdés a) és b) pontját; 14. § (3) bekezdésével megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 14. § (4) bekezdésével megállapított 9/B. § (11) bekezdését; 14. § (5) bekezdésével megállapított 9/B. § (12) bekezdés a) pontját; 15. §-ával megállapított 9/B. § (13a) bekezdését; 16. §-ával megállapított 10/A. §-át; 18. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 19. § 1. pontjával megállapított 2. § 2. pont a) és b) alpontját, 4., 5. és 8. pontját, 5. § (9) bekezdését, 7. § (1), (4), (5) és (14) bekezdését, 9. § (7) bekezdés e) pontját, 9. § (8) bekezdés d) pontját, 9/B. § (5) bekezdését, 10. § f) pontját; 19. § 2. pontjával megállapított 5. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 3. pontjával megállapított 5. § (9) bekezdését; 19. § 4. pontjával megállapított 6. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 5. pontjával megállapított 7. § (9) bekezdését; 19. § 6. pontjával megállapított 9/B. § (13) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 1., 1a., 1b. pontját; 12. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 6. pontját; 14. § (1) bekezdésével megállapított 9/B. § (3) bekezdését; 14. § (2) bekezdésével megállapított 9/B. § (4) bekezdés a) és b) pontját; 14. § (3) bekezdésével megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 14. § (4) bekezdésével megállapított 9/B. § (11) bekezdését; 14. § (5) bekezdésével megállapított 9/B. § (12) bekezdés a) pontját; 15. §-ával megállapított 9/B. § (13a) bekezdését; 16. §-ával megállapított 10/A. §-át; 18. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 19. § 1. pontjával megállapított 2. § 2. pont a) és b) alpontját, 4., 5. és 8. pontját, 5. § (9) bekezdését, 7. § (1), (4), (5) és (14) bekezdését, 9. § (7) bekezdés e) pontját, 9. § (8) bekezdés d) pontját, 9/B. § (5) bekezdését, 10. § f) pontját; 19. § 2. pontjával megállapított 5. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 3. pontjával megállapított 5. § (9) bekezdését; 19. § 4. pontjával megállapított 6. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 5. pontjával megállapított 7. § (9) bekezdését; 19. § 6. pontjával megállapított 9/B. § (13) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. §-ával hatályon kívül helyezett 7. § (1), (9) bekezdését, 9/B. § (1), (2), (10) és (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

15. §[84]

(1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 1. mellékletét először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 1. mellékletét a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez[85]

I. Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A) Befektetett eszközök

I. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok

2. Ingatlanok értékelési különbözete

3. Gépek, berendezések, felszerelések

4. Gépek, berendezések, felszerelések értékelési különbözete

5. Beruházások

6. Beruházásra adott előlegek

II. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Hosszú lejáratú bankbetétek

B) Forgóeszközök

I. Készletek

1. Ingatlankészletek

2. Ingatlankészletek értékelési különbözete

II. Követelések

1. Követelések

2. Követelések értékvesztése (-)

3. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözete

4. Forintkövetelések értékelési különbözete

III. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

IV. Pénzeszközök

1. Pénzeszközök

2. Valuta, devizabetét értékelési különbözete

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Aktív időbeli elhatárolások

2. Aktív időbeli elhatárolások értékvesztése (-)

D) Származékos ügyletek értékelési különbözete[86]

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

E) Saját tőke

I. Indulótőke

1. Kibocsátott befektetési jegyek névértéke

2. Visszavásárolt befektetési jegyek névértéke (-)

II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)

1. Visszavásárolt befektetési jegyek bevonási értékkülönbözete

2. Értékelési különbözet tartaléka

3. Előző év(ek) eredménye

4. Tárgyévi eredmény[87]

F) Céltartalékok

G) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

III. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete

H) Passzív időbeli elhatárolások

II. Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A) Befektetett eszközök

I. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

B) Forgóeszközök

I. Követelések

1. Követelések

2. Követelések értékvesztése (-)

3. Külföldi pénzértékre szóló követelések értékelési különbözete

4. Forintkövetelések értékelési különbözete

II. Értékpapírok

1. Értékpapírok

2. Értékpapírok értékelési különbözete

a) kamatokból, osztalékokból

b) egyéb

III. Pénzeszközök

1. Pénzeszközök

2. Valuta, devizabetét értékelési különbözete

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Aktív időbeli elhatárolás

2. Aktív időbeli elhatárolás értékvesztése (-)

D) Származékos ügyletek értékelési különbözete[88]

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

E) Saját tőke

I. Indulótőke

1. Kibocsátott befektetési jegyek névértéke

2. Visszavásárolt befektetési jegyek névértéke (-)

II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)

1. Visszavásárolt befektetési jegyek bevonási értékkülönbözete

2. Értékelési különbözet tartaléka

3. Előző év(ek) eredménye

4. Tárgyévi eredmény[89]

F) Céltartalékok

G) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

III. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek értékelési különbözete

H) Passzív időbeli elhatárolások

2. számú melléklet a 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez[90]

I. Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolása

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Egyéb bevételek

III. Eladott áruk beszerzési értéke

IV. Működési költségek

V. Egyéb ráfordítások

VI. Pénzügyi műveletek bevételei

VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai

VIII. Fizetett, fizetendő hozamok

IX. Tárgyévi eredmény

(I+II-III-IV-V+VI-VII-VIII)

II. Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolása

I. Pénzügyi műveletek bevételei

II. Pénzügyi műveletek ráfordításai

III. Egyéb bevételek

IV. Működési költségek

V. Egyéb ráfordítások

VI. Fizetett, fizetendő hozamok

VII. Tárgyévi eredmény

(I-II+III-IV-V-VI)

3. számú melléklet a 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 215/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez[91]

Cash-flow kimutatás

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Működési cash-flow, 1-13. sorok)

1. Tárgyévi eredmény (befolyt bérleti díjak, kapott hozamok nélkül) ±

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±

4. Elszámolt értékelési különbözet ±

5. Céltartalékképzés és felhasználás különbözete ±

6. Ingatlan befektetések értékesítésének eredménye ±

7. Értékpapír befektetések értékesítésének, beváltásának eredménye ±

8. Befektetett eszközök állományváltozása ±

9. Forgóeszközök állományváltozása ±

10. Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása ±

11. Hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása ±

12. Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása ±

13. Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása ±

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Befektetési cash-flow, 14-19. sorok)

14. Ingatlanok beszerzése -

15. Ingatlanok eladása +

16. Befolyt bérleti díjak +

17. Értékpapírok beszerzése -

18. Értékpapírok eladása, beváltása +

19. Kapott hozamok +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash-flow, 20-26. sorok)

20. Befektetési jegy kibocsátás +

21. Befektetési jegy kibocsátás során kapott apport -

22. Befektetési jegy visszavásárlása -

23. Befektetési jegyek után fizetett hozamok -

24. Hitel, illetve kölcsön felvétele +

25. Hitel, illetve kölcsön törlesztése -

26. Hitel, illetve kölcsön után fizetett kamat -

IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

A Cash-flow kimutatás sorainak tartalma

A cash-flow kimutatásban a befektetési alap - választásának függvényében - a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző évi és a tárgyévi adatokat köteles feltüntetni. A befektetési alap - ingatlan- vagy értékpapír befektetési alap jellegétől függően - értelemszerűen azokat a sorokat tölti ki, amelyek adatokkal bírnak.

1. Az "1. Tárgyévi eredmény" sorba a tárgyévi eredményt a kapott hozamok és befolyt bérleti díjbevételek, valamint a fizetett kamatok és a befektetési jegyek után fizetett hozamok nélkül kell figyelembe venni.

2. A "3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás" sorban az elszámolt értékvesztést (+) előjellel, a visszaírt értékvesztést (-) előjellel kell figyelembe venni.

3. A "4. Elszámolt értékelési különbözet" sorban az eszközök értékelési különbözetét ha az pozitív, akkor (-) előjellel, ha negatív, akkor (+) előjellel kell számba venni. A kötelezettségek értékelési különbözetét annak tényleges előjele szerint kell figyelembe venni.

4. Az "5. Céltartalékképzés és felhasználás különbözete" sorban a céltartalékképzés (+) előjellel, a céltartalék felhasználást (-) előjellel kell figyelembe venni.

5. A "6. Ingatlan befektetések értékesítésének eredménye" és a "7. Értékpapír befektetések értékesítésének, beváltásának eredménye" sort fordított előjellel kell figyelembe venni.

6. Az eszközök állományváltozását fordított előjellel, a források állományváltozását tényleges előjelük szerint kell figyelembe venni.

7. A "8. Befektetett eszközök állományváltozása" sort a befektetett eszközök közötti ingatlanok beszerzése és értékesítése, továbbá a 21. sorban számba vett apportba kapott értékpapírok és ingatlanok nélkül kell figyelembe venni.

8. A "9. Forgóeszközök állományváltozása" sort a forgóeszközök közötti ingatlanok beszerzése és értékesítése, a pénzeszközök, valamint az értékpapírok beszerzése és értékesítése, az ingatlanok és az értékpapírok értékesítése miatti követelések, továbbá a 21. sorban számba vett apportba kapott értékpapírok és ingatlanok nélkül kell figyelembe venni.

9. A "10. Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása" sort, valamint a "11. Hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása" sort a hitel, illetve kölcsön felvétele és törlesztése, valamint az ingatlanok és az értékpapírok beszerzése miatti kötelezettségek nélkül kell figyelembe venni.

10. A "14. Ingatlanok beszerzése" és a "15. Ingatlanok eladása" sorban a befektetett és a forgó eszközök között lévő ingatlanok beszerzésére kifizetett vételárat és értékesítéséből befolyt eladási árat együttesen kell figyelembe venni.

11. A "17. Értékpapírok beszerzése" és a "18. Értékpapírok eladása, beváltása" sorban a befektetett és a forgó eszközök között lévő értékpapírok beszerzésére kifizetett vételárat és értékesítéséből, illetve beváltásából befolyt - felhalmozott kamattal csökkentett - eladási árat együttesen kell figyelembe venni.

12. A "19. Kapott hozamok" között a pénzügyileg befolyt kamatok, osztalékok összegét kell figyelembe venni, beleértve az értékpapírok között kimutatott más befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek után kapott hozamokat is.

13. A befektetési alap a "IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±" sort saját döntése alapján továbbtagolhatja a Tv. 7. számú melléklet "A Cash-flow kimutatás sorainak tartalma" alcím 21. pont f) alpontja szerinti megbontásban.[92]