1985. évi 18. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkáránál 1985. évi július hó 3. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Távközlési Egyesület kormánymeghatalmazotti értekezletén Nairobiban, az 1982. évi november hó 6. napján aláírt Nemzetközi Távközlési Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNY[1]

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Bevezető rész

1 A szerződő kormányok meghatalmazottai - teljes mértékben elismerve minden országnak azt a szuverén jogát, hogy távközlését maga szabályozza és tekintettel a távközlésnek a béke megőrzésében és valamennyi ország szociális és gazdasági fejlődésében megnyilvánuló fontosságának növekedésére - annak érdekében, hogy hatékony távközlési szolgálatokkal megkönnyítsék a népek közötti békés kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés kialakulását, közös megegyezéssel megkötötték ezt az Egyezményt, amely a Nemzetközi Távközlési Egyesület alapokmánya.

I. FEJEZET

AZ EGYESÜLET ÖSSZETÉTELE, CÉLJA ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. CIKK

Az Egyesület összetétele

2 1. A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagokból áll, amelyek, tekintettel az egyetemesség alapelvére és arra az érdekre, amely az Egyesületben való egyetemes részvételhez fűződik, az alábbiak:

3 a) az 1. sz. Mellékletben felsorolt minden ország, amely az Egyezményt aláírja és ratifikálja, vagy ahhoz csatlakozik;

4 b) az 1. sz. Mellékletben fel nem sorolt bármely ország, amely az Egyesült Nemzetek tagjává válik és a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik az Egyezményhez;

5 c) az 1. sz. Mellékletben fel nem sorolt minden olyan szuverén ország, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja és amely a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik az Egyezményhez, miután az Egyesület tagjául való felvételi kérelméhez az Egyesület tagjainak kétharmada hozzájárult.

6 2. Az 5. bekezdés rendelkezéseit alkalmazva, ha egy egyesületi tagságra vonatkozó kérelmet két meghatalmazotti értekezlet közötti időszakban diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország közvetítésével nyújtanak be, a főtitkár az Egyesület tagjait vélemény-nyilvánításra kéri fel; azt a tagot, amely a felhívás napjától számított négy hónapon belül nem válaszolt, tartózkodónak tekintik.

2. CIKK

A Tagok jogai és kötelezettségei

7 1. Az Egyesület tagjainak jogait az Egyezmény rögzíti és az ott előírt kötelezettségeknek kötelesek eleget tenni.

8 2. Az Egyesület értekezletein és ülésein, valamint konzultációiban való részvételt illetően a Tagok jogai a következők:

9 a) minden tagnak joga van részt venni az Egyesület értekezletein; beválasztható az Igazgatási Tanácsba és joga van pályázót állítani az Egyesület bármely állandó szerve választott tisztségviselői állására;

10 b) a 117. és 179. bekezdésben foglalt rendelkezésektől függően, minderi tagnak egy szavazati joga van az Egyesület valamennyi értekezletén, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok valamennyi összejövetelén és ha az Igazgatási Tanács tagja, a Tanács valamennyi ülésén;

11 c) a 117. és 179. bekezdésben foglalt rendelkezésektől függően, ugyancsak egy szavazati joga van minden tagnak minden levelezés útján eszközölt konzultáció alkalmával.

3. CIKK

Az Egyesület székhelye

12 Az Egyesület székhelye Genf.

4. CIKK

Az Egyesület célja

13 1. Az Egyesület célja:

14 a) az Egyesület valamennyi tagja közötti nemzetközi együttműködés fenntartása és bővítése mindenfaita távközlési szolgálat javítása és ésszerű felhasználása érdekében, valamint a technikai segítségnyújtás előmozdítása és felajánlása a fejlődő országoknak a távközlés területén;

15 b) a technikai eszközök fejlesztésének és leghatékonyabb üzemeltetésének előmozdítása, a távközlési szolgálatok hatékonyságának növelése, alkalmazásuk kiterjesztése a közönség által történő legszélesebb körű igénybevételük érdekében;

16 c) e célok elérésére a nemzetek erőfeszítéseinek összehangolása.

17 2. Ennek érdekében az Egyesület főleg:

18 a) végzi a rádiófrekvenciatartomány frekvenciáinak felosztását és a frekvenciakiosztásokat úgy tartja nyilván, hogy a különböző országok rádióállomásai közötti káros zavarásokat el lehessen kerülni;

19 b) koordinálja a különböző országok rádióállomásai közötti káros zavarások kiküszöbölésére és a rádiófrekvenciatartomány felhasználásának javítására szolgáló erőfeszítéseket;

20 c) előmozdítja a nemzetközi együttműködést a fejlődő országoknak adandó technikai segítségnyújtásban, valamint a távközlési berendezések és hálózatok létesítését, fejlesztését és tökéletesítését a fejlődő országokban minden rendelkezésére álló eszközzel, beleértve az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban való részvételét, valamint a költségvetésbe beállított saját forrásai szükség szerinti felhasználását is;

21 d) koordinálja a távközlési eszközök harmonikus fejlesztését lehetővé tevő erőfeszítéseket, nevezetesen az űrtechnikát alkalmazó eszközökét annak érdekében, hogy az általuk nyújtott lehetőségeket a legjobban lehessen felhasználni;

22 e) elősegíti a tagjai közötti együttműködést annak érdekében, hogy jóminőségű szolgálattal, valamint a távközlés egészséges és független pénzügyi vitelével összeegyeztethető minél alacsonyabb díjtételeket állapítsanak meg;

23 f) elősegíti az olyan intézkedések elfogadását, amelyek a távközlési szolgálatok együttműködése útján az emberi élet biztonságát szolgálják;

24 g) tanulmányokat folytat, szabályozásokat készít, határozatokat fogad el, aánlásokat és óhajokat dolgoz ki, valamint távközlésre vonatkozó információkat gyűjt össze és tesz közzé.

5. CIKK

Az Egyesület szervezeti jelépítése

25 Az Egyesület a következő szerveket foglalja magába:

26 1. a meghatalmazottak értekezlete, az Egyesület legfőbb szerve;

27 2. az igazgatási értekezletek;

28 3. az Igazgatási Tanács;

29 4. az Egyesület alábbi állandó szervei:

30 a) a Főtitkárság;

31 b) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (IFRB);

32 c) a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság (CCIR);

33 d) a Nemzetközi Távíró- és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCITT).

6. CIKK

A meghatalmazottak értekezlete

34 1. A meghatalmazottak értekezlete a tagokat képviselő küldöttségekből áll. Az értekezletet rendesen öt évenként hívják össze és a két egymást követő értekezlet közötti időköz hat évnél semmiképpen sem lehet több.

35 2. A meghatalmazottak értekezlete:

36 a) meghatározza azokat az általános irányelveket, amelyeket az Egyesületnek a jelen Egyezmény 4. cikkében kifejezett célkitűzések elérése érdekében követnie kell;

37 b) megvizsgálja az Igazgatási Tanács beszámolóját, amely az utolsó meghatalmazottak értekezlete óta az Egyesület valamennyi állandó szerve által végzett tevékenységről szól;

38 c) meghatározza az Egyesület költségvetésének alapjait, valamint a következő meghatalmazottak értekezletéig terjedő időszakra nézve a költségek felső határát, miután megvizsgálta az adott időszakban az Egyesület által végzendő munkák valamennyi aspektusát, beleértve az Igazgatási Tanács által előterjesztett értekezletek és ülések programját és minden egyéb középtávú tervet;

39 d) általános irányelveket ad az Egyesület személyzetére nézve, és ha szükséges, megállapítja az Egyesület valamennyi tisztviselője részére az alapfizetéseket, a fizetési fokozatokat, valamint a pótlék- és nyugdíjrendszert;

40 e) megvizsgálja az Egyesület számadásait, és ha szükséges, véglegesen jóváhagyja azokat;

41 f) megválasztja az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanácsot hivatottak képezni;

42 g) megválasztja a főtitkárt és a főtitkárhelyettest és meghatározza azt az időpontot, amikor a hivatalukat átveszik;

43 h) megválasztja a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjait és meghatározta azt az időpontot, amikor a hivatalukat átveszik;

44 i) megválasztja a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóit és meghatározza azt az időpontot, amikor a hivatalukat átveszik;

45 j) felülvizsgálja az Egyezményt, ha azt szükségesnek tartja;

46 k) az esettől függően, megköti vagy felülvizsgálja az Egyesület és a többi nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat, megvizsgál minden olyan ideiglenes megállapodást, amelyet az Igazgatási Tanács az Egyesület nevében ezekkel a szervezetekkel kötött és azzal kapcsolatban megteszi a megfelelőnek tartott intézkedéseket;

47 l) foglalkozik minden egyéb szükségesnek tartott távközlési kérdéssel.

7. CIKK

Igazgatási értekezletek

48 1. Az Egyesület igazgatási értekezletei a következők:

49 a) az igazgatási világértekezletek;

50 b) a körzeti igazgatási értekezletek.

51 2. Az igazgatási értekezleteket rendszerint különleges távközlési kérdések megtárgyalására hívják össze. Ezeken csak a napirendjükön szereplő kérdések vitathatók meg. Az értekezletek határozatainak minden esetben összhangban kell lenniök az Egyezmény rendelkezéseivel. Az igazgatási értekezleteknek, amikor határozatokat és döntéseket hoznak, figyelembe kell venniök azok előrelátható pénzügyi kihatásait és el kell kerülniök az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek a meghatalmazottak értekezlete által meghatározott hitelek felső határainak túllépéséhez vezethetnek.

52 3. (1) Az igazgatási világértekezlet napirendje magában foglalhatja:

53 a) a 643. bekezdésben felsorolt igazgatási szabályzatok részleges felülvizsgálatát;

54 b) kivételesen e szabályzatok egyikének vagy többnek a teljes felülvizsgálatát.;

55 c) minden más, az értekezlet illetékessége alá tartozó és az egész világot érintő kérdést.

56 (2) A körzeti igazgatási értekezlet napirendjén csak körzeti jellegű, különleges távközlési kérdések szerepelhetnek, beleértve a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak szánt, s a szóbanforgó körzetet érintő tevékenységére vonatkozó utasításokat feltéve, hogy ezek az utasítások nem ellentétesek más körzetek érdekeivel.

Ezenkívül az ilyen értekezletek határozatainak minden esetben összhangban kell lenniök az Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel.

8. CIKK

Igazgatási Tanács

57 1. (1) Az Igazgatási Tanács az Egyesületnek a meghatalmazottak értekezlete által választott negyvenegy tagjából áll annak a szükségességnek figyelembevételével, hogy a Tanácsban a helyek a világ valamennyi körzete között igazságosan legyenek elosztva. Az Általános Szabályzatban előírt feltételek mellett előforduló megüresedések. eseteit kivéve, az Egyesületnek az Igazgatási Tanácsba beválasztott tagjai addig töltik be megbízatásukat, amíg a meghatalmazottak értekezlete új Tanácsot nem választ. A tagok újra választhatók.

58 (2) A Tanács mindegyik tagja egy személyt nevez ki a Tanács munkájában való részvételre, akit egy vagy több tanácsadó segíthet.

59 2. Az Igazgatási Tanács megalkotja saját belső szabályzatát.

60 3. A meghatalmazotti értekezletek közötti időszakban az Igazgatási Tanács, az értekezlet által ráruházott felhatalmazás keretei között, a meghatalmazottak értekezlete nevében tevékenykedik.

61 4. (1) Az Igazgatási Tanács köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely megkönnyíti az Egyezménynek, az igazgatási szabályzatoknak, a meghatalmazottak értekezlete határozatainak és adott esetben az Egyesület más értekezletei és ülései határozatainak a tagok által történő végrehajtását, valamint el kell végeznie minden más feladatot, amelyet a meghatalmazottak értekezlete rábíz.

62 (2) A Tanács az Egyesület célkitűzéseinek megfelelően évente meghatározza a technikai segítségnyújtási politikát.

63 (3) A Tanács biztosítja az Egyesület tevékenységének eredményes koordinálását és hatékony pénzügyi ellenőrzést gyakorol az állandó szervek felett.

64 (4) A Tanács a rendelkezésére álló minden eszközzel - különösen az Egyesületnek az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban való részvételén keresztül - előmozdítja a nemzetközi együttműködést a fejlődő országoknak nyújtandó technikai együttműködés biztosítása végett, az Egyesületnek azzal a célkitűzésével összhangban, hogy a távközlés fejlesztését minden lehetséges eszközzel elő kell mozdítani.

9. CIKK

Főtitkárság

65 1. (1) A főtitkárságot a főtitkár irányítja, akit munkájában egy főtitkárhelyettes segít.

66 (2) A főtitkár és a főtitkárhelyettes a megválasztásukkor meghatározott időpontban kezdik meg hivatali működésüket. Rendes - körülmények között a meghatalmazottak következő értekezlete által meghatározott időpontig maradnak hivatalban és csak egyszer választhatók újra.

67 (3) A főtitkár minden szükséges intézkedést megtesz az Egyesület pénzügyi forrásai gazdaságos felhasználásának biztosítására és az Igazgatási Tanács előtt felel az Egyesület minden adminisztratív és pénzügyi vonatkozású tevékenységéért. A főtitkárhelyettes a főtitkárnak tartozik felelősséggel.

68 2. (1) Ha a főtitkári állás megüresedik, a főtitkárhelyettes tölti be a főtitkár állását és azt a meghatalmazottak következő értekezlete által meghatározott időpontig tartja meg. A 66. bekezdésben foglalt rendelkezésektől függően erre az állásra megválasztható. Amikor a főtitkárhelyettes ilyen körülmények között követi a főtitkárt állásában, a főtitkárhelyettesi állást megüresedettnek tekintik és a 69. bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák.

69 (2) Ha a főtitkárhelyettesi állás a következő meghatalmazotti értekezlet összehívására meghatározott időpont előtt több mint 180 nappal üresedik meg, az Igazgatási Tanács a megbízatás hátralevő időtartamára utódot nevez ki.

70 (3) Ha főtitkári és a főtitkárhelyettesi állás egyszerre üresedik meg, a főtitkár funkcióit 90 napot meg nem haladó időtartamra az a választott tisztviselő gyakorolja, aki a legrégebben van hivatalában. Az Igazgatási Tanács kinevez egy főtitkárt, és ha az állások a következő meghatalmazotti értekezlet összehívására meghatározott időpont előtt több mint 180 nappal üresednek meg, főtitkárhelyettest is nevez ki. Az Igazgatási Tanács által így kinevezett tisztviselő a megválasztott elődje megbízatásának hátralevő ideje alatt marad hivatalban. A következő meghatalmazottak értekezletén az ilyen tisztviselő pálvázhat a főtitkári vagy a főtitkárhelyettesi állásra.

71 3. A főtitkár az Egyesület törvényes képviselője minőségében jár el.

72 4. A főtitkárhelyettes a főtitkárt hivatali kötelességei ellátásában segíti és ellátja a főtitkár által rábízott különleges feladatokat. A főtitkár távollétében ellátja annak feladatait.

10. CIKK

Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság

73 1. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (IFRB) a meghatalmazottak értekezlete által választott öt független tagból áll. Ezeket a tagokat az Egyesület tagországai által javasolt pályázók közül úgy választják meg, hogy a világ körzetei között igazságos megoszlást biztosítsanak. Az Egyesület minden tagja csak egyetlen, saját országából származó pályázót javasolhat.

74 2. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai a megválasztásukkor meghatározott időpontban kezdik meg hivatali működésüket és a következő meghatalmazotti értekezlet által meghatározott időpontig maradnak hivatalban.

75 3. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai feladatuk ellátása során nem országaikat, és nem egy körzetet képviselnek, hanem nemzetközi megbízatással felruházott pártatlan személyekként tevékenykednek.

76 4. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság lényeges feladatai a következők:

77 a) a különböző országok által eszközölt frekvenciakijelölések rendszeres rögzítése és bejegyzése a Rádiószabályzatban előírt eljárásnak és az Egyesület illetékes értekezletei által hozott döntéseknek megfelelően abból a célból, hogy ezzel a kijelölésnek hivatalos nemzetközi elismerést biztosítsanak;

78 b) fenti feltételekkel és fenti célból az országok által a geostacionárius műholdnak kijelölt pozíciók rendszeres bejegyzése;

79 c) tanácsadás a tagok számára annak érdekében, hogy a frekvenciaspektrum azon részeiben, ahol káros zavarások fordulhatnak elő, a lehető legnagyobb számú rádiócsatornát lehessen üzemeltetni, valamint annak érdekében, hogy a geostacionárius műholdak pályáját igazságosan, hatékonyan és gazdaságosan lehessen felhasználni a segítséget kérő tagok szükségleteinek, a fejlődő országok sajátos igényeinek, valamint egyes országok különleges földrajzi helyzete figyelembevételével;

80 d) a frekvenciák kijelölésére és felhasználására, valamint a geostacionárius műholdak pályájának igazságos felhasználására vonatkozó valamennyi járulékos feladat elvégzése a Rádiószabályzatban előírt eljárásoknak, valamint az Egyesület valamely illetékes értekezlete, vagy az Egyesület tagsága többségének hozzájárulásával az Igazgatási Tanács által előírtaknak megfelelően az ilyen értekezlet előkészítése, vagy döntéseinek végrehajtása érdekében;

81 e) a rádióértekezletek előkészítéséhez és szervezéséhez technikai segítség nyújtása, ha szükséges, az Egyesület többi állandó szervével konzultálva, az Igazgatási Tanács ezen előkészületek végrehajtását illető irányelveinek tekintetbe vételével; a Bizottság a fejlődő országoknak is segítséget nyújt ezen értekezletekre való felkészülésükhöz;

82 f) a feladatai végrehajtásához nélkülözhetetlen nyilvántartások naprakész állapotban történő vezetése.

11. CIKK

Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok

83 1. (1) A Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottságnak (CCIR) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat adjon ki a kifejezetten rádiótávközlésre vonatkozó műszaki és üzemviteli kérdésekről, frekvenciatartomány határérték nélkül; ezek a tanulmányok általánosságban nem veszik figyelembe a gazdasági természetű kérdéseket, de olyan esetekben, amikor összehasonlításokat tesznek több műszaki megoldás között, gazdasági tényezőket is figyelembe lehet venni.

84 (2) A Nemzetközi Távíró- és Távbeszélő Tanácsadó Bizottságnak (CCITT) az a feladata, hogy a 83. bekezdés szerint a CCIR hatáskörébe tartozó, kifejezetten a rádiótávközlésre vonatkozó műszaki és üzemviteli kérdések kivételével, tanulmányokat végezzen és ajánlásokat adjon ki a távközlési szolgálatokra vonatkozó műszaki, üzemviteli és díjszabási kérdésekről.

85 (3) Feladatai teljesítése során mindegyik nemzetközi tanácsadó bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a fejlődő országok távközlése létesítésével, fejlesztésével és tökéletesítésével közvetlenül összefüggő kérdések tanulmányozására és ajánlások kidolgozására, mind körzeti, mind nemzetközi területen.

86 2. A nemzetközi tanácsadó bizottságok tagjai:

87 a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának igazgatása;

88 b) bármely elismert magántársaság, amely az őt elismerő tag hozzájárulásával a bizottságok munkájában való részvételét kéri.

89 3. Mindegyik nemzetközi tanácsadó bizottság működését az alábbiak biztosítják:

90 a) a közgyűlés;

91 b) az általa létesített tanulmányi bizottságok;

92 c) a meghatalmazottak értekezlete által választott és a 323. bekezdésnek megfelelően kinevezett igazgató.

93 4. Világ Tervbizottságot hoznak létre, valamint a nemzetközi tanácsadó bizottságok közgyűlésein hozott közös határozatoknak megfelelően Körzeti Tervbizottságokat. Ezek a tervbizottságok a nemzetközi távközlési hálózat részére Általános Tervet dolgoznak ki, hogy megkönnyítsék a nemzetközi távközlési szolgálatok koordinált fejlesztését. Olyan kérdéseket terjesztenek a nemzetközi tanácsadó bizottságokhoz, amelyeknek tanulmányozása különös jelentőséggel bír a fejlődő országok számára és amelyek e bizottságok feladatkörébe tartoznak.

94 5. A Körzeti Tervbizottságok szorosan bevonhatják munkájukba azon körzeti szervezeteket, amelyek ilyen együttműködésre kifejezik kívánságukat.

95 6. A nemzetközi tanácsadó bizottságok munkamódszereit az Általános Szabályzat határozza meg.

12. CIKK

Koordinációs Bizottság

96 1. A Koordinációs Bizottság a főtitkárból, a főtitkárhelyettesből, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatóiból és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökéből és alelnökéből áll. A Bizottság elnöke a főtitkár, s távollétében a főtitkárhelyettes.

97 2. A Koordinációs Bizottság a főtitkárnak tanácsot ad és a több állandó szervet érintő adminisztrációs, pénzügyi és műszaki együttműködési ügyben, valamint a külkapcsolatokat és a közvélemény tájékoztatását érintő kérdésekben segíti őt. A Bizottságnak e kérdések vizsgálatakor tekintettel kell lennie az Egyezmény rendelkezéseire, az Igazgatási Tanács határozataira és az Egyesület egészének érdekeire.

98 3. A Bizottság megvizsgálja az Egyezmény értelmében rábízott egyéb kérdéseket is. valamint minden az Igazgatási Tanács által hozzá utalt kérdést. E kérdések megvizsgálása után a Bizottság a főtitkár útján jelentést készít az Igazgatási Tanács részére.

13. CIKK

Az Egyesület választott tisztviselői és személyzete

99 1. (1) Az Egyesület választott tisztviselői és személyzete feladataik teljesítése során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat egyetlen kormánytól, vagy az Egyesületen kívüli egyetlen hatóságtól sem. Tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely nem egyeztethető össze a nemzetközi tisztviselői státuszukkal.

100 (2) Minden tagnak tiszteletben kell tartania a választott tisztviselők és az Egyesület személyzete tevékenységének szigorúan nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell attól, hogy munkájuk végrehajtásában befolyásolják őket.

101 (3) Hivatali működésükön kívül, a választott tisztviselők, valamint az Egyesület személyzete semmilyen formában nem vehetnek részt és nem lehet semmiféle pénzügyi érdekeltségük bármilyen távközléssel foglalkozó vállalatnál. Mindazonáltal a "pénzügyi érdekeltség" kifejezést nem szabad úgy értelmezni, mint amely ellentétes egy korábbi alkalmazásból vagy szolgálati viszonyból járó nyugdíj folyósításával.

102 (4) Az Egyesület hatékony működésének biztosítása végett azon tagországnak, amelynek állampolgárát főtitkárnak, főtitkárhelyettesnek, az IFRB tagiának, vagy az egyik nemzetközi tanácsadó bizottság igazgatójává választották meg, a lehetőséghez képest, tartózkodnia kell attól, hogy ezt a személyt két meghatalmazotti értekezlet között visszahívja.

103 2. A főtitkárnak, a főtitkárhelyettesnek, a nemzetközi tanácsadó bizottságok igazgatiónak és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjainak az Egyesület különböző tagországaiból származó személyeknek kell lenniük. E tisztviselők megválasztásakor kellően figyelembe kell venni a 104. bekezdésben foglalt elveket, valamint a világ körzetei közötti igazságos földrajzi megoszlást.

104 3. A személyzet utánpótlásánál és alkalmazási feltételeik meghatározásánál az a legfontosabb szempont, hogy az Egyesület számára olyan személyek szolgálatát biztosítsák, akik a munkahatékonyság, szakértelem és a feddhetetlenség tekintetében a legmagasabb fokon állanak. A lehető legszélesebb földrajzi alapon történő válogatás fontosságára szintén kellő figyelemmel kell lenni.

14. CIKK

Az értekezletek és egyéb összejövetelek munkájának megszervezése és a viták levezetése

105 1. Munkájuk megszervezésére és a viták levezetésére az értekezletek, a nemzetközi tanácsadó bizottságok közgyűlései és összejövetelei az Általános Szabályzatban foglalt eljárási szabályzatot alkalmazzák.

106 2. Az értekezletek, az Igazgatási Tanács és a nemzetközi tanácsadó bizottságok közgyűlései és összejövetelei a belső szabályzat kiegészítéseként az általuk nélkülözhetetlennek tartott szabályokat is elfogadhatnak. Mindazonáltal ezeknek a kiegészítő szabályoknak összeegyeztethetőknek kell lenniök az Egyezmény rendelkezéseivel; ha közgyűlések és tanulmányi bizottságok által elfogadott kiegészítő szabályokról van szó, azokat a, közgyűlések okirataiban határozat formájában teszik közzé.

15. CIKK

Az Egyesület pénzügyei

107 1. Az Egyesület kiadásai az alábbi költségekből állnak:

108 a) az Igazgatási Tanács és az Egyesület állandó szerveinek költségei;

109 b) a meghatalmazottak értekezletei és az igazgatási világértekezletek költségei;

110 c) a fejlődő országok javát szolgáló együttműködés és technikai segítségnyújtás költségei.

111 2. Az Egyesület kiadásait a tagok hozzájárulásaiból fedezik, amelyeket az egyes tagok által az alábbi táblázat szerint választott hozzájárulási osztálynak megfelelő egységszám arányában állapítanak meg:

112 3. A 111. bekezdésben felsorolt hozzájárulási osztályokon kívül bármely ország 40 feletti hozzájárulási egységszámot is választhat.

113 4. A tagok szabadon választják ki azt a hozzájárulási osztályt, amely szerint az Egyesület kiadásaihoz hozzájárulnak.

114 5. Az Egyezménynek megfelelően választott hozzájárulási egységosztály semmilyen csökkentése sem léphet hatályba ezen Egyezmény érvényességének időtartama alatt. Azonban kivételes körülmények között, mint pl. nemzetközi programokat szükségessé tevő természeti katasztrófák esetében, az Igazgatási Tanács az egységosztály csökkentését engedélyezheti, amikor azt egy olyan Tag kéri, amely bebizonyítja, hogy már nem tudja tovább fenntartani az eredetileg választott hozzájárulási osztályát.

115 6. Az 50. bekezdésben hivatkozott körzeti igazgatási értekezletek költségeit az érintett körzet valamennyi tagja hozzájárulási egysége arányában viseli, és ugyanilyen alapon más körzetek azon tagjai, amelyek az ilyen értekezleteken esetleg részt vettek.

116 7. A tagok az Igazgatási Tanács által jóváhagyott költségvetés alapján kiszámított éves hozzájárulási részüket előre fizetik.

117 8. Az a tag, amely az Egyesület felé fennálló fizetéseivel hátralékban van, a 10. és 11. bekezdésben meghatározott szavazati jogát mindaddig elveszti, amíg hátralékainak összege a megelőző két évre általa fizetendő hozzájárulási összeggel egyenlő vagy azt meghaladja.

118 9. Az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek pénzügyi hozzájárulásait szabályozó rendelkezések az Általános Szabályzatban szerepelnek.

16. CIKK

Nyelvek

119 1. (1) Az Egyesület hivatalos nyelvei: az angol, az arab, a francia, a kínai, az orosz és a spanyol.

120 (2) Az Egyesület munkanyelvei: az angol, a francia és a spanyol.

121 (3) Vitás esetben a francia szöveg a mérvadó.

122 2. (1) A meghatalmazottak értekezletei és az igazgatási értekezletek végleges okiratai, záróokiratai, jegyzőkönyvei, határozatai, ajánlásai és óhajai az Egyesület hivatalos nyelvein készülnek, formára és tartalomra nézve egyforma szerkesztésben.

123 (2) Ezen értekezletek minden egyéb okiratát az Egyesület munkanyelvein szerkesztik.

124 3. (1) Az Egyesületnek az Igazgatási Szabályzatokban előírt hivatalos szolgálati okiratait a hat hivatalos nyelven adják ki.

125 (2) A nemzetközi tanácsadó bizottságok értekezleteire és összejöveteleire valamely hivatalos nyelven benyújtott javaslatokat és hozzászólásokat a tagoknak az Egyesület munkanyelvein küldik meg.

126 (3) Az összes többi okiratot, amelynek általános szétosztásáról feladatainak megfelelően a főtitkárnak kell gondoskodnia, a három munkanyelven készítik el.

127 4. (1) Az Egyesület értekezletein, a nemzetközi tanácsadó bizottságok közgyűlésein, az utóbbiak által jóváhagyott munkaprogramba foglalt tanulmányi bizottsági összejöveteleken és az Igazgatási Tanács ülésein egy hatékony, a hat hivatalos nyelvre oda-vissza történő tolmácsolási rendszert kell használni.

128 (2) A nemzetközi tanácsadó bizottságok egyéb összejövetelein a vitákat a munkanyelveken folytatják, feltéve, hogy azok a tagok, amelyek egy külön munkanyelvre történő tolmácsolást kérnek, ezen üléseken való részvételükről legalább 90 nappal korábban értesítést nem küldenek.

129 (3) Amikor egy értekezlet vagy összejövetel résztvevői abban megállapodnak, a viták a fent említett nvelveknél kevesebb nyelven is lefolytathatók.

17. CIKK

Az Egyesület jogképessége

130 Az Egyesület mindegyik tagiának a területén olyan jogképességet élvez, amilyenre funkciói gyakorlásához és célkitűzései eléréséhez szüksége van.

II. FEJEZET

A TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. CIKK

A közönség joga a nemzetközi távközlési szolgálat igénybevételére

131 A tagok elismerik a közönségnek azt a jogát, hogy a nyilvános nemzetközi szolgálat eszközei útján levelezzen. A szolgálatok, a díjak és a garanciák minden igénybevevő részére, minden levelezési fajtára nézve azonosak, bármilyen elsőbbség vagy kedvezmény nélkül.

19. CIKK

A távközlés feltartóztatása

132 1. A tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyesnek látszó, vagy törvényeivel ellentétes, a közrendre vagy a jóerkölcsökbe ütköző bármilyen magántáviratot feltartóztassanak, feltéve, hogy a felvevő hivatalt az ilyen távirat vagy annak bármely része feltartóztatásáról azonnal értesítik, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen értesítés az állam biztonságára nézve veszélyesnek tűnhet.

133 2. A tagok fenntartják maguknak azt a jogot is, hogy minden egyéb olyan magántávközlést megszakítsanak, amely az állam biztonságára nézve veszélyesnek tűnhet vagy törvényeivel ellentétes, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközik.

20. CIKK

A szolgálat felfüggesztése

134 Minden tag fenntartja magának azt a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgálatot meghatározatlan időre, akár általában, akár csak bizonyos viszonylatokban és/vagy bizonyos fajta kimenő, bejövő vagy átmenő levelezésekre nézve felfüggessze, feltéve hogy erről minden többi tagot a főtitkár útján értesíti.

21. CIKK

Felelősség

135 A tagok a nemzetközi távközlési szolgálatokat igénybe vevőkkel szemben semminemű felelősséget nem vállalnak, különösen ami a kártérítési követelésekre vonatkozó felszólalásokat illeti.

22. CIKK

Távközlési titok

36 1. A tagok kötelezik magukat, hogy a használt távközlési rendszerrel összeegyeztehető, minden lehetséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a nemzetközi levelezés titkosságát biztosítsák.

137 2. Mindazonáltal fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a levelezéseket belföldi törvényeik alkalmazásának vagy az általuk aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtásának biztosítása végett az illetékes hatóságokkal közöljék.

23. CIKK

A távközlési csatornák és berendezések létesítése, üzembentartása és védelme

138 1. A tagok megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a nemzetközi távközlés gyors és folyamatos lebonyolításának biztosításához szükséges csatornákat és berendezéseket a legjobb műszaki feltételek mellett létesítsék.

139 2. Ezeket a csatornákat és berendezéseket, amennyire lehetséges, az üzemviteli gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján a legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzemeltetni. Megfelelő üzemviteli feltételek és a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell őket tartani.

140 3. A tagok ezeknek a csatornáknak és berendezéseknek a védelmét joghatóságuk keretein belül biztosítják.

141 4. Más feltételeket rögzítő különmegállapodások hiányában minden tag megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló nemzetközi távközlési áramkörszakaszok fenntartását biztosítsa.

24. CIKK

Szabálytalanságok bejelentése

142 A 44. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése végett a tagok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást jelen Egyezmény én a hozzá csatolt Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel szemben elkövetett szabálytalanságokról.

25. CIKK

Az emberi élet biztonságára vonatkozó távközlések elsőbbsége

143 A nemzetközi távközlési szolgálatoknak abszolút elsőbbséget kell biztosítaniuk az emberi életnek a tengeren, a szárazföldön, a levegőben és a világűrben való biztonságára vonatkozó minden távközlésnek, valamint az Egészségügyi Világszervezet kivételesen sürgős természetű járványügyi távközlései számára.

26. CIKK

Az állami táviratok és távbeszélgetések elsőbbsége

144 A 25. és 26. cikkben foglalt rendelkezések fenntartásával, az állami táviratok a többi távirattal szemben elsőbbséget élveznek, amikor a feladó azt kéri. Az állami távbeszélgetések, kifejezett kérésre és a lehetőség határain belül, szintén elsőbbséget élvezhetnek a többi távbeszélgetéssel szemben.

27. CIKK

Titkos nyelv

145 1. Az állami táviratok, valamint a szolgálati táviratok minden viszonylatban titkos nyelven szerkeszthetők.

146 2. A titkos nyelven szerkesztett magántáviratok valamennyi ország közötti forgalomban megengedhetők, azok kivételével, amelyek a főtitkár útján előzetesen bejelentették, hogy a titkos nyelv használatát a magántáviratoknál nem engedélyezik.

147 3. Azok a tagok is, amelyek a saját területükön kimenő vagy oda bejövő forgalomban nem engedélyezik a titkos nyelven szerkesztett magántáviratokat, az átmenő forgalomban kötelesek azokat elfogadni, kivéve a 20. cikkben említett szolgálat-felfüggesztés esetét.

28. CIKK

Díjak és díjmentesség

148 A távközlési díjakra vonatkozó rendelkezéseket és a különböző esetekben engedélyezett díjmentességet a jelen Egyezményhez csatolt Igazgatási Szabályzatok határozzák meg.

29. CIKK

A számadások összeállítása és kiegyenlítése

149 A nemzetközi számadások kiegyenlítését folyamatos tranzakciónak tekintik és azokat az érintett országok az érvényes nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban Végzik, ha kormányaik e tárgyban megállapodásokat kötöttek. Ilyen megállapodások, vagy a 31. cikkben előírt feltételekkel kötött külön megállapodások hiányában, ezeket a számadáskiegyenlítéseket az Igazgatási Szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően végzik.

30. CIKK

Pénzegység

150 A tagok között kötött különmegállapod sok hiányában a nemzetközi távközlési szolgálatok felosztási díjainak összeállításánál és a nemzetközi számadások készítésénél használandó pénzegység:

- vagy a Nemzetközi Valuta Alap pénzegysége,

- vagy az aranyfrank,

ahogyan azokat az Igazgatási Szabályzati meghatározzák. Az alkalmazási előírások a Távíró- és Távbeszélő Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

31. CIKK

Különmegállapodások

151 A tagok fenntartják a maguk, az általi elismert magántársaságok és az erre ke lően felhatalmazott egyéb üzemeltetők r szére azt a jogot, hogy különmegállapodásokat kössenek olyan távközlési ügyekbe amelyek a tagokat általánosságban ne érintik. Ezek a megállapodások azonban nem lehetnek ellentétben jelen Egyezmény vagy a hozzá csatolt Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel a káros zavarást illettően, amit végrehajtásuk más országok r; diószolgálatainak esetleg okozhat.

32. CIKK

Körzeti értekezletek, körzeti megállapodások és körzeti szervezetek

152 A tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy körzeti értekezleteket hívjanak össze, körzeti megállapodásokat kössenek és körzeti szervezeteket létesítsenek abból a célból, hogy olyan távközlési kérdések rendezzenek, amelyek körzeti alapon tárgyalhatók. A körzeti megállapodások nem lehetnek ellentétben jelen Egyezménnyel

III. FEJEZET

A RÁDIÓTÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

33. CIKK

A rádió-frekvenciatartomány és a geostacionárius műholdpálya ésszerű felhasználása

153 1. A tagok arra törekednek, hogy a használt frekvenciák számát és sávszélességi a minimálisan nélkülözhetetlen mértékű korlátozzák a szükséges szolgálatok működésének kielégítő módon történő biztosítása érdekében. E célból arra törekednek, hogy a technika legújabb vívmányait a legrövidebb időn belül alkalmazzák.

154 2. Az űr-rádiószolgálatok részére szolgáló frekvenciasávok használatánál a tagoknak számolniok kell azzal, hogy a frekvenciák és a geostacionárius műholdpálya korlátozott természeti források, amelyeket a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően hatékonyan és gazdaságosan kell felhasználni, hogy az országok vagy országcsoportok igazságosan juthassanak hozzá mindkettőhöz a fejlődő országok különleges igényeinek és egyes országok földrajzi helyzetének figyelembevételével.

34. CIKK

Egymás közötti levelezés

155 1. A mozgószolgálat rádióösszeköttetéseit biztosító állomások, rendes feladatkörükön belül, kötelesek kölcsönösen rádióközléseket váltani az általuk használt rádiórendszerrel való megkülönböztetés nélkül.

156 2. Mindazonáltal, annak érdekében, hogy a tudományos előrehaladást ne gátolják, a 155. bekezdésben foglalt rendelkezések nem akadályozzák olyan rádiórendszer alkalmazását, amely nem tud más rendszerekkel levelezni, feltéve, hogy ez az alkalmatlanság a rendszer sajátos jellegének tudható be és hogy az alkalmazott berendezésnek nem az a kizárólagos célja, hogy az egymás közötti levelezést megakadályozza.

157 3. A 155. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, egy állomás korlátozott nemzetközi távközlési szolgálatra is kijelölhető, amit e szolgálat célja, vagy az alkalmazott rendszertől független egyéb körülmények határoznak meg.

35. CIKK

Káros zavarások

158 1. Minden állomás, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzemeltetni, hogy ne okozzon káros zavarást a többi tag, az elismert magántársaságok és a rádiószolgálat lebonyolítására szabályosan felhatalmazott egyéb üzemeltetők olyan rádióösszekötettéseinél vagy szolgálatainál, amelyek a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően működnek.

159 2. Minden tag kötelezi magát arra, hogy a 158. bekezdés rendelkezéseinek betartását az általa elismert magántársaságoktól és az e célra szabályosan felhatalmazott egyéb üzemeltetőktől megköveteli.

160 3. Ezenkívül a tagok kívánatosnak tartják minden gyakorlatilag lehetséges intézkedés foganatosítását annak megakadályozása végett, hogy bármely fajta villamoskészülék vagy berendezés üzemeltetése káros zavarást okozzon a 158. bekezdésben említett rádióösszeköttetéseknél vagy szolgálatoknál.

36. CIKK

Vészhívások és veszélyre vonatkozó közlemények

161 A rádióállomások kötelesek, eredetükre való tekintet nélkül, vészhívásokat vagy veszélyre vonatkozó közleményeket abszolút elsőbbséggel venni, az ilyen közleményekre ugyanúgy válaszolni és a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni.

37. CIKK

Hamis vagy félrevezető vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonosító jelek

162 A tagok kötelezik magukat, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítanak a hamis vagy félrevezető vész-, sürgősségi, biztonsági vagy azonosító jelek továbbításának vagy körözésének megakadályozására és hogy együttműködnek a saját országukból ilyen jeleket továbbító állomások helyének behatárolásában és azonosításában.

38. CIKK

A nemzeti honvédelmi szolgálatok berendezései

163 1. A tagok fenntartják teljes cselekvési szabadságukat a szárazföldi, tengeri és légi haderejük katonai rádióberendezéseit illetően.

164 2. Azonban a lehetőségekhez képest, ezeknek a berendezéseknek is be kell tartamok a veszély esetében való segélynyújtásra és a káros zavartatások megakadályozásával kapcsolatos intézkedések megtételére vonatkozó kötelező erejű rendelkezéseket, valamint az Igazgatási Szabályzatoknak a használandó adástípusokra és frekvenciákra vonatkozó előírásait is, attól függően, hogy az ilyen berendezések milyen természetű szolgálatot látnak el.

165 3. Ezenkívül, amikor ezek a berendezések a nyilvános szolgálatban vagy a jelen Egyezményhez csatolt Igazgatási Szabályzatok által szabályozott egyéb szolgálatokban vesznek részt, általában be kell tartamok az ilyen szolgálatok ellátására kötelező előírásokat.

IV. FEJEZET

KAPCSOLATOK AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL

39. CIKK

Kapcsolatok az Egyesült Nemzetekkel

166 1. Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti kapcsolatokat e két szervezet között kötött Megállapodás határozza meg, amelynek szövege a jelen Egyezmény 3. sz. Mellékletében szerepel.

167 2. A fent említett Megállapodás XVI. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyesült Nemzetek távközlési üzemviteli szolgálatai ezen Egyezményben és a hozzá csatolt Szabályzatokban szereplő jogokat élvezik és az ott szereplő kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Következésképpen joguk van tanácskozási joggal részt venni az Egyesület valamennyi értekezletén, beleértve a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok üléseit is.

40. CIKK

Kapcsolatok a nemzetközi szervezetekkel

168 A nemzetközi távközlés területén a teljes nemzetközi koordináció megvalósításának elősegítése érdekében az Egyesület együttműködik azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek érdekei és tevékenysége a távközléssel összefügg.

V. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY ÉS A SZABÁLYZATOK ALKALMAZÁSA

41. CIKK

Alapvető rendelkezések és Általános Szabályzat

169 Az Egyezmény első részében szereplő valamelyik rendelkezés (Alapvető Rendelkezések, 1-194 bekezdés) és a második részben szereplő valamely rendelkezés (Általános Szabályzat, 201-643 bekezdés) között ellentmondás esetében az első a mérvadó

42. CIKK

Igazgatási Szabályzatok

170 1. Az Egyezmény rendelkezéseit kiegészítik az Igazgatási Szabályzatok, amelyek távközlés felhasználását szabályozzák, é: amelyek minden tagra nézve kötelező erejűek.

171 2. Jelen Egyezménynek a 45. cikk szerint történő ratifikálása vagy jelen Egyezményhez a 46. cikk szerint történő csatlakozás magában foglalja a ratifikálás vagy a csatlakozás időpontjában hatályban levő Igazgatási Szabályzatok elfogadását is.

172 3. A tagoknak értesíteniük kell a főtitkár a Szabályzatoknak az illetékes igazgatási értekezletek által eszközölt bármilyen felülvizsgálatának jóváhagyásáról. A főtitkári ezekről a jóváhagyásokról a tagokat beérkezésük sorrendjében értesíti,

173 4. Az Egyezmény valamely rendelkezése és valamelyik Igazgatási Szabályzat rendelkezése közötti ellentmondás esetében az Egyezmény a mérvadó.

43. CIKK

A hatályban levő Igazgatási Szabályzatok érvényessége

174 A 170. bekezdésben említett Igazgatás Szabályzatok azok, amelyek a jelen Egyezmény aláírásának pillanatában hatályban vannak. Ezeket a jelen Egyezményhez csatoltaknak tekintik, és az 53. bekezdés értelmében elfogadható részleges felülvizsgálatuk fenntartásával, az illetékes igazgatás világértekezletek által kidolgozott és a jelen Egyezményhez helyettük mellékletként szánt új Szabályzatok hatálybalépésének pillanatáig maradnak érvényben.

44. CIKK

Az Egyezmény és a Szabályzatok végrehajtása

175 1. A tagok kötelesek az általuk létesített és üzemeltetett valamennyi olyan távközlési hivatalban vagy állomáson, amelyet nemzetközi szolgálatokat látnak el, vagy amelyek más országok rádiószolgálatainak káros zavarásokat okozhatnak, a jelen Egyezményben és a hozzá csatolt Igazgatási Szabályzatokban foglalt rendelkezéseket tiszteletben tartani, kivéve azokat a szolgálatokat, amelyek a jelen Egyezmény 38. cikkének rendelkezései értelmében mentesek ezen kötelezettségek alól.

176 2. Ezen kívül meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen Egyezmény és a hozzá csatolt Igazgatási Szabályzatok rendelkezéseit azok a távközlés létesítésére és üzemeltetésére általuk felhatalmazott magántársaságok is betartsák, amelyek nemzetközi szolgálatokat látnak el, vagy amelyek olyan állomásokat üzemeltetnek, amelyek más országok rádiószolgálatainak káros zavarásokat okozhatnak.

45. CIKK

Az Egyezmény ratifikálása

177 1. Jelen Egyezményt az egyes aláíró kormányok az illető országban érvényben levő alkotmányos szabályok szerint ratifikálják. A ratifikációs okiratokat a lehető legrövidebb időn belül, diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya közvetítésével a főtitkárnál helyezik letétbe. A főtitkár a megerősítéseket a tagokkal közli.

178 2. (1) Jelen Egyezmény hatályba lépése napjától számított két éven át bármely aláíró kormány élvezi a 8-11. bekezdésben az Egyesület tagjaira ruházott jogokat, még akkor is, ha a 177. bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem helyezte letétbe a ratifikációs okiratot.

179 (2) Jelen Egyezmény hatályba lépése napjától számított két év leteltével az az aláíró kormány, amely a 177. bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem helyezett letétbe ratifikációs okiratot, mindaddig nem jogosult szavazni az Egyesület bármely értekezletén, az Igazgatási Tanács bármely ülésén, az Egyesület állandó szerveinek bármely ülésén, avagy az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően bármely levelezés útján lebonyolított konzultáció során, amíg a ratifikációs okiratot letétbe nem helyezte. E kormánynak a szavazati jogon kívüli egyéb jogai érintetlenek.

180 3. Jelen Egyezménynek az 52. cikkben foglaltak szerinti hatálybalépése után, minden ratifikációs okirat a főtitkárnál történt letétbe helyezése napján válik hatályossá.

181 4. Ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem ratifikálja, az a ratifikáló kormányokra nézve ezzel nem válik kevésbé érvényessé.

46. CIKK

Csatlakozás az Egyezményhez

182 1. Egy olyan ország kormánya, amely a jelen Egyezményt nem írta alá, az 1. cikkben foglalt rendelkezések fenntartásával ahhoz bármikor csatlakozhat.

183 2. A csatlakozásról szóló okiratot diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya útján helyezik letétbe a főtitkárnál. A csatlakozási okirat a letétbe helyezése napján válik hatályossá, hacsak nem tartalmaz más rendelkezést. A főtitkár a tagokat minden csatlakozásról értesíti és mindegyiküknek megküldi a csatlakozási okirat hiteles másolatát.

47. CIKK

Az Egyezmény felmondása

184 1. Minden tagnak, amely jelen Egyezményt ratifikálta vagy csatlakozott hozzá, joga van ahhoz, hogy diplomáciai úton az Egyesület székhelyéül szolgáló ország kormánya közvetítésével és a főtitkárhoz intézett bejelentéssel az Egyezményt felmondja. A főtitkár erről a többi tagot értesíti.

185 2. Ez a felmondás attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amikor a főtitkár a bejelentést megkapta.

48. CIKK

A Malaga-Torremolinosxri Nemzetközi Távközlési Egyezmény (1973) hatályon kívül helyezése

186 A szerződő kormányok közötti kapcsolatokban jelen Egyezmény hatályon kívül helyezi és helyettesíti a Malaga-Torremolinos-i Nemzetközi Távközlési Egyezményt (1973).

49. CIKK

Kapcsolatok a nem szerződő államokkal

187 Minden tag fenntartja a maga és az általa elismert magántársaságok részére a jogot azoknak a feltételeknek a meghatározására, amelyek mellett a jelen Egyezményhez nem szerződött állammal váltott távközlést engedélyezi. Ha valamely nem szerződő államból eredő távközlést egy tag elfogad, azt továbbítani kell és amennyiben a továbbítás egy tag távközlési csatornáin történik, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályzatok kötelező érvényű rendelkezései, valamint a szokásos díjak vonatkoznak rá.

50. CIKK

A véleményeltérések rendezése

183 1. A tagok jelen Egyezménynek vagy a 42. cikkben említett Szabályzatoknak az értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó véleményeltéréseiket diplomáciai úton vagy a nemzetközi viták rendezésére egymás között megkötött két-, vagy többoldalú szerződésekben megállapított eljárások szerint, avagy bármilyen más közösen megállapodott módon rendezhetik.

189 2. Ha e rendezési módok egyikét sem fogadnák el, a véleményeltérésben szereplő bármely tag, az esettől függően, az Általános Szabályzatban vagy a fakultatív jellegű Pótjegyzőkönyvben meghatározott eljárásnak megfelelően, választott bírósághoz fordulhat.

VI. FEJEZET

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

51. CIKK

Fogalom-meghatározások

190 Jelen Egyezményben, hacsak a szövegösszefüggéssel nincsenek ellentétben:

191 a) a jelen Egyezmény 2. sz. Mellékletében meghatározott kifejezéseknek az a jelentésük, amit e Mellékletben rájuk nézve megállapítottak;

192 b) a 42. cikkben hivatkozott Szabályzatokban meghatározott egyéb kifejezéseknek az a jelentésük, amit e Szabályzatokban rájuk nézve megállapítottak.

VII. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉS

52. CIKK

Az Egyezmény hatálybalépése és bejegyzése

193 Jelen Egyezmény 1984. január hó 1-én lép hatályba azon tagok között, amelyek részéről a ratifikációs vagy csatlakozási okiratokat ezen időpont előtt letétbe helyezik.

194 Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően jelen Egyezményt az Egyesület főtitkára bejegyezheti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál.

MÁSODIK RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYZAT

VIII. FEJEZET

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE

53. CIKK

Meghatalmazottak értekezlete

201 1. (1) A meghatalmazottak értekezlete; a 34. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően ül össze.

202 (2) Ha gyakorlatilag lehetséges, a meghatalmazottak értekezletének időpontját és helyét az előző meghatalmazottak értekezlete határozza meg; ellenkező esetben az időpontot és a helyet az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével.

203 2. (1) A következő meghatalmazottak értekezletének az időpontja és helye, vagy ezek közül valamelyik, megváltoztatható:

204 a) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz egyedileg intézett kérésére, vagy

205 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.

206 (2) Mindkét esetben az új időpontot vagy az új helyet, avagy ezek egyikét az egyesületi tagok többségének egyetértésével határozzák meg.

54. CIKK

Igazgatási értekezletek

207 1. (1) Egy igazgatási világértekezlet napirendjét az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével, amikor igazgatási világértekezletről van szó, vagy pedig az érintett körzeti tagok többségének egyetértésével, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 229. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

208 (2) Adott esetben ez a napirend minden olyan kérdést magában foglal, amelynek felvételét a meghatalmazottak értekezlete határozta el.

209 (3) Egy rádiótávközléssel foglalkozó igazgatási világértekezlet napirendjére tűzhet a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tevékenységével és annak felülvizsgálatával kapcsolatban adandó irányelveket is. Egy igazgatási világértekezlet saját döntéseibe belefoglalhat az állandó szervek részére utasításokat vagy kérdéseket is.

210 2. (1) Igazgatási világértekezletet hívnak össze:

211 a) a meghatalmazottak értekezletének döntése alapján, amely meghatározhatja az értekezlet időpontját és helyét;

212 b) egy előző igazgatási értekezlet javaslatára, az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával;

213 c) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz egyedileg intézett kérésére;

214 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.

215 (2) A 212., 213., 214. és esetleg a 211. bekezdésekben meghatározott esetekben, az értekezlet időpontját és helyét az Igazgatási Tanács határozza meg az egyesületi tagok többségének egyetértésével, a 229. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

216 3. (1) Körzeti igazgatási értekezletet hívnak össze:

217 a) a meghatalmazottak értekezletének döntése alapján;

218 b) egy előző igazgatási világértekezlet vagy körzeti igazgatási értekezlet ajánlására, az Igazgatási Tanács jóváhagyásának fenntartásával;

219 c) az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok legalább egy negyedének a főtitkárhoz egyedileg intézett kérésére; vagy

220 d) az Igazgatási Tanács javaslatára.

221 (2) A 218., 219., 220. és esetleg a 217. bekezdésekben meghatározott esetekben, az értekezlet időpontját és helyét az Igazgatási Tanács határozza meg az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének egyetértésével, a 229. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

222 4. (1) Egy igazgatási értekezlet napirendje, időpontja és helye megváltoztatható:

223 a) az egyesületi tagok legalább egy negyedének a kérésére, ha igazgatási világértekezletről van szó, vagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok legalább egy negyedének kérésére, ha körzeti igazgatási értekezletről van szó. A kérelmeket egyedileg kell a főtitkárhoz intézni, aki azokat jóváhagyásra az Igazgatási Tanácshoz továbbítja; vagy

224 b) az Igazgatási Tanács javaslatára.

225 (2) A 223. és 224. bekezdésben meghatározott esetekben, a javasolt módosítások csak az egyesületi tagok többségének egyetértésével kerülnek végleges elfogadásra, amikor igazgatási világértekezletről van szó, avagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének egyetértésével, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 229. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

226 5. (1) Egy meghatalmazotti értekezlet, vagy az Igazgatási Tanács hasznosnak tarthatja, hogy egy igazgatási értekezlet fő ülését egy az értekezlet munkájához szükséges műszaki alapok és jelentés készítésével megbízott előkészítő ülés előzze meg.

227 (2) Az ilyen előkészítő ülés összehívását

és napirendjét az egyesületi tagok többségének kell jóváhagynia, amikor igazgatási világértekezletről van szó, avagy az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének, amikor körzeti igazgatási értekezletről van szó, a 229. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

228 (3) Hacsak egy igazgatási értekezlet előkészítő ülése nem dönt másképpen, az általa jóváhagyott végleges szövegeket beszámoló formájában állítják össze, amit az ülés hagy jóvá és az elnök ír alá.

229 6. A 207., 215., 221., 225. és 227. bekezdésekben említett konzultációknál azokat az egyesületi tagokat, amelyek az Igazgatási Tanács által meghatározott határidőn belül nem válaszolnak úgy tekintik, mint amelyek a konzultációkban nem vettek részt és következésképpen a többség kiszámításánál nem veszik őket figyelembe. Ha a kapott válaszok száma nem haladja meg a megkérdezett egyesületi tagok számának felét, újabb konzultációra kerül sor, amelynek az eredménye azután a leadott szavazatok számára való tekintet nélkül döntő lesz.

230 7. Ha egy meghatalmazotti értekezlet, az Igazgatási Tanács vagy egy előző igazgatási értekezlet felkéri arra, hogy állítsa össze és terjessze be a műszaki alapokat egy következő igazgatási értekezletre, feltéve, hogy az Igazgatási Tanács meghozza a szükséges költségvetési intézkedéseket, a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság értekezlete előkészítő ülést hívhat össze az érintett igazgatási értekezlet előtt. Az értekezlet előkészítő ülésének jelentését a CCIR igazgatója a főtitkár útján hozzászólásként előterjeszti az igazgatási értekezletre.

55. CIKK

Igazgatási Tanács

231 1. (1) Az Igazgatási Tanács a meghatalmazottak értekezlete által megválasztott egyesületi tagokból áll.

232 (2) Ha két meghatalmazott értekezlet között egy hely az Igazgatási Tanácsban megüresedik, ez a hely jog szerint azt az egyesületi tagot illeti meg, amely a megelőző titkos választás során az ugyanazon körzethez tartozó meg nem választott tagok közül a legtöbb szavazatot kapta.

233 (3) Az Igazgatási Tanácsban egy helyet akkor tekintenek megüresedettnek:

234 a) ha a Tanács valamely tagja a Tanács két egymást követő évi ülésén nem képviseltette magát;

235 b) ha az Egyesület egyik tagországa lemond tanácstagságáról.

236 2. Az Igazgatási Tanács tagja által a Tanácsba kinevezett személynek, a lehetőséghez képest, a tanácstag távközlési igazgatása tisztviselőjének vagy olyan személynek kell lennie, aki közvetlenül ezen igazgatás előtt vagy annak nevében felelősséggel tartozik; e személynek a távközlési szolgálatok területén szerzett tapasztalatai alapján megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie.

237 3. Az Igazgatási Tanács minden éves ülése kezdetén tagjainak képviselői közül, a körzetek közötti rotációs elv tekintetbe vételével, megválasztja saját elnökét és alelnökét. Ezek a következő éves ülés megnyitásáig maradnak hivatalban és nem választhatók újra. Az alelnök helyettesíti az elnököt az utóbbi távollétében.

233 4. (1) Az Igazgatási Tanács éves ülését az Egyesület székhelyén tartja.

239 (2) Az éves ülésszak alatt a Tanács úgy dönthet, hogy kivételesen pótülést tart.

240 (3) A rendes ülések közötti időszakban az Igazgatási Tanácsot az elnök a tanácstagok többségének kérésére, vagy a 267. bekezdésben előírt feltételek mellett saját kezdeményezésére, elvben az Egyesület székhelyére összehívhatja.

241 5. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és alelnöke, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói teljes joggal vehetnek részt az Igazgatási Tanács tárgyalásain, de a szavazásokban nem vesznek részt. A Tanács azonban kizárólag csak a tagjai részére fenntartott üléseket is tarthat.

242 6. Az Igazgatási Tanács titkári teendőit a főtitkár látja el.

243 7. Az Igazgatási Tanács határozatokat csak akkor hoz, amikor ülésezik. Kivételesen a Tanács ülésezése alatt megállapodhat abban, hogy valamilyen különleges kérdésben levelezés útján dönt.

244 8. Az Igazgatási Tanács bármely tagja képviselőjének joga van ahhoz, hogy megfigyelői minőségben az Egyesületnek az Egyezmény 31., 32. és 33. bekezdéseiben meghatározott állandó szervei valamennyi értekezletén részt vegyen.

245 9. Az Egyesület csupán a Tanács egyes tagországait képviselő egyetlen személynek a Tanács ülésszakán kifejtett működésével kapcsolatban felmerült utazási, megélhetési és biztosítási költségeit viseli.

246 10. Az Egyezményben előírt feladatainak végrehajtása érdekében az Igazgatási Tanács különösen:

247 a) felel a meghatalmazottak értekezletei közötti időszakban az Egyezmény 39. és 40. cikkében hivatkozott valamennyi nemzetközi szervezettel történő koordináció biztosításáért. Ennek érdekében az Egyesület nevében ideiglenes megállapodásokat köt az Egyezmény 40. cikkében említett nemzetközi szervezetekkel és az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távkölési Egyesület között kötött Megállapodás értelmében az Egyesült Nemzetekkel; ezeket az ideiglenes megállapodásokat az Egyezmény 48. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következő meghatalmazottak értekezlete elé kell terjeszteni;

248 b) dönt az igazgatási értekezleteken vagy a CCI-k közgyűlésein a jövőbeni értekezletek és ülések összehívására hozott döntések végrehajtásáról, amelyeknek pénzügyi kihatásai vannak. Az Igazgatási Tanács döntése meghozatalánál figyelembe veszi a 80. cikk rendelkezéseit;

249 c) dönt a főtitkár által hozzá utalt, az Egyesület szervein belüli szervezeti változásokra vonatkozó javaslatok elfogadásáról;

250 d) megvizsgálja és dönt az Egyesület több évre szóló állás és személyzeti terveiről;

251 e) meghatározza a Főtitkárság és az Egyesület állandó szervei szaktitkárságai személyzetének létszámát és besorolását a, meghatalmazottak értekezlete által adott általános irányelvek figyelembevételével és a 104. bekezdésben foglaltakat tekintetbe véve jóváhagyja a hivatásos és az a feletti kategóriájú állások jegyzékét, amelyeket a technológia és a távközlési üzemvitel területén elért állandó előrehaladás figyelembevételével meghatározott időtartamú és azt meghosszabbítható, szerződéses alkalmazottakkal kell betölteni annak érdekében, hogy a legkompentensebb szakértőket lehessen alkalmazni, akiknek pályázatát az Egyesület tagjainak közvetítésével nyújtják be; ezt a jegyzéket, a Koordinációs Bizottsággal való konzultáció után a főtitkár javasolja és folyamatosan felülvizsgálják;

252 f) kidolgoz minden olyan szabályozást, amelyet az Egyesület adminisztratív és pénzügyi tevékenységével kapcsolatban szükségesnek tart, valamint kidolgozza azokat az adminisztratív szabályozásokat, amelyek tekintetbe veszik az Egyesült Nemzetek és azon szakosított intézmények által követett gyakorlatot, ahol a közös fizetési-, pótlék- és nyugdíjrendszert alkalmazzák;

253 g) felülvizsgálja az Egyesület igazgatási funkcióit és ezen funkciók hatékony ésszerűsítésére megfelelő intézkedéseket hoz;

254 h) felülvizsgálja és jóváhagyja az Egyesület éves költségvetését és a következő évi költségvetési előirányzatot a meghatalmazottak értekezlete által megállapított költséghatárok figyelembevételével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával, de az Egyesület azon kötelezettségeinek szem előtt tartása mellett, hogy az értekezletek és az állandó szervek munkaprogramjain keresztül kielégítő és a lehetőségekhez képest gyors eredményeket lehessen elérni; a Tanács ezen munkáját végezve figyelembe veszi a Koordinációs Bizottságnak a 302. bekezdésben említett munkatervekkel, valamint a 301. és 304. bekezdésben említett költségelemzések eredményeivel kapcsolatban a főtitkár útján tett jelentésében foglalt véleményét is;

255 i) intézkedik az Egyesület főtitkár által összeállított számadásainak éves felülvizsgálatáról, és ha szükséges, jóváhagyja őket a következő meghatalmazottak értekezletére történő előterjesztésük érdekében;

256 j) a szükségletnek megfelelően módosítja:

257 1. a választás útján betöltött állások illetményeinek kivételével a hivatásos és az a feletti kategóriájú személyzet alapfizetési fokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek által a közös rendszerű hasonló kategóriákra megállapított alapfizetési fokozatokhoz igazítsák;

258 2. az általános szolgálati kategóriájú személyzet alapfizetési fokozatait abból a célból, hogy azokat az Egyesült Nemzetek és az Egyesület székhelyén működő szakosított intézmények által alkalmazott fizetésekhez igazítsák;

259 3. a hivatásos és az a feletti kategóriájú munkakörök beosztási pótlékait, beleértve a választás útján betöltött állások beosztási pótlékait is, az Egyesült Nemzeteknek az Egyesület székhelyére érvényes döntései szerint;

260 4. azokat a pótlékokat, amelyeket az Egyesület egész személyzete az Egyesült Nemzetek közös illetményrendszerében elfogadott, valamennyi módosítással összhangban élvez;

261 5. az Egyesületnek és a személyzetnek az Egyesült Nemzetek Közös Személyzeti Nyugdíjalapjához való pénzbeli hozzájárulásait az Egyesült Nemzetek közös Személyzeti Nyugdíjalap Bizottsága határozatainak megfelelően;.

262 6. az Egyesület személyzete Biztosítási Pénztárának tagjai részére nyújtott drágasági pótlékokat az Egyesült Nemzetek által követett gyakorlatnak megfelelően;

263 k) intézkedik az Egyesület meghatalmazotti és, igazgatási értekezleteinek az 53. és 54. cikkekben foglaltaknak megfelelően történő összehívásáról;

264 l) az Egyesület meghatalmazotti értekezlete elé terjeszti az általa hasznosnak tartott ajánlásokat;

265 m) felülvizsgálja és koordinálja a munkaterveket, valamint az előrehaladásukat és munkabeosztásukat, beleértve az Egyesület állandó szervei ülésterveit és különösen megteszi az általa megfelelőnek tartott intézkedéseket az értekezletek és összejövetelek számának és időtartamának csökkentésére, valamint az értekezletek és összejövetelek költségeinek csökkentésére;

266 n) igazgatási világértekezlet esetében, az Egyesület tagjai többségének egyetértésével, vagy körzeti igazgatási értekezlet esetében az érintett körzethez tartozó egyesületi tagok többségének egyetértésével, megfelelő irányelveket ad az Egyesület állandó szerveinek az igazgatási értekezletek előkészítésénél és szervezésénél nyújtandó technikai és egyéb segítséget illetően;

267 o) a 69. és 70. bekezdésben leírt helyzetben a 103. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával, gondoskodik a megüresedett főtitkári vagy főtitkárhelyettesi állásnak a rendes ülésszak alatt történő betöltéséről, ha a megüresedés az ülésszakot megelőző 90 napon belül következik be, avagy az elnök által a 69. vagy 70. bekezdésekben meghatározott időszakokon belül összehívott ülésen;

268 p) gondoskodik bármelyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság megüresedett igazgatói állásának betöltéséről, az ilyen üresedést követő legközelebbi rendes ülésszakon. Az így kinevezett igazgató a 323. bekezdésben foglaltaknak megfelelően a következő meghatalmazotti értekezlet által meghatározott időpontig marad hivatalban és erre az állásra a következő meghatalmazotti értekezleten megválasztható;

269 q) a 315. bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően gondoskodik a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság megüresedett tagja helyének betöltéséről;

270 r) ellátja az Egyezményben előírt egyéb feladatokat és az Egyezmény, valamint az Igazgatási Szabályzatok keretében az Egyesület, vagy az egyenként vett állandó szervei jó igazgatása érdekében szükségesnek tartott valamennyi feladatot:

271 s) az egyesületi tagok többségének egyetértésével megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyezményben, a Szabályzatokban és a Mellékleteikben nem szabályozott kérdések ideiglenes megoldására, amelyek rendezésével nem lehet várni a következő meghatalmazotti értekezletig;

272 t) beszámolót terjeszt elő az Egyesület valamennyi állandó szervének a megelőző meghatalmazotti értekezlet óta végzett tevékenységéről;

273 u) minden egyes ülése után, mihelyt lehetséges, megküldi az Egyesület tagjainak a tevékenységéről szóló összefoglalót, valamint minden más hasznosnak tartott okiratot;

274 v) döntéseket hoz az Egyesület személyzete igazságos földrajzi megoszlásának biztosítására és ellenőrzi ezen döntések végrehajtását.

56. CIKK

Főtitkárság

275 1. A főtitkár

276 a) az Egyezmény 96. bekezdésében hivatkozott Koordinációs Bizottság véleményének figyelembevételével koordinálja az Egyesület különböző állandó szerveinek tevékenységét annak érdekében, hogy az Egyesület személyzetének, pénzügyi és egyéb forrásainak leghatékonyabb és leggazdaságosabb kihasználását biztosítani lehessen;

277 b) megszervezi a főtitkárság munkáját és kinevezi személyzetét a meghatalmazottak értekezlete által adott irányelveknek és az Igazgatási Tanács által lefektetett szabályoknak megfelelően;

278 c) igazgatási rendelkezéseket dolgoz ki az Egyesület állandó szervei szaktitkárságai részére és az egyes állandó szervek vezetőjének javaslata és választása alapján kinevezi e titkárságok személyzetét; a kinevezésre vagy elbocsátásra vonatkozó végleges döntés azonban a főtitkárra tartozik;

279 d) az Igazgatási Tanács tudomására hoz minden, az Egyesült Nemzetek és a szakosított intézmények által hozott olyan döntést, amely a közös rendszerű szolgálati, pótlék és nyugdíj feltételeket érinti;

280 e) ügyel az Igazgatási Tanács által jóváhagyott igazgatási és pénzügyi szabályok alkalmazására;

281 f) jogi tanácsokat ad az Egyesület szerveinek;

282 g) igazgatási-ügyviteli szempontból felügyeletet gyakorol az Egyesület székhelyének személyzete felett a munkaerő lehető leghatékonyabb felhasználása és a közös rendszerű alkalmazási feltételeknek az Egyesület személyzetére történő alkalmazása biztosítása érdekében. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság közvetlen segítségére kijelölt személyzet az érdekelt főtisztviselők közvetlen irányítása alatt, de az Igazgatási Tanács és a főtitkár által adott általános adminisztratív irányelveknek megfelelően dolgozik;

283 h) az Egyesület egészének érdekében és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökével, vagy az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatójával konzultálva, az Egyesület székhelyén a munkafluktuációs igények kielégítésére a tisztviselőket, a szükségletnek megfelelően, ideiglenesen más munkákra is átirányíthatja. A főtitkár ezeket az ideiglenes áthelyezéseket, beleértve pénzügyi kihatásaikat is, az Igazgatási Tanácsnak jelenti;

284 i) ellátja az egyesület értekezletei előtti és utáni titkársági teendőket;

285 j) javaslatokat készít a 450. bekezdésben hivatkozott küldöttségvezetők első értekezletére az esetleges körzeti konzultációk eredményeinek figyelembevételével;

286 k) szükség szerint - a meghívó kormánnyal együttműködve - ellátja az Egyesület értekezleteinek titkársági teendőit és az érintett állandó szervek vezetőivel együttműködve biztosítja az Egyesület állandó szervei értekezleteinek megtartásához szükséges szolgálatokat az Egyesület személyzetének a 283. bekezdésnek megfelelően történő szükség szerinti igénybevétele útján. A főtitkár, felkérésre és szerződéses alapon, biztosíthatja bármilyen más, a távközléssel összefüggő értekezlet titkársági teendőinek ellátását;

287 l) naprakész állapotban tartja az Egyesület állandó szervei vagy az igazgatások által szolgáltatott adatok alapján összeállított hivatalos névjegyzékeket, a frekvenciajegyzékek és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladataival összefüggő minden más nélkülözhetetlen feljegyzés kivételével;

288 m) közzéteszi az Egyesület állandó szerveinek fontosabb jelentéseit, az ajánlásokat és a nemzetközi távközlési szolgálatokban használandó, ezekből az ajánlásokból összeállított kezelési utasításokat;

289 n) közzéteszi azokat a távközlésre vonatkozó nemzetközi és körzeti megállapodásokat, amelyeket az érdekelt felek közöltek vele és a rájuk vonatkozó okiratokat naprakész állapotban tartja;

290 o) közzéteszi a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság technikai normáit, valamint a Bizottság által a feladatai teljesítése során a frekvencia és a geostacionárius műholdpálya kijelölésekkel és használattal kapcsolatban készített egyéb adatokat;

291 p) elkészíti, közzéteszi és naprakész állapotban tartja - adott esetben - az Egyesület többi állandó szerveinek segítségével:

292. 1. az Egyesület összetételére és szervezeti felépítésére vonatkozó dokumentációt;

293 2. az Igazgatási Szabályzatokban előírtaknak megfelelően az Egyesület általános statisztikáit és hivatalos szolgálati segédkönyveit;

294 3. minden más olyan dokumentációt, amelynek összeállítását értekezletek és az Igazgatási Tanács rendeli el;

295 q) összegyűjti és megfelelő formában közzéteszi az egész világ távközlésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi adatokat;

296 r) az Egyesület többi állandó szervével együttműködve összegyűjti és közzéteszi azokat a műszaki és igazgatási jellegű információkat, amelyek a fejlődő országok számára különösen hasznosak lehetnek távközlési hálózataik tökéletesítésének segítése céljából. Ezeknek az országoknak a figyelmét felhívják azokra a lehetőségekre is, amelyeket az Egyesült Nemzetek irányítása alatt működő nemzetközi programok nyújtanak;

297 s) összegyűjt és közzétesz minden információt, amely a tagoknak segíthet olyan technikai módszerek kifejlesztésénél, amelyek segítségével távközlési szolgálatukban jobb teljesítmény érhető el, és különösen amelyek segítségével a rádiófrekvenciák a lehető legjobban használhatók fel a káros zavarások csökkentése érdekében;

298 t) a rendelkezésére bocsátott vagy az összegyűjtött, valamint az egyéb nemzetközi szervezetektől beszerzett adatok felhasználásával általános tájékoztató és dokumentációs időszaki lapot ad ki a távközlési szolgálatokról;

299 u) az érdekelt Nemzetközi Tanácsadó Bizottság igazgatójával vagy adott esetben, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnökével konzultálva, meghatározza az Egyesület valamennyi kiadványának formáját és kiállítását a természetük és tartalmuk, Valamint a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb kiadási mód figyelembevételével;

300 v) megteszi a szükséges intézkedéseket a kiadott okiratok időben történő szétküldése érdekében;

301 w) a Koordinációs Bizottsággal történt konzultálás és minden lehetséges megtakarítás eszközlése után, elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az éves költségvetési tervezetet és a következő év előzetes költségvetését, amelyek az Egyesület kiadásait a meghatalmazotti értekezlet által lefektetett határon belül fedezik, és amelyek két változatot tartalmaznak. Az egyik változat a hozzájárulási egység nulla növekedésével készül, a másik a tartalékszámláról történt esetleges lehívás után az I. sz. Pótjegyzőkönyvben meghatározott határoknál kisebb vagy azzal egyenlő növekedést tartalmaz. A költségvetés-tervezetet és a költségelemzést tartalmazó mellékletet az Igazgatási Tanács jóváhagyása után tájékoztató jelleggel az Egyesület valamennyi tagjának megküldik;

302 x) a Koordinációs Bizottsággal történt konzultálás után és állásfoglalásának figyelembevételével és az Igazgatási Tanács utasításainak megfelelően, elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület székhelyén végzendő főbb tevékenységeket magukba foglaló, jövőre vonatkozó munkaterveket;

303 y) elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti a több évre szóló utánpótlási és az állások újra történő besorolására és megszüntetésére vonatkozó terveket;

304 z) a Koordinációs Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével elkészíti és az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület székhelyén az ülést megelőző évben végzett főbb tevékenységek költségelemzését, különös tekintettel az ésszerűsítéssel elért eredményekre;

305 aa) a Koordinációs Bizottság segítségével elkészíti a pénzügyi gazdálkodásról az Igazgatási Tanács elé terjesztendő éves jelentést és közvetlenül az egyes meghatalmazotti értekezletek előtt egy összesített számadást; ezeket az okiratokat az Igazgatási Tanács által történt felülvizsgálás és jóváhagyás után megküldi a tagoknak és megvizsgálás, valamint végleges jóváhagyás végett a következő meghatalmazotti értekezlet elé terjeszti;

306 ab) a Koordinációs Bizottság segítségével éves beszámolót készít az Egyesület tevékenységéről, amit az Igazgatási Tanács által történt jóváhagyás után megküld valamennyi tagnak;

307 ac) ellátja az Egyesület egyéb titkársági teendőit;

308 ad) minden olyan feladatot ellát, amivel az Igazgatási Tanács megbízza.

309 2. A főtitkár vagy a főtitkárhelyettes tanácskozási joggal részt vesz az Egyesület meghatalmazotti és igazgatási értekezletein és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűlésein; az Igazgatási Tanács ülésein való részvételüket a 241. és 242. bekezdések szabályozzák; a főtitkár vagy a képviselője tanácskozási joggal résztvehet az Egyesület egyéb ülésein is.

57. CIKK

Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság

310 1. (1) A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjainak a rádiótávközlés területén szerzett szakértelmüknél fogva magas képzettségűeknek kell lenniök és gyakorlati tapasztalatokkal kell rendelkezniük a frekvenciakijelölés és felhasználás kérdéseiben.

311 (2) Ezenkívül, annak érdekében, hogy a 7.9. bekezdés értelmében Bizottság elé kerülő problémákat jobban megérthessék, minden tagnak tájékozottnak kell lennie a világ egy adott körzete földrajzi, gazdasági és demográfiai viszonyairól.

321 2. (1) A választási eljárást a meghatalmazotti értekezlet a 73. bekezdésben meghatározott módon állapítja meg.

313 (2) Az egyes választásokon a Bizottság bármely hivatalban levő tagját az az ország, amelynek állampolgára, pályázóként újra javasolhatja.

314 (3) A Bizottság tagjai hivatalukat az őket megválasztó meghatalmazottak értekezlete által meghatározott időpontban veszik át. Rendes körülmények között az utódaikat megválasztó értekezlet által meghatározott időpontig maradnak hivatalban.

315 (4) Ha a Bizottság tagjait megválasztó két meghatalmazotti értekezlet közötti időszakban a Bizottság egyik választott tagja lemond, elhagyja hivatalát vagy meghal, a Bizottság elnöke felkéri a főtitkárt, hogy hívja fel az Egyesületnek az érintett körzethez tartozó tagjait, javasoljanak pályázókat egy helyettesnek az Igazgatási Tanács következő évi ülésén történő megválasztása végett. Ha azonban a megüresedés-re az Igazgatási Tanács ülése előtt több mint kilencven nappal vagy a következő meghatalmazotti értekezletet megelőz Igazgatási Tanács ülése után kerül sor, a az ország, amelynek az érintett tag állampolgára volt, minél előbb és kilencven napon belül helyettest jelöl ki, aki szinté:n ennek az országnak az állampolgára, és aki az Igazgatási Tanács vagy a meghatalmazott értekezlet által választott új tag hivatalból lépéséig marad hivatalban; mindkét eset ben a helyettes tag utazásával kapcsolat ban felmerülő költségeket az igazgatás vi seli. A helyettest, az adott esettől függően pályáztatni lehet az Igazgatási Tanác vagy a meghatalmazotti értekezlet által történő megválasztásra.

316 3. (1) A Bizottság munkamódszerei a Rádiószabályzatban vannak meghatározva.

317 (2) A Bizottság tagjai maguk közül elnököt és alelnököt választanak, akik egy évij töltik be e tisztségüket. Azután az alelnök lép az elnök helyébe és új alelnököt választanak.

318 (3) A Bizottság munkáját szaktitkárság segíti.

319 4. Feladatai ellátásával kapcsolatban a Bizottság egyetlen tagjának sem szabad utasításokat kérni vagy elfogadni valamely kormánytól, vagy valamely kormány tagjától, sem valamely hivatalos vagy magán szervezettől, vagy személytől. Sőt minden tagnak tiszteletben kell tartania a Bizottság és tagjai működésének nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell attól hogy bármelyiküket megkíséreljék befolyásolni feladatai ellátásában.

58. CIKK

Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok

320 1. Mindegyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság működését az alábbiak biztosítják:

321 a) a közgyűlés, amely lehetőleg négy évenként ül össze. Amikor egy tárgykörének megfelelő igazgatási világértekezletet hívnak össze, a közgyűlést, ha lehetséges, ezen értekezlet előtt legalább nyolc hónappal tartják meg;

322 b) a közgyűlés által a tanulmányozandó kérdések tárgyalására létesített tanulmányi bizottságok;

323 c) a meghatalmazotti értekezlet által két meghatalmazotti értekezlet közötti időszakra megválasztott igazgató. A következő meghatalmazotti értekezleten újra választható. Ha az állás váratlanul megüresedik, az Igazgatási Tanács a következő éves ülésén a 268. bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelően új igazgatót nevez ki;

324 d) az igazgatót segítő szaktitkárság;

325 e) az Egyesület által létesített laboratóriumok vagy műszaki berendezések.

326 2. (1) Az egyes Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok által tanulmányozott kérdéseket, amelyek tárgyában ajánlásokat kell kiadni, a meghatalmazottak értekezlete, egy igazgatási értekezlet, az Igazgatási Tanács, a másik Tanácsadó Bizottság vagy a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság utalja a bizottsághoz azokon a kérdéseken túlmenően, amelyek tanulmányozásáról a Tanácsadó Bizottság közgyűlése maga döntött, vagy - a közgyűlések közötti időszakban - azon- kérdéseken felül, amelyeknek a felvételét az Egyesület legalább húsz tagja levelezés útján kérte, vagy jóváhagyta.

327 (2) Az érdekelt országok kérelmére az egyes Tanácsadó Bizottságok ezen országok belföldi távközlési problémáival kapcsolatban is folytathatnak tanulmányokat és adhatnak tanácsot. Az ilyen problémák tanulmányozását a 326. bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell folytatni; ahol technikai alternatívák összehasonlítása merül fel, a gazdasági tényezők is figyelembe vehetők.

59. CIKK

Koordinációs Bizottság

328 1. (1) A Koordinációs Bizottság a főtitkárt a 97. bekezdésben foglalt valamennyi ügyben segíti és tanácsot ad neki, továbbá segíti a 276., 298., 301., 302., 305. és 306. bekezdésekben foglalt kötelességei teljesítésében.

329 (2) A Bizottság felelős a 39. és 40. cikkben említett valamennyi nemzetközi szervezettel történő koordinálás biztosításáért az Egyesület állandó szerveinek e szervezetek értekezletein való képviseletét illetően.

330 (3) A Bizottság vizsgálja az Egyesület műszaki együttműködés területén végzett tevékenységének eredményét és a főtitkár útján ajánlásokat terjeszt az Igazgatási Tanács elé.

331 2. A Bizottságnak arra kell törekednie, hogy határozatait egyhangúlag hozza. A Bizottságban a többség támogatásának hiányában az elnök rendkívüli körülmények között saját felelősségére dönthet, feltéve, hogy ha úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a kérdéses ügyben a döntés sürgős és nem várhat az Igazgatási Tanács következő üléséig. Ilyen körülmények között, azonnal írásos jelentést tesz az Igazgatási Tanács tagjainak a kérdésekről, kifejtve azon indokait, amelyek a döntés meghozatalára késztették, s csatolja a Bizottság többi tagja által benyújtott írásos állásfoglalásokat. Ha az adott körülmények között az ügyek nem sürgősek, de fontosak, megvizsgálás végett az Igazgatási Tanács következő ülésére elő kell terjeszteni őket.

332 3. A Bizottság az elnök összehívására ül össze havonta legalább egyszer; szükség esetében két tagjának kérésére is összehívható.

333 4. A Koordinációs Bizottság munkájáról jelentés készül, amit az Igazgatási Tanács tagjainak kérésére rendelkezésre bocsátanak.

IX. FEJEZET

AZ ÉRTEKEZLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

60. CIKK

Meghívás és részvétel a meghatalmazottak értekezletein, amikor van meghívó kormány

334 1. A meghívó kormány az Igazgatási Tanács egyetértésével meghatározza az értekezlet végleges időpontját és pontos helyét.

335 2. (1) A meghívó kormány a fenti időpont előtt egy évvel meghívót küld az Egyesület valamennyi tagországa kormányának.

336 (2) Ezek a meghívók vagy közvetlenül, vagy a főtitkár, vagy egy másik kormány Útján küldhetők meg.

337 3. A főtitkár az Egyezmény 39. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően meghívót küld az Egyesült Nemzeteknek és az Egyezmény 32. cikkében említett körzeti távközlési szervezeteknek, ha erre e szervezetek felkérik.

338 4. A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, vagy ez utóbbi javaslatára, felkérheti az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeit, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, hogy a kölcsönösség elve alapján az értekezletre, tanácskozási joggal való részvétellel, megfigyelőket küldjenek.

339 5. (1) A tagok válaszainak a meghívó kormányhoz legkésőbb az értekezlet megnyitása előtt egy hónappal kell beérkezniök; a válaszoknak a lehetőséghez képest valamennyi adatot tartalmazniok kell a küldöttség összetételéről.

340 (2) Ezek a válaszok vagy közvetlenül, vagy a főtitkár, vagy egy másik kormány útján küldhetők meg a meghívó kormánynak.

341 6. Az értekezleten az Egyesület valamennyi állandó szerve tanácskozási joggal képviselteti magát.

342 7. A meghatalmazottak értekezletein részt vehetnek:

343 a) a 2. sz. Mellékletben meghatározott küldöttségek;

344 b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;

345 c) a körzeti távközlési szervezetek megfigyelői a 337. bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

346 d) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői a 333. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

61. CIKK

Meghívás és részvétel igazgatási értekezleteken, amikor van meghívó kormány

347 1. (1) Az igazgatási értekezletekre a 334 -340. bekezdésekben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

348 (2) Az Egyesület tagjai a kapott meghívásról értesíthetik az általuk elismert magántársaságokat.

349 2. (1) A meghívó kormány az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, vagy ez utóbbi javaslatára, értesítheti azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek érdekeltek abban, hogy az értekezletre tanácskozási joggal való részvétellel megfigyelőket küldjenek.

350 (2) Az érdekelt nemzetközi szervezetek az értesítés keltétől számított két hónapon belül részvételi kérelmet küldenek a meghívó kormányhoz.

351 (3) A meghívó kormány összegyűjti a kérelmeket és a részvételről az értekezlet maga dönt.

352 3. Az igazgatási értekezleten részt vehetnek:

353 a) a 2. sz. Mellékletben meghatározott küldöttségek;

354 b) az Egyesült Nemzetek megfigyelői;

355 c) a 32. cikkben említett körzeti távközlési szervezetek megfigyelői;

356 d) a szakosított intézmények és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői, a 338. bekezdésnek megfelelően;

357 e) a 349-351. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett nemzetközi szervezetek megfigyelői;

358 f) a Tag által szabályosan felhatalmazott elismert magántársaságok képviselői;

359 g) az Egyesület állandó szervei tanácskozási joggal, amikor az értekezlet hatáskörükbe tartozó ügyeket tárgyal. Ha szükséges, az értekezlet meghívhat olyan szervet is, amely nem tartotta szükségesnek, hogy azon képviseltesse magát;

360 h) azon egyesületi tagok megfigyelői, akik szavazati jog nélkül egy olyan körzet körzeti igazgatási értekezletén vesznek részt, amelyhez az említett tagok nem tartoznak.

62. CIKK

Az Egyesület tagjainak kérésére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó igazgatási világ értekezletek összehívásánál követendő eljárás

361 1. Az Egyesület azon tagjai, amelyek igazgatási világértekezlet összehívását kívánják, erről értesítik a főtitkárt, megjelölve az értekezlet részére javasolt napirendet, a helyet és az. időpontot.

362 2. A főtitkár az Egyesület tagjainak legalább egynegyedétől eredő egybehangzó kérelmek kézhezvétele után, erről valamennyi tagot a legmegfelelőbb távközlési eszköz útján értesíti, felkérve őket, hogy hat héten belül közöljék, vajon a javaslatot elfogadják-e vagy sem.

363 3. Ha a tagoknak a 229. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége a javaslat egészének elfogadása mellett nyilatkozik, azaz ha elfogadják a javasolt értekezlet napirendjét, időpontját és helyét, a főtitkár erről az Egyesület valamennyi tagját a legmegfelelőbb távközlési eszköz útján értesíti.

364 4. (1) Ha az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezletet ne az Egyesület székhelyén, hanem másutt tartsák meg, a főtitkár az, érdekelt kormánytól megkérdezi, vajon elvállalja-e a meghívó kormány szerepét.

365 (2) Igenlő esetben a főtitkár az érdekelt kormánnyal egyetértésben, megteszi a szükséges intézkedéseket az értekezlet összehívására.

366 (3) Nemleges esetben a főtitkár felkéri az értekezlet összehívását kérő tagokat, hogy az értekezlet helyére nézve tegyenek új javaslatokat.

367 5. Amikor az elfogadott javaslat arra irányul, hogy az értekezlet az Egyesület székhelyén üljön össze, a 64. cikk rendelkezései alkalmazandók.

368 6. (1) Ha a javaslat teljes egészét (napirend, hely és időpont) a tagoknak a 229. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége nem fogadja el, a főtitkár a beérkezett válaszokat közli az Egyesület tagjaival, felkérve őket arra, hogy a vitatott pontra vagy pontokra vonatkozólag hat héten belül véglegesen nyilatkozzanak.

369 (2) Ezeket a pontokat elfogadottnak tekintik, ha azokat a tagoknak a 229. bekezdés rendelkezései szerint megállapított többsége jóváhagyta.

370 7. A fentiekben leírt eljárást alkalmazzák, akkor is, ha az igazgatási világértekezlet összehívására vonatkozó javaslatot az Igazgatási Tanács kezdeményezi.

63. CIKK

Az Egyesület tagjainak kérelmére, vagy az Igazgatási Tanács javaslatára tartandó körzeti igazgatási értekezletek összehívásánál követendő eljárás

371 Körzeti igazgatási értekezlet esetében a 62. cikkben leírt eljárás csak az érdekelt körzet tagjaira vonatkozik. Ha az értekezletet a körzet tagjainak kezdeményezésére kell összehívni, ehhez elegendő, ha a főtitkár a körzet tagjainak egynegyedétől kap erre vonatkozó egybehangzó kérelmet.

64. CIKK

Olyan értekezletekre vonatkozó rendelkezések, amelyeknél nincs meghívó kormány

372 Amikor egy értekezletnek meghívó kormány közreműködése nélkül kell összeülnie, a 60. és 61. cikk rendelkezéseit alkalmazzák. A főtitkár a Svájci Államszövetség kormányával történt megállapodás után, megteszi a szükséges intézkedéseket az értekezletnek az Egyesület székhelyén történő összehívása és megrendezése iránt.

65. CIKK

Közös rendelkezések valamennyi értekezletre

Az értekezlet időpontjának és helyének megváltoztatása

373 1. Szintén a 62. és 63. cikkek rendelkezéseit alkalmazzák akkor is, ha az Egyesület tagjainak kérésére vagy az Igazgatási Tanács javaslatára egy értekezlet időpontjának vagy helyének, vagy ezek egyikének megváltoztatásáról van szó. Az ilyen változtatások azonban csak akkor hajthatók végre, ha az érintett tagoknak a 229. bekezdés rendelkezése szerint meghatározott többsége azok mellett nyilatkozik.

374 2. Annak a tagnak, amely egy értekezlet időpontjának vagy helyének megváltoztatását javasolja, kötelessége, hogy javaslatához megszerezze a megkívánt számú többi tag támogatását.

375 3. Adott esetben a főtitkár a 362. bekezdésben említett közleményben ismerteti a hely vagy az időpont megváltoztatásából eredő valószínű pénzügyi következményeket, például amikor az értekezletnek az eredetileg kiválasztott helyen történő előkészítésével kapcsolatban már kiadások merültek fel.

66. CIKK

A javaslatok és jelentések értekezletekre történő benyújtásának határideje és módozatai

376 1. Közvetlenül a meghívók megküldése után a főtitkár felkéri a tagokat, hogy az értekezlet munkájával kapcsolatos javaslataikat négy hónapon belül küldjék meg neki.

377 2. Minden olyan javaslatnak, amelynek az elfogadása az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályzatok szövegének felülvizsgálatával jár, azon szövegrészeket, amelyek felülvizsgálatot igényelnek, a bekezdés számára való hivatkozás megadásával kell azonosítani. A javaslatok indokait minden esetben a lehető legrövidebben kell megadni.

378 3. A főtitkár a javaslatokat beérkezésük után valamennyi taggal közli.

379 4. A főtitkár - az esettől függően - az igazgatásoktól, az Igazgatási Tanácstól, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseitől és az értekezleteket előkészítő ülésektől beérkezett javaslatokat és jelentéseket összegyűjti és koordinálja, majd a tagoknak legalább négy hónappal az értekezlet megnyitása előtt megküldi. Az Egyesület választott tisztviselői nem jogosultak javaslatok benyújtására.

67. CIKK

Az értekezleteken résztvevő küldöttségek meghatalmazása

380. 1. Az Egyesület valamely tagjának egy értekezletre kiküldött küldöttségét a 381- 387. bekezdések rendelkezéseinek megfelelően kellőképpen fel kell hatalmazni.

381 2. (1) A meghatalmazotti értekezletre a küldöttségeket az államfő, a kormányfő, vagy a külügyminiszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.

382 (2) Az igazgatási értekezletekre a küldöttségeket az államfő, a kormányfő, a külügyminiszter, vagy az értekezleten tárgyalt kérdésekre nézve illetékes miniszter által aláírt okmánnyal hatalmazzák meg.

383 (3) A 381. vagy 382. bekezdésben említett jogosultak egyikétől származó és a Záróokiratok aláírása előtt kézhez vett megerősítés fenntartásával, egy küldöttséget ideiglenesen az érintett országnak az értekezlet helyéül szolgáló ország kormánya mellett működő diplomáciai missziójának vezetője, vagy ha ez utóbbi ország az Egyesület székhelye, országának az Egyesült Nemzetek genfi irodája mellett működő állandó küldöttségének vezetője is meghatalmazhatja.,

384 3. A meghatalmazást elfogadják, ha azt a 381-383. bekezdésekben felsorolt arra jogosultak egyike írta alá és az alábbi kritériumok egyikének megfelel:

335 -a küldöttséget teljhatalommal ruházza fel;

386 - a küldöttséget kormányának korlátozás nélküli képviseletére jogosítja fel;

387 - a küldöttségnek vagy a küldöttség egyes tagjainak megadja a jogot a Záróokiratok aláírására.

388 4. (1) Az a küldöttség, amelynek meghatalmazását a plenáris ülés szabályszerűnek ismerte el, jogosult az érdekelt tagország szavazati jogát gyakorolni és a Záróokiratokat aláírni.

389 (2) Az a küldöttség, amelynek meghatalmazását a plenáris ülés nem találta szabályszerűnek, mindaddig nem jogosult szavazni vagy a Záróokiratokat aláírni, amíg az ügyet nem rendezik.

390 5. A meghatalmazásokat, mihelyt lehetséges, az értekezlet titkárságánál letétbe kell helyezni. Felülvizsgálatukkal a 471. bekezdésben meghatározott külön bizottságot bíznak meg, arnely megállapításairól jelentést készít a plenáris ülés részére ez utóbbi által meghatározott határidőre. A plenáris ülés ez üggyel kapcsolatos döntését várva az Egyesület tagjának küldöttsége jogosult az értekezlet munkájában részt venni és az érdekelt tag szavazati jogát gyakorolni.

391 6. Általános szabályként az Egyesület tagjainak arra kell törekedniök, hogy az Egyesület értekezleteire saját küldöttséget küldjenek. Ha azonban egy tag rendkívüli okok miatt nem tud saját küldöttséget küldeni, egy másik tag küldöttségét felhatalmazhatja arra, hogy nevében szavazzon és aláírjon. Az ilyen meghatalmazás átruházását a 381. vagy 382. bekezdésben felsorolt arra jogosultak egyike által aláírt okmányba kell foglalni.

392 7. Egy szavazati joggal rendelkező küldöttség megbízást adhat egy másik szavazati joggal rendelkező küldöttségnek arra, hogy szavazati jogát egy vagy több olyan ülésen gyakorolja, amelyen nem tud részt venni. Ilyen esetben az értekezlet elnökét erről kellő időben írásban értesíteni kell.

393 8. Egy küldöttség megbízás alapján csak egy szavazati jogot gyakorolhat.

394 9. Á távirati úton küldött meghatalmazásokat és megbízásokat nem fogadják el. Ezzel szemben elfogadják azokat a távirati válaszokat, amelyeket az értekezlet elnöke vagy az értekezlet titkársága által a meghatalmazással kapcsolatos megkeresésre küldenek.

X. FEJEZET

A NEMZETKÖZI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

68. CIKK

Részvételi feltételek

395 1. A 87. és 88. bekezdésekben említett Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok tagjai az érintett Bizottság valamennyi tevékenységében részt vehetnek.

336 2. (1) Egy elismert magántársaságnak valamelyik Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételére irányuló kérelmét a magántársaságot elismerő tagnak jóvá kell hagynia. A kérelmet a tag küldi meg a főtitkárhoz, aki arról valamennyi tagot és az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatóját tájékoztatja. A Tanácsadó Bizottság igazgatója az elismert magántársaságot kérelme sorsáról értesíti.

397 (2) Az elismert magántársaság nem tevékenykedhet annak a tagnak a nevében, amely őt elismerte, hacsak ez a tag, az érdekelt Tanácsadó Bizottsággal esetenként nem közli, hogy a társaságot erre felhatalmazta.

398 3. (1) A 32. cikkben említett azon nemzetközi szervezetek és körzeti távközlési szervezetek, amelyek munkájukat az Egyesület munkáival koordinálják és amelyeknek tevékenysége azokkal összefügg, a Tanácsadó Bizottságok munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek.

399 (2) A 32. cikkben említett nemzetközi szervezetnek vagy körzeti távközlési szervezetnek valamelyik Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételére irányuló első kérelmét a főtitkárhoz kell intéznie, aki erről a legmegfelelőbb távközlési eszköz útján értesíti valamennyi tagot és felkéri őket, hogy nyilatkozzanak a kérelem elfogadásáról; a kérelmet elfogadják, ha a tagok egy hónap alatt beérkezett válaszainak többsége kedvező. A főtitkár a konzultáció eredményéről valamennyi tagot és a Koordinációs Bizottság tagjait értesíti.

400 4. (1) Azok a tudományos és ipari szervezetek, amelyek távközlési kérdések tanulmányozásával, illetve a távközlési szolgálatok céljaira szolgáló berendezések tervezésével vagy gyártásával foglalkoznak, tanácskozási joggal részt vehetnek a Tanácsadó Bizottságok tanulmányi bizottságainak ülésein, feltéve, hogy részvételükhöz az érdekelt országok igazgatásainak jóváhagyását megkapták.

401 (2) Egy tudományos vagy ipari szervezetnek valamely Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak értekezletein való részvételére irányuló kérelmét az érdekelt ország igazgatásának jóvá kell hagynia. A kérelmet az igazgatás küldi meg a főtitkárhoz, aki arról valamennyi tagot és az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatóját tájékoztatja. A Tanácsadó Bizottság igazgatója a tudományos vagy ipari szervezetet kérelme sorsáról értesíti.

402 5. Bármely elismert magántársaságnak, nemzetközi szervezetnek vagy körzeti távközlési szervezetnek, vagy bármely tudományos vagy ipari szervezetnek, amelynek valamely Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételét engedélyezték, joga van erről a részvételről a főtitkárhoz intézett bejelentéssel lemondani. Az ilyen lemondás a bejelentésnek a főtitkár által történt kézhezvétele napjától számított egy éves időszak lejártával válik hatályossá.

69. CIKK

A Közgyűlés feladatai

403 A Közgyűlés:

404 a) megvizsgálja a tanulmányi bizottságok beszámolóit és a beszámolókban foglalt ajánlástervezeteket jóváhagyja, módosítja vagy elveti;

405 b) megvizsgálja a meglevő kérdéseket, hogy a tanulmányozásukat folytatnia kell-e vagy sem és összeállítja az új tanulmányozandó kérdések jegyzékét a 326. bekezdésben foglalt rendelkezések szerint. Új kérdések szövegezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy tanulmányozásuk elvileg befejezhető-e két közgyűlés közötti időszak kétszeresével egyenlő idő alatt;

406 c) a 405. bekezdés rendelkezéseiből eredő munkaprogramot jóváhagyja és a tanulmányozandó kérdések rendjét fontosságuk, elsőbbségük és sürgősségük szerint meghatározza annak tekintetbevételével, hogy az Egyesület pénzforrása iránti igényeket minimális szinten kell tartani;

407 d) a 406. bekezdésben említett jóváhagyott munkaprogram figyelembevételével dönt arról, hogy szükség van-e a meglevő tanulmányi bizottságok megtartására vagy felosztására, vagy új tanulmányi bizottságok létesítésére;

408 e) kiosztja a tanulmányi bizottságoknak a tanulmányozandó kérdéseket;

409 f) megvizsgálja és jóváhagyja az igazgatónak a Bizottság utolsó közgyűlése óta végzett munkájáról szóló jelentését;

410 g) jóváhagyja, ha szükséges, az Igazgatási Tanács részére történő előterjesztés végett, a Bizottság következő közgyűléséig terjedő pénzügyi szükségleteinek becslését, amit az igazgató a 439. bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelően nyújt be;

411 h) a közgyűlésnek, amikor határozatokat és döntéseket hoz, figyelembe kell vennie azok előrelátható pénzügyi kihatásait és el kell kerülnie az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek a meghatalmazotti értekezlet által megszabott hitelek felső határainak túllépéséhez vezethetnek;

412 i) megvizsgálja a Világ Tervbizottság jelentését és mindazon egyéb kérdéseket, amelyeket a 11. cikk és a jelen fejezet rendelkezései keretében szükségesnek tart.

70. CIKK

A közgyűlés ülései

413 1. A közgyűlés rendszerint a megelőző közgyűlés által meghatározott időben és helyen ül össze.

414 2. A közgyűlés ülésének időpontja és helye, vagy a kettő közül csak az egyik, módosítható az Egyesület azon tagjai többségének hozzájárulásával, amelyek a főtitkár véleményt kérő megkeresésére válaszoltak.

415 3. A Tanácsadó Bizottság közgyűlésének ülésein annak az országnak a küldöttségvezetője elnököl, ahol az ülést tartják, vagy amikor az ülést az Egyesület székhelyén tartják, az elnöki tisztet maga a közgyűlés által választott személy látja el. Az elnököt a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

416 4. A főtitkár az érdekelt Tanácsadó Bizottság igazgatójával egyetértésben felelős a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok üléseivel kapcsolatban szükséges adminisztratív és pénzügyi intézkedések meghozataláért.

71. CIKK

A közgyűléseken használt nyelvek és szavazati jog

417 1. (1) A közgyűléseken használt nyelvek azonosak a 16. és 78. cikkben előírt nyelvekkel.

418 (2) A tanulmányi bizottságok előkészítő okiratait, a közgyűlések okiratait és jegyzőkönyveit, valamint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok által a közgyűléseket követően kiadott okiratokat az Egyesület három munkanyelvén szövegezik.

419 2. A Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek ülésein azok a tagok jogosultak szavazni, amelyek a 10. bekezdésben szerepelnek. Azonban olyankor, amikor az Egyesület egyik tagját nem az igazgatása képviseli, az érintett ország elismert magántársaságai képviselőinek, tekintet nélkül a számukra, együttesen csak egy szavazati joguk van a 397. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával.

420 3. A 391-394. bekezdéseknek a meghatalmazás átruházásával kapcsolatos rendelkezései a közgyűlésekre is vonatkoznak.

72. CIKK

Tanulmányi Bizottságok

421 1. A közgyűlés szükség szerint megalakítja, vagy fenntartja az általa tanulmányozásra bocsátott kérdések megtárgyalásához szükséges tanulmányi bizottságokat. Azok az igazgatások, elismert magántársaságok és a 398. és 399. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett nemzetközi szervezetek és körzeti távközlési szervezetek, amelyek a tanulmányi bizottságok munkáiban részt kívánnak venni, ebbeli szándékukat vagy a közgyűlésen vagy utólag, az érintett Tanácsadó Bizottság igazgatójának jelentik be.

422 2. Ezen kívül a 400. és 401. bekezdésekben foglalt rendelkezések fenntartásával a tudományos és ipari szervezetek szakértői tanácskozási joggal részt vehetnek bármely tanulmányi bizottság bármelyik ülésén.

423 3. A közgyűlés rendszerint egy elnököt és egy alelnököt nevez ki minden egyes tanulmányi bizottság részére. Ha valamely tanulmányi bizottság munkaterhelése megköveteli, a közgyűlés e bizottság vagy bizottságok részére annyi további alelnököt nevez ki, ahányat szükségesnek tart. Az elnökök és alelnökök kinevezésénél különös figyelmet kell szentelni a szakismereti és az igazságos földrajzi megoszlási követelményekre, valamint a fejlődő országok hatékonyabb részvétele előmozdításának szükségességére. Ha a két közgyűlés közötti időszakban egy elnök a feladatai ellátásában akadályoztatva van, és a bizottságának csak egy alelnöke volt, ez utóbbi veszi át az elnök helyét. Olyan tanulmányi bizottság esetében, amely részére a közgyűlés több alelnököt nevezett ki, ez a bizottság a következő ülésén az alelnökök közül megválasztja az új elnököt, és ha szükséges, a tanulmányi bizottság tagjai közül egy új alelnököt választ. A bizottság hasonlókép új alelnököt választ, ha az egyik alelnök feladatainak ellátásában a két közgyűlés közötti időszakban akadályoztatva van.

73. CIKK

A tanulmányi bizottságok ügyeinek intézése

424 1. A tanulmányi bizottságokra bízott kérdéseket a lehetőségekhez képest, levelezés útján intézik.

425 2. (1) A közgyűlés azonban irányelveket adhat olyan tanulmányi bizottsági ülések összehívására, amelyek nagy kérdéscsoportok tárgyalása szempontjából szükségesnek látszanak.

426 (2) Általános szabályként, két közgyűlés közötti időszakban egy tanulmányi bizottság kettőnél több összejövetelt nem tarthat, beleértve a közgyűlést közvetlenül megelőző záróülést is.

427 (3) Ezenkívül, ha a közgyűlés után egy tanulmányi bizottság elnöke úgy véli, hogy tanulmányi bizottsága részére egy vagy több. a közgyűlés által elő nem irányzott összejövetelre lesz szükség olyan kérdések szóbeli megvitatása végett, amelyeket levelezés útján nem lehetett megtárgyalni, igazgatása hozzájárulásával és az érdekelt igazgatóval, valamint a tanulmányi bizottsága tagjaival folytatott konzultáció után javasolhatja, hogy egy megfelelő helyen tartsanak összejövetelt a kiadások minimális szinten történő tartásának figyelembe-' vételével.

423 3. A közgyűlés szükség szerint vegyes munkacsoportokat is létesíthet olyan kérdések tanulmányozására, amelyek több tanulmányi bizottság szakértőinek részvételét igénylik.

429 4. A Tanácsadó Bizottság igazgatója a főtitkárral történt konzultáció után és a különböző érdekelt tanulmányi bizottságok elnökeivel egyetértésben, összeállítja azon tanulmányi bizottságok és munkacsoportok általános üléstervét, amelyeknek azonos helyen és azonos időszakban kell ülésezniök.

430 5. Az igazgató a tanulmányi bizottságok zárójelentéseit megküldi a résztvevő igazgatásoknak, a Tanácsadó Bizottság munkájában résztvevő elismert magántársaságoknak és esetleg az azon résztvevő nemzetközi szervezeteknek és körzeti távközlési szervezeteknek. Ezeket a jelentéseket minél előbb, de minden esetben olyan időpontban kell elküldeni, hogy a következő közgyűlés időpontja előtt legalább egy hónappal megérkezzenek a rendeltetési helyükre. Ettől az előírástól csak akkor lehet eltérni, ha a tanulmányi bizottságok összejöveteleit közvetlenül a közgyűlés előtt tartják. Azok a kérdések, amelyek nem szerepelnek a fenti feltételek mellett megküldött valamelyik jelentésben, a közgyűlés napirendjére nem vehetők fel.

74. CIKK

Az igazgató feladatai; szaktitkárság

431 1. (1) A Tanácsadó Bizottság igazgatója koordinálja a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok munkáját és felel a Tanácsadó Bizottság munkájának megszervezéséért.

432 (2) Az igazgató felelős a Bizottság okirataiért és a főtitkárral egyetértésben gondoskodik az Egyesület munkanyelvein történő kiadásukról.

433 (3) Az igazgatót egy szakszemélyzetből álló titkárság segíti, amely közvetlen irányítása alatt végzi a Bizottság munkájának megszervezését.

434 (4) A szaktitkárságok, a laboratóriumok és a Tanácsadó Bizottságok műszaki berendezései adminisztratív szempontból a főtitkár hatáskörébe tartoznak a 282. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.

435 2. A titkárság műszaki és adminisztratív személyzetét a meghatalmazottak értekezlete vagy az Igazgatási Tanács által jóváhagyott költségvetés keretében az igazgató választja ki. A műszaki és adminisztratív személyzetet az igazgatóval egyetértve a főtitkár nevezi ki. A kinevezéssel vagy felmondással kapcsolatos végleges döntés joga a főtitkárt illeti meg.

436 3. Az igazgató a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok tárgyalásain hivatalból, tanácskozási joggal vesz részt. A 416. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával minden szükséges előkészítést megtesz a közgyűlés és a tanulmányi bizottságok összejöveteleivel kapcsolatban.

437 4. Az igazgató a közgyűlés elé terjesztett jelentésben beszámol a Tanácsadó Bizottságnak az utolsó közgyűlés óta végzett tevékenységéről. Ezt a jelentést jóváhagyása után az Igazgatási Tanácshoz történő továbbítása végett megküldik a főtitkárnak.

438 5. Az igazgató az Igazgatási Tanács és az Egyesület tagjainak tájékoztatása céljából az Igazgatási Tanács évi ülésszakán jelentést terjeszt elő a Bizottság megelőző évi tevékenységéről.

439 6. Az igazgató a főtitkárral történt konzultálás után a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra a Tanácsadó Bizottság követvetkező közgyűléséig terjedő hiteligénybecslését. Ezt a becslést a közgyűlés jóváhagyása után megküldik a főtitkárnak az Igazgatási Tanácshoz történő előterjesztése végett.

440 7. Az igazgató annak érdekében, hogy azt a főtitkár az Egyesület éves költségvetésébe beállíthassa, elkészíti a Bizottság következő évi költségelőirányzatát, amely a Bizottságnak a közgyűlés által jóváhagyott hiteligény-becslésén alapul.

441 8. Az igazgató az Egyezmény rendelkezéseinek keretein belül szükség szerint részt vesz az Egyesület műszaki együttműködési és segítségnyújtási tevékenységében.

75. CIKK

Javaslatok az igazgatási értekezletekre

442 1. A Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek joguk van közvetlenül az ajánlásaikból vagy a tanulmányozás alatt álló kérdések megállapításaiból eredő javaslatokat tenni az igazgatási értekezletekre.

443 2. A Tanácsadó Bizottságok közgyűlései javaslatokat tehetnek az Igazgatási Szabályzatok módosítására is.

444 3. E javaslatokat kellő időben kell megküldeni a főtitkárhoz, hogy azokat a 379. bekezdésben előírt feltételek mellett összegyűjteni, koordinálni és közölni lehessen.

76. CIKK

A Tanácsadó Bizottságok egymás közötti és más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatai

445 1. (1) A Tanácsadó Bizottságok közgyűlései vegyes tanulmányi bizottságokat hozhatnak létre közös érdekű kérdések tanulmányozására és ajánlások kibocsátására.

446 (2) A Tanácsadó Bizottságok igazgatói a tanulmányi bizottságok elnökeivel együttműködve megszervezhetik a két Tanácsadó Bizottság tanulmányi bizottságainak vegyes üléseit közös érdekű kérdések tanulmányozása és ajánlástervezetek készítése céljából. E tervezeteket az egyes Tanácsadó Bizottságok legközelebbi közgyűlése elé terjesztik.

447 2. Amikor a Tanácsadó Bizottságok egyikét felkérik arra, hogy a másik Tanácsadó Bizottság, vagy valamelyik nemzetközi szervezet összejövetelén képviseltesse magát, a meghívott Tanácsadó Bizottság közgyűlése vagy igazgatója jogosult a 329. bekezdés figyelembevételével intézkedéseket foganatosítani e tanácskozási joggal felruházott képviselet biztosítására.

448 3. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke és az egyik Tanácsadó Bizottság igazgatója vagy képviselőik tanácskozási joggal részt vehetnek a másik Tanácsadó Bizottság összejövetelein. Ha szükséges, a Tanácsadó Bizottság tanácskozási joggal meghívhatja üléseire az Egyesület bármely olyan állandó szervének képviselőit, amely nem tartotta szükségesnek, hogy képviseltesse magát.

XI. FEJEZET

AZ ÉRTEKÉZLETEK ÉS MÁS ÖSSZEJÖVETELEK BELSŐ SZABÁLYZATA

77. CIKK

Az értekezletek és más összejövetelek belső szabályzata

1. Ültetési rend

449 Az értekezlet ülésein a küldöttségeket a képviselt országok francia elnevezésének megfelelő betűrendben ültetik.

2. Az értekezlet megnyitása

450 1. (1) Az értekezlet megnyitó ülését a küldöttségvezetők összejövetele előzi meg, ahol előkészítik az első plenáris ülés napirendjét és a rotációs földrajzi megoszlás, valamint a szükséges szakértelem alapelveinek, továbbá a 454. bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével, javaslatot tesznek az értekezlet és bizottságai megszervezésére, az elnökökre és az alelnökökre.

451 (2) A küldöttségvezetők összejövetelének elnökét a 452. és 453. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jelölik ki.

452 2. (1) Az értekezletet a meghívó kormány által kijelölt személy nyitja meg.

453 (2) Ha nincs meghívó kormány, az értekezletet a legidősebb küldöttségvezető nyitja meg.

454 3. (1) Az első plenáris ülésen megválasztják az elnököt, aki általában a meghívó kormány által kijelölt személy.

455 (2) Ha nincs meghívó kormány, az elnököt a küldöttségvezetők által a 450. bekezdésben említett összejövetelen tett javaslat figyelembevételével választják meg.

456 4. Szintén az első plenáris ülésen:

457 o) választják meg az értekezlet alelnökeit;

458 b) hozzák létre az értekezlet bizottságait és választják meg azok elnökeit és alelnökeit;

459 c) alakítják meg az értekezlet titkárságát, amelyet az Egyesület főtitkársága személyzetéből és adott esetben a meghívó kormány igazgatása által rendelkezésre bocsátott személyzetből állítanak össze.

3. Az értekezlet elnökének jogai

460 1. Jelen belső szabályzatban ráruházott: más előjogok gyakorlásán kívül az elnök nyitja meg és zárja be az egyes plenáris üléseket, vezeti a vitákat, ügyel a belső szabályzat betartására, megadja a szót, a kérdéseket szavazásra bocsátja és kihirdett az elfogadott döntéseket.

461 2. Az elnök biztosítja az értekezlet munkájának általános irányítását és a plenáris üléseken a rend fenntartását. Dönt az eljárásrendi indítványok és pontok felett, és nevezetesen joga van ahhoz is, hogy a vita elnapolását vagy bezárását, az ülés felfüggesztését vagy elhalasztását javasolja. Dönthet a plenáris ülés összehívásának elnapolásáról is, ha azt szükségesnek tartja.

462 3. Az elnök kötelessége, hogy megvédje valamennyi küldöttségnek azt a jogát, hogy a tárgyalás alatt álló kérdésekről szabadon és részletesen fejthesse ki véleményét.

463 4. Ügyel arra, hogy a vita a tárgyalás alatt álló kérdésre korlátozódjék és bármely hozzászólót félbeszakíthat, aki eltér a tárgyalt kérdéstől, emlékeztetve őt annak szükségességére, hogy a kérdésnél maradjon.

4. A bizottságok létrehozása

464 1. A plenáris ülés az értekezlet elé utalt kérdések megvizsgálására bizottságokat hozhat létre. E bizottságok albizottságokat alakíthatnak. A bizottságok és albizottságok munkacsoportokat is létesíthetnek.

465 2. Albizottságokat és munkacsoportokat csak akkor létesítenek, ha az feltétlenül szükséges.

466 3. A 464. és 465. bekezdésben foglalt rendelkezésektől függően az alábbi bizottságokat hozzák létre:

467 4.1 Igazgatási bizottság

468 a) Ez a bizottság rendszerint az értekezlet vagy az összejövetel elnökéből, alelnökeiből és a bizottságok elnökeiből és alelnökeiből áll; a bizottság elnöke az értekezlet elnöke.

469 b) Az igazgatási bizottság koordinálja a munka zökkenőmentes végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyet és megtervezi az ülések rendjét és számát, s amikor csak lehetséges, igyekszik elkerülni a szimultán üléseket egyes küldöttségek kis létszámára való tekintettel.

470 4.2 Megbízóleveleket felülvizsgáló bizottság

471 Ez a bizottság vizsgálja felül az értekezleten részt vevő küldöttségek megbízóleveleit és következtetéseiről a plenáris ülésnek az általa meghatározott időn belül jelentést tesz.

472 4.3 Szerkesztő bizottság

473 a) A különböző bizottságok által készített és a kifejtett véleményeket figyelembe vevő szövegeket, melyeket lehetőség szerint ezen bizottságok végleges formában szövegeznek meg, a szerkesztő bizottsághoz küldik meg, melynek az a feladata, hogy a szövegeket a lényeg megváltoztatása nélkül, formájukban tökéletesítse, s adott esetben a korábbi nem módosított szövegrészekkel összhangba hozza.

474 b) A szövegeket a szerkesztő bizottság a plenáris ülésre terjeszti be, amely azokat jóváhagyja, vagy további vizsgálatra visszautalja az illetékes bizottsághoz.

475 4.4 Költségvetés-ellenőrző bizottság

476 a) Minden értekezlet vagy összejövetel megnyitásakor a plenáris ülés költségvetésellenőrző bizottságot alakít, amelynek az a feladata, hogy értékelje a küldöttek rendelkezésére bocsátott szervezetet és eszközöket és hogy megvizsgálja és jóváhagyja az értekezlet vagy összejövetel teljes ideje alatt felmerült kiadások számadásait. Ez a bizottság a küldöttségek azon tagjain kívül, akik abban részt kívánnak venni, a főtitkár képviselőjéből, és ha van meghívó kormány, az utóbbi képviselőjéből áll.

477 b) Az Igazgatási Tanács által az értekezletre vagy az összejövetelre jóváhagyott költségvetési hitel kimerülése előtt a költségvetés-ellenőrző bizottság az értekezlet vagy az összejövetel titkárságával együttműködve a kiadások helyzetét rögzítő közbenső kimutatást terjeszt a plenáris ülés elé. A plenáris ülés ennek figyelembevételével dönti el, vajon az elért előrehaladás indokolttá teszi-e az értekezlet vagy összejövetel azon időponton túli meghosszabbítását, amikorra a jóváhagyott költségvetési hitel kimerül.

478 c) Minden értekezlet vagy összejövetel végén a költségvetés-ellenőrző bizottság olyan jelentést terjeszt a plenáris ülés elé, amely a lehető legpontosabban tünteti fel az értekezlet vagy összejövetel kiadásainak becsült összegét, valamint azt a költségelőirányzatot, amivel az értekezlet vagy összejövetel által hozott döntések járnak.

479 d) Ezt a jelentést megvizsgálása és jóváhagyása után a plenáris ülés saját észrevételeivel együtt a főtitkárhoz továbbítja az Igazgatási Tanács következő ülése elé való terjesztése végett.

5. A bizottságok összetétele

480 5.1 A meghatalmazottak értekezlete

481 A bizottságokat azon tagországok küldötteiből, valamint a 344., 345. és 346. bekezdésekben hivatkozott megfigyelőkből és képviselőkből állítják össze, akik azt kérik, vagy akiket a plenáris ülés jelöl ki.

482 5.2 Az igazgatási értekezletek

483 A bizottságokat azon tagországok küldötteiből, valamint a 354-358. bekezdésekben hivatkozott megfigyelőkből és képviselőkből állítják össze, akik ezt kérik, vagy akiket a plenáris ülés jelöl ki.

484 6. A bizottságok elnökei és alelnökei

485 Minden bizottság elnöke javaslatot tesz bizottságának az utóbbi által létesített albizottságok elnökeinek és alelnökeinek kiválasztására.

7. Az ülések összehívása

486 A plenáris üléseket, a bizottsági, albizottsági és munkacsoport üléseket az értekezlet helyén kellő időben közzé kell tenni.

8. Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatok

487 Az értekezlet megnyitása előtt benyújtott javaslatokat a plenáris ülés a jelen belső szabályzat 4. részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesített illetékes bizottságnak osztja ki. A plenáris ülés azonban bármilyen javaslattal közvetlenül is foglalkozhat.

9. Az értekezlet alatt benyújtott javaslatok és módosítások

483 1. Az értekezlet megnyitása után benyújtott javaslatokat és módosításokat, az esettől függően, az értekezlet elnökének vagy az illetékes bizottság elnökének, vagy pedig az értekezlet titkárságának kell átadni értekezleti okiratként való közzététel és szétosztás végett.

489 2. Egyetlen írásos javaslat vagy módosítás sem nyújtható be az érdekelt küldöttség vezetőjének, vagy helyettesének az aláírása nélkül.

490 3. Az értekezlet, vagy egy bizottság, albizottság, vagy munkacsoport elnöke bármikor előterjeszthet olyan javaslatokat, amelyek meggyorsítják a viták lefolyását.

491 4. Minden javaslatnak vagy módosításnak konkrétan és pontosan kell tartalmaznia a vizsgálandó szöveget.

492 5. (1) Az értekezlet elnöke vagy az illetékes bizottság, albizottság vagy munkacsoport elnöke dönti el minden esetben, hogy az ülés alatt benyújtott javaslat vagy módosítás szóbeli bejelentés tárgyát képezheti-e, avagy azt a 488. bekezdésben említett feltételek mellett közzététel és szétosztás végett írásban kell benyújtani.

493 (2) Általában, minden olyan fontos javaslat szövegét, amelyet szavazásra kell bocsátani, az értekezlet munkanyelvein kellő időben szét kell osztani, hogy azt a vita előtt még tanulmányozni lehessen.

494 (3) Ezenkívül az értekezlet elnöke a 488. bekezdésben hivatkozott javaslatok vagy módosítások kézhezvételekor azokat az esettől függően, vagy az illetékes bizottsághoz vagy a plenáris ülés elé utalja.

495 6. Bármely arra jogosult személy a plenáris ülésen felolvashatja vagy kérheti, hogy olvassák fel az értekezlet folyamán általa benyújtott javaslatot vagy módosítást és kifejtheti annak indokait.

10. A javaslat vagy módosítás megvizsgálásához és megszavazásához megkívánt feltételek

496 1. Az értekezlet megnyitása előtt, vagy valamely küldöttség által az értekezlet alatt benyújtott egyetlen javaslat vagy módosítás sem bocsátható vitára, ha azt tárgyalásakor legalább még egy másik küldöttség nem támogatja.

497 2. Minden szabályszerűen támogatott javaslatot vagy módosítást megvitatása után szavazásra kell bocsátani.

11. Figyelmen kívül hagyott vagy későbbre halasztott javaslatok és módosítások

498 Amikor egy javaslatot vagy módosítást figyelmen kívül hagytak, vagy annak megvizsgálását későbbre halasztották, a benyújtó küldöttségnek kell ügyelnie arra, hogy arról a későbbiek során meg ne feledkezzenek.

12. A viták levezetése a plenáris ülésen

499 12.1 Határozatképesség

500 Ahhoz, hogy egy plenáris ülésen megejtendő szavazás érvényes legyen, az értekezleten való részvételre meghatalmazott és szavazati joggal rendelkező küldöttségek több mint felének jelen, vagy képviseltetve kell lennie.

501 12.2 Vitarend

502 (1) Azok a személyek, akik hozzá kívánnak szólni, azt csak az elnök engedélyének megszerzése után tehetik meg. A felszólalást általában annak megjelölésével kezdik, hogy milyen minőségben beszélnek.

503 (2) Minden személynek, akinek szót adtak, lassan és érthetően, a szavakat jól elkülönítve és megfelelő szüneteket tartva kell magát kifejeznie, hogy mondanivalóját mindenki megérthesse.

504 12.3 Eljárásrendi indítványok és eljárásrendi pontok

505 (1) A viták során bármely küldöttség, az általa alkalmasnak tartott időpontban, benyújthat eljárásrendi indítványt vagy fel-

vethet bámely eljárásrendi pontot; ezekről az elnöknek, jelen belső szabályzatnak megfelelően azonnal döntenie kell. Az elnök döntése ellen bármely küldöttség felszólalhat, amely azonban teljes egészében érvényben marad, ha azt a jelenlevő és szavazó küldöttségek többsége nem ellenzi.

506 (2) Az a küldöttség, amely eljárásrendi indítványt tesz, hozzászólásában a vita alatt álló kérdés lényegét nem érintheti.

507 12.4 Az eljárásrendi indítványok és eljárásrendi pontok elsőbbsége

508 Az 505. és 506. bekezdésekben említett eljárásrendi indítványok és pontok elsőbbségi sorrendje az alábbi:

509 a) jelen belső szabályzat alkalmazására vonatkozó minden eljárásrendi pont, beleértve a szavazási eljárásokat is;

510 b) az ülés felfüggesztése;

511 c) az ülés berekesztése;

512 d) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának elnapolása;

513 e) a vita alatt álló kérdés tárgyalásának lezárása;

514 f) bármilyen más benyújtandó eljárásrendi indítvány vagy pont, amelynek viszonylagos sorrendjét az elnök határozza meg.

515 12.5 Az ülés felfüggesztésére vagy berekesztésére vonatkozó indítvány

516 Egy küldöttség bármely kérdés tárgyalása során, javaslatát megindokolva, javasolhatja az ülés felfüggesztését vagy berekesztését. Ha a javaslatot támogatják, a szót két olyan hozzászólónak kell megadni, akik a felfüggesztést vagy a berekesztést ellenzik, s akik csak ezzel kapcsolatban szólalhatnak fel, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani.

517 12.6 A vita elnapolására vonatkozó indítvány

518 Egy küldöttség bármely kérdés tárgyalása során javasolhatja a vitának meghatározott időre történő elnapolását. Ha ilyen indítványt tesznek, az erről folyó vitában a javaslattevőn kívül csak három hozzászóló vehet részt; egy az indítvány mellett és kettő ellene, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani.

519 12.7 A vita lezárására vonatkozó indítvány

520 Egy küldöttség bármikor javasolhatja, hogy a tárgyalás alatt álló kérdés feletti vitát zárják le. Ebben az esetben a szót csak két, a vita lezárását ellenző hozzászólónak adják meg, s azután az indítványt szavazásra kell bocsátani. Ha az indítványt elfogadják, az elnök azonnali szavazást rendel el a vitatott kérdésben.

521 12.8 A hozzászólások korlátozása

522 (1) A plenáris ülés ha szükséges, meghatározhatja, hogy egy küldöttség egy meghatározott tárgyhoz hányszor szólhat hozzá, illetve azok időtartamát.

523 (2) Azonban az elnök az eljárási kérdésekkel kapcsolatos hozzászólások időtartamát legfeljebb öt percre korlátozza.

524 (3) Amikor egy hozzászóló a részére engedélyezett időt túllépi, az elnök erről a plenáris ülést tájékoztatja és a hozzászólót felkéri, hogy beszédét röviden fejezze be.

525 12.9 A hozzászólók jegyzékének lezárása

526 (1) A vita során az elnök felolvashatja a feliratkozott hozzászólók jegyzékét; ehhez hozzáírja még azoknak a küldöttségeknek a neveit, amelyek hozzá kívánnak szólni és az ülés hozzájárulásával a jegyzéket le-zártnak nyilvánítja. Ha azonban az elnök helyén valónak tartja, kivételesen a jegyzék lezárása után is engedélyezheti, hogy bármely korábbi felszólalásra válaszoljanak.

527 (2) Ha a hozzászólók jegyzékén már nincs több név, az elnök a vitát lezártnak nyilvánítja.

528 12.10 Illetékességi kérdés

529 Bármilyen illetékességi kérdést, amely felmerülhet, még azelőtt kell rendezni, mielőtt a tárgyalás alatt álló kérdés lényegéről szavaznak,

530 12.11 Valamely indítvány visszavonása és újbóli benyújtása

531 Valamely indítvány szerzője azt a szavazásra bocsátása előtt visszavonhatja. Bármely így visszavont, módosított vagy nem módosított indítványt a módosítás szerzője vagy bármely más küldöttség újra benyújthatja vagy felvetheti.

13. Szavazati jog

532 1. Az Egyesület tagja által az értekezlet munkájában való részvételre szabályszerűen meghatalmazott küldöttségnek, az értekezlet valamennyi ülésén az Egyezmény 2. cikkének megfelelően, egy szavazatra van joga.

533 2. Az Egyesület bármely tagjának küldöttsége szavazati jogát a 67. cikkben leírt feltételek mellett gyakorolja.

14. Szavazás

534 14.1 A többség meghatározása

535 (1) A többség a jelenlevő és szavazó küldöttségek több mint feléből áll.

536 (2) A többséghez szükséges szavazatok kiszámításánál a tartózkodó küldöttségeket nem veszik számírásba.

537 (3) Egyenlő számú szavazat esetében a javaslatot vagy módosítást elvetettnek tekintik.

538 (4) Jelen szabályzat szempontjából "jelenlevő és szavazó küldöttségnek" tekintenek minden küldöttséget, amely egy javaslat mellett vagy ellen szavaz.

539 14.2 A szavazástól való távolmaradás

540 Azokat a küldöttségeket, amelyek jelen vannak, de egy meghatározott szavazásban nem vesznek részt, vagy amelyek kifejezetten bejelentik, hogy abban nem kívánnak részt venni, a határozatképességnek az 500. bekezdés értelmében történő megállapítása szempontjából nem tekintik távollevőnek, illetve az 544. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából tartózkodónak;

541 14.3 Különleges többség

542 Ami az Egyesület új tagjainak felvételét illeti, az 1. cikkben leírt többséget alkalmazzák.

543 14.4 Több mint ötven százalékos tartózkodás

544 Amikor a szavazástól tartózkodók száma meghaladja a leadott (mellette, ellene, tartózkodó) szavazatok számának felét, a vita alatt álló kérdés tárgyalását egy későbbi ülésre halasztják, amikor is a tartózkodókat már nem veszik figyelembe.

545 14.5 Szavazási eljárások

546 (1) A szavazási eljárások az alábbiak:

547 a) általános szabályként kézfelemelés, hacsak nem kérik, a b) pont alatti névszerinti, vagy a c) pont alatti titkos szavazást;

548 b) névszerinti szavazás a jelenlevő és szavazásra jogosult tagok nevének francia betűrendjében:

549 1. ha legalább két jelenlevő és szavazásra jogosult küldöttség a szavazás megkezdése előtt azt kéri és ha a c) pont alatti titkos szavazást nem kérik, vagy

550 2. ha az a) pont alatti eljárás szerint megejtett szavazás nem mutat tiszta többséget;

551 c) titkos szavazás, ha legalább öt jelenlevő és szavazásra jogosult küldöttség a szavazás megkezdése előtt azt kéri.

552 (2) Az elnök a szavazás megkezdése előtt minden a szavazás módjával kapcsolatos kérelemnek helyt ad, majd hivatalosan közli az alkalmazandó szavazási eljárást és a szavazásra bocsátandó kérdést. Majd bejelenti a szavazás megkezdését és ha az befejeződött, közli az eredményeket.

553 (3) Titkos szavazás esetén a titkárság azonnal megteszi a szavazás titkosságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

554 (4) A szavazás elektronikus rendszerrel is megejthető, ha megfelelő elektronikus rendszer áll rendelkezésre és ha az értekezlet úgy dönt.

555 14.6 A szavazás félbeszakításának tilalma

556 Amikor a szavazás már megkezdődött, azt egyetlen küldöttség sem szakíthatja félbe, hacsak nem a szavazás módját érintő eljárásrendi indítványt tesz. Az eljárásrendi indítvány nem tartalmazhat olyan javaslatot, amely a folyó szavazás megváltoztatásával, avagy a szavazásra bocsátott kérdés lényegének megváltoztatásával jár. A szavazás az elnök azon bejelentésével kezdődik, hogy a szavazás megkezdődött és az eredményeknek az elnök által történő bejelentésével fejeződik be.

557 14.7 A szavazás megindokolása

558 Az elnök a szavazás után megadja a szót azoknak a küldöttségeknek, amelyek a szavazatukhoz magyarázatokat kívánnak fűzni.

559 14.8 Valamely javaslat részletekben történő megszavazása

560 (1) Amikor egy javaslat szerzője kéri, vagy amikor a plenáris ülés szükségesnek tartja, avagy amikor az elnök a szerző jóváhagyásával javasolja, a javaslatot részekre bontják és az egyes részeket külön-külön bocsátják szavazásra. A javaslat már elfogadott részeit azután, mint teljes egészet bocsátják szavazásra.

561 (2) Ha a javaslat minden részét elvetik, magát a javaslatot is elvetettnek tekintik.

562 14.9 Ugyanarra a kérdésre vonatkozó javaslatok szavazási sorrendje

563 (1) Ha ugyanarra a kérdésre vonatkozóan több javaslat van, ezeket benyújtásuk sorrendjében bocsátják szavazásra, hacsak a plenáris ülés másképpen nem dönt.

564 (2) Minden egyes szavazás után a plenáris ülés dönti el, hogy a következő javaslatot szavazásra kell-e bocsátani, vagy sem.

565 14.10 Módosítások

566 (1) Bármely módosító javaslatot, amely csak az eredeti javaslat valamely részének a törlését, kiegészítését vagy megváltoztatását tartalmazza, módosításnak tekintenek.

567 (2) Valamely javaslathoz tett módosítást, amelyet a javaslatot benyújtó küldöttség elfogadott, azonnal beépítik a javaslat eredeti szövegébe.

563 (3) Egyetlen módosító javaslatot sem tekintenek módosításnak, ha az ülésnek az a véleménye, hogy az az eredeti javaslattal nem egyeztethető össze.

569 14.11 A módosításokról történő szavazás

570 (1) Amikor egy javaslathoz módosítást nyújtanak be, akkor először a módosítást bocsátják szavazásra.

571 (2) Amikor egy javaslathoz több módosítást nyújtanak be először az eredeti szövegtől legjobban eltérő módosítást bocsátják szavazásra. Ha ez a módosítás nem nyeri el a többség támogatását, a megmaradottak közül ezután azt bocsátják szavazásra, amely még mindig a legtávolabb áll az eredeti szövegtől és ezt az eljárást mindaddig folytatják, amíg valamely későbbi módosítás meg nem szerzi a többség támogatását; ha valamennyi benyújtott módosítást megvizsgáltak és egyik sem kapta meg a többség támogatását, az eredeti módosítás nélküli javaslatot bocsátják szavazásra.

572 (3) Ha egy vagy több módosítást elfogadtak, ezután az így módosított javaslatot bocsátják szavazásra.

573 14.12 A szavazás megismétlése

574 (1) Valamely értekezlet vagy összejövetel bizottsága, albizottsága vagy munkacsoportja esetében egy olyan javaslatot, egy javaslat részét, vagy módosítást, amelyről az egyik bizottságban, albizottságban vagy munkacsoportban szavazás útján már döntöttek, ugyanazon bizottságban, albizottságban vagy munkacsoportban nem lehet még egyszer * szavazásra bocsátani. Ez a rendelkezés a választott szavazási eljárástól függetlenül alkalmazandó.

575 (2) Plenáris üléseken egy javaslatot, egy egy javaslat részét, vagy módosítást nem bocsátanak szavazásra, hacsak:

576 a) a szavazásra jogosult tagok többsége azt nem kéri és

577 b) a szavazás megismétlésére irányuló kérelmet legalább a megejtett szavazás után egy nappal nem terjesztik elő.

15. Bizottságok és albizottságok A viták levezetése és szavazási eljárások

578 1. A bizottságok és albizottságok elnökeinek hasonló jogaik vannak mint a jelen belső szabályzat 3. szakasza által az értekezlet elnökére ruházott jogok.

579 2. A plenáris ülés vitáinak levezetésére vonatkozó, jelen belső szabályzat 12. szakaszában meghatározott rendelkezések, a határozatképesség kivételével, a bizottsági és albizottsági vitákra is alkalmazandók.

530 3. Jelen belső szabályzat 14. pontjában előírt rendelkezések a bizottságokban és albizottságokban történő szavazásokra is alkalmazandók.

16. Fenntartások

581 1. Általános szabályként egy küldöttségnek, amelynek az álláspontját a többi küldöttség nem osztja, a lehetőséghez képest arra kell törekednie, hogy a többség véleményéhez csatlakozzék.

582 2. Mindazonáltal, ha valamely döntés egy küldöttség részére olyan természetűnek tűnik, amely a kormányát az Egyezmény ratifikálásában vagy a Szabályzatok felülvizsgálásának jóváhagyásában akadályozhatja, a küldöttség e döntés vonatkozásában ideiglenes vagy végleges fenntartással élhet.

17. A plenáris ülések jegyzőkönyvei

583 1. A plenáris ülések jegyzőkönyveit az. értekezlet titkársága állítja össze, amelynek biztosítania kell, hogy azokat a küldötteknek a lehető leghamarabb és minden esetben az egyes üléseket követő 5 munkanapon belül kiosszák.

534 2. A jegyzőkönyvek szétosztása után a küldöttségek az értekezlet titkárságánál a lehető legrövidebb időn belül, az indokoltnak tartott helyesbítéseket írásban benyújthatják, ami nem akadályozhatja meg őket abban, hogy ne nyújtsanak be szóbeli módosításokat azon az ülésen, amelyen a jegyzőkönyveket jóváhagyják.

535 3. (1) Általános szabályként a jegyzőkönyvek a lehető legrövidebb szövegezés formájában csak a javaslatokat és a következtetéseket tartalmazzák az azokra vonatkozó főbb érvekkel együtt.

586 (2) Mindazonáltal, bármely küldöttségnek jogában áll azt kérni, hogy a vita során általa tett bármilyen nyilatkozatot a jegyzőkönyvbe kivonatosan vagy teljes egészében felvegyenek. Ebben az esetben a küldöttségnek általános szabályként, ezt hozzászólása elején jeleznie kell, hogy a jegyzőkönyvkészítők munkáját megkönnyítse. Ezenkívül a küldöttség a szöveget köteles az értekezlet titkárságához az ülés végétől számított két órán belül leadni.

587 4. A nyilatkozatok felvételével kapcsolatban az 586. bekezdésben adott lehetőséggel azonban minden esetben csak mértékkel szabad élni.

18. A bizottságok és albizottságok beszámolói és jelentései

588 1. (1) A bizottságok és albizottságok ülésein elhangzott vitákról az értekezlet titkársága ülésenként beszámolókat készít, s biztosítja hogy azokat a küldötteknek legkésőbb az egyes üléseket követő 5 munkanapon belül kiosszák. A beszámolókból ki kell tűnni a viták lényeges pontjainak, az említésre méltó különböző véleményeknek, valamint az egész vitából eredő javaslatoknak és végkövetkeztetéseknek.

589 (2) Mindazonáltal, bármely küldöttségnek jogában áll, hogy az 586. bekezdésben biztosított lehetőséggel éljen.

590 (3) A fenti bekezdésben hivatkozott lehetőséggel csak mértékkel szabad élni.

591 2. A bizottságok és albizottságok, ha szükségesnek tartják, közbenső jelentéseket készíthetnek és ha a körülmények megkívánják, munkájuk befejezésekor zárójelentést nyújthatnak be, amelyben tömören összefoglalják a rájuk bízott tanulmányokból eredő javaslatokat és következtetéseket.

19. A jegyzőkönyvek, beszámolók és jelentések jóváhagyása

592 1. (1) Általános szabályként, minden plenáris ülés vagy minden bizottsági vagy albizottsági ülés elején az elnök felteszi a kérdést, hogy a küldöttségeknek van-e észrevételük a megelőző ülés jegyzőkönyvével vagy beszámolójával kapcsolatban. Ezeket az okiratokat elfogadottnak tekintik, ha a titkárságnak nem adtak át semmiféle helyesbítést, vagy nem tesznek semmilyen szóbeli ellenvetést. Ellenkező esetben a jegyzőkönyvben vagy összefoglalóban a szükséges helyesbítéseket keresztülvezetik.

593 (2) Minden részleges vagy zárójelentést az érdekelt bizottságnak vagy albizottságnak jóvá kell hagynia.

594 2. (1) Az utolsó plenáris ülések jegyzőkönyveit az ülés elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.

595 (2) Az egyes bizottságok vagy albizottságok utolsó üléseiről készített összefoglalókat a bizottság vagy albizottság elnöke vizsgálja felül és hagyja jóvá.

20. Számozás

596 1. Á felülvizsgálásra kerülő szövegek fejezet, cikk és bekezdés számait a plenáris ülésen történő első olvasásukig megtartják. A kiegészítő szövegeket ideiglenesen az eredeti szöveg utolsó bekezdésének számával látják el, amit "A", "B" stb. betűkkel egészítenek ki.

597 2. A fejezetek, cikkek és bekezdések végleges számozását az első olvasásban történt elfogadásuk után, rendszerint a szerkesztő bizottságra bízzák, de a plenáris ülés döntésével ezt a munkát a főtitkárra is bízhatják.

21. Végleges jóváhagyás

598 A záróokiratok szövegeit akkor tekintik véglegesnek, amikor azokat a plenáris ülés második olvasásban jóváhagyta.

22. Aláírás

599 Az értekezlet által jóváhagyott végleges szövegeket aláírás végett a 67. cikkben meghatározott meghatalmazással ellátott küldöttek elé terjesztik a képviselt országok francia elnevezése betűrendjének megfelelően.

23. Sajtóközlemények

600 Az értekezlet munkájáról hivatalos közlemények csak az értekezlet elnökének engedélyével adhatók a sajtó részére.

24. Díjmentesség

601 Az értekezlet ideje alatt a küldöttségek tagjai, az Igazgatási Tanács tagjai, az Egyesületnek az értekezleten résztvevő állandó szervei főtisztviselői és az Egyesületnek az értekezletre kirendelt titkársági személyzete olyan mérvű posta-, távíró, távbeszélő és telex díjmentességre jogosultak, amilyenben az értekezlet helyéül szolgáló ország kormánya e tárgyban a többi kormánnyal és az érdekelt elismert magántársaságokkal megállapodásra tudott jutni.

XII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

78. CIKK

Nyelvek

602 1. (1) Az Egyesület értekezletein, valamint az Igazgatási Tanács és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok ülésein a 120. és 127. bekezdésben említetteken kívül egyéb nyelvek is használhatók:

603 a) ha a főtitkárnál vagy az érdekelt állandó szerv vezetőjénél egy vagy több kiegészítő nyelv szóban vagy írásban történő használatának biztosítását kérik, és feltéve, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő pótlólagos költségeket azok a tagok, amelyek ezt kérték vagy támogatták, magukra vállalják;

604 b) ha egy küldöttség a saját költségére intézkedik saját nyelvéről a 127. bekezdésben hivatkozott egyik nyelvre történő szóbeli fordításról.

605 (2) A 603. bekezdésben említett esetben a főtitkár vagy az érintett állandó szerv vezetője e kérésnek lehetőleg eleget tesz, miután az érdekelt tagoktól megszerezte a kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a felmerült költségeket az Egyesületnek szabályszerűen meg fogják téríteni.

606 (3) A 604. bekezdésben említett esetben az érdekelt küldöttség ezenkívül, ha kívánja, saját költségére a 127. bekezdésben hivatkozott valamelyik nyelvről saját nyelvére történő szóbeli fordítást is biztosíthat.

607 2. Az Egyezmény 122-126. bekezdéseiben hivatkozott valamennyi okirat az ott meghatározott nyelveken kívül más nyelveken is kiadható, feltéve hogy a kiadást kérő tagok magukra vállalják a fordítással és a kiadással kapcsolatban felmerülő összes költségeket.

79. CIKK

Pénzügyek

608 1. (1) Minden tag legalább hat hónappal az Egyezmény életbelépése előtt értesíti a főtitkárt az általa választott hozzájárulási osztályról.

609 (2) Ezt a döntést a főtitkár közli a tagokkal.

610 (3) Azok a tagok, amelyek a 608. bekezdésben meghatározott határidőn belül nem közölték döntésüket, megtartják az általuk korábban választott hozzájárulási osztályt.

611 (4) A tagok bármikor választhatnak az általuk korábban elfogadott hozzájárulási osztálynál magasabb osztályt.

612 2. (1) Minden új tag a csatlakozási éve címén hozzájárulást fizet, amelyet a csatlakozás hónapjának első napjától számítanak.

613 (2) Az Egyezmények valamely tag által történő felmondása esetében a hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép.

614 3. Az esedékes összegek után kamat jár az Egyesület minden egyes költségvetési éve kezdetétől számítva. Ez a kamatkulcs évi 3% (három százalék) az első hat hónapra és évi 6% (hat százalék) a hetedik hónaptól kezdve.

615 4. Az elismert magántársaságok, tudományos vagy ipari szervezetek és nemzetközi szervezetek hozzájárulásaira az alábbi rendelkezések érvényesek:

616 a) az elismert magántársaságok és tudományos vagy ipari szervezetek azon Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok költségeihez járulnak hozzá, amelyek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak. Az elismert magántársaságok ezenkívül hozzájárulnak azon értekezletek vagy ülések ségeihez is, amelyek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak, vagy amelyeken a 358. bekezdésben foglaltak szerint részt vettek;

617 b) a nemzetközi szervezetek is hozzájárulnak azon értekeztetek vagy ülések költségeihez, amelyeken való részvételükét engedélyezték, hacsak az Igazgatási Tanács a kölcsönösség elve alapján ez alól nem mentesítette őket;

618 c) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek az értekezletek és összejövetelek költségeihez a 616. és 617. bekezdésben foglalt rendelkezések szerint járulnak hozzá, az Egyezmény 111. bekezdésében szereplő táblázatból az 1/4. és 1/8 egység kivételével, melyek az Egyesület tagjainak vannak fenntartva, szabadon választják ki azt a hozzájárulási osztályt, amely szerint a költségek viselésében részt kívánnak venni és a főtitkárt a választott osztályról értesítik;

619 d) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek, amelyek az értekezletek és összejövetelek kiadásaihoz hozzájárulnak, az általuk korábban elfogadott hozzájárulási osztálynál bármikor magasabb osztályt választhatnak;

620 e) az Egyezmény érvényességének ideje alatt a hozzájárulási egységek számában semmilyen csökkentés sem léphet hatályba;

621 f) valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság munkájában való részvételről történő lemondás esetében a hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig kell fizetni, amelyben a felmondás hatályba lép;

622 g) az elismert magántársaságok, a tudományos vagy ipari szervezetek és a nemzetközi szervezetek azon Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok költségeihez történő hozzájárulásának egységenkénti összegét, amelyeknek munkájában való részvételükre nézve megállapodtak, az egyesületi tagok hozzájárulási egységének 1/5-ében állapítják meg. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekintik. Ezek a 614. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kamatoznak;

623 h) az elismert magántársaságok egy igazgatási értekezlet költségeihez történő hozzájárulásának egységenkénti összegét; amely értekezleten a 358. bekezdés alapján vesznek részt, és az ott résztvevő nemzetközi szervezetek egységenkénti összegét úgy állapítják meg, hogy a szóbanforgó értekezlet költségvetésének teljes összegét elosztják a tagok által az Egyesület költségeihez történő hozzájárulás címén befizetett egységek teljes számával. A hozzájárulásokat az Egyesület bevételének tekintik. Ezek az összegek a számlák elküldését követő hatvanadik naptól kezdve a 614. bekezdésben meghatározott kamatláb szerint kamatoznak.

624 5. Az Egyesület, laboratóriumaiban és műszaki berendezéseiben az egyes tagok, tagcsoportok, körzeti szervezetek vagy mások részére végzett mérésekkel, kísérletekkel vagy különleges kutatásokkal kapcsolatban felmerült költségeket ezek a tagok, csoportok, szervezetek vagy mások viselik.

625 6. A kiadványok eladási árát az igazgatások, az elismert magántársaságok és a magánfelek részére az Igazgatási Tanáccsal együttműködve a főtitkár, állapítja meg attól a törekvéstől áthatva, hogy a kiadványok árának általában fedeznie kell a nyomdai és szétosztási költségeket.

626 7. Az Egyesületnek tartalék-számlát kell fenntartania forgótőke biztosítása céljából a lényeges kiadások fedezésére, valamint hogy megfelelő készpénztartalékot lehessen fenntartani a kölcsönök lehetőség szerinti felvételének elkerülésére. A tartalék-számla összegét a várható igények alapján az Igazgatási Tanács évente állapítja meg. Minden pénzügyi év végén azon költségvetési tételeket, amelyeket nem költöttek el vagy nem kötöttek le, a tartalék-számlára teszik át. E számlával kapcsolatos további részletek a pénzügyi szabályzatban vannak leírva.

80. CIKK

Az igazgatási értekezletek és a CCI közgyűlések pénzügyi felelőssége

627 1. Az igazgatási értekezleteknek és a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok közgyűléseinek, mielőtt pénzügyi kihatásokkal járó javaslatokat fogadnak el, az Egyesület valamennyi költségvetési előirányzatát tekintetbe kell venniök annak biztosítására, hogy ezek a javaslatok ne eredményezzenek olyan hitelen felüli költségeket, amelyek engedélyezésére az Igazgatási Tanács van felhatalmazva.

628 2. Egy igazgatási értekezlet, vagy valamelyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság közgyűlésének egyetlen határozata sem léphet hatályba, amely olyan hitelen felüli költségek közvetlen vagy közvetett emelkedését eredményezi, amelyek engedélyezésére az Igazgatási Tanács van felhatalmazva.

81. CIKK

A számadások összeállítása és kiegyenlítése

629 1. A nemzetközi távközlési szolgálatokat ellátó igazgatásoknak és elismert magántársaságoknak követeléseik és tartozásaik összege tekintetében meg kell állapodniok egymással.

630 2. A tartozásokra és követelésekre vonatkozó 629. bekezdésben említett számadásokat az Igazgatási Szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően állítják össze, hacsak arra nézve az érdekelt felek nem kötöttek külön megállapodásokat.

82. CIKK

Választottbírósági eljárás

(Lásd az 50. cikket)

631 1. A kezdeményező fél az eljárást azzal indítja meg, hogy a másik félnek választottbírósági eljárást kérő megkeresést küld.

632 2. A feleknek közös megegyezéssel kell eldönteniök, hogy a bíráskodást személyekre, igazgatásokra vagy kormányokra bízzák-e. Abban az esetben, ha a választottbírósági eljárást kérő megkeresés napjától számított egy hónapon belül a felek e pontban nem tudnak megállapodni, a bíráskodást kormányokra bízzák.

633 3. Ha a bíráskodást személyekre bízzák, a választottbírák nem lehetnek a vitában érdekelt felek állampolgárai, nem lakhatnak ezekben az országokban és nem állhatnak a szolgálatukban sem.

634 4. Ha a bíráskodást kormányokra vagy e kormányok igazgatásaira bízzák, ezeket azon tagok közül kell kiválasztani, amelyek a vitában nincsenek érdekelve, de aláírták azt a megállapodást, amelynek alkalmazása a vitát kiváltotta.

635 5. A választottbírósági eljárást kérő megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül mindkét érdekelt fél bírót jelöl ki.

636 6. Ha a vitában kettőnél több fél van érdekelve, a vitában közös érdekű felek két csoportjának mindegyike a 634. és 635. bekezdésekben leírt eljárásnak megfelelően bírót jelöl kf.

637 7. Az így kijelölt két választottbíró megállapodik egy harmadik bíró kijelölésében, akinek, ha az előbbi két bíró természetes személy és nem kormány vagy igazgatás, meg kell fejelnie a 633. bekezdésben meghatározott feltételeknek, és akinek ezenkívül a másik két bírótól eltérő nemzetiségűnek kell lennie. Ha a két bíró a harmadik bíró kiválasztásában nem tud megegyezni, mindegyikük egy olyan harmadik bírót nevezhet meg, aki a vitában érdektelen. Ilyenkor a főtitkár sorshúzással jelöli ki a harmadik bírót.

638 8. A vitában álló felek megegyezhetnek arra nézve is, hogy vitájukat közös megállapodással kijelölt egyetlen bíróval rendeztetik; megtehetik azt is, hogy mindegyikük kijelöl egy-egy bírót és a főtitkárt kérik fel, hogy sorshúzással döntse el, ki legyen a választottbíró.

639 9. A választottbíró vagy bírák szabadon döntenek a követendő eljárásról.

640 10. Az egyetlen választottbíró határozata végérvényes és a vitában álló felekre kötelező érvényű. Ha bíráskodást több bíróra bízzák, a bírák szavazattöbbséggel hozott határozata végérvényes és a felekre kötelező érvényű.

641 11. Mindegyik fél maga viseli azokat a költségeket, amelyeket a nyomozással és a választottbírósági eljárás megindításával kapcsolatban okozott. Azokat a választottbírósági eljárással kapcsolatos költségeket, amelyeket nem maguk a felek okoztak, a vitában álló felek között egyenlő arányban osztják fel.

642 12. Az Egyesület rendelkezésre bocsátja a vitára vonatkozó mindazon adatokat, amelyekre a bírónak vagy a bíráknak szüksége lehet.

XIII. FEJEZET

IGAZGATÁSI SZABÁLYZATOK

643 Az Egyezmény rendelkezéseit az alábbi igazgatási szabályzatok egészítik ki: - a Távírószabályzat, - a Távbeszélőszabályzat, - a Rádiószabályzat. ENNEK HITELÉÜL az illetékes meghatalmazottak az Egyezmény egy angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű példányát aláírták azzal, hogy vitás esetben a francia szöveg a mérvadó; ez a példány a Nemzetközi Távközlési Egyesület irattárában marad letétben, arról az Egyesület mindegyik aláíró országának egy másolatot küld.

Kelt Nairobiban, 1982. november hó 6-án.

1. sz. MELLÉKLET

(Lásd a 3. sz. bekezdést)

Afgán Demokratikus Köztársaság

Albán Szocialista Köztársaság

Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság

Német Szövetségi Köztársaság

Angolai Népi Köztársaság

Szaúd-Arábiai Királyság

Argentin Köztársaság

Ausztrália

Ausztria

Bahamai Közösség

Bahrain Állam

Banglades Népi Köztársaság

Barbados

Belgium

Belize

Benin Népi Köztársaság

Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság

Burmai Unió Szocialista Köztársaság

Bolíviai Köztársaság

Botswanai Köztársaság

Brazil Szövetségi Köztársaság

Bolgár Népköztársaság

Burundi Köztársaság

Kameruni Egyesült Köztársaság

Kanada

Zöld-foki Köztársaság

Közép-afrikai Köztársaság

Chile

Kínai Népköztársaság

Ciprusi Köztársaság

Vatikánvárosi Állam

Kolumbiai Köztársaság

Comore Iszlám Szövetségi Köztársaság

Kongói Népi Köztársaság

Koreai Köztársaság

Costa Rica

Elefántcsontparti Köztársaság

Kuba

Dánia

Dzsibuti Köztársaság

Dominikai Köztársaság

Egyiptomi Arab Köztársaság

Salvadori Köztársaság

Egyesült Arab Emírségek

Ecuador Spanyolország

Amerikai Egyesült Államok

Etiópia

Fidzsi

Finnország

Franciaország

Gaboni Köztársaság

Gambiai Köztársaság

Ghána

Görögország

Grenada

Guatemala

Guineai Népi Forradalmi Köztársaság

Bissau-Guineai Köztársaság

Egyenlítői Guineai Köztársaság

Guyana

Haiti Köztársaság

Felső-Volta Köztársaság

Hondurasi Köztársaság

Magyar Népköztársaság

Indiai Köztársaság

Indonéziai Köztársaság

Iráni Iszlám Köztársaság

Iraki Köztársaság

Írország

Izland

Izrael Állam

Olaszország

Jamaica

Japán

Jordánia Hasemita Királyság

Kambodzsa

Kenyai Köztársaság

Kuvait Állam

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

Lesotho Királyság

Libanon

Libériai Köztársaság

Líbiai Szocialista Népi Arab Állam

Lichtensteini Fejedelemség

Luxemburg

Madagaszkári Demokratikus Köztársaság

Malaysia

Malawi

Maldive Köztársaság

Mali Köztársaság

Máltai Köztársaság

Marokkói Királyság

Mauritius

Mauritánia Iszlám Köztársaság

Mexikó

Monaco

Mongol Népköztársaság

Mozambiki Népi Köztársaság

Namíbia

Nauru Köztársaság

Nepál

Nicaragua

Niger Köztársaság

Nigériai Szövetségi Köztársaság

Norvégia

Új-Zéland

Ománi Szultánság

Ugandai Köztársaság

Pakisztáni Iszlám Köztársaság

Panamai Köztársaság

Pápua Új-Guinea

Paraguayi Köztársaság

Holland Királyság

Peru

Fülöp-Szigetek Köztársaság

Lengyel Népköztársaság

Portugália

Katar Állam

Szíriai Arab Köztársaság

Német Demokratikus Köztársaság

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

Román Szocialista Köztársaság

Nagy-Britannia és Észak-Írország

Egyesült Királyság

Ruandai Köztársaság

San Marino Köztársaság

Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság

Szenegáli Köztársaság

Sierra Leone

Szingapúr Köztársaság

Szomáli Demokratikus Köztársaság

Szudáni Demokratikus Köztársaság

Sri Lankai Demokratikus Szocialista

Köztársaság Dél-Afrikai Köztársaság

Svédország

Svájci Államszövetség

Suriname Köztársaság

Szváziföld Királyság

Tanzániai Egyesült Köztársaság

Csád Köztársaság

Csehszlovák Szocialista Köztársaság

Thaiföld

Togói Köztársaság

Tongai Királyság

Trinidad és Tobago

Tunézia

Törökország

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

Uruguay Keleti Köztársaság

Venezuelai Köztársaság

Vietnami Szocialista Köztársaság

Jemeni Arab Köztársaság

Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság

Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság

Zaire Köztársaság

Zambia Köztársaság

Zimbabwei Köztársaság

2. sz. MELLÉKLET

A Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményében és Szabályzataiban használt egyes kifejezések meghatározása

2001 Jelen Egyezmény alkalmazása céljából a következő kifejezéseknek az a jelentése, amelyet az őket kísérő meghatározások tartalmaznak.

2002 Igazgatás: Minden olyan kormányszerv vagy szolgálat, amely a Nemzetközi Távközlési Egyezményben és a Szabályzatokban vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében teendő intézkedésekért felel.

2003 Káros zavarás: Bármilyen zavarás, amely a rádiónavigációs vagy más biztonsági szolgálatok működését veszélyezteti, vagy amely a Rádiószabályzatnak megfelelően működő rádiószolgálat minőségét komoly mértékben csökkenti, akadályozza vagy ismételten megszakítja.

2004 Nyilvános levelezés: Bármilyen távközlés, amelyet a hivataloknak és állomásoknak, annak következtében, hogy a közönség rendelkezésére állanak, továbbítás végett el kell fogadniok.

2005 Küldöttség: Ugyanazon ország küldötteinek és esetleg kiküldött képviselőinek, tanácsadóinak, attaséinak és tolmácsainak összessége.

Küldöttségét minden tag tetszése szerint állítja össze. A küldöttségbe tehát küldötti, tanácsadói vagy attaséi minőségben helyet kaphatnak az általa elismert magántársaságokhoz tartozó személyek vagy más, a távközlésben érdekelt magántársaságokhoz tartozó személyek.

2006 Küldött: Az a személy, akit az Egyesület tagjának kormánya a meghatalmazottak értekezletére küldött ki, vagy az a személy, aki az Egyesület tagjának kormányát vagy igazgatását egy igazgatási értekezleten vagy valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelén képviseli.

2007 Szakértő: Az a személy, akit az országa kormánya vagy igazgatása által felhatalmazott hazai tudományos vagy ipari szervezet küldött ki, hogy részt vegyen valamely Nemzetközi Tanácsadó Bizottság Tanulmányi Bizottságának összejövetelén.

2008 Magántársaság: Az állami intézményeken és vállalatokon kívül minden olyan magánfél, vagy társaság, amely nemzetközi távközlési szolgálat biztosítására szánt távközlési berendezést, vagy olyan berendezést üzemeltet, amely az ilyen szolgálatot károsan zavarhatja.

2009 Elismert magántársaság: A fenti meghatározásnak megfelelően minden olyan magántársaság, amely nyilvános szolgálatot vagy műsorszóró szolgálatot lát él, és amelynek az Egyezmény 44. cikkében előírt kötelezettségeket az a tag írja elő, amelynek területén a társaság székhelye van, vagy az a tag, amely ezt a társaságot felhatalmazta, hogy területén távközlési szolgálatot rendezzen be és üzemeltessen.

2010 Megfigyelő: Az a személy, akit az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az alábbi szervek küldenek ki:

- az Egyesült Nemzetek, az Egyesült Nemzetek valamely szakosított intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy egy körzeti távközlési szervezet, hogy tanácsadói minőségben részt vegyen egy meghatalmazotti értekezleten, egy igazgatási értekezleten vagy az egyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelén;

- egy nemzetközi szervezet, hogy tanácsadói minőségben részt vegyen egy igazgatási értekezleten, vagy az egyik Nemzetközi Tanácsadó Bizottság összejövetelén;

- az Egyesület tagjának kormánya, hogy szavazati jog nélkül részt vegyen egy körzeti igazgatási értekezleten.

2011 Rádiótávközlés: Rádióhullámok segítségével történő távközlés.

1. sz. Megjegyzés: A rádióhullámok elektromágneses hullámok, amelyek frekvenciája megállapodásszerűen 3000 GHz-nél kisebb, s amelyek az űrben mesterséges vezető nélkül terjednek.

2. sz. Megjegyzés: Az Egyezmény 83. bekezdésében foglalt kívánalmaknak megfelelően a "rádiótávközlés" meghatározás a 3000 GHz feletti, az űrben mesterséges vezető nélkül terjedő, elektromágneses hullámokat használó távközlést is magában foglalja.

2012 Műsorszóró szolgálat: Olyan rádiószolgálat, amelynek az adásait arra szánják, hogy azokat a nagyközönség közvetlenül vehesse. Ez a szolgálat magában foglalhatja a rádióműsorszórást, a televízió műsorszórást, vagy másfajta sugárzásokat.

2013 Nemzetközi szolgálat: Különböző országokban levő, vagy azokhoz tartozó minden fajta távközlési hivatalok vagy állomások közötti távközlési szolgálat.

2014 Mozgószolgálat: Mozgó- és helyhezkötött állomások vagy mozgóállomások közötti rádiótávközlési szolgálat.

2015 Távközlés: Jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak vagy bármilyen természetű információnak vezetéken, rádión, optikai úton, vagy egyéb elktromágeneses rendszereken történő továbbítása, kisugárzása vagy vétele.

2016 Távirat: A címzetthez történő kézbesítése céljából távírón továbbítandó írásbeli közlemény. Ez a meghatározás, ellenkező meghatározást kivéve, magában foglalja a rádiótáviratot is.

2017 Szolgálati táviratok: Azok a táviratok, amelyeket:

a) az igazgatások között;

b) az elismert magántársaságok között;

c) az igazgatások és az elismert magántársaságok között;

d) egyrészt az igazgatások és az elismert magántársaságok, másrészt az Egyesület főtitkára között

váltanak és amelyek a nemzetközi nyilvános távközlésre vonatkoznak.

2018 Állami táviratok és távbeszélgetések: Azok a táviratok és távbeszélgetések, amelyek az alábbi személyiségek egyikétől származnak:

- az államfő;

- a kormányfő és a kormány tagjai;

- a szárazföldi, tengeri vagy légi haderők főparancsnokai;

- a diplomáciai vagy konzuli képviselők;

- az Egyesült Nemzetek főtitkára; az Egyesült Nemzetek fő szerveinek vezetői;

- a Nemzetközi Bíróság.

A fentiekben meghatározott állami táviratokra adott válaszokat is állami táviratoknak tekintik.

2019 Magántáviratok: Az állami vagy a szolgálati táviratoktól eltérő táviratok.

2020 Távíró: Távközlési forma, ahol a továbbított információt az érkezésnél grafikus iratként történő rögzítésre szánják; a továbbított információt néha más formában reprodukálják, vagy későbbi felhasználásra tárolják.

Megjegyzés: Egy grafikus irat az információt tartós formában rögzíti, ami alkalmas kartotékolásra és visszakeresésre; írott vagy nyomtatott szövegű vagy rögzített kép formájú lehet.

2021 Távbeszélő: Távközlési forma, amelyet elsődlegesen beszéd formában történő információcserére szánnak."

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a megerősítő okirat letétbehelyezésekor az alábbi szövegű nyilatkozatot tette:

"A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti a következőket:

a) fenntartja a jogot arra, hogy semmi olyan pénzügyi intézkedést ne fogadjon el, amely az Egyesület költségéihez való hozzájárulási része indokolatlan emelését vonná maga után és, hogy érdekei megvédésére minden általa szükségesnek ítélt intézkedést megtegyen;

b) nem ismer el semmilyen az állami szuverenitásnak a geostacionárius műholdpálya szegmenseire történő kiterjesztésére irányuló követelést, mivel az a világűr általánosan elfogadott nemzetközi státuszával ellentétes."

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1984. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével a Montreuxben 1965. évi november hó 12. napján, valamint, a Malaga-Torremolinos-ban 1973. évi október hó 25. napján kelt Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 19. sz. törvényerejű rendelet és az 1977. évi 1. sz. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Magyar Posta elnöke gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára