49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. §[1]

A rendelet hatálya

2. §[2]

Fogalommeghatározások

3. §[3]

Nitrátérzékeny területek kijelölésének és felülvizsgálatának szempontjai

4. §[4]

Nitrátérzékeny területek

5. §[5]

A vizek védelmét szolgáló intézkedések

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §

(1) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A mezőgazdasági tevékenységet folytató a 3. számú melléklet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követő év február 28-áig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.

(3) A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, melyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.

(4) A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsot, a (2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a talajtani szakvéleményt 5 éven keresztül meg kell őriznie.

(5) A talajvédelmi hatósághoz beérkező adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszter bevonásával gondoskodik.

(6) Az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatokat a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra, térítésmentesen megkaphatják.

(7)[9] A hígtrágya hasznosítására szolgáló, valamint öntözött területek felszín alatti vizeinek vízminőségére vonatkozó adatait a talajvédelmi hatóság évente megküldi az illetékes felügyelőség részére.

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

Tájékoztatás az Európai Unió felé

13. §[13]

Záró rendelkezések

14. §[14]

15. §[15]

1. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében[16]

Az alapvető cél a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását.

1. Mennyiségi korlátozás

Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is.

2. Trágyázási tilalmi időszakok

Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között.

Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).

3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen

Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtésű területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni.

4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon

Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja.

Fagyott a talaj, ha 5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott. Nem tekinthető a talaj fagyottnak, ha a felszíni réteg éjszaka fagyott, napközben pedig felenged. Ebben az esetben a talaj képes a víz és a tápanyagok befogadására.

Vízzel telített a vízkapacitásig telített talaj; mely nem képes további víz felvételére.

5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében

Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében az alábbi védőtávolságot, kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor.

6. Állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok

Trágyatároló műtárgyak méretezésekor az alábbiakban meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat.

A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek mindségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírásoknak.[17]

6.1. Hígtrágya tároló

Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek 6 havi hígtrágya, trágyalé; csurgalékvíz befogadására elengedő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.[18]

6.2. Istállótrágya tároló

Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető. Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását az istállózott időszak alapján kell időarányosan megállapítani.[19]

A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.[20]

Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.

Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol

a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,

b) felszíni víz nincs 100 m-en belül.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.

A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.

7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai

A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen megválasztott termésszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagban, megfelelő időben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik.

A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.

7.1. Hígtrágya hasznosítása

Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Az évente területegységre kijuttatható hígtrágya mennyiségét a hígtrágya tápanyagtartalma és a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretében, a termesztendő növény tápanyagigénye alapján úgy kell meghatározni, hogy a kijuttatott hígtrágya nitrogéntartalma hasznosuljon, és ne kerülhessen a vizekbe.

A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 7 méteren belül található.

A hígtrágya hasznosítására szolgáló terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak.

7.2. Istállótrágya felhasználása

Az istállótrágya kijuttatásának jellemző ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak. homoktalajon történhet.

Istállótrágyát, egyéb szerves trágyát elsősorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide.

A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni.

A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a tél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön.

Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt nagyobb.

7.3. Műtrágyázás szabályai

Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni.

A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát, a növény tápanyagigényét, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását.

Nitrogén műtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képes azt hasznosítani. Ősszel csak akkor lehet kiadni, ha a területen levő növény hasznosítani tudja.

8. Egyéb követelmények

8.1. Erózió

Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

Ennek érdekében őszi növények vetését olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki, illetve betakarítás után a növényi maradványokat a táblán kell hagyni.

Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetességének megóvása, helyes talajműveléssel szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj vízbefogadóképességét, ezzel csökken az elfolyás veszélye.

8.2. Öntözés

Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető.

Az éves öntözővíz-szükségletet, az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségét, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözendő növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni.

A víz mozgását a talajban a talaj pórusrendszere, a gravitációs, kapilláris és adszorbciós erők együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözés során. A talaj maximális vízkapacitásánál több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízáteresztő képességű talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízáteresztő képességű, gyenge víztartó képességű talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét.

Törekedni kell a növény igényét is kielégítő kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre.

Az öntözést legkésőbb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 50%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képződött repedések mentén a tápanyagok - elsősorban a nitrogén - lemosódnak.

Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét - amennyiben 7 méteren belül elérhető 5 évente ellenőriztetni kell.

2. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez[21]

3. számú melléklet a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap

MINTA

l. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adatai

Név
Egységes statisztikai számjel

Adószám vagy adóazonosító
Székhely
Kapcsolattartó személy neve, telefonszáma

2. Az állattartó telep adatai

Az állattartó telep neve
Az állattartó telep címe

2.1. Az állatállomány az állattartás típusa szerint december 31-én

Állatfaj1Állattartás típusa2Állatlétszám
megnevezéskódmegnevezéskóddarab

1 Az állatfaj megadásánál: 16 -0 l; tejelő tehén - 02, hízó marha - 03, tenyész szarvasmarha - 04, borjú 1 éves korig - 05; hízósertés - 06, sertéstenyészállat - 07, malac - 08; tojó tyúk - 09, tyúk (broiler) -10, pulyka -11, liba - 12, kacsa - 13; juh, kecske - 14, egyéb - 15.

2 Az állattartás típusa megnevezésénél: hígtrágyás -0l, almos - 02, mélyalmos - 03, legeltetéses - 04, karámki/futó- 05, egyéb - 06.

2.2. Az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt trágya mennyisége3

Keletkezett
hígtrágya
Tárolt hígtrágyaKeletkezett
istállótrágya
Tárolt istállótrágyaTárolt N műtrágya
,
m3m3Kód4tonnatonnakód4hatóanyag, kgkód4

3. A trágyakijuttatás adatai az adatszolgáltatás évében5

Művelési ág6Terület, haÉrintett települések felsorolása
Tábla
azonosítója
Terület
ha
Kijuttatott
hígtrágya
m3/ha
Kijuttatott
istállótrágya
tonna/ha
Kijuttatott
N műtrágya
kg/ha
Kijuttatott
N műtrágya
hatóanyag, kg/ha
Szerves trágyával
kijuttatott N
kg/ha
Összesen

Dátum: ................................................

cégszerű aláírás.............

3 Megjegyzés: Ha ugyanazt a fajta anyagot többféle módon is tárolják (pl. földmedencében és szigetelt medencében is), akkor a mennyiségeket külön-külön kell megadni.

4 A tárolás módja megadásánál: hígtrágya szigeteletlen földmedencében vagy felszíni mélyedésben - 0l, hígtrágya vízzáróan szigetelt földmedencében - 02, hígtrágya falazott (épített), szigeteletlen medencében - 03, hígtrágya falazott (épített), vízzáróan szigetelt medencében - 04, egyéb hígtrágya tárolás - 05, trágyaszarvas - 06, trágyatelep szilárd alapon a csurgalékvizek összegyűjtése nélkül - 07, trágyatelep szilárd alapon a csurgalékvizek összegyűjtésével - 08, egyéb istállótrágya tárolás - 09, műtrágya tároló szigetelt aljzat és fedél nélkül -10, műtrágya tároló szigetelt aljzat nélkül fedéllel - 11, műtrágya tároló szigetelt aljzattal fedél nélkül -12, műtrágya tároló szigetelt aljzatfal és fedéllel -13, híg műtrágya tároló tartály -14, egyéb -15.

5 Művelési áganként külön oldalon kell megadni, ennek az oldalnak a másolásával. Elegendő az utolsó oldalt aláírni.

6 0l - szántó, 02 - rét, legelő, 03 - gyümölcsös, 04 - szőlő.

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[2] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[3] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[4] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[5] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[6] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[7] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[8] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[9] Beiktatta a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.02.15.

[10] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[11] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[12] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[13] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[14] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[15] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

[16] Módosította a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.02.07.

[17] A 33/2000. (III.17.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak.

[18] Módosította a 81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. § b) pontja. Hatályos 2007.04.26.

[19] Módosította a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.02.15.

[20] Módosította a 81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 8. § b) pontja. Hatályos 2007.04.26.

[21] Hatályon kívül helyezte a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.02.15.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére