2001. évi II. törvény

a tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979. évi nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezményhez való csatlakozásról az okirat letétbe helyezése 2000. január 27. napján megtörtént, ennek alapján az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2000. február 26. napján lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"A tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979. évi nemzetközi egyezmény

Az Egyezményben részes Felek

tudomásul véve a tengeren szükséghelyzetben lévő személyek részére nyújtandó segítségnek, valamint a minden part menti állam által a parti figyelési, felkutatási és mentési szolgálatokra vonatkozó megfelelő és hatékony intézkedések foganatosításának több egyezményben rögzített nagyfokú fontosságát,

megfontolva az "Életbiztonság a tengeren" tárgyú 1960. évi Nemzetközi Konferencia által elfogadott 40. számú határozatot, mely elismeri a számos kormányközi szervezet által, a tengeri és tengerek felszíne feletti biztonságra vonatkozóan végzett tevékenység koordinálásának kívánatosságát,

kívánva ezen tevékenységek fejlesztését és elősegítését egy olyan nemzetközi tengeri felkutatási és mentési terv létrehozásával, mely felelős a tengeren veszélyben lévő személyek mentésével kapcsolatos tengeri távközlési forgalmazás igényeiért,

óhajtva a felkutatási és mentési szervezetek és a tengeri felkutatási és mentési műveletek résztvevői közötti világméretű együttműködés elősegítését,

megállapodtak a következőkben:

I. Cikk

Az Egyezményből fakadó általános kötelezettségek

A Felek kötelezik magukat minden olyan jogszabályalkotásra vagy egyéb megfelelő intézkedés megtételére, amely az Egyezmény és az annak elválaszthatatlan részét képező Melléklet végrehajtásához szükséges. Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában az Egyezményre történő hivatkozás egyúttal az annak Mellékletére való hivatkozást is jelenti.

II. Cikk

Egyéb szerződések és értelmezés

(1) Az Egyezmény tartalma semmiképpen sem határozza meg a tengerjognak az Egyesült Nemzeteknek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 2750 (XXV) számú határozatával összehívott Tengerjogi Konferenciája általi kodifikálását és továbbfejlesztését, sem pedig bármely part, menti állam jelenlegi vagy jövőbeni tengerjogi igényeit és jogi nézeteit, továbbá a parti és a lobogó szerinti állam joghatóságának természetét és mértékét.

(2) Az Egyezménynek egy rendelkezése sem fogható fel kizárólagos kötelezettségként vagy a hajók olyan jogaként, amelyek egyéb nemzetközi dokumentumokban foglaltak.

III. Cikk

Módosítások

(1) Az Egyezmény az alábbiakban, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárások bármelyikével módosítható.

(2) Módosítás a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (a továbbiakban: Szervezet) való megtárgyalást követően:

a) A bármely Fél által javasolt és a Szervezet főtitkárához (a továbbiakban: Főtitkár) eljuttatott minden módosítást, illetőleg a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Egyezmény 12. Mellékletének megfelelő rendelkezés módosításából eredően, a Főtitkár által szükségesnek ítélt módosítást el kell juttatni á Szervezet minden tagjához és valamennyi Félhez, legalább hat hónappal azt megelőzően, hogy az a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában megvitatásra kerül.

b) A Felek, akár tagjai a Szervezetnek, akár nem, jogosultak részt venni a Tengerészeti Biztonsági Bizottságnak a módosítások megvitatásával és elfogadásával kapcsolatos tevékenységében.

c) A módosításokat a Tengerészeti Biztonsági Bizottságban jelen lévő és a szavazásban részt vevő Felek kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a módosítás elfogadásának idején a Felek legalább egyharmadának jelen kell lennie.

d) A c) pontnak megfelelően elfogadott módosításokat elfogadás végett a Főtitkárnak valamennyi féllel közölnie kell.

e) Valamely Cikk vagy a Melléklet 2.1.4., 2.1.5., 2.1.7.; 2.1.10., 3.1.2., illetve 3.1.3. pontjának módosítását azon a napon kell elfogadottnak tekinteni, amikor a Főtitkárhoz a Felek kétharmadától elfogadó okirat érkezett be.

f) A Mellékletnek a 2.1.4., 2.1.5., 2.1.7., 2.1.10., 3.1.2. vagy 3.1.3. pontjain kívüli egyéb pontjainak módosítását a Feleknek, az elfogadás végett való megküldésétől számított egy év elteltével elfogadottnak kell tekinteni. Ha azonban az ilyen egyéves időtartamon belül a Feleknek több mint egyharmada arról értesíti a Főtitkárt, hogy tiltakozik a módosítás ellen, úgy azt el nem fogadottnak kell tekinteni.

g) Valamely Cikk vagy a Melléklet 2.1.4., 2.1.5., 2.1.7., 2.1.10., 3.1.2. vagy 3.1.3. pontjának módosítása

(i) azokra a Felekre nézve, melyek azt elfogadták, azon nap után, amikor azt elfogadottnak kell tekinteni, hat hónappal,

(ii) azokra a Felekre nézve, melyek az e) bekezdésben említett feltétel teljesülése után, de még a módosítás hatálybalépése előtt fogadják el, a módosítás hatálybalépésének napján,

(iii) azokra a Felekre nézve, melyek azt azon nap után fogadják el, amikor a módosítás hatályba lép, az elfogadó okirat letétbe helyezését követő 30 nappal

lép hatályba.

h) A Mellékletnek a 2.1.4., 2.1.5., 2.1.7., 2.1.10., 3.1.2. vagy 3.1.3. pontján kívüli egyéb pontjainak módosítása, azon Felek kivételével, melyek az f) bekezdés szerint a módosítás ellen tiltakoztak és az ilyen tiltakozásukat nem vonták vissza, valamennyi Félre nézve azt a napot követően hat hónappal lép hatályba, amelyen azt elfogadottnak kell tekinteni. Azonban a hatálybalépésre megjelölt időpontot megelőzően bármely Fél bejelentheti a Főtitkárnál, hogy a módosítás hatálybalépése-alól - attól a naptól számítva, amikor az hatályba lép, legfeljebb egyéves vagy olyan ennél hosszabb időtartamra, amelyet a módosítás elfogadásának idején a Tengerészeti Biztonsági Bizottságban jelen lévő és a szavazásban részt vevő Felek kétharmados többsége meghatározhat - magát kivonja.

(3) Módosítás konferencia által:

a) Bármely Félnek a Felek legalább egyharmada által támogatott kérésére, a Szervezet összehívja a Felek konferenciáját az Egyezmény módosításainak megvitatására. A javasolt módosításokat a Főtitkárnak a konferencián való megvitatást megelőzően legalább hat hónappal el kell juttatnia valamennyi Félhez.

b) Az ilyen konferencián a módosításokat a jelen levő és a szavazásban részt vevő Feleknek legalább kétharmados többségével kell elfogadni, módosítás elfogadásának idején a Felek legalább egyharmadának jelen kell lennie. Az így elfogadott módosításokat a Főtitkárnak elfogadás végett el kell juttatnia valamennyi Félhez.

c) Ha a konferencia másképp nem határoz, a módosítás a (2) e), (2) f), (2) g) és (2) h) bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően kerül elfogadásra és lép hatályba azzal, hogy a (2) h) bekezdésben, a (2) b) bekezdés szerinti kibővített Tengerészeti Biztonsági Bizottságra való hivatkozás a konferenciára történő hivatkozást jelenti.

(4) A módosítás elfogadására vonatkozó, vagy az ellen tiltakozó minden nyilatkozatot, illetve a (2) h) bekezdés szerinti minden bejelentést írásban kell benyújtani a Főtitkárhoz, aki valamennyi Felet tájékoztatja az ilyen előterjesztésekről és azok kézhezvételének időpontjáról.

(5) A Főtitkár minden hatályba lépő módosításról: - közölve az egyes ilyen módosítások hatálybalépésének időpontját - tájékoztatja az államokat.

IV. Cikk

Aláírás, megerősítés; elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) Az Egyezmény a Szervezet központjában 1979. november 1. napjától 1980. október 31. napjáig aláírásra, ezt követően pedig csatlakozásra nyitva áll. Az államok az Egyezmény részeseivé válhatnak:

a) megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással; vagy

b) megerősítéstől, elfogadástól vagy jóváhagyástól függő aláírással és ezt követő megerősítéssel, elfogadással, illetve jóváhagyással; vagy

c) csatlakozással.

(2) A megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak a Szervezet Főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.

(3) A Főtitkár minden államot értesít minden aláírásról vagy bármilyen megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről és azok letétbe helyezésének időpontjáról.

V. Cikk

Hatálybalépés

(1) Az Egyezmény tizenkét hónappal azt a napot követően lép hatályba, amikor a IV. Cikknek megfelelően 15 állam válik részesévé.

(2) Azon államok tekintetében, amelyek az Egyezményt a IV. Cikknek megfelelően az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülése után, de még az Egyezmény hatálybalépését megelőzően erősítik meg, fogadják el, hagyják jóvá, vagy ahhoz csatlakoznak, a hatálybalépés az Egyezmény hatálybalépésének napja lesz.

(3) Azon államok tekintetében, amelyek az Egyezményt annak hatálybalépése napját követően erősítik meg, fogadják el, hagyják jóvá vagy csatlakoznak ahhoz, az Egyezmény az okiratnak a IV. Cikk szerinti letétbe helyezését követő 30 nappal lép hatályba.

(4) Az Egyezmény III. Cikk szerinti módosításának hatálybalépése után letétbe helyezett minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat a módosított Egyezményre fog vonatkozni, és a módosított Egyezmény az ilyen okiratot letétbe helyező állam tekintetében, a letétbe helyezés napját követő 30 nap elteltével lép hatályba.

(5) A Főtitkár értesíti az államokat az Egyezmény hatálybalépésének napjáról.

VI. Cikk

Felmondás

(1) Az Egyezményt bármely Fél bármikor felmondhatja, attól a naptól számított öt év elteltével, melyen az Egyezmény erre a Félre nézve hatályba lépett.

(2) A felmondás a Főtitkárnál letétbe helyezett felmondó okirattal történik, aki értesíti az államokat minden felmondó okirat kézhezvételéről és annak kézhezvétele időpontjáról, valamint arról az időpontról, amikor az ilyen felmondás hatályba lép.

(3) A felmondás az okiratnak a Főtitkár általi kézhezvétele után egy évvel, vagy az okiratban feltüntetett ennél későbbi időpontban lép hatályba:

VII. Cikk

Letétbe helyezés és nyilvántartásba vétel

(1) Az Egyezményt a Főtitkárnál kell letétbe helyezni, aki annak hiteles másolatait eljuttatja az államokhoz.

(2) Amint az Egyezmény hatályba lép, a Főtitkár annak szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. Cikke szerinti nyilvántartásba vétel és közzététel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának.

VIII. Cikk

Nyelvek

Az Egyezmény egy példányban készült, angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos fordítás arab, német és olasz nyelven készül, és azok az aláírt eredeti példánnyal együtt kerülnek letétbe helyezésre.

Készült Hamburgban, az ezerkilencszáz-hetvenkilencedik év április hónap huszonhetedik napján.

Ennek hiteléül a Kormányaik által erre kellően felhatalmazott alulírottak az Egyezményt aláírták.

Melléklet

1. Fejezet

Fogalommeghatározások

1.1. A Mellékletben a "kell" kifejezés olyan rendelkezésekkel kapcsolatban kerül alkalmazásra, amelyek valamennyi Fél általi egységes alkalmazása a tengeren való életbiztonság érdekében követelmény.

1.2. A Mellékletben a "kívánatos" kifejezés olyan rendelkezésekkel kapcsolatban kerül alkalmazásra, amelyeknek valamennyi Fél általi egységes alkalmazása a tengeren való életbiztonság érdekében ajánlatos.

1.3. Az alább felsorolt fogalmak a Mellékletben a következő jelentéssel kerülnek alkalmazásra:

1.3.1. Felkutatási és mentési körzet: az a meghatározott kiterjedésű terület, amelyen belül a felkutatási és mentési szolgálatok részéről segítségnyújtásra kerül sor.

1.3.2. Mentési koordinációs központ: a felkutatási és mentési körzeten belül a felkutatási és mentési szolgálatok hatékony szervezésének elősegítéséért, valamint a felkutatási és mentési műveletek irányításáért felelős egység.

1.3.3. Mentési alközpont: a mentési koordinációs központnak alárendelt és annak a felkutatási és mentési körzeten belül egy meghatározott területen történő kiegészítésére létrehozott egység.

1.3.4. Parti figyelőegység: parti, helyhez kötött vagy mozgó egység, melynek rendeltetése a parti övezetekben tartózkodó hajók biztonságára figyelő szolgálat fenntartása.

1.3.5. Mentőegység: képzett személyekből összeállított és a felkutatási és mentési műveletek eredményes lefolytatásához megfelelő felszereléssel ellátott egység.

1.3.6. Helyszíni parancsnok: a meghatározott felkutatási területen belüli felkutatási és mentési műveletek koordinálására kijelölt mentőegység parancsnoka.

1.3.7. Felszíni kutatásirányító: olyan, a mentőegységen kívüli hajó, amelyet a meghatározott felkutatási területen belüli felkutatási és mentési műveletek koordinálására jelöltek ki.

1.3.8. Veszélyeztetettségi időszak: általános fogalom, amely az esettől függően jelenthet bizonytalansági időszakot, készültségi időszakot vagy veszélyhelyzeti időszakot.

1.3.9. Bizonytalansági időszak: olyan helyzet, amikor a hajó és a fedélzetén lévő személyek biztonsága bizonytalanná válik.

1.3.10. Készültségi időszak: olyan helyzet, amikor a hajó és a fedélzetén lévő személyek biztonsága aggályossá válik.

1.3.11. Veszélyhelyzeti időszak: olyan helyzet, amikor ésszerűen bizonyos, hogy egy hajót vagy személyt súlyos és azonnali veszély fenyeget, és azonnali segítségre van szüksége.

1.3.12. Leszállás vízre: repülőgép esetében vízre végzett kényszerleszállás.

2. Fejezet

Szervezés

2.1: Felkutatási és mentési szolgálatok fenntartására és koordinálására vonatkozó intézkedések

2.1.1. A Feleknek biztosítaniuk kell a partjaik mentén veszélyben lévő személyek felkutatását és mentését végző szolgálataikhoz szükséges intézkedések bevezetését.

2.1.2. A Feleknek tájékoztatniuk kell a Főtitkárt saját felkutatási és mentési szolgálataikról és a későbbi fontos változtatásokról, beleértve:

2.1.2.1. a nemzeti felkutatási és mentési szolgálatokat;

2.1.2.2. a felállított felkutatási és mentési koordinációs központok helyét, azok távbeszélő- és telexszámait, és felelősségi zónáit; valamint

2.1.2.3. a rendelkezésükre álló elérhető főbb mentőegységeket.

2.1.3. A Szervezet Főtitkárának megfelelő úton továbbítania kell az összes Félhez a 2.1.2. pontban hivatkozott információkat.

2.1.4. Az egyes felkutatási és mentési körzeteket az érdekelt Felek közötti megállapodás útján kell megállapítani. Az ilyen megállapodásokról a Főtitkárt értesíteni kell.

2.1.5. Olyan esetben, amikor az érdekelt Felek valamely felkutatási és mentési körzet pontos kiterjedését illetően nem tudnak megállapodásra jutni, a Feleknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a megfelelő intézkedésekre vonatkozó olyan megállapodás elérése érdekében, melynek alapján a körzetben megvalósítható a felkutatási és mentési szolgálátok egyenértékű, átfogó koordinálása. Az ilyen megállapodásokról a Főtitkárt tájékoztatni kell.

2.1.6. A Főtitkárnak minden Felet értesítenie kell a 2.1.4. és 2.1.5. pont szerinti megállapodásokról vagy intézkedésekről.

2.1.7. A felkutatási és mentési körzetek behatárolása nincs kapcsolatban az államok közötti határokkal és semmilyen határkijelölésnek nem tekinthető.

2.1.8. A Feleknek kívánatos biztosítani, hogy felkutatási és mentési szolgálataik azonnal képesek legyenek reagálni a vészhívásokra.

2.1.9. Olyan információ vételekor, mély szerint a tengeren egy személy veszélyben van, egy olyan körzetben, amelyen belül a felkutatási és mentési műveletek átfogó koordinálását valamelyik Fél biztosítja, a Fél felelős hatóságai sürgős lépéseket kell tegyenek a lehető legmegfelelőbb segítség nyújtására.

2.1.10. A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy bármely, a tengeren veszélyben lévő személynek segítséget nyújtsanak. Így kell tenniük tekintet nélkül az ilyen személy nemzetiségére, illetve státusára vagy azon körülményekre, amelyben az illető személy található.

2.2. Felkutatási és mentési eszközök koordinálása

2.2.1. A Feleknek a partjaik mentén a felkutatási és mentési szolgálatok ellátásához szükséges eszközök koordinálására intézkedéseket kell tenniük:

2.2.2. A Feleknek a felkutatási és mentési szolgálatok átfogó koordinálására nemzeti mechanizmust kell kialakítaniuk.

2.3. Mentési koordinációs központok és mentési alközpontok felállítása

2.3.1. A 2.2.1. és 2.2.2. pontban foglalt követelmények teljesítéséhez a Feleknek felkutatási és mentési szolgálataik részére mentési koordinációs központokat, továbbá olyan mentési alközpontokat kell létrehozniuk, amelyeket megfelelőeknek tartanak.

2.3.2. Az egyes Felek illetékes hatóságai meg kell állapítsák azt a területet, amelyért egy mentési alközpont a felelős.

2.3.3. A 2.3.1. pontnak megfelelően felállított minden egyes mentési koordinációs központnak és mentési alközpontnak, a párti rádióállomásokon keresztül vagy egyéb módon, a veszéllyel kapcsolatban történő távközlési forgalmazáshoz megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük. Minden ilyen központ és alközpont a saját mentőegységeivel, valamint a szomszédos területek mentési koordinációs központjaival vagy mentési alközpontjaival tartott hírközlési kapcsolathoz ugyancsak megfelelő eszközökkel kell rendelkezzen.

2.4. A mentőegységek kijelölése

2.4.1. A Feleknek ki kell jelölniük:

2.4.1.1. mentőegységként, megfelelő helyen lévő és kellően felszerelt állami vagy más egyéb, megfelelő közületi vagy magánszolgálatokat, illetve azok részlegeit; vagy

2.4.1.2. a felkutatási és mentési szervezet elemeiként, olyan állami vagy más egyéb, megfelelő közületi vagy magánszolgálatokat, illetve azok részlegeit, melyek nem felelnék meg mentőegységként való kijelölésre, de amelyek képesek felkutatási és mentési műveletekben részt venni, és meg kell határozniuk ezeknek az elemeknek a feladatait.

2.5. A mentőegységek eszközei és felszerelése

2.5.1. Minden egyes-mentőegységet feladatának: megfelelően el kell látni eszközökkel és felszereléssel.

2.5.2. Kívánatos, hogy minden mentőegység az ugyanazon műveletben részt vevő egyéb egységekkel vágy elemekkel való kapcsolat tartásához gyors és megbízható hírközlési eszközökkel rendelkezzen.

2.5.3. Kívánatos, hogy a túlélési felszerelést tartalmazó olyan konténerek vagy csomagok, melyek a túlélők számára történő ledobásra szolgálnak, tartalmuk általános természetét illetően a 2.5.4. pont szerinti színkóddal legyenek jelölve, valamint nyomtatott magyarázatokkal és szemléltető jelképekkel oly mértékben, amennyire ilyen jelképek léteznek.

2.5.4. A túlélési felszerelést tartalmazó ledobható konténerek és csomagok szín szerinti azonosítása a következő kód szerinti színes szalagokból álljon:

2.5.4.1. vörös: egészségügyi készletek és elsősegély-nyújtási felszerelés;

2.5.4.2. kék: élelmiszer és víz;

2.5.4.3. sárga: takarók és védőruházat; ,

2.5.4.4. fekete: egyéb felszerelések, úgymint kályhák, fejszék, tájolók és főzőedények.

2.5.5. Olyan esetben, amikor egy konténerben vágy csomagban vegyesen különböző természetű készleteket dobnak le, a kombinált színkódot kívánatos használni.

2.5.6. Kívánatos a ledobható konténerek vagy csomagok mindegyikébe a túlélési felszerelés használatára vonatkozó útmutatókat elhelyezni. Ezeket angolul és még legalább két másik nyelven nyomtassák ki.

3. Fejezet

Együttműködés

3.1. Államok közötti együttműködés

3.1.1. A Feleknek koordinálniuk kell felkutatási és mentési szervezeteiket és kívánatos, hogy minden esetben, amikor szükséges, a felkutatási és mentési műveleteiket a szomszédos államokéival koordinálják.

3.1.2: Az érdekelt államok közötti eltérő megállapodás hiányában, az alkalmazandó nemzeti jogszabályoktól, előírásoktól és szabályzatoktól függően, a Feleknek kívánatos engedélyezni, hogy más Felek mentőegységei saját felségvizeikre, illetve felségterületeikre kizárólag a tengeri balesetek helyének felkutatása és az ilyen balesetek túlélőinek mentése céljából azonnal beléphessenek. Ilyen esetekben a felkutatási és mentési műveleteket, amennyire ez megvalósítható, koordinálni kell azon Fél megfelelő mentési központjával, amely a belépést engedélyezte, vagy olyan más hatósággal, amelyet ez a Fél kijelölt.

3.1.3. Az érintett államok közötti eltérő megállapodás hiányában, azon Fél hatóságainak, amely azt kívánja, hogy mentőegységei egy másik Fél felségvizeire vagy felségterületére, vagy a tengeri területe légterébe kizárólagosan a tengeri balesetek helyének felkutatása, és az ilyen balesetek túlélőinek mentése céljából belépjenek, ezt kérniük kell annak a másik Félnek mentési koordinációs központjától vagy olyan más hatóságától, melyet az a FéI kijelölt, megadva a tervezett bevetésre és annak szükségességére vonatkozó minden adatot.

3.1.4. A Fél illetékes hatóságai kötelesek:

3.1.4.1. haladéktalanul nyugtázni az ilyen kérés vételét; és 3.1.4.2. amint lehetséges, azonnal jelezni azokat a feltételeket, amelyek alapján a tervezett akció végrehajtható, amennyiben ilyeneket támaszt.

3.1.5. Kívánatos, hogy a Felek a szomszédos államokkal kötött megállapodásokban rögzítsék azokat a feltételeket, amelyek szerint egymás mentőegységei, egymás felségvizeire vagy területére, vagy légterébe beléphetnek. Ezek a megállapodások rendelkezzenek az ilyen egységek belépésének a lehető legkevesebb formalitással járó meggyorsításáról.

3.1.6. Kívánatos, hogy minden egyes Fél hatalmazza fel saját mentési koordinációs központjait:

3.1.6.1. más mentési koordinációs központoktól olyan segítség kérésére, amilyenre szükség lehet; beleértve a hajók, repülőgépek, személyzet vagy felszerelés igénylését;

3.1.6.2. minden szükséges engedély megadására az ilyen hajónak, repülőgépnek, személyzetnek vagy felszerelésnek a saját felségvizeire vagy területére vagy légterébe való belépésre; és

3.1.6.3. a megfelelő vám-, bevándorlási vagy egyéb hatóságoknál az ilyen belépés meggyorsításához szükséges intézkedések megtételére.

3.1.7. Kívánatos, hogy minden egyes Fél hatalmazza fel saját mentési koordinációs központjait, hogy felkérés esetén segítséget nyújtsanak más mentési koordinációs központoknak, beleértve a hajók, repülőgépek, személyzet vagy felszerelések rendelkezésre bocsátásának formájában történő segítségnyújtást.

3.1.8. Kívánatos, hogy a Felek a szomszédos államokkal felkutatási és mentési megállapodásokban rendelkezzenek az eszközök összpontosításáról, a közös eljárások kialakításáról, közös kiképzések és gyakorlatok lefolytatásáról; az államközi távközlési csatornák rendszeres ellenőrzéséről, a mentési koordinációs központok személyzeteinek kölcsönös kapcsolattartó látogatásairól, valamint a felkutatási és mentési információk cseréjéről.

3.2. A légügyi szolgálatokkal történő koordináció

3.2.1. A Feleknek biztosítaniuk kell a tengeri és légügyi szolgálatok közötti lehető legszorosabb koordinációt annak érdekében, hogy saját felkutatási és mentési körzeteikben a leghatásosabb és leghatékonyabb felkutatási és mentési szolgálatokat nyújtsák.

3.2.2. Kívánatos; hogy amikor csak lehetséges, minden Fél állítson fel közös mentési koordinációs központokat és mentési alközpontokat mind tengeri, mind légügyi célokra.

3.2.3. Minden esetben; amikor azonos terület biztosítására különálló tengeri és légügyi mentési koordinációs központokat, illetve mentési álközpontokat állítanak fel, az érintett Félnek biztosítania kell a központok, illetve alközpontok közötti lehető legszorosabb koordinációt.

3.2.4. A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy amennyire ez lehetséges, a tengeri célokra és a légi célokra létesített mentőegységek azonos eljárást kövessenek.

4. Fejezet

Előkészületi intézkedések

4.1. Az információkra vonatkozó követelmények

4.1.1. Minden mentési koordinációs központnak és mentési alközpontnak rendelkeznie kell a felkutatási és mentési műveletekkel összefüggő, hozzáférhető és naprakész információval, beleértve az alábbiakra vonatkozó információkat:

4.1.1.1. a mentőegységek és a parti figyelőegységek;

4.1.1.2. bármilyen egyéb olyan közületi vagy magánrendelkezésű eszköz, a szállítóeszközöket és tüzelőanyag-készleteket beleértve, melyek, valószínűen hasznosak lehetnek a felkutatási és mentési műveleteknél;

4.1.1.3. azok a hírközlési eszközök, melyek a felkutatási és mentési műveleteknél felhasználhatóak;

4.1.1.4, azon hajózási ügynökök, konzuli hatóságok, nemzetközi szervezetek és egyéb ügynökségek megnevezése, távirati és telexcíme, távbeszélő- és telexszáma, amelyek a hajókra vonatkozó létfontosságú információk megszerzéséhez segítséget nyújthatnak;

4.1.1.5. valamennyi olyan rádióállomás helye, hívójele, illetve tengeri mozgószolgálati azonosító jele, figyelőszolgálati órái és frekvenciái, melyek valószínűen igénybe vehetők a felkutatási és mentési műveleteknél;

4.1.1.6. valamennyi olyan parti rádióállomás helye, hívójele, illetve tengeri mozgószolgálati azonosító jele, figyelőszolgálati órái és frekvenciái, melyek meteorológiai előrejelzéseket és figyelmeztetéseket sugároznak a felkutatási és mentési körzet részére;

4.1.1.7. a rádió figyelőszolgálatot tartó szolgálatok helye, figyelőszolgálati órái és a figyelt frekvenciák;

4.1.1.8. a nem meghatározott helyű vagy nem jelentett roncsokkal valószínűen összetéveszthető tárgyak; és

4.1.1.9. a ledobható veszélyhelyzeti túlélési felszerelések készleteinek tárolási helyei.

4.1.2. Kívánatos, hogy minden egyes mentési koordinációs központ és mentési alközpont könnyen hozzájusson azon információkhoz, amelyek a körzetében lévő olyan hajók helyzetére, menetirányára, sebességére és hívójelére, vagy a hajón felszerelt rádióállomás azonosító jelére vonatkoznak, amelyek a körzetében a tengeren veszélyben lévő hajóknak vagy személyeknek segítséget képesek nyújtani. Ezt az információt a mentési koordinációs központban kell tárolni, illetve szükség esetén annak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

4.1.3. Minden egyes mentési koordinációs központban és mentési alközpontban rendelkezésre kell álljon egy nagyléptékű térkép a körzetében folyó felkutatási és mentési műveletekre vonatkozó információk feltüntetésére és berajzolására.

4.2. Operatív tervek vagy utasítások

4.2.1. Minden mentési koordinációs központnak és mentési alközpontnak el kell készítenie a felkutatási és mentési műveleteknek a saját körzetében történő levezetésére vonatkozó részletes terveket vagy utasításokat kell készítsen, illetve ennek rendelkezésére kell állnia.

4.2.2. A terveknek vagy utasításoknak a lehetőségeken belül meg kell határozniuk a felkutatási és mentési műveletekben igénybe vett hajók, repülőgépek és járművek szervizelésére és tüzelőanyag-ellátására vonatkozó intézkedéseket, beleértve a más államok által rendelkezésre bocsátott eszközökét is.

4.2.3. Kívánatos, hogy a tervek vagy utasítások részletezzék a felkutatási és merítési műveletekben résztvevők által végzendő tevékenységeket, ideértve a következőket:

4.2.3.1. az a mód, ahogyan á felkutatási és mentési műveleteket folytatják;

4.2.3.2. a rendelkezésre álló hírközlési rendszerek és eszközök használata;

4.2.3.3. az egyéb mentési koordinációs központokkal vagy mentési alközpontokkal közösen foganatosítandó tevékenységek, értelemszerűen alkalmazva;

4.2.3.4. a tengeren lévő hajók és úton lévő repülőgépek riasztásának módszerei;

4.2.3.5. a felkutatási és mentési műveletekhez beosztott személyzet kötelezettségei és jogosítványai;

4.2.3.6. a felszerelések meteorológiai vagy egyéb körülmények miatt szükségessé váló esetleges átcsoportosítása;

4.2.3.7. a felkutatási és mentési műveletekre vonatkozó elengedhetetlen fontosságú információk megszerzésének módjai, úgymint a tengerészeknek szóló megfelelő tájékoztatás, az időjárásra és a tenger felszínének állapotára vonatkozó jelentések és előrejelzések;

4.2.3.8. a más mentési koordinációs központoktól, illetőleg mentési alközpontoktól esetlegesen szükségessé váló eszközök, a hajókat, repülőgépeket, személyzetet és felszerelést beleértve, igénylésének a módjai;

4.2.3.9. a mentőhajók vagy egyéb hajók támogatásának módjai a veszélyben lévő hajókkal való találkozáshoz; és

4.2.3.10. a tengeren kényszerleszállásra kényszerült, veszélyhelyzetben lévő repülőgép támogatásának módjai, a felszíni járművekkel való találkozáshoz.

4.3. A mentőegységek készenléte

4.3.1. Minden egyes kijelölt mentőegység a feladatával összeegyeztethető mértékben kell készenléti állapotot fenntartson, és kívánatos, hogy a megfelelő mentési koordinációs központot vagy mentési alközpontot folyamatosan tájékoztassa készenléti állapotáról.

5. Fejezet

Operatív eljárások

5.1. A veszélyhelyzetekre vonatkozó információk

5.1.1. A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy a nemzetközi vészfrekvenciákon olyan folyamatos rádiófigyelő szolgálatokat tartsanak; ami megvalósíthatónak és szükségesnek látszik. A bármilyen vészhívást vagy közleményt felvevő parti rádióállomás

5.1.1.1. haladéktalanul értesítse a megfelelő mentési koordinációs központot vagy alközpontot;

5.1.1.2. a hajók tájékoztatásához szükséges mértékben ismét adja le a hívást vágy a közleményt egy vagy több nemzetközi vészfrekvencián vagy bármilyen más megfelelő frekvencián;

5.1.1.3. az ilyen ismétlő adásokat megfelelő automatikus riasztási jel előzze meg, hacsak ez már meg nem történt; és

5.1.1.4. tegye meg azokat a soron következő intézkedéseket, amelyekről az illetékes hatóság intézkedett.

5.1.2. A felkutatási és mentési szervezet bármely olyan szerve vagy eleme, amely okkal feltételezi, hogy valamely hajó veszélyhelyzetben van, amint lehet, azonnal adjon meg minden rendelkezésére álló információt a mentési koordinációs központnak vagy mentési alközpontnak.

5.1.3. A mentési koordinációs központok és mentési alközpontok a hajó veszélyeztetett állapotára vonatkozó információ vétele után az ilyen információt azonnal ki kell értékeljék, és az 5.2. pontnak megfelelően meghatározzák a veszélyeztetettségi időszak fokozatát és a szükséges művelet mértékét.

5.2. Veszélyeztetettségi időszakok

5.2.1. Operatív célokra a veszélyeztetettségi időszakok következő fokozatait kell megkülönböztetni:

5.2.1.1. Bizonytalansági időszak:

5.2.1.1.1. amikor egy hajót rendeltetési helyén késésben lévőnek jelentenek; vagy

5.2.1.1.2. amikor egy hajó elmulasztotta megtenni a várt helyzetpont- vagy biztonsági jelentését.

5.2.1.2. Készültségi időszak:

5.2.1.2.1. amikor a bizonytalansági időszakot követően a hajóval való kapcsolat felvételére irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel, és az egyéb megfelelő forrásokhoz címzett megkeresések is eredménytelenek voltak; vagy

5.2.1.2.2. amikor olyan információt vettek, mely azt jelzi, hogy a hajó üzemképessége csökkent, de nem olyan mértékben, hogy a veszélyhelyzet valószínűsége fennállna.

5.2.1.3. Veszélyhelyzeti időszak:

5.2.1.3.1. amikor arra vonatkozó kifejezett információt vettek, hogy egy hajó vagy személy súlyos és közvetlen veszélyben van, és azonnali segítségre van szüksége; vagy

5.2.1.3.2. amikor, a készültségi időszakot követően, a hajóval történő kapcsolatfelvételre irányuló további sikertelen kísérletek, és a szélesebb körű sikertelen tájékozódások annak a valószínűségére utalnak, hogy a hajó veszélyben van; vagy

5.2.1.3.3. amikor olyan információt vettek, mely azt jelzi, hogy egy hajó üzemképessége olyan mértékben csökkent, hogy valószínű a veszélyhelyzet fennállása.

5.3. Eljárások mentési koordinációs központok és mentési alközpontok számára a veszélyeztetettségi időszak alatt.

5.3.1. A bizonytalansági időszak bejelentésekor a mentési koordinációs központnak, illetőleg a mentési alközpontnak vizsgálatokat kell indítania a hajó biztonságának meghatározása végett, vagy be kell jelentenie a készültségi időszakot.

5.3.2. A készültségi időszak bejelentésekor a mentési koordinációs központnak, illetőleg a mentési alközpontnak ki kell terjesztenie az eltűnt hajóra vonatkozó vizsgálatokat, riasztania kell a megfelelő felkutatási és mentési szolgálatokat, és az adott eset körülményeinek megfelelően kezdeményezze az 5.3.3. pontban leírt akciókat.

5.3.3. A veszélyhelyzeti időszak bejelentésekor a mentési koordinációs központnak, illetőleg a mentési alközpontnak

5.3.3.1. a 4.2. pontban meghatározottak szerinti akciókat kell indítania;

5.3.3.2. ahol erre szükség van, fel kell becsülnie a hajó helyzetének bizonytalanságát, és meg kell határoznia a felkutatandó terület kiterjedését;

5.3.3.3. amennyiben lehetséges, értesítenie és folyamatosan tájékoztatnia kell a fejleményekről a hajó tulajdonosát vagy annak ügynökét;

5.3.3.4. értesítenie kell az egyéb mentési koordinációs központokat vagy mentési alközpontokat; amelyek segítségére valószínűen szükség lesz, illetve amelyek érdekeltek lehetnek a műveletben;

5.3.3.5. még korai stádiumban kérnie kell minden segítséget, amely a repülőgépek, hajók vagy a felkutatási és mentési szervezetbe nem kifejezetten tartozó szolgálatok részéről elérhető lehet, mérlegelve azt, hogy az óceáni körzeteken előforduló. veszélyhelyzetek többségében a környéken tartózkodó egyéb hajók a felkutatási és mentési műveletek fontos elemeit képezik;

5.3.3.6. fel kell vázoljon átfogó műveleti tervet a rendelkezésre álló információk alapján, és közölnie kell ezt a tervet az 5.7. és 5.8. pontnak megfelelően kijelölt szervekkel azok tájékoztatása végett;

5.3.3.7. a körülmények alakulásának megfelelően szükség szerint módosítania kell az 5.3.3.6. pont alapján már megadott tájékoztatást;

5.3.3.8. értesítenie kell az érintett konzuli vagy diplomáciai szerveket, vagy amennyiben az eset menekülttel vagy hontalan személlyel kapcsolatos, az illetékes nemzetközi szervezet hivatalát;

5.3.3.9. értesítenie kell szükség szerint a balesetet kivizsgáló hatóságokat; és

5.3.3.10. az 5.7., illetve 5.8. pontnak megfelelően kijelölt szervekkel konzultálva, értesítenie kell minden repülőgépet, hajót vagy az 5.3.3.5. pontban említett egyéb szervet, ha segítségükre a továbbiakban már nincsen szükség.

5.3.4. Felkutatási és mentési műveletek kezdeményezése olyan hajóra vonatkozóan, amelynek helyzete ismeretlen

5.3.4.1. A veszélyhelyzeti időszak bejelentése esetén olyan hajóval kapcsolatban, amelynek helyzetpontja ismeretlen, a következőket kell tenni:

5.3.4.1.1. amikor egy mentési koordinációs központ vagy mentési alközpont veszélyhelyzeti időszak fennállásáról kap értesítést, és nincs tudomása arról, hogy más központok megfelelő intézkedéseket tesznek, magára kell vállalja a megfelelő intézkedés kezdeményezésének felelősségét; és tárgyalnia kell a szomszédos központokkal egy olyan központ kijelöléséről, amely a továbbiakban átveszi a felelősséget;

5.3.4.1.2. az érintett központok közötti eltérő megállapodás hiányában azt a központot kell kijelölni, amelyik azon körzetért felelős, amelyben a hajó a legutóbbi jelentett helyzete szerint tartózkodott; és

5.3.4.1.3. a veszélyhelyzeti időszak bejelentése után a felkutatási és mentési műveleteket koordináló központnak, amennyiben szükséges, tájékoztatnia kell a többi megfelelő központot a veszélyhelyzet összes körülményeiről és valamennyi további fejleményről.

5.3.5. Információk továbbítása olyan hajóknak, amelyekre nézve veszélyhelyzeti időszakot jelentettek be

5.3.5.1. Minden szükséges esetben, a felkutatási és mentési műveletekért felelős mentési koordinációs központ vagy mentési alközpont felelősséget kell viseljen az általa kezdeményezett felkutatási és mentési műveletekkel kapcsolatos információknak azon hajóra való továbbításáért, amelyre nézve veszélyhelyzeti időszakot jelentettek be.

5.4. Koordinálás kettő vagy több Fél bevonása esetén 5.4.1. Amikor a műveletek levezetése a teljes felkutatási és mentési körzetben egynél több Fél felelőssége alá tartozik, mindegyik Fél megfelelő intézkedéseket kell tegyen a 4.2. pontban említett operatív terveknek vagy utasításoknak megfelelően, ha a körzet mentési koordinációs központja erre felkéri.

5.5. Felkutatási és mentési műveletek befejezése és felfüggesztése

5.5.1. Bizonytalansági időszak és készültségi időszak

5.5.1.1. Amikor bizonytalansági vagy készültségi időszak alatt egy mentési koordinációs központ, illetve mentési alközpont arról kap értesítést, hogy a veszélyhelyzet már nem áll fenn, erről tájékoztatnia kell minden mozgósított vagy értesített hatóságot, egységet vagy szolgálatot.

5.5.2. Veszélyhelyzeti időszak

5.5.2.1. Amikor veszélyhelyzeti időszak alatt egy mentési koordinációs központ, illetve egy mentési alközpont a veszélyben lévő hajótól vagy más megfelelő forrásból olyan értesülést kap, hogy a veszélyhelyzet már nem áll fenn, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a felkutatási és mentési műveletek befejezésére, és tájékoztatnia kell minden mozgósított vagy értesített hatóságot, egységet vagy szolgálatot.

5.5.2.2. Amennyiben a veszélyhelyzeti időszak alatt megállapítást nyert, hogy a kutatást félbe kell szakítani, a mentési koordinációs központnak, illetve mentési alközpontnak fel kell függesztenie a felkutatási és mentési műveleteket, és erről tájékoztatnia kell minden mozgósított vagy értesített hatóságot, egységet vagy szolgálatot. Az ezt követően kapott információkat ki kell értékelni, és ha az ilyen információ alapján indokolt, folytatni kell a felkutatási és mentési műveleteket.

5.5.2.3. Amennyiben a veszélyhelyzeti időszak alatt megállapítást nyert, hogy a további kutatás céltalan lenne, a mentési koordinációs központnak, illetve mentési alközpontnak a felkutatási és mentési műveleteket be kell fejeznie, és erről tájékoztatnia kell minden mozgósított vagy értesített hatóságot, egységet vagy szolgálatot.

5.6. Felkutatási és mentési tevékenységek helyszíni koordinálása

5.6.1. A felkutatási és mentési műveletekben részt vevő egységek tevékenységét, legyenek azok mentőegységek vagy egyéb kisegítő egységek, a leghatékonyabb eredmények biztosítása végett koordinálni kell.

5.7. Helyszíni parancsnok kijelölése és annak felelősségi köre

5.7.1. Amikor a mentőegységek a felkutatási és mentési műveletek megkezdésére készülnek, azok egyikét a lehető leghamarabb helyszíni parancsnoknak kívánatos kijelölni, éspedig lehetőleg még a megjelölt felkutatási körzetbe való megérkezés előtt.

5.7.2. Kívánatos, hogy a megfelelő mentési koordinációs központ vagy mentési alközpont jelölje ki a helyszíni parancsnokot. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a részt vevő egységek kölcsönös megállapodással jelöljék ki a helyszíni parancsnokot.

5.7.3. Kívánatos, hogy mindaddig, amíg a helyszíni parancsnok kijelölése meg nem történik, az akció helyére érkező első egység automatikusan vegye át a helyszíni parancsnok feladatait és felelősségét.

5.7.4. A helyszíni parancsnoknak kell viselnie a felelősséget a következő feladatokért, amennyiben ezeket a felelős mentési koordinációs központ vagy mentési alközpont még nem hajtotta végre:

5.7.4.1. a kutatás tárgya valószínű helyzetének, ezen helyzetpont valószínű hibahatárának és a kutatási körzetnek a meghatározása;

5.7.4.2. a kutatásban részt vevő egységek biztonsági okokból történő elkülönítésére vonatkozó intézkedések megtétele;

5.7.4.3. a megfelelő kutatási program kijelölése a felkutatásban részt vevő egységek számára, és a kutatási területek kijelölése az egységek vagy egységcsoportok számára;

5.7.4.4. a megfelelő egységek kijelölése a mentés végrehajtására, amikor a kutatás tárgyát megtalálták;

5.7.4.5. a helyszíni felkutatási és mentési hírközlési forgalmazás koordinálása.

5.7.5. A helyszíni parancsnoknak kell viselnie a felelősséget a következőkért:

5.7.5.1. időközönkénti jelentéstétel a mentési és felkutatási műveleteket koordináló mentési koordinációs központnak vagy mentési alközpontnak;

5.7.5.2. a túlélők számának és nevének jelentése a felkutatási és mentési műveleteket koordináló mentési koordinációs központnak vagy mentési alközpontnak, megadva a központnak azoknak az egységeknek a nevét és rendeltetését, amelyek fedélzetén túlélők vannak, jelentve, hogy az egyes egységeken mely túlélők vannak, és szükség esetén további segítséget kérve a központtól, például a súlyosan sérült túlélők orvosi evakuálásához.

5.8. Felszíni kutatásirányító kijelölése és annak felelőssége

5.8.1. Amennyiben nem érhetők el a mentőegységek (a hadihajókat is ideértve), hogy átvegyék a helyszíni parancsnok feladatait, de több kereskedelmi hajó vagy más hajó vesz részt a felkutatási és mentési műveletekben, kívánatos, hogy közős megállapodás alapján ezek egyikét jelöljék ki felszíni kutatásirányítónak.

5.8.2. Kívánatos, hogy a felszíni kutatásirányítót a lehető leghamarabb jelöljék ki, lehetőleg még a meghatározott kutatási körzetbe való megérkezés előtt.

5.8.3. Kívánatos, hogy a felszíni kutatásirányító az 5.7.4. és 5.7.5. pontban felsorolt feladatok közül annyiért viselje a felelősséget, amennyit a hajó képes ellátni.

5.9. Kezdőakció

5.9.1. Minden egység, amely veszélyhelyzetről kap értesítést, minden módjában álló intézkedést azonnal meg kell tegyen a segítség nyújtására, vagy riasztania kell más olyan egységeket, amelyek képesek lehetnek segítség nyújtására, és értesítenie. kell azt a mentési koordinációs központot vagy mentési alközpontot, amelynek területén a baleset bekövetkezett.

5.10. Felkutatási körzetek

5.10.1. Az 5.3.3.2., 5.7.4.1. vagy az 5.8.3. pont szerint meghatározott felkutatási körzeteket a szükségnek megfelelően megváltoztathatja a helyszíni parancsnok vagy a felszíni kutatásirányító, akinek kívánatos értesítenie erről az intézkedéséről, valamint annak okáról a mentési koordinációs központot vagy mentési alközpontot.

5.11. Felkutatási programok

5.11.1. Az 5.3.3.6., 5.7.4.3. vagy 5.8.3. pontnak megfelelően kijelölt felkutatási programokat más programokra lehet változtatni, amennyiben azt szükségesnek tartja a helyszíni parancsnok vagy a felszíni kutatásirányító, akinek kívánatos értesítenie erről az intézkedéséről, valamint annak okáról a mentési koordinációs központot vagy mentési alközpontot.

5.12. Sikeres felkutatás

5.12.1. Amennyiben a felkutatás sikerrel járt, úgy a helyszíni parancsnok vagy a felszíni kutatásirányító utasítsa a legmegfelelőbben felszerelt egységeket a mentés lefolytatására vagy az egyéb szükséges segítség nyújtására.

5.12.2. Ahol ez alkalmazható, a mentést végző egységek tájékoztassák a helyszíni parancsnokot vagy a felszíni kutatásirányítót a fedélzetükre felvett túlélők számáról és nevéről, arról, hogy az egész személyzetet megtalálták-e, és hogy van-e szükség további segítségre, például orvosi evakuálásra, valamint az egységek úticéljáról.

5.12.3. Amikor a felkutatás sikerrel járt, kívánatos, hogy a helyszíni parancsnok vagy a felszíni kutatásirányító azonnal értesítse a mentési koordinációs központot vagy mentési alközpontot.

5.13. Sikertelen felkutatás

5.13.1. Kívánatos, hogy a felkutatást csak akkor fejezzék be, ha már nincs többé semmilyen ésszerű remény túlélők megmentésére.

5.13.2. Kívánatos, hogy a felkutatás befejezéséért a felkutatási és mentési műveleteket irányító mentési koordinációs központ vagy mentési alközpont viselje a felelősséget.

5.13.3. Az olyan távoli óceáni körzetekben, melyek nem tartoznak valamely mentési koordinációs központ felelősségi körébe, vagy ahol a felelős központ nincs olyan helyzetben, hogy koordinálja a felkutatási és mentési műveleteket, kívánatos, hogy a felkutatás befejezésének felelősségét a helyszíni parancsnok vagy a felszíni kutatásirányító viselje.

6. Fejezet

Hajójelentkezési rendszerek

6.1. Általános rendelkezések

6.1.1. Kívánatos, hogy a Felek hajójelentkezési rendszereket állítsanak fel a felelősségük alá tartozó felkutatási és mentési körzetekben belüli alkalmazásra, minden olyan esetben, amikor ezt a felkutatási és mentési munkálatok elősegítésére szükségesnek találják, és azt megvalósíthatónak ítélik.

6.1.2. Kívánatos, hogy a hajójelentkezési rendszer létesítését mérlegelő Felek tekintetbe vegyék a Szervezet idevonatkozó ajánlásait.

6.1.3. Kívánatos, hogy a hajójelentkezési rendszer naprakész információkkal szolgáljon a hajók mozgásáról; annak érdekében, hogy veszéllyel járó baleset esetén:

6.1.3.1. csökkenteni lehessen a hajóval való kapcsolat elvesztése és a felkutatási és mentési műveletek kezdeményezése közötti időtartamot olyan esetekben, amikor nem vettek vészjelzést;

6.1.3.2. lehetővé váljon a segítségnyújtásra felszólítható hajók gyors meghatározása;

6.1.3.3. lehetőség legyen egy korlátozott méretű felkutatási körzet körülhatárolására olyan esetben, amikor a veszélyben lévő hajó helyzetpontja ismeretlen vagy bizonytalan; és

6.1.3.4. megkönnyítsék a sürgős orvosi segítség vagy tanács nyújtását olyan hajók részére, melyeken nincs orvos.

6.2. Operatív követelmények

6.2.1. Kívánatos, hogy a 6.1.3. pont szerinti célkitűzések elérése végett a hajójelentkezési rendszer a következő operatív követelményeket elégítse ki:

6.2.1.1. információk nyújtása, beleértve az útiterveket és helyzetpont jelentéseket, amelyek lehetővé teszik a részt vevő hajók jövőbeni helyzetének előrejelzését;

6.2.1.2. a hajóforgalom térképvázlatának vezetése; 6.2.1.3. a részt vevő hajóktól megfelelő időközönként jelentések vétele;

6.2.1.4. a rendszer szervezetének és működtetésének egyszerűsége; és

6.2.1.5. nemzetközileg egyeztetett szabványos hajóbejelentkezési minták és nemzetközileg egyeztetett szabványos eljárások használata.

6.3. Jelentéstípusok[2]

6.3.1. Kívánatos, hogy a hajójelentkezési rendszer a következő jelentéseket foglalja magában:

6.3.1.1. Útiterv - megadva a hajó nevét, hívójelét, vagy a hajón lévő rádióállomás azonosító jelét, az indulás napját és időpontját (GMT-ben), a hajó indulási pontjára vonatkozó részleteket, a következő érintendő kikötőt, szándékolt útvonalat, sebességet, a várható érkezés napját és időpontját (GMT-ben). A jelentős változásokat, amint lehet, jelenteni ajánlatos.[3]

6.3.1.2. Helyzetpont jelentés - megadva a hajó nevét, hívójelét vagy a hajó rádióállomásának azonosító jelét, a helyzetpontot, irányt és sebességet.

6.3.1.3. Zárójelentés - megadva a hajó nevét, hívójelét vagy a hajón lévő rádióállomás azonosító jelét, a rendeltetési helyre való érkezés, vagy a rendszer által ellenőrzött körzet elhagyásának napját és időpontját (GMT-ben).[4]

6.4. A rendszer használata

6.4.1. Kívánatos, hogy a Felek ösztönözzenek minden hajót helyzetpontjuk jelentésére, amikor olyan körzetekben utaznak, ahol intézkedés történt a hajók helyzetére vonatkozó információk felkutatási és mentési célokból történő gyűjtésére.

6.4.2. Kívánatos, hogy a hajók helyzetére vonatkozó információkat rögzítő Felek, amennyire az lehetséges, az ilyen információkat adják át más államoknak is, ha azok azt felkutatási és mentési célokból kérik."

3. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek Tanácsának a tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979. évi nemzetközi egyezmény (SAR) megerősítéséről, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló 83/419/EGK ajánlásával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

4. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba, az Egyezményt azonban 2000. február 26. napjától kell alkalmazni.

(2)[5] E törvény végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke