2001. évi LIX. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 311. §-sal egészül ki:

"311. § (1) Aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedéki adóbevételt kisebb mértékben csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve

b) az (1) bekezdés szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve

b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve

b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve

b) a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el."

2. § A Btk. a következő alcímmel és 311/A. §-sal egészül ki:

"Jövedéki orgazdaság

311/A. § (1) Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre,

b) az (1) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre,

b) a (2) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre,

b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen

követik el.

(5) Aki a bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni."

3. § A Btk. a következő alcímmel és 311/B. §-sal egészül ki:

"Jövedékkel visszaélés elősegítése

311/B. § (1) Aki jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, észközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt

a) üzletszerűen,

b) jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre, vagy

c) jelentős, illetve azt meghaladó értékű adójegyre

követik el."

4. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §) jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (311/B. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség végzi ...."

5. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyiségének fogalma

26/A. § (1) A Btk. 311/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából az alapanyag jelentős mennyiségű, ha

a) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin vagy gázolaj adalékként, illetve higítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20 000 litert,

b) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45 000 kilogrammot,

c) adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100 000 nm3-t,

d) cukorcefre esetén 10 000 litert,

e) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén 25 000 litert,

f) vágott dohány esetén 450 kilogrammot meghalad.

(2) A Btk. 311/B. § (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja."

(2)[2]

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke