34/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
a sportfegyelmi felelősségről
A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 93. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a hivatásos és az amatőr sportolóra;
b) a sportszakemberre;
c) a sportszervezetre; valamint
d) a sportági országos szakszövetségre (a továbbiakban: szakszövetség).
(2) Ha egy sportági nemzetközi szakszövetség a sportolóval, a sportszakemberrel, illetve a sportszervezettel szemben szab ki a sportág nemzetközi szabályai szerint büntetést, a sportszervezet, a munkáltató, illetve a szakszövetség e határozatot köteles végrehajtani, és szükség szerint saját hatáskörben a sportfegyelmi eljárást lefolytatni.
2. §
(1) Sportfegyelmi eljárást
a) a szakszövetség,
b) a sportszervezet,
c) a sportszakember munkáltatója
folytathat le (a továbbiakban együtt: eljáró szerv).
(2) Az eljáró szerv köteles
a) az első fokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi bizottságot,
b) a másodfokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi fellebbviteli bizottságot működtetni.
(3) A sportfegyelmi bizottság legalább három tagból áll.
(4) A szakszövetség sportfegyelmi szabályzata vagy a sportszervezet alapszabálya, illetve a munkáltató belső szabályzata eltérő rendelkezésének hiányában:
a) a sportfegyelmi bizottság elnökét a sportfegyelmi bizottság tagjai közül maga választja; és
b) a sportfegyelmi bizottság működési rendjét maga állapítja meg.
(5) A sportfegyelmi fellebbviteli bizottság feladatait a szakszövetség sportfegyelmi szabályzata, a sportszervezet alapszabálya, illetve a munkáltató belső szabályzata alapján a szakszövetség, a sportszervezet, illetve a munkáltató meghatározott testületi szerve is elláthatja. A 3. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.
3. §
(1) A sportfegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre:
a) az eljárás alá vont sportoló, sportszakember közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont];
b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg;
c) akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik;
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el;
e) a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban a sportfegyelmi bizottság elnöke, tagja volt.
(2) Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az összeférhetetlenséget köteles a sportfegyelmi bizottságnak bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a sportfegyelmi bizottság az elnököt, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részében megismétli.
(3) Az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó részletes előírásokat a szakszövetség sportfegyelmi szabályzata, a sportszervezet alapszabálya, illetve a munkáltató belső szabályzata állapíthatja meg.
4. §
(1) Sportfegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül indítható. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.
(2) Sportfegyelmi eljárást első fokon a sportfegyelmi bizottság elnöke indíthat, aki erről nyolc napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet.
(3) Az értesítésben meg kell jelölni:
a) a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját;
b) a sportfegyelmi-eljárás alapjául szolgáló cselekményt;
c) a rendelkezésre álló bizonyítékokat;
d) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás időpontját.
(4) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a sportfegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is.
(5) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a, felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják.
(6) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a sportfegyelmi eljárásban.
5. §
(1) A sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(2) Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha aa eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(3) A sportfegyelmi bizottság elnöke a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat.
(4) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni; amely során a sportfegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat.
(5) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe. Az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.
(7) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
(8) Az első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja: Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
(9) A sportfegyelmi bizottság első fokú határozatában
a) ha a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki;
b) az eljárás alá vont személyt felmenti; vagy
c) az eljárást megszüntetheti.
6. §
A sportfegyelmi bizottság elnökének javaslatára a sportfegyelmi bizottság az eljárást felfüggesztheti:
a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését az 5. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható.
7. §
Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha
a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói sportszerződése vagy sportegyesületi tagsága (a továbbiakban együtt: tagsági jogviszony) megszűnik, és a megszűnéstől számított egy éven belül abban a sportágban, amelyben a kötelezettségszegést elkövette, új tagsági jogviszonyt nem létesít;
b) az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;
c) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás, alá vont sportszervezet megszűnik.
8. §
(1) Ha az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói sportszerződése (a továbbiakban együtt: jogviszony) vagy sportegyesületi tagsága a sportfegyelmi büntetés letöltése előtt megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő részét annak az Stv. hatálya alá tartozó sportszervezetnek, szakszövetségnek, sportszövetségnek kell foganatosítania, amellyel az eljárás alá vont személy jogviszonyba vagy tagsági viszonyba kerül, illetve amelynek sportágában sport- vagy szakmai tevékenységét folytatja.
(2) A büntetést az (1) bekezdés szerint akkor lehet foganatosítani, ha a büntetés nem évült el.
9. §
(1) A sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a sportfegyelmi bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.
(2) A sportfegyelmi határozat tartalmazza a sportfegyelmi büntetést, annak mértékét, illetve időtartamát, a határozat indokolását, valamint az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségről. E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis.
(3) A sportfegyelmi bizottság a sportolóra és a sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, a sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés sportfegyelmi büntetést sportfegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri.
(4) A sportfegyelmi büntetések együtt is kiszabhatók.
(5) Ha az eljárás alá vont a sportfegyelmi büntetés hatálya alatt újabb sportfegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a sportfegyelmi büntetés ismételten kiszabható.
10. §
(1) Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú sportfegyelmi határozatot hozó bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottsági feladatokat ellátó szerv vezetőjének.
(2) A másodfokú eljárás során a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az első fokú határozatot megváltoztatja, illetve helybenhagyja. ,
(3) A sportfegyelmi fellebbviteli bizottság szervezetére, eljárására; a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
11. §
(1) Az eljárás alá vont a másodfokú határozat ellen annak kézbesítésétől számított öt napon belül a szakszövetség elnökségéhez, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz nyújthat be kérelmet, amely azt soron kívül, de legkésőbb nyolc napón belül elbírálja, határozatát írásba foglalja és az eljárás alá vont részére kézbesíti.
(2) A szakszövetség elnöksége, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottság tárgyalás tartása nélkül, az első és másodfokú eljárás iratai alapján a másodfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, és új határozatot hoz.
12. §
(1) A másodfokú határozat a kihirdetésével - a 11. § szerinti eljárásra tekintet nélkül-végrehajtható.
(2) Az eljárás alá vont a 11. § szerinti kérelemben a határozat végrehajtásának méltányosságból való felfüggesztését kérheti a szakszövetség elnökségétől, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottságtól, ha a sportfegyelmi büntetés sport- vagy szakmai tevékenységtől eltiltás.
13. §
(1) A sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljáró szerv viseli.
(2) Ha az eljárás alá vont sportfegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.
14. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségről szóló 4/1991. (V. 16.) MKM rendelet hatályát veszti.
15. §
A rendelet alkalmazásában a szakszövetségre vonatkozó rendelkezéseket a sportszövetségre kell alkalmazni:
a) a fogyatékosok sportja területén;
b) azokban a sportágakban, amelyekben az Stv. szerinti szakszövetségi feladatokat sportszövetség látja el.
Orbán Viktor s. k.
miniszterelnök