67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet

az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól

A Kormány a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

(1)[2] Az Országos Fogyatékosügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) elnökeként a Kormány a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős minisztert jelöli ki.

(1a)[3] A Tanács Fot. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a kormányzati szerveket képviselő tizenkét tagja a következő:

a) a szociál- és nyugdíjpolitikai, valamint a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása,

b) az egészségügyi és az egészségbiztosítási,

c) az oktatási,

d) a kulturális,

e) a sportpolitikai,

f) az egyenlő bánásmód biztosítása és társadalmi felzárkózás,

g)[4] a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, valamint a vallási közösségekkel való kapcsolattartás koordinációja,

h) az államháztartási és az adópolitikai,

i) a foglalkoztatáspolitikai, valamint a szakképzési és felnőttképzési,

j) a helyi önkormányzati, az építésügyi, valamint a településfejlesztési és településrendezési,

k) a közlekedési,

l) az elektronikus hírközlési, az audiovizuális politikai és az informatikai szakterületek képviseletében a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt egy-egy állami vezető vagy miniszteri biztos.

(1b)[5] Az (1a) bekezdés szerinti tag kijelöléséről, valamint az 5. § (3) bekezdés a) pontja szerint történő általános helyettesítéséről szóló dokumentumot a Tanács elnökének meg kell küldeni.

(2) A Tanácsba a Fot. 25. §-a (1) bekezdésének c) -g) pontja szerinti szervezetek által delegált tagok kijelölését a szervezetek saját hatáskörben végzik.

(3) A Fot. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azon nem kormányzati szervezet jogosult a delegálásra,

a) amelynek bírósági nyilvántartásba vétele megtörtént,

b) amelynek létesítő okirata, illetve alapszabályzata tartalmazza, hogy a szervezet a fogyatékos személyek érdekében működik,

c) amely nem vesz részt a Fot. 25. §-a(1) bekezdésének c), d) és f) pontja szerinti delegálásban.

2. §

(1) A delegált tagok megbízatása négy évre szól.

(2) A delegált tagok megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idő leteltével,

b) lemondással,

c) visszahívása,

d) a delegált tag halálával,

e) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnésével.

(3) Több szervezet közös delegálása esetén a delegált tag megbízatása csak akkor szűnik meg, ha az a delegáló szervezet szűnik meg jogutód nélkül, amelynek a delegált tagja volt.

(4) A delegált tag megbízatásának megszűnése esetén új tagot kell delegálni. Az új tag megbízatása az eredetileg delegált tag megbízatásának időtartamából még hátralévő időre szól.

(5) A delegáló szervezetek a tagokat megbízólevéllel látják el, amelyet a Tanács alakuló ülésén a tagok - a (4) bekezdés szerint delegált új tagok a soron következő ülésen - megbízatásuk igazolása céljából a Tanács elnökének bemutatnak.

(6) A Fot. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti szemezetek által delegált tagok megbízólevél helyett a delegálásról készült jegyzőkönyvet és az ahhoz csatolt jelenléti ívet mutatják be.

3. §

(1)[6] A Tanács szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik.

(2)[7] A Tanács üléseit az elnök hívja össze. Az elnök köteles az ülést összehívni, ha azt a tagok legalább egynegyede írásban, az összehívás okának és a javasolt napirendnek a megjelölésével kéri.

(3)[8] A meghívókat és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot elektronikus úton úgy kell megküldeni a tagoknak, hogy azt az ülés napja előtt legalább öt munkanappal megkaphassák. Sürgős esetben az elnök a felkészülési időt legfeljebb három munkanapra lerövidítheti, ezt azonban a meghívóban jeleznie kell. A meghívót és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzé kell tenni.

(4) A Tanács üléseire az egyes napirendi pontok tárgyalásához a Tanács bármely tagja szakértőt hívhat meg. A meghívott szakértők az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

4. §

(1)[9] A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan napirenddel legkorábban az ülést követő napra, legkésőbb az ülést követő nyolcadik napra újra össze kell hívni. Az ülésre szóló meghívóban a határozatképtelenség esetére összehívandó új ülés időpontját fel kell tüntetni.

(2) A határozatképtelenség miatt megismételt ülésen a Tanács a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

5. §

(1)[10] A Tanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a Fot. 25. § (3) bekezdése szerinti társelnök, az ő akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt állami vezető vagy miniszteri biztos (a továbbiakban együtt: levezető elnök) vezeti.

(2)[11]

(3)[12] A Tanács tagjainak akadályoztatása esetén

a) az 1. § (1a) bekezdése szerinti tagot az őt kijelölő miniszter által a tag általános helyettesítésére írásban kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselő,

b) a Fot. 25. § (1) bekezdés c)-g) pontja alapján delegált tagot az általa a helyettesítésre írásban felhatalmazott és nyilatkozattételre feljogosított tag

helyettesítheti.

(4)[13] A Tanács ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Tanács tagjai és esetleges segítőik (pl. személyi segítő, jeltolmács), valamint a meghívottak vehetnek részt.

(5)[14] A Fot. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tag

a) figyelemmel kíséri az adott tagot delegáló kormányzati szerv (a továbbiakban: kormányzati szerv) fogyatékosságüggyel összefüggő tevékenységét;

b) javaslatot tesz a Tanács féléves munkatervének összeállításakor a kormányzati szerv munkaterve alapján a fogyatékos személyeket érintő előterjesztések Tanács elé terjesztésére;

c) tájékoztatja a kormányzati szervet a Tanács tevékenységéről;

d) figyelemmel kíséri a Tanács - kormányzati szervet érintő - javaslatainak, határozatainak a kormányzati szerven belüli egyeztetését, végrehajtását, és ezek eredményéről beszámol a Tanácsnak.

6. §

(1)[15] A Tanács a döntéseit - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(2) A Tanács a szavazatok legalább kétharmados többségével dönt[16]

a) a Tanács működési költségeit érintő kérdésekről,

b) a 9. § (2) bekezdése szerinti bizottságok felállításáról.

(3)[17]

7. §[18]

(1) A Tanács üléséről hangfelvétel készül, amelynek alapján a Tanács titkára gondoskodik a jegyzőkönyv megírásáról.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét, idejét, napirendjét,

b) a határozatképességre vonatkozó utalást,

c) az ülés menetének rövid leírását,

d) a felszólalások lényegét,

e) a szavazati arányt,

f) a Tanács döntéseinek szó szerinti szövegét,

g) az esetleges kisebbségi véleményt.

(3) A Tanács ülését követő három munkanapon belül a Tanács tagjai számára

a) a Tanács üléséről készült hangfelvételt hozzáférhetővé kell tenni,

b) a jegyzőkönyvet elektronikus úton meg kell küldeni.

(4)[19] A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője és a levezető elnök írja alá. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazásokat és a jegyzőkönyvhöz esetlegesen tett észrevételeket.

8. §[20]

(1) A jegyzőkönyvet az aláírását követő három munkanapon belül a minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(2) A jegyzőkönyvet a Tanács ülését követő öt évig meg kell őrizni.

9. §

(1)[21] A Tanács féléves munkatervet és éves munkatervi beszámolót készít. A munkatervben fel kell tüntetni a várhatóan véleményezésre kerülő jogszabálytervezetek jegyzékét.

(2)[22] A Tanács feladatainak végrehajtására és döntéseinek előkészítésére állandó és eseti bizottságokat hozhat létre, az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának figyelemmel kísérésére állandó monitoring bizottságot működtet.

(3)[23] A Fot. 24. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feladat végrehajtásának érdekében a jogszabály előkészítője - a Fot. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tag közreműködésével - a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit az államigazgatási egyeztetés keretében véleményezésre megküldi a Tanácsnak.

(4)[24] A Tanács kezdeményezi a jogszabály előkészítőjénél a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteinek a Tanács részére véleményezés céljából történő megküldését.

(5)[25] A Tanács ülésén véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit, amelyeket a Tanács titkára a meghívóval együtt elektronikus úton megküld a Tanács tagjainak. A Tanács véleményére a Tanács döntésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(6)[26] Ha a véleményezési határidő nem teszi lehetővé a jogszabálytervezetnek a Tanács ülésén való megvitatását, a Tanács titkára erről a jogszabálytervezet elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg értesíti a Tanács tagjait. A Tanács tagjai ebben az esetben külön-külön véleményezik a jogszabálytervezetet. A véleményeket a Tanács titkára összegezi, az ellentmondó álláspontokat egyezteti, az egyeztetett véleményt továbbítja a jogszabály előkészítőjének, illetőleg gondoskodik az egyeztetett véleménynek a minisztérium honlapján történő közzétételéről.

(7)[27] A Tanács által a Fot. 24. § (3) bekezdés b) pontja alapján tett javaslatról a hatásköre szerint érintett szerv vezetőjének a javaslat beérkezését követő 30 napon belül írásban kell állást foglalnia.

(8)[28] A Tanács feladatainak ellátásával összefüggésben írásbeli tájékoztatást kérhet. Az írásbeli tájékoztatáskérést bármely tag kezdeményezheti. Ha a kezdeményezést a Tanács többségi döntéssel támogatja, úgy a hatásköre szerint érintett szerv vezetője a megkeresés beérkezését követő 30 napon belül köteles írásban választ adni.

10. §

(1)[29] A Tanács titkárát a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter jelöli ki. A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a minisztérium látja el.

(2)[30] A titkár feladata

a) a Tanács összehívásával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátása,

b) a Tanács üléseinek előkészítése (időpont egyeztetése, meghívók elküldése, a meghívónak és a napirendi javaslatnak a minisztérium honlapján történő közzététele),

c) a Tanács üléseiről készült hangfelvétellel és jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatok ellátása (a jegyzőkönyvtervezet elkészítéséről való gondoskodás, a hangfelvétel és a jegyzőkönyvtervezet rendelkezésre bocsátása, a végleges jegyzőkönyv elkészítéséről való gondoskodás, a jegyzőkönyvnek a minisztérium honlapján történő közzététele, a jegyzőkönyv megőrzése),

d) a jogszabálytervezetek véleményezésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,

e) a Tanács működésével kapcsolatban keletkezett dokumentumok kezelése,

f) a Tanács működtetésével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

(3)[31] A titkár tanácskozási joggal részt vesz a Tanács ülésein.

11. §[32]

(1) A Tanács tagjait díjazás nem illeti meg, a delegált tagok azonban - a költségek felmerülésétől számított harminc napon belül - írásban kérhetik a titkártól a Tanács ülésén való részvétellel, valamint a más bizottságokban, testületekben való közreműködéssel kapcsolatos alábbi igazolt költségeik megtérítését:

a) jeltolmács és személyi segítő költsége,

b) útiköltség, parkolással felmerülő költségek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségeket a Fot. 25. § (6) bekezdése alapján a központi költségvetés társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által felügyelt fejezetének költségvetése biztosítja.

(3) A delegálással kapcsolatos költségek a delegáló szervezeteket terhelik.

12. §

(1) Az összes delegált tag megbízatásának lejártát követő harminc napon belül a Tanácsot újra meg kell alakítani.

(2)[33] A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a delegált tagok megbízatásának lejárta előtt hatvan nappal közleményt tesz közzé, amelyben felhívja[34]

a) a Fot. 25. §-a (1) bekezdésének c)-d) és f)-g) pontjában meghatározott szervezeteket, hogy a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül jelöljék ki a tagokat az újjáalakuló Tanácsba;

b) a Fot. 25. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 1. § (3) bekezdése szerint delegálásra jogosult nem kormányzati szervezeteket, hogy a delegálási igény bejelentése céljából a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül jelentkezzenek be a Tanács titkárságán.

(3)[35] A Tanács titkára kitűzi a (2) bekezdés b) pontja szerint bejelentkezett szervezetek által a Tanácsba delegálni kívánt tagok megválasztásának időpontját, biztosítja a lebonyolításhoz szükséges tárgyi feltételeket (helyiség, jegyzőkönyvvezető) és levezeti a delegáló ülést. A választásról - közjegyző által hitelesített - jegyzőkönyv készül, amelyhez csatolni kell a jelenléti ívet.

(4)[36] Amennyiben a (2) bekezdés a) pontja szerinti delegálásra határidőben nem kerül sor, illetve a (3) bekezdésben meghatározott választás nem vezet eredményre, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter kéri fel a tagot a nem delegáló szervezet vagy szervezetek, illetőleg a bejelentkezett és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek tagjainak köréből.

(5)[37] Ha valamelyik delegált tag tagsága - a megbízatási idő lejártát kivéve - megszűnik, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a tagság megszűnésétől számított tizenöt napon belül megkeresi a delegáló szervezetet, illetőleg szervezeteket, hogy harminc napon belül másik tagot delegáljanak a megüresedett helyre. Amennyiben határidőben nem történik meg a delegálás, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[38]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök