35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet

a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("SOLAS 1974/1978.") mellékletének kihirdetéséről

A Londonban, 1974. évi november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv ("SOLAS 1974/1978.") kihirdetéséről szóló 2001. évi XI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Európai Közösségeknek e tárgykört érintő irányelveiben foglalt követelményekre, a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Londonban, 1974, évi november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezményhez csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv mellékletét e rendelettel kihirdetem.

(2) A melléklet magyar nyelvű fordítását e rendelet melléklete tartalmazza.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Fónagy János s. k.,

közlekedési és vízügyi miniszter

Melléklet a 35/2001 (X. 12.) KöViM rendelethez

1. RÉSZ

AZ 1974. ÉVI SOLAS EGYEZMÉNY MELLÉKLETÉNEK

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. RÉSZ - ALKALMAZÁS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK STB.

l Alkalmazás

2 Fogalommeghatározások

3 Kivételek

4 Felmentések

5 Egyenértékek

B. RÉSZ-SZEMLÉK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

6 Ellenőrzés és szemle

7 Személyhajók szemléi

8 Teherhajók életmentő eszközeinek és egyéb felszereléseinek szemléi

9 Teherhajók rádió berendezéseinek szemléi

10 Teherhajók testének, gépi berendezéseinek és felszereléseinek szemléi

11 Állapotok fenntartása szemle után

12 Bizonyítványok kiállítása

13 Bizonyítvány kiállítása más Kormány által

14 Bizonyítványok tartama és érvényessége

15 Bizonyítványok alakja

16 Bizonyítványok kifüggesztése

17 Bizonyítványok elfogadása

18 Bizonyítványok minősítése

19 Ellenőrzés

20 Kiváltságok

C. RÉSZ - BALESETTEL KAPCSOLATOS HALÁLESETEK

21 Balesettel kapcsolatos halálesetek 15

A. RÉSZ

ALKALMAZÁS, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK STB.

1. Szabály

Alkalmazás

(a) Eltérő rendelkezés hiányában, ezek a szabályok csak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókra vonatkoznak.

(b) Azok a hajóosztályok, melyekre mindegyik fejezet vonatkozik, és a vonatkozás mértéke, az egyes fejezetekben vannak pontosabban meghatározva.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, eltérő rendelkezés hiányában:

(a) Szabályok jelentik az ezen Egyezmény mellékletében foglalt szabályokat.

(b) Igazgatás jelenti azon Állam Kormányát, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult.

(c) Jóváhagyott az Igazgatás által jóváhagyottat jelent.

(d) Nemzetközi út jelenti az utat egy olyan országból, melyre ez az Egyezmény vonatkozik, egy azon az országon kívül lévő kikötőbe, vagy fordítva.

(e) Utas minden személy, kivéve

(i) a parancsnokot és a személyzet tagjait, vagy minden más személyt, akit a hajón bármilyen minőségben alkalmaznak vagy foglalkoztatnak a hajó ügyeiben; és

(ii) az egy év alatti korú gyermekeket.

(f) Személyhajó az a hajó, amelyik tizenkettőnél több utast szállít.

(g) Teherhajó minden hajó, ami nem személyhajó.

(h) Tartályhajó a gyúlékony természetű cseppfolyós rakományok ömlesztve szállítására épített vagy alkalmassá tett teherhajó.

(i) Halászhajó a halak, bálnák, fókák, rozmárok vagy a tenger egyéb élő erőforrásainak fogására használt hajó.

(j) Nukleáris hajtású hajó a nukleáris erőgéppel ellátott hajó.

(k) Új hajó olyan hajót jelent, melynek gerincét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján vagy az után fektették le, vagy hasonló építési állapotban volt.

(l) Meglévő hajó olyan hajót jelent, amelyik nem új hajó.

(m) Egy mérföld egyenlő 1.852 m vagy 6,080 láb.

(n) A hajó életkora a hajó osztályozási irataiban jelzett építési év óta eltelt időt jelenti. P

3. Szabály

Kivételek

(a) Máshol található kifejezett rendelkezés hiányában, e szabályok nem vonatkoznak:

(i) Hadi-és csapatszállító hajókra.

(ii) 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra.

(iii) Gépi hajtással nem rendelkező hajókra.

(iv) Primitív építésű fahajókra.

(v) Nem kereskedelmi forgalomban alkalmazott kedvtelési célú hajókra.

(vi) Halászhajókra.

(b) Az V. fejezetben foglalt kifejezett rendelkezések kivételével, az ebben foglalt rendelkezések közül semmi sem vonatkozik a kizárólag az Észak-amerikai Nagy tavakon és a Szent Lőrinc folyón keletre egészen a Cap des Rosierstől az Anticosti-szigeti West Pointig, húzott egyenes vonalig, és az Anticosti-sziget északi oldalán a 63. délkörig közlekedő hajókra.

4. Szabály

Felmentések*

(a) Azt a hajót, amelyik rendes körülmények között nem nemzetközi utakon van foglalkoztatva, de amelyiknek, kivételes körülmények esetén, egyetlen nemzetközi utat kell megtennie, az Igazgatás felmentheti a jelen szabályok bármelyikének követelményei alól, azzal a feltétellel, hogy megfelel azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek az Igazgatás véleménye szerint elegendőek arra az útra, amit a hajónak meg kell tennie.

(b) Az Igazgatás felmenthet bármilyen hajót, amelyik e szabályok II-1, II-2, III. és IV. fejezeteinek rendelkezései közül egy újfajta jellemzőt foglal magában, melynek alkalmazása súlyosan hátráltathatja az ilyen jellemzők fejlesztésére és azoknak a nemzetközi utakon foglalkoztatott hajókon történő rendszeresítésére irányuló kutatást. Mindazonáltal minden ilyen hajó feleljen meg azoknak a biztonsági követelményeknek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, elegendőek arra a szolgálatra, melyre a hajót szánták, és olyanok, hogy biztosítják a hajó teljes biztonságát, és amelyek elfogadhatók a hajó által meglátogatandó Államok Kormányai számára. Az Igazgatás, amelyik megenged bármilyen effajta felmentést, közölje annak részleteit és okait a Szervezettel, amiket a Szervezet tájékoztatás végett köröztetni fog a Szerződő Kormányok között.

5. Szabály

Egyenértékek

(a) Ahol jelen szabályok megkövetelik, hogy egy adott szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, a hajón fel kell szerelni, vagy azon kell tartani, vagy hogy bármilyen különleges intézkedést kell tenni, az Igazgatás engedélyezheti bármilyen más szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló felszerelését vagy hajón tartását, vagy bármilyen más intézkedés megtételét a hajó által, ha azok kipróbálásával vagy másként, meggyőződött arról, hogy az ilyen szerelvény, anyag, berendezés vagy készülék, vagy hasonló, vagy az intézkedés legalább annyira hatékony, mint amit ezek a szabályok megkövetelnek.

* Lásd SLS.14/Circ.115 körlevelet a felmentési bizonyítványok kiállításáról az 1974. évi SOLAS Egyezmény és annak módosításai alapján.

(b) Minden Igazgatás, amelyik így, helyettesítésként, engedélyez egy szerelvényt, anyagot, berendezést vagy készüléket, vagy hasonlót, vagy intézkedést, közölje a Szervezettel annak adatait az elvégzett próbákról szóló jelentéssel együtt, és a Szervezet köröztetni fogja az ilyen adatokat a többi Szerződő Kormány között azok tisztviselőinek tájékoztatására.

B. RÉSZ

SZEMLÉK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK

6. Szabály P

Ellenőrzés és szemle P

(a) A hajók ellenőrzését és szemlézését, ami a jelen szabályok rendelkezéseinek végrehajtását és az azok alól való felmentések megadását illeti, az Igazgatás tisztviselőinek kell elvégezni. Azonban az Igazgatás az ellenőrzésekkel és szemlékkel megbízhat akár az erre a célra kinevezett felügyelőket, akár általa elismert szervezeteket.

(b) Az Igazgatás hozzon rendelkezéseket a bizonyítvány érvényességének tartama alatt elvégzendő nem betervezett ellenőrzésekre. Az ilyen ellenőrzések biztosítsák, hogy a hajó és felszerelése minden tekintetben kielégítő maradjon arra a szolgálatra, amire a hajót szánták. Ezeket az ellenőrzéseket végrehajthatják az Igazgatás saját ellenőrző szolgálatai, vagy kinevezett felügyelők, vagy elismert szervezetek, vagy az Igazgatás kérésére más partnerek. Ahol az Igazgatás e fejezet 8. és 10. szabályainak rendelkezései alapján, kötelező éves szemléket vezet be, a fenti nem betervezett ellenőrzések nem lesznek kötelezőek.

(c) Az az Igazgatás, amelyik az ellenőrzések és szemlék lefolytatására felügyelőket nevez ki, vagy szervezeteket ismer el az (a) és (b) bekezdésekben kifejtettek szerint, minden kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek legalább a következőkre adjon felhatalmazást:

(i) egy hajó javításának megkövetelése, és

(ii) ellenőrzések és szemlék elvégzése, ha azt a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai kérik.

Az Igazgatás értesíti a Szervezetet a kinevezett felügyelőre vagy elismert szervezetekre ruházott különleges felelősségekről és feltételekről.

(d) Amikor egy kinevezett felügyelő vagy egy elismert szervezet megállapítja, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota alapjában véve nem felel meg a bizonyítvány adatainak, vagy olyan, hogy a hajó nem alkalmas arra, hogy a hajó, vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül kifusson a tengerre, az ilyen felügyelő vagy szervezet azonnal biztosítsa, hogy javító intézkedések történjenek, és ezekről kellő időben értesíti az Igazgatást. Amennyiben nem történnek ilyen javító intézkedések, úgy vissza kell vonni a bizonyítványt, és az Igazgatást azonnal értesíteni kell; és, amennyiben a hajó más Részes Fél kikötőjében tartózkodik, azonnal értesíteni kell a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait. Amikor az Igazgatás egy tisztviselője, egy kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet értesítette a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya adjon meg minden szükséges támogatást az ilyen tisztviselőnek, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek e szabály szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez. Az eset szerint, az érintett kikötő szerinti állam Kormánya biztosítsa, hogy a hajó ne induljon el, amíg a hajó vagy a rajta lévő személyek veszélyeztetése nélkül kifuthat a tengerre, vagy elhagyhatja a kikötőt a meg-felelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

* Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex és a Nemzetközi Gázszállító Kódex által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket, melyeket a Szervezet az A.560(14) határozattal fogadott el; az A.718(17) határozatot a szemlézés és bizonylatolás egyeztetett rendszerének korai bevezetéséről, az A.745(18) határozat szerinti módosításokkal; és a Szervezet által az A.746(18) határozattal elfogadott Szemle irányelveket a szemlézés és bizonylatolás egyeztetett rendszere alapján.

(e) Az Igazgatásnak minden esetben teljes mértékben garantálni kell az ellenőrzés és szemle teljességét és hatékonyságát, és vállalnia kell az ilyen kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedések biztosítását.

7. Szabály

Személyhajók szemléi*

(a) Egy személyhajót az alább előírt szemléknek kell alávetni:

(i) Szemle a hajó üzembe helyezése előtt.

(ii) Időszakos szemle 12 hónaponként.

(iii) Járulékos szemlék, ahogy szükséges.

(b) A fent hivatkozott szemléket a következők szerint kell végrehajtani:

(i) A hajó üzembe helyezése előtti szemle foglalja magában a szerkezet, gépi berendezés és felszerelés teljes ellenőrzését, beleértve a hajó fenekének külsejét és a kazánok külsejét és belsejét. Ez a szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, anyagok és a szerkezet méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, a fő- és segédüzemi gépek, a villamos berendezések, rádió berendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, a tűzvédelmi és tűzbiztonsági rendszerek és készülékek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelések, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és az egyéb felszerelések teljesen feleljenek meg a jelen szabályok követelményeinek, és az Igazgatás által ezek eredményeként kihirdetett törvényeknek, rendeleteknek, jogszabályoknak és szabályzatoknak az adott szolgálatra szánt hajókra nézve. A szemle olyan is legyen, ami biztosítja, hogy a hajó összes részének és felszerelésének kivitele minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó fel legyen szerelve a jelen szabályokban és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályaiban foglalt rendelkezések által megkövetelt lámpákkal, jelzőtestekkel, hangjelző és vészjelző eszközökkel.

(ii) Az, időszakos szemle foglalja magában szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények, gépi berendezések és felszerelések ellenőrzését, beleértve a hajófenék külsejét. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a hajó, a szerkezet, kazánok és egyéb nyomástartó edények és tartozékaik, fő-és segédüzemi gépek, villamos berendezések, rádió berendezések, beleértve az életmentő eszközökben használtakat, tűzvédelem, tűzbiztonsági rendszerek, életmentő eszközök és elrendezések, a hajó navigációs felszerelése, a hajózási kiadványok, a révkalauzok beszálló eszközei és egyéb felszerelések tekintetében, kielégítő állapotban van és alkalmas arra a szolgálatra, amire szánták, és megfelel a jelen szabályok és az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek. A hajón tartott lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket ugyancsak alá kell vetni a fent említett szemlének annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a jelen szabályok és a Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.

* Lásd az A.794(19) határozatot a ro-ro személyhajók szemléiről és ellenőrzéseiről.

(iii) Általános vagy részleges szemlét kell tartani a körülményektől függően ennek a fejezetnek a 11. szabályában előírt vizsgálatok eredményeként tartott javítás után, vagy minden esetben, amikor bármilyen fontos javítás vagy felújítás történt. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javításokat vagy felújításokat hatékonyan végezték el, hogy az ilyen javítások vagy felújítások anyagai és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő, és hogy a hajó minden tekintetben megfelel e szabályok és a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai, valamint az ezek eredményeként az Igazgatás által kihirdetett törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseinek.

(c) (i) Jelen szabály (b) bekezdésében hivatkozott törvények, rendeletek, jogszabályok és szabályzatok minden tekintetben olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó az életbiztonság tekintetében megfeleljen arra a szolgálatra, amelyre szánták.

(ii) Ezek, egyebek között, írják elő azokat a követelményeket, melyeket be kell tartani az első és további hidraulikus vagy egyéb elfogadható alternatív próbák során, melyeknek a fő- és segédkazánokat, csatlakozásokat, gőzcsöveket, magasnyomású reszívereket és a belső égésű motorok üzemanyagtartályait kell alávetni, beleértve a követendő próbaeljárásokat és a két egymást követő próba közötti időközöket.

8. Szabály P

Teherhajók életmentő eszközeinek és egyéb felszereléseinek szemléi

(a) Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók, melyekre a II-1, II-2, III. és IV. fejezetek vonatkoznak, életmentő eszközeit és elrendezéseit (a rádió berendezések kivételével), hajón tartott navigációs felszerelését, tűzvédelmi rendszereit és készülékeit, és semleges-gáz rendszereit, ennek a fejezetnek a 7. szabályában a személyhajókra előírt első és további szemléknek kell alávetni, a nevezett szabály (a)(ii) bekezdésében írt 12 hónap helyett 24 hónap behelyettesítésével. Új hajóknál a tűzvédelmi terveket, és az új és meglévő hajóknál a révkalauzok beszálló eszközeit, a hajózási kiadványokat, lámpákat, jelzőtesteket és hangjelző és vészjelző eszközöket bele kell foglalni a szemlékbe annak biztosítása céljából, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek a jelen szabályok, és ahol vonatkozik, a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai követelményeinek.*

(b) Közbenső szemléket kell végezni a tízéves és afeletti korú tartályhajókon, a Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítvány évforduló dátuma előtt vagy után három hónapon belül, ami biztosítja, hogy az e szabály (a) bekezdésben előírt felszerelést e fejezet 11. szabályának megfelelő állapotban tartották, és hogy az jó üzemképes állapotban van. Az ilyen közbenső szemlékét az e fejezet 12(a)(iii) szabálya szerint kiállított Teherhajó Biztonsági Felszerelési Bizonyítványbán kell igazolni. *

* Lásd Teherhajó jóváhagyott biztonsági felszereléseinek jegyzékét (SLS.14/Circ. 1.)

9. Szabály

Teherhajók rádió berendezéseinek szemléi

A teherhajók rádió berendezéseit, beleértve az életmentő eszközökben használtakat is, melyekre a III. és IV. fejezet vonatkozik, első és további szemléknek kell alávetni az e fejezet 7. szabályában a személyhajókra előírt rendelkezések szerint.

10. Szabály P

Teherhajók testének, gépi berendezéseinek és felszerelésének szemléi

(a) A teherhajók testét, gépi berendezéseit és felszereléseit (azon tételek kivételével, melyekre Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt vágy Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány állítanak ki) azok elkészültekor és az után olyan módon kell szemlének alávetni, ahogy az Igazgatás szükségesnek tarthatja annak biztosítására, hogy azok állapota minden tekintetben kielégítő legyen, és az alábbi időközönként:

(i) az Igazgatás által előírt, de öt évet nem meghaladó időközönként,

(ii) továbbá az ilyen szemléken felül a tízéves és afeletti korú tartályhajót legalább egy közbenső szemlének kell alávetni a Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványa érvényességének tartama alatt.** Olyan esetekben, amikor csak egy ilyen szemlét végeznek bármelyik bizonyítvány érvényességének tartama alatt, azt úgy kell megtartani, hogy sem a bizonyítvány érvényességi tartamának félideje előtt hat hónapnál korábban, sem az után hat hónapnál későbben ne legyen.

(b) Az első és az időszakos szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy az elrendezések, a szerkezet anyagai és méretei, a kazánok és egyéb nyomástartó edények, azok tartozékai, a fő-és segédüzemi gépek, beleértve a kormányberendezést és hozzátartozó vezérlő rendszerekét, a villamos berendezések és egyéb berendezések minden tekintetben kielégítők legyenek a hajó számára szánt szolgálatra. Az ilyen szemlék, tartályhajók esetében, ugyancsak foglalják magukban a hajófenék külseje, a szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag vételező rendszerek, légzőcsövek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták szemléjét.

(c) A tízéves és afeletti életkorú tartályhajók közbenső szemléi foglalják magukban a kormányberendezés és hozzátartozó vezérlő rendszerek, szivattyúterek, rakomány- és üzemanyag csőrendszerek a fedélzeten és a szivattyútérben, szellőző csőrendszerek, befúvó-légtelenítő vákuumszelepek és lángfogó sziták, a veszélyes zónákban lévő villamos berendezések és a hajófenék külső részének ellenőrzését.*** A villamos berendezések szemrevételezéssel történő ellenőrzésén kívül vizsgálni kell a villamos berendezések szigetelési ellenállását a veszélyes zónákban. Amennyiben a vizsgálatnál bármilyen kétely merül fel a csővezeték állapotát illetően, szükség szerint járulékos méréseket, mint nyomáspróbák és vastagság meghatározást kell végezni. Az ilyen közbenső szemléket e fejezet 12(a)(ii) szabályának megfelelően kiállított Teherhajó biztonsági szerkezeti bizonyítványon kell igazolni.

* Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex és a Nemzetközi Gázszállító Kódex által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket (A.560(14) határozat).

** Lásd az 1978. évi SOLAS Jegyzőkönyv, a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Szabályzat és a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat által megkövetelt szemlékre vonatkozó Irányelveket, A.560(14) határozat.

*** Lásd a hajófenék ellenőrzésére vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Circ. 5).

(d) A körülményektől függően vagy általános vagy részleges szemlét kell végezni, ha az e fejezet 11. szabályában előírt vizsgálat után szükséges, illetve valahányszor fontos javítások vagy felújítások történnek. A szemle olyan legyen, ami biztosítja, hogy a szükséges javítások vagy felújítások anyaga és szakszerűsége minden tekintetben kielégítő legyen, és hogy a hajó alkalmas a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

11. Szabály P

Állapotok fenntartása szemle után

(a) Fenn kell tartani a hajó és felszerelése állapotát, hogy az megfeleljen e szabályok rendelkezéseinek annak biztosítására, hogy a hajó minden tekintetben alkalmas legyen a tengerre való kifutásra a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül.

(b) A hajón az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10. szabályai szerint végzett bármilyen szemle befejezése után semmilyen változtatást sem szabad végezni a szerkezeti elrendezéseken, gépi berendezéseken, felszerelésen és a szemle által érintett egyéb tételeken, az Igazgatás jóváhagyása nélkül.

(c) Valahányszor baleset éri a hajót, vagy hibát fedeznek fel, melyek bármelyike befolyásolja a hajó biztonságát, vagy életmentő eszközeinek vagy egyéb felszerelésének hatékonyságát vagy teljességét, a hajó parancsnoka vagy tulajdonosa a legelső alkalommal tegyen jelentést az érintett bizonyítvány kiállításáért felelős Igazgatásnak, kinevezett felügyelőnek vagy elismert szervezetnek, aki vizsgálatokat fog kezdeményezni annak meghatározására, hogy szükség van-e az e fejezet 6., 7., 8., 9. vagy 10 szabálya szerinti szemlére. Amennyiben a hajó egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, a parancsnok vagy tulajdonos ugyancsak azonnal tegyen jelentést a kikötő szerinti Állam illetékes hatóságainak, és a kinevezett felügyelő vagy elismert szervezet bizonyosodjon meg arról, hogy történt-e ilyen jelentés.

12. Szabály

Bizonyítványok kiállítása*

(a) (i) Az ellenőrzés vagy szemle után egy Személyhajó biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan személyhajó részére, amelyik megfelel a II-1, II-2, III. és IV. fejezet követelményeinek és e szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(ii) Szemle után egy Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik a szemlén kielégíti az e fejezet 10. szabályában a teherhajókra megállapított követelményeket, és megfelel a II-1 és II-2 fejezet vonatkozó követelményeinek, a tűzoltó készülékekre és tűzvédelmi tervekre vonatkozóak kivételével.

* Lásd az A.791(19) határozatot az 1969. évi Köbözési Egyezmény meglévő hajókra történő alkalmazásáról.

(iii) Ellenőrzés után egy Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a II-1, II-2 és III. fejezet vonatkozó követelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(iv) Egy Teherhajó rádió biztonsági bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az olyan teherhajó részére, amelyik megfelel a IV. fejezet követelményeinek és a jelen szabályok minden egyéb vonatkozó követelményének.

(v) Az (i), (iii) és (iv) albekezdésekben hivatkozott Személyhajó biztonsági bizonyítványt, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt és Teherhajó biztonsági rádió bizonyítványt ki kell egészíteni egy Felszerelési jegyzékkel, amit az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény Szerződő Kormányainak Konferenciája az 1988. évi Globális tengerészeti vészhelyzet és biztonsági rendszerről 2. határozatával elfogadott, az esetleges módosításokkal.

(vi) Amikor egy hajó részére felmentést adnak jelen szabályok rendelkezéseinek megfelelően, egy Felmentési bizonyítvány elnevezésű bizonyítványt kell kiállítani az e bekezdésben előírt bizonyítványokon kívül.

(vii) A Személyhajó biztonsági bizonyítványokat, Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványokat, Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványokat, Teherhajó rádió biztonsági bizonyítványokat és Felmentési bizonyítványokat vagy az Igazgatás, vagy az általa kellően felhatalmazott bármely személy vagy szervezet állítja ki. A bizonyítványért minden esetben az adott Igazgatás vállal teljes felelősséget.

(b) A jelen Egyezmény minden egyéb rendelkezése ellenére, minden bizonyítvány, amit az Egyezmény alapján és rendelkezéseinek megfelelően állítottak ki, és ami 1992. február 1-jén érvényben van, lejáratig továbbra is érvényben marad.

(c) Egy Szerződő Kormány nem állíthat ki bizonyítványokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960., 1948. vagy 1929. évi Nemzetközi Egyezmény rendelkezései alapján és azoknak megfelelően azon nap után, amelyen a jelen Egyezmény Kormány általi elfogadása hatályba lép.

13. Szabály

Bizonyítvány kiállítása más Kormány által

Egy Szerződő Kormány*, az Igazgatás kérésére, elvégeztetheti egy hajó szemléjét, és, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a jelen szabályok követelményei teljesültek, bizonyítványokat fog kiállítani a hajó részére e szabályoknak megfelelően. Minden így kiállított bizonyítványnak tartalmazni kell egy nyilatkozatot arra nézve, hogy az azon Állam Kormányának kérésére lett kiállítva, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, és az ugyanolyan erővel fog bírni és ugyanolyan elismerésben fog részesülni, mint az e fejezet 12. szabálya alapján kiállított bizonyítvány.

* Lásd a SOLAS 1978 Jegyzőkönyv részes feleinek a SOLAS 194 Szerződő Kormányaihoz, melyek nem részes felei a Jegyzőkönyvnek, biztonsági rádió szemlék elvégzése iránt intézett kéréseire vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Circ.3).

14. Szabály

Bizonyítványok tartama és érvényessége*

(a) A bizonyítványokat, a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány, a Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítvány és a Felmentési bizonyítvány kivételével, 12 hónapot nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítványt öt évet nem meghaladó időtartamra kell kiállítani. A Teherhajó biztonsági felszerelési bizonyítványt 24 hónapot nem meghaladó időre kell kiállítani. A Felmentési bizonyítványok nem lehetnek tovább érvényesek, mint azoknak a bizonyítványoknak az időtartama, amelyre vonatkoznak.

(b) Nem engedhető meg a Teherhajó szerkezetbiztonsági bizonyítvány ötéves érvényességi tartamának meghosszabbítása.

(c) Amennyiben a szemlére azon időtartam vége előtt két hónapon belül kerül sor, amelyre a 300 vegyes tonnatartalmú és afeletti, de 500 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók részére a Teherhajó biztonsági rádió bizonyítvány eredetileg lett kiállítva, a bizonyítvány visszavonható és egy új bizonyítványt lehet kiállítani, ami az ilyen időtartam vége után 12 hónappal fog lejárni. P

(d) Amennyiben a hajó abban az időben, amikor egy bizonyítvány, az e szabály (b) bekezdésében hivatkozotton kívül, lejár, nem tartózkodik azon Állam kikötőjében, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy olyanban, ahol szemlének kell alávetni, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítványt, de az ilyen hosszabbítást csak arra a célra kell megadni, hogy a hajó befejezze útját abba az államba, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy amelyben szemlének kell alávetni, és csak olyan esetekben, ahol az megfelelőnek és ésszerűnek mutatkozik.

(e) Semmilyen bizonyítványt sem lehet az e szabály (d) bekezdése rendelkezései alapján öt hónapnál hosszabb időre meghosszabbítani, és a hajó, amelynek ilyen hosszabbítást adtak, azon állam kikötőjébe való érkezésekor, melynek lobogója viselésére jogosult, vagy olyan kikötőbe, ahol szemlének kell alávetni, az ilyen hosszabbítás alapján nem jogosult elhagyni azt a kikötőt vagy Államot anélkül, hogy új bizonyítványt kapna.

(f) Valamely bizonyítványt, az e szabály (b) bekezdésében említetten kívül, melyet e szabály előző rendelkezései alapján nem hosszabbítottak meg, az Igazgatás a rajta közölt lejárat napjától számított legfeljebb egy hónapig terjedő halasztási időre meghosszabbíthat.

(g) A bizonyítvány érvényét veszti:

(i) ha az ellenőrzéseket és szemléket nem hajtják végre az e fejezet 7(a), 8, 9. és 10(a) szabályai alapján meghatározott időközökön belül, vagy azokat meghosszabbíthatták e szabály (d), (e) vagy (f) bekezdéseinek megfelelően, vagy

(ii) a hajónak más Kormány lobogója alá történő áthelyezésekor. Új bizonyítványt csak akkor lehet kiállítani, ha az új bizonyítványt kiállító Kormány teljes mértékben megbizonyosodott arról, hogy a hajó megfelel e fejezet 11(a) és (b) szabályai követelményeinek. Részes Felek közötti átadás esetén, amennyiben az átadás megtörténte után három hónapon belül kérik, azon Részes Fél Kormánya, melynek lobogója viselésére a hajó korábban jogosult volt, a lehető leghamarabb eljuttatja az Igazgatás részére azon bizonyítványok másolatait, melyeket az átadás előtt a hajón tartottak, és, amennyiben rendelkezésre állnak, a vonatkozó szemlejegyzőkönyvek másolatait.

* Lásd a SOLAS 1974 alapján kiállított bizonyítványok újraérvényesítésére vonatkozó körlevelet (PSLS.2/Corc.7).

15. Szabály

Bizonyítványok alakja

(a) Minden bizonyítványt azon ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megfogalmazni, amelyen azokat kiállítják.

(b) A bizonyítványok alapja feleljen meg a jelen szabályok mellékletében megadott mintáknak. A mintabizonyítványok nyomtatott részének elrendezését pontosan kell reprodukálni a kiállított bizonyítványokban, vagy azok hiteles másolataiban, és a kiállított bizonyítványokba, vagy azok hiteles másolataiba beírt adatok latin betűkkel és arab számokkal legyenek írva.

16. Szabály

Bizonyítványok kifüggesztése

A jelen szabályok alapján kiállított minden bizonyítványt vagy azok hiteles másolatát a hajón szembetűnő és hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

17. Szabály

Bizonyítványok elfogadása

A valamely Szerződő Kormány fennhatósága alatt kiállított bizonyítványokat a többi Szerződő Kormánynak el kell fogadni az ezen Egyezmény által érintett minden célra. Azokat a többi Szerződő Kormány által úgy kell tekinteni, mint amelyeknek az áltáluk kiállítottakkal egyenlő ereje van.

18. Szabály

Bizonyítványok minősítése

(a) Amennyiben egy adott út folyamán egy hajón kevesebb számú utas tartózkodik, mint amennyi a Személyhajó biztonsági bizonyítványban megadott összes szám, és ennek következtében, a jelen szabályoknak megfelelően, kisebb számú mentőcsónakot és egyéb életmentő felszerelést vihet magával, mint ami a bizonyítványban van megadva, az e fejezet 12. vagy 13. szabályában hivatkozott Kormány, személy vagy szervezet egy mellékletet állíthat ki.

(b) Ebben a mellékletben közölni kell, hogy az adott körülmények között nem szegik meg a jelen szabályok rendelkezéseit. Ezt a bizonyítványhoz kell csatolni, és azt fogja helyettesíteni, ami az életmentő eszközöket illeti. Csak arra az adott útra lesz érvényes, amelyre kiállították.

* Lásd A.561(14) határozatot a bizonyítványok szövegének fordításáról.

19. Szabály P

Ellenőrzés*

(a) Minden hajó, amikor egy másik Részes Fél kikötőjében tartózkodik, köteles alávetni magát az ilyen Kormány kellően felhatalmazott tisztviselői által végzett ellenőrzésnek, ami annak igazolására irányul, hogy a jelen fejezet 12. vagy 13. szabálya alapján kiállított bizonyítványok érvényesek-e.

(b) Az ilyen bizonyítványokat, amennyiben érvényesek, el kell fogadni, kivéve, ha nyilvánvaló alap van azt hinni, hogy a hajó vagy felszerelésének állapota lényegében nem felel meg bármelyik bizonyítvány adatainak, vagy hogy a hajó és felszerelése nem felel meg a jelen fejezet 11(a) és (b) szabályaiban foglalt rendelkezéseknek.

(c) Az e szabály (b) bekezdésében megadott körülmények esetén, vagy ahol egy bizonyítvány lejárt vagy érvényét vesztette, az ellenőrzést végző tisztviselő lépéseket fog tenni annak biztosítására, hogy a hajó ne induljon el addig, amíg a hajó vagy a rajta tartózkodó személyek veszélyeztetése nélkül futhat ki a tengerre, vagy hagyhatja el a kikötőt a megfelelő hajójavító üzembe történő elhajózás céljából.

(d) Abban az esetben, amikor az ilyen ellenőrzés okot ad bármilyen fajta beavatkozásra, az ellenőrzést végző tisztviselő haladéktalanul írásban tájékoztatja a konzult, vagy annak távollétében azon állam legközelebbi diplomáciai képviselőjét, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, mindazokról a körülményekről, melyek miatt a beavatkozást szükségesnek tartották. Ezen kívül ugyancsak értesíteni kell a bizonyítványok kiállításáért felelős kinevezett felügyelőket vagy elismert szervezeteket. A beavatkozásra vonatkozó tényeket jelenteni kell a Szervezethez.

(e) Az érintett kikötő szerinti Állam hatósága értesítést fog adni a hajóra vonatkozó minden információról a következő befutási kikötő hatóságainak, a jelen szabály (d) bekezdésében említett feleken kívül, amennyiben nem tud intézkedni a jelen szabály (c) és (d) bekezdéseiben előírtak szerint, vagy ha a hajónak megengedték a következő célkikötőbe való elhajózást.

(f) Az e szabály szerinti ellenőrzés gyakorlásakor mindent meg kell tenni annak elkerülése végett, hogy a hajót indokolatlanul visszatartsák vagy késleltessék. Amennyiben egy hajót ilyen módon indokolatlanul visszatartanak vagy késleltetnek, az jogosult lesz minden elszenvedett veszteség vagy kár megtérítésére.

20. Szabály

Kiváltságok

Az ezen Egyezmény szerinti kiváltságokra nem lehet igényt tartani, csak ha a hajó a megfelelő érvényes bizonyítványok birtokában van.

* Lásd A.787(19) határozatot a kikötő szerinti Állam ellenőrzési eljárásairól.

C. RÉSZ

BALESETTEL KAPCSOLATOS HALÁLESETEK

21. Szabály

Balesettel kapcsolatos halálesetek

(a) Minden Igazgatás vállalja, hogy vizsgálatot folytat az ezen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá eső bármelyik hajóját érintő balesettel kapcsolatos halálesetnél, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálat segíthet annak meghatározásánál, hogy milyen változtatások lehetnek kívánatosak ezekben a szabályokban.*

(b) Minden Szerződő Kormány vállalja, hogy ellátja a Szervezetet az ilyen kivizsgálások megállapításaira vonatkozó információval. A Szervezet ilyen információra alapuló jelentései vagy ajánlásai nem tárhatják fel az érintett hajók azonosságát vagy nemzetiségét, és semmiképpen sem állapíthatja meg bármilyen hajó vagy személy felelősségét és nem is célozhat arra.

* Lásd a Szervezet által elfogadott következő határozatokat:

A.173(ES.IV) határozat: Részvétel a tengeri halálesetek hivatalos kivizsgálásaiban.

A.203(VII) határozat: Ajánlás Államok közötti megállapodások és egyezségek megkötésére a külföldi tengeri mentőeszközök felségvizeken való hozzáférhetőségének és alkalmazásának kérdéseiről.

A.322(IX) határozat: Balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásainak lefolytatása.

A.440(XI) határozat: Információcsere a tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.

A.442(XI) határozat: Az Igazgatások személyi és anyagi erőforrás szükségletei a balesettel kapcsolatos halálesetek és egyezmény megszegések kivizsgálásához.

A.637(16) határozat: Együttműködés tengeri balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásában.

Ugyancsák lásd:

MSC/Circ.70/Rev. 1: Kérdőív a tengeri vészhelyzeti rendszerről.

MSC/Circ.224: Káreset kártyák és ép stabilitási balesetekkel kapcsolatos halálesetek jegyzőkönyveinek benyújtása.

MSC/Circ.388: Tűzesettel kapcsolatos halálesetek nyilvántartásai.

MSC/Circ.433: Jelentés a súlyos balesettel kapcsolatos halálesetek kivizsgálásairól.

MSC/Circ.539/Add.2: Jelentések a halászati hajók és halászok tengeri veszteségi statisztikáiról.

MSC/Circ.559: Irányelvek a veszélyes árukat és csomagolt formájú tengerszennyező anyagokat érintő váratlan eseményekről a hajók fedélzetén és kikötői területeken.

MSC/Circ.621: Irányelv olyan balesetek kivizsgálásához, ahol a fáradás hozzájáruló tényező lehetett.

II-l. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS - SZERKEZET, TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS,

GÉPI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK

A. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 Alkalmazás

2 Fogalommeghatározások

3 A C, D, és E. részekre vonatkozó fogalommeghatározások

B. RÉSZ - TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS

4 Elárasztható hosszúság személyhajóknál

5 Eláraszthatóság személyhajóknál

6 Rekeszek megengedhető hossza személyhajókon

7 személyhajók térbeosztására vonatkozó különleges követelmények

8 Személyhajók stabilitása sérült állapotban

8-1 Ro-ro személyhajók stabilitása sérült állapotban

8-2 400 vagy több utast szállító ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges

követelmények

9 Személyhajók ballasztolása

10 Személyhajók orr- és fartartály és géptéri válaszfalai és tengelyalagútjai stb.

11 Teherhajók orr-és fartartály és géptéri válaszfalai és

tönkcsövei

12 Személyhajók kettősfenekei

12-1 Kettősfenekek teherhajókban, melyek nem tartályhajók

12-2 Hozzáférés terekhez olaj-tartályhajók rakománykörzetében

13 Térbeosztási vízvonal meghatározása, feljelölése és bejegyzése

személyhajóknál

14 Vízmentes válaszfalak szerkezete és első próbái stb.

személyhajóknál és teherhajóknál

15 Nyílások vízmentes válaszfalakban személyhajókon

16 Áruszállító járműveket és kísérő személyzetet szállító személyhajók

17 Nyílások személyhajók héjlemezelésében a határvonal alatt

17-1 Nyílások a héjlemezelésben személyhajók válaszfalfedélzete alatt

és teherhajó szabadoldal fedélzete alatt

18 Vízmentes ajtók, oldalablakok stb. konstrukciója

és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

19 Vízmentes fedélzetek, aknák stb. szerkezete.

és első próbái személyhajóknál és teherhajóknál

20 Személyhajók vízmentes épsége a határvonal felett

20-1 Rakomány rakodó ajtók zárása

20-2 Viharálló épség a ro-ro fedélzettől

(válaszfalfedélzetől) az alatta lévő terekig

20-3 Hozzáférés ro-ro fedélzetekhez

20-4 Válaszfalak zárásai a ro-ro fedélzeten

21 Fenékvíz szivattyúzó elrendezések

22 Stabilitási információ személyhajók és teherhajók részére

23 Kárelhárítási tervek személyhajókon

23-1 Kárelhárítás teherhajókon

23-2 Hajótest és felépítmény épsége, kármegelőzés és elhárítás

24 Vízmentes ajtók stb. jelölése, időszakos működtetése

és ellenőrzése személyhajókon

25 Bejegyzések személyhajók naplóiba

B-1. RÉSZ - TEHERHAJÓK TÉRBEOSZTÁSA ÉS SÉRÜLT STABILITÁSA

25-l Alkalmazás

25-2 Fogalommeghatározások

25-3 Szükséges térbeosztási index, R

25-4 Kapott térbeosztási index, A

25-5 A pi tényező számítása

25-6 Az si tényező számítása

25-7 Eláraszthatóság

25-8 Stabilitási információ

25-9 Nyílások vízmentes válaszfalakban és belső fedélzetekben teherhajókon

25-10 Külső nyílások teherhajókban

C. RÉSZ - GÉPI BERENDEZÉSEK

26 Általános rendelkezések

27 Gépi berendezések

28 Hátrameneti eszközök

29 Kormányberendezés

30 Villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezésre

vonatkozó járulékos követelmények

31 Gépek vezérlései

32 Gőzkazánok és kazán táprendszerek

33 Gőzcső rendszerek

34 Sűrített levegős rendszerek

35 Szellőző rendszerek a gépterekben

36 Zajvédelem

37 Kommunikáció a navigációs híd és a géptér között

38 Géptiszti riasztás

39 Vészüzemi berendezések elhelyezése személyhajókon

D. RÉSZ - VILLAMOS BERENDEZÉSEK

40 Általános rendelkezések

41 Főüzemi villamos energiaforrás és világítási rendszerek

42 Vészüzemi villamos energiaforrás személyhajókon

42-1 Kiegészítő vészvilágítás ro-ro személyhajókon

43 Vészüzemi villamos energiaforrás teherhajókon

44 Indító elrendezések-vészüzemi generátor gépcsoportokhoz

45 Óvintézkedések áramütés, tűz és egyéb villamos eredetű

veszélyek ellen

E. RÉSZ - IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREKRE VONATKOZÓ JÁRULÉKOS KÖVETELMÉNYEK

46 Általános rendelkezések

47 Tűzvédelmi óvintézkedések

48 Elárasztás elleni védelem

49 Propulziós gépek vezérlése a navigációs hídról

50 Hírközlés

51 Riasztó rendszer

52 Biztonsági rendszerek

53 Gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges

követelmények

54 Személyhajókra vonatkozó különleges szempontok

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szabály

Alkalmazás

1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet olyan hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1986. július 1-én vagy az után fektették, vagy volt hasonló építési állapotban.

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, melyben:

.1 egy, adott hajóval azonosítható építés elkezdődik; és

.2 az ilyen hajó összeszerelése megkezdődött, magában foglalva az összes szerkezeti anyag becsült tömegének legalább 50 tonnáját vagy egy százalékát, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-én, az előtt vagy az után épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakítottak át, olyan személyhajóként kell kezelni, mint ami azon a napon épült, amelyen az ilyen átalakítás megkezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1986. július 1-je előtt épült hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy eleget tegyenek azoknak a követelményeknek, amelyek alkalmazandók az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény II-1 fejezete alapján, az MSC.1(XLV) határozat módosításaival.

3.1 Minden hajó, amelyik javításokon, átalakításokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is feleljen meg legalább az ilyen hajókra előzőleg vonatkozó követelményeknek. Az ilyen hajók amennyiben 1986. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékig feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint amennyire megfeleltek, mielőtt átestek az ilyen javításokon, átalakításokon, módosításokon vagy felszereléseken. A nagyobb jellegű javítások, átalakítások és módosítások és ezekhez kapcsolódó felszerelések feleljenek meg az 1986. július 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, amennyire az Igazgatás azt ésszerűnek és megvalósíthatónak ítéli.**

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezéseinek ellenére, azokat a személyhajókat, melyek javításokon, átalakításokon és módosításokon esnek át, hogy megfeleljenek a 8-1 szabály*** követelményeinek, nem kell úgy tekinteni, hogy azok nagyobb jellegű javításokon, átalakításokon és módosításokon estek át.

*Lásd MSC/Circ.650 a nagyobb jellegű átalakítások és módosítások értelmezéséről.

** Lásd MSC/Circ.609 az 1974. évi SOLAS Egyezmény II-1/1.3 szabályának értelmezéséről.

*** A 8-1 szabályra való hivatkozás 1997. július 1-től vonatkozik, különben lásd az 1992. évi SOLAS módosításokat (MSC.26(60) határozat).

4 Egy Állam Igazgatása, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az út védett természete és körülményei olyanok, hogy ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet bármilyen különleges követelményének alkalmazását, felmentést adhat azon követelmények alól az azon Állam lobogójának viselésére jogosult egyedi hajóknak vagy hajóosztályoknak, melyek, útjuk során, nem távolodnak el 20 mérföldnél többel a legközelebbi szárazföldtől.

5 Olyan személyhajók esetében, melyeket speciális járatokon alkalmaznak nagyszámú speciális forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándokforgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy megvalósíthatatlan az e fejezet követelményeinek való megfelelés, felmentheti az ilyen hajókat azon követelmények alól, feltéve, hogy teljes mértékben eleget tesznek:

.1 az 1971. évi Speciális forgalmú személyhajók megállapodáshoz csatolt szabályok; és

.2 a speciális forgalmú személyhajókra vonatkozó 1973. évi tér követelmények jegyzőkönyvhöz csatolt szabályok

rendelkezéseinek.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásához használt vízvonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a vízvonal, ami a vonatkozó térbeosztási követelmények által megengedett legnagyobb merülésnek felel meg.

2 A hajó hossza a legmélyebb térbeosztási merülésvonal végpontjainál vett függélyek* (merőlegesek) között mért hosszúság.

3 A hajó szélessége a legnagyobb szélesség a borda külső oldalától a borda külső oldaláig a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés a hajó közepén a főbordán mért alapvonaltól, a szóban forgó térbeosztási merülésvonalig mért függőleges távolság.

5 Válaszfalfedélzet a legfelső fedélzet, ameddig a vízzáró harántválaszfalakat felviszik.

6 Határvonal a válaszfalfedélzet felső felülete alatt legalább 76 mm-re a hajó oldalánál húzott vonal.

7 Egy tér eláraszthatósága annak a térnek az a százaléka, melyet víz foglalhat el. Az olyan tér térfogatát, mely a határvonal fölé nyúlik, csak annak a vonalnak a magasságáig kell mérni.

* Ez a bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

8 A gépteret úgy kell venni, mint ami a főbordán mért alapvonaltól a határvonalig nyúlik, és a legszélső fő vízzáró harántválaszfalak között van, körülzárva a fő- és segédüzemi propulziós gépeket, a propulzió szükségleteit kiszolgáló kazánokat és az összes állandó szénraktárt magukban foglaló tereket. Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás határozhatja meg a gépterek határait.

9 Utasterek azok a terek, melyek az utasok elszállásolására és használatára szolgálnak, a csomag-, raktár-, élelem- és postahelyiségek nélkül. Az 5. és 6. szabály céljára a személyzet elszállásolására és használatára szolgáló határvonal alatti tereket úgy kell tekinteni, mint utastereket.

10 A térfogatokat és területeket minden esetben a bordákon mért vonalakig kell számítani.

11 Vízhatlan azt jelenti, hogy a víz semmilyen tengerállapotnál sem fog behatolni a hajóba.

12 Olaj-tartályhajó a Hajókról történő szennyezés megelőzése tárgyú 1973. évi Nemzetközi Egyezményre vonatkozó 1978. évi Jegyzőkönyv I. Mellékletének 1. szabályában meghatározott olaj-tartályhajó.

13 Ro-ro személyhajó a ro-ro rakományterekkel vagy a II-2/3 szabályban meghatározott speciális kategóriájú terekkel rendelkező személyhajót jelent.

3. Szabály

A C., D. és E. részekre vonatkozó fogalommeghatározások

A C., D. és E részek céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában,

l Kormányberendezés vezérlő rendszer az a felszerelés, mellyel parancsokat továbbítanak a navigációs hídról a kormányberendezést hajtó egységekhez. A kormányberendezés vezérlő rendszerek magukban foglalnak adókat, vevőket, hidraulikus vezérlő szivattyúkat és a hozzájuk tartozó motorokat, motorvezérléseket, csővezetéket és kábeleket.

2 Főüzemi kormányberendezés a gépezet, kormánylapát működtetők, kormányberendezést hajtó egységek, ha vannak, és hozzátartozó felszerelések, és a nyomatéknak a kormányszárra történő kifejtéséhez szükséges eszközök (például kormányrúd vagy körnegyed), amelyek a kormánylapát hatásos mozgatásához szükségesek a hajó rendes üzemi körülmények között történő kormányzása céljára.

3 Kormányberendezést hajtó egység:

.1 elektromos kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzátartozó villamos berendezés;

.2 elektro-hidraulikus kormányberendezés esetén, egy villanymotor és a hozzátartozó villamos berendezés és a hozzá kapcsolt szivattyú;

.3 egyéb hidraulikus kormányberendezés esetén egy hajtómotor és a hozzá kapcsolt szivattyú.

4 Segédüzemi kormányberendezés a főüzemi kormányberendezés bármely részén kívül az a felszerelés, ami a hajó kormányzásához szükséges a főüzemi kormányberendezés meghibásodása esetén, de nem foglalja magában a kormányrudat, körnegyedet vagy az ugyanerre a célra szolgáló szerkezeti részeket.

5 Szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot olyan állapot, melyben a hajó, mint egész, a gépi berendezések, szolgáltatások, eszközök és segédeszközök, melyek biztosítják a propulziót, kormányzási képességet, biztonságos navigálást, tűz- és elárasztási biztonságot, belső és külső kommunikációt és jelzéseket, a menekülési eszközök, és vészüzemi csónak-csörlők, valamint a lakhatóság betervezett kényelmi feltételei üzemképes állapotban vannak és rendben működnek.

6 Vészhelyzeti állapot az olyan állapot, amelyben a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapothoz szükséges szolgáltatások bármelyike a főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása miatt nincs üzemképes állapotban.

7 Főüzemi villamos energiaforrás a főkapcsolótábla villamos energiával történő táplálását szolgáló forrás, a hajón a szokásos üzemeltetési és lakhatósági állapot fenntartásához szükséges összes szolgáltatáshoz történő elosztás végett.

8 Holt hajó állapot az olyan állapot, amelyben a főüzemi propulziós berendezés, kazánok és segédüzemi berendezések energia hiánya miatt nem működnek.

9 Főüzemi generátor állomás az a tér, melyben a villamos energia főüzemi forrása van elhelyezve.

10 Főkapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás közvetlenül táplál és melynek rendeltetése, hogy elossza a villamos energiát a hajó szolgáltatásaihoz.

11 Vészüzemi kapcsolótábla az a kapcsolótábla, amit a főüzemi villamos energiaforrás táp rendszer meghibásodása esetén közvetlenül táplál a vészüzemi villamos energiaforrás, vagy az átmeneti vészüzemi energia, és a villamos energiának a vészüzemi szolgáltatásokhoz való elosztására szolgál.

12 Vészüzemi villamos energiaforrás az a villamos energiaforrás, ami a vészüzemi kapcsolótábla táplálására szolgál a főüzemi villamos energiaforrásról jövő táp kimaradása esetén.

13 Szervo működtető rendszer a kormányszár elfordításához energiát tápláló hidraulikus berendezés, mely áll a kormányberendezés tápegységből vagy egységekből, a hozzájuk tartozó csövekkel és szerelvényekkel együtt, és egy kormánylapát működtetőből. A szervo működtető rendszerek rendelkezhetnek közös mechanikus szerkezeti részekkel, vagyis kormányrúd, körnegyed és kormányszár, vagy ugyanezt a célt szolgáló szerkezeti részek.

14 Legnagyobb előremeneti sebesség az a legnagyobb sebesség, amire a hajót tervezték, hogy a tengeren a legnagyobb tengeri merülés mellett üzemszerűen fenntartson.

15 Legnagyobb hátrameneti sebesség az a sebesség, amit a hajó becslés szerint képes elérni a legnagyobb névleges hátramenet teljesítménynél a legnagyobb tengeri merülés mellett.

16 Gépterek jelentik az összes A kategóriájú gépteret és minden egyéb teret, melyben hajtógépek, kazánok, olajüzemanyag egységek, gőzgépek és belső égésű motorok, generátorok és nagyobb villamos gépezetek, olajtöltő állomások, hűtő, stabilizáló, szellőző és légkondicionáló gépezetek vannak, és hasonló terek, és az ilyen terekhez vezető aknák.

17 Az A kategóriájú gépterek azok a terek és az ilyen terekhez vezető aknák, melyek

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépeket; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül egyéb célokra használt belső égésű gépeket, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazánt vagy olajüzemanyag egységet foglalnak magukban.

18 Vezérlő állások azok a terek, melyekben a hajó rádiója vagy fő navigációs felszerelése, vagy a vészüzemi energiaforrás van elhelyezve, vagy ahol a tűzészlelő vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

19 Vegyi tartályhajó olyan teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyós termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.l a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 17. fejezetében, a továbbiakban "Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat", ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 Szervezet Közgyűlésének A.212(VII) határozatával elfogadott Veszélyes a vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának VI. fejezetében, a továbbiakban "Ömlesztett vegyi szabályzat", ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

20 Gázszállító az a teherhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz vagy egyéb termék ömlesztve szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, melyek vagy:

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 19. fejezetében, a továbbiakban "Nemzetközi gázszállító szabályzat", ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlésének A.328(IX) határozatával elfogadott Cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelés szabályzatának XIX. fejezetében, a továbbiakban "Gázszállító szabályzat", ahogy azt a Szervezet módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

21 Hordképesség a tonnákban kifejezett különbség a hajónak az 1,025 fajsúlyú vízben a kijelölt nyári szabadoldalnak megfelelő merülésvonalnál mért vízkiszorítása és az üres hajó vízkiszorítása között.

22 Üres hajó súlya a hajó tonnákban kifejezett vízkiszorítása a rakomány, a tartályokban lévő olajüzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, édesvíz és tápvíz, valamint fogyó készletek és az utasok és személyzet és személyes tárgyaik nélkül.

A-1 RÉSZ

HAJÓK SZERKEZETE

3-1 Szabály

Hajókra vonatkozó szerkezeti, gépi és villamos követelmények

A jelen szabályokban másutt foglalt követelményeken túlmenően, a hajókat egy olyan osztályozó társaság szerkezeti, gépi és villamos követelményeinek megfelelően kell tervezni, megépítem és karbantartani, melyet az Igazgatás a XU/1 szabály rendelkezéseinek megfelelően elismert, vagy az Igazgatás vonatkozó nemzeti szabványainak megfelelően, melyek a biztonság egyenértékű szintjét nyújtják.

3-1 Szabály

Tengervíz ballaszttartályok korrózióvédelme

1 E szabály az 1998. július 1-e után épített olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 Minden kizárólag tengervíz ballaszttartálynak hatékony korrózióvédő rendszerrel kell rendelkezni, mint kemény védőbevonatok, vagy azzal egyenértékű. A bevonat lehetőleg világos színű legyen. A rendszer kiválasztásának, felhordásának és karbantartásának sémáját az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által elfogadott irányelvek alapján. Ahol alkalmas, fogyóanódokat is kell használni."

3-2 Szabály

Biztonságos hozzáférés tartályhajók orrészéhez

1 E szabály és a 3-4 szabály céljára, a tartályhajók magukban foglalják a 2.12 szabály szerint meghatározott olaj-tartályhaj ókat, a VII/812 szabály szerint meghatározott vegyi tartályhajókat és a VIII/11.2 szabály szerint meghatározott gázszállító hajókat.

2 Minden 1998. július 1-én vagy az után épített tartályhajót fel kell szerelni eszközöket, melyek lehetővé teszik a személyzet számára a biztonságos eljutást a hajó orrészéhez, még igen rossz időjárási körülmények mellett is. Az 1998. július 1-e előtt épített tartályhajókon az ilyen eszközöket az 1998. július l-e után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 2001. július l-ig kell felszerelni. Az ilyen hozzáférési eszközöket az Igazgatásnak kell jóváhagyni a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.

3-3 Szabály

Vészhelyzeti vontatási elrendezések tartályhajókon

Vészhelyzeti vontatási elrendezéseket kell felszerelni a fedélzet mindkét végén az 1998. január 1-én vagy az után épített minden 20.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón. Az 1996. január 1-e előtt épített tartályhajókon az ilyen elrendezéseket az 1996. január l-e után esedékes első soros szárazdokkolás alkalmával, de legkésőbb 1999. január 1-ig kell felszerelni. A vontatási elrendezések konstrukcióját és megépítését az Igazgatásnak kell jóváhagyni, a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.

* Lásd: Irányelvek kizárólagosan tengervíz ballaszttartályok korrózióvédő rendszereinek kiválasztásához, felhordásához és karbantartásához, elfogadva a Szervezet A.798(19) határozatával.

** Lásd: Irányelv tartályhajók orrészének biztonságos eléréséhez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.62(67) határozatával.

*** Lásd: Irányelv tartályhajó vészhelyzeti vontatási elrendezéseihez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.35(63) határozatával.

B. RÉSZ

TÉRBEOSZTÁS ÉS STABILITÁS*

(A B. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik,

ahogy a szabályokban jelezve van.)

4. Szabály

Elárasztható hosszúság személyhajóknál

1 Az elárasztható hosszúságot a hajó hosszának bármely pontján olyan számítási módszerrel kell meghatározni, ami figyelembe veszi a szóban forgó hajó alakját, merülését és egyéb jellemzőit.

2 A folytonos válaszfalfedélzettel épített hajónál az elárasztható hosszúság bármelyik adott pontban a hajó hosszának az a legnagyobb része, melynek közepe a szóban forgó pontban van, ami az 5. szabályban kifejtett határozott feltételek mellett elárasztható anélkül, hogy a hajó a határvonalnál mélyebbre merüljön.

3.1 Olyan hajó esetében melynek nincs folytonos válaszfalfedélzete, az elárasztható hosszúságot bármely pontban egy felvett folytonos határvonalhoz lehet meghatározni, mely semmilyen pontban sincs 76 mm-nél többel (oldalt) a fedélzet teteje alatt, ameddig az érintett válaszfalak és külhéj vízmentes.

3.2 Ahol a felvett határvonal egy része észrevehetőn azon fedélzet alatt van, ameddig a válaszfalak felérnek, az Igazgatás korlátozott enyhítést engedélyezhet a válaszfalak azon részeinek vízmentességére, melyek a határvonal felett és közvetlenül a magasabb fedélzet alatt vannak.

5. Szabály

Eláraszthatóság személyhajóknál

1.1 A 4. szabályban hivatkozott határozott feltételezések a határvonal alatti terek eláraszthatóságára vonatkoznak.

1.2 Az elárasztható hosszúság meghatározásánál, egy egységes átlagos eláraszthatóságot kell használni a hajónak a határvonal alatti következő részei mindegyikének teljes hosszában:

.1 a 2. szabály meghatározása szerinti géptér;

.2 a géptértől előrefelé eső rész; és

.3 a géptértől hátrafelé eső rész.

2.1 A géptér teljes egészében az egységes átlagos eláraszthatóságot a következő képlettel kell meghatározni:

* E rész követelményei helyett, a Személyhajók térbeosztási és stabilitási szabályzatát, mint a Szervezet által az A.265(VIII) határozattal elfogadott Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960. évi Nemzetközi Egyezmény II. fejezetének B. részével egyenértékűt, lehet használni, amennyiben azt teljes egészében alkalmazzák.

ahol

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt a géptér határain belül helyezkednek el;

c = a fedélközi terek térfogata a határvonal alatt a géptér határain belül, melyek rakomány, szén vagy készletek tárolására vannak szánva;

v = a géptérnek a határvonal alatti teljes térfogata.

2.2 Ahol az Igazgatás megelégedésére bemutatják, hogy a részletes számítással meghatározott átlagos eláraszthatóság kevesebb, mint a képlettel kapott, a részletes számítás szerinti értéket lehet használni. Az ilyen számítás céljára a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, az összes rakománytér, szén és készletraktár terekét 60-ra, és a kettősfenék, olajüzemanyag és egyéb tartályokat olyan értékre, amit esetenként lehet jóváhagyni.

3 A 4. bekezdés rendelkezéseinek kivételével, az egységes átlagos eláraszthatóságot a hajónak a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részén az alábbi képletből kell meghatározni:

ahol:

a = a 2. szabály meghatározása szerinti utasterek térfogata, melyek a határvonal alatt, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkednek el, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.1 A 6.5 szabályban előírt különleges térbeosztás esetén az egységes átlagos eláraszthatóság a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső teljes részére a következő legyen:

ahol:

b = a határvonal alatti és a padlók, belső fenék vagy orr-, ill. fartartályok teteje, feletti terek térfogata, az eset szerint, melyek, mint rakományterek, szén- vagy olajüzemanyag raktárak, készletraktárok, csomag- és postahelyiségek, lánckamrák és édesvíztartályok vannak kijelölve és használva, a géptértől előrefelé vagy hátrafelé, és

v = a hajónak a határvonal alatt a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső része teljes térfogata.

4.2 Az olyan járatokon alkalmazott hajók esetében, ahol a raktárak általában nincsenek jelentős mennyiségű rakomány által elfoglalva, a rakterek semmilyen részét sem szabad belevenni a b kiszámításába.

5 Szokatlan elrendezések esetén az Igazgatás megengedheti, vagy megkövetelheti az átlagos eláraszthatóság részletes számítását a géptértől előrefelé vagy hátrafelé eső részekre. Az ilyen számítások céljára a 2. szabály szerint meghatározott utasterek eláraszthatóságát 95-nek kell venni, a gépeket magukban foglaló terekét 85-nek, az összes rakomány-, szén- és készletraktár terekét 60-nak, és a kettősfenékét, olajüzemanyag és egyéb tartályokét olyan értékre, amit esetenként hagyhatnak jóvá.

6 Ahol két vízmentes harántválaszfal közötti rekesz bármilyen utas- vagy személyzeti teret foglal magában, az ilyen rekesz egészét, levonva minden állandó acél válaszfalakkal teljesen körülzárt és más célokra kijelölt teret, úgy kell tekinteni, mint utasteret. Azonban ahol a szóban forgó utas- vagy személyzeti tér teljesen körül van zárva állandó acél válaszfalakkal, csak az így körülzárt teret kell utastérnek tekinteni.

6. Szabály

Rekeszek megengedhető hossza személyhajókon

1 A hajók térbeosztását a lehető leghatékonyabban kell kialakítani, tekintetbe véve a szolgálat természetét, melyre elő vannak irányozva. A térbeosztás mértéke a hajó hosszával és a szolgálattal változik olyan módon, hogy a legnagyobb fokú térbeosztás a legnagyobb hosszúságú hajónak felel meg, melyet elsősorban utasok szállításában foglalkoztatnak.

2 Térbeosztási tényező

2.1 Egy rekesz legnagyobb megengedhető hosszát, melynek középpontja a hajó hosszának bármely pontján van, az elárasztható hosszból lehet megkapni úgy, hogy megszorozzuk ez utóbbit egy térbeosztási tényezőnek nevezett megfelelő tényezővel.

2.2 A térbeosztási tényező függ a hajó hosszától és egy adott hosszra azon szolgálat természetének megfelelően változik, amire a hajót szánták. Szabályos és folytonos módon kell csökkennie,

.1 ahogy nő a hajó hossza, és

.2 egy A tényezőtől, mely elsősorban rakomány szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik, egy B tényezőig, mely elsősorban utasok szállításában foglalkoztatott hajókra vonatkozik.

2.3 Az A és B tényezők változatait a következő (1) és (2) képletekkel kell kifejezni, ahol L a hajó 2. szabály szerint meghatározott hossza

3 Szolgálati kritérium

3.1 Egy adott hosszúságú hajóra a megfelelő térbeosztási tényezőt a szolgálati kritériumszámmal (a továbbiakban: kritériumszám) kell meghatározni a (3) és (4) képletből, ahol:

CS = a kritériumszám;

L = a hajó hossza (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint;

M = a gépterek térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint; ehhez hozzáadva minden állandó olajüzemanyag raktár térfogata, ami a belső fenék felett és a géptértől előrefelé vagy hátrafelé helyezkedik el;

P = a határvonal alatti utasterek teljes térfogata (köbméterben), a 2. szabály meghatározása szerint,

V = a hajó határvonal alatti teljes térfogata (köbméterben);

P1 = KN

ahol:

N = az utasok száma, amelyre a hajó igazolást kap és

K = 0,056L

3.2 Ahol a KN értéke nagyobb, mint a P és a határvonal alatti tényleges utasterek teljes térfogatának összege, a P1-nek felveendő szám az az összeg, vagy a KN kétharmada, amelyik a nagyobb.

Ha a P1 értéke nagyobb, mint P:

és más esetekben:

3.3 A folytonos válaszfalfedélzettel nem rendelkező hajóknál a térfogatokat a tényleges használt határvonalakig kell venni az elárasztható hosszak meghatározásánál.

4 Szabályok az 5. bekezdés által nem érintett hajók térbeosztására

4.1 A 131 m és nagyobb hosszúságú, 23 vagy kisebb kritériumszámú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé az (1) képletben megadott A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képletben megadott B tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámmal rendelkezőkét az F tényező, amit az A és B tényezők közötti interpolálással, az alábbi képletet használva kapunk meg:

Mindazonáltal, ahol a kritériumszám 45 vagy nagyobb és egyidejűleg az (5) képlettel megadott számított térbeosztási tényező 0,65 vagy kisebb, de 0,50-nél nagyobb, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást a 0,50 tényező határozza meg.

4.2 Ahol az F tényező kisebb, mint 0,40 és az Igazgatás megelégedésére bizonyítást nyert, hogy a hajó egy gépterében nem lehet eleget tenni az F tényezőnek, az ilyen tér térbeosztását egy növelt tényezővel lehet meghatározni, ami azonban nem lépheti túl a 0,40 értéket.

4.3 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajók térbeosztását az orrtartálytól hátrafelé, melyek kritériumszáma S-sel egyenlő, ahol:

az egység tényező határozza, meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét a (2) képlettel megadott B tényező; az S és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az egység és a B tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

4.4 A 131 m-nél kisebb, de 79 m-nél nem rövidebb hosszú hajóknál, melyek kritériumszáma S-nél kisebb, és a 79 m alatti hosszú hajók térbeosztását az egység tényező határozza meg, kivéve, ha mindkét esetben, az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy kivihetetlen az ilyen tényezőnek eleget tenni a hajó bármely részében, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítést engedhet meg, ami indokoltnak látszik, tekintetbe véve minden körülményt.

4.5 A 4.4 bekezdés rendelkezései ugyancsak vonatkoznak bármilyen hosszúságú hajóra, melyeknek 12 fő feletti számú, de nem több, mint

utas szállítására kell bizonyítványt kiállítani.

5 Különleges térbeosztási normák a III/20.1.0 szabálynak megfelelő hajókra

5.1.1 Az elsősorban utasok szállítására alkalmazott hajók esetében, az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50-es tényező határozza meg, vagy a 3. és 4. bekezdés, szerint meghatározott tényező, ha 0,50-nál kisebb.

5.1.2 A 91,5 m-nél kisebb hosszúságú hajók esetében, ha az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen tényezőnek való megfelelés lehetetlen lenne egy rekeszben, megengedheti, hogy annak a rekesznek a hosszát egy nagyobb tényező határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a használt tényező a legkisebb, ami az adott körülmények között megvalósítható és észszerű.

5.2 Ahol, bármely hajó esetében, akár 91,5 m-nél rövidebb vagy sem, az észrevehető mennyiségű rakomány szállítása lehetetlenné teszi, hogy az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényező határozza meg, az alkalmazandó térbeosztási normát a következő .1-től .5-ig terjedő albekezdéseknek megfelelően kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy ahol az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a szigorú megfeleléshez való ragaszkodás bármilyen tekintetben ésszerűtlen lenne, engedélyezheti a vízmentes válaszfalak olyan alternatív elrendezését, ami érdemben igazoltnak tűnik, és nem fogja csökkenteni a térbeosztás általános hatékonyságát.

.1 A 3. bekezdés kritériumszámra vonatkozó rendelkezései azzal a kivétellel fognak vonatkozni, hogy a 3, bekezdésben fekvőhelyen elhelyezett utasokra vonatkozó P1 értékének számításánál a K értéke 3 vagy 3,5 m3 legyen, amelyik a nagyobb, és a nem fekvőhelyes utasokra a K értéke 3,5 m3 legyen.

.2 A 2. bekezdésben a B tényezőt az alábbi képletből meghatározott BB tényező váltja fel:

.3 A 131 m és nagyobb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma 123 vagy kisebb, a térbeosztást a 2.3 bekezdésben megadott (1) képlet szerinti A tényező határozza meg; a 123 vagy nagyobb kritériumszámú hajókét az 5.2.2 bekezdésben megadott képletből adódó BB tényező; és a 23 és 123 közötti kritériumszámú hajókét az A és BB tényezők között lineáris interpolációval kapott F tényező, az alábbi képletet használva:

azzal a kivétellel, hogy ha az így kapott F tényező kisebb, mint 0,50, akkor a használandó tényező vagy 0,50 vagy a 4. l bekezdés rendelkezései szerint kiszámított tényező legyen, amelyik a kisebb.

.4 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma S1-el egyenlő, ahol:

az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényező határozza meg, a 123 vagy nagyobb kritériumszámúakét az 5.2.2 bekezdés szerinti képletből adódó BB tényező; az S1 és 123 közötti kritériumszámúakét pedig az alábbi képlet használatával az egység és a BB tényező közötti lineáris interpolációval kapott F tényező:

azzal a kivétellel, hogy ha a két utóbbi eset bármelyikében az így kapott tényező kisebb, mint 0,50, akkor a térbeosztást egy 0,50 értéket nem meghaladó tényezővel kell meghatározni.

.5 A 131 m-nél kisebb, de 55 m-nél nem kisebb hosszúságú hajóknál, melyek kritériumszáma kisebb, mint S1; és az 55 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé a térbeosztást az egység tényezővel kell meghatározni, kivéve, ha az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy bizonyos rekeszeknél kivihetetlen az ilyen tényezőnek való megfelelés, mely esetben az Igazgatás olyan enyhítéseket engedélyezhet az ilyen rekeszek tekintetében, ami indokoltnak tűnik, figyelembe véve az összes körülményt, azzal a feltétellel, hogy a leghátsó rekeszt és az elülső rekeszek közül (az orrtartály és a géptér hátsó vége között) a lehető legtöbbet az elárasztható hosszon belül tartják.

5.3 Az 5.4 szabályban az eláraszthatóságra megadott különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az elárasztható hosszúság görbék számításánál.

5.4 Amikor az Igazgatás megbizonyosodott arról, tekintettel a szándékolt utak természetére és feltételeire, hogy elegendő megfelelni az e fejezet és a II-2 fejezet egyéb rendelkezéseinek, úgy nem kell eleget tenni az e bekezdés követelményeinek.

7. Szabály

Személyhajó térbeosztásra vonatkozó

különleges követelmények

l Ahol a hajó egy részében vagy részeiben a vízmentes válaszfalakat egy magasabb fedélzetig viszik fel,

mint a hajó többi részében, és kívánatos kihasználni a választalak e magasabb kiterjedését az elárasztható hossz

kiszámításánál, külön határvonalakat lehet használni a hajó minden egyes ilyen részéhez, azzal a feltétellel,

hogy:

.1 a hajó oldalai a hajó teljes hosszán a felsőhatárvonalnak megfelelő fedélzetig terjednek és a héjlemezelésben e fedélzet alatt minden nyílást úgy tekintenek, mint ami a határvonal alatt van, a 17. szabály céljára; és

.2 a válaszfalfedélzetben lévő "lépcső"-vel szomszédos két rekesz mindegyike a hozzájuk tartozó határvonalnak megfelelő megengedhető hosszon belül van, és, ezen túlmenően, együttes hosszuk nem haladja meg az alacsonyabban fekvő határvonal alapján megengedhető hossz kétszeresét.

2.1 Egy rekesz túllépheti a 6. szabály előírásai alapján meghatározott megengedhető hosszat azzal a feltétellel, hogy mindegyik pár szomszédos rekesz együttes hossza, melyekkel a szóban forgó rekesz közös, nem haladja meg vagy a megengedhető hosszt, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, amelyik a kisebb.

2.2 Amennyiben a két szomszédos rekesz egyike a géptéren belül helyezkedik el, és a második a géptéren kívül, és a hajó azon részének átlagos eláraszthatósága, melyben a második elhelyezkedik, eltér a géptérétől, a két rekesz együttes hosszát a hajó azon két részének együttes hosszához kell korrigálni, melyben a rekeszek elhelyezkednek.

2.3 Ahol a két szomszédos rekesz térbeosztási tényezője eltérő, a két rekesz együttes hosszát részarányosan kell meghatározni.

3 A 3 m és nagyobb hosszúságú hajóknál az orrtartálytól hátrafelé lévő fő harántválaszfalak egyikét a mellső függélytől olyan távolságra kell elhelyezni, ami nem nagyobb, mint a megengedhető hosszúság.

4 Egy fő harántválaszfalban fülkét lehet kiképezni azzal a feltétellel, hogy a fülke minden része a hajó két oldala függőleges felületein belül fekszik, a héjlemezeléstől a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egy ötödével egyenlő távolságra, és a középvonalra derékszögben mérve a legmélyebb térbeosztási merülésvonal szintjén helyezkedik el. A fülke minden részét, ami e határokon kívül fekszik, úgy kell tekinteni, mint lépcsőt, az 5. bekezdésnek megfelelően.

5 Egy fő harántválaszfal lépcsőzhető azzal a feltétellel, hogy kielégíti az alábbi feltételek egyikét:

.1 a szóban forgó válaszfallal elválasztott két rekesz együttes hozza nem lépi túl vagy az elárasztható hosszúság 90%-át, vagy a megengedhető hossz kétszeresét, azzal a kivétellel, hogy a 0,9-nél nagyobb térbeosztási tényezőjű hajónál a szóban forgó két rekesz együttes hossza nem haladhatja meg a megengedhető hosszat;

.2 járulékos térbeosztás van a lépcsőnél, hogy ugyanolyan mértékű biztonság legyen fenntartva, mint a sík válaszfalnál;

.3 a rekesz, melyen át a lépcső terjed, nem haladja meg a lépcső alatt 76 mm-re felvett határvonalnak megfelelő megengedhető hosszat.

6 Ahol egy fő harántválaszfal fülkézve vagy lépcsőzve van, a térbeosztás meghatározásához egy egyenértékű sík válaszfalat kell használni.

7 Amennyiben két szomszédos harántválaszfal vagy azok egyenértékű sík válaszfala közötti távolság, vagy a válaszfalak legközelebbi lépcsőzött részén áthaladó haránt síkok közötti távolság kisebb, mint 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11.0 m, amelyik a kevesebb, e válaszfalak csak egyikét lehet úgy tekinteni, mint ami a hajó térbeosztásának részét képezi a 6. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

8 Ahol egy fő harántirányú vízmentes rekesz helyi térbeosztást foglal magában és az Igazgatás megelégedésére kimutatható, hogy bármilyen feltételezett oldalsérülés után, ami 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-ára, vagy 11,0 m-re terjed ki, amelyik a kisebb, a fő rekesz teljes térfogata nem lesz elárasztva, részarányos engedményt lehet tenni az egyébként az ilyen válaszfalra szükséges megengedhető hosszra nézve. Ilyen esetekben a sértetlen oldalon feltételezett effektív felhajtóerő térfogat nem lehet nagyobb a sérült oldalon feltételezettnél.

9 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, bármelyik két szomszédos rekesz együttes hossza nem haladhatja meg az elárasztható hosszúságot.

8. Szabály

Személyhajók stabilitása sérült állapotban*

(A 8-1** szabály 2.3.1-től 2.3.4-ig terjedő, 2.4, 5 és 6.2 bekezdéseinek függvényében vonatkozik az 1990. április 29-én vagy az után épített hajókra, a 7.2, 7.3. és 7.4 bekezdések minden személyhajóra vonatkoznak.)

1.1 Elegendő ép stabilitást kell biztosítani valamennyi üzemi állapotban úgy, hogy az képessé tegye a hajót bármelyik fő rekesz elárasztása végső stádiumának elviselésére, melynek az elárasztható hosszon belül kell lenni.

* Lásd MSC/Circ.541 (esetleges átdolgozással): Útmutató megjegyzések, az elárasztási határok integritásáról személyhajók válaszfalfedélzete felett a 1974. évi SOLAS Egyezmény II-1/8 és 20-szabályainak helyes alkalmazásához.

** A 8-1 szabályra való utalás 1997. július 1-től vonatkozik; egyébként lásd az 1992. évi SOLAS módosításokat (MSC.26(60) határozat).

1.2 Ahol két szomszédos rekeszt olyan válaszfal választ el, amelyik a 7.5.1 szabálynak megfelelően van lépcsőzve, az ép stabilitás legyen megfelelő azon két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviselésére.

1.3 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,50 vagy kisebb, de 0,33-nál nagyobb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik két szomszédos fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

1.4 Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, az ép stabilitás legyen elegendő bármelyik három fő rekesz elárasztásának elviseléséhez.

2.1 Az 1 bekezdés követelményeit számításokkal kell meghatározni, melyek megfelelnek a 3, 4 és 6 bekezdéseknek, és amelyek figyelembe veszik a hajó arányait és szerkesztési jellemzőit, valamint a sérült rekeszek elrendezését és konfigurációját. Az ilyen számítások elkészítésénél feltételezni kell, hogy a hajó a stabilitás tekintetében a várható lehető legrosszabb üzemi állapotban van.

2.2 Ahol kellő tömörségű fedélzetek, belső héjazatok vagy hosszirányú válaszfalak beépítését javasolják a víz áramlásának jelentős korlátozása végett, az Igazgatás bizonyosodjon meg, hogy a számításokban kellő figyelmet fordítsanak az ilyen korlátozásokra.

2.3 A sérülés utáni végleges állapotban, és kiegyenlítés után, ahol van, a szükséges stabilitást a következők szerint kell meghatározni:

2.3.1 A pozitív megmaradó felegyenesítő görbének legalább 15° minimális tartománya legyen az egyensúlyi szögön túl. Ezt a tartományt legalább 10°-kal kell csökkenteni, abban az esetben, ahol a 2.3.2 bekezdésben meghatározott felegyenesítő kar görbéje alatti terület, az alábbi aránnyal van növelve:

ahol a tartomány fokokban van kifejezve.

2.3.2 A felegyenesítő kar alatti terület legalább 0,015 méter-radiáns legyen, az egyensúlyi szögtől a következők közül a kisebbig mérve:

.1 a szög, melynél bekövetkezik a fokozatos elárasztás;

.2 22° (az egyenes úszóhelyzettől mérve) egy rekesz elárasztása esetén, vagy 27° két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén.

2.3.3 A megmaradó felegyenesítő kart a 2.3.1 bekezdésben előírt tartományban kell megkapni, számításba véve a következő felborító nyomatékok közül a legnagyobbat:

.1 az utasok tömörülése az egyik oldal felé;

.2 az összes teljesen megterhelt daruval vízrebocsátható túlélési jármű vízrebocsátása egy oldalon;

.3 szélnyomás okozta;

az alábbi képletből számítva:

Azonban ez a felegyenesítő kar semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,10 m.

2.3.4 A felborító nyomaték számításának céljára a 2.3.3. bekezdésben a következő feltételezéseket kell tenni:

.1 Az utasok tömörülése által ébresztett nyomatékok:

.1.1 négy személy per négyzetméter;

.1.2 utasonként 75 kg tömeg;

.1.3 az utasokat a fedélzeten rendelkezésre álló területeken a hajó azon oldala felé kell elosztani, ahol a riadó gyülekező helyek helyezkednek el és olyan módon, hogy azok a legkedvezőtlenebb felborító nyomatékot adják.

.2 Az összes teljesen megterhelt, csónakdaruval vízrebocsátható túlélési jármű egy oldalon történő vízrebocsátása által ébresztett nyomatékok:

.2.1 minden mentőcsónakot és segélycsónakot, mely azon az oldalon van felszerelve, amerre a hajó a sérülés elszenvedése után megdőlt, teljesen terhelt állapotban kifordítottnak és vízrebocsátásra késznek kell tekinteni;

.2.2 azokra a mentőcsónakokra, melyek elrendezése olyan hogy teljesen terhelt-állapotban a tárolási helyzetből legyenek vízrebocsátva, a vízrebocsátás alatti legnagyobb felborító nyomatékot kell venni;

.2.3 egy teljesen terhelt, csónakdaruval vízrebocsátható mentőtutajt mindegyik csónakdarura rákapcsolva azon az oldalon, amerre a hajó a sérülés után meg- dőlt, leeresztésre készen kifordítottnak kell feltételezni;

.2.4 azok a személyek, akik nincsenek a kifordított életmentő eszközökben, ne keltsenek járulékosan sem felborító, sem felegyenesítő nyomatékot;

.2.5 a hajónak a dőléssel ellentétes oldalán lévő életmentő eszközöket tárolt helyzetben lévőnek kell feltételezni.

.3 Szélnyomás által ébresztett nyomatékok:

.3.1 120 N/m2 szélnyomást kell alkalmazni;

.3.2 az érintett területet a hajó ép állapotának megfelelő vízvonala feletti kiterített laterálfelülete legyen;

.3.3 a nyomaték karja az ép állapotnak megfelelő közepes merülés felénél lévő ponttól a laterálfelület súlypontjáig terjedő függőleges távolság legyen.

2.4 Az elárasztás közbenső stádiumaiban a legnagyobb felegyenesítő kar legalább 0,05 m legyen és a pozitív felegyenesítő karok tartománya legalább 7° legyen. Minden esetben a hajótestben csak egy sérülést és csak egy szabad felületet kell feltételezni.

3 A sérült stabilitási számítások készítésének céljára a térfogat és felület eláraszthatóságok általában a következők legyenek:

*Amelyik a szigorúbb követelményeket eredményezi.

Nagyobb felület eláraszthatóságokat kell feltételezni olyan terek tekintetében, melyek, a sérülési vízvonal metszőék közelében, nem foglalnak magukban jelentős mennyiségű lakóteret vagy gépeket, és olyan tereknél, melyeket általában nem foglal el jelentős mennyiségű rakomány vagy készlet.

4 A sérülés feltételezett kiterjedése a következő legyen:

.1 hosszirányú kiterjedés: 3,0 m plusz a hajó hosszának 3%-a, vagy 11,0 méter, amelyik a kisebb. Ahol a szükséges térbeosztási tényező 0,33 vagy kisebb, és sérülés feltételezett hosszirányú kiterjedését úgy kell szükség szerint növelni, hogy az magában foglaljon bármelyik két egymás utáni fő vízmentes harántválaszfalat;

.2 harántirányú kiterjedés (a hajó oldalától a hajótesten belül, a középvonalra derékszögben, a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve): a hajó 2. szabályban meghatározott szélessége egy ötödének megfelelő távolság; és

.3 függőleges kiterjedés: az alapvonaltól felfelé korlátozás nélkül;

.4 amennyiben a 4.1, 4.2 és 4.3 bekezdésekben jelzettnél bármilyen kisebb sérülés súlyosabb állapotot eredményezne a dőlés vagy metacentrikus magasság vesztés tekintetében, úgy a számításoknál feltételezni kell az ilyen sérülést.

5 Az aszimmetrikus elárasztást hatékony elrendezésekkel a minimumon kell tartani. Ahol a nagy dőlésszögek helyesbítéséhez szükséges, az alkalmazott eszközök, ahol lehetséges, önműködők legyenek, de minden esetben, ahol keresztáramlás gátló szerelvények vannak, azok legyenek a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethetők. Ezek a szerelvények a vezérléseikkel együtt legyenek az Igazgatás számára elfogadhatók. Az elárasztás után de a kiegyenlítés előtt a legnagyobb dőlésszög ne haladja meg a 15°-ot. Ahol keresztáramlási szerelvények szükségesek, a kiegyenlítési idő ne haladja meg a 15 percet. A hajó parancsnoka számára megfelelő információt kell szolgáltatni a keresztáramlási szerelvények használatára vonatkozóan.*

6 A hajó végleges állapotai sérülés után, és aszimmetrikus elárasztás esetén, miután megtörténtek a kiegyenlítő intézkedések, a következők legyenek:

.1 szimmetrikus elárasztás esetén legalább 50 mm pozitív maradék metacentrikus magasság legyen, az állandó vízkiszorításos módszerrel számítva;

.2 aszimmetrikus elárasztás esetén a dőlési szög egy rekesz elárasztásánál ne haladja meg a 7°-ot. Két vagy több szomszédos rekesz egyidejű elárasztása esetén az Igazgatás 12°-os dőlést engedhet meg;

.3 a határvonal az elárasztás végleges állapotában semmilyen esetben sem merülhet víz alá. Amennyiben úgy találják, hogy a határvonal víz alámerülhet az elárasztás egy közbenső stádiumában, az Igazgatás megkövetelheti olyan vizsgálatokat és elrendezéseket, melyeket szükségesnek tart a hajó biztonságához.

*Lásd Ajánlás a keresztáramlási elrendezésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés teljesítésének standard módszerére személyhajókon, elfogadva a Szervezet által az A. 266(VIII) határozattal.

7.1 A hajó parancsnokát el kell látni az elegendő stabilitás üzemi körülmények közötti fenntartásához szükséges adatokkal, hogy a hajó el tudja viselni a kritikus sérüléseket. A keresztáramlást megkívánó hajók esetében a hajó parancsnokát tájékoztatni azokról a stabilitási állapotokról, melyeken a dőlésszámítások alapulnak és figyelmeztetni kell, hogy túl nagy dőlés lehet az eredménye annak, ha a hajó egy kevésbé kedvező állapotban szenved sérülést.

7.2 A 7.1 bekezdésben hivatkozott, ahhoz szolgáló adatok, hogy képessé tegyék a parancsnokot az ép stabilitás fenntartására, foglaljanak magukban információt, ami jelzi a hajó súlypontjának a gerinc feletti megengedhető legnagyobb magasságát (KG), vagy pedig a legkisebb megengedhető metacentrikus magasságot (GM) egy sorozat merülésre vagy vízkiszorításra, ami elegendő ahhoz, hogy magában foglaljon minden üzemi állapotot. A információ mutassa meg az üzemeltetési határoknál számításba vett különböző úszáshelyzetek befolyását.

7.3 Minden hajón legyenek az orrnál és farnál világosan feljelölt merülési mércék. Olyan esetekben, ahol a merülés jelen nem ott vannak elhelyezve, ahol azok könnyen leolvashatók, vagy egy bizonyos járaton az üzemeltetési korlátok nehézzé teszik a merülés jelek leolvasását, a hajót ugyancsak el kell látni megbízható merülésjelző rendszerrel, amivel az orr- és farmerülések meghatározhatók.

7.4 A hajó rakodásának befejezésekor és indulása előtt, a parancsnok határozza meg a hajó úszáshelyzetét és stabilitását, és ugyancsak ellenőrizze és jegyezze fel, hogy a hajó megfelel a vonatkozó szabályokban előírt stabilitási kritériumoknak. ¶ A hajó stabilitásának meghatározását mindenkor számítással kell elvégezni. Erre a célra az Igazgatás elfogadhatja elektronikus rakodási és stabilitási számítógép vagy egyenértékű eszközök használatát.

8.1 Az Igazgatás nem mérlegelheti a sérült stabilitási követelmények enyhítését, kivéve, ha kimutatják, hogy az e követelmények bármilyen üzemi állapotban történő kielégítéséhez szükséges ép metacentrikus magasság túl nagy az előirányzott szolgálathoz.

8.2 A sérült stabilitási követelmények enyhítése csak kivételes esetekben engedhető meg, és azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy a sérülés után a hajó arányai, elrendezései és egyéb jellemzői a legkedvezőbbek a stabilitásra nézve, ami gyakorlatilag és ésszerűen elfogadható az adott körülmények között.

� 8-1. Szabály

Ro-ro személyhajók stabilitása sérült állapotban*

Az 1997. július l-je előtt épített ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabálynak, az MSC.12(56) határozatának módosításával, legkésőbb az alább előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, az A/Amax értéknek a Számítási eljárás melléklete meghatározása szerint a meglévő ro-ro személyhajók túlélési képességének felméréséhez, ha az A.265(VIII) határozaton alapuló egyszerűsített módszert használják, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság dolgozott ki 1991. júniusában az ötvenkilencedik ülésén (MSC/Circ.574

¶ A mondat 1997. július 1-től vonatkozik.

� A szabály 1997, július 1-től vonatkozik.

* A ro-ro személyhajóra vonatkozó különleges stabilitási követelmények alkalmazására nézve lásd az 1995. évi SOLAS Konferencia 14. határozatát, ami a 2. rész 5. mellékletében található.

** Lásd MSC.Circ.649), Az MSC:26(60)határozat és az MSC/Circ.574 rendelkezéseinek értelmezései.

A/Amax értéke Teljesítési időpont

85%-nál kisebb 1998. október 1.

85% vagy nagyobb,de 90%-nál kisebb 2000. október 1

90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb 2002. október 1

95% vagy nagyobb, de 97,5%-nél kisebb 2004. október 1

97,5% vagy nagyobb 2005. október 1.

¶ 8-2. Szabály

400 vagy több utast szállító ro-ro személyhajókra

vonatkozó különleges követelmények

A 8. és 8-1. szabályok rendelkezéseinek dacára:

1 Az 1997. július 1-én vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg a 8. szabály 2.3 bekezdése rendelkezéseinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárhol következik be; és

2 Az 1997. július 1-én vagy az után épült, 400 vagy több személy szállítására engedélyezett ro-ro személyhajók feleljenek meg az .1 albekezdés követelményeinek, legkésőbb a .2.1, .2.2 vagy .2.3 albekezdésekben előírt teljesítési időpont utáni első időszakos szemle időpontjáig, amelyik később következik be:

.1 A/Amax értéke Teljesítési időpont

85%-nál kisebb 1998. október 1.

85% vagy nagyobb, de 90%-nál kisebb 2000. október 1.

90% vagy nagyobb, de 95%-nál kisebb 2002. október 1.

95% vagy nagyobb, de 97,5%-nál kisebb 2004. október 1.

97,5% vagy nagyobb 2005. október 1.

.2 Engedélyezett szállítható személyek száma

1500 vagy több 2002. október 1.

1000 vagy több, de 1500-nál kevesebb 2006. október 1.

600 vagy több, de 1000-nél kevesebb 2008. október 1.

400 vagy több, de 600-nál kevesebb 2010. október 1.

¶ A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

8-3. Szabály

A 400 vagy több utast szállító személyhajókra vonatkozó különleges követelmények,

melyek nem ro-ro személyhajók

A 8. szabály rendelkezései dacára, a nem ro-ro személyhajók, melyek 400 vagy több személy szállítására vannak engedélyezve, és 2002. július 1-én vagy az után épültek, feleljenek meg a 2.3 és 2.4 bekezdések követelményeinek, feltételezve, hogy a sérülés a hajó L hosszán belül bárholt történt.

9. Szabály

Személyhajók ballasztolása

1 Vízballasztot általában nem lehet olajüzemanyag számára előirányzott tartályokban vinni. Olyan hajóknál, ahol nem megoldhatók, hogy elkerüljék a víz elhelyezését olajüzemanyag tartályokban, az Igazgatás megelégedésére olaj-víz szétválaszt berendezést kell beszerelni, vagy az Igazgatás számára elfogadható egyéb alternatív eszközöket kell biztosítani az olajos-víz ballaszt elhelyezéséhez, mint kihajózás parti létesítményekbe.

2 E szabály rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzésére rendelkezéseit.

¶ A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

10. Szabály

Személyhajók orr- és fartartály és géptéri

válaszfalai, tengelyalagútjai stb.

1 Egy orrtartály vagy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami legyen vízmentes a válaszfalfedélzetig. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől a hajó hossza legalább 5%-ának megfelelő, és legfeljebb 3 m plusz a hajó hossza 5%-ának megfelelő távolságra előrefelé kell elhelyezni

2 Ahol a hajó bármely része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. bulba-orr, az l bekezdésben előírt távolságokat vagy

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a hajó hossza l,5%-ának megfelelő, a mellső függélytől előre eső távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mértértéket adja.

¶ 3 Ahol hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az orrtartály vagy az ütközési válaszfalat minden személyhajón vízmentesen kell meghosszabbítani a válaszfalfedélzet feletti következő teljes fedélzetig. A meghosszabbítást úgy kell elrendezni, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

4 A 3. bekezdésben megkövetelt hosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatt lévő válaszfalra rászerelni, azzal a feltétellel, hogy a hosszabbítás minden része nem az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határtól előrefelé esik. Azonban az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál:

.1 ahol egy lejtős rámpa részét képezi a hosszabbításnak, a hosszabbításnak az a része, amelyik több, mint 2,3 m-rel van a válaszfalfedélzet felett, nem nyúlhat l m-nél többel előre, mint az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határok; és

.2 ahol a meglévő rámpa nem felel meg a követelményeknek, hogy elfogadható legyen, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítása, és a rámpa helyzete meggátolja az ilyen hosszabbításnak az 1. vagy 2, bekezdésben előírt határokon belüli elhelyezését, a hosszabbítás elhelyezhető az 1. vagy 2. bekezdésben előírt hátsó határtól egy korlátozott távolságon belül hátrafelé. A hátrafelé korlá-tozott távolság nem lehet több, mint ami annak biztosítására szükséges, hogy ne akadályozza a rámpát. Az ütközési válaszfal meghosszabbítása előrefelé nyíljon és feleljen meg a 3. bekezdés követelményeinek, és úgy legyen elrendezve, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az orr-ajtó sérülést okozhasson benne az orr-ajtót ért sérülés, vagy annak leválása esetén.

5 A fenti követelményeknek nem megfelelő rámpát figyelmen kívül kell hagyni, mint az ütközési válaszfal meghosszabbítását.

6 Az 1997. július 1-je előtt épült hajóknál a 3. és 4. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle alkalmával fognak vonatkozni.

7 Ugyancsak be kell építeni fartartály válaszfalat, és a 2. szabály meghatározása szerinti gépteret a rakomány- és utasterektől előre- és hátrafelé elkülönítő válaszfalakat és azokat vízmentessé kell tenni a válaszfalfedélzetig. Azonban a fartartály válaszfal lehet lépcsőzött a válaszfalfedélzet alatt, azzal a feltétellel, hogy ezáltal nem csökken a hajó biztonságának mértéke, ami a térbeosztást illeti.

8 A tönkcsöveket minden esetben mérsékelt térfogatú vízmentes terekben kell elhelyezni. A tönkcső tömszelencét egy vízmentes tengelyalagútban, vagy tönkcső rekesztől elválasztott és olyan térfogatú más vízmentes térben kell elhelyezni, hogy ha a tönkcső tömszelence szivárgása által elárasztódik, a határvonal ne merüljön víz alá.

¶ A bekezdés 1991. július l -től vonatkozik.

11. Szabály

Teherhajók orr-, fartartály és géptéri válaszfalai és tönkcsövei

(E szabály 8. és 9. bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 E szabály céljára a szabadoldal fedélzet, hajóhossz és mellső függély jelentései megfelelnek a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározásainak.

2 Egy ütközési válaszfalat kell beépíteni, ami a szabadoldal fedélzetig legyen vízmentes. Ezt a válaszfalat a mellső függélytől legalább a hajóhossz 5%-ának megfelelő, vagy 10 m távolságra kell elhelyezni, amelyik a kisebb, és, ahogy az Igazgatás engedélyezheti, a hajóhossz legfeljebb 8%-ánál.

3 Ahol a hajó bármelyik része a vízvonal alatt előrefelé túlnyúlik a mellső függélyen, pl. egy bulba-orr, a 2. bekezdésben előírt távolságokat

.1 az ilyen túlnyúlás fél-hosszánál; vagy

.2 a mellső függélytől előre a hajó hossza l,5%-ának megfelelő távolságra lévő; vagy

.3 a mellső függélytől előre 3 m távolságban lévő ponttól kell mérni;

amelyik a legkisebb mért értéket adja.

4 A válaszfalban lehetnek lépcsők vagy fülkék, azzal a feltétellel, hogy azok a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül vannak. Az ütközési válaszfalon áthatoló csöveket a szabadoldal fedélzet feletti helyről működtethető megfelelő szelepekkel kell felszerelni, és a szelepszekrényt az orrtartályon belül kell az ütközési válaszfalra rögzíteni. A szelepeket lehet az ütközési válaszfal hátsó oldalára is szerelni, azzal a feltétellel, hogy a szelepek könnyen hozzáférhetők bármilyen üzemi állapotban és a tér, melyen elhelyezkednek, nem rakománytér. Minden szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvasból vagy hasonló anyagból készült szelepek nem fogadhatók el. Ebbe a válaszfalba nem építhető be ajtó, búvónyílás, szellőzőcsatorna vagy bármilyen egyéb nyílás.

5 Ahol egy hosszú mellső felépítmény van felszerelve, az ütközési válaszfalat a szabadoldal fedélzet feletti következő fedélzetig vízmentesen meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást nem szükséges közvetlenül az alatta lévő válaszfal fölé szerelni, azzal a feltétellel, hogy az a 2. vagy 3. bekezdésben előírt határokon belül van, azzal a kivétellel, hogy a 6. bekezdés által megengedett felmentéssel és hogy a fedélzetnek azt a részét, ami a lépcső részét képezi, hatékonyan vízmentessé teszik.

6 Ahol orr-ajtók vannak beépítve és egy lejtős beszálló rámpa részét képezi az ütközési válaszfal meghosszabbításának a szabadoldal fedélzet felett, a rámpának az a része, amelyik több, mint 2,3 m-re van a szabadoldal fedélzet felett, az 1. vagy 2. bekezdésben előírt mellső határon túl nyúlhat. A rámpát teljes hosszában vízmentessé kell tenni.

7 Az ütközési válaszfal meghosszabbításában lévő nyílások számát a hajó szerkesztésével és rendes üzemeltetésével összeférhető minimumra kell korlátozni. Minden ilyen nyílást vízmentesen lehessen lezárni.

8 A gépteret elől és hátul a rakomány- és utasterektől elkülönítő válaszfalakat kell beépíteni és a szabadoldal fedélzetig vízmentessé kell tenni.

9 A tönkcsöveket mérsékelt térfogatú vízmentes térrel (vagy terekkel) kell körülvenni. Az Igazgatás belátása szerint egyéb intézkedéseket lehet tenni annak veszélye csökkentésére, hogy a tönkcső sérülése esetén víz hatoljon be a hajóba.

12. Szabály

Személyhajók kettősfenekei

1 Az orrtartály válaszfaltól a fartartály válaszfalig terjedő kettősfeneket kell beépíteni, ahol ez megvalósítható, és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

.1 Az 50 m és nagyobb, de 61 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptértől az orrtartály válaszfalig, vagy ahhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.2 A 61 m és nagyobb, de 76 m-nél kisebb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni legalább a géptéren kívül és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

.3 A 76 m és nagyobb hosszúságú hajóknál kettősfeneket kell beépíteni a hajóközepénél, és annak az orrtartály és fartartály válaszfalakig kell terjedni, vagy azokhoz olyan közel, amennyire megvalósítható.

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan ódon kell kivinni a hajó oldalaiig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig. Az ilyen védelem akkor tekinthető kielégítőnek, ha a határlemez külső élének metszése a fenékárokkal nincs alacsonyabban, mint annak a vízszintes síknak bármely pontja, amelyik az alapvonalra 25°-os szögben húzott harántirányú átlós vonallal való metszéspontján halad keresztül, és a hajó bordán mért szélességének a középvonaltól mért felénél vágja el azt.

3 A kettősfenékbe a raktárak stb. víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. A kút mélysége semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint a kettősfenék mélysége a középvonalnál mínusz 460 mm, és a kút nem nyúlhat le a 2. bekezdésben hivatkozott vízszintes sík alá. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat (pl. kenőolaj számára a főgépek alatt), amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

4 Nem szükséges kettősfeneket beépíteni a kizárólag folyadékok szállítására használt mérsékelt méretű vízmentes rekeszekbe, azzal a feltétellel, hogy ezáltal a fenék vagy oldal sérülése esetén, az Igazgatás véleménye szerint, a hajót nem éri hátrány.

5 Olyan hajók esetében, melyekre vonatkoznak az 1.5 szabály rendelkezései, és amelyeket az III/3.16 szabályban meghatározott rövid nemzetközi utak határain belül végzett rendszeres szolgálatban foglalkoztatnak, az Igazgatás engedélyezheti a kettősfenék mellőzését, ha bármelyik részében, melynek térbeosztási tényezője nem haladja meg a 0,50-et, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy a kettősfenék beépítése abban a részben nem lenne összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével.

12-1. Szabály

Kettősfenekek fehérhajókban,

melyek nem tartályhajók

(Ez a szabály az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 Az ütközési válaszfaltól a fartartály válaszfali terjedő kettősfeneket kell beépíteni, amennyire az megvalósítható és összeegyeztethető a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével:

2 Ahol követelmény a kettősfenék beépítése, annak magassága az Igazgatás belátása szerinti legyen, és a belső feneket olyan ódon kell kivinni a hajó oldaláig, hogy védje a feneket a fenékárok ívéig.

3 A kettősfenékbe a raktárak víztelenítésével összefüggésben beépített kis kutak nem nyúlhatnak le a szükségesnél mélyebbre. Azonban megengedhető a külső fenékig lenyúló kút a tengelyalagút hátsó végénél. Az Igazgatás engedélyezhet más kutakat, amennyiben megbizonyosodik róla, hogy az elrendezések azzal egyenértékű védelmet nyújtanak, mint az e szabálynak megfelelő kettősfenék.

4 Nem szükséges kettősfeneket beépíteni a kizárólag folyadékok szállítására használt mérsékelt méretű vízmentes rekeszekbe, azzal a feltétellel, hogy ezáltal a fenék vagy oldal sérülése esetén, az Igazgatás véleménye szerint, a hajót nem éri hátrány.

12-2. Szabály

Hozzáférés terekhez olaj-tartályhajók rakománykörzetében

1 Ez a szabály az 1994. október 1-én vagy az után épült olaj-tartályhajókra vonatkozik.

2 A rakománykörzetben a hozzáférést a vízgátakhoz, ballaszttartályokhoz, rakománytartályokhoz és egyéb terekhez közvetlenül a nyitott fedélzetről kell kialakítani, és az olyan legyen, ami biztosítja azok teljes ellenőrzését. A kettősfenék terekhez a hozzáférés lehet egy rakományszivattyú helyiségen, szivattyúhelyiségen, mély vízgáton, csőalagúton vagy hasonló rekeszeken keresztült, a szellőzési szempontok figyelembevételének függvényében.

3 A vízszintes nyílásokon, nyílásfedeleken vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez a méretek legyenek elegendők ahhoz, hogy egy önmentő légzőkészüléket és védőfelszerelést viselő személy akadálytalanul le- vagy felmehessen bármilyen létrán, és ugyancsak biztosítson kellő szabad keresztmetszetet egy sérült személynek a tér fenekéről történő felemeléséhez. A minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 600 mm legyen.

4 A függőleges nyílásokon vagy búvónyílásokon át történő hozzáféréshez, melyek átjárást nyújtanak a tér hosszában és szélességében, a minimális szabad keresztmetszet legalább 600 mm x 800 mm legyen a fenék héj lemezeléstől legfeljebb 600 mm magasságban, kivéve, ha rácsok vagy egyéb lábtámaszok vannak biztosítva.

5 Az 5.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókra az Igazgatás kisebb méreteket is engedélyezhet különleges körülmények fennforgása esetén, amennyiben az ilyen nyílásokon való áthaladás vagy egy sérült személy eltávolításának lehetőségét az Igazgatás megelégedésére bebizonyítják.

13. Szabály

Térbeosztási vízvonalak meghatározása, feljelölése

és bejegyzése személyhajóknál

1 A térbeosztás szükséges mértéke fenntartásának érdekében a jóváhagyott térbeosztási merülésnek megfelelő térbeosztási merülést kell meghatározni és a hajó oldalain feljelölni. A hajóra, melyen olyan terei vannak, amiket különlegesen arra tettek alkalmassá, hogy váltakozva utasok elhelyezésére és rakomány szállítására szolgáljanak, amennyiben a tulajdonos óhajtja, egy vagy több járulékos merülésvonalat lehet meghatározni és feljelölni, hogy megfeleljen azoknak a térbeosztási merülésvonalaknak, amiket az Igazgatás a váltakozó üzemi állapotokra hagyhat jóvá.

2 A meghatározott és feljelölt térbeosztási merülésvonalakat be kell jegyezni a Személyhajó biztonsági bizonyítványba, és a C.1 jelöléssel kell megkülönböztetni a fő utasszállító állapotra, és C.2, C.3 stb. jellel az alternatív állapotokra.

3 Az e merülésvonalak mindegyikének megfelelő szabadoldalt ugyanattól a ponttól és ugyanattól a fedélzetvonaltól kell mérni, mint a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott szabadoldalakat.

4 Az egyes jóváhagyott térbeosztási merülésvonalaknak megfelelő szabadoldalt, és az üzemi állapotokat, melyekre azokat jóváhagyták, világosan jelezni kell a Személyhajó biztonsági bizonyítványban.

5 Térbeosztási merülésvonal semmilyen esetben sem helyezhető el a legmélyebb sósvízi merülésvonal felett, amit a hajó szilárdsága, vagy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint határoztak meg.

6 Bárhol legyen is a térbeosztási merülésvonal jelek helye, a hajót semmilyen esetben sem lehet úgy megrakni, hogy a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény szerint meghatározott, az évszaknak és helynek megfelelő merülésvonal víz alá merüljön.

7 A hajót semmilyen esetben sem szabad úgy megrakni, hogy amikor az sósvízben van, az adott útnak és üzemi viszonyoknak megfelelő térbeosztási merülésvonal víz alá merüljön.

14. Szabály

Vízmentes válaszfalak szerkezete és első próbái stb.,

személyhajóknál és teherhajóknál

l Mindegyik térbeosztási válaszfalat, akár harántirányú, akár hosszirányú, olyan módon kell megépíteni, hogy az, kellő ellenállási tartalékkal, képes legyen elviselni az olyan legnagyobb vízoszlop következtében fellépő nyomást, ami a hajó sérülése esetén hathat rá, de legalább a határvonalig terjedő vízoszlop nyomását. Az ilyen válaszfalak szerkezete elégítse ki az Igazgatást.

2.1 A válaszfalakban a lépcsők és fülkék legyenek vízmentesek és olyan erősek, mint a válaszfal azon a helyen, ahol azok előfordulnak.

2.2 Ahol bordák vagy gerendák mennek át egy vízmentes fedélzeten vagy válaszfalon, az ilyen fedélzetet vagy válaszfalat fa vagy cement használata nélkül kell szerkezetileg vízmentessé tenni.

3 Nem kötelező a fő rekeszek vízzel történő feltöltéssel végzett próbája. Amennyiben nem végeznek vízfeltöltéses próbát, úgy tömlős vízsugaras próbát kell elvégezni, ahol lehet. Ezt a próbát a hajó felszerelésének legelőrehaladottabb állapotában kell elvégezni. Ahol nem kivitelezhető a tömlős vízsugaras próba a gépi-, villamos berendezések, szigetelés vagy felszerelési tételek esetleges károsodása miatt, a próba helyettesíthető a hegesztett kötések gondos szemrevételezéses ellenőrzésével, ahol szükségesnek látszik, kiegészítve festék penetrációs vagy egyenértékű próbával. A vízmentes válaszfalak alapos ellenőrzését minden esetben el kell végezni.

4 Az orrtartályt, kettősfeneket (beleértve az alagútgerinceket is) és belső héjlemezelést az 1. bekezdés követelményeinek megfelelő vízoszloppal kell próbálni.

5 Folyadékok befogadására előirányzott tartályokat, amelyek a hajó térbeosztásának részét is képezik, a legmélyebb terhelési vízvonalig, vagy a tartályoknál a gerinc tetejétől s határvonalig érő vízoszloppal kell próbálni, amelyik a nagyobb; azzal a feltétellel, hogy a próba vízoszlop magassága semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint 0,9 m a tartály teteje felett.

6 A 4. és 5. bekezdésben hivatkozott próbák annak biztosítása célját szolgálják, hogy a térbeosztási elrendezések vízmentesek, és nem tekintendők úgy, mint bármely rekesznek olajüzemanyag vagy egyéb különleges célra való alkalmassági próbája, amihez egy magasabb jellegű próbára lehet szükség, a magasságtól függően, ameddig a folyadék felér a tartályban vagy annak csatlakozásaiban.

15. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban személyhajókon

(Ez a szabály az 1992. február 1-én vagy azután épült hajókra vonatkozik)

l A vízmentes válaszfalakban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni; kielégítő eszközöket kel biztosítani az ilyen nyílások lezárásához.

2.1 Ahol csövek, víznyelők, villamos kábelek stb., vezetnek át vízmentes térbeosztási válaszfalakon, intézkedéseket kell tenni a válaszfalak vízmentes integritásának biztosítására.

2.2 Nem engedhetők meg vízmentes térbeosztási válaszfalakban olyan szelepek, melyek nem képezik egy csőrendszer részét.

2.3 Nem használható ólom vagy egyéb hőre érzékeny anyag olyan rendszerekben, melyek vízmentes térbeosztási válaszfalakon vezetnek keresztül, ahol az ilyen rendszerek leromlása rontaná a válaszfalak vízmentes integritását.

3.1 Nem engedhetők meg ajtók, búvónyílások vagy hozzáférési nyílások:

.1 az ütközési válaszfalban a határvonal alatt;

.2 az egy rakományteret egy szomszédos rakománytértől vagy egy állandó vagy tartalék szénraktártól elválasztó vízmentes harántválaszfalakban, kivéve a 10.1 bekezdés és a 16. szabály rendelkezéseit.

3.2 A 3.3 bekezdésben rendeltek kivételével, az ütközési válaszfal áttörhető a határvonal alatt legfeljebb egy csővel, ami az orrtartályban lévő folyadék kezelésére szolgál, azzal a feltétellel, hogy a cső egy csavaros zárású szeleppel van ellátva, amit a válaszfalfedélzet feletti helyről lehet működtetni, és a szelepszekrény az orrtartályon belül az ütközési válaszfalhoz van rögzítve. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy ez a szelep az ütközési válaszfal hátsó oldalára legyen szerelve, azzal a feltétellel, hogy a szelep minden üzemi állapotban könnyen hozzáférhető és a tér, melyben elhelyezték, nem rakománytér.

3.3 Amennyiben az orrtartály meg van osztva, hogy különböző folyadékot fogadjon be, az Igazgatás engedélyezheti az ütközési válaszfal áttörését két csővel a határvonal alatt, melyek mindegyike a 3.2 bekezdés követelményei szerint van felszerelve, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy nincs más gyakorlati megoldás az ilyen második cső beépítésére, és hogy, tekintettel az orrtartályban létrejött járulékos térbeosztásra, a hajó biztonsága megmarad.

4.1 A válaszfalakba az állandó és tartalék szénraktárok között beépített vízmentes ajtók legyenek mindenkor hozzáférhetőek, a 9.4 bekezdésben a fedélközi szénraktár ajtókra vonatkozó rendelkezések kivételével.

4.2 Kielégítő intézkedéseket kell tenni védőfalakkal vagy másként annak megelőzésére, hogy a szén akadályozza a vízmentes szénraktár ajtók zárását.

5 A 11. bekezdés függvényében, legfeljebb egy ajtót, eltekintve a szénraktárakba és tengelyalagutakba vezető ajtóktól, lehet minden egyes fő harántválaszfalba beépíteni a fő- és segédüzemi hajtógépeket magukba foglaló tereken belül, beleértve a propulzió igényeit kiszolgáló kazánokat és állandó szénraktárakat. Ahol két vagy több alagút van beépítve, az alagutakat egy közlekedő átjáróval kell összekötni. Csak egy ajtó legyen a géptér és az alagút terek között, ahol két tengely van beépítve, és csak két ajtó, ahol kettőnél több tengely van. Minden ilyen ajtó tolóajtó típusú legyen, és úgy legyen elhelyezve, hogy küszöbe a lehető legmagasabban legyen. Az ilyen ajtókat a válaszfal fedélzet feletti helyről működtető kézi szerkezetet a gépeket befogadó tereken kívül kell elhelyezni.

6.1 A vízmentes ajtók, a 10.1 bekezdésben vagy a 16. szabályban rendeltek kivételével, a 7. bekezdés követelményeinek megfelelő gépi hajtású tolóajtók legyenek, melyeket egyidejűleg lehet zárni a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról, legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó egyenesen álló helyzetben van.

6. Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtó gépi vagy kézi működtető eszközei legyenek képesek bezárni az ajtót, amikor a hajó bármelyik oldal felé 15°-ra van megdőlve. Ugyancsak figyelembe kell venni azokat az erőket, melyek az ajtó bármelyik oldalára hathatnak, mint ami elfordulhat, amikor víz áramlik át a nyíláson, az ajtó középvonalában a küszöb felett l m statikus vízoszloppal egyen értékű.

6.3 A vízmentes ajtók vezérléseit, beleértve a hidraulikus csővezetéket és villamos kábeleket is, a lehető legközelebb kell tartani ahhoz a válaszfalhoz, amelyikbe az ajtók vannak beépítve, hogy mérsékeljék annak valószínűségét, hogy érintve legyenek bármilyen sérülésben, amit a hajó elszenvedhet. A vízmentes ajtók és vezérléseik elhelyezése olyan legyen, hogy ha a hajó sérülést szenved a hajó 2. szabályban meghatározott szélességének egyötödén belül, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén mérve, az a hajó sérült részén kívül lévő vízmentes ajtók működését ne befolyásolja hátrányosan.

6.4 Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót fel kell szerelni olyan jelzőeszközökkel, melyek valamennyi távműködtető helyen mutatják, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Távműködtető helyeket csak a navigációs hídon a 7.1.5 bekezdés követelményei szerint és azokon a helyeken kell létesíteni, ahol a 7.1.4 bekezdés szerint követelmény a kézi működtetés a válaszfalfedélzet feletti helyről.

6.5 Az 1992. február l-je előtt épített hajókon azokat az ajtókat, melyek nem felelnek meg a 6.1-től 6.4-ig terjedő bekezdéseknek, az út megkezdése előtt be kell zárni és az út alatt zárva kell tartani, az ilyen ajtók kikötőben történő nyitásának, és azok zárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a hajónaplóba.

7.1 Minden vízmentes tolóajtó:

.1 legyen függőleges vagy vízszintes mozgású;

.2 a 11. bekezdés függvényében, általában l.2 m szélességű legnagyobb szabad keresztmetszetre legyen korlátozva. Az igazgatás engedélyezhet nagyobb ajtókat, de csak a hajó hatékony üzemeltetéséhez szükségesnek tartott mértékig, azzal a feltétellel, hogy figyelembe vesznek egyéb biztonsági intézkedéseket is, beleértve a következőket:

.2.1 különös figyelmet fordítanak az ajtó és zárószerkezeteinek szilárdságára a szivárgások megakadályozása érdekében;

.2.2 az ajtó a sérülési zónán kívül helyezkedjen el;

.2.3 az ajtót zárva kell tartani, amikor a hajó a tengeren van, kivéve korlátozott időtartamokat, amikor feltétlenül szükséges, az Igazgatás meghatározása szerint;

.3 legyen felszerelve a szükséges eszközökkel az ajtó villamos energia, hidraulikus energia vagy az Igazgatás számára elfogadható bármilyen más energia felhasználásával történő nyitásához és zárásához;

.4 legyen ellátva egyedi kézi működtetésű szerkezettel. Legyen lehetséges az ajtó nyitása és zárása kézzel magánál az ajtónál bármelyik oldalról, és ezen felül, a zárása a válaszfalfedélzet feletti hozzáférhető helyről egy forgatókaros mozgással vagy valamilyen más mozgatással, ami az Igazgatás számára elfogadható ugyanolyan mértékű biztonságot nyújt. A forgás vagy egyéb mozgás irányát világosan jelezni kell minden működtetési helyen. Az ajtó teljes zárásához szükséges idő, kézi szerkezettel való működtetés esetén, nem lehet 90 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van;

.5 legyen ellátva vezérlő eszközökkel az ajtó gépi nyitásához és zárásához zaj ajtó mindkét oldaláról, és az ajtó gépi zárásához a navigációs hídon lévő központi vezérlőpultról is;

.6 legyen ellátva a területen lévő minden más riasztástól eltérő hangjelzéssel, ami megszólal minden esetben, amikor az ajtót távműködtetéssel gépi hajtással zárják, és ami legalább 5 de legfeljebb 10 mp-cel előbb szólal meg, mint ahogy elkezdődik az ajtó mozgása, és tovább szól addig, amíg az ajtó teljesen bezáródik. Kézi távműködtetés esetén elég csak akkor megszólaltatni a riasztó hangot, amikor mozog az ajtó. Továbbá, utasterekben és magas környezeti zajú területeken az Igazgatás megkövetelheti, hogy a riasztó hangjelzést egy szakaszos vizuális jelzés egészítse ki az ajtónál; és

.7 megközelítően egyforma zárási sebessége legyen gépi hajtás alatt. A zárási idő, attól az időtől, amikor mozogni kezd az ajtó, addig az időig, amikor eléri a teljesen zárt helyzetet, semmilyen esetben se legyen 20 mp-nél kevesebb vagy 40 mp-nél több, amikor a hajó egyenes álló helyzetben van.

7.2 A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szükséges villamos energiát a vagy közvetlenül a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni. A hozzátartozó vezérlő, jelző és riasztó áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról, vagy a válaszfalfedélzet felett elhelyezett külön elosztótábláról kell táplálni, és lehessen automatikusan táplálni a 42.3.1.3 szabályban megkövetelt vészüzemi átmeneti villamos energiaforrásról a fő- vagy vészüzémi villamos energiaforrás meghibásodása esetén.

7.3 A gépi hajtású vízmentes tolóajtók rendelkezzenek vagy:

.1 egy központi hidraulikus rendszerrel és két független energiaforrással, melyek mindegyike egy motorból és szivattyúból áll, ami képes egyidejűleg zárni az összes ajtót. Ezen kívül, legyenek a teljes hidraulikus berendezéshez elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátorok az ajtók legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumulátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Úgy kell megszerkeszteni a gépi hajtás rendszerét, hogy minimális legyen annak lehetősége, hogy a hidraulikus rendszerben bekövetkező egyetlen meghibásodás egynél több ajtó működését befolyásolja hátrányosan. A hidraulikus rendszert el kell látni egy riasztással a gépi hajtó rendszert kiszolgáló hidraulikafolyadék tartályok alacsony-szintjéhez, és egy alacsony gáznyomás riasztással vagy más hatékony eszközzel a hidraulikus akkumulátorokban tárol energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ezek a riasztások hang- és vizuális riasztások legyenek, és a navigációs hídon a központi vezérlőpulton legyenek el helyezve; vagy

.2 egy független hidraulikus rendszerrel mindegyik ajtóhoz, ahol mindegyik erőforrás egy motorból és szivattyúból áll, ami képes az ajtót nyitni és zárni. Ezen kívül, legyen egy elégséges kapacitású hidraulikus akkumulátor az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél. Ez a működési ciklus legyen elvégezhető, amikor az akkumuátor a szivattyú bekapcsolási nyomásán van. A használt folyadékot azon hőmérsékletek figyelembevételével kell kiválasztani, amik a berendezés üzemi élete során előfordulhatnak. Egy alacsony gáznyomás riasztást vagy más hatékony eszközt kell beépíteni a navigációs hídon a központi vezérlőpultba a hidraulikus akkumulátorban tárolt energia vesztésének folyamatos figyeléséhez. Ugyancsak mindegyik helyi kezelőállásnál biztosítani kell a tárolt energia vesztésének kijelzését; vagy

.3 egy független villamos rendszerrel és motorral mindegyik ajtóhoz, ahol mindegyik energiaforrás az ajtó nyitására és zárására képes motorból áll. Az energiaforrást automatikusan lehessen táplálni az átmenti villamos energiaforrásról, a 42.4.2 szabály követelményeinek megfelelően, a fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrás bármelyikének kimaradása esetén, és elegendő kapacitással az ajtó legalább háromszori működtetéséhez, vagyis zárva-nyitva-zárva, ellentétes irányú 15°-os dőlésnél.

A 7.3.1, 7.3.2 és 7.3.3 bekezdésekben előírt rendszereket a következők szerint kell elékészíteni:

A gépi hajtású vízmentes tolóajtókhoz szolgáló energia rendszerek legyenek elkülönítve minden egyéb energia rendszertől. A villamos vagy hidraulikus gépi hajtású rendszerekben bekövetkező, a hidraulikus működtetőt kizáró egyedi meghibásodás ne akadályozza meg bármelyik ajtó kézi működtetését.

7.4 A válaszfal mindegyik oldalán a padló felett legalább 1,6 m magasságban működtető karokat kell felszerelni és azokat úgy kell elrendezni, hogy az ajtónyíláson áthaladó személyek mindkét kart nyitott helyzetben tudják tartani anélkül, hogy képesek lennének véletlenül működésbe hozni a gépi záró szerkezetet. A karok mozgásának iránya az ajtó nyitásakor és zárásakor feleljen meg az ajtó mozgási irányának és azt világosan fel kell tüntetni.

7.5 Amennyire megoldható, a villamos berendezést és a vízmentes ajtókhoz szolgáló szerkezeti részeket a válaszfalfedélzet felett és a veszélyes területeken vagy helyiségeken kívül kell elhelyezni.

7.6 A szükségszerűen a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos szerkezeti részek házait hatásos védelemmel kell ellátni a víz behatolása ellen.

7.7 A villamos energia, vezérlő, jelző és riasztó áramköröket úgy kell védeni meghibásodás ellen, hogy az egyik ajtó áramkörben bekövetkező meghibásodás ne okozzon meghibásodást semmilyen más ajtó áramkörben. Rövidzárak vagy egyéb hibák egy ajtó riasztó vagy jelző áramköreiben ne eredményezze azon ajtó működtető energiájának elvesztését. Az elrendezések olyanok legyenek, hogy a válaszfalfedélzet alatt elhelyezett villamos berendezésekbe beszivárgó víz ne okozza az ajtó kinyitását.

7.8 Egy villamos meghibásodás egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó működtető vagy vezérlőrendszerében ne eredményezze egy zárt ajtó kinyitását. Folyamatosan figyelni kell a táp rendelkezésre állását a villamos áramkörben egy pontnál a 7.3 bekezdésben megkövetelt motorok mindegyikénél az azokhoz lehető legközelebb eső pontban. Az ilyen tápok bármelyikének kimaradása egy hang- és vizuális riasztást váltson ki a központi vezérlőpulton a navigációs hídon.

8.1 A navigációs hídon a központi vezérlőpultban legyen egy "fő üzemmód" kapcsoló két vezérlési móddal: egy "helyi vezérlés" mód, ami lehetővé teszi bármelyik ajtó helyi nyitását és használat utáni zárását bármilyen automatikus zárás nélkül, és egy "ajtók zárva" mód, ami automatikusan bezár minden nyitott ajtót. Az "ajtók zárva" mód automatikusan bezár minden ajtót, ami nyitva van. Az "ajtók zárva" mód tegye lehetővé az ajtók helyi nyitását és automatikusan zárja vissza az ajtókat a helyi vezérlő szerkezet feloldása után. A "fő mód" kapcsoló rendes körülmények között a "helyi vezérlés" módban legyen. Az "ajtók zárva" módot csak vészhelyzetben vagy próbák céljára szabad használni. Külön figyelmet kell fordítani a "fő mód" kapcsoló megbízhatóságára.

8.2 A navigációs hídon lévő központi vezérlőpultot el kell látni az egyes ajtók helyét feltüntető diagrammal, vizuális kijelzőkkel annak mutatására, hogy az egyes ajtók nyitva vagy zárva vannak-e. Egy vörös lámpa jelezze a teljesen nyitott ajtót és egy zöld lámpa jelezze a teljesen zárt ajtót. Amikor az ajtót távműködtetéssel zárnak, a vörös lámpa villogással jelezze a közbenső helyzetet. A jelző áramkör legyen független az egyes ajtók vezérlő áramkörétől.

8.3 Ne lehessen semmilyen ajtót sem távműködtetéssel nyitni a központi vezérlőpultról.

9.1 Hajózás közben minden vízmentes ajtót zárva kell tartani, azzal a kivétellel, hogy azok kinyithatók a 9.2, 9.3 és 9.4 bekezdésekben előírtak szerint. A 11. bekezdés szerint megengedett 1,2 m-nél szélesebb vízmentes ajtókat csak az abban a bekezdésben részletezett körülmények esetén lehet kinyitni. Minden ajtó, amit e bekezdésnek megfelelően nyitnak ki, legyen készen az azonnali zárásra.

9.2 Hajózás közben kinyithat egy vízmentes ajtó, hogy lehetővé tegye az utasok vagy személyzet áthaladását, vagy ha az ajtó közvetlen közelében végzett munka szükségessé teszi annak kinyitását. Azonnal be kell zárni az ajtót, amikor az áthaladás befejeződött, vagy amikor a nyitást szükségessé tevő feladattal végeztek.

* Lásd a következő IEC publikációt: 529, 1976:

.1 villamos motorok, hozzátartozó áramkörök és vezérlő részek; IPX7 szabvány szerinti védelemmel;

.2 ajtó helyzetjelzők és hozzátartozó áramköri részek, IPX8 szabvány szerinti védelemmel;

.3 ajtómozgás figyelmeztető jelzések; IPX6 szabvány szerinti védelemmel.

A villamos szerkezeti részek házainak egyéb elrendezései is felszerelhetők azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy egyenértékű védelmet érnek el vele. Az IPX8 védelmű házak víznyomáspróbáját arra a nyomásra kell alapozni, ami a szerkezeti rész helyén egy 36 órás időtartam alatt előfordulhat.

9.3 Bizonyos vízmentes ajtók nyitva hagyása hajózás alatt csak akkor engedhető meg, ha az elengedhetetlenül indokolt; vagyis a nyitva tartást lényegében a hajó gépeinek biztonságos és hatékony üzemeltetése dönti el, vagy hogy lehetővé tegye az utasok rendes körülmények között korlátozás nélküli hozzáférését az egész utas területen. Az ilyen döntést az Igazgatás csak a ha műveleteire és túlélőképességére való hatásának gondos mérlegelése után hozza meg. Az így nyitva hagyásra megengedett vízmentes ajtókat világosan jelezni kell a hajó stabilitási információjában és azok mindenkor legyenek készek az azonnali bezárásra.

9.4 A fedélközben a válaszfalfedélzet alatt a szénraktárakban beépített vízmentes tolóajtók néha nyitva lehetnek a tengeren a szén elrendezésének céljára. Az ilyen ajtók nyitását és zárását olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

10.1 Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy az ilyen ajtók elengedhetetlenül fontosak, kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat lehet beépíteni a fedélközi terekben a rakományt felosztó vízmentes válaszfalakba. Az ilyen ajtók lehetnek csuklópántos, gördülő vagy tolóajtók, de távvezérlésük nem engedhető meg. Ezek a legfelső szinten és a héjlemezeléstől a gyakorlatilag lehetséges legtávolabb kell beépíteni, de külső függőleges éleik semmilyen esetben sem helyezkedhetnek el olyan távolságra a héjlemezeléstől, ami kisebb, mint a hajó 2. szabály szerint meghatározott szélességének egyötöde, az ilyen távolságot a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén kell mérni.

10.2 Az ilyen ajtókat az út megkezdése előtt be kell zárni és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók kikötőben történő kinyitásának idejét és bezárásukat mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be. kell jegyezni a hajónaplóba. Amennyiben az ajtók bármelyikének nyitva kell lenni az út alatt, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást. Amikor ilyen ajtók beépítését javasolják, az Igazgatás külön mérlegeli azok számát és elrendezéseit.

11 Válaszfalakban nem engedhetők meg hordozható lemezek, kivéve a gépterekben. Az ilyen lemezek mindig legyenek a helyükön, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben nem távolíthatók el, kivéve sürgős szükségesség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Az ilyen hordozható lemezek eltávolításának és visszahelyezésének idejét be kell jegyezni a hajónaplóba, és visszahelyezésüknél meg kell a szükséges óvintézkedéseket, ami biztosítja, hogy az illesztések vízmentesek legyenek. Az Igazgatás engedélyezheti mindegyik fő harántválaszfalban a 7.1.2 bekezdésben előírtnál nagyobb legfeljebb egy gépi hajtású vízmentes tolóajtó ilyen hordozható lemezzel történő helyettesítését, azzal a feltétellel, hogy ezeket az ajtókat bezárják, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és zárva maradnak a hajózás alatt, kivéve sürgős szükség esetét, a hajóparancsnok belátása szerint. Ezek az ajtók nem kell, hogy kielégítsék a 7.1.4 bekezdés követelményeit a kézi működtetésű szerkezettel 90 mp alatt történő teljes bezárás tekintetében. Az ilyen ajtók nyitásának és zárásának idejét, akár tengeren akár kikötőben van a hajó, be kell jegyezni a hajónaplóba.

12.1 Ahol a személyzeti lakótérből a kazántérbe, csővezetékekhez való hozzáféréshez, vagy bármilyen más célra aknajáratok vagy alagutak vezetnek keresztül fő vízmentes harántválaszfalakon, azok legyenek vízmentesek és feleljenek meg a 19. szabály követelményeinek. Minden ilyen alagút vagy aknajárat legalább egyik végéhez, ha azt tengeren átjárónak használják, a hozzáférés egy vízmentesen olyan magasságig felnyúló aknán keresztült legyen, ami elég ahhoz, hogy a határvonal felett tegye lehetővé a hozzáférést. Az aknajárat vagy alagút másik végéhez a hozzáférés lehet a hajóban elfoglalt helyének megfelelő típusú vízmentes ajtón keresztül. Az ilyen aknajáratok vagy alagutak nem nyúlhatnak keresztül az ütközési válaszfal mögötti első térbeosztási válaszfalon.

12.2 Ahol fő vízmentes válaszfalakat áttörő alagutak beépítését javasolják, azok az Igazgatás külön elbírálásának tárgyát képezik.

12.3 Ahol hűtött rakománnyal és szellőzéssel, vagy kényszerhuzatú aknákkal összeköttetésben lévő aknajáratokat egynél több vízmentes válaszfalon viszik keresztül, az ilyen nyílásoknál a zárás eszközeit gépi hajtással kell működtetni és azokat a válaszfalfedélzet felett elhelyezet központi vezérlőállásból lehessen zárni.

16. Szabály

Áruszállító járműveket és kísérő személyzetet

szállító személyhajók

1 E szabály személyhajóra vonatkozik, tekintet nélkül az árszállító járművek és kísérő személyzet szállítására történt szerkesztésük, építésük vagy átalakításuk időpontjára, ahol a fedélzeten tartózkodó személyek, az I/2(e)(i) és (ii) szabályban meghatározottak kivételével, összes száma 12-nél több.

2 Amennyiben egy ilyen hajónál az összes utasok száma, beleértve a járművek kísérő személyzetét, nem nagyobb, mint N = 12 + A/25, ahol A a járművek tárolására rendelkezésre álló összes fedélzet terület (négyzetméterben), és ahol a tártolási helyen és az ilyen terek bejáratánál a szabad magasság legalább 4 m, a 15.10 szabály vízmentes ajtókra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, azzal a kivétellel, hogy az ajtók bármilyen szinten beépíthetők a rakománytereket felosztó vízmentes válaszfalakba. Ezen kívül a navigációs hídon kijelzés szükséges, hogy automatikusan mutassak, amikor az egyes ajtók zárva vannak és az összes ajtórögzítés biztosítva van.

3 Amikor e fejezet rendelkezéseit egy ilyen hajóra alkalmazzák, az N értékét úgy kell felvenni, mint a legnagyobb utaslétszám, amire a hajót e szabálynak megfelelően engedélyezni lehet.

4 A 8. szabálynak a legrosszabb üzemi viszonyokra történő alkalmazásánál, az áruszállító járművek és konténerek tárolására előirányzott rakományterek eláraszthatóságát számítással kell meghatározni, aminél az áruszállító járműveket nem-vízmentesnek kell feltételezni, és eláraszthatóságukat 65-re kell felvenni. Speciális járatokon foglalkoztatott hajóknál az áruszállító járművek és konténerek eláraszthatóságának tényleges értékeit lehet alkalmazni. Az olyan rakományterek eláraszthatóságát, melyekben áruszállító járműveket és konténereket szállítanak, semmilyen esetben sem lehet 60-+nál kisebbre felvenni.

17. Szabály

Nyílások személyhajók héjlemezelésében a

határvonal alatt

1 A héjlemezelésben lévő nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2 A héjlemezelésben a nyitás és zárás eszközeinek elrendezése és hatékonysága legyen összeférhető az előirányzott céllal és a hellyel, ahol be vannak építve, és általában elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

3.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, nem lehet oldalablakot beépíteni olyan helyre, ahol annak küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van és legalacsonyabban fekvő pontja a hajó szélességének 2,5%-ával vagy 500 mm-re van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, amelyik a nagyobb.

3.2 Minden oldalablak konstrukciója, melynek küszöbe a határvonal alatt van, a 3.1 pontban megengedett szerint, olyan legyen, ami hatékonyan meggátol minden személyt abban, hogy a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül kinyissa azokat.

3.3.1 Ahol a fedélközben a 3.2 bekezdésben hivatkozott oldalablakok bármelyikének küszöbe a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal alatt van, és melynek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a víz felett, amikor a hajó bármely kikötőből elindul, abban a fedélközben az összes oldalablakot vízmentesen le kell zárni és reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és azokat nem szabad kinyitni, mielőtt a hajó beérkezik a következő kikötőbe. E bekezdés alkalmazásánál megfelelő engedményt lehet adni az édesvízre, ahol vonatkozik.

3.3.2 Az ilyen oldalablakok kikötőben történő kinyitásának, és azok lezárásnak idejét, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

3.3.3 Minden hajóra, melyen egy vagy több oldalablak úgy van elhelyezve, hogy a 3.3.1 bekezdés rendelkezései vonatkoznának, amikor az a legmélyebb térbeosztási vízvonalán úszik, az Igazgatás megjelölheti azt a közepes határmerülést, aminél az ilyen oldalablakok küszöbeinek a válaszfalfedélzettel oldalt húzott párhuzamos vonal felett kell lenni, és amelyek legalacsonyabb pontja 1,4 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a korlátozó közepes merülésnek megfelelő vízvonal felett, és aminél ezért megengedhető, hogy anélkül induljon el a kikötőből, hogy előzőleg bezárnák és reteszelnék azokat, és hogy azokat kinyithassák a tengeren hajó parancsnokának felelősségére a következő kikötőig vezető úton. A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezményben meghatározott trópusi övezetekben ezt a közepes határmerülést 0,3 m-re lehet növelni.

4 Hatékony csuklós belső ablakfedőket, olyan elrendezésben, hogy azokat könnyen és hatékonyan lehessen vízmentesen bezárni és rögzíteni, kell felszerelni valamennyi oldalablakra, azzal a kivétellel, hogy a hajón hosszának egy nyolcadával a mellső függélytől hátrafelé és a válaszfalfedélzettel oldalt párhuzamosan húzott vonal felett, és amelyek legalacsonyabb pontja 3,7 m plusz a hajó szélességének 2,5%-ával van a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett, az ablakfedők levehetők lehetnek a nem fedélközi utasok lakótérben, kivéve, ha a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény megköveteli, hogy azok tartósan legyenek felszerelve a megfelelő helyeiken. Az ilyen levehető ablakfedőket az olyan oldalablakok mellett kell tárolni, amelyekhez szolgálnak.

5 Az oldalablakok és azok ablakfedő, melyek nem hozzáférhetők a hajóút alatt; legyenek lezárva és rögzítve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt.

6.1 Nem lehet oldalablakokat beépíteni olyan terekbe, melyek kizárólag rakomány vagy szén szállítására vannak előirányozva.

6.2 Mindazonáltal beépíthetők oldalablakok a váltakozva rakomány vagy utasok szállítására előirányzott terekbe, de azok konstrukciója olyan legyen, ami hatékonyan meggátolja, hogy bárki kinyissa azokat vagy ablakfedőiket a hajó parancsnokának hozzájárulása nélkül.

6.3 Amennyiben ilyen terekben rakományt szállítanak, az oldalablakokat és azok fedeleit vízmentesen kell lezárni és reteszelni a rakomány szállítása előtt, és az ilyen zárást és reteszelést olyan naplóba kell lejegyezni, amit az Igazgatás előírhat.

7 Nem lehet automatikus szellőztető oldalablakokat beépíteni a héjlemezelésbe a határvonal alatt az Igazgatás külön jóváhagyása nélkül.

8 Az oldalablakok, egészségügyi kiömlések és egyéb hasonló nyílások számát a héjlemezelésben a minimumra kell csökkenteni, vagy azáltal, hogy mindegyik kiömlést a lehető legtöbb egészségügyi és egyéb cső kiszolgálására teszik alkalmassá, vagy bármilyen egyéb kielégítő módon.

9.1 A héjlemezelésben lévő minden beömlést és kiömlést hatékony és hozzáférhető elrendezésekkel kell ellátni annak megakadályozására, hogy a hajó véletlenül behatolhasson a hajóba.

9.2.1 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek függvényében, és a 9.3 bekezdés kivételével, a határvonal alatti terekből a héjlemezelést áttörő minden egyes önálló kiömlést el kell ellátni vagy egy automatikus visszacsapó szeleppel, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető pozitív elzáró szervvel van ellátva, vagy pozitív elzáró szerv nélküli két automatikus visszacsapó szeleppel, azzal a feltétellel, hogy a belső szelep a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett van elhelyezve és üzemi viszonyok között mindenkor hozzáférhető ellenőrzésre. Ahol pozitív zárású szelep van felszerelve, a válaszfalfedélzet feletti működtetési hely legyen mindenkor könnyen hozzáférhető és eszközöket kell biztosítani annak jelzésére, hogy a szelep nyitva vagy zárva van-e.

9.2.2 A hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményit kel alkalmazni a határvonal feletti terekből a hájlemezelésen átvezetett kiömlésekre.

9.3 A hajó üzemével kapcsolatos géptéri fő- és segéd tengervíz beömlő szelepeket és kiömléseket könnyen hozzáférhető szelepekkel kell felszerelni a csövek és héjlemezelés között, vagy a csövek és a héjlemezeléshez erősített épített szekrények között. A szelepek vezérelhetők helyben, és jelzőkkel kell ellátni, amik mutatják, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

9.4 Az e szabály által megkövetelt minden szerelvény és szelep acélból, bronzból vagy egyéb jóváhagyott alakítható anyagból legyen. Közönséges öntöttvas vagy hasonló anyagú szelepek nem elfogadhatók. Minden cső, amire ez a szabály utal, acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére más egyenértékű anyagból legyen.

10.1 A határvonal alatt beépített beszálló-, rakodó- és szenelő kapuk kellő szilárdságúak legyenek. Ezeket be kell zárni, és vízmentesen reteszelni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és hajózás közben zárva kell tartani.

10.2 Ilyen nyílásokat semmilyen esetben sem lehet úgy beépíteni, hogy legalsó pontjuk a legmélyebb térbeosztási vízvonal alatt legyen.

11.1 Minden hamucsúszda, szemétcsúszda stb. belső nyílását hatásos fedéllel kell felszerelni.

11.2 Amennyiben a belső nyílás a határvonal alatt helyezkedik el, a fedél legyen vízmentes, és ezen felül egy automatikus visszacsapó szelepet kell beépíteni a csúszdába könnyen hozzáférhető helyen a legmélyebb térbeosztási vízvonal felett. Amikor a csúszda nincs használatban, mind a fedelet, mind a szelepet zárva és reteszelve kell tartani.

17-1 Szabály

Nyílások a héjlemezelésben személyhajók válaszfalfedélzete alatt

és teherhajó szabadoldal fedélzete alatt

A 17. szabály rendelkezéseitől függetlenül, az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók feleljenek meg a 17. szabály követelményeinek, ahol a "határvonal"-ra való hivatkozás alatt úgy kell tekinteni, mint személyhajók válaszfalfedélzetére és teherhajó szabadoldal fedélzetére való hivatkozást.

18. Szabály

Vízmentes ajtók, oldalablakok stb. konstrukciója és első próbái

személyhajóknál és teherhajóknál

1 Személyhajóknál

.1 az e szabályokban hivatkozott összes vízmentes ajtó, oldalablak, bejáró, rakomány- és szenelő nyílás, szelepek, csövek, hamucsúszdák és hulladékcsúszdák konstrukciója, anyagai és kivitele feleljen meg az igazgatás igényeinek;

.2 a függőleges vízmentes ajtók kereteiben alul ne legyen olyan horony, amiben piszok rakodhat le és meggátolhatja az ajtó teljes záródását.

2 Személyhajóknál és teherhajóknál minden vízmentes ajtót a válaszfalfedélzet, illetve a szabadoldal fedélzet magasságának megfelelő vízoszlopnyomással kell próbálni. A próbát a hajó üzembe helyezése előtt kell elvégezni, vagy az ajtó beszerelése előtt, vagy az után.

19. Szabály

Vízmentes fedélzetek, aknák stb. szerkezete és első próbái

személyhajóknál és fehérhajónál

1 A vízmentes fedélzetek, aknák, alagutak, alagútgerincek és szellőzők ugyanolyan szilárdságúak legyenek, mint a vízmentes válaszfalak a megfelelő szinteken. A vízmentessé tételükhöz használt eszközök és a bennük lévő nyílások zárásához alkalmazott elrendezések elégítsék ki az Igazgatás igényeit. A vízmentes szellőzőket és aknákat személyhajókon legalább a válaszfalfedélzetig, teherhajókon a szabadoldal fedélzetig kell felvinni.

2 Ahol a szerkezeten végigmenő szellőző akna áthatol a válaszfalfedélzeten, az akna legyen képes kibírni azt a víznyomást, ami jelen lehet az aknában, miután számításba vették a 8.5 szabálynak megfelelően az elárasztás közbenső stádiumaiban megengedhető legnagyobb dőlésszöget.

3 Ahol a válaszfalfedélzet áttörésének egésze vagy egy része a fő ro-ro fedélzeten van, az akna legyen képes kibírni a ro-ro fedélzeten megszorult víz belső mozgása (lötyögése) következtében keletkező ütési víznyomást.

4 Az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. és 3. bekezdés követelményei legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél fognak vonatkozni.*

5 Elkészülte után a vízmentes fedélzeteken tömlős vagy elárasztásos próbát kell végezni, és tömlős próbát a vízmentes aknákra, alagutakra és szellőzőkre.

* A Tengerészeti Biztonsági Bizottság a hatvanhetedik ülésén egyetértett azzal, hogy a "2. bekezdés" kifejezést a "2. és 3. bekezdés" kifejezés váltsa fel.

20. Szabály

Személyhajók vízmentes épsége a határvonal felett

1 Az Igazgatás megkövetelheti, hogy megtegyenek minden ésszerű és kivitelezhető intézkedés a víz válaszfalfedélzet feletti behatolásának és terjedésének megakadályozására. Az ilyen intézkedések közé tartozhatnak a részleges válaszfalak vagy bordák. Amikor részleges vízmentes válaszfalakat és bordákat építenek be a válaszfalfedélzeten, azoknak legyenek vízmentes külhéj és válaszfalfedélzet csatlakozásai, hogy korlátozzák a víz áramlását a fedélzet hosszában, amikor a hajó sérült állapotban megdől. Ahol a részleges vízmentes válaszfalak nincsenek egyvonalban az alattuk levő válaszfallal, a közbenső válaszfalfedélzetet hatásosan vízmentessé kell tenni.

2 A yálaszfalfedélzet vagy a felette lévő fedélzet legyen viharálló. A szabad viharfedélzetben lévő minden nyílásnak legyen elegendő magasságú és szilárdságú nyíláskerete és legyen felszerelve hatásos eszközökkel a gyors viharálló lezáráshoz. Vízlevezető nyílásokat, nyitott korlátokat és víznyelőket kell szükség szerint beépíteni a viharfedélzetnek a víztől való gyors megtisztításához minden időjárási viszony esetén.

3 Az 1997. július 1-én vagy az után épített személyhajókon a felépítménye belül végződő légzőcsövek nyitott vége legalább egy m-re legyen a vízvonal felett, amikor a hajó 15°-ra megdől, vagy az elárasztás közbenső stádiumainak számítással meghatározott legnagyobb dőlési szögére, amelyik a nagyobb. Vagy pedig, a nem olajtartályokból jövő légzőcsövek ürülhetnek a felépítmény oldalán keresztül. E bekezdés rendelkezései érintetlenül hagyják a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény rendelkezéseit.

4 Az oldalablakok, bejáró, rakodó- és szenelő nyílások és a héjlemezelésben a határvonal felett lévő egyéb nyílások elzáró eszközeinek konstrukciója és kivitele legyen hatásos és kellő szilárdságú, figyelembe véve azokat a tereket, ahol be vannak építve és helyzetüket a legmélyebb térbeosztási vízvonalhoz képest.**

5 Hatékony belső ablakfedőket, olyan lerendezésben, hogy azokat könnyen és hatásosan lehessen vízmentesen lezárni és reteszelni, kell felszerelni minden oldalablakhoz a válaszfalfedélzet feletti első fedélzet alatti terekben.

20-1.

Szabály Rakomány rakodó ajtók zárása

1 Ez a szabály minden személyhajóra vonatkozik.***

2 A határvonal felett elhelyezkedő következő ajtókat kell bezárni és reteszelni, mielőtt a hajó elindul egy útra, és zárva és reteszelve maradni, amíg a hajó a következő kikötőben kiköt:

* Lásd MSC/Circ.541 (esetlegesen módosítva): Útmutató megjegyzések az elárasztási határok épségéhez a válaszfalfedélzet felett személyhajóknál a 1974. évi SOLAS Egyezmény II-I/8 és 20. szabály 1 bekezdések helyes alkalmazásához.

** Lásd a Szervezet A. 793(19) határozatával elfogadott Ajánlások ro-ro hajók héjlemez ajtóinak szilárdságára, biztonságára és záró elrendezéseire.

*** Lásd MSC/Circ.541 (esetlegesen módosítva): Útmutató megjegyzések az elárasztási határok épségéhez a válaszfalfedélzet "felett személyhajóknál a 1974. évi SOLAS Egyezmény II-I/8 és 20. szabály 1 bekezdések helyes alkalmazásához.

.1 a héjban lévő rakodó ajtók, vagy a zárt felépítmények határolói;

.2 a 2. l bekezdésben jelzett helyeken felszerelt orr-pajzsok;

.3 rakomány rakodó ajtók az ütközési válaszfalban;

.4 viharálló rámpák, melyek alternatív zárást képeznek a 2. l-tői 2.-3-ig terjedő bekezdésekben meghatározottakhoz.

Azzal a feltétellel, hogy egy ajtót nem lehet kinyitni vagy bezárni, amíg a hajó a kikötőhelyen van, az ilyen ajtót ki lehet nyitni vagy nyitva lehet hagyni, amíg a hajó megközelíti a kikötőhelyet vagy attól eltávolodik, de csak annyira, amennyire szükséges lehet ahhoz, hogy az ajtót azonnal működtetni lehessen. A belső orr-ajtót minden esetben zárva kell tartani.

3 A 2. l és 2.4 bekezdések követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos ajtókat ki lehessen nyitni a hajóparancsnok belátása szerint, amennyiben a szükséges a hajó üzeméhez vagy az utasok be- és kiszállásához, amikor a hajó biztonságos horgonyzóhelyen van és azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonságát nem éri hátrány.

4 A parancsnok biztosítsa, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg.

5 A parancsnok biztosítsa, hogy mielőtt a hajó bármilyen útra elindul, a II-1/25. szabálybán megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a 2. bekezdésben meghatározott ajtók utolsó bezárásának idejéről és bizonyos ajtók 3. bekezdés szerinti nyitásának idejéről.

20-2. Szabály

Viharálló épség a ro-ro fedélzettől

(válaszfalfedélzettől) az alatta lévő terekig

l Az 1997. július 1-én vagy az után épített ro-ro személyhajókon:

.1 a .2 és .3 albekezdés függvényében, minden hozzáférésnek, ami a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, a legmélyebb pontja legalább 2,5 m-re legyen a válaszfalfedélzet felett;

.2 ahol járműrámpák vannak beépítve, hogy hozzáférést biztosítsanak a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azok nyílásait viharállóan lehessen bezárni a víz lefelé behatolásának megakadályozására, riasztással és kijelzéssel a navigációs hídra;

.3 az Igazgatás engedélyezheti különleges hozzáférések beépítését a válaszfalfedélzet alatti terekhez, azzal a feltétellel, hogy azok szükségesek a hajó alapvető munkájához, például gépek és készletek mozgatása, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hozzáféréseket vízmentessé teszik, riasztással és kijelzéssel a navigációs hidra,

.4 a .2 és .3 albekezdésekben hivatkozott hozzáféréseket be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőhelyet bármilyen úton, és azoknak zárva kell maradni, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.5 a hajóparancsnok biztosítsa, hogy a .2 és .3 albekezdésben hivatkozott ajtók zárása és nyitása felügyeletének és jelentésének hatékony rendszere valósuljon meg, és

.6 a hajóparancsnok biztosítsa, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, hogy a 25. szabály által megkövetelt naplóbejegyzés megtörténjen a .2 és .3 bekezdésben hivatkozott hozzáférések utolsó bezárásának idejéről.

2 Az 1997. július 1-je előtt épült ro-ro személyhajókon:

.1 a ro-ro fedélzettől minden hozzáférést, amit a válaszfalfedélzet alatti terekbe vezet, vízmentessé kell tenni, és a navigációs hídon eszközöket kell felszerelni, melyek jelzik, hogy a hozzáférés nyitva vagy zárva van;

.2 minden ilyen hozzáférést le kell zárni, mielőtt a hajó bármilyen úton elhagyja a kikötőhelyet, és zárva kell maradni, amíg a. hajó eléri a következő kikötőhelyét;

.3 a .2 albekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy bizonyos hozzáféréseket kinyissanak az út alatt, de csak annyi időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, amennyiben szükséges, a hajó alapvető munkáját; és

.4 az .1 albekezdés rendelkezéseit legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle időpontjában kell alkalmazni.

� 20-3. Szabály

Hozzáférés ro-ro fedélzetekhez

Minden ro-ro személyhajón, a parancsnok vagy a kijelölt tiszt biztosítsa, hogy, a parancsnok vagy a kijelölt tiszt kifejezett hozzájárulása nélkül, egyetlen utasnak se engedjenek hozzáférést a zárt ro-ro fedélzethez, amikor a hajó menetben van.

� 20-4. Szabály

Válaszfalak zárásai a ro-ro fedélzeten

1 Minden haránt- vagy hosszirányú válaszfal, amit számításba vettek, mint hatásos eszközt a ro-ro fedélzeten összegyűlt víz körülzárásához, legyen a helyén és reteszelve, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és maradjon a helyén és rögzítve, amíg a hajó eléri a következő kikötőhelyét.

2 Az 1. bekezdés követelményeitől függetlenül, az Igazgatás engedélyezheti, hogy az ilyen válaszfalakban lévő hozzáféréseket kinyissák az út alatt, de csak arra elegendő időre, hogy lehetővé tegye az áthaladást és, ha szükséges, a hajó alapvető munkáját.

� A szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

21. Szabály

Fenékvíz szivattyúzó elrendezések

(E szabály 1.6 és 2.9 bekezdései az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

l Személyhajók és teherhajók

1.1 Egy hatékony fenékvíz szivattyúzó rendszert kell létesíteni, mely képes szivattyúzni és vízmentesíteni bármilyen vízmentes rekeszt, ami nem állandó jelleggel rakomány vagy édesvíz, ballasztvíz, olajüzemanyag vagy folyékony rakomány számára van kijelölve, és amelyekhez egyéb hatékony szivattyúzó eszközök vannak biztosítva, minden lehetséges körülmény között. Hatékony eszközöket kell biztosítani a víz kiürítéséhez a szigetelt raktárakból.

1.2 Egészségügyi, ballaszt és általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók, mint független gépi hajtású fenékszivattyúk, ha fel vannak szerelve a szükséges csatlakozásokkal a fenékvíz szivattyúzó rendszerhez.

1.3 A szénbunkerek vagy olajüzemanyag tartályok alatt használt minden fenékvízcső, beleértve az olaj tereket, melyekben olajülepítő tartályok, vagy olajüzemanyag szivattyúzó egységek vannak elhelyezve, acélból vagy más alkalmas anyagból legyen.

1.4 A fenékvíz és ballaszt szivattyúzó rendszerek elrendezése olyan legyen, hogy meggátolja annak lehetőségét, hogy a tengerből és vízballaszt terekből a víz bejusson a rakomány-és gépterekbe, vagy egyik rekeszből a másikba. Intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy bármelyik mélytartály, melynek fenékvíz és ballaszt csatlakozásai vannak, szándékolatlanul elárasztódjanak a tengerből, amikor azokban rakomány van, vagy kiürüljenek egy fenékszivattyún keresztül, amikor vízballasztot tartalmaznak.

1.5 A fenékszivattyúzó elrendezésekkel kapcsolatban álló minden elosztószekrény és kézzel működtetett szelep olyan helyeken legyen, melyek rendes körülmények között hozzáférhetők.

1.6 Intézkedéseket kell tenni személyhajókon a válaszfalfedélzeten, és teherhajókon a szabadoldal fedélzeten elhelyezkedő zárt rakományterek víztelenítésére, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti a víztelenítés mellőzését bármely hajó vagy bármely hajóosztály bármilyen adott rekeszében, ha megbizonyosodott róla, hogy az ilyen terek mérete vagy belső térbeosztása miatt azáltal nem kerül veszélybe a hajó biztonsága.

1.6.1 Ahol a szabadoldal a válaszfalfedélzetig, illetve szabadoldal fedélzetig olyan, hogy a hajó fedélzetének éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a víztelenítés elegendő számú megfelelő méretű vízlefolyóval történjen, a 17. szabály követelményeinek megfelelően felszerelve személyhajó esetében, és a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény vízlefolyókra, beömlésekre és kiömlésekre vonatkozó követelményeinek megfelelően teherhajó esetében.

1.6.2 Ahol a szabadoldal olyan, hogy a válaszfalfedélzet éle, illetve a szabadoldal fedélzet éle vízbe merül, amikor a hajó 5°-nál jobban megdől, a válaszfalfedélzeten, illetve szabadoldal fedélzeten lévő zárt rakományterek víztelenítését elegendő kapacitású térbe vagy terekbe kell vezetni, melyekben egy magas vízszint riasztás van és alkalmas elrendezésekkel van ellátva a hajóból kidobáshoz. Ezen kívül biztosítani kell, hogy:

.1 a vízlefolyók száma, mérete és elosztása olyan legyen, hogy megakadályozza szabad víz túlzott mérvű felgyülemlését;

.2 az e szabály által személyhajókra vagy teherhajóra megkövetelt szivattyúzó elrendezések, az esetnek megfelelően, vegyék számításba az állandó nyomású vízpermetező tűzoltó rendszerre vonatkozó követelményeket;

.3 benzinnel vagy más veszélyes anyagokkal szennyezett víz ne ürüljön gépterekbe vagy egyéb terekbe, ahol gyulladási források lehetnek jelen; és

.4 ahol a zárt rakománytereket széndioxidos tűzoltó rendszer védi, a fedélzeti vízlefolyók legyenek felszerelve eszközökkel a fullasztó gázok kiszökésének megakadályozására.

2 Személyhajók

2.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt fenékvíz szivattyúzó rendszerek legyenek képesek működni minden lehetséges körülmények között egy sérülés után, akár egyenesen áll a hajó, akár megdőlt. Erre a célra általában szárny-szívócsonkokat kell beépíteni, kivéve a hajó végén lévő szűk rekeszeket, ahol elég lehet egy szívócsonk. Szokatlan alakú rekeszekben járulékos szívócsonkokat lehet megkövetelni. Olyan elrendezéseket kell kialakítani, melyekkel a rekeszben lévő víz megtalálhatja útját a szívócsövekhez. Ahol bizonyos rekeszekre nézve az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy nem kívánatos lehet a víztelenítés beépítése, megengedheti az ilyen rendelkezés mellőzését, ha a 8.2.1-től 8.2.3-ig terjedő pontokban lefektetett feltételek szerint végzett számítások kimutatják, hogy nem romlik a hajó túlélési képessége.

2.2 Legalább három gépi hajtású szivattyút kell beépíteni a fenékvíz gyűjtővezetékre csatlakoztatva, melyek egyike lehet a propulziós gépezet által hajtott. Ahol a kritériumszám 30 vagy nagyobb, egy járulékos független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni.

2.3 Ahol megvalósítható, a gépi hajtású fenékszivattyúkat egymástól különálló vízmentes rekeszekben kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni vagy elhelyezni, hogy ezek a rekeszek ne árasztódjanak el ugyanattól a sérüléstől. Amennyiben a fő propulziós gép, a segédgépek és kazánok két vagy több vízmentes rekeszben vannak, a fenékvíz szolgálatra rendelkezésre álló szivattyúkat a rekeszekben egymástól a lehető legtávolabb kell elosztani.

2.4 A 91,5 m és nagyobb hosszúságú hajókon, melyek kritériumszáma 30 vagy nagyobb, az elrendezések olyanok legyenek, hogy legalább egy fenékvíz szivattyú álljon rendelkezésre minden elárasztási állapotban, melyet a hajónak ki kell bírni, a következők szerint:

.1 a megkövetelt fenékvíz szivattyúk egyike egy megbízható merülő típusú vészüzemi szivattyú legyen, melynek energiaforrása a válaszfalfedélzet felett van elhelyezve; vagy ,

.2 a fenékvíz szivattyúk és energiaforrásaik úgy legyenek elosztva a hajó hosszában, hogy egy sértetlen rekeszben legalább egy szivattyú álljon rendelkezésre.

2.5 A járulékos szivattyúk kivételével, melyek csak az orr- vagy fartartályhoz szolgálnak, mindegyik megkövetelt fenékvíz szivattyút úgy kell elrendezni, hogy az vizet szívjon bármelyik térből, melynek víztelenítését az 11. bekezdés megköveteli.

2.6 Mindegyik fenékvíz szivattyú legyen képes vizet szivattyúzni a megkövetelt fő fenék-vízcsövön keresztül legalább 2 m/mp sebességgel. A gépterekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúknak e terekből közvetlen szívócsonkjai legyenek, azzal a kivétellel, hogy bármilyen térben legfeljebb két szívócsonkot kell megkövetelni. Ahol két vagy több szívócsonk van beépítve, közülük legalább egy legyen a hajó mindegyik oldalán. Az Igazgatás megkövetelheti, hogy más terekben elhelyezett független gépi hajtású fenékvíz szivattyúk külön közvetlen szívócsonkokkal rendelkezzenek. A közvetlen szívócsonkokat megfelelően kell elrendezni, és a géptérben lévők átmérője legalább akkora legyen, mint a fenékvíz gyűjtőcsőé.

2.7.1 A 2.6 bekezdésben megkövetelt közvetlen fenékvíz szívócsonkon vagy szívócsonkokon kívül, a fő keringető szivattyútól a géptéri víztelenítés szintjéhez vezető és visszacsapó szeleppel felszerelt közvetlen szívócsonkot kell beépíteni a géptérbe. E közvetlen szívócső átmérője legalább kétharmada legyen a szivattyú beömlőnyílásának gőzhajók esetében, és a szivattyú beömléssel azonos átmérőjű motorhajók esetében.

2.7.2 Ahol az Igazgatás véleménye szerint a fő keringető szivattyú nem alkalmas erre a célra, egy közvetlen vészüzemi fenékvíz elszívást kell vezetni a legnagyobb rendelkezésre álló független gépi hajtású szivattyútól a géptér fenékvíz elszívás szintjéig; a szívócső ugyanolyan átmérőjű legyen, mint a használt szivattyú gyűjtőcsövének beömlése. Az így csatlakoztatott szivattyú kapacitása az Igazgatás által kielégítőnek tartott mennyiséggel haladja meg a megkövetelt fenékvíz szivattyúét.

2.7.3 A tengervíz beömlés és közvetlen szívószelepek orsói jóval a géptéri padló fölé nyúljanak fel.

2.8 Minden fenékvíz szívó csővezeték a szivattyúkhoz való csatlakozásig legyen független más csővezetékektől.

2.9 A fenékvíz gyűjtőcső d átmérőjét az alábbi képlet szerint kell számítani. Azonban a fenékvíz gyűjtőcső tényleges belső átmérőjét az Igazgatás számára elfogadható legközelebbi szabványos méretre lehet lekerekítem:

ahol:

d a fenékvíz gyűjtőcső belső átmérője (mm-ben);

L és B a hajó hossza és szélessége (m-ben), a 2. szabály meghatározása szerint és

D a hajó bordán mért magassága (m-ben), azzal a feltétellel, hogy a válaszfalfedélzeten zárt rakománytérrel bíró hajónál, mely az 1.6.2 bekezdés követelményeinek megfelelően belső víztelenítése van, és ami a hajó teljesen hosszán végig terjed, a D-t a válaszfalfedélzet feletti következő fedélzeteit kell mérni. Ahol a zárt rakományterek kisebb hosszra terjednek ki, a D-t úgy kell venni, mint a válaszfalfedélzetig a bordán mért magasság plusz lh/L, ahol l és h a zárt rakományterek együttes hossza, illetve magassága (m-ben). A fenékvíz leágazó csövek átmérője elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2.10 Intézkedéseket kell tenni a bármelyik fenékvíz szívócső által kiszolgált rekesz elárasztásának megakadályozására a kiszolgált cső által vagy a bármely más rekeszben összeütközés vagy megfeneklés okozta sérülés esetén. Erre a célra, ahol a cső bármilyen részén a hajó oldalához közelebb helyezkedik el, mint a hajó szélességének egyötöde (a 2. szabály meghatározása szerint), és a középvonalra merőlegesen mérve a legmélyebb térbeosztási vízvonal szintjén, vagy egy alagútgerincben helyezkedik el, a csőbe egy visszacsapó szelepet kell beépíteni a nyitott véget magában foglaló rekeszben.

2.11 A fenékvíz szivattyúzó rendszerrel kapcsolatban álló elosztó szekrényeket, csapokat és szelepeket úgy kell elrendezni, hogy elárasztás esetén a fenékvíz szivattyúk egyike működőképes legyen bármelyik rekeszhez; ezen kívül, a szivattyút vagy annak a fenékvíz gyüjtőcsővel összekötő csövét a hajó szélességének egyötödénél húzott vonalon kívül ért sérülése ne tegye működésképtelenné a fenékvíz rendszert. Ha asz összes szivattyúhoz csak egy közös csőrendszer van, a fenékszívásokat vezérlő összes szelep legyen működtethető a válaszfalfedélzet feletti helyről. Ahol a fő fenékvíz szivattyúzó rendszeren kívül egy vészüzemi fenékvíz szivattyúzó rendszer is van, az a fő rendszertől független és olyan elrendezésű legyen, hogy a szivattyú működőképes legyen bármelyik rekeszre a 2.1 bekezdésben meghatározott elárasztási feltétel esetén; ebben az esetben csak a vészüzemi rendszer működtetéséhez szükséges szelepeket kell tudni működtetni a válaszfalfedélzet feletti helyről.

2.12 A 2.11 bekezdésben hivatkozott összes csap ész szelep kezelőszervét, ami a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető, a kezelési helyen világosan meg kell jelölni és eszközökkel kell felszerelni annak jelzésére, hogy azok nyitva vagy zárva vannak.

3 Teherhajók

A fő fenékvíz rendszerre csatlakoztatott legalább két gépi hajtású szivattyút kell beépíteni, melyek közül az egyiket hajthatja a fő propulziós gépezet. Amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy a hajó biztonsága nem gyengül, bizonyos rekeszekben mellőzhetők a fenékvíz szivattyúzó elrendezések.

22. Szabály

Stabilitási információ személyhajók és teherhajók részére*

1 Minden személyhajót, méretére tekintet nélkül, és minden teherhajót, melynek hossza a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény meghatározása szerint 24 m és nagyobb, elkészültekor meg kell dönteni és stabilitásának elemeit meg kell határozni. A hajóparancsnokot az Igazgatás megelégedésére olyan erre vonatkozó információval kell ellátni, ami ahhoz szükséges, hogy egy gyors és egyszerű eljárással képes legyen pontos útmutatást kapni a hajó stabilitására nézve a különböző szolgálati feltételek mellett. A stabilitási információ egy példányát be kell nyújtani az Igazgatáshoz.

2 Ahol a hajón bármilyen változtatások történtek, melyek lényegileg befolyásolják a hajóparancsnok számára adott stabilitási információt, egy módosított stabilitási információt kell szolgáltatni. Amennyiben szükséges, a hajót ismét meg kell dönteni.

3 Öt évet nem meghaladó időközönként egy üres hajó szemlét kell elvégezni minden személyhajón annak igazolására, hogy vannak-e bármilyen változások az üres hajó vízkiszorításában és hosszirányú súlypontjában. A hajót újból meg kell dönteni minden esetbe, ha a jóváhagyott stabilitási információhoz képest, az üres hajó vízkiszorítástól 2%-ot, vagy a hosszirányú súlyponttól 1%-ot meghaladó eltérést találtak vagy várnak.

4 Az Igazgatás engedélyezheti egy adott hajó döntéspróbájának mellőzését, ami egy testvérhajó döntéspróbájából kapott alapvető stabilitási információval van ellátva, és az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy az ilyen alapvető adatokból megbízó stabilitási információt lehet kapni a felmentett hajóra, ahogy az 1. bekezdés azt megköveteli.

5 Az Igazgatás ugyancsak engedélyezheti a kifejezetten folyadékok vagy érc ömlesztett szállítására tervezett egyedi hajó vagy hajóosztály döntéspróbájának mellőzését, amennyiben a hasonló hajókra való hivatkozás világosan megmutatja, hogy a hajó arányainak és elrendezéseinek betudhatóan az elégségesnél nagyobb metacentrikus magasság fog rendelkezésre állni minden várható terhelési állapotban.

* Lásd a Szervezet A.749(18) határozatával elfogadott Szabályzat az IMO okmányok által érintett összes hajótípus ép stabilitására. Ugyancsak lásd: MSC/Circ.456, Irányelvek az ép stabilitási információ elkészítéséhez; MSC/Circ.706, Útmutató a meglévő tartályhajók ép stabilitásához áthajózási műveletek közben; és MSC/Circ.707, Útmutató a hajóparancsnok számára veszélyes helyzetek elkerüléséhez követő és oldalazó tengerjárásban.

23. Szabály

Kárelhárítási tervek személyhajókon

A hajóért felelős tiszt tájékoztatására állandó jelleggel kifüggesztett terveknek kell lenni, melyek világosan megmutatják mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat az elzáró eszközökkel együtt, és azok kezelőszerveinek helyeit, és az intézkedéseket az elárasztás következtében beálló bármilyen dőlés korrigálására. Ezen kívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.

23-1. Szabály

Kárelhárítás teherhajókon

(Ez a szabály 1992. február 1-től vonatkozik.)

1 A hajóért felelő tiszt tájékoztatására a navigációs hídon legyen állandó jelleggel kifüggesztett, vagy könnyen hozzáférhető terv, ami mindegyik fedélzetre és raktárra vonatkozóan világosan feltünteti a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat és elzáró eszközeiket, valamint az esetleges kezelőszerveik helyét, és az intézkedéseket az elárasztás miatt bekövetkezett dőlés korrigálására. Ezen kívül a fent említett információt tartalmazó ismertető füzeteket kell a hajó tisztjeinek rendelkezésére bocsátani.*

*Lásd MSC/Circ.434, Irányelvek a szárazárus teherhajók parancsnokainak nyújtandó elárasztási hatás információ elkészítéséhez.

2 Jelzőket kell felszerelni a vízmentes válaszfalakban lévő minden tolóajtóhoz és csuk lópántos ajtóhoz. Jelzést kell adni a navigációs hídra, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak. Ezen kívül, a külhéj ajtókat és egyéb nyílásokat, melyek az Igazgatás véleménye szerint nagyobb elárasztáshoz vezethetnek, ha nyitva hagyják, vagy nem megfelelően zárják be azokat, el kell látni ilyen jelzőkkel.

3.1 Az általános óvintézkedések a felszerelés, feltételek és üzemi eljárások jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás szükségesnek tart a vízmentes épség fenntartásához a szokásos hajóműveletek alatt.

3.2 A különleges óvintézkedések azon elemek (vagyis záró eszközök, rakomány biztonság, riasztások megszólaltatása stb.) jegyzékéből álljanak, amiket az Igazgatás létfontosságúnak tart a hajó és személyzete túléléséhez.

23-2. Szabály

Hajótest és felépítmény épsége, kármegelőzés és elhárítás

(Ez a szabály mindenen nem ro-ro személyhajóra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1997. július 1-je előtt épült hajókra a 2. bekezdés legkésőbb az 1997. július 1.-je utáni első időszakos szemlénél fog vonatkozni.)

1 A navigációs hídon jelzőket kell felszerelni minden külhéj ajtóhoz, rakodóajtókhoz és egyéb zárószerkezetekhez, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően bezárva, az Igazgatás véleménye szerint, egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek. A jelző rendszert a meghibásodás mentesség elve alapján kell megtervezni, és vizuális riasztásokkal kell jelezni, ha az ajtót nincs teljesen bezárva, vagy ha a rögzítő eszközök közül bármelyik nincs teljesen a helyén és reteszelve, és hangriasztással, ha az ilyen ajtó vagy zárószerkezet kinyílik, vagy a rögzítő eszközök kibiztosítottá válnak. A navigációs hídon a jelzőtáblát fel kell szerelni "kikötő/tengeri út" üzemmód választó kapcsolóval, olyan elrendezésben, hogy a navigációs hídon egy hangjelzés szólaljon meg, ha a hajó nyitott orrajtókkal, belső ajtókkal, far-rámpával, orr-rámpával vagy bármilyen más nem bezárt oldalsó külhéj ajtóval, vagy bármilyen záró eszközzel nem megfelelő helyzetben hagyja el a kikötőt. A jelző rendszer tápja legyen független az ajtók műkötetésének és biztosításának tápjától. Az Igazgatás által jóváhagyott jelző rendszereket, melyek az 1997. július 1-je előtt épült hajókon voltak beszerelve, nem kell megváltoztatni.

2 Televíziós felügyelő és vízszivárgás észlelő rendszert kell létesíteni, hogy jelzést adjon a navigációs hídra és a gépüzemi vezérlőállásba a belső és külső orr-ajtókon, far-ajtókon vagy bármilyen más külhéj ajtón át keletkezett szivárgásról, ami különleges kategóriájú terek, vagy ro-ro rakományterek elárasztásához vezethet.

3 A különleges kategóriájú tereket és ro-ro rakományterekben folyamatosan kell járőrözni és hatékony eszközökkel megfigyelést fenntartani, mint televíziós felügyelet, hogy amikor a hajó menetben van, észlelni lehessen a járművek bármilyen mozgását kedvezőtlen időjárási viszonyok estén és utasok illetéktelen behatolását oda.

4 Dokumentált üzemi eljárásokat kell a hajón tartani és megfelelő helyen kifüggeszteni az összes külhéj ajtó, rakodóajtó és egyéb zárószerkezetre vonatkozóan, melyek, ha nyitva maradnak, vagy nincsenek megfelelően rögzítve, az Igazgatás véleménye szerint egy különleges kategóriájú tér vagy ro-ro rakománytér elárasztásához vezethetnek.

24. Szabály

Vízmentes ajtók stb. jelölése, időszakos működtetése és ellenőrzése személyhajókon

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2.1 A vízmentes ajtók, oldalablakok, szelepek és vízlefolyók, hamucsúszdák és szemétcsúszdák zárószerkezeteinek működtetési gyakorlatait hetenként meg kell tartani. Olyan hajókon, melyeknél az út tartama meghaladja az egy hetet, egy teljes gyakorlatot kell lefolytatni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és utána a többit hetenként legalább egyszer az út tartama alatt.

2.2 A fő harántválaszfalakban lévő minden vízmentes ajtót, csuklópántosa és gépi hajtásút egyaránt, melyek a tengeren használatban vannak, naponta működtetni kell.

3.1 A vízmentes ajtók és a hozzájuk kapcsolódó minden szerkezetet és jelzőt, minden szelepet, melyek zárása szükséges a rekesz vízmentessé tevéséhez, és minden szelepet, melyek működése szükséges a kárelhárítási keresztkapcsolásokhoz, a tengeren hetenként legalább egyszer ellenőrizni kell.

3.2 Az ilyen szelepeket, ajtókat és szerkezeteket megfelelően meg kell jelölni annak biztosítására, hogy azokat rendeltetésszerűen lehessen használni a maximális biztonság eléréséhez.

25. Szabály

Bejegyzések személyhajók naplóiba

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 A csuklópántos ajtókat, hordozható lemezeket, vízlefolyókat, beszálló-, rakodó és szenelő kapukat és egyéb nyílásokat, melyek hajózás közbeni zárva tartását e szabályok megkövetelik, be kell zárni, mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt. A zárás idejét és nyitás idejét (ha e szabályok alapján megengedhető), be kell jegyezni az olyan naplókba, amiket az Igazgatás előírhat.

3 A 24. szabályban megkövetelt minden gyakorlat és ellenőrzés feljegyzését be kell írni a hajónaplóba, minden hiba pontos rögzítésével, melyek kiderülhetnek.

B-1.RÉSZ

TEHERHAJÓK TÉRBEOSZTÁSA ÉS SÉRÜLT STABILITÁSA*

(Ez a rész az 1992. február 1-én vagy az után épült teherhajókra vonatkozik.)

* A Tengerészeti Biztonsági Bizottság, elfogadva a B-1 részben foglalt szabályokat, felkérte az Igazgatásokat annak figyelembevételére, hogy a szabályokat a SOLAS 100 m és nagyobb hosszúságú teherhajók térbeosztási és sérült stabilitási szabályaihoz fűzött Magyarázó megjegyzésekkel együtt kell alkalmazni, melyeket a Szervezet az A.684(17) határozattal fogadott el, azok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

25-1. Szabály

Alkalmazás

1 E rész követelményei a 100 m-nél nagyobb hosszúságú (Ls) teherhajókra vonatkoznak, de kizárják azokat a hajókat, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a Szervezet által kidolgozott egyéb okmányokban** foglalt térbeosztási és sérült stabilitási szabályzatoknak. E rész követelményeit az 1988. július 1-én vagy az után épített 80 m Ls és nagyobb, de 100 m Ls-nél kisebb hosszúságú hajókra is vonatkozik.

**Azok a hajók, melyekre nézve kimutatják, hogy megfelelnek a következő szabályzatoknak, kizárhatók a B-1 rész alkalmazása alól:

.1 a MARPOL 73/78 I. Melléklete;

.2 Nemzetközi Ömlesztett Vegyi-anyag Szabályzat;

..3 Nemzetközi Gázszállító Szabályzat;

.4 Irányelvek offshore ellátóhajók tervezéséhez és építéséhez (A.469(XII) határozat);

.5 Biztonsági Szabályzat különleges rendeltetésű hajókra (A.534(13) határozat, módosított);

.6 az 1966. évi Merülésvonal Egyezmény 27. szabályának sérült stabilitási követelményei, az A.320(IX) és A.514(13) határozatoknak megfelelően alkalmazva, azzal a feltétellel, hogy azon hajók esetében, melyekre a 27(9( szabály vonatkozik, azok a fő harántválaszfalak, melyeket hatásosnak kell tekinteni, az A.320(IX) határozat (12)(f) bekezdésének megfelelő kiosztásban vannak.

2 A továbbiakban a szabályokra való minden hivatkozás az e részben foglalt szabályok összességére hivatkozik.

3 Az Igazgatás egy adott hajóra vagy hajók csoportjára nézve elfogadhat alternatív elrendezéseket, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e szabályok által képviselttel azonos fokú biztonságot érnek el. Minden Igazgatás, amelyik megenged ilyen alternatív elrendezéseket, közölje a Szervezettel azok adatait.

25-2. Szabály

Fogalommeghatározások

E szabályok céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1.1 Térbeosztási merülésvonal a hajó térbeosztásának meghatározásánál használt vízvonal.

1.2 Legmélyebb térbeosztási merülésvonal az a térbeosztási merülésvonal, ami a hajóra kijelölt nyári merülésnek felel meg.

1.3 Részleges merülésvonal a hajó üres merülése plusz az üres hajó merülés és a legmélyebb térbeosztási merülésvonal közötti különbség 60%-a.

2.1 A hajó térbeosztási hossza (Ls) a hajó azon részének legnagyobb vetített bordán mért hossza a fedélzet alatt vagy fedélzeteken, melyek az elárasztás függőleges kiterjedését határolják, amikor a hajó a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon úszik.

2.2 Hossz-középpont a hajó térbeosztási hosszának középpontja.

2.3 Hátsó végpont a hajó térbeosztási hosszának hátsó határa.

2.4 Mellső végpont a hajó térbeosztási hosszának mellső határa.

3 Szélesség (B) a hajó legnagyobb bordán mért szélessége a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon vagy az alatt mérve.

4 Merülés (d) a függőleges távolság a bordán mért alapvonaltól a szóban forgó vízvonal hossz-középpontjánál.

5 Eláraszthatósága (m) egy térnek azon tér vízbe merült térfogatának az a része, amit víz tud elfoglalni.

25-3. Szabály

Szükséges térbeosztási index, R

1 E szabályok arra szolgálnak, hogy a hajóknak minimális térbeosztási normával szolgáljanak.

2 A biztosítandó térbeosztási fokát az R szükséges térbeosztási indexszel kell megadni, a következők szerint:

.1 100 m Ls feletti hosszúságú hajóknál:

R = (0.002 + 0.0009L3)1/3

ahol Ls m-ben van megadva,

.2 80 m Ls és nagyobb, de 100 m Ls-nélkisebb hosszúságú hajóknál:

ahol R0 az R.1 bekezdés képletével számított érték.

25-4. Szabály

Kapott térbeosztási index, A

1 Az A kapott térbeosztási index, e szabálynak megfelelően számítva, nem lehet kisebb, mint a 25-3. szabály 2. bekezdésének megfelelően számított szükséges R térbeosztási index.

2 Az A kapott térbeosztási indexet a hajóra a következő képlettel kell számítani:

A = S pisi

ahol:

i az egyes vizsgált rekeszt vagy rekeszek csoportját képviseli,

pi annak valószínűségét veszi számításba, hogy csak a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportja árasztható el, tekintet nélkül, bármilyen vízszintes térbeosztást figyelmen kívül hagyva,

si a vizsgált rekesz vagy rekeszek csoportjának elárasztása utáni túlélés valószínűségét veszi számításba, beleértve minden esetleges vízszintes térbeosztás hatását.

3 Az A számításánál vízszintes úszáshelyzetet kell alkalmazni.

4 Ez az összegezés csak azokat az elárasztási eseteket öleli fel, melyek hozzájárulnak az A térbeosztási index kapott értékéhez.

5 A fenti képletben jelzett összegezést a hajó hosszára kell felvenni minden olyan elárasztási esetre, melyben egyetlen rekesz, vagy két vagy több rekesz van érintve.

6 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a képletben jelzett összegezést kell venni minden olyan elárasztási esetre, melyben szárnyrekeszek vannak érintve; és ezen kívül, egy szárnyrekesz vagy rekeszek és a szomszédos belső rekesz vagy rekeszek egyidejű elárasztásának esetére, derékszögű behatolást feltételezve, ami a hajó középvonalági terjed, de kizárva minden középső válaszfal sérülését.

7 A sérülés feltételezett függőleges mértéke az alapvonaltól felfelé a vízvonal feletti vagy magasabban fekvő vízszintes vízmentes válaszfalig terjedjen. Azonban ha egy kisebb mérték súlyosabb eredményt adna, az ilyen kiterjedést kell figyelembe venni.

8 Ha csövek, csatornák vagy alagutak helyezkednek el a feltételezett elárasztott rekeszeken belül, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a fokozatos elárasztás ezáltal nem terjedhessen ki más rekeszekre, mint amiket elárasztottnak feltételeznek. Azonban az Igazgatás megengedhet kisebb fokozatos elárasztódást, ha bizonyítást nyer, hogy annak hatásai könnyen kezelhetők és a hajó biztonsága nem szenved kárt.

9 A szabályoknak megfelelően végzett elárasztási számításoknál a hajótestben csak egy rést kell feltételezni.

25-5. Szabály

A pi tényező számítása

1 A pi tényezőt az esetnek megfelelően az 1.1 bekezdés szerint kell számítani, a következő jelöléseket használva:

x1 = távolság az Ls hátsó végpontjától a vizsgált rekesz hátsó végének legelső részéig;

x2 = távolság az Ls hátsó végpontjától a vizsgált rekesz mellső végének leghátsó részéig.

E = E1 + E2 - 1

J = E2 - E1

J' = J - E, ha E ³ 0

J' = J + E, ha E < 0

A maximális dimenzió nélküli sérült hossz

A sérülés feltételezett eloszlási sűrűsége a hajó hossza mentén

a = 1,2 + 0,8E, de legfeljebb 1,2.

A sérülés feltételezett eloszlási függvénye a hajó hossza mentén:

F = 0,4 + 0,25E(1,2 + a)

p = F1 Jmax

q = 0,4F2 (Jmax)2

1.1 A Pi tényezőt mindegyik önálló rekeszre meg kell határozni.

1.1.1 Ahol a vizsgált rekesz a teljes Ls hajóhosszra kiterjed:

pi = 1.

1.1.2 Ahol a vizsgált rekesz hátsó határa egybeesik a hátsó végponttal:

pi = F + 0,5ap + q

1.1.3 Ahol a vizsgált rekesz mellső határa egybeesik a mellső végponttal:

pi = 1 - F + 0,5ap

1.1.4 Ha a vizsgált rekesz mindkét vége a hajó Ls hosszának hátsó és mellső végpontján belül van:

pi = ap

1.1.5 Az 1.1.2, 1.1.3 és 1.1.4 bekezdések képleteinek alkalmazásánál, ahol a vizsgált rekesz túlnyúlik a "hossz-középponton", ezeket a képleti értékeket a q képletének megfelelő mennyiséggel kell csökkenteni, ahol az F2 értékét az y-t J'/Jmax értéknek véve kell számítani.

2 Mindenütt, ahol szárnyrekeszek vannak beépítve, a p1 értékét egy szárnyrekeszre a 3. bekezdés szerint meghatározott értéket a 2.2 bekezdés szerinti r tényezővel beszorozva kell megkapni, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a belső terek nem lesznek elárasztva.

2.1 A pi értékét az egy szárnyrekesz és szomszédos belső rekesz egyidejű elárasztásának esetére a 3. bekezdés képletét használva kell megkapni, beszorozva az (1 - r) tényezővel.

2.2 Az r csökkentő tényezőt a következő képletet használva kell meghatározni:

r = 1, ha J = 0

és

ahol

b = a közepes harántirányú távolság m-ben mérve a középvonalra merőlegesen a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon a külhéj és a hosszirányú válaszfal legkülső részén át húzott és azzal párhuzamos sík között, ami a pi tényező számításához használt hosszirányú határok között helyezkedik el.

3 Az egyenként vett rekeszekhez a pi értékeléséhez az 1. és 2. bekezdéseket közvetlenül kell alkalmazni.

3.1 A rekesz csoportoknak tulajdonítható pi értékek értékelésére a következő vonatkozik:

páronként vett rekeszekre:

pi = p12 - p1 - p2

pi = p23 - p2 - p3 stb.

hármas csoportokban vett rekeszekre:

pi = p123 - p12 - p23 + p2

pi = p234 - p23 - p34 + p3 stb.

négyes csoportokban vett rekeszekre:

pi = p1234 - p123 - p234 + p23

pi = p2345 - p234 - p345 + p34 stb.

ahol a:

p12, p23, p23 stb,

p123, p234, p345 stb, és

p1234, p1234, p3456 stb

értékeit az 1. és 2. bekezdésekben egyetlen rekeszre megadott képletek szerint kell számítani, melyek dimenzió nélküli J hossza megfelel a p-hez rendelt indexek által jelzett rekeszekből álló csoportnak.

3.2 A p tényező a három vagy több szomszédos rekeszből álló csoportra nullával egyenlő, ha az ilyen csoport dimenzió nélküli hossza mínusz a csoportban lévő leghátsó és legelső dimenzió nélküli hossza nagyobb, mint Jmax

25-6.Szabály

Az si tényező számítása

1 Az si tényezőt mindegyik rekeszre vagy rekesz csoportra a következők szerint kell meghatározni:

1.1 Általában bármilyen elárasztási állapotra bármilyen kiinduló terhelési állapotból az s a következő legyen:

ahol:

C = 1, haƟe £ 25°

C = 0 ha Ɵe > 30°

GZmax = legnagyobb felegyenesítő kar (m-ben) az alább megadott tartományon belül, de legfeljebb 0,1 m;

tartomány = pozitív felegyenesítő karok tartománya az egyensúlyi szögön túl (fokokban), de legfeljebb 20°; mindazonáltal a tartomány végződhet annál a szögnél, ahol a vízmentesen nem zárható nyílások vízbe merülnek,

Ɵe = végleges egyensúlyi dőlésszög (fokban).

1.2 s = 0 ahol a besüllyedést, dőlést és úszáshelyzetet számításba vevő végső vízvonalnál azon nyílások alsó éle a vízbe merül, melyeken keresztül fokozatos elárasztás következhet be. Az ilyen nyílások közé tartoznak a légzőcsövek, szellőzők és olyan nyílások, melyek vízmentes ajtókkal vagy nyílásfedelekkel záródnak, és nem tartoznak ide a vízmentes búvónyílás fedelekkel záródó nyílások és öblítő vízlefolyók, kis vízmentes nyílásfedelek, melyek fenntartják a fedélzet nagyfokú épségét, távműködtetésű vízmentes tolóajtók, vízmentes integritású hozzáférési ajtók és hozzáférési nyílásfedelek, melyek tengeren rendesen zárva vannak, és nem-nyíló típusú vízlefolyók. Azonban amennyiben az így elárasztott tereket figyelembe veszik a számításoknál, úgy e szabály követelményeit kell alkalmazni.

1.3 Minden egyedi rekeszre vagy rekesz csoportra az si értékét merülési szempontok alapján a következők szerint kell súlyozni:

si = 0,5 sl + 0,5sp

ahol:

sl az s tényező a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon,

sp az s tényező a részleges merülésvonalon.

2 Az ütközési válaszfaltól előre minden rekeszre az s értéke, a hajót a legmélyebb térbeosztási merülésvonalon felételezve, és korlátlan függőleges sérülés kiterjedést feltételezve, 1-gyel legyen egyenlő.

3 Mindenütt, ahol egy vízszintes térbeosztás van beépítve a szóban forgó vízvonal felett, a következő vonatkozik:

3.1 Az s értékét az alsó rekeszre vagy rekesz csoportra úgy kell meghatározni, hogy az 1.1 bekezdésben meghatározott értéket be kell szorozni a 3.3 bekezdés szerinti v csökkentő tényezővel, ami annak valószínűségét képviseli, hogy a vízszintes térbeosztás feletti terek nem lesznek elárasztva.

3.2 A vízszintes térbeosztás feletti terek szegyidejű elárasztása következtében az A indexhez pozitív hozzájárulás esetében, az ilyen rekeszre vagy rekesz csoportra az eredő s értéket a 3.1 bekezdés szerint meghatározott értéket az 1.1 bekezdés szerinti egyidejű elárasztás s értékével növelve kell megkapni, beszorozva az (1 - v) tényezővel.

3.3 A v valószínűségi tényezőt a következők szerint kell számítani:

vi = 1, ha a legfelső vízszintes térbeosztás a feltételezett sérülés körzetében a Hmax alatt van,

ahol:

H az alapvonal feletti vízszintes térbeosztás magassága (m-ben), amit a sérülés függőleges kiterjedése határának feltételeznek,

Hmax a sérülés lehetséges legnagyobb függőleges kiterjedése az alapvonal felett (m-ben), vagy

Hmax = d + 7 ha Ls>250m

amelyik a kisebb.

25-7. Szabály

Eláraszthatóság*

* Lásd MSC/Cuirc.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

A szabályok szerinti térbeosztás és sérült stabilitás számítások céljára, az egyes terek vagy tér részek eláraszthatósága következő legyen:

** Amelyik a szigorúbb követelményeket eredményezi.

25-8. Szabály

Stabilitási információ

1 A hajó parancsnokát olyan megbízható stabilitási információval kel ellátni, ami lehetővé teszi számára, hogy gyors és egyszerű eszközökkel pontos útmutatást kapjon a hajó stabilitására nézve következő üzemi állapotokban. Az információ foglalja magában:

.1 a minimális üzemi metacentrikus magasság (GM) merülésre vetített görbéjét, ami biztosítja a megfelelést a vonatkozó ép stabilitási követelményeknek és a 25-1-től 25-6-ig terjedő szabályok követelményeinek, vagylagosan a legnagyobb megengedhető függőleges metacentrikus magasság (KG) merülésre vetített görbéjét, vagy e görbék egyikének egyenértékét;

.2 a keresztáramlási elrendezések működtetésére vonatkozó utasításokát; és

.3 minden egyéb adatot és segédletet, ami szükséges lehet a stabilitássérülés utáni fenntartásához.

2 A hajóért felelős tisztnek útmutatásul, legyenek állandóan kifüggesztett, vagy a navigációs hídon könnyen hozzáférhető tervek, melyek világosan mutatják az egyes fedélzetek és raktárakban a vízmentes rekeszek határait, az azokban lévő nyílásokat a záró eszközökkel és azok kezelőszerveinek helyét, és az elárasztás következtében beálló dőlés helyesbítésére szolgáló elrendezéseket. Ezen kívül, a fent említett információkat tartalmazó könyvecskék álljanak rendelkezésre a hajó tisztjei számára.

3 Az 1.1 bekezdésben hivatkozott információ nyújtásához a GM (vagy KG) korlátozó értékeket kell használni, ha azok a térbeosztási indexre vonatkozó meggondolásokból lettek meghatározva, a korlátozó GM értékét lineárisan kell variálni a legmélyebb térbeosztási merülésvonal és a részleges mérülésvonal között.*** Ilyen esetekben a részleges merülésvonal alatti merülésekhez, ha a minimális GM ennél a merülésnél a térbeosztási index számításából származik, akkor ezt a GM értéket kisebb merülésekre kell feltételezni, kivéve, ha az ép stabilitási követelmények vonatkoznak.

*** Lásd MSC/Circ.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

25-9. Szabály

Nyílások vízmentes válaszfalakban és belső fedélzetekben teherhajókon

1 A vízmentes térbeosztásokban a nyílások számát a hajó konstrukciójával és rendeltetésszerű üzemével összeegyeztethető minimumon kell tartani. Ahol áttörések szükségesek a vízmentes válaszfalakban és felső fedélzetekben hozzáférés, csővezetékek, szellőzés, villamos kábelek stb. miatt, intézkedéseket kell tenni a vízmentes épség fenntartására. Az Igazgatás enyhítéseket engedélyezhet a szabadoldal fedélzet feletti nyílások vízmentességét illetően, azzal a feltétellel, hogy bebizonyítják, hogy bármilyen fokozatos elárasztás könnyen kezelhető, és hogy a hajó biztonsága nem csökken.

2 A belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgáló ajtók, melyeket tengeren használnak, vízmentes tolóajtók legyenek, melyeket lehessen távműködtetéssel zárni a hídról, és ugyancsak legyenek működtethetők helyileg a válaszfal mindkét oldaláról. Jelzőket kell felszerelni a vezérlés helyén, melyek jelzik, hogy az ajtók nyitva vagy zárva vannak, és hangjelzést kell adni az ajtó zárásakor. A táp, a vezérlés és a jelzők legyenek működőképesek a főüzemi táp kimaradása esetén. Különös figyelmet kell fordítani a vezérlő rendszer meghibásodása hatásának mérséklésére. Minden gépi hajtású vízmentes tolóajtót el kell látni egyedi kézi hajtó szerkezettel. Az ajtót lehessen kézzel nyitni és zárni magánál az ajtónál mindkét oldalról.

3 A hozzáférési ajtókat és hozzáférési nyílásfedeleket, melyek a tengeren rendesen zárva vannak, és amelyek a belső nyílások vízmentes épségének biztosítására szolgálnak, fel kell szerelni jelzőeszközökkel helyben és a hídon, melyek mutatják, hogy ezek az ajtók vagy nyílásfedelek nyitva vagy zárva vannak. Minden ilyen ajtónál vagy nyílásfedélnél egy figyelmeztetést kell felerősíteni, hogy azt nem szabad nyitva hagyni. Az ilyen ajtók és nyílásfedelek használatát az őrségező tisztnek kell engedélyeznie.

4 Kielégítő konstrukciójú vízmentes ajtókat vagy rámpákat lehet belsőleg beépíteni nagy rakományterek térbeosztásához, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodik róla, hogy szükségesek az ilyen ajtók vagy rámpák. Ezek az ajtók vagy rámpák lehetnek csukló-pántosak, gördülő- vagy tolóajtók vagy rámpák, de nem lehetnek távmüködtetésűek.* Az ilyen ajtókat vagy rámpákat be kell zárni az út megkezdése előtt és hajózás közben zárva kell tartani; az ilyen ajtók vagy rámpák kikötőben történő kinyitásának idejét, és zárásának idejét mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, be kell jegyezni a naplóba. Amennyiben az ajtók vagy rámpák bármelyike hozzáférhető az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

*Lásd MSC/Circ.651: A SOLAS II-1 fejezet B-1 rész szabályainak értelmezése.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a belső nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

25-10. Szabály

Külső nyílások teherhajókban

1 A sérüléselemzésben épnek feltételezett rekeszekbe vezető minden külső nyílás, ami a végső sérülési vízvonal alatt van, legyen vízmentes.

2 Az 1. bekezdésnek megfelelően vízmentesnek megkövetelt küldő nyílások legyenek kellő szilárdságúak és, kivéve a raktárnyílás fedeleket, legyenek ellátva a navigációs hídra felvitt jelzőkkel.

3 A sérülés függőleges kiterjedését határoló fedélzet alatt a héj lemezelésben lévő nyílásokat a tengeren zárva kell tartani. Amennyiben e nyílások bármelyike hozzáférhető lenne az út folyamán, úgy azokat olyan készülékkel kell felszerelni, ami meggátolja az illetéktelen kinyitást.

4 A 3. bekezdés követelményeinek dacára, az Igazgatás engedélyezheti, hogy a parancsnok belátása szerint bizonyos ajtókat kinyithassanak, amennyiben szükséges a hajó üzeméhez azzal a feltétellel, hogy a hajó biztonsága nem szenved kárt.

5 Az egyéb záró készülékeket, melyeket a tengeren állandóan zárva kell tartani a küldő nyílások vízmentes épségének fenntartása biztosításához, figyelmeztetéssel kell ellátni, ami fel van erősítve mindegyik ilyen záró készülékre, mely közli, hogy azt zárva kell tartani. A szorosan lecsavarozott fedelű búvónyílásokat nem kell így megjelölni.

C. RÉSZ

GÉPI BERENDEZÉSEK

(Eltérő rendelkezés hiányában, a C. rész személyhajókra és teherhajókra vonatkozik.)

26. Szabály

Általános rendelkezések

1 A gépek, kazánok és egyéb nyomástartó edények, a hozzájuk tartozó szivattyúzó rendszerek és szerelvények konstrukciója és kivitele legyen megfelelő az előirányzott szolgálatra, és azokat úgy kell beépíteni és védeni, hogy minimumra csökkenjen a fedélzeten lévő személyek veszélyeztetése, kellő figyelmet fordítva a mozgó részekre, meleg felületekre és egyéb veszélyekre. A konstrukció vegye figyelembe a szerkezetben használt anyagokat, a rendeltetést, amire a berendezést szánják, az üzemállapotokat, melyeknek ki lesz téve, és a hajón fennálló környezeti állapotokat.

2 Az Igazgatás fordítson különös figyelmet az egyes létfontosságú propulziós alkotórészek megbízhatóságára, és megkövetelhet egy külön propulziós energiaforrást, ami elegendő arra, hogy a hajónak kormányozható sebességet adjon, különösen a nem szokványos elrendezések esetében.

3 Eszközöket kell biztosítani, melyekkel a propulziós gépek rendes működését lehet fenntartani vagy helyreállítani, még akkor is, ha az alapvető, segédberendezések egyike működésképtelenné válik. Külön figyelmet kell fordítani a következők működési zavarára:

.1 áramfejlesztő berendezés, ami a villamos energia fő forrásaként szolgál;

.2 a gőzellátás forrásai;

.3 a kazán tápvíz rendszerek;

.4 a kazánok vagy gépek tüzelőolaj ellátó rendszerei;*

* Lásd MSC/Circ.647: Irányelvek gyúlékony folyadék rendszerekből eredő szivárgások csökkentéséhez.

.5 a kenőolajnyomás forrásai;

.6 a víznyomás forrásai;

.7 kondenzvíz Szivattyú és a kondenzátorokban a vákuum fenntartását szolgáló elrendezések;

.8 a kazánok mechanikus levegőellátása;

.9 légsűrítő és légtartály indítási vagy vezérlési célokra;

.10 a főüzemi propulziós gépek hidraulikus, pneumatikus vagy villamos vezérlésének eszközei, beleértve az állítható hajócsavarokat.

Mindazonáltal az Igazgatás, általános biztonsági szempontokra figyelemmel, elfogathatja a propulziós kapacitás rendes üzemtől eltérő részleges csökkentését.

4 Eszközöket kell létesíteni annak biztosítására, hogy a gép külső segítség nélkül üzembe helyezhető legyen a holt hajó állapotból.

5 Minden kazánt, minden géprészt, az összes gőz-, hidraulikus, pneumatikus és egyéb rendszert és hozzájuk tartozó szerelvényt, melyek belső nyomás alatt állnak, megfelelő próbáknak kell alávetni, beleértve az első üzembe helyezés előtti nyomáspróbát.

6 A főüzemi propulziós gépi berendezéseket és a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú minden segédüzemi gépi berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy a hajóba beépítve működjön, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 15°-ig bezárólag bármilyen szögben bármelyik oldalra megdől statikus viszonyok között, és bármelyik oldalra 22,5°-ra dinamikus viszonyok között (dülöngélés) és egyidejűleg dinamikusan 7,5°-ra megdől az orr vagy far felé (bukdácsolás). Az Igazgatás eltérést engedhet meg ezektől a szögektől, figyelembe véve a kazánok és nyomástartó edények típusát, méretét és üzemi viszonyait.

7 Intézkedéseket kell tenni a főüzemi propulziós és segédüzemi gépek tisztításának, ellenőrzésének és karbantartásának megkönnyítésére, beleértve a kazánokat és nyomástartó edényeket.

8 Külön figyelmet kell fordítani a propulziós gépek rendszereinek konstrukciójára, kivitelére és beépítésére úgy, hogy rezgéseik semmilyen módja se ébreszthessen nem kívánatos feszültségeket ebben a gépben a rendes üzemi tartományokban.

9 A csőrendszerekben lévő nemfémes terjeszkedő idomok, ha azon olyan rendszerbe vannak beépítve, ami áttöri a hajó oldalát és az áttörés és a nemfémes terjeszkedő idomok is a legalsó terhelési vízvonal alatt helyezkednek el, az I/10(a) szabályban előírt szemlék részeként ellenőrizni és szükség szerint, vagy a gyártó által ajánlott időközönként cserélni kell.

10 A hajó gépi berendezéseihez és a hajó biztonságos üzemeltetéséhez létfontosságú berendezéseihez a kezelési és karbantartási utasításokat azon tisztek és személyzet számára érthető nyelven kell megírni, akik számára szükséges az ilyen információ megértése feladataik elvégzéséhez.

11 A üzemanyag napi-, ülepítő- és kenőolaj tartályok légző csöveinek elhelyezése és elrendezése olyan legyen, hogy egy légző cső törése esetén az ne vezessen közvetlenül a fröcskölő tengervíz vagy az esővíz behatolásának veszélyéhez. Minden új hajón a propulzióhoz és létfontosságú rendszerekhez használt mindegyik típusú üzemanyaghoz két üzemanyag napi tartályt kell beépíteni, legalább 8 órai kapacitással a propulziós berendezés legnagyobb névleges teljesítményéhez és a generátor berendezés szokásos üzemi terheléséhez a tengeren.* Ez a bekezdés csak az 1998. július 1-e után épített hajókra vonatkozik.

* Lásd II-2/15 szabályt: "elrendezések üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajakhoz."

27. Szabály

Gépi berendelések

1 Ahol fennáll a gép túlgyorsulásának veszélye, eszközöket kell biztosítani arra, hogy a gép ne lépje túl a biztonságos sebességet.

2 Ahol a fő- vagy segédüzemi gépek, beleértve a nyomástartó edényeket, vagy az ilyen gépek bármely részét, amelyek belső nyomásnak vannak kitéve, és veszélyes túlnyomás alá kerülhetnek, eszközöket kell biztosítani, ahol kivitelezhető, az ilyen túlnyomás elleni védelemhez.

3 A propulzióhoz és a hajó biztonságához vagy a rajta tartózkodó személyek biztonságához létfontosságú minden hajtóművet és minden tengelyt és tengelykapcsolót úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok kibírják azokat a maximális feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve az üzemi viszonyok bármelyike között, és kellő figyelmet kell fordítani a motorokra, melyek hajtják azokat, vagy részüket képezik.

4 A 200 mm hengerátmérőjű vagy 0,6 m3 és nagyobb forgattyúszekrény térfogatú belső égésű motorokat alkalmas típusú, elegendő tehermentesítő területű forgattyúszekrény robbanás elleni biztosítószelepekkel kell ellátni. A biztosítószelepeket megfelelően kell elrendezni, vagy eszközökkel kell ellátni annak biztosítására, hogy a kiömlésük iránya olyan legyen, ami minimálisra csökkenti a személyzet sérülésének lehetőségét.

5 A főüzemi propulziós turbina gépeket és, ahol vonatkozik, a főüzemi belső égésű propulziós gépeket és segédüzemi gépeket el kell látni automatikus elzáró eszközökkel olyan meghibásodások esetére, mint a kenőolaj táp kimaradása, ami gyorsan teljes üzemzavarhoz, súlyos károsodáshoz vagy robbanáshoz vezethet. Az Igazgatás engedélyezet rendelkezéseket az automatikus elzáró készülékek felül vezérléséhez.

28. Szabály

Hátrameneti eszközök*

* Lásd: Ajánlás a manőverezési információ nyújtására és közszemlére tevésére a hajókon (A.601(15) határozat), Ideiglenes normák a hajó manőverező képességére (A.751(18) határozat), és Magyarázó megjegyzések az ideiglenes hajó manőverező képességi normákhoz (MSC/Circ.644).

1 Elegendő hátrameneti teljesítményt kell biztosítani a hajó megfelelő irányításához minden rendes körülmény között.

2 Be kell mutatni és fel kell jegyezni a gépek azon képességét, hogy a hajócsavar tolóerejének irányát elegendő idő alatt megfordítsák, és hogy a hajót ésszerű távolságon belül megállítsák a legnagyobb előremeneti üzemi sebességről.

3 A próbákon feljegyzett megállási idők, hajó haladási irányok és távolságok, a több hajócsavarral rendelkező hajók azon képességét bizonyító próbák eredményeivel együtt, hogy képesek hajózni és műveletezni, amikor egy vagy több hajócsavar üzemképtelen, álljanak rendelkezésre a hajón a parancsnok vagy a kijelölt személyzet használatára.

4 Ahol a hajó járulékos eszközökkel van ellátva a manőverezéshez vagy megálláshoz, az ilyen eszközök hatásosságát be kell mutatni és feljegyezni, a 2. és 3. bekezdésben hivatkozottak szerint.

29. Szabály

Kormányberendezés**

** Lásd A.415(XI) határozatot a továbbfejlesztett kormányberendezés normákról személyhajók és teherhajók részére, és A.3416(XI) határozatot a meglévő tartályhajók kormányberendezéseinek vizsgálatáról.

1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, minden hajót az Igazgatás megelégedésére el kell látni egy főüzemi kormányberendezéssel és egy segédüzemi kormányberendezéssel. A főüzemi kormányberendezés és a segédüzemi kormányberendezés úgy legyen elrendezve, hogy egyikük meghibásodása ne tegye a másikat működésképtelenné.

2.1 A kormányberendezés minden része és a kormányszár szilárd és megbízható konstrukciójú legyen az Igazgatás megelégedésére. Külön figyelmet kell fordítani minden lényeges rész megfelelőségére, ami nincs kettőzve. Minden ilyen lényeges részben, ahol vonatkozik, gördülőcsapágyakat kell használni, mint golyóscsapágyak, görgőscsapágyak vagy csapágyperselyek, melyek állandó kenésűek, vagy kenő szerelvényekkel vannak ellátva.

2.2 A belső hidraulikus nyomásnak kitett csövek és egyéb kormányberendezés részek méreteit meghatározó számításokhoz a névleges nyomás legalább 1,25-szöröse legyen a 3.2 bekezdésben előírt üzemi viszonyok mellett várható legnagyobb üzemi nyomásnak, számításba véve minden nyomást, ami létezhet a rendszer kisnyomású oldalán. Az Igazgatás belátása szerint fáradási kritériumokat kell alkalmazni a csövek és részek szerkesztésénél, számításba véve a dinamikus terhelések miatt fellépő pulzáló nyomásokat.

2.3 Biztonsági szelepeket kell beépíteni a hidraulikus rendszer minden olyan részébe, ami elszigetelhető és melyen nyomás léphet fel az energiaforrástól vagy külső erőkből. A biztonsági szelep beállítása ne lépje túl a névleges nyomást, A szelepek legyenek kellő méretűek és úgy legyenek elrendezve, hogy elkerülhető legyen az indokolatlan nyomásnövekedés névleges nyomás fölé.

3 A főüzemi kormányberendezés és kormányszár legyen:

.1 kellő szilárdságú és legyen képes a hajó kormányzására a legnagyobb előremeneti üzemi sebességnél, amit bizonyítani kell;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 35° szögről a másik oldali 35° szögre, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésen van és legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel fut, és ugyanilyen feltételek mellett egyik oldali 35° szögről a másik oldali 30° szögre legfeljebb 28 mp alatt;

.3 gépi hajtással működtethető, hogy kielégítse a 3.2 bekezdés követelményeit, és minden esetben, amikor az Igazgatás 120 mm feletti átmérőjű kormányszárat követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül; és

.4 úgy szerkesztve, hogy ne sérüljön meg a legnagyobb hátrameneti sebességnél; azonban ezt a szerkesztési követelményt nem kell bizonyítani próbákkal a legnagyobb hátrameneti sebességnél és legnagyobb kormányszögnél.

4 A segédüzemi kormányberendezés legyen:

.1 kellő szilárdságú és legye képes a hajót kormányozni irányítható sebességnél és vészhelyzet esetén legyen gyorsan üzembe helyezhető;

.2 legyen képes kihajtani a kormánylapátot egyik oldali 15°-ról a másik oldali 15°-ra legfeljebb 60 mp alatt, amikor a hajó a legnagyobb tengeri merülésen és előremenetben fut a legnagyobb előremeneti üzemi sebességgel vagy 7 csomóval, amelyik a nagyobb; és

.3 gépi hajtással működtethető a 4.2 bekezdés követelményeinek kielégítésére, és minden esetben, amikor az Igazgatás 230 mm feletti kormányszár átmérőt követel meg a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül.

5 A fő- és segédüzemi kormányberendezés hajtóegységek legyenek:

.1 úgy kialakítva, hogy automatikusan újrainduljanak, amikor egy kimaradás után a táp újból helyreáll; és

.2 legyen működésbe hozható a navigációs hídon lévő helyről. A kormányberendezés hajtóegységek bármelyikének tápkimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídra.

6.1 Ahol a főüzemi kormányberendezés két vagy több azonos hajtóegységből áll, nem kell segédüzemi kormányberendezést beépíteni, azzal a feltétellel, hogy:

.1 személyhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben a tápegységek bármelyike üzemen kívül van;

.2 teherhajón a főüzemi kormányberendezés képes a kormánylapátot működtetni a 3.2 bekezdés követelménye szerint, miközben az összes tápegység működik;

.3 a főüzemi kormányberendezés úgy van elrendezve, hogy valamely hiba a csővezeték rendszerében, vagy a tápegységek egyikében, úgy szigetelhető el, hogy a kormányozhatóság fenntartható vagy gyorsan visszanyerhető.

6.2 Az Igazgatás, 1986. szeptember 1-ig, elfogadhatja olyan kormányberendezés beépítését, melynek bizonyított megbízhatósági előélete van, de nem felel meg a 6.1.3 bekezdés hidraulikus rendszerre vonatkozó követelményeinek.

6.3 A nem hidraulikus kormányberendezések az Igazgatás megelégedésére érjenek el jelen bekezdés követelményeivel egyenértékű normákat.

7 Kormányberendezés vezérlést kell beépíteni:

.1 a főüzemi kormányberendezéshez, a navigációs hídon és a kormánymű géptérben;

.2 ahol a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdésnek megfelelően van kialakítva, két független vezérlő rendszerrel, mindkettő a navigációs hídról működtethető- Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését. Ahol a vezérlő rendszer egy hidraulikus telemotorból áll, nem kell második független rendszert beépíteni, kivéve a 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállító-hajót,

.3 a segédüzemi kormányberendezéshez, a kormánymű géptérben és, ha gépi hajtású, legyen működtethető a navigációs hídról, és legyen független a főüzemi kormányberendezés vezérlő rendszerétől.

8 A navigációs hídról működtethető minden fő- és segédüzemi kormányberendezés feleljen meg a következőknek:

.1 ha villamos, saját külön áramköréről kell kiszolgálni egy kormányberendezés tápáramkörről, a kormánymű géptéren belül lévő pontról, vagy közvetlenül azt a kormányberendezés tápáramkört ellátó kapcsolótábla sínjeiről, a kapcsolótábla egy pontjáról, amely szomszédos a kormányberendezés tápáramkörével;

.2 eszközöket kell biztosítani a kormánymű géptérben a navigációs hídról működtethető bármilyen vezérlő rendszernek az általa kiszolgált kormányberendezésről történő leválasztásához;

.3 a rendszert lehessen működésbe hozni a navigációs hídon lévő helyről;

.4 a vezérlő rendszert ellátó villamos táp kimaradása esetén hang- és vizuális riasztást kell adni a navigációs hídon; és

.5 rövidzár védelmet csak a kormányberendezés vezérlés tápáramkörökhöz kell biztosítani.

9 Az e szabály és a 30. szabály által megkövetelt villamos tápáramköröket és kormányberendezés vezérlő rendszereket a hozzájuk tartozó részekkel, kábelekkel és csövekkel teljes hosszukon szét kell választani, amennyire kivitelezhető.

10 Kommunikációs eszközt kell létesíteni a navigációs híd és a kormánymű géptér között.

11 A kormánylapát szögállása legyen:

.1 ha a főüzemi kormányberendezés gépi hajtású, kijelezve a navigációs hídra. A kormánylapát szög kijelzése legyen független a kormányberendezés vezérlő rendszertől;

.2 felismerhető a kormánymű géptérben.

12 A hidraulikus gépi hajtású kormányberendezést el kell látni a következőkkel:

.1 intézkedések a hidraulikafolyadék tisztaságának fenntartásához, figyelembe véve a hidraulikus rendszer típusát és konstrukcióját;

.2 alacsonyszint riasztással mindegyik hidraulikafolyadék tartályhoz, hogy a gyakorlatilag legkorábban adjon jelzést a hidraulikafolyadék szivárgásáról. Hang- és vizuális riasztásokat kell kiadni a navigációs hídon és a géptérben, ahol az könnyen észlelhető; és

.3 egy beépített tárolótartállyal, melynek befogadóképessége elég legalább egy gépi meghajtó rendszer feltöltéséhez, beleértve az üzemi tartaléktartályt is, ahol a főüzemi kormányberendezés gépi hajtása követelmény. A tárolótartály csővezeték segítségével állandó jelleggel legyen csatlakoztatva olyan módon, hogy a hidraulikus rendszer könnyen feltölthető legyen a kormánymű géptérben lévő helyről és legyen felszerelve egy szintjelzővel.

13 A kormánymű géptér legyen:

.1 könnyen hozzáférhető és, amennyire kivitelezhető, elkülönítve a gépterektől;

.2 megfelelő elrendezésekkel biztosítva a kormánygép és vezérlések munka hozzáférésének biztosításához. Ezek az elrendezések foglaljanak magukban kézi korlátokat és lábrácsokat, vagy más csúszásmentes felületeket a megfelelő munkafeltételek biztosításához a hidraulikafolyadék szivárgása esetén.

14 Ahol a kormányszár átmérőjének 230 mm felett kell lenni a kormányrúdnál, a jégben való hajózási erősítés nélkül, egy alternatív energiaforrást kell biztosítani, ami legalább a 4.2 bekezdés követelményinek megfelelő kormányberendezés hajtóegységének és a hozzátartozó vezérlő rendszer és kormányszög jelző táplálására elég, ami 45 mp-en belül automatikusan belép vagy a villamos energia vészüzemi forrásáról, vagy a kormánymű géptérben elhelyezett független energiaforrásról. Ezt a független meghajtásforrást csak erre a célra szabad használni. Minden 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón az alternatív energiaforrás kapacitása legalább 30 perces, és minden más hajónál legalább 10 perces folyamatos működésre legyen elég.

15 Minden 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajón, vegyi-tartályhajón vagy gázszállító-hajón, és minden 70.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú egyéb hajón a főüzemi kormányberendezés a 6. bekezdés követelményinek megfelelő, két vagy több, azonos hajtóegységet foglaljon magában.

16 A 17. bekezdés tárgyát képező minden 10.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó feleljen meg a következőknek:

.1 a főüzemi kormányberendezést úgy kell kialakítani, hogy a gépi hajtórendszerek egyikének bármelyikén, bármilyen részében, kivéve a kormányszárat, körnegyedet vagy az ugyanilyen célt szolgáló alkotórészeket, bekövetkezett egyetlen meghibásodás, vagy a kormánylapát működtetők megszorulása miatt, a kormányképesség elvesztése esetén, a kormányképesseget az egyik gépi hajtórendszer elvesztése után legfeljebb 45 mp-cel vissza lehessen nyerni;

.2 a főüzemi kormányberendezés foglaljon magában vagy:

.2.1 két független és elkülönített gépi hajtórendszert, melyek mindegyike képes kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit, vagy

.2.2 legalább két azonos gépi hajtórendszer, melyek, rendes üzemben együtt működve, legyenek képesek kielégíteni a 3.2 bekezdés követelményeit, ahol szükséges az e követelmény kielégítése, biztosítani kell a hidraulikus gépi hajtórendszerek összekötését. Lehessen észlelni a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a meghibásodott rendszert úgy lehessen automatikusan leválasztani, hogy a másik vagy többi rendszer üzemképes maradjon;

.3 a nem hidraulikus kormányberendezések egyenértékű normákat érjenek el.

17 A 10.000 és nagyobb, de 100.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál vagy gázszállító-hajóknál a 16. bekezdésben leírttól eltérő megoldások, melyekre nem kell a kormánylapát működtető vagy működtetők egyedi meghibásodásának kritériumát alkalmazni, engedélyezhetők azzal a feltétellel, hogy egyenértékű biztonsági szintet érnek el és hogy:

.1 a csővezeték rendszer vagy a hajtóegységek bármelyik részének egyedi meghibásodása miatt bekövetkezett kormányképesség vesztést követően, a kormányképességet 45 mp-en belül vissza kell nyerni; és

.2 ahol a kormányberendezés csak egyetlen kormánylapát működtetőt foglal magában, külön figyelmet kell fordítani a konstrukció feszültségelemzésére, beleértve a felhasznált anyagok, a tömítő elrendezések fáradáselemzését és törésmechanikai elemzését, az esetnek megfelelően, és a próbákat és az ellenőrzést, valamint a hatékony karbantartás biztosítását. Az előbbiekre tekintettel, az Igazgatás olyan szabályzatokat fogadjon el, melyek magukban foglalják a Szervezet által elfogadott 'Irányelvek a nem kettőzött kormánylapát működtetők elfogadásához a 10.000 és nagyobb, de 100.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajóknál, vegyi-tartályhajóknál és gázszállító-hajóknál' tartalmát.

18 A 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú, de 70.000 tonnánál kisebb holtsúlyú tartályhajónál, vegyi-tartályhajónál vagy gázszállító-hajónál az Igazgatás 1986. szeptember 1-ig elfogadhat olyan igazolt megbízhatósági előéletű kormányberendezés-rendszert, ami nem felel meg a 16. bekezdésben a hidraulikus rendszerre megkövetelt egyedi meghibásodási kritériumnak.

19 Minden 1984. szeptember 1. előtt épült 10.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajó, vegyi-tartályhajó vagy gázszállító-hajó legkésőbb 1986. szeptember 1-ig feleljen meg a következőknek:

.1 a 7.1, 8.2, 8.4, 10, 11, 12.2, 12.3 és 13.2 bekezdések követelményei;

.2 két független kormányberendezés vezérlő rendszert kell beépíteni, melyek egyikét a navigációs hídról lehessen működtetni. Ez nem követeli meg a kormánykerék vagy kormánykar kettőzését;

.3 amennyiben a kormányberendezés vezérlő rendszer működés közben meghibásodik, a második rendszert azonnal működésbe lehessen hozni a navigációs hídról; és

.4 mindegyik kormányberendezés vezérlő rendszert, ha az villamos, a kormányberendezés tápáramkörről, vagy közvetlenül az azt a kormányberendezést ellátó kapcsolótábla sínekről kiszolgált saját külön áramköre szolgálja ki, a kapcsolótáblán a kormányberendezés tápáramkör ellátásával szomszédos pontnál.

20 A 19. bekezdés követelményein kívül, minden 1984. szeptember 1-je előtt épült 40.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, vegyi-tartályhajót vagy gázszállító-hajót legkésőbb 1988. szeptember 1-ig úgy kell kialakítani, hogy a csővezetékben vagy a tápegységek egyikében bekövetkezett egyetlen meghibásodás esetén fenntartható legyen a kormányképesség, vagy a kormánylapát mozgását úgy lehessen korlátozni, hogy a kormányképességet gyorsan vissza lehessen nyerni. Ezt a következőkkel kell elérni:

.1 kormánylapát korlátozásának független eszköze; vagy

.2 gyorsműködésű szelepek, melyek kézzel kezelhetők, a működető vagy működtetők leválasztásához a külső hidraulikus csővezetékről, a működtetőknek egy beépített független gépi hajtású szivattyú és csőrendszer segítségével történő gyors újratöltésének eszközével együtt; vagy

.3 egy olyan elrendezéssel, hogy ahol a hidraulikus hajtórendszerek össze vannak kötve, észlelje a hidraulikafolyadék vesztését az egyik rendszerből, és a hibás rendszert vagy automatikusan, vagy a navigációs hídról úgy válassza le, hogy a másik rendszer teljesen üzemképes maradjon.

30. Szabály

Villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezésre vonatkozó járulékos követelmények

1 Jelzőeszközöket kell beépíteni a navigációs hídon és a főüzemi gépek egyik alkalmas vezérlőállásában a villamos és elektro-hidraulikus kormányberendezés motorjai működésének kijelzésére.

2 Minden villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést, ami egy vagy több hajtóegységet foglal magában, a főkapcsolótábláról közvetlenül táplált legalább két kizárólagos áramkör szolgáljon ki; azonban az áramkörök egyike lehessen táplálható a vészüzemi kapcsolótáblán keresztül. A főüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezéshez kapcsolódó segédüzemi villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést rá lehet kötni az ilyen főüzemi kormányberendezést tápláló áramkörök egyikére. A villamos vagy elektro-hidraulikus kormányberendezést ellátó áramkörök teljesítménye legyen elegendő az összes motor táplálásához, ami egyidejűleg rájuk csatlakoztatható és egyidejű üzemük megkövetelhető.

3 Az ilyen áramkörökhöz és motorokhoz rövidzár és túlterhelés elleni védelmet kell beépíteni. A túláram elleni védelem, beleértve az indítóáramot is, ha van, legalább kétszerese legyen az így védett motor vagy áramkör teljes terhelési áramának, és kialakítása olya legyen, hogy átengedje a megfelelő indítóáramokat. Ahol háromfázisú tápot alkalmaznak, riasztást kell beépíteni a tápfázisok bármelyike kimaradásának jelzésére. Az e bekezdésben megkövetelt riasztások hang- és vizuális jelzések legyenek és azokat szembetűnő helyen kell elhelyezni a főüzemi géptérben vagy abban a vezérlőhelyiségben, ahonnan rendes üzemben vezérlik a főüzemi gépeket, és amit az 51. szabály megkövetelhet.

4 Amikor egy 1.600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajón a 29.4.3 szabályban megkövetelt gépi hajtású segédüzemi kormányberendezés nem villamos hajtású, vagy nem elsődlegesen más szolgálatra előirányzott villamos motor hajtja, a főüzemi kormányberendezés táplálható a főkapcsolótábla egyik áramköréről. Ahol az ilyen elsődlegesen más szolgálatokra előirányzott villamos motor elrendezése olyan, hogy egy ilyen segédüzemi kormányberendezést hajtson, az Igazgatás mellőzheti a 3. bekezdés követelményeit, amennyiben elégedett a védelem kialakításával, a 29.5.1 és 2 és a 29.7.3 szabályok segédüzemi kormányberendezésre vonatkozó követelményeivel együtt.

31. Szabály

Gépek vezérlései

1 A hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú fő- és segédüzemi gépeket fel kell szerelni azok üzemeltetésének és vezérlésének hatékony eszközeivel.

2 Ahol a propulziós gépek távvezérlése a navigációs hídról történik, és a géptérben személyzet tartózkodása van előirányozva, a következők vonatkoznak:

.1 a hajócsavar fordulatszáma, tolóerő iránya és, ha vonatkozik, emelkedési szöge teljes mértékben vezérelhető legyen a navigációs hídról minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is;

.2 a távvezérlést, mindegyik független hajócsavarra, egy úgy megtervezett és megépített távvezérléssel kell végezni, hogy annak működtetése ne kívánjon meg a géptéri üzemi részletekre kiterjedő különös figyelmet. Ahol több hajócsavar egyidejű üzemét tervezik, azok vezérelhetők egyetlen vezérlő készülékkel,

.3 a főüzemi propulziós gépet fel kell szerelni egy vészleállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől;

.4 a navigációs hídról adott propulziós utasításokat jelezni kell a fő gépvezérlő teremben vagy a manőverező platón, az esetnek megfelelően;

.5 Az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók feleljenek meg az 1-4ől 4-ig terjedő bekezdések módosított követelményeinek, a következők szerint:

.1 az 1. bekezdést a kővetkező váltja fel:

'1 A propulzióhoz, a hajó vezetéséhez és biztonságához létfontosságú fő-és segédüzemi berendezéseket hatékony eszközökkel kell ellátni azok üzemeltetéséhez és vezérléséhez. A hajó propulziójához, vezetéséhez és biztonságához létfontosságú minden vezérlő rendszer legyen független és úgy szerkesztett, hogy egy rendszer meghibásodása nem rontsa le más rendszer teljesítményét. ';

.2 a 2. bekezdés második és harmadik sorában törölni kell az és személyzeti felügyeletre előirányzott gépterek' szavakat;

.3 a 2.2 bekezdés első mondatát a következő váltja fel:

'[2].2 a vezérlést egyetlen vezérlő eszközzel kell végezni mindegyik . független hajócsavarra, az összes kapcsolódó szolgáltatás automatikus teljesítésével, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhe-lésének megelőzését.';

.4 a 2.4 bekezdést a következő váltja fel:

'[2].4 a navigációs hídról adott propulziós gépezet parancsokat jelezni kell a főgép vezérlő helyiségben és a manőverező helyen;';

.5 a 2.6 bekezdés végére egy új mondatot kell hozzáadni a következő szöveggel:

'Ugyancsak lehessen vezérelni a hajó propulziójához és biztonságához létfontosságú segédüzemi gépeket az érintett gépnél vagy annak közelében.'; és

.6 a 2.8, 2.8.1 és 2.8.2 bekezdéseket a következők váltják fel:

'[2].8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon, a főgép vezérlő helyiségben és a manőverező helynél a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar fordulatszám és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében, és

.8.2 hajócsavar fordulatszám és szögállás állítható szárnyú hajócsavarok esetében.'

.6 a propulziós gépeket lehessen helyben vezérelni, még a távvezérlő rendszer bármelyik részének meghibásodása esetén is;

.7 a távvezérlő rendszer konstrukciója olyan legyen, hogy meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavarok előre beállított fordulatszámát és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés;

.8 kijelzőket kell felszerelni a navigációs hídon a következőkhöz:

.8.1 hajócsavar sebesség és forgásirány merevszárnyú hajócsavarok esetében;

.8.2 hajócsavar sebesség és emelkedés az állítható szárnyú hajócsavarok esetében,

.9 riasztást kell adni a navigációs hídon és a géptérben az indítólevegő alacsony nyomásának jelzésére, amit olyan szintre kell beállítani, hogy további főgép indítási műveleteket tegyen lehetővé. Amennyiben a propulziós gépek távvezérlő rendszer e automatikus indításra van szerkesztve, az egymást követő indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell azért, hogy elegendő indító levegőt őrizzen meg a helyi indításhoz.

3 Ahol a főüzemi propulzió és hozzátartozó gépek, beleértve a főüzemi villamos energia ellátás forrásait, különböző fokú automatikus vagy távvezérléssel vannak ellátva, és folyamatos kézi felügyelet alatt állnak egy vezérlő helyiségből, az elrendezéseket és vezérléseket úgy kell megtervezni, felszerelni és beépíteni, hogy a gépek működése olyan biztonságos és hatékony legyen, mintha közvetlen felügyelet alatt lenne; erre a célra a 46.-tól 50.-ig terjedő szabályokat kell alkalmazni, az esetnek megfelelően. Külön figyelmet kell fordítani az ilyen terek tűz és elárasztás elleni védelmére.

4 Az automatikus indító-, üzemi és vezérlő rendszerek általában foglaljanak magukban intézkedéseket az automatikus vezérlések kézi felülvezérlésére. Az ilyen rendszerek bármilyen részének meghibásodása ne akadályozza meg a kézi felülvezérlés használatát.

32. Szabály

Gőzkazánok és kazán táprendszerek

1 Minden gőzkazánt és minden tüzelés nélküli gőzgenerátort el kell látni legalább két megfelelő kapacitású biztonsági szeleppel. Azonban, figyelemmel bármilyen kazán vagy tüzelés nélküli gőzgenerátor teljesítményére vagy bármilyen egyéb jellemzőjére, az Igazgatás engedélyezheti csak egy biztonsági szelep felszerelését, ha megbizonyosodott róla, hogy ez által a túlnyomás elleni kellő védelem biztosítva van.

2 Minden olajtüzelésű kazánnak, melyet kézi felügyelet nélküli üzemre irányoznak elő, legyenek biztonsági eszközei, melyek elzárják a tüzelőolaj tápot és riasztást adnak alacsony vízszint, levegőtáp kimaradás vagy lángkialvás esetén.

3 A turbinás propulziót kiszolgáló vízcsöves kazánokat fel kell szerelni magas vízszint riasztással.

4 Minden gőzfejlesztő rendszert, ami a hajó biztonságához létfontosságú szolgáltatásokat nyújt, vagy ami veszélyessé válhat tápvíz rendszerének meghibásodása miatt, el kell látni legalább két egymástól különálló tápvíz rendszerrel és tápszivattyúkkal, megjegyezve, hogy a gőzdómnak csak egy áttörése fogadható el. Kivéve, ha a szivattyú jellemzői meggátolják a túlnyomást, eszközöket kell biztosítani, melyek meggátolják a túlnyomást a rendszerek bármelyik részében.

5 A kazánokat fel kell szerelni a tápvíz minőségét felügyelő és ellenőrző készülékekkel. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak kizárására, amennyire lehetséges, hogy olaj vagy egyéb szennyezők jussanak be, amik hátrányosan befolyásolhatják a kazánt.

6 A hajó biztonságához létfontosságú, és meghatározott vízszintre tervezett minden kazánt el kell látni legalább két vízszintjelzővel, melyek közül legalább az egyik közvetlen leolvasású nívóüveg legyen.

33. Szabály

Gőzcső rendszerek

1 Minden gőzcsövet és minden azokhoz csatlakozó szerelvényt, melyeken gőz haladhat keresztül, úgy kell megtervezni, kivitelezni és beépíteni, hogy kibírják azokat a legnagyobb üzemi feszültségeket, melyeknek ki lehetnek téve.

2 Eszközöket kell létesíteni minden olyan gőzcső ürítéséhez, melyben egyébként veszélyes vízütés fordulhat elő.

3 Amennyiben egy gőzcső vagy szerelvény valamilyen más forrásból nagyobb nyomású gőzt kaphat, mint amire szerkesztve van, egy megfelelő nyomáscsökkentő szelepet, biztonsági szelepet és nyomásmérőt kell felszerelni.

34. Szabály

Sűrített levegős rendszerek

1 Minden hajón eszközöket kell létesíteni a túlnyomás megelőzésére a sűrített levegős rendszer bármely részében, és mindenütt, ahol a légkompresszorok házai és hűtői veszélyes túlnyomásnak lehetnek kitéve a levegőnyomás alatti részekből azokba történő szivárgás miatt. Alkalmas nyomáscsökkentő eszközöket kell beépíteni minden rendszerhez.

2 A főüzemi propulzió belső égésű motorjainak főüzemi indítólevegő berendezéseit kellően védeni kell a visszagyújt áshatásai és az indítólevegő csövekben bekövetkező belső robbanás ellen.

3 Az indítólevegő kompresszoroktól minden nyomócsövet közvetlenül az indítólevegő palackokhoz kell vezetni, és a légpalackoktól a főüzemi vagy segédüzemi motorokhoz vezető minden indító cső legyen teljesen elválasztva a kompresszor csomócső rendszerétől.

4 Intézkedéseket kell tenni, hogy csak minimális olaj jusson be a sűrített levegő rendszerekre és e rendszerek víztelenítésére.

35. Szabály

Szellőző rendszerek a gépterekben

Az A kategóriájú géptereket kellően kell szellőztetni annak biztosítására, hogy amikor az azokban lévő gépek vagy kazánok teljes teljesítménnyel üzemelnek bármilyen időjárási viszony mellett, beleértve a viharos időjárást is, a gépterek megfelelő levegőellátása legyen fenntartva a személyzet biztonságához és kényelméhez, és a gépek üzeméhez.

36. Szabály

Zajvédelem*

*Lásd: Hajók zajszint kódexe, elfogadta a Szervezet az A.468(XII) határozattal.

Intézkedéseket kell tenni a gépterekben a gépzaj Igazgatás által meghatározott elfogadható szintre történő csökkentésére. Amennyiben ezt a zajt nem lehet kielégítően csökkenti a túlzottan nagy zaj forrásánál, úgy kellően szigetelni vagy elkülöníteni kell, vagy egy zaj elleni menedékhelyet kell kialakítani, amennyiben a térben személyzetnek kell tartózkodni. Szükség esetén fülvédőket kell adni a személyzet azon tagjai részére, akinek be kell lépni az ilyen terekbe.

37. Szabály

Kommunikáció a navigációs híd és géptér között

1 Legalább két független eszközt kell létesíteni a parancsok közvetítéséhez a navigációs híd a géptérben lévő helyre, vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a gépeket rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális jelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a gépeket vezérelni lehet.

2 Az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra az 1. bekezdés rendelkezései helyett a következő rendelkezések vonatkoznak:

Legalább két független eszközt kell biztosítani a parancsok közvetítéséhez a navigációs hídról a géptérben lévő helyre vagy a vezérlőhelyiségbe, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát rendes körülmények között vezérlik; ezek egyike egy géptéri parancsjelző legyen, ami a parancsok és válaszok vizuális kijelzését adja a géptérben és a navigációs hídon. Megfelelő kommunikációs eszközöket kell létesíteni minden egyéb helyhez, ahonnan a hajócsavarok sebességét és tolóerejének irányát vezérelni lehet.

38. Szabály

Géptiszti riasztás

Egy géptiszti riasztást kell létesíteni, amit a gépvezérlő helyiségből, vagy a manőverező platformról kell működtetni, az esetnek megfelelően, és az, világosan hallható legyen a géptisztek lakóterében.

39. Szabály

Vészüzemi berendezések elhelyezése személyhajókon

Villamos energia vészüzemi forrásokat, tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat a kifejezetten az ütközési válaszfal előtti tereket kiszolgálók kivételével, a II-2 fejezet szerint megkövetelt bármilyen beépített tűzoltó rendszert, és egyéb vészüzemi berendezést, ami létfontosságú a hajó biztonságéhoz, a horgonycsörlők kivételével, nem szabad az ütközési válaszfal előtt beépíteni.

D. RÉSZ

VILLAMOS BERENDEZÉSEK

(Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában a D. rész személyhajókra és teherhajóra vonatkozik.)

40. Szabály

Általános rendelkezések

1 A villamos berendezések olyanok legyenek, hogy:

.1 a hajó rendes üzemeltetési és lakhatási körülményeinek fenntartásához szükséges minden villamos szolgáltatás biztosítva legyen anélkül, hogy igénybe kellene venni a vészüzemi villamos energiaforrást;

.2 a biztonsághoz létfontosságú villamos szolgáltatások, biztosítva legyenek a különböző vészhelyzeti állapotokban; és

.3 az utasok, személyzet és a hajó biztonsága a villamossági veszélyek ellen biztosítva legyen.

2 Az Igazgatás tegyen megfelelő lépéseket e rész rendelkezései egységes végrehajtásának biztosítására a villamos berendezések tekintetében.*

*Lásd a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság által közzétett ajánlásokat, és különösen a Villamos berendezések hajókon 92. sz kiadványt.

41. Szabály

Főüzemi villamos energiaforrás és világítási rendszerek

1.1 Egy megfelelő kapacitású főüzemi villamos energiaforrást kell beépíteni a 40.1.1 szabályban említett összes szolgáltatás ellátásához. Ez a főüzemi villamos energiaforrás legalább két áramfejlesztő gépcsoportból álljon.

1.2 Az ilyen áramfejlesztő gépcsoportok kapacitása olyan legyen, hogy bármelyik áramfejlesztő gépcsoport leállása esetén még mindig táplálni lehessen a propulzió és biztonság rendes üzemi feltételeinek nyújtásához szükséges szolgáltatásokat. Ugyancsak biztosítani kell a lakhatóság minimális kényelmi feltételeit, melyek foglalják magukban legalább a főzéshez, fűtéshez, háztartási hűtéshez, gépi szellőztetéshez, higiéniai és édesvíz ellátáshoz szükséges megfelelő szolgáltatásokat.

1.3 A hajó főüzemi villamos energiaforrásénak berendezései olyanok legyenek, hogy a 40.1. szabályban hivatkozott szolgáltatások fenntarthatok legyenek, tekintet nélkül a propulziós gépek vagy tengelyvezeték sebességére és forgásirányára.

1.4 Ezenkívül, az áramfejlesztő gépcsoportok olyanok legyenek, amik biztosítják, hogy ha bármelyik egy generátor vagy annak elsődleges erőforrása üzemen kívül van, a megmaradó áramfejlesztő gépcsoportok legyenek képesek nyújtani a főüzemi propulziós berendezés holt hajó állapotból történő indításához szükséges szolgáltatásokat. A vészüzemi villamos energiaforrás felhasználható a holt hajó állapotból történő indításhoz, ha annak kapacitása akár egymagában, vagy bármilyen más villamos energiaforrással kombinálva elegendő a 42.2.1-től 42.2.3-ig vagy 43.2.1-től 43.2.4-ig terjedő szabályok szerinti megkövetelt szolgáltatások egyidejű táplálásának biztosításához.

1.5 Ahol transzformátorok lényeges részét képezik jelen bekezdésben megkövetelt villamos táprendszernek, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az ellátás ugyanolyan folytonosságát, mint ami ebben a bekezdésben van előírva.

2.1 Egy főüzemi villamos világítási rendszer szolgáltasson világítást mindenütt a hajó azon részeiben, melyek rendes körülmények között az utasok vagy a személyzet számára hozzáférhetők és használhatók, ezt a főüzemi villamos energiaforrásról kell táplálni.

2.2 A főüzemi villamos világítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, a hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, a főüzemi kapcsolótáblát és a főüzemi világítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné a 42.2.1 és 42.2.2 vagy 43.2.1, 43.2.2. és 43.2.3 szabályokban megkövetelt vészvilágítási rendszert.

2.3 A vészvilágítási rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, a vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát befogadó terekben bekövetkezett tűz vagy kár ne tegye működésképtelenné az e szabályban megkövetelt főüzemi villamos világítási rendszert.

3 A főüzemi kapcsolótáblát úgy kell elhelyezni a főüzemi áramfejlesztő állomáshoz képest, hogy, amennyire kivitelezhető, a rendes villamos tápot csak az egy térben bekövetkező tűz vagy egyéb kár befolyásolhassa. Egy elkerített környezeti terület a főüzemi kapcsolótábla részére, mint amit a tér fő határain belül elhelyezkedő gépüzemi vezérlőhelyiség nyújthat, nem tekintendő úgy, mint ami elválasztja a kapcsolótáblákat a generátoroktól.

4 Ahol a főüzemi áramfejlesztő gépcsoportok összes beépítet villamos teljesítménye meghaladja a 3 MW-ot, a főüzemi síneket legalább két részre kell felosztani, amik rendes körülmények között levehető kapcsolatokkal vagy más jóváhagyott eszközökkel vannak összekötve; amennyire kivitelezhető, az áramfejlesztő gépcsoportok és minden egyéb kettőzött berendezés összekötéseit egyenlően kell felosztani a részek között. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű elrendezéseket lehet engedélyezni.

5 Az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók:

.1 az 1-től 3-ig terjedő bekezdéseken kívül, feleljenek meg a következőknek:

.1.1 ahol a főüzemi villamos energia forrás szükséges a hajó propulziójához és kormányzásához, a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a propulzióhoz és kormányzáshoz és a hajó biztonságának biztosításához szükséges villamos táp maradjon fenntartva, vagy azonnal álljon helyre az üzemben lévő generátorok bármelyikének elvesztése esetén;

.1.2 terhelés leválasztó, vagy más hasonló elrendezéseket kell létesíteni az e szabály szerint szükséges generátorok tartós túlterhelés elleni védelméhez;

.1.3 ahol a főüzemi villamos energia forrás szükséges a hajó propulziójához, a fő sínt legalább két részre kell felosztani, melyek rendes körülmények között megszakítók vagy más jóváhagyott eszközökkel legyenek összekötve; amennyire kivitelezhető, a generátor gépcsoportok és más kettőzött berendezések kapcsolatait szintén egyenlően kell felosztani a részek között; és

.2 nem kell megfeleljenek a 4. bekezdésnek."

42. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás személyhajókon

(E szabály 2.6.1 és 4.2 bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1.1 Egy önálló vészüzemi villamos energiaforrást kell biztosítani.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, átmeneti vészüzemi energiaforrást, vészüzemi kapcsolótáblát és vészvilágítási kapcsolótáblát a legfelső folyamatos fedélzet felett kell elhelyezni, és azok legyenek könnyen hozzáférhetőek a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzátartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a főüzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

1.4 Feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a független vészüzemi működés minden körülmények közötti megóvására, a vészüzemi generátor kivételesen és rövid időszakokra felhasználható nem-vészüzemi áramkörök táplálására.

2 A rendelkezésre álló villamos energia legyen elegendő az összes olyan szolgáltatás táplálására, ami vészhelyzetben létfontosságú a biztonsághoz, kellő figyelmet fordítva az olyan szolgáltatásokra, melyeket szükséges lehet egyidejűleg működtetni. A vészüzemi villamos energiaforrás legyen képes, figyelembe véve az indítóáramokat és bizonyos terhelések átmeneti természetét, egyidejűleg táplálni legalább az alábbi szolgáltatásokat a továbbiakban előírt időtartamokra, amennyiben azok a működésükhöz villamos energiától függenek:

2.1 36 óra időtartamra vészvilágítás:

.1 minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint;

.2 a gyülekező és beszállóhelyekhez vezető folyosókban, lépcsőházakban és kijáratokban, a III/11.5 szabály követelményei szerint;

.3 minden szolgálati és lakótéri folyosóban, lépcsőházban és kijáratban, személyfelvonó fülkékben;

.4 a gépterekben és főüzemi generátor helyiségekben, beleértve azok vezérlőállásait;

.5 minden vezérlőállásban, géptéri vezérlőhelyiségben és minden főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.6 minden tűzoltó-felszerelés tárlóhelynél; .7 a kormányberendezésnél; és

.8 a tűzoltószivattyúnál, sprinkler szivattyúnál és a 2.4 bekezdésben hivatkozott vészüzemi fenékszivattyúnál és ezek motorjai indítóhelyeinél.

2.2 36 órás időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzése tárgyú Nemzetközi Szabályzat által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák; és

.2 az 1995. február 1-én vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádió-berendezés; és ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/ 10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádió-berendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás (szatellit adó-vevő készülék); és

.2.3 a IV/10.2.1, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádió-berendezés.

2.3 36 órás időtartamra:

.1 vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.2 az V/12 szabályban megkövetelt hajóba beépített navigációs berendezés; ahol az ilyen rendelkezés ésszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 5.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajók esetében;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet;

kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 36 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.4 36 órás időtartamra:

.1 a II-2/4.3. 1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike;

.2 az automatikus sprinkler szivattyú, és

.3 a vészüzemi fenékszivattyú és a villamos hajtású, távvezérlésű fenékszelepek működtetéséhez létfontosságú minden berendezés.

2.5 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ha azon szabály szerint követelmény az ilyen táplálása.

2.6 Félórás időtartamra:

.1 a 15. szabály szerint gépi hajtásúnak megkövetelt minden vízmentes ajtó, kijelzőikkel és figyelmeztető jelzéseikkel együtt;

.2 a vészüzemi intézkedések a felvonófülkék fedélzetszintre hozásához a személyek meneküléséhez. Vészhelyzetben a személyfelvonó fülkéket egymás után, lehet fedélzetszintre hozni.

2.7 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1 - 2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3. A vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a villamos táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, és automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra. Az automatikus indító rendszer és az erőgép jellemzői olyanok legyenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vészüzemi generátor olyan gyorsan vegye fel teljes névleges terhelését, amilyen gyorsan és biztonságosan lehet, de legfeljebb 45 mp alatt; kivéve, ha a vész-üzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan kapcsoljon fel a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra:

Kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer.

3.4 Az 1998. július l-e után épített hajókon, ahol a propulzió helyreállításához villamos energia szükséges, a kapacitás legyen elég a hajó propulziójának helyreállításához más gépekkel együtt, az esetnek megfelelően, a holt hajó állapotból a kimaradás után 30 percen belül.

4 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátortelepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütési idő alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültsége felett vagy alatt 12%-kon belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

4.1 Fél óráig:

.1 a 2.1 és 2.2 bekezdésekben megkövetelt világítás;

.2 a 2.3.l, 2.3.3 és 2.3.4 bekezdésekben megkövetelt minden szolgáltatás, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak az előírt időtartamra egy független tápja van egy akkumulátortelepről, ami megfelelően van elhelyezve vészhelyzetben történő használathoz.

4.2 Energia a vízmentes ajtók működtetéséhez, a 15.7.3.3 szabály követelményei szerint, de nem szükségszerűen az összest egyidejűleg, kivéve, ha egy független ideiglenes tárolt energiaforrás van hozzárendelve. Energia a 15.7.2 szabályban megkövetelt vezérlő, jelző és riasztó áramkörökhöz, fél órára.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha az hátrányos lenne a vészüzemi kapcsolótábla működésére.

5.3 Az e szabálynak megfelelően felszerelt semmilyen akkumulátort sem szabad ugyanabba a térbe beépíteni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblánál vagy a gépüzemi vezérlőhelyiségben egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.1.3 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást képező akkumulátor kisütés alatt áll.

5.4 A vészüzemi kapcsolótáblát rendes üzemben a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy összekötő tápvezetékkel, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túláram és rövidzár ellen, és amit automatikusan kell lekapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén. Ahol a rendszer visszatáplálásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket a vészüzemi kapcsolótáblánál is védeni kell legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás gyors rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges automatikusan lekapcsolni a nem-vészüzemi áramköröket a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy energia álljon rendelkezésre a vészüzemi áramkörökhöz.

6 A vészüzemi generátort és erőgépét, valamint minden vészüzemi akkumulátortelepet úgy kell megszerkeszteni és kialakítani, ami biztosítja, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel fognak működni, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor bármelyik oldalra 22.5°-ig megdől, vagy amikor előre vagy hátra irányban 10°-ig megdől, vagy e határokon belül bármilyen szög kombinációban.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzem időszakos próbáihoz, és ezek foglalják magukban az automatikus indító berendezések próbáit is.

42-1. Szabály

Kiegészítő vészvilágítás ro-ro személyhajókon

(Ez a szabály a II-2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkező minden személyhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 1989. október 22-e előtt épített hajókra ez a szabály legkésőbb 1990. október 22-étől vonatkozik.)

l 42.2 szabályban megkövetelt vészvilágításokon kívül, minden személyhajó, mely a II-2/3 szabály meghatározásai szerinti ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkezik:

.1 minden közös utasteret és folyosót el kell látni kiegészítő villamos világítással, ami legalább 3 órán át képes működni, amikor minden más villamos energiaforrás meghibásodott és minden dőlési helyzetben. A szolgáltatott megvilágítás olyan legyen, hogy a menekülési eszközök megközelítése könnyen látható legyen. A kiegészítő világítás energiaforrása a világítóegységekén belül elhelyezett akkumulátorokból álljon, melyek folyamatosan töltés alatt állnak, ahol megvalósítható, a vészüzemi kapcsolótábláról. Vagylagosan az Igazgatás elfogadhat bármilyen más világítási eszközt, ami legalább ugyanolyan hatékony. A kiegészítő világítás olyan legyen, hogy a lámpa bármilyen meghibásodása azonnal nyilvánvaló legyen. Minden beszerelt akkumulátort időközönként cserélni kell, figyelemmel a megadott élettartamra az olyan környezeti viszonyok mellett, amiknek üzem közben ki vannak téve; és

.2 egy hordozható feltölthető akkumulátorral működő lámpát kell elhelyezni minden személyzeti térben, folyosón, pihenő térben és minden munkavégzési helyiségben, amiben rendes körülmények között tartózkodnak, kivéve, ha az .1 bekezdésben megkövetelt kiegészítő vészvilágítás van beépítve.

43. Szabály

Vészüzemi villamos energiaforrás teherhajókon

1.1 Egy független vészüzemi villamos energiaforrást kell létesíteni.

1.2 A vészüzemi villamos energiaforrás, a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, vészüzemi kapcsolótábla és vészvilágítási kapcsolótábla a legfelső folytonos fedélzet felett legyen elhelyezve, és legyen könnyen hozzáférhető a nyílt fedélzetről. Ezek nem helyezhetők el az ütközési válaszfal előtt, kivéve, ahol az Igazgatás megengedi kivételes körülmények között.

1.3 A vészüzemi villamos energiaforrás és a hozzátartozó áramátalakító berendezés, ha van, az átmeneti vészüzemi energiaforrás, a vészüzemi kapcsolótábla és a vészvilágítási kapcsolótábla elhelyezése a főüzemi villamos energiaforráshoz, hozzátartozó áramátalakító berendezéshez, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblához képest olyan legyen, ami az Igazgatás megelégedésére biztosítja, hogy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, és a főüzemi kapcsolótáblát befogadó vagy egyéb A kategóriájú géptérben bekövetkező tűz vagy kár ne zavarja a vészüzemi villamos energiaellátást, vezérlést és elosztást. Amennyire kivitelezhető, a vészüzemi villamos energiaforrást, a hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, az átmeneti vészüzemi villamos energiaforrást és a vészüzemi kapcsolótáblát befogadó tér ne legyen szomszédos az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi villamos energiaforrást, hozzátartozó áramátalakító berendezést, ha van, vagy a fő-üzemi kapcsolótáblát befogadó terek határolóival.

1.4 Feltéve, hogy megfelelő intézkedések történtek a független vészüzemi működés minden körülmények közötti megóvására, a vészüzemi generátor kivételesen és rövid időszakokra felhasználható nem-vészüzemi áramkörök táplálására.

2 A rendelkezésre álló villamos energia legyen elegendő az összes olyan szolgáltatástáplálására, ami vészhelyzetben létfontosságú a biztonsághoz, kellő figyelmet fordítva az olyan szolgáltatásokra, melyeket szükséges lehet egyidejűleg működtetni. A vészüzemi villamos energiaforrás legyen képes, figyelembe véve az indítóáramokat és bizonyos terhelések átmeneti természetét, egyidejűleg táplálni legalább az alábbi szolgáltatásokat a továbbiakban előírt időtartamokra, amennyiben azok a működésükhöz villamos energiától függenek:

2.1 3 óra időtartamra vészvilágítás minden gyülekező és beszállóhelyen és az oldalakon kívül, a III/11.4 és III/15.7 szabályok követelményei szerint.

2.2 18 óra idő tartamra vészvilágítás:

.1 minden szolgálati és lakótéri folyosón, lépcsőházban és kijáratnál, személyfelvonó fülkékben és személyfelvonó aknákban;

.2 a gépterekben és főüzemi generátor állomásoknál, beleértve azok vezérlőhelyeit;

.3 minden vezérlőállásban, gépüzemi vezérlőhelyiségekben és mindegyik főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblánál;

.4 minden tűzoltó-felszerelés tárlóhelyen;

.5 a kormányberendezésnél; és

.6 a 2.5 bekezdésben hivatkozott tűzoltószivattyúnál, a sprinkler szivattyúnál, ha van, és a vészüzemi fenékszivattyúnál, ha van, és azok motorjainak indítóhelyeinél.

2.3 18 óra időtartamra:

.1 a hatályos Tengeri összeütközések megelőzésének Nemzetközi Szabályai által megkövetelt hajózási lámpák és egyéb lámpák;

.2 az 1995. február 1-én vagy az után épült hajókon a IV/7.1.1 és IV/7.1.2 szabályban megkövetelt VHF rádió-berendezés; és, ha vonatkozik:

.2.1 a IV/9.1.1, IV/9.1.2, IV/10.1.2 és IV/10.1.3 szabályokban megkövetelt MF rádió-berendezés;

.2.2 a IV/10.1.1 szabályban megkövetelt hajó földi-állomás; és

.2.3 a IV/10.2.l, IV/10.2.2 és IV/11.1 szabályokban megkövetelt MF/HF rádió-berendezés.

2.4 18 óra időtartamra:

.1 egy vészhelyzetben szükséges minden belső kommunikációs berendezés;

.2 az V/12 szabályban megkövetelt hajóba beépített navigációs berendezés; ahol az ilyen rendelkezés ésszerűtlen vagy kivitelezhetetlen, az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 5.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajók esetében;

.3 a tűzészlelő és tűzriadó rendszer, és a tűzajtó rögzítő és kioldó rendszer, és

.4 a nappali jelzőlámpa szakaszos működéséhez, a hajókürt, a kézi működtetésű hívási pontok, és

minden belső jelzés, ami vészhelyzetben szükséges lehet;

kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápja van a 18 órás időtartamra egy vészhelyzetben történő használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátorról.

2.5 36 órás időtartamra a II-2/4.3.1 és 4.3.3 szabályban megkövetelt tűzoltószivattyúk egyike, ha energiaforrása tekintetében a vészüzemi generátortól függ.

2.6.1 A 29.14 szabályban megkövetelt időtartamra a kormányberendezés, ahol azt a nevezett szabály szerint kell táplálni.

2.6.2 A rendszeresen rövid tartamú utakon foglalkoztatott hajónál, ha az Igazgatás megbizonyosodott, hogy kellő fokú biztonságot lehetne elérni, elfogadhat rövidebb időtartamot is, mint a 2.1-2.5 bekezdésekben előírt 36 óra, de 12 óránál nem kevesebbet.

3 vészüzemi villamos energiaforrás lehet egy generátor vagy egy akkumulátortelep, ami megfelel a következőknek:

3.1 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor:

.1 azt hajtsa egy alkalmas erőgép, független tüzelőanyag ellátással, melynek lobbanáspontja (zárt tégelyes próba) legalább 43 °C;

.2 induljon automatikusan, amikor a táp kimarad a főüzemi villamos energiaforrásról, kivéve, ha van a 3.1.3 bekezdésnek megfelelően egy átmeneti villamos energiaforrás; ahol a vészüzemi generátor automatikusan indul, automatikusan kapcsolódjon rá a vészüzemi kapcsolótáblára; a 4. bekezdésben hivatkozott szolgáltatások ekkor automatikusan váltsanak át a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoportra; és kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer; és

.3 legyen ellátva a 4. bekezdés szerinti átmeneti villamos energiaforrással, kivéve, ha van egy vészüzemi generátor, ami képes táplálni az abban a bekezdésben említett szolgáltatásokat, és képes automatikusan indulni és a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 45 mp-en belül vinni a szükséges terhelést.

3.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy akkumulátortelep, az legyen képes:

.1 újratöltés nélkül vinni a villamos terhelést, miközben a kisütés tartama alatt fenntartja a telep feszültségét névleges feszültségének 12%-án belül afelett vagy alatt;

.2 automatikusan felkapcsol a vészüzemi kapcsolótáblára a főüzemi villamos energiaforrás kimaradása esetén; és

.3 azonnal táplálja legalább a 4. bekezdésben előírt szolgáltatásokat.

3.3 A 3.1.2 bekezdés következő rendelkezései nem vonatkoznak az 1994. október 1-én vagy az után épült hajókra:

Kivéve, ha a vészüzemi áramfejlesztő gépcsoport egy második független indító eszközzel van ellátva, a tárolt energia egyetlen forrását védeni kell annak kizárására, hogy azt teljesen lemerítse az automatikus indító rendszer.

3.4 Az 1998. július l-e után épített hajókon, ahol a propulzió helyreállításához villamos energia szükséges, a kapacitás legyen elég a hajó propulziójának helyreállításához más gépekkel együtt, az esetnek megfelelően, a holt hajó állapotból a kimaradás után 30 percen belül.

4 3.1.3 bekezdésben megkövetelt átmeneti villamos energiaforrás egy akkumulátortelepből álljon, a vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezve, ami annak újratöltése nélkül fog üzemelni, miközben a kisütés ideje alatt fenntartja a telep feszültségét annak névleges feszültsége felett vagy alatt 12%-kon belül, és elegendő kapacitással rendelkezik, és úgy van kialakítva, hogy bármelyik főüzemi villamos energiaforrás meghibásodása esetén automatikusan táplálja legalább a következő szolgáltatásokat, ha azok működésükhöz egy villamos energiaforrástól függnek:

.1 a 2.1, 2.2 és 2.3.1 bekezdésekben megkövetelt világítás. Erre az átmeneti fázisra a szükséges vészvilágítás, a géptér, lakótér és szolgálati terek tekintetében, szolgáltatható állandó jelleggel rögzített, egyedi, automatikusan feltöltődő, relével működtetett akkumulátoros lámpákkal; és

.2 a 2.4.1, 2.4.3 és 2.4.4 bekezdésekben megkövetelt szolgáltatások, kivéve, ha az ilyen szolgáltatásoknak független tápjuk van az előírt időre egy vészhelyzetben való használathoz megfelelően elhelyezett akkumulátortelepről.

5.1 A vészüzemi kapcsolótáblát a vészüzemi villamos energiaforráshoz a lehető legközelebb kell beépíteni.

5.2 Ahol a vészüzemi villamos energiaforrás egy generátor, a vészüzemi kapcsolótáblát ugyanabban a térben kell elhelyezni, kivéve, ha ez hátrányt okozna a vészüzemi kapcsolótábla működésében.

5.3 Az e szabály szerint felszerelt akkumulátor nem lehet ugyanabban a térben elhelyezni, mint ahol a vészüzemi kapcsolótábla van. A főüzemi kapcsolótáblán megfelelő helyen egy kijelzőt kell felszerelni annak jelzésére, amikor vagy a vészüzemi villamos energiaforrást, vagy a 3.2 vagy 4. bekezdésben hivatkozott átmeneti villamos energiaforrást képező akkumulátorok kisütés alatt vannak.

5.4 Rendes üzemben a vészüzemi kapcsolótáblát a főüzemi kapcsolótábláról kell táplálni egy Összekötő tápvezetéken keresztül, amit a főüzemi kapcsolótáblánál kellően védeni kell túlterhelés és rövidzár ellen, és aminek automatikusan kell szétkapcsolni a vészüzemi kapcsolótáblánál a főüzemi villamos energiaforrás kimaradásakor. Ahol a rendszer visszacsatolásos üzemre van kialakítva, az összekötő tápvezetéket is védeni kell a főüzemi kapcsolótáblánál legalább rövidzár ellen.

5.5 A vészüzemi villamos energiaforrás azonnali rendelkezésre állásának biztosítása érdekében intézkedéseket kell tenni, ahol szükséges, a nem-vészüzemi áramkörök automatikus lekapcsolására a vészüzemi kapcsolótábláról annak biztosítására, hogy a villamos energia automatikusan a vészüzemi áramkörök számára álljon rendelkezésre.

6 vészüzemi generátort és erőgépét, és a vészüzemi akkumulátort úgy kell megtervezni és elrendezni, hogy azok teljes névleges teljesítménnyel működjenek, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van, és amikor 22,5 fokig bármilyen szögben megdől, vagy amikor előre vagy hátra 10 fokig dől, vagy a szögek bármilyen kombinációjában a megadott határokon belül.

7 Intézkedéseket kell tenni a teljes vészüzemi rendszer időszakos próbáira, és az foglalja magában az automatikus indító berendezések próbáját is.

44. Szabály

Indító elrendezések vészüzemi generátor gépcsoportokhoz

1 A vészüzemi generátor gépcsoportok legyenek könnyen indíthatók hideg állapotban 0 °C hőmérsékleten. Amennyiben ez nem megvalósítható, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, az Igazgatás számára elfogadható intézkedéseket kell tenni a generátor gépcsoportok gyors indításának biztosítására.

2 Mindegyik automatikus indításra kialakított vészüzemi generátor gépcsoportot fel kell szerelni az Igazgatás által jóváhagyott indító készülékekkel, melyek tárolt energia kapacitása legalább három egymás utáni indításra legyen elég. Egy második energiaforrást kell létesíteni a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

2.1 Az 1994. október 1-én vagy az után épült hajók a 2. bekezdés második mondata helyett a következő követelményeket elégítsék ki:

A tárolt energia forrását védeni kell az automatikus indító rendszerek által történő kritikus lemerülés kizárására, kivéve, ha egy második független indító eszközt létesítenek. Ezen kívül egy második energiaforrást kell biztosítani a 30 percen belül történő további három indításhoz, kivéve, ha a kézi indítás hatékonysága bebizonyítható.

3 A tárolt energiát mindenkor a következők szerint kell fenntartani:

.1 a villamos és hidraulikus indító rendszerekét a vészüzemi kapcsolótábláról kell fenntartani;

.2 a sűrített levegős indító rendszerek fenntarthatók a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő palackokról egy megfelelő visszacsapó szelepen keresztül, vagy egy vészüzemi légkompresszorról, amit, ha villamos hajtású, a vészüzemi kapcsolótábláról kell táplálni;

.3 mindezeket az indító, töltő és energiatároló eszközöket a vészüzemi generátor térben kell elhelyezni; ezek az eszközök nem használhatók semmilyen más célra, mint a vészüzemi generátor gépcsoport működtetése. Ez nem zárja ki a vészüzemi generátor gépcsoport indítólevegő palackjának töltését a főüzemi vagy segédüzemi sűrített levegő rendszerről a vészüzemi generátor térben elhelyezett visszacsapó szelepen keresztül.

4.1 Ahol nincs szükség automatikus indításra, megengedhető a kézi indítás, mint kézi forgatókaros indítás, inercia indítók, kézi töltésű hidraulikus akkumulátorok, vagy robbanó patronok, ahol azok hatékonysága bizonyítható.

4.2 Amikor nem kivitelezhető a kézi indítás, a 2. és 3. bekezdés követelményeinek kell eleget tenni, azzal a kivétellel, hogy az indítás lehet kézzel kezdeményezhető.

45. Szabály

Óvintézkedések áramütés, tűz és egyéb villamos eredetű veszélyek ellen

1.1 A villamos gépek vagy berendezések látható részeit, melyek nem arra vannak szánva, hogy feszültség alatt álljanak, de amelyek hibaállapotban feszültség alá kerülhetnek, földelni kell, kivéve, ha a gépek vagy berendezések:

.1 50 V egyenáramot, vagy a vezetők közötti 50 V effektív feszültséget nem meghaladó tápot kapnak; autó-transzformátorokat nem lehet használni e feszültség elérésének céljára, vagy

.2 csak egyetlen fogyasztó készüléket tápláló biztonsági szigetelő transzformátorról kapnak 250 V-ot nem meghaladó tápot; vagy

.3 a kettős szigetelés elvének megfelelően vannak szerkesztve.

1.2 Az Igazgatás járulékos óvintézkedéseket követelhet meg a zárt vagy rendkívül nyirkos helyiségekben használt hordozható villamos készülékekre, ahol a vezetőképesség miatt különösen nagy veszély áll fenn.

1.3 Minden villamos készüléket úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy ne okozzon balesetet, amikor a szokásos módon kezelik vagy érintik.

2 A főüzemi és vészüzemi kapcsolótáblákat úgy kell elrendezni, hogy könnyű hozzáférést adjanak a készülékekhez és berendezésekhez, ahogy szükséges lehet, a személyzet veszélyeztetése nélkül. A kapcsolótáblák oldalait és hátsó részét, és ahol szükséges, a homlokoldalát megfelelően védeni kell. Szabadon álló feszültség alatti részeket, melyek földhöz viszonyított feszültsége meghaladja az Igazgatás által előírt feszültséget, nem szabad beépíteni az ilyen kapcsolótáblák homlokoldalába. Ahol szükséges, nem-vezető szőnyegeket vagy rácsokat kell elhelyezni a kapcsolótábla elején és hátulján.

3.1 A hajótest visszavezetéses elosztó rendszert semmilyen célra sem szabad használni tartályhajón, vagy erőátvitelre, fűrésre vagy világításra bármilyen egyéb 1.600 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajón.

3.2 A 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett a következők használatát:

.1 ráadott áramos katódos védő rendszerek;

.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek; vagy

.3 szigetelési szint figyelő készülékek, azzal a feltétellel, hogy a keringő áram a legkedvezőtlenebb feltételek mellett sem haladja meg a 30 mA értéket.

3.2-1 Az 1994. október 1-én és az után épült hajóknál a 3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a korlátozott és helyileg földelt rendszerek használatát, azzal a feltétellel, hogy minden lehetséges eredő áram nem folyik át közvetlen semmilyen veszélyes téren.

3.3 Ahol hajótest visszavezetéses rendszert használnak, minden végső áramköri elágazás, vagyis az utolsó védőkészülék után felszerelt minden áramkör kétvezetékes legyen, és az Igazgatás megelégedésére külön óvintézkedéseket kell tenni.

4.1 Tartályhajókon nem lehet földelt elosztórendszereket használni. Az igazgatás kivételesen megengedheti egy tartályhajón a 3..000 V (vezeték-vezeték) és nagyobb feszültségű erőátviteli hálózat semleges vezetékének földelését azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

4.2 Amikor egy, akár elsődleges, akár másodlagos, elosztórendszert földelő csatlakozás nélkül használnak erőátvitel, fűtés vagy világítás céljára, a földszigetelés szintjének folyamatos figyelésére és rendkívül alacsony szigetelési értékek esetén hang- vagy vizuális jelzés adására képes készüléket kell beépíteni.

4.3 Az 1994. október 1-én vagy az után épített hajók, a 4,1 bekezdés rendelkezései helyett, feleljenek meg a következő követelményeknek:

.1 A. 4.3.2 bekezdés szerinti engedély kivételével, tartályhajón nem szabad földelt elosztó rendszert használni.

.2 A 4.3.1 bekezdés követelményei nem zárják ki a lényegében biztonságos, földelt áramkörök használatát és ezen kívül, az Igazgatás által jóváhagyott feltételek mellett, a következő földelt rendszerek használatát:

.2.1 táppal ellátott vezérlő áramkörök és műszerezési áramkörök, ahol műszaki vagy biztonsági okok kizárják a föld csatlakozás nélküli rendszer használatát, azzal a feltétellel, hogy a hajótestben az áram legfeljebb 5 A-re van korlátozva rendes üzemi és hibaállapotban egyaránt; vagy

.2.2 korlátozott és helyileg földelt rendszerek, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren; vagy

.2.3 1000 V és nagyobb effektív feszültség (vonal-vonal) értékű váltakozó áramú erőátviteli hálózatok, azzal a feltétellel, hogy semmilyen lehetséges eredő áram nem folyik keresztül közvetlenül semmilyen veszélyes téren.

5.1 Az Igazgatás által engedélyezett különleges körülmények kivételével, minden kábel burkolat és árnyékolás villamosán folytonos és földelt legyen.

5.2 A berendezésen kívüli lévő minden villamos kábel és vezeték legalább lángterjedést késleltető típusú legyen, és úgy legyen beépítve, hogy az ne rontsa eredeti lángterjedés-késleltető tulajdonságait. Ahol bizonyos alkalmazásokhoz szükséges, az Igazgatás megengedheti különleges típusú kábelek használatát, mint rádiófrekvenciás kábelek, melyek nem felelnek meg a fentieknek.

5.3 A létfontosságú vagy vészüzemi erőátviteli, világítási, belső hírközlési vagy jelző kábeleket, amennyire lehet, konyhákat, mosodákat, A kategóriájú géptereket és azok házait, valamint egyéb erősén tűzveszélyes tereket elkerülve kell vezetni. Ro-ro személyhajókon, az 1998. július 1-én vagy az után beépített vészhelyzeti riadó és hangosbeszélő rendszerek kábelezése az Igazgatás által jóváhagyott legyen, figyelembe véve a Szervezet által kidolgozott ajánlásokat.* A tűzoltószivattyúkat a vészüzemi kapcsolótáblával összekötő kábelek tűzálló típusúak legyenek, ahol erősen tűzveszélyes területeken vezetnek keresztül. Ahol kivitelezhető, minden ilyen kábelt úgy kell vezetni, hogy kizárt legyen azok üzemképtelenné válása a válaszfalak felmelegedése miatt, amit egy szomszédos térben keletkezett tűz okozhat.

5.4 Ahol azok a kábelek, melyek veszélyes terekben vannak beépítve, tűz- vagy robbanásveszélyt okozhatnak az ilyen területeken bekövetkező villamos meghibásodás esetén, az Igazgatás megelégedésére különleges óvintézkedéseket kell tenni az ilyen veszélyek ellen.

5.5 A kábeleket és vezetékeket úgy kell beépíteni, hogy elkerüljék a súrlódást vagy egyéb sérülést.

5.6 Minden vezetőben úgy kell kialakítani a végződéseket és a kötéseket, hogy megmaradjanak a kábel eredeti villamos, mechanikus, tűzgátló és, ahol szükséges, tűzálló tulajdonságai.

6.1 Minden önálló áramkört védeni kell rövidzár és túlterhelés ellen, kivéve, ahol a 29. és 30. szabály megengedi, vagy ahol az Igazgatás kivételesen másként engedélyezheti.

6.2 Az egyes áramkörök túlterhelésvédő készülékeinek névleges vagy megfelelő beállítását állandó jelleggel fel kell tüntetni a védőkészülék helyénél.

7 A világítási szerelvényeket úgy kell elrendezni, hogy meggátolja az olyan hőmérsékletemelkedéseket, amik károsíthatják a kábeleket és vezetékezést, és meggátolja a környező anyagok túlmelegedését.

8 A szénraktárban vagy rakománytérben végződő minden világítási és erőátviteli áramkört a téren kívül felszerelt többsarkú kapcsolóval kell ellátni az ilyen áramkörök megszakításához.

9.1 Az akkumulátortelepeket megfelelő házakkal kell ellátni, és az elsődlegesen azok befogadására használt rekeszeket megfelelően kell megépíteni és hatékonyan szellőztetni.

9.2 Villamos vagy egyéb berendezés, ami gyulladás vagy gyúlékony gőzök forrását képezheti, nem engedhető meg ezekben a rekeszekben, kivéve, ahogy a 10. bekezdésben van megengedve.

9.3 Akkumulátortelepek nem helyezhetők el alvó helyiségekben, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére hermetikusan vannak elzárva.

10 Nem lehet villamos berendezést beépíteni semmilyen térbe, ahol gyúlékony keverékek gyűlhetnek össze, beleértve a tartályhajókon lévőket, vagy elsődlegesen akkumulátortelepek számára kijelölt rekeszekben, festékraktárakban, acetilén raktárakban vagy hasonló terekben, kivéve, ha az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az ilyen berendezés:

.1 üzemi célokra létfontosságú;

.2 olyan típusú, hogy nem fogja meggyújtani az adott keveréket;

.3 megfelelő az adott térhez; és

.4 megfelelően bizonylatolt a biztonságos használathoz a porokban, gőzökben vagy gázokban, melyek valószínűleg előfordulhatnak.

*Lásd a Szervezet által a vészhelyzeti riadó és hangosbeszélő rendszerek kábelezésére kidolgozandó ajánlásokat.

11 Személyhajókon az elosztó rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a II-2/3.9 szabályban meghatározott bármelyik függőleges fő zónában keletkezett tűz ne akadályozza a biztonsághoz szükséges szolgáltatásokat bármely más ilyen zónában. Nem kell kielégíteni ezt a követelményt, ha a bármelyik ilyen zónán keresztül haladó vészüzemi tápvezetékek függőlegesen és vízszintesen a gyakorlatilag lehető legtávolabb vannak elválasztva egymástól.

E. RÉSZ

IDŐSZAKOSAN FELÜGYELET NÉLKÜLI GÉPTEREKRE VONATKOZÓ JÁRULÉKOS KÖVETELMÉNYEK

(Az E. rész teherhajókra vonatkozik, azzal a kivétellel, hogy az 54. szabály személyhajókra vonatkozik.)

46. Szabály

Általános rendelkezések

1 Az elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy a hajó biztonsága minden hajózási körülmény esetén, beleértve a manőverezést is, egyenértékűek a személyzettel ellátott gépterű hajókéval.

2 Az Igazgatás megelégedésére intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a berendezés megbízható módon működjön, és hogy intézkedések történjenek a rendszeres ellenőrzésre és rutin próbákra a folyamatos, megbízható működés biztosítása érdekében.

3 Minden hajót el kell látni, az Igazgatás megelégedésére, az időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel történő üzemelésre való alkalmasságának dokumentált bizonyítékával.

47. Szabály

Tűzvédelmi óvintézkedések

1 Eszközöket kell létesíteni a tüzek korai stádiumban történő észlelésére és riadójelzés adására:

.1 kazán táplevegő házakban és füstjáratokban (felszálló ágak); és

.2 propulziós gépek öblítő levegő járataiban,

kivéve, ha az Igazgatás egy adott esetben azt szükségtelennek találja.

2 A 2250 kW és nagyobb teljesítményű, vagy 300 mm-nél nagyobb hengerfuratú belső égésű motorokat el kell látni forgattyúház olajpára észlelőkkel, vagy motorcsapágyhőmérséklet figyelőkkel vagy egyenértékű készülékekkel.

48. Szabály

Elárasztás elleni védelem

1 Az időszakosan felügyelet nélküli gépterekben a fenékvíz kutakat úgy kell elhelyezni, és folyamatosan figyelni, hogy az észlelje a folyadékok felgyülemlését rendes oldalirányú és hosszirányú dőlési szögek mellett, és legyenek elég nagyok ahhoz, hogy a felügyelet nélküli időszak alatt könnyen befogadják a rendes elfolyásokat.

2 Ahol a fenékvíz szivattyúk automatikusan indíthatók, eszközöket kell létesíteni annak jelzésére, amikor a folyadék beáramlás nagyobb, mint a szivattyú teljesítménye, vagy amikor a szivattyú a rendes körülmények között várhatónál gyakrabban működik. Ilyen esetekben kisebb fenékvíz kutakat lehet engedélyezni, hogy egy ésszerű időt fedjenek le. Ahol automatikus vezérlésű fenékvíz szivattyúk vannak, külön figyelmet kell fordítani az. olajszennyezés megelőzési követelményekre.

3 A tengervízszívás, vízvonal alatti kihajózó nyílás, vagy fenékvíz injektor rendszer szelepei vezérléseinek helyét úgy kell telepíteni, hogy az elegendő időt engedjen a működtetésre a víznek a térbe történő beáramlása esetén, figyelembe véve azt az időt, amire feltehetően szükség van az ilyen vezérlések eléréséhez és működtetéséhez. Amennyiben az a szint, ameddig a tér elárasztódhat a hajó teljes terhelésű állapotában, megkívánja, úgy intézkedéseket kell tenni a vezérlések ilyen szint felett történő vezérlésére.

49. Szabály

Propulziós gépek vezérlése a navigációs hídról

l A hajócsavar sebessége, tolóerejének iránya, és amennyiben vonatkozik, állásszöge minden hajózási körülmény között, beleértve a manőverezést is, legyen teljes mértékben vezérelhető a navigációs hídról

1.1 Az ilyen távvezérlést mindegyik független hajócsavarra egyetlen vezérlő készülékkel kell végezni, minden hozzátartozó szolgáltatás automatikus elvégzésével együtt, beleértve, ahol szükséges, a propulziós gépezet túlterhelése megelőzésének eszközeit is.

1.2 A főüzemi propulziós gépet el kell látni egy vészhelyzeti leállító készülékkel a navigációs hídon, ami legyen független a navigációs hídi vezérlő rendszertől.

2 A navigációs hídról adott propulziós gépparancsokat jelezni kell a főüzemi gépvezérlő helyiségben, vagy a propulziós gépvezérlő állásban, az esetnek megfelelően.

3 A propulziós gép vezérlése egyszerre csak egy helyről legyen lehetséges; az ilyen helyeken megengedettek az összekapcsolt vezérlőállások. Mindegyik helyen legyen egy kijelző, ami mutatja, hogy melyik hely vezérli a propulziós gépet. A vezérlés átadása a navigációs híd és gépterek között csak a főüzemi géptérben, vagy a főüzemi gépvezérlő helyiségben legyen lehetséges. A rendszer foglaljon magában eszközöket a hajtó tolóerő jelentős változtatásának megakadályozására, amikor a vezérlést az egyik helyről átadják egy másikra.

4 Legyen lehetőség a hajó üzemeltetéséhez létfontosságú, összes gép helyi állásból történő vezérlésére, még abban az esetben is, amikor meghibásodás történik az automatikus vagy távvezérlő rendszerek bármelyik részében.

5 Az automatikus távvezérlő rendszerek konstrukciója olyan legyen, hogy annak meghibásodása esetén riasztást adjon. Kivéve, ha az Igazgatás kivihetetlennek tartja, a hajócsavar előre beállított sebességét és tolóerő irányát fenn kell tartani, amíg működésbe lép a helyi vezérlés.

6 A navigációs hídon kijelzőket kell felszerelni a kővetkezőhöz:

.1 hajócsavar sebesség és forgásirány a merevszárnyú hajócsavarok esetében; vagy

.2 hajócsavar sebesség és szárny szögállás a változtatható szárnyállású hajócsavarok esetében.

7 Az egymást követő automatikus indítások számát, melyek nem eredményeznek indítást, korlátozni kell az elegendő indítólevegő nyomás megóvása végett. Riasztást kell beépíteni az olyan szintre beállított indítólevegő nyomás jelzésére, ami még mindig megengedi a propulziós gépezet indítási műveleteit.

50. Szabály

Hírközlés

Megbízható hang-hírközlési eszközöket kell létesíteni a főüzemi gépvezérlő helyiség vagy propulziós gépezet vezérlőállás, az esetnek megfelelően, a navigációs híd és a géptisztek lakótere között.

51. Szabály

Riasztó rendszer

l Riasztó rendszert kell létesíteni minden figyelmet igénylő meghibásodás jelzésére és az:

.1 legyen képes megszólaltatni egy riasztó hangjelzést a főüzemi gépvezérlő helyiségben vagy a propulziós gépezet vezérlőállásában, és minden egyes riasztási funkció vizuális kijelzésére egy megfelelő helyen;

.2 legyen kapcsolata a géptisztek közös helyiségeihez és egy választókapcsolón keresztül mindegyik géptiszti kabinhoz, hogy összeköttetést biztosítson a nevezett kabinok közül legalább egyhez. Az Igazgatások engedélyezhetnek egyenértékű megoldásokat;

.3 hozzon működésbe hang- és vizuális riasztást a navigációs hídon minden olyan helyzethez, ami az őrségben lévő tiszt figyelmét vagy intézkedését igényli,

.4 amennyire kivitelezhető, a meghibásodás-mentesség alapján legyen szerkesztve, és

.5 hozza működésbe a 38. szabályban megkövetelt géptiszti riasztást, amennyiben egy riasztás egy korlátozott időn belül nem kapott figyelmet helyileg.

2.1 A riasztó rendszer kapjon folyamatos tápot és legyen benne automatikus átváltás egy készenléti energiatápra a rendes tápellátás kimaradásának esetére.

2.2 A riasztó rendszer rendes energiatápjának kimaradását riasztással kell jelezni.

3.1 A riasztó rendszer legyen képes egyidejűleg egynél több meghibásodás kijelzésére és bármilyen riasztás nyugtázása ne tiltson le semmilyen más riasztást.

3.2 Az 1. bekezdésben hivatkozott helyen bármilyen riasztási állapot nyugtázása legyen kijelezve azokon a helyeken, ahol az jelentkezett. A riasztásokat nyugtázásukig kell fenntartani és az egyedi riasztások vizuális kijelzése a hiba elhárításáig maradjon meg, amikor a riasztó rendszer automatikusan visszaáll a rendes üzemi állapotba.

52. Szabály

Biztonsági rendszerek

Biztonsági rendszert kell étesíteni annak biztosítására, hogy a gépek vagy kazán működésében bekövetkező súlyos működési hiba, ami azonnali veszélyt képez, kezdeményezze a berendezés azon részének automatikus leállítását, és hogy riasztást adjon. A propulziós rendszer automatikus leállítása nem hozható működésbe automatikusan, kivéve olyan esetekben, melyek súlyos veszélyhez, teljes üzemszünethez vagy robbanáshoz vezethetnek. Ahol eszközök vannak beépítve a főüzemi propulziós gépezet automatikus leállításának felülvezérléséhez, azok olyanok legyenek, hogy kizárják a szándékolatlan működést. Vizuális eszközöket kell biztosítani annak kijelzésére, hogy a felülvezérlés működésbe lépett.

55. Szabály

Gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

1 A gépekre, kazánokra és villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények elégítsék ki az Igazgatást és foglalják magukban legalább e szabály követelményeit.

2 A főüzemi villamos energiaforrás feleljen meg a következőknek:

2.1 Ahol a villamos energia rendes körülmények között egy generátorral táplálható, megfelelő terhelésleválasztó intézkedéseket kell tenni a propulzióhoz és kormányzáshoz, valamint a hajó biztonságához szükséges szolgáltatások teljességének biztosításához. Az üzemelő generátor kiesésének esetére intézkedéseket kell tenni a propulzió, a kormányzás, valamint a hajó biztonságának elegendő teljesítményű tartalék generátor automatikus indítására és a főüzemi kapcsolótáblára történő felkapcsolásához a fontos segédüzemi berendezések újraindításával, ahol szükséges, egymás utáni műveletekkel történő biztosításához. Az Igazgatás mellőzheti e követelmény alkalmazását az 1.600 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajóknál, ha azt gyakorlatilag kivihetetlennek tartja.

2.2 Amennyiben a villamos energiát rendes körülmények között egynél több generátor egyidejűleg párhuzamos üzemben szolgáltatja, intézkedéseket kell tenni, például helyi terhelésleválasztással, annak biztosítására, hogy e generátor gépcsoportok egyikének kiesése esetén a megmaradók túlterhelés nélkül üzemben maradjanak a propulzió és kormányzás, valamint a hajó biztonságának biztosításához.

3 Ahol tartalék gépekre van szükség a propulzióhoz elengedhetetlenül fontos egyéb segédüzemi gépekhez, automatikus átváltó készülékeket kell beépíteni.

4 Automatikus vezérlő és riasztó rendszerek

4.1 Olyan legyen a vezérlő rendszer, hogy a főüzemi propulziós gépi berendezés és segédüzemi gépi berendezéseinek működése a szükséges automatikus elrendezéseken keresztül biztosítva legyen.

4.2 Az automatikus átváltásról riasztást kell kiadni.

4.3 Az 51. szabálynak megfelelő riasztó rendszert kell létesíteni minden fontos nyomáshoz, hőmérséklethez és folyadékszinthez és egyéb fontos paraméterhez.

4.4 Egy központosított vezérlőállást kell kialakítani az bármilyen riasztás kijelzéséhez szükséges riasztótáblákkal és műszerezéssel.

5 Eszközöket kell létesíteni az indítólevegő szükséges nyomásának fenntartásához, ahol a főüzemi propulzióhoz belső égésű motorokat használnak.

54. Szabály

Személyhajókra vonatkozó különleges szempontok

Az Igazgatás külön vizsgálja a személyhajókat arra nézve, hogy azok gépterei lehetnek-e időszakosan felügyelet nélküliek, és ha igen, az e szabályokban előírtakon kívül szükség van-e járulékos követelményekre a rendes körülmények között személyzeti felügyelet alatt álló gépterekével egyenértékű biztonság eléréséhez.

II-2. FEJEZET

HAJÓÉPÍTÉS - TŰZVÉDELEM, TŰZÉSZLELÉS ÉS TŰZOLTÁS

A. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 Alkalmazás.

2 Alapelvek.

3 Fogalommeghatározások

4 Tűzoltószivattyúk, tűzoltó vezetékek tűzcsapok és tömlők

5 Beépített gázzal oltó rendszerek

6 Tűzoltó készülékek

7 Tűzoltó elrendezések gépterekben

8 Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

9 Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

10 Állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben

11 Különleges elrendezések gépterekben

12 Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek

13 Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek

13-1 Mintavevő füstdetektor rendszerek

14 Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben

15 Elrendezések olaj-üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz

16 Szellőző rendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók

17 Tűzoltó felszerelés

18 Vegyes tételek

19 Nemzetközi parti csatlakozó

20 Tűzvédelmi tervek és tűzoltási gyakorlatok

21 Tűzoltó készülékek könnyű hozzáférhetősége

22 Helyettesítők elfogadása

B. RÉSZ - SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

23 Szerkezet

24 Fő függőleges zónák és vízszintes zónák

25 Válaszfalak egy fő függőleges zónán belül

26 Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

27 Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

28 Menekülési eszközök

28-1 Menekülési utak ro-ro személyhajókori

29 Lépcsők és felvonók védelme lakó- és szolgálati terekben

30 Nyílások "A" osztályú térelválasztókban

31 Nyílások "B" osztályú térelválasztókban

32 Szellőző rendszerek

33 Ablakok és testablakok

34 Éghető anyagok korlátozott használata

35 Szerkezeti részletek

36 Beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerek és automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

37 Különleges kategóriájú terek védelme

38 Rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgálnak

38-1 Zárt és nyitott ro-ro rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtások céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló ro-ro rakományterek

39 Tűzoltó elrendezések rakományterekben

40 Tűzoltó járőrök, riasztás- és hangosbeszélő rendszerek

41 Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó külön követelmények

41-1 Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító hajók tűzbiztonsági szintjének növelése

41-2 Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító személy hajókra vonatkozó követelmények

C. RÉSZ - TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

42 Szerkezet

43 Válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül

44 Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága

45 Menekülési eszközök

46 Lépcsők és felvonóaknák védelme lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban

47 Ajtók tűzbiztos térelválasztókban

48 Szellőző rendszerek

49 Éghető anyagok korlátozott használata

50 Szerkezeti részletek

51 Intézkedések háztartási célú gáznemű tüzelőanyagokhoz

52 Tűzjelző és tűzriadó rendszerek, automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

53 Tűzvédelmi intézkedések rakományterekben

54 Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények

D. RÉSZ - TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

55 Alkalmazás

56 Terek elhelyezése és elválasztása

57 Szerkezet, válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül és szerkezeti részletek

58 Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága

59 Levegőztetés, átfúvatás, gázmentesítés és szellőzés

60 Rakománytartály védelem

61 Beépített fedélzeti haboltó rendszerek

62 Inertgáz rendszerek

63 Rakományszivattyú terek

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szabály

Alkalmazás

1.1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a fejezet azokra a hajókra vonatkozik, melyek gerincét 1998. július 1-én vagy az után fektették le, vagy voltak hasonló építési állapotban

1.2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés olyan állapotot jelent, amikor:

.1 az egy adott hajóval azonosítható építés kezdődik; és

.2 az adott hajó megkezdett összeszerelése legalább 50 tonnából, vagy az összes szerkezeti anyag becsült tömegének egy százalékából áll, amelyik a kevesebb.

1.3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektették, vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július l-jén vagy azután épített hajókat jelenti;

.3 a teherhajót, bármikor is épült, melyet személyhajóvá alakítanak át, úgy kell tekinteni, mint azon a napon épült hajót, melyen az ilyen átalakítás kezdődik.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, az 1998. július 1-e után épített hajóknál az Igazgatás biztosítsa, hogy teljesüljenek azok a követelmények, melyek az Életbiztonság a tengerén tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény szerint vonatkoznak, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.13(57), MSC.22(59), MSC.24(60), MSC.27(61) és MSC.31(63) határozatokkal módosítva.

3.1 Minden hajó, ami javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esik át, továbbra is legalább az ilyen hajókra korábban vonatkozó követelményeknek feleljen meg. Az ilyen hajók, amennyiben 1998. július 1-je előtt épültek, általános szabályként, legalább olyan mértékben feleljenek meg az azon a napon vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek, mint mielőtt ilyen javításokon, változtatásokon, módosításokon vagy felszerelésen estek át. A nagyobb jellegű változtatások és módosítások* és azokkal kapcsolatos felszerelés elégítse ki az 1998. július l-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeket, amennyire az Igazgatás ésszerűnek és kivitelezhetőnek tartja.

* A következő javításokat, változtatásokat és módosításokat kell elismerni, mint ami "nagyobb jellegű":

1 Minden változás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó méreteit.

Példa: - Hosszabbítás új középrész hozzáadásával.

Az új középrész feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.

2 Minden változtatás, ami lényegesen megváltoztatja a hajó személyszállító kapacitását.

Példa - Járműfedélzet átalakítása utas lakótérré.

Az új lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.

3 Minden változás, ami lényegesen megnöveli a hajó üzemi élettartamát.

Példa - Utas lakótér felújítása egy teljes fedélzeten.

A felújított lakótér feleljen meg a SOLAS 1974. módosított II-2. fejezetének.

(Az értelmezést a Tengerészeti Biztonsági Bizottság az ötvenedik ülésén egyeztette.)

3.2 A 3.1 bekezdés rendelkezései dacára, a 36-nál több utast szállító személyhajók, amikor javításokon, változtatásokon, módosításokon és azokkal kapcsolatos felszerelésen esnek át, feleljenek meg a következőknek:

.1 az ilyen hajókon bevezetett minden anyag feleljen meg az 1994. október l-jén vagy az után épült hajókra az anyagok tekintetében vonatkozó követelményeknek; és

.2 minden javítás, változtatás, módosítás és azokkal kapcsolatos felszerelés, ami 50 tonna vagy annál nagyobb mennyiségű anyag cseréjével jár, a 41-1 szabály követelményeitől eltérően, feleljen meg az 1994. október l-jén vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek.

4.1 Az Állam Igazgatása, amennyiben úgy véli, hogy az út védett jellege és feltételei olyanok, amik ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet valamely specifikus követelményének alkalmazását, felmenthet az ilyen követelmények alól egyedi hajókat vagy hajóosztályokat, melyek azon állam lobogójának viselésére jogosultak, melyek útjuk során legfeljebb 20 mérföldre haladnak el a legközelebbi szárazföldtől.

4.2 Olyan személyhajók esetében, melyeket különleges járatokon foglalkoztatnak nagyszámú különleges forgalomban közlekedő utas szállítására, mint a zarándok forgalom, azon Állam Igazgatása, melynek lobogója viselésére az ilyen hajók jogosultak, amennyiben megbizonyosodott róla, hogy az e fejezet követelményeinek való megfelelés érvényesítése gyakorlatilag kivihetetlen, felmentheti az ilyen hajókat e követelmények alól, azzal a feltétellel, hogy hajók teljesen megfelelnek az alábbi dokumentumok követelményeinek:

.1 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajókra vonatkozó 1971. évi Megállapodáshoz csatolt előírások; és

.2 a Különleges forgalomban közlekedő személyhajók tér követelményeire vonatkozó 1973. évi Jegyzőkönyvhöz csatolt előírások.

2. Szabály

Alapelvek

1 E fejezet célja, hogy megkövetelje a hajókon a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás legteljesebb gyakorlatilag kivitelezhető mértékét.

2 A következő alapelvek képezik e fejezet szabályainak alapját és testesülnek meg a szabályokban, az esetnek megfelelően, figyelemmel a hajó típusára és a velejáró potenciális tűzveszélyre:

.1 egy hajó felosztása fő függőleges zónákra hő-és szerkezeti határokkal;

.2 lakóterek elválasztása a hajó többi részétől hő-és szerkezetei határokkal,

.3 éghető anyagok korlátozott használata;

.4 bármilyen tűz észlelése a keletkezés zónájában;

.5 bármilyen tűz lokalizálása és kioltása a keletkezés helyén;

.6 a menekülési lehetőségek vagy a tűzoltáshoz való hozzáférés védelme;

.7 a tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége;

.8 gyúlékony rakománygőzök meggyulladási lehetőségének minimumra csökkentése.

3. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1 Éghetetlen anyag az olyan anyag, ami se nem ég, se nem bocsát ki gyúlékony gőzöket az öngyulladáshoz elegendő mennyiségben, amikor körülbelül 750 °C-ra felmelegítik, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexe szerint meghatározva. Minden más anyag éghető anyaga.

2 Szabványon tűzvizsgálati próba az, ahol az érintett válaszfalak és fedélzetek próbatesteit egy vizsgáló kemencében körülbelül a szabványos idő-hőmérséklet görbének megfelelő hőmérsékleteknek teszik ki. A vizsgálati módszer feleljen meg a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének."

3 "A" osztályú térelválasztások azok a válaszfalak és fedélzetek által képzett térelválasztások, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 acélból vagy más egyenértékű anyagból legyenek építve;

.2 legyenek kellően merevítve;

.3 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a füst és láng át-hatolását az egyórás szabványos tűzállósági próba végén;

.4 jóváhagyott éghetetlen anyagokkal legyenek szigetelve úgy, hogy a tűznek nem kitett oldalon az átlagos hőmérséklet ne emelkedjen 140 °C -nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

"A-60" osztály 60 perc

"A-30" osztály 30 perc

"A-15" osztály 15 perc

"A-0" osztály 0 perc

5 az Igazgatás követelje meg egy prototípus válaszfal vagy fedélzet próbáját a Tűzvizsgálati próbalejárások kódexének megfelelően annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

4 "B" osztályú térelválasztók azok, melyeket, válaszfalak, fedélzetek, mennyezet vagy burkolatok képeznek, melyek megfelelnek a következőknek:

.1 úgy legyenek megépítve, hogy képesek legyenek meggátolni a láng áthatolását a szabványos tűzállósági próba első félórájának végén;

.2 szigetelési értékük olyan legyen, hogy a tűznek nem kitett oldal átlaghőmérséklete ne emelkedjen 139 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, és a hőmérséklet, bármelyik ponton, beleértve minden kötést, ne emelkedjen 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé, az alább megadott időn belül:

"B-15" osztály 15 perc

"B-0" osztály 0 perc

.3 jóváhagyott éghetetlen anyagokból legyen építve, és a szerkezetbe bekerülő anyagok és a "B" osztályú térelválasztók felépítése éghetetlen legyen, azzal a kivétellel, hogy éghető furnérok megengedhetők, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek e fejezet egyéb követelményeinek;

.4 az Igazgatás követelje meg egy prototípus vizsgálatát, a Tűzvizsgálati próba-eljárások kódexének megfelelően, annak biztosítására, hogy az megfeleljen a tűzállékonyság és hőmérséklet-emelkedés fenti követelményeinek.

5 "C" osztályú térelválasztók a jóváhagyott éghetetlen anyagokból épült térelválasztók. Ezek nem szükséges, hogy kielégítsék sem a füst és lángáthatolásra, sem a hőmérsékletemelkedés korlátozásaira vonatkozó követelményeket. Éghető furnérok megengedhetek feltéve, hogy kielégítik e fejezet egyéb követelményeit.

6 Folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok azok a "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok, melyek csak egy "A" vagy "B" osztályú térelválasztónál végződnek.

7 Acél vagy más egyenértékű anyag. Ahol az acél vagy más egyenértékű anyag szavak előfordulnak, az egyenértékű anyag bármilyen éghetetlen anyagot jelent, ami önmagában, vagy a létesített szigetelésnek betudhatóan, az acéléval egyenértékű szerkezeti és állékonysági tulajdonságokkal rendelkezik a vonatkozó szabványos tűzállósági próbának való kitettség végén (pl. alumíniumötvözet megfelelő szigeteléssel).

8 Lassú lángterjedés azt jelenti, hogy az így leírt felület kellően ellenáll a láng terjedésének, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexének megfelelően meghatározva.

9 Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajótest, felépítmény és fedélzeti házak "A" osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melynek közepes hossza bármelyik fedélzeten általában nem haladja meg a 40 métert.

10 Lakóterek a közös helyiségekként használt terek, folyosók, mosdók, kabinok, irodák, kórházak, mozik, játék- és hobbiszobák, fodrászatok, főzőkészülékeket nem tartalmazó tálalók és hasonló terek.

11 Közös terek a lakótér azon részei, amiket előtereknek, ebédlőknek, társalgóknak használnak, és hasonló állandóan zárt terek.

12 Szolgáltató terek a konyhák, főzőkészülékeket tartalmazó tálalók, kézi raktárak, posta-és értékraktár, raktárhelyiség, a gépterek részét képezők kivételével műhelyek céljára használnak, és hasonló terek és az ilyen terekhez vezető aknák.

13 Rakományterek minden rakományhoz használt tér (beleértve a rakományolaj tartályokat is) és az ilyen terekhez vezető aknák.

14 Ro-ro rakományterek azok a terek, melyekben rendes körülmények között nincs semmilyen térbeosztás, és vagy jelentős hosszban vagy a hajó teljes hosszában terjednek ki, melyekbe árukat (csomagolva vagy ömlesztve, vasúti vagy közúti kocsiban vagy kocsin, járműveket (beleértve közúti vagy vasúti tartálykocsikat), utánfutókat, konténereket, rakodólapokat, leszerelhető tartályokat, vagy hasonló tárolóegységekben vagy más befogadókban, vagy azokon) lehet be- és kirakodni, rendszerint vízszintes irányban.

15 Nyitott ro-ro rakományterek a vagy mindkét végükön, vagy egyik végükön nyitott ro-ro rakományterek, melyek megfelelő természetes szellőzéssel vannak ellátva, ami az Igazgatás megelégedésére teljes hosszukon hatékony az oldallemezelésben vagy fedélzet tetején lévő nyílásokon keresztül. ,

16 Zárt ro-ro rakományterek azok a ro-ro rakományterek, melyek se nem nyitott ro-ro rakományterek, se nem viharfedélzetek.

17 Viharfedélzet olyan fedélzet, ami felülről és legalább két oldalról teljesen ki van téve az időjárásnak.

18 Különleges kategóriájú terek azok a válaszfalfedélzet feletti vagy alatti zárt terek, melyek tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot hordozó gépjárművek szállítására szolgálnak, ahová az ilyen járművekkel be és onnan ki lehet hajtani, és ahová az utasoknak hozzáférésük van.

19 A kategóriájú gépterek azok a terek és hozzájuk vezető aknák, melyekben:

.1 a főüzemi propulzióhoz használt belső égésű gépi berendezések vannak; vagy

.2 a főüzemi propulzión kívül más célra használt belső égésű gépi berendezések vannak, ahol az ilyen gépi berendezés összes teljesítménye legalább 375 kW; vagy

.3 bármilyen olajtüzelésű kazán vagy olaj-üzemanyag egység van.

20 Gépterek minden A kategóriájú géptér és propulziós gépi berendezéseket, kazánokat, olaj-üzemanyag egységeket, gőzgépeket és belső égésű motorokat, generátorokat és nagyobb villamos gépeket, olajtöltő állomásokat, hűtő-, stabilizáló-, szellőző- és légkondicionáló gépi berendezéseket tartalmazó minden egyéb tér, és az ilyen terekhez vezető aknák.

21 Olaj-üzemanyag egység az olaj-üzemanyagot az olajtüzelésű kazánhoz történő tápláláshoz használt előkészítő berendezés, vagy előmelegített olajnak belső égésű motorba táplálásához használt előkészítő berendezés, és magában foglal minden olajnyomás szivattyút, szűrőt és előmelegítőt, melyek 0,18 N/mm2-nél nagyobb nyomáson kezelik az olajat.

22 Vezérlőállások azok a terek, melyekben a hajó rádió vagy főüzemi navigációs berendezése vagy a vészüzemi energiaforrása van elhelyezve, vagy ahol a tűzdetektor vagy tűzoltó berendezés van központosítva.

22.1 Központi vezérlőállás olyan állomást jelent, ahol a következő vezérlő és kijelző funkciók vannak központosítva:

.1 beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer;

.2 automatikus sprinklerek, tűzdetektor és tűzriadó rendszer,

.3 tűzgátló ajtó jelzőtábla;

.4 tűzgátló ajtók zárása;

.5 vízmentes ajtó jelzőtábla;

.6 vízmentes ajtók zárása;

.7 szellőző ventilátorok;

.8 általános/tűzriadó;

.9 hírközlő rendszerek, beleértve a telefonokat is; és

.10 mikrofonok a hangosbeszélő rendszerekhez.

22.2 Folyamatosan személyzettel ellátott vezérlőállás az olyan központi vezérlőállás, melyet a személyzet egy felelős tagja folyamatosan elfoglal.

23 Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek, a 26. szabály céljára, azok a bútorzatot és berendezési tárgyakat tartalmazó helyiségek (akár kabinok, közös terek, irodák vagy egyéb típusú lakótér), melyekben:

.1 minden dobozos bútordarab mint asztalok, ruhásszekrények öltözőasztalok, íróasztalok, tálalószekrények teljes egészében jóváhagyott éghetetlen anyagokból vannak szerkesztve, azzal a kivétellel, hogy a 2 mm-t nem meghaladó furnér használható az ilyen tárgyak munkafelületén;

.2 minden szabadon álló bútordarab, mint székek, szófák, asztalok, éghetetlen anyagú keretekkel vannak szerkesztve;

.3 minden drapéria, függöny és egyéb függesztett textilanyag, az Igazgatás megelégedésére, a 0,8 kg/m2 tömegű gyapjúénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;*

.4 minden padlóburkolat, az Igazgatás megelégedésére, az ugyanolyan célra használt egyenértékű gyapjúanyagénál nem rosszabb lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;

.5 a válaszfalak, burkolat és mennyezetek minden szabadon álló felülete csekély lángterjedési jellemzővel rendelkezik; és

.6 minden kárpitozott bútor az Igazgatás követelményeit kielégítő gyulladás- és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik;**

.7 minden ágynemű gyulladás-és lángterjedés-állósági tulajdonságokkal rendelkezik, a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint meghatározva.

24 Válaszfalfedélzet az a legfelső fedélzet ameddig a keresztirányú válaszfalak emelkednek,

25 Hordképesség (Deadweight) az a tonnákban kifejezett különbség, ami a hajó nyári szabad oldal jelzéséig történő, 1,025 fajsúlyú vízben való merüléskor jelentkező vízkiszorítás és az üres hajó súlya között: van.

* Lásd: Ajánlás függőleges helyzetű textíliák és filmek lángállóságát meghatározó vizsgálati módszerre, elfogadva a szervezet A.471(XII) határozatával, és az Ajánlás A.563(14) határozattal elfogadott módosításait.

** Lásd: Ajánlás kárpitozott bútorok tűzvizsgálati módszereire, a Szervezet A.652(16) határozatával.

26 Üres hajósúly (Lightweight) egy hajó vízkiszorítása tonnákban, amikor az rakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, ivóvíz, tankokban tárolt tápvíz, fogyasztható készletek, utasok és személyzet, valamint ezek ingóságai nélkül van.

27 Kombinált áruszállító az a tartályhajó, amelyet arra terveztek, hogy olajat és esetenként szilárd ömlesztett rakományokat szállítson.

28 Nyersolaj bármilyen olaj, amely a természetben előfordul a földben, akár kezelték a szállíthatóság érdekében, akár nem, és amely magában foglalja:

.1 azokat a nyersolajakat, melyekből bizonyos lepárlási frakciókat eltávolíthattak; és

.2 azokat a nyersolajakat, amelyekhez bizonyos lepárlási frakciókat hozzáadhattak.

29 Veszélyes áruk a VII/2. szabályban hivatkozott áruk.

30 Vegyi tartályhajó olyan tartályhajó, melyet bármilyen gyúlékony természetű folyékony termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott Veszélyes Vegyiárukat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban "a Nemzetközi ömlesztett vegyi szabályzat" 17. fejezetében, ahogy azt a Szervezet módosíthatja; vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.212(VII) határozattal elfogadott Veszélyes Vegyi Anyagokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Kódexe, a továbbiakban "az Ömlesztett Vegyi Anyag Kódex" VI. fejezetében, ahogy a Szervezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

31 Gázszállító olyan tartályhajó, melyet bármilyen cseppfolyósított gáz, vagy gyúlékony természetű termék ömlesztett szállítására építettek vagy alakítottak át és használnak, amelyek vagy

.1 a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésének Nemzetközi Szabályzata, a továbbiakban "a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat" 19. fejezetében, ahogy a Szervezet módosíthatja, vagy

.2 a Szervezet Közgyűlése által az A.328(IX) határozattal elfogadott Cseppfolyósított Gázokat Ömlesztve Szállító Hajók Építésének és Felszerelésnek Szabályzata, a továbbiakban "a Gázszállító Szabályzat", ahogy a Szerkezet módosította vagy módosíthatja,

vannak felsorolva, amelyik vonatkozik.

32 Rakományterület a hajónak az a része, amelyik rakománytartályokat, mosóvíztartályokat és rakományszivattyú tereket foglal magában, beleértve a rakománytartályokkal szomszédos szivattyútereket, vízgátakat, ballaszt- és üres tereket, és fedélzeti tereket is a hajó fent említett terei feletti részének teljes hosszában és szélességében.

33 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajóknál, a függőleges fő zónák 9. bekezdésben megadott meghatározása helyett a következő meghatározást kell alkalmazni:

Fő függőleges zónák azok a szakaszok, melyekre a hajó, a felépítmény és a fedélzeti házak "A" osztályú térelválasztókkal vannak felosztva, melyek közepes hossza és szélessége általában egyik fedélzeten sem haladja meg a 40 m-t.

34 Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex jelenti a Tűzvizsgálati próbaeljárások alkalmazásának nemzetközi kódexét, amit a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága az MSC.61(67) határozatával, a Szervezet által elfogadott esetleges módosításokkal, azzal a feltétellel, hogy az ilyen módosításokat a jelen Egyezmény VIII. cikkének a mellékletek módosítási eljárásaira, az I. fejezet kivételével, vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően fogadják el, léptetik hatályba és foganatosítják."

4. Szabály

Tűzoltószivattyúk, tűzoltó vezetékek, tűzcsapok és tömlők

(E szabály 3.3.2.5 bekezdése az 1992. február l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Minden hajót el kell látni tűzoltószivattyúkkal, tűzoltó vezetékekkel, tűzcsapokkal és tömlőkkel, melyek, amennyire kivitelezhető, megfelelnek e szabály követelményeinek.

2 Tűzoltószivattyúk teljesítménye

2.1 Az előírt tűzoltószivattyúk legyenek képesek tűzoltási célokra a 4. bekezdésben megjelölt nyomáson az alábbiak szerinti mennyiségű vizet szállítani:

.1 személyhajókon legalább kétharmadát annak a mennyiségnek, amit a fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják; és

.2 teherhajókon, a vészüzemi szivattyúk kivételével, legalább a II-1/21 szabály szerint megkövetelt mennyiség négyharmadát, amit az azonos méretű személyhajón az egyes független fenékvíz szivattyúknak kell szállítani, amikor azokat fenékszívásra használják, megengedve, hogy egy teherhajó tűzoltószivattyú teljesítményének sem kell meghaladni a 180 m3/ó értéket.

2.2 A szükséges tűzoltószivattyúk mindegyikének (a 3.32 bekezdésben teherhajókra szükséges vészüzemi szivattyúk kivételével) teljesítménye legalább 80%-a legyen az összes szükséges teljesítménynek osztva a szükséges tűzoltószivattyúk minimális számával, de minden esetben legalább 25 m3/ó, és minden ilyen szivattyú bármilyen esetben legyen képes legalább a két előírt vízsugarat szállítani. Ezek a tűzoltószivattyúk legyenek képesek ellátni a tűzoltóvezeték rendszert az előírt feltételek mellett. Ahol a minimálisan szükségesnél több szivattyút építenek be, az ilyen járulékos szivattyúk teljesítménye elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Tűzoltószivattyúk és tűzoltóvezetékek elrendezése

3.1 A hajókat az alábbiak szerint kell ellátni független hajtású tűzoltószivattyúkkal:

.1 4.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb legalább három

személyhajók

.2 4.000 vegyes tonnatartalom alatti legalább kettő

személyhajók és 1.000 vegyes tonnatartalmú

és nagyobb teherhajók

.3 1.000 vegyes tonnatartalom alatti teherhajók az Igazgatás megelégedésére

3.2 Szennyvíz-, ballaszt-, fenékvíz- vagy általános rendeltetésű szivattyúk elfogadhatók tűzoltószivattyúként azzal a feltétellel, hogy azokat általában nem használják olaj szivattyúzására, és amennyiben azokat esetenként olajüzemanyag áthajózására használják, megfelelő átváltó eszközök vannak beépítve.

3.3 A tengervíz csatlakozások, tűzoltószivattyúk és energiaforrásaik elrendezése olyan legyen, ami biztosítja, hogy

.1 Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz esetén nem válik üzemképtelenné az összes tűzoltószivattyú.

.2 A 2.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajóknál, amennyiben a bármelyik egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné teheti az összes szivattyút, akkor legyen egy független hajtású vészüzemi szivattyúból álló alternatív eszköz, ami képes az Igazgatás megelégedésére két vízsugarat táplálni. A szivattyú és elhelyezése feleljen meg az alábbi követelményeknek:

.2.1 A szivattyú teljesítménye az e szabály által megkövetelt összes teljesítményének legalább 40%-a legyen, de semmilyen estben sem kisebb, mint 25 m3/ó.

.2.2 Ahol a szivattyú a 3.3.2.1 bekezdésben megkövetelt mennyiségű vizet szállítja, a nyomás bármelyik tűzcsapnál legalább a 4.2 bekezdésben megadott minimális nyomás legyen.

.2.3 A szivattyúhoz szolgáló minden diesel hajtású erőforrás legyen kézi forgattyú-karral könnyen indítható hideg állapotában 0 °C-ig terjedő hőmérsékletig. Amennyiben ez nem kivitelezhető, vagy ha valószínű, hogy alacsonyabb hőmérsékletek fognak előfordulni, mérlegelni kell az Igazgatás számára elfogadható fűtőberendezés létesítését és karbantartását, hogy a könnyű indítás biztosítva legyen. Amennyiben a kézi indítás kivitelezhetetlen, az Igazgatás engedélyezhet más indító eszközöket. Ezek az eszközök olyanok legyenek, hogy a diesel energiaforrást 30 perces időtartamon belül legalább hatszor lehessen indítani, és legalább kétszer az első 10 percen belül.

.2.4 Minden üzemi olajüzemanyag tartály elegendő olajüzemanyagot tartalmazzon ahhoz, hogy a szivattyú legalább 3 órán át legyen képes teljes terheléssel járni, és elegendő tartalék olajüzemanyag álljon rendelkezésre a főüzemi géptéren kívül, hogy a szivattyú további 15 órán át legyen képes járni.

.2.5 A szivattyú összes szívómagassága és nettó pozitív szívómagassága olyan legyen, az e szabály 3.3.2, 3.3.2.1, 3.3.2.2 és 4.2 bekezdéseinek követelményeit el lehessen érni az haránt- és hosszirányú dőlés, dülöngélés és bukdácsolás minden körülménye között, ami üzemben előfordulhat.

.2.6 A tűzoltószivattyút magában foglaló tér határait a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezetei tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.2.7 Nem engedhető meg közvetlen megközelítés a géptér és a vészüzemi tűzoltószivattyút és annak energiaforrását magában foglaló tér között, ahol ez nem kivitelezhető, az Igazgatás elfogadhat olyan elrendezést, ahol a hozzáférés egy légzsilipen keresztül történik, melynek mindkét ajtaja önzáródó, vagy egy vízmentes ajtón keresztül, amit a géptérből és a vészüzemi tűzoltószivattyút magában foglaló térből távműködtetéssel lehet működtetni, és valószínűtlen, hogy elzáródik az ilyen terekben keletkező tűz esetén. Ilyen esetekben egy második megközelítési módot kell biztosítani a vészüzemi tüzoltószivattyút és az energiaforrását magában foglaló térbe.

.2.8 A vészüzemi tűzpltószivattyú független energiaforrását magában foglaló tér szellőző elrendezései olyanok legyenek, ami a lehetséges mértékig kizárja annak lehetőségét, hogy a géptérből füst jusson be vagy szívódjon be abba a térbe.

.2.9 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajók, a 3.3.2.6 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek felelj ének meg:

A tüzoltószivattyút magában foglaló tér nem lehet folytatása az A kategóriájú gépterek vagy a főüzemi tűzoltószivattyúkat magukban foglaló terek határainak. Ahol ez nem kivitelezhető, a két tér közötti közös válaszfalat a 44. szabályban a vezérlőállásra megkövetelt szabványos szerkezeti tűzvédelemmel egyenértékű szigeteléssel kell ellátni.

.3 Az 1000 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajóknál és a 2000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál, ha az egy rekeszben keletkezett tűz üzemképtelenné tudja tenni az összes szivattyút, az Igazgatás megelégedésére a tűzoltási célú víz biztosításához alternatív eszközöket kell létesíteni.

.3.1 A 1994. október l-jén vagy az után épült hajóknál a 3.3.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően előírt alternatív eszközök egy független hajtású, gépi működtetésű vészüzemi tűzoltószivattyú legyen, melynek energiaforrása és tengervíz csatlakozása a géptéren kívül van elhelyezve.

.4 Ezen túlmenően, teherhajóknál, ahol más szivattyúk, mint általános üzemi, fenékvíz és ballaszt szivattyúk vannak beépítve a géptérbe, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy e szivattyúk közül legalább egy, melynek teljesítménye és nyomása megfelel a 2.2 és 4.2 bekezdés követelményeinek, képes legyen vizet szállítani a tűzoltó vezetékbe.

3.4 A vízellátás könnyű rendelkezésre állásának elrendezései:

.1 az 1000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajóknál olyanok legyenek, hogy legalább egy hatékony vízsugár azonnal rendelkezésre álljon bármelyik tűzcsapnál egy beltéri helyen, és hogy biztosítsa a víz szállításának folytatását egy szükséges tűzoltószivattyú automatikus indításával;

.2 az 1000 vegyes tonnatartalmú és kisebb teherhajóknál legyenek az Igazgatás megelégedésére;

.3 teherhajóknál, ahol a géptér időszakosan felügyelet nélkül van, vagy csak egy személynek kell őrségben lenni, legyen azonnali vízszállítás a tűzoltóvezetékből megfelelő nyomáson, vagy a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikének távindításával a navigációs hídról és a tűzvédelmi vezérlőállásból, ha van, vagy a tűzoltóvezeték állandó nyomás alatt tartásával a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikével, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás mellőzheti ezt a követelményt az 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók esetében, amennyiben a géptér megközelítésének elrendezése szükségtelenné teszi;

.4 személyhajókon, amennyiben a II-l/54 szabálynak megfelelően időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel vannak felszerelve, az Igazgatás határozza meg az ilyen terekre a beépített vízzel oltó elrendezésre vonatkozó rendelkezéseket, melyek egyenértékűek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

3.5 Biztonsági szelepeket kell beépíteni valamennyi tűzoltószivattyúhoz, amennyiben a szivattyúk képesek a vízellátó csövek, tűzcsapok és tömlők névleges nyomását meghaladó nyomás előállítására. Ezeket a szelepeket úgy kell elhelyezni és beszabályozni, hogy meggátolják a túl nagy nyomást a tűzoltó csőrendszer bármelyik részében.

3.6 Tartályhajókon elválasztó szelepeket kell beépíteni a tűzoltóvezetékben a hajó farrészének elejénél egy védett helyen és a tartályfedélzeten legfeljebb 40 m-es távközönként, hogy megőrizzék a tűzoltóvezeték rendszer állékonyságát tűz vagy robbanás esetén.

4 Tűzoltóvezetékek átmérője, nyomása

4.1 A tűzoltóvezeték és vizet szolgáltató csövek átmérője legyen elegendő két egyidejűleg működő tűzoltószivattyúból a szükséges legnagyobb vízszállítás hatékony elosztásához, azzal a kivétellel, hogy teherhajók esetében az átmérőnek csak 140 m3/ó szállításához kell megfelelőnek lennie.

4.2 A két egyidejűleg működő szivattyúval a 4. l bekezdésben előírt mennyiségű vizet a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül szállítva, bármelyik két szomszédos tűzcsapból, a következő minimális nyomásokat kell fenntartani valamennyi tűzcsapnál:

Személyhajók:

4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom 0,31 N/mm2

1.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom, 0,27 N/mm2

de 4.000 vegyes tonnatartalom alatt

1.000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

Teherhajók:

6.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb 0,27 N/mm2

1.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb,

de 6.000 vegyes tonnatartalom alatt 0,25 N/mm2

1.000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

.1 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajók a 4.2 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A két egyidejűleg működő szivattyúval a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül és a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű víz szállításához elegendő tűzcsappal legalább 0,4 N/mm2 nyomást kell fenntartani a 4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajókon, és 0,3 N/mm2 nyomást a 4.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon az összes tűzcsapnál.

4.3 A legnagyobb nyomás egyik tűzcsapnál se haladja meg azt, aminél egy tűzoltótömlő hatékony irányítása bemutatható.

5 Tűzcsapok száma és elhelyezése

5.1 A tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy a nem ugyanazon tűzcsapból származó legalább két vízsugár, melyek egyike egyetlen tömlőhosszból jöjjön, elérhesse a hajónak az utasok vagy személyzet számára rendes körülmények között hozzáférhető részét, amikor a hajó menetben van, és a rakománytér bármelyik részét, amikor az üres, és minden ro-ro rakományteret vagy bármilyen különleges kategóriájú teret, mely utóbbi esetben a két vízsugár érje el az ilyen tér minden részét, mindegyik egyetlen tömlőhosszból. Továbbá, az ilyen tűzcsapokat a védett terek bejáratainak közelében kell elhelyezni.

5.2 Személyhajók lakó-, szolgálati és géptereiben a tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy az 5.2 bekezdés követelményei teljesíthetők legyenek, amikor az összes víz-mentes ajtó és a fő függőleges zónaválaszfalakban minden ajtó zárva van.

5.3 Ahol személyhajónál bejárat van az A kategóriájú géptérbe egy alacsony szinten egy szomszédos tengelyalagútból, két tűzcsapot kell elhelyezni az ilyen géptéren kívül, de közel annak bejáratához. Ahol az ilyen bejárat más terekből nyílik, az ilyen terek egyikében két tűzcsapot kell elhelyezni az A kategóriájú géptér bejáratának közelében. Nem kell ilyen intézkedést tenni, ahol az alagút vagy szomszédos terek nem képezik a menekülési út részét.

6 Csövek és tűzcsapok

6.1 Hő által könnyen használhatatlanná váló anyagok nem használhatók tűzoltóvezetékekhez és tűzcsapokhoz, kivéve, hogyha kellően védve vannak. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy a tűzoltótömlőket könnyen lehessen hozzájuk csatlakoztatni. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy elkerülje a felfagyás lehetőségét. Olyan hajókon, ahol fedélzeti rakományokat szállítatnak, a tűzcsapok elhelyezése olyan legyen, hogy azok mindenkor könnyen hozzáférhetők legyenek, és a csöveket úgy kell elrendezni, hogy az ilyen rakomány által okozott károsodást a lehetséges mértékig elkerülje. Kivéve, hogyha minden egyes tűzcsaphoz egy tömlő és egy sugárcső van a hajón, a tömlőcsatlakozók és sugárcsövek legyenek teljesen felcserélhetők.

6.2 A tűzoltóvezetéknek a főüzemi tűzoltószivattyút vagy szivattyúkat magukban foglaló géptereken belül szakaszát a tűzoltóvezeték többi részétől elkülönítő elválasztó szelepeket kell beépíteni a géptereken kívül könnyen hozzáférhető és könnyen védhető helyeken. Úgy kell kialakítani a tűzoltóvezetéket, hogy amikor az elválasztó szelepek zárva vannak, a hajón az összes tűzcsap, a géptérben lévő fent hivatkozottak kivételével, ellátható legyen vízzel egy nem ebben a géptérben elhelyezett tűzoltó szivattyúval, olyan csöveken keresztül, melyek nem lépnek be ebbe a térbe. Az Igazgatás kivételesen engedélyezheti, hogy a vészüzemi tűzoltószivattyú szívó és nyomó csővezetékének rövid szakaszai behatoljanak a géptérbe, ha nem kivitelezhető a kívül történő vezetésük, azzal a feltétellel, hogy a tűzoltóvezeték állékonyságát fenntartják egy megfelelő acél burkolattal történő körülzárással.

7 Tűzoltótömlők

7.1 A tűzoltótömlők az Igazgatás által jóváhagyott nem romlandó anyagból legyenek, és hosszuk legyen elegendő ahhoz, hogy egy vízsugarai; kilövelljenek azon terek bármelyikébe, ahol azok használatára szükség lehet. Nem romlandó anyagú tűzoltótömlőkkel kell felszerelni az, 1992. február l-jén vagy az után épített hajókat, és az 1992. február 1-je előtt épített hajókat, amikor kicserélik a meglévő tűzoltótömlőket. Mindegyik tömlő legyen felszerelve egy sugárcsővel és a szükséges csatlakozókkal. Az e fejezetben "tűzoltótömlő"-ként előírt tömlőket, a szükséges szerelvényekkel és szerszámokkal együtt, használatra készen, szembetűnő helyen, a vízellátó tűzcsapok vagy csatlakozások közelében kell tartani. Ezen kívül, a 36-nál több utast szállító személyhajókon belső helyeken a tűzoltótömlőket mindenkor a tűzcsapokra csatlakoztatva kell tartani.

7.2 A hajókat az Igazgatás követelményeit kielégítő számú és átmérőjű tűzoltótömlővel kell felszerelni.

7.3 Személyhajókon az 5. bekezdésben megkövetelt tűzcsapok mindegyikéhez legalább egy tűzoltótömlő legyen, és ezeket a tömlőket csak tűzoltás céljára vagy tűzoltási gyakorlatoknál és szemléknél a tűzoltó készülékek próbájához szabad használni.

7.4.1 Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókon a tűzoltótömlők száma a hajó minden 30 m hosszára egy legyen és még egy tartalék, de semmilyen esetben sem összesen ötnél kevesebb. Ez a szám nem foglalja magában semmilyen tömlőt, ami a géptérben vagy kazántérben szükséges. Az Igazgatás növelheti a szükséges tömlők számát annak biztosítására, hogy elegendő számú tömlő álljon rendelkezésre és legyen hozzáférhető mindenkor, figyelemmel a hajó típusára és a járat természetére, melyben a hajót foglalkoztatják.

7.4.2 Az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon a szükséges tömlők száma elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

8 Sugárcsövek

8.1 E fejezet céljára a szabványon sugárcső méretek 12 mm, 16 mm és 19 mm vagy ahhoz lehető legközelebbi legyen. Nagyobb átmérőjű sugárcsöveket az Igazgatás belátása szerint lehet engedélyezni.

8.2 Lakóterekhez és szolgálati terekhez nem szükséges 12 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.3 Gépterekhez és külső helyekhez a sugárcső mérete olyan legyen, hogy a legkisebb szivattyúból a 4. bekezdésben említett nyomásnál két vízsugárral a lehetséges legnagyobb szállítást lehessen elérni, azzal a feltétellel, hogy nem kell 19 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.4 Minden sugárcső jóváhagyott kettőscélú típusú (vagyis permet/sugár típusú) legyen, beépített elzáróval.

9 Vízszivattyúk stb. elhelyezése és elrendezése egyéb tűzoltó rendszerekhez

Az ebben a fejezetben megkövetelt egyéb tűzoltó rendszerekhez szükséges víz szállításához szükséges szivattyúkat, azok energiaforrásait és vezérléseit az ilyen rendszerek által védett téren vagy tereken kívül kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni, hogy a védett térben vagy terekben keletkezett tűz ne tegyen üzemképtelenné egyetlen ilyen rendszert sem.

5. Szabály

Beépített gázzal oltó rendszerek

l Általános rendelkezések

1.1 Nem engedhető meg olyan tűzoltó közeg használata, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagában, vagy várható körülmények között személyeket veszélyeztető mennyiségben bocsát ki mérgező gázokat.

1.2 A tűzoltó közegnek a védett terekbe való szállításához szükséges csöveket megjelölt szabályzószelepekkel kell ellátni úgy, hogy világosan jelezzék azokat a tereket, melyekbe a csövek vezetnek. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a közegnek bármely térbe történő szándékolatlan bebocsátásnak megelőzésére. Ahol egy gázzal oltó rendszerrel felszerelt rakományteret utastérnek használnak, a gázcsatlakozást vaktömítéssel kell lezárni az ilyen használat alatt.

1.3 A tűzoltó közeg elosztásához szolgáló csővezetéket úgy kell elrendezni, és a kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletes eloszlás jöjjön létre.

1.4 Eszközöket kell biztosítani az összes olyan nyílás lezárásához, melyek levegőt engedhetnek be, vagy lehetővé teszik a gáz kiszökését a védett térből.

1.5 Ahol bármelyik térben a légpalackokban tárolt szabad levegő mennyisége olyan, hogy ha tűz esetén kibocsátják az ilyen térbe, az ilyen légkibocsátás azon téren belül súlyosan érinthetné a beépített oltórendszer hatékonyságát, az Igazgatás követelje meg járulékos oltóközeg-mennyiség biztosítását.

1.6 Eszközöket kell létesíteni automatikus hangjelzés kiadásához a tűzoltóközeg bármelyik térbe történő kibocsátásakor, melyben rendes körülmények között személyzet dolgozik, vagy melyhez hozzáférése van. A riasztás kellő ideig működjön, mielőtt a közeget bebocsátják,

1.7 Minden beépített gázzal oltó rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és azokat a lehető legkevesebb helyre kell összecsoportosítani olyan helyeken, melyeket a védett térben keletkező tűz valószínűleg nem fog elvágni. Mindegyik helyen legyenek a rendszer működtetésére vonatkozó világos utasítások, figyelemmel a személyzet biztonságára.

1.8 A tűzoltóközeg automatikus kibocsátása nem engedhető meg, kivéve a 3.3.5 bekezdésben engedélyezettet, valamint a 3.4 és 3.5 bekezdésekben hivatkozott helyi automatikus működtetésű egységek tekintetében.

1.9 Ahol az oltóközeg mennyisége egynél több tér védelméhez szükséges, a rendelkezésre álló közeg mennyisége nem kell, hogy több legyen, mint az így védett egy térhez szükséges legnagyobb mennyiség.

1.10 A 3.3, 3.4 vagy 3.5 bekezdésben eltérően engedélyezettek kivételével, a nem-vízgőz tűzoltóközeg tárolásához szükséges nyomástartó edényeket a védett tereken kívül kell elhelyezni az 1.13 bekezdésnek megfelelően.

1.11 Eszközöket kell létesíteni a személyzet számára a tartályokban lévő közeg mennyiségének biztonságos ellenőrzéséhez.

1.12 A tűzoltóközeg tárolására szolgáló tartályokat és azokhoz tartozó nyomás alatti részeket az Igazgatás megelégedésére gyakorlati nyomáselőírások szerint kell szerkeszteni, figyelemmel azok elhelyezésére és az üzemben várható legnagyobb környezeti hőmérsékletekre.

1.13 Amikor a tűzoltóközeget egy védett téren kívül tárolják, az olyan helyiségben legyen tárolva, ami egy biztonságos és könnyen hozzáférhető helyen van, és az Igazgatás megelégedésére hatékony szellőzéssel bír. Az ilyen tárolóhelyiségbe minden bejárás lehetőleg a nyílt fedélzetről legyen, és minden esetben legyen független a védett tértől. A bejárati ajtók kifelé nyíljanak, és a válaszfalak és fedélzetek a bennük lévő ajtókkal és egyéb nyílászáró szerkezetekkel együtt, melyek az ilyen helyiségek és szomszédos zárt terek közötti határolást képezik, legyenek gázzárók. A 26., 27., 44. és 58. szabályok állékonysági táblázatainak alkalmazása céljára az ilyen tárolóhelyiségeket úgy kell tekinteni mint vezérlőállásokat.

1.14 A rendszer pótalkatrészeit a hajón kell tárolni és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2 Széndioxid rendszerek

2.1 Gépterekhez a szállított széndioxid mennyisége legyen elég ahhoz, hogy a következő térfogatok közül a nagyobbal egyenlő minimális térfogatot adja:

.1 az így védett legnagyobb géptér bruttó térfogatának 40%-a, mely nem foglalja magában az aknának azon szint feletti részét, amelynél az akna területe az érintett tér vízszintes területének 40 vagy kevesebb százaléka, a tartálytető és az akna legalsó része között véve; vagy

.2 a védett géptér bruttó térfogatának 35%-a, beleértve az aknát;

azzal a feltétellel, hogy a fent említett százalékok 35%-ra, illetve 30%-ra csökkenthetők a 2.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál; ugyancsak feltéve, hogy ha két vagy több géptér nincs teljesen elválasztva egymástól, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint amelyek egy teret képeznek.

2.3 E bekezdés céljára a szabad széndioxid térfogatát 0,56 m3/kgmal kell számolni.

2.4 Géptereknél a beépített csővezeték rendszer olyan legyen, hogy a gáz 85%-a 2 percen belül beömölhessen a térbe.

2.5 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók beépített széndioxid rendszerek az alábbi követelményeknek feleljenek meg:

.1 A széndioxidnak egy védett térbe történő bebocsátásához és a riasztás működésének biztosításához két különálló kezelőszervet kell létesíteni. Az egyik kezelőszervet a gáznak a tárolótartályokból történő kibocsátásához kell használni. A második kezelőszervet azon csővezeték szelepének nyitásához kell használni, amelyik a védett térbe szállítja a gázt.

.2 A két kezelőszervet az adott térre világosan megjelölt indító dobozban kell elhelyezni. Amennyiben zárni kell a kezelőszerveket tartalmazó dobozt, a doboz kulcsát a doboz közelében egy törőüveges típusú zárt fülkében kell szembetűnően elhelyezni.

3 Halogénezett szénhidrogén rendszerek

3.1 Halogénezett szénhidrogének tűzoltóközegként történő használata csak gépterekben, szivattyúterekben és kizárólag rakományt nem szállító járművek szállítására szolgáló rakományterekben engedhető meg. Halogénezett szénhidrogén rendszerek új beépítése minden hajón tilos.

3.2 Ahol tűzoltóközegként halogénezett szénhidrogéneket használnak teljes elárasztású rendszerekben:

.1 A rendszert a gépi kioldás csak kézi kezdeményezésre történő indítására kell kialakítani.

.2 Amennyiben a halogénezett szénhidrát töltetet egynél több térbe kell bejuttatni, a tárolás és kibocsátás elrendezései olyanok legyenek, hogy teljesüljenek a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés rendelkezései.

* Lásd A.719(17) határozat a hajókról történő szennyezés megelőzéséről és MSC/Circ.668 Halonos tűzoltó rendszerek alternatív elrendezései gépterekben és szivattyúterekben.

.3 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző ventilátorok automatikus leállítására a közeg bebocsátása előtt.

.4 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző rendszerben lévő összes fojtószelep kézi elzárásához.

.5 A kiömlések elrendezését úgy kell szerkeszteni, hogy a rakományterekhez . vagy gépterekhez a 3.2.9, illetve 3.2.0 bekezdés szerint szükséges minimális közeg mennyiséget lényegében beömölhessen egy névleges 20 mp vagy kevesebb alatt, a folyadékfázis áramlásának alapján.

.6 A rendszert az Igazgatás követelményeit kielégítő hőmérséklet tartományban való működésre kell szerkeszteni.

.7 A beömlés nem veszélyeztetheti a berendezés karbantartásán dolgozó, vagy a teret kiszolgáló szokásos elérési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet.

.8 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.9 A kizárólag olyan járművek szállítására szolgáló rakományterekhez, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak, az oltóközeg mennyiségét az 5.1 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a védett tér bruttó térfogatán alapuljon. Halom 13 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, Halon 2402 tekintetében pedig tömeg/térfogategység alapon.

5.1 Táblázat

.10 Gépterekhez az oltóközeg mennyiségét az 5.2 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a tér bruttó térfogatán alapuljon a minimális koncentráció tekintetében, és a tér nettó térfogatán a minimális koncentráció tekintetében, beleértve az aknát. Halon 1301 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, és Halom 2402 tekintetében tömeg/térfogategység alapon.

5.2 Táblázat

.11 A 3.29 és 3.2.10 bekezdések céljára a Halom 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal, és a Halon 121.1 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani

3.3 A védett géptérben csak Halon 13~ tárolható. A tartályokat egyenként kell elosztani az egész térben, és a következő követelményeket kell kielégítem:

.1 Kézileg kezdeményezett gépi kibocsátást kell létesíteni, a védett téren kívül elhelyezve. Ehhez a kibocsátáshoz kettőzött energiaforrásokat kell biztosítani és a védett téren kívül kell elhelyezni, és az álljon rendelkezésre azonnal, azzal a kivétellel, hogy géptereknél az energiaforrások egyike elhelyezhető magában a védett térben.

.2 A tartályokat összekötő villamos tápáramköröket figyelni kell hibaállapotra és tápkimaradásra. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.3 A tartályokat összekötő pneumatikus vagy hidraulikus tápvezetékeket kettőzni kell. A pneumatikus vagy hidraulikus nyomás forrásait figyelni kell nyomásvesztésre. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.4 A védett téren belül a rendszer indításához nélkülözhetetlen villamos áramkörök legyenek hőállók, például ásványi szigetelésű vagy egyenértékű kábel. A rendszer hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű indításához tervezett nélkülözhetetlen csővezetékek acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére egyenértékű anyagból legyenek.

.5 Minden nyomástartó edényt fel kell szerelni egy automatikus túlnyomás-mentesítő készülékkel, ami abban az esetben, ha a tartály tűz hatásának van kitéve és a rendszert nem működtetik, biztonságosan kiüríti a tartályt a védett térbe.

.6 A konténerek és villamos áramkörök, valamint a bármilyen rendszer kibocsátáshoz létfontosságú csővezeték olyan legyen, hogy ha bármelyik gépi kioldású vezeték károsodik a védett térben bekövetkezett tűz vagy robbanás által, vagyis az egyetlen hiba koncepció esetén, a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés szerint ahhoz a térhez szükséges tűzoltó töltetnek legalább kétharmada még mindig betölthető legyen, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére. A csak egy vagy két tartályt igénylő tereknél a rendszerek elrendezése feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.7 Bármelyik nyomástartó edényre legfeljebb két kiölő fúvókát kell szerelni és az egyes tartályokban a közeg maximális mennyisége feleljen meg az Igazgatás követelményeinek, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére.

.8 Figyelni kell a tartályokat a szivárgás vagy ürülés miatt bekövetkező nyomáscsökkenésre. Az ilyen állapot jelzésére vizális és hangjelzéseket kell felszerelni a védett térben és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol tűzoltó berendezés központosítva van, kivéve a rakománytereket, ahol a riasztásokat csak a navigációs hídon, vagy abban a térben kell felszerelni, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

3.4 Halon 1301 vagy 1211 közeget tartalmazó helyi automatikusan működő beépített tűzoltóegységek, melyek géptereken belül fokozottan tűzveszélyes zárt terekben vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül elfogadhatók, a következők teljesítésének függvényében:

.1 A tér, melyben ilyen járulékos védelmet létesíteni, lehetőleg egy munkaszinten és a hozzáféréssel azonos szinten legyen. Az Igazgatás belátása szerint egynél több munkaszint is megengedhető azzal a feltétellel, hogy mindegyik szinten létesül hozzáférés.

.2 A tér mérete és az ahhoz való hozzáférés és a benne lévő gépek elrendezése olyan legyen, hogy a menekülés a térből bármely helyről legfeljebb 10 mp alatt megtörténhessen.

.3 Bármelyik egység működését láthatóan és hallhatóan kell jelezni a géptér mindegyik hozzáférésén kívül és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

.4 Figyelmeztetést kell elhelyezni a tér minden egyes hozzáférésén kívül, mely jelzi hogy a térben egy vagy több automatikus működésű tűzoltóegység van és közli, hogy milyen közeget használnak.

.5 A kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a kiömlés ne veszélyeztesse a teret kiszolgáló szokásos hozzáférési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet. Intézkedéseket kell tenni a gépek karbantartásával foglalkozó személyzet megvédésére a közeg szándékolatlan kiömlése ellen.

.6 A tűzoltóegységeket az Igazgatást kielégítő hőmérséklettartományban történő működésre kell szerkeszteni.

.7 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.8 A helyi automatikus működésű egységekben nyújtott oltóközeg összes mennyisége olyan legyen, hogy Halon 1301 tekinttében a koncentráció a 7%-ot, és Halon 1211 esetében az 5,5%-ot ne haladja meg 20 °C-on a tér nettó térfogatának alapján. Ez a követelmény vonatkozik, amikor vagy egy helyi automatikus működésű egység vagy a 3.2 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített rendszer működött, de nem vonatkozik, ha mindkettő működött. A Halon 1301 térfogatát 0,16 km3/kg-mal és a Halon 1211-ét 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

.9 Egy egység kiürülésének ideje, a folyadékfázis ürülése alapján, 10 mp vagy kevesebb legyen.

.10 A helyi automatikus működésű tűzoltóegységek elrendezése olyan legyen, hogy azok kibocsátása ne eredményezze villamos energia kimaradását vagy a hajó manőverező képességének csökkenését.

3.5 A 3.4 bekezdésben leírt automatikus működésű tűzoltóegységek, melyek gépterekben fokozottan tűzveszélyes berendezések felett vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül, elfogadhatók a 3.4.3-3.4.6 és 3.4.10 bekezdések és a következők teljesítése esetén:

.1 A hely automatikus működésű tűzoltóegységben adott közeg mennyisége olyan legyen, hogy a levegőben a párakoncentráció 20 °C-on ne legyen 1,25%-nál nagyobb a géptér bruttó térfogatának alapján, egyidejű működésük esetén.

.2 A Halon 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

4 Gőz rendszerek

Az Igazgatás általában ne engedélyezze gőznek tűzoltóközegként történő alkalmazását beépített tűzoltó rendszerekben. Ahol az Igazgatás engedélyezi a gőz használatát, azt csak korlátozott területeken lehet használni a szükséges tűzoltóközeghez járulékosan, és azzal a feltétellel, hogy a gőz szolgáltatásához rendelkezésre álló kazán vagy kazánok elpárologtatása legalább 1,0 kg gőz per óra legyen a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának minden 0,75 m3-ére. A feni követelményeknek való megfelelésen túl a rendszereket minden tekintetben az Igazgatásnak kell meghatároznia és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

5 Egyéb gáz rendszerek

5.1 Ahol széndioxidon vagy halogénezett szénhidrogéneken, vagy a 4. bekezdésben megengedett gőzön kívül a hajón gázt állítanak elő és használnak tűzoltóközegként, a tüzelőanyag gáznemű égésterméke legyen, melyben az oxigén, a szénmonoxid, a korróziót okozó elemek és bármilyen szilárd éghető elem tartalom a megengedhető minimumra lett csökkentve.

5.2 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként gépterek védelmére, az nyújtson azzal egyenértékű védelmet, mint amit a közegként széndioxidot használó beépített rendszer nyújt.

5.3 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként rakományterek védelmére, elegendő mennyiségű ilyen gáz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának 25%-ával egyenlő térfogatú szabad gázt szállítson óránként, 72 órás időtartamon keresztül.

6. Szabály

Tűzoltó készülékek*

1 Minden tűzoltó készülék legyen jóváhagyott típusú és konstrukciójú

1.1 A megkövetelt hordozható folyadékos tűzoltó készülékek kapacitása legfeljebb 13,5 l és legalább 9 l legyen. Egyéb tűzoltó készülékek legalább annyira hordozhatók legyenek, mint a 13,5 l kapacitású, és tűzoltó képességük legalább a 9 l-es folyadékos tűzoltó készülékével egyenértékű legyen.

1.2 Az Igazgatás határozza meg a tűzoltó készülékek egyenértékeit.

2 Az Igazgatás által előírandó követelményeknek megfelelő tartalék tölteteket kell biztosítani.

3 Nem engedélyezhetők olyan oltóközeget tartalmazó tűzoltó készülékek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagukban, vagy a használat várható körülményei között olyan mennyiségben bocsátanak ki mérgező gázokat, hogy személyeket veszélyeztessenek.

4 A hordozható habfúvó egység egy induktor típusú, tűzoltó tömlőhöz csatlakoztatható léghab szórófejből álljon, egy legalább 20 l habképző folyadékot tartalmazó hordozható tartályból és egy tartalék tartályból álljon. A szórófej legalább 1,5 m3/perc mennyiségű, olajtűz oltására megfelelő hatékony habot legyen képes előállítani.

* Lásd: Átdolgozott irányelvek tengeri hordozható tűzoltó készülékekhez, elfogadva a Szervezet A.602(15) határozatával.

5 A tűzoltó készülékeket időszakosan meg kell vizsgálni és olyan próbáknak kell alávetni, amiket az Igazgatás megkövetelhet.

6 Minden térben az ott történő használatra előirányzottak közül egy hordozható tűzoltó készüléket az adott tér bejáratának közelében kell tárolni.

7 Lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat az Igazgatás megelégedésére megfelelő típusú és elegendő számú hordozható tűzoltó készülékekkel kell ellátni. Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább öt hordozható tűzoltó készüléket kell ellátni.

7. Szabály

Tűzoltó elrendezések gépterekben

1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló terek

1.1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló A kategóriájú géptereket a következő beépített tűzoltó rendszerek bármelyikével kell ellátni:

.1 az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő gáz rendszer;

.2 a 9. szabály rendelkezéseinek megfelelő nagy habkiadósságú rendszer;

.3 a 10. szabály rendelkezéseinek megfelelő nyomás alatti vízpermetező rendszer.

Mindegyik esetben, ha a gép- és kazánterek nincsenek teljesen elkülönítve, vagy ha fűtőolaj folyhat le a kazántérből a géptérbe, a kombinált gép- és kazántereket egyetlen rekesznek kell tekinteni.

1.2 Mindegyik kazántérben legyen legalább egy készlet hordozható habszóró egység, ami megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

1.3 Legalább két hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz legyen mindegyik kazántér mindegyik tüzelőterében, és mindegyik térben, ahol az olaj-üzemanyag berendezés egy része van elhelyezve. Mindegyik kazántérben legyen legalább egy jóváhagyott habtípusú, legalább 135 liter kapacitású oltókészülék. Ezeket az oltókészülékeket fel kell szerelni dobokra felcsévélt tömlőkkel, melyek elegendők a kazántér bármelyik részének eléréséhez. Házi rendeltetésű vagy 175 kW-nál kisebb kazánok esetében az Igazgatás mérlegelheti e bekezdés követelményeinek enyhítését.

1.4 Mindegyik tűzelőtérben legyen egy homokot, szódával impregnált fűrészport vagy más jóváhagyott száraz anyagot olyan mennyiségben tartalmazó edény, amit az Igazgatás megkövetelhet. Vagylagosan jóváhagyott hordozható oltókészülékkel helyettesíthető.

2 Belső égésű gépeket magukban foglaló terek

A belső égésű gépeket magukban foglaló géptereket el kell látni:

.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt tűzoltó rendszerek egyikével.

.2 Legalább egy készlet hordozható léghab eszközzel, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

.3 Mindegyik ilyen térben jóváhagyott tűzoltó készülékekkel, melyek mindegyike . legalább 45 liter kapacitású, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani az üzemanyag és kenőolaj nyomórendszerek, hajtóművek és egyéb tűzveszélyek bármely részére. Továbbá elegendő számú hordozható haboltóról kell gondoskodni, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a térben egyetlen pont se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben. Teherhajók kisebb tereinél az Igazgatás mérlegelheti e követelmény enyhítését.

3 Gőzturbinákat és zárt gőzgépeket magukban foglaló terek

A főüzemi propulzióhoz vagy egyéb célra használt gőzturbinákat vagy zárt gőzgépeket magukban foglaló terekben, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW, a következőket kell biztosítani:

.1 Jóváhagyott haboltók, mindegyik legalább 45 liter kapacitású vagy azzal egyenértékű, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani a túlnyomásos kenőrendszer bármelyik részére, a turbinák, gépek vagy hozzá tartozó hajtómű nyomókenésű részei házainak bármelyik részére, és minden egyéb tűzveszélyes helyre. Mindazonáltal nincs szükség ilyen oltókészülékekre, ha az e bekezdésben megkövetelttel legalább egyenértékű védelmet nyújt az ilyen terekben 1.1 bekezdésnek megfelelően. felszerelt beépített tűzoltó rendszer.

.2 Elegendő számú hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a tér egyetlen pontja se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben, azzal a kivétellel, hogy nem szükségesek ilyen oltókészülékek az 1.3 bekezdésnek megfelelően felszerelteken felül.

.3 Az 1.1 bekezdés szerint szükséges tűzoltó rendszerek egyike, ahol az ilyen terek időszakosan felügyelet nélkül vannak.

4 Tűzoltó készülékek egyéb gépterekben

Ahol, az Igazgatás véleménye szerint, tűzveszély áll fenn bármilyen géptérben, melyekre nézve nincs külön rendelkezés előírva a tűzoltó készülékek tekintetében az l., 2. és 3. bekezdésekben, az abban vagy azzal szomszédos térben olyan számú jóváhagyott tűzoltó készüléket vagy egyéb tűzoltó eszközt kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tarthat.

5 Az e fejezet által nem megkövetelt tűzoltó rendszerek

Ahol az e fejezet által nem megkövetelt beépített tűzoltó rendszert létesítenek, az ilyen rendszer elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

6 A kategóriájú gépterek személyhajókon

A 36-nál több utast szállító személyhajókon mindegyik A kategóriájú gépteret el kell látni legalább két megfelelő vízköd szóróval.*

*A vízköd szóró állhat egy L alakú fémcsőből, melynek hosszú ága körülbelül 2 m hosszú, és rászerelhető egy tűzoltótömlőre, a rövid ága körülbelül 250 mm hosszú és egy vízköd képző fúvókával van felszerelve, vagy vízpermet fúvókával van felszerelve.

8. Szabály

Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

1 Ahol bármilyen géptérben a 7. szabály követelményem túlmenően egy beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszert szerelnek fel, az ilyen rendszer legyen képes beépített kiömlőnyílásokon keresztül legfeljebb 5 perc alatt olyan mennyiségű hab kibocsátására, ami elég a legnagyobb egy terület beborítására 150 mm mélységben, melyen olaj-üzemanyag elterjedhet. A rendszer legyen képes olajtüzek oltására alkalmas hab képzésére. Eszközöket kell biztosítani a hab hatékony elosztásához egy állandó csőrendszeren és vezérlőszelepeken vagy csapokon keresztül a megfelelő kiömlőnyílásokhoz, és a habnak a védett érben lévő egyéb fő tűzveszélyekre beépített szórófejekkel történő hatékony irányításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 12 az 1-hez.

2 Az ilyen rendszerek vezérlésre szolgáló eszközök legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét.

9. Szabály

Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben*

1.1 A gépterekben szükséges minden beépített nagy habkiadósságú rendszer legyen képes gyorsan kiüríteni beépített kiömlőnyílásokon keresztül olyan mennyiségű habot, ami elég a legnagyobb védett tér percenként 1 m vastagságban történő feltöltéséhez. A rendelkezésre álló habképző folyadék mennyisége legyen elég a legnagyobb védendő tér térfogatának ötszörösével egyenlő habtérfogat előállításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 1.000 az 1-hez.

1.2 Az Igazgatás engedélyezhet alternatív elrendezéseket és kiömlési rátákat azzal a feltétellel, hogy megelégedett az eléárt egyenértékű védelemmel.

2 A hab szállításához szolgáló tápvezetékek, a habgenerátort kiszolgáló légszívó csövek és a habképző egységek száma az Igazgatás véleménye szerint olyan legyen, ami hatásos habelőállítást és elosztást fog nyújtani.

3 A habgenerátor szállító csővezetéke olyan legyen, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a habképző berendezést.

4 A habgenerátor, annak energiaforrásai, a habképző folyadék és a rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét

*Lásd MSC/Circ.670 Irányelvek a nagy habkiadósságú koncentrátumok teljesítmény és vizsgálati kritériumaira és szemléire beépített tűzoltó rendszerekhez.

10. Szabály

Állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben

1 A gépterekben minden szükséges állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszert jóváhagyott típusú permetező fúvókákkal kell ellátni.

2 A fúvókák száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és olyan legyen, ami biztosítja víz legalább 5 l/m2/perc mértékű hatékony átlagos elosztását a védendő terekben. Ahol megnövelt felhasználási rátákat tartanak szükségesnek, azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit. A fúvókákat a fenékárkok, tartálytetők és egyéb olyan területek felett kell felszerelni, melyek felett valószínű az olaj-üzemanyag elterjedése, és a gépterekben lévő más különleges tűzveszélyes helyek felett.

3 A rendszer felosztható szakaszokra, melyek elosztószelepeit a védendő téren kívüli könnyen hozzáférhető helyekről kell működtetni, és amelyek hozzáférését nem tudja könnyen elvágni a védett térben keletkezett tűz.

4 A rendszert a szükséges nyomáson töltve kell tartani, és a rendszerbe vizet szállító szivattyút a rendszerben bekövetkező nyomásesés automatikusan hozza működésbe.

5 A szivattyú legyen képes egyidejűleg táplálni a szükséges nyomáson a rendszer összes szakaszát bármelyik egy védendő térben. A szivattyút és kezelőszerveit a védendő téren kívül kell beépíteni. A vízpermet rendszer által védet térben vagy terekben keletkezett tűz ne tehesse működésképtelenné a rendszert.

6 A szivattyút hajthatja, független belső égésű gép, de ha a II-1/44 szabály vagy II-1/45 szabály rendelkezéseinek megfelelően felszerelt vészüzemi generátor által szolgáltatott táptól függ, az esetnek megfelelően, a generátort úgy kell elrendezni, hogy az automatikusan induljon a főüzemi táp kimaradása esetén, hogy az 5. szabályban megkövetelt szivattyúhoz azonnal rendelkezésre álljon a táp. Amennyiben a szivattyút független belső égésű gép hajtja, azt úgy kell elhelyezni, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegő ellátását.

7 Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy a fúvókák elduguljanak a vízben lévő tisztátalanságoktól, vagy a csővezeték, szelepek és szivattyú korróziójától.

11. Szabály

Különleges elrendezések gépterekben

1 A szabály rendelkezései az A kategóriájú gépterekre vonatkoznak és, ahol az Igazgatás kívánatosnak tartja, más gépterekre is.

2.1 A felülvilágítók, ajtók, ventilátorok, kéményekben elszívó szellőzést lehetővé tevő nyílások és a gépterek egyéb nyílásainak számát a szellőzés igényeivel és a hajó megfelelő és biztonságos működésével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2.2 A felülvilágítók acélból legyenek, és azokban ne legyenek üvegtáblák. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy tűz esetén a füst kiengedhető legyen a védendő térből.

2.3 Személyhajókon, a gépi működtetésű vízmentes ajtók kivételével, az ajtókat úgy kell elrendezni, hogy pozitív zárás legyen biztosítva a térben keletkezett tűz esetén, vagy gépi működtetésű záró szerkezetekkel, vagy önzáró ajtók beépítésével, melyek a nyitással ellentétes irányú 3,5°-os dőléssel szemben képezek zárni, és üzembiztos reteszelésük van, ami távműködtetésű kioldó készülékkel vannak ellátva.

3 Nem lehet ablakokat beépíteni a géptér határolókba. Ez nem zárja ki az üveg használatát a géptéren belül lévő vezérlőhelyiségekben.

4 Kezelőszerveket kell biztosítani:

.1 felülvilágítók nyitásához és zárásához, kéményekben lévő nyílások zárásához, melyek rendes körülmények között elszívó szellőzést tesznek lehetővé, és szellőzők fojtószelepeinek zárásához;

.2 füst kiengedésének lehetővé tevéséhez;

.3 gépi működtetésű ajtók zárásához, vagy nem gépi működtetésű vízmentes ajtók kioldó szerkezetének működtetéséhez;

.4 szellőző ventilátorok leállításához; és

.5 kényszer- és mesterséges szellőzés ventilátorok, olaj-üzemanyag áthajózó szivattyúk, olaj-üzemanyag egység szivattyúk és egyéb hasonló üzemanyag szivattyúk leállításához.

5 A 4. bekezdésben és a 15.2.1 szabályban megkövetelt kezelőszerveket az érintett téren kívül kell elhelyezni, ahol azok hozzáférését nem vágja el az általuk kiszolgált térben keletkezett tűz. Személyhajókon az ilyen kezelőszerveket és a szükséges tűzoltó rendszerek vezérléseit egy kezelőhelyen kell összpontosítani, vagy az Igazgatás megelégedésére a lehető legkevesebb helyre kell csoportosítani. Az ilyen helyeknek legyen egy biztonságos hozzáférése a nyitott fedélzetről.

6 Ahol bármilyen A kategóriájú géptérhez egy alacsony szintről egy szomszédos tengelyalagútból van hozzáférés, a tengelyalagútban, ott a vízmentes alagúthoz közel egy mindkét oldalról működtethető könnyű acél ajtót kell beépíteni.

7 Teherhajókon az időszakosan felügyelet nélküli géptereknél az Igazgatás külön mérlegeli a gépterek tűzállékonyságának fenntartását, a tűzoltó rendszer vezérléseinek helyét és központosítását, a. szükséges leállító elrendezéseket (pl. szellőzés, üzemanyag szivattyúk stb.), és járulékos tűzoltó készülékeket és egyéb tűzoltó felszerelést, és légzőkészülékeket követelhet meg. Személyhajókon ezek a követelmények legalább egyenértékűek legyenek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

8 A 14. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzdetektor és riasztó rendszert kell felszerelni minden géptérben:

.1 ahol a tér folyamatos felügyelete helyett automatikus és távvezérlő rendszerek beépítése lett jóváhagyva; és

.2 ahol a főüzemi propulzió és a hozzá kapcsolódó gépek, beleértve a főüzemi villamos táp forrásait, különböző fokú automatikus- vagy távvezérléssel vannak ellátva, és egy vezérlőhelyiségből folyamatos emberi felügyelet alatt állnak

12. Szabály

Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek*

1.1 Minden szükséges automatikus sprinkler, tűzdetektor és tűzriadó rendszer mindenkor legyen képes azonnali működésre, és ne legyen szükség a személyzet beavatkozására annak működésbe hozásához. Nedves típusú legyen, de kis szabadon álló szakaszok lehetnek szárazcső típusúak, ahol az Igazgatás véleménye szerint ez szükséges óvóintézkedés. A rendszer minden részét, ami üzemben fagypont alatti hőmérsékleteknek lehet kitéve, megfelelően védeni kell felfagyás ellen. A szükséges nyomáson feltöltve kell tartani, és intézkedést kell tenni az e szabályban megkövetelt folyamatos vízellátáshoz.

1.2 A vízpermetezők mindegyik szakaszában legyenek eszközök vizális és hangjelzés automatikus adására egy vagy több jelzőegységnél, amikor bármelyik vízpermetezők működésbe lép. Az ilyen riasztó rendszerek olyanok legyenek, hogy a jelezzenek a rendszerben bekövetkező hiba esetén. Az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül, az egység által adott vizális és hangjelzéses riasztásokat a navigációs hídon túlmenően másutt kell elhelyezni, annak biztosítására, hogy a személyzet azonnal vegye a tűz jelzését.

1.2.1 Személyhajókon az ilyen egységek adjanak jelzést minden tűzről és annak helyéről a rendszer által kiszolgált bármelyik térben, és a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban legyenek központosítva, amit úgy kell személyzettel ellátni, vagy felszerelni, ami biztosítja, hogy a rendszer által adott minden riasztást vegyen a személyzet egy felelős tagja.

1.2.2 Tartályhajókon az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a rendszer legyen a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül az egység által adott vizális és hangjelzések a navigációs hídon kívül egy másik helyen jelenjenek meg annak biztosítására, hogy a tűzjelzést azonnal vegye a személyzet.

2.1 A sprinklereket külön szakaszokba kell csoportosítani, melyek mindegyike legfeljebb 20 sprinklert foglaljon magában. Személyhajókon a sprinklerek bármelyik szekciója legfeljebb két fedélzetet szolgálhat ki, és nem helyezhető el egynél több függőleges zónában. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy a sprinklerek egy ilyen szakasza kettőnél több fedélzetet szolgáljon ki, vagy egynél több függőleges zónában helyezkedjen el, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy ezáltal nem csökken a hajó tűz elleni védelme.

2.2 A sprinklerek mindegyik szakaszát lehessen elszigetelni egyetlen elzáró szeleppel. Az elzáró szelep mindegyik szekcióban legyen könnyen hozzáférhető és annak helyét világosan és állandó jelleggel meg kell jelölni. Eszközöket kell felszerelni az elzáró szelepek illetéktelen személy által történő működtetésének megakadályozására.

2.3 A rendszerben uralkodó nyomást jelző műszert kell felszerelni mindegyik szakasz elzáró szelepnél és a központi állásban.

2.4 A sprinklerek legyenek ellenállók a tengeri légkör okozta korrózióval szemben. Lakóterekben és szolgálati terekben a sprinklerek 68 °C és 79 °C közötti hőmérséklettartományban lépjenek működésbe, azzal a kivétellel, hogy olyan helyeken, mint a szárítóhelyiségek, ahol maga környezeti hőmérsékletek várhatók, a megszólalási hőmérséklet legfeljebb 30 °C-kal növelhető a legnagyobb fedélzet-fej hőmérséklet fölé.

*Lásd: Átdolgozott irányelvek a SOLAS II-1/12. szabályában hivatkozottal egyenértékű sprinkler rendszerek jóváhagyásához, elfogadva a Szervezet A. 800(18) határozatával.

2.5 Mindegyik jelző egységnél egy jegyzéket vagy tervet kell kifüggeszteni, ami mutatja a lefedett tereket és a zóna helyzetét az egyes szekciókhoz képest. Megfelelő utasítások álljanak rendelkezésre a próbáláshoz és karbantartáshoz.

3 A sprinklereket fejfeletti állásban kell elhelyezni és alkalmas séma szerint kell elosztani ahhoz, hogy a sprinklerek által lefedett névleges terület felett legalább 5 l/m2/perc átlagos terítési rátát lehessen fenntartani. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti olyan alkalmasan elosztott alternatív vízmennyiséget a sprinklerek használatát, ami az Igazgatás megelégedésére nem kevésbé hatékonynak bizonyult.

4.1 Az e szabályban előírt víztöltet legalább kétszeresével egyenlő térfogatú tartályt kell beépíteni. A tartály egy állandó édesvíz töltetet tartalmazzon, ami egyenértékű azzal a vízmennyiséggel, amit az 5.2 bekezdésben hivatkozott szivattyú egy perc alatt szállítana, és az elrendezések gondoskodjanak a tartályban egy olyan levegőnyomás fenntartásáról, ami biztosítja, hogy ahol a tartályban lévő édesvíz töltetet használták, a nyomás ne legyen kisebb, mint a sprinkler üzemi nyomása plusz a tartály fenekétől a rendszerben legmagasabban lévő sprinklerig mért vízoszlop nyomása. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a nyomás alatti levegő pótlására és a tartályban lévő édesvíz utántöltésére. A tartályban uralkodó megfelelő vízszint jelzéséhez nívóüveget kell felszerelni.

4. Eszközöket kell biztosítani a tengervíz tartályba bejutásának megakadályozására.

5.1 Egy független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni kizárólag a víznek a sprinklerekből történő automatikus kilövellése folytonosságához. A szivattyút a rendszerben fellépő nyomáscsökkenés automatikusan hozza működésbe, még mielőtt a nyomótartályban teljesen kimerülne az állandó édesvíz töltet.

5.2 A szivattyú és a csőrendszer legyen képes fenntartani a szükséges nyomást a legfelső sprinkler helyén a 3. bekezdésben előírt felhasználási ráta mellett egy legalább 280 m2 nagyságú terület egyidejű lefedéséhez elegendő vízmennyiség folyamatos kiadását biztosítsa.

5.3 A szivattyút a nyomóoldalon egy próbaszeleppel és egy rövid, nyitott végű kifolyócsővel kell felszerelni. A szelep és cső hatásos keresztmetszete legyen elég a szükséges szivattyúteljesítmény átengedéséhez, ugyanakkor fenntartva a rendszerben a 4.1 bekezdésben előírt nyomást.

5.4 A szivattyú tengervíz szívószelepen lehetőleg a szivattyút magában foglaló térben legyen, és úgy legyen elrendezve, hogy amikor a hajó úszik, ne kelljen elzárni a szivattyú tengervíz ellátását semmilyen más célra, mint a szivattyú ellenőrzése vagy javítása.

6 A sprinkler szivattyút és tartályt minden A kategóriájú géptértől ésszerűen távol fekvő helyen kell elhelyezni, és nem helyezhető el olyan térben, amit a sprinkler rendszerrel kell védeni.

7.1 Személyhajókon legalább két energiaforrás álljon rendelkezésre a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó és detektor rendszerhez. Ahol a szivattyú energiaforrásai villamosak, ezek a főüzemi generátor és egy vészüzemi energiaforrás legyenek. A szivattyú egyik tápját a főüzemi kapcsolótábláról kell venni, és egyet a vészüzemi kapcsolótábláról kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetékeken keresztül. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez és a sprinkler szivattyú közelében elhelyezett automatikus váltókapcsolóhoz vezessenek. Ez a kapcsoló tegye lehetővé az energia táplálását a főüzemi kapcsolótábláról mindaddig, amíg arról rendelkezésre áll az ellátás, és úgy legyen szerkesztve, hogy a főüzemi táp kimaradása esetén automatikusan váltson át a vészüzemi kapcsolótábláról vett tápra. A főüzemi kapcsolótábla és a vészüzemi kapcsolótábla kapcsolóit világosan meg kell jelölni és rendes körülmények között zárva kell tartani. Az érintett tápvezetékekben nem engedhető meg más kapcsoló. Az energiaforrások egyike a riasztó és észlelő rendszerhez egy vészüzemi energiaforrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

7.2 Tartályhajókon legalább két energiaforrás legyen a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó- és detektor rendszerhez. Amennyiben a szivattyú villamos hajtású, úgy azt a főüzemi villamos energiaforrásra kell csatlakoztatni, amit legalább két generátorról lehessen táplálni. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez. A riasztó és detektor rendszer egyik energiaforrása egy vészüzemi forrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

8 A sprinkler rendszernek legyen csatlakozása a hajó tűzoltóvezetékéhez egy lecsavarozással zárható visszacsapó szeleppel a csatlakozásnál, ami meggátolja a visszaáramlást a sprinkler rendszerből a tűzoltó vezetékbe.

9.1 A sprinklerek mindegyik szakaszához egy próbaszelepet kell beépíteni az automatikus riasztás egy sprinkler működésével egyenértékű víz kiengedésével történő próbájához. A próbaszelepet az egyes szekcióhoz az adott szekció elzáró szelepének közelében kell elhelyezni.

9.2 Eszközöket kell biztosítani a szivattyúnak a rendszerben lévő nyomás csökkenésekor történő működésének próbájához.

9.3 Kapcsolókat kell beépíteni az 1.2 bekezdésben hivatkozott jelző helyek egyikénél, ami lehetővé teszi a sprinklerek mindegyik szekciójához tartozó riasztás és kijelzés próbáját.

10 A sprinklerek mindegyik szekciójához az Igazgatás megelégedésére kell tartalék szórófejeket biztosítani.

13. Szabály

Beépített tűz detektor és tűzriadó rendszerek

1 Általános követelmények

1.1 Minden szükséges beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer, melynek kézi működtetésű hívópontjai vannak, mindenkor legyen kész az azonnali működésre.

1.2 A rendszer működéséhez szükséges energiaforrásokat és villamos áramköröket figyelni kell táp kimaradásra vagy hibaállapotra, az esetnek megfelelően. Egy hibaállapot bekövetkezése váltson ki egy vizuális és hallható hibajelzést a vezérlőtáblán, ami legyen eltérő a tűzjelzéstől.

1.3 A tűzdetektor és tűzriadó rendszerhez használt villamos berendezéshez legalább két energiaforrás legyen, melyek egyike egy vészüzemi forrás legyen. A tápot két kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetéken kell nyújtani. Az ilyen tápvezetékeket a tűzdetektor rendszer kapcsolótáblájában vagy azzal szomszédos automatikus átváltó kapcsolóhoz kell vezetni.

1.4 A detektorokat és kézi működtetésű hívópontokat szakaszokba kell csoportosítani. Bármelyik detektor vagy kézi működtetésű hívópont aktiválása egy vizuális és hallható tűzjelzést indítson el a vezérlőtáblán és a kijelző egységeken. Amennyiben a jelzéseket 2 percen belül nem veszik figyelembe, egy automatikus riasztás szólaljon meg mindenütt a személyzeti lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlőállásokban és A kategóriájú gépterekben. Nem szükséges, hogy ez a riasztóhang rendszer a detektor rendszer szerves része legyen.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban kell elhelyezni.

1.6 A jelzőegységek, legalább, azt a szakaszt jelezzék, amelyikben egy detektor vagy egy kézi működtetésű hívópont működésbe lépett. Legalább egy egységet úgy kell elhelyezni, hogy a személyzet felelős tagjai mindenkor könnyen hozzáférjenek, amikor a hajó tengeren vagy kikötőben van, kivéve, amikor a hajó üzemen kívül van. Egy jelzőegységet a navigációs hídon kell elhelyezni, ha a vezérlőtábla a fő tűzvédelmi állásban elhelyezve.

1.7 Mindegyik jelzőegységen vagy amellett világos tájékoztatást kell kihelyezni a lefedett terekről és a szakaszok helyéről.

1.8 Ahol a tűzdetektor rendszer nem foglal magában eszközöket az egyes detektorok egyedi távazonosításához, a lakótéren, szolgálati és vezérlőállásokban nem általában engedhető meg egynél több fedélzetet lefedő szakasz, kivéve az olyan szakaszt, ami egy zárt lépcsőházat fed le. A tűz forrása késedelmes azonosításának elkerülése érdekében, az egyes szakaszokba befoglalt zárt terek számát az Igazgatás által meghatározottra kell korlátozni. Egy szekcióban semmiképpen sem engedhető meg 50-nél több zárt tér. Amennyiben a detektorrendszer távolból és egyedileg azonosítható tűzdetektor fejekkel van felszerelve, úgy a szakaszok több fedélzetet is lefedhetnek és tetszőleges számú zárt teret szolgálhatnak ki.

1.9 Személyhajókon, amennyiben nincs az egyes detektorfejeket távolból és egyedileg azonosítani képes tűzdetektor rendszer, akkor a detektorok egy szakasza nem szolgálhat tereket sem a hajó mindkét oldalán, sem egynél több fedélzeten, és nem is helyezkedhet el egynél több függőleges zónában, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás, amennyiben megbizonyosodott, hogy a hajó tűz elleni védelme ezáltal nem fog csökkenni, engedélyezheti, hogy a detektorok egy ilyen szakasza a hajó mindkét oldalát és egynél több fedélzetet szolgáljon ki. Egyedileg azonosítható tűzdetektorokkal felszerelt személyhajókon egy szakasz kiszolgálhat tereket a hajó mindkét oldalán és több fedélzeten, de nem helyezkedhet el egynél több függőleges zónában.

1.10 A tűzdetektorok olyan szakasza, ami egy vezérlő állást, egy szolgálati teret vagy egy lakóteret fed le, nem foglalhat magában egy A kategóriájú gépteret.

1.11 A detektorokat hő, füst vagy egyéb égéstermék, láng, vagy e tényezők bármilyen kombinációja hozza működésbe. Az Igazgatás mérlegelheti kezdődő tüzeket jelző más tényezőkkel működtetett detektorokat, azzal a feltétellel, hogy azok nem kevésbé érzékenyek, mint az ilyen detektorok. Lángdetektorokat csak füst- vagy hődetektorok mellett járulékosan lehet használni.

1.12 Megfelelő utasításokat és alkatrészeket kell biztosítani a próbákhoz és karbantartáshoz.

1.13 A detektor rendszer működését időszakonként az Igazgatás megelégedésére ellenőrizni kell megfelelő hőmérsékletű levegőt, vagy füstöt, vagy megfelelő sűrűségi tartományú aeroszol részecskéket, vagy kezdődő tüzekhez kapcsolódó egyéb jelenségeket előállító felszereléssel, melyekre történő reagálásra a detektort szerkesztették. Minden detektor olyan típusú legyen, hogy azok helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.14 A tűzdetektor rendszert nem szabad semmilyen más célra használni, azzal a kivétellel, hogy a tűzajtók zárása és hasonló funkciók engedhetők meg a vezérlőtábláról.

1.15 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajókon felszerelt zónacímzési képességgel bíró tűzdetektor rendszereket úgy kell kialakítani, hogy

- a tűz egy hurkot legfeljebb egy ponton károsíthasson;

- legyenek eszközök annak biztosítására, hogy a hurokban bekövetkező bármilyen hiba (például tápszakadás, rövidzár, föld) ne tegye hatástalanná az egész hurkot;

- minden intézkedést meg kell tenni, ami lehetővé teszi a rendszer eredeti konfigurációjának helyreállítását hiba esetén (villamos, elektronikus, informatikai);

- az első kezdeményezett tűzriasztás nem gátolja meg bármelyik más detektort további tűzriasztások kiváltásában.

2 Beépítési követelmények

2.1 Kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban. Mindegyik kijáratnál el kell helyezni egy kézi működtetésű hívópontot. Kézi működtetésű hívópontok legyenek könnyen hozzáférhetők mindegyik fedélzet folyosóiban úgy, hogy a folyosó egyetlen része se legyen 20 m-nél messzebb égy kézi működtetésű hívóponttól.

2.2 Füstdetektorokat kell felszerelni a lakótereken belül minden lépcsőházban, folyosókon és menekülési útvonalakon. Mérlegelni kell speciális rendeltetésű füstdetektorok beépítését a szellőző csatornákba.

2.3 Ahol beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerre van szükség a 2.2 bekezdésben meghatározottakon kívül más terekben, minden ilyen térben a 1.11 bekezdésnek megfelelő legalább egy jelzőt kell beépíteni.

2.4 A jelzőket az optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni. Kerülni kell a gerendák és szellőző csatornákhoz közeli helyeket, vagy egyéb olyan helyeket, ahol a levegő áramlása hátrányosan befolyásolhatja a teljesítményt és az olyan helyeket, ahol ütés vagy fizikai károsodás valószínűsíthető. Általában, a fej felett elhelyezett jelzők legalább 0,5 m távolságra legyenek a válaszfalaktól.

2.5 A jelző közötti legnagyobb térköz az alábbi táblázat szerinti legyen:

Az Igazgatás megkövetelhet vagy engedélyezhet más térközöket olyan vizsgálati adatok alapján, melyek a jelzők jellemzőit igazolják.

2.6 A rendszer részét képező villamos vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy az elkerülje a konyhákat, A kategóriájú géptereket és egyéb fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve, ahol az ilyen terekben a tűzjelzéshez és tűzriadóhoz, vagy a megfelelő táp csatlakoztatásához szükséges.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérsékletváltozásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak.

3.2 A 2.2 bekezdés szerint szükséges füstdetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépnek, mielőtt a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 12,5%-os elhomályosulást, de addig nem, amíg a füst sűrűsége nem haladja meg a méterenkénti 2%-os elhomályosulást. Az egyéb terekben beépített füstdetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított érzékenységi határok között működjenek, figyelembe véve a füstdetektor érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.3. A hődetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt a hőmérséklet meghaladja a 78 °C-t, de addig nem, amíg a hőmérséklet nem haladja meg az 54 °C-t, amikor a hőmérséklet 1 °C per percnél kisebb sebességgel éri el azokat a határokat. Nagyobb hőmérséklet-emelkedési sebességeknél a hődetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított hőmérséklethatárokon belül működjenek, figyelembe véve a jelző érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.4 Az Igazgatás belátása szerint a hődetektorok megengedhető megszólalási hőmérséklete a legnagyobb fedélzetfő hőmérséklet fölé 30 °C-kal növelhető szárító helyiségekben és hasonló rendesen magas környezeti hőmérsékletű terekben.

13-1. Szabály

Mintavevő füstdetektor rendszerek

(Ez a szabály az 1992. február l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános követelmények

1.1 Ahol e szabály szövegében a rendszer szó megjeleni, az a mintavevő füstdetektor rendszert jelenti.

1.2 Minden szükséges rendszer mindenkor legyen képes a folyamatos működésre, azzal a kivétellel, hogy a sorozatos pásztázás elvén működő rendszerek elfogadhatók, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon hely kétszeri pásztázása közti időköz az Igazgatás megelégedésére szolgáló átlagos reagálási időt ad.

1.3 A rendszer működéséhez szükséges energiaellátást figyelni kell tápkimaradásra. Minden tápkimaradásnak egy vizális és hangjelzést kell kiváltani a vezérlőtáblán és a navigációs hídon, ami legyen eltérő a füstészlelés jelzésétől.

1.4 A rendszerbe használt villamos berendezéshez egy alternatív energia tápot kell létesíteni.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon vagy a fő tűzoltóállásban kell elhelyezni.

1.6 A füst vagy egyéb égéstermékek észlelése egy vizuális és hangjelzést váltson ki a vezérlőtáblán és a navigációs hídon.

1.7 Világos információt kell kifüggeszteni a lefedett területeket megjelölő vezérlőtáblán vagy annak közelében.

1.8 A mintavevő csövek elrendezése olyan legyen, hogy a tűz helye könnyen azonosítható legyen.

1.9 A rendszer próbálásához és karbantartásához megfelelő utasításokat és pótalkatrészeket kell biztosítani.

1.10 A rendszer működését az Igazgatás megelégedésére időközönként ki kell próbálni. A rendszer olyan típusú legyen, hogy annak helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.11 A rendszert úgy kell megtervezni, megépíteni és beszerelni, hogy az kizárja bármilyen mérgező vagy gyúlékony anyag vagy tűzoltóközeg kiszivárgását bármilyen lakó és szolgálati térbe, vezérlő állásba vagy géptérbe.

2 Beépítési követelmények

2.1 Legalább egy füstakkumulátort kell elhelyezni mindegyik zárt térben, melyben füstjelzés szükséges. Azonban ahol a tér olaj vagy hűtött rakomány olyan rakományokkal történő alternatív szállítására van szerkesztve, melyekhez füst mintavevő rendszer szükséges, az ilyen terekben a rendszerhez eszközöket kell biztosítani a füstakkumulátorok szigetelésére. Az ilyen eszközök elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2.2 A füstakkumulátorokat optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni és olyan térbeosztással, hogy a fej feletti fedélzet terület egyetlen része se legyen vízszintesen mérve 12 m-nél távolabb egy akkumulátortól Ahol a rendszert olyan terekben használják, melyek mechanikusan szellőztethetők, a füstakkumulátorok helyét a szellőzés határainak figyelembevételével kell mérlegelni.

2.3 A füstakkumulátorokat ott kell elhelyezni, ahol valószínűtlen az ütés vagy fizikai károsodás.

2.4 Az egyes mintavevő pontokhoz legfeljebb négy akkumulátort lehet csatlakoztatni.

2.5 Az egynél több zárt térhez szolgáló füstakkumulátorokat nem szabad ugyanarra a mintavevő pontra csatlakoztatni.

2.6 A mintavevő csövek legyenek önürítők és megfelelően védettek a rakománnyal végzett munkák által okozott ütés vagy károsodás ellen.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérsékletváltozásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak, és elkerülje a gyúlékony gázkeverék begyulladásának lehetőségét.

3.2 Az érzékelő egységet hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt az érzékelő kamrában a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 6,65%-os elhomályosulást.

3.3 Kettőzött elszívó ventilátorokat kell beépíteni. A ventilátorok rendelkezzenek elegendő teljesítménnyel a védett térben rendes szellőzési feltételek melletti működéshez, és adjanak az Igazgatás követelményeit kielégítő általános reagálási időt.

3.4 A vezérlőtábla tegye lehetővé a füst megfigyelését az egyes mintavevő csövekben.

3.5 Eszközöket kell létesíteni a levegőnek a mintavevő csövekben történő áramlása figyeléséhez annak biztosítására, hogy amennyire kivitelezhető, egyforma mennyiségeket szívjanak ki az egymással összekötött akkumulátorokból.

3.6 A mintavevő csövek belső átmérője legalább 12-mm legyen, kivéve, ahol beépített gázzal oltó rendszerekkel együtt használják, amikor a cső minimális mérete legyen elég a tűzoltó gáz kellő időn belül történő ürítéséhez.

3.7 A mintavevő csöveket el kell látni sűrített levegővel történő időközönkénti tisztításhoz szolgáló elrendezéssel.

14. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben

1 Az 1.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszert kell beépíteni az időszakosan felügyelet nélküli gépterekbe.

2 Ezt a tűzdetektor rendszert úgy kell megtervezni és a detektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűz keletkezését gyorsan észleljék az ilyen terek bármelyik részében a gépek rendes üzemi körülményei és a szellőzés változásai mellett, amit a környezeti hőmérsékletek lehetséges tartománya megkövetelhet. A korlátozott magasságú terek és olyan helyek kivételével, ahol alkalmazásuk kifejezetten megfelelő, nem engedélyezhetők csak hődetektorokat használó észlelő rendszerek. Az észlelő rendszer minden más nem tűzjelző rendszer riasztásaitól különböző vizális és hangjelzést váltson ki, elegendő helyen annak biztosítására, hogy a riasztásokat meghallják és megfigyeljék a navigációs hídon és a felelős géptiszt. Amikor a navigációs híd felügyelet nélkül van, a riasztásnak olyan helyen kell megszólalni, ahol a személyzet egy felelős tagja van szolgálatban.

3 Beépítés után a rendszert különböző gépüzemeltetési és szellőzési körülmények között kell kipróbálni.

15. Szabály

Elrendezések olaj-üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz

(E szabály 2.6 és 3. bekezdése az 1992. február l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Olajnak üzemanyagként történő használatának korlátozásai

A következő korlátozások vonatkoznak olajnak üzemanyagként történő használatára:

.1 Az e bekezdésben engedélyezett eltérő rendelkezések kivételével, nem lehet 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot használni.

.2 Vészüzemi generátorokban legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyagot lehet használni.

.3 Járulékos óvóintézkedések függvényében, melyeket szükségesnek tart, és azzal a feltétellel, hogy abban a térben, ahol ilyen olaj-üzemanyagot tárolnak vagy használnak, a környezeti hőmérsékletet nem engedik 10 °C-kal az olaj-üzemanyag lobbanáspontja fölé emelkedni, az Igazgatás engedélyezheti a 60 OC-nál alacsonyabb, de legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyag használatát.

.4 Teherhajókon az e bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb lobbanáspontú olaj-üzemanyag, például nyersolaj, használata megengedhető azzal a feltétellel, hogy nem tárolnak ilyen üzemanyagot semmilyen géptérben, és annak függvényében, hogy az Igazgatás jóváhagyja a teljes berendezést.

Az olajak lobbanáspontját jóváhagyott zárt tégelyes módszerrel kell meghatározni.

2 Olaj-üzemanyag elrendezések

Olyan hajón, ahol olaj-üzemanyagot használnak, az olaj-üzemanyag tárolásának, elosztásának és felhasználásának elrendezései olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát, és legalább a következő rendelkezéseknek felelnek meg:

.1 Amennyibe kivitelezhető, az olaj-üzemanyag rendszer 0,18 N/mm2-t meghaladó nyomás alatti melegített olajat tartalmazó része ne legyen rejtett helyen elhelyezve úgy, hogy a hibákat és szivárgásokat ne lehessen könnyen észrevenni. A géptereket az olaj-üzemanyag rendszer ilyen részeinél kellően meg kell világítani.

.2 A gépterek szellőzése minden rendes üzemi körülmény között legyen elégséges az olajpára felgyülemlésének megakadályozására.

.3 Amennyire kivitelezhető, az olaj-üzemanyag tartályok képezzék a hajó szerkezetének részét, és az A kategóriájú géptereken kívül legyenek elhelyezve. Ahol kettősfenék tartályokon kívül más olaj-üzemanyag tartályokra van szükség A kategóriájú gépterekben vagy azok mellett, azok függőleges oldalainak legalább egyike legyen határos a géptér határolóival, és lehetőleg legyen egy közös határolója a kettősfenék tartályokkal, és a gépterekkel közös határolók felületét a minimális nagyságon kell tartani. Ahol ilyen tartályok helyezkednek el az A kategóriájú gépterek határain belül, úgy azok nem tartalmazhatnak 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot. Általában kerülni kell a szabadon álló olaj-üzemanyag tartályok használatát. Ahol ilyen tartályokat alkalmaznak, személyhajókon meg kell tiltani az A kategóriájú gépterekben. Ahol megengedik, azokat egy megfelelő méretű olajat át nem eresztő tálcában kell elhelyezni, melynek alkalmas lefolyócsöve egy megfelelően méretezett résolaj tartályba vezet.

*Lásd: Ajánlások alacsony lobbanáspontú rakománynak üzemanyagként történő illegális vagy véletlen felhasználásának megelőzésére, elfogadva a Szervezet A.565(14) határozatával.

.4 Nem szabad olaj-üzemanyag tartályt elhelyezni ott, ahol az azokból eredő ki-ömlés vagy szivárgás fűtött felületekre hullva tűzveszélyt képezhet. Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy az olaj, ami nyomás alatt kiszökhet bármilyen szivattyúból, szűrőből vagy melegítőből, fűtött felületekkel kerülhessen érintkezésbe.

.5 Minden olaj-üzemanyag csövet, ami sérülés esetén lehetővé tenné olaj kiszökését a kettősfenék felett elhelyezkedő- tároló, ülepítő vagy napi kiszolgáló tartályból, fel kell szerelni közvetlenül a tartályon egy csappal vagy szeleppel, ami az érintett téren kívül lévő biztonságos helyről zárható el az olyan térben keletkezett tűz esetén, ahol ilyen tankok helyezkednek el. A bármilyen tengely-vagy csőalagútban, vagy hasonló terekben elhelyezett mélytartályok különleges esetében a tartályokra fel kell szerelni a szelepeket, de a vezérlésük tűz esetén történhet az alagúton vagy hasonló téren kívül lévő csövön vagy csöveken lévő járulékos szeleppel. Amennyiben ilyen járulékos szelepet a géptéren belül szerelnek fel, azt az ilyen téren kívül lévő helyről kell működtetni.

.6 Biztonságos és hatékony eszközöket kell biztosítani az olaj-üzemanyag tartályokban lévő olaj-üzemanyag mennyiségének megállapításához.

.6.1 Ahol szondacsöveket használnak, azok nem végződhetnek sehol olyan térben, ahol a szondacsőből eredőd kiömlés meggyulladásának kockázata felmerülhet. Különösen nem végződhetnek utas- vagy személyzeti terekben. Általános szabályként nem végződhetnek gépterekben. Mindazonáltal, ahol az Igazgatás úgy találja, hogy ez utóbbi követelmények gyakorlatilag nem kivitelezhetők, engedélyezheti a szondacsövek gépterekben való végződését azzal a feltétellel, hogy az összes következő követelmény teljesül:

.6.1.1 járulékosan egy olajszintmérő műszert szerelnek fel, mely kielégíti a .6.2 be-kezdés követelményeit;

.6.1.2 a szondacsövek gyúlásveszélytől távol eső helyeken végződnek, kivéve, ha óvó intézkedéseket tesznek, mint hatékony szűrők felszerelése, annak megelőzésére, hogy a szondacső végződéseken keresztül történő kiömlés esetén az olaj-üzemanyag érintkezésbe kerülhessen egy gyulladási forrással;

.6.1.3 a szondacsövek végződései önzáró lezáró készülékekkel és a lezáró készülék alatt elhelyezett kisátmérőjű vezérlőcsappal van felszerelve arra a célra, hogy a lezáró készülék kinyitása előtt megbizonyosodjanak arról, hogy nincs jelen olaj-üzemanyag. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a vezérlőcsapon keresztül történő bármilyen olajkiömlés ne járjon gyúlási kockázattal.

.6.2 Szondacsövek helyett más olaj szintmérők is használhatók. Az ilyen eszközök, mint a .6.1.1 bekezdésben rendelt eszközök, a következő feltételek tárgyát képezik:

.6.2.1 személyhajókon az ilyen eszközök nem kívánhatnak meg áttöréseket a tartály teteje alatt, és azok meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését;

.6.2.2 teherhajókon az ilyen eszközök meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését a térbe. Tilos a hengeres nívóüvegek használata. Az Igazgatás engedélyezheti síküveges és a műszer és tartály közötti önzáró szelepekkel ellátott olajszintmérők használatát.

.6.3 A .6.2.1 vagy 6.2.2 bekezdés előírt eszközöket, melyek elfogadhatók az Igazgatás számáras, megfelelő állapotban kell tartani a folyamatos üzemi működésük biztosítására.

.7 Intézkedéseket kell tenni bármilyen olajtartályban vagy az olaj-üzemanyag rendszer bármilyen részében túlnyomás kialakulásának megelőzésére, beleértve a töltőcsöveket is. A biztonsági szelepek és légző és túlfolyócsövek olyan helyre ürítsenek, ami az Igazgatás véleménye szerint biztonságos.

.8 az olaj-üzemanyag csövek és szelepeik és szerelvényeik acélból vagy más jóváhagyott anyagból legyenek, azzal a kivétellel, hogy hajlékony csövek használata megengedhető olyan helyeken, ahol az Igazgatás megbizonyosodott azok szükségességéről. Az ilyen hajlékony csövek és végszerelvényeik kellő szilárdságú jóváhagyott anyagból legyenek és konstrukciójuk elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Kenőolaj elrendezések

A nyomás alatti kenőrendszerekben használt olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Az A kategóriájú gépterekben és mindenütt, ahol kivitelezhető, az egyéb gépterekben is az elrendezések legalább a 2.1, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg, azzal a kivétellel, hogy:

.1 ez nem zárja ki áramlásjelző kémlőüvegek használatát a kenőrendszerekben, feltéve, hogy próbával bizonyították azok megfelelő fokú tűzállékonyságát;

.2 szondacsövek engedélyezhetők a gépterekben; nem kell alkalmazni a 2.6.1.1 és 2.6.1.3 bekezdések követelményeit azzal a feltétellel, hogy a szondacsövek megfelelő zárásokkal vannak felszerelve.

4 Elrendezések egyéb gyúlékony olajakhoz

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben, vezérlő és működtető rendszerekben és fűtőrendszerekben alkalmazott egyéb gyúlékony olajak tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló rendszerek olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Olyan helyeken, ahol gyúlási eszközök vannak jelen, az ilyen elrendezések legalább a 2.4 és 2.6 bekezdések rendelkezéseinek, és szilárdság és konstrukció tekintetében a 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg.

5 Időszakosan felügyelet nélküli gépterek

Az 1-től 4-ig terjedő bekezdések követelményein túlmenően, az olaj-üzemanyag és kenőolaj rendszerek feleljenek meg a következőknek;

.1 Ahol szükséges, az olaj-üzemanyag és kenőolaj csővezetékeket árnyékolással vagy egyéb megfelelő módon kell védeni, hogy amennyire kivitelezhető, elkerülhető legyen, hogy olajpermet vagy olajszivárgás kerüljön forró felületekre, vagy gépek légszívóiba. Az ilyen csővezeték rendszerekben a kötések számát minimumon kell tartani és, ahol kivitelezhető, a nagynyomású olaj-üzemanyag rendszerekből a szivárgásokat össze kell gyűjteni, és intézkedéseket kell tenni riasztás adására.

.2 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok töltése automatikus, vagy távvezérléssel történik, eszközöket kell biztosítani a túlfolyási kiömlések megelőzésére. Az egyéb berendezéseknél, melyek automatikusan kezelnek gyúlékony folyadékokat, például olaj-üzemanyag szeparátorok, melyeket, ahol kivitelezhető, szeparátorok részére fenntartott külön térben kell beépíteni, intézkedéseket kell tenni a túlfolyási kiömlés megelőzésére.

.3 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok melegítő elrendezésekkel vannak felszerelve, egy magas hőmérséklet riasztást kell beépíteni, ha az olajüzemanyag lobbanáspontja túlléphető.

6 Gyúlékony olajak orrtartályokban történő szállításának tilalma

Olaj-üzemanyag, kenőolaj és egyéb gyúlékony olajak nem szállíthatók orrtartályokban.

16. Szabály

Szellőző rendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók

1 A szellőzőcsatornák éghetetlen anyagból legyenek. Mindazonáltal rövid csatornák, melyek hossza általában nem haladja meg a 2 m-t és keresztmetszete nem haladja meg a 0,02 m2-t, nem szükséges, hogy éghetetlenek legyenek, a következő feltételek függvényében:

.1 ezek a csatornák olyan anyagból legyenek, melyek lassú lángterjedési jellemzőkkel bírnak,

.2 csak a szellőző készülékek végén használhatók,

.3 a csatorna hosszában mérve legalább 600 mm-re helyezkedjenek el egy "A" vagy "B" osztályú térválasztóban lévő nyílástól, beleértve a "B" osztályú folyamatos mennyezeteket is.

2 Ahol a 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornák "A" osztályú válaszfalakon vagy fedélzeteken haladnak keresztül, a nyílást egy acéllemez hüvellyel kell bélelni, kivéve, ha a válaszfalakon vagy fedélzeteken való áthaladás közelében acélból vannak, és a perselyek ezen a részen megfelelnek a következőknek:

.1 A perselyek vastagsága legalább 3 mm és hossza legalább 900 mm legyen. A válaszfalon való áthaladásnál ezt a hosszat lehetőleg 450 mm-re kell felosztani a válaszfal mindkét oldalán. Ezeket a csatornákat, vagy az ilyen csatornák perselyeit tűz elleni szigeteléssel kell ellátni. A szigetelés tűzállósága legalább válaszfal vagy fedélzet tűzállóságával legyen egyenlő, melyen a csatorna áthalad. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű áthatolási védelmet lehet biztosítani.

.2 A 0,075 m2-t meghaladó keresztmetszetű csatornákat a 2.1 bekezdés követelményein felül tűzzáró csappantyúkkal kell ellátni. A tűzzáró csappantyú automatikusan zárjon, de kézzel is lehessen zárni a válaszfal vagy fedélzet mindkét oldaláról. A csappantyút egy jelzővel kell ellátni, mely mutatja, hogy a csappantyú nyitva vagy zárva van. Mindazonáltal nem szükségesek tűzzáró csappantyúk ott, ahol a csatornák "A" osztályú térválasztókkal körülvett tereken haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a tereket, azzal a feltétellel, hogy a csatornák tűzállósága ugyanolyan, mint a térválasztóké, melyeken áttörnek.

3 Az A kategóriájú gépterek, konyhák, gépkocsi-fedélzet terek, ro-ro rakományterek vagy különleges kategóriájú terek szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül lakótereken, szolgálati tereken vagy vezérlő állásokon, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.14-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák acélból épülnek, melynek vastagsága legalább 3 mm és 5 mm az olyan csatornáknál, melyek szélességei vagy átmérői 300 mm-ig bezárólag terjednek, illetve 760 mm felett vannak, és olyan csatornák esetében melyek szélességei és átmérői 300 mm és 760 mm között vannak, a vastagságot interpolálással kell megkeresni;

.1.2 a csatornák megfelelően vannak alátámasztva és merevítve;

.1.3 a csatornák az áttört térhatárolók közelében automatikus tűzzáró csappantyúkkal fannak felszerelve; és

.1.4 a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak elszigetelve a gépterektől, konyháktól, gépkocsi fedélzet terektől, ro-ro rakományterektől vagy különleges kategóriájú terektől az egyes tűzzáró csappantyúkon túl legalább 5 m-re lévő pontig;

vagy

.2.1 a csatornák a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve, és

.2.2 a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak szigetelve mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben vagy vezérlő állásokban,

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák áttörései szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

4 A lakóterek, szolgálati terek vagy vezérlő állások szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.13-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák, ahol A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken haladnak keresztül, a 3.1.1 és 3.1.3 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve;

.1.2 automatikus tűzzáró csappantyúk vannak felszerelve az áttört térhatárolók közelében; és

.1.3 a gépterek, konyhák, gépkocsi fedélzet terek, ro-ro rakományterek, vagy különleges kategóriájú terek térválasztóknak állékonysága megmarad az áttöréseknél;

vagy

2.1. a csatornák, ahol egy A kategóriájú géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren haladnak keresztül, acélból vannak építve a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdésnek megfelelően; és

2.2. a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak szigetelve a géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren belül;

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák térválasztók szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

5 A 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornákat, melyek "B" osztályú válaszfalakon haladnak keresztül, 900 mm hosszban acéllemez perselyekkel kell bélelni, lehetőleg 450 mm-re felosztva a válaszfalak mindkét oldalán, kivéve, ha a csatorna acélból van ezen a hosszon.

6 Ilyen intézkedéseket kell tenni, amennyire kivitelezhető, a géptereken kívül lévő vezérlő állások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szellőzés, láthatás és füstmentesség fenn legyen tartva, hogy a gépben és berendezésben keletkezett tűz estén felügyelhető legyen, és hatékonyan tovább működhessen. Alternatív és különálló levegő ellátási eszközöket kell biztosítani; a két ellátó forrás légbeszívó nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy a két beömlésnél a füst egyidejű beszívásának kockázata minimális legyen. Az Igazgatás belátása szerint nem kell alkalmazni ilyen követelményeket a nyílt fedélzeten lévő és a nyílt fedélzetre nyíló vezérlő állásokra, vagy ahol helyi elzáró elrendezések ugyanilyen hatékonyak lennének,

7 Ahol lakótereken vagy éghető anyagokat tartalmazó tereken haladnak keresztül, a konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit "A" osztályú térválasztóként kell megépíteni. Mindegyik elszívó csatornát fel kell szerelni: -

.1 zsírfogóval, ami könnyen kivehető tisztításhoz;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyút;

.3 a konyhán belülről működtethető elrendezéseket az elszívó ventilátorok leállításához, és

.4 beépített eszközöket a csatornában keletkezett tűz eloltásához.

8 Ahol egy személyhajón szükséges, hogy egy szellőző csatorna egy fő függőleges zóna térválasztóján haladjon keresztül, egy üzembiztos automatikusan csukódó tűzzáró csappantyút kell felszerelni a térválasztó mellett. A tűzzáró csappantyút ugyancsak lehessen kézzel zárni a térválasztó mindkét oldaláról. A működtető hely legyen könnyen hozzáférhető és vörös fényvisszaverő színnel legyen megjelölve. A csatorna a térválasztó és tűzzáró csappantyú között acélból vagy más egyenértékű anyagból legyen, és, amennyiben szükséges, a 18.1.1 szabály követelményeinek megfelelően legyen szigetelve. A tűzzáró csappantyút a térválasztó legalább egyik oldalán egy látható jelzővel kell felszerelni, ami mutatja, hogy a tűzzáró csappantyú nyitott állásban van-e.

9 Az összes szellőző rendszer fő beömléseit és kiömléseit lehessen elzárni a szellőztetett téren kívülről.

10 A lakóterek, szolgálati terek, rakományterek, vezérlő állások és gépterek gépi szellőztetését lehessen leállítani a kiszolgált téren kívül lévő, könnyen hozzáférhető helyről. Ez a hely ne lehessen könnyen elvágható a kiszolgált térben keletkezett tűz esetén. A gépterek gépi szellőztetésének leállítására beépített eszközök legyenek teljesen elkülönítve az egyéb terek szellőzésének leállítására létesített eszközöktől.

11 A következő elrendezéseket a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexnek megfelelően kell próbának alávetni:

.1 tűzzáró csappantyúk, beleértve a hozzájuk tartozó működtető eszközöket; és

.2 csatorna áttörések "A" osztályú térelválasztókban. Ahol acél karmantyúk szegecseléssel vagy csavaros karimákkal, vagy hegesztéssel közvetlenül a szellőző csatornákhoz vannak kötve, a próba nem szükséges.

17. Szabály

Tűzoltó felszerelés

1 Egy tűzoltó felszerelése a következőkből álljon:

1.1 Személyi felszerelés, mely a következőket tartalmazza:

.1 Védőruha olyan anyagból, ami védi a bőrt a tűzből kisugárzó hőtől és égésektől és gőz okozta forrázástól. A külső felület legyen vízálló

.2 Csizma és kesztyű gumiból vagy egyéb villamosán nem vezető anyagból. .3 Egy merev sisak, ami hatásos védelmet nyújt ütés ellen.

.4 Egy jóváhagyott típusú villamos biztonsági lámpa (kézi lámpa) legalább 3 órás égési tartammal.

.5 Az Igazgatás követelményeit kielégítő fejsze.

1.2 Egy jóváhagyott típusú légzőkészülék, ami lehet vagy:

.1 egy füstsisak vagy füstálarc, amit el kell látni egy megfelelő légszivattyúval és olyan hosszú tömlővel, ami elég ahhoz, hogy elérjen a nyílt fedélzetről, nyíláskeret vagy ajtó érintése nélkül, a raktárak, vagy gépterek bármelyik részéhez. Amennyiben az e bekezdés teljesítéséhez 36 m-t meghaladó hosszúságú tömlőre lenne szükség, egy önálló légzőkészülékkel kell helyettesíteni, vagy azt kell adni járulékosan, az Igazgatás meghatározása szerint; vagy

.2 egy önálló, sűrített levegővel működő légzőkészülék, melynek a palackjaiban tárolt levegő mennyisége legalább 1.200 liter, vagy más önálló légzőkészülék, ami legalább 30 percig képes működni. Olyan számú tartalék töltet, ami az adott készülékkel való használatra alkalmas, álljon rendelkezésre a hajón, ami kielégíti az Igazgatás követelményeit. A 36-nál több utast szállító személyhajókon legalább két tartalék töltetet kell biztosítani mindegyik légzőkészülékhez, és a légzőkészülék összes légpalackja legyen felcserélhető.

.3 teherhajóknál, ahol a géptér időszakosan felügyelet nélkül van, vagy csak egy személynek kell őrségben lenni, legyen azonnali vízszállítás a tűzoltóvezetékből megfelelő nyomáson, vagy a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikének távindításával a navigációs hídról és a tűzvédelmi vezérlőállásból, ha van, vagy a tűzoltóvezeték állandó nyomás alatt tartásával a főüzemi tűzoltószivattyúk egyikével, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás mellőzheti ezt a követelményt az 1600 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók esetében, amennyiben a géptér megközelítésének elrendezése szükségtelenné teszi;

.4 személyhajókon, amennyiben a II-l/54 szabálynak megfelelően időszakosan felügyelet nélküli gépterekkel vannak felszerelve, az Igazgatás határozza meg az ilyen terekre a beépített vízzel oltó elrendezésre vonatkozó rendelkezéseket, melyek egyenértékűek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

3.5 Biztonsági szelepeket kell beépíteni valamennyi tűzoltószivattyúhoz, amennyiben a szivattyúk képesek a vízellátó csövek, tűzcsapok és tömlők névleges nyomását meghaladó nyomás előállítására. Ezeket a szelepeket úgy kell elhelyezni és beszabályozni, hogy meggátolják a túl nagy nyomást a tűzoltó csőrendszer bármelyik részében.

3.6 Tartályhajókon elválasztó szelepeket kell beépíteni a tűzoltóvezetékben a hajó farrészének elejénél egy védett helyen és a tartályfedélzeten legfeljebb 40 m-es távközönként, hogy megőrizzék a tűzoltóvezeték rendszer állékonyságát tűz vagy robbanás esetén.

4 Tűzoltóvezetékek átmérője, nyomása

4.1 A tűzoltóvezeték és vizet szolgáltató csövek átmérője legyen elegendő két egyidejűleg működő tűzoltószivattyúból a szükséges legnagyobb vízszállítás hatékony elosztásához, azzal a kivétellel, hogy teherhajók esetében az átmérőnek csak 140 m3/ó szállításához kell megfelelőnek lennie.

4.2 A két egyidejűleg működő szivattyúval a 4. l bekezdésben előírt mennyiségű vizet a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül szállítva, bármelyik két szomszédos tűzcsapból, a következő minimális nyomásokat kell fenntartani valamennyi tűzcsapnál:

Személyhajók:

4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom 0,31 N/mm2

1.000 és nagyobb vegyes tonnatartalom, 0,27 N/mm2

de 4.000 vegyes tonnatartalom alatt

1.000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

Teherhajók:

6.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb 0,27 N/mm2

1.000 vegyes tonnatartalom és nagyobb,

de 6.000 vegyes tonnatartalom alatt 0,25 N/mm2

1.000 vegyes tonnatartalom alatt Az Igazgatás megelégedésére

.1 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajók a 4.2 bekezdés rendelkezései helyett a következő követelményeknek feleljenek meg:

A két egyidejűleg működő szivattyúval a 8. bekezdésben előírt sugárcsöveken keresztül és a 4.1 bekezdésben előírt mennyiségű víz szállításához elegendő tűzcsappal legalább 0,4 N/mm2 nyomást kell fenntartani a 4.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú hajókon, és 0,3 N/mm2 nyomást a 4.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon az összes tűzcsapnál.

4.3 A legnagyobb nyomás egyik tűzcsapnál se haladja meg azt, aminél egy tűzoltótömlő hatékony irányítása bemutatható.

5 Tűzcsapok száma és elhelyezése

5.1 A tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy a nem ugyanazon tűzcsapból származó legalább két vízsugár, melyek egyike egyetlen tömlőhosszból jöjjön, elérhesse a hajónak az utasok vagy személyzet számára rendes körülmények között hozzáférhető részét, amikor a hajó menetben van, és a rakománytér bármelyik részét, amikor az üres, és minden ro-ro rakományteret vagy bármilyen különleges kategóriájú teret, mely utóbbi esetben a két vízsugár érje el az ilyen tér minden részét, mindegyik egyetlen tömlőhosszból. Továbbá, az ilyen tűzcsapokat a védett terek bejáratainak közelében kell elhelyezni.

5.2 Személyhajók lakó-, szolgálati és géptereiben a tűzcsapok száma és elhelyezése olyan legyen, hogy az 5.2 bekezdés követelményei teljesíthetők legyenek, amikor az összes víz-mentes ajtó és a fő függőleges zónaválaszfalakban minden ajtó zárva van.

5.3 Ahol személyhajónál bejárat van az A kategóriájú géptérbe egy alacsony szinten egy szomszédos tengelyalagútból, két tűzcsapot kell elhelyezni az ilyen géptéren kívül, de közel annak bejáratához. Ahol az ilyen bejárat más terekből nyílik, az ilyen terek egyikében két tűzcsapot kell elhelyezni az A kategóriájú géptér bejáratának közelében. Nem kell ilyen intézkedést tenni, ahol az alagút vagy szomszédos terek nem képezik a menekülési út részét.

6 Csövek és tűzcsapok

6.1 Hő által könnyen használhatatlanná váló anyagok nem használhatók tűzoltóvezetékekhez és tűzcsapokhoz, kivéve, hogyha kellően védve vannak. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy a tűzoltótömlőket könnyen lehessen hozzájuk csatlakoztatni. A csövek és tűzcsapok elrendezése olyan legyen, hogy elkerülje a felfagyás lehetőségét. Olyan hajókon, ahol fedélzeti rakományokat szállítatnak, a tűzcsapok elhelyezése olyan legyen, hogy azok mindenkor könnyen hozzáférhetők legyenek, és a csöveket úgy kell elrendezni, hogy az ilyen rakomány által okozott károsodást a lehetséges mértékig elkerülje. Kivéve, hogyha minden egyes tűzcsaphoz egy tömlő és egy sugárcső van a hajón, a tömlőcsatlakozók és sugárcsövek legyenek teljesen felcserélhetők.

6.2 A tűzoltóvezetéknek a főüzemi tűzoltószivattyút vagy szivattyúkat magukban foglaló géptereken belül szakaszát a tűzoltóvezeték többi részétől elkülönítő elválasztó szelepeket kell beépíteni a géptereken kívül könnyen hozzáférhető és könnyen védhető helyeken. Úgy kell kialakítani a tűzoltóvezetéket, hogy amikor az elválasztó szelepek zárva vannak, a hajón az összes tűzcsap, a géptérben lévő fent hivatkozottak kivételével, ellátható legyen vízzel egy nem ebben a géptérben elhelyezett tűzoltó szivattyúval, olyan csöveken keresztül, melyek nem lépnek be ebbe a térbe. Az Igazgatás kivételesen engedélyezheti, hogy a vészüzemi tűzoltószivattyú szívó és nyomó csővezetékének rövid szakaszai behatoljanak a géptérbe, ha nem kivitelezhető a kívül történő vezetésük, azzal a feltétellel, hogy a tűzoltóvezeték állékonyságát fenntartják egy megfelelő acél burkolattal történő körülzárással.

7 Tűzoltótömlők

7.1 A tűzoltótömlők az Igazgatás által jóváhagyott nem romlandó anyagból legyenek, és hosszuk legyen elegendő ahhoz, hogy egy vízsugarai; kilövelljenek azon terek bármelyikébe, ahol azok használatára szükség lehet. Nem romlandó anyagú tűzoltótömlőkkel kell felszerelni az, 1992. február l-jén vagy az után épített hajókat, és az 1992. február 1-je előtt épített hajókat, amikor kicserélik a meglévő tűzoltótömlőket. Mindegyik tömlő legyen felszerelve egy sugárcsővel és a szükséges csatlakozókkal. Az e fejezetben "tűzoltótömlő"-ként előírt tömlőket, a szükséges szerelvényekkel és szerszámokkal együtt, használatra készen, szembetűnő helyen, a vízellátó tűzcsapok vagy csatlakozások közelében kell tartani. Ezen kívül, a 36-nál több utast szállító személyhajókon belső helyeken a tűzoltótömlőket mindenkor a tűzcsapokra csatlakoztatva kell tartani.

7.2 A hajókat az Igazgatás követelményeit kielégítő számú és átmérőjű tűzoltótömlővel kell felszerelni.

7.3 Személyhajókon az 5. bekezdésben megkövetelt tűzcsapok mindegyikéhez legalább egy tűzoltótömlő legyen, és ezeket a tömlőket csak tűzoltás céljára vagy tűzoltási gyakorlatoknál és szemléknél a tűzoltó készülékek próbájához szabad használni.

7.4.1 Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókon a tűzoltótömlők száma a hajó minden 30 m hosszára egy legyen és még egy tartalék, de semmilyen esetben sem összesen ötnél kevesebb. Ez a szám nem foglalja magában semmilyen tömlőt, ami a géptérben vagy kazántérben szükséges. Az Igazgatás növelheti a szükséges tömlők számát annak biztosítására, hogy elegendő számú tömlő álljon rendelkezésre és legyen hozzáférhető mindenkor, figyelemmel a hajó típusára és a járat természetére, melyben a hajót foglalkoztatják.

7.4.2 Az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon a szükséges tömlők száma elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

8 Sugárcsövek

8.1 E fejezet céljára a szabványon sugárcső méretek 12 mm, 16 mm és 19 mm vagy ahhoz lehető legközelebbi legyen. Nagyobb átmérőjű sugárcsöveket az Igazgatás belátása szerint lehet engedélyezni.

8.2 Lakóterekhez és szolgálati terekhez nem szükséges 12 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.3 Gépterekhez és külső helyekhez a sugárcső mérete olyan legyen, hogy a legkisebb szivattyúból a 4. bekezdésben említett nyomásnál két vízsugárral a lehetséges legnagyobb szállítást lehessen elérni, azzal a feltétellel, hogy nem kell 19 mm-nél nagyobb sugárcső méretet használni.

8.4 Minden sugárcső jóváhagyott kettőscélú típusú (vagyis permet/sugár típusú) legyen, beépített elzáróval.

9 Vízszivattyúk stb. elhelyezése és elrendezése egyéb tűzoltó rendszerekhez

Az ebben a fejezetben megkövetelt egyéb tűzoltó rendszerekhez szükséges víz szállításához szükséges szivattyúkat, azok energiaforrásait és vezérléseit az ilyen rendszerek által védett téren vagy tereken kívül kell elhelyezni, és úgy kell elrendezni, hogy a védett térben vagy terekben keletkezett tűz ne tegyen üzemképtelenné egyetlen ilyen rendszert sem.

5. Szabály

Beépített gázzal oltó rendszerek

l Általános rendelkezések

1.1 Nem engedhető meg olyan tűzoltó közeg használata, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagában, vagy várható körülmények között személyeket veszélyeztető mennyiségben bocsát ki mérgező gázokat.

1.2 A tűzoltó közegnek a védett terekbe való szállításához szükséges csöveket megjelölt szabályzószelepekkel kell ellátni úgy, hogy világosan jelezzék azokat a tereket, melyekbe a csövek vezetnek. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a közegnek bármely térbe történő szándékolatlan bebocsátásnak megelőzésére. Ahol egy gázzal oltó rendszerrel felszerelt rakományteret utastérnek használnak, a gázcsatlakozást vaktömítéssel kell lezárni az ilyen használat alatt.

1.3 A tűzoltó közeg elosztásához szolgáló csővezetéket úgy kell elrendezni, és a kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy egyenletes eloszlás jöjjön létre.

1.4 Eszközöket kell biztosítani az összes olyan nyílás lezárásához, melyek levegőt engedhetnek be, vagy lehetővé teszik a gáz kiszökését a védett térből.

1.5 Ahol bármelyik térben a légpalackokban tárolt szabad levegő mennyisége olyan, hogy ha tűz esetén kibocsátják az ilyen térbe, az ilyen légkibocsátás azon téren belül súlyosan érinthetné a beépített oltórendszer hatékonyságát, az Igazgatás követelje meg járulékos oltóközeg-mennyiség biztosítását.

1.6 Eszközöket kell létesíteni automatikus hangjelzés kiadásához a tűzoltóközeg bármelyik térbe történő kibocsátásakor, melyben rendes körülmények között személyzet dolgozik, vagy melyhez hozzáférése van. A riasztás kellő ideig működjön, mielőtt a közeget bebocsátják,

1.7 Minden beépített gázzal oltó rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és azokat a lehető legkevesebb helyre kell összecsoportosítani olyan helyeken, melyeket a védett térben keletkező tűz valószínűleg nem fog elvágni. Mindegyik helyen legyenek a rendszer működtetésére vonatkozó világos utasítások, figyelemmel a személyzet biztonságára.

1.8 A tűzoltóközeg automatikus kibocsátása nem engedhető meg, kivéve a 3.3.5 bekezdésben engedélyezettet, valamint a 3.4 és 3.5 bekezdésekben hivatkozott helyi automatikus működtetésű egységek tekintetében.

1.9 Ahol az oltóközeg mennyisége egynél több tér védelméhez szükséges, a rendelkezésre álló közeg mennyisége nem kell, hogy több legyen, mint az így védett egy térhez szükséges legnagyobb mennyiség.

1.10 A 3.3, 3.4 vagy 3.5 bekezdésben eltérően engedélyezettek kivételével, a nem-vízgőz tűzoltóközeg tárolásához szükséges nyomástartó edényeket a védett tereken kívül kell elhelyezni az 1.13 bekezdésnek megfelelően.

1.11 Eszközöket kell létesíteni a személyzet számára a tartályokban lévő közeg mennyiségének biztonságos ellenőrzéséhez.

1.12 A tűzoltóközeg tárolására szolgáló tartályokat és azokhoz tartozó nyomás alatti részeket az Igazgatás megelégedésére gyakorlati nyomáselőírások szerint kell szerkeszteni, figyelemmel azok elhelyezésére és az üzemben várható legnagyobb környezeti hőmérsékletekre.

1.13 Amikor a tűzoltóközeget egy védett téren kívül tárolják, az olyan helyiségben legyen tárolva, ami egy biztonságos és könnyen hozzáférhető helyen van, és az Igazgatás megelégedésére hatékony szellőzéssel bír. Az ilyen tárolóhelyiségbe minden bejárás lehetőleg a nyílt fedélzetről legyen, és minden esetben legyen független a védett tértől. A bejárati ajtók kifelé nyíljanak, és a válaszfalak és fedélzetek a bennük lévő ajtókkal és egyéb nyílászáró szerkezetekkel együtt, melyek az ilyen helyiségek és szomszédos zárt terek közötti határolást képezik, legyenek gázzárók. A 26., 27., 44. és 58. szabályok állékonysági táblázatainak alkalmazása céljára az ilyen tárolóhelyiségeket úgy kell tekinteni mint vezérlőállásokat.

1.14 A rendszer pótalkatrészeit a hajón kell tárolni és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2 Széndioxid rendszerek

2.1 Gépterekhez a szállított széndioxid mennyisége legyen elég ahhoz, hogy a következő térfogatok közül a nagyobbal egyenlő minimális térfogatot adja:

.1 az így védett legnagyobb géptér bruttó térfogatának 40%-a, mely nem foglalja magában az aknának azon szint feletti részét, amelynél az akna területe az érintett tér vízszintes területének 40 vagy kevesebb százaléka, a tartálytető és az akna legalsó része között véve; vagy

.2 a védett géptér bruttó térfogatának 35%-a, beleértve az aknát;

azzal a feltétellel, hogy a fent említett százalékok 35%-ra, illetve 30%-ra csökkenthetők a 2.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajóknál; ugyancsak feltéve, hogy ha két vagy több géptér nincs teljesen elválasztva egymástól, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint amelyek egy teret képeznek.

2.3 E bekezdés céljára a szabad széndioxid térfogatát 0,56 m3/kgmal kell számolni.

2.4 Géptereknél a beépített csővezeték rendszer olyan legyen, hogy a gáz 85%-a 2 percen belül beömölhessen a térbe.

2.5 Az 1994. október 1-jén vagy az után épült hajók beépített széndioxid rendszerek az alábbi követelményeknek feleljenek meg:

.1 A széndioxidnak egy védett térbe történő bebocsátásához és a riasztás működésének biztosításához két különálló kezelőszervet kell létesíteni. Az egyik kezelőszervet a gáznak a tárolótartályokból történő kibocsátásához kell használni. A második kezelőszervet azon csővezeték szelepének nyitásához kell használni, amelyik a védett térbe szállítja a gázt.

.2 A két kezelőszervet az adott térre világosan megjelölt indító dobozban kell elhelyezni. Amennyiben zárni kell a kezelőszerveket tartalmazó dobozt, a doboz kulcsát a doboz közelében egy törőüveges típusú zárt fülkében kell szembetűnően elhelyezni.

3 Halogénezett szénhidrogén rendszerek

3.1 Halogénezett szénhidrogének tűzoltóközegként történő használata csak gépterekben, szivattyúterekben és kizárólag rakományt nem szállító járművek szállítására szolgáló rakományterekben engedhető meg. Halogénezett szénhidrogén rendszerek új beépítése minden hajón tilos.

3.2 Ahol tűzoltóközegként halogénezett szénhidrogéneket használnak teljes elárasztású rendszerekben:

.1 A rendszert a gépi kioldás csak kézi kezdeményezésre történő indítására kell kialakítani.

.2 Amennyiben a halogénezett szénhidrát töltetet egynél több térbe kell bejuttatni, a tárolás és kibocsátás elrendezései olyanok legyenek, hogy teljesüljenek a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés rendelkezései.

* Lásd A.719(17) határozat a hajókról történő szennyezés megelőzéséről és MSC/Circ.668 Halonos tűzoltó rendszerek alternatív elrendezései gépterekben és szivattyúterekben.

.3 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző ventilátorok automatikus leállítására a közeg bebocsátása előtt.

.4 Eszközöket kell létesíteni a védett teret kiszolgáló szellőző rendszerben lévő összes fojtószelep kézi elzárásához.

.5 A kiömlések elrendezését úgy kell szerkeszteni, hogy a rakományterekhez . vagy gépterekhez a 3.2.9, illetve 3.2.0 bekezdés szerint szükséges minimális közeg mennyiséget lényegében beömölhessen egy névleges 20 mp vagy kevesebb alatt, a folyadékfázis áramlásának alapján.

.6 A rendszert az Igazgatás követelményeit kielégítő hőmérséklet tartományban való működésre kell szerkeszteni.

.7 A beömlés nem veszélyeztetheti a berendezés karbantartásán dolgozó, vagy a teret kiszolgáló szokásos elérési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet.

.8 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.9 A kizárólag olyan járművek szállítására szolgáló rakományterekhez, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak, az oltóközeg mennyiségét az 5.1 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a védett tér bruttó térfogatán alapuljon. Halom 13 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, Halon 2402 tekintetében pedig tömeg/térfogategység alapon.

5.1 Táblázat

.10 Gépterekhez az oltóközeg mennyiségét az 5.2 táblázat szerint kell számítani. Ez a mennyiség a tér bruttó térfogatán alapuljon a minimális koncentráció tekintetében, és a tér nettó térfogatán a minimális koncentráció tekintetében, beleértve az aknát. Halon 1301 és 1211 tekintetében a mennyiséget térfogatarány alapon kell számítani, és Halom 2402 tekintetében tömeg/térfogategység alapon.

5.2 Táblázat

.11 A 3.29 és 3.2.10 bekezdések céljára a Halom 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal, és a Halon 121.1 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani

3.3 A védett géptérben csak Halon 13~ tárolható. A tartályokat egyenként kell elosztani az egész térben, és a következő követelményeket kell kielégítem:

.1 Kézileg kezdeményezett gépi kibocsátást kell létesíteni, a védett téren kívül elhelyezve. Ehhez a kibocsátáshoz kettőzött energiaforrásokat kell biztosítani és a védett téren kívül kell elhelyezni, és az álljon rendelkezésre azonnal, azzal a kivétellel, hogy géptereknél az energiaforrások egyike elhelyezhető magában a védett térben.

.2 A tartályokat összekötő villamos tápáramköröket figyelni kell hibaállapotra és tápkimaradásra. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.3 A tartályokat összekötő pneumatikus vagy hidraulikus tápvezetékeket kettőzni kell. A pneumatikus vagy hidraulikus nyomás forrásait figyelni kell nyomásvesztésre. Ennek jelzéséhez vizális és hangriasztásokat kell létesíteni.

.4 A védett téren belül a rendszer indításához nélkülözhetetlen villamos áramkörök legyenek hőállók, például ásványi szigetelésű vagy egyenértékű kábel. A rendszer hidraulikus vagy pneumatikus működtetésű indításához tervezett nélkülözhetetlen csővezetékek acélból, vagy az Igazgatás megelégedésére egyenértékű anyagból legyenek.

.5 Minden nyomástartó edényt fel kell szerelni egy automatikus túlnyomás-mentesítő készülékkel, ami abban az esetben, ha a tartály tűz hatásának van kitéve és a rendszert nem működtetik, biztonságosan kiüríti a tartályt a védett térbe.

.6 A konténerek és villamos áramkörök, valamint a bármilyen rendszer kibocsátáshoz létfontosságú csővezeték olyan legyen, hogy ha bármelyik gépi kioldású vezeték károsodik a védett térben bekövetkezett tűz vagy robbanás által, vagyis az egyetlen hiba koncepció esetén, a 3.2.9 vagy 3.2.10 bekezdés szerint ahhoz a térhez szükséges tűzoltó töltetnek legalább kétharmada még mindig betölthető legyen, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére. A csak egy vagy két tartályt igénylő tereknél a rendszerek elrendezése feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.7 Bármelyik nyomástartó edényre legfeljebb két kiölő fúvókát kell szerelni és az egyes tartályokban a közeg maximális mennyisége feleljen meg az Igazgatás követelményeinek, figyelemmel a közeg térben történő egyenletes eloszlásának követelményére.

.8 Figyelni kell a tartályokat a szivárgás vagy ürülés miatt bekövetkező nyomáscsökkenésre. Az ilyen állapot jelzésére vizális és hangjelzéseket kell felszerelni a védett térben és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol tűzoltó berendezés központosítva van, kivéve a rakománytereket, ahol a riasztásokat csak a navigációs hídon, vagy abban a térben kell felszerelni, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

3.4 Halon 1301 vagy 1211 közeget tartalmazó helyi automatikusan működő beépített tűzoltóegységek, melyek géptereken belül fokozottan tűzveszélyes zárt terekben vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül elfogadhatók, a következők teljesítésének függvényében:

.1 A tér, melyben ilyen járulékos védelmet létesíteni, lehetőleg egy munkaszinten és a hozzáféréssel azonos szinten legyen. Az Igazgatás belátása szerint egynél több munkaszint is megengedhető azzal a feltétellel, hogy mindegyik szinten létesül hozzáférés.

.2 A tér mérete és az ahhoz való hozzáférés és a benne lévő gépek elrendezése olyan legyen, hogy a menekülés a térből bármely helyről legfeljebb 10 mp alatt megtörténhessen.

.3 Bármelyik egység működését láthatóan és hallhatóan kell jelezni a géptér mindegyik hozzáférésén kívül és a navigációs hídon, vagy abban a térben, ahol a tűzoltó berendezés központosítva van.

.4 Figyelmeztetést kell elhelyezni a tér minden egyes hozzáférésén kívül, mely jelzi hogy a térben egy vagy több automatikus működésű tűzoltóegység van és közli, hogy milyen közeget használnak.

.5 A kiömlő fúvókákat úgy kell elhelyezni, hogy a kiömlés ne veszélyeztesse a teret kiszolgáló szokásos hozzáférési létrákat és menekülési utakat használó személyzetet. Intézkedéseket kell tenni a gépek karbantartásával foglalkozó személyzet megvédésére a közeg szándékolatlan kiömlése ellen.

.6 A tűzoltóegységeket az Igazgatást kielégítő hőmérséklettartományban történő működésre kell szerkeszteni.

.7 Eszközöket kell biztosítani a személyzet számára a tartályokban uralkodó nyomás biztonságos ellenőrzéséhez.

.8 A helyi automatikus működésű egységekben nyújtott oltóközeg összes mennyisége olyan legyen, hogy Halon 1301 tekinttében a koncentráció a 7%-ot, és Halon 1211 esetében az 5,5%-ot ne haladja meg 20 °C-on a tér nettó térfogatának alapján. Ez a követelmény vonatkozik, amikor vagy egy helyi automatikus működésű egység vagy a 3.2 bekezdésnek megfelelően felszerelt beépített rendszer működött, de nem vonatkozik, ha mindkettő működött. A Halon 1301 térfogatát 0,16 km3/kg-mal és a Halon 1211-ét 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

.9 Egy egység kiürülésének ideje, a folyadékfázis ürülése alapján, 10 mp vagy kevesebb legyen.

.10 A helyi automatikus működésű tűzoltóegységek elrendezése olyan legyen, hogy azok kibocsátása ne eredményezze villamos energia kimaradását vagy a hajó manőverező képességének csökkenését.

3.5 A 3.4 bekezdésben leírt automatikus működésű tűzoltóegységek, melyek gépterekben fokozottan tűzveszélyes berendezések felett vannak felszerelve, járulékosan és minden szükséges beépített tűzoltó rendszertől függetlenül, elfogadhatók a 3.4.3-3.4.6 és 3.4.10 bekezdések és a következők teljesítése esetén:

.1 A hely automatikus működésű tűzoltóegységben adott közeg mennyisége olyan legyen, hogy a levegőben a párakoncentráció 20 °C-on ne legyen 1,25%-nál nagyobb a géptér bruttó térfogatának alapján, egyidejű működésük esetén.

.2 A Halon 1301 térfogatát 0,16 m3/kg-mal és a Halon 1211 térfogatát 0,14 m3/kg-mal kell számítani.

4 Gőz rendszerek

Az Igazgatás általában ne engedélyezze gőznek tűzoltóközegként történő alkalmazását beépített tűzoltó rendszerekben. Ahol az Igazgatás engedélyezi a gőz használatát, azt csak korlátozott területeken lehet használni a szükséges tűzoltóközeghez járulékosan, és azzal a feltétellel, hogy a gőz szolgáltatásához rendelkezésre álló kazán vagy kazánok elpárologtatása legalább 1,0 kg gőz per óra legyen a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának minden 0,75 m3-ére. A feni követelményeknek való megfelelésen túl a rendszereket minden tekintetben az Igazgatásnak kell meghatároznia és azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

5 Egyéb gáz rendszerek

5.1 Ahol széndioxidon vagy halogénezett szénhidrogéneken, vagy a 4. bekezdésben megengedett gőzön kívül a hajón gázt állítanak elő és használnak tűzoltóközegként, a tüzelőanyag gáznemű égésterméke legyen, melyben az oxigén, a szénmonoxid, a korróziót okozó elemek és bármilyen szilárd éghető elem tartalom a megengedhető minimumra lett csökkentve.

5.2 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként gépterek védelmére, az nyújtson azzal egyenértékű védelmet, mint amit a közegként széndioxidot használó beépített rendszer nyújt.

5.3 Ahol beépített tűzoltó rendszerben ilyen gázt használnak tűzoltóközegként rakományterek védelmére, elegendő mennyiségű ilyen gáz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a legnagyobb így védett tér bruttó térfogatának 25%-ával egyenlő térfogatú szabad gázt szállítson óránként, 72 órás időtartamon keresztül.

6. Szabály

Tűzoltó készülékek*

1 Minden tűzoltó készülék legyen jóváhagyott típusú és konstrukciójú

1.1 A megkövetelt hordozható folyadékos tűzoltó készülékek kapacitása legfeljebb 13,5 l és legalább 9 l legyen. Egyéb tűzoltó készülékek legalább annyira hordozhatók legyenek, mint a 13,5 l kapacitású, és tűzoltó képességük legalább a 9 l-es folyadékos tűzoltó készülékével egyenértékű legyen.

1.2 Az Igazgatás határozza meg a tűzoltó készülékek egyenértékeit.

2 Az Igazgatás által előírandó követelményeknek megfelelő tartalék tölteteket kell biztosítani.

3 Nem engedélyezhetők olyan oltóközeget tartalmazó tűzoltó készülékek, melyek, az Igazgatás véleménye szerint, vagy önmagukban, vagy a használat várható körülményei között olyan mennyiségben bocsátanak ki mérgező gázokat, hogy személyeket veszélyeztessenek.

4 A hordozható habfúvó egység egy induktor típusú, tűzoltó tömlőhöz csatlakoztatható léghab szórófejből álljon, egy legalább 20 l habképző folyadékot tartalmazó hordozható tartályból és egy tartalék tartályból álljon. A szórófej legalább 1,5 m3/perc mennyiségű, olajtűz oltására megfelelő hatékony habot legyen képes előállítani.

* Lásd: Átdolgozott irányelvek tengeri hordozható tűzoltó készülékekhez, elfogadva a Szervezet A.602(15) határozatával.

5 A tűzoltó készülékeket időszakosan meg kell vizsgálni és olyan próbáknak kell alávetni, amiket az Igazgatás megkövetelhet.

6 Minden térben az ott történő használatra előirányzottak közül egy hordozható tűzoltó készüléket az adott tér bejáratának közelében kell tárolni.

7 Lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat az Igazgatás megelégedésére megfelelő típusú és elegendő számú hordozható tűzoltó készülékekkel kell ellátni. Az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább öt hordozható tűzoltó készüléket kell ellátni.

7. Szabály

Tűzoltó elrendezések gépterekben

1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló terek

1.1 Olajtüzelésű kazánokat vagy olaj-üzemanyag egységeket magukban foglaló A kategóriájú géptereket a következő beépített tűzoltó rendszerek bármelyikével kell ellátni:

.1 az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő gáz rendszer;

.2 a 9. szabály rendelkezéseinek megfelelő nagy habkiadósságú rendszer;

.3 a 10. szabály rendelkezéseinek megfelelő nyomás alatti vízpermetező rendszer.

Mindegyik esetben, ha a gép- és kazánterek nincsenek teljesen elkülönítve, vagy ha fűtőolaj folyhat le a kazántérből a géptérbe, a kombinált gép- és kazántereket egyetlen rekesznek kell tekinteni.

1.2 Mindegyik kazántérben legyen legalább egy készlet hordozható habszóró egység, ami megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

1.3 Legalább két hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz legyen mindegyik kazántér mindegyik tüzelőterében, és mindegyik térben, ahol az olaj-üzemanyag berendezés egy része van elhelyezve. Mindegyik kazántérben legyen legalább egy jóváhagyott habtípusú, legalább 135 liter kapacitású oltókészülék. Ezeket az oltókészülékeket fel kell szerelni dobokra felcsévélt tömlőkkel, melyek elegendők a kazántér bármelyik részének eléréséhez. Házi rendeltetésű vagy 175 kW-nál kisebb kazánok esetében az Igazgatás mérlegelheti e bekezdés követelményeinek enyhítését.

1.4 Mindegyik tűzelőtérben legyen egy homokot, szódával impregnált fűrészport vagy más jóváhagyott száraz anyagot olyan mennyiségben tartalmazó edény, amit az Igazgatás megkövetelhet. Vagylagosan jóváhagyott hordozható oltókészülékkel helyettesíthető.

2 Belső égésű gépeket magukban foglaló terek

A belső égésű gépeket magukban foglaló géptereket el kell látni:

.1 Az 1.1 bekezdésben megkövetelt tűzoltó rendszerek egyikével.

.2 Legalább egy készlet hordozható léghab eszközzel, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek.

.3 Mindegyik ilyen térben jóváhagyott tűzoltó készülékekkel, melyek mindegyike . legalább 45 liter kapacitású, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani az üzemanyag és kenőolaj nyomórendszerek, hajtóművek és egyéb tűzveszélyek bármely részére. Továbbá elegendő számú hordozható haboltóról kell gondoskodni, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a térben egyetlen pont se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben. Teherhajók kisebb tereinél az Igazgatás mérlegelheti e követelmény enyhítését.

3 Gőzturbinákat és zárt gőzgépeket magukban foglaló terek

A főüzemi propulzióhoz vagy egyéb célra használt gőzturbinákat vagy zárt gőzgépeket magukban foglaló terekben, ahol az ilyen gépek összesített teljesítménye legalább 375 kW, a következőket kell biztosítani:

.1 Jóváhagyott haboltók, mindegyik legalább 45 liter kapacitású vagy azzal egyenértékű, elegendő számban ahhoz, hogy habot vagy azzal egyenértékű közeget lehessen irányítani a túlnyomásos kenőrendszer bármelyik részére, a turbinák, gépek vagy hozzá tartozó hajtómű nyomókenésű részei házainak bármelyik részére, és minden egyéb tűzveszélyes helyre. Mindazonáltal nincs szükség ilyen oltókészülékekre, ha az e bekezdésben megkövetelttel legalább egyenértékű védelmet nyújt az ilyen terekben 1.1 bekezdésnek megfelelően. felszerelt beépített tűzoltó rendszer.

.2 Elegendő számú hordozható haboltó vagy egyenértékű eszköz, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy a tér egyetlen pontja se legyen 10 m-nél nagyobb járótávolságra egy oltókészüléktől, és hogy legalább két ilyen oltókészülék legyen mindegyik ilyen térben, azzal a kivétellel, hogy nem szükségesek ilyen oltókészülékek az 1.3 bekezdésnek megfelelően felszerelteken felül.

.3 Az 1.1 bekezdés szerint szükséges tűzoltó rendszerek egyike, ahol az ilyen terek időszakosan felügyelet nélkül vannak.

4 Tűzoltó készülékek egyéb gépterekben

Ahol, az Igazgatás véleménye szerint, tűzveszély áll fenn bármilyen géptérben, melyekre nézve nincs külön rendelkezés előírva a tűzoltó készülékek tekintetében az l., 2. és 3. bekezdésekben, az abban vagy azzal szomszédos térben olyan számú jóváhagyott tűzoltó készüléket vagy egyéb tűzoltó eszközt kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tarthat.

5 Az e fejezet által nem megkövetelt tűzoltó rendszerek

Ahol az e fejezet által nem megkövetelt beépített tűzoltó rendszert létesítenek, az ilyen rendszer elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

6 A kategóriájú gépterek személyhajókon

A 36-nál több utast szállító személyhajókon mindegyik A kategóriájú gépteret el kell látni legalább két megfelelő vízköd szóróval.*

*A vízköd szóró állhat egy L alakú fémcsőből, melynek hosszú ága körülbelül 2 m hosszú, és rászerelhető egy tűzoltótömlőre, a rövid ága körülbelül 250 mm hosszú és egy vízköd képző fúvókával van felszerelve, vagy vízpermet fúvókával van felszerelve.

8. Szabály

Beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben

1 Ahol bármilyen géptérben a 7. szabály követelményem túlmenően egy beépített kis habkiadósságú tűzoltó rendszert szerelnek fel, az ilyen rendszer legyen képes beépített kiömlőnyílásokon keresztül legfeljebb 5 perc alatt olyan mennyiségű hab kibocsátására, ami elég a legnagyobb egy terület beborítására 150 mm mélységben, melyen olaj-üzemanyag elterjedhet. A rendszer legyen képes olajtüzek oltására alkalmas hab képzésére. Eszközöket kell biztosítani a hab hatékony elosztásához egy állandó csőrendszeren és vezérlőszelepeken vagy csapokon keresztül a megfelelő kiömlőnyílásokhoz, és a habnak a védett érben lévő egyéb fő tűzveszélyekre beépített szórófejekkel történő hatékony irányításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 12 az 1-hez.

2 Az ilyen rendszerek vezérlésre szolgáló eszközök legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét.

9. Szabály

Beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszerek gépterekben*

1.1 A gépterekben szükséges minden beépített nagy habkiadósságú rendszer legyen képes gyorsan kiüríteni beépített kiömlőnyílásokon keresztül olyan mennyiségű habot, ami elég a legnagyobb védett tér percenként 1 m vastagságban történő feltöltéséhez. A rendelkezésre álló habképző folyadék mennyisége legyen elég a legnagyobb védendő tér térfogatának ötszörösével egyenlő habtérfogat előállításához. A hab térfogat-növekedésének aránya ne legyen nagyobb, mint 1.000 az 1-hez.

1.2 Az Igazgatás engedélyezhet alternatív elrendezéseket és kiömlési rátákat azzal a feltétellel, hogy megelégedett az eléárt egyenértékű védelemmel.

2 A hab szállításához szolgáló tápvezetékek, a habgenerátort kiszolgáló légszívó csövek és a habképző egységek száma az Igazgatás véleménye szerint olyan legyen, ami hatásos habelőállítást és elosztást fog nyújtani.

3 A habgenerátor szállító csővezetéke olyan legyen, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a habképző berendezést.

4 A habgenerátor, annak energiaforrásai, a habképző folyadék és a rendszer vezérlő eszközei legyenek könnyen hozzáférhetők és egyszerűen működtethetők, és a lehető legkevesebb helyen legyenek összecsoportosítva, ahol nem valószínű, hogy a védett térben keletkezett tűz elvágja azok hozzáférhetőségét

*Lásd MSC/Circ.670 Irányelvek a nagy habkiadósságú koncentrátumok teljesítmény és vizsgálati kritériumaira és szemléire beépített tűzoltó rendszerekhez.

10. Szabály

Állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszerek gépterekben

1 A gépterekben minden szükséges állandónyomású vízpermetező tűzoltó rendszert jóváhagyott típusú permetező fúvókákkal kell ellátni.

2 A fúvókák száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és olyan legyen, ami biztosítja víz legalább 5 l/m2/perc mértékű hatékony átlagos elosztását a védendő terekben. Ahol megnövelt felhasználási rátákat tartanak szükségesnek, azok elégítsék ki az Igazgatás követelményeit. A fúvókákat a fenékárkok, tartálytetők és egyéb olyan területek felett kell felszerelni, melyek felett valószínű az olaj-üzemanyag elterjedése, és a gépterekben lévő más különleges tűzveszélyes helyek felett.

3 A rendszer felosztható szakaszokra, melyek elosztószelepeit a védendő téren kívüli könnyen hozzáférhető helyekről kell működtetni, és amelyek hozzáférését nem tudja könnyen elvágni a védett térben keletkezett tűz.

4 A rendszert a szükséges nyomáson töltve kell tartani, és a rendszerbe vizet szállító szivattyút a rendszerben bekövetkező nyomásesés automatikusan hozza működésbe.

5 A szivattyú legyen képes egyidejűleg táplálni a szükséges nyomáson a rendszer összes szakaszát bármelyik egy védendő térben. A szivattyút és kezelőszerveit a védendő téren kívül kell beépíteni. A vízpermet rendszer által védet térben vagy terekben keletkezett tűz ne tehesse működésképtelenné a rendszert.

6 A szivattyút hajthatja, független belső égésű gép, de ha a II-1/44 szabály vagy II-1/45 szabály rendelkezéseinek megfelelően felszerelt vészüzemi generátor által szolgáltatott táptól függ, az esetnek megfelelően, a generátort úgy kell elrendezni, hogy az automatikusan induljon a főüzemi táp kimaradása esetén, hogy az 5. szabályban megkövetelt szivattyúhoz azonnal rendelkezésre álljon a táp. Amennyiben a szivattyút független belső égésű gép hajtja, azt úgy kell elhelyezni, hogy a védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegő ellátását.

7 Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy a fúvókák elduguljanak a vízben lévő tisztátalanságoktól, vagy a csővezeték, szelepek és szivattyú korróziójától.

11. Szabály

Különleges elrendezések gépterekben

1 A szabály rendelkezései az A kategóriájú gépterekre vonatkoznak és, ahol az Igazgatás kívánatosnak tartja, más gépterekre is.

2.1 A felülvilágítók, ajtók, ventilátorok, kéményekben elszívó szellőzést lehetővé tevő nyílások és a gépterek egyéb nyílásainak számát a szellőzés igényeivel és a hajó megfelelő és biztonságos működésével összeegyeztethető minimumra kell csökkenteni.

2.2 A felülvilágítók acélból legyenek, és azokban ne legyenek üvegtáblák. Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy tűz esetén a füst kiengedhető legyen a védendő térből.

2.3 Személyhajókon, a gépi működtetésű vízmentes ajtók kivételével, az ajtókat úgy kell elrendezni, hogy pozitív zárás legyen biztosítva a térben keletkezett tűz esetén, vagy gépi működtetésű záró szerkezetekkel, vagy önzáró ajtók beépítésével, melyek a nyitással ellentétes irányú 3,5°-os dőléssel szemben képezek zárni, és üzembiztos reteszelésük van, ami távműködtetésű kioldó készülékkel vannak ellátva.

3 Nem lehet ablakokat beépíteni a géptér határolókba. Ez nem zárja ki az üveg használatát a géptéren belül lévő vezérlőhelyiségekben.

4 Kezelőszerveket kell biztosítani:

.1 felülvilágítók nyitásához és zárásához, kéményekben lévő nyílások zárásához, melyek rendes körülmények között elszívó szellőzést tesznek lehetővé, és szellőzők fojtószelepeinek zárásához;

.2 füst kiengedésének lehetővé tevéséhez;

.3 gépi működtetésű ajtók zárásához, vagy nem gépi működtetésű vízmentes ajtók kioldó szerkezetének működtetéséhez;

.4 szellőző ventilátorok leállításához; és

.5 kényszer- és mesterséges szellőzés ventilátorok, olaj-üzemanyag áthajózó szivattyúk, olaj-üzemanyag egység szivattyúk és egyéb hasonló üzemanyag szivattyúk leállításához.

5 A 4. bekezdésben és a 15.2.1 szabályban megkövetelt kezelőszerveket az érintett téren kívül kell elhelyezni, ahol azok hozzáférését nem vágja el az általuk kiszolgált térben keletkezett tűz. Személyhajókon az ilyen kezelőszerveket és a szükséges tűzoltó rendszerek vezérléseit egy kezelőhelyen kell összpontosítani, vagy az Igazgatás megelégedésére a lehető legkevesebb helyre kell csoportosítani. Az ilyen helyeknek legyen egy biztonságos hozzáférése a nyitott fedélzetről.

6 Ahol bármilyen A kategóriájú géptérhez egy alacsony szintről egy szomszédos tengelyalagútból van hozzáférés, a tengelyalagútban, ott a vízmentes alagúthoz közel egy mindkét oldalról működtethető könnyű acél ajtót kell beépíteni.

7 Teherhajókon az időszakosan felügyelet nélküli géptereknél az Igazgatás külön mérlegeli a gépterek tűzállékonyságának fenntartását, a tűzoltó rendszer vezérléseinek helyét és központosítását, a. szükséges leállító elrendezéseket (pl. szellőzés, üzemanyag szivattyúk stb.), és járulékos tűzoltó készülékeket és egyéb tűzoltó felszerelést, és légzőkészülékeket követelhet meg. Személyhajókon ezek a követelmények legalább egyenértékűek legyenek a rendes körülmények között felügyelet alatt álló gépterekével.

8 A 14. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzdetektor és riasztó rendszert kell felszerelni minden géptérben:

.1 ahol a tér folyamatos felügyelete helyett automatikus és távvezérlő rendszerek beépítése lett jóváhagyva; és

.2 ahol a főüzemi propulzió és a hozzá kapcsolódó gépek, beleértve a főüzemi villamos táp forrásait, különböző fokú automatikus- vagy távvezérléssel vannak ellátva, és egy vezérlőhelyiségből folyamatos emberi felügyelet alatt állnak

12. Szabály

Önműködő vízpermetező, tűzdetektor és tűzriadó rendszerek*

1.1 Minden szükséges automatikus sprinkler, tűzdetektor és tűzriadó rendszer mindenkor legyen képes azonnali működésre, és ne legyen szükség a személyzet beavatkozására annak működésbe hozásához. Nedves típusú legyen, de kis szabadon álló szakaszok lehetnek szárazcső típusúak, ahol az Igazgatás véleménye szerint ez szükséges óvóintézkedés. A rendszer minden részét, ami üzemben fagypont alatti hőmérsékleteknek lehet kitéve, megfelelően védeni kell felfagyás ellen. A szükséges nyomáson feltöltve kell tartani, és intézkedést kell tenni az e szabályban megkövetelt folyamatos vízellátáshoz.

1.2 A vízpermetezők mindegyik szakaszában legyenek eszközök vizális és hangjelzés automatikus adására egy vagy több jelzőegységnél, amikor bármelyik vízpermetezők működésbe lép. Az ilyen riasztó rendszerek olyanok legyenek, hogy a jelezzenek a rendszerben bekövetkező hiba esetén. Az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül, az egység által adott vizális és hangjelzéses riasztásokat a navigációs hídon túlmenően másutt kell elhelyezni, annak biztosítására, hogy a személyzet azonnal vegye a tűz jelzését.

1.2.1 Személyhajókon az ilyen egységek adjanak jelzést minden tűzről és annak helyéről a rendszer által kiszolgált bármelyik térben, és a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban legyenek központosítva, amit úgy kell személyzettel ellátni, vagy felszerelni, ami biztosítja, hogy a rendszer által adott minden riasztást vegyen a személyzet egy felelős tagja.

1.2.2 Tartályhajókon az ilyen egységek jelezzék, hogy a rendszer által kiszolgált melyik szakaszban keletkezett tűz, és a rendszer legyen a navigációs hídon legyen központosítva, és ezen kívül az egység által adott vizális és hangjelzések a navigációs hídon kívül egy másik helyen jelenjenek meg annak biztosítására, hogy a tűzjelzést azonnal vegye a személyzet.

2.1 A sprinklereket külön szakaszokba kell csoportosítani, melyek mindegyike legfeljebb 20 sprinklert foglaljon magában. Személyhajókon a sprinklerek bármelyik szekciója legfeljebb két fedélzetet szolgálhat ki, és nem helyezhető el egynél több függőleges zónában. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti, hogy a sprinklerek egy ilyen szakasza kettőnél több fedélzetet szolgáljon ki, vagy egynél több függőleges zónában helyezkedjen el, amennyiben megbizonyosodott arról, hogy ezáltal nem csökken a hajó tűz elleni védelme.

2.2 A sprinklerek mindegyik szakaszát lehessen elszigetelni egyetlen elzáró szeleppel. Az elzáró szelep mindegyik szekcióban legyen könnyen hozzáférhető és annak helyét világosan és állandó jelleggel meg kell jelölni. Eszközöket kell felszerelni az elzáró szelepek illetéktelen személy által történő működtetésének megakadályozására.

2.3 A rendszerben uralkodó nyomást jelző műszert kell felszerelni mindegyik szakasz elzáró szelepnél és a központi állásban.

2.4 A sprinklerek legyenek ellenállók a tengeri légkör okozta korrózióval szemben. Lakóterekben és szolgálati terekben a sprinklerek 68 °C és 79 °C közötti hőmérséklettartományban lépjenek működésbe, azzal a kivétellel, hogy olyan helyeken, mint a szárítóhelyiségek, ahol maga környezeti hőmérsékletek várhatók, a megszólalási hőmérséklet legfeljebb 30 °C-kal növelhető a legnagyobb fedélzet-fej hőmérséklet fölé.

*Lásd: Átdolgozott irányelvek a SOLAS II-1/12. szabályában hivatkozottal egyenértékű sprinkler rendszerek jóváhagyásához, elfogadva a Szervezet A. 800(18) határozatával.

2.5 Mindegyik jelző egységnél egy jegyzéket vagy tervet kell kifüggeszteni, ami mutatja a lefedett tereket és a zóna helyzetét az egyes szekciókhoz képest. Megfelelő utasítások álljanak rendelkezésre a próbáláshoz és karbantartáshoz.

3 A sprinklereket fejfeletti állásban kell elhelyezni és alkalmas séma szerint kell elosztani ahhoz, hogy a sprinklerek által lefedett névleges terület felett legalább 5 l/m2/perc átlagos terítési rátát lehessen fenntartani. Mindazonáltal az Igazgatás engedélyezheti olyan alkalmasan elosztott alternatív vízmennyiséget a sprinklerek használatát, ami az Igazgatás megelégedésére nem kevésbé hatékonynak bizonyult.

4.1 Az e szabályban előírt víztöltet legalább kétszeresével egyenlő térfogatú tartályt kell beépíteni. A tartály egy állandó édesvíz töltetet tartalmazzon, ami egyenértékű azzal a vízmennyiséggel, amit az 5.2 bekezdésben hivatkozott szivattyú egy perc alatt szállítana, és az elrendezések gondoskodjanak a tartályban egy olyan levegőnyomás fenntartásáról, ami biztosítja, hogy ahol a tartályban lévő édesvíz töltetet használták, a nyomás ne legyen kisebb, mint a sprinkler üzemi nyomása plusz a tartály fenekétől a rendszerben legmagasabban lévő sprinklerig mért vízoszlop nyomása. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a nyomás alatti levegő pótlására és a tartályban lévő édesvíz utántöltésére. A tartályban uralkodó megfelelő vízszint jelzéséhez nívóüveget kell felszerelni.

4. Eszközöket kell biztosítani a tengervíz tartályba bejutásának megakadályozására.

5.1 Egy független gépi hajtású szivattyút kell beépíteni kizárólag a víznek a sprinklerekből történő automatikus kilövellése folytonosságához. A szivattyút a rendszerben fellépő nyomáscsökkenés automatikusan hozza működésbe, még mielőtt a nyomótartályban teljesen kimerülne az állandó édesvíz töltet.

5.2 A szivattyú és a csőrendszer legyen képes fenntartani a szükséges nyomást a legfelső sprinkler helyén a 3. bekezdésben előírt felhasználási ráta mellett egy legalább 280 m2 nagyságú terület egyidejű lefedéséhez elegendő vízmennyiség folyamatos kiadását biztosítsa.

5.3 A szivattyút a nyomóoldalon egy próbaszeleppel és egy rövid, nyitott végű kifolyócsővel kell felszerelni. A szelep és cső hatásos keresztmetszete legyen elég a szükséges szivattyúteljesítmény átengedéséhez, ugyanakkor fenntartva a rendszerben a 4.1 bekezdésben előírt nyomást.

5.4 A szivattyú tengervíz szívószelepen lehetőleg a szivattyút magában foglaló térben legyen, és úgy legyen elrendezve, hogy amikor a hajó úszik, ne kelljen elzárni a szivattyú tengervíz ellátását semmilyen más célra, mint a szivattyú ellenőrzése vagy javítása.

6 A sprinkler szivattyút és tartályt minden A kategóriájú géptértől ésszerűen távol fekvő helyen kell elhelyezni, és nem helyezhető el olyan térben, amit a sprinkler rendszerrel kell védeni.

7.1 Személyhajókon legalább két energiaforrás álljon rendelkezésre a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó és detektor rendszerhez. Ahol a szivattyú energiaforrásai villamosak, ezek a főüzemi generátor és egy vészüzemi energiaforrás legyenek. A szivattyú egyik tápját a főüzemi kapcsolótábláról kell venni, és egyet a vészüzemi kapcsolótábláról kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetékeken keresztül. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez és a sprinkler szivattyú közelében elhelyezett automatikus váltókapcsolóhoz vezessenek. Ez a kapcsoló tegye lehetővé az energia táplálását a főüzemi kapcsolótábláról mindaddig, amíg arról rendelkezésre áll az ellátás, és úgy legyen szerkesztve, hogy a főüzemi táp kimaradása esetén automatikusan váltson át a vészüzemi kapcsolótábláról vett tápra. A főüzemi kapcsolótábla és a vészüzemi kapcsolótábla kapcsolóit világosan meg kell jelölni és rendes körülmények között zárva kell tartani. Az érintett tápvezetékekben nem engedhető meg más kapcsoló. Az energiaforrások egyike a riasztó és észlelő rendszerhez egy vészüzemi energiaforrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

7.2 Tartályhajókon legalább két energiaforrás legyen a tengervíz szivattyúhoz és az automatikus riasztó- és detektor rendszerhez. Amennyiben a szivattyú villamos hajtású, úgy azt a főüzemi villamos energiaforrásra kell csatlakoztatni, amit legalább két generátorról lehessen táplálni. A tápvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy azok elkerüljék a konyhákat, géptereket és más fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve amennyire az szükséges a megfelelő kapcsolótáblák eléréséhez. A riasztó és detektor rendszer egyik energiaforrása egy vészüzemi forrás legyen. Ahol a szivattyú egyik energiaforrása egy belső égésű gép, úgy azt, a 6. bekezdés rendelkezéseinek teljesítésén túlmenően, úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik védett térben keletkezett tűz ne befolyásolja a gép levegőellátását.

8 A sprinkler rendszernek legyen csatlakozása a hajó tűzoltóvezetékéhez egy lecsavarozással zárható visszacsapó szeleppel a csatlakozásnál, ami meggátolja a visszaáramlást a sprinkler rendszerből a tűzoltó vezetékbe.

9.1 A sprinklerek mindegyik szakaszához egy próbaszelepet kell beépíteni az automatikus riasztás egy sprinkler működésével egyenértékű víz kiengedésével történő próbájához. A próbaszelepet az egyes szekcióhoz az adott szekció elzáró szelepének közelében kell elhelyezni.

9.2 Eszközöket kell biztosítani a szivattyúnak a rendszerben lévő nyomás csökkenésekor történő működésének próbájához.

9.3 Kapcsolókat kell beépíteni az 1.2 bekezdésben hivatkozott jelző helyek egyikénél, ami lehetővé teszi a sprinklerek mindegyik szekciójához tartozó riasztás és kijelzés próbáját.

10 A sprinklerek mindegyik szekciójához az Igazgatás megelégedésére kell tartalék szórófejeket biztosítani.

13. Szabály

Beépített tűz detektor és tűzriadó rendszerek

1 Általános követelmények

1.1 Minden szükséges beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszer, melynek kézi működtetésű hívópontjai vannak, mindenkor legyen kész az azonnali működésre.

1.2 A rendszer működéséhez szükséges energiaforrásokat és villamos áramköröket figyelni kell táp kimaradásra vagy hibaállapotra, az esetnek megfelelően. Egy hibaállapot bekövetkezése váltson ki egy vizuális és hallható hibajelzést a vezérlőtáblán, ami legyen eltérő a tűzjelzéstől.

1.3 A tűzdetektor és tűzriadó rendszerhez használt villamos berendezéshez legalább két energiaforrás legyen, melyek egyike egy vészüzemi forrás legyen. A tápot két kizárólag erre a célra fenntartott tápvezetéken kell nyújtani. Az ilyen tápvezetékeket a tűzdetektor rendszer kapcsolótáblájában vagy azzal szomszédos automatikus átváltó kapcsolóhoz kell vezetni.

1.4 A detektorokat és kézi működtetésű hívópontokat szakaszokba kell csoportosítani. Bármelyik detektor vagy kézi működtetésű hívópont aktiválása egy vizuális és hallható tűzjelzést indítson el a vezérlőtáblán és a kijelző egységeken. Amennyiben a jelzéseket 2 percen belül nem veszik figyelembe, egy automatikus riasztás szólaljon meg mindenütt a személyzeti lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlőállásokban és A kategóriájú gépterekben. Nem szükséges, hogy ez a riasztóhang rendszer a detektor rendszer szerves része legyen.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon, vagy a fő tűzvédelmi állásban kell elhelyezni.

1.6 A jelzőegységek, legalább, azt a szakaszt jelezzék, amelyikben egy detektor vagy egy kézi működtetésű hívópont működésbe lépett. Legalább egy egységet úgy kell elhelyezni, hogy a személyzet felelős tagjai mindenkor könnyen hozzáférjenek, amikor a hajó tengeren vagy kikötőben van, kivéve, amikor a hajó üzemen kívül van. Egy jelzőegységet a navigációs hídon kell elhelyezni, ha a vezérlőtábla a fő tűzvédelmi állásban elhelyezve.

1.7 Mindegyik jelzőegységen vagy amellett világos tájékoztatást kell kihelyezni a lefedett terekről és a szakaszok helyéről.

1.8 Ahol a tűzdetektor rendszer nem foglal magában eszközöket az egyes detektorok egyedi távazonosításához, a lakótéren, szolgálati és vezérlőállásokban nem általában engedhető meg egynél több fedélzetet lefedő szakasz, kivéve az olyan szakaszt, ami egy zárt lépcsőházat fed le. A tűz forrása késedelmes azonosításának elkerülése érdekében, az egyes szakaszokba befoglalt zárt terek számát az Igazgatás által meghatározottra kell korlátozni. Egy szekcióban semmiképpen sem engedhető meg 50-nél több zárt tér. Amennyiben a detektorrendszer távolból és egyedileg azonosítható tűzdetektor fejekkel van felszerelve, úgy a szakaszok több fedélzetet is lefedhetnek és tetszőleges számú zárt teret szolgálhatnak ki.

1.9 Személyhajókon, amennyiben nincs az egyes detektorfejeket távolból és egyedileg azonosítani képes tűzdetektor rendszer, akkor a detektorok egy szakasza nem szolgálhat tereket sem a hajó mindkét oldalán, sem egynél több fedélzeten, és nem is helyezkedhet el egynél több függőleges zónában, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás, amennyiben megbizonyosodott, hogy a hajó tűz elleni védelme ezáltal nem fog csökkenni, engedélyezheti, hogy a detektorok egy ilyen szakasza a hajó mindkét oldalát és egynél több fedélzetet szolgáljon ki. Egyedileg azonosítható tűzdetektorokkal felszerelt személyhajókon egy szakasz kiszolgálhat tereket a hajó mindkét oldalán és több fedélzeten, de nem helyezkedhet el egynél több függőleges zónában.

1.10 A tűzdetektorok olyan szakasza, ami egy vezérlő állást, egy szolgálati teret vagy egy lakóteret fed le, nem foglalhat magában egy A kategóriájú gépteret.

1.11 A detektorokat hő, füst vagy egyéb égéstermék, láng, vagy e tényezők bármilyen kombinációja hozza működésbe. Az Igazgatás mérlegelheti kezdődő tüzeket jelző más tényezőkkel működtetett detektorokat, azzal a feltétellel, hogy azok nem kevésbé érzékenyek, mint az ilyen detektorok. Lángdetektorokat csak füst- vagy hődetektorok mellett járulékosan lehet használni.

1.12 Megfelelő utasításokat és alkatrészeket kell biztosítani a próbákhoz és karbantartáshoz.

1.13 A detektor rendszer működését időszakonként az Igazgatás megelégedésére ellenőrizni kell megfelelő hőmérsékletű levegőt, vagy füstöt, vagy megfelelő sűrűségi tartományú aeroszol részecskéket, vagy kezdődő tüzekhez kapcsolódó egyéb jelenségeket előállító felszereléssel, melyekre történő reagálásra a detektort szerkesztették. Minden detektor olyan típusú legyen, hogy azok helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.14 A tűzdetektor rendszert nem szabad semmilyen más célra használni, azzal a kivétellel, hogy a tűzajtók zárása és hasonló funkciók engedhetők meg a vezérlőtábláról.

1.15 Az 1994. október l-jén vagy az után épült hajókon felszerelt zónacímzési képességgel bíró tűzdetektor rendszereket úgy kell kialakítani, hogy

- a tűz egy hurkot legfeljebb egy ponton károsíthasson;

- legyenek eszközök annak biztosítására, hogy a hurokban bekövetkező bármilyen hiba (például tápszakadás, rövidzár, föld) ne tegye hatástalanná az egész hurkot;

- minden intézkedést meg kell tenni, ami lehetővé teszi a rendszer eredeti konfigurációjának helyreállítását hiba esetén (villamos, elektronikus, informatikai);

- az első kezdeményezett tűzriasztás nem gátolja meg bármelyik más detektort további tűzriasztások kiváltásában.

2 Beépítési követelmények

2.1 Kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban. Mindegyik kijáratnál el kell helyezni egy kézi működtetésű hívópontot. Kézi működtetésű hívópontok legyenek könnyen hozzáférhetők mindegyik fedélzet folyosóiban úgy, hogy a folyosó egyetlen része se legyen 20 m-nél messzebb égy kézi működtetésű hívóponttól.

2.2 Füstdetektorokat kell felszerelni a lakótereken belül minden lépcsőházban, folyosókon és menekülési útvonalakon. Mérlegelni kell speciális rendeltetésű füstdetektorok beépítését a szellőző csatornákba.

2.3 Ahol beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerre van szükség a 2.2 bekezdésben meghatározottakon kívül más terekben, minden ilyen térben a 1.11 bekezdésnek megfelelő legalább egy jelzőt kell beépíteni.

2.4 A jelzőket az optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni. Kerülni kell a gerendák és szellőző csatornákhoz közeli helyeket, vagy egyéb olyan helyeket, ahol a levegő áramlása hátrányosan befolyásolhatja a teljesítményt és az olyan helyeket, ahol ütés vagy fizikai károsodás valószínűsíthető. Általában, a fej felett elhelyezett jelzők legalább 0,5 m távolságra legyenek a válaszfalaktól.

2.5 A jelző közötti legnagyobb térköz az alábbi táblázat szerinti legyen:

Az Igazgatás megkövetelhet vagy engedélyezhet más térközöket olyan vizsgálati adatok alapján, melyek a jelzők jellemzőit igazolják.

2.6 A rendszer részét képező villamos vezetékezést úgy kell kialakítani, hogy az elkerülje a konyhákat, A kategóriájú géptereket és egyéb fokozottan tűzveszélyes zárt tereket, kivéve, ahol az ilyen terekben a tűzjelzéshez és tűzriadóhoz, vagy a megfelelő táp csatlakoztatásához szükséges.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérsékletváltozásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak.

3.2 A 2.2 bekezdés szerint szükséges füstdetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépnek, mielőtt a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 12,5%-os elhomályosulást, de addig nem, amíg a füst sűrűsége nem haladja meg a méterenkénti 2%-os elhomályosulást. Az egyéb terekben beépített füstdetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított érzékenységi határok között működjenek, figyelembe véve a füstdetektor érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.3. A hődetektorokat hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt a hőmérséklet meghaladja a 78 °C-t, de addig nem, amíg a hőmérséklet nem haladja meg az 54 °C-t, amikor a hőmérséklet 1 °C per percnél kisebb sebességgel éri el azokat a határokat. Nagyobb hőmérséklet-emelkedési sebességeknél a hődetektorok az Igazgatás megelégedésére megállapított hőmérséklethatárokon belül működjenek, figyelembe véve a jelző érzéketlenségét, vagy túlérzékenységét.

3.4 Az Igazgatás belátása szerint a hődetektorok megengedhető megszólalási hőmérséklete a legnagyobb fedélzetfő hőmérséklet fölé 30 °C-kal növelhető szárító helyiségekben és hasonló rendesen magas környezeti hőmérsékletű terekben.

13-1. Szabály

Mintavevő füstdetektor rendszerek

(Ez a szabály az 1992. február l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános követelmények

1.1 Ahol e szabály szövegében a rendszer szó megjeleni, az a mintavevő füstdetektor rendszert jelenti.

1.2 Minden szükséges rendszer mindenkor legyen képes a folyamatos működésre, azzal a kivétellel, hogy a sorozatos pásztázás elvén működő rendszerek elfogadhatók, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon hely kétszeri pásztázása közti időköz az Igazgatás megelégedésére szolgáló átlagos reagálási időt ad.

1.3 A rendszer működéséhez szükséges energiaellátást figyelni kell tápkimaradásra. Minden tápkimaradásnak egy vizális és hangjelzést kell kiváltani a vezérlőtáblán és a navigációs hídon, ami legyen eltérő a füstészlelés jelzésétől.

1.4 A rendszerbe használt villamos berendezéshez egy alternatív energia tápot kell létesíteni.

1.5 A vezérlőtáblát a navigációs hídon vagy a fő tűzoltóállásban kell elhelyezni.

1.6 A füst vagy egyéb égéstermékek észlelése egy vizuális és hangjelzést váltson ki a vezérlőtáblán és a navigációs hídon.

1.7 Világos információt kell kifüggeszteni a lefedett területeket megjelölő vezérlőtáblán vagy annak közelében.

1.8 A mintavevő csövek elrendezése olyan legyen, hogy a tűz helye könnyen azonosítható legyen.

1.9 A rendszer próbálásához és karbantartásához megfelelő utasításokat és pótalkatrészeket kell biztosítani.

1.10 A rendszer működését az Igazgatás megelégedésére időközönként ki kell próbálni. A rendszer olyan típusú legyen, hogy annak helyes működését ki lehessen próbálni és rendes felügyeleti módba helyre lehessen állítani bármilyen alkatrész kicserélése nélkül.

1.11 A rendszert úgy kell megtervezni, megépíteni és beszerelni, hogy az kizárja bármilyen mérgező vagy gyúlékony anyag vagy tűzoltóközeg kiszivárgását bármilyen lakó és szolgálati térbe, vezérlő állásba vagy géptérbe.

2 Beépítési követelmények

2.1 Legalább egy füstakkumulátort kell elhelyezni mindegyik zárt térben, melyben füstjelzés szükséges. Azonban ahol a tér olaj vagy hűtött rakomány olyan rakományokkal történő alternatív szállítására van szerkesztve, melyekhez füst mintavevő rendszer szükséges, az ilyen terekben a rendszerhez eszközöket kell biztosítani a füstakkumulátorok szigetelésére. Az ilyen eszközök elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

2.2 A füstakkumulátorokat optimális teljesítmény eléréséhez kell elhelyezni és olyan térbeosztással, hogy a fej feletti fedélzet terület egyetlen része se legyen vízszintesen mérve 12 m-nél távolabb egy akkumulátortól Ahol a rendszert olyan terekben használják, melyek mechanikusan szellőztethetők, a füstakkumulátorok helyét a szellőzés határainak figyelembevételével kell mérlegelni.

2.3 A füstakkumulátorokat ott kell elhelyezni, ahol valószínűtlen az ütés vagy fizikai károsodás.

2.4 Az egyes mintavevő pontokhoz legfeljebb négy akkumulátort lehet csatlakoztatni.

2.5 Az egynél több zárt térhez szolgáló füstakkumulátorokat nem szabad ugyanarra a mintavevő pontra csatlakoztatni.

2.6 A mintavevő csövek legyenek önürítők és megfelelően védettek a rakománnyal végzett munkák által okozott ütés vagy károsodás ellen.

3 Szerkesztési követelmények

3.1 A rendszert és berendezést megfelelően kell megtervezni, hogy az ellenálljon a hajókon általában előforduló feszültségváltozásoknak és tranzienseknek, környezeti hőmérsékletváltozásoknak, rezgésnek, párásságnak, rázkódásnak, ütődésnek és korróziónak, és elkerülje a gyúlékony gázkeverék begyulladásának lehetőségét.

3.2 Az érzékelő egységet hitelesíteni kell, hogy azok működésbe lépjenek, mielőtt az érzékelő kamrában a füst sűrűsége meghaladja a méterenkénti 6,65%-os elhomályosulást.

3.3 Kettőzött elszívó ventilátorokat kell beépíteni. A ventilátorok rendelkezzenek elegendő teljesítménnyel a védett térben rendes szellőzési feltételek melletti működéshez, és adjanak az Igazgatás követelményeit kielégítő általános reagálási időt.

3.4 A vezérlőtábla tegye lehetővé a füst megfigyelését az egyes mintavevő csövekben.

3.5 Eszközöket kell létesíteni a levegőnek a mintavevő csövekben történő áramlása figyeléséhez annak biztosítására, hogy amennyire kivitelezhető, egyforma mennyiségeket szívjanak ki az egymással összekötött akkumulátorokból.

3.6 A mintavevő csövek belső átmérője legalább 12-mm legyen, kivéve, ahol beépített gázzal oltó rendszerekkel együtt használják, amikor a cső minimális mérete legyen elég a tűzoltó gáz kellő időn belül történő ürítéséhez.

3.7 A mintavevő csöveket el kell látni sűrített levegővel történő időközönkénti tisztításhoz szolgáló elrendezéssel.

14. Szabály

Beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszerek időszakosan felügyelet nélküli gépterekben

1 Az 1.3 bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott beépített tűzdetektor és tűzriadó rendszert kell beépíteni az időszakosan felügyelet nélküli gépterekbe.

2 Ezt a tűzdetektor rendszert úgy kell megtervezni és a detektorokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűz keletkezését gyorsan észleljék az ilyen terek bármelyik részében a gépek rendes üzemi körülményei és a szellőzés változásai mellett, amit a környezeti hőmérsékletek lehetséges tartománya megkövetelhet. A korlátozott magasságú terek és olyan helyek kivételével, ahol alkalmazásuk kifejezetten megfelelő, nem engedélyezhetők csak hődetektorokat használó észlelő rendszerek. Az észlelő rendszer minden más nem tűzjelző rendszer riasztásaitól különböző vizális és hangjelzést váltson ki, elegendő helyen annak biztosítására, hogy a riasztásokat meghallják és megfigyeljék a navigációs hídon és a felelős géptiszt. Amikor a navigációs híd felügyelet nélkül van, a riasztásnak olyan helyen kell megszólalni, ahol a személyzet egy felelős tagja van szolgálatban.

3 Beépítés után a rendszert különböző gépüzemeltetési és szellőzési körülmények között kell kipróbálni.

15. Szabály

Elrendezések olaj-üzemanyaghoz, kenőolajhoz és egyéb gyúlékony olajokhoz

(E szabály 2.6 és 3. bekezdése az 1992. február l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Olajnak üzemanyagként történő használatának korlátozásai

A következő korlátozások vonatkoznak olajnak üzemanyagként történő használatára:

.1 Az e bekezdésben engedélyezett eltérő rendelkezések kivételével, nem lehet 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot használni.

.2 Vészüzemi generátorokban legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyagot lehet használni.

.3 Járulékos óvóintézkedések függvényében, melyeket szükségesnek tart, és azzal a feltétellel, hogy abban a térben, ahol ilyen olaj-üzemanyagot tárolnak vagy használnak, a környezeti hőmérsékletet nem engedik 10 °C-kal az olaj-üzemanyag lobbanáspontja fölé emelkedni, az Igazgatás engedélyezheti a 60 OC-nál alacsonyabb, de legalább 43 °C lobbanáspontú olaj-üzemanyag használatát.

.4 Teherhajókon az e bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb lobbanáspontú olaj-üzemanyag, például nyersolaj, használata megengedhető azzal a feltétellel, hogy nem tárolnak ilyen üzemanyagot semmilyen géptérben, és annak függvényében, hogy az Igazgatás jóváhagyja a teljes berendezést.

Az olajak lobbanáspontját jóváhagyott zárt tégelyes módszerrel kell meghatározni.

2 Olaj-üzemanyag elrendezések

Olyan hajón, ahol olaj-üzemanyagot használnak, az olaj-üzemanyag tárolásának, elosztásának és felhasználásának elrendezései olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát, és legalább a következő rendelkezéseknek felelnek meg:

.1 Amennyibe kivitelezhető, az olaj-üzemanyag rendszer 0,18 N/mm2-t meghaladó nyomás alatti melegített olajat tartalmazó része ne legyen rejtett helyen elhelyezve úgy, hogy a hibákat és szivárgásokat ne lehessen könnyen észrevenni. A géptereket az olaj-üzemanyag rendszer ilyen részeinél kellően meg kell világítani.

.2 A gépterek szellőzése minden rendes üzemi körülmény között legyen elégséges az olajpára felgyülemlésének megakadályozására.

.3 Amennyire kivitelezhető, az olaj-üzemanyag tartályok képezzék a hajó szerkezetének részét, és az A kategóriájú géptereken kívül legyenek elhelyezve. Ahol kettősfenék tartályokon kívül más olaj-üzemanyag tartályokra van szükség A kategóriájú gépterekben vagy azok mellett, azok függőleges oldalainak legalább egyike legyen határos a géptér határolóival, és lehetőleg legyen egy közös határolója a kettősfenék tartályokkal, és a gépterekkel közös határolók felületét a minimális nagyságon kell tartani. Ahol ilyen tartályok helyezkednek el az A kategóriájú gépterek határain belül, úgy azok nem tartalmazhatnak 60 °C alatti lobbanáspontú olaj-üzemanyagot. Általában kerülni kell a szabadon álló olaj-üzemanyag tartályok használatát. Ahol ilyen tartályokat alkalmaznak, személyhajókon meg kell tiltani az A kategóriájú gépterekben. Ahol megengedik, azokat egy megfelelő méretű olajat át nem eresztő tálcában kell elhelyezni, melynek alkalmas lefolyócsöve egy megfelelően méretezett résolaj tartályba vezet.

*Lásd: Ajánlások alacsony lobbanáspontú rakománynak üzemanyagként történő illegális vagy véletlen felhasználásának megelőzésére, elfogadva a Szervezet A.565(14) határozatával.

.4 Nem szabad olaj-üzemanyag tartályt elhelyezni ott, ahol az azokból eredő ki-ömlés vagy szivárgás fűtött felületekre hullva tűzveszélyt képezhet. Óvóintézkedéseket kell tenni annak megelőzésére, hogy az olaj, ami nyomás alatt kiszökhet bármilyen szivattyúból, szűrőből vagy melegítőből, fűtött felületekkel kerülhessen érintkezésbe.

.5 Minden olaj-üzemanyag csövet, ami sérülés esetén lehetővé tenné olaj kiszökését a kettősfenék felett elhelyezkedő- tároló, ülepítő vagy napi kiszolgáló tartályból, fel kell szerelni közvetlenül a tartályon egy csappal vagy szeleppel, ami az érintett téren kívül lévő biztonságos helyről zárható el az olyan térben keletkezett tűz esetén, ahol ilyen tankok helyezkednek el. A bármilyen tengely-vagy csőalagútban, vagy hasonló terekben elhelyezett mélytartályok különleges esetében a tartályokra fel kell szerelni a szelepeket, de a vezérlésük tűz esetén történhet az alagúton vagy hasonló téren kívül lévő csövön vagy csöveken lévő járulékos szeleppel. Amennyiben ilyen járulékos szelepet a géptéren belül szerelnek fel, azt az ilyen téren kívül lévő helyről kell működtetni.

.6 Biztonságos és hatékony eszközöket kell biztosítani az olaj-üzemanyag tartályokban lévő olaj-üzemanyag mennyiségének megállapításához.

.6.1 Ahol szondacsöveket használnak, azok nem végződhetnek sehol olyan térben, ahol a szondacsőből eredőd kiömlés meggyulladásának kockázata felmerülhet. Különösen nem végződhetnek utas- vagy személyzeti terekben. Általános szabályként nem végződhetnek gépterekben. Mindazonáltal, ahol az Igazgatás úgy találja, hogy ez utóbbi követelmények gyakorlatilag nem kivitelezhetők, engedélyezheti a szondacsövek gépterekben való végződését azzal a feltétellel, hogy az összes következő követelmény teljesül:

.6.1.1 járulékosan egy olajszintmérő műszert szerelnek fel, mely kielégíti a .6.2 be-kezdés követelményeit;

.6.1.2 a szondacsövek gyúlásveszélytől távol eső helyeken végződnek, kivéve, ha óvó intézkedéseket tesznek, mint hatékony szűrők felszerelése, annak megelőzésére, hogy a szondacső végződéseken keresztül történő kiömlés esetén az olaj-üzemanyag érintkezésbe kerülhessen egy gyulladási forrással;

.6.1.3 a szondacsövek végződései önzáró lezáró készülékekkel és a lezáró készülék alatt elhelyezett kisátmérőjű vezérlőcsappal van felszerelve arra a célra, hogy a lezáró készülék kinyitása előtt megbizonyosodjanak arról, hogy nincs jelen olaj-üzemanyag. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a vezérlőcsapon keresztül történő bármilyen olajkiömlés ne járjon gyúlási kockázattal.

.6.2 Szondacsövek helyett más olaj szintmérők is használhatók. Az ilyen eszközök, mint a .6.1.1 bekezdésben rendelt eszközök, a következő feltételek tárgyát képezik:

.6.2.1 személyhajókon az ilyen eszközök nem kívánhatnak meg áttöréseket a tartály teteje alatt, és azok meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését;

.6.2.2 teherhajókon az ilyen eszközök meghibásodása, vagy a tartály túltöltése nem engedheti meg üzemanyag kiömlését a térbe. Tilos a hengeres nívóüvegek használata. Az Igazgatás engedélyezheti síküveges és a műszer és tartály közötti önzáró szelepekkel ellátott olajszintmérők használatát.

.6.3 A .6.2.1 vagy 6.2.2 bekezdés előírt eszközöket, melyek elfogadhatók az Igazgatás számáras, megfelelő állapotban kell tartani a folyamatos üzemi működésük biztosítására.

.7 Intézkedéseket kell tenni bármilyen olajtartályban vagy az olaj-üzemanyag rendszer bármilyen részében túlnyomás kialakulásának megelőzésére, beleértve a töltőcsöveket is. A biztonsági szelepek és légző és túlfolyócsövek olyan helyre ürítsenek, ami az Igazgatás véleménye szerint biztonságos.

.8 az olaj-üzemanyag csövek és szelepeik és szerelvényeik acélból vagy más jóváhagyott anyagból legyenek, azzal a kivétellel, hogy hajlékony csövek használata megengedhető olyan helyeken, ahol az Igazgatás megbizonyosodott azok szükségességéről. Az ilyen hajlékony csövek és végszerelvényeik kellő szilárdságú jóváhagyott anyagból legyenek és konstrukciójuk elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

3 Kenőolaj elrendezések

A nyomás alatti kenőrendszerekben használt olaj tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Az A kategóriájú gépterekben és mindenütt, ahol kivitelezhető, az egyéb gépterekben is az elrendezések legalább a 2.1, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg, azzal a kivétellel, hogy:

.1 ez nem zárja ki áramlásjelző kémlőüvegek használatát a kenőrendszerekben, feltéve, hogy próbával bizonyították azok megfelelő fokú tűzállékonyságát;

.2 szondacsövek engedélyezhetők a gépterekben; nem kell alkalmazni a 2.6.1.1 és 2.6.1.3 bekezdések követelményeit azzal a feltétellel, hogy a szondacsövek megfelelő zárásokkal vannak felszerelve.

4 Elrendezések egyéb gyúlékony olajakhoz

A nyomás alatti erőátviteli rendszerekben, vezérlő és működtető rendszerekben és fűtőrendszerekben alkalmazott egyéb gyúlékony olajak tárolására, elosztására és felhasználására szolgáló rendszerek olyanok legyenek, ami biztosítja a hajó és a rajta lévő személyek biztonságát. Olyan helyeken, ahol gyúlási eszközök vannak jelen, az ilyen elrendezések legalább a 2.4 és 2.6 bekezdések rendelkezéseinek, és szilárdság és konstrukció tekintetében a 2.7 és 2.8 bekezdések rendelkezéseinek feleljenek meg.

5 Időszakosan felügyelet nélküli gépterek

Az 1-től 4-ig terjedő bekezdések követelményein túlmenően, az olaj-üzemanyag és kenőolaj rendszerek feleljenek meg a következőknek;

.1 Ahol szükséges, az olaj-üzemanyag és kenőolaj csővezetékeket árnyékolással vagy egyéb megfelelő módon kell védeni, hogy amennyire kivitelezhető, elkerülhető legyen, hogy olajpermet vagy olajszivárgás kerüljön forró felületekre, vagy gépek légszívóiba. Az ilyen csővezeték rendszerekben a kötések számát minimumon kell tartani és, ahol kivitelezhető, a nagynyomású olaj-üzemanyag rendszerekből a szivárgásokat össze kell gyűjteni, és intézkedéseket kell tenni riasztás adására.

.2 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok töltése automatikus, vagy távvezérléssel történik, eszközöket kell biztosítani a túlfolyási kiömlések megelőzésére. Az egyéb berendezéseknél, melyek automatikusan kezelnek gyúlékony folyadékokat, például olaj-üzemanyag szeparátorok, melyeket, ahol kivitelezhető, szeparátorok részére fenntartott külön térben kell beépíteni, intézkedéseket kell tenni a túlfolyási kiömlés megelőzésére.

.3 Ahol az olaj-üzemanyag napi készlettartályok melegítő elrendezésekkel vannak felszerelve, egy magas hőmérséklet riasztást kell beépíteni, ha az olajüzemanyag lobbanáspontja túlléphető.

6 Gyúlékony olajak orrtartályokban történő szállításának tilalma

Olaj-üzemanyag, kenőolaj és egyéb gyúlékony olajak nem szállíthatók orrtartályokban.

16. Szabály

Szellőző rendszerek 36-nál több utast szállító hajókon, melyek nem személyhajók

1 A szellőzőcsatornák éghetetlen anyagból legyenek. Mindazonáltal rövid csatornák, melyek hossza általában nem haladja meg a 2 m-t és keresztmetszete nem haladja meg a 0,02 m2-t, nem szükséges, hogy éghetetlenek legyenek, a következő feltételek függvényében:

.1 ezek a csatornák olyan anyagból legyenek, melyek lassú lángterjedési jellemzőkkel bírnak,

.2 csak a szellőző készülékek végén használhatók,

.3 a csatorna hosszában mérve legalább 600 mm-re helyezkedjenek el egy "A" vagy "B" osztályú térválasztóban lévő nyílástól, beleértve a "B" osztályú folyamatos mennyezeteket is.

2 Ahol a 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornák "A" osztályú válaszfalakon vagy fedélzeteken haladnak keresztül, a nyílást egy acéllemez hüvellyel kell bélelni, kivéve, ha a válaszfalakon vagy fedélzeteken való áthaladás közelében acélból vannak, és a perselyek ezen a részen megfelelnek a következőknek:

.1 A perselyek vastagsága legalább 3 mm és hossza legalább 900 mm legyen. A válaszfalon való áthaladásnál ezt a hosszat lehetőleg 450 mm-re kell felosztani a válaszfal mindkét oldalán. Ezeket a csatornákat, vagy az ilyen csatornák perselyeit tűz elleni szigeteléssel kell ellátni. A szigetelés tűzállósága legalább válaszfal vagy fedélzet tűzállóságával legyen egyenlő, melyen a csatorna áthalad. Az Igazgatás megelégedésére egyenértékű áthatolási védelmet lehet biztosítani.

.2 A 0,075 m2-t meghaladó keresztmetszetű csatornákat a 2.1 bekezdés követelményein felül tűzzáró csappantyúkkal kell ellátni. A tűzzáró csappantyú automatikusan zárjon, de kézzel is lehessen zárni a válaszfal vagy fedélzet mindkét oldaláról. A csappantyút egy jelzővel kell ellátni, mely mutatja, hogy a csappantyú nyitva vagy zárva van. Mindazonáltal nem szükségesek tűzzáró csappantyúk ott, ahol a csatornák "A" osztályú térválasztókkal körülvett tereken haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a tereket, azzal a feltétellel, hogy a csatornák tűzállósága ugyanolyan, mint a térválasztóké, melyeken áttörnek.

3 Az A kategóriájú gépterek, konyhák, gépkocsi-fedélzet terek, ro-ro rakományterek vagy különleges kategóriájú terek szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül lakótereken, szolgálati tereken vagy vezérlő állásokon, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.14-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák acélból épülnek, melynek vastagsága legalább 3 mm és 5 mm az olyan csatornáknál, melyek szélességei vagy átmérői 300 mm-ig bezárólag terjednek, illetve 760 mm felett vannak, és olyan csatornák esetében melyek szélességei és átmérői 300 mm és 760 mm között vannak, a vastagságot interpolálással kell megkeresni;

.1.2 a csatornák megfelelően vannak alátámasztva és merevítve;

.1.3 a csatornák az áttört térhatárolók közelében automatikus tűzzáró csappantyúkkal fannak felszerelve; és

.1.4 a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak elszigetelve a gépterektől, konyháktól, gépkocsi fedélzet terektől, ro-ro rakományterektől vagy különleges kategóriájú terektől az egyes tűzzáró csappantyúkon túl legalább 5 m-re lévő pontig;

vagy

.2.1 a csatornák a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve, és

.2.2 a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak szigetelve mindenütt a lakóterekben, szolgálati terekben vagy vezérlő állásokban,

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák áttörései szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

4 A lakóterek, szolgálati terek vagy vezérlő állások szellőzésére létesített csatornák nem haladhatnak keresztül A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken, kivéve, ha megfelelnek az alábbi .1.1-től .1.13-ig terjedő, vagy .2.1 és .2.2 bekezdésekben előírt feltételeknek;

.1.1 a csatornák, ahol A kategóriájú géptereken, konyhákon, gépkocsi fedélzet tereken, ro-ro rakománytereken vagy különleges kategóriájú tereken haladnak keresztül, a 3.1.1 és 3.1.3 bekezdéseknek megfelelően acélból vannak építve;

.1.2 automatikus tűzzáró csappantyúk vannak felszerelve az áttört térhatárolók közelében; és

.1.3 a gépterek, konyhák, gépkocsi fedélzet terek, ro-ro rakományterek, vagy különleges kategóriájú terek térválasztóknak állékonysága megmarad az áttöréseknél;

vagy

2.1. a csatornák, ahol egy A kategóriájú géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren haladnak keresztül, acélból vannak építve a 3.1.1 és 3.1.2 bekezdésnek megfelelően; és

2.2. a csatornák "A-60" szabvány szerint vannak szigetelve a géptéren, konyhán, gépkocsi fedélzet téren, ro-ro rakománytéren vagy különleges kategóriájú téren belül;

azzal a kivétellel, hogy a fő zónák térválasztók szintén feleljenek meg a 8. bekezdés követelményeinek.

5 A 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornákat, melyek "B" osztályú válaszfalakon haladnak keresztül, 900 mm hosszban acéllemez perselyekkel kell bélelni, lehetőleg 450 mm-re felosztva a válaszfalak mindkét oldalán, kivéve, ha a csatorna acélból van ezen a hosszon.

6 Ilyen intézkedéseket kell tenni, amennyire kivitelezhető, a géptereken kívül lévő vezérlő állások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szellőzés, láthatás és füstmentesség fenn legyen tartva, hogy a gépben és berendezésben keletkezett tűz estén felügyelhető legyen, és hatékonyan tovább működhessen. Alternatív és különálló levegő ellátási eszközöket kell biztosítani; a két ellátó forrás légbeszívó nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy a két beömlésnél a füst egyidejű beszívásának kockázata minimális legyen. Az Igazgatás belátása szerint nem kell alkalmazni ilyen követelményeket a nyílt fedélzeten lévő és a nyílt fedélzetre nyíló vezérlő állásokra, vagy ahol helyi elzáró elrendezések ugyanilyen hatékonyak lennének,

7 Ahol lakótereken vagy éghető anyagokat tartalmazó tereken haladnak keresztül, a konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit "A" osztályú térválasztóként kell megépíteni. Mindegyik elszívó csatornát fel kell szerelni: -

.1 zsírfogóval, ami könnyen kivehető tisztításhoz;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyút;

.3 a konyhán belülről működtethető elrendezéseket az elszívó ventilátorok leállításához, és

.4 beépített eszközöket a csatornában keletkezett tűz eloltásához.

8 Ahol egy személyhajón szükséges, hogy egy szellőző csatorna egy fő függőleges zóna térválasztóján haladjon keresztül, egy üzembiztos automatikusan csukódó tűzzáró csappantyút kell felszerelni a térválasztó mellett. A tűzzáró csappantyút ugyancsak lehessen kézzel zárni a térválasztó mindkét oldaláról. A működtető hely legyen könnyen hozzáférhető és vörös fényvisszaverő színnel legyen megjelölve. A csatorna a térválasztó és tűzzáró csappantyú között acélból vagy más egyenértékű anyagból legyen, és, amennyiben szükséges, a 18.1.1 szabály követelményeinek megfelelően legyen szigetelve. A tűzzáró csappantyút a térválasztó legalább egyik oldalán egy látható jelzővel kell felszerelni, ami mutatja, hogy a tűzzáró csappantyú nyitott állásban van-e.

9 Az összes szellőző rendszer fő beömléseit és kiömléseit lehessen elzárni a szellőztetett téren kívülről.

10 A lakóterek, szolgálati terek, rakományterek, vezérlő állások és gépterek gépi szellőztetését lehessen leállítani a kiszolgált téren kívül lévő, könnyen hozzáférhető helyről. Ez a hely ne lehessen könnyen elvágható a kiszolgált térben keletkezett tűz esetén. A gépterek gépi szellőztetésének leállítására beépített eszközök legyenek teljesen elkülönítve az egyéb terek szellőzésének leállítására létesített eszközöktől.

11 A következő elrendezéseket a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódexnek megfelelően kell próbának alávetni:

.1 tűzzáró csappantyúk, beleértve a hozzájuk tartozó működtető eszközöket; és

.2 csatorna áttörések "A" osztályú térelválasztókban. Ahol acél karmantyúk szegecseléssel vagy csavaros karimákkal, vagy hegesztéssel közvetlenül a szellőző csatornákhoz vannak kötve, a próba nem szükséges.

17. Szabály

Tűzoltó felszerelés

1 Egy tűzoltó felszerelése a következőkből álljon:

1.1 Személyi felszerelés, mely a következőket tartalmazza:

.1 Védőruha olyan anyagból, ami védi a bőrt a tűzből kisugárzó hőtől és égésektől és gőz okozta forrázástól. A külső felület legyen vízálló

.2 Csizma és kesztyű gumiból vagy egyéb villamosán nem vezető anyagból. .3 Egy merev sisak, ami hatásos védelmet nyújt ütés ellen.

.4 Egy jóváhagyott típusú villamos biztonsági lámpa (kézi lámpa) legalább 3 órás égési tartammal.

.5 Az Igazgatás követelményeit kielégítő fejsze.

1.2 Egy jóváhagyott típusú légzőkészülék, ami lehet vagy:

.1 egy füstsisak vagy füstálarc, amit el kell látni egy megfelelő légszivattyúval és olyan hosszú tömlővel, ami elég ahhoz, hogy elérjen a nyílt fedélzetről, nyíláskeret vagy ajtó érintése nélkül, a raktárak, vagy gépterek bármelyik részéhez. Amennyiben az e bekezdés teljesítéséhez 36 m-t meghaladó hosszúságú tömlőre lenne szükség, egy önálló légzőkészülékkel kell helyettesíteni, vagy azt kell adni járulékosan, az Igazgatás meghatározása szerint; vagy

.2 egy önálló, sűrített levegővel működő légzőkészülék, melynek a palackjaiban tárolt levegő mennyisége legalább 1.200 liter, vagy más önálló légzőkészülék, ami legalább 30 percig képes működni. Olyan számú tartalék töltet, ami az adott készülékkel való használatra alkalmas, álljon rendelkezésre a hajón, ami kielégíti az Igazgatás követelményeit. A 36-nál több utast szállító személyhajókon legalább két tartalék töltetet kell biztosítani mindegyik légzőkészülékhez, és a légzőkészülék összes légpalackja legyen felcserélhető.

2 Mindegyik légzőkészülékhez egy elegendő hosszúságú és erősségű tűzálló mentőkötelet kell adni, amit egy karabinerrel lehet a készülék hevederéhez, vagy egy külön övhöz csatolni, hogy meggátolja a légzőkészülék leválását, amikor a mentőkötelet használják.

3 Minden hajón legalább két tűzoltó felszerelés legyen, ami megfelel a 1. bekezdés követelményeinek.

3.1 Ezen kívül telepíteni kell:

.1 személyhajókon az összes utastér és szolgálati tér összes hosszának minden 80 méterére, vagy annak részére, azon a fedélzeten, melyen ilyen terek vannak, vagy, ha egynél több ilyen fedélzet van, azon a fedélzeten, melyen a legnagyobb az ilyen hosszak összege, két tűzoltó felszerelést és két készlet személyi felszerelést, ahol mindegyik készlet az 1.1.1, 1.1.2 és 1.1.3 bekezdésekben előírt tételekből áll. A 36-nál több utast szállító személyhaj ókon. két további tűzoltó felszerelést kell telepíteni mindegyik fő függőleges zónához; "mindazonáltal az olyan lépcsőházakhoz, melyek egyedi fő függőleges zónákat képeznek és a fő függőleges zónákhoz a hajó mellső vagy hátsó végén, melyekben nincsenek 26.2.2.(6), (7), (8) vagy (12) szerinti kategóriájú terek, nem szükségesek járulékos tűzoltó felszerelések;

.2 tartályhajókon, két tűzoltó felszerelést.

3.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon, minden pár légzőkészülékhez egy vízköd szórót kell telepíteni, amit az ilyen készülék mellett kell tárolni. .

3.3 Az Igazgatás megkövetelhet járulékos készlet személyi felszereléseket és légzőkészülékeket, figyelembe véve a hajó nagyságát és típusát.

4 A tűzoltó felszereléseket és személyi felszereléseket úgy kell tárolni, hogy azok könnyen hozzáférhetők és könnyen használatba vehetők legyenek, és, ahol egynél több tűzoltó felszerelést vagy egynél több személyi felszerelést visznek, azokat egymástól távol lévő helyeken kell tárolni. Személyhajókon legalább két tűzoltó felszerelés és egy készlet személyi felszerelés álljon rendelkezésre bármelyik helyen. Legalább két tűzoltó felszerelést kell tárolni mindegyik fő függőleges zónában.

18. Szabály

Vegyes tételek

(E szabály 2.4 és 8 bekezdése az 1998. július l-jén vagy az után épített hajókra vonatkozik.

E szabály 7 bekezdése minden hajóra vonatkozik.)

1.1 Ahol "A" osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb., vagy tartók, gerendák vagy egyéb átvezetése céljából, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen, a 30.5 szabály rendelkezéseinek függvényében.

1.2 Ahol "B" osztályú térválasztók vannak áttörve villamos kábelek, csövek, aknák, csatornák stb. átvezetése céljából, vagy szellőző terminálok, világítási szerelvények és hasonló készülékek felszereléséhez, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tűzállóság ne csökkenjen.

2.1 Az "A" vagy "B" osztályú térválasztókon áthatoló csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagokból legyenek, figyelemmel a hőmérsékletre, melyeknek az ilyen térválasztóknak ellen kell állni.

2.2 Ahol az Igazgatás engedélyezi olaj és éghető folyadékok szállítását lakó- és szolgálati tereken keresztül, az olajat vagy éghető folyadékot szállító csövek az Igazgatás által jóváhagyott anyagból légyenek, figyelemmel a tűzveszélyre.

2.3 Nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni fedélzeti víznyelőkhöz, egészségügyi kifolyókhoz és egyéb kiömlésekhez, melyek a vízvonalhoz közel vannak, és ahol az anyag meghibásodása tűz esetén elárasztás veszélyét okozná.

2.4 A nyersolajat és 60 °C-t nem meghaladó lobbanáspontú kőolajtermékeket szállító tartályok védelmére nem szabad hő által könnyen hatástalanná váló anyagokat használni szelepekhez, szerelvényekhez, tartálynyílás fedelekhez, rakomány szellőző csövekhez és rakománycsövekhez, hogy megelőzzék a tűz átterjedését a rakományra.

3 A villamos radiátorokat, amennyiben ilyet használnak, helyükben rögzíteni kell és úgy kell megszerkeszteni, hogy a tűzveszély a minimumra csökkenjen. Az ilyen radiátorokat nem szabad felszerelni olyan szabadon álló elemmel, hogy ruházat, függönyök vagy más hasonló anyagok megperzselődhessenek vagy meggyulladhassanak az elem hőjétől.

4 Filmvetítő berendezésekben nem szabad cellulóznitrát alapú filmeket használni.

5 Minden hulladéktartály éghetetlen anyagokból kell szerkeszteni, oldalaikon és fenekükön nyílások nélkül.

6 Olyan helyeken, ahol olajtermékek behatolása lehetséges, a szigetelés felülete olaj vagy olajpárák számára áthatolhatatlan legyen.

7 Festékraktárakat és gyúlékony folyadék raktárakat az Igazgatás által jóváhagyott megfelelő tűzoltó elrendezéssel kell védeni.

8 A helikopter fedélzetek feleljenek meg a Szervezet által kidolgozott normáknak.*

19. Szabály

Nemzetközi parti csatlakozó

1 Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat legalább egy nemzetközi parti csatlakozóval kell ellátni, mely megfelel a 3. bekezdés rendelkezéseinek.

2 Eszközök álljanak rendelkezésre, hogy az ilyen csatlakozót a hajó bármelyik oldalán lehessen használni.

*Lásd a Szervezet által kidolgozandó normákat.

**Lásd a nemzetközi parti csatlakozásra vonatkozó A.470(XII) határozatot (parti oldal).

3 A nemzetközi parti csatlakozó peremeinek szabványon méretei feleljenek meg a következő táblázatnak:

4 A csatlakozó acélból vagy más alkalmas anyagból legyen és 1,0 N/mm2 terhelésre kell méretezni. A perem felülete az egyik oldalon sima legyen, és a mások oldal egy olyan csatlakozóhoz legyen tartósan hozzáerősítve, ami illeszkedik a hajó tűzcsapjához és tömlőjéhez.

20. Szabály

Tűzvédelmi tervek** és tűzoltási gyakorlatok

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

l Minden hajón általános elrendezési tervrajzokat kell állandó jelleggel kifüggeszteni a hajó tisztjeinek tájékoztatására, világosan feltüntetve mindegyik fedélzethez a vezérlő állásokat, az "A" osztályú térelválasztókkal körülzárt különböző tűzszakaszokat, a "B" osztályú térelválasztókkal körülzárt szakaszokat, a tűzdetektor és tűzriadó rendszerek, a sprinkler berendezések, a tűzoltó készülékek adataival együtt, a különböző rekeszek, fedélzetek stb. hozzáférésének módjait, és a szellőző rendszert, beleértve a ventilátor vezérlő helyeket, a tűzzáró csappantyúk helyeit, és az egyes szakaszokat kiszolgáló szellőző ventilátorok azonosító szabályait. Alternatívaként, az Igazgatás belátása szerint, a fent említett adatokat egy füzetben lehet, melynek egy példányával minden tisztet el kell látni, és egy példány mindenkor legyen hozzáférhető a hajón. A terveket és füzeteket naprakészen kell tartani, minden változást a lehető leghamarabb rá kell vezetni. Az ilyen tervek és füzetek leírása a lobogó szerinti állam nyelvén legyen. Amennyiben a nyelv sem angol, sem francia, mellékelni kell egy fordítást e nyelvek egyikére. Ezen kívül hajón a tűz oltására és megfékezésére szolgáló összes felszerelés és berendezés karbantartására és működtetésére vonatkozó utasasításokat egyetlen gyűjtőben kell készenlétben tartani egy elérhető helyen.

**Lásd a tűzvédelmi tervek grafikai jelképeire vonatkozó A.645(16) határozatot.

2 Minden hajón a tűzvédelmi tervek egy másodpéldány készletét, vagy az ilyen terveket tartalmazó füzet egy példányát állandó jelleggel, egy szembetűnően megjelölt vízmentes házban a fedélzeti házon kívül kell tárolni a parti tűzoltó személyzet segítésére.*

3 A III/18 szabály rendelkezéseinek megfelelően tűzoltási gyakorlatokat kell tartani.

4 A 36-nál több utast szállító hajókon, az e szabályban előírt terveken és füzetek nyújtsanak információt a tűzvédelem, tűzészlelés és tűzoltás tekintetében, a Szervezet általközzétett irányelvek alapján.**

21. Szabály

Tűzoltó készülékek könnyű elérhetősége

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

A tűzoltó készülékeket mindenkor jó működőképes állapotban és azonnali használatra elérhetően kell tartani.

22. Szabály

Helyettesítők elfogadása

(Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.)

l Ahol ebben a szabályban bármilyen különleges típusú készülék, szerkezet, oltóközeg vagy elrendezés van előírva bármilyen hajóra, bármilyen más típusú készülék stb. engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott róla, hogy az nem kevésbé hatékony.

* Szintén lásd: MSC/Circ.451, Útmutató a parti tűzoltó személyzetet segítő tűzvédelmi tervek elhelyezéséhez.

** Lásd: Irányelvek a SOLAS II-2/20 és 41.2 szabályaiban megkövetelt tűzvédelmi tervekben és füzetekben nyújtandó információkhoz, elfogadva a Szervezet A.756(18) határozatával.

B. RÉSZ

SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ, TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

23. Szabály

Szerkezet

l A hajótestet, felépítményeket, szerkezeti válaszfalakat, fedélzeteket és fedélzeti házakat acélból vagy egyenértékű anyagból kell építeni. Az acél vagy egyéb egyenértékű anyag 3.7 szabályban megadott fogalmának alkalmazásához a "vonatkozó tűz kitettség" feleljen meg a 26. és 27. szabályok táblázataiban megadott állékonysági és szigetelési normáknak. Például, ahol megengedett, hogy olyan térelválasztók, mint fedélzeti házak fedélzetei vagy oldalai és végei "B-0" tűzállékonysággal rendelkezzenek, a "vonatkozó tűz kitettség" fél óra legyen.

2 Azonban olyan esetekben, ahol a szerkezet bármelyik része alumíniumötvözetből van, a következők vonatkoznak:

.1 Az "A" vagy "B" osztályú térelválasztók alumíniumötvözet elemeinek szigetelése, kivéve azokat a szerkezeteket, melyek az Igazgatás véleménye szerint nem teherviselők, olyan legyen, hogy a szerkezet magjának hőmérséklete semmikor se emelkedjen 200 °C-nál többel a környezeti hőmérséklet fölé a vonatkozó tűz kitettségnek megfelelő szabványos tűzállékonysági próba alatt.

.2 Külön figyelmet kell fordítani a mentőcsónak és mentőtutaj tároló, vízrebocsátó és beszállóhelyeinek tartásához szükséges oszlopok, pillérek és egyéb szerkezeti tagok, és az "A" és "B" osztályú térelválasztók alumíniumötvözetből készült részeinek szigetelésére, annak biztosítására:

.2.1 hogy a mentőcsónak és mentőtutaj területeket és "A" osztályú térelválasztókat hordozó ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet emelkedés korlátozás egy óra végén vonatkozik; és

.2.2 hogy a "B" osztályú térelválasztók tartásához szükséges ilyen tagoknál a 2.1 bekezdésben előírt hőmérséklet emelkedési korlátozás a fél óra végén vonatkozik.

3 Az A kategóriájú gépterek tetőzetei és aknái kellően szigetelt acélszerkezetek legyenek, és a bennük lévő nyílások, has vannak, megfelelően legyenek elrendezve és védve a tűz terjedésének megakadályozására.

24. Szabály

Fő függőleges zónák és vízszintes zónák

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat "A-60" osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. A lépcsőzéseket és fülkéket minimálisra kell korlátozni, de ahol szükségesek, azok szintén "A-60" osztályú térelválasztók legyenek. "Ahol egy 26.2.2(5), (9( vagy (10) kategóriájú tér van az egyik oldalon, vagy ahol üzemanyag tartályok vannak a térelválasztó mindkét oldalán, a norma A-ra mérsékelhető.

1.2 A 36-nál több utast szállító hajóknál a hajótestet, felépítményt és fedélzeti házakat a lakótereknél és szolgálati tereknél "A" osztályú térelválasztókkal fő függőleges zónákra kell felosztani. Az ilyen tárelválasztók szigetelési értékei feleljenek meg a 27. szabály táblázatainak.

2 Amennyire kivitelezhető, a válaszfalfedélzet felett a fő függőleges zónák határait képező válaszfalak legyenek egyvonalban a közvetlenül a válaszfalfedélzet alatt elhelyezkedő vízmentes térbeosztási válaszfalakkal. A fő függőleges zónák hossza és szélessége legfeljebb 48 m-re növelhető annak érdekében, hogy a fő függőleges zónák végei egybeessenek a vízmentes térbeosztási válaszfalakkal, vagy hogy befogadjanak egy nagyobb közös teret, melye végigterjed a fő függőleges zóna teljes hosszán, azzal a feltétellel, hogy a fő függőleges zóna összes alapterülete egyik fedélzeten sem nagyobb, mint 1.600 m2. Egy fő függőleges zóna hossza vagy szélessége az azt határoló válaszfalak legtávolabbi pontjai közötti legnagyobb távolság.

3 Az ilyen válaszfalak fedélzettől fedélzetig és a külhéjig vagy más határolókig terjednek.

4 Ahol egy fő függőleges zóna "A" osztályú térelválasztókkal vízszintes zónákra vannak felosztva abból a célból, hogy megfelelő határt képezzen a hajó vízpermetezővel védett és vízpermetező nélküli zónái között, a térelválasztók terjedjenek végig a fő függőleges zóna válaszfalak között és a külhéjig vagy a hajó külső határolóiig, és a 27.2 táblázatban megadott tűzszigetelési és tűzállékonysági értékeknek megfelelően legyenek szigetelve.

5.1 A különleges célra szerkesztett hajókon, mint gépkocsi vagy vasúti kocsi kompok, ahol a fő függőleges zóna válaszfalak létesítése meghiúsítaná azt a rendeltetést, amire a hajót szánták, a tűz megfékezéséhez és korlátozásához egyenértékű eszközökkel kell helyettesíteni és az Igazgatás által külön jóváhagyatni.

5.2 Mindazonáltal a különleges kategóriájú terekkel rendelkező hajón, minden ilyen tér feleljen meg a 37. szabály rendelkezéseinek, és amennyiben az ilyen megfelelés ellentétben állna az e rész más követelményeivel, úgy a 37. szabály követelményei érvényesüljenek.

25. Szabály

Válaszfalak egy fő függőleges zónán belül

1.1 A 36-nál több utast szállító hajókon minden válaszfal, mely nem kell, hogy "A" osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti "B" osztályú vagy "C" osztályú térelválasztó legyen.

1.2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon a lakótereken és szolgálati tereken belül minden válaszfal, mely nem kell, hogy "A" osztályú térelválasztó legyen, legalább a 26. szabály táblázatainak előírásai szerinti "B" osztályú vagy "C" osztályú térelválasztó legyen.

1.3 Minden ilyen térelválasztó burkolható éghető anyagokkal a 34. szabály rendelkezéseinek megfelelően.

2 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon minden folyosó válaszfal, mely nem kell, hogy "A" osztályú legyen, "B" osztályú térelválasztó legyen, ami fedélzettől fedélzetig terjed, kivéve:

.1 ahol folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok vannak felszerelve a válaszfal mindkét oldalán, a válaszfalnak a folytonos mennyezet vagy burkolat mögötti részek olyan anyagból legyen, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható a "B" osztályú térelválasztó szerkezetében, de aminek a "B" osztályú tűzállékonysági normát csak annyira kell kielégíteni, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető;

.2 a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszerrel védett hajó esetében, a "B" osztályú anyagból készült folyosó válaszfalak végződhetnek a mennyezetnél a folyosóban, azzal a feltétellel, hogy a mennyezet olyan anyagból van, ami vastagságát és összetételét tekintve elfogadható "B" osztályú térelválasztók szerkezetében. A 26. és 27. szabályok követelményei dacára, az ilyen válaszfalaknak és mennyezeteknek csak annyira kell kielégítem a "B" osztályú tűzállékonysági normákat, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető. Az ilyen válaszfalakban minden ajtó és keret éghetetlen anyagokból legyen, és azokat úgy kell szerkeszteni és beépíteni, hogy az Igazgatás megelégedésére alapvető tűzállékonyságot nyújtsanak.

3 Minden válaszfal, aminek "B" osztályú térelválasztónak kell lenni, a 2. bekezdésben előírt folyosó válaszfalak kivételével, fedélzettől fedélzetig, és a külhéjig vagy más határolóig terjednek, kivéve, ha a válaszfalak mindkét oldalán felszerelt folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok tűzállékonysága ugyanolyan, mint a válaszfalé, mely esetben a válaszfal végződhet a folytonos mennyezetnél vagy burkolatnál.

26. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

(E szabály 2.2(7) és 2.2(13) bekezdései az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkoznak.)

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságára vonatkozóan az e részben másutt említett különleges rendelkezéseknek megfelelésen túlmenően, minden válaszfal és fedélzet minimális tűzállékonysága a 26.1-től 26.2-ig terjedő táblázatokban előírtak szerinti legyen. Ahol a hajó bármilyen különleges szerkezeti elrendezései miatt nehézség támad bármilyen térelválasztó minimális tűzállékonysági érték táblázatokból történő meghatározásánál, úgy az ilyen értékeket az Igazgatás megelégedésére kell meghatározni.

2 A következő követelmények határozzák meg a táblázatok alkalmazását:

.1 A 26.1 táblázat válaszfalakra vonatkozik, melyek nem határolnak sem fő függőleges zónákat, sem vízszintes zónákat. A 26.2 táblázat fedélzetekre vonatkozik, melyek nem képeznek lépcsőzéseket fő függőleges zónákban, és nem határolnak vízszintes zónákat.

.2 A szomszédos terek közötti határolókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonyság meghatározásához, az ilyen terek tűzveszélyesük szerint vannak osztályozva, amint az alább (1) - (14) kategóriák mutatják. Ahol egy tér taralma és használata olyan, hogy kétség merül fel az e szabály céljára történő besorolását illetően, azt úgy kell kezelni, mint olyan teret, melyben a vonatkozó kategóriának vannak a legszigorúbb határoló követelményei. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egye kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlő állások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádió-berendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

Központosított vészhelyzeti hangosbeszélő rendszer állomásokat és felszerelést magukban foglaló terek.

(2) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (kivéve azokat, melyek teljes egészükben a géptereken belül vannak) az utasok és személyzet számára, és azok befoglaló terei.

Ebben az összefüggésben egy lépcső, ami csak egy szinten van körülzárva, úgy tekintendő, mint annak a térnek a része, amelytől nem választja el tűzzáró ajtó.

(3) Folyosók

Utas és személyzeti folyosók.

(4) Evakuáló állomások és külső menekülési utak

Túlélési jármű tároló terület.

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek mentőcsónakba és mentőtutajba beszállási és leeresztési állomásokat képeznek.

Gyülekezési állomások, belső és külső.

Menekülési útként használt külső lépcsők és nyílt fedélzetek.

A hajó oldala a vízvonalig a legkönnyebb tengerre kifutási állapotban, a fedélzetek és fedélzeti házak a mentőtutaj és evakuáló csúszda területek alatt és közelében helyezkednek el.

(5) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, mentőcsókba és mentőtutaj beszálló és leeresztő állomások nélkül.

Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(6) Enyhén tűzveszélyes lakóterek

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló kabinok.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló irodák és orvosi rendelők.

Enyhén tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös terek, melyek fedélzet területe 50 m2-nél kisebb.

(7) Mérsékelten tűzveszélyes lakóterek

Terek, mint a fenti (6) kategóriában, de amelyek nem korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat foglalnak magukban.

Korlátozottan tűzveszélyes bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló és 50 m2 vagy nagyobb fedélzet területű közös terek.

Elszigetelt szekrények és kis raktárhelyiségek lakóterekben, melyek területen 4 m2-nél kisebb (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Elárusító boltok.

Mozgóképvetítő és filmraktározó helyiségek.

Diétakonyhák (melyekben nincs nyílt láng).

Tisztítóeszköz szekrények (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Laboratóriumok (melyekben nem tárolnak gyúlékony folyadékokat).

Gyógyszertárak.

Kis szárító helyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m2 vagy kisebb).

Specie helyiségek.

Műtők.

(8) Fokozottan tűzveszélyes lakóterek

Olyan bútorokat és berendezési tárgyakat magukban foglaló közös helyiségek, melyek tűzveszélyessége a korlátozottnál nagyobb, és melyek fedélzetterülete 50 m2 vagy nagyobb.

Fodrászatok és kozmetikai szalonok.

(9) Higiéniai és hasonló terek

Közösségi higiéniai berendezések, zuhanyozók, fürdők, Mosdóhelyiségek stb.

Kis mosoda helyiségek.

Fedett uszoda terület.

Elkülönített tálalók lakóterekben, melyekben nincsenek főzőkészülékek.

A magán higiéniai bekezdéseket azon tér részének kell tekinteni, melyekben elhelyezkednek.

(10) Tartályok, üres terek és segédüzemi gépterek, melyek kissé vagy nem tűzveszélyesek

A hajó szerkezetét képező víztartályok.

Üres terek és vízgátak.

Segédüzemi gépterek, melyekben nincsenek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépek, és ahol tilos az éghető anyagok tárolása, mint:

szellőző- és légkondicionáló helyiségek; csörlő helyiség; kormánygéptér, stabilizátor berendezés helyisége; villamos propulziós motor helyisége; szakasz kapcsolótáblákat és tisztán villamos berendezést - olajtöltetű transzformátorok kivételével - magukban foglaló helyiségek (10 kVA felett); tengelyfolyosók és cső-alagutak; szivattyúk és hűtőgépek terei (melyek nem szállítanak vagy használnak gyúlékony folyadékokat).

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

Egyéb zárt aknák, mint cső- és kábelaknák.

(11) Mérsékelten tűzveszélyes segédüzemi gépterek, rakományterek, rakomány- és egyéb olajtartályok és hasonló terek

Rakományolaj-tartályok.

Raktárak, aknák és raktárnyílások.

Olaj-üzemanyag tartályok (ahol gépek nélküli térben vannak beépítve).

Éghető anyagok tárolását megengedő tengelyfolyosók és csőalagutak.

Segédüzemi gépterek, mint a (10) kategóriában, melyek nyomás alatti kenőrendszerrel bíró gépeket foglalnak magukban vagy ahol megengedett az éghető anyagok tárolása.

Olaj-üzemanyag töltőállomások.

Olajtöltetű villamos transzformátorokat magukban foglaló terek (10 kVA felett).

Turbinával és dugattyús gőzgéppel hajtott generátorokat és 110 kW-i terjedő teljesítményű generátorokat, vízpermetező- vagy tűzoltószivattyúkat, fenékszivattyúkat stb. hajtó kis belső égésű motorokat magukban foglaló terek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(12) Gépterek és fő konyhák

Főüzemi propulzió gépterek (de nem villamos propulzió motor helyiségek) és kazánterek.

Segédüzemi gépterek, melyek nem tartoznak a (10) és (11) kategóriába, melyek belső égésű motorokat, vagy egyéb olajtüzelésű fűtő vagy szivattyú egységeket foglalnak magukban.

Fő konyhák és csatlakozó helyiségek.

A fent felsorolt tereket kiszolgáló zárt aknák.

(13) Raktárhelyiségek, műhelyek, tálalók stb.

Fő tálalók, melyek nem csatlakoznak konyhákhoz.

Fő mosoda.

Nagy szárítóhelyiségek (melyek fedélzetterülete 4 m2-nél nagyobb).

Vegyes raktárhelyiségek.

Posta és csomag helyiségek.

Szeméttárolóhelyiségek.

Műhelyek (melyek nem képezik gépterek, konyhák stb. részét).

Öltözők és raktárhelyiségek, melyek területe 4 m2-nél nagyobb, de melyekben nincsenek eszközök gyúlékony folyadékok tárolásához.

(14) Egyéb terek, melyekben gyúlékony folyadékok vannak elhelyezve

Lámparaktárak.

Festékraktárak.

Gyúlékony folyadékokat tartalmazó helyiségek (beleértve festékek, gyógyszerek stb.).

Laboratóriumok (melyekben gyúlékony folyadékok vannak tárolva).

.3 Ahol egyetlen érték van feltüntetve a két tér közötti határoló tűzállékonyságára, ez az érték vonatkozik minden esetben.

.4 A 25. szabály rendelkezései dacára, nincsenek különleges követelmények a határolók anyagára vagy tűzállékonyságára, ahol a táblázatokban csak egy mínuszjel van feltüntetve.

.5 Az Igazgatás fogja meghatározni az (5) kategóriájú terek tekintetében, hogy a 26.1 táblázat értékei vonatkoznak-e a fedélzeti házak és felépítmények végeire, és hogy a 26.2 táblázat szigetelési értékei vonatkoznak-e az időjárás-fedélzetekre. A 26-1 vagy 26.2 táblázat (5) kategóriájának értékei semmilyen esetben sem teszik szükségessé olyan terek bezárását, melyeket az Igazgatás véleménye szerint nem szüksége bezárni.

3 Folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik teljesen vagy részben hozzájárulnak egy térelválasztó szükséges szigeteléséhez és állékonyságához.

4 A szerkezeti tűzvédelem részleteinek jóváhagyásánál az Igazgatás figyelembe veszi a hőátadás veszélyét a szükséges hőgátak kereszteződéseméi és végpontjainál.

26.1 Táblázat - Válaszfalak, melyek nem határolnak fő függőleges zónákat vagy vízszintes zónákat

Lábjegyzeteket lásd a 26.2 táblázat után.

26.1 Táblázat - Válaszfalak, melyek nem határolnak fő függőleges zónákat vagy vízszintes zónákat

Megjegyzés: A 26.1 és 26.2 táblázatra alkalmazandó.

a Ahol szomszédos terek ugyanabban a számkategóriában vannak és az a index jelenik meg, akkor nem kell válaszfalat vagy fedélzetet beépíteni az ilyen terek között, ha az Igazgatás szükségtelennek találja. Például, a (12) kategóriában nem szükséges válaszfal egy konyha és a hozzá kapcsolódó tálaló között, feltéve, hogy a tálaló válaszfala és fedélzetei ugyanolyan tűzállékonyságot tartanak fenn, mint a konyha határolói. Azonban válaszfalra van szükség egy konyha és egy géptér között, még ha mindkét tér is a (12) kategóriában van.

b A hajó oldala, a vízvonalig a legkönnyebb tengerre kifutási állapotban, a felépítmény és fedélzeti ház oldalak a mentőtutajok és evakuálási csúszdák alatt és mellett "A-30" értékre csökkenthetők.

c Ahol közös Mosdóhelyiségek teljesen a lépcsőházbon belül vannak beépítve, a közös WC válaszfalának állékonysága a falain belül lehet "B" osztályú.

d Ahol 6., 7., 8. és 9. kategóriájú terek teljesen a gyülekezőhely külső kerületén belül helyezkednek el, megengedhető, hogy e terek válaszfalai "B-0" tűzállékonysági osztályúak legyenek. Az audio-, videó-, fényberendezések vezérlőhelyeit a gyülekezőhely részének lehet tekinteni.

27. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága 36-nál több utast szállító hajókon

(E szabály 2.2(5) és 2.2(9) bekezdései az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkoznak.)

1 A válaszfalak és fedélzetek tüzállékonyságára vonatkozóan az e részben másutt említett különleges rendelkezéseknek megfelelésen túlmenően, minden válaszfal és fedélzet minimális tűzállékonysága a 27.1 és 27.2 táblázatokban előírtak szerinti legyen.

2 A következő követelmények határozzák meg a táblázatok alkalmazását:

.1 A 27.1. illetve 27.1 táblázat szomszédos tereket elválasztó válaszfalakra és fedélzetekre vonatkozik.

.2 A szomszédos terek közötti határolókra alkalmazandó megfelelő tüzállékonyság meghatározásához, az ilyen terek tűzveszélyességük szerint vannak osztályozva, amint az alább (l)-(11) kategóriák mutatják. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlő állások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádió-berendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

(2) Folyosók

Utas és személyzeti folyosók.

(3) Lakóterek

A 3.10 szabályban meghatározott terek, folyosók nélkül.

(4) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (kivéve azokat, melyek teljes egészükben a géptereken belül vannak) az utasok és személyzet számára, és azok befoglaló terei.

Ebben az összefüggésben egy lépcső, ami csak egy szinten van körülzárva, úgy tekintendő, mint annak a térnek a része, amelytől nem választja el tűzzáró ajtó.

27.1 Táblázat - Szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállékonysága

Megjegyzés: Alkalmazandó a 27.1 és 27.2 táblázatokra, az esetnek megfelelően.

a Annak Magyarázatára, hogy melyik vonatkozik, lásd 25. és 29. szabályokat.

b Ahol terek azonos számkategóriába tartoznak és a b index jelenik meg, a táblázatban feltüntetett osztályú válaszfal vagy fedélzet csak akkor szükséges, ha a szomszédos terek különböző célra szolgálnak, pl. a (9) kategóriában. Egy konyha melletti konyha nem igényel válaszfalat, de egy festékraktár melletti konyhánál "A-0" válaszfalszükséges.

c A kormányházat és térképszobát egymástól elválasztó válaszfalak lehetnek "B-0" osztályúak.

d Lásd e szabály 2.3 és 2.4 bekezdését. - .

e A 24.1.2 szabály alkalmazásához a "B-0" és "C", ahol megjelenik a 27.l táblázatban, "A-0"-nak olvasandó.

f Nem kell tűzszigetelést felszerelni, ha a (7) kategóriába tartozó géptérben, az Igazgatás véleménye szerint, kicsi vagy nem áll fenn tűzveszély.

* Ahol a táblázatban csillag jelenik meg, a térelválasztó acélból vagy egyenértékű anyagból legyen, de nem szükséges, hogy "A-0" osztályú legyen. .

A 24.1.2 szabály alkalmazásához a csillagot, ahol megjelenik a 27.1 táblázatban, a (8) és (10) kategória kivételével, "A-0"-nak kell olvasni.

(5) Szolgálati terek (kis kockázatú)

Kamrák és raktárhelyiségek, melyek nincsenek berendezve éghető folyadékok tárolására, és amelyek területe 4 m2-nél kisebb, valamint szárítóhelyiségek és mosodák.

(6) A kategóriájú gépterek

A 3.19 szabályban meghatározott terek.

(7) Egyéb gépterek

A 3.20 szabályban meghatározott terek, az A kategóriájú gépterek nélkül.

(8) Rakományterek

Minden rakományhoz használt tér (beleértve rakományolaj tartályokat) és az ilyen terekhez tartozó aknák és raktárnyílások, melyek nem különleges kategóriájú gépterek.

(9) Szolgálati terek

konyhák, főzőkészülékeket magukban foglaló tálalók, festék- és lámparaktárak, 4m2 vagy nagyobb területű kamrák és raktárhelyiségek, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló helyiségek és műhelyek, melyek nem képezik a gépterek részét.

(10) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek nem tűzveszélyesek. Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(11) Különleges kategóriájú terek

A 3.18 szabályban meghatározott terek.

27.2 Táblázat - Szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállékonysága

Megjegyzéseket lásd a 27.1 táblázatnál.

.3 Az egy fő függőleges zónán vagy vízszintes zónán belül lévő két tér közötti határolóra vonatkozó tűzállékonysági norma megállapításánál, melyet nem véd a 12. sz rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer, vagy ilyen zónák között, melyek egyike sincs védve, a táblázatokban megadott két érték közül a nagyobb fog vonatkozni.

.4 Az egy fő függőleges zónán vagy vízszintes zónán belül lévő két tér közötti határolóra vonatkozó tűzállékonysági norma megállapításánál, melyet a 12. sz rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer véd, a táblázatokban megadott két érték közül a kisebb fog vonatkozni. Ahol egy vízpermetezővel védett zóna és egy vízpermetezővel nem védett zóna találkozik lakótereken és szolgálati tereken belül, a táblázatokban megadott két érték közül a nagyobb fog vonatkozni.

3 Folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik teljesen vagy részben hozzájárulnak egy térelválasztó szükséges szigeteléséhez és állékonyságához.

4 Külső határolók, melyek a 23.1 szabály szerint acélból vagy egyenértékű anyagból kel legyenek, áttörhetők ablakok és kerek oldalablakok felszereléséhez, azzal a feltétellel, hogy e részben másutt nincs olyan követelmény, hogy az ilyen határolók "A" osztályú tűzállékonysággal rendelkezzenek. Hasonlóképpen, az ilyen határolókban, melyeknél nem követelmény, hogy "A" osztályú tűzállékonysággal rendelkezzenek, az ajtók az Igazgatás követelményeit kielégítő anyagokból lehetnek.

28. Szabály

Menekülési eszközök

(E szabály 1.8 bekezdése az 1994. január 1-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

1 A lépcsőket és hágcsókat úgy kell elrendezni, hogy könnyű menekülési lehetőséget nyújtsanak a mentőcsónak és mentőtutaj beszálló fedélzetre minden utas- és személyzeti térből és olyan terekből, ahol a személyzet rendesen foglalkoztatva van, melyek nem gépterek. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eléget tenni:

.1 A válaszfalfedélzet alatt két menekülési eszközt kell létesíteni mindegyik vízmentes rekeszből vagy hasonló korlátozott térből vagy terek csoportjából, melyek közül legalább az egyik független legyen a vízmentes ajtóktól. Az Igazgatás kivételesen elállhat az egyik menekülési eszköz meglététől, kellően figyelembe véve a terek természetét és helyét, és a személyek számát, akik ott rendesen foglalkoztatva lehetnek.

.2 A válaszfalfedélzet felett legalább két menekülési észköz legyen mindegyik fő függőleges zónából vagy hasonlóan korlátozott térből vagy terek csoportjából, melyek közül legalább az egyik nyújtson hozzáférést egy függőleges menekülési utat képező lépcsőhöz.

.3 Amennyiben a rádiótávíró állomásnak nincs közvetlen hozzáférése a nyílt fedélzethez, két menekülési eszközt kell létesíteni az ilyen állomásból vagy annak elérhetőségéhez, melyek egyike lehet egy megfelelő méretű hajóablak vagy ablak, vagy más eszköz, az Igazgatás megelégedésére.

.4 Tilos az olyan folyosó, előtér, vagy egy folyosó része, ahonnan csak egy menekülési út van.

.5 Az 1.1 és 1.2 bekezdésben előírt menekülési utak legalább egyike egy könnyen hozzáférhető zárt lépcső legyen, ami nyújtson tűz elleni folytonos védelmet az eredetének szintjétől a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekig, vagy a legfelső viharfedélzetig, ha a beszállófedélzet nem terjed végig a vizsgált fő függőleges zónán. Az utóbbi esetben nyitott lépcsőkkel és átjárókkal kell közvetlen hozzáférést biztosítani a beszállófedélzethez, és az a III/11.5 szabálynak megfelelő vészvilágítással, és csúszásmentes járófelülettel kell el- látni. A valamely menekülési út részét képező külső nyitott lépcsőkre és átjárókra néző határolók, valamint az olyan határolók, melyek olyanhelyen vannak, hogy meghibásodásuk tűz esetén akadályozná a menekülést a beszállófedélzetre, tűzállékonysága, beleértve a szigetelési értékeket is, feleljen meg a 26. szabály táblázatainak. A menekülési utak szélessége, száma és folytonossága a következő legyen:

.5.1 A lépcsők szabad szélessége legalább 900 mm legyen. A lépcsők minimális szabad szélességét 10 mm-rel kell növelni a 90 fő előirányzatot meghaladó minden egyes személyre. Ahol a lépcsők 900 mm-nél szélesebbek, a korlátok közötti legnagyobb szabad távolság 1.800 mm legyen. Az ilyen lépcsőkön keresztül evakuálandó személyek összes számát az ilyen lépcsők által kiszolgált területen lévő személyzet kétharmadára és az összes utas számára kell felvenni. A lépcsők szélessége feleljen meg azoknak a szabványoknak, melyek nem alsóbbrendűek a Szervezet által elfogadottaknál.*

.5.2 A 90 főnél többre méretezett minden lépcsőt elől és hátul kell elhelyezni.

.5.3 A menekülési utakban lévő ajtókat és folyosókat és közbenső pihenőket ugyanúgy kell méretezni, mint a lépcsőket.

.5.4 A lépcsők függőleges emelkedése nem haladhatja meg a 3,5 m-t pihenő beiktatása nélkül, és dőlésszöge nem lehet 45°-nál nagyobb.

.5.5 A pihenők alapterülete az egyes fedélzetek szintjén legalább 2 m2 legyen, és 20 fő előirányzaton felül minden 10 főre további m2-rel kell növelni, de nem kell meghaladni a 16 m2-t, kivéve azokat a közös tereket kiszolgáló lépcsőket, melyeknek közvetlen hozzáférése van a lépcsőházhoz.

.6 A lépcsőházakból a mentőcsónak és mentőtutaj beszállóhelyekre vezető hozzá- férési utak védelme feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.7 A csak egy teret és az abban a térben lévő erkélyt kiszolgáló lépcsőket nem kell úgy tekinteni, mint ami a szükséges menekülési eszközök egyikét képezi.

.8 Ahol közös terek három vagy több fedélzetet fognak át, és éghető anyagokat tartalmaznak, mint bútor, és zárt tereket, mint üzletek, irodák és éttermek, a téren belül mindegyik szintnek legyen két menekülési eszköze, melyek közül az egyik adjon közvetlen hozzáférést az 5. bekezdés követelményeit kielégítő zárt függőleges menekülési eszközhöz.

.9 Ahol az Igazgatás az 1.1 bekezdés alapján felmentést adott, ez az egyetlen menekülési eszköz adjon biztonságos menekülést. Mindazonáltal a lépcsők szabad szélessége legalább 800 mm legyen, korlátokkal mindkét oldalon.

.10 A II.1/42 és III/11.5 szabályok szerint szükséges vészvilágításon kívül, a menekülési eszközöket, beleértve a lépcsőket és kijáratokat is, a fedélzet felett legfeljebb 0,3 m-re elhelyezett világítással, vagy fotolumineszcens csíkokkal kell jelölni a menekülési út minden pontján, beleértve a sarkokat és kereszteződéseket. A jelölés tegye az utasok számára azonosíthatóvá az összes menekülési utak és könnyen azonosíthatóvá a menekülési kijáratokat. Amennyiben villamos megvilágítást használnak, azt a vészüzemi energiaforrásról kell táplálni, és úgy kell elrendezni, hogy bármelyik egy lámpa meghibásodása, vagy vágás a világító csíkban ne eredményezze a jelölés hatástalanná válását. Továbbá, minden menekülési út jelkép és tűzoltó felszerelés helyének jelölése fotolumineszcens anyaggal vagy világítással legyen megjelölve. Az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen világítás vagy fotolumineszcens felszerelés a Szervezet által kidolgozott irányelveknek megfelelően legyen értékelve, próbálva és alkalmazva.

*Lásd: Szabványok menekülési eszközöket képező lépcsőházak szélességének számításához személyhajókon, elfogadva a Szervezet A.757(19) határozatával.

.11 Minden személyhajó, amelyik legfeljebb 36 utast szállít, az l.1Í követelményei és a 41-2.4.7 szabály ugyancsak vonatkozik a személyzet lakótéri területeire.

2.1 Különleges kategóriájú terekben a menekülési eszközök száma és elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, és általában a beszállófedélzet elérésének biztonsága legalább egyenértékű legyen az 1.1, 1.2, 1.5 és 1.6 bekezdések szerint nyújtottál.

2.2 Gépterekből, ahol rendesen a személyzet foglalkoztatva van, a menekülési utak egyike kerülje el a közvetlen elérést bármilyen különleges kategóriájú térhez.

3.1 Mindegyik géptérből két menekülési eszközt kell biztosítani. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni:

.1 Ahol a tér a válaszfalfedélzet alatt van, a két menekülési eszköz a következőkből álljon:

.1.1 két acéllétra, egymástól a lehető legtávolabb szétválasztva, melyek a tér felső részében hasonlóan szétválasztott ajtókhoz vezetnek, és ahonnan hozzáférés van biztosítva a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekhez. E létrák egyike nyújtson folytonos tűz elleni védelmet a tér alsó részétől a téren kívüli biztonságos helyig; vagy

.1.2 egy acéllétra, mely a tér felső részéhez vezet, ahonnan hozzáférés van biztosítva a beszállófedélzethez, azonkívül a tér alsó részében és az említett létrától jól elválasztva, egy acél ajtó, ami biztonságos menekülési utat nyújt a tér alsó részéből a beszállófedélzetre.

.2 Ahol a tér a válaszfalfedélzet felett van, két, egymástól a lehető legtávolabb szétválasztott menekülési eszköz, és az ilyen menekülési eszközöktől vezető ajtók olyan helyen legyenek, ahonnan hozzáférés van biztosítva a megfelelő mentőcsónak és mentőtutaj beszállófedélzetekhez. Ahol az ilyen menekülési eszközök létrák használatát kívánják meg, azok acélból legyenek.

3.2 Az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajónál az Igazgatás elengedheti a menekülési eszközök egyikét, kellően figyelembe véve a tér felső részének szélességét és elhelyezkedését; és az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajónál az Igazgatás mellőzheti az egyik menekülési eszközt bármelyik térből mindaddig, amíg vagy egy ajtó, vagy egy acéllétra biztonságos menekülési utat nyújt a beszállófedélzetre, kellően figyelembe véve a tér jellegét és elhelyezkedését, és hogy rendes körülmények között vannak-e emberek foglalkoztatva abban a térben.

3.3 Felvonókat semmilyen esetben sem lehet úgy tekinteni, mint ami a szükséges menekülési eszközök egyikét képezi.

28-1. Szabály

Menekülési utak ro-ro személyhajókon

1 Minden ro-ro személyhajóra vonatkozó követelmények

1.1 Ez a bekezdés minden ro-ro személyhajóra vonatkozik. Az 1997. július 1-je előtt épített hajókra e szabály követelményeit legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemlénél kell alkalmazni.

1.2 Korlátokat vagy egyéb kapaszkodókat kell felszerelni minden folyosóban a teljes menekülési út mentén úgy, hogy szilárd kapaszkodó álljon rendelkezésre minden lépésénél, ahol lehet, a gyülekezőhelyekhez* és beszállóhelyekhez vezető úton. Ilyen korlátokat kell felszerelni az 1,8 m-nél szélesebb hosszanti folyosók és az l m-nél szélesebb keresztirányú folyosók mindkét oldalán. Külön figyelmet kell fordítani a hallok, átriumok és más nagy nyílt terek keresztezésének szükségességére. A korlátok és egyéb kapaszkodók olyan szilárdságúak legyenek, hogy kibírják a folyosó vagy a tér középpontja irányában ható 750 N/m elosztott vízszintes terhelést, és a lefelé hatók 750 N/m elosztott függőleges terhelést. A két terhelést nem kell egyidejűleg kifejteni.

1.3 A menekülési utakat nem torlaszolhatják el bútorok vagy más akadályok. Az olyan asztalok és székek kivételével, melyek szabad tér létesítéséhez eltávolíthatók, a szekrényeket és egyéb nehéz berendezési tárgyakat a közös terekben és menekülési utak mentén helyükben rögzíteni kell az elmozdulás megelőzése végett, amikor a hajó dülöngél vagy bukdácsol. A padlószőnyegeket ugyancsak rögzíteni kell helyükön. Amikor a hajó menetben van, a menekülési utakat szabadon kell tartani az olyan akadályoktól, mint takarító kocsik, ágynemű, csomag és ládázott áruk.

1.4 Menekülési utakat kell biztosítani a hajón rendesen elfoglalt minden térből egy gyülekezőhelyhez. Úgy kell elrendezni ezeket a menekülési utakat, hogy a lehető legközvetlenebb útvonalat adják a gyülekezőhelyre, és a Szervezet ajánlásainak megfelelően kell jelképekkel megjelölni,**

1.5 Ahol zárt terek egy nyitott fedélzethez csatlakoznak, a zárt térből a nyílt fedélzetre vezető nyílásokat, ahol kivitelezhető, lehessen vészkijáratként használni.

1.6 A fedélzeteket sorszámozással kell ellátni, "l"-gyel kezdődően a tartálytetőtől vagy a legalsó fedélzettől. Ezeket a számokat szembetűnően kell elhelyezni a lépcsőpihenőknél és felvonó előterekben. A fedélzeteknek nevet is lehet adni, de a fedélzet számát mindenkor fel kell tüntetni a névvel együtt.

1.7 Az "Ön most itt van" helyet és nyilakkal jelzett menekülési utakat feltüntető egyszerű "mimikus" terveket kell szembetűnően kifüggeszteni mindegyik kabinajtó belső oldalán és közös terekben. A terv mutassa a menekülés irányát, és megfelelően legyen tájolva a hajón lévő helyéhez képest.

1.8 A kabin és luxuskabin ajtókhoz ne kelljenek kulcsok a szobán belülről történő kinyitáshoz. Ugyancsak ne legyen semmilyen ajtó bármelyik kijelölt menekülési úton, aminek nyitásához kulcs kell a menekülés irányába haladáskor.

* A "gyülekezőhely" jelentése ugyanaz, mint a "sorakozóhely"-é (lásd MSC/Circ.777 a gyülekezőhely jelöléséről személyhajókon).

** Lásd a Szervezet A.760(18) határozatával elfogadott életmentő eszközökre és elrendezésekre vonatkozó jelképeket.

2 Az 1997. július 1-én vagy az után épült ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

2.1 A válaszfalak és egyéb térelválasztók legalsó 0,5 m-e, melyek függőleges osztást képeznek a menekülési utak mentén, legyen képes elviselni 750 N/m terhelést, ami lehetővé teszi, hogy járófelületként használják a menekülési út oldala felől, amikor a hajó nagy szögben megdől.

2.2 A menekülési útvonal a kabinoktól a lépcsőházakhoz a lehető legközvetlenebb legyen, minimális számú irányváltoztatással. Ne legyen szükséges átmenni a hajó egyik oldaláról a másikra egy menekülési útvonal eléréséhez. Ne legyen szükséges kettőnél több fedélzetet felmenni vagy lemenni egy gyülekezőhely vagy nyílt fedélzet eléréséhez bármilyen utastérből.

2.3 Külső útvonalakat kell létesíteni a 2.2 bekezdésben hivatkozott nyílt fedélzetekről a túlélési jármű beszállóhelyekhez.

3. 1999. július 1-én vagy az után épült ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

Az 1999. július 1-én vagy az után épült ro-ro hajóknál a menekülési útvonalakat a tervezési folyamat korai stádiumában egy evakuálás elemzéssel kell értékelni. Az elemzést kell felhasználni, a torlódás azonosításához és, amennyire lehet, kiküszöböléséhez, ami hajóelhagyás esetén alakulhat ki, az utasok és személyzet normális mozgása következtében a menekülési útvonalakon, beleértve annak lehetőségét, hogy a személyzetnek ezeken az útvonalakon az utasok haladási irányával ellentétes irányban kell mozogni. Továbbá, az elemzést kell felhasználni annak bemutatására, hogy a menekülési elrendezések kellően rugalmasak ahhoz az eshetőséghez, hogy bizonyos menekülési útvonalak, gyülekezőhelyek, beszállóhelye, vagy túlélési járművek nem állhatnak rendelkezésre egy sérülés eredményeként.

29. Szabály

Lépcsők és felvonók védelme lakó-és szolgálati terekben

1 Minden lépcső acélkeretes szerkezetű legyen, kivéve, ahol az Igazgatás jóváhagyja más egyenértékű anyag használatát, és "A" osztályú térelválasztókból képzett aknákon belül legyen, pozitív záró eszközökkel minden nyílásnál, azzal a kivétellel, hogy

.1 a csak két fedélzetet összekötő lépcsőt nem kell körülzárni, feltéve, hogy a fedélzet tűzállékonysága megmarad megfelelő válaszfalakkal vagy ajtókkal egy fedélközi térben. Ahol egy lépcső egy fedélközi térben van körülzárva, a lépcsőház a 26. vagy 27. szabályban a fedélzetekre vonatkozóknak megfelelően legyen védve;

.2 lépcsők felszerelhető nyitottan egy közös térben, feltéve, hogy teljesen az ilyen közös téren belül fekszenek.

2 A lépcsőházaknak legyen közvetlen hozzáférése a folyosókhoz, és területük legyen elég a torlódás megelőzésére, figyelembe véve a személyek számát, akik vészhelyzet esetén feltehetően használni fogják azokat. Az ilyen lépcsőházak kerületén belül csak közös Mosdóhelyiségek, biztonsági felszerelés számára tároló helyet adó éghetetlen anyagú szekrények és nyitott tájékoztató pultok engedélyezettek. Csak közös tereknek, folyosóknak, közös WC-nek, különleges kategóriájú tereknek, a 28.1.5 szabvány szerint szükséges más menekülési lépcsőknek és külső területeknek lehet közvetlen hozzáférése ezekhez a lépcsőházakhoz.

3 A felvonóaknákat úgy kell beépíteni, hogy meggátolja a füst és láng áthatolását egyik fedélközi térből egy másikba, és záró eszközökkel kell ellátni, ami lehetővé teszi a huzat és füst szabályozását.

30. Szabály

Nyílások "A" osztályú térelválasztókban

1 A rakomány-, különleges kategóriájú, tároló és csomagterek, valamint az ilyen terek és viharfedélzetek közötti nyílások kivételével, minden nyílást el kell látni állandó jelleggel felerősített záró eszközökkel, melyek tűzállósága legalább olyan hatékony, mint a térelválasztók, melyekbe be vannak építve.

2 Az "A" osztályú térelválasztóban lévő minden ajtó és ajtókeret konstrukciója, az azokat rögzítő eszközökkel együtt, amikor zárva vannak, nyújtson olyan ellenállást a tűzzel és füst és láng áthatolásával szemben, amennyire kivitelezhető, ami egyenértékű azon válaszfalakéval, melyekben az ajtók elhelyezkednek. Az ilyen ajtókat és ajtókereteket acélból vagy más egyenértékű anyagból kell szerkeszteni. A vízmentes ajtókat nem kell szigetelni.

3 Minden ajtót lehessen csak egy személy által nyitni és zárni a válaszfal mindegyik oldaláról.

4 A fő függőleges zóna válaszfalakban, konyha határolókban és lépcsőházakban lévő tűzajtók, melyek nem gépi működtetésű vízmentes ajtók és amelyek rendes körülmények között zárva vannak, elégítsék ki a következő követelményeket:

.1 az ajtók önzárók legyenek és legyenek képesek záródni a zárással ellentétes 3,5°-ig terjedő dőlésszögig;

.2 a csuklópántos tűzajtók zárásának ideje megközelítően legfeljebb 40 mp és legalább 10 mp legyen a mozgásuk kezdetétől, amikor a hajó egyenesen áll. A toló tűzajtók megközelítően egyenletes zárási sebessége legfeljebb 0,2 mp/mp és legalább 0,1 mp/mp legyen, amikor a hajó egyenesen áll;

.3 az ajtókat lehessen távvezérléssel és automatikusan feloldani egy kezelőszemélyzettel folyamatosan ellátott központi vezérlő állásból, vagy egyidejűleg, vagy csoportonként, és egyedileg is az ajtó mindkét oldalán lévő helyről. A kioldó kapcsolóknak legyen egy be-ki funkciója a rendszer automatikus helyreállításának megelőzésére;

.4 tilos olyan visszatartó kampók alkalmazása, melyek nincsenek a központi vezérlő állás alá rendelve,

5. a központi vezérlőállásról távvezérléssel záródó ajtót lehessen helyi vezérléssel nyitni az ajtó mindkét oldaláról. Az ilyen helyi nyitás után az ajtó automatikusan ismét záródjon,

.6 kijelzést kell adni a kezelőszemélyzettel folyamatosan ellátott központi vezérlő állásban a tűzajtó jelzőtáblán arról, hogy az egyes távvezérelt ajtók zárva vannak-e;

.7 a kioldó szerkezetet úgy kell tervezni, hogy az ajtó automatikusan záródjon a vezérlő rendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása esetén,

.8 helyi energia akkumulátorokat kell telepíteni a gépi működtetésű ajtókhoz az ajtók közvetlen közelében, melyek tegyék lehetővé az ajtók működtetését legalább 10 percen át történő működtetését a vezérlő rendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása után (teljes nyitás és zárás) a helyi vezérléshasználatával;

.9 a vezérlő rendszer vagy a főüzemi villamos energiaforrás megszakadása az egyik ajtónál nem akadályozhatja a többi ajtó biztonságos működését,

.10 a távvezérelt toló- és gépi működtetésű ajtókat riasztással kell felszerelni, ami legalább 5 de legfeljebb 10 mp-cel előbb szólal meg, mint ahogy az ajtó mozogni kezd, és addig szól, amíg az ajtó teljesen bezáródik;

.11 az útjában álló akadállyal érintkezésre újbóli kinyitásra szerkesztett ajtó kellően nyíljon újra, hogy legalább 0,75 m, de legfeljebb l m szabad áthaladást engedjen,

.12 a tűzállékonyságukhoz szükséges kallantyúkkal felszerelt kétszárnyú ajtók kallantyúja olyan legyen, amit automatikusan mozgásba hoz az ajtók működtetése, amikor azokat kioldja a rendszer;

.13 a különleges kategóriájú terekbe közvetlen bejutást biztosító ajtókat, melyek ilyen fedélzetek elégítsék ki az "A" osztály állékonysági követelményeit annyira, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető.

.14 a helyi vezérlő rendszer részei legyenek hozzáférhetőek karbantartás és beállítás céljából; és

.15 a gépi működtetésű ajtókat jóváhagyott típusú vezérlő rendszerrel kell ellátni, ami működésképes tűz esetén is, ezt a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni, és elégítsék kii a következő követelményeket:

.15.1 a vezérlő rendszer legyen képes az ajtótó működtetni legalább 200°C hőmérsékleten legalább 60 percig, az energiatápról kiszolgálva;

.15.2 az összes többi ajtóenergia tápja, melyeket nem érint a tűz, ne károsodjon; és

.15.3 200°C-t meghaladó hőmérsékletnél a vezérlőrendszer automatikusan váljon le az energiatápról és legyen képes az ajtót zárva tartani legalább 954°C hőmérséklet eléréséig.

5 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon, ahol egy teret a 12.szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer védi, vagy folytonos "B" osztályú mennyezet van felszerelve. A fedélzeteken lévő nyílásokat, melyek nem képeznek lépcsőzéseket fő függőleges zónákban se nem határolnak vízszintes zónákat, ésszerű tömörséggel kell zárni és az ilyen fedélzetek elégítsék ki az "A" osztály állékonysági követelményeit annyira amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető.

6 A hajó külső határolóinak "A" osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg választófalakra, ablakokra és testablakokra, azzal a feltétellel, hogy a 33.3 szabályban nincs követelmény az ilyen határolókra, hogy azok "A" osztályú tűzállékonysággal bírjanak. "A hajó külső határolóinak "A" osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg választófalakra, az életmentő készülékekre, beszálló és külső gyülekezőhelyekre, menekülési útvonalnak használt külső lépcsőkre és néző felépítményekben és fedélzeti házakban lévők kivételével. A lépcsőház ajtók nem kell, hogy megfeleljenek e követelménynek.

7 A lépcsőknél, közös terekben és fő függőleges zóna válaszfalakban a menekülési útvonalakon minden "A" osztályú ajtót fel kell szerelni egy önzáró tömlőajtóval melynek anyaga, konstrukciója és tűzállósága olyan, ami egyenértékű azzal az ajtóval, amire felszerelték, és ennek 150 mm szabad nyílása legyen zárt ajtónál, és az ajtó alsó szélénél, az ajtó csuklópántokkal ellentétes oldalon, tolóajtók esetében a nyitáshoz legközelebb kell beilleszteni.

31. Szabály

Nyílások "B" osztályú térelválasztókban

1.1 A "B" osztályú térelválasztókban lévő ajtók és ajtókeretek és azok rögzítő eszközei olyan zárási módot adjanak, aminek tűzállósága egyenértékű a térelválasztóval*, azzal a kivétellel, hogy az ilyen ajtók alsó részében szellőzőnyílások megengedhetők. Ahol az ilyen nyílás az ajtóban vagy az alatt van, az ilyen nyílás vagy nyílások összes területe ne haladja meg a 0,05 m2-t. Amikor az ilyen nyílás az ajtóba van bevágva, azt éghetetlen anyagból készült ráccsal kell felszerelni. Az ajtók éghetetlenek legyenek,

1.2 A "B" osztályú térelválasztókban lévő kabinajtók önzáró típusúak legyenek. Visszatartó kampók nem engedhetők meg,

2 A hajó külső határolóinak "B" osztályú tűzállékonysági követelményei nem vonatkoznak az üveg válaszfalakra, ablakokra és testablakokra. Hasonlóképpen, nem kell alkalmazni a "B" osztályú tűzállékonysági követelményeket a felépítményekben és fedélzeti házakban lévő külső ajtókra. A legfeljebb 36 utast szállító hajóknál az Igazgatás engedélyezheti éghető anyagok használatát a kabinokat az egyedi belső egészségügyi terektől, mint zuhanyozók, elválasztó ajtókban,

3 A legfeljebb 36 utast szállító hajókon, ahol a 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszer van felszerelve:

.1 az olyan fedélzetekben lévő nyílásokat, melyek nem képeznek lépcsőzést fő függőleges zónákban, és nem határolnak vízszintes zónákat, ésszerűen szorosan kell zárni és az ilyen fedélzetek annyira elégítsék ki a "B" osztályú tűzállékonysági követelményeket, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az észszerű és kivitelezhető; és

*Lásd: Ajánlás "A", "B" és "F" osztályú térelválasztók tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.517(13) határozatával.

.2 a "B" osztályú folyosó válaszfalakban lévő nyílások anyagait a 25. szabály rendelkezéseinek megfelelően kell védeni.

32. Szabály

Szellőző rendszerek

(E szabály 1.7 bekezdése az 1994. január 1-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak.)

1 36-nál több utast szállító személyhajók

1.1. A 36-nál több utast szállító személyhajó szellőző rendszere, az e szabály e részén kívül, ugyancsak feleljen meg a 16.2-től 16.6-g, a 16.8, 16.9 és 16.11 szabályok követelményeinek.

1.2 A szellőző ventilátorokat általában úgy kell elosztani, hogy a különböző tereket elérő csatornák a fő függőleges zónán belül maradjanak.

1.3 Ahol szellőző rendszerek fedélzeteket törnek át, óvóintézkedéseket kell tenni, a fedélzetnek a 18.1.1 és 30.5 szabályokban előírt tűzállékonyságára vonatkozókon túlmenően, annak valószínűsége csökkentésére, hogy füst és forró gázok jussanak át egyik fedélközi térből egy másikba a rendszeren keresztül, A e szabályban foglalt szigetelési követelményeken túlmenően, a függőleges aknákat, ha szükséges, a 26. szabály megfelelő táblázataiban előírtak szerint kell szigetelni.

1.4 A rakományterek kivételéve, a szellőzőcsatornákat a következő anyagokból kell építem:

.1 a legalább 0,075 m2 keresztmetszet területi csatornákat, és minden függőleges csatornát, ami egynél több fedélközi teret szolgál ki, acélból, vagy más egyenértékű anyagból kell építeni;

.2 a 0,075 m2-nél kisebb keresztmetszet területű csatornákat, az 1.4.1 bekezdésben említett függőleges csatornák kivételével, éghetetlen anyagokból kell építeni. Ahol ilyen csatornák "A" vagy "B" osztályú térelválasztókat törnek át, kellő figyelmet kell fordítani a térelválasztó tűzállékonyságára;

.3 rövid csatornák, melyek keresztmetszeti területe általában nem haladja meg a 0,02 m2-t és hossza a 2 m-t, nem szükséges éghetetlenek legyenek, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

.3.1 a csatorna csekély tűzveszélyességű anyagból épül az Igazgatás megelégedésére;

.3.2 a csatornát csak a szellőző rendszer végződésénél használják; és

.3.3 a csatorna hossza mentén mérve nincs 600 mm-nél közelebb egy "A" vagy "B" osztályú, térelválasztó áttöréséhez, beleértve a folytonos "B" osztályú mennyezeteket is.

1.5 Lépcsőházakat csak független ventilátorral és csatornarendszerrel szabad szellőztetni, melyek nem szolgálnak ki semmilyen más teret a szellőző rendszerben.

1.6 Minden gépi hajtású ventilátort, a géptéri és rakománytéri szellőzés kivételével, és minden alternatív rendszert, ami a 16.6 szabály alapján lehet előírva, úgy csoportosított kezelőszervekkel kell felszerelni, hogy minden ventilátort két különálló hely bármelyikéről, melyek egymástól a lehető legtávolabb helyezkedjenek el. A géptereket kiszolgáló gépi hajtású szellőzés kezelőszerveit ugyancsak úgy kell csoportosítani, hogy azokat két helyről lehessen működtetni, melyek egyike az ilyen tereken kívül legyen. A rakományterek gépi hajtású szellőző rendszereit kiszolgáló ventilátorokat lehessen leállítani az ilyen tereken kívül fekvő biztonságos helyről.

1.7 Ahol közös terek három vagy több fedélzetet fognak át és éghető anyagokat foglalnak magukba, mint bútorok és zárt terek, mint üzletek, irodák és éttermek, a teret füstelszívó rendszerrel kell felszerelni. A füstelszívó rendszert a szükséges füstérzékelő rendszer hozza működésbe, és lehessen kézzel is vezérelni. A ventilátorokat úgy kell méretezni, hogy a téren belüli teljes légtérfogat 10 perc vagy kevesebb idő alatt lehessen leszívni.

1.8 A szellőzőcsatornákat megfelelően elhelyezett zárható nyílásokkal kell ellátni ellenőrzés és tisztítás céljára, ahol ésszerű és kivitelezhető.

1.9 Konyhai tűzhelyek elszívó csatornái, melyekben valószínű, hogy zsír vagy zsiradék gyűlhet össze, feleljenek meg a 16.3.2.1 és 16.3.2.23 szabályok követelményeinek, és fel kell szerelni:

.1 tisztításhoz könnyen kivehető zsírfogóval, kivéve, ha egy alternatív jóváhagyott zsíreltávolító rendszer van felszerelve;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyúval, ami automatikusan és távvezérléssel működik, és ezen kívül egy távvezérelt tűzzáró csappantyúval, ami a csatorna felső végében van elhelyezve;

3. beépített eszköz a csatornán belül keletkezett tűz eloltásához;

.4 távvezérlő elrendezésekkel az elszívó ventilátorok és tápventilátorok leállításához, a 2. bekezdésben említett tűzzáró csappantyúk működtetéséhez, és a tűzoltó rendszer működtetéséhez, amit a konyha bejáratához közel kell elhelyezni. Ahol többágú rendszert építenek be, eszközöket kell beépíteni az összes ág lezárásához, ami ugyanazon a fő csatornán keresztül szív, mielőtt egy oltóközeget engednének be a rendszerbe; és

.5 megfelelően elhelyezett zárható nyílásokat ellenőrzéshez és tisztításhoz.

2 Legfeljebb 36 utast szállító személyhajók

2.1 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajók szellőző rendszere feleljen meg a 16. szabálynak.

33. Szabály

Ablakok és testablakok

1 Minden ablakot és testablakot a válaszfalakban lakótéren és szolgálati tereken vezérlő állásokon belül, kivéve azokat, melyekre a 30.6 és 31.2 szabály rendelkezései vonatkoznak, úgy kell megépíteni, hogy megőrizzék a válaszfal típusok tűzállékonysági követelményeit, melyekbe be vannak építve.

2 A 26. és 27. szabályok táblázatainak követelményeinek dacára, a lakóteret és szolgálati tereket és vezérlő állásokat az időjárástól elválasztó válaszfalakban lévő minden ablakot és testablakot acél vagy más megfelelő anyagú keretekkel kell megépíteni. Az üveget fémből készült léccel vagy szögidommal kell rögzíteni.

3 Az életmentő készülékekre, beszállási és felsorakozási területekre, menekülési utaknak használt külső lépcsőkre és nyílt fedélzetekre néző ablakok, valamint a mentőtutaj és menekülő csúszda beszállási területek alatt elhelyezkedő ablakok tűzállékonysága a 26. szabály táblázatában előirt legyen. Ahol az ablakokhoz automatikus saját vízpermetező-fejek vannak felszerelve, "A-0" ablakok elfogadhatók egyenértékűként. A hajó oldalában a mentőcsónak beszállási területek alatt elhelyezkedő ablakok tűzállékonysága legalább az "A-0" osztállyal legyen egyenlő.

34. Szabály

Éghető anyagok korlátozott használata

1 A rakományterek, postahelyiségek, csomagraktárak vagy szolgálati terek hűtött rekeszei kivételével, minden burkolat, alapozás, léghuzat gátló, mennyezet és szigetelés éghetetlen anyagokból legyen. Az egy adott tér hasznosítási vagy művészeti alakítása célból történő felosztásához használt részleges válaszfalak vagy fedélzetek szintén éghetetlen anyagból legyenek.

2 A szigeteléssel együtt használt párafogók és ragasztóanyagok, valamint a hideg kiszolgáló rendszerekhez használt cső szerelvények szigetelése nem kell, hogy éghetetlen legyen, de azok mennyiségét a gyakorlatilag lehetséges minimumon kell tartani és szabadon álló felületeik rendelkezzenek lassú lángterjedési tulajdonságokkal.

3 A következő felületeknek lassú lángterjedési jellemzői legyenek:*

.1 szabadon álló felületek folyosókban és lépcsőházakban, és válaszfalak, fal-és mennyezeti burkolatok minden lakótérben és szolgálati térben és vezérlő állásban;

.2 rejtett vagy hozzáférhetetlen terek lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban.

Az éghető burkolatok, díszlécek, dekorációk és furnérok összes térfogata bármely lakótérben és szolgálati térben nem haladhatja meg a falak és mennyezetek együttes felületén a 2,5 mm vastag furnér egyenértékét. A 12. szabály rendelkezéseinek megfelelő automatikus vízpermetező rendszerrel felszerelt hajók esetében a fenti térfogat magában foglalhat a "C" osztályú térelválasztók építéséhez használt kis mennyiségű éghető anyagot.

*Lásd: Irányelvek anyagok tűzveszélyességi tulajdonságainak értékeléséhez, elfogadva a Szervezet A.166(ES.1V) határozatával, és Ajánlás tökéletesített tűzállóság vizsgálati eljárásokra válaszfal, mennyezet és fedélzet kikészítő anyagok felületi gyúlékonyságához, elfogadva a Szervezet A.653(16) határozatával.

5 A 3. bekezdés követelményei alá eső felületekhez és burkolatokhoz használt furnérok fűtőértéke* nem haladhatja meg a felületre vetített 45 MJ/m2 értéket a használt vastagságnál.**

6 Lépcsőházakban a bútorokat az ülésekre kell korlátozni. Legyen beépített, fedélzetenként hat ülésre korlátozva mindegyik lépcsőházban, korlátozottan tűzveszélyes, és ne szűkítse az utas menekülési utat. Az Igazgatás engedélyezhet további üléseket a fő fogadóterületen egy lépcsőházon belül, ha az beépített, éghetetlen és nem szűkíti az utas menekülési utat. Nem engedhetők meg bútorok az utas- és személyzeti folyosókban, melyek menekülési utat képeznek a kabin körzetekben. A fentieken kívül, engedélyezhetők éghetetlen anyagú szekrények, melyek a szabályok által előírt biztonsági felszerelés tárlóhelyét képezik.

7 A szabadon álló belső felületeken használt festékek, lakkok és egyéb kikészítések ne tudjanak túlzott mennyiségben füstöt és mérgező termékeket produkálni, amit a Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni.

8 Az elsődleges fedélzet burkolatok, amennyiben lakótéren és szolgálati tereken és vezérlő állásokon belül használják, legyenek jóváhagyott anyagból, ami nem gyullad könnyen, vagy nem okoz mérgezési vagy robbanási veszély magas hőmérsékleteken, amit a. Tűzvizsgálati próbaeljárások kódex szerint kell meghatározni.

35. Szabály

Szerkezeti részletek

1 Lakóterekben és szolgálati terekben, vezérlő állásokban, folyosókon és lépcsőknél:

.1 mennyezetek, fatábla vagy egyéb burkolatok mögötti zárt légtereket egymástól legfeljebb 14 m-re lévő szorosan illeszkedő huzatgátlókkal kell megfelelően felosztani;

.2 függőleges irányban az ilyen zárt tereket, beleértve a lépcsőházak, aknák stb. mögötti tereket is, minden fedélzetnél le kell zárni.

2 A mennyezet és válaszfalazás konstrukciója olyan legyen, hogy a tűzvédelem hatékonyságának csökkentése nélkül, a tűzoltó járőrök észlelhessenek bármilyen füstöt, ami rejtett és hozzáférhetetlen helyekről ered, kivéve, ahol az Igazgatás véleménye szerint nem áll fenn annak veszélye, hogy ilyen helyekről tűz eredhet.

**Az ISO 1716 szerint mért bruttó fűtőértéket kell megadni.

* A bruttó fűtőértéket az ISO 1719 "Építőanyagok - Fűtési potenciál meghatározása" szabványnak megfelelően kell meghatározni."

***Lásd: Ajánlás kárpitozott bútorok tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.652(16) határozatával, és Ajánlás ágyfelszerelés elemek tűzállóság vizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.688(17) határozatával.

36. Szabály

Beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerek és automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

1 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajókon mindegyik különálló, függőleges vagy vízszintes zónában, minden lakó- és személyzeti térben, és ahol az Igazgatás szükségesnek találja, vezérlő állásokban, olyan terek kivételével, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mind üres terek, egészségügyi terek stb., legyen beépítve vagy:

.1 egy jóváhagyott típusú és a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy észlelje tűz jelenlétét az ilyen terekben; vagy

.2 egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek vagy a Szervezet által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszerre kidolgozott irányelveknek* megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy védje az ilyen tereket, és, ezen kívül, egy jóváhagyott típusú és a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszer, úgy beépítve és elrendezve, hogy biztosítsa a füst ész-lelését folyosókban, lépcsőkön és menekülési útvonalakon a lakótereken belül.

2 A 36-nál több utast szállító személyhajókat fel kell szerelni egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek, vagy az Igazgatás által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszernek megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerrel minden szolgálati térben, vezérlő állásban és lakótérben, beleértve folyosókat és lépcsőket. Vagylagosan, a vezérlő állások, ahol a víz kárt okozhat fontos berendezésekben, felszerelhetők egy jóváhagyott más típusú beépített tűzoltó rendszerrel. A 13. szabály követelményeinek megfelelő jóváhagyott típusú beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell beépíteni, és úgy elrendezni, hogy biztosítsa a füst észlelését a szolgálati terekben, vezérlő állásokban és lakóterekben, beleértve a folyosókat és lépcsőket is. A kissé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes tereket, mint üres terek, közös mosdóhelyiségek és hasonló terek, nem kell felszerelni automatikus vízpermetező rendszerrel vagy beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerrel.

37. Szabály

Különleges kategóriájú terek védelme

1 Válaszfalfedélzet feletti vagy alatti különleges

kategóriájú terekre vonatkozó rendelkezések,

1.1 Általános rendelkezések

1.1.1 Az e szabály rendelkezéseinek alapjául szolgáló elv az, hogy mivel különleges kategóriájú terekben nem oldható meg a szokásos fő függőleges zónák kialakítása, az ilyen terekben egyenértékű védelmet kell elérni a vízszintes zóna koncepció alapján és egy hatékony beépített tűzoltó rendszer létesítésével. E koncepció alapján e szabály céljára egy vízszintes zóna magában foglalhat egynél több fedélzetet azzal a feltétellel, hogy a járművek számára rendelkezésre álló összes szabad magasság nem haladja meg a 10 m-t.

*Lásd: Átdolgozott irányelvek a SOLAS II-2/12 szabályában hivatkozott sprinkler rendszerek jóváhagyásához, elfogadva a Szervezet A. 800(19) határozatával.

1.1.2 A 16., 18., 30. és 32. szabályok követelményeit a függőleges zónák tűzállékonyságára vonatkozóan ugyanúgy kell alkalmazni a vízszintes zónákat egymástól és a hajó többi részétől elválasztó határolókra.

1.2 Szerkezeti védelem

1.2.1 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a különleges kategóriájú terek határoló válaszfalait és fedélzeteit "A-60" osztály szerinti szabványra kell szigeteim. Azonban ahol a térelválasztó egyik oldalán egy 26.2.2(5), 26.2.2(9) vagy 26.2.2(10) kategóriájú tér van, a szabvány "A-0"-ra mérsékelhető. Ahol üzemanyagtartályok vannak egy különleges kategóriájú tér alatt, az ilyen terek közötti fedélzet tűzállékonysága "A-0" normára csökkenthető.

1.2.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a különleges kategóriájú tereket határoló válaszfalakat a 27.1 táblázat (11) kategóriájára vonatkozó követelmények szerint kell szigeteim, és a vízszintes válaszfalakat a 27.2 táblázat (11) kategóriájú tereire vonatkozó követelmények szerint.

1.2.3 A navigációs hídon kijelzőket kell felszerelni, melyek mutatják, ha a különleges kategóriájú terekbe vagy onnan kivezető bármelyik tűzajtó zárva van.

1.3 Beépített tűzoltó rendszer

Mindegyik különleges kategóriájú teret fel kell szerelnie egy jóváhagyott beépített nyomás alatti vízpermetező rendszerrel kézi működtetéshez, ami az ilyen térben lévő bármilyen fedélzet és jármű platform minden részét védi, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti bármilyen más beépített tűzoltó rendszer használatát, amiről az egy különleges kategóriájú térben elfolyó benzint szimuláló teljes léptékű próbafeltételek mellett bizonyították, hogy nem kevésbé hatékony az ilyen térben előfordulható tüzek megfékezésében.

1.4 Járőrök és észlelés

1.4.1 A különleges kategóriájú terekben hatékony járőr rendszert kell fenntartani. Minden ilyen teret, ahol az út folyamán nem tartják fenn mindenkor a járőrözést egy állandó tűzőrséggel, el kell látni egy jóváhagyott és a 13. szabály követelményeit kielégítő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerrel. A beépített tűzjelző rendszer legyen képes gyorsan észlelni a tűz keletkezését. A detektorok elosztását és elhelyezését az Igazgatás megelégedésére kell kipróbálni, számításba véve a szellőzés és egyéb vonatkozó tényezők hatásait.

1.4.2 Kézi működtetésű hívópontokat kell szükség szerint felszerelni mindenütt a különleges kategóriájú terekben, és egyet-egyet kell elhelyezni az ilyen terekből kivezető mindegyik kijárat közelében.

1.5 Tűzoltó felszerelés

Mindegyik különleges kategóriájú térben el kell helyezni:

.1 legalább három vízköddel oltót;

.2 egy hordozható haboltót, mely megfelel a 6.4 szabály rendelkezéseinek, azzal a feltétellel, hogy legalább két ilyen egység áll rendelkezésre a hajón az ilyen terekben történő használathoz; és

.3 olyan számú hordozható tűzoltó készüléket, amennyit az Igazgatás elégnek ítél, azzal a feltétellel, hogy legalább egy hordozható tűzoltó készülék van elhelyezve az ilyen terek mindegyik bejáratánál.

*Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, elfogadva a Szervezet A.123(V) határozatával.

1.6 Szellőző rendszer

1.6.1 A különleges kategóriájú tereket el kell látni egy hatékony gépi hajtású szellőző rendszerrel, mely elég ahhoz, hogy óránként legalább lí légcseréét hajtson végre. Az ilyen terek rendszer óét teljesen el kell különíteni más szellőző rendszerektől, és azokat mindenkor működtetni kell, amikor járművek vannak az ilyen terekben. Az Igazgatás megkövetelhet nagyobb számú légcserét, amikor járműveket rakodnak be és ki. A különleges kategóriájú tereket kiszolgáló, hatásosan elzárható szellőző csatornákat külön kell választani mindegyik ilyen térhez. A rendszert az ilyen tereken kívül fekvő helyről lehessen vezérelni.

1.6.2 A szellőzés olyan legyen, hogy meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek keletkezését.

1.6.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon a szükséges szellőző kapacitás minden elvesztésének vagy csökkenésének jelzésére.

1.6.4 Intézkedéseket kell tenni, melyek lehetővé teszik a szellőző rendszer gyors leállítását és hatásos elzárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

1.6.5 A szellőző csatornák, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból legyenek és elrendezésül elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2 Csak a válaszfalfedélzet feletti különleges kategóriájú

terekre vonatkozó járulékos rendelkezések

2.1.1 Fedélzeti lefolyók

Tekintettel a súlyos stabilitásvesztésre, ami felmerülhet a fedélzeten vagy fedélzeteken a beépített túlnyomásos vízpermetező rendszerből felgyülemlő nagy vízmennyiségek miatt, fedélzeti lefolyókat kell beépíteni annak biztosítására, hogy az ilyen víz gyorsan kiürüljön közvetlenül a hajón kívülre.

� 2.1.2 Kifolyások

2.1.2.1 Minden ro-ro személyhajón a fedélzeti vízlefolyók kifolyó szelepeit, melyek a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető pozitív záró eszközökkel vannak ellátva a hatályos Nemzetközi Merülésvonal Egyezmény követelményeinek megfelelően, nyitva kell tartani, amíg a hajók a tengeren vannak.

2.1.2.2 A 2.1.2.2 bekezdésben hivatkozott szelepek minden működtetését be kell jegyezni a hajónaplóba.

2.2 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

2.2.1 Minden fedélzeten vagy platón, ha van beépítve, melyeken járműveket szállítanak, és amelyeken robbanékony gőzök gyűlhetnek össze, az olya platók kivételével, melyekben kellő méretű nyílások vannak, amik lehetővé teszik a benzingőzök távozását lefelé, az olyan berendezéseket, melyek gyúlékony gőzök gyulladásának forrását képezhetik, és különösen villamos berendezéseket és vezetékeket, a fedélzet vagy plató felett legalább 450 mm-re kell felszerelni. A 450 mm-nél nagyobb magasságban felszerelt villamos berendezés olyan zárt és védett típusú legyen, ami meggátolja szikrák kiszökését. Azonban amennyiben az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a villamos berendezések és vezetékek felszerelése a fedélzet vagy plató felett 450 mm-nél kisebb magasságban szükséges a hajó biztonságos üzeméhez, az ilyen villamos berendezések és vezetékek beépíthetők, azzal a feltétellel, hogy robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak.

2.2.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben egy szellőzőcsatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékekben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek és a szellőzőcsatornából a kivezetést biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

3 Csak a válaszfalfedélzet alatti különleges kategóriájú terekre vonatkozó járulékos rendelkezések

3.1 Fenékszivattyúzás és víztelenítés

Tekintettel a súlyos stabilitásvesztésre, ami felmerülhet a fedélzeten vagy tanktetőn a beépített túlnyomásos vízpermetező rendszerből felgyülemlő nagy vízmennyiségek miatt, az Igazgatás megkövetelhet szivattyúzó és víztelenítő eszközöket a II-1/21 szabály követelményein felül.

3.2 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

3.2.1 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra alkalmas típusúak legyenek. Nem engedhető meg egyéb berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

3.2.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben elszívó csatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek, és a kilépést az elszívó csatornából biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

4 Állandó szellőzőnyílások

A héjlemezelésben, a különleges kategóriájú terek végeiben és tetejében lévő állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a különleges kategóriájú térben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a különleges kategóriájú terek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat."

38. Szabály

Rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtásuk céljára

üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgálnak

(E szabály 1. bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

Minden rakománytérben, (amelyik nem különleges kategóriájú tér), ahol tartályaikban saját hajtásuk céljára üzemanyagot tartó gépjárművek vannak, a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni.

1 Beépített tűzjelzés

Létesíteni kell a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert, vagy a 13-1 szabály követelményinek megfelelő mintavevő füstdetektor rendszert. A rendszer konstrukcióját és elrendezését a 3. bekezdésben hivatkozott szellőzési követelményekkel együtt kell mérlegelni.

2 Tűzoltó elrendezések

2.1 Legyen felszerelve egy beépített tűzoltó rendszer, ami feleljen meg az 5. szabály rendelkezéseinek, azzal a kivétellel, hogy ha széndioxidos rendszer van felszerelve, a rendelkezésre álló gáz mennyisége a legnagyobb ilyen lezárható tér bruttó térfogatának legalább 45%-ával egyenlő minimális szabad gáz térfogat kiadására legyen elég, és az elrendezések olyanok legyenek, ami biztosítja, hogy az adott térhez szükséges gáz legalább kétharmadát 10 perc alatt be lehessen vezetni. Beépíthető más gázzal oltó beépített rendszer, vagy beépített nagy habkiadósságú tűzoltó rendszer, ami egyenértékű védelmet ad. Továbbá, a csak olyan járművek szállítására rendelt rakománytér, melyek nem szállítanak árut, felszerelhető beépített halogénezett szénhidráttal oltó rendszerekkel, melyek feleljenek meg az 5. szabály rendelkezéseinek.

2.2 Alternatívaként, a 37.1.3 szabály követelményeit kielégítő rendszert lehet felszerelni, azzal a feltétellel, hogy a 37.2.1 vagy 37.3.1 szabály rendelkezéseit, az esetnek megfelelően, szintén kielégíti. Az ilyen térben olyan számú hordozható tűzoltó készülék legyen, amennyit az Igazgatás elégnek tart. Legalább egy hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni az ilyen terek mindegyik bejáratánál.

3 Szellőző rendszer

3.1 Létesíteni kell egy hatékony gépi hajtású szellőző rendszert, mely elég az óránkét l0légcseréhez a 36-nál több utast szállító személyhajókon, és 6 légcseréhez a legfeljebb 36 utast szállító személyhajókon. Az ilyen rakományterekhez szolgáló rendszer legyen teljesen elkülönítve más szellőző rendszerektől, és mindenkor működjön, amikor járművek vannak az ilyen terekben. Az ilyen tereket kiszolgáló szellőző csatornákat, melyek legyenek hatékonyan elzárhatok, szét kell választani minden ilyen térhez. A rendszert az ilyen tereken kívül lévő helyről lehessen vezérelni.

3.2 A szellőzés olyan legyen, hogy meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek keletkezését.

3.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon a szükséges szellőző kapacitás minden elvesztésének vagy csökkenésének jelzésére.

3.4 Intézkedéseket kell tenni, melyek lehetővé teszik a szellőző rendszer gyors leállítását és hatásos elzárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

3.5 A szellőző csatornák, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból legyenek és elrendezésül elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

4 Óvóintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

4.1 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra alkalmas típusúak legyenek. Nem engedhető meg egyéb berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

4.2 A villamos berendezések és vezetékek, amennyiben elszívó csatornába vannak beépítve, robbanékony benzin és levegő keverékben való használatra jóváhagyott típusúak legyenek, és a kilépést az elszívó csatornából biztonságos helyen kell kialakítani, figyelembe véve az egyéb lehetséges gyulladási forrásokat.

4.3 A vízlefolyó nyílásokat nem szabad levezetni a géptérbe vagy más terekbe, ahol gyúlási források lehetnek jelen.

5 Állandó szellőzőnyílások

A héjlemezelésben, a rakományterek terek végeiben és tetejében lévő állandó nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a rakományterek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat.

6 Szerkezeti védelem

Az 1998. július 1-én vagy az után épített hajók ro-ro rakományterei elégítsék ki a 38-1 szabály 1.1.1.2 és 1.3 bekezdéseinek követelményeit.

38-1. Szabály

Zárt és nyitott ro-ro rakományterek védelme, melyek nem különleges kategóriájú terek, és tartályaikban saját hajtások céljára üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló ro-ro rakományterek

l Általános rendelkezések

1.1 A 37.1.1 szabály alapvető elvei e szabályra is vonatkoznak.

1.2 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a zárt és nyitott ro-ro rakományterek határoló válaszfalait és fedélzeteit "A-60" norma szerint kell. szigetelni. Mindazonáltal, ahol a térelválasztó egyik oldalán 26.2.2.(5), (9( vagy (10) kategóriájú terek vannak, a norma "A-0"-ra mérsékelhető. Ahol üzemanyag tartályok vannak egy ro-ro rakománytér alatt, az ilyen terek közötti fedélzet tűzállékonyságát "A-0" normára lehet mérsékelni.

1.3 A legfeljebb 36 utast szállító személyhajóknál a nyitott és zárt ro-ro rakományterek közötti határoló válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága a 27.1 táblázatban a (8) kategóriájú terekhez szükséges, és a vízszintes határolók tűzállékonysága a 27.2 táblázatban a (8) kategóriájú terekhez szükséges legyen.

1.4 A héjlemezelésben, a nyitott és zárt ro-ro rakományterek terek végeiben és tetejében lévő állanód nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy a rakománytérben keletkező tűz ne veszélyeztesse a túlélési járművek tárolási területeit és beszállóhelyeit, és a rakományterek felett lévő felépítményekben és fedélzet házakban lévő lakótereket, szolgálati tereket és vezérlő állásokat.

2 Zárt ro-ro rakományterek

A zárt ro-ro rakományterek feleljenek meg a 38. szabály követelményeinek, nevezett szabály 4. bekezdésének kivételével.

3 Nyitott ro-ro rakományterek

A nyitott ro-ro rakományterek feleljenek meg a 37.1.3, 37.2.1, és 38.1 szabály követelményeinek azzal a kivétellel, hogy a mintavevő füstdetektor rendszer nem engedélyezett, és a 38.2.3 kivételével.

39. Szabály

Tűzoltó elrendezések rakományterekben

1 A 3. bekezdésben rendeltek kivételével, az 1.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajók rakománytereit az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy beépített nagy habkiadósságú haboltó rendszerrel kell védeni, ami egyenértékű védelmet nyújt.

2 Ahol az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy egy hajó olyan rövid tartamú utakon van foglalkoztatva, hogy az ésszerűtlenné tenné az 1. bekezdés követelménynek alkalmazását, és az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókon is, a rakományterekben az elrendezések elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

3 A veszélyes áruk szállításában foglalkoztatott hajót minden rakománytérben fel kell szerelni az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy olyan tűzoltó rendszerrel, ami az Igazgatás véleménye szerint egyenértékű védelmet nyújt a szállított rakományhoz.

40. Szabály

Tűzoltó járőrök, riasztás és hangosbeszélő rendszerek

(E szabály 2. bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra, e szabály 7. bekezdése az 1994. január 1-én vagy az után épült hajókra vonatkozik.)

1 A 13. szabály követelményeinek megfelelő kézi működtetésű hívópontokat kell felszerelni.

2 A 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert, vagy a 13-1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstészlelő rendszert kell felszerelni minden rakománytérben, ami az Igazgatás véleménye szerint nem hozzáférhető, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy a hajó olyan rövid tartamú utakon van foglalkoztatva, hogy ésszerűtlen lenne e követelmény alkalmazása.

3 Minden hajót mindenkor, amikor a tengeren vagy kikötőben van (kivéve, ha üzemen kívül van), úgy kell személyzettel ellátni vagy felszerelni, hogy biztosítva legyen, hogy minden kezdeti tűzriasztást a személyzet egy felelős tagja azonnal vegyen.

4 A személyzet összehívásához a navigációs hídról, vagy a tűzellenőrző állomásról működtetett külön riasztást kell felszerelni. Ez a riasztás lehet része a hajó általános riasztó rendszerének, de lehessen megszólaltatni az utasterek riasztásától függetlenül.

5 Egy hangosbeszélő rendszer, vagy más hatékony kommunikációs rendszer álljon rendelkezésre mindenütt a lakó és szolgálati terekben és vezérlő állásokban és nyílt fedélzeteken.

6 A 36-nál több utast szállító hajókon egy hatékony járőr rendszert kell működtetni, hogy a tűz kelétkezését azonnal észlelni lehessen. A tűzoltó járőr minden tagját úgy kell kiképezni, hogy ismerje a hajó elrendezéseit, valamint minden olyan berendezéshelyét és működését, aminek használatára utasítást kaphat. A tűzoltó járőr minden tagját el kell látni kétirányú hordozható rádiótelefonnal.

7 Ahol közös terek három vagy több nyitott fedélzetet fognak át és éghető anyagokat foglalnak magukban, mint bútorok és zárt terek, mint üzletek, irodák és éttermek, a teret magában foglaló teljes fő függőleges zónát mindenütt a 13. szabálynak - az 1.9 bekezdés kivételével - megfelelő füstjelző rendszerrel kell védeni.

7.1 A 36-nál több utast szállító személyhajókon a 36.2 szabály szerint szükséges rendszerekhez az észlelésriasztásokat egy személyzettel állandóan ellátott központi vezérlő állásba kell összpontosítani. Továbbá, a tűzajk zárásának és a szellőző ventilátorok leállításának kezelőszerveit ugyanazon a helyen kell központosítani. A személyzet legyen képes újra indítani a szellőző ventilátorokat a személyzettel állandóan ellátott központi vezérlő állásból. A központyi vezérlő állásban a vezérlőtáblák tudják jelezni a tűzajtók nyitott vagy zárt helyzetét, és az észlelők, riasztók és ventilátorok zárt vagy kikapcsolt állapotát. A vezérlőtábla kapjon folyamatos tápot, és legyen automatikusátváltása a tartalék energiaforrásra a rendes táp kimaradása esetén. A vezérlőtáblát a főüzemi villamos energiaforrásról, és a II-1/42 szabályban meghatározott vészüzemi energiaforrásról kell táplálni, kivéve, ha a szabályok megengednek más elrendezéseket, az esetnek megfelelően.

7.2 A vezérlőtáblát az üzembiztosság elve alapján kell szerkeszteni, például egy nyitott észlelő áramkör riasztási állapotot váltson ki, mint azt a II-1/13.1.3 és II-1/51.1.4 szabályok említik.

41. Szabály

Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó külön követelmények

Az 54. szabály követelményeit, az esetnek megfelelően, veszélyes árukat szállító személyhajókra is alkalmazni kell.

41-1. Szabály

Az 1994. október l-je előtt épült, 36-nál több utast szállító hajók tűzbiztonsági szintjének növelése

1 E szabályt az 1994. október elseje előtt épült 36-nál több utast szállító személyhajókra kell alkalmazni.

2 Azok a személyhajók, melyek nem felelnek meg a II-2 fejezet 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek (a SOLAS 1974. II-2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak), a következőknek feleljenek meg:

.1 a 41-2 szabály 1. bekezdése legkésőbb 1994. október 1-én, és

.2 a 41-2 szabály 2., 3., 4. és.5. bekezdései legkésőbb 1997. október 1-én; és

.3 a 41-2 szabály 6. bekezdése legkésőbb 2000. október 1-én; és

.4 a II-2 fejezet összes követelménye, melyek az 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkoznak (a SOLAS 1974. II-2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak), legkésőbb 2010. október 1-én.

3 Azok a személyhajók, melyek megfelelnek az 1980. május 25-én vagy az után épült hajókra vonatkozó követelményeknek (a. SOLAS 1974. II-2 fejezet vonatkozó követelményei, az MSC.1(XLV), MSC.6(48), MSC.11(55), MSC.12(56), MSC.13(57) és MSC.22(59) határozatokkal módosítva), a következőknek feleljenek meg:

.1 a 41-2 szabály 1. bekezdése legkésőbb 1994. október 1-én, és

.2 a 41-2 szabály 2., és 4. bekezdései legkésőbb 1997. október 1-én; és

.3 a 41-2 szabály 6. bekezdése legkésőbb 2000. október 1-én; és

.4 a 41-2 szabály 5. bekezdése legkésőbb 2005. október 1-én, vagy 15 évvel a hajó építésének napja után, amelyik később van.

4 E szabály céljára, azok a személyhajók, melyek teljes egészükben megfelelnek a Szervezet Közgyűlésének A.122(V) határozatával elfogadott Életbiztonság a tengeren tárgyú 1960. évi Nemzetközi Egyezmény mellékletében foglalt II. fejezet H része követelményeinek, úgy tekinthetők, mint olyan személyhajók, melyek megfelelnek az 1980. május 25-én vagy az után épült személyhajókra vonatkozó követelményeknek (a SOLAS 1974. II-2 fejezetének követelményei, ahogy azokat az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia elfogadta, melyek új személyhajóra vonatkoznak).

41-2. Szabály

Az 1994. október 1-je előtt épült, 36-nál több utast szállító személyhajókra vonatkozó követelmények

1.1 A 20. szabályban előírt tervek és füzetek nyújtsanak információt a tűzvédelemre, tűzjelzésre és tűzoltásra, a Szervezet által kidolgozott irányelvek alapján.*

1.2 A tűzoltó járőr minden tagját el kell látni kétirányú rádiótelefon készülékkel.

1.3 Vízköddel oltókat kell telepíteni a 7.6, 17.3.1 és 37.1.5.1 szabályok követelményeinek megfelelően.

1.4 Hordozható haboltókat kell telepíteni a 7.1.2, 7.2.2. és 37.1.5.2 szabályok követelményei szerint.

1.5 Minden lakó- és szolgálati teret, lépcsőházat és folyosót fel kell szerelni jóváhagyott típusú és a 11. szabály követelményeinek megfelelő füstjelző és riasztó rendszerrel. Nem kell ilyen rendszert felszerelni magán fürdőszobákban, és kevéssé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes terekben, mint üres terek és hasonló terek. Konyhákban füst helyett hőre működő detektorokat kell felszerelni.

* Lásd: Irányelvek a SOLAS II-2/2-0 szabályában előírt tűzvédelemi tervekkel és füzetekkel nyújtandó információhoz, elfogadva a Szervezet A.756(18) határozatával.

3 Ugyancsak a füstjelző és riasztó rendszerhez csatlakoztatott füstdetektorokat kell felszerelni a mennyezetek fölé a lépcsőknél és folyosókban azokon a területeken, ahol a mennyezetek szerkezete éghető anyagból van.

4.1 A lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő csuklópántos ajtók, melyeket rendesen nyitva tartanak, legyenek önzárók és legyenek kioldhatok egy központi vezérlő állásról és egy helyről az ajtó mellől.

4.2 Az állandó felügyelet alatt álló központi vezérlő állásban egy táblát kell elhelyezni annak jelzésére, hogy a lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő tűzajtók zárva vannak-e.

4.3 A konyhai tűzhelyek elszívó csatornáit, ahol zsír vagy zsiradék gyűlhet össze, és amelyek lakótereken, vagy éghető anyagokat magukban foglaló tereken haladnak keresztül, "A" osztályú térelválasztókból kell építeni. Mindegyik konyhai tűzhely fölé elszívót fel kell szerelni:

.1 tisztításhoz könnyen kivehető zsírfogóval, kivéve, ha egy alternatív jóváhagyott zsíreltávolító rendszer van felszerelve;

.2 a csatorna alsó végében elhelyezett tűzzáró csappantyúval;

.3 a konyhából belülről működtethető eszközökkel az elszívó ventilátorok leállításához;

.4 beépített eszközökkel a csatornán belül keletkezett tűz eloltásához; és

.5 megfelelően elhelyezett zárható nyílásokat ellenőrzéshez és tisztításhoz.

4.4 A lépcsőház határolókon belül csak közös toaletteket, felvonókat, biztonsági felszerelés tárlóhelyét képező éghetetlen anyagú szekrényeket és nyitott információs pultokat szabad elhelyezni. A lépcsőházon belül meglévő egyéb tereket:

.1 ki kell üríteni, állandó jelleggel lezárni és leválasztani a villamos rendszerről; vagy

.2 a 26. szabálynak megfelelően "A" osztályú térelválasztókkal leválasztani a lépcsőházról. Az ilyen tereknek az 26. szabálynak megfelelő "A" osztályú ajtókkal lehet közvetlen hozzáférése a lépcsőházakhoz, és azzal a feltétellel, hogy egy vízpermetező rendszert szerelnek fel ezekben a terekben. Azonban kabinok nem nyílhatnak közvetlenül a lépcsőházba.

4.5 Olyan tereknél, melyek nem közös terek, folyosók, közös toalettek, különleges kategóriájú terek, a 28.1.5 szabályban előírt egyéb lépcsők, nyitott fedélzeti terek és a 4.4.2 bekezdés által érintett terek, nem engedhető meg, hogy közvetlen hozzáférésük legyen lépcsőházakhoz.

4.6 A 26.2.2 szabályban leírt (10 kategóriájú meglévő gépt3erek és információs pultok meglévő háttérirodái, melyek közvetlenül a lépcsőházra nyílnak, megtarthatók azzal a feltétellel, hogy füstjelzőkkel vannak védve, és hogy az információs pultok háttérirodáiban csak korlátozottan tűzveszélyes bútorok vannak.

4.7 A II-1/42 és III/11.5 szabályban előírt vészvilágításon kívül, a menekülési eszközöket, beleértve lépcsőket és kijáratokat, meg kell jelölni, a menekülési út minden pontjánál, beleértve a sarkokat és kereszteződéseket, a fedélzet felett legfeljebb 0,3 m-rel elhelyezett világító vagy fotolumineszcens csík jelzőkkel A jelölés tegye lehetővé az utasok számára az összes menekülési útvonal felismerését és a menekülési kijáratok könnyű felismerését. Amennyiben villamos világítást használnak, azt a vészüzemi energiaforrásról kell táplálni és úgy kell elrendezni, hogy bármelyik egy lámpa meghibásodása, vagy egy vágás a világító csíkban, ne eredményezze a jelzés hatástalanná válását. Ezen kívül, minden menekülési útvonal jel, és a tűzoltó felszerelés helyének jelzése fotolumineszcens anyagból legyen. Az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen világlítást vagy fotolumineszcens felszerelést a Szervezet által kidolgozott irányelveknek megfelelően próbálják és alkalmazzák.*

4.8 Egy általános vészhelyzet riadó rendszert létesíteni. A riasztás legyen hallható mindenütt az összes lakótérbe és szokásos személyzeti munkavégző terekben és nyitott fedélzeteken, és hangnyomásszintje feleljen meg a Szervezet által kidolgozott normának.** A riasztás, miután megszólalt, maradjon működésben, amíg kikapcsolják, vagy ideiglenesen megszakítja egy közlemény a hangosbeszélő rendszeren.

4.9 Egy hangosbeszélő rendszer, vagy más hatékony kommunikációs eszköz álljon rendelkezésre mindenütt a lakó, közös- és szolgálati terekben, vezérlő állásban és nyílt fedélzeteken.

4.10 Lépcsőházakban a bútorokat az ülésekre kell korlátozni. Legyen beépített, fedélzetenként hat ülésre korlátozva mindegyik lépcsőházban, korlátozottan tűzveszélyes, és ne szűkítse az utas menekülési utat. Az Igazgatás engedélyezhet további üléseket a fő fogadóterületen egy lépcsőházon belül, ha az beépített, éghetetlen és nem szűkíti az utas menekülési utat. Nem engedhetők meg bútorok az utas- és személyzeti folyosókban, melyek menekülési utat képeznek a kabin körzetekben. A fentieken kívül, engedélyezhetek éghetetlen anyagú szekrények, melyek a szabályok által előírt biztonsági felszerelés tárlóhelyét képezik.

5 A lakó- és szolgálati tereket, lépcsőházakat és folyosókat fel kell szerelni egy jóváhagyott típusú és a 12. szabály követelményeinek vagy a Szervezet által egy jóváhagyott egyenértékű vízpermetező rendszerre kidolgozott irányelveknek megfelelő automatikus vízpermetező, tűzjelző és tűzriadó rendszerrel. Nem kell vízpermetező rendszert felszerelni magán fürdőszobákban, és fürdőszobákban, és kevéssé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes terekben, mint üres terek és hasonló terek.

6.1 Minden lépcsőház és lakó- és szolgálati tér legyen acélkeretes szerkezetű, kivéve, ahol az Igazgatás jóváhagyja más egyenértékű anyag használatát, és legyen "A" osztályú térelválasztókból képzett határolókkal körülzárva, pozitív záró eszközökkel minden nyílásnál, azzal a kivétellel, hogy:

.1 nem kell körülzárni a csak két fedélzetek összekötő lépcsőt, azzal a feltétellel, hogy megmarad a fedélzet tűzállékonysága megfelelő válaszfalakkal vagy ajtókkal az egyik fedélközi térben. Ahol egy lépcső egy fedélközi térbe van bezárva, a lépcsőházat a 26. szabályban a fedélzetekre vonatkozó táblázatnak megfelelően kell védeni;

.2 lépcsők felszerelhetők nyitottan egy közös térben, azzal a feltétellel, hogy azok teljes egészükben az ilyen közös téren belül fekszenek.

6.2 Az A kategóriájú géptereket a 7. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzoltó rendszerrel kell felszerelni.

*Lásd: Irányelvek személyhajókon alacsonyan elhelyezett világítás értékeléséhez, próbálásához és alkalmazásához, elfogadva a Szervezet A.752(18) határozatával.

**Lásd: Riasztások és jelzések kódexe, 1995., elfogadva a Szervezet A.830(19) határozatával.

6.3 A fő függőleges zónákon áthaladó szellőzőcsatornákat üzembiztos automatikusan záródó tűzcsappantyúkkal kell felszerelni, melyeket kézzel is lehessen zárni a térelválasztó mindegyik oldaláról. Ezen kívül, üzembiztos automatikusan záródó, a körülzáráson belülről kézzel is működtethető tűzcsappantyúkat kell felszerelni minden szellőzőcsatornába, melyek lakó- és szolgálati tereket és lépcsőket szolgálnak ki, ahol azok ilyen körülzárásokat törnek át. Az olyan szellőző csatornákat, melyek egy fő tűzszakaszon haladnak keresztül anélkül, hogy kiszolgálnák azokat a zárt teret, nem kell tűzcsappantyúkkal felszerelni azzal a feltétellel, hogy a csatornák A-60 szabvány szerint vannak építve és szigetelve, és nincsenek nyílásai a lépcsőházon belül, vagy az aknában azon az oldalon, amelyik nincs közvetlenül kiszolgálva.

6.4 A különleges kategóriájú terek és ro-ro rakományterek feleljenek meg a 37., illetve 38. szabály követelményeinek.

6.5 A lépcsőházakban, fő függőleges zóna válaszfalakban és konyhai határolókban lévő minden tűzajtót, melyet rendesen nyitva tartanak, lehessen kioldani egy központi vezérlő állásból és az ajtó melletti helyről.

C. RÉSZ

TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

(E rész 54. szabálya személyhajókra is vonatkozik, az esetnek megfelelően.)

42. Szabály

Szerkezet

1 A 4. bekezdés rendelkezéseinek függvényében, a hajótestet, felépítményt, szerkezetei válaszfalakat, fedélzeteket és fedélzeti házakat acélból vagy más egyenértékű anyagból kell építeni.

2 Az "A" és "B" osztályú térelválasztók alumíniumötvözet alkotóelemeinek szigetelése, az olyan szerkezet kivételével, ami az Igazgatás véleménye szerint nem teherviselő, olyan legyen, hogy a szerkezeti mag hőmérséklete semmikor se emelkedjen 200 °C-nál többel a környezeti hőmérséklet fölé a szabványos tűzállósági próba alkalmazandó kitéti ideje alatt.

3 Külön figyelmet kell fordítani a pillérek, oszlopok és egyéb szerkezeti elemek szigetelésére, melyek a mentőcsónak és mentőtutaj tároló, lebocsátó és beszálló területek, valamint az A" és "B" osztályú térelválasztók tartásához szükségesek, annak biztosítására, hogy:

.1 a mentőcsónak és mentőtutaj területeket és "A" osztályú térelválasztókat tartó ilyen tagoknál a 2. bekezdésben előírt hőmérsékletemelkedési korlátozás az 1 óra végére vonatkozzon; és

.2 a "B" osztályú térelválasztók tartásához szükséges ilyen tagoknál a 2. bekezdésben előírt hőmérsékletemelkedési korlátozás fél óra végére vonatkozzon.

4 Az A kategóriájú gépterek koronái és aknái acélszerkezetűek legyenek, kellően szigetelve, és a bennük lévő nyílások, ha vannak, megfelelően legyenek elrendezve és védve a tűz terjedésének megakadályozására.

5 A következő védelmi módok egyikét kell alkalmazni lakó- és szolgálati terekben:

.1 IC módszer - Az összes belső osztó válaszfal "B" és "C" osztályú térelválasztókból épüljön, általában automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó-rendszer beépítése nélkül a lakó- és szolgálati terekben, az 52.1 szabályban megköveteltek kivételével; vagy

.2 IIC módszer - az 52.2 szabály szerint előírt automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó-rendszer felszerelése a tűz észlelésére és kioltására minden térben, ahol tűz keletkezése várható, általában a belső válaszfalazás típusára való tekintet nélkül; vagy

.3 IIIC módszer - az 52.3 szabályban előírt beépített tűzjelző és tűzriadó-rendszer felszerelése minden térben, ahol tűz keletkezése várható, általában a belső osztó válaszfalazás típusára való tekintet nélkül, azzal a kivétellel, hogy az "A" vagy "B" osztályú térelválasztóval határolt lakótér Vagy terek területe nem haladhatja meg az 50 m2-t. Az Igazgatás közös tereknél mérlegelheti e terület növelését.

6 A gépterek, vezérlő állások, szolgálati terek stb., határoló válaszfalaihoz éghetetlen anyagok használatára és szigetelésére, és a lépcsőházak és folyosók védelmére vonatkozó követelmények közösek az 5. bekezdésben felvázolt módszerek mindegyikénél.

43. Szabály

Válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül

1 Minden válaszfal, aminél követelmény, hogy "B" osztályú térelválasztó legyen, fedélzettől fedélzetig és a külhéjig vagy más határolóig terjedjen, kivéve, ahol folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok vannak felszerelve a válaszfal mindkét oldalán, mely esetben a válaszfal végződhet a folytonos mennyezetnél vagy burkolatnál.

2 IC módszer - Minden válaszfal, ami e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy "A" vagy "B" osztályú térelválasztó legyen, legalább "C" osztályú szerkezetű legyen.

3 IIC módszer - Nincs korlátozás az olyan válaszfalakra vonatkozóan, melyek e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy "A" vagy "B" osztályú térelválasztók legyenek, kivéve egyedi eseteket, ahol a 44.1 táblázatnak megfelelően "C". osztályú válaszfalak vannak előírva.

4 IIIC módszer - Nincs korlátozás az olyan válaszfalakra vonatkozóan, melyek e szabály vagy e rész más szabályainak követelménye szerint nem kell, hogy "A" vagy "B" osztályú térelválasztók legyenek, azzal a kivétellel, hogy minden "A" és "B" osztályú térelválasztóval határolt lakó- és szolgálati tér területe semmilyen esetben sem haladhatja meg az 50 m2-t, kivéve egyedi eseteket, ahol a 44.1 táblázatnak megfelelően "C" osztályú válaszfalak vannak előírva. Az Igazgatás a közös tereknél mérlegelheti e terület növelését.

44. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága

(E szabály 2.2(5) és 2.2.(9) szabálya az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 A válaszfalak és fedélzetek tűzállékonyságra; vonatkozóan e részben másutt említett különleges rendelkezések teljesítésén túlmenően, a válaszfalak és fedélzetek minimális tűzállékonysága a 44. l és 44.2 táblázatokban előírt legyen.

2 A táblázatok alkalmazását a következő követelmények határozzák meg:

.1 A 44.1 és 44.2 táblázatok szomszédos tereket elválasztó válaszfalakra, illetve fedélzetekre vonatkoznak.

.2 A szomszédos terek közötti térelválasztókra alkalmazandó megfelelő tűzállékonysági normák meghatározásához az ilyen terek tűzveszélyességük szerint az alábbi (1)-től (11)-ig terjedő kategóriákba vannak besorolva. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban az alkalmazandó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlő állások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba.

A hajó rádió-berendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

Központosított vészhelyzeti hangosbeszélő rendszer állomásokat és felszerelést magukban foglaló terek.

(2) Folyosók

Folyosók és előterek

(3) Lakóterek

A 3.10 szabályban meghatározott terek, folyosók kivételéve.

(4) Lépcsők

Belső lépcső, felvonók és mozgólépcsők (azok kivételével, melyek teljes egészükben a, géptéren belül vannak) és azok aknái.

Ebben az összefüggésben az olyan lépcsőt, mely csak egy szinten van körülzárva, úgy kell tekinteni, mint azon tér részét, melytől nem választja el tűzajtó.

(5) Szolgálati terek (kis kockázatú)

Kamrák és raktárhelyiségek, melyek nincsenek berendezve éghető folyadékok tárolására, és amelyek területe 4 m2-nél kisebb, valamint szárítóhelyiségek és mosodák.

(6) A kategóriájú gépterek

A 3.19 szabályban meghatározott terek.

(7) Egyéb gépterek

A 3.20 szabályban meghatározott terek, az A kategóriájú gépterek nélkül.

(8) Rakományterek

Minden rakományhoz használt tér (beleértve rakományolaj tartályokat) és az ilyen terekhez tartozó aknák és raktárnyílások.

(9) Szolgálati terek (nagy kockázatú)

Konyhák, főzőkészülékeket magukban foglaló tálalók, festék- és lámparaktárak, 4m2 vagy nagyobb területű kamrák és raktárhelyiségek, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló helyiségek, és műhelyek, melyek nem képezik a gépterek részét.

44.1 Táblázat--Szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállékonysága

Megjegyzés: Alkalmazandó a 44.1 és 44.2 táblázatokra, az esetnek megfelelően.

a Nincsenek különleges követelmények a válaszfalakra a IIC és IIIC módszereknél.

b A IIIC módszer esetében "B-0" besorolású "B" osztályú válaszfalakat kell építeni az 50 m2 és nagyobb területű terek vagy terek csoportjai között.

c Annak tisztázására, hogy melyik vonatkozik, lásd a 43. és 46. szabályokat.

d Ahol a terek számkategóriája azonos, és d felső index jelenik meg, a táblázatban megjelenő besorolású válaszfal vagy fedélzet csak akkor szükséges, ha a szomszédos terek eltérő rendeltetésűek, például a (9) kategóriában. Egy konyha melletti konyha nem tesz szükségessé válaszfalat, de egy festékraktár melletti konyhánál "A-0" válaszfal szükséges.

e A kormányházat, térképszobát és rádiósfülkét egymástól elválasztó válaszfalak lehetnek "B-0" besorolásúak.

f "A-0" besorolást lehet használni, ha nincs előirányozva veszélyes áruk szállítása, vagy ha az ilyen árukat vízszintesen legalább 3 m-re rakják le az ilyen válaszfaltól.

g Az olyan rakományterekre, melyek veszélyes áruk szállítására vannak előirányozva, az 54.2.8 szabály vonatkozik.

h A ro-ro rakománytereket elválasztó válaszfalakat és fedélzeteket lehessen ésszerű mértékig gázzáróan lezárni, és az ilyen térelválasztók tűzállékonysága "A" osztályú legyen, amennyire az Igazgatás véleménye szerint az ésszerű és kivitelezhető.

i Nem kell tűzszigetelést felszerelni, ha a (7) kategóriájú géptérben, az Igazgatás véleménye szerint, annak tűzveszélyessége kicsi vagy nem áll fenn.

• Ahol a táblázatban csillag jelenik meg, a térelválasztó acélból vagy egyenértékű anyagból legyen, de nem szükséges, hogy "A-0" osztályú legyen, de nem kell, hogy "A" osztályú szabvány szerinti legyen.

(10) Nyílt fedélzeti terek

Nyílt fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek, melyek nem tűzveszélyesek.

Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

(11) Ro-ro rakományterek

A 3.14 szabályban meghatározott térek. Tartályaikban saját hajtásuk céljára olaj-üzemanyagot tartó gépjárművek szállítására szánt rakományterek.

44.2 Táblázat - Szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállékonysága

Megjegyzéseket lásd 44. 1 Táblázat alatt.

3 Folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik részben vagy teljesen hozzájárulnak a térelválasztó szükséges tűzállékonyságához.

4 A külső határolók, melyeknek 42.1 szabály követelménye szerint acélból vagy egyenértékű anyagból kell lenni, áttörhetők ablakok és hajóoldal lefolyók felszereléséhez, azzal a feltétellel, hogy az ilyen határolókra e részben másutt nincs "A" osztályú tűzállékonysági követelmény. Hasonlóképpen, az ilyen határolókban, melyeknél nem követelmény az "A" osztályú tűzállékonyság, az ajtók lehetnek az Igazgatás követelményeit kielégítő anyagokból.

45. Szabály

Menekülési eszközök

1 A lépcsőket és létrákat úgy kell elrendezni, hogy könnyű menekülési lehetőséget nyújtsanak a mentőcsónak és mentőtutaj beszálló fedélzetre minden utas- és személyzeti térből és olyan terekből, ahol a személyzet rendesen foglalkoztatva van, melyek nem gépterek. Különösen a következő rendelkezéseknek kell eleget tenni:

.1 A lakótér minden szintjén létesíteni kell legalább két, egymástól messze elválasztott menekülési eszközt mindegyik korlátozott térből vagy terek csoportjából.

.2.1 A legalsó nyitott fedélzet alatt a fő menekülési eszköz egy lépcső legyen, és a második lehet egy akna vagy lépcső.

.2.2 A legalsó nyitott fedélzet felett a menekülési eszközök egy nyitott fedélzetre vezető lépcsők vagy ajtók legyenek, vagy ezek kombinációja.

.3 Az Igazgatás kivételesen eltekinthet a menekülési eszközök egyikétől, kellően figyelembe véve a terek jellegét és helyét, és a személyek számát, akik rendes körülmények között ott lehetnek elszállásolva vagy foglalkoztatva.

.4 Nem fogadhatók el 7 m-nél hosszabb zsákutca folyosók. Zsákutca folyosó az olyan folyosó vagy annak része, ahonnan csak egy menekülési út van.

.5 A menekülési eszközök szélessége és folytonossága feleljen meg az Igazgatás követelményeinek.

.6 Amennyiben a rádiótávíró állomásnak nincs közvetlen hozzáférése a nyitott fedélzethez, két hozzáférési eszközt, vagy kijárást kell biztosítani az ilyen állomáshoz, melyek egyike lehet egy kellő mérető kerek oldalablak vagy ablak, vagy az Igazgatás követelményeit kielégítő egyéb eszköz, hogy az menekülési lehetőséget biztosítson vészhelyzetben.

2 Minden ro-ro rakománytérben, ahol rendes körülmények között a személyzetet foglalkoztatják, a nyitott fedélzetre vezető menekülési útvonalak száma és helye elégítse ki az igazgatás követelményeit, de semmilyen esetben sem lehet kettőnél kevesebb, és legyenek egymástól messze szétválasztva.

3 A 4. bekezdésben rendeltek kivételével, két menekülési eszközt kell biztosítani minden A kategóriájú géptérből. Különösen az alábbi rendelkezések egyikének kell eleget tenni:

.1 két létra, egymástól a lehető legtávolabb elhelyezve, melye a tér hasonlóképpen egymástól elkülönített felső részébe vezetnek, és ahonnan hozzáférés van a nyitott fedélzethez. Általában, e létrák egyike nyújtson folytonos tűz elleni menedéket a tér alsó részétől egy, a téren kívül fekvő biztonságos helyig. Mindazonáltal, az Igazgatás eltekinthet a menedék megkövetelésétől, ha a géptér egyedi elrendezése vagy méretei következtében egy biztonságos menekülési útvonal biztosított e tér alsó részéből. Ez a menedék acélból legyen, szigetelve, ahol szükséges, az Igazgatás megelégedésére, és legyen ellátva önzáró acélajtóval az alsó végén; vagy

.2 egy acél létra, ami a tér felső részében lévő ajtóhoz vezet, ahonnan hozzáférés van a nyitott fedélzethez, és ezen kívül, a tér alsó részében és az említett létrától jól elkülönített helyen, egy acél ajtó, amit mindegyik oldalról lehet működtetni, és ami hozzáférést nyújt egy biztonságos menekülési úthoz a tér alsó részéből a nyitott fedélzetre.

4 Az 1.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajónál az Igazgatás eltekinthet a 3. bekezdés szerint szükséges menekülési eszközök egyikétől, kellően figyelembe véve a tér felső részének méretét és elhelyezkedését.

5 Az olyan gépterekből, melyek nem A kategóriájú gépterek, az Igazgatás megelégedésére kell menekülési utakat biztosítani, figyelembe véve a tér jellegét és helyét, és hogy személyeket rendszerint foglalkoztatnak-e a térben.

6 Felvonókat nem lehet az e szabály szerint szükséges menekülési eszközök egyikének tekinteni.

46. Szabály

Lépcsők és felvonóaknák védelme lakóterekben, szolgálati terekben és vezérlő állásokban

1 Az olyan lépcsőket, melyek csak egyetlen fedélzetet törnek át, legalább egy szinten legalább "B-0" osztályú térelválasztókkal és önzáró ajtókkal kell védeni. Az olyan felvonókat, melyek csak egyetlen fedélzetet törnek át, "A-0" osztályú térelválasztókkal és azokban acélajtókkal kell körülvenni mindegyik szinten. Az olyan lépcsőket és felvonóaknákat, melyek egynél több fedélzetet törnek át, legalább "A-0" osztályú térelválasztókkal kell körülvenni, és önzáró ajtókkal kell védeni mindegyik szinten.

2 A 12 vagy kevesebb személy számára lakótérrel rendelkező hajókon, ahol lépcsők egynél több fedélzetet törnek át, és ahol legalább két menekülési útvonal vezet közvetlenül a nyitott fedélzetre mindegyik lakótéri szinten, az Igazgatás mérlegelheti az 1. bekezdés "A-0" követelményeinek "B-0"-ra történő mérséklését.

3 Minden lépcsőház acélkeretes szerkezetű legyen, kivéve, ahol az Igazgatás egyenértékű anyag használatát engedélyezi.

47. Szabály

Ajtók tűzbiztos térelválasztókban

l Az ajtók tűzbiztossága, amennyire kivitelezhető, legyen egyenértékű azzal a térelválasztóval, amelyikbe be vannak építve. Az "A" osztályú térelválasztókban lévő ajtókat és ajtókereteket acélból kell építeni. A "B" osztályú térelválasztókban lévő ajtók legyenek éghetetlenek. Az A kategóriájú gépterek határoló válaszfalaiban lévő ajtók legyenek ésszerűen gázbiztosak és önzárók. Az IC módszer szerint épült hajóknál az Igazgatás engedélyezheti éghető anyagok használatát a kabinokat az egyedi belső egészségügyi helyiségektől elválasztó ajtóknál, mint zuhanyozók.

2 Az olyan ajtókat, melyeknél követelmény az önzárás, nem szabad visszatartó kampókkal felszerelni. Mindazonáltal használhatók üzembiztos típusú távkioldó szerkezettel felszerelt visszatartó készülékek.

3 Folyosó válaszfalakban szellőző nyílások csak a kabinok és közös terek ajtóiban és azok alatt engedhetők meg. Nyílásokat csak az ajtó alsó felében szabad létesíteni. Ahol ilyen nyílás van egy ajtóban vagy az alatt, minden ilyen nyílás vagy nyílások összes területe nem haladhatja meg a 0,05 m2-t. Amikor ilyen nyílást vágnak egy ajtóban, azt éghetetlen anyagból készült ráccsal kell felszerelni.

4 Vízmentes ajtókat nem kell szigetelni.

48. Szabály

Szellőző rendszerek

Teherhajók szellőző rendszerei feleljenek meg a 16. szabály rendelkezéseinek, kivéve a 8. bekezdést.

49. Szabály

Éghető anyagok korlátozott használata

1 Folyosókon és lépcsőházakban minden szabadan álló felület, és a lakó- és szolgálati terekben és vezérlő állásokban takart vagy hozzáférhetetlen helyeken lévő felületek, beleértve azok tartószerkezeteit, legyen lassú lángterjedési tulajdonságú.* Lakó- és szolgálati terekben és vezérlő állásokban a mennyezetek szabadon álló felületei legyenek lassú lángterjedési tulajdonságúak.

2 A szabadon álló belső felületeken használt festékek, lakkok és egyéb kikészítő anyagok az Igazgatás megítélése szerint ne képezzenek indokolatlan tűzveszélyt, és ne tudjanak túl nagy mennyiségű füstöt fejleszteni.**

3 Az elsődleges fedélzet burkolatok, amennyiben lakó- és szolgálati terekben és vezérlő állásokban alkalmazzák, legyenek jóváhagyott anyagból, ami nem gyullad könnyen, vagy nem okoz mérgezés- vagy robbanásveszélyt megemelkedett hőmérsékleteken.***

50. Szabály

Szerkezeti részletek

(E szabály 3,2 és 3.3 bekezdése az 1992. Február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

*Lásd Irányelvek anyagok tűzveszélyességi tulajdonságainak értékeléséhez, elfogadva a Szervezet A. 166 (ES.IV) határozatával, és Ajánlás válaszfal, mennyezet és fedélzet kikészítő anyagok felület gyúlékonyságának továbbfejlesztett tűzvizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.653(16) határozatával.

**Lásd: Ideiglenes szabvány füst és mérgező égéstermékek méréséhez, elfogadva az MSC.41(64) határozatával.

***Lásd: Ajánlás fedélzetburkolatok gyúlékonyságának tűzvizsgálati eljárásaira, elfogadva a Szervezet A.687(17) határozatával.

1 IC módszer - Lakó- és szolgálati terekben és vezérlő állásokban minden burkolat, léghuzat elzáró, mennyezet és kapcsolódó tartószerkezeteik éghetetlen anyagokból legyenek.

2 IIC és IIIC módszer - Lakó- és szolgálati tereket és vezérlő állásokat kiszolgáló folyosókban és lépcsőházakban a mennyezetek, burkolatok, léghuzat elzárók és kapcsolódó tartószerkezeteik éghetetlen anyagokból legyenek.

3 IC, IIC és IIIC módszerek

3.1 Rakományterek és szolgálati terek hűtött kamráinak kivételével, a szigetelő anyagok éghetetlenek légyenek; A páragátak és a szigeteléshez használt ragasztóanyagok, valamint a hűtő szolgálati rendszerek csőszerelvényeinek szigetelése nem kell, hogy éghetetlen anyagokból legyen, de azokat a lehetséges minimális mennyiségre kell korlátozni, és szabadon álló felületeik az Igazgatás megelégedésére lángterjedésnek ellenálló tulajdonságúak legyenek.

3.2 Ahol éghetetlen válaszfalak, burkolatok és mennyezetek vannak beépítve lakó- és szolgálati terekben, azokon lehet éghető furnér, melynek fűtőértéke nem haladhatja meg a területre vonatkoztatott 45 MJ/m2 értéket a használt vastagság mellett.

3.3 Az éghető borítások, öntvények, díszítések és furnérok összes térfogata bármelyik lakó- és szolgálati térben, melyet éghetetlen válaszfalak, mennyezetek és burkolatok határolnak, nem haladhatja meg a falak és mennyezetek összes területére számított 2,5 mm-es furnér térfogatának egyenértékét.

3.4 A mennyezetek, lambériák vagy burkolatok mögötti zárt légtereket egymástól legalább 14 m távolságban elhelyezett szorosan záró léghuzat elzárókkal kell felosztani. Függőleges irányban az ilyen légtereket, beleértve a lépcsőházak, aknák stb. mögöttieket is, mindegyik fedélzetnél le kell zárni.

51. Szabály

Intézkedések háztartási célú gáznemű tüzelőanyagokhoz

Ahol háztartási célokra gáznemű tüzelőanyagot használnak, a tüzelőanyag tárolását, elosztását és felhasználását szolgáló intézkedések olyanok legyenek, hogy figyelemmel a tűz- és robbanásveszélyre, ami az ilyen tüzelőanyag használatával járhat, a hajó és a rajta lévő személyek biztonsága megmaradjon.

52. Szabály

Tűzjelző és tűzriadó rendszerek, automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó rendszerek

l Olyan hajókon, ahol az IC módszert alkalmazzák, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy beépíteni és kialakítani, hogy füstészlelő és kézi működtetésű hívópontok legyenek minden folyosóban, lépcsőházban és menekülési úton a lakótereken belül.

*Az ISO 1716 szerint mért bruttó fűtőértéket kell megadni.

2 Olyan hajókon, ahol a IIC módszert alkalmazzák, a 12. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú automatikus vízpermetező-, tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy felszerelni és kialakítani, hogy az védjen minden lakóteret, konyhát és egyéb szolgálati teret, kivéve azokat a tereket, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mint üres terek, egészségügyi terek stb. Ezen kívül, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó-rendszer rendszert kell úgy felszerelni és kialakítani, hogy biztosítsák a füstészlelést és kézi működtetésű hívópontokat minden folyosóban, lépcsőházban és menekülési útvonalakon, a lakótereken belül.

3 Olyan hajókon, ahol a IIIC módszert alkalmazzák, a 13. szabály követelményeinek megfelelő, jóváhagyott típusú, beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell úgy beépíteni és kialakítani, hogy az észlelje a tűz jelenlétét minden lakótérben és szolgálati térben, az olyan terek kivételével, melyek nem képeznek jelentős tűzveszélyt, mint üres terek, egészségügyi terek stb.

53. Szabály

Tűzvédelmi intézkedések rakományterekben

(E szabály 2.1 és 3 bekezdése az 1992. Február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános rendelkezések

1.1 A 2. és 3. bekezdések által érintett rakományterek kivételével, a 2.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajók rakománytereit az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy olyan tűzoltórendszerrel kell védeni, ami egyenértékű védelmet nyújt.

1.2 Az Igazgatás mentesítheti bármely hajó rakománytereit az 1.1 bekezdés követelményei alól, ha az kizárólag érc, szén, gabona, nyersfa, éghetetlen rakományok, vagy olyan rakományok szállítására lett építve, melyek az Igazgatás véleménye szerint csekély tűzveszélyt képeznek. Ilyen felmentéseket csak akkor lehet adni, hogy a hajó acél raktárfedelekkel és a rakományterekbe vezető összes szellőző és egyéb nyílások lezárására szolgáló hatásos eszközökkel van felszerelve.*

1.3 Az 1.1 bekezdés rendelkezései ellenére, minden hajón, mely veszélyes áruk szállítását végzi, minden rakományteret el kell látni az 5. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített gázzal oltó rendszerrel, vagy egy olyan tűzoltó rendszerrel, ami az Igazgatás véleménye szerint egyenértékű védelmet nyújt a szállított rakományra nézve.

*Lásd Biztonsági szabályzat szilárd ömlesztett rakományokhoz - Vészhelyzeti terv B14, szerire vonatkozó bejegyzés - és MSC/Circ.671, Szilárd ömlesztett rakományok jegyzéke, melyek éghetetlenek, vagy csekély tűzveszélyt képeznek, amelyekhez a beépített gázzal oltó rendszer hatástalan.

2 Ro-ro rakományterek

2.1 Tűzjelzés

A 13. szabály rendelkezéseinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszert kell létesíteni. A beépített tűzjelző rendszer legyen képes gyorsan észlelni a tűz keletkezését a detektorok típusa, valamint azok elosztása és elhelyezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit, figyelembe véve a szellőzés és egyéb vonatkozó tényezők hatásait. Beépítés után a rendszert a rendes szellőzési feltételek mellett kell próbának alávetni és annak az Igazgatás megelégedésére szolgáló reagálási időt kell produkálnia.

2.2 Tűzoltó elrendezések

2.2.1 A lezárható ro-ro rakománytereket fel kell szerelni egy beépített gázzal oltó rendszerrel, ami feleljen meg az 5. szabály követelményeinek, azzal a kivétellel, hogy:

.1 amennyiben széndioxidos rendszer van beépítve, a rendelkezésre álló gáz mennyisége legalább arra legyen elég, hogy a legnagyobb ilyen lezárható rakománytér bruttó térfogatának 45%-ával egyenlő szabad géztérfogatot adjon, és az elrendezés olyan legyen, ami biztosítja, hogy az érintett térhez szükséges gáz legkevesebb kétharmada 10 perc alatt bevezethető legyen.

.2 halogénezett szénhidrogén rendszert csak olyan járművek számára szolgáló tejekben lehet használni, melyek semmilyen rakományt sem szállítanak;

.3 bármilyen más beépített gázzal oltó rendszer, vagy beépített nagy habkiadósságú rendszer felszerelhető, azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy egyenértékű védelem érhető el általa;

.4 vagylagosan, a 37.1.3 szabály követelményeinek megfelelő rendszert lehet beépíteni. Azonban az elszívás és a szivattyúzó elrendezések olyanok legyenek, ami meggátolja szabadfelületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többlet súly és szabad vízfelület hátrányos hatását az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál. Az ilyen információt fel kell venni a hajó parancsnokának a II-1/22 szabály szerint nyújtott stabilitási információba.

2.2.2 Az olyan ro-ro rakománytereket, melyek nem lezárhatók, fel kell szerelni a 37,1.3 szabály követelményeinek megfelelő rendszerrel. Azonban az elszívás és a szivattyúzó elrendezések olyanok legyenek, ami meggátolja szabad felületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többlet súly és szabad vízfelület hátrányos hatását az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál. Az ilyen információt fel kell venni a hajó parancsnokának a II-1/22 szabály szerint nyújtott stabilitási információba.

* Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A. 123(V) határozatával.

** Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A.123(V) határozatával.

2.2.3 Minden ro-ro rakománytérben olyan számú hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni, amit az Igazgatás elegendőnek tart. Legalább egy hordozható tűzoltó készüléket kell elhelyezni az ilyen rakománytér mindegyik bejáratánál.

2.2.4 Minden ro-ro rakományteret, ami olyan gépjárművek szállítására van szánva, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára tüzelőanyag van, el kell látni a következőkkel:

.1 legalább három vízköd szóróval;

.2 a 6.4 szabály rendelkezéseinek megfelelő egy darab hordozható haboltóval, azzal a feltétellel, hogy legalább két ilyen egység áll rendelkezésre a hajón az ilyen ro-ro rakományterekben.

2.3 Szellőző rendszer

2.3.1 A zárt ro-ro rakománytereket fel kell szerelni egy hatékony gépi szellőző rendszerrel, ami elegendő legalább óránkénti hat légcsere biztosítására, üres raktárt véve alapul. A szellőző ventilátorokat általában folyamatosan kell járatni mindenkor, ha a hajón járművek vannak. Ahol ez nem lehetséges, ott azokat naponta korlátozott időn át kell működtetni, ahogy az időjárás engedi, és minden esetben ésszerű ideig a kirakodás előtt, mely időtartam után igazolni kell a ro-ro rakománytér gázmentességét. Erre a célra egy vagy több hordozható éghető-gáz detektáló műszert kell tartani a hajón. A rendszer legyen teljesen elválasztva a többi szellőző rendszertől. A ro-ro rakománytereket kiszolgáló hatásosan lezárható szellőzőcsatornákat rakományterenként el kell különíteni. Az Igazgatás megkövetelhet nagyobb számú légcserét, amikor járművek be- vagy kirakodása folyik. A rendszert az ilyen tereken kívül lévő helyről lehessen vezérelni.

2.3.2 A szellőzést úgy kell kialakítani, hogy az meggátolja a levegő rétegeződését és légzsebek és kialakulását.

2.3.3 Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon az előírt szellőző kapacitás bármilyen elvesztésének jelzésére.

2.3.4 Intézkedéseket kell tenni, amik lehetővé teszik a szellőző rendszer gyors leállítását és a szellőző rendszer hatásos lezárását tűz esetén, figyelembe véve az időjárási és tengerviszonyokat.

2.3.5 A szellőzőcsatornákat, beleértve a tűzzáró csappantyúkat is, acélból kell készíteni, és azok elrendezése elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

2.4 Óvintézkedések gyúlékony gőzök meggyulladása ellen

A tartályaikban saját hajtásuk céljára tüzelőanyagot tartó gépjárművek szállítására szolgáló zárt ro-ro rakományterek a következő járulékos rendelkezéseknek tegyenek eleget:

.1 A 2.4.2 bekezdés rendelkezéseinek kivételével, a villamos berendezés és vezetékezés robbanékony benzin és levegő keverékekben való használatra legyen alkalmas.

.2 A fedélzettől, és mindegyik jármú platformtól, ha van (ilyen) beépítve, számított 450 mm-es magasság felett, az olyan platformok kivételével, melyekben kellő méretű nyílások vannak, amik megengedik a benzingázok lefelé hatolását, szikrabiztosan zárt és védelemmel ellátott típusú villamos berendezést lehet engedélyezni alternatívaként, azzal a feltétellel, hogy a szellőző rendszer konstrukciója olyan és úgy üzemeltetik, hogy folyamatos szellőzést biztosítson a rakományterekben óránként legalább tízszeri légcsere teljesítménnyel mindenkor, amikor járművek vannak a hajón,

.3 Nem engedélyezhető egyéb olyan berendezés, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

.4 Elszívó szellőzőcsatornákban a villamos berendezés és a vezetékezés robbanékony benzin-levegő keverékekben való használatra jóváhagyott típusú legyen, és bármely elszívó csatorna kimeneti nyílását biztonságos helyen kell elhelyezni, figyelembe véve a lehetséges gyulladási forrásokat.

.5 Fedélzeti lefolyókat nem szabad levezetni gép- vagy egyéb terekbe, ahol gyulladási források lehetnek jelen.

3 Nem ro-ro rakományterek, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára szolgáló tüzelőanyag van

A nem ro-ro rakományterek, melyek tartályaiban saját hajtásuk céljára szolgáló tüzelőanyagot tartó gépjárművek szállítására vannak előirányozva, feleljenek meg a 2. bekezdés követelményeinek, azzal a kivétellel, hogy a 2.1 bekezdés követelményei helyett a 13-1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstjelző rendszert lehet engedélyezni, és nem kell eleget tenni a 2.2.4 bekezdésnek.

54. Szabály

Veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelmények*

(E szabály 2.3 bekezdése az 1992. február 1-én vagy azután épített hajókra vonatkozik.)

1 Általános rendelkezések

1.1 Az 53. szabály teherhajókra vonatkozó követelményeinek, és a 37**, 38. és 39. szabályok személyhajókra vonatkozó követelményeinek teljesítésén túlmenően, az esetnek megfelelően, az 1.2 bekezdésben hivatkozott hajótípusok és rakományterek, melyek veszélyes áruk szállítására vannak előirányozva, feleljenek meg e szabály követelményeinek, az esetnek megfelelően, kivéve, amikor korlátozott mennyiségben *** szállítanak veszélyes árukat, ha-csak az ilyen követelményeket máris nem teljesítették a jelen fejezetben másutt található követelmények teljesítésével. A hajók típusai és a veszélyes áruk szállításának módjai az 1.2 bekezdésben és az 54.1 táblázatban vannak felsorolva, ahol az 1.2 bekezdésben megjelenő számokra való utalás a felső sorban található. Az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb, 1992. február 1-én vagy az után épített hajók feleljenek meg e szabálynak, de az Igazgatás mérsékelheti a követelményeket, és az ilyen mérsékelt követelményeket be kell jegyezni a 3. bekezdésben hivatkozott megfelelési okmányba.

* Lásd MSC/Circ.608/Rev. 1, Ideiglenes irányelvek nyitott tetejű konténerszállító hajókra.

** Lásd: Általános bevezetés a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (IMDG Code) 17. szakaszát az üzemeltetési intézkedésekre nézve, e szabály követelményeivel együtt.

***A korlátozott mennyiségek meghatározására nézve lásd az Általános bevezetés a Nemzetközi Tengerészeti Veszélyes Áru Szabályzat (IMDG Code) 18. Szakaszát.

1.2 A következő hajótípusok és rakományterek határozzák meg az 54.1 és 54.2 táblázatok alkalmazását:

.1 Nem különlegesen áruszállító konténerek szállítására tervezett hajók és rakományterek, melyeket azonban veszélyes áruk csomagolt formában történő szállítására irányoztak elő, beleértve árukat áruszállító konténerekben és hordozható tartályokban.

.2 A célnak megfelelően épített konténerszállító hajók és rakományterek, melyeket veszélyes áruk áruszállító konténerekben és hordozható tartályokban történő szállítására szántak.

.3 Veszélyes áruk szállítására szánt ro-ro hajók és ro-ro rakományterek.

.4 Szilárd veszélyes rakományok ömlesztett állapotú szállítására szánt hajók és rakományterek.

.5 Hajók és rakományterek, melyeket veszélyes áruk, folyadékok és gázok kivételével, ömlesztve hordozóhajók bárkáiban történő szállításra szántak.

2 Különleges követelmények

Eltérő előírás hiányában a következő követelmények határozzák meg az 54.1, 54.2 és 54,3 táblázatok alkalmazását és a veszélyes áruk "fedélzeten" és "fedélzet alatt" történő elrendezését, ahol a következő bekezdések számai az első oszlopban jelennek meg.

2.1 Vízkészletek

2.2.1 Intézkedéseket kell tenni vízkészleteknek a tűzoltóvíz hálózatból történő azonnali rendelkezésre állásának biztosításához a szükséges nyomáson, vagy állandó nyomás alatt tartással, vagy megfelelően elhelyezett távvezérlő elrendezésekkel a tűzoltószivattyúkhoz.

2.1.2 A szállított víz mennyisége legyen képes ellátni az előírt nyomáson a 4. szabályban előírt méretű sugárcsövet, amit az üres rakománytér bármelyik részére rá lehet irányítani. Ez a vízmennyiség alkalmazható az Igazgatás követelményeit kielégítő egyenértékű eszközökkel.

54.1 Táblázat - Veszélyes áruk különböző szállítási módjainak alkalmazása hajókon és rakományterekben

Mindenütt, ahol az 54.1 táblázatban X jelenik meg, azt jelenti, hogy ez a követelmény a veszélyes áruk minden osztályára vonatkozik, ahogy az 54.3 táblázatban van megadva, kivéve, ahogy a megjegyzések mutatják.

Megjegyzések:

a A 4. és 5.1 osztályoknál nem alkalmazható zárt áruszállító konténerekre.

A 2., 3., 6.1 és 8 osztályoknál, ha zárt áruszállító konténerekben szállítják, a szellőzés sebessége mérsékelhető legalább lét légcserére. E követelmény céljára a hordozható tartály zárt áruszállító konténernek számít.

b Csak fedélzetekre vonatkozik.

c Csak zárt ro-ro terekre vonatkozik, melyeket nem lehet lezárni.

d Abban a speciális esetben, ahol a bárkák gyúlékony gőzöket tartalmazhatnak, vagy, ha gyúlékony gőzöket képesek kibocsátani a bárkákra csatlakoztatott szellőzőcsatornákon át a bárkaszállító rekeszen kívül egy biztonságos térbe, ezek a követelmények az Igazgatás megelégedésére mérsékelhetők, vagy mellőzhetők.

54.2 Táblázat - Veszélyes árukra vonatkozó különböző követelmények alkalmazása szilárd veszélyes árukat ömlesztve szállító hajókra és rakományterekre

Megjegyzések:

e Ez a követelmény akkor vonatkozik, ha közeg jellemzői nagy mennyiségű vizet igényelnek a tűzoltáshoz.

f Az anyagok veszélyei ebben az osztályban, melyeket ömlesztve lehet szállítani, olyanok, hogy az Igazgatásnak külön kell mérlegelni az érintett hajók kommunikációját és felszerelését, azon kívül, hogy teljesítik az e táblázatban felsorolt követelményeket.

g Lásd a Veszélyes áruk Nemzetközi Tengerészeti Szabályzatát (A.81(IV) módosított határozat), vagy Biztonsági Szabályzat Szilárd Ömlesztett Rakományokhoz (A.434(XI) módosított határozat), az esetnek megfelelően.

h Szilárd veszélyes áruk ömlesztve szállítására szánt zárt rakományterekben leg-alább természetes szellőzés szükséges. Olyan esetekben, ahol a Biztonsági Szabályzat Szilárd Ömlesztett Rakományokhoz (A.434(XI) módosított határozat) gépi hajtású szellőzést ír elő, az Igazgatás követelményeit kielégítő hordozható szellőző egységek (felszerelés) elégségesek lehetnek.

2.1.3 Eszközöket kell létesíteni a kijelölt fedélzetalatti rakománytér hatásos hűtéséhez, vagy permetező fúvókák beépített elrendezésével, vagy a rakománytér vízzel történő elárasztásával. Erre a célra tömlőket lehet használni kis rakományterekben és az Igazgatás belátása szerint a nagyobb rakományterek kisebb területein. A víztelenítési és szivattyúzási elrendezések minden esetben olyanok legyenek, hogy meggátolják a szabad felületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többlet súly és szabad vízfelület hátrányos hatását az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál,*

2.1.4 A 2.1.3 bekezdés követelményei helyettesíthetők egy kijelölt fedélzetalatti rakománytér megfelelő előírt közeggel történő elárasztására tett intézkedéssel.

54.3 Táblázat - Veszélyes áruk különböző kategóriáira vonatkozó követelmények alkalmazása, szilárd ömlesztett veszélyes áruk kivételével

Megjegyzések:

i Ez a követelmény akkor alkalmazandó, ha az anyag nagy mennyiségű vizet igényel a tűzoltáshoz.

j Gyúlékony, vagy mérgező gázokra alkalmazandó.

k Az 1. osztályú áruk ki vételével az 1.4 szakasz, S kompatibilitási csoportban.

l Minden gyúlékony gáz.

m Minden 23 °C alatti lobbanáspontú folyadék (zárt tégely próba).

n Csak folyadékok.

o Az 1. osztályba tartozó árukat minden esetben vízszintesen 3 m-re kell elhelyezni a géptér határolóktól.

p Lásd a Veszélyes áruk Nemzetközi Tengerészeti Szabályzatát (A.81(IV) módosított határozat), vagy Biztonsági Szabályzat Szilárd Ömlesztett Rakományokhoz (A.434(XI) módosított határozat), az esetnek megfelelően

*Lásd: Ajánlások különleges kategóriájú rakományterek beépített tűzoltó rendszereihez, elfogadva a Szervezet A. 123 (V) határozatával.

2.2 Gyulladási források

Villamos berendezést és vezetékezést nem lehet felszerelni zárt rakományterekben, zárt járműfedélzeti terekben vagy nyitott járműfedélzeti terekben, kivéve, ha az Igazgatás véleménye szerint az üzemeltetési célokból elengedhetetlen. Azonban amennyiben villamos berendezéseket szerelnek fel ilyen terekben, úgy azok bizonylatolt biztonságos típusúak* legyenek abban a veszélyes környezetben való használatra, melynek ki lehetnek téve, kivéve, ha a villamos rendszert teljesen el lehet szigetelni (a rendszerben lévő kapcsolatok megszakításával, másképpen, mint biztosítékokkal). A fedélzetek és válaszfalak kábeláttöréseit tömíteni kell gáz vagy gőz áthatolása ellen. Az átmenő kábeleket, és a rakománytereken belüli kábeleket, védeni kell az ütések okozta károsodás ellen. Semmi olyan más berendezés nem engedélyezhető, ami gyúlékony gőzök gyulladási forrását képezheti.

2.3 Észlelő rendszer

A ro-ro rakománytereket a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűz-riadó rendszerrel kell felszerelni. Minden más rakományteret vagy a 13. szabály követelményeinek megfelelő beépített tűzjelző és tűzriadó rendszerrel, vagy a 13-1 szabály követelményeinek megfelelő mintavevő füstjelző rendszerrel kell felszerelni, Amennyiben mintavevő füstjelző rendszer van felszerelve, külön figyelmet kell fordítani a 13-1.1.11 szabályra a mérgező gázok személyek által elfoglalt terekbe történő beszivárgásának megelőzése végett.

2.4 Szellőzés

2.4.1 Zárt rakományterekben megfelelő gépi hajtású szellőzést kell létesíteni. Az elrendezés olyan legyen, hogy a rakománytérben óránként legalább hatszoros légcserét biztosítson, üres rakománytér alapján, és biztosítsa a gőzök eltávolítását a rakománytér felső vagy alsó részéből, az esetnek megfelelően.

2.4.2 A ventilátorok olyanok legyenek, hogy elkerülhető legyen a gyúlékony levegő-gáz keverékek meggyulladása. A belépő és kilépő szellőzőnyílásokra megfelelő védőhálót kell szerelni.

2.5 Fenékárok szivattyúzás

Ahol gyúlékony vagy mérgező folyadékokat szándékoznak szállítani zárt rakományterekben, a fenékszivattyúzó rendszert úgy kell szerkeszteni, hogy biztosítva legyen az ilyen folyadékoknak a géptéri csőrendszeren vagy szivattyúkon keresztült történő szándékolatlan szivattyúzása ellen. Ahol nagy mennyiségben szállítanak ilyen folyadékokat, mérlegelni kell az ilyen rakományterekben a járulékos víztelenítő eszközök létesítését. Ezek az eszközök elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

* Lásd az Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által közzétett Ajánlásokat és, főleg a 92. Publikáció - Villamos berendezések hajókon c. kiadványt.

2.6 A személyzet védelme

2.6.1 Négy készlet teljes védőöltönyt kell telepíteni, ami vegyi anyagok támadásával szemben ellenálló, a 17. szabályban előírt tűzoltó öltönyökön kívül. A védőöltöny fedjen be minden bőrfelületet, hogy a test semmilyen része se maradjon védelem nélkül.

2.6.2 Legalább két önmentő légzőkészüléket kell telepíteni, a 17. szabályban előírtakon kívül.

2.7 Hordozható tűzoltó készülékek

A rakományterekhez összesen legalább 12 kg száraz por vagy egyenértékű hordozható tűzoltó készülékeket kell telepíteni. Ezek a készülékek az e fejezetben máshol előírt minden hordozható tűzoltó készüléken kívül legyenek meg.

2.8 Géptér határolók szigetelése

A rakományterek és az A kategóriájú gépterek között határolókat képező válaszfalakat "A-60" szabvány szerint kell szigetelni, kivéve, ha a veszélyes árukat vízszintesen legalább 3 m távolságra rakják el az ilyen válaszfalaktól. Az ilyen terek közötti egyéb határolókat "A-60" szabvány szerint kell szigetelni.

2.9 Vízpermet rendszer

Minden nyitott ro-ro rakományteret, mely felett egy fedélzet van, és minden zárt ro-ro rakománytérnek tekintendő teret, amit nem lehet lezárni, fel kell szerelni egy jóváhagyott, beépített, nyomás alatti vízpermetező rendszerrel kézi működtetésre, melynek védenie kell minden ilyen fedélzet és jármű platform minden részét az ilyen térben, azzal a kivétellel, hogy az Igazgatás engedélyezheti bármilyen beépített tűzoltó rendszer használatát, melyről teljes léptékű próbán bizonyították, hogy nem kevésbé hatásos. A víztelenítő és szivattyúzó rendszer kialakítása minden esetben olyan legyen, hogy meggátolja a szabad vízfelületek kialakulását. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a többlet súly és a szabad vízfelület hátrányos hatását a hajó stabilitására az Igazgatásnak figyelembe kell vennie a stabilitási információ jóváhagyásánál.

3 Megfelelési okmány**

Az Igazgatás ellátja a hajót egy megfelelő okmánnyal, ami bizonyítja a szerkezet és a felszerelés megfelelését e szabály követelményeinek.

* Lásd: Ajánlás különleges kategóriájú terek beépített tűzoltó rendszereihez, jóváhagyva a Szervezet A. 123(V) határozatával.

** Lásd MSC/Circ.642, Veszélyes áruk szállítása - Okmány a veszélyes árukat szállító hajókra vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelésről a SOLAS II-2/54 módosított szabálya alapján.

D. RÉSZ

TARTÁLYHAJÓKRA VONATKOZÓ TŰZBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

(E rész követelményei járulékosak a C. rész követelményeihez, kivéve az 53. és 54. szabályt, ami nem vonatkozik tartályhajókra, és az 57. és 58. szabályokban foglalt eltérő rendelkezések kivételével.)

55. Szabály

Alkalmazás

1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, ez a rész olyan tartályhajókra vonatkozik, melyek nyersolajat és kőolajtermékeket szállítanak, mely utóbbi lobbanáspontja nem haladja meg a 60 °C-t (zárt tégely próba), megfelelő jóváhagyott lobbanáspont vizsgáló készülékkel és egy légköri nyomás alatti Reid-féle páranyomással meghatározva, amely a légköri nyomás alatt van, és egyéb folyadékokat, melyek hasonlóan tűzveszélyesek.

2 Ahol az 1. bekezdésben hivatkozottakon kívül más folyékony rakományokat szándékoznak szállítani, melyek járulékos tűzveszélyt jelentenek, az Igazgatás megelégedésére járulékos biztonsági intézkedéseket kell tenni, kellően figyelembe véve a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Szabályzat, az Ömlesztett Vegyi anyag Szabályzat, a Nemzetközi Gázszállító Szabályzat és a Gázszállító Szabályzat rendelkezéseit, az esetnek megfelelően.

3 Ez a bekezdés minden hajóra vonatkozik, melyek kombinált szállító hajók. Az ilyen hajók nem szállíthatnak szilárd rakományokat, csak akkor, ha az összes rakománytartály üres és gázmentesített, vagy csak ha a megtett intézkedések minden egyes esetben kielégítik az Igazgatás követelményeit, és megfelelnek az Irányelvek Inert-gáz Rendszerekhez* szabályzatban foglalt vonatkozó üzemeltetési követelményeknek.

4 Tartályhajók, melyek olyan kőolajtermékeket szállítanak, melyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-t (zárt tégely), megfelelő jóváhagyott lobbanáspont vizsgáló készülékkel meghatározva, feleljenek meg a C. rész rendelkezéseinek, azzal a kivétellel, hogy az 53. szabályban előírt beépített tűzoltó rendszer helyett egy beépített fedélzeti habrendszerrel legyenek felszerelve, ami feleljen meg a 61. szabály rendelkezéseinek.

5 A 60. szabály inert gáz rendszerekre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni:

.1 az 1986. július 1-én vagy az után épült vegyi tartályhajókra, amikor az 1. bekezdésben leírt rakományokat szállítanak, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek a Szervezet által a vegyi tartályhajók inert gáz rendszereire kidolgozott követelményeknek**; vagy

.2 az 1986. július 1. előtt épült vegyi tartályhajókra, amikor nyersolajat, vagy kőolajtermékeket szállítanak, azzal a feltétellel, hogy megfelelnek a Szervezet

* Lásd: Átdolgozott irányelv inert-gáz rendszerekhez, elfogadva a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 1983. júniusi negyvennyolcadik ülésszakén.

** Lásd: Szabályzat vegyi tartályhajók inert gáz rendszereihez, elfogadva a Szervezet A.567(14) határozatával.

által a kőolajat szállító vegyi tartályhajók inert gáz rendszereire kidolgozott követelményeknek * ; vagy

.3 az 1986. július 1-én vagy az után épült gázszállító hajókra, amikor az 1. bekezdésben leírt rakományokat szállítanak, azzal a feltétellel, hogy fel vannak szerelve az 5.1 vagy 5.2 bekezdésekben előírtakkal egyenértékű rakománytartály közömbösítő berendezésekkel; vagy

.4 vegyi tartályhajókra és gázszállító hajókra, amikor olyan gyúlékony rakományokat szállítanak, melyek nem nyersolajak- vagy kőolajtermékek, mint a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építési és felszerelési szabályzatának VI. és VII. fejezetében, vagy a Veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata 17. és 18. fejezetében felsorolt rakományok;

.4.1 ha 1986. július 1. előtt épültek; vagy

.4.2 ha 1986. július 1-én vagy az után épültek, azzal a feltétellel, hogy az ezek szállításához használt tartályok befogadóképessége nem haladja meg a 3.000 m3-t, és a tartálymosó gépek egyedi fúvóka kapacitásai nem haladják meg a 17,5 m3/ó-t, és az egy rakománytartályban bármikor használt számú gép összes teljesítménye semmikor sem haladja meg a 110 m3/ó-t.

6 A vegyi tartályhajók és gázszállító hajók feleljenek meg e rész követelményeinek, kivéve, ahol az Igazgatás megelégedésére alternatív és kiegészítő intézkedések tesznek, kellően figyelembe véve a Nemzetközi Ömlesztett Vegyi Anyag Szabályzat, az Ömlesztett Vegyi Anyag szabályzat, A Nemzetközi Gázszállító Szabályzat és a Gázszállító Szabályzat követelményeit, az esetnek megfelelően.

56. Szabály

Terek elhelyezése és elválasztása

(E szabály az 1992. február 1-én vagy azután épített hajókra vonatkozik.)

1 A géptereket a rakománytartályoktól és mosóvíztartályoktól hátrafelé kell elhelyezni; ugyancsak a

rakományszivattyúktól és vízgátaktól hátrafelé legyenek elhelyezve, de nem szükségszerűen az olaj-üzemanyag készlettartályoktól hátrafelé. Minden gépteret vízgátakkal, rakományszivattyú terekkel, olaj-üzemanyag készlettartályokkal vagy ballaszt tartályokkal kell elszigetelni a rakománytartályoktól és mosóvíztartályoktól. A rakománytartályok és mosóvíztartályok mellett fekvő terek ballasztolására szolgáló szivattyúkat és tartozékaikat magukban foglaló szivattyútereket egy rakományszivattyúval egyenértékű térnek kell tekinteni e szabályértelmezésében, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szivattyúterek biztonsági normája ugyanolyan, mint ami a rakományszivattyú tereknél szükséges. Azonban a szivattyútér alsó része besüllyeszthető az A kategóriájú gépterekbe, hogy befogadja a szivattyúkat, feltéve, hogy a bemélyedés fedélzetének magassága általában legfeljebb egyharmada a gerinc feletti bordán mért magasságnak, azzal a kivétellel, hogy a legfeljebb 25.000 vegyes tonnatartalmú hajók esetében, ahol bizonyítható, hogy hozzáférési és kielégítő csővezeték elrendezési okok miatt ez nem kivitelezhető, az Igazgatás engedélyezhet ennél nagyobb magasságú, de a gerinc feletti, bordán mért, magasság felét nem meghaladó bemélyedést.

*Lásd: Ideiglenes szabályzat kőolajtermékeket szállító vegyi tartályhajók inert gáz rendszereihez elfogadva a Szervezet A.473(XII) határozatával.

2 A lakótereket, fő rakománykezelő állomásokat, vezérlő állásokat és szolgálati tereket (az elszigetelt rakodó felszerelés raktárhelyiségei kivételével) minden rakománytartálytól, mosóvíztartálytól, és a rakomány- vagy mosóvíztartályokat gépterektől elszigetelő terektől hátrafelé, de nem szükségszerűen az olaj-üzemanyag készlettartályoktól és ballaszttartályoktól hátrafelé kell elhelyezni, de úgy kell kialakítani, hogy egy fedélzet vagy válaszfal egyetlen meghibásodása ne tegye lehetővé gázok vagy gőzök behatolását a rakománytartályokból valamely lakótérbe, fő rakománykezelő állásokba, vezérlő állásokba vagy szolgálati terekbe. Az 1. bekezdésnek megfelelően létesített bemélyedést nem kell számításba venni az ilyen terek helyének meghatározásánál.

3 Mindazonáltal, ahol szükségesnek tartja, az Igazgatás engedélyezheti lakótereket, fő rakománykezelő állomásokat, vezérlőállásokat és szolgálati tereket a rakománytartályoktól, mosóvíztartályoktól, a rakománytartályokat, mosóvíztartályokat, és géptereket rakománytartályoktól és mosóvíztartályoktól elszigetelő terektől előrefelé, de nem szükségszerűen olajüzemanyag készlettartályoktól vagy ballaszttartályoktól előrefelé. Nem A kategóriájú gépterek engedélyezhetők rakománytartályoktól és mosóvíztartályoktól előrefelé, azzal a feltétellel, hogy azok vízgátakkal, rakományszivattyú terekkel, olaj-üzemanyag készlettartályokkal vagy ballaszttartályokkal vannak elszigetelve a rakománytartályoktól és mosóvíztartályoktól. Az összes fenti tér egyenértékű biztonsági norma tárgyát képezze, és az Igazgatás megelégedésére legyen ellátva a tűzoltó létesítmények megfelelő hozzáférhetőségével. Lakótereket, fő rakománykezelő tereket, vezérlő állásokat és szolgálati tereket úgy kell elrendezni, hogy egy fedélzet vagy válaszfal egyetlen meghibásodása ne tegye lehetővé gázok vagy gőzök behatolását a rakománytartályokból az ilyen terekbe. Ezen kívül, ahol a hajó biztonságához vagy a hajó irányításához szükségesnek találja, az Igazgatás engedélyezheti, hogy belső égésű motorokat magukban foglaló géptereket, melyek 375 kW-nál nagyobb teljesítményű nem fő propulziós gépek, a rakományterülettől előrefelé helyezzenek el, feltéve, hogy az elrendezések megfelelnek e szabály rendelkezéseinek.

4 Csak vegyes szállítóhajóknál:

.1 A mosóvíztartályokat vízgátakkal kell körülvenni, kivéve, ahol a mosóvíztartályok határolói, ahol a mosóvizet a hajón lehet szállítani, a hajótest, fő rakományfedélzet, rakományszivattyú tér válaszfal, vagy olaj-üzemanyag készlettartály. Ezek a vízgátak le legyenek nyitottak a kettősfenék, csőalagút, szivattyútér vagy más zárt tér felé. Eszközöket kell létesíteni a vízgátak vízzel való feltöltéséhez és víztelenítéséhez. Ahol egy mosóvíztartály határolója a rakományszivattyú tér válaszfala, a szivattyútér ne legyen nyitott a kettősfenék, csőalagút vagy más zárt tér felé; mindazonáltal nyílások gázbiztosan lecsavarozott fedelekkel engedélyezhetők.

.2 Eszközöket kell létesíteni a szivattyúteret a 4. l bekezdésben hivatkozott mosóvíztartályokkal összekötő csővezeték elszigeteléséhez. Az elszigetelés eszköze egy szelep legyen, amit egy tükörperem, vagy orsó-darab megfelelő vakperemekkel követ. Ezt a szerkezetet a mosóvíztartályok mellett kell elhelyezni, de olyan helyen, ahol ez ésszerűtlen vagy kivihetetlen, elhelyezhető a szivattyú-térben is, közvetlenül az után, ahol a csővezeték áttöri a válaszfalat. Egy külön szivattyúzó és csővezetékrendszert kell kialakítani, mely magában foglal egy gyűjtőcsövet, a mosóvíztartályok tartalmának közvetlenül a nyitott fedélzetre történő ürítéséhez, hogy onnan ártalmatlanításra parti létesítményekbe adják át, amikor a hajó szárazárus üzemmódban van.

.3 Raktárnyílások és tartálytisztító nyílások csak a nyitott fedélzeten engedhetők meg, és azokat zárószerkezetekkel kell felszerelni. Kivéve, ahol vízzáró osztásban lecsavarozott lemezekből állnak, ezeket a zárószerkezeteket biztosító eszközökkel kell ellátni, melyek a hajó felelős tisztjének ellenőrzése alatt álljanak.

.4 Ahol rakomány szárnytartályok vannak, a fedélzetalatti rakományolaj vezetékeket az ilyen tartályokon belül kell beépíteni. Azonban az Igazgatás engedélyezheti rakományolaj vezetékek külön csatornákban történő elhelyezését, amit lehessen megfelelően tisztítani és szellőztetni, és elégítsék ki az Igazgatás követelményeit. Ahol nincsenek rakomány szárnytartályok, a fedélzet alatti rakományolaj vezetékeket külön csatornákban kell elhelyezni.

5 Ahol a rakományterület felett egy navigációs állás felépítése mutatkozik szükségesnek, az csak navigációs célokat szolgáljon, és egy legalább 2 m magas nyitott térrel legyen elválasztva a rakománytartály fedélzettől. Az ilyen navigációs állás tűzvédelme az 58.1 és 58.2 szabályokban, és az e rész más rendelkezéseiben a vezérlő terekre előírtakon kívül járulékosan legyen meg.

6 Eszközöket kell biztosítani, hogy a fedélzeti kiömlőnyílásokat távol tartsák a lakó- és szolgálati terektől. Ez elérhető egy állandó jellegű, megfelelő magasságú gádorkáva építésével, ami oldaltól oldalig terjed. Külön figyelmet kell fordítani a hajófarnál történő rakodáshoz kapcsolódó elrendezésekre.

7 Lakótereket körülzáró felépítmények és fedélzeti házak külső határolóit, beleértve minden túlnyúló fedélzetet, ami ilyen lakóteret hordoz, "A-60" szabvány szerint kell szigetelni azon az egész részen, ami a rakománytérre néz, és a külső oldalakon a rakománytérre néző véghatárolótól 3 m távolságig. Az ilyen felépítmények és fedélzeti házak oldalai esetében a szigetelést az Igazgatás által szükségesnek ítélt magasságig kell felvinni.

8.1 A 8.2 bekezdésben alább megengedett kivétellel, a lakóterekbe, szolgálati terekbe, vezérlő állásokba és gépterekbe vezető bejárati ajtók, légbeömlések és nyílások ne nézzenek a rakományterületre. Ezeket a nem a rakományterületre néző harántválaszfalban, vagy a felépítmény vagy fedélzeti ház külső oldalában, a hajó hosszának legalább 4%-ának megfelelő távolságra, de legalább 3 m-re a rakománytérre néző felépítmény vagy fedélzeti ház végétől kell elhelyezni. A távolság ne legyen 5 m-nél nagyobb.

8.2 Az Igazgatás engedélyezhet bejárati ajtókat a rakománytérre néző határoló válaszfalakban, vagy a 8.1 bekezdésben előírt 5 m-es határon belül, fő rakománykezelő állásokba és olyan szolgálati terekbe, mint élelmiszer tárolóhelyiségek, készletraktárak és szekrények, azzal a feltétellel, hogy azok nem adnak közvetlen vagy közvetett hozzáférést semmilyen más térbe, ami lakóteret, vezérlő állásokat vagy szolgálati tereket foglal magában vagy azok céljára szolgál, mint konyhák, tálalók vagy műhelyek, vagy hasonló terek, melyekben gőzök gyulladási forrásai vannak. Az ilyen tér határolói "A-60" szabvány szerint legyenek szigetelve, a rakománytérre néző határoló kivételével. A gépek kiemeléséhez lecsavarozott lemezek szerelhetők fel a 8.1 bekezdésben előírt határokon belül. Kormányház ajtók és kormányház ablakok elhelyezhetők a 8. l bekezdésben előírt határokon belül, amennyiben azok úgy vannak szerkesztve, hogy biztosítják a kormányház gyors és hatékony gáz- és gőzbiztossá tételét.

8.3 A rakománytérre és a 8.1 bekezdésben előírt határokon belül a felépítményekre és fedélzeti házakra néző ablakok és kerek hajóablakok rögzített (nem-nyíló) típusúak legyenek. A főfedélzet első szintjén az ilyen ablakokat és kerek hajóablakokat acélból vagy más egyenértékű anyagból készült belső fedelekkel kell felszerelni.

57. Szabály

Szerkezet, válaszfalak lakótereken és szolgálati tereken belül és szerkezeti részletek

1 A 42., 43. és 50. szabályok tartályhajókra történő alkalmazásához csak a 42.5.1 szabályban meghatározott IC módszer használható.

2 A rakományszivattyú terek felülvilágítói acélból legyenek, azokban ne legyen semmilyen üveg, és a szivattyútéren kívülről lehessenek zárhatók.

58. Szabály

Válaszfalak és fedélzetek tűzállékonysága

(E szabály 2.2(5) és 2.2(9) bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 A 44. bekezdés helyett, és az e részben a fedélzetek és válaszfalak tűzállékonyságára vonatkozó különleges rendelkezéseken túlmenően, a válaszfalak és fedélzetek minimális tűzállékonysága az 58-1 és 58.1 táblázatban előírt legyen.

2 A táblázatok alkalmazását a következő követelmények határozzák meg:

.1 Az 58.1, illetve 58.2 táblázat a szomszédos tereket elválasztó válaszfalakra és fedélzetekre vonatkozik.

.2 A szomszédos terek közötti térelválasztók megfelelő tűzállékonyságának meghatározásához az ilyen terek tűzveszélyességük szerint az alábbi (l)-től (10)-ig terjedő kategóriákba vannak besorolva. Az egyes kategóriák címei inkább tipikusnak vannak szánva, nem pedig korlátozónak. Az egyes kategóriák előtt zárójelben álló számok a táblázatokban a vonatkozó oszlopra vagy sorra utalnak.

(1) Vezérlő állások

Vészüzemi energiaforrásokat és világítást magukban foglaló terek.

Kormányház és térképszoba. A hajó rádió-berendezését magukban foglaló terek.

Tűzoltási helyiségek, tűz ellenőrzési helyiségek és tűzregisztráló állomások.

Propulziós gépezet vezérlő helyisége, ha a propulziós géptéren kívül helyezkedik el.

Központosított tűzriadó berendezést magukban foglaló helyiségek.

58.1 Táblázat - Szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállékonysága

Megjegyzések: Alkalmazandó az 58.1 és 58.2 táblázatokra, az esetnek megfelelően.

a Annak tisztázására, hogy melyik vonatkozik, lásd e fejezet 43. és 46. szabályát.

b Ahol a terek számjegy kategóriája azonos és felső indexben b jelenik meg, a táblázatban jelzett besorolású válaszfal vagy fedélzet csak akkor szükséges, amikor a szomszédos terek rendeltetése eltérő, pl. a (9) kategóriában. Egy konyha melletti konyha nem tesz szükségesség válaszfalat, de egy festékraktár melletti konyha "A-0" vállalat tesz szükségessé.

c A kormányházat, térképszobát és rádiósfülkét egymástól elválasztó válaszfalak lehetnek "B-0" besorolásúak.

d A rakományszivattyú tereket, és A kategóriájú gépterek közötti válaszfalakat és fedélzeteket áttörhetik rakományszivattyú tengely-tömszelencék és hasonló tömszelencés áttörések, azzal a feltétellel, hogy a válaszfalnál vagy fedélzetnél kellő kenésű gázzáró tömítések vagy a gáztömítettség állandóságát biztosító más szerkezetek vannak felszerelve.

e Nem kell tűzszigetelést felszerelni, ha az Igazgatás véleménye szerint a (7) kategóriába tartozó géptér csak kissé vagy egyáltalán nem tűzveszélyes.

* Ahol, a táblázatokban csillag jelenik meg, a térelválasztó acélból vagy egyenértékű anyagból legyen, de nem szükséges, hogy "A" osztályú szabványszerinti legyen.

(2) Folyosók

Folyosók és előterek

(3) Lakóterek

A 3.10 szabályban meghatározott terek, a folyosók kivételével.

(4) Lépcsők

Belső lépcsők, felvonók és mozgólépcsők (azok kivételével, melyek teljes egészükben a géptéren belül vannak) és azok aknái.

Ebben az összefüggésben az olyan lépcsőt, mely csak egy szinten van körülzárva, úgy kell tekinteni, mint azon tér részét, melytől nem választja el tűzajtó.

(5) Szolgálati terek (kis kockázatú)

Kamrák és raktárhelyiségek, melyek nincsenek berendezve éghető folyadékok tárolására, és amelyek területe 4 m2-nél kisebb, valamint szárítóhelyiségek és mosodák.

58.2 Táblázat - Szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállékonysága

Megjegyzéseket lásd az 58.1 táblázat alatt.

(6) "A" kategóriájú gépterek

A 3.19 szabályban meghatározott terek.

(7) Egyéb gépterek

A 3.20 szabályban meghatározott terek, az "A" kategóriájú gépterek nélkül.

(8) Rakományszivattyú terek

Rakományszivattyúkat magukban foglaló terek és bejáratai és aknái.

(9) Szolgálati terek (nagy kockázatú)

Konyhák, főzőkészülékeket magukban foglaló tálalók, festék- és lámpa-raktárak, 4 m2 vagy nagyobb területű kamrák és raktárhelyiségek, gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló helyiségek, és műhelyek, melyek nem képezik a gépterek részét,

(10) Nyitott fedélzetek

Nem tűzveszélyes nyitott fedélzeti terek és zárt sétafedélzetek. Légterek (a felépítményeken és fedélzeti házakon kívül fekvő terek).

3 Folytonos "B" osztályú mennyezetek vagy burkolatok, az érintett fedélzetekkel vagy válaszfalakkal együtt, elfogadhatók, mint amik részben vagy teljesen hozzájárulnak a térelválasztó szükséges tűzállékonyságához.

4 A külső határolók, melyeknek 57.1 szabály követelménye szerint acélból vagy egyenértékű anyagból kell lenni, áttörhetők ablakok és hajóoldal lefolyók felszereléséhez, azzal a feltétellel, hogy az ilyen határolókra e részben másutt nincs "A" osztályú tűzállékonysági követelmény. Hasonlóképpen, az ilyen határolókban, melyeknél nem követelmény az "A" osztályú tűzállékonyság, az ajtók lehetnek az Igazgatás követelményeit kielégítő anyagokból.

5 Rakományszivattyú terek megvilágításához állandó jelleggel beépített gázbiztos zárt fülkék megengedhetek rakományszivattyú tereket és más tereket elválasztó válaszfalakban és fedélzetekben, azzal a feltétellel, hogy azok kellő szilárdságúak, és a válaszfal vagy fedélzet tűzállékonysága és gázbiztossága megmarad.

59. Szabály

Levegőztetés, átfúvatás, gázmentesítés és szellőztetés

(E szabály 2. bekezdése az 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 Rakománytartály levegőztetés

1.1 A rakománytartályok levegőztető rendszerei legyenek teljesen elkülönítettek a hajó egyéb tereinek légzőcsöveitől. A rakománytartály-fedélzetben lévő nyílások elrendezése és elhelyezése, melyekből gyúlékony gőzök kibocsátása fordulhat elő, olyan legyen, ami csökkenti annak lehetőségét, hogy gyúlékony gőzök juthassanak be gyulladási forrást magukban foglaló zárt terekbe, vagy összegyűljenek olyan fedélzeti gépek és berendezések szomszédságában, ami gyulladási veszélyt képezhet. Ezen általános elvnek megfelelően az 1.2-től 1.10-ig terjedő bekezdésekben foglalt kritériumok alkalmazandók.

1.2 A levegőztető elrendezéseket úgy kell szerkeszteni és üzemeltetni, ami biztosítja, hogy a rakománytartályokban sem a nyomás, sem a vákuum ne lépje túl a névleges paramétereket, és olyan legyen, ami biztosítja:

.1 a rakománytartályban bekövetkező hőmérsékletváltozások által okozott kis mennyiségű gőz, levegő vagy inert gáz keverékek áramlását minden esetben nyomás/vákuum-szelepeken keresztül; és

.2 nagy mennyiségű gőz, levegő vagy közömbös gáz keverékek áthaladását rakomány berakodás és ballasztolás, vagy kirakodás alatt.

1.3.1 Az egyes rakománytartályok levegőztető elrendezései lehetnek függetlenek, vagy más rakománytartályokkal kombináltak, és belefoglalhatok az inert gáz csővezetékbe.

1.3.2 Ahol az elrendezések más rakománytartályokkal vannak kombinálva, elzáró szelepeket, vagy más elfogadható szerkezeteket kell beépíteni az egyes rakománytartályok elszigeteléséhez. Ahol elzáró szelepeket építenek be, azokat olyan záró megoldással kell ellátni, ami a hajó felelős tisztjének ellenőrzése alatt áll. Minden szigetelés továbbra is engedje meg az 1-2-1 bekezdésnek megfelelően a rakománytartályban a hőmérsékletváltozások okozta áramlást.

1.4 A légző szerkezeteket minden egyes rakománytartály tetejébe kell bekötni, és azok önürítők legyenek a rakománytartályokba a hajó minden szokásos úszás- és dőléshelyzetében. Ahol nem lehet önürítő vezetékeket építeni, állandó jellegű intézkedéseket kell tenni a légző vezetékek rakománytartályba történő ürítéséhez.

1.5 A légző rendszert fel kell szerelni készülékekkel, amelyek megakadályozzák a lángnak a rakománytartályba való átjutását. Az ilyen készülékek konstrukciója, próbái és elhelyezése feleljenek meg az Igazgatás által meghatározott követelményeknek, melyek legalább a Szervezet által elfogadott szabványokat foglalják magukban.

1.6 Intézkedéseket kell tenni a folyadéknak a légző rendszerben olyan magasságig történő emelkedése ellen, ami meghaladná a rakománytartályok névleges folyadékoszlop magasságát. Ezt magas szint riasztással, vagy túlfolyás ellenőrző rendszerekkel, vagy egyenértékű eszközökkel kell elérni, mérőkészülékekkel és rakománytartály töltő eljárásokkal együtt.

1.7 Az 1.2.1 bekezdésben előírt nyomáscsökkentő nyílások:

.1 a gyakorlatilag lehető legmagasabban legyenek a rakománytartály fedélzet felett, hogy a gyúlékony gőzök maximális szétoszlását lehessen elérni, de minden esetben legalább 2 m-rel a rakománytartály fedélzet felett;

.2 a gyakorlatilag lehetséges legnagyobb távolságra, de legalább 5 m-re legyenek a legközelebbi levegő szívócsövektől és gyulladási forrást magukban foglaló terekbe vezető nyílásoktól, és olyan fedélzeti gépektől és berendezésektől, melyek gyulladási veszélyt képezhetnek.

1.8 Az 1.2.1 bekezdés szerint szükséges nyomás/vákuum-szelepeket megkerülő szerkezetekkel lehet ellátni, ha azok egy légző fővezetékben, vagy árboccsúcs felszálló csőben vannak elhelyezve. Ahol ilyen szerkezet van beépítve, legyenek megfelelő jelzők, amik mutatják, hogy a megkerülő nyitva vagy zárva van-e.

1.9 Az 1.2.2 bekezdés szerint szükséges rakomány berakáshoz, kirakáshoz és ballasztoláshoz szükséges légző kivezetések:

.1.1 tegyék lehetővé a gőzkeverékek szabad áramlását; vagy

.1.2 tegyék lehetővé a gőzkeverékek kiömlésének lefojtását, hogy azok legalább 30 m/mp sebességet érjenek el;

.2 elrendezése olyan legyen, hogy a gőzkeverék függőlegesen felfelé távozzon;

.3 ahol a gőzkeverékek szabad áramlásának módszerét alkalmazzák, olyanok legyenek, hogy a kilépés legalább 6 m-rel legyen a rakománytartály fedélzet, vagy a mellső és hátsó átjáró felett, és vízszintesen mérve legalább 10 m-re legyének elhelyezve a legközelebbi levegő szívócsövektől és gyulladási forrást magukban foglaló terekbe vezető nyílásoktól, és olyan fedélzeti gépektől és berendezésektől, melyek gyulladási veszélyt képezhetnek.

.4 ahol a módszer nagysebességű kiömlés, a rakománytartály fedélzet felett legalább 2 m magasságban és vízszintesen mérve legalább 10 m-re legyenek elhelyezve a legközelebbi levegő szívócsövektől és gyulladási forrást magukban foglaló terekbe vezető nyílásoktól, és olyan fedélzeti gépektől és berendezésektől, melyek gyulladási veszélyt képezhetnek. Ezeket a kilépéseket jóváhagyott típusú nagysebességű készülékekkel kell felszerelni;

* Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek kommunikációjára, próbáira és elhelyezésére Vonatkozó átdolgozott szabványokról, és MSC/Circ.450/Rev. l a rakománytartály légző és gázmentesítő elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.

.5 legalább l,25-ös tényezővel beszorzott legnagyobb névleges rakodási sebesség alapján legyenek szerkesztve, hogy figyelembe vegyék a gézfejlődést, annak megakadályozása érdekében, hogy bármelyik rakománytartályban a nyomás meghaladja a névleges nyomást. A hajó parancsnokát el kell látni minden egyes rakománytartályhoz, és kombinált légző rendszerek esetében, mindegyik rakománytartály csoporthoz a legnagyobb rakodási sebességre vonatkozó információval.

1.10 Kombinált szállítóhajókon az olajat vagy olajmaradványokat tartalmazó mosóvíztartályokat a többi rakománytartálytól elszigetelő szerkezet vakperemekből álljon, melyek mindenkor helyükön maradnak, amikor az 55.1 szabályban említetten kívül más folyékony rakományokat szállítanak.

2 Rakománytartály átfúvatás és/vagy gázmentesítés*

Az átfúvató és/vagy gázmentesítő elrendezések olyanok legyenek, hogy minimális legyen a gyúlékony gőzök légkörbe szétoszlásának és gyúlékony keverékek rakománytartályba bejutásának veszélye. Ennek megfelelően:

.1 ha a hajó inert gáz rendszerrel van felszerelve, a rakománytartályokat először a 62.13 szabály rendelkezéseinek megfelelően kell átfúvatni mindaddig, amíg a rakománytartályokban a szénhidrogén gőzök 2 térfogatszázalék alá csökkennek. Ez után történhet a gázmentesítés a rakománytartály-fedélzet szintjén;

.2 Ha a hajó nincs felszerelve inert gáz rendszerrel, a művelet olyan legyen, hogy kezdetben a gyúlékony gőz távozzon:

.2.1 vagy az 1.9 bekezdésben előírt légző kilépéseken keresztül, vagy

.2.2 a rakománytartály fedélzet felett legalább 2 m magasan lévő kiömlő nyílásokon keresztül, a gázmentesítési művelet alatt legalább 30 m/mp függőleges kiáramlási sebességet fenntartva; vagy

.2.3 rakománytartály-fedélzet felett legalább 2 m magasan lévő kiömlő nyílásokon keresztül, legalább 20 m/mp függőleges kiáramlási sebességgel, mely nyílások megfelelő készülékekkel vannak védve a láng áthatolásának megakadályozására.

Amikor a gyúlékony gőz koncentrációja a kilépésnél az alsó gyulladási határ 30%-a alá csökkent, ez után a rakománytartályfedélzeten folytatható a gázmentesítés.

3 Szellőztetés

3.1 A rakományszivattyú terekben gépi szellőztetést kell alkalmazni és az elszívó ventilátorok kiömlő nyílásait a nyitott fedélzeten egy biztonságos helyre kell kivezetni. Az ilyen helyiségek szellőztetésének teljesítménye legyen elég a gyúlékony gőzök felgyülemlése lehetőségének minimálisra csökkentéséhez. Az óránkénti légcserék száma legalább 20 legyen, a tér bruttó térfogata alapján. A légcsatornákat úgy kell elrendezni, hogy a tér teljes egésze hatásosan legyen szellőztetve. A szellőzés elszívó típusú legyen, szikramentes típusú ventilátorok használatával.

* Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek konstrukciójára, próbáira és elhelyezésére vonatkozó átdolgozott szabványokról, és MSC/Circ.450/Rev. l a rakománytartály légző és gázmentesítő elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.

3.2 A szellőző belépések és kilépések és az egyéb nyílások elrendezése a fedélzeti házak és felépítményterek határolóiban olyan legyen, hogy kielégítsék az 1. bekezdés rendelkezéseit. Az ilyen szellőzőnyílásokat, különösen a gépterekét, annyira hátul kell elhelyezni, amennyire az gyakorlatilag lehetséges. Ebben a tekintetben kellő figyelmet kell fordítani arra, amikor a hajó faron át történő berakodásra vagy kirakodásra van felszerelve. A gyulladási forrásokat, mint villamos berendezések, a robbanási veszély elkerülésére kell elrendezni.

3.3 Kombinált szállítóhajókon minden rakományteret és a rakományterekkel szomszédos minden zárt teret lehessen gépi hajtással szellőztetni. A mechanikus szellőzés történhet hordozható ventilátorokkal. Gyúlékony gázok figyelésére képes jóváhagyott típusú gázjelző rendszert kell beépíteni a rakományszivattyú terekbe és csőcsatornákba, és a mosóvíztartályok mellett lévő, az 56.4 szabályban említett vízgátakba. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a gyúlékony gázok mérésének elősegítésére minden más helyiségben a rakományterületen belül. Az ilyen méréseket a nyitott fedélzetről, vagy könnyen hozzáférhető helyekről lehessen végezni.

4 Közömbösítés, szellőzés és gázmérés

4.1 Ez a bekezdés a 1994. október 1-én vagy az után épült olaj-tartályhajókra vonatkozik.

4.2 A kettős külhéj és kettősfenék tereket megfelelő csatlakozásokkal kell ellátni a levegő betápláláshoz.

4.3 Tartályhajókon, melyeknél követelmény az inert gáz rendszerkel való felszereltség:

.1 a kettős külhéjtereket megfelelő csatlakozásokkal kell felszerelni az inert gáz, betáplálásához;

.2 ahol a hajótestterek egy állandó jelleggel felszerelt inert gáz elosztó rendszerre vannak csatlakoztatva, eszközöket kell biztosítani annak megakadályozására, hogy a rakománytartályokból szénhidrogén gázok jussanak be a kettős külhéjba a rendszeren keresztül;

.3 ahol az ilyen terek nincsenek állandóan rácsatlakoztatva egy inert gáz elosztó rendszerre, megfelelő eszközöket kell biztosítani, ami lehetővé teszi az inert gáz fővezetékre történő csatlakozást.

4.4.1 Megfelelő hordozható műszereket kell telepítem az oxigén és a gyúlékony gőz koncentrációk méréséhez. Az ilyen műszerek kiválasztásánál kellő figyelmet kell fordítani azoknak a 4.4.2 bekezdésben hivatkozott, beépített, gázmintavevő rendszerekkel történő kombinált használatára.

4.4.2 Ahol a kettős külhéj terekben hajlékony gáz-mintavevő csövek használatával nem lehet megbízhatóan mérni a légkört, az ilyen tereket állandó gázmintavevő vezetékekkel kell felszerelni. Az ilyen vezeték rendszerek konfigurációját az ilyen terek konstrukciójához kell kialakítani.

4.4.3 A gázmintavevő vezetékek építési anyagai és méretei olyanok legyenek, ami meggátolja a beszűkülést. Ahol műanyagokat használnak, azok villamosán vezetők legyenek.

60. Szabály

Rakománytartály védelem

1 A 20.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajókon a rakománytartály-fedélzet területének és a rakománytartályoknak a védelmét beépített fedélzeti haboltó rendszerrel és beépített inert gáz rendszerrel kell elérni a 61. és 62. szabályok követelményeinek megfelelően, azzal a kivétellel, hogy a fenti berendezések helyett az Igazgatás, miután mérlegelte a hajó elrendezését és felszerelését, elfogadhatja beépített berendezések más kombinációit is, amennyiben azok a fentivel egyenértékű védelmet nyújtanak, az I/5 szabálynak megfelelően.

2 Ahhoz, hogy egyenértékűnek lehessen tekinteni, a fedélzeti haboltó rendszer helyett javasolt rendszer:

.1 legyen képes eloltani a kiömlési tüzeket, és ugyancsak zárja ki a még meg nem gyulladt, kiömlött olaj meggyulladását; és

.2 legyen képes tüzek leküzdésére felrepedt tartályokban.

3 Ahhoz, hogy egyenértékűnek lehessen tekinteni, a beépített inert gázzal oltó rendszer helyett javasolt rendszer:

.1 legyen képes megakadályozni robbanóképes keverékek veszélyes felgyülemlését ép rakománytartályokban rendes üzem közben, a ballasztban megtett egész út alatt és a tartályon belül végzett szükséges műveletek során; és

.2 úgy legyen szerkesztve, hogy minimumra csökkentse a rendszer maga által gerjesztett statikus elektromosságból eredő gyulladás veszélyét.

4 Az 1984. szeptember 1-je előtt épített 20.000 vegyes tonnatartahnú és nagyobb tar-tályhajókat, melyeket nyersolaj szállító forgalomban foglalkoztatnak, fel kell szerelni az 1. be-kezdés követelményeinek megfelelő inert gázrendszerrel, legkésőbb:

.1 a 70.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajót 1984. szeptember 1-jéig, vagy a hajó átadásának napjáig, amelyik később következik be; és

.2 a 70.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajót 1985. május l-ig vagy a hajó átadásának napjáig, amelyik később következik be, azzal a kivétellel, hogy a 40.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajókon, melyek nincsenek felszerelve 60 m3/ó-nál nagyobb egyedi teljesítményű tartálymosó gépekkel, az Igazgatás mentesítheti az ilyen tartályhajókat e bekezdés követelményei alól, amennyiben ésszerűtlen és kivitelezhetetlen lenne e követelmények alkalmazása, figyelembe véve a hajó szerkesztési jellemzőit.

5 Az 1984. szeptember 1-je előtt épített 40.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajókat, melyek olajat, de nem nyersolajat szállító forgalomban vannak foglalkoztatva, és minden ilyen 20.000 és nagyobb vegyes tonnatartalmú tartályhajót, melyet olajat, de nem nyersolajat szállító forgalomban foglalkoztatnak, és melyek 60 m3/ó-nál nagyobb egyedi teljesítményű tartálymosó gépekkel vannak felszerelve, fel kell szerelni az 1. bekezdés követelményeinek megfelelő inert gázrendszerrel, legkésőbb:

.1 a 70.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb tartályhajót 1984. szeptember 1-jéig, vagy a hajó átadásának napjáig, amelyik később következik be; és

.2 a 70.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajót 1985. május 1-jéig vagy a hajó átadásának napjáig, amelyik később következik be.

6 Minden tartályhajót, amelyik nyersolajos mosást használó rakománytartály tisztító eljárással üzemel, fel kell szerelni a 62. szabály követelményeinek megfelelő rendszerrel és be-épített tartálymosó gépekkel.

7 Minden inert gázrendszerrel felszerelt tartályhajót el kell látni egy zárt maradvány-gyűjtőrendszerrel.

8 A 20.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajókat el kell látni a 61. szabály követelményeinek megfelelő fedélzeti haboltó rendszerrel.

61. Szabály

Beépített fedélzeti haboltó rendszerek

1 A habot szolgáltató elrendezések legyenek képesek habot szállítani a teljes rakománytartályfedélzet területre, valamint bármelyik rakománytartályba, melynek fedélzete felrepedt.

2 A fedélzeti haboltó rendszert egyszerűen és gyorsan lehessen működtetni. A rendszer fő vezérlő állását a rakományterületen kívül kell megfelelően elhelyezni, a lakóterek mellett, és könnyen hozzáférhetően és kezelhetőén a védett területeken keletkezett tűz esetén.

3 A habszállítás sebessége nem lehet kisebb, mint a következők közül a legnagyobb;

.1 0,6 l/perc per m2 rakománytartály-fedélzet terület, ahol a rakománytartályfedélzet terület a hajó legnagyobb szélességét jelenti, beszorozva a rakománytartály terek hosszirányú kiterjedésével;

.2 6 l/perc négyzetméterenként, azon tartály vízszintes metszeti területére számolva 2, amelynek legnagyobb az ilyen területe; vagy

.3 3 l/perc per a legnagyobb habágyú által védett terület m2-e, ahol az ilyen terület a habágyútól előrefelé esik, de legalább 1250 l/perc.

4 A hajón elegendő habkoncentrátumnak kell rendelkezésre állnia legalább 20 percen át történő habfejlesztéshez az inert gáz berendezéssel felszerelt tartályhajókon, vagy 30 percen át történő habfejlesztéshez az inert gáz berendezéssel nem felszerelt tartályhajókon, amikor a 3.1, 3.2 vagy 3.3 bekezdésekben előírt oldási arányokat használják., amelyik a legnagyobb. A habkiadósság aránya (vagyis a fejlesztett hab térfogatának viszonya a víz és habképző koncentrátum keverékének térfogatához képest), általában ne haladja meg a 12 az l-hez arányt. Ahol a rendszer lényegében alacsony kiadóssága habot állít elő, de a kiadóssági arány kissé meghaladja a 12 az l-hez arányt, a rendelkezésre álló haboldat mennyiségét 12 az l-hez kiadósságú rendszerekre kell számítani. Amikor közepes habkiadósságú habot (50 az l-hez és 150 az l-hez kiadóssági arány között) alkalmaznak, a habfelhasználás sebessége és a habágyú berendezés teljesítménye elégítse ki az Igazgatás követelményeit.

5 A beépített haboltó rendszerből a habot habágyúkkal és habvetőkkel kell szállítani. Mindegyik habágyúból a 31. és 3.2 bekezdésekben előírt haboldat szállítási mérték legalább 50%-át kell tudni szállítani mindegyik habágyúból. A 4.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajókon az Igazgatás eltekinthet a habágyúk beépítésének követelményétől, és csak habvetőket követelhet meg, azonban ilyen esetben mindegyik habvető teljesítménye a 3.1 vagy 3.2 bekezdés szerint szükséges haboldat-szállítási sebesség legalább 25%-ának feleljen meg.

6.1 A habágyúk száma és elhelyezése feleljen meg az 1. bekezdésnek. Bármelyik habágyú teljesítménye az adott habágyú által védett fedélzeti terület négyzetméterére számított legalább 3 l/perc legyen, és az ilyen terület teljes egészében a habágyú előtt feküdjön. Az ilyen kapacitás legalább 1250 l/perc legyen.

6.2 A távolság a habágyútól az adott habágyú által védett terület legtávolabbi határáig a habágyú nyugodt levegő állapot melletti hatótávolságának legfeljebb 75%-a lehet.

7 Egy-egy habágyút és egy-egy tömlőcsatlakozást a habvetőhöz kell elhelyezni baloldalon és jobboldalon a hátsó emelt fedélzet vagy lakóterek előtt, a rakománytartály-fedélzetre nézőén. A 4.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb tartályhajókon egy-egy tömlőcsatlakozást kell elhelyezni a habvetőhöz bal- és jobboldalon a hátsó emelt fedélzet vagy lakóterek előtt, szemben a rakománytartály fedélzettel.

8 Habvetőket kell biztosítani a tűzoltási műveletek közbeni cselekvési rugalmasság biztosításához, és hogy elérjék a habágyúk elől árnyékolt területeket. Bármelyik habvető teljesítménye legalább 400 l/perc legyen, és a habvető hatótávolsága nyugodt levegő állapot mellett legalább 15 m legyen. A hajóra adott habvetők száma legalább négy legyen. A habfővezeték kivezető nyílásainak száma és elhelyezése olyan legyen, hogy legalább két habvetőből lehessen habot irányítani a rakománytartály fedélzet bármelyik részére.

9 Szelepeket kell beépíteni a hab fővezetékbe, és a tűzoltó fővezetékbe, ha ez a fedélzeti haboltó rendszer szerves részét képezi, közvetlenül minden habágyú előtt, hogy elszigetelje az ilyen fővezetékek sérült részeit.

10 A fedélzeti haboltó rendszer előírt teljesítménnyel történő működtetése tegye lehetővé a szükséges, minimális számú vízsugár egyidejű használatát a szükséges nyomáson a fővezetékről.

62. Szabály

(E szabály 19.1 és 19.2 bekezdése a 1992. február 1-én vagy az után épített hajókra vonatkozik.)

1 A 60. szabályban hivatkozott inert gáz rendszereket az Igazgatás megelégedésére kell megszerkeszteni, megépíteni és próbálni. Úgy legyen szerkesztve** és működtetve, hogy a rakománytartályokban*** a légkört mindenkor tegye éghetetlenné és azt tartsa fenn, kivéve, ahol az ilyen tartályok gázmentessége a követelmény. Abban az esetben, ha az inert gáz rendszer nem képes teljesíteni a fent lefektetett üzemeltetési követelményeket, és úgy értékelték, hogy gyakorlatilag lehetetlen a javítása, akkor a rakomány kirakását, a kiballasztolást és szükséges tartálytisztítást csak akkor lehet folytatni, ha az Inert gáz rendszerekre vonatkozó Irányelvekben lefektetett "vészhelyzeti feltételek" teljesültek.

* Lásd MSC/Circ.677 elrendezések szerkesztésénél figyelembe veendő átdolgozott tényezőkről.

* Lásd MSC/Circ.677 a láng rakománytartályokba behatolását megakadályozó készülékek konstrukciójára, próbáira és elhelyezésére vonatkozó átdolgozott szabványokról, MSC/Circ.458 a módosított SOLAS 1974. szerint szükséges inert gáz rendszer követelmények tisztázásáról, és MSC/Circ.387 az inert gáz rendszerekre vonatkozó átdolgozott irányelvekről.

*** E szabályban mindenütt a rakománytartály kifejezés magában foglalja a mosóvíz tartályokat is.

2 A rendszer legyen képes:

.1 közömbösíteni az üres rakománytartályokat olyan módon, hogy az mindenegyes tartályban a légkör oxigén tartalmát olyan szintre csökkentik, ami már nem tudja az égést fenntartani;

.2 a bármelyik rakománytartály bármelyik részében 8 térfogatszázalékot nem meghaladó oxigéntartalmú és pozitív nyomású légkört, mindenkor fenntartani, kikötőben és tengeren, kivéve, ha szükséges, hogy az ilyen tartály gázmentes legyen;

.3 kiküszöbölni annak szükségességét, hogy levegő lépjen be a tartályba a szokásos műveletek alatt, kivéve, ha szükséges, hogy az ilyen tartály gázmentes legyen;

.4 eltávolítani a tartályokból minden szénhidrogén gázt, hogy az utána következő gázmentesítő műveletek semmikor se hozzanak létre gyúlékony légkört a tartályon belül.

3.1 A rendszer legyen képes inert gázt juttatni a rakománytartályokba legalább a hajó legnagyobb kirakodási teljesítménye térfogatban kifejezett 125%-ának megfelelő ütemben.

3.2 A rendszer legyen képes legfeljebb 5 térfogatszázalék oxigén tartalmú inert gázt szállítani az inert gázellátó elosztó vezetéken át a rakománytartályokba bármilyen szükséges áramlási sebességgel.

4 Az inert gázellátás lehet a főüzemi vagy segédüzemi kazánokból vett kezelt füstgáz. Az Igazgatás elfogadhat egy vagy több különálló gázgenerátorból vagy más forrásból, vagy azok bármilyen kombinációjából vett inert gázokat használó rendszereket azzal a feltétellel, hogy a biztonság egyenértékű szintjét érik el. Az ilyen rendszerek, amennyire kivitelezhető, feleljenek meg a szabály követelményeinek. Nem engedélyezhetek tárolt széndioxidot használó rendszerek, kivéve, ha az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy a maga a rendszer által gerjesztett statikus elektromosság okozta gyulladás veszélye minimumra van csökkentve.

5 Füstgáz elszigetelő szelepeket kell beépíteni az inert gáz ellátó elosztó vezetékekbe a kazán felszálló csövek és a füstgáz-mosó között. Ezeket a szelepeket jelzőkkel kell felszerelni, amik mutatják, hogy azok nyitott vagy zárt állásban vannak-e, és óvintézkedéséket kell tenni azok gázzáró állapotának és a szelepülések korommentességének fenntartására. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy ne lehessen működtetni a kazánkorom kifúvatókat, amikor a megfelelő füstgáz szelep nyitva van.

6.1 Egy füstgázmosót kell felszerelni, ami hatásosan lehűti a 3. bekezdésben előírt gáztérfogatot, és eltávolítja a szilárd részecskéket és kénes égéstermékeket. A hűtővíz elrendezése olyan legyen, hogy mindenkor elegendő vízellátás álljon rendelkezésre a hajó létfontosságú szolgálatainak megzavarása nélkül. Intézkedéseket kell tenni egy alternatív hűtővízellátásra.

6.2 Szűrőket vagy egyenértékű készülékeket kell felszerelni az inert gáz fúvóventilátorokba átvitt víz mennyiségének minimumra csökkentéséhez.

6.3 A mosót a rakománytartályoktól, rakományszivattyú terektől és ezeket a tereket az A kategóriájú gépterektől elválasztó vízgátaktól hátrafelé kell elhelyezni.

7.1 Legalább két fúvóventilátort kell beépíteni, melyek együtt legyenek képesek legalább a 3. bekezdés szerint szükséges gáztérfogatot szállítani a rakománytartályokba. A gázgenerátoros rendszereknél az Igazgatás engedélyezhet csak egy fúvóventilátort, ha az képes a 3. bekezdés szerint szükséges összes gáztérfogatot szállítani a védett rakománytartályokhoz, azzal a feltétellel, hogy a hajón elegendő pótalkatrészt tartanak a fúvóventilátorhoz és annak haj tógépéhez, hogy a hajó személyzete ki tudja javítani a fúvóventilátor és hajtógépe bármilyen hibáját.

7.2 Az inert gáz generátorhoz két tüzelőolaj szivattyút kell beépíteni. Az Igazgatás engedélyezhet csak egy tüzelőolaj szivattyút azzal a feltétellel, hogy a tüzelőolaj szivattyúhoz és hajtógépéhez elegendő pótalkatrészt tartanak a hajók, ami lehetővé tesz, hogy a hajó személyzete ki tudja javítani a tüzelőolaj szivattyú és hajtógépe bármilyen hibáját.

7.3 Az inert gáz rendszert úgy kell megszerkesztem, hogy a maximális nyomás, amit az bármelyik rakománytartályban kifejthet, ne haladja meg bármelyik rakománytartály próba-nyomását. Megfelelő elzáró eszközöket kell biztosítani mindegyik fúvóventilátor szívó és nyomó csatlakozásain. Intézkedéseket kell tenni az inert gáz rendszer működésének stabilizálására a gázszállítás megkezdése előtt. Amennyiben a fúvóventilátorokat gázmentesítéshez kell használni, úgy azok levegőszívó-nyílásait vakzáró szerkezetekkel kell ellátni.

7.4 A fúvóventilátorokat minden rakománytartálytól, rakományszivattyú-tértől és ezeket az A kategóriájú gépterektől elválasztó vízgátaktól hátrafelé kell elhelyezni.

8.l Külön figyelmet kell fordítani a mosó- és fúvóventilátorok és hozzájuk tartozó csővezeték és szerelvények szerkesztésére és elhelyezésére, hogy megakadályozzák a füstgáz beszivárgásokat zárt terekbe.

8.2 A biztonságos karbantartás lehetővé tételéhez járulékos vízzárat, vagy a füstgázszivárgást meggátoló más hatásos eszközöket kell beépíteni a füstgáz elválasztó szelepek és a mosó közé, vagy belefoglalni a mosó gázbemeneti részébe.

9.l Egy gázszabályzó szelepet kell beszerelni az inert gáz fővezetékbe. Ez a szelep automatikus vezérléssel legyen elzárható, ahogy a 19.3 és 19.4 bekezdések szerint szükséges. Legyen képes automatikusan szabályozni az inert gáz áramlását a rakománytartályokba, kivéve, ha vannak eszközök a 7. szabály szerint szükséges inert gáz fúvóventilátorok sebességének automatikus vezérléséhez.

9.2 A 9.1 bekezdésben említett szelepet a legelöl fekvő gázbiztos tér mellső válaszfalánál kell elhelyezni, amelyiken az inert gáz fővezeték áthalad.

10.1 Legalább két visszaáramlást gátló szerkezetet, melyek egyike lehet egy víztömítés, kell beépíteni az inert gázt szállító fővezetékbe, hogy megakadályozza a szénhidrogén gőz visszatérését a géptéri füstcsövekbe vagy bármilyen gázbiztos térbe a hajó minden szokásos úszási, dőlési és mozgási állapotában. Ezeket a 9.1 bekezdés szerint szükséges automatikus szelepek és a bármelyik rakománytartály vagy rakomány csővezeték leghátsó csatlakozása között kell elhelyezni.

10.2 A 10. bekezdés szerint szükséges készülékeket a rakományterületen, a fedélzeten kell elhelyezni.

10.3 a 10.1 bekezdésben említett víztömítést két külön szivattyúról lehessen táplálni, melyek mindegyike mindenkor legyen képes fenntartani a megfelelő ellátást.

*Gázbiztos tér az a tér, amelybe szénhidrogén gázok belépése kockázatot jelent a gyúlékonyság és a mérgezés tekintetében.

10.4 a tömítés és hozzátartozó szerelvények elrendezése olyan legyen, hogy megakadályozza bármilyen szénhidrogén gőz visszaáramlását és minden üzemi körülmény mellett képes legyen biztosítani a tömítés megfelelő működését.

10.5 Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a víztömítés védve legyen felfagyás ellen, olyan módon, hogy a tömítés épsége ne károsodjon túlmelegedés miatt.

10.6 Egy vízhurkot vagy más jóváhagyott elrendezést kell ugyancsak felszerelni mindegyik hozzátartozó vízellátó és víztelenítő csőhöz, és mindegyik légző vagy nyomásérzékelő csőhöz, melyek gázbiztos terekbe vezetnek. Eszközöket kell biztosítani annak megakadályozására, hogy a vákuum kiüríthesse az ilyen hurkokat.

10.7 A fedélzeti víztömítés és hurok elrendezések legyenek képesek megakadályozni a szénhidrogén gőzök visszaáramlását a rakománytartályok próbanyomásával egyenlő nyomáson.

10.8 A második készülék egy visszacsapó szelep vagy azzal egyenértékű szerkezet legyen, ami képes meggátolni a gőzök vagy folyadékok visszaáramlását, és a 10.1 bekezdés szerint szükséges fedélzeti víztömítés előtt legyen felszerelve. Legyen ellátva pozitív záró eszközzel. A pozitív zárás alternatívájaként, egy ugyanilyen szerkezettel ellátott járulékos szelepet lehet beiktatni a visszacsapó szelep elé, hogy az elszigetelje a fedélzeti víztömítést a rakománytartályokba menő inert gáz fővezetéktől.

10.9 A szénhidrogén folyadékok vagy gőzök fedélzeti fővezetékből történő lehetséges szivárgása elleni járulékos óvintézkedésként, eszközöket kell beépíteni, ami lehetővé teszi a vezeték 10.8 bekezdésben hivatkozott pozitív zárású szelep és a 9. bekezdésben hivatkozott szelep közötti szakaszának a biztonságos módon történő levegőztetését, amikor e szelepek közül az első zárva van.

11.1 Az inert gáz fővezeték a 10. bekezdésben hivatkozott vissza szerkezetek előtt két vagy több ágra osztható.

11.2.1 Az inert gáz táp fővezetéket az egyes rakománytartályokhoz vezetők leágazó csővezetékkel kell felszerelni. Az inert gáz leágazó csővezetéket vagy elzáró szelepekkel, vagy egyenértékű szabályozó szerkezetekkel kell felszerelni az egyes tartályok elszigeteléséhez. Ahol elzáró szelepek vannak beépítve, azokat zárakkal kell ellátni, melyek a hajó felelős tisztjének ellenőrzése alatt legyenek.

11.2.2 Kombinált szállítóhajóknál, a más tartályokból olajat vagy olajmaradványokat tartalmazó mosóolajtartályokat más tartályoktól elszigetelő eszközök vakperemekből álljanak, melyek mindenkor a helyükön maradnak, amikor nem olaj rakományokat szállítanak, kivéve, ahogy az Inert gáz rendszerekre vonatkozó Irányelvek vonatkozó szakasza rendelkezik.

11.3 Eszközöket kell biztosítani a rakománytartályoknak a hőmérsékletváltozások által okozott túlnyomás vagy vákuum hatása ellen, amikor a rakománytartályok el vannak szigetelve az inert gáz fővezetéktől

11.4 A csőrendszereket úgy kell szerkeszteni, hogy rendes körülmények között meggátolják a rakomány vagy víz felgyülemlését a csővezetékekben.

11.5 Megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy az inert gáz fővezetéket egy külső inert gáz tápra lehessen csatlakoztatni.

12 A rakománytartályokból berakodás és ballasztolás alatt kiszorított összes gőz kilevegőztetésének eszközei feleljenek meg az 59.1 szabálynak, és vagy egy vagy több árboc felszálló csőből, vagy bizonyos számú nagysebességű szellőzőcsatornából álljanak Az inert gáz fővezeték felhasználható ilyen szellőzőcsatornának.

13 A 2. bekezdés szerint az üres tartályok közömbösítéséhez, tisztításához és gázmentesítéséhez szolgáló elrendezések elégítsék ki az Igazgatás követelményeit, és olyanok legyenek, hogy minimális legyen a szénhidrogéngőzök felgyülemlése a tartályban a belső szerkezetei tagok által képzett zsebekben, és:

.1 egyedi rakománytartályokban a gázkivezető csövet, ha van beépítve, az inert gáz/levegő belépéstől a gyakorlatilag lehetséges legtávolabbra és az 59.1 szabálynak megfelelően kell elhelyezni. Az ilyen kivezető csövek belépő nyílása " elhelyezhető a fedélzet szintjén, vagy legfeljebb l m-rel a tartály feneke felett;

.2 a 13.1 bekezdésben hivatkozott ilyen gázkivezető cső keresztmetszeti területe olyan legyen, hogy legalább 20 m/mp kilépési sebességet lehessen fenntartani, amikor egyidejűleg három tartály töltenek inert gázzal. Ezek kivezetései legalább 2 m-relé nyúljanak a fedélzet szintje fölé;

.3 a 13.2 bekezdésben említett mindegyik gézkivezetést megfelelő vaktömítő eszközökkel kell felszerelni;

.4.1 amennyiben az inert gáz táp fővezeték és a rakomány csővezeték rendszer közé egy csatlakozás van beépítve, intézkedéseket kell tenni a hatásos elszigetelés biztosítására, figyelembe véve a legnagyobb nyomáskülönbséget, ami felléphet a rendszerek között. Ez két elzáró szelepből álljon, a szelepek közötti tér biztonságos kilevegőztetéséhez, vagy egy orsó-darabból és a hozzátartozó vakperemekből álló szerkezetből,

.4.2 az inert gáz fővezetéket a rakomány fővezetéktől elválasztó szelep, ami a rakomány fővezeték oldalon van, egy visszacsapó szelep legyen, pozitív elzáró szerkezettel.

14.1 Egy vagy több nyomásmegszakító eszközt kell beépíteni annak megakadályozására, hogy a rakománytartályok ki legyenek téve:

.1 a tartály próbanyomását meghaladó pozitív nyomásnak, amikor a tartály berakodása a legnagyobb névleges teljesítménnyel történik és minden más kivezető nyílás zárva maradt; és

.2 700 mm vízoszlopnyomást meghaladó negatív nyomásnak, amikor a tartály kirakodása a rakományszivattyú legnagyobb névleges teljesítményével történik, és az inert gáz fúvóventilátorok meghibásodnának.

Az ilyen készülékeket az inert gáz fővezetékbe kell beépíteni, kivéve, ha azok az 59.1.1 szabály szerint szükséges szellőzőrendszerbe vagy egyedi rakománytartályokhoz vannak beépítve.

14.2 A 14.1 bekezdésben hivatkozott készülékek elhelyezése és konstrukciója feleljen meg az 59.1 szabálynak.

15 Eszközöket kell telepíteni az inert gáz hőmérsékletének és nyomásának folyamatos jelzéséhez a gáz fúvóventilátorok nyomóoldalánál, minden esetben amikor működnek a gázfúvó ventilátorok.

16.1 Műszerezést kell beépíteni a következők folyamatos jelzéséhez és állandó feljegyzéséhez, amikor az inert gáz betöltése folyik:

.1 az inert gáz ellátás nyomása a fővezetékben a 10.1 bekezdés szerint szükséges visszacsapó készülékektől előrefelé, és

.2 az inert gáz oxigén tartalma az inert gáz ellátó fővezetékben a gázfúvó ventilátorok nyomóoldalánál.

16.2 Az 16.1 bekezdésben hivatkozott készülékeket a rakománykezelő helyiségben kell elhelyezni, ha van ilyen. Azonban ahol nincs rakománykezelő helyiség, azokat a rakodási műveletekért felelős tiszt számára könnyen elérhető helyen kell elhelyezni.

16.3 Ezenkívül, mérőket kell felszerelni:

.1 a navigációs hídon a 16.1.1 bekezdésben hivatkozott nyomás, és kombinált szállítóhajók mosóvíztartályaiban uralkodó nyomás mindenkori kijelzéséhez, amikor ezek a tartályok el vannak szigetelve az inert gázt szállító fővezetéktől;

.2 a gépüzemi vezérlő helyiségben, vagy a géptérben, a 16.1.2 bekezdésben hivatkozott oxigéntartalom kijelzéséhez.

17 Hordozható műszereket kell a hajóra adni az oxigén és gőzkoncentráció méréséhez. Továbbá, megfelelő kialakításokat kell létrehozni mindegyik rakománytartályon, hogy meg lehessen határozni a tartály légkörét az ilyen hordozható műszerek alkalmazásával.

18 Megfelelő eszközöket kell biztosítani a 16. és 17. bekezdésekben hivatkozott beépített és hordozható gázkoncentrációt mérő műszerek nullázásához és tartomány-kalibrálásához.

19.1 A füstgáz típusú és inert gáz generátor típusú inert gáz rendszerekhez hang- és vizuális jelzéseket kell biztosítani a következők kijelzéséhez:

.1 alacsony víznyomás vagy kis vízáramlási sebesség a 6.1 bekezdésben hivatkozott füstgázmosóhoz;

.2 magas vízszint a 6.1 bekezdésben hivatkozott füstgázmosóban,

.3 a 15. bekezdésben hivatkozott magas gázhőmérséklet;

.4 a 7. bekezdésben hivatkozott inert gáz fúvóventilátorok meghibásodása;

.5 a 8 térfogatszázalékot meghaladó oxigéntartalom, a 16.2.1 bekezdés szerint;

.6 a gázszabályozó szelep automatikus vezérlő rendszere és a 9. és 16.1 bekezdésekben hivatkozott jelzőkészülékek energia ellátásának meghibásodása;

.7 alacsony vízszint a 10.1 bekezdésben hivatkozott víztömítésben;

.8 a 16.1.1 bekezdésben hivatkozott 100 mm vízoszlopnyomásnál kisebb gáznyomás;

.9 a 16.1.1 bekezdésben hivatkozott nagy gáznyomás.

19.2 Az inert gáz generátor típusú inert gáz rendszereknél járulékos hang- és vizuális riasztásokat kell biztosítani a következők kijelzéséhez:

.1 elégtelen tüzelőolaj ellátás;

.2 a generátor energiaellátásának meghibásodása,

.3 a generátor automatikus vezérlőrendszere energiaellátásának meghibásodása.

19.3 Ki kell alakítani az inert gáz fúvóventilátorok és gázszabályzó szelepek automatikus lezárását az előre meghatározott határértékek elérésénél, a 19.11, 19.1.2 és 19.1.3 bekezdések vonatkozásában.

19.4 Ki kell alakítani a gázszabályzó szelepek automatikus lezárását a 19.1.4 bekezdés vonatkozásában.

19.5 A 19.1.5 bekezdés vonatkozásában, amikor az inert gáz oxigéntartalma meghaladja a 8 térfogatszázalékot, azonnali intézkedéseket kell tenni a gáz minőségének javítására. Amennyiben nem javul a gáz minősége, minden rakománytartály műveletet fel kell függeszteni annak elkerülésére, hogy gáz szívódjon be a tartályokba, és le kell zárni a 10.8 bekezdésben hivatkozott határoló szelepet.

19.6 A 19.1.5, 19.1.6 és 19.1.8 bekezdésekben hivatkozott riasztásokat a géptérben és rakománykezelő helyiségben kell felszerelni, ahol van ilyen, de minden esetben olyan helyen, hogy azokat a személyzet felelős tagjai azonnal vehessék.

19.7 A 19.1.7 bekezdés tekintetében, az Igazgatás győződjön meg az elégséges víztartalék mindenkori fenntartásáról, és a gázáramlás megszűnésekor a víztömítés automatikus kialakítását lehetővé tevő eszközök épségéről. A víztömítésben az alacsony vízszintet jelző hang- és vizuális riasztások akkor is működjenek, amikor nincsen folyamatban inert gáz betáplálás.

19.8 A 19.1.8 bekezdésben hivatkozottól független hangjelzéses riasztó rendszert, vagy a rakományszivattyúk automatikus leállítását kell biztosítani, hogy azok működésbe lépjenek, amikor az inert gáz a fővezetékben eléri az előre meghatározott alacsony nyomáshatárokat.

19.9 A 19.1.5, 19.1.6 és 19.1.8 bekezdések szerint szükséges riasztásokat a géptérben és rakománykezelő helyiségben kell felszerelni, ahol van ilyen, de minden esetben olyan helyen, ahol a személyzet felelős tagjai azonnal vegyék azokat.

20 Az 1984. szeptember 1. előtt épített tartályhajók, melyeknél követelmény az inert gáz rendszer megléte, legalább az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény II-2 fejezete 62. szabálya követelményeinek feleljenek meg. Ezen kívül feleljenek meg jelen szabály követelményeinek, azzal a kivétellel, hogy:

.1 az ilyen tartályhajókon 1981. június l -je előtt felszerelt inert gáz rendszereknek nem kell megfelelni a következő bekezdéseknek: 3.2, 6.3, 7.4, 8, 9.2, 10.2, 10.7, 10.9, 11.3, 11.4, 12, 13.1, 13.2, 13.4.2, 14.2 és 19.8;

.2 az ilyen tartályhajókon az 1981. június l-je előtt felszerelt inert gáz rendszereknek nem kell megfelelni a következő bekezdéseknek: 3.2, 6.3, 7.4, 12, 13.1, 13.2 és 14.2.

21 Részletes kezelési utasításokat tartalmazó kézikönyveket kell biztosítani a hajón, mely felöleli a műveleteket, biztonsági és karbantartási követelményeket és az inert gázrendszerrel kapcsolatos munkaegészségügyi veszélyeket, és azok alkalmazását a rakománytartály-rendszerre.** A kézikönyvek tartalmazzanak útmutatást az inert gázrendszer hibája vagy meghibásodása esetén követendő eljárásokra.

*Az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Konferencia által elfogadott szöveg.

**Lásd: a Tengerészeti Biztonsági Bizottság által annak 1983. júniusi negyvennyolcadik ülésén elfogadott Átdolgozott irányelv inert gáz rendszerekhez. (MSC/Circ.353).

63. Szabály

Rakományszivattyú terek

l Minden rakományszivattyú teret el kell látni a szivattyútéren kívüli fekvő, könnyen elérhető helyről működtethető, következő beépített tűzoltó rendszerek egyikével. A rakományszivattyú tereket az A kategóriájú gépterekhez megfelelő rendszerrel kell felszerelni.

1.1 Az 5. szabály rendelkezéseinek és a következőknek megfelelő vagy széndioxid vagy halogénezett szénhidrogén rendszer:

.1 az 5.1.6,bekezdésben hivatkozott riasztók legyenek biztonságosan használhatók egy gyúlékony rakománygőz/levegő keverékben;

.2 a kezelőszerveknél figyelmeztetést kell kifüggeszteni, mely közli, hogy az elektrosztatikus gyulladási veszély miatt a rendszert csak tűzoltásra szabad használni, de közömbösítési célokra nem.

1.3 A 9. szabály követelményeinek megfelelő nagy habkiadósságú rendszer, azzal a feltétellel, hogy a habkoncentrátum-készlet megfelel a szállított rakományokat érintő tüzek eloltásához.

2 Ahol a rakományszivattyú helyiség rendszerben használt oltóközeget más tereket kiszolgáló rendszerekben is használják, a közeg mennyisége, vagy annak kiszórási sebessége nem kell nagyobb legyen, mint a legnagyobb rekeszhez szükséges maximum.

III. FEJEZET

ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉKEK ÉS ELRENDEZÉSEK

Magyarázó megjegyzések

1 A III. fejezet különféle szabályainak a szövegben adott magyarázatai az MSC/Circ.444, 492, 508, 534 és 569 dokumentumokból (a SOLAS III. fejezete 1983. évi módosítása, és az A.521(13) Közgyűlési határozat: Ajánlás életmentő készülékek vizsgálatára, bizonyos rendelkezéseinek magyarázata), és az MSC/Circ.510: A SOLAS III. fejezet szabadon eső mentőcsónakokban tartózkodó személyek védelme ártalmas gyorsulások ellen vízrebocsátás alatt témával kapcsolatos rendelkezésekből lettek átvéve. Az A.521(13) Közgyűlési határozat magyarázatai nem lettek felvéve, mivel ezek benne foglaltatnak a tizenhetedik Közgyűlés által elfogadott A.689(1) határozatban, ami felváltja az A.521(13) határozatot.

2 Valamely Igazgatás által már jóváhagyott felszerelés kicserélését nem kell megkövetelni e magyarázatok miatt.

A. RÉSZ-ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 Alkalmazás

2 Felmentések

3 Fogalommeghatározások

4 Életmentő készülékek és elrendezések értékelése, próbája és jóváhagyása

5 Gyártási próbák

B. RÉSZ - HAJÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

I. Szakasz - Személyhajók és teherhajók

6 Hírközlés

7 Személyi életmentő készülékek

8 Gyülekezési beosztás és vészhelyzeti utasítások

9 Kezelési utasítások

10 Túlélési jármű személyzete és felügyelete

11 Túlélési jármű gyülekezési és beszállási elrendezései

12 Vízrebocsátó állomások

13 Túlélési jármű tárolása

14 Felkutató csónakok tárolása

15 Túlélési járművet vízrebocsátó és felvevő elrendezések

16 A felkutató csónak beszállási, vízrebocsátási és felvevési elrendezései

17 Kötélvető készülékek

18 Vészhelyzeti képzés és gyakorlatok

19 Üzemkészség, karbantartás és ellenőrzések

II. Szakasz - Személyhajók (járulékos követelmények)

20 Túlélési járművek és felkutató csónakok

21 Személyi életmentő készülékek

22 Túlélési jármű és felkutató csónak beszállási elrendezések

23 Mentőtutajok tárolása

24 Gyülekezőhelyek

24-1 Ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

24-2 Utasokra vonatkozó információ

24-3 Helikopter leszálló- és felvevőhelyek

24-4 Döntéstámogató rendszer személyhajók parancsnokai számára

25 Gyakorlatok

III. Szakasz - Teherhajók (járulékos követelmények)

26 Túlélési járművek és felkutató csónakok

27 Személyi életmentő készülékek

28 Túlélési jármű beszállási és vízrebocsátási elrendezései

29 Mentőtutajok tárolása

C. RÉSZ - ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉKEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

I. Szakasz - Általános rendelkezések

30 Életmentő készülékekre vonatkozó általános követelmények

II. Szakasz - Személyi életmentő készülékek

31 Mentőgyűrűk

32 Mentőmellények

33 Vízbemerülési öltözetek

34 Hővédő segédeszközök (hypothermia elleni védőeszközök)

III. Szakasz - Vizuális jelzések

35 Ejtőernyős rakétafáklyák

36 Kézi fáklyák

37 Úszó füstjelzők

IV. Szakasz - Túlélési jármű

38 Mentőtutajokra vonatkozó általános követelmények

39 Felfújható mentőtutajok

40 Merev mentőtutajok

41 Mentőcsónakokra vonatkozó általános követelmények

42 Részben zárt mentőcsónakok

43 Önfelegyenesítő részben-zárt mentőcsónakok

44 Teljesen zárt mentőcsónakok

45 Mentőcsónakok önálló levegő ellátó rendszerrel

46 Tűzvédett mentőcsónakok

V. Szakasz - Felkutató csónakok

47 Felkutató csónakok

VI. Szakasz - Vízrebocsátó és beszálló készülék

48 Vízrebocsátó és beszálló készülékek

VII. Szakasz - Egyéb életmentő készülékek

49 Kötélvető készülékek

50 Általános vészhelyzeti riadó rendszer

VIII. Szakasz - Vegyes rendelkezések

51 Oktatási kézikönyv

52 Utasítások hajón végzett karbantartáshoz

53 Riadónévsor és vészhelyzeti utasítások

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Szabály

Alkalmazás

1 Kifejezetten eltérő rendelkezések hiányában, ez a fejezet minden hajóra vonatkozik, melynek gerincét 1986. július 1-én vagy az után fektették, vagy volt hasonló építési állapotban.

2 E fejezet céljára a hasonló építési állapot kifejezés azt az állapotot jelenti, amikor:

.1 az egy meghatározott hajóval azonosítható építés megkezdődik; és

.2 megkezdődött a hajó összeszerelése, ami a szerkezeti anyagok legalább 50 tonnáját, vagy becsült tömegének 1%-át teszi ki, amelyik a kevesebb.

3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajó kifejezés olyan hajókat jelent, melyek gerincét lefektetették, • vagy amelyek hasonló építési állapotban vannak;

.2 a minden hajó kifejezés az 1986. július 1-én vagy az után épült hajókat jelent, a minden személyhajó és minden teherhajó kifejezést ennek megfelelően kell értelmezni;

.3 A teherhajót, bármikor épült, melyet személyhajóvá alakítottak át, úgy kell kezelni, mint olyan személyhajót, melyet azon a napon építettek, amelyen az átalakítást megkezdődik.

4 Az 1986. július l-je előtt épült hajóknál az Igazgatás:

.1 biztosítsa, hogy, a 4.2 és 4.3 bekezdések rendelkezéseinek függvényében, teljesüljenek azok a követelmények, melyek az 1986. július 1-je előtt hatályos Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény III. fejezetének alapján új és meglévő hajókra vonatkoznak a nevezett fejezet előírásai szerint;

.2 fontolja meg az életmentő készülékeket és elrendezéseket azokon a hajókon, melyek nem felelnek meg a 4.1 bekezdésben hivatkozott követelményeknek, szem előtt tartva, amennyire ez ésszerű és kivitelezhető, és a lehető leghamarabb, az ilyen követelményeknek való megfelelés biztosítását;

.3 biztosítsa, hogy amikor az ilyen hajókon életmentő készülékeket vagy elrendezéseket cserélnek, vagy ilyen hajók nagyobb jellegű javításokon, változtatásokon vagy módosításokon esnek át, melyek a meglévő életmentő készülékek vagy elrendezéseik cseréjével vagy azok kiegészítésével járnak, az ilyen életmentő készülékek vagy elrendezések, amennyire ésszerű és gyakorlatilag lehetséges, feleljenek meg e fejezet követelményeinek. Mindazonáltal, amennyiben egy túlélési járművet cserélnek anélkül, hogy annak vízrebocsátó készülékeit cserélnék, vagy fordítva, a túlélési jármű vagy vízrebocsátó készülék lehet a lecserélttel azonos típusú;

.4 jóváhagyja a 6. bekezdésnek megfelelően a hajóra adott életmentő készülékeket. Az Igazgatás engedélyezheti, hogy az 1991. július 1-je előtt a hajókon meglévő életmentő készülékek ne feleljenek meg teljesen e fejezet követelményeinek mindaddig, amíg kielégítő állapotban maradnak,

.5 a 4.3 bekezdésben hivatkozott túlélési járműre és vízrebocsátó készülékekre vonatkozó rendelkezések kivételével, biztosítsa, hogy az 1991. július 1-je után lecserélt vagy felszerelt életmentő készülékek a 4. és 5. szabály követelményeinek megfelelően legyenek értékelve, próbálva és jóváhagyva.

5 Az 1986. július 1-je előtt épített hajók tekintetében a 8., 9., 10., 18., 21.3, 21.4, 25., 26.3, 27.2, 27.3 és 30.2.7 és, az abban előírt mértékig, a 19. szabály követelményeit kell alkalmazni.

6 Az 1992. február 1-je előtt épített hajók tekintetében a 6.2 szabályt legkésőbb 1995. február 1-től kell alkalmazni.

2. Szabály

Felmentések

l Az Igazgatás, amennyiben úgy találja, hogy az út védett természete és feltételei olyanok, hogy ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik e fejezet bármelyik specifikus követelményének alkalmazását, egyedi hajókat vagy hajóosztályokat felmenthet azon követelmények alól, melyek útjuk során nem haladnak 20 mérföldnél távolabb a legközelebbi szárazföldtől, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hajók teljesen megfelelnek az alábbiak követelményeinek:

.1 az 1971. évi Különleges Forgalmú Személyhajókra vonatkozó Egyezményhez csatolt előírások; és

.2 az 1973. évi Jegyzőkönyv a különleges forgalmú személyhajók tér követelményeiről c. dokumentumhoz csatolt előírások,

3. Szabály

Fogalommeghatározások

E fejezet céljára, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

1 Képesített személy az olyan személy, akinek az Igazgatás fennhatósága alatt kiállított, vagy általa érvényesnek elismert túlélési jármű jártassági bizonyítványa van a hatályos Tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezmény követelményeinek megfelelően; vagy olyan személy, aki az abban az Egyezményben nem részes állam Igazgatása által az egyezmény szerinti képesítéssel azonos célra kiállított vagy elismert képesítés birtokosa.

2 Felkutatás a túlélők vagy túlélési jármű helyének meghatározása.

3 Beszálló létra a túlélési jármű beszállóhelyeknél biztosított létra, hogy vízrebocsátás után megkönnyítse a túlélési jármű elérését.

4 Szabadon felúszó vízrebocsátás a túlélési jármű vízrebocsátásának az a módszere, amikor a jármű önműködően elválik a süllyedő hajótól és használatra kész.

5 Szabadon eső vízrebocsátás a túlélési jármű vízrebocsátásának az a módszere, amikor a járművet teljes személyzettel és felszereléssel a fedélzetén kioldják és az szabadon beleesik a tengerbe, minden visszatartó [fékező] szerkezet nélkül.

6 Vízbemerülési öltözet olyan védőruha, ami csökkenti az olyan személy testének hőveszteségét, aki azt hideg vízben viseli.

7 Felfújható szerkezet olyan szerkezet, melynek felhajtóereje nem-merev, gázzal töltött kamráktól függ, és amit rendes körülmények között felfújatlanul tartanak, amíg használatra kész nem lesz.

8 Felfújt szerkezet olyan szerkezet, melynek felhajtóereje nem-merev, gázzal töltött kamráktól függ, és amit mindenkor felfújva és használatra kész állapotban tartanak.

9 Vízrebocsátó szerkezet vagy elrendezés a túlélési jármű vagy felkutató csónak tárolási helyéről a vízre történő biztonságos áthelyezésének eszköze.

10 Hosszúság a gerinc tetejétől mért legkisebb oldalmagasság 85%-ánál lévő vízvonalon mért teljes hosszúság 96%-a, vagy az orrtőke mellső oldalától a kormányszár tengelyéig mért hosszúság ugyanazon a vízvonalon, ha az a nagyobb. Ferde gerinccel szerkesztett hajóknál a vízvonal, melyen ezt mérik, legyen párhuzamos a szerkesztési vízvonallal.

11 Oldalmagasság

.1 Az oldalmagasság a gerinc tetejétől a szabadoldal fedélzeti gerendatetejéig az oldalnál mért függőleges távolság. Fa- és vegyes építésű hajóknál a távolságot a gerinc illesztő horony alsó élétől kell mérni, Ahol a hajó középrész alakja az alsó résznél homorú jellegű, vagy ahol vastag fenékpalánkok vannak felszerelve, a távolságot attól a ponttól kell mérni, ahol a fenék lapos részének befelé meghosszabbított vonala metszi a gerinc oldalát.

.2 Lekerekített peremű hajóknál az oldalmagasságot a fedélzet bordavonalai és az oldal héjlemezelés metszéspontjánál kell mérni, a vonalakat meghosszabbítva, mintha a perem szögletes szerkezetű lenne.

.3 Ahol a szabadoldal fedélzet lépcsőzött, és a fedélzet emelt része túlnyúlik azon a ponton, aminél az oldalmagasságot kell meghatározni, az oldalmagasságot a fedélzet alsó részétől a megemelt résszel párhuzamos vonal mentén húzott vonatkoztatási vonalig kell mérni.

12 Újszerű életmentő készülék vagy elrendezés olyan életmentő készülék vagy elrendezés, ami az e fejezet rendelkezései által nem teljes egészében lefedett új jellemzőket foglal magában, de amely egyenlő, vagy magasabb biztonsági szintet nyújt.

13 Felkutató csónak a végveszélybe került személyek mentésére és túlélési járművek felügyeletére szerkesztett csónak.

14 Visszahozás a túlélők biztonságos kimentése.

15 Fényvisszaverő .anyag olyan anyag, ami a ráirányított fénynyalábot az ellenkező irányba veri vissza.

16 Rövid nemzetközi út az olyan nemzetközi út, melynek során a hajó legfeljebb 200 mérföldre van egy kikötőtől vagy helytől, ahol az utasok és személyzet biztonságba helyezhetők. Sem az utolsó befutási kikötőtől abban az országban, ahol az út kezdődik, és a végső rendeltetési kikötő közötti távolság, sem a visszatérő út nem haladhatja meg a 600 mérföldet. Az utolsó rendeltetési kikötő a legutolsó befutási kikötő egy tervezett úton, ahol a hajó megkezdi visszaútját abba az országba, ahol az út kezdődött.

17 Túlélési jármű olyan jármű, ami képes fenntartani a végveszélybe jutott személyek életét a hajó elhagyásának idejétől kezdve.

18 Hővédő segédeszköz alacsony hővezető képességű vízálló anyagból készült zsák vagy öltözet.

�19 Ro-ro személyhajó ro-ro rakományterekkel vagy különleges kategóriájú terekkel rendelkező személyhajót jelent, a II-2/3 szabály meghatározása szerint.

4. Szabály

Életmentő készülékek és elrendezések értékelése, próbája és jóváhagyása

1 Az 5. és 6. szabályban rendeltek kivételével, az e szabály szerint szükséges életmentő készülékek és elrendezések az Igazgatás által jóváhagyottak kell legyenek.

2 Mielőtt megadná a jóváhagyást életmentő készülékekre és elrendezésekre, az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen életmentő készülékek és elrendezések:

.1 legyenek próbáknak alávetve annak megerősítésére, hogy azok megfeleljenek e fejezet követelményeinek, a Szervezet ajánlásainak* megfelelően; vagy

.2 az Igazgatás megelégedésére sikeresen essenek át olyan próbákon, amik lénye-gében egyenértékűek az ilyen ajánlásokban előírtakkal.

3 Mielőtt megadná a jóváhagyást újszerű életmentő készülékekre vagy elrendezésekre, az Igazgatás biztosítsa, hogy az ilyen életmentő készülékek és elrendezések:

.1 legalább az e fejezet követelményeivel egyenértékű biztonsági szintet nyújtanak és a Szervezet ajánlásainak" megfelelően lettek értékelve és próbáknak alávetve; vagy

.2 az Igazgatás megelégedésére sikeresen essenek át olyan próbákon, amik lénye-gében egyenértékűek az vonatkozó ajánlásokban előírtakkal.

4 Az Igazgatás által a jóváhagyáshoz alkalmazott eljárások ugyancsak foglalják magukban azokat a feltételeket, melyekkel a jóváhagyás folytatódna vagy vissza lenne vonva.

5 Mielőtt elfogadnak olyan életmentő készülékeket és elrendezéseket, melyeket az Igazgatás előzőleg nem hagyott jóvá, az Igazgatás bizonyosodjon meg róla, hogy az életmentő készülékek és elrendezések megfelelnek e fejezet követelményeinek.

6 Az e fejezet szerint szükséges olyan életmentő készülékek és elrendezések, melyekre nincsenek részletes előírások a C. részben, elégítsék ki az Igazgatás követelményeit.

� A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

* Lásd: Ajánlás életmentő készülékek próbáira, elfogadva a Szervezet A.689(17) határozatával.

** Lásd: Gyakorlati szabályzat újszerű életmentő készülékek és elrendezések prototípusainak értékeléséhez, próbáihoz és elfogadásához, elfogadva a Szervezet A.520(13) határozatával.

5. Szabály

Gyártási próbák

Az Igazgatás követelje meg, hogy az életmentő készülékeket olyan gyártási próbáknak vessék alá, melyek annak biztosítására szükségesek, hogy az életmentő készülékeket ugyanazon szabvány szerint gyártják, mint a jóváhagyott prototípust.

B. RÉSZ

HAJÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

I. Szakasz - Személyhajók és teherhajók

6. Szabály

Hírközlés

l A 2. bekezdés minden személyhajóra és minden 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajóra vonatkozik. Az 1992. február 1-je előtt épített hajók tekintetében a 2. bekezdés legkésőbb 1995. február 1-től fog vonatkozni. Mindazonáltal a 300 vegyes tonnatartalomnál nagyobb, de 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók, melyek nem felelnek meg a 2. bekezdésnek, feleljenek meg az 1992. február 1-je előtt hatályos Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény III. fejezete összes vonatkozó követelményének*

2 Rádió életmentő készülékek

2.1 Kétirányú VFH rádiótelefon készülék

2.1.1 Legalább három kétirányú VHF rádiótelefon készülékkel kell felszerelni minden személyhajót és minden 500 vagy nagyobb vegyes tonnatartalmú teherhajót. Legalább két kétirányú VHF rádiótelefon készülékkel kell felszerelni minden 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajót. Az ilyen készülék teljesítménye olyan színvonalnak feleljen meg, ami nem rosszabb, mint amit a Szervezet elfogadott. Amennyiben beépített kétirányú rádiótelefon készülék van beszerelve a túlélési járműbe, annak teljesítménye olyan színvonalnak feleljen meg, ami nem rosszabb, mint amit a Szervezet elfogadott.**

2.1.2 Azokat a kétirányú rádiótelefon készülékeket, melyekkel 1992.február 1-je előtt szereltek fel hajókat" és amelyek nem teljesen felelnek meg a Szervezet által elfogadott teljesítmény színvonalnak, az Igazgatás elfogadhatja 1999. február 1-jéig azzal a feltétellel, hogy az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy azok kompatibilisek a jóváhagyott kétirányú rádiótelefon készülékkel.

*Az 1992. február 1-je előtt hatályos III/6.2.3 és 6.2.4 és az esetnek megfelelően a III/6.2.1, 6.2.2, 10.6, 38.3.2, 41.7.8 és 42.5 szabályok (1983. évi SOLAS módosítások). Ugyancsak lásd az 1988. évi GMDS Konferencia 4. határozatát.

** Lásd: Ajánlások túlélési jármű kétirányú VHF rádiótelefon készülékének teljesítmény színvonalára, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

2.2 Radar transzponderek

Legalább egy radar transzpondert kell tartani minden személyhajó és minden 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajó mindegyik oldalán. Legalább egy radar transzpondert kell tartani minden 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajón. Az ilyen radar transzponder teljesítménye olyan színvonalnak feleljen meg, ami nem rosszabb, mint amit a Szervezet elfogadott.* A radar transzpondereket olyan helyen kell tárolni, hogy azok gyorsan elhelyezhetők legyen bármilyen túlélési járműben, ami nem a 26. l ,4 szabály szerint szükséges mentőtutaj vagy mentőtutajok, Vagylagosan, egy radar transzponder tárolható mindegyik túlélési járműben ami nem a 26.1.4 szabály szerint szükséges.

3 Vészjelző fáklyák

A 35. szabály követelményeinek megfelelő legalább 12 ejtőernyős rakéta fáklyát kell tartani és tárolni a navigációs hídon vagy annak közelében.

4 Fedélzeti hírközlő és riasztó rendszerek

4.1 Beépített vagy hordozható, vagy mindkettőből álló vészhelyzeti eszközt kell biztosítani a vészhelyzeti vezérlő állások, riadó felsorakozó- és beszállóhelyek, és a fedélzeten lévő stratégiai helyek közötti kétirányú kommunikációhoz.

4.2 Az 50. szabály követelményeinek megfelelő általános vészhelyzeti riasztó rendszert kell beépíteni és használni az utasok és a személyzet riadó gyülekező helyeire történő hívásához és a riadónévsorban foglalt cselekvések elindításához. A rendszert vagy egy hangosbeszélő rendszerrel, vagy más megfelelő kommunikációs eszközzel kell kiegészíteni.

magyarázat: A hangosbeszélő rendszer álljon egy hangszóró berendezésből, ami lehetővé teszi közlemények közvetítését minden térbe, ahol a személyzet tagjai vagy az utasok, vagy mindkettő, rendes körülmények között tartózkodnak. Tegye lehetővé közlemények köz-vetítését a navigációs hídról és a hajón más olyan helyekről, amiket az Igazgatás szükségesnek tart. Akusztikailag marginális körülményeket figyelembe véve kell beépíteni, és ne kívánjon meg semmilyen cselekvést a címzett részéről. Védeni kell illetéktelen használat ellen.

�5 Hangosbeszélő rendszer személyhajókon

5.1 A II-2/40.5 vagy II-2/41-2 szabály, az esetnek megfelelően, és a 4.2 bekezdés követelményein túlmenően, minden személyhajót fel kell szerelni hangosbeszélő rendszerrel. Az 1997. július 1-je előtt épült személyhajók tekintetében az 5.2, 5.3 és 5.5 bekezdések követelményei, az 5.6 bekezdés rendelkezéseinek függvényében, legkésőbb az 1997. július 1-je utáni első időszakos szemle napjától vonatkoznak.

5.2 A hangosbeszélő rendszer egy teljes rendszer legyen, ami egy olyan hangszóró berendezésből áll, ami lehetővé teszi közlemények egyidejű közvetítését minden térbe, ahol a személyzet tagjai, vagy az utasok, vagy mindkettő rendes körülmények között tartózkodnak, és a gyülekező helyekre.* A hangosbeszélő rendszer biztosítsa közlemények közvetítését a navigációs hídról és a hajón lévő olyan más helyekről, amit az Igazgatás szükségesnek tart.

* Lásd: Ajánlások túlélési jármű válaszoló radarkészülékek teljesítmény színvonalára a kereső és mentő szolgálatban való használathoz, elfogadva a Szervezet A. 809(19) határozatával.

5.3 A hangosbeszélő rendszert védeni kell illetéktelen használat ellen, és az legyen világosan hallható a környezeti zaj felett minden térben, amit az 5.2 bekezdés előír, és rendelkezzen egy felülvezérlő funkcióval, amit a navigációs hídon lévő helyről, vagy a hajón más olyan

�Ez a bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

helyről lehet kezelni, ahonnan az Igazgatás szükségesnek tartja, úgy, hogy minden vészhelyzeti közlemény közvetítve legyen, ha az érintett terekben bármelyik hangszóró ki lett kapcsolva, hangereje le lett csökkentve, vagy a hangosbeszélő rendszert más célra használják.

5.4 Az 1997. július 1-én vagy az után épült személyhajókon:

.1 a hangosbeszélő rendszer legalább két hurokkal rendelkezzen, melyek teljes hosszukban kellően szét vannak választva és két független erősítőjük van; és

.2 a hangosbeszélő rendszert és teljesítmény-színvonalát az Igazgatásnak kell jóváhagyni, figyelembe véve a Szervezet által elfogadott ajánlásokat.**

5.5 A hangosbeszélő rendszert a vészüzemi energiaforrásra kell csatlakoztatni.

5.6 Az 1997. július, l-je előtt épített hajókon, melyek már fel vannak szerelve az Igazgatás által jóváhagyott hangosbeszélő rendszerrel, melyek lényegében megfelelnek az 5.2, 5.3 és 5.5 bekezdés követelményeinek, nem kell lecserélni a rendszerüket.

7. Szabály

Személyi életmentő készülékek

l Mentőgyűrűk

1.1 A 31.1 szabály követelményeinek megfelelő mentőgyűrűket:

.1 úgy kell elosztani, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyenek a hajó mindkét oldalán, és amennyire gyakorlatilag lehetséges, a hajó oldaláig terjedő minden nyitott fedélzeten; legalább egyet a hajófar közelében kell elhelyezni;

.2 úgy kell tárolni, hogy gyorsan elszabadíthatók legyenek, és semmilyen módon ne legyenek állandó jelleggel rögzítve.

1.2 A hajó mindegyik oldalán legalább egy mentőgyűrűt fel kell szerelni a 31.4 szabály követelményeinek megfelelő úszóképes mentőkötéllel, melynek hossza legalább a legkönynyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonal feletti azon magasság kétszeresének felel meg, ahol azt tárolják, vagy 30 m, amelyik a nagyobb.

1.3 Az összes mentőgyűrűk számának legalább felét fel kell szerelni a 31.2 szabály követelményeinek megfelelő, öngyulladó fényforrással; ezek közül legalább kettőt fel kell szerelni a 31.3 szabály követelményeinek megfelelő, önmagától működésbe lépő füstjelzővel is; a fényforrásokkal, és a fényforrásokkal és füstjelzőkkel felszerelt mentőgyűrűket a hajó két ol-

*A "gyülekező hely" jelentése ugyanaz, mint a "riadó felsorakozó helyé" (lásd MSC/Circ.777 a gyülekezőhelyek jelöléséről személyhajókon).

**Lásd: Riasztások és jelzések szabályzata, és a Szervezet által a hangosbeszélő rendszerekre kidolgozandó teljesítmény színvonalára, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

dalán kell elosztani, és azok nem lehetnek az 1.2 bekezdés követelményeinek megfelelő mentőkötéllel felszerelt mentőgyűrűk.

1.4 Minden mentőgyűrűn latin nagybetűs felirattal fel kell tüntetni azon hajó nevét és lajstromozási kikötőjét, amelyen azt tartják.

2 Mentőmellények

2.1 A 32.1 szabály követelményeinek megfelelő mentőmellényt kell biztosítani a hajón tartózkodó minden személy számára, és, ezen kívül:

.1 a hajón tartózkodó utasok száma legalább 10%-ának megfelelő számú, gyermekek számára alkalmas mentőmellényt, vagy olyan nagyobb számú mentőmellényt, ami szükséges lehet minden gyermek mentőmellénnyel való ellátásához;

.2 elegendő számú mentőmellényt kell tartani a szolgálatban lévő személyek számára, és a távolabb elhelyezkedő túlélési jármű állomásoknál való használatra.

2.2 A mentőmellényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyenek és helyüket félreérthetetlenül meg kell jelölni. Ahol a hajó sajátos elrendezése miatt, a 2.1 bekezdés követelményeinek megfelelően elhelyezett mentőmellények hozzáférhetetlenné válhatnak, az Igazgatás megelégedésére alternatív intézkedéseket kell tenni, melyek magukban foglalhatják a hajón tartott mentőmellények számának növelését.

3 Vízbemerülési öltözet

3.1 A 33. szabály követelményeinek megfelelő, kellő méretű vízbemerülési öltözetet kell biztosítani a mentőcsónak személyzetéül kijelölt minden személy számára.

8. Szabály

Gyülekezési beosztás és vészhelyzeti utasítások

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 Vészhelyzet esetén követendő félreérthetetlen utasításokat kell nyújtani a hajón tartózkodó minden személy számára.

3 Az 53. szabály követelményeinek megfelelő gyülekezési beosztást kell szembetűnő helyeken kifüggeszteni az egész hajón, beleértve a navigációs hidat, gépteret és személyzeti lakótereket.

4 Ábrákat és megfelelő nyelven utasításokat kell kifüggeszteni az utaskabinokban és szembetűnően elhelyezni a gyülekezőhelyeknél és egyéb utasterekben, melyek tájékoztatják az utasokat:

.1 a gyülekezési helyükről;

.2 a fontos tennivalókról, amiket vészhelyzet esetén kell végezniük;

.3 a mentőmellények felöltésének módjáról.

* Lásd az A.692(17) határozatot az utasoknak adandó biztonsági intézkedésekről.

9. Szabály

Kezelési utasítások

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 Plakátokat vagy jelzéseket kell elhelyezni a túlélési járműveken és azok vízrebocsátási kezelőszervein vagy azok közelében, és azok:

.1 ábrázolják a kezelőszervek rendeltetését és a készülék működtetésének eljárásait, és adják meg a vonatkozó utasításokat vagy figyelmeztetéseket;

.2 legyenek könnyen láthatók vészvilágítási feltételek mellett;

.3 a Szervezet ajánlásainak megfelelő piktogramokat használjanak.

10. Szabály

Túlélési jármű személyzete és felügyelete

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 A hajón legyen elegendő számú képzett személy a gyülekezés és képzetlen személyek segítéséhez.

3 A személyzetnek legyen elegendő számú tagja a hajón, akik lehetnek fedélzeti tisztek vagy szakképzett személyek, a hajón tartózkodó összes személy által történő hajóelhagyáshoz szükséges túlélési jármű és vízrebocsátó elrendezések működtetéséhez.

4 Mindegyik használandó túlélési járműhöz egy felelős fedélzeti tisztet vagy szakképzett személyt kell kijelölni. Mindazonáltal, az Igazgatás, kellően figyelembe véve az út jellegét, a hajón tartózkodó személyek számát, és a hajó jellemzőit, engedélyezheti, hogy mentőtutaj kezelésben jártas személyeket jelöljenek ki felelősnek a mentőtutajokért, a fenti képesített személyek helyett. Mentőcsónakok esetében egy parancsnok-helyettest is ki kell jelölni.

5 A túlélési járműért felelős fenti személynek legyen egy névsora a túlélési jármű személyzetéről, és gondoskodjon róla, hogy a parancsnoksága alatt álló személyzet ismerje feladatait. Mentőcsónakokban a parancsnok-helyettesnek ugyancsak legyen egy névsora a mentőcsónak személyzetéről.

6 Minden motoros túlélési járműhöz ki kell jelölni egy személyt, aki képes a motort működtetni és kisebb állításokat elvégezni.

7 A hajó parancsnoka biztosítsa a 2., 3. és 4. bekezdésekben hivatkozott személyek igazságos elosztását a túlélési járművek között.

* Lásd: Életmentő készülékekkel és elrendezésekkel kapcsolatos jelképek, elfogadva a Szervezet A.809(19) határozatával.

11. Szabály

Túlélési jármű gyülekezési és beszállási elrendezései

1 Az olyan mentőcsónakokat és mentőtutajokat, melyekhez jóváhagyott vízrebocsátó készülékek szükségesek, a lakó- és szolgálati terekhez a lehető legközelebb kell tárolni.

2 A gyülekezőhelyeket a beszállóhelyekhez közel kell kialakítani. Mindegyik gyülekezőhelynél legyen elegendő tér az annál az állomásnál gyülekezésre kijelölt összes személy befogadásához.

3 A gyülekező- és beszállóhelyek legyenek könnyen megközelíthetők a lakó- és munkaterületekről.

4 A gyülekező- és beszállóhelyeket kellően meg kell világítani a II.-1/42 vagy II-1/43 szabály szerinti vészüzemi villamos energiaforrásról, az esetnek megfelelően.

5 A gyülekező- és beszállóhelyekhez vezető folyosókat, lépcsőket és kijáratokat ki kell világítani. Az ilyen világítást a II-1/42 vagy II.-1/43 szabály szerint szükséges vészüzemi villamos energiaforrásról lehessen táplálni, az esetnek megfelelően.

6 A daruval vízrebocsátott túlélési járművek gyülekező- és beszállóhelyeit úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye hordágyas esetek behelyezését a járműbe.

7 A 48.7 szabály követelményeinek megfelelő, egyetlen hosszból álló beszállólétrát, mely a fedélzettől kedvezőtlen úszáshelyzetnél és bármelyik oldalra legalább 15 fokra megdőlt hajónál a legkönnyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonalig ér le, kell felszerelni minden vízrebocsátó állásnál vagy minden második szomszédos vízrebocsátó állomásnál. Azonban az Igazgatás engedélyezheti az ilyen létrák jóváhagyott készülékekkel történő helyettesítését, hogy azok hozzáférést nyújtsanak a vízen úszó túlélési járműhöz, azzal a feltétellel, hogy a hajó minden oldalán lesz legalább egy beszállólétra. Más beszálló eszközöket lehet engedélyezni a 26.1.4 szabály szerint szükséges mentőtutajokhoz.

magyarázat: A hajó oldala mellett vízrebocsátott mentőcsónakokhoz beszállólétrákra van szükség. Azonban nem szükséges ilyeneket felszerelni a hajó faránál a szabadon eső mentőcsónakokhoz.

8 Ahol szükséges, eszközöket kell felszerelni, hogy a daruval vízrebocsátott mentőcsónakokat a hajó oldalához lehessen húzni és ott megtartani, hogy személyek biztonságosan beszállhassanak.

12. Szabály

Vízrebocsátó állomások

A vízrebocsátó állomások olyan helyeken legyenek, ami biztosítja a biztonságos vízrebocsátást, különös tekintettel a távolságra a hajócsavartól és a hajótest meredeken túlnyúló részeitől, és úgy, hogy amennyire lehet, a túlélési járművet, a kifejezetten szabadeséses vízrebocsátásra tervezett túlélési jármű kivételével, a hajó egyenes oldala mellett lehessen vízrebocsátani. Amennyiben elől vannak elhelyezve, azok az ütközési válaszfaltól hátrafelé, védett helyen legyenek és, ebben a tekintetben, az Igazgatás külön mérlegelje a vízrebocsátó készülék szilárdságát.

13. Szabály

Túlélési jármű tárolása

l Minden túlélési járművet úgy kell tárolni, hogy:

.1 sem a túlélési jármű, sem annak tároló eszközei ne akadályozzák bármelyik más túlélési jármű vagy felkutató csónak működtetését bármelyik más vízrebocsátó állomásnál;

.2 a vízfelülethez olyan közel legyen, amennyire biztonságos és gyakorlatilag lehetséges, és a vízrebocsátáshoz a hajóból kidobásra szánt mentőtutajon kívül más túlélési jármű esetében, olyan helyen, hogy a vízrebocsátó helyen lévő túlélési jármű legalább 2 m-rel legyen a vízvonal felett, amikor a hajó teljesen megrakott állapotban, kedvezőtlen úszáshelyzetben és bármelyik oldalra 20°-ig, vagy olyan fokig van megdőlve, amikor a hajó viharfedélzetének éle víz alá merül, amelyik a kisebb;*

.3 folyamatos készenléti állapotban legyen úgy, hogy a személyzet két tagja 5 percen belül elvégezhesse a beszálláshoz és vízrebocsátáshoz szükséges előkészületeket;

.4 az e fejezet követelményeinek megfelelően legyen teljesen felszerelve;

.5 amennyire gyakorlatilag lehetséges, biztonságos és védett helyen legyen, és védve legyen a tűz és robbanás okozta károsodástól.

magyarázat: A tűz és robbanás okozta károktól védve azt jelenti, hogy, minimumként, a tartályhajókon felszerelt túlélési járművet nem lehet egy rakománytartályon, mosóvíz tartályon, vagy robbanóanyagokat vagy veszélyes folyadékokat tartalmazó más tartályon, vagy azok felett felszerelni. Ez a Magyarázat nem vonatkozik a III/26.1.4 szabály szerint szükséges mentőtutajokra.

2 A hajó oldala mellett leeresztendő mentőcsónakokat a hajócsavartól, amennyire gyakorlatilag kivitelezhető, a lehető legmesszebb előrefelé kell tárolni. A 80 m és nagyobb, de 120 m-nél kisebb hosszúságú teherhajókon minden mentőcsónakot úgy kell tárolni, hogy a mentőcsónak hátsó vége legalább a mentőcsónak hosszával legyen a hajócsavar előtt. A 120 m és nagyobb hosszúságú tartályhajóknál, és a 80 m és nagyobb hosszúságú személyhajóknál minden mentőcsónakot úgy kell tárolni, hogy a mentőcsónak hátsó vége legalább a mentőcsónak hosszának l, 5-szeresével legyen a hajcsavar előtt. Ahol vonatkozik, a hajót úgy kell kialakítani, hogy a mentőcsónakok tárolt helyzetükben védve legyenek az erős hullámzás okozta károktól.

3 A mentőcsónakokat a vízrebocsátó szerkezetekhez erősítve kell tárolni.

4 A 23. és 29. szabály követelményeinek kielégítésén kívül, a mentőcsónakokat úgy kell tárolni, hogy az lehetővé tegye azok rögzítő elrendezéseinek kézi kioldását.

5 A daruval vízrebocsátott mentőcsónakokat az emelőhorgok számára elérhetően kell tárolni, kivéve, ha valami olyan átrakó eszköz van felszerelve, ami nem válik működésképtelenné az 1.2 bekezdésben előírt úszáshelyzet- és dőléshatárokon belül, vagy a hajó mozgása, vagy az energia kimaradása miatt.

6 A hajóból kidobásra szánt mentőtutajokat úgy kell tárolni, hogy azok könnyen áthelyezhetők legyenek a hajó bármelyik oldalán történő vízrebocsátáshoz, kivéve, ha a 26.1 szabály szerint szükséges összesített befogadóképességű mentőtutajok vannak tárolva a hajó mindegyik oldalán, melyeket a hajó bármelyik oldalán vízre lehet bocsátani.

*Lásd MSC/Circ.570: Ajánlás túlélési járművek legnagyobb tárolási magasságára személyhajókon.

14. Szabály

Felkutató csónakok tárolása

A felkutató csónakokat a következők szerint kell tárolni:

.1 legfeljebb 5 percen belül történő vízrebocsátáshoz folyamatosan kész állapotban;

.2 A vízrebocsátáshoz és felvevéshez alkalmas helyen;

.3 úgy, hogy sem a csónak, sem annak tároló elrendezése ne akadályozza bármilyen túlélési járműkezelését bármely más vízrebocsátó állomásnál;

.4 amennyiben mentőcsónak is, úgy a 13. szabály követelményeinek megfelelően.

15. Szabály

Túlélési járművet vízrebocsátó és felvevő elrendezések

l A 48. szabály követelményeinek megfelelő vízrebocsátó készülékeket kell felszerelni minden túlélési járműhöz, kivéve:

.1 azokat a túlélési járműveket, melyekbe a fedélzeten lévő olyan helyről történik a beszállás, ami legkönnyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonal felett van 4,5 m-re, és amelyik:

.1.1 tömege legfeljebb 185 kg, vagy

.1.2 közvetlenül a tárolási helyről kedvező úszáshelyzet és 10°-ig terjedő bármelyik oldalra való dőlés mellett történő vízrebocsátáshoz van tárolva;

.2 azokat a túlélési járműveket, melyek tömege legfeljebb 185 kg és amelyek a hajón tartózkodó összes személy 200%-a számára szükséges túlélési járműveken felül visznek a hajón.

magyarázat: A III/15.1.2 és 38.2.2 szabályok ellenére, az Igazgatás engedélyezheti a 185 kg-nál nagyobb tömegű túlélési jármű közvetlen vízrebocsátását annak tárolási helyzetéből, melynek nincs a 48. szabály követelményeinek megfelelő vízrebocsátó készüléke, azzal a feltétellel, hogy. az érintett túlélési járművet a hajón tartózkodó összes személy 200%-át meghaladóan tartják a hajón, és a hajó mindegyik oldalán elegendő összes befogadóképesség van a hajón tartózkodó személyek legalább 100%-a részére. Ilyen esetekben kellően figyelembe kell venni a túlélési jármű vízrebocsáthatóságát ellentétes irányú dőlésnél.

2 Minden mentőcsónakot fel kell szerelni olyan készülékkel, ami képes a mentőcsónakot vízrebocsátani és felvenni.

3 A vízrebocsátó és felvevő elrendezések olyanok legyenek, hogy a készülék üzemeltetője a hajón legyen képes figyelni a túlélési járművet vízrebocsátás alatt mindenkor, és mentőcsónakoknál a felvevés alatt.

4 A hajón lévő hasonló túlélési járművekhez csak egyetlen típusú kioldó szerkezetet kell használni.

5 A túlélési jármű előkészítése és kezelése bármelyik vízrebocsátó állomáson ne akadályozza bármelyik más túlélési jármű vagy felkutató csónak azonnali előkészítését és kezelését bármelyik más állomásnál.

6 A csigasorok, amennyiben használnak ilyet, legyenek elég hosszúak, hogy a túlélési jármű elérje a vizet, amikor a hajó a legkönnyebb tengeri állapotban van, kedvezőtlen úszáshelyzetben, és amikor a hajó bármelyik oldalra legalább 20 fokos szögben van megdőlve.

7 Az előkészítés és vízrebocsátás alatt a túlélési jármű, annak vízrebocsátó készüléke, és a vízterület, ahová azt vízre kell bocsátani, legyen kellően megvilágítva a II-1/42 vagy II-1/43 szabály szerint, az esetnek megfelelően, szükséges vészüzemi villamos energiaforrásról táplált világítással,

8 Álljanak rendelkezésre eszközök annak megakadályozására, hogy a hajóelhagyás alatt bármilyen vízkidobás történjen a túlélési járműbe.

9 Amennyiben fennáll annak veszélye, hogy a túlélési jármű megsérül a hajó stabilizáló szárnyaitól, álljanak rendelkezésre eszközök, a vészüzemi energiaforrásról meghajtva, a stabilizátor szárnya behúzásához; a navigációs hídon a vészüzemi energiaforrásról működtetett kijelzők álljanak rendelkezésre, hogy mutassák a stabilizátor szárnyak helyzetét.

10 Amennyiben a 42. vagy 43. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakok vannak a hajón, egy a csónakdarukat összekötő, kifeszített sodronykötelet kell felszerelni, amire legalább két mentőkötél van rászerelve, ami elég hosszú ahhoz, hogy elérje a vizet, amikor a hajó a legkönnyebb tengeri állapotban van, kedvezőtlen úszáshelyzetben, és amikor a hajó bármelyik oldalra legalább 20 fokos szögben van megdőlve.

16. Szabály

A felkutató csónak beszállási, vízrebocsátási és felvevési elrendezései

1 A felkutató csónak beszálló és vízrebocsátó elrendezései olyanok legyenek, hogy a felkutató csónakba a lehető legrövidebb idő alatt lehessen beszállni és azt vízrebocsátani.

2 Amennyiben a felkutató csónak egyike a hajó túlélési járműveinek, a beszállási elrendezések és a vízrebocsátó állomás feleljen meg a 11. és .12. szabály követelményeinek.

3 A vízrebocsátó elrendezések feleljenek meg a 15. szabály követelményeinek. Mindazonáltal minden felkutató csónakot lehessen vízrebocsátani, ahol szükséges, ott orrkötél alkalmazásával, amikor a hajó nyugodt vízen 5 csomóig terjedő sebességgel halad.

4 Legyen lehetséges a felkutató csónak gyors felvevése, amikor az a teljes személyi létszámmal és felszerelésekkel van megterhelve. Amennyiben a felkutató csónak egyben mentőcsónak is, a gyors felvevés legyen lehetséges, amikor a mentőcsónak felszerelésével és a felkutató csónak legalább hat fős, jóváhagyott személyzetével van megterhelve.

17. Szabály

Kötélvető készülékek

A 49. szabály követelményeinek megfelelő kötélvető készüléket kell biztosítani.

18. Szabály

Vészhelyzeti képzés és gyakorlatok

1 Ez a szabály minden hajóra vonatkozik.

2 Kézikönyvek

Az 51. szabály követelményeinek megfelelő képzési kézikönyvet kell elhelyezni mindegyik személyzet étkezőhelyiségben és pihenőhelyiségben, vagy mindegyik személyzeti kabinban.

3 Gyakorló gyülekezések és gyakorlatok*

3.1 A személyzet minden tagja minden hónapban legalább egy hajóelhagyási és egy tűzvédelmi gyakorlaton vegyen részt. A személyzet gyakorlatait 24 órán belül kell megtartani az után, hogy a hajó elhagyta a kikötőt, amennyiben a személyzet több, mint 25%-a azon az adott hajón az előző hónapban nem vett részt hajóelhagyás és tűzvédelmi gyakorlatokon. Az Igazgatás elfogadhat más intézkedéseket is, melyek legalább egyenértékűek arra a hajóosztályra nézve, amire ez kivitelezhetetlen.

3.2 Az olyan nemzetközi úton foglalkoztatott hajón, ami nem rövid nemzetközi út, az utasok gyülekezési gyakorlatát a beszállás után 24 órán belül kell megtartani. Az utasokat ki kell oktatni a mentőmellények használatáról és a vészhelyzetben elvégzendő tennivalókról. Amennyiben csak kis számú utas száll be egy kikötőben, miután a gyülekezési gyakorlatot már megtartották, elegendő lesz, egy újabb gyülekezési gyakorlat tartása helyett, felhívni az ilyen utasok figyelmét a 8.2 és 8.4 szabályok szerint szükséges vészhelyzeti utasításokra.

3.3 A rövid nemzetközi úton foglalkoztatott hajón, amennyiben induláskor nem tartottak gyülekezési gyakorlatot az utasok részére, fel kell hívni az utasok figyelmét a 8.2 és 8.4 szabályok szerint szükséges vészhelyzeti utasításokra

3.4 Minden hajóelhagyási gyakorlat foglalja magában a következőket:

.1 az utasok és személyzet gyülekezőhelyre hívása a 6.4.2 szabály szerint szükséges riadóval, és annak biztosítása, hogy tisztában legyenek a hajóelhagyásnak a gyülekezési utasításban előírt rendjével;

.2 jelentkezés az állomásokon és felkészülés a gyülekezési utasításban előírt feladatokra;

.3 az utasok és személyzet megfelelő öltözetének ellenőrzése;

.4 a mentőmellények helyes felöltésének ellenőrzése;

.5 legalább egy mentőcsónak leeresztése, a vízrebocsátás minden szükséges előkészítésének elvégzése után;

.6 a mentőcsónak motorjának elindítása és járatása;

.7 a mentőcsónakok vízrebocsátására szolgáló csónakdaruk működtetése.

* Lásd MSC/Circ,544 a tűzvédelmi gyakorlatokról és hajók történő képzésről.

3.5 A különböző mentőcsónakokat, amennyire lehet, a 3.4.5 bekezdés követelményeinek megfelelően, egymást követő gyakorlatokon kell leengedni.

3.6 Mindegyik mentőcsónakot a hajón kijelölt kezelőszemélyzetével kell vízrebocsátani és a vízen manőverezni háromhavonta legalább egyszer, egy hajóelhagyási gyakorlat keretében. Az Igazgatás engedélyezheti, hogy a rövid nemzetközi utakon üzemelő hajókon ne bocsássák le a mentőcsónakokat az egyik oldalon, ha kikötési elrendezéseik a kikötőben, és járatrendjük nem teszi lehetővé a mentőcsónakok vízrebocsátását azon az oldalon. Mindazonáltal az ilyen mentőcsónakokat minden három hónapban legalább egyszer le kell engedni, és legalább évente vízre kell bocsátani.

3.7 Amennyire ésszerű és gyakorlatilag lehetséges, azokat a felkutató csónakokat, melyek nem mentőcsónakok is, minden hónapban vízre kell bocsátani a hajón kijelölt személyzetükkel, és a vízen manőverezni kell velük. E követelménynek minden esetben háromhavonta legalább egyszer eleget kell tenni.

3.8 Amennyiben a mentőcsónak és felkutató csónak gyakorlatokat menetben lévő hajóval hajtják végre, az ilyen gyakorlatokat, a vele járó veszélyek miatt, csak védett vizeken és az ilyen gyakorlatokban tapasztalt tiszt felügyelete alatt legyen végrehajtva.*

3.9 A gyülekezéshez és hajóelhagyáshoz szolgáló vészvilágítást minden hajóelhagyási gyakorlatnál ki kell próbálni.

3.10 Mindegyik tűzvédelmi gyakorlat foglalja magában a következőket:

.1 jelentkezés az állomásokon és felkészülés a 8.3 szabályban szerint szükséges gyülekezési utasításban előírt feladatokra;

.2 a tűzoltószivattyú beindítása legalább a szükséges két vízsugárral, annak kimutatására, hogy a rendszer működőképes állapotban van;

.3 a tűzoltóöltönyök és egyéb személyes mentőfelszerelés ellenőrzése;

.4 az ide tartozó hírközlő felszerelés ellenőrzése;

.5 a vízmentes ajtók, tűzajtók és tűzzáró csappantyúk működésének ellenőrzése;

.6 a szükséges elrendezések ellenőrzése az utána következő hajóelhagyáshoz.

3.11 A tűzvédelmi gyakorlatokat úgy kell tervezni, hogy kellően figyelembe legyen véve a rendszeres gyakorlás a különféle vészhelyzetekben, ami a hajó típusától és rakományától függően előfordulhat.

3.12 A gyakorlatok során használt felszerelés teljes üzemképes állapotát azonnal helyre kell állítani, és a gyakorlatok során felfedezett minden hiányosságot és hibát a lehető leghamarabb ki kell küszöbölni.

3.13 A gyakorlatokat, amennyire gyakorlatilag lehetséges, úgy kell lefolytatni, mintha tényleges vészhelyzet lenne.

* Lásd az A.624(15) határozatot mentőcsónakoknak és felkutató csónakoknak a vízen menetben lévő hajókról történő vízrebocsátására irányuló képzésre vonatkozó irányelvekről.

4 Képzés és oktatás a hajón

4.1 A hajó életmentő készülékeinek használatára, beleértve a túlélési jármű felszerelést, és a hajó tűzoltó berendezésének használatára képzést és oktatást kell adni a hajón, amint lehet, de legkésőbb 2 héttel az után, hogy a személyzet egy tagja behajózik. Azonban amennyiben a személyzet tagjának rendszeresen tervezett váltásos beosztása van a hajón, az ilyen képzést legkésőbb két héttel az után kell megadni, amikor először hajózik be. Az egyedi oktatás kiterjedhet a hajó életmentő és tűzoltó felszereléseinek különböző részeire, azonban a hajó életmentő és tűzoltó felszerelésének egészét bármely kéthónapos időszakon belül érinteni kell.

4.2 A személyzet minden tagja részére oktatást kell tartani, ami foglalja magában a következőket, de nem szükségszerűen korlátozódjon azokra:

.1 a hajó felfújható mentőtutajainak működése és használata;

.2 a hypothermia problémái, a hypothermia kezelése elsősegélyben, és egyéb megfelelő elsősegély eljárások;

.3 a hajó életmentő készülékeinek viharos időjárásban és erős hullámzásban való használatára vonatkozó különleges utasítások;

.4 a tűzoltó készülékek működése és használata.

4.3 Oktatást kell tartani a hajón a daruval vízrebocsátott mentőtutajok használatáról legfeljebb négyhónapos időközönként, az ilyen eszközökkel felszerelt minden hajón. Minden esetben, amikor gyakorlatilag lehetséges, ez foglalja magában egy mentőtutaj felfújását és leengedését. Ez a mentőtutaj lehet egy csak gyakorlási célokra szolgáló speciális mentőtutaj, ami nem képezi a hajó életmentő felszerelésének részét: az ilyen speciális mentőtutajt szembetűnően meg kell jelölni.

5 Feljegyzések

A gyakorlat megtartásának napját, a hajóelhagyási gyakorlatok és tűzvédelmi gyakorlatok, az egyéb életmentő készülékek gyakorlatai és a hajón tartott oktatás részleteit olyan naplóba kell bejegyezni, amit az Igazgatás előírhat. Amennyiben a kijelölt időben nem tartanak meg egy teljes gyülekezést, képzést vagy oktatást, a naplóba bejegyzést kell tenni, megadva a körülményeket és a megtartott gyülekezés, gyakorlat vagy képzés mértékét.

19. Szabály

Üzemkészség, karbantartás és ellenőrzések

1. Ez a szabály minden hajóra vonatkozik. A 3. és 6.2 bekezdés követelményeit, amennyire gyakorlatilag lehetséges, az 1986. július l-je előtt épített hajókon teljesíteni kell.

2 Üzemkészség

Mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, és az út folyamán mindenkor, minden életmentő készülék legyen működőképes állapotban és azonnal használatra készen.

3 Karbantartás

3.1 Oktatást kell tartani az életmentő készülékek hajón történő karbantartásához az 52. szabály követelményeinek megfelelően, és a karbantartást annak megfelelően kell elvégezni.

3.2 Az Igazgatás, a 3.1 bekezdésbe előírt oktatatás helyett, elfogadhat egy hajón végzendő tervezett karbantartási programot, ami magában foglalja az 52. szabály követelményeit.

4 Csigasorok karbantartása

A vízrebocsátáshoz használt csigasorok végeit legfeljebb 30 hónapos időközönként fel kell cserélni, és meg kell újítani, amikor a csigasorok állagromlása szükségessé teszi, vagy legfeljebb ötéves időközönként, amelyik hamarabb következik be.

5 Pótalkatrészek és javító felszerelés

Pótalkatrészeket és javító felszerelést kell biztosítani az életmentő készülékekhez és alkotóelemeikhez, melyek túl nagy kopásnak vagy fogyasztásnak vannak kitéve, és azokat rendszeresen pótolni kell.

6 Heti ellenőrzés

A következő próbákat és ellenőrzéseket kell elvégezni hetenként:

.1 minden túlélési járművet, felkutató csónakok és vízrebocsátó készüléket szemre kell vételezni annak biztosítására, hogy azok használatra készek,

.2 a mentőcsónakokban és csónakokban lévő minden motort összesen legalább 3 percen át kell járatni előre és hátra, feltéve, hogy a környezeti hőmérséklet a motor indításához szükséges minimum hőmérséklet felett van. Különleges esetekben az Igazgatás elállhat ettől a követelménytől az 1986. július l-je előtt épített hajóknál;

magyarázat: A felkutató csónakra szerelt farmotort a III/19.6.2 szabálynak megfelelően hetenként kell kipróbálni. Azonban, ha a motor különleges jellemzői nem engednének meg más járatást, mint vízbemerített csavarral 3 perces időtartamig, akkor azt olyan ideig kell járatni, ami a gyártó kezelési utasításában van előírva.

.3 ki kell próbálni az általános riadó rendszert.

7 Havi ellenőrzések

Az életmentő készülékek ellenőrzését, beleértve a mentőcsónak felszerelést, havonta kell elvégezni, az 52.1

szabály szerint szükséges ellenőrző jegyzéket használva annak biztosítására, hogy azok teljes és működőképes állapotban legyenek. Az ellenőrzésről szóló jelentést be kell vezetni a hajónaplóba.

8 Felfújható mentőtutajok, felfújható mentőmellények és felfújt felkutató csónakok szervizelése

8.1 Minden felfújható mentőtutajt és felfújható mentőmellényt szervizelni kell:

.1 12 hónapot nem meghaladó időközönként. Azonban olyan esetekben, ahol helyénvalónak és ésszerűnek tűnik, az Igazgatás 17 hónapra terjesztheti ki ezt az időközt;

.2 jóváhagyott szervizállomáson, ami illetékes azok szervizelésére, megfelelő szerviz eszközöket tart fenn, és csak megfelelően szakképzett személyzetet foglalkoztat.

8.2 A felfújt felkutató csónakok minden javítását és karbantartását a gyártó utasításainak megfelelően kell elvégezni. Sürgős javítások elvégezhetők a hajón; azonban állandó jellegű javításokat egy jóváhagyott szervizállomáson kell elvégeztetni.

9 Hidrosztatikus kioldó egységek időszakos szervizelése

A hidrosztatikus kioldó egységeket szervizelni kell:**

.1 12 hónapot nem meghaladó időközönként. Azonban olyan esetekben, ahol helyénvalónak és ésszerűnek tűnik, az Igazgatás 17 hónapra terjesztheti ki ezt az időközt;

.2 jóváhagyott szervizállomáson, ami illetékes azok szervizelésére, megfelelő szerviz eszközöket tart fenn, és csak megfelelően szakképzett személyzetet foglalkoztat

II. Szakasz - Személyhajók (járulékos követelmények)

20. Szabály

Túlélési járművek és felkutató csónakok

l Túlélési járművek

1.1 Az olyan nemzetközi utakon foglalkoztatott személyhajókon, melyek nem rövid nemzetközi utak, a következőket kell tartani a fedélzeten:

.1 a 42., 43. vagy 44. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakokat mindegyik oldalon, olyan összesített befogadóképességgel, ami a hajón tartózkodó személyek legalább 50%-át tudja befogadni. Az Igazgatás engedélyezheti mentőcsónakok egyenértékű összes befogadóképességű mentőtutajokkal történő helyettesítését, azzal a feltétellel, hogy sohasem lesznek a hajón tartózkodó összes személy 37,5%-a befogadásához elegendőnél kisebb össz- befogadóképességű, alkalmas mentőcsónakok a hajó mindegyik oldalán. A mentőtutajok feleljenek meg a 39. vagy 40. szabály követelményeinek, és a hajó mindegyik oldalán egyformán elosztott vízrebocsátó készülékek szolgálják ki azokat;

.2 ezen kívül, a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő mentőtutajokat, olyan összesített befogadóképességgel, ami a hajón tartózkodó összes személy legalább 25%-át tudja befogadni. Ezeket a mentőtutajokat mindegyik oldalon legalább egy vízrebocsátó készülékkel kell kiszolgálni, amik lehetnek az 1.1.1.1 bekezdés követelményeinek megfelelően felszereltek, vagy egyenértékű jóváhagyott készülékek, melyeket mindegyik oldalon lehet használni. Azonban az ilyen mentőtutajok tárolása nem kell, hogy megfeleljen a 13.5 szabály követelményeinek.

* Lásd: Ajánlás felfújható mentőtutajok szerviz állomásai jóváhagyásának feltételeire, elfogadva a Szervezet A. 809(19) határozatával.

** Lásd MSC/Circ.61: Irányelvek mentőcsónak terhelés alatt kioldó szerkezetének ellenőrzéséhez és karbantartásához,

1.2 A rövid nemzetközi utakon foglalkoztatott, és a II-1/6.5 szabályban előírt különleges térbeosztási normáknak megfelelő személyhajókon a következőket kell tartani:

.1 a 42., 43. vagy 44. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakokat, amennyire gyakorlatilag lehetséges, mindegyik oldalon egyformán elosztva, olyan összesített befogadóképességgel, ami a hajón tartózkodó személyek legalább 30%-át tudja befogadni, és a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő mentőtutajokat olyan befogadóképességgel, hogy a mentőcsónak befogadóképességgel együtt, a túlélési járművek a hajón tartózkodó összes személyt be tudják fogadni. A mentőtutajokat a hajó mindegyik oldalán egyformán elosztott vízrebocsátó készülékekkel kell kiszolgálni; és

.2 ezen kívül, a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő mentőtutajokat, olyan összesített befogadóképességgel, ami a hajón tartózkodó összes személy legalább 25%-át tudja befogadni. Ezeket a mentőtutajokat mindegyik oldalon legalább egy vízrebocsátó készülékkel kell kiszolgálni, amik lehetnek az 1.1.1 bekezdés követelményeinek megfelelően felszereltek, vagy egyenértékű jóváhagyott készülékek, melyeket mindegyik oldalon lehet használni. Azonban az ilyen mentőtutajok tárolása nem kell, hogy megfeleljen a 13.5 szabály követelményeinek.

1.3 A rövid nemzetközi utakon foglalkoztatott, és a II-1/6.5 szabályban előírt különleges térbeosztási normáknak nem megfelelő személyhajókon az 1.1 bekezdés követelményeinek megfelelő túlélési járműveket kell tartani.

1.4 A hajón tartózkodó összes személy által történő hajóelhagyáshoz szükséges minden túlélési járművet lehessen vízrebocsátani azok teljes személyi létszámával és felszerelésével 30 percen belül attól az időtől kezdve, amikor megszólalt a hajóelhagyási jelzés.

1.5 Az 1.1, 1.2 vagy 1.3 bekezdés követelményeinek teljesítése helyett, az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajók, ahol a hajón tartózkodó összes személy száma 200-nál kevesebb, megfelelhetnek a következőknek:

.1 A hajó mindegyik oldalán a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő mentőtutajokat kell elhelyezni olyan összesített befogadóképességgel, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadására.

.2 Amennyiben az 1.5.1 bekezdés szerint szükséges mentőtutajokat nem lehet könnyen áthelyezni a hajó egyik oldaláról a másikra a vízrebocsátáshoz, további mentőtutajokat kell elhelyezni úgy, hogy a mindegyik oldalon rendelkezésre álló összes befogadóképesség legyen elég a hajón tartózkodó összes személy 150%-ának befogadásához.

magyarázat: "A hajó bármelyik oldaláról vízrebocsátható" és "könnyen áthelyezhető" úgy értelmezendő, hogy "olyan helyen tárolva, ami könnyű áthelyezést tesz lehetővé egyik oldalról a másikra egyetlen nyitott fedélzet szintjén."

.3 Amennyiben a 2.2 bekezdés szerint szükséges felkutató csónak egyben a 42., 43. vagy 44. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónak is, úgy az beszámítható az 1.5.1 bekezdés szerint szükséges összesített befogadóképességbe azzal a feltétellel, hogy a hajó bármelyik oldalán rendelkezésre álló összes befogadóképesség elég a hajón tartózkodó összes személy befogadására.

.4 Arra az esetre, ha a túlélési járművek bármelyike elveszne vagy használhatatlanná válna, elegendő túlélési járműnek kell rendelkezésre állni mindegyik ol- dalon a hajón tartózkodó összes személy befogadásához.

magyarázat: Minden mentőtutaj, amit a hajó bármelyik oldalán vízre lehet bocsátani, vagy ami könnyen áthelyezhető egyik oldalról a másikra, a fenti szabályok összefüggésében "használatra rendelkezésre álló" a hajó mindegyik oldalán.

2 Felkutató csónakok

2.1 Az 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb személyhajókon a 47. szabály követelményeinek megfelelő legalább egy felkutató csónakot kell elhelyezni a hajó mindegyik oldalán.

2.2 Az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajókon a 47. szabály követelményeinek megfelelő legalább egy felkutató csónakot kell elhelyezni.

2.3 Egy mentőcsónak elfogadható, mint felkutató csónak azzal a feltétellel, hogy ugyancsak megfelel a felkutató csónakra vonatkozó követelményeknek.

magyarázat: Ahhoz, hogy egy teljesen zárt mentőcsónak jóváhagyható legyen, mint felkutató csónak, a teljesen zárt mentőcsónaknak olyan jellemzőkkel kell bírni, ami képessé teszi a felkutató csónakra vonatkozó összes követelmény kielégítésére, beleértve a III/16.4 és II/48.2.8 szabályokban előírt felvevési követelményeket is.

3 Mentőtutajok vezetése

3.1 A személyhajókon elhelyezett mentőcsónakok és felkutató csónakok száma legyen elég annak biztosítására, hogy a hajón tartózkodó összes személy által történő hajóelhagyás esetén legfeljebb hat mentőtutajra kelljen felügyelnie mindegyik mentőcsónaknak vagy fel-kutatócsónaknak.

3.2 A rövid nemzetközi utakon foglalkoztatott, és a II-1/6.5 szabályban előírt különleges térbeosztási normáknak megfelelő személyhajókon elhelyezett mentőcsónakok és felkutató csónakok száma legyen elég annak biztosítására, hogy a hajón tartózkodó összes személy által történő hajóelhagyás esetén legfeljebb kilenc mentőtutajra kelljen felügyelnie mindegyik mentőcsónaknak vagy felkutató csónaknak.

21.Szabály

Személyi életmentő készülékek

l Mentőgyűrűk

1.1 A személyhajókat legalább a következő táblázatban előírt számú, a 7.1 és 31. szabály követelményeinek megfelelő mentőgyűrűvel kell felszerelni:

1.2 A 7.1.3 szabály ellenére, a 60 m alatti hosszúságú személyhajókat legalább hat, öngyulladó fényforrással felszerelt mentőgyűrűvel kell felszerelni.

2 Mentőmellények

A 72. szabály szerint szükséges mentőmellényeken kívül, minden személyhajót fel kell szerelni a hajón tartózkodó összes személy legalább 5%-ának megfelelő számú mentőmellénnyel. Ezeket a mentőmellényeket szembetűnő helyen a fedélzeten, vagy a gyülekezőhelyeken kell tárolni.

3 Mentőmellény fényforrások

3.1 Ez a bekezdés minden személyhajóra vonatkozik. Az 1986, július 1-je előtt épült személyhajók tekintetében e bekezdés követelményét legkésőbb 1991. július 1-én kell alkalmazni.

3.2 Az olyan nemzetközi utakon foglalkoztatott személyhajókon, melyek nem rövid nemzetközi utak, mindegyik mentőmellényt fel kell szerelni a 32.2 szabály követelményeinek megfelelő fényforrással.

4 Vízbemerülési öltözékek és hővédő segédeszközök

4.1 Ez a bekezdés minden személyhajóra vonatkozik. Az 1986. július 1-je előtt épült személyhajók tekintetében e bekezdés követelményét legkésőbb 1991. július 1-én kell alkalmazni.

4.2 A személyhajókat a hajón lévő mindegyik mentőcsónakhoz legalább három, a 33. szabály követelményeinek megfelelő vízbemerülési öltözettel kell felszerelni, és ezen kívül, a 34. szabály követelményeinek megfelelő hővédő segédeszközzel a mentőcsónakban elhelyezett és vízbemerülési öltözettel nem ellátott minden személy részére. Nem kell ilyen vízbemerülési öltözetet és hővédő segédeszközt biztosítani:

.1 a teljesen vagy részben zárt mentőcsónakokban elhelyezett személyek részére, vagy

.2 ha a hajó állandóan meleg éghajlat alatti utakon van foglalkoztatva, ahol az Igazgatás véleménye szerint, szükségtelenek a hővédő segédeszközök.

4.3 A 4.2.1 bekezdés rendelkezései ugyancsak vonatkoznak a 42., 43 vagy 44. szabály követelményeinek nem megfelelő teljesen vagy részben zárt mentőcsónakokra azzal a feltétellel, hogy azok 1986. július 1. előtt épült hajókon vannak felszerelve.

22. Szabály

Túlélési jármű és felkutató csónak beszállási elrendezések

1 Személyhajókon túlélési jármű beszállási elrendezéseket kell tervezni a következőhöz:

.1 minden mentőcsónak beszállásra alkalmas és leereszthető legyen közvetlenül a tárolási helyén vagy a beszállási fedélzeten, de nem mindkét helyen;

.2 csónakdaruval vízrebocsátandó mentőtutajokba közvetlenül a tárolási hely melletti helyen kelljen beszállni és azokat onnan vízrebocsátani, vagy olyan helyen, ahová, a 13.5 szabály követelményeinek megfelelően, a mentőtutajt áthelyezik a vízrebocsátás előtt.

2 A felkutató csónak elrendezések olyanok legyenek, hogy a felkutató csónakba a tárolási helyen lehessen beszállni és azt közvetlenül onnan vízrebocsátani, a hajón a felkutató csónak személyzetének kijelölt megfelelő számú személlyel, együtt. Az 1.1 bekezdés követelményei ellenére, amennyiben a felkutató csónak egyben mentőcsónak is, és a többi mentőcsónakba egy beszállási fedélzetről lehet beszállni, az elrendezések olyanok legyenek, hogy a felkutató csónakba a beszállási fedélzetről is be lehessen szállni és azt onnan vízrebocsátani.

23. Szabály

Mentőtutajok tárolása

Személyhajókon mindegyik mentőtutajt a kikötőkötelével állandó jelleggel a hajóhoz erősítve, és a 36.8 szabály követelményeinek megfelelő szabadon felúsztató szerkezettel kell tárolni úgy, hogy, amennyire gyakorlatilag lehetséges, a mentőtutaj szabadon felússzon és, amennyiben felfújható, önműködően fújódjon fel, amikor a hajó elsüllyed.

magyarázat: Ez a szabály nem közli világosan, hogy minden egyes mentőtutajnak kell-e rendelkezni saját szabadon felúsztató szerkezettel, vagy egy szabadon felúsztató szerkezet engedélyezhető egynél több mentőtutajhoz. Egy szabadon felúsztató szerkezetet lehet használni két vagy több mentőtutajhoz, ha a szabadon felúsztató szerkezet elég a III/38.6. szabály követelményeinek teljesítéséhez.

24. Szabály

Gyülekezőhelyek

Minden személyhajón, a 11. szabály követelményeinek teljesítésén túlmenően, legyenek utas gyülekezőhelyek, melyek:

.1 legyenek a beszállóhelyek közelében és nyújtsanak könnyű hozzáférést az utasok számára, kivéve, ha ugyanazon a helyen vannak;

.2 rendelkezzenek elég hellyel az utasok felsorakoztatásához és kioktatásához.

�24-1. Szabály

Ro-ro személyhajókra vonatkozó követelmények

1 Ez a szabály minden ro-ro személyhajóra vonatkozik. Azok a ro-ro személyhajók, melyek:

.1 1998. július 1-én vagy az után épültek, feleljenek meg a 2.3, 2.4, 3.1, 3.2, 3.3, 4. és 5. bekezdés követelményeinek;

.2 1986. július 1-én vagy az után és 1998. július 1. előtt épültek, feleljenek meg az 5. bekezdésnek legkésőbb az 1998. július 1. utáni első időszakos szemlén, és a 2.3, 2.4, 3. és 4. bekezdéseknek legkésőbb a 2000. július 1. után esedékes első időszakos szemlén, és

.3 az 1986. július 1. előtt épültek, feleljenek meg az 5. bekezdésnek legkésőbb az 1988. július 1. utáni első időszakos szemlén, és a 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 3. és 4. bekezdéseknek legkésőbb a 2000. július l. után esedékes első időszakos szemlén.

2 Mentőtutajok

2.1 A ro-ro személyhajók mentőtutajait a 48.5 szabálynak megfelelő tengerészeti evakuáló rendszerekkel, vagy a 48.6 szabálynak megfelelő, a hajó mindegyik oldalán egyenlően elosztott vízrebocsátó szerkezetekkel kell kiszolgálni.

2.2 Ro-ro személyhajókon mindegyik mentőtutajnak a 23. szabály követelményeinek megfelelő, szabadon felúszó tároló elrendezést kell biztosítani.

2.3 A ro-ro személyhajókon minden mentőtutaj a 39.4.1 vagy 60.4.1 szabály követelményeinek megfelelő beszálló rámpával felszerelt típusú legyen, az esetnek megfelelően.

2.4 Ro-ro személyhajókon minden mentőtutaj legyen vagy önműködően önfelegyenesítő, vagy sátortetős kifordítható mentőtutaj, ami hullámzásban is stabil és biztonságosan üzemeltethető, bármelyik oldalával felfelé úszik is. Vagylagosan, a hajó legyen felszerelve önműködően önfelegyenesítő mentőtutajokkal, vagy sátortetős kifordítható mentőtutajokkal, a mentőtutajok rendes készletén felül, olyan összesített befogadóképességgel, ami a nem mentőcsónakokban elhelyezett személyeknek legalább 50%-át tudja befogadni. Ezt a járulékos mentőtutaj befogadóképességet a hajón tartózkodó összes személy száma és a mentőcsónakokban elhelyezett személyek száma közötti különbözet alapján kell meghatározni.

�E szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

Minden ilyen mentőtutajt az Igazgatásnak kell jóváhagyni, figyelembe véve a Szervezet által elfogadott ajánlásokat.*

3 Gyorsjáratú felkutató csónakok

3.1 A ro-ro személyhajókon legalább az egyik felkutató csónak az Igazgatás által jóváhagyott gyorsjáratú felkutató csónak legyen, figyelembe véve a Szervezet által elfogadott ajánlásokat.**

3.2 Mindegyik gyors csónakot az Igazgatás által jóváhagyott megfelelő vízrebocsátó szerkezettel kell kiszolgálni. Az ilyen vízrebocsátó szerkezetek jóváhagyásakor az Igazgatás vegye figyelembe, hogy a gyorsjáratú felkutató csónak még a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok mellett történő vízrebocsátásra és felvevésre van szánva, és ugyancsak vegye figyelembe a Szervezet által elfogadott ajánlásokat.***

3.3 Mindegyik gyors felkutató csónak személyzetének legalább két tagját rendszeresen képezni és gyakorlatoztani kell, figyelemmel a Tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló szabályzatra (STCW) és a Szervezet által elfogadott ajánlásokra,**** beleértve a mentést, üzemeltetést, manőverezést, az ilyen járművek üzemeltetését különféle viszonyok között, és azok felállítását felborulás után.

3.4 Olyan az esetben, ahol egy 1997. július 1. előtt épített ro-ro személyhajó elrendezése vagy mérete olyan, hogy az meggátolja a 3.1 bekezdés szerint szükséges gyorsjáratú, felkutató csónak elhelyezését, a gyorsjáratú felkutató csónak elhelyezhető egy meglévő mentőcsónak helyett, ami felkutató csónakként van elfogadva vagy, az 1986. július 1-je előtt épített hajók esetében, vészhelyzetben használandó csónakok helyett, azzal a feltétellel, hogy az összes alábbi követelmény teljesül:

.1 az elhelyezett gyorsjáratú felkutató csónakot a 3.2 bekezdés követelményeinek megfelelő vízrebocsátó szerkezet szolgálja ki;

.2 a fenti helyettesítéssel elvesztett befogadóképességet a lecserélt mentőcsónak által kiszolgált személyek számával legalább egyenlő személy befogadására alkalmas mentőtutajok elhelyezésével kompenzálják; és

.3 az ilyen mentőtutajokat a meglévő vízrebocsátó szerkezetek, vagy tengeri evakuáló rendszerek szolgálják ki.

4 Mentőeszközök

4.1 Minden ro-ro személyhajót fel kell szerelni hatékony eszközökkel a túlélők vízből történő gyors kimentéséhez, és a túlélőknek a mentőegységekből vagy túlélési járműből a hajóra történő gyors áthelyezéséhez.

4.2 A túlélők hajóra történő áthelyezésének eszköze lehet egy tengeri evakuáló rendszer része, vagy egy mentési célokra tervezett rendszer része.

4.3 Amennyiben egy tengeri evakuáló rendszer csúszdája van előirányozva, hogy az szolgáljon a túlélőknek a hajó fedélzetére történő áthelyezése eszközéül, úgy a csúszdát kapaszkodó kötelekkel vagy hágcsókkal kell felszerelni a csúszdán való felmászás segítéséhez.

5 Mentőmellények

5.1 A 7.2 és 21.2 szabályok követelményeitől függetlenül, elegendő számú mentőmellényt kell tárolni a gyülekezőhelyek közelében, hogy az utasoknak ne kelljen visszatérni kabinjaikba, hogy magukhoz vegyék mentőmellényeiket.

5.2 Ro-ro személyhajókon minden mentőmellényt fel kell szerelni a 32.3 szabály követelményeinek megfelelő fényforrással.

* Lásd a Szervezet által az önműködően önfelegyenesítő mentőtutajokra és sátortetős kifordítható mentőtutajokra kidolgozandó követelményeket.

** Lásd: Irányelvek gyors felkutató csónakokra, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

*** Lásd a Szervezet által elfogadandó ajánlásokat. Lásd: Ajánlások gyors felkutató csónakok személyzetének képzési követelményire, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával, és az STCW Szabályzat A-VI/2 szakasz A-VI/2 táblázatát: Előírás a gyors felkutató csónak kezelési jártasság minimális normájára".

�24-2. Szabály

Utasokra vonatkozó információ

1 Személyhajókon a fedélzeten tartózkodó minden személyt össze kell számolni indulás előtt.

2 Az olyan személyekre vonatkozó részleteket, akik különleges gondozásra vagy vészhelyzetben segítségre vonatkozó igényt jelentettek be, jegyzékbe kell venni, és indulás előtt közölni kell a hajóparancsnokkal.

3 Ezen kívül, legkésőbb 1999. január 1-től, a hajón tartózkodó összes személy nevét és nemét, megkülönböztetve felnőtteket, gyermekeket és csecsemőket, jegyzékbe kell foglalni felkutatási és mentési célokra.

4 Az 1, 2. és 3. bekezdés szerint szükséges információt a parton kell tartani, és szükség esetén a felkutató és mentő szolgálatok rendelkezésére kell bocsátani.

5 Az Igazgatás felmenthet személyhajókat a 3. bekezdés követelményei alól, amennyiben az ilyen hajók menetrendszerű utjai gyakorlatilag lehetetlenné teszik számukra az ilyen feljegyzések elkészítését.

�24-3. Szabály

Helikopter leszálló - és felvevőhelyek

1 Minden ro-ro személyhajót fel kell szerelni az Igazgatás által jóváhagyott helikopter felvevőhellyel, figyelembe véve a Szervezet által elfogadott ajánlásokat.

2 Az 1997. július 1. előtt épített ro-ro személyhajók legkésőbb az 1997. július 1. után esedékes első időszakos szemlén feleljenek meg az 1. bekezdés követelményeinek.

3 Az 1999 július 1-én vagy az után épült 130 m és nagyobb hosszúságú személyhajókat az Igazgatás által jóváhagyott helikopter leszállóhellyel.**

* Lásd: Kereskedelmi hajó felkutatási és mentési kézikönyvet (MERSAR), elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

** Lásd a Szervezet által kidolgozandó ajánlásokat.

�24-4. Szabály

Döntéstámogató rendszer személyhajók parancsnokai számára

l Ez a szabály minden személyhajóra vonatkozik. Az 1997. július 1. előtt épített személyhajók legkésőbb az 1999. július 1. után esedékes első időszakos szemlén feleljenek meg e szabály követelményeinek

3 Minden személyhajó navigációs hídját fel kell szerelni egy döntéstámogató rendszerrel a vészhelyzet kezeléshez.

3 A rendszer, minimálisan, egy kinyomtatott vészhelyzeti tervből vagy tervekből álljon. Minden előre látható vészhelyzetet azonosítani kell a vészhelyzeti tervben vagy tervekben, beleértve, a következő fő vészhelyzeti csoportokat, de nem csak azokra korlátozódva:

.1 tűz;

.2 a hajót ért sérülés;

.3 szennyezés,

.4 a hajó biztonságát és utasainak és személyzetének biztonságát fenyegető jogellenes cselekmények;

.5 személyi balesetek;

.6 rakománnyal kapcsolatos balesetek; és

.7 segélynyújtás más hajóknak vészhelyzetben.

4 A vészhelyzeti tervben vagy tervekben lefektetett vészhelyzeti eljárások nyújtsanak döntési támogatást a parancsnokoknak a vészhelyzetek bármilyen kombinációjának kezelésében.

5 A vészhelyzeti tervnek vagy terveknek legyen egységes szerkezete, és azok legyenek könnyen használhatók. Ahol vonatkozik, a tényleges rakodási állapotot, ahogy azt a személyhajó útjának -stabilitási viszonyaira kiszámították, kell felhasználni kárelhárítási célokra.

6 A nyomtatott vészhelyzeti terven vagy terveken kívül, az Igazgatás ugyancsak elfogadhat egy számítógépes alapú döntéstámogató rendszert a navigációs hídon, ami szolgáltatja a vészhelyzeti tervben vagy tervekben, eljárásokban, ellenőrző jegyzékekben stb. foglalt minden információt, és ami képes előállítani az előrelátható vészhelyzetekben végrehajtandó ajánlott intézkedések jegyzékét.

25. Szabály

Gyakorlatok**

1 Ez a szabály minden személyhajóra vonatkozik.

2 Személyhajókon hetenként kell hajóelhagyási gyakorlatot és tűzvédelmi gyakorlatot tartani.

�E szabály 1997. július 1-től vonatkozik.

* Lásd Nemzetközi biztonságkezelési (ISM) Szabályzat 8. fejezetét, és MSC/Circ.760 irányelvek egy integrált szükségintézkedési tervező rendszerhez a hajón előforduló vészhelyzetekben.

** Lásd A.690(17) határozatot a hajóelhagyási és tűzvédelmi gyakorlatok időszakos ellenőrzéséről.

III. Szakasz - Teherhajók (járulékos követelmények)

26. Szabály

Túlélési járművek és felkutató csónakok

1 Túlélési járművek

1.1 A teherhajókat fel kell szerelni a következőkkel:

.l a 44. szabály követelményeinek megfelelő egy vagy több mentőcsónak olyan összesített befogadóképességgel a hajó mindegyik oldalán, ami a hajón tartózkodó összes személy befogadására elég. Azonban az Igazgatás engedélyezheti, hogy kedvező éghajlati viszonyok között és megfelelő területeken üzemelő teherhajók (olaj-tartályhajók, vegyi tartályhajók és gázszállítók kivételével) a 43. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakokkal legyenek felszerelve, azzal a feltétellel, hogy a kereskedelmi járatok területének határai a Teherhajó Szerkezetbiztonsági Bizonyítványban meg vannak határozva; és

.2 ezen kívül, a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő mentőtutaj vagy mentőtutajok, melyeket a hajó bármelyik oldalán vízre lehet bocsátani, olyan összesített befogadóképességgel, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadásához. Amennyiben a mentőtutajt vagy mentőtutajokat nem lehet a vízrebocsátáshoz könnyen áthelyezni a hajó bármelyik oldalára, a rendelkezésre álló összes befogadóképesség mindegyik oldalon legyen elég a hajón tartózkodó összes személy befogadásához.

magyarázat: "A hajó bármelyik oldaláról vízrebocsátható" és "könnyen áthelyezhető" úgy értelmezendő, hogy "olyan helyen tárolva, ami könnyű áthelyezést tesz lehetővé egyik oldalról a másikra egyetlen nyitott fedélzet szintjén."

1.2 Az l. l bekezdés követelményei helyett, teherhajók felszerelhetők a következőkkel:

.1 a 44. szabály követelményeinek megfelelő egy vagy több mentőcsónak, amit szabadeséssel lehet vízrebocsátani a hajó farán keresztül, olyan összesített befogadóképességgel, ami a hajón tartózkodó összes személy számára elegendő;

és

.2 ezen kívül, a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő egy vagy több mentőtutaj a hajó mindegyik oldalon olyan összesített befogadóképességgel, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadásához. A mentőtutajokat legalább a hajó egyik oldalán vízrebocsátó szerkezetekkel kell kiszolgálni.

1.3 Az 1.1 vagy 1.2 bekezdés követelményeinek kielégítése helyett, a 85 m-nél kisebb hosszúságú teherhajók, melyek nem olaj-tartályhajók, vegyi tartályhajók és gázszállítók, megfelelhetnek a következőknek:

.1 A hajó mindegyik oldalán a 39. vagy 40. szabály követelményeinek megfelelő egy vagy több olyan összesített befogadóképességű mentőtutajjal legyenek felszerelve, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadásához.

.2 Amennyiben az 1.3.1 bekezdés szerint szükséges mentőtutajokat nem lehet könnyen a vízrebocsátáshoz áthelyezni a hajó egyik oldaláról a másikra, járulékos mentőtutajokat kell elhelyezni úgy, hogy a mindegyik oldalon rendelkezésre álló összes befogadóképesség elég legyen a hajón tartózkodó összes személy 150%-ának befogadásához.

magyarázat: "A hajó bármelyik oldaláról vízrebocsátható" és "könnyen áthelyezhető" úgy értelmezendő, hogy "olyan helyen tárolva, ami könnyű áthelyezést tesz lehetővé egyik oldalról a másikra egyetlen nyitott fedélzet szintjén."

.3 Amennyiben a 2. bekezdés szerint szükséges egyik felkutató csónak egyben a 43. vagy 44. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónak is, úgy az beszámítható az 1.3.1 bekezdés szerint szükséges összesített befogadóképességbe, azzal a feltétellel, hogy a hajó mindegyik oldalán rendelkezésre álló összes befogadóképesség elég a hajón tartózkodó összes személy 150%-ának befogadásához.

.4 Arra az esetre, ha a túlélési járművek bármelyike elveszne vagy használhatatlanná válna, elegendő túlélési járműnek kell rendelkezésre állni mindegyik oldalon a hajón tartózkodó összes személy befogadásához.

magyarázat: Minden mentőtutaj, amit a hajó bármelyik oldalán vízre lehet bocsátani, vagy ami könnyen áthelyezhető egyik oldalról a másikra, a fenti szabályok összefüggésében "használatra rendelkezésre álló" a hajó mindegyik oldalán.

1.4 Azokon a teherhajókon, ahol a túlélési járművek olyan helyen vannak tárolva, ami 100 m-nél messzebbre van a hajó orrától vagy farától, az 1.12 és 1.2.2 bekezdés szerint szükséges mentőtutajokon kívül, egy mentőtutajt kell tárolni annyira elől vagy hátul, vagy egyet" annyira elől és egy másikat annyira hátul, amennyire ésszerű és gyakorlatilag lehetséges. A 29. szabály követelményei ellenére, az ilyen mentőtutajt vagy mentőtutajokat úgy lehet rögzíteni, ami lehetővé teszi a kézi kioldást, és nem kell olyan típusúnak lenni, amit jóváhagyott vízrebocsátó szerkezetből lehet vízrebocsátani.

magyarázat: A III/26.1.4 és III/26.3.2 szabályokban hivatkozott orrtól a farig terjedő távolság a hajó megfelelő végpontja és a legközelebbi túlélési jármű közelebbi vége között mért vízszintes távolság.

1.5 A 15.1.1 szabályban hivatkozott túlélési járművek kivételével, a hajón tartózkodó összes személy általi hajóelhagyáshoz szükséges minden túlélési járművet lehessen vízrebocsátani azok teljes személyi létszámával és felszerelésével együtt 30 percen belül, attól az időtől kezdve, amikor megszólalt a hajóelhagyási jelzés.

1.6 A vegyi tartályhajókat és gázszállítókat, melyek mérgező gőzöket vagy gázokat kibocsátó rakományokat szállítanak, a 43. vagy 44. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakok helyett a 45. szabály követelményeinek megfelelő mentőcsónakokkal kell felszerelni.

2 Felkutató csónakok

Teherhajókat a 47. szabály követelményeinek megfelelő legalább egy felkutató csónakkal kell felszerelni. Egy mentőcsónak elfogadható felkutató csónakként, azzal a feltétellel, hogy az megfelel a felkutató csónakokra vonatkozó követelményeknek is.

magyarázat: Ahhoz, hogy egy teljesen zárt mentőcsónak jóváhagyható legyen, mint felkutató csónak, a teljesen zárt mentőcsónaknak olyan jellemzőkkel kell bírni, ami képessé teszi a felkutató csónakra vonatkozó összes követelmény kielégítésére, beleértve a III/16.4 és II/48.2.8 szabályokban előírt felvevési követelményeket is.

3 A mentőcsónakjaikon kívül, az 1986. július 1. előtt épült teherhajókat legkésőbb 1991. július l-ig fel kell szerelni:

.1 egy vagy több olyan összesített befogadóképességű mentőtutajjal, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadására. A mentőtutajt vagy mentőtutajokat olyan rögzítő bilinccsel vagy egyenértékű rögzítő szerkezettel kell felszerelni, ami önműködően elengedi azt a süllyedő hajóról,

.2 ahol a túlélési járművek olyan helyen vannak tárolva, ami 100 m-nél messzebbre van a hajó orrától vagy farától, a 3.1 bekezdés szerint szükséges mentőtutajokon kívül, egy mentőtutajt kell tárolni annyira elől vagy hátul, vagy egyet annyira elől és egy másikat annyira hátul, amennyire ésszerű és gyakorlatilag lehetséges. A 3.1 bekezdés követelményei ellenére, az ilyen mentőtutajt vagy mentőtutajokat úgy lehet rögzíteni, hogy az lehetővé tegye a kézi kioldást.

magyarázat: A III/26.1.4 és III/26.3.2 szabályokban hivatkozott orrtól a farig terjedő távolság a hajó megfelelő végpontja és a legközelebbi túlélési jármű közelebbi vége között mért vízszintes távolság.

27. Szabály

Személyi életmentő készülékek

l Mentőgyűrűk

1.1 A teherhajókat a 76.1 és 31. szabály követelményeinek megfelelő, legalább az alábbi táblázatban előírt számú mentőgyűrűvel kell felszerelni:

1.2 Tartályhajókon a mentőgyűrűk 7.1.3 szabály szerint szükséges öngyulladó fényforrásai villamos elem típusúak legyenek.

*Azokra a termékekre nézve, melyeknél vészhelyzeti mentő légzőkészülék védelem szükséges, lásd a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) módosított határozatával elfogadott IBC Szabályzat 17. fejezetét, és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott IGC Szabályzat 19. fejezetét.

2 Mentőmellény vényforrások

2.1 Ez a bekezdés minden teherhajóra vonatkozik. Az 1986. július 1. előtt épült teherhajók tekintetében ez a bekezdést legkésőbb 1991. július 1-én kell alkalmazni.

2.2 Teherhajókon minden mentőmellényt fel kell szerelni a 32.2 szabálynak megfelelő fényforrással.

3 Vízbemerülési öltözetek és hővédő segédeszközök

3.1 Ez a bekezdés minden teherhajóra vonatkozik. Az 1986. július 1. előtt épült te tekintetében ez a bekezdést legkésőbb 1991. július 1-én kell alkalmazni.

3.2 Teherhajókat a hajón lévő mindegyik mentőcsónakhoz a 33. szabály követelményeinek megfelelő legalább három vízbemerülési öltözettel kell felszerelni, vagy amennyiben az Igazgatás szükségesnek és gyakorlatilag lehetségesnek találja, a 33. szabály követelményeinek megfelelő egy vízbemerülési öltözettel a hajón tartózkodó minden személy számára; mindazonáltal, a 38.5.1.24, 41.8.31 és 47.2.2.13 szabályok szerint szükséges hővédő segédeszközökön kívül, a hajót fel kell szerelni a 34. szabály követelményeinek megfelelő hővédő segédeszközökkel a hajón tartózkodó olyan személyek részére, akik nincsenek ellátva vízbemerülési öltözettel. Nem kell megkövetelni ezeket a vízbemerülési öltözeteket és hővédő segédeszközöket, ha a hajó:

.1 a hajó mindegyik oldalán olyan összesített befogadóképességű teljesen zárt mentőcsónakokkal van felszerelve, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadásához; vagy

.2 teljesen zárt mentőcsónakokkal van felszerelve, melyek szabadon esve bocsáthatók vízre a hajó farán át, olyan összesített befogadóképességgel, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadására, és amelyekbe közvetlenül a tárolási helyen lehet beszállni, és azokat onnan vízrebocsátani, olyan Összesített befogadóképességű mentőtutajokkal a hajó mindegyik oldalán, ami elég a hajón tartózkodó összes személy befogadására, vagy

.3 állandóan meleg éghajlaton végzett utakon van foglalkoztatva, ahol az Igazgatás véleménye szerint szükségtelenek a vízbemerülési öltözetek.

3.3 A 26.1.3 szabály követelményeinek megfelelő teherhajókat a 33. szabály követelményeinek megfelelő vízbemerülési öltözetekkel kell felszerelni a hajón tartózkodó összes személy számára, kivéve, ha a hajón:

.1 csónakdaruval vízrebocsátható mentőtutajokkal van felszerelve, vagy

.2 a hajó mindkét oldalán használható egyenértékű jóváhagyott szerkezetekkel kiszolgált mentőtutajokkal van felszerelve, és amelyek nem teszik szükségessé a vízbe való belépést a mentőtutajba történő beszálláshoz, vagy

.3 állandóan meleg éghajlaton végzett utakon van foglalkoztatva, ahol az Igazgatás véleménye szerint szükségtelenek a vízbemerülési öltözetek.

3.4 Az e szabály szerint szükséges vízbemerülési öltözetek felhasználhatók a 7.3 szabály követelményeinek való megfeleléshez.

3.5 Az 1986. július 1. előtt épült teherhajókon felszerelt teljesen zárt mentőcsónakoknak nem kell megfelelni a 44. szabály követelményeinek.

28. Szabály

Túlélési jármű beszállási és vízrebocsátási elrendezései

1 A teherhajó túlélési jármű beszállási elrendezéseit úgy kell megtervezni, hogy a mentőcsónakokba közvetlenül a tárolási helyen lehessen beszállni, és azokat onnan vízrebocsátani, és a csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutajokba közvetlenül a tárolási hely mellett lévő helyről lehessen beszállni, és azokat onnan vízrebocsátani, vagy olyan helyről, ahová a mentőtutajt a vízrebocsátás előtt a 13.5 szabály követelményeinek megfelelően áthelyezték.

2 A 20.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókon a mentőcsónakokat lehessen vízrebocsátani, ahol szükséges, orrkötelek használatával, amikor a hajó legfeljebb 5 csomó sebességgel halad nyugodt vízen.

29. Szabály

Mentőtutajok tárolása

Teherhajókon, a 26.1.4 szabály szerint szükségeseken kívül, minden mentőtutajt kikötőkötelével állandó jelleggel a hajóhoz rögzítve, és a 38.6 szabály követelményeinek megfelelő szabadon felúsztató szerkezettel kell tárolni úgy, hogy a mentőtutaj szabadon felússzon, és amennyiben felfújható, önműködően felfúvódjon, amikor süllyed a hajó.

magyarázat: Ez a szabály nem közli világosan, hogy minden egyes mentőtutajnak kell-e rendelkezni saját szabadon felúsztató szerkezettel, vagy egy szabadon felúsztató szerkezet engedélyezhető egynél több mentőtutajhoz. Egy szabadon felúsztató szerkezetet lehet használni két vagy több mentőtutajhoz, ha a szabadon felúsztató szerkezet elég a III/38.6. szabály követelményeinek teljesítéséhez.

C. RÉSZ

ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETÉLMÉNYEK

I. Szakasz - Általános rendelkezések

30. Szabály

Életmentő készülékekre vonatkozó általános követelmények

1 A 2.7 bekezdés minden hajóra vonatkozik. A 1986. július 1. előtt épült hajók tekintetében a 2.7 bekezdést legkésőbb 1991. július 1-én kell alkalmazni.

2 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, vagy kivéve, ha az Igazgatás véleménye szerint, tekintettel az adott utakra, melyeken a hajót folyamatosan foglalkoztatják, más követelmények alkalmazandók, az e részben leírt minden életmentő készüléket:

.1 kellő szakszerűséggel és megfelelő anyagokból kell elkészíteni;

.2 tárolás során nem károsodhat a -30 °C-tól +65 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban;

.3 amennyiben használat közben valószínű hogy víz alá merülnek, működjenek mindenütt a tengervízben a -l °C-tól +30 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban;

.4 ahol vonatkozik, legyenek rothadásállók, korrózióállók, és ne befolyásolja azokat túlzottan a tengervíz, olaj vagy gombásodás;

.5 amikor napfénynek vannak kitéve, álljanak ellen az állagromlásnak;

.6 legyenek nagyon látható színűek minden részen, ahol ez segíti a felkutatást;

.7 legyenek felszerelve fényvisszaverő anyaggal, ahol az segíti a felkutatást és a Szervezet ajánlásainak megfelelően;*

.8 amennyiben nyílt tengeren kell azokat használni, legyenek képesek kielégítően működni abban a környezetben.

3 Az Igazgatás határozza meg az olyan életmentő készülékek elfogadhatóságának időtartamát, amelyek elöregedésnek vannak kitéve. Az ilyen életmentő készülékeket meg kell jelölni olyan módon, hogy az életkoruk megállapítható legyen, vagy azzal a dátummal, amikor le kell cserélni őket.

magyarázat: Ahol gyakorlatilag lehetséges, a lejárat dátumával való tartós megjelölés az előnyben részesítendő módszer az elfogadhatóság tartamának megállapításához. A lejárat dátumával nem megjelölt elemeket akkor lehet használni, ha azokat évente cserélik, vagy, másodlagos elem (akkumulátor) esetében, ha az elektrolit állapota könnyen ellenőrizhető.

* Lásd: Ajánlás fényvisszaverő anyagok használatához és felszereléséhez életmentő készülékekre, elfogadva a Szervezet A.658(16) határozatával.

II. Szakasz -Személyi életmentő készülékek

31. Szabály

Mentőgyűrűk

1 Mentőgyűrű műszaki leírása

Minden mentőgyűrű:

.1 külső átmérője legfeljebb 800 mm és belső átmérője legalább 400 mm legyen;

.2 eredendően úszóképes anyagból legyen szerkesztve; ne függjön gyékénytől, parafa forgácstól vagy granulált parafától, semmilyen más ömlesztett szemcsés anyagtól vagy bármilyen légkamrától, ami a felhajtóerőhöz felfújástól függ,

.3 legyen képes fenntartani legalább 14,5 kg vasat édesvízben 24 óra időtartamon át;

.4 tömege legalább 2,5 kg legyen;

.5 ne tartsa fenn az égést vagy olvadjon tovább, miután 2 mp időre teljesen elborította a tűz;

.6 úgy legyen szerkesztve, hogy kibírja a vízbeesést abból a magasságból, ahol a vízvonal felett

tárolják a hajó legkönnyebb tengeri állapotában, vagy 30 m-ről, amelyik a nagyobb, anélkül, hogy akár a maga, vagy a hozzá erősített tartozékok működőképessége csökkenne;

.7 amennyiben az önműködő füstjelzőkhöz és öngyulladó fényforrásokhoz szolgáló gyorskioldó szerkezet működtetésére van szánva, tömege legyen elég a gyorskioldó szerkezet működtetéséhez, vagy legyen 4 kg, amelyik a nagyobb;

.8 legyen felszerelve legalább 9,5 mm átmérőjű és a mentőgyűrű külső kerületének legalább négyszeresével egyenlő hosszúságú fogódzókötéllel. A fogódzókötelet a gyűrű külső kerülete mentén egymástól egyforma távolságra lévő négy ponton kell rögzíteni, hogy egyforma hurkokat képezzen.

2 Mentőgyűrű öngyulladó fényforrásai

A 7.1.3 szabály szerint szükséges öngyulladó fényforrások:

.1 olyanok legyenek, hogy a víz ne tudja kioldani azokat;

.2 legyenek képesek vagy folyamatosan égni legalább 2 cd fényerővel a felső félgömb minden irányában, vagy percenként legalább 50 villanás sebességgel villogni (kisüléses villanás) legalább a megfelelő hatásos fényerővel;

.3 legyenek felszerelve a 2.2 bekezdés követelményeit legalább 2 óra időtartamon át kielégítő energiaforrással;

.4 legyenek képesek kibírni az 1.6 bekezdés szerint szükséges ejtéspróbát.

3 Mentőgyűrű önműködő füstjelzők

A 7.1.3 szabály szerint szükséges önműködő füstjelzők:

.1 bocsássanak ki nagyon jól látható színű füstöt legalább 15 percen át, amikor nyugodt vízen úsznak;

.2 ne robbanásszerűen gyulladjanak, és ne bocsássanak ki bármilyen lángot a jelző teljes füstkibocsátási ideje alatt;

.3 ne árasztódjanak el a hullámzásban;

.4 tovább bocsássanak ki füstöt, amikor legalább 10 mp-ig teljesen elmerülnek a vízben;

.5 legyenek képesek kibírni az 1.6 bekezdés szerint szükséges ejtéspróbát.

4 Úszóképes mentőkötelek

A 7.1.2 szabály szerint szükséges úszóképes mentőkötelek:

.1 ne legyenek nedvesen hajlamosak hurokképződésre;

.2 átmérőjük legalább 8 mm legyen;

.3 szakadási szilárdságuk legalább 5 kN legyen.

32. Szabály

Mentőmellények

l Mentőmellényekre vonatkozó általános követelmények

1.1 A mentőmellény ne tartsa fenn az égést vagy olvadjon tovább, miután 2 mp időre teljesen elbontotta a tűz.

1.2 A mentőmellényt úgy kell szerkeszteni, hogy:

.1 bemutatás után, egy személy segítség nélkül helyesen tudja felölteni l percen belül;

.2 lehessen viselni belsejével kifelé, vagy világosan csak egyféle módon lehessen viselni, és amennyire lehet, ne lehessen helytelenül felölteni;

.3 legyen kényelmesen viselhető,

.4 tegye lehetővé, hogy a viselője legalább 4,5 m magasságból beugorjon a vízbe sérülés nélkül, és a mentőmellény elmozdulása vagy károsodása nélkül.

1.3 A mentőmellénynek legyen elegendő felhajtóereje és stabilitása nyugodt édesvízben ahhoz, hogy:

.1 egy kifáradt vagy öntudatlan személy száját legalább 120 mm-rel a víz fölé emelje, amikor a test a

függőleges helyzettől hátrafelé legalább 20°-ra, de legfeljebb 50°-ra van megdőlve;

.2 az öntudatlan személy testét a vízben bármilyen helyzetből olyanba fordítsa, hogy a száj legfeljebb 5 mp alatt kikerüljön a vízből.

1.4 Olyan legyen a mentőmellény felhajtóereje, hogy az 24 órán át történő édesvíz alá merítés után se csökkenjen 5%-nál többel.

1.5 A mentőmellény tegye lehetővé, hogy viselője át tudjon úszni egy rövid távolságot, és be tudjon szállni a túlélési járműbe.

1.6 Minden mentőmellényt fel kell szerelni egy zsinórral erősen rögzített síppal.

magyarázat: Gyermekek számára szolgáló mentőmellényeket meg kell jelölni azzal a súllyal, amivel a mentőmellény megfelel a Szervezet által ajánlott próba és értékelési kritériumoknak. A gyermek mentőmellényeket a könnyű azonosításhoz egy "gyermek" jelképpel is meg kell jelölni, amint az a Szervezet által lefogadott "gyermek mentőmellény" jelképen látható (A.603(15) határozat).

2 Felfújható mentőmellények

Az olyan mentőmellény, ami a felhajtóerőhöz felfújástól függ, legalább két kamrával rendelkezzen, és feleljen meg az 1. bekezdés követelményeinek, és:

.1 vízbemerüléskor önműködően fújódjon fel, legyen felszerelve olyan szerkezettel, ami lehetővé

teszi a felfújást egyetlen kézmozdulattal, és szájjal is lehessen felfújni;

.2 bármelyik kamra felhajtóerejének elvesztése esetén legyen képes megfelelni az 1.2, 1.3 és 1.5 bekezdések követelményeinek;

.3 az önműködő szerkezettel történt felfújás után feleljen meg az 1.4 bekezdés követelményeinek.

3 Mentőmellény fényforrások

3.1 Minden mentőmellény fényforrás:

.1 fényereje legalább 0,75 cd legyen;

.2 olyan energiaforrása legyen, ami legalább 8 óra időtartamon át 0,75 cd fényerőt képes szolgáltatni;

.3 legyen látható a felső félgömb olyan nagy szektorában, ami gyakorlatilag lehetséges, amikor egy mentőmellényre van felerősítve.

3.2 Amennyiben a 3.1 bekezdésben hivatkozott fényforrás egy villanó fényforrás, akkor járulékosan:

.1 legyen felszerelve egy kézi működtetésű kapcsolóval;

.2 ne legyen felszerelve lencsével vagy ívelt fényvetővel a fénynyaláb koncentrálásához,

.3 legalább percenként 50 felvillanás sebességgel villogjon, legalább 0,75 cd hatásos fényerővel.

33. Szabály

Vízbemerülési öltözetek

l Vízbemerülési öltözetekre vonatkozó általános követelmények

1.1 A Vízbemerülési öltözetet vízálló anyagokból kell szerkeszteni úgy, hogy:

.1 segítség nélkül lehessen kicsomagolni és felölteni 2 percen belül, számításba véve minden hozzátartozó ruházatot,* és egy mentőmellényt, ha vízbemerülési öltözetet egy mentőmellénnyel együtt kell viselni;

.2 ne tartsa fenn az égést vagy olvadjon tovább, miután 2 mp időre teljesen elborította a tűz;

.3 Fedje be az egész testet az arc kivételével. A kezeket is el kell fedni, kivéve, ha tartósan hozzáerősített kesztyűk tartoznak hozzá;

.4 legyen ellátva eszközökkel az öltözet lábrészében lévő szabad levegő minimálásához vagy csökkentéséhez;

.5 a legalább 4,5 m magasságból vízbeugrás után ne legyen indokolatlan víz behatolás az öltözetbe.

1.2 Az olyan Vízbemerülési öltözet, ami a 32. szabály követelményeinek is megfelel, mentőmellénynek minősíthető.

1.3 A Vízbemerülési öltözet tegye lehetővé az azt viselő személynek, aki egy mentőmellényt is visel, ha a vízbemerülési öltözetet egy mentőmellénnyel együtt kell viselni, hogy:

.1 fel-és le tudjon mászni egy legalább 5 m hosszú függőleges létrán;

.2 hajóelhagyás alatt a szokásos feladatokat elvégezhesse;

.3 legalább 4,5 m magasságból beugorjon a vízbe a vízbemerülési öltözet károsodása vagy elmozdulása, vagy személyének sérülése nélkül; és

.4 át tudjon úszni egy rövid távolságot, és be tudjon szállni egy túlélési járműbe.

1.4 Az olyan mentőmellényt, aminek van felhajtóereje és mentőmellény nélküli viselésre van tervezve, fel kell szerelni a 32.3 szabály követelményeinek megfelelő fényforrással és a 32.1.6 szabályban előírt síppal.

1.5 Amennyiben a vízbemerülési öltözetet egy mentőmellénnyel együtt kell viselni, akkor a mentőmellényt a vízbemerülési öltözet felett kell viselni. Az ilyen vízbemerülési öltözetet viselő személy legyen képes segítség nélkül felvenni a mentőmellényt.

2 Vízbemerülési öltözetekre vonatkozó hőteljesítmény követelmények

2.1 Az olyan vízbemerülési öltözetet, ami nem eredendően szigetelő anyagból készült:

.1 utasításokkal kell megjelölni, hogy azt meleg ruházattal együtt kell viselni;

.2 úgy kell megszerkeszteni, hogy amikor meleg ruházattal és mentőmellénnyel együtt viselik, ha a vízbemerülési öltözetet mentőmellénnyel együtt kell viselni, a vízbemerülési öltözet továbbra is elegendő testhővédelmet nyújtson a 4,5 méteres magasságból vízbeugrás után, annak biztosítására, hogy amikor l órán át viselik 5 °C hőfokú nyugodt, keringetett vízben, viselőjének testhőmérséklete ne csökkenjen többel, mint 2 °C.

*Lásd: Ajánlás életmentő készülékek vizsgálatára, elfogadva a Szervezet A.658(16) határozatával.

2.2 Az eredendően szigetelő tulajdonságú anyagból készült vízbemerülési öltözet, amikor magában vagy egy mentőmellénnyel együtt viselik, ha a vízbemerülési öltözetet mentőmellénnyel együtt kell viselni, nyújtson viselőjének elegendő hővédelmet a 4,5 m magasból vízbeugrás után, annak biztosítására, hogy viselőjének testhőmérséklete ne csökkenjen többel, mint 2 °C a 0 °C és 2 °C közötti hőmérsékletű vízben történt 6 óráig tartó vízbemerülés után.

2.3 A vízbemerülési öltözet tegye lehetővé az azt viselő személy számára, hogy fedett kézzel felvegyen egy ceruzát és írjon az 5 °C hőmérsékletű vízben való l órán át tartó bemerülés után.

3 0Felhajtóerő követelmények

Az édesvízben a 32. szabály követelményeinek megfelelő vízbemerülési öltözetet, vagy egy vízbemerülési öltözetet mentőmellénnyel együtt viselő személy legyen képes legfeljebb 5 mp alatt átfordulni arccal lefelé helyzetből arccal felfelé helyzetbe.

34. Szabály

Hővédő segédeszközök

1 A hővédő segédeszközt legfeljebb 0,25 W/m.k) hővezetési tényezőjű anyagból kell készíteni, és úgy kell megszerkeszteni, hogy amikor egy személy körülzárásához használják, csökkentse a viselője testéből a kisugárzási és az elpárologási hőveszteséget.

2 A hővédő segédeszköz:

.1 fedje be a mentőmellényt viselő személy egész testét az arc kivételével. A kezeket is be kell fedni, kivéve, ha tartósan hozzáerősített kesztyűk tartoznak hozzá;

.2 segítség nélkül lehessen kicsomagolni és könnyen felvenni egy túlélési járműben vagy felkutató csónakban;

.3 tegye lehetővé viselője számára, hogy a vízben levegye legfeljebb 2 perc alatt, ha gátolja az úszást.

3 A hővédő segédeszköznek megfelelően működnie kell a -30 °C-tól -20 °C-ig terjedő levegőhőmérséklet tartományban.

magyarázat: l. A hővédő segédeszköz, a III/30.2.6 szabály előírása szerint, legyen nagyon jól látható színű. Azonban az igazgatás elfogadhat más színeket is, amennyiben a hővédő segédeszközt valószínűleg nem kell a vízben viselni.

2. A hővédő segédeszközöket személyek méretükre való tekintet nélkül viselhessék.

III. Szakasz -Vizuális jelzések

35. Szabály

Ejtőernyős rakétafáklyák

1 Az ejtőernyős rakétafáklya:

.1 vízálló tokban tartandó;

.2 legyen ellátva a tokra nyomtatott rövid utasítással vagy ábrákkal, melyek világosan szemléltetik az ejtőernyős rakéta fáklya használatát;

.3 legyen beépített gyújtószerkezete;

.4 úgy legyen szerkesztve, hogy ne okozzon kényelmetlenséget a tokot tartó személynek amikor a gyártó kezelési utasításainak megfelelően használja.

2 A rakéta, függőlegesen kilőve, legalább 300 m-es magasságot érjen el. Röppályája tetején vagy annak

közelében, a rakéta vessen ki egy ejtőernyős fáklyát, ami:

.1 élénk vörös színnel égjen;

.2 egyenletesen égjen, legalább 30.000 cd átlagos fényerővel;

.3 égési ideje legalább 40 mp legyen;

.4 leereszkedési sebessége legfeljebb 5 m/mp legyen;

.5 égés közben ne károsítsa az ejtőernyőjét vagy tartozékait.

36. Szabály

Kézifáklyák

1 A kézi fáklya:

.1 vízálló tokban tartandó;

.2 legyen ellátva a tokra nyomtatott rövid utasítással vagy ábrákkal, melyek világosan szemléltetik az ejtőernyős kézi fáklya használatát;

.3 legyen beépített gyújtószerkezete;

.4 úgy legyen szerkesztve, hogy ne okozzon kényelmetlenséget a tokot tartó személynek, amikor a gyártó kezelési utasításainak megfelelően használja.

2 A kézi fáklya:

.1 élénk vörös színnel égjen;

.2 egyenletesen égjen, legalább 15.000 cd átlagos fényerősséggel;

.3 égési ideje legalább l perc legyen;

.4 égjen tovább, miután 10 mp-ig 100 mm vízbe lett bemerítve;

37. Szabály

Úszó füstjelzők

1 Az úszó füstjelző:

.1 vízálló tokban tartandó;

.2 ne robbanásszerűen gyulladjon, amikor a gyártó kezelési utasításainak megfelelően használják;

.3 legyen ellátva a tokra nyomtatott rövid utasítással vagy ábrákkal, melyek világosan szemléltetik az úszóképes füstjelző használatát.

2 Az úszóképes füstjelző:

.1 bocsásson ki nagyon jól látható színű füstöt egyenletes sebességgel, legalább 3 percen át, amikor nyugodt vízen úszik;

.2 ne bocsásson ki lángot a teljes kibocsátási idő alatt;

.3 ne árasztódjon el a hullámzásban;

.4 tovább bocsásson ki füstöt, miután 10 mp-ig 100 mm vízbe lett merítve.

IV. Szakasz-Túlélési jármű

38. Szabály

Mentőtutajokra vonatkozó általános követelmények

1 Mentőtutajok konstrukciója

1.1 Minden mentőtutajt úgy kell szerkeszteni, hogy képes legyen úszva kibírni 30 napos kitettséget bármilyen tengeri körülményben.

1.2 A mentőtutajt úgy kell megszerkeszteni, hogy amikor 18 m magasságból a vízbe ejtik, a mentőtutaj és felszerelése kielégítően működjön. Amennyiben a mentőtutajt a hajó legkönnyebb tengeri állapotának megfelelő vízvonal felett 18 m-nél nagyobb magasságban tárolják, akkor olyan típusú legyen, amit legalább abból a magasságból, kielégítő eredménnyel, ejtési próbának vetettek alá.

1.3 Az úszó mentőtutaj legyen képes kibírni az ismételt ráugrásokat a padlója feletti legalább 4,5 m-es magasságból, felállított sátortetővel és anélkül.

magyarázat: Az A.689(17) határozat: Életmentő készülékek próbái, az 1/5,2,1 bekezdésében leírt próbát a mentőtutajra ugrást illetően nem úgy kell értelmezni, ami ara utal, hogy a sátortető tartócsövet és a felső felhajtóerő tömlő különálló felfújható kamra legyen.

1.4 A mentőtutajt és tartozékait úgy kell megszerkeszteni, hogy az lehetővé tegye nyugodt vízen a 3 csomó sebességgel végzett vontatást, amikor teljes személylétszámmal és felszereléssel van terhelve, és az egyik viharhorgonya ki van vetve.

1.5 A mentőtutajnak legyen egy sátorteteje, hogy védje a bennülőket a kitettségtől, ami önműködően helyére áll, amikor a mentőtutajt vízrebocsátják és vízen úszik. A sátortető feleljen meg a következőknek:

.1 nyújtson szigetelést meleg és hideg ellen vagy egy légréssel elválasztott két anyagréteggel, vagy más ugyanolyan hatékonymódon. Eszközöket kell biztosítani, hogy meggátolják a víz felgyülemlését a légrésben,

.2 belseje olyan színű legyen, ami nem okoz kényelmetlenségi érzést a bennülőknek;

.3 mindegyik bejáratot világosan meg kell jelölni, és a belseje olyan színű legyen, ami nem okoz kényelmetlenségi érzést a bennülőknek. A nyolcnál több személyt befogadó mentőtutajokat legalább két, átlósan szemben elhelyezett bejárattal kell ellátni;

.4 mindenkor elég levegőt engedjen be a bennülők számára, még amikor zárva is vannak a bejáratok;

.5 el kell látni legalább egy nézőnyílással;

.6 el kell látni eszközökkel az esővíz gyűjtéséhez;

.7 legyen elegendő belmagassága a benne ülők számára a sátortető minden része alatt.

2 Mentőtutajok minimális hordképessége és tömege

2.1 Nem lehet jóváhagyni olyan mentőtutajt, aminek hordképessége hat személynél kevesebb a 39.3 vagy 40.3 szabály követelményei szerint számítva, az esetnek megfelelően.

2.2 Kivéve, ha a mentőtutajt a 48. szabály követelményeinek megfelelő jóváhagyott vízrebocsátó szerkezettel kell vízrebocsátani, és nem kell, hogy hordozható legyen, a mentőtutaj és felszerelésének összes tömege nem lehet 185 kg-nál több.

magyarázat: A III/15.1.2 és 38.2.2 szabályok ellenére, az Igazgatás engedélyezheti a 185 kg-nál nagyobb tömegű túlélési jármű vízrebocsátását a 48. szabály követelményeinek megfelelő vízrebocsátó szerkezet nélkül közvetlenül a tárolási helyről, azzal a feltétellel, hogy az érintett túlélési jármű a hajón tartózkodó összes személy 200%-án felül van a hajón, és a hajó mindegyik oldalán elegendő összesített befogadóképesség van a hajón tartózkodó összes személy legalább 100%-ának befogadásához. Ilyen esetekben kellően figyelembe kell venni a túlélési jármű ellentétes dőlés esetén való vízrebocsáthatóságát.

3 Mentőtutaj szerelvények

3.1 Mentőköteleket kell biztonságosan felhurkolni a mentőtutaj belseje és külseje körül.

3.2 A mentőtutajt fel kell szerelni egy hatásos kikötőkötéllel, melynek hossza a tárolási helytől a legkönnyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonal közötti távolságnak legalább kétszeresével egyenlő vagy 15 m, amelyik a nagyobb.

4 Csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutajok

4.1 A fenti követelményeken kívül, a jóváhagyott vízrebocsátó szerkezettel használandó mentőtutaj:

.1 amikor a teljes személylétszámmal és felszereléssel van megterhelve, legyen képes kibírni az oldalirányú nekiütődést a hajó oldalának legalább 3,5 m/mp ütközési sebességgel, és a vízbeesést legalább 3 m magasságból olyan károsodás nélkül, ami befolyásolná a funkcióját;

.2 legyen ellátva eszközökkel a mentőtutajnak a beszállási fedélzet mellé húzásához és biztonságos megtartásához beszállás közben.

4.2 Minden személyhajó csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutaját úgy kell elrendezni, hogy abba gyorsan

beszállhasson annak teljes személylétszáma.

4.3 Minden teherhajó csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutaját úgy kell elrendezni, hogy abba gyorsan

beszállhasson annak teljes személylétszáma legfeljebb 3 perc alatt attól az időtől, amikor kiadják az utasítást a

beszállásra.

5 Felszerelés

5.1 Minden mentőtutaj szokásos felszerelése a következőkből álljon:

.1 egy úszóképes mentőgyűrű, legalább 30 m hosszú úszóképes kötélhez erősítve;

.2 egy nem-becsukható típusú kés úszóképes nyéllel és hozzáerősített késtartó zsinórral és a sátortető külső oldalán egy zsebben tárolva, közel ahhoz a ponthoz, ahol a kikötőkötél a mentőtutajhoz van erősítve. Ezen kívül az olyan mentőtutajt, ami 13 vagy több személy befogadására van engedélyezve. Fel kell szerelni egy második késsel, aminek nem kell nem-becsukható típusúnak lenni;

.3 az olyan mentőtutajhoz, ami legfeljebb 12 személy befogadására van engedélyezve, egy úszóképes vízmerő lapát. Az olyan mentőtutajhoz, ami 13 vagy több személy befogadására van engedélyezve, két úszóképes vízmerő lapát;

.4 két szivacs,

.5 két viharhorgony ütésálló vontatókötéllel és kioldókötéllel, melyek közül az egyik tartalék, és a másik tartósan úgy van a mentőtutajhoz erősítve, hogy amikor a mentőtutaj felfújódik, vagy vízen úszik, a mentőtutajt a legstabilabb módon szélirányba tájolva tartja. Az egyes viharhorgonyok ereje legyen megfelelő a tengerállapotokhoz. A viharhorgonyokat a kötél mindegyik végén egy-egy forgószemmel kell felszerelni, és olyan típusú legyen, aminél valószínűtlen, hogy belsejével kifelé forduljon a horgony száját tartó kötelek között;

.6 két úszóképes evező;

.7 három konzervnyitó (speciális konzervnyitó pengét tartalmazó biztonsági kések kielégítők ehhez a követelményhez);

.8 egy elsősegély készlet vízmentes dobozban, amit használat után szorosan le lehet zárni;

.9 egy síp vagy egyenértékű hangjelző;

.10 a 35. szabály követelményeinek megfelelő négy darab ejtőernyős rakéta fáklya;

.11 a 36. szabály követelményeinek megfelelő hat darab kézi fáklya;

.12 a 37. szabály követelményeinek megfelelő két darab úszó füstjelző;

.13 Morze-jeladáshoz alkalmas egy darab vízmentes elektromos rúdlámpa, egy készlet tartalék elemmel és egy tartalékizzóval, vízmentes tartóban;

.14 egy hatékony radarreflektor kivéve, ha a mentőtutajban egy túlélési jármű radar-transzponder van felszerelve;

.15 egy nappali jelzőtükör kezelési utasítással a hajók és a repülőgépek számára történő jeladáshoz;

.16 az V/16 szabályban hivatkozott életmentő jelzések egy példánya vízmentes kártyán, vagy vízmentes tartóban;

.18 összesen legalább 10 000 kJ-t kitevő élelmiszeradag minden személyre, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van; ezeket az adagokat légmentes csomagolásban kell tartani, és vízmentes tartóban kell tárolni,

magyarázat: Egy kielégítő vészhelyzeti élelmiszeradag a következő összetevőkből állna:

Adag egység: 500-550 g

Energia: minimum 10 000 kJ

Csomagolás: hermetikusan zárt (konzerv)

vákuum-csomagolt (hajlékony csomag)

Összetétel: l Nedv: max. 3-7%

2 Só: max. 0,2%

3 Szénhidrátok:

60-70 súly% = 50-60% energia

4 Zsír:

18-23 súly% = 33-43% energia

5 Protein: 6-10 súly% = 5-8% energia

Az adagok legyenek ízletesek, ehetők a teljes ajánlott tárolási idő alatt, és úgy csomagolva, hogy könnyen szétosztható és nyitható legyen.

.19 vízmentes edények, összesen 1,5 l édesvíz tartalommal minden személyre, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, amiből személyenként 0,5 l pótolható egy sótalanító készülékkel, ami 2 nap alatt azonos mennyiségű édesvizet képes előállítani;

.20 egy rozsdamentes mércebeosztású ivóedény;

.21 hat adag tengeri betegség elleni gyógyszer és egy tengeri betegség zacskó minden személyre, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van;

.22 túlélési utasítások;*

.23 utasítások azonnali cselekvéshez;

.24 a 34. szabály követelményeinek megfelelő hővédő segédeszközök, amennyi elegendő a személyek 10%-ára, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, vagy kettő, amelyik a nagyobb.

* Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési járműben való cselekvési utasításokról.

5.2 Az 5.1 bekezdésnek megfelelően felszerelt mentőtutajokon a 39.7.3.5 és 40.7.7 szabályok szerint szükséges jelölés SOLAS A PACK legyen, a latin ábécé nyomtatott nagybetűivel.

5.3 Személyhajók esetében, amelyek olyan jellegű és tartamú rövid nemzetközi utakon vannak foglalkoztatva, hogy az Igazgatás véleménye szerint, nem szükséges az 5.1 bekezdésben előírt minden tétel, az Igazgatás engedélyezheti, hogy minden ilyen hajón a rajta lévő mentőtutajokat az 5.1.1-től 5.1.6-ig bezárólag, az 5.18, 5.1.9, 5.1.13-tól az 5.1.16-ig bezárólag és az 5.1.21-től az 5.1.24-ig bezárólag terjedő bekezdésben előírt tételekkel, és az 5.1.10-től az 5.1.12-ig terjedő bekezdésekben előírt felszerelés felével legyenek ellátva. Az ilyen mentőtutajokon a 39.7.3.5 és 40.7.7 szabályok, szerint szükséges jelölés SOLAS B PACK legyen, a latin ábécé nyomtatott nagybetűivel.

5.4 Ahol vonatkozik, a felszerelést egy tartályban kell tárolni, amit, ha nem szerves része a mentőtutajnak, vagy nincs tartósan ahhoz rögzítve, a mentőtutaj belsejében kell tárolni és rögzíteni, és legalább 30 percig tudjon úszni a vízben tartalmának károsodása nélkül.

6 Szabadon felúsztató szerkezetek mentőtutajokhoz

6.1 Kikötőkötél rendszer

A mentőtutaj kikötőkötél rendszere biztosítson összeköttetést a hajó és a mentőtutaj között, és úgy legyen elrendezve, ami biztosítja, hogy a mentőtutaj, amikor el van engedve, és, felfújható mentőtutaj esetében fel van fújva, a süllyedő hajó ne húzza le magával.

6.2 Gyenge láncszem

Amennyiben a szabadon felúsztató szerkezetben egy gyenge láncszemet használnak, az:

.1 ne törjön el attól az erőtől, ami a kikötőkötélnek a mentőtutaj tartályából való kihúzásához szükséges;

.2 amennyiben vonatkozik, olyan erős legyen, ami lehetővé teszi a mentőtutaj felfújását;

.3 szakadjon el 2,2±0,4 kN terhelés alatt.

6.3 Hidrosztatikus kioldó egységek

Amennyiben hidrosztatikus kioldó egységet használnak a szabadon felúsztató szerkezetekben, az:

.1 úgy legyen kompatibilis anyagokból megszerkesztve, hogy kizárja az egység hibás működését. Nem fogadható el galvanizálás vagy a fémes bevonat más formái a hidrosztatikus kioldó egység részein,

.2 önműködően oldja ki a mentőtutajt legfeljebb 4 m-es mélységben;

.3 legyenek lefolyói a víz hidrosztatikus kamrában való felgyülemlésének megakadályozására, amikor az egység szokásos helyzetében van;

.4 úgy legyen szerkesztve, hogy meggátolja a kioldást, amikor a tengervíz átmos az egység felett;

.5 külsején legyen megjelölve a típusával és gyártási számával;

.6 legyen ellátva egy okmánnyal vagy azonosító táblával, ami megadja a gyártás idejét, a típust és sorszámot;

.7 olyan legyen, hogy a kikötőkötél rendszerhez kapcsolódó minden rész szilárdsága ne legyen kisebb, mint ami a kikötőkötélhez szükséges.

39. Szabály

Felfújható mentőtutajok

1 A felfújható mentőtutajok feleljenek meg a 39. szabály követelményeinek, és ezen kívül, feleljenek meg e szabály követelményeinek.

2 Felfújható mentőtutajok konstrukciója

2.1 A fő felhajtóerő kamrát legalább két különálló rekeszre kell osztani, melyek mindegyikét az egyes rekeszeken lévő visszacsapó szelepeken keresztült lehet felfújni. Úgy kell elrendezni a felhajtóerő kamrákat, hogy abban az esetben, ha a rekeszek bármelyike megsérülne, vagy nem fújódna fel, az ép rekeszek képesek legyenek fenntartani, pozitív szabadoldallal a mentőtutaj teljes kerülete mentén, olyan számú személyt, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, akik mindegyikének tömege 75 kg és szokásos helyzetben ül.

2.2 A mentőtutaj padlója legyen vízmentes és lehessen kellően szigetelni hideg ellen, vagy:

.1 egy vagy több rekesszel, amit a bennülők tudnak felfújni, vagy amik önműködően fújódnak fel és a bennülők engedhetik le és fújhatják fel újból; vagy

.2 felfújástól független más ugyanolyan hatásos módon.

2.3 A mentőtutajt nem-mérgező gázzal kell felfújni. A felfújásnak l percnyi idő alatt kell befejeződni 18 °C és 20 °C közötti hőmérsékleten, és 3 percen belül -30 °C hőmérsékleten. Felfújás után a mentőtutaj tartsa meg alakját, amikor a teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve.

2.4 Mindegyik felfújható rekesz legyen képes ellenállni az üzemi nyomás legalább háromszorosával egyenlő nyomásnak, és meg kell védeni az üzemi nyomás kétszeresét meghaladó nyomás elérésétől vagy tehermentesítő szelepekkel, vagy korlátozott gázadagolással. Eszközöket kell biztosítani a 10.1.2 bekezdés szerint szükséges utántöltő szivattyú vagy fújtató csatlakoztatásához, hogy az üzemi nyomás fenntartható legyen.

3 Felfújható mentőtutajok befogadóképessége

A személyek száma, akik befogadására a mentőtutajt engedélyezni fogják, legyen egyenlő vagy kisebb, mint:

.1 a fő felhajtóerő tömlők felfújt állapotban köbméterben mért térfogatának 0,096 tényezővel végzett osztása után kapott legnagyobb egész szám (ami erre a célra ne foglalja magában sem az íveket, sem az evezőspadokat); vagy

.2 vagy a mentőtutajnak a felhajtóerő tömlők legbelső éléig mért vízszintes keresztmetszeti területének 0,372 tényezővel végzett osztása után kapott legnagyobb egész szám (ami erre a célra magában foglalhatja az evezőspadot vagy evezőspadokat, ha vannak beépítve); vagy

.3 az átlagban 75 kg tömegű személyek száma, akik mind mentőmellény viselnek, és akiket elég kényelemmel és szabad belmagassággal lehet ültetni, a mentőtutaj bármelyik felszerelése működtetésének zavarása nélkül.

4 Bejutás felfújható mentőtutajokba

4.1 Legalább egy bejáratot kell felszerelni egy félmerev beszálló rámpával, ami lehetővé teszi a személyek számára a mentőtutajba beszállást a tengerből, úgy elrendezve, hogy megakadályozza a mentőtutaj jelentős leengedését, ha a rámpa megsérül. Egynél több bejárattal rendelkező, csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutaj esetében a beszálló rámpát az orrkötelekkel és beszállási eszközökkel ellentétes oldalon lévő bejáratnál kell felszerelni.

4.2 A beszálló rámpa nélküli bejáratoknál legyen egy beszálló létra, melynek legalsó lépcsője legalább 0,4 m-rel legyen a mentőtutaj üres vízvonala alatt.

4.3 A mentőtutajon belül legyenek eszközök személyek segítésére, hogy a létráról behúzzák magukat a mentőtutajba.

5 Felfújható mentőtutajok stabilitása

5.1 Minden felfújható mentőtutajt úgy kell megszerkeszteni, hogy amikor teljesen fel van fújva és a sátortetővel felül úszik, stabil legyen a tengeri környezetben.

5.2 A mentőtutaj stabilitása felfordult helyzetben olyan legyen, hogy tengeri környezetben és nyugodt vízen egy személy vissza tudja állítani.

5.3 A mentőtutaj stabilitása teljes személylétszámával és felszerelésével terhelve olyan legyen, hogy nyugodt vízen 3 csomóig terjedő sebességgel lehessen vontatni.

6 Felfújható mentőtutaj szerelvények

6.1 A kikötőkötél rendszer szakadási szilárdsága, beleértve a mentőtutajhoz rögzítő eszközeit is, kivéve a 38.2 szabály szerint szükséges gyenge láncszemet, legalább 10-0 kN legyen a kilenc vagy több személy befogadására engedélyezett mentőtutajnál, és legalább 7,5 kN minden más mentőtutajnál. A mentőtutajt lehessen egy személy által felfújni.

6.2 Egy kézi vezérlésű lámpát, ami sötét éjszaka tiszta légkörben legalább 2 mérföld távolságban látható legalább 12 órán át, kell felszerelni a mentőtutaj sátortető csúcsára. Amennyiben a fényforrás egy villanófény, úgy az percenként legalább 50 felvillanás gyorsasággal villogjon a 12 órás működési idő első 2 órájában. A lámpához az energiát egy tengervízzel működésbe hozott cella, vagy egy szárazelem cella adja, és önműködően gyulladjon ki, amikor a mentőtutaj felfújódik. A cella olyan típusú legyen, ami nem romlik el nyirkosság vagy párásság miatt a mentőtutajban tárolva.

6.3 A mentő tutaj belsejében egy kézi vezérlésű lámpát kell felszerelni, ami legalább 12 órán át képes működni. Önműködően gyulladjon meg, amikor a mentőtutaj felfújódik, és kellő fényereje legyen a túlélési és felszerelési utasítások elolvasásához.

7 Felfújható mentőtutajok tartályai

7.1 A mentőtutajt olyan tartályba kell becsomagolni, ami:

.1 úgy van szerkesztve, hogy kibírja a tengeren előforduló rossz időjárási viszonyokat;

.2 elég eredendő felhajtóerővel rendelkezik, amikor a mentőtutaj és felszerelése bele van csomagolva, hogy kihúzza a benne lévő kikötőkötelet és hogy működésbe hozza a felhajtó szerkezetet, amennyiben süllyedne a hajó;

.3 amennyire gyakorlatilag lehetséges, vízzáró, kivéve a tartály fenekében lévő vízleeresztő lyukakat.

7.2 A mentőtutajt úgy kell tartályába becsomagolni, ami biztosítja, hogy, amennyire lehet, a vízre ért mentőtutaj egyenesen álló helyzetben fújódjon fel, amikor elszabadul a tartályától.

7.3 A tartályt meg kell jelölni:

.1 gyártója nevével és védjegyével;

.2 sorszámmal;

.3 a jóváhagyó hatóság nevével és a személyek számával, amennyi befogadására engedélyezve van;

.4 SOLAS;

.5 a belezárt csomag típusával;

.6 az utolsó szervizelés időpontjával;

.7 a kikötőkötél hosszával;

.8 a legnagyobb megengedett tárolási magassággal a vízvonal felett (az ejtéspróba magasságától és a kikötőkötél hosszától függően);

.9 vízrebocsátási utasításokkal.

8 Felfújható mentőtutajok jelölése

A mentőtutajt meg kell jelölni:

.1 gyártója nevével vagy védjegyével;

.2 sorszámmal,

.3 a gyártás időpontjával (hónap és év);

.4 a jóváhagyó hatóság nevével;

.5 a szervizállomás nevével és helyével, ahol utoljára volt szervizelve;

.6 a befogadásra engedélyezett személyek számával, mindegyik bejárat felett, legalább 100 mm magas, a mentőtutajétól elütő színű betűkkel.

9 Csónakdaruval vízrebocsátott felfújható mentőtutajok

9.1 A fenti követelményeknek való megfelelésen kívül, a jóváhagyott vízrebocsátó szerkezettel használandó mentőtutaj, amikor horogra vagy kengyelre van függesztve, bírja ki az alábbi terhelést:

.1 a teljes személylétszám és felszerelés tömegének négyszerese, környezeti hőmérsékleten és 20±3 °C állandósult mentőtutaj hőmérsékleten, amikor egyik biztonsági szelep sem működik;

.2 a teljes személylétszám és felszerelés tömegének 1,1-szerese környezeti hőmérsékleten és -30 °C állandósult mentőtutaj hőmérsékleten, amikor minden biztonsági szelep működik.

9.2 A vízrebocsátó készülékkel vízrebocsátandó mentőtutajok merev tartályait úgy kell rögzíteni, hogy a tartály vagy annak részei ne essenek a tengerbe a benne foglalt mentőtutaj felfújása és vízrebocsátása alatt és után.

10 Felfújható mentőtutaj járulékos felszerelése

10.1 A 38.5 szabály szerint szükséges felszerelésen kívül, minden felfújható mentőtutajt fel kell szerelni:

.1 egy javítókészlettel a felhajtóerő kamrák lyukainak javításához;

.2 egy utántöltő szivattyúval vagy fújtatóval.

10.2 A 38.5.1.2 szabály szerint szükséges kések biztonsági kések legyenek.

40. Szabály

Merev mentőtutajok

1 A merev mentőtutajok feleljenek meg a 38. szabály követelményeinek, és ezen kívül feleljenek meg e szabály követelményeinek.

2 Merev mentőtutajok konstrukciója

2.1 A mentőtutaj felhajtóerejét a mentőtutaj pereméhez lehető legközelebb elhelyezett jóváhagyott, eredendően úszóképes anyag adja,

Az úszóképes anyag legyen tűzgátló vagy tűzgátló burkolattal legyen védve.

2.2 A mentőtutaj padlója gátolja meg a víz behatolását és a bennülőket hatásosan tartsa a víz felett és szigetelje el azokat a hidegtől.

3 Merev mentőtutajok befogadóképessége

A személyek száma, akik befogadására a mentőtutajt engedélyezni fogják, legyen egyenlő vagy kisebb, mint:

.1 A felhajtóerőt adó anyag köbméterben mért térfogatának 0,096 tényezővel végzett osztása után kapott legnagyobb egész szám, szorozva az l mínusz az adott anyag faj súlya tényezővel; vagy

.2 a mentőtutaj padlója négyzetméterben mért vízszintes keresztmetszeti területének 0,372 tényezővel végzett osztása után kapott legnagyobb egész szám; vagy

.3 az átlagban 75 kg tömegű személyek száma, akik mind mentőmellény viselnek, és akiket elég kényelemmel és szabad belmagassággal lehet ültetni, a mentőtutaj bármelyik felszerelése működtetésének zavarása nélkül.

4 Bejutás merev mentőtutajokba

4.1 Legalább egy bejáratot fel kell szerelni egy merev beszálló rámpával, ami lehetővé teszi személyek számára a mentőtutajba beszállást a tengerből. Egynél több bejárattal rendelkező csónakdaruval vízrebocsátott mentőtutaj esetében a beszálló rámpát az orrkötelekkel és beszállási eszközökkel ellentétes oldalon lévő bejáratnál kell felszerelni.

4.2 A beszálló rámpa nélküli bejáratoknál legyen egy beszálló létra, melynek legalsó lépcsője legalább 0,4 m-rel legyen a mentőtutaj üres vízvonala alatt.

4.3 A mentőtutajon belül legyenek eszközök személyek segítésére, hogy a létráról behúzzák magukat a mentőtutajba.

5 Merev mentőtutajok stabilitása

5.1 Kivéve, ha a mentőtutaj biztonságosan képes működni, bármelyik felével felül is úszik, szilárdsága és stabilitása olyan legyen, hogy vagy önfelegyenesítő legyen, vagy hullámzásban és nyugodt vízen egy személy könnyen vissza tudja állítani

5.2 A mentőtutaj stabilitása teljes személylétszámával és felszerelésével terhelve olyan legyen, hogy nyugodt vízen 3 csomóig terjedő sebességgel lehessen vontatni.

6 Merev mentőtutaj szerelvények

6.1 A mentőtutajt fel kell szerelni egy jól működő kikötőkötél rendszerrel. A kikötőkötél rendszer szakadási szilárdsága, beleértve a mentőtutajhoz rögzítő eszközeit is, kivéve a 38.2 szabály szerint szükséges gyenge láncszemet, legalább 10-0 kN legyen a kilenc vagy több személy befogadására engedélyezett mentőtutajnál, és legalább 7,5 kN minden más mentőtutajnál. A mentőtutajt lehessen egy személy által felfújni.

6.2 Egy kézi vezérlésű lámpát, ami sötét éjszaka tiszta légkörben legalább 2 mérföld távolságban látható legalább 12 órán át, kell felszerelni a mentőtutaj sátortető csúcsára. Amennyiben a fényforrás egy villanófény, úgy az percenként legalább 50 felvillanás gyorsasággal villogjon a 12 órás működési idő első 2 órájában. A lámpához az energiát egy tengervízzel működésbe hozott cella, vagy egy szárazelem cella adja, és önműködően gyulladjon ki, amikor a mentőtutaj sátortető a helyére kerül. A cella olyan típusú legyen, ami nem romlik el nyirkosság vagy párásság miatt a mentőtutajban tárolva,

6.3 A mentőtutaj belsejében egy kézi vezérlésű lámpát kell felszerelni, ami legalább 12 órán át képes működni. Önműködően gyulladjon meg, amikor a mentőtutaj sátortető a helyére kerül, és kellő fényereje legyen a túlélési és felszerelési utasítások elolvasásához.

7 Merev mentő tutajok jelölése

A mentőtutajt meg kell jelölni:

.1 a hajó nevével és lajstromozási kikötőjével, melyhez tartozik

.2 gyártója nevével vagy védjegyével;

.3 sorszámmal,

.4 a jóváhagyó hatóság nevével;

.5 a befogadásra engedélyezett személyek számával, mindegyik bejárat felett, legalább 100 mm magas, a mentőtutajétól elütő színű betűkkel;

.6 SOLAS;

.7 a belezárt vészhelyzeti csomag típusával;

.8 a kikötő kötél hosszával;

.9 a legnagyobb megengedett vízvonal feletti, tárolási magassággal a (ejtéspróba magasság);

10. vízrebocsátási utasításokkal.

8 Csónakdaruval vízrebocsátott merev mentőtutajok

A fenti követelményeknek megfelelésen kívül, a jóváhagyott vízrebocsátó szerkezettel használandó mentőtutaj, amikor emelőhorogra vagy kengyelre van függesztve, bírja ki a teljes személylétszáma és felszerelése tömege négyszeresének megfelelő terhelést.

41.Szabály

Mentőcsónakokra vonatkozó általános követelmények

l Mentőcsónakok konstrukciója

1.1 Minden mentőcsónakot gondosan kell megszerkeszteni, és azok alakja és arányai olyanok legyenek, hogy hullámzásban elegendő stabilitásuk legyen, és elegendő szabadoldaluk legyen, amikor teljes személylétszámukkal és felszerelésükkel vannak megterhelve. Minden mentőcsónaknak legyen merev teste, és legyen képes pozitív stabilitást fenntartani, amikor nyugodt vízen egyenes úszóhelyzetben van és teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve, és a vízvonal alatt bármely helyen léket kap, sem úszóképes anyag elvesztését, sem más károsodást nem feltételezve.

1.2 Minden mentőcsónak rendelkezzen kellő szilárdsággal, hogy:

.1 biztonságosan lehessen leereszteni a vízre, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve; és

.2 vízre lehessen bocsátani és vontatni, amikor a hajó nyugodt vízen 5 csomó sebességgel halad.

magyarázat: Az ilyen vízrebocsátás azt eredményezheti, hogy a csónak nincs függőlegesen a vízrebocsátó szerkezet alatt a csigasorok elengedésének pillanatában (lásd A.689(17) határozatot).

1.3 A csónaktestek és merev tetők tűzgátlók vagy éghetetlenek legyenek.

1.4 Az ülőhelyek a mentőcsónakban a gyakorlatilag lehetséges legalacsonyabban beépített evezőspadokon, padokon vagy rögzített székeken legyenek, és úgy legyenek szerkesztve, hogy elbírjanak olyan számú, egyenként 100 kg-ot nyomó személyt, akik részére hely van biztosítva a 2.2.2 bekezdés követelményeinek megfelelően,

1.5 Minden mentőcsónak rendelkezzen kellő szilárdsággal, hogy kibírja az alábbi terhelést, és a terhelés levétele után ne legyen fennmaradó alakváltozás:

.1 fémtestű csónakok esetében a mentőcsónak összes tömegének 1,25-szöröse, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve;

.2 egyéb csónakok esetében a mentőcsónak összes tömegének kétszerese, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve

magyarázat: A szabadon-eső mentőcsónakokat nem kell alávetni az előírt túlterheléseknek, mivel a szabadesési próba alatt kifejtett terhelések, az A.689(17) határozat ajánlása szerint, kellően igazolják a típus szerkezeti állékonyságát.

1.6 Minden mentőcsónak rendelkezzen kellő szilárdsággal, hogy kibírja, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével, és ahol vonatkozik, helyükön lévő oldalvédő sínekkel van megterhelve, az oldalirányú nekiütődést a hajó oldalának legalább 3,5 m/mp ütközési sebességgel, és a vízbeesést legalább 3 m magasságból.

magyarázat: A szabadon eső mentőcsónakokat nem kell próbának alávetni a szilárdság és a bennülők védelmének meghatározásához oldalirányú ütődés esetén, mivel a szabadon eső mentőcsónakokat nem a hajó oldala ellen bocsátják vízre, és mivel a bennülők ütődés elleni védelmét kellően igazolja a szabadesési prototípus próba.

1.7 A függőleges távolság a padló felülete és a fedő burkolat vagy a sátortető belseje között a padló területének 50%-a felett a következő legyen:

.1 legalább 1,3 m a kilenc vagy kevesebb személy befogadására engedélyezett mentőcsónaknál;

.2 legalább 1,7 m a 24 vagy több személy befogadására engedélyezett mentőcsónaknál;

.3 legalább az 1,3 m és 1,7 m között lineáris interpolálással meghatározott távolság a kilenc és 24 közötti személy befogadására engedélyezett mentőcsónaknál.

2 Mentőcsónakok befogadóképessége

2.1 Nem lehet mentőcsónakot 150-nél több személy befogadására jóváhagyni.

2.2 A személyek száma, akiknek befogadására a mentőcsónakot engedélyezik, legyen egyenlő vagy kisebb, mint:

.1 az átlagban 75 kg tömegű személyek száma, akik mind mentőmellény viselnek, akiket szokásos helyzetben lehet ültetni, a mentőtutaj propulziós szerkezetének vagy bármelyik felszerelése működtetésének zavarása nélkül, vagy

.2 a helyek száma, amit az 1. ábra szerinti ülés elrendezéseken lehet biztosítani. Az alakok átfedhetik egymást, ahogy látható, feltéve, hogy lábtartók vannak felszerelve, és elég hely van a lábak részére, és a felső és alsó ülés között legalább 350 mm-es elválasztás van.

2.3 A mentőcsónakban minden ülőhelyet világosan jelezni kell.

3 Bejutás mentőcsónakokba

3.1 Minden mentőcsónakot úgy kell kialakítani, hogy annak teljes személylétszáma gyorsan be tudjon szállni. Ugyancsak legyen lehetséges a gyors kiszállás.

1. ábra

3.2 Minden teherhajó mentőcsónakot úgy kell kialakítani, hogy abba a teljes személylétszáma legfeljebb 3 perc alatt be tudjon szállni attól az időtől kezdve, amikor a beszállásra utasítást adtak. Ugyancsak legyen lehetséges a gyors kiszállás.

3.3 A mentőcsónakokban legyen beszállólétra, ami a mentőcsónak bármelyik oldalán legyen használható, hogy lehetővé tegye a vízben lévő személyek számára a beszállást a mentőcsónakba. A létra legalsó foka legalább 0,4 m-rel legyen a mentőcsónak üres vízvonala alatt.

magyarázat: A mentőcsónakokban olyan létra legyen, amit a mentőcsónak bármelyik beszálló bejárátánál lehessen használni.

3.4 A mentőcsónakot úgy kell kialakítani, hogy magatehetetlen embereket a fedélzetre lehessen venni a tengerből vagy hordágyakról.

3.5 Minden felület, amin személyek járhatnak, csúszásgátló kikészítésű legyen.

4 Mentőcsónak felhajtóerő

Minden mentőcsónaknak legyen eredendő felhajtóereje, vagy legyen felszerelve eredendően úszóképes anyaggal, amire nem hat károsan a tengervíz, olaj vagy olajtermékek, elegendően ahhoz, hogy a mentőcsónak ússzon minden felszerelésével a fedélzeten, amikor el van árasztva és nyitott a tenger felé. További eredendően úszóképes anyagot kell biztosítani, személyenként 280 kN felhajtóerőnek megfelelőt, olyan számú személy részére, amennyi befogadására a mentőcsónak engedélyezve van. Az úszóképes anyagot, kivéve, ha a fentiek szerint szükségesen felül van, nem lehet a mentőcsónak testének külsején felszerelni.

5 Mentőcsónak szabadoldala és stabilitása

Minden mentőcsónak, amikor a mentőcsónakba befogadásra engedélyezett személyek számának 50%-ával van megterhelve és azok szokásos helyükön ülnek a középvonaltól az egyik oldal felé, a vízvonaltól a legalacsonyabb nyílásig mérve, melyen át a mentőcsónak elárasztódhat, legalább a mentőcsónak hossza l,5%-ának megfelelő, vagy 100 mm szabadoldala legyen, amelyik a nagyobb.

magyarázat: A III/41.5 szabály a középvonaltól egyik oldal felé terhelt mentőcsónakra tartalmaz szabadoldal követelményt. A szabadoldal követelmény az oldalán a habdeszkához közel ajtókkal rendelkező mentőcsónakon alapul. Egyes teljesen zárt mentőcsónakokon nincsenek sem oldalnyílások, sem habdeszka, ami lehetetlenné teszi a szabadoldal meghatározását. Az ilyen mentőcsónakoknál a megdőlést 20°-ra kell korlátozni az előírt terhelési állapotban, vagy az ép és teljesen terhelt állapotban az ilyen mentőcsónak felegyenesítő karja (GZ) legalább 0,2 m legyen 45°-os dőlésnél.

6 Mentőcsónak propulzió

6.1 Minden mentőcsónakot kompressziós gyújtású motorral kell hajtani. Nem használható olyan motor semmilyen mentőcsónakhoz, amelyik üzemanyagának lobbanáspontja 43 °C vagy kevesebb (zárt tégely próba).

6.2 A motort fel kell szerelni vagy egy kézi indító rendszerrel, vagy egy villanymotoros indító rendszerrel, aminek két független újratölthető energiaforrása van. Ugyancsak be kell építeni minden szükséges indítási segédeszközt. A motor indító rendszere és indítási segédeszközei -15 °C környezeti hőmérsékleten az indítási eljárás megkezdésétől kezdve 2 percen belül indítsák el a motort, kivéve, ha az Igazgatás véleménye szerint, tekintettel az adott utakra, amelyeken a mentőcsónakot hordozó hajót állandóan foglalkoztatják, ettől eltérő hőmérséklet a megfelelő. Az indítórendszert nem gátolhatja a motor burkolat, evezőspadok vagy más akadályok.

6.3 A motor legyen működőképes legalább 5 percen át a hidegen indítás után, amikor a mentőcsónak nincs a vízben.

6.4 A motor legyen működőképes, amikor a mentőcsónak a forgattyútengely középvonaláig el van árasztva.

6.5 A csavartengely elrendezése olyan legyen, hogy a hajócsavart le lehessen választani a motortól. Eszközöket kell biztosítani a mentőcsónak előre és hátrameneti meghajtására.

6.6 A kipufogócsövet úgy kell elrendezni, hogy a meggátolja a víz bejutását a motorba rendes üzemelés alatt.

6.7 Minden mentőcsónakot a vízben lévő személyek biztonságának, és a propulziós rendszer úszó roncsok okozta sérülésének lehetőségét figyelembe véve kell megtervezni.

6.8 A mentőcsónak sebessége nyugodt vízen haladva, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve, és minden gépi hajtású segédberendezés működik, legalább 6 csomó legyen, és legalább 2 csomó, amikor egy teljes személylétszámával és felszerelésével megterhelt 25 személyes mentőtutajt vagy egyenértékűt vontat. Elegendő üzemanyagot, ami alkalmas a hajó működési területén várható teljes hőmérséklettartományban való használatra, kell biztosítani a teljesen megterhelt mentőcsónak 6 csomóval történő hajtásához legalább 24 órás időtartamon át.

6.9 A mentőcsónak motorját, a hajtóművet és motor tartozékokat tűzgátló házban vagy hasonló védelmet nyújtó más alkalmas szerkezetekbe kell bezárni. Az ilyen szerkezetek a személyeket is védjék a meleg vagy mozgó részekkel történő véletlen érintkezésbe kerüléstől, és védjék a motort az időjárásnak és a tengernek kitettségtől. Megfelelő eszközöket kell beépíteni a motorzaj csökkentésére. Az indítóakkumulátorokat olyan burkolatokkal kell ellátni, ami vízmentes zárást képez az akkumulátorok alja és oldalai körül. Az akkumulátor ládáknak legyen szorosan záró teteje, ami biztosítja a szükséges gázelvezetést.

magyarázat: Kellő eszközöket kell beépíteni a motorzaj olyan mérvű csökkentésére, hogy a kiáltva mondott utasítás hallható legyen.

6.10 A mentőcsónak motort és tartozékait az elektromágneses kisugárzások korlátozására kell szerkeszteni úgy, hogy a motor működése ne zavarja a mentőcsónakban használt rádió életmentő készülékek működését.

6.11 Eszközöket kell beépíteni az összes motorindító, rádió és keresőlámpa akkumulátor töltéséhez. A rádió akkumulátorokat nem szabad arra használni, hogy energiát szolgáltassanak a motorindításhoz. Eszközöket kell biztosítani a mentőcsónak akkumulátoroknak a hajó energiatápjáról történő feltöltéséhez 55 V-ot nem meghaladó tápfeszültséggel, amit a mentőcsónak beszállóhelynél lehet lekapcsolni.

6.12 A motor indításához és üzemeltetéséhez vízálló formában utasításokat kell adni, és szembetűnő helyen felszerelni a motorindítás kezelőszerveinek közelében.

7 Mentőcsónak szerelvények

7.1 minden mentőcsónakot fel kell szerelni legalább egy vízleeresztő szeleppel a test legmélyebb pontjának közelében beépítve, ami önműködően nyíljon ki a víz leeresztéséhez a testből, amikor a mentőcsónak nincs vízen, és önműködően záródjon, amikor a mentőcsónak a vízen van. Mindegyik vízleeresztő szelepet fel kell szerelni egy kupakkal vagy dugóval a szelep elzárásához, amit zsinórral, lánccal vagy más megfelelő eszközzel kell a mentőcsónakhoz erősíteni. A vízleeresztő szelepek legyenek könnyen hozzáférhetők a mentőcsónak belsejéből, és helyüket világosan kell jelezni,

* Lásd MSC/Circ.587: Füstkibocsátás teljesen zárt mentőcsónakokból.

7.2 Minden mentőcsónakot fel kell szerelni egy kormánylapáttal és kormányrúddal. Ahol egy kerék vagy más táv-kormányzó szerkezet is van felszerelve, a kormányrúddal lehessen irányítani a kormánylapátot a kormányszerkezet meghibásodása esetén. A kormánylapát legyen tartósan a mentőcsónakhoz erősítve. A kormányrudat tartósan kell felerősíteni a kormányszárra, vagy ahhoz kapcsolni; azonban ha a mentőcsónaknak táv-kormányzó szerkezete van, a kormányrúd lehet levehető és azt a kormányszár közelében kell biztonságosan tárolni. A kormánylapátot és kormányrudat úgy kell elrendezni, hogy ne károsodjanak a kioldó szerkezet, vagy a hajócsavar működtetésétől.

7.3 A kormánylapát és hajócsavar kivételével, a mentőcsónak külseje körül egy úszóképes mentőkötelet kell felhurkolni.

7.4 Az olyan mentőcsónakokon, melyek felborulás esetén nem önfelegyenesítők, legyenek megfelelő kapaszkodók a test alsó oldalán, ami lehetővé teszi, hogy személyek a mentőcsónakba kapaszkodjanak. A kapaszkodókat úgy kell a mentőcsónakhoz erősíteni, hogy amikor olyan ütésnek vannak kitéve, ami a mentőcsónakról való letörésüket okozza, anélkül törjenek le, hogy károsítanák a mentőcsónakot.

7.5 Minden mentőcsónakot fel kell szerelni elegendő vízmentes szekrénnyel vagy rekeszszel a 8. bekezdés szerint szükséges felszerelés kis tételei, víz és élelem tárolásához. Eszközöket kell biztosítani az összegyűjtött esővíz tárolásához.

7.6 Minden csigasorral vagy csigasorokkal vízrebocsátandó mentőcsónakot fel kell szerelni az alábbi követelményeknek megfelelő kioldó szerkezettel:

.1 A szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy minden horog egyidejűleg oldódjon ki.

.2 A szerkezetnek a következők szerinti két kioldási képessége legyen:

.2.1 egy rendes kioldási képesség, ami akkor oldja le a mentőcsónakot, amikor az vízen van, vagy amikor nincs terhelés a horgokon;

.2.2 a teher alatti kioldási képesség, ami a horgokon teherrel oldja le a mentőcsónakot. Ezt a kioldót úgy kell kialakítani, hogy a mentőcsónakot minden terhelési állapot mellett leoldja, a tehermentes állapottól annak a terhelésnek l,l-szereséig, amikor mentőcsónak teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve. Ezt a kioldási képességet kellően védeni kell a véletlen vagy időelőtti használat ellen.

magyarázat: A 41.7.6.2.2 szabályban hivatkozott véletlen vagy időelőtti használat elleni védelem, a veszélyjelzésen túlmenően, foglaljon magában olyan különleges mechanikus védelmet, ami általában nem szükséges a terhelés nélküli kioldáshoz. A mentőcsónak felvevése közbeni véletlen kioldás megakadályozására, a mechanikus védelem (reteszelés) csak akkor kapcsolódjon be, amikor a kioldó szerkezet jól és teljesen visszaállt. A terhelés alatti időelőtti kioldás megakadályozására, a kioldó szerkezet teher alatti működtetéséhez a kezelő szándékos és tartós beavatkozására legyen szükség. Világos kezelési utasításokat kell adni megfelelően szövegezett figyelmeztető felirattal.

.3 A kioldás vezérlését a környezettől elütő színnel kell világosan megjelölni.

.4 A szerkezetet a felhasznált anyag szakítószilárdságán alapuló 6-szoros biztonsági tényezővel kell tervezni, a mentőcsónak tömegének a csigasorok közötti egyenletes elosztását feltételezve.

7.7 Minden mentőcsónakot fel kell szerelni egy kioldó szerkezetet, ami lehetővé teszi a mellső kikötőkötél kioldását húzóterhelés alatt.

magyarázat: A mellső kikötőkötél kioldó szerkezetek nem szükségesek a szabadon eső mentőcsónakok vízrebocsátásának segítéséhez. Ezért a mellső kikötőkötél kioldó szerkezetet nem kell megkövetelni szabadon eső mentőcsónakoknál.

7.8 Minden mentőcsónakot, ami beépített kétirányú VHF rádiótelefon készülékkel és olyan antennával van felszerelve, amit külön kell felállítani, el kell látni eszközökkel az antenna üzemi helyzetben való elhelyezéséhez és hatékony rögzítéséhez .

7.9 A hajó oldala melletti vízrebocsátásra szánt mentőcsónakoknak szükség szerint legyenek oldalvédő sínjei és ütközőpárnái a vízrebocsátás elősegítéséhez és a mentőcsónak károsodásának megakadályozására.

7.10 Egy kézi vezérlésű lámpát, ami sötét éjszaka tiszta légkörben legalább 2 mérföld távolságban látható legalább 12 órán át, kell felszerelni a fedél vagy zárt rész tetejére. Amennyiben a fényforrás egy villanófény, úgy az kezdetben percenként legalább 50 felvillanás gyorsasággal villogjon a 12 órás működési idő első 2 órájában.

7.11 A mentőtutaj belsejében egy lámpát vagy fényforrást kell felszerelni, ami legalább 12 órán át lehetővé teszi a túlélési és felszerelési utasítások elolvasását; azonban erre a célra olajlámpák nem engedélyezhetők.

7.12 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában, minden mentőcsónakot fel kell szerelni hatásos vízmerő eszközökkel, vagy a mentőcsónak legyen önvíztelenítő.

7.13 Minden mentőcsónakot úgy kell kialakítani, hogy kellő kilátás legyen biztosítva előre, hátra és mindkét oldalra az irányítás és kormányzás helyéről a biztonságos vízrebocsátáshoz és manőverezéshez.

8 Mentőcsónak felszerelés

A mentőcsónak felszerelésének minden tételét, akár e bekezdés szerint vagy e fejezetben máshol van előírva, a csáklyák kivételével, amiket az eltartás céljára szabadon kell tartani, a mentőcsónakon belül kell kötelekkel rögzíteni, szekrényekben vagy rekeszekben tárolni, konzolokon vagy hasonló szerelvényeken vagy egyéb megfelelő módon kell tárolni. A felszerelést úgy kell rögzíteni, hogy az ne zavarjon semmilyen elhagyási eljárást. A mentőcsónak felszerelésének minden tétele a lehető legkisebb méretű és tömegű legyen, és megfelelő és kompakt formában legyen csomagolva. Eltérő meghatározás kivételével, minden mentőcsónak rendes felszerelése a következőkből álljon:

.1 elegendő úszóképes evező a nyugodt tengeren való haladáshoz. Minden evezőhöz evező szegeket, villákat vagy egyenértékű eszközöket kell biztosítani. Az evezőszegeket és villákat zsineggel vagy láncokkal kell a csónakhoz erősíteni,

.2 két csáklya;

.3 egy úszóképes vízmerő és két vödör;

.4 egy túlélési kézikönyv;*

* Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési jármű cselekvési utasításokról.

.5 egy tájolóház hatékonytájolót, ami világító vagy megfelelő világító eszközzel van ellátva. A teljesen zárt mentőcsónakban a tájolótartót állandó jelleggel a kormányzás helyén kell felszerelni; minden más csónakban megfelelő rögzítési lehetőségeket kell kialakítani; .

magyarázat: A teljesen zárt mentőcsónakban a tájolót nem kell tájolóházba beépíteni, mivel a mentőcsónak konstrukciójának eredményeként kellő időjárás elleni védelem van biztosítva.

.6 egy kellő méretű viharhorgony, dinamikus terhelések elviselésére alkalmas vontatókötéllel és kioldókötéllel felszerelve, ami nedvesen jó fogást biztosít a kéznek. A viharhorgony, vontatókötél és kioldókötél szilárdága feleljen meg minden tengerállapothoz;

.7 két hatékony kikötőkötél, melyek hossza a tárolási helytől a legkönnyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonal közötti távolság legalább kétszeresével egyenlő, vagy 15 m, amelyik a nagyobb. A 41.7.7 szabály szerint szükséges kioldószerkezethez erősített egyik kikötőkötelet a mentőcsónak mellső végében kell elhelyezni, és a másikat a mentőcsónak orrának közelében kell használatra készen kell jól rögzíteni;

.8 két bejárónyílás, egy-egy a mentőcsónak mindegyik végén;

.9 vízmentes edények, összesen 3 l édesvíz tartalommal minden személyre, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, amiből személyenként l l pótolható egy sótalanító készülékkel, ami 2 nap alatt azonos mennyiségű édesvizet képes előállítani;

.10 egy rozsdamentes merítőkanál zsineggel;

.11 egy rozsdamentes mércebeosztású ivóedény;

.12 összesen legalább 10.000 kJ-t kitevő élelmiszer adag minden személyre, amennyi befogadására a mentőcsónak engedélyezve van; ezeket az adagokat légmentes csomagolásban kell tartani és vízmentes tartóban kell tárolni,

magyarázat: Egy kielégítő vészhelyzeti élelmiszeradag a következő összetevőkből állna:

Adag egység: 500-550 g,

Energia: minimum 10 000 kJ

Csomagolás: Hermetikusan zárt (konzerv)

vákuum-csomagolt (hajlékony csomag)

Összetétel: 1 Nedv: max. 3-7% 2

2 Só: max. 0,2%

3 Szénhidrátok: 60-70 súly% = 50-60% energia

4 Zsír: 18-23 súly% = 33-43% energia

5 Protein: 6-10 súly% = 5-8% energia

Az adagok legyenek ízletesek, ehetők a teljes ajánlott tárolási idő alatt, és úgy csomagolva, hogy könnyen szétosztható és nyitható legyen.

.13 a 35. szabály követelményeinek megfelelő négy ejtőernyős rakéta fáklya;

.14 a 36. szabály követelményeinek megfelelő hat kézi fáklya;

.15 a 37. szabály követelményeinek megfelelő két úszó füstjelző;

.16 Morze-jeladáshoz alkalmas egy darab vízmentes elektromos rúdlámpa, egy készlet tartalék elemmel és egy tartalék izzóval, vízmentes tartóban;

.17 egy nappali jelzőtükör kezelési utasítással a hajóknak és repülőgépeknek való jeladáshoz;

.18 az V/16 szabályban hivatkozott életmentő jelzések egy példánya vízmentes kártyán, vagy vízmentes tartóban;

.19 egy síp vagy egyenértékű hangjelző;

.20 egy elsősegély készlet vízmentes dobozban, amit használat után szorosan le lehet zárni;

.21 hat adag tengeri betegség elleni gyógyszer és egy tengeri betegség zacskó minden személyre;

.22 egy összecsukható kés, amit zsineggel a csónakhoz erősítve kell tartani;

.23 három konzervnyitó;

.24 két úszó mentőgyűrű , legalább 30 m hosszú úszóképes kötélhez erősítve;

.25 egy kézi szivattyú,

.26 egy készlet horgászfelszerelés;

.27 elég szerszám a motor és tartozékai kisebb állításaihoz;

.28 olajtüzek oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülék;

.29 egy keresőlámpa, ami képes éjjel hatékonyan megvilágítani egy 18 m széles világos színű tárgyat 180 m távolságban, összesen hat órán át, és legalább 3 órán át folyamatosan működni;

.30 egy hatékony radar-reflektor, kivéve, ha a mentőtutajban egy túlélési jármű radar-transzponder van tárolva;

.31 a 34. szabály követelményeinek megfelelő hővédő segédeszközök, amennyi elegendő a személyek 10%-ára, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, vagy kettő, amelyik a nagyobb;

.32 az olyan utakon foglalkoztatott hajók esetében, melyek jellege és tartama olyan, hogy az Igazgatás véleménye szerint a 8.12 és 8.26 bekezdésekben előírt tételek nem szükségesen, az Igazgatás engedélyezheti e tételek mellőzését.

9 Mentőcsónak jelölések

9.1 A mentőcsónak méreteit és a befogadásra engedélyezett személyek számát fel kell azon tüntetni jól látható, tartós betűkkel.

9.2 A hajó nevét és lajstromozási kikötőjét, melyhez a mentőcsónak tartozik, fekete latin nagybetűkkel kell feltüntetni a mentőcsónak orrának mindegyik oldalán.

9.3 A hajót azonosító jelöléseket, melyhez a mentőcsónak tartozik és a mentőcsónak számát olyan módon kell feltüntetni, hogy azok felülről láthatók legyenek.

42. Szabály

Részben zárt mentőcsónakok

1 A részben zárt mentőcsónakok feleljenek meg a 41. szabály követelményeinek, és azon kívül feleljenek meg e szabály követelményeinek is.

2 Minden részben-zárt mentőcsónakot fel kell szerelni hatásos vízmerő eszközökkel, vagy a mentőcsónak legyen önvíztelenítő.

3 A részben-zárt mentőcsónakokat fel kell szerelni tartósan felerősített merev tetőkkel, melyek az orrtőkétől a mentőcsónak hosszának legalább 20%-ig terjednek és a mentőcsónak hosszának legalább 20%-áig a mentőcsónak leghátsót részétől. A mentőcsónakot fel kell szerelni egy tartósan felerősített összecsukható ponyvatetővel, mai a merev tetőkkel együtt teljesen befedi a mentőcsónakban ülőket egy időjárásálló menedékben és védi azokat a kitettségtől. A ponyvatetőt úgy kell kialakítani, hogy:

.1 kellően merev profilokkal vagy tartólécekkel legyen ellátva, ami lehetővé teszi a ponyvatető felállítását;

.2 legfeljebb két személy könnyen fel tudja állítani;

.3 legyen szigetelve a bennülők hő- és hideg elleni védelméhez legalább egy légréssel elválasztott két anyagréteggel, vagy más ugyanolyan hatékony szerkezettel; eszközöket kell biztosítani, ami meggátolja a víz felgyülemlését a légrésben

.4 külseje jól látható színű legyen, és belseje olyan színű legyen, ami nem okoz kényelmetlenségi érzést a bennülőknek;

.5 legyenek bejáratai mindkét végén és mindegyik oldalon, felszerelve hatékony állítható záró eszközökkel, melyeket könnyen és gyorsan lehet nyitni és zárni belülről vagy kívülről, hogy megengedje a szellőzést, de kizárja a tengervizet, szelet és hideget; eszközöket kell biztosítani a bejáratok biztonságos nyitott és zárthelyzetben való tartásához;

magyarázat: Az Igazgatás engedélyezheti, hogy a III/42.3.5 szabályban előírt vég-bejáratok tartósan felerősített merev fedelekkel készüljenek, nem pedig a részben zárt mentőcsónak összehajtható sátortetejében, azzal a feltétellel, hogy amikor zárva vannak a merev fedelek vízzáró épsége megmarad.

.6 amikor csukva vannak a bejáratok, mindenkor engedjenek be elegendő levegőt a bennülők számára;

.7 legyen ellátva eszközökkel az esővíz összegyűjtéséhez;

.8 a bennülők kimenekülhessenek a mentőcsónak felborulása esetén.

4 A mentőcsónak belsejének igen jól látható színe kell legyen.

5 Amennyiben beépített kétirányú rádiótelefon készülék van felszerelve a mentőcsónakban, azt a berendezés és az azt használó személy befogadásához elég nagy kabinba kell beépíteni. Nem szükséges elkülönített kabin, ha a mentőcsónak konstrukciója az Igazgatás megelégedésére egy védett helyet biztosít.

43. Szabály

Önfelegyenesítő, részben-zárt mentőcsónakok

1 Az önfelegyenesítő, részben-zárt mentőcsónakok feleljenek meg a 41. szabály követelményeinek és azon felül e szabály követelményeinek.

2 Zárt tér

2.1 Tartósan felerősített merev tetőket kell felszerelni, melyek az orrtőkétől a mentőcsónak hosszának legalább 20%-áig terjednek és a mentőcsónak hosszának legalább 20%-áig a mentőcsónak leghátsót részétől.

2.2 A merev fedelek képezzenek két védett teret. Amennyiben a védett tereknek vannak válaszfalai, azokban legyenek elegendő méretű nyílások, amik megengedik személyek könnyű bejutását, akik mindegyike egy vízbemerülési öltözetet, vagy meleg ruhákat és mentőmellényt visel. A védett tér belmagassága olyan legyen, ami megengedi, hogy személyek könnyel eljussanak üléseikhez a mentőcsónak orrában és farában.

2.3 A merev fedeleket úgy kell kialakítani, hogy azokban legyenek ablakok vagy átlátszó panelek, melyek elegendő nappali fényt engednek be a mentőcsónak belsejébe, amikor a sátortető nyílásai zárva vannak, hogy szükségtelen legyen a mesterséges világítás.

2.4 A merev fedeleken legyenek korlátok, hogy biztonságos kapaszkodót nyújtsanak a mentőcsónak külsején mozgó személyeknek.

2.5 A mentőcsónak nyitott részeit tartósan felerősített, összehajtható sátortetővel kell felszerelni, ami úgy van elrendezve, hogy:

.1 legfeljebb két személy, legfeljebb 2 perc alatt könnyen felállíthassa;

.2 legyen szigetelve a bennülők hideg elleni védelméhez egy légréssel elválasztott két rétegű anyaggal vagy más ugyanolyan hatékony eszközökkel.

2.6 A merev fedelek és a sátortető által képzett zárt tér úgy legyen kialakítva, hogy:

.1 lehetővé tegye a vízrebocsátási és felvevési műveleteket anélkül, hogy a bennülőknek el kellene hagyni a zárt teret;

.2 bejáratai mindkét végén és mindegyik oldalon legyenek felszerelve hatékony, állítható záró eszközökkel, melyeket könnyen és gyorsan lehet nyitni és zárni belülről vagy kívülről, hogy megengedje a szellőzést, de kizárja a tengervizet, szelet és hideget; eszközöket kell biztosítani a bejáratok biztonságos nyitott és csukott helyzetben tartásához;

.3 felállított sátortetővel és amikor minden bejárat be van csukva, mindenkor elegendő levegő jusson be a bennülők számára;

.4 legyenek rajta eszközök az esővíz összegyűjtéséhez;

.5 a merev fedelek és a sátortető külseje és a mentőcsónak sátortetővel fedett belseje nagyon jól látható színű legyen. A zárt terek belseje olyan színű legyen, ami nem okoz kényelmetlenség érzést a bennülőknek;

.6 a mentőcsónak lehessen vontatni.

3 Felborulás és felállítás

3.1 Biztonsági övet kell felszerelni mindegyik jelzett ülőhelynél. A biztonsági övet úgy kell szerkeszteni, hogy az biztonságosan megtartson a helyén egy 100 kg tömegű személyt, amikor a mentőcsónak felborult helyzetben van.

3.2 A mentőcsónak stabilitása olyan legyen, hogy eredendően vagy önműködően önfelegyenesítő legyen, amikor teljes vagy részleges személylétszámával és felszerelésével van megterhelve és a személyek biztonsági övekkel vannak rögzítve.

4 Propulzió

4.1 A motort és hajtóművet a kormányos helyéről lehessen vezérelni.

4.2 A motor és gépi berendezés legyen képes járni bármilyen helyzetben a felborulás alatt, és tovább tudjon járni, miután a mentőcsónak visszatér az egyenes úszáshelyzetbe, vagy önműködően álljon meg a felboruláskor, és könnyen legyen újraindítható, miután a mentőcsónak visszatér az egyenes úszáshelyzetbe és a víz ki lett ürítve a mentőcsónakból. Az üzemanyag és kenő rendszerek gátolják meg az üzemanyag elvesztését és 250 ml-nél több kenőolaj elvesztését a motorból a felborulás alatt.

4.3 A léghűtéses motoroknak legyen egy csőrendszere a hűtőlevegő mentőcsónakon kívülről történő beszívásához és oda történő kiürítéséhez. Kézi működtetésű fojtószelepeket kell beépíteni, amik lehetővé teszik a hűtőlevegő beszívását a mentőcsónak belsejéből és oda történő ürítését.

5 Szerkezet és ütközésvédelem

5.1 A 41.1.6 szabály ellenére, az önfelegyenesítő, részben-zárt mentőcsónak úgy legyen szerkesztve és ütközésvédelemmel felszerelve, ami biztosítja, hogy a mentőcsónak védelmet nyújt az ártalmas gyorsulások ellen, amik a mentőcsónak ütődéséből erednek, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével megterhelve a hajó oldalának ütődik legalább 3,5 m/mp-es ütközési sebességgel.

5.2 A mentőcsónak legyen önműködően önvíztelenítő.

44. Szabály

Teljesen zárt mentőcsónakok

1 A teljesen zárt mentőcsónakok feleljenek meg a 41. szabály követelményeinek és ezen kívül e szabály követelményeinek.

2 Zárt tér

Minden teljesen zárt mentőcsónakot fel kell szerelni egy merev vízmentes zárt térrel, ami teljesen magába zárja a mentőcsónakot. A zárt teret úgy kell kialakítani, hogy:

.1 védje a bennülőket meleg és hideg ellen;

.2 a mentőcsónakba való bejutás nyílásfedeleken keresztül legyen biztosítva, amelyek zárhatók legyenek, hogy vízhatlanná tegyék a mentőcsónakot;

.3 a nyílás fedeleket úgy kell elhelyezni, hogy lehetővé tegyék a vízrebocsátási és felvevési műveleteket anélkül, hogy bármelyik bennülőnek el kelljen hagyni a zárt teret;

.4 a nyílásfedeleket belülről és kívülről is lehessen nyitni és zárni, és legyenek felszerelve eszközökkel a nyitott helyzetben való biztonságos megtartáshoz;

.5 a mentőcsónakot lehessen evezéssel hajtani;

.6 legyen képes megtartani a mentőcsónak teljes tömegét, beleértve minden felszerelést, gépezetet és teljes személylétszámát, amikor a mentőcsónak felborult helyzetben van és nincs jelentős szivárgás;

.7 foglaljon magában ablakokat vagy átlátszó paneleket mindekét oldalon, melyek elegendő nappali fényt engednek be a mentőcsónak belsejébe, amikor a nyílásfedelek zárva vannak, hogy szükségtelen legyen a mesterséges világítás;

magyarázat: Teljesen zárt mentőcsónakokon az ablakok vagy átlátszó panelek elhelyezhetők a merev zárt tér felső oldalán.

.8 külső oldala nagyon jól látható színű legyen, és belseje olyan színű, ami nem okoz kényelmetlenségi érzést a bennülőknek;

.9 korlátok nyújtsanak biztonságos kapaszkodót a mentőcsónak külsején körül személy számára, és segítsék a beszállást és kiszállást;

.10 a személyek úgy tudjanak eljutni az ülőhelyeikhez egy bejárattól, hogy ne kelljen átmászniuk evezőspadokon vagy más akadályokon;

.11 a bennülők védve legyenek a veszélyes negatív légköri nyomások hatásai ellen, amit a mentőcsónak motorja hozhat létre.

3 Felborulás és felegyenesítés

3.1 Mindegyik jelzett ülőhelynél egy biztonsági övet kell felszerelni. A biztonsági övet úgy kell szerkeszteni, hogy az biztonságosan megtartson a helyén egy 100 kg tömegű személyt, amikor a mentőcsónak felborult helyzetben van.

3.2 A mentőcsónak stabilitása olyan legyen, hogy eredendően vagy önműködően felegyenesedjen, amikor teljes vagy részleges személylétszámával és felszerelésével van megterhelve, és minden bejárat és nyílás vízmentesen van lezárva, és minden személyt biztonsági öv rögzít a helyén.

3.3 A mentőcsónak legyen képes fenntartani teljes személylétszámát és felszerelését, amikor a mentőcsónak a 41.1.1 szabályban előírt sérült állapotban van, és stabilitása olyan legyen, hogy felborulás esetén önműködően olyan helyzetet vegyen fel, a vízfeletti menekülést biztosít bennülők számára.

3.4 A motor kipufogócsövek, légcsatornák és egyéb nyílások konstrukciója olyan legyen, hogy kizárja a vizet a motorból, amikor a mentőcsónak felborul és újból felegyenesedik.

4 Propulzió

4.1 A motort és hajtóművet a kormányos helyéről lehessen kezelni.

4.2 A motor és a gépi berendezés legyen képes járni bármilyen helyzetben felborulás közben, és tovább járni, miután a mentőcsónak visszatér az egyenes úszóhelyzetbe, vagy önműködően álljon le felboruláskor, és könnyen lehessen újraindítani, miután a mentőcsónak visszatér egyenesbe. Az üzemanyag és kenőolaj rendszerek konstrukciója olyan legyen, hogy meggátolja az üzemanyag elvesztését és 250 ml-nél több kenőolaj elvesztését a motorból felborulás alatt.

4.3 A léghűtéses motorok legyenek felszerelve csőrendszerrel a hűtőlevegő mentőcsónakon kívülről beszívásához és a mentőcsónakon kívülre elvezetéséhez. Kézi működtetésű légelzárókat kell beépíteni a hűtőlevegőnek a mentőcsónak belsejéből történő szívásához és annak belsejébe elvezetéséhez.

5 Konstrukció és ütközésvédelem

A 41.1.6 szabály dacára, a teljesen zárt mentőcsónakot úgy kell megépíteni, ami biztosítja, hogy a mentőcsónak védelmet nyújtson a mentőcsónak ütődéséből eredő káros gyorsulások ellen, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével megterhelve a hajó oldalának ütődik legalább 3,5 m/mp ütődési sebességgel.

magyarázat: A szabadon eső mentőcsónakokat nem kell próbának alávetni a szilárdság és bennülők védelme meghatározásához oldalirányú ütődésnél, mivel a szabadon eső mentőcsónakokat nem a hajó oldala mellett bocsátják vízre, és mivel a bennülők ütésvédelme kellő igazolást nyer a szabadesési típuspróbánál.

6 Szabadon elő mentőcsónakok

A szabadon esésre kialakított mentőcsónakot úgy kell megépíteni, hogy az védelmet tudjon nyújtani a vízrebocsátásból eredő káros gyorsulások ellen, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve, legalább abból a legnagyobb magasságból, ahol a hajó legkönnyebb tengeri állapotának megfelelő vízvonala feletti tárolásra van szerkesztve, amikor a hajó 10°-os kedvezőtlen úszáshelyzetben és bármelyik irányba legalább 20°-ra van megdőlve.

magyarázat: Védelem káros gyorsulások ellen szabadon eső mentőcsónakokban és azok vízrebocsátó és beszálló szerkezetei szabadon eső mentőcsónakok vízrebocsátása alatt.

1 Fogalommeghatározások

1.1 Bizonylatolt magasság a vízrebocsátó helyzetében tárolt mentőcsónak legalsó pontjának távolsága a vízfelületig, amire a mentőcsónakot szabadon eső vízrebocsátáshoz jóváhagyták.

1.2 Káros gyorsulás a bennülők által átélt sebességváltozás mértéke a túlélési jármű vízrebocsátása alatt, ami meghaladja az e teljesítmény szabványban előírt szinteket.

1.3. Szabadulás a hajótól a mentőcsónak képessége, hogy eltávolodjon a hajótól a sza-badeséses vízrebocsátás után.

1.4 Vízbeérési szög a vízszintes és a szabadon eső mentőcsónak gerince által bezárt szög, amikor vízrebocsátás után először ér bele a vízbe.

2 Túlélési jármű tárolása

2.1 A távolság a tárolási helyzetben lévő szabadon eső mentőcsónak legalsó pontjától a

vízfelületig, amikor a hajó legkönnyebb tengeri állapotában van, nem haladhatja meg a

bizonylatolt magasságot.

2.2 A túlélési járművet úgy kell tárolni, hogy a kizárja a véletlen vízrebocsátást.

3 Szabadon eső mentőcsónakok

3.1 Szabadon eső mentőcsónakok konstrukciója

3.1.1 Az üléseket párnázni kell és minden személy számára oldalirányú, fej-, derék és támasszal kell ellátni a 3.2 bekezdésnek megfelelően. Minden ülés legyen képes kibírni a bizonylatolt magasságból történő szabadon eső vízrebocsátás közben egy 100 kg-ot nyomó személy által kifejtett erőt.

3.1.2 Minden szabadon eső mentőcsónak rendelkezzen kellő szilárdsággal, hogy maradó alakváltozás nélkül kibírja:

.1 a vízrebocsátó készüléke által megtartva, a mentőcsónak teljes tömegét, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve; és

.2 a ráható erőket, amikor a teljes személylétszámával és felszerelésével egyenlően elosztott tömeggel van megterhelve, a bizonylatolt magasság l.3-szorosával egyenlő magasságból történő szabadeséses vízrebocsátás alatt.

3.2 Szabadon eső mentőcsónak hordképessége

1. számú ábra

A szabadon eső mentőcsónak hordképessége azon személyek száma, akiknek ülést lehet biztosítani, a mentőcsónak propulziós eszköze, vagy bármely más berendezése működésének zavarása nélkül. Az ülés szélessége legalább 430 mm legyen. A háttámasz előtti szabad hely legalább 635 mm legyen. A háttámasz legalább 1000 mm-rel nyúljon az üléslap fölé, az 1. ábrának megfelelően. Ajánlott, hogy a szabadon eső mentőcsónakokban mentőmellényeket tartsanak, és azokat ne viseljék, csak miután a mentőcsónak vízre lett bocsátva.

3.3 Szabadon eső mentőcsónak propulziója

A III/41.6.3 szabály vonatkozik a szabadon eső mentőcsónak motorjának szokásos tárolási helyeztében történő működtetésére,

3.4 Szabadon eső mentőcsónak szerelvének

3.4.l Eszközöket kell biztosítani, szükség szerint, a propulziós- és kormányrendszerek károsodásának megelőzésére a bizonylatolt magasság l,3-szeresének megfelelő magasságból történő vízrebocsátása közben.

3.4.2 A III/41.7 szabály (a III/41.1.7.6, III/41.1.7.7 és III/41.1.79 kivételével) vonatkozik a szabadon eső mentőcsónakokra.

3.4.3 Amennyiben a III/41.1.7.3 szabály szerint szükséges hurkolt úszóképes mentőkötél nincs felszerelve, valamilyen más eszközt kell biztosítani a vízben lévő személyek számára, hogy a mentőcsónakba tudjanak kapaszkodni.

3.5 Szabadon eső mentőcsónakfelszerelése

3.5.1 A III/41.8 szabály (a III/412.8.1 és III/41.8.7 kivételével) vonatkozik a szabadon eső mentőcsónakokra.

3.5.2 Minden szabadon eső mentőcsónak legyen felszerelve két hatékony csónakkötéllel, melyek mindegyike alkalmas vontatásra, és legalább 15 m hosszú.

4 Szabadon eső mentőcsónakok

Az alábbiak kivételével, a szabadon eső mentőcsónakok feleljenek meg a III/44. szabály követelményeinek

4.1 Zárttér

4. l. l A III/44.2.5 szabály nem vonatkozik szabadon eső mentőcsónakokra.

4.1.2 A III/44.1.5 szabályt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal ablakokat vagy átlátszó táblákat, melyek beengedik a nappali fényt a mentőcsónak belsejébe zárt bezárt nyílásfedelek mellett.

4.2 Szabadon esés, felborulás és felegyenesedés

Egy elütő színű biztonsági hevedert kell felszerelni minden egyes ülőhelynél. A biztonsági hevedert úgy kell szerkesztetni, hogy biztonságosan megtartson a helyén egy 100 kg súlyú személyt, és mindenirányban korlátozza a mozgást a szabadeséses vízrebocsátás közben és amikor a mentőcsónak felborult helyzetben van.

4.3 Konstrukció és ütésvédelem

A III/44.5 szabály nem vonatkozik szabadon eső mentőcsónakokra.

4.4 Szabadon eső gyorsulási szintek

A szabadon eső mentőcsónak gyorsulási szintjei feleljenek meg az A.689(17) határozat: "Életmentő készülékek vizsgálata" 1/6.6 és 1/6.18 szakaszainak.

4.5 Szabadulás a hajótól

A mentőcsónak hatékonyan távolodjon el a hajótól a 10°-ig terjedő úszáshelyzet és bármelyik irányú 20°-nál nagyobb dőléssel szembeni szabadeséses vízrebocsátás után. a bizonylatolt magasság l,3-szeresének megfelelő magasságból, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve.

5 Vízrebocsátó és beszálló készülékek szabadon eső mentőcsónakokhoz

Az alábbiak kivételével, a szabadon eső mentőcsónakok minden vízrebocsátó és beszálló készüléke feleljen meg a III/48 szabály követelményeinek:

.1 Általános követelmények

.1.1 A szabadon eső vízrebocsátó készülékeket úgy kell kialakítani, hogy a teljesen felszerelt mentőcsónakot, melyet kiszolgál, biztonságosan lehessen vízrebocsátani 10°-ig terjedő úszáshelyzet és bármelyik irányú 20°-ig terjedő dőlés mellett:

.1.1.1 amikor a III/22 vagy IIII/28 szabály szerinti teljes személylétszám van benne; és

.1.1.2 amikor csak a vízrebocsátó személyzet van benne.

.1.2 A szabadon eső mentőcsónak kötélcsigasorral történő leeresztéséhez szolgáló vízrebocsátó készüléket úgy kell elrendezni, hogy az általa kiszolgált teljesen felszerelt mentőcsónakot biztonságosan lehessen vízrebocsátani, amikor a hajó egyenes úszáshelyzetben van:

.1.2.1 amikor a III/22 szabály szerint szükséges teljes személylétszám van benne;

.1.2.2 személyek nélkül a mentőcsónakban.

.1.3 A III/48.1.2 szabály vonatkozik a szabadon eső mentőcsónakokra azzal a kivétellel, hogy azt úgy kell értelmezni, mint ha az utolsó sorban álló "a hajó alsó oldalán" kifejezés, ami nem vonatkozik szabadon eső mentőcsónakokra, törölve lenne.

.1.4 A III/48.1.3 szabály nem vonatkozik a szabadon eső mentőcsónakok vízrebocsátó készülékeire.

.1.5 A szabadon eső mentőcsónak vízrebocsátást kioldó szerkezete két független rendszerből álljon, amit csak a mentőcsónak belsejéből lehet működtetni. A kioldó szerkezetet védeni kell a véletlen használat ellen. Legyen lehetőség a kioldó szerkezet kipróbálására a mentőcsónak vízrebocsátása nélkül.

.1.6 A szabadon eső mentőcsónakok kötélcsigasorral történő leeresztéséhez szolgáló vízrebocsátó szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy azt egy személy tudja működtetni a hajó fedélzetén lévő helyről. A mentőcsónak legyen látható a fedélzeten a vízrebocsátó szerkezetet működtető személy számára.

.2 Kötélcsigasort és csörlőt alkalmazó vízrebocsátó készülékek

A III/48.2.4 és III/2.6 szabályok nem vonatkoznak a szabadon eső mentőcsónakokra.

45. Szabály

Mentőcsónakok önálló levegő ellátó rendszerrel*

A 41. és 44. szabály követelményeinek való megfelelésen túlmenően, az önálló levegő ellátó rendszerrel felszerelt mentőcsónakot úgy kell kialakítani, hogy amikor minden bejárattal és nyílással zárva halad, a mentőcsónakban a levegő biztonságos és belélegezhető legyen, és a motor normálisan járjon legalább 10 percig. Ez idő alatt a légnyomás a mentőcsónak belsejében sosem eshet a külső légköri nyomás alá, és azt nem lépheti túl 20 mbarnál nagyobb értékkel. A rendszer rendelkezzen vizuális kijelzővel a mindenkori levegőellátás nyomásának jelzéséhez.

* Lásd: Irányelvek és műszaki előírások túlnyomásos evakuáló rendszerekhez. Elfogadva a Szervezet A. 692(17) határozatával.

46. Szabály

Tűzvédett mentőcsónakok

1 A 41., 44. és 45. szabályok követelményeinek való megfelelésen túlmenően, a tűzvédett mentőcsónak, amikor vízen van, legyen képes megvédeni a befogadásra engedélyezet számú személyt, amikor folyamatosan van kitéve olyan olajtűznek, ami a mentőcsónakot legalább 8 percen át elborítja.

2 Vízpermetező rendszer

A mentőcsónak, melynek vízpermetező tűzvédelmi rendszere van, feleljen meg a következőknek:

.1 a vizet a rendszerhez egy önfelszívó motoros szivattyúval a tengerből kell venni. Legyen lehetőség a víz áramlásának "be" és "ki" kapcsolásához a mentőcsónak külsejére;

.2 a tengervíz beszívást úgy kell kialakítani, hogy meggátolja a gyúlékony folyadékok beszívását a tenger felszínéről;

.3 a rendszert édesvízzel történő kiöblítésre és a teljes kiszáradást lehetővé tevőre kell kialakítani.

magyarázat: A vízfilm vastagságának vagy a vízszállítás mértékének a mentőcsónak körül megfelelő pontokon történő mérését, elegendőnek kell tekinteni a III/46 szabály szerint szükséges tűzvédett mentőcsónakoknak való megfeleléshez.

V. Szakasz - Felkutató csónakok

47. Szabály

Felkutató csónakok*

l Általános követelmények

1.1 Az e szabályban előírtak kivételével, minden felkutató csónak feleljen meg a 41.1-től 41.7-ig terjedő szabályok követelményeinek, beleértve a 41.7.6, 41.7.7, 41.7.9, 41.7.12 és 41.9 pontokat.

1.2 A felkutató csónakok lehetnek merev vagy felfújható szerkezetűek, vagy a kettő kombinációja, és:

.1 hosszuk legalább 3.8 m és legfeljebb 8.5 m legyen;

.2 legyenek képesek legalább öt ülő és egy fekvő személyt szállítani.

* Lásd: Irányelvek gyors felkutató csónakokhoz, elfogadva a Szervezet A.656(16) határozatával.

1.3 A felkutató csónakok, melyek építése a merev és felfújható szerkezet kombinációja, az Igazgatás megelégedésére feleljenek meg e szabály követelményeinek.

1.4 Kivéve, ha a felkutató csónak megfelelő nyergességű, legyen ellátva a hosszának legalább 15%-ára kiterjedő orr-borítással.

1.5 A felkutató csónakok legyenek képesek 6 csomóig terjedő sebességgel manőverezni és fenntartani ezt a sebességet legalább 4 órán át.

magyarázat: E szabály ne zárja ki a 6 csomót meghaladó sebességgel manőverező felkutató csónakok elfogadását.

1.6 A felkutató csónak rendelkezzen elegendő mozgékonysággal és manőverező képességgel, ami lehetővé teszi személyek kimentését a vízből, mentőtutajok rendezését és a hajón lévő legnagyobb mentőtutaj vonatatását legalább 2 csomó sebességgel, amikor az a teljes személylétszámával és felszerelésével vagy annak egyenértékével van megterhelve.

1.7 A felkutató csónakot fel kell szerelni egy belső motorral vagy farmotorral. Amennyiben farmotorral van felszerelve, a kormánylapát és kormányrúd képezheti a motor részét. A 41.6.1 szabály követelményeinek dacára, a jóváhagyott üzemanyag rendszerű benzinüzemű farmotorok felszerelhetők felkutató csónakokra, azzal a feltétellel, hogy az üzemanyagtartályok külön védve vannak tűz és robbanás ellen.

1.8 A vontatáshoz szolgáló elrendezéseket tartósan rögzítve kell felszerelni a felkutató csónakokban, és azok

legyenek elég erősek mentőtutajok rendezéséhez vagy vontatásához, az 1.6 szabály követelményeinek

megfelelően.

1.9 A felkutató csónakokat fel kell szerelmi vízmentes tárlóhellyel kis tételek vagy felszerelések számára.

2 Felkutató csónak felszerelése

2.1 A felkutató csónak felszerelésének minden tételét, a csáklyák kivételével, amiket szabadon kell hagyni eltámasztás céljára, a felkutató csónakban kötelekkel kell rögzíteni, szekrényekben vagy rekeszekben tárolni, tartókon vagy hasonló szerelési eszközökön, vagy más alkalmas módon tárolni. A felszerelést úgy kell rögzíteni, hogy az ne zavarjon semmilyen vízrebocsátó vagy felvevő műveletet. A felkutató csónak felszerelésének minden tétele a lehető legkisebb méretű és súlyú legyen, és megfelelő és kompakt formában legyen csomagolva.

2.2 Minden felkutató csónak szokásos felszerelése a következőkből álljon:

.1 elegendő számú evező vagy mártogató lapát, hogy nyugodt vízen haladni lehessen. Mindegyik evezőhöz evezőszeget, evezővillát vagy egyenértékű eszközt kell biztosítani. Az evezőszegeket vagy evezővillákat kötelekkel vagy láncokkal kell a csónakhoz erősíteni;

.2 egy úszóképes vízmerő lapát;

.3 egy tájolóház mely magában foglal egy hatékony iránytűt, ami világító vagy megfelelő megvilágító eszközzel van ellátva;

.4 egy viharhorgony és kioldókötél, megfelelő szilárdságú és legalább 10 m hosszú vontatókötéllel;

.5 egy elég hosszú és erős csónakkötél, a 41.7.7 szabály követelményeinek megfelelő kioldó szerkezethez erősítve, és a felkutató csónak mellső végén van elhelyezve;

.6 Egy legalább 50 m hosszú úszóképes kötél, ami kellően erős egy mentőtutaj 1.6 bekezdés szerint szükséges vontatásához;

.7 egy vízmentes rúdlámpa, ami alkalmas a morzejelzéshez, egy tartalék elemkészlettel és egy tartalékizzóval együtt, egy vízmentes tartályban;

.8 egy síp vagy egyenértékű hangjelző eszköz;

.9 egy elsősegély felszerelés vízmentes dobozban, ami használat után szorosan lezárható;

.10 két úszóképes mentőkarika, legalább 30 m hosszú úszóképes kötélhez erősítve;

.11 egy keresőlámpa, ami képes éjjel hatékonyan megvilágítani egy 18 m széles világos színű tárgyat 180 m távolságban, összesen hat órán át, és legalább 3 órán át folyamatosan működni;

.12 egy hatékony radar-reflektor;

.13 a 34. szabály követelményeinek megfelelő testhővédő segédeszközök, amennyi elegendő a személyek 10%-ára, amennyinek befogadására a mentőtutaj engedélyezve van, vagy kettő, amelyik a nagyobb.

2.3 A 2.2 bekezdés szerint szükséges felszerelésen kívül, minden merev felkutató csónak szokásos felszerelése foglalja magában a következőket:

.1 egy csónak-csáklya,

.2 egy vödör;

.3 egy kés vagy kis balta.

2.4 A 2.2 bekezdés szerint szükséges felszerelésen kívül, minden felfújható felkutató csónak szokásos felszerelése foglalja magában a következőket:

.1 egy úszóképes biztonsági kés;

.2 két szivacs;

.3 egy hatékony, kézi működtetésű fújtató vagy szivattyú;

.4 egy javítókészlet, megfelelő tartályban, lyukak javításához;

.5 egy biztonsági csónak-csáklya.

3 Felfújható felkutató csónakokra vonatkozó járulékos követelmények

3.1 A 41.1.3 és 41.1.5 szabályok követelményei nem vonatkoznak felfújható felkutató csónakokra.

3.2 A felfújható felkutató csónakot úgy kell megépítem, hogy amikor kengyelénél vagy emelőhorgánál fogva függ:

.1 legyen kellően szilárd és merev, hogy kibírja a leeresztést és felvételt teljes személylétszámával és felszerelésével megterhelve 20±3 °C környezeti hőmérsékletnél, és egyik biztonsági szelep sem működik;

.2 legyen kellően szilárd, hogy kibírja a teljes személylétszáma és felszerelése négyszeresének megfelelő terhelést 20±3 °C környezeti hőmérsékletnél, és egyik biztonsági szelep sem működik;

.3 legyen kellően szilárd, hogy kibírja a teljes személylétszáma és felszerelése négyszeresének megfelelő terhelést -30 °C környezeti hőmérsékletnél, és egyik biztonsági szelep sem működik.

3.3 A felfújható felkutató csónakokat úgy kell megépíteni, hogy képesek legyenek ellenállni a kitettségnek:

.1 ha a nyílt fedélzeten vannak tárolva, amikor a hajó a tengeren van;

.2 30 napig úszva minden tengerállapot mellett.

3.4 A 41.9 szabály követelményeinek való megfelelésen túlmenően, a felfújható felkutató csónakokat meg kell jelölni egy sorszámmal, a gyártó nevével vagy védjegyével és a gyártás időpontjával.

3.5 A felfújható felkutató csónakok felhajtóerejét vagy legalább öt, megközelítően egyforma térfogatú kamrára felosztott egyetlen tömlő képezze, vagy két különálló tömlő, melyek egyike sem haladja meg az összes térfogat 60%-át. A felhajtóerő tömlőket úgy kell elrendezni, hogy a kamrák bármelyikének sérülése esetén az ép kamrák legyenek képesek fenntartani olyan számú személyt, amennyire a felkutató csónak engedélyezve van, amikor rendes ülőhelyzetben vannak, pozitív szabadoldallal a felkutató csónak teljes kerületén.

3.6 A felfújható felkutató csónak határát képező felhajtóerő tömlők felfújt állapotban legalább 0,17 m3 térfogatot biztosítsanak minden személy részéket, amennyi befogadására a felkutató csónak engedélyezve van.

3.7 Mindegyik felhajtóerő kamrát fel kell szerelni egy visszacsapó szeleppel a kézi felfújáshoz, és eszközökkel a kiürítéshez. Egy biztonsági szelepet is fel kell szerelni, kivéve, ha az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy szükségtelen az ilyen készülék.

3.8 A fenék alatt, és a sérülékeny helyeken a felfújható felkutató csónak külsején, dörzs-csíkokat kell elhelyezni az Igazgatás megelégedésére.

3.9 Ahol tükör van felszerelve, az nem lehet a felkutató csónak teljes hosszának 20%-ánál többel beépítve.

3.10 Alkalmas foltokat kell felhelyezni a csónakkötelek rögzítéséhez elől és hátul, és a hurkolt mentőkötelekhez a csónak belső és külső oldalán.

3.11 A felfújható felkutató csónakot mindenkor teljesen felfújt állapotban kell tartani.

VI. Szakasz - Vízrebocsátó és beszálló készülék

48. Szabály

Vízrebocsátó és beszálló készülékek

magyarázat: III/48.l szabály követelményei a III/48.2, valamint a III/48.4, 48.5 és 48.6 szabály szerinti vízrebocsátó készülékekre vonatkoznak, még akkor is, ha a III/48.2 szabályban nincs kifejezetten ilyen utasítás. Ahol a III/48 szabály szerinti vízrebocsátó készülékre van utalás, az olyan készüléket jelent, ami kielégíti a III/48-.1, 48.4, 48.5, vagy 48.6, valamint a III/48-szabályban foglalt általános követelményeket.

1 Általános követelmények

1.1 Minden vízrebocsátó készüléket a leeresztő és felvevő felszerelésével együtt úgy kell kialakítani, hogy az általa kiszolgált teljesen felszerelt felkutató csónakot biztonságosan lehessen leereszteni 10°-ig terjedő úszáshelyzet és bármelyik irányú 20°-ig terjedő dőlés mellett:

.1 amikor, a 22. vagy 28. szabály szerint, teljes személylétszáma beszállt;

.2 személyek nélkül a túlélési járműben vagy felkutató csónakban.

1.2 Az 1,1 bekezdés követelményei dacára, az olajtartályhajók, vegyi-tartályhajók és gázszállítók

mentőcsónak vízrebocsátó készülékei 20°-nál nagyobb végső dőlésszögnél, az 1973.évi Hajókról történő

szennyezés megelőzése tárgyú Nemzetközi Egyezmény, az arra vonatkozó 1978, évi Jegyzőkönyv módosításai

és a Szervezet ajánlásai szerint számítva, ahogy vonatkozik, működőképesek legyenek a végső dőlésszög mellet

a hajó alsó oldalán.

1.3 A vízrebocsátó készülék ne függjön semmilyen más eszköztől, mint gravitáció vagy tárolt mechanikai energia, ami független a hajó energiaellátásától, hogy vízre bocsátsa az általa kiszolgált túlélési járművet vagy felkutató csónakot teljesen megterhelt és felszerelt állapotban és üres állapotban is.

1.4 A vízrebocsátó készüléket úgy kell elrendezni, hogy azt egy személy tudja működtetni a hajó fedélzetén lévő helyről, és a túlélési járműben vagy felkutató csónakban belül lévő helyről; a túlélési jármű legyen látható a fedélzetére a vízrebocsátó készüléket működtető személy számára.

magyarázat: Megjegyezve, hogy a hajó fedélzetén lévő helyről működtetett "szabadon eső vízrebocsátás" veszélyes lehet, ha nem a mentőcsónakból vezérlik, a III/48.1.4 szabálynak a hajó fedélzetén lévő helyről történő vezérlésre vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni a "szabadon eső vízrebocsátás" módra.

* Lásd a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.4(48) határozatával elfogadott, módosított IBC Code, és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság MSC.5(48) határozatával elfogadott IGC Code sérült stabilitási követelményeit

1.5 Minden vízrebocsátó készüléket úgy kell megépíteni, hogy minimális mértékű rutin-karbantartásra legyen szükség. Minden rész, ami a hajó személyzete által végzett rendszeres karbantartást igényel, legyen könnyen hozzáférhető és könnyen karbantartható.

1.6 A vízrebocsátó készülék csörlőjének fékei rendelkezzenek kellő szilárdsággal, hogy kibírják:

.1 a legnagyobb üzemi terhelés legalább l,5-szeresével végzett dinamikus próbát;

és

.2 a legnagyobb üzemi terhelés legalább 1.1-szeresével és legnagyobb leeresztési sebességgel végzett dinamikus próbát.

1.7 A vízrebocsátó készülék és tartozékai, a csörlőfékek kivételével, legyenek elég szilárdak, hogy kibírják a legnagyobb üzemi terhelés legalább 2,2-szeresének megfelelő statikus próbaterhet.

1.8 A szerkezeti részeket és minden kötélcsigasort, kötélszemet, kapcsoló elemet, rögzítést és a vízrebocsátó szerkezettel kapcsolatban használt minden egyéb szerelvényt a megadott legnagyobb üzemi terhelés és az építéshez felhasznált anyag szakítószilárdsága alapján felvett legalább minimális biztonsági tényezővel kell szerkeszteni. Minden csónakdarura és csörlő szerkezeti részre legalább 4,5-szeres, és minden kötélcsigasorra, függesztő láncra, kapcsoló elemre és kötélcsigasorra legalább 6-szoros biztonsági tényezőt kell alkalmazni.

1.9 Minden vízrebocsátó készülék, amennyire gyakorlatilag lehetséges, maradjon hatékony jegesedési viszonyok mellett is.

1.10 A mentőcsónak vízrebocsátó készülék legyen képes személyzetével együtt felvenni a mentőcsónakot.

1.11 A vízrebocsátó készülék elrendezése olyan legyen, hogy lehetővé tegye a túlélési járműve való beszállást a 38.4.2, 38.4.3, 41.3.1 és 41.3.2 szabályok követelményeinek megfelelően.

2 Kötélcsigasorokat és csörlőt használó vízrebocsátó készülékek

2.1 A kötélcsigasorok forgásálló és rozsdaálló acélhuzal kötelekből legyenek.

2.2 Többdobos csörlő esetén, kivéve, ha hatékony kiegyenlítő készülék van felszerelve, a kötélcsigasorokat úgy kell elrendezni, hogy leeresztésnél azonos sebességgel csavarodjon le, és emelésnél ugyanolyan sebességgel egyenletesen csavarodjon fel a dobra.

2.3 Minden felkutató csónakot fel kell szerelni egy olyan teljesítményű gépi hajtású csörlőmotorral. hogy a felkutató csónakok teljes személylétszámával és felszerelésével fel lehessen emelni a vízről.

2.4 Egy hatékony kézi szerkezetet kell biztosítani minden túlélési jármű és felkutató csónak felvevéséhez. A kézi szerkezet hajtókarjait vagy kerekeit nem forgathatják meg a csörlő mozgó részei, amikor a túlélési járművet vagy felkutató csónakot leeresztik, vagy amikor gépi erővel húzzák fel.

2.5 Amikor a csónakdaru gémkarjait gépi erővel húzzák be, biztonsági készülékeket kell felszerelni, ami önműködően kikapcsolja a tápot, mielőtt a csónakdaru gémkarok elérik az ütközőket, hogy elkerülhető legyen a kötélcsigasorok vagy csónakdaruk túlfeszítése, kivéve, ha a motor az ilyen túlfeszítésre van szerkesztve.

2.6 A sebesség, amivel a túlélési jármű vagy felkutató csónak leeresztése történik, ne legyen kisebb, mint a következő képletből kapott érték:

S = 0,4 + 0,02H

ahol:

S = a leeresztési sebesség m/mp-ben

és

H = méterben mért magasság a csónakdaru fejétől a legkönnyebb tengeri állapotnak megfelelő vízvonalig.

magyarázat: 1 E szabály a "minimális" sebességet adja meg a túlélési jármű leeresztéséhez, amit mentőcsónakoknál lehet használni, de nem megterhelt mentőtutajokhoz, melyek jelentősen nehezebbek lehetnek, mint az üresek. Ez túl nagy sebességekhez és fékerőkhöz vezethet, ha a leeresztési sebességet az üres mentőtutajokhoz ebből a képletből származtatják.

2 Ezért ajánlott, hogy a mentőtutajokhoz az elfogadható leeresztési sebességet, könnyű állapotban, az Igazgatás követelményeit kielégítve határozzák meg.

2.7 A legnagyobb leeresztési sebességet az Igazgatásnak kell meghatározni, figyelembe véve a túlélési jármű vagy felkutató csónak konstrukcióját, a bennülők védelmét a túl nagy erőktől, és a vízrebocsátó elrendezések szilárdságát, számításba véve a vészleállításnál fellépő tehetetlenségi erőket. A készülékbe eszközöket kell beépíteni annak biztosítására, hogy ne következzen be a sebesség túllépése.

2.8 Minden felkutató csónak vízrebocsátó készülék legyen képes felhúzni a felkutató csónakot, amikor teljes vízből mentési személyzetével és felszerelésével van megterhelve, legalább 0,3 m/mp sebességgel.

2.9 Minden vízrebocsátó készüléket fel kell szerelni fékekkel, melyek képesek megállítani a túlélési jármű vagy felkutató csónak leereszkedését, és biztonságosan megtartani, amikor teljes személylétszámával és felszerelésével van megterhelve, a fékpofákat, amennyiben szükséges, védeni kell víz és olaj ellen.

2.10 A kézi fékeket úgy kell kialakítani, hogy a fék mindig fogjon, kivéve, ha a kezelő, vagy a kezelő által működtetett szerkezet "nyitott" állásban tartja a fék vezérlését.

3 Szabadon felúszó vízrebocsátás

Ahol a túlélési járműhöz vízrebocsátó készülék szükséges, és szabadon felúszó vízrebocsátásra is szerkesztve van, a túlélési jármű szabadon felúszásának kioldása tárolási helyéről önműködő legyen.

4 Szabadeséses vízrebocsátás

Minden szabadeséses vízrebocsátó készülék, ami ferde síkot használ, az 1. bekezdés vonatkozó követelményeinek teljesítésén kívül, ugyancsak feleljen meg a következő követelményeknek:

.1 A vízrebocsátó készüléket úgy kell kialakítani, hogy vízrebocsátás közben a túlélési járműben ülők ne erezzenek túl nagy erőket.

.2 A vízrebocsátó készülék legyen egy merev szerkezet, megfelelő szögállású és hosszúságú rámpával, hogy a túlélési jármű ténylegesen ne érintse a hajót.

.3 A vízrebocsátó készüléket hatékonyan védeni kell korrózió ellen, és úgy kell megépíteni, hogy meggátolja a gyújtó hatású súrlódást a ütközési szikrázást a túlélési jármű vízrebocsátása közben.

5 Evakuáló-csúszda vízrebocsátása és beszállás

Minden evakuáló-csúszdás vízrebocsátó készülék, az 1. bekezdés vonatkozó követelményeinek teljesítésén kívül, ugyancsak feleljen meg az alábbi követelményeknek:

.1 Az evakuáló-csúszdát egy személy tudja kibontani a beszállóhelynél.

.2 Az evakuáló-csúszdát lehessen használni nagy szélben és erős hullámzásban.

6 Mentőtutaj vízrebocsátó készülékek

Minden mentőcsónak vízrebocsátó készülék feleljen meg az 1. és 2. bekezdések követelményeinek, kivéve a gravitáció felhasználását a készülék kifordításához, a tárolási helyzetben történő beszállást és a terhelt mentőtutaj felvevését. A vízrebocsátó készüléket úgy kell kialakítani, hogy az meggátolja az idő előtt elengedést leeresztés közben, és engedje el a mentőtutajt, amikor a vízre ér.

magyarázat: 1 A mentőtutaj vízrebocsátó készülékekre vonatkozó e szabályt úgy kell értelmezni, hogy az megengedi a kézi működtetést a készülék kifordításához.

2 A III/48.6 szabály követelményéhez, miszerint a vízrebocsátó készüléket "úgy kell kialakítani, hogy az meggátolja az idő előtt elengedést leeresztés közben, és engedje el a mentőtutajt, amikor a vízre ér", egy önműködően kioldó horgot kell felszerelni, ami megfelelt a Szervezet A.689(17) határozatával elfogadott Életmentő készülékek próbái 1/8.2 szakaszában ajánlott csónakdaruval vízrebocsátott önműködően kioldó horog próbát.

7 Beszálló lépcsők

7.1 Kapaszkodókat kell felszerelni a fedélzetről a lépcső elejéhez, illetve onnan történő biztonságos átmenet biztosításához.

7.2 A lépcső fokai legyenek:

.1 keményfából, csomóktól és egyéb rendellenességektől mentesek, simára munkáltak és éles élektől és szilánkoktól mentesek, vagy egyenértékű tulajdonságokkal bíró egyéb anyagból;

.2 hatásosan csúszásmentes felülettel, vagy hosszirányban hornyolva, vagy jóváhagyott csúszásgátló bevonattal ellátva;

.3 legalább 480 mm hosszúak, 115 mm szélesek és 25 mm mélyek, minden csúszásgátló felület vagy bevonatot leszámítva;

.4 egymástól legalább 300 mm és legfeljebb 380 mm egyenlő távolságra elosztva, és olyan módon rögzítve; hogy vízszintesen maradjanak.

7.3 A lépcső oldalkötelei mindkét oldalon két bevonat nélküli, legalább 65 mm kerületű Manila-kötélből álljanak Mindegyik kötél folytonos legyen, a felső fok alatt toldások nélkül. Más anyagokat is lehet használni, azzal a feltétellel, hogy azok méretei, szakítóereje, öregedési, nyúlási és fogási tulajdonságai legalább egyenértékűek a Manila-kötelekével. Minden kötélvéget biztosítani kell kibomlás ellen.

VII. Szakasz - Egyéb életmentő készülékek

49. Szabály

Kötélvető készülékek

1 Minden kötélvető készülék:

.1 legyen képes ésszerű pontossággal kivetni egy kötelet;

.2 foglaljon magában legalább négy lövedéket, ami nyugodt időjárásnál legalább 230 m-re képes elvinni a kötelet,

.3 foglaljon magában legalább négy kötelet, melyek mindegyikének szakítóereje legalább 2 kN;

.4 legyen ellátva rövid utasításokkal vagy rajzokkal, melyek világosan ábrázolják a kötélvető készülék használatát.

2 A rakétát, pisztollyal kilőtt rakéta esetében, vagy az összeállítást, integrált rakéta és kötél esetében, vízálló házban kell tartani. Ezen kívül, pisztollyal kilőtt rakéta esetén, a kötele és rakétákat, a gyújtóeszközökkel együtt, olyan tartályban kell tárolni, ami védelmet nyújt az időjárás ellen.

50. Szabály

Általános vészhelyzeti riadó rendszer

Az általános vészhelyzeti riadó rendszer legyen képes megszólaltatni az általános vészhelyzeti riadójelet, ami hét vagy több rövid hangból és azt követő egy hosszú hangból áll, a hajó kürtjén vagy szirénáján, és ezen kívül egy villamos működtetésű csengőn vagy dudán, vagy egyenértékű figyelmeztető rendszeren, ami a hajó főüzemi és a II-1/42 vagy II-1/43 szabály szerint szükséges vészüzemi villamos energiaforrásáról kap tápot, az esetnek megfelelően. A rendszert lehessen a navigációs hídról működtetni, és, a hajókürt kivételével, más stratégiai pontokról is. A rendszer legyen hallható mindenütt a lakóterekben és a szerkezet szokásos munkatereiben, és hangnyomásszintje feleljen meg a Szervezet által kidolgozott szabványnak. Kioldás után a riasztás addig működjön tovább, amíg kézzel kikapcsolják vagy ideiglenesen megszakítják a hangosbeszélő rendszeren adott közleménnyel.

* Lásd: Riasztások és kijelzések kódjai, elfogadva a Szervezet A.830(19) határozatával.

VIII. Szakasz - Vegyes rendelkezések

51. Szabály

Oktatási kézikönyv

Az oktatási kézikönyv, ami több kötetből állhat, foglaljon magában utasításokat és információkat, könnyen érhető fogalmakkal, és ahol lehet, ábrákkal, a hajón lévő életmentő készülékekről és a túlélés legjobb módszereiről. Az ilyen információ bármely részét kézikönyv helyett audiovizuális segédeszközökkel is lehet nyújtani. A következőket kell részletesen megmagyarázni:

.1 mentőmellények és vízbemerülési öltözékek felöltése, az esetnek megfelelően;

.2 felsorakozás a kijelölt állomásoknál,

.3 beszállás a túlélési járműbe és felkutató csónakokba, azok vízrebocsátása és elvezetése a hajótól;

.4 a vízrebocsátás módja a túlélési járműből;

.5 vízrebocsátó készülékek kioldása,

.6 a vízrebocsátó helyek védelmének módszerei és készülékeinek használata;

.7 vízrebocsátási területek megvilágítása;

.8 az összes túlélési felszerelés használata,

.9 az összes észlelő felszerelés használata;

.10 ábrák segítségével, a életmentő rádiókészülékek használata;

.11 úszóhorgonyok használata,

.12 motorok és tartozékaik használata,

.13 túlélési járművek és felkutató csónakok felvevése, beleértve a tárolást és rögzítést;

.14 a kitettség veszélyei és a meleg ruházat szükségessége;

.15 a túlélési jármű lehetőségeinek legjobb kihasználása a túlélés érdekében;*

.16 kimentési módszerek, beleértve a helikopteres mentőeszközök (hevederek, kosarak, hordágyak), nadrágos mentőgyűrű és parti életmentő készülék és a hajó kötélvető készülékének használatát;

.17 a riadó névjegyzékben és vészhelyzeti utasításokban foglalt minden egyéb funkció;

.18 utasítások az életmentő eszközök szükségjavításához.

*Lásd az A.657(16) határozatot a túlélési járműben való viselkedéssel kapcsolatos utasításokról.

52. Szabály

Utasítások hajón végzett karbantartáshoz

Az életmentő készülékek hajón végzett karbantartására vonatkozó utasítások legyenek könnyen érthetők, ahol lehet, illusztráltak, és, az esetnek megfelelően, foglalják magukban a következőket mindegyik készülékre vonatkozóan:

.1 ellenőrző jegyzék a 19.7 szabály szerint szükséges ellenőrzések elvégzéséhez;

.2 karbantartási és javítási utasítások;

.3 időszakos karbantartási ütemterv;

.4 a kenési pontok ábrája, az ajánlott kenőanyagokkal;

.5 cserélhető részek jegyzéke;

.6 pótalkatrész beszerzési források jegyzéke;

.7 napló az ellenőrzések és karbantartások bejegyzéséhez.

53. Szabály

Riadónévsor és vészhelyzeti utasítások

1 A riadónévsor határozza meg az 50. szabályban előírt általános vészhelyzeti riadó részleteit, és a személyzet és utasok által végzendő teendőket is, amikor megszólal ez a riadó. A riadónévsor azt is határozza meg, hogy hogyan kell kiadni a parancsot a hajó elhagyására.

2 A riadónévsor tüntesse fel a szerkezet különböző tagjai számára kijelölt feladatokat, beleértve:

.1 a vízmentes ajtók, tűzajtók, szelepek, vízlefolyók, oldal-lefolyók, felülvilágítók, kerek hajóablakok és a hajóban lévő egyéb hasonló bezárása;

.2 a túlélési jármű és egyéb életmentő készülékek felszerelésének összeállítása;

.3 a túlélési jármű előkészítése év vízrebocsátása;

.4 egyéb életmentő készülékek általános előkészítése;

.5 utasok felsorakozása;

.6 hírközlő felszerelés használata;

.7 a tüzek oltására kijelölt tűzoltó csapatok összeállítása;

.8 a tűzoltó felszerelés és berendezés használata tekintetében kijelölt különleges feladatok.

3 A riadónévsor írja elő, hogy mely tisztek vannak kijelölve annak biztosítására, hogy az életmentő és tűzoltó készülékek jó állapotban legyenek fenntartva, és legyenek készek az azonnali használatra.

4 A riadónévsor írja elő a kulcsfontosságú személyek helyetteseit, akik munkaképtelenné válhatnak, számításba véve a következő szükséghelyzeteket, melyek intézkedéseket, cselekvéseket tehetnek szükségessé.

5 A riadónévsor tüntesse fel a személyzet tagjai számára az utasokkal kapcsolatos feladatokat egy vészhelyzet esetén. Ezek a feladtok foglalják magukban a következőket:

.1 utasok figyelmeztetés a veszélyre;

.2 utánanézni, hogy azok megfelelően legyenek öltözve, és helyesen vegyék fel mentőmellényeiket;

.3 utasok felsorakoztatása a gyülekezési helyeken;

.4 a rend fenntartása az átjárókban/folyosókon és a lépcsőházakban, és általában az utasok mozgásának irányítása;

.5 biztosítani, hogy takaró készletek legyenek berakva a túlélési járműbe.

6 A riadónévsort az előtt kell elkészíteni, hogy a hajó kifut a tengerre. Miután elkészült a riadónévsor, amennyiben olyan változás történik a személyzetben, ami a riadónévsor megváltoztatását teszi szükségessé, a parancsok vagy dolgozza át a riadónévsort, vagy készítsen egy új névsort.

7 A személyhajókon használt riadónévsor formátumát jóvá kell hagyni.

IV. FEJEZET

RÁDIÓHÍRKÖZLÉS

A. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1 Alkalmazás

2 Fogalommeghatározások

3 Felmentések

4 Működési követelmények

B. RÉSZ - SZERZŐDŐ KORMÁNYOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

5 Rádió-hírközlési szolgáltatások nyújtása

5-1 Általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer azonosságok

C. RÉSZ - HAJÓ KÖVETELMÉNYEK

6 Rádió berendezések

7 Rádió berendezés: általános rendelkezések

8 Rádió berendezés: A1 tengeri terület

9 Rádió berendezés: A1 és A2 tengeri területek

10 Rádió berendezés: A1, A2 és A3 tengeri területek

11 Rádió berendezés: A1, A2, A3 és A4 tengeri területek

12 Figyelőszolgálatok

13 Energiaforrások

14 Teljesítménynormák

15 Karbantartási követelmények

16 Rádiós személyzet

17 Rádiónaplók

18 Helyzetfrissítés

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Szabály

Alkalmazás

1 Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában e fejezet minden hajóra vonatkozik, melyekre a jelen szabályok vonatkoznak, és a 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teherhajókra.

2 Nem vonatkozik e fejezet azokra a hajókra, melyekre e szabályok egyébként vonatkoznak, amíg az ilyen hajók az Észak-Amerikai Nagy Tavakon és azok összekötő és torkolati vizein hajóznak keleten a St. Lambert zsilip alsó kijáratáig Montrealnál, Kanada Ontario tartományában.*

3 E fejezet céljára:

.1 az épített hajók kifejezés jelentése "hajók, melyek gerincét lefektették vagy melyek hasonló építési állapotban vannak";

.2 a hasonló állapot kifejezés azt az állapotot jelenti, amikor:

.2.1 az egy meghatározott hajóval azonosítható építés elkezdődik; és

.2.2 az adott hajó összeszerelése megkezdődött, ami a szerkezeti anyagok legalább 50 tonnáját, vagy becsült tömegének 1%-át teszi ki, amelyik a kevesebb.

4 Minden hajó feleljen meg a 7.1.4 (NAVTEX) és 7.1.6 (műholdas EPIRB) szabály oknak legkésőbb 1993, augusztus l-ig .

5 A 4. és �7. szabályok függvényében, az Igazgatás biztosítsa, hogy minden 1995. február 1. előtt épített hajó:

.1 az 1992. február 1. és 1999. február 1. közötti időszakban:

.1.1 vagy feleljen meg e fejezet minden vonatkozó követelményének, vagy

.1.2 feleljen meg az 1992. február 1. előtt hatályos Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény IV. fejezete követelményeinek; �azonban személyhajóknak, méretükre való tekintet nélkül, nem lehet felmentés adni a nevezett Egyezmény IV. fejezete 3. szabályának követelményei alól;

.2 1999. február 1. után feleljen meg e fejezet minden vonatkozó követelményének.

6 Az 1995. február 1-én vagy az után épített minden hajó feleljen meg e fejezet vonatkozó követelményeinek.

�7 Az 1997. július l-je előtt épített személyhajók, az esetnek megfelelően, feleljenek meg a 6.4, 6.5, 6.6 és 6.7 szabályok követelményeinek nem később, mint az 1997. július 1. utáni első időszakos szemle dátuma.

�Az azonban szóval kezdődő mondat 1997. július l-jétől vonatkozik.

�A bekezdés 1997. július l-jétől vonatkozik.

*Az ilyen hajók a biztonsági célokat szolgáló rádiókra vonatkozó különleges követelmények tárgyát képezik, melyeket a Kanada és az Egyesült Államok közötti vonatkozó megállapodások tartalmaznak.

8 E fejezet semmilyen rendelkezése sem gátolhat meg semmilyen végveszélyben lévő hajót, túlélési

járművet vagy személyt, hogy minden rendelkezésükre állóeszközt felhasználjanak a figyelem felhívására, hogy

megismertessék helyzetüket, és segítséget kapjanak.

2. Szabály

Fogalommeghatározások

1 E fejezet céljára a következő fogalmak jelentése az alább meghatározott lesz:

.1 Híd-híd kommunikáció hajók közötti kommunikációt jelent arról a helyről, ahonnan a hajót rendes körülménye között irányítják.

.2 Folyamatos figyelőszolgálat azt jelenti, hogy az adott rádió figyelőszolgálatot nem szabad megszakítani máskor, mint azokra a rövid időszakokra, amikor a hajó vételi képessége csökkent, vagy saját forgalmazása akadályozza, vagy amikor a létesítmények időszakos karbantartását vagy ellenőrzését végzik.

.3 Digitális szelektív hívás (DSC) a digitális kódokat használó technikát jelenti, ami képessé tesz egy rádióállomást, hogy kapcsolatot létesítsen, és információkat továbbítson másik állomásra, vagy állomások csoportjára, és megfeleljen a Nemzetközi Rádió Konzultatív Bizottság (CCIR) vonatkozó ajánlásainak.*

.4 Közvetlen kinyomtató távíró az automatizált távírási technikát jelenti, ami megfelel a Nemzetközi Rádió Konzultatív Bizottság (CCIR) vonatkozó ajánlásainak.*

.5 Általános rádióösszeköttetés a rádión folytatott szolgálati és közcélú, levelezési forgalmat jelenti, kivéve a segélykérő, sürgősségi és biztonsági közleményeket.

.6 INMARSAT** jelenti a Nemzetközi Tengeri Tengerészeti Műholdas Szervezet által 1976. szeptember 3-án elfogadott Egyezménnyel létrehozott Szervezetet.

.7 Nemzetközi NAVTEX szolgálat jelenti a tengeri biztonsági információk koordinált adását és önműködő vételét az 518 kHz-en az angol nyelvet használó, keskenysávú, közvetlen kinyomtató távírással.

.8 Helymeghatározás jelenti a vészhelyzetben lévő hajók, repülőgépek, egységek vagy személyek megtalálását.

.9 Tengerészeti biztonsági információ jelenti a hajózási és meteorológiai figyelmeztetések, meteorológiai előrejelzések és egyéb sürgős, biztonsággal kapcsolatos közlemények rádió történő adását hajók részére.

.10 Poláris pályán keringő űrállomás szolgálat olyan szolgálatot jelent, ami poláris pályán keringő űrállomásokon alapul, melyek segélykérő riasztásokat vesznek és továbbítanak műholdas EPIRB-ekről és amelyik megadja helyzetüket.

* A Bizottságság neve "ITU Rádió-hírközlési Szektor"-ra (ITU-R) változott az 1992. évi genfi Nemzetközi Távközlési Alkotmány 1. cikke következtében.

** A Szervezet neve "Nemzetközi Mobil Műholdas Szervezet-re (Inmarsat) változott az Egyezmény és az Üzemeltetési Megállapodás tizedik (rendkívüli) Közgyűlés (1994. december 5-9) által elfogadott módosításokkal.

*** Lásd a Szervezet által jóváhagyott NAVTEX Kézikönyvet (IMO-951E. kiadvány).

.11 Rádió Szabályzat jelenti a mindenkor hatályban lévő legújabb Nemzetközi Távközlési Egyezményhez csatolt, vagy ahhoz csatoknak tekintett Rádió Szabályzatot.

.12 A1 tengeri terület legalább egy VHF parti állomás rádiótelefon lefedésén belüli területet jelent, ahol folyamatos DSC riasztás áll rendelkezésre, ahogy azt a Szerződő Kormányok meghatározhatják.*

.13 A2 tengeri terület legalább egy MF parti állomás rádiótelefon lefedésén belüli területet jelent, az Al tengeri terület kivételével, ahol folyamatos DSC riasztás áll rendelkezésre, ahogy azt a Szerződő Kormányok meghatározhatják.

.14 A3 tengeri terület egy INMARSAT geostacionárius műhold lefedésén belüli területet jelent, az Al és A2 tengeri terület kivételével, ahol folyamatos riasztás áll rendelkezésre.

.15 A4 tengeri terület az Al, A2 és A3 tengeri területek kívüli területet jelent

.16 Általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer (GMDSS) azonosságok jelentik a tengeri mobil azonosságot, a hajó hívójelét, Inmarsat azonosságokat és sorszám azonosságot, amit a hajó berendezéseivel lehet továbbítani és a hajó azonosítására használni."

2 Minden egyéb fogalom és rövidítést, melyeket e fejezet használ, és amelyek a Rádió Szabályzatban és az 1979. évi Nemzetközi egyezmény a tengeri felkutatásról és mentésről (SAR) az esetleges módosításokkal vannak meghatározva, azzal a jelentéssel bírnak, amik abban a Szabályzatban és a SAR Egyezményben vannak meghatározva."

3. Szabály

Felmentések

1 A Szerződő Kormányok igen kívánatosnak tartják, hogy ne legyen eltérés e fejezet követelményeitől, mindazonáltal az Igazgatás részleges vágy feltételes felmentéseket adhat egyedi hajóknak a 7-től l l-ig terjedő szabályok követelményei alól, azzal a feltétellel, hogy:

.1 az ilyen hajók megfelelnek a 4. szabály funkcionális követelményeinek; és

.2 az Igazgatás figyelembe vette az ilyen felmentések lehetséges hatását a szolgálat általános hatékonyságára minden hajó biztonsága tekintetében.

2 Az 1. bekezdés alapján csak a következő esetekben adható felmentés:

.1 ha a biztonságot érintő feltételek olyanok, hogy ésszerűtlenné vagy szükségtelenné teszik a 7-től

l l-ig terjedő szabályok teljes alkalmazását;

.2 kivételes körülmények esetén, egyetlen útra azon a tengeri területen vagy tengeri területeken kívül, melyekre a hajót felszerelték; vagy

.3 1999. február 1. előtt, ha a hajót végleg kivonják a szolgálatból az 1. szabályban az e fejezet követelményeinek alkalmazására előírt időponttól számított két éven belül.

* Lásd az A.801(19) határozatot a rádió szolgáltatások globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez történő nyújtásáról (GMDSS).

3 Minden Igazgatás nyújtson be a Szervezethez, minden év január 1. után a lehető leghamarabb, egy jelentést, mely feltüntet az előző naptári év alatt az l és 2. bekezdések alapján adott minden felmentést, és megadja az ilyen felmentések megadásának okait.

4. Szabály

Működési követelmények

l Minden hajó, amíg tengeren tartózkodik, legyen képes:

.1 a 8.1.1 és 10.1.4.3 szabályban rendeltek kivételével, hajó-part segélykérő riasztásokat leadni legalább két különálló és független eszközzel, melyek mindegyike különböző rádió-hírközlési szolgálatot használ;

.2 part-hajó segélykérő riasztásokat venni;

.3 hajó-hajó segélykérő riasztásokat leadni;

.4 felkutatást és mentést koordináló közleményeket venni és leadni;

.5 helyszíni közleményeket leadni és venni;

.6 jeleket leadni és, az V/12(g) és (h) követelménye szerint, venni a helymeghatározáshoz;*

.7 tengerészeti biztonsági információt adni és venni;**

.8 általános rádióösszeköttetés forgalmat adni és venni parti bázisú rádió rendszereknek, illetve azoktól, a 15.8 szabály tárgyát képező hálózatokon; és

.9 híd-híd forgalmazást adni és venni;

*Lásd az A.614(15) határozatot a 9,300-9,500 MHz frekvenciasávban működő radar tartásáról.

**Meg kell jegyezni, hogy hajókon szükség lehet bizonyos tengerészeti biztonsági információk vételére, amikor kikötőben tartózkodnak.

B. RÉSZ

SZERZŐDŐ KORMÁNYOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI*

5. Szabály

Rádió-hírközlési szolgáltatások nyújtása

1 Minden Szerződő Kormány vállalja, hogy rendelkezésre bocsát, ahogy célszerűnek és szükségesnek tartja, vagy egyedileg, vagy más Szerződő Kormányokkal együttműködésben, megfelelő parti bázisú létesítményeket műholdas és földi rádió-hírközlési szolgálatokhoz, kellően figyelembe véve a Szervezet ajánlásait. Ezek a szolgálatok a következők:

.1 a Tengerészeti Mobil-Műhold Szolgálat geostacionárius műholdjait használó rádió-hírközlési szolgálat;

.2 poláris pályán keringő űrállomásokat használó rádió-hírközlési szolgálat a mobil-műhold szolgálatban;

.3 a tengerészeti mobil szolgálat a 156 MHz és 174 MHz közötti sávokban;

.4 a tengerészeti mobil szolgálat a 4.000 MHz és 27.500 MHz közötti sávokban; és

.5 a tengerészeti mobil szolgálat a 415 kHz és 174 kHz és az 1.605 kHz és 4.000 kHz közötti sávokban.

2 Mindegyik Szerződő Kormány vállalja, hogy ellátja a Szervezetet a tengerészeti mobil szolgálat, a mobil-műholdas szolgálat és a Tengerészeti Mobil Műholdas Szolgálat parti bázisú létesítményre vonatkozó megfelelő tájékoztatással, melyeket azokra a tengeri területekre hozott létre, melyeket partjai előtt kijelölt.***

5-1. Szabály

Általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer azonosságok

1 E szabály minden hajóra minden úton vonatkozik.

2 Mindegyik Szerződő Kormány vállalja annak biztosítását, hogy alkalmas intézkedések történjenek az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszer (GMDSS) azonosságok nyilvántartásba vételére és az ilyen azonosságokra vonatkozó információk mentés koordináló központok rendelkezésére bocsátására 24 órás alapon. Ahol vonatkozik, az ilyen azonosságokat nyilvántartó nemzetközi szervezeteket értesítenie kell a Szerződő Kormánynak ezekről a kijelölésekről."

* l Nem követelmény, hogy mindegyik Szerződő Kormány minden rádió-hírközlési szolgáltatást nyújtson.

2 A követelményeket parti bázisú létesítményekre kell meghatározni, hogy lefedjék a különböző tengeri területeket.

** Lásd az A.801(19) határozatot a rádió szolgáltatások globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez történő nyújtásáról (GMDSS).

*** A GMDSS-hez a parti bázisú létesítmények Vezértervét, a Szerződő Kormányok által szolgáltatott információk alapján, GMDSS körlevelekben kell eljuttatni minden érdekelthez

C. RÉSZ

HAJÓ KÖVETELMÉNYEK

6. Szabály

Rádió berendezések

l Minden hajót el kell látni rádió berendezéssel, ami képes megfelelni a 4. szabályban előírt működési követelményeknek a teljes előirányzott útján és, kivéve a 3. szabály szerinti felmentés esetét, megfelelni a 7. szabály követelményeinek, a tengeri területnek vagy tengeri területeknek megfelelően, melyeket az előirányzott útja során érinteni fog, a 8., 9., 10. vagy 11. szabály követelményeinek.

2 Minden rádió berendezést:

.1 úgy kell elhelyezni, hogy semmilyen mechanikus, villamos vagy egyéb eredetű káros zavar ne befolyásolja megfelelő használatát, és hogy biztosítsa az elektromágneses kompatibilitást és elkerülje a káros kölcsönhatást más berendezésekkel és rendszerekkel;

.2 úgy legyen elhelyezve, hogy biztosítsa a lehető legnagyobb fokú biztonságot és üzemkészséget;

.3 legyen védve a víz, szélsőséges hőmérsékletek és egyéb ártalmas környezeti viszonyok káros hatásai ellen;

.4 el kell látni megbízható, tartósan kialakított villamos világítással, a főüzemi és vészüzemi energiaforrástól függetlenül, a rádió kezelőszerveinek kellő megvilágítására a rádió berendezés működtetéséhez; és

.5 világosan meg kell jelölni a hívójellel, a hajó állomásának azonosítójával és egyéb kódokkal, a rádió berendezés használatának megfelelően.

3 A hajózás biztonságához szükséges VHF rádiótelefon-csatornák vezérlése azonnal álljon rendelkezésre az irányítóhelyhez alkalmas helyen és, ahol szükséges, a navigációs híd szárnyain is álljanak rendelkezésre a rádiótávközlést lehetővé tevő eszközök. Ez utóbbi rendelkezés teljesítéséhez hordozható VHF berendezést lehet használni.

�4 Személyhajókon az irányítóhelynél egy segélykérő táblát kell felszerelni. E tábla foglaljon magában vagy egyetlen nyomógombot, ami megnyomásra egy segélykérő riasztást vált ki a hajón az arra a célra rendelkezésre álló összes rádió-hírközlési berendezés felhasználásával, vagy egy-egy gombot mindegyik egyedi berendezéshez. A tábla világosan és láthatóan jelezze, hogy a gombot vagy gombok bármelyikét megnyomták. Eszközöket kell biztosítani a gomb vagy gombok szándékolatlan működtetésének megakadályozására. Amennyiben másodlagos segélykérő riasztó eszközként a műholdas EPIRB-et használják és az nem távműködtetésű, akkor elfogadható a kormányházban az irányítóhely közelében elhelyezet további EPIRB.

�A bekezdés 1997. július l-jétől vonatkozik.

�5 Személyhajókon a hajó helyzetére vonatkozó információt folyamatosan és önműködően meg kell adni az összes érintett rádió-hírközlési berendezéshez, hogy az bele legyen foglalva az kezdeti segélykérő riasztásba, amikor a segélykérő táblán megnyomják a gombot vagy gombokat.

�6 Személyhajókon a segélykérő riasztó táblát az irányítóhelynél kell felszerelni. A segélykérő riasztó tábla adjon látható és hallható jelzést a hajón vett minden segélykérő riasztásról vagy riasztásokról, és ugyancsak jelezze, hogy a segélykérő riasztás vétele melyik rádióhírközlési szolgálaton történt.

7. Szabály

Rádió berendezés: általános rendelkezések

l Minden hajót fel kell szerelni:

.1 egy adásra és vételre képes VHF rádió berendezéssel;

.1.1 egy DSC-vel a 156,525 MHz frekvencián (70 csatorna). Legyen lehetőség segélykérő riasztás kezdeményezésére a 70. csatornán arról a helyről, ahonnan rendes körülmények között a hajó irányítása történik;* és

.1.2 rádiótelefonnal a 156,300 MHz (6. csatorna), 156,650 MHz (13. csatorna) és 158,800 MHz (16. csatorna) frekvenciákon;

.2 a 70. VHF csatornán folyamatos DSC figyelésre képes rádió berendezéssel, ami lehet különálló, vagy kombinálva az 1.1 bekezdés szerint szükségessel;*

.3 a 9 GHz sávban működni képes radar transzponderrel, ami:

.3.1 úgy legyen tárolva, hogy könnyen használatba vehető legyen; és

.3.2 lehet egyike a III/6.2.2 szabály szerint a túlélési járműhöz szükségeseknek;

.4 a nemzetközi NAVTEX szolgálat adásait venni képes vevővel, amennyiben a hajó olyan utakon van foglalkoztatva, bármilyen területen, ahol egy nemzetközi NAVTEX szolgálat működik;

.5 egy rádió eszközzel az INMARSAT kiemelt csoport-hívó rendszerrel** adott tengerészeti biztonsági információk vételéhez, ha a hajó bármelyik INMARSAT lefedésű területen van foglalkoztatva, ahol nincs NAVTEX szolgálat. Mindazonáltal azok a hajók, melyek kizárólag olyan területeken végzett utakon vannak foglalkoztatva, ahol egy HF közvetlen kinyomtató távíró tengerészeti, biztonsági, információ-szolgálat működik, és a hajó fel van szerelve az ilyen szolgálat vételére alkalmas berendezéssel, mentesíthető e követelmény alól;

� A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

* Bizonyos hajók felmenthetők e követelmény alól (lásd 9.4 szabályt).

** Lásd az A.701(17) határozatot az INMARSAT kiemelt csoportos hívó SafetyNET vevők felszereléséről a GMDSS alatt.

***Lásd a Szervezet A.705(17) határozatával elfogadott Ajánlás a tengerészeti biztonsági információ terjesztéséről.

.6 a 8.3 szabály függvényében egy műholdas segélykérő helyzetjelző rádió-bójával (műholdas EPIRB),* ami:

.6.1 legyen képes segélykérő riasztás leadni vagy a 406 MHz sávban működő poláris pályán keringő műholdas szolgálaton keresztül, vagy, ha a hajó csak INMARSAT lefedésen belüli utakon van foglalkoztatva, az 1,6 GHz sávban működő INMARSAT geostacionárius műholdas szolgálaton keresztül;**

.6.2 könnyen hozzáférhető helyen legyen felszerelve,

.6.3 legyen kézzel könnyen kiszabadítható, és egy személy legyen képes elvinni a túlélési járműbe;

.6.4 legyen képes szabadon felúszni, ha a hajó süllyed és önműködően működésbe lépni, amikor a vízen úszik;

.6.5 legyen kézzel működésbe hozható.

2 1999. február 1-jéig, vagy olyan időpontig, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság meghatározhat, minden hajót, járulékosan, fel kell szerelni egy rádiótelefon segélykérő frekvenciafigyelő vevőből álló rádió berendezéssel, ami 2,182 kHz-en képes működni.

3 1999. február 1-jéig minden hajót, kivéve, ha a hajó csak az Al tengeri területen végzett utakon van foglalkoztatva, fel kell szerelni a 2.182 kHz frekvencián rádiótelefon riasztójelet generálni képes készülékkel.***

4 Az Igazgatás felmentést adhat az 1997. február 1-én vagy az után épített hajóknak a 2. és 3. bekezdésben előírt követelmények alól.

�5 Minden személyhajót fel kell szerelni kétirányú helyszíni rádió-hírközlési eszközökkel felkutatási és mentési célokra, a 121,5 MHz és 123.1 MHz repülési frekvenciákat használva, arról a helyről, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

�A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

8. Szabály

Rádió berendezés: A1 tengeri terület

l A 7. szabály követelményeinek megfelelésen túlmenően, minden hajót, ami kizárólag az Al tengeri területeken végzett utakon van foglalkoztatva, fel kell szerelni egy rádió berendezéssel, ami hajó-part segélykérő riasztás adását képes kezdeményezni arról a helyről, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, ami vagy:

.1 VHF vagy DSC használatával működik; ez a követelmény teljesíthető a 3. bekezdésben előírt EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, vagy

.2 406 MHz-en a poláris pályán keringő űrállomás szolgálaton keresztül működik; ez a követelmény teljesíthető a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-ei vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, vagy

*Lásd az A-616(17) határozatot felkutató és mentő kapacitásról.

** Az Inmarsat műholdak által lefedett mindegyik óceáni régióhoz megfelelő vevő és feldolgozó létesítmények rendelkezésre állásának függvényében.

*** Lásd a Szervezet által elfogadott A.412 (XI) határozatot a rádiótelefon riasztó jelgenerátorok működési normáiról.

.3 ha a hajó DSC-vel felszerelt MF parti állomások által lefedett utakon van foglalkoztatva, MF-en működik DSC-t használva; vagy

.4 HF-en DSC-t használva; vagy

.5 az INMARSAT gepstacioriárius műholdas szolgálatokon keresztül, ez a követelmény teljesíthető:

.5.1 egy INMARSAT hajó földi-állomással;* vagy

5.2. a 7.1.6 szabályban előírt EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető.

2 A 7.1.1 szabály szerint szükséges VHF rádió berendezés ugyancsak legyen képes általános rádióösszeköttetés forgalmat adni és venni rádiótelefon használatával.

3 A kizárólag az A1 tengeri területen végzett utakon foglalkoztatott hajók, a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB helyett, felszerelhetek olyan EPRIB-bel, ami:

.1 legyen képes segélykérő riasztást továbbítani DSC használatával a 70-es VHF csatornán, és lehetővé tenni 9 GHz sávban működő radar-transzpoderrel történő helyzet-meghatározást;

.2 könnyen hozzáférhető helyen legyen felszerelve,

.3 legyen kézzel könnyen kiszabadítható, és egy személy legyen képes elvinni a túlélési járműbe;

.4 legyen képes szabadon felúszni, ha a hajó süllyed és önműködően működésbe lépni, amikor, a vízen úszik;

.5 legyen kézzel működésbe hozható.

9. Szabály

Rádió berendezés: A1 és A2 tengeri területek

l A 7. szerkezet követelményeinek kielégítésén túlmenően, minden hajót, mely az A1 tengeri területen túli utakon van foglalkoztatva, de az A2 tengeri területen belül marad, fel kell szerelni:

.1 egy MF rádió berendezéssel, mely képes adni és venni, segélykérő és biztonsági célokra, a következő frekvenciákon:

.1.1 2.187,5 kHz, DSC használatával; és

.1.2 2.182 kHz, rádiótelefon használatával;

* Ez a követelmény teljesíthető egy kétirányú forgalmazásra képes Inmarsat hajó földi-állomással, mint az Inmarsat-A, Inmarsat-B (A.808(19) határozat), vagy Inmarsat-C (A.807(19) határozat) hajó földi-állomások. Eltérő előírás hiányában, e lábjegyzet vonatkozik az e fejezetben az Inmarsat hajó földi-állomásokra előírt minden követelményre.

.2 egy rádió berendezéssel, mely képes fenntartani folyamatos DSC figyelést a 2.187,5 kHz frekvencián, ami lehet különálló, vagy kombinálva az 1.1 bekezdés szerint szükségessel; és

.3 egy eszközzel hajó-part segélykérő riasztások kezdeményezésére nem MF rádiószolgálat által, ami vagy:

.3.1 poláris pályán keringő űrállomás szolgálaton keresztül a 406 MHz frekvencián; ez a követelmény teljesíthető a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, vagy

.3.2 HF-en DSC használatával; vagy

.3.3 az INMARSAT geostacionárius műholdas szolgálaton keresztül; ez a követelmény teljesíthető:

.3.3.1 a 3.2 bekezdésben előírt berendezéssel; vagy

.3.3.2 a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető.

2 Legyen lehetőség segélykérő riasztások kezdeményezésére az 1.1 és 1.3 bekezdésben előírt rádió berendezésekkel arról a helyről, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

3 A hajó, ezen kívül, legyen képes adni és venni általános rádióösszeköttetés forgalmat rádiótelefon vagy közvetlen kinyomtató távíró használatával vagy:

.1 egy rádió berendezéssel, ami az 1.605 kHz és 4.000 kHz közötti, vagy 4.000 kHz és 27.5000 kHz közötti munkafrekvenciákon működik. Ez a követelmény teljesíthető e képességen kívül az 1.1 bekezdés szerint szükséges berendezéssel; vagy

.2 egy INMARSAT hajó földi-állomással.

4 Az Igazgatás felmentést adhat az 1997. február l-je előtt épített hajóknak, melyek kizárólag az A2 tengeri területen belüli utakon vannak foglalkoztatva, a 7.1.1.1 és 7.1.2 szabály követelményei alól azzal a feltétellel, hogy az ilyen hajók, ahol gyakorlatilag lehetséges, folyamatos figyelőszolgálatot tartanak fenn a VHF 16. csatornán. Ezt a figyelőszolgálatot azon a helyen kell tartani, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

10. Szabály

Rádió berendezés: A1, A2 és A3 tengeri területek

l A 7. szabály követelményeinek kielégítésén túlmenően, minden hajót, mely az A1 és A2 tengeri területen túli utakon van foglalkoztatva, de az A3 tengeri területen belül marad, fel kell szerelni:

.1 egy INMARSAT hajó földi-állomással, amely képes:

.1.1 segélykérő és biztonsági közleményeket adni és venni, közvetlen kinyomtató : távírást használva;

.1.2 segélykérő elsőbbségi hívásokat kezdeményezni és venni;

.1.3 figyelőszolgálatot tartani part-hajó segélykérő riasztásokra, beleértve a kifejezetten meghatározott földrajzi területekre irányítottakat is;

.1.4 általános rádióösszeköttetés forgalmat adni és venni vagy rádiótelefon vagy közvetlen kinyomtató távíró használatával; és

.2 egy MF rádió berendezéssel, ami képes segélykérő és biztonsági célú adásra és vételre a következő frekvenciákon:

.2.1 2.187,5 kHz-en DSC használatával; és

.2.2 2.182 kHz-en rádiótelefon használatával; és

.3 egy rádió berendezéssel, ami képes folyamatos DSC figyelést folytatni a 2.187,5 kHz frekvencián, ami lehet különálló, vagy a 2.1 bekezdés szerint szükségessel kombinált; és

.4 egy eszközzel a hajó-part segélykérő riasztások kezdeményezéséhez olyan rádiószolgálatot használva, ami a következők valamelyikén működik:

.4.1 poláris pályán keringő űrállomáson keresztül a 406 MHz-en; ez a követelmény teljesíthető a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, vagy

.4.2 HF-en DSC használatával; vagy

.4.3 az INMARSAT geostacionárius műholdas szolgálaton keresztül, egy járulékos hajó földi-állomással, vagy a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető.

2 A 7. szabály követelményeinek kielégítésén túlmenően, minden hajót, mely az A1 és A2 tengeri területen túli utakon van foglalkoztatva, de az A3 tengeri területen belül marad, amennyiben nem felel meg az 1. bekezdés követelményeinek, fel kell szerelni:

.1 egy MH/HF rádió berendezéssel, ami képes adni és venni, segélykérő és biztonsági célokra, valamennyi segélykérő és biztonsági frekvencián az l .605 kHz és 4.000 kHz közötti és a 4.000 kHz és 27.500 kHz közötti frekvenciasávokban:

.1.1 DSC használatával;

.1.2 rádiótelefon használatával; és

.1.3 közvetlen kinyomtató távíró használatával; és

.2 berendezéssel, ami képes DSC figyelést folytatni a 2.187,5 kHz, 8.414,5 kHz valamint a 4.207m5 kHz, 6.312 kHz, 12.577 kHz vagy 16.804,5 kHz segélykérő és biztonsági DSC frekvenciák közül legalább egyen; mindenkor legyen lehetséges e DSC segélykérő és biztonsági frekvenciák bármelyikét választani. Ez a berendezés lehet különálló, vagy az .1 bekezdés szerint szükségessel kombinált; és

.3 eszközzel a hajó-part segélykérő riasztások kezdeményezéséhez olyan rádió-hírközlési szolgálatot használva, ami nem HF és a következők valamelyikén működik:

.3.1 poláris pályán keringő űrállomáson keresztül a 406 MHz-en; ez a követelmény teljesíthető a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, vagy

.3.2 az INMARSAT geostacionárius műholdas szolgálaton keresztül, ez a követelmény teljesíthető

.3.2.1 egy INMARSAT hajó földi-állomással; vagy

.3.2.2 teljesíthető a 7.1.6 szabály szerint szükséges műholdas EPIRB-bel úgy, hogy az EPIRB-et vagy ahhoz a helyhez közel helyezik el, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják, vagy onnan távirányítással működtethető, és

.4 ezen kívül, a hajók Jegyének képesek általános rádióhírközlés forgalmazást adni és venni rádiótelefon vagy közvetlen kinyomtató távírás használtával egy MF/HF rádió berendezéssel, ami az 1.605 kHz és 4.000 kHz közötti és a 4.000 kHz és 27.500 kHz közötti sávokban lévő munkafrekvenciákon dolgozik. Ez a követelmény teljesíthető a képességnek az 1. bekezdés szerint szükséges berendezésbe történő integrálásával.

3 Lehessen segélykérő riasztásokat kezdeményezni az 1.1, 1.2, 1.4, 2.1 és 2.3 bekezdésekben előírt rádió berendezésekkel arról a helyről, ahonnan rendes körülmények között a hajót irányítják.

4 Az Igazgatás felmentést adhat az 1997. február 1. előtt épített hajók részére, melyeket kizárólag az A2 és A3 tengeri területeken belül végzett utakon foglalkoztatnak, a 7.1.1.1 és 7.1.2 szabályok követelményei alól azzal a feltétellel, hogy az ilyen hajók, ahol megvalósítható, folyamatos figyelőszolgálatot tartanak a 16. VHF csatornán. Ezt a figyelést azon a helyen kell végezni, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

11. Szabály

Rádió berendezés: A1, A2, A3 és A4 tengeri területek

1 A 7. szabály követelményeinek kielégítésén túlmenően, az összes tengeri területen végzett utakon foglalkoztatott hajókat fel kell szerelni a 10.2 szabályban előírt rádió berendezéssekkel és felszerelésekkel, azzal a kivétellel, hogy a 10.2.3.2 szabály szerint szükséges berendezés nem fogadható el alternatívaként a 10.2.3.1 szabály szerint szükségessel, amit mindenkor fel kell szerelni. Ezen kívül, az összes tengeri területen végzett utakon foglalkoztatott hajók feleljenek meg a 10.3 szabály követelményeink.

2 Az Igazgatás felmentést adhat az 1997. február 1-je előtt épített és kizárólag az A2, A3 és A4 tengeri területeken belül végzett utakon foglalkoztatott hajók részére a 7.1.1.1 és 7.1.2 szabályok követelményei alól, azzal a feltétellel, hogy az ilyen hajók, ahol megvalósítható, folyamatos figyelőszolgálatot tartanak a 16. VHF csatornán. Ezt a figyelést azon a helyen kell végezni, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

12. Szabály

Figyelőszolgálatok

1 Minden hajó, amíg a tengeren tartózkodik, tartson fenn folyamatos figyelőszolgálatot:

.1 a VHP DSC 70-es csatornán, amennyiben a hajó a 7.1.2 szabály követelményeinek megfelelően VHF rádió berendezéssel van felszerelve;

.2 a 2.187,5 kHz segélykérő és biztonsági DSC frekvencián, ha a hajó, a 9.1.2 vagy 10.1.3 szabályok követelményeinek megfelelően MF rádió berendezéssel van felszerelve;

.3 a 2.187,5 kHz, 8.414,5 kHz segélykérő és biztonsági DSC frekvenciákon és a 4.207,5 kHz, 6.312 kHz, 12.577 kHz vagy 16.804,5 kHz segélykérő és biztonsági DSC frekvenciák közül legalább egyen, a napszaknak és a hajó földrajzi helyzetének megfelelőn, ha a hajó, a 10.2.2 vagy 11. szabályok követelményeinek megfelelően MF/HF rádió berendezéssel van felszerelve. Ez a figyelőszolgálat tartható pásztázó vevő segítségével;

.4 műholdas part-hajó segélykérő riasztásokhoz, ha a hajó, a 10.1.1 szabály követelményeinek megfelelően INMARSAT hajó földi-állomással van felszerelve.

2 Minden hajó, amíg a tengeren tartózkodik, tartson rádió figyelőszolgálatot tengerészeti biztonsági információkra a megfelelő frekvencián vagy frekvenciákon, ahol az ilyen információt sugározzák arra a tengeri területre, ahol a hajó hajózik.

3 1999. február 1-jéig, vagy olyan más időpontig, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság meghatározhat, minden hajó, amíg a tengeren tartózkodik, tartson fenn, ahol megvalósítható, folyamatos figyelőszolgálatot a VHF 16-os csatornán. Ezt a figyelőszolgálatot azon a helyen kell tartani, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

4 1999. február l-ig, vagy olyan más időpontig, amit a Tengerészeti Biztonsági Bizottság meghatározhat, minden hajó, melyet rádiótelefon figyelő vevővel kell felszerelni, amíg a tengeren tartózkodik, tartson fenn folyamatos figyelőszolgálatot a 2.182 kHz rádiótelefon segélykérő frekvencián. Ezt a figyelőszolgálatot azon a helyen kell tartani, ahonnan a hajót rendes körülmények között irányítják.

13. Szabály

Energiaforrások

1 Mindenkor, amíg a hajó a tengeren tartózkodik, álljon rendelkezésre elegendő villamos energia a rádió berendezések működtetéséhez és a rádió berendezés tartalék energiaforrásának részeként használt akkumulátorok töltéséhez.

2 Tartalék energiaforrást vagy energiaforrásokat kell biztosítani minden hajón a rádió berendezések tápjához, segélykérő és biztonsági rádióforgalmazás céljára, arra az esetre, ha a hajó fő- és vészüzemi villamos energiaforrásai kimaradnak. A tartalék energiaforrás vagy energiaforrások legyenek képesek folyamatosan működtetni a 7.1.1 szabály szerint szükséges VHF rádió berendezést, és, a tengeri területnek vagy tengeri területeknek megfelelően, melyekre a hajó fel van szerelve, vagy a 9.1.1 szabály szerint szükséges MF rádió berendezést, a 10.2.1 vagy 11.1 szabály szerint szükséges MF/HF rádió berendezést, vagy a 10.1.1 szabály szerint szükséges INMARSAT, hajó földi-állomást, és a 4., 5. és 8. bekezdésekben említett minden járulékos terhelést, legalább a következő ideig:

.1 l órán át olyan vészüzemi villamos energiaforrással ellátott hajókon, amennyiben az ilyen energiaforrás teljesen megfelel a II-1/42 vagy 43. szabály minden vonatkozó követelményének, beleértve rádió berendezések ilyen energia tápját is; és

.2 6 órán át olyan hajókon, melyek nincsenek felszerelve a II-1/42. vagy 43. szabály minden vonatkozó követelményének teljesen megfelelő vészüzemi villamos energiaforrással, beleértve a rádió berendezések ilyen energia tápját is.*

A tartalék energiaforrásnak vagy energiaforrásoknak nem kell egyidejűleg táplálni a független HDF és MF rádió berendezéseket.

3 A tartalék energiaforrás vagy energiaforrások legyenek függetlenek a hajó propulziós energiájától és a hajó villamos rendszerétől.

4 Ahol, a VHF rádió berendezésen kívül, a 2. bekezdésben hivatkozott két vagy több más rádió berendezést lehet csatlakoztatni a tartalék energiaforrásra vagy energiaforrásokra, azok legyenek képesek egyidejűleg táplálni a 2.1. vagy 2.2 bekezdésben előírt ideig, az esetnek megfelelően, a VHF rádió berendezést, és:

.1 minden egyéb rádió berendezést, amit egyidejűleg csatlakoztatni lehet a tartalék energiaforrásra vagy energiaforrásokra, vagy

.2 a többi rádió berendezések közül azt, amelyik a legtöbb teljesítményt fogja felvenni, ha a többi rádió berendezés közül csak egyet lehet a VHF rádió berendezéssel egyidejűleg csatlakoztatni a tartalék energiaforrásra vagy energiaforrásokra.

5 A tartalék energiaforrás vagy energiaforrások felhasználhatók a 6.4.2 szabály szerint szükséges villamos világításhoz.

6 Ahol egy tartalék energiaforrás feltölthető akkumulátor telepből vagy telepekből áll:

.1 az ilyen telepekhez önműködő töltő eszközt kell biztosítani, ami legyen képes feltölteni azokat a minimális kapacitási követelményeknek megfelelőre 10 órán belül, és

.2 a telep vagy telepek kapacitását, megfelelő módszert alkalmazva, 12 hónapot nem meghaladó időközönként kell ellenőrizni,** amikor a hajó nem a tengeren tartózkodik.

7 A tartalék energiaforrást képező akkumulátor telepek elhelyezése és beépítése olyan legyen, ami biztosítja:

.1 a legmagasabb fokú szolgáltatást;

.2 az ésszerű élettartamot,

.3 az ésszerű biztonságot;

.4 hogy a telep hőmérsékletei a gyártó előírásain belül maradjanak töltés közben és üzemszünet alatt, és

.5 hogy teljesen feltöltve a telepek legalább a minimális szükséges üzemórát teljesítsék minden időjárási állapot mellett.

8 Amennyiben a hajó navigációs vagy egyéb berendezéseitől folyamatos információ bevitelre van szükség az e fejezet szerint szükséges rádió berendezésbe, beleértve a 18. szabályban hivatkozott navigációs vevőt is, annak megfelelő működéséhez, eszközöket kell biztosítani az ilyen információval való folyamatos ellátásához a hajó fő- vagy vészüzemi villamos energiaforrásának meghibásodása esetére.

* Útmutatásul, a következő képlet ajánlott a tartalék energiaforrás által a vészhelyzeti állapotokban szükséges minden rádió berendezéshez táplálandó villamos terhelés meghatározásához: az adáshoz szükséges áramfogyasztás 1/2 része + a vételhez szükséges áramfogyasztás 1/2 része + minden járulékos terhelés áramfogyasztása.

** Az akkumulátor telep kapacitása ellenőrzésének egyik módszere a telep teljes kisütése és újratöltése, a szokásos névleges áramerősséget és időt (például. 10 óra) használva. A töltöttségi állapot felmérése bármikor elvégezhető, de azt a telep jelentős mérvű kisütése nélkül kell végezni, amikor a hajó a tengeren tartózkodik.

14. Szabály

Teljesítménynormák

l Minden berendezés, amire ez a fejezet vonatkozik, az Igazgatás által jóváhagyott típusú legyen. A 2. bekezdés függvényében, az ilyen berendezés feleljen meg a Szervezet által elfogadottnál nem gyengébb megfelelő teljesítménynormáknak.*

*Lásd a Szervezet Közgyűlése által elfogadott következő határozatokat:

.1 A.525(13) határozat: Teljesítménynormák keskenysávú közvetlen nyomtató távíró berendezésre hajózási és meteorológiai figyelmeztetések és hajóknak szóló sürgős információk vételéhez.

.2 A.694(17) határozat: Általános követelmények a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer (GMDSS) részét képező hajó rádió berendezésekre és elektronikus navigációs segédeszközökre.

.3 A.808(19) határozat: Teljesítménynormák kétirányú forgalmazásra képes hajó földi-állomásokra és A.570(14) határozat: Hajó földi-állomások típusjóváhagyása.

.4 A.803(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra és digitális szelektív hívásra képes fedélzeti VHF rádió berendezésekre.

.5 A.804(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra és digitális szelektív hívásra képes hajó MF rádió berendezésekre.

.6 A806(19) határozat: Teljesítménynormák hang-kommunikációra, keskenysávú közvetlen nyomtatásra és digitális szelektív hívásra képes hajó MF/HF rádió berendezésekre.

.7 A.810(19) határozat: Teljesítmény normák a 406 MHz-en működő szabadon felúszó műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra (EPIRB-ek) (ugyancsak lásd a Közgyűlés A.696(17) határozatát: A COSPAS-SARSAT rendszerben működő műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra (EPIRB-ek) típusjóváhagyása.

.8 A.802(19) határozat: Teljesítménynormák felkutatási és mentési műveletekben használt túlélési jármű radar transzponderekre.

.9 A.805(19) határozat: Teljesítménynormák szabadon felúszó VHF műholdas vészhelyzet-jelző rádió irányadókra.

.10 A.807(19) határozat: Teljesítménynormák közvetlen nyomtató közlemények adására és vételére képes Inmarsat-C. hajó földi-állomásokra, és A.570 (14) határozat: Hajó földi-állomások típusjóváhagyása.

.11 A.664(19) határozat: Teljesítménynormák kiemelt csoportos hívó berendezésekre.

.12 A.812 (19) határozat: Teljesítménynormák a geostacionárius Inmarsat műhold rendszeren keresztül működő szabadon felúszó műholdas vészhelyzet-jelző rádióbójákra.

.13 A.662(16) határozat: Teljesítménynormák segélykérő rádió berendezések szabadon felúszó elengedésére és működésbe hozására.

.14 A.699(17) határozat: Rendszer teljesítménynorma a tengerészeti biztonsági információk terjesztésére és koordinálására nagyfrekvenciás keskenysávú közvetlen nyomtatás használatával.

.15 A.700(17) határozat: Teljesítménynormák keskenysávú követlen nyomtató távíró berendezésekre hajózási és meteorológiai figyelmeztetések és hajóknak szóló sürgős információk (MSI) vételére HF-en.

.16 A.8111(19) határozat: Teljesítménynormák integrált hajó rádió-hírközlési rendszerre (IRCS), ha a GMDSS rendszerben használják.

2 Az l. szabályban előírt alkalmazási időpont előtt beépített berendezések, az Igazgatás belátása szerint, mentesíthetők a megfelelő teljesítménynormáknak való teljes megfelelés alól azzal a feltétellel, hogy a berendezés összeegyeztethető a teljesítménynormáknak megfelelő berendezéssel, kellően figyelembe véve azokat a kritériumokat, amiket a Szervezet az ilyen normákkal kapcsolatban elfogadhat.

15. Szabály

Karbantartási követelmények

1 A berendezést úgy kell szerkeszteni, hogy a fő egységeket könnyen, bonyolult újrakalibrálás vagy újraszabályozás nélkül lehessen cserélni.

2 Ahol vonatkozik, a berendezést úgy kell megépíteni és beszerelni, hogy az könnyen hozzáférhető legyen ellenőrzés és a hajón végzett karbantartás céljára.

3 Szabatos információt kell biztosítani, ami lehetővé teszi a berendezés szakszerű működtetését és karbantartását, figyelembe véve a Szervezet ajánlásait.**

4 Megfelelő szerszámokat és pótalkatrészeket kell biztosítani a berendezés karbantartásához.

5 Az Igazgatás biztosítsa, hogy az e fejezet szerint szükséges rádió berendezés úgy legyen karbantartva, hogy az megadja a 4. szabályban előírt rendelkezésre állást, és megfeleljen az ilyen berendezésekre ajánlott teljesítménynormáknak.

6 Az A1 és A2 tengeri területeken végzett utakon foglalkoztatott hajókon a rendelkezésre állást olyan módszerekkel kell biztosítani, mint a berendezés kettőzése, parti bázisú karbantartás vagy elektronikus karbantartási lehetőség a tengeren, vagy ezek kombinációja, ahogy az Igazgatás jóváhagyhatja.

7 Az A3 és A4 tengeri területeken végzett utakon foglalkoztatott hajókon a rendelkezésre állást legalább két módszer kombinációjával kell biztosítani, mint a berendezés kettőzése, parti bázisú, karbantartás vagy elektronikus, karbantartási lehetőség a tengeren, vagy ezek kombinációja, ahogy az Igazgatás jóváhagyhatja, figyelembe véve a Szervezet ajánlásait.***

** Lásd a Szervezet A.694(17) határozatával elfogadott Ajánlás a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer részét képező hajó rádió berendezésekre és elektronikus navigációs segédeszközökre, és az A.813(19) határozatot a hajó összes villamos és elektronikus berendezésének elektromágneses kompatiblitására (EMC) vo-natkozó általános követelményekről.

*** Lásd az A.702(17) határozatot a rádió karbantartási irányelvekről a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszerhez az A3 és A4 tengeri területekre vonatkozóan.

8 Jóllehet minden ésszerű lépést meg kell tenni a berendezés hatékony működőképes állapotának fenntartásához a 4. szabályban előírt összes működési követelményteljesítésének biztosítása érdekében, a 4.8 szabály szerint szükséges általános rádióhírközlésre szolgáló berendezés működési hibája nem tekinthető úgy, mint ami hajózásra alkalmatlanná teszi a hajót, vagy okot a hajó visszatartására olyan kikötőkben, ahol nincsenek könnyen hozzáférhető javító létesítmények, azzal a feltétellel, hogy a hajó képes ellátni minden segélykérő és biztonsági funkciót.

9 A műholdas EPIRB-eket 12 hónapot nem meghaladó időközönként kell próbának alávetni a működési hatékonyság minden szempontja szerint, különös hangsúlyt helyezve a frekvencia stabilitásra, jelerősségre és kódolásra. Mindazonáltal, olyan esetekben, ahol helyesnek és ésszerűnek látszik, az Igazgatás 17 hónapra terjesztheti ki ezt az időszakot. A próba elvégezhető a hajó fedélzetén, vagy egy jóváhagyott vizsgáló vagy szerviz állomáson."

16. Szabály

Rádiós személyzet

1 Minden hajón legyen az Igazgatás megelégedésére képesített személyzet segélykérő és biztonsági rádió-hírközlési célokra. A személyzet rendelkezzen a Rádió Szabályzatban előírt vonatkozó bizonyítványokkal, akik közül bárki kijelölhető, hogy elsődleges felelősséget viseljen a rádióhírközlésért vészhelyzeti események alatt.

2** Személyhajókon az 1. bekezdés szerint képesített legalább egy személyt kell kijelölni, hogy csak rádió-hírközlési feladatokat lásson el vészhelyzeti események alatt.

17. Szabály

Rádiónaplók

Az Igazgatás megelégedésére és a Rádió Szabályzat követelményei szerinti rádiónaplót kell vezetni a rádió-hírközlési szolgálattal kapcsolatos minden eseményről, ami a tengeri életbiztonság szempontjából fontosnak látszik.

18. Szabály

Helyzetfrissítés

A hajón lévő minden kétirányú hírközlő berendezés, melyre e fejezet vonatkozik, legyen képes automatikusan belefoglalni a hajó helyzetét a vészjelző riasztásba, amit automatikusan kell ellátni ezzel az információval egy belső vagy külső navigációs vevőről, ha bármelyik be van építve. Amennyiben nincs beépítve ilyen vevő, a hajó helyzetét és az időt, amikor ez a helyzet-meghatározás történt, kézzel kell frissíteni 4 órát nem meghaladó időközönként, amikor a hajó menetben van, hogy az mindenkor kész legyen a berendezés által történő továbbításra.

* Lásd az A.703(17) határozatot a globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer rádió személyzetének képzéséről.

** A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik.

V. FEJEZET

A HAJÓZÁS BIZTONSÁGA

1 Alkalmazás

2 Veszélyközlemények

3 Veszélyközleményekhez szükséges információ

4 Meteorológiai szolgálatok

5 Jégőrjárat szolgálatok

6 Jégjárőr: igazgatás és költségek

7 Sebesség jég közelében

8 Hajók útvonalirányítása

8-1 Hajó bejelentkezési rendszerek

8-2 Hajóforgalmi szolgálatok

9 Visszaélés segélykérő jelzésekkel

10 Segélykérő közlemények: kötelezettségek és eljárások

10-1 A parancsnok felelősége a biztonságos hajózásért

11 Jelzőlámpák

12 A hajó navigációs berendezései

13 Személyzeti létszám

14 Hajózást segítő berendezések

15 Felkutatás és mentés

15-1 Vészhelyzeti vontatási berendezések tartályhajókon

16 Életmentő jelzések

17 Révkalauz áthajózási elrendezések

18 VHF rádiótelefonok

19 Robotkormány használata

19-1 Kormányberendezés működése

19-2 Kormányberendezés: próbák és gyakorlatok

20 Hajózási kiadványok

21 Nemzetközi jelzések kódkönyve

22 Láthatóság a navigációs hídról

23 Üzemeltetési korlátozások

1. Szabály

Alkalmazás

Ez a fejezet, kifejezetten eltérő rendelkezést hiányában, minden hajóra és minden úton vonatkozik, kivéve hadihajókat és azokat a hajókat, melyek kizárólag az Észak-Amerikai Nagy Tavakon és azok összekötő és torkolati vizein, keleten a kanadai Quebec tartományban, a Montreálnál lévő St. Lambert zsilip alsó kijáratáig hajóznak.

2. Szabály

Veszélyközlemények

(a) Minden hajó parancsnoka, aki veszélyes jéggel, veszélyes elhagyott hajóval, vagy a hajózásra nézve más közvetlen veszéllyel vagy trópusi viharra találkozik, vagy fagypont alatti hőmérséklettel társuló viharos erejű széllel, ami a felépítményeken súlyos jéglerakódást okoz, vagy a Beaufort-skálán 10-esnél erősebb szelekkel találkozik, melyekre nem vett viharjelzést, köteles az információt minden rendelkezésére álló eszközzel közölni a közelben lévő hajókkal, és az illetékes hatóságokkal is az első parti ponton, akikkel kapcsolatba tud lépni. Az információ elküldésének formátuma nem kötelező. Leadható nyílt szövegben, (lehetőleg angolul), vagy a Nemzetközi jelzések Kódkönyve segítéségével. Le kell adni a közelben lévő minden hajónak, és el kell küldeni az első parti pontra, amelyikkel kapcsolatot lehet létrehozni, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák a megfelelő hatóságokhoz.

(b) Minden Szerződő Kormány tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy amikor az e szabály (a) bekezdésben meghatározott veszélyek bármelyikére vonatkozó információt vesz, azt azonnal az érdekeltek tudomására hozza, és eljuttassa más érdekelt Kormányokhoz.

(c) A meghatározott veszélyekre vonatkozó közlemények továbbítása az érintett hajóra nézve költségmentes.

(d) Az e szabály (a) bekezdése szerint kiadott minden rádióközleményt a biztonsági jel előzze meg, a Rádió Szabályzatban előírt eljárást alkalmazva, a IV. fejezet 2. szabályának meghatározása szerint.

3. Szabály

Veszélyközleményekhez szükséges információ

Veszélyközleményekben a következő információra van szükség:

(a) Jég, elhagyott roncsok és más közvetlen veszélyek a hajózásra

(i) Az jég, elhagyott hajó vagy észlelt veszély fajtája.

(ii) A jég, elhagyott hajó helyzete az utolsó észlelés alkalmával.

(iii) Idő és dátum (Univerzális koordinált idő [UCT]) amikor a veszélyt utoljára észlelték.

(b) Trópusi viharok (hurrikánok a Nyugat-Indiákon, tájfunok a Kínai-tengeren, ciklonok az Indiai-óceánon és hasonló természetű viharok más régiókban)

(i) Egy közlemény arról, hogy egy trópusi viharral találkoztak. Ezt a kötelezettséget szélesen kell értelmezni, és információt kell továbbítani minden esetben, amikor a parancsnoknak jó oka van azt hinni, hogy egy trópusi vihar van kialakulóban vagy létezik a közelben.

(ii) Idő, dátum (Univerzális koordinált idő) és a hajó helyzete, amikor az észlelés történt.

(iii) A következő információkból a lehető legtöbbet kell belefoglalni a közleménybe

- légköri nyomás,* lehetőleg korrigált (millibarban, milliméterben, vagy hüvelykben megadva, és hogy korrigált vagy nem korrigált);

- légköri tendencia (a légköri nyomás változása az utolsó három óra alatt),

- valódi szélirány;

- szélerősség (Beaufort-skála);

- hullámjárás (enyhe, mérsékelt, erős) és a valós irány, amerről jön. A hullámok periódusa vagy hossza (rövid, átlagos, hosszú) ugyancsak értékes volna);

- a hajó valódi útiránya és sebessége.

(c) További észlelések

Amikor a parancsnok egy trópusi vagy egyéb veszélyes vihart jelentett, kívánatos, de nem kötelező, hogy további észleléseket végezzen és továbbítson óránként, ha megvalósítható, de mindenesetre legfeljebb háromórás időközönként, mindaddig, amíg a hajó a vihar befolyása alatt marad

(d) A Beaufort-skálán 10-es és afeletti erősségű szelek, melyekre nem vettek viharjelzést

Ez az e szabály (b) bekezdésében hivatkozott trópusi viharokon kívül, más viharokkal való foglalkozásra van szánva, amikor ilyen viharral találkoznak, a közlemény a hivatkozott bekezdésben felsorolthoz hasonló információkat tartalmazzon, de a tenger- és hullámzási állapotokra vonatkozó részletek nélkül.

(e) Fagypont alatti levegőhőmérsékletek, viharos erejű széllel társulva, súlyos jéglerakódást okozva a felépítményeken

(i) Idő és dátum (Univerzális koordinált idő).

(ii) Levegőhőmérséklet.

(iii) Tengervíz hőmérséklet (ha megvalósítható).

(iv) Szélerősség és szélirány.

A légköri nyomás szabványos egysége a hektopascal (hPa), ami számszerűleg azonos a millibarral (mbar).

Példák

Jég

TTT JÉG. NAGY JÉGHEGY MEGFIGYELVE, HELYE 4506 É, 4410 NY, IDŐ 0800 UTC. MÁJUS 15.

Elhagyott hajók

TTT ELHAGYOTT HAJÓRONCS. MAJDNEM TELJESEN ELMERÜL ELHAGYOTT HAJÓRONCS ÉSZLELVE POZÍCIÓ: 4006 É, 12443 NY, IDŐ 1630 UTC. ÁPRILIS 21.

Hajózási veszély

TTT HAJÓZÁS. ALPHA VILÁGÍTÓHAJÓ NINCS A HELYÉN. 1800 UTC. JANUÁR 3.

Trópusi

TTT VIHAR. 0030 UTC. AUGUSZTUS 18. 2004 É, 11354 K. BAROMÉTER KORRIGÁLT 994 MILLIBAR, TENDENCIA LEFELÉ 6 MILLIBAR. SZÉLIRÁNY ÉNY, SZÉLERŐSSÉG 9, ERŐS SZÉLLÖKÉSEK. ERŐS KELETI HULLÁMZÁS. IRÁNY 067, 5 CSOMÓ.

TTT VIHAR. JELENSÉGEK HURRIKÁN KÖZELEDÉSÉT JELZIK. 1300 UTC. SZEPTEMBER 14. 2200 É, 7236 NY. BAROMÉTER KORRIGÁLT 29.64 HÜVELYK, TENDENCIA LEFELÉ .015 HÜVELYK. SZÉLIRÁNY ÉK, SZÉLERŐSSÉG 8, GYAKORI SZÉLLÖKÉSEK. IRÁNY 035, 9 CSOMÓ.

TTT VIHAR. KÖRÜLMÉNYEK INTENZÍV CIKLON KIALAKULÁSÁT JELZIK. 0200 UTC. MÁJUS 4. 1620 N, 9203 E. BAROMÉTER NEM-KORRIGÁLT 753 MILLIMÉTER, TENDENCIA LEFELÉ 5 MILLIMÉTER. SZÉLIRÁNY D-NY, SZÉLERŐSÉG 5. IRÁNY 300,8 CSOMÓ.

TTT VIHAR. TÁJFUN DÉLKELETRE. 0300 UTC. JÚNIUS 12. 1812 É, 12605 K. BAROMÉTER GYORSAN ESIK, SZÉL ÉSZAK FELŐL ERŐSÖDIK.

TTT VIHAR. SZÉLERŐSSÉG 11, VIHARJELZÉST NEM VETTÜNK. 0300 UTC. MÁJUS 4. 4830 É, 30 NY. BAROMÉTER KORRIGÁLT 983 MILLIBAR, TENDENCIA LEFELÉ 4 MILLIBAR. ÓRAJÁRÁS IRÁNYÁBAN VÁLTOZÓ SZÉL, SZÉLERŐSSÉG 11. IRÁNY 260, 6 CSOMÓ.

Jegesedés

TTT ERŐS JEGESEDÉS ÉSZLELVE. 1400 UTC. MÁRCIUS 2. 69 É, 10 NY. LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLET 18. TENGER HŐMÉRSÉKLET 29. SZÉLIRÁNY NE, SZÉLERŐSSÉG 8.

4. Szabály

Meteorológia szolgálatok

(a) A Szerződő Kormányok vállalják, hogy előmozdítják a meteorológiai adatoknak a tengeren tartózkodó hajók által történő gyűjtését és rendezését azok megvizsgálásához, terjesztéséhez és cseréjéhez a hajózás segítése céljának legmegfelelőbb módon.* Az Igazgatások támogassák nagypontosságú műszerek használatát, és kérésre segítsék elő az ilyen műszerek ellenőrzését.

*Lásd A.528(13) határozatot: Ajánlások időjárási útirányításhoz.

(b) A Szerződő Kormányok kiemelten vállalják az együttműködést, amennyire megvalósítható, a következő meteorológiai tevékenységek végrehajtásában:

(i) Hajók figyelmeztetése orkánokra, viharokra és trópusi viharokra, rádióközlemények kiadásával és megfelelő jelzések kitevésével parti pontokon.

(ii) A hajózás számára alkalmas időjárás jelentések kiadása, rádió útján, ami tartalmazza a fennálló időjárás, hullámok és jég adatait, előrejelzéseket és, ahol megvalósítható, elegendő járulékos információt, ami lehetővé teszi egyszerű időjárástérképek készítését a tengeren, és ugyancsak megfelelő fakszimile időjárástérképek továbbításának elősegítése.

(iii) Olyan közlemények elkészítése és kiadása, ami szükséges lehet a tengeren a hatékony meteorológiai munkához, és, ha megvalósítható, intézkedés napi időjárás-jelentések kiadására és hozzáférhetővé tételére az induló hajók tájékoztatásához.

(iv) Intézkedés kiválasztott hajók bevizsgált műszerekkel történő felszerelésére (mint barométer, barográf, pszichrométer, és megfelelő készülék a tenger hőmérsékletének mérésére) az ilyen szolgálatban való használathoz, meteorológiai megfigyelések végzésére a fő szabványosított időpontokban felszíni szinoptikus észlelésekhez (naponta legalább négyszer, ha a körülmények megengedik), és más hajók által végzett módosított formájú megfigyelések végzésének támogatása, különösen olyan területeken, ahol szórványos a hajózás, ezek a hajók rádión továbbítsák megfigyeléseiket a különböző hivatalos meteorológiai szolgálatok javára, megismételve az információt a közelben tartózkodó hajók érdekében. Amikor egy trópusi vihar közelében, vagy egy feltételezett trópusi vihar közelében tartózkodnak, a hajókat ösztönözni kell, hogy megfigyeléseiket sűrűbb időközönként végezzék és továbbítsák, amikor megvalósítható, szem előtt tartva a hajó tisztjeinek hajózási elfoglaltságait a vihar körülményei között.

(v) Intézkedés időjárás-jelentések vételére és adására parti rádióállomások által hajókról és hajókra. Azokat a hajókat, melyek nem képesek közvetlenül forgalmazni a parttal, ösztönözni kell, hogy időjárási közleményeiket óceáni időjárás-hajókon, vagy más hajókon keresztül továbbítsák, melyek kapcsolatban vannak a parttal.

(vi) Ösztönözni minden parancsnokot, hogy tájékoztassa a közelben lévő hajókat és a parti állomásokat is minden esetben, ha 50 csomós vagy, nagyobb szélsebességet tapasztalnak (10-es erősség a Beaufort-skálán).

(vii) Törekedés egységes eljárás elérésére a már megnevezett nemzetközi meteorológiai szolgálatok tekintetében, és amennyire megvalósítható, feleljen meg a Meteorológiai Világszervezet által készített szabályzatoknak és ajánlásoknak, melyhez a Szerződő Kormányok fordulhatnak tanulmányért és tanácsokért bármilyen meteorológiai kérdésben, ami felmerülhet a jelen Egyezmény végrehajtása során.

(c) Az e szabályban előírt információt a Rádió Szabályzat által előírt formában kell szolgáltatni és továbbítani az ott megadott elsőbbségi sorrend szerint, és a "minden állomásnak" szóló meteorológiai információk, előrejelzések és figyelmeztetések adása alatt minden hajó tegyen eleget a Rádió Szabályzat rendelkezéseinek.

(d) A hajóknak szánt előrejelzéseket, figyelmeztetéseket szinoptikus és egyéb meteorológiai jelentéseket a különböző zónák és területek kiszolgálásához legjobb helyzetben lévő nemzeti szolgálatnak kell kiadni és terjeszteni, az érintett Szerződő Kormányok által hozott kölcsönös intézkedéseknek megfelelően.

5. Szabály

Jégőrjárat szolgálat

(a) A Szerződő Kormányok vállalják, hogy folytatják a jégjárőrözést és egy szolgálatot az Észak-atlanti óceán jégviszonyainak tanulmányozására és megfigyelésére. A teljes jégidény alatt a jéghegyek régiójának délkeleti, déli és délnyugati határait az újfundlandi Grand Banks közelében őrjáratozni kell, abból a célból, hogy az elhaladó hajókat tájékoztassák e veszélyes régió kiterjedéséről; a jégviszonyok tanulmányozására általában; és a járőrhajók működési határain belül segítséget kérő hajók és személyzetek megsegítése céljából. Az év többi részében ajánlatos fenntartani a jégviszonyok tanulmányozását és megfigyelését.

(b) A jégjárőr szolgálathoz és a jégviszonyok tanulmányozásához és megfigyeléséhez használt hajók és repülőgépek számára más feladatokat is kijelölhet az irányító Kormány azzal a feltétellel, hogy az ilyen más feladatok nem zavarják az elsődleges célt, vagy nem növelik e szolgálat költségeit.

6. Szabály

Jégjárőr: igazgatás és költségek

(a) Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya beleegyezik, hogy folytatja a jégjárőr szolgálat és a jégviszonyok tanulmányozását és megfigyelését, beleértve az abból kapott információ terjesztését. Az ilyen szolgálatokban különösen érdekelt Szerződő Kormányok vállalják, hogy hozzájárulnak e szolgálatok fenntartási és üzemeltetési költségeihez; minden hozzájárulásnak az egyes Szerződő Kormányok hajóinak vegyes tonnatartalmán kell alapulnia, amely áthalad a jégjárőr által őrzött jéghegy régiókon; nevezetesen, minden különösen érdekelt Szerződő Kormány vállalja, hogy évente hozzájárul e szolgálatok fenntartási és üzemeltetési költségeihez egy olyan arány szerint meghatározott összeggel, ami az adott Szerződő Kormánynak a jégidény alatt a jégjárőr által őrzött jéghegy régiókon áthaladó hajóinak összes vegyes tonnatartalma, viszonyítva az összes hozzájáruló Kormánynak a jégidény alatt a jégjárőr által őrzött jéghegy régiókon áthaladó hajóinak összes vegyes tonnatartalmához. A különösen érdekelt nem-szerződő Kormányok ugyanilyen alapon járulhatnak hozzá az ilyen szolgálatok fenntartási és üzemeltetési költségeihez. Az irányító Kormány minden évben közleményt fog adni mindegyik hozzájáruló Kormánynak a jégjárőr fenntartási és üzemeltetési költségeiről, és az egyes hozzájáruló Kormányok arányos részéről.

(b) A hozzájáruló Kormányok mindegyikének jogában áll megváltoztatni vagy megszüntetni hozzájárulását, és más érdekelt Kormányok vállalhatják a költségekhez való hozzájárulást. A hozzájáruló Kormány, mely él ezzel a jogával, továbbra is felelős lesz esedékes hozzájárulásért azt a napot követő szeptember l-ig, melyen bejelentette szándékát hozzájárulásának megváltoztatására vagy megszüntetésére. Az említett joggal való éléshez a mondott szeptember 1. előtt legalább hat hónappal kell bejelentést tenni az irányító Kormányhoz.

(c) Amennyiben, bármikor, az Egyesült Államok Kormánya meg kívánná szüntetni ezeket a szolgálatokat, vagy ha a hozzájáruló Kormányok egyike kifejezné azon óhaját, hogy lemondja felelősségét a pénzbeli hozzájárulásáról, vagy hogy megváltoztassa hozzájárulását, vagy más Szerződő Kormány kívánná vállalni, hogy hozzájáruljon a kiadásokhoz, a hozzájáruló Kormányok kölcsönös érdekeiknek megfelelően rendezzék a kérdést.

(d) A hozzájáruló Kormányoknak jogában fog állni, hogy közös megegyezéssel időről időre változtatásokat végezzenek jelen szabály és az e fejezet 5. szabályának rendelkezésein, ha az kívánatosnak tűnik.

(e) Ahol e szabály úgy rendelkezik, hogy a hozzájáruló Kormányok közötti megegyezést követően intézkedést lehet tenni, a Szerződő Kormányok bármelyike által az ilyen intézkedés meghozására vonatkozó javaslatokat el kell juttatni az irányító Kormányhoz, mely megkeresi a többi hozzájáruló Kormányt azzal a céllal, hogy megbizonyosodjon, vajon azok elfogadnak-e ilyen javaslatokat, és az ilyen tudakozódás eredményeit megküldi a többi hozzájáruló Kormánynak és a javaslatot tevő hozzájáruló Kormánynak. Különösen a szolgálatok költségeihez adott hozzájárulásokra vonatkozó intézkedéseket legfeljebb három éves időközönként felül kell vizsgálni a hozzájáruló Kormányoknak. Az irányító Kormány kezdeményezi az ehhez szükséges intézkedést.

7. Szabály

Sebesség jég közelében

Amikor jeget jelentenek útirányában vagy annak közelében, minden hajó parancsnoka éjjel köteles mérsékelt sebességgel haladni, vagy útirányát megváltoztatni, hogy jól elkerülje a veszélyzónát.

8. Szabály

Hajók útvonalirányítása

(a) A hajóútvonal irányítási rendszerek hozzájárulnak az életbiztonsághoz a tengeren, a hajózás biztonságához és hatékonyságához, valamint a tengeri környezet védelméhez. Hajóútvonal irányítási rendszerek ajánlottak minden hajó általi használata, és kötelezővé tehetők minden hajó, bizonyos hajókategóriák vagy bizonyos rakományokat szállító hajók számára, és elfogadás esetén a Szervezet által kidolgozott irányelvek és kritériumok* alapján hajtandók végre.

(b) A Szervezet az egyetlen elismert nemzetközi testület a hajók útvonal irányítására vonatkozó nemzetközi szintű irányelvek, kritériumok és szabályzatok kidolgozására. A Szerződő Kormányok a Szervezethez forduljanak javaslatokért a hajók útvonal irányítási rendszereinek elfogadásához. A Szervezet egyeztet és eljuttat a Szerződő Kormányokhoz minden releváns információt bármilyen elfogadott hajó útvonal irányító rendszer tekintetében.

(c) E szabály, és a hozzátartozó irányelvek és kritériumok nem vonatkoznak hadihajókra, haditengerészeti kisegítő járművekre vagy egy Szerződő Kormány tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett más hajókra, melyeket, ideiglenesen, csak kormányzati nem-kereskedelmi szolgálatban használnak; mindazonáltal az ilyen hajókat is ösztönözni kell, hogy vegyenek részt az e szabálynak megfelelően elfogadott hajóútvonal irányítási rendszerekben.

* Lásd: a módosított Általános rendelkezések hajók útvonal irányítására, elfogadva a Szervezet A. 572(14) határozatával.

(d) Egy hajó útvonal irányító rendszer létesítésére vonatkozó intézkedés kezdeményezése az érintett Kormány vagy Kormányok felelőssége. Az ilyen rendszer Szervezet által elfogadáshoz történő kidolgozása során figyelembe kell venni a Szervezet által kidolgozott irányelveket és kritériumokat.*

(e) A hajóútvonal irányítási rendszereket a Szervezethez kell benyújtani elfogadásra. Azonban ösztönözzük azt a Kormányt vagy Kormányokat, melyek olyan hajóútvonal irányítási rendszereket valósítanak meg, amit nem szándékoznak elfogadásra benyújtani a Szervezethez, vagy amit a Szervezet nem fogadott el, hogy mindenütt, amikor lehet, kövessék a Szervezet által kidolgozott irányelveket és kritériumokat.*

(f) Ahol két vagy több Kormánynak közös érdekei vannak egy adott területen, azok dolgozzanak ki közös javaslatokat egy útvonal irányítási rendszer felvázolására és használatára, a közöttük létrejött megállapodás alapján. Az ilyen javaslat vétele után, és mielőtt eljárna annak elfogadáshoz történő megvizsgálására, a Szervezet biztosítja, hogy a javaslat részletei eljussanak azokhoz a Kormányokhoz, melyeknek közös érdekei vannak a területen, beleértve a javasolt hajóútvonal irányítási rendszer szomszédságában lévő országokat is.

(g) A Szerződő Kormányok tartsák magukat a Szervezet által a hajók útvonal irányítására vonatkozóan elfogadott intézkedésekhez. Adjanak tudtul minden információt, ami az elfogadott hajóútvonal irányítási rendszerek biztonságos és hatékony használatához szükséges. Egy Kormány vagy Kormányok figyelhetik a forgalmat az ilyen rendszerekben. A Szerződő Kormányok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni a Szervezet által elfogadott hajóútvonal irányítási rendszerek megfelelő használatának biztosítására.

(h) Egy hajó úgy használjon egy a Szervezet által elfogadott kötelező hajóútvonal irányítási rendszert, ahogy az kategóriájára vagy a szállított rakományra nézve szükséges, és a hatályos vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, kivéve, ha kényszerítő okok állnak fenn arra, hogy ne használjon egy adott hajóútvonal irányítási rendszert. Minden ilyen okot be kell jegyezni a hajónaplóba.

(i) A kötelező hajóútvonal irányítási rendszereket a Szerződő Kormány vagy Kormányok a Szervezet által kidolgozott irányelveknek és kritériumoknak megfelelően vizsgálják felül.

(j) Minden elfogadott hajóútvonal irányítási rendszer és az ilyen rendszerek betartatására tett intézkedések legyenek összeegyeztethetők a nemzetközi joggal, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseit.

(k) Az e szabályban vagy a hozzátartozó irányelvekben és kritériumokban foglalt semmilyen rendelkezés nem sértheti a Kormányok nemzetközi jogból vagy a nemzetközi tengerszorosok jogrendjéből fakadó jogait és kötelességeit.

8-1. Szabály

Hajó bejelentkezési rendszerek

(a) A hajó bejelentkezési rendszerek hozzájárulnak az életbiztonsághoz a tengeren, a hajózás biztonságához és a tengeri környezet védelméhez. Egy hajó bejelentkezési rendszert, amit ha a Szervezet által e szabályból kifolyólag kidolgozott irányelvek és kritériumok* alapján elfogadtak és bevezettek, minden hajónak, vagy bizonyos hajókategóriáknak vagy bizonyos rakományokat szállító hajóknak használni kell, az így elfogadott rendszer rendelkezéseinek megfelelően.

(b) A Szervezet az egyetlen elismert nemzetközi testület a hajó bejelentkezési rendszerekre vonatkozó nemzetközi szintű irányelvek, kritériumok és szabályzatok kidolgozására. A Szerződő Kormányok a Szervezethez forduljanak javaslatokért a hajó bejelentkezési rendszerek elfogadásához. A Szervezet egyeztet és eljuttat a Szerződő Kormányokhoz minden releváns információt bármilyen elfogadott hajó bejelentkezési rendszer tekintetében.

(c) E szabály, és a hozzátartozó irányelvek és kritériumok nem vonatkoznak hadihajókra, haditengerészeti kisegítő járművekre vagy egy Szerződő Kormány tulajdonában lévő vagy általa üzemeltetett más hajókra, melyeket, ideiglenesen, csak kormányzati nem-kereskedelmi szolgálatban használnak; mindazonáltal az ilyen hajókat is ösztönözni kell, hogy vegyenek részt az e szabálynak megfelelően elfogadott hajó bejelentkezési rendszerben.

(d) Egy hajó bejelentkezési rendszer létesítésére vonatkozó intézkedés kezdeményezése az érintett Kormány vagy Kormányok felelőssége. Az ilyen rendszer Szervezet által elfogadáshoz történő kidolgozása során figyelembe kell venni a Szervezet által kidolgozott irányelveket és kritériumokat.**

(e) A hajó bejelentkezési rendszereket a Szervezethez kell benyújtani elfogadásra. Azonban ösztönözzük azt a Kormányt vagy Kormányokat, melyek olyan hajó bejelentkezési rendszereket valósítanak meg, amit nem szándékoznak elfogadásra benyújtani a Szervezethez, vagy amit a Szervezet nem fogadott el, hogy mindenütt, amikor lehet, kövessék a Szervezet által kidolgozott irányelveket és kritériumokat.

(f) Ahol két vagy több Kormánynak közös érdekei vannak egy adott területen, azok dolgozzanak ki közös javaslatokat egy koordinált hajó bejelentkezési rendszerre a közöttük létrejött megállapodás alapján. Az ilyen javaslat vétele után, és mielőtt eljárna annak elfogadáshoz történő megvizsgálására, a Szervezet biztosítja, hogy a javaslat részletei eljussanak azokhoz a Kormányokhoz, melyeknek közös érdekei vannak a javasolt rendszer által lefedett területen. Ahol elfogadtak és bevezettek egy koordinált hajó bejelentkezési rendszert, annak legyenek egységes eljárásai és műveletei.

(g) A hajó bejelentkezési rendszer e szabály szerinti elfogadása után, az érintett Kormány vagy Kormányok tegyék meg a szükséges intézkedéseket a rendszer hatékony és hatásos használatához szükséges minden információ terjesztésére. Minden elfogadott hajó bejelentkezési rendszer rendelkezzen a hajókkal való kölcsönös kapcsolathoz és a hajók információkkal való szükség szerinti segítéséhez szükséges képességekkel. Az ilyen rendszereket a Szervezet által e szabályból kifolyólag kidolgozott irányelveknek és kritériumoknak megfelelően kell működtetni.*

* Lásd: Irányelvek és kritériumok hajók rendszerekhez, elfogadva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága MSC.43(64) határozatával. Ugyancsak lásd: Általános irányelvek hajók bejelentkezési rendszereihez és hajók jelentési követelményeihez, beleértve a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal, valamint tengerszennyező anyagokkal kapcsolatos balesetek jelentésére vonatkozó irányelveket, elfogadva a Szervezet A.648(16) határozatával.

**Lásd: Irányelvek és kritériumok hajók rendszerekhez, elfogadva a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága MSC.43(64) határozatával. Ugyancsak lásd: Általános irányelvek hajók bejelentkezési rendszereihez és hajók jelentési követelményeihez, beleértve a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal, valamint tengerszennyező anyagokkal kapcsolatos balesetek jelentésére vonatkozó irányelveket, elfogadva a Szervezet A.648(16) határozatával.

(h) A hajó parancsnoka tegyen eleget az elfogadott hajó bejelentkezési rendszerek követelményeinek, és jelentsen az illetékes hatóságoknak az egyes rendszerek rendelkezéseinek megfelelően szükséges minden információt.

(i) Minden elfogadott hajó bejelentkezési rendszer és a betartatására tett intézkedések legyenek összeegyeztethetők a nemzetközi joggal, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseit.

(j) Az e szabályban vagy a hozzátartozó irányelvekben és kritériumokban foglalt semmilyen rendelkezés nem sértheti a Kormányok nemzetközi jogból vagy a nemzetközi tengerszorosok jogrendjéből fakadó jogait és kötelességeit

(k) A hajók részvétele az elfogadott hajó bejelentkezési rendszereknek megfelelően legyen díjmentes az érintett hajók számára.

(l) A Szervezet biztosítsa, hogy az elfogadott hajó bejelentkezési rendszereket a Szervezet által kidolgozott irányelveknek és kritériumoknak megfelelően felülvizsgálják.

8-2.Szabály

Hajóforgalmiszolgálatok

1 A hajóforgalmi szolgálatok (VTS) hozzájárulnak az életbiztonsághoz a tengeren, a hajózás biztonságához és hatékonyságához, és a tengeri környezet, a partmenti területek, munkahelyek és offshore berendezések védelméhez a tengeri forgalom lehetséges káros hatásai ellen.

2 A Szerződő Kormányok vállalják, hogy megszervezik VTS-ek létesítését mindenütt, ahol, véleményük szerint, a forgalom volumene vagy a kockázat mértéke indokolja az ilyen szolgálatokat.

3 A VTS-eket tervező és bevezető Szerződő Kormányok, mindenütt, ahol lehet, kövessék a Szervezet által kidolgozott irányelveket.* A VTS használatát csak a parti Állam felségvízéhez tartozó tengereken lehet kötelezővé tenni.

4 A Szerződő Kormányok törekedjenek elérni a lobogójuk viselésére jogosult hajók részvételét a VTS-ekben és azok rendelkezéseinek teljesítését.

5 Az E szabályban és a Szervezet által elfogadott irányelvekben foglaltak érintetlenül hagyják a Kormányok nemzetközi jog szerinti jogait és feladatait, vagy a nemzetközi hajózási és szigetvilági tengeri útvonalakon használt jogi rezsimeket."

9. Szabály

Visszaélés segélykérő jelzésekkel

Tilos a nemzetközi segélykérő jelzések használata, kivéve annak jelzése céljára, hogy egy hajó, repülőgép Vagy személy végveszélyben van, és minden olyan jelzés használata, ami összetéveszthető egy nemzetközi segélykérő jelzéssel.

* Lásd: Irányelv hajó forgalmi szolgálatokhoz, elfogadva a Szervezet A.857(20) határozatával.

10. Szabály

Segélykérő közlemények: kötelezettségek és eljárások

¶(a) A parancsnok, akinek a hajója a tengeren olyan helyen van, hogy segítséget tud nyújtani, amikor bármilyen forrásból jelzést kap, hogy személyek végveszélyben vannak a tengeren, köteles a legnagyobb sebességgel azok segítségére sietni, ha lehet, tájékoztatni őket, vagy a felkutatási és mentési szolgálatot, hogy a hajó azt teszi. Amennyiben a segélykérő jelzést vevő hajó nem képes, vagy az eset sajátos körülményei miatt ésszerűtlennek vagy szükségtelennek tartja, hogy segítségükre menjen, a parancsnoknak be kell jegyezni a naplóba az okot, amiért nem ment a végveszélyben lévő személyek megsegítésére, és, figyelembe véve a Szervezet ajánlásait, ennek megfelelően tájékoztatni az illetékes felkutatási és mentési szolgálatot.

¶(b) A végveszélyben lévő hajó parancsnoka, vagy az érintett felkutatási és mentési szolgálat , amennyire lehetséges, a segélykérő riasztásra válaszoló hajó parancsnokával való konzultálás után, jogosult igénybe venni egy vagy több hajót azok közül, melyeket a végveszélyben lévő hajó parancsnoka vagy a felkutatási és mentési szolgálat legalkalmasabbnak tart a segítségnyújtásra, és az így igénybe vett hajó parancsnokának vagy hajók parancsnokainak kötelessége eleget tenni az igénybevételnek azzal, hogy teljes sebességgel a végveszélyben lévő személyek segítségére sietnek.

¶(c) A hajók parancsnokai mentesülnek az e szabály (a) bekezdésében rájuk rótt kötelezettség alól, amikor megtudják, hogy hajójukat nem vették igénybe, és hogy egy vagy több hajó lett igénybe véve és eleget tesznek az igénybevételnek. Ezt a döntést, ha lehet, közölni kell a többi igénybevett hajóval és a felkutatási és mentési szolgálattal.

¶(d) A hajó parancsnoka mentesül az e szabály (a) bekezdésében reá rótt kötelezettség alól, és, ha a hajó igénybe vették, az e szabály (b) bekezdésében reá rótt kötelezettség alól, amikor a végveszélyben lévő személyek vagy a felkutatási és mentési szolgálat, vagy egy másik hajó parancsnoka, amelyik elérte az ilyen személyeket, arról tájékoztatja, hogy többé már nincs szükség segítségre.

(e) E szabály rendelkezései érintetlenül hagyják a Brüsszelben 1910. szeptember 23-án aláírt A tengeri segítségnyújtásra és mentésre vonatkozó bizonyos előírások egységesítése' tárgyú Egyezményt, különösen a nevezett Egyezmény 11. cikkében előírt segítségnyújtási kötelezettséget.

¶10-1. Szabály

A parancsnok felelőssége a biztonságos hajózásért

A parancsnokot nem gátolhatja sem a hajótulajdonos, bérlő vagy bármilyen más személy, hogy bármilyen döntést hozzon, ami a parancsnok szakmai megítélése szerint szükséges a biztonságos hajózáshoz, főleg zord időjárásban és erős hullámzásban.

¶ A bekezdés 1997. július 1-től vonatkozik; egyébként lásd SOLAS, Egységesített kiadás, 1992.

* Lásd a minden hajó által azonnal megteendő intézkedéseket egy segélykérő közlemény vételekor, a MERSAR Kézikönyvben, az esetleges módosításokkal.

11. Szabály

Jelzőlámpák

Minden 150 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajón, amikor nemzetközi utakon van foglalkoztatva, legyen egy hatékony nappali jelzőlámpa, ami ne csak a hajó főüzemi villamos energiaforrásától függjön.

12. Szabály

A hajó navigációs berendezései*

(a) E szabály céljára az épített egy hajó tekintetében azt az építési állapotot jelenti, amikor:

(i) a gerincét lefektették; vagy

(ii) az egy meghatározott hajóval azonosítható építés elkezdőik, vagy

(iii) az adott hajó összeszerelése megkezdődött, ami a szerkezeti anyagok legalább 50 tonnáját, vagy becsült tömegének 1%-át teszi ki, amelyik a kevesebb.

(b) (i) A 150 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni:

(1) egy mágneses főtájolóval, kivéve a (iv) bekezdésben foglalt rendelkezés esetét;

(2) egy mágneses kormánytájolóval, kivéve, ha az (1) bekezdés szerint szükséges főtájoló által adott irány információ rendelkezésre áll és jól olvasható a kormányos által a fő kormányzási helyen;

(3) megfelelő hírközlési eszközökkel a főtájoló helye és a szokásos hajózást irányító hely között, az Igazgatás megelégedésére; és

(4) iránylatvevő eszközökkel, amennyire lehet a látóhatár 360°-os tartományában.

(ii) Az (i) bekezdésben hivatkozott mindegyik mágneses tájolót szakszerűen be kell szabályozni és a fennmaradó deviáció táblázata vagy görbéje mindenkor legyen hozzáférhető.

(iii) A hajót el kell látni egy tartalék mágneses tájolóval, ami felcserélhető a főtájolóval, kivéve, ha az (i)(2) bekezdésben hivatkozott kormánytájoló vagy egy pörgettyűs tájoló van felszerelve.

(iv) Az Igazgatás, amennyiben ésszerűtlennek vagy szükségtelennek tartja a főtájoló megkövetelését, felmenthet egyedi hajókat vagy hajóosztályokat e követelmények alól, ha az út jellege, a hajó szárazföldhöz való közelsége, vagy a hajó típusa nem indokolja egy főtájoló meglétét, azzal a feltétellel, hogy egy megfelelő kormánytájolót minden esetben tartanak a hajón,

*Lásd A.156(ES.IV) határozatot: Ajánlás elektronikus helyzet-meghatározó berendezés felszerelésére és A.815(19) határozatot: Globális rádió-navigációs rendszer.

(c) A 150 vegyes tonnatartalomnál kisebb hajókat, amennyire az Igazgatás ésszerűnek és megvalósíthatónak tartja, fel kell szerelni egy kormánytájolóval és iránylatvevő eszközökkel,

(d) Az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat az alábbi követelményeknek megfelelő pörgettyűs tájolóval kell felszerelni:

(i) a fő pörgettyűs tájoló vagy a pörgettyűs leánytájolót a kormányos világosan tudja leolvasni a fő kormányzási helyen;

(ii) az 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni egy pörgettyűs leánytájolóval vagy pörgettyűs leánytájolókkal, és azokat megfelelően kell elhelyezni, hogy iránylatvételt lehessen végezni, amennyire lehet, a látóhatár 360°-os tartományában.

(e) Az 1984. szeptember 1. előtt épített 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat, ha nemzetközi utakon vannak foglalkoztatva, fel kell szerelni a (d) bekezdés követelményeinek megfelelő pörgettyűs tájolóval.

(f) A vész-kormányzási helyekkel felszerelt hajókat el kell látni legalább egy telefonnal vagy más hírközlő eszközzel az útirány-információk ilyen helyre történő továbbításához. Ezen kívül, az 1992. február 1-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni eszközökkel vizuális tájoló leolvasásokhoz a vész-kormányzási helyen.

(g) Az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat, és az 1984. szeptember 1. előtt épített 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni radar-berendezéssel. 1995. február 1-től a radar-berendezés legyen képes a 9 GHz frekvenciasávban működni. Ezen kívül, 1995. szeptember 1. után, a személyhajókat nagyságtól függetlenül és a 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb teher-hajókat, ha nemzetközi utakon vannak foglalkoztatva, fel kell szerelni a 9 GHz frekvenciasávban működni képes radar-berendezéssel. Az 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb személyhajók és a 300 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 500 vegyes tonnatartalomnál kisebb teherhajók mentesíthetők az (r) bekezdés követelményeinek teljesítése alól az Igazgatás belátása szerint, azzal a feltétellel, hogy a berendezés teljesen kompatibilis a felkutatási és mentési radar-transzponderrel.

(h) Az 10.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat két radar-berendezéssel kell fel szerelni, melyek mindegyike képes a másiktól függetlenül* működni. 1995. február 1-től a radar-berendezések legalább egyike legyen képes a 9 GHz frekvenciasávban működni.

(i) Eszközöket kell biztosítani a navigációs hídon a radar leolvasások plottolásához azokon a hajókon, melyeket a (g) vagy (h) bekezdés szerint radarberendezéssel kell felszerelni. Az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókon a plottoló eszközök legalább olyan hatékonyak legyenek, mint egy reflexiós plotter.

*Lásd: Ajánlás radar-berendezés teljesítménynormáira, elfogadva a Szervezet A.477(XII) határozatával. .

(j) (i) Egy önműködő radar-plottert kell felszerelni:

(1) az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 10.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókon;

(2) az 1984. szeptember 1. előtt épített tartályhajókon az alábbiak szerint:

(aa) ha 40.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, 1985. január 1-ig;

(bb) ha 10.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 40.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb, 1986. január 1-ig,

(3) az 1984. szeptember 1. előtt épített hajókon, melyek nem tartályhaj ók, a következők szerint:

(aa) ha 40.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, 1986. szeptember

1-ig;

(bb) ha 20.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 40.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb, 1987. szeptember 1-ig;

(cc) ha 15.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb, de 20.000 vegyes tonnatartalomnál kisebb, 1988. szeptember l-ig.

(ii) Az 1984. szeptember 1. előtt felszerelt önműködő plottoló segédeszközök, melyek nem felelnek meg teljesen a Szervezet által elfogadott teljesítmény-normáknak,* az Igazgatás belátása szerint, megtarthatók 1991. január l-ig.

(iii) Az Igazgatás felmentést adhat hajóknak e bekezdés követelményei alól, olyan esetekben, ahol ésszerűtlennek vagy szükségtelennek tartja az ilyen berendezés meglétét, vagy amikor a hajókat a vonatkozó végrehajtás időpontjától számított két éven belül végleg kivonják a szolgálatból.

(k) Amennyiben nemzetközi utakon vannak foglalkoztatva, az 1980. május 1. előtt épített 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat, és az 1980. május 25-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni egy mélységmérő készülékkel.

(l) Amennyiben nemzetközi utakon vannak foglalkoztatva, az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni egy sebességet és távolságot kijelző készülékkel. Azokat a hajókat, melyeket a (j) bekezdés szerint önműködő radar-plotterrel kell ellátni, fel kell szerelni a vízen megtett sebességet és távolságot kijelző készülékkel.

(m) Az 1984. szeptember 1. előtt épített 1.600 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat és minden 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 500 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajót fel kell szerelni kijelzőkkel, melyek mutatják a kormány állásszögét, az egyes hajócsavarok fordulatszámát, és ezen kívül, amennyibe változtatható emelkedésű hajócsavarokkal vagy oldalsugár hajócsavarokkal vannak felszerelve, az ilyen hajócsavarok emelkedését és üzemmódját. Mindezek a kijelzők legyenek leolvashatók az irányítóhelyről.

* Lásd: Teljesítménynormák önműködő radar-plotter segédeszközökre, elfogadva a Szervezet A.823(19) határozatával.

(n) Az 1984. szeptember 1-én vagy az után épített 100.000 vegyes tonnatartalmú és nagyobb hajókat fel kell szerelni fordulási sebességjelzővel.

(o) Az I/7(b)(ii), I/8 és I/9 szabályok kivételével, jóllehet minden ésszerű lépést meg kell tenni a (d)-től (n)-ig terjedő bekezdésekben hivatkozott készülékek jó működőképességének fenntartása érdekében, a berendezés működési hibái nem tekintendők olyannak, ami hajózásra alkalmatlanná tenné a hajót, vagy okot szolgáltatnak a hajó visszatartására olyan kikötőkben, ahol nincsenek könnyen elérhető javító létesítmények.