2001. évi LXVIII. törvény

a közúti járművek időszakos vizsgálata egységes feltételeinek elfogadásáról és ezen vizsgálat kölcsönös elismeréséről szóló, Bécsben, 1997. november 13-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a közúti járművek időszakos vizsgálata egységes feltételeinek elfogadásáról és ezen vizsgálat kölcsönös elismeréséről szóló, Bécsben, 1997. november 13-án aláírt nemzetközi Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

(Az Egyezmény megerősítésről szóló okiratnak az ENSZ Főtitkáránál való letétbe helyezése 2000. november 28-án megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság tekintetében 2001. január 27-én lépett hatályba.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Egyezmény

a közúti járművek időszakos vizsgálata egységes feltételeinek elfogadásáról és ezen vizsgálat kölcsönös elismeréséről

Bevezetés

A Szerződő Felek

felismerve, hogy a közúti forgalom növekedése és az ebből eredő veszélyek és ártalmak valamennyi Szerződő Félnek hasonló természetű és jelentőségű biztonsági és környezeti problémát jelentenek,

óhajtva, hogy az európai közúti forgalmat irányító szabályokban nagyobb egységességet érjenek el, valamint, hogy a biztonság és a környezetvédelem magasabb szintjét biztosítsák,

óhajtva, hogy ezen cél érdekében a közúti járművek időszakos vizsgálatának egységes feltételeit úgy állapítsák meg, hogy azok kielégítése elegendő legyen ezen járművek országaikban való elfogadásához,

tekintetbe véve, hogy a közúti járművek ilyen időszakos vizsgálatának elvégzéséhez szükséges idő és az ezzel járó kiadás olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a Szerződő Felek területén folyó közúti szállítást végzők közötti versenyfeltételeket, tekintetbe véve, hogy a vizsgálat jelenlegi rendszere területenként változik,

tekintetbe véve, hogy ezért a vizsgálatok gyakoriságát és a kötelezően vizsgálandó tételeket - amennyire lehetséges - össze kell hangolni,

tekintetbe véve, hogy a jelen Egyezményben hivatkozott intézkedés alkalmazási időpontjának meghatározása időt fog biztosítani az előírandó vagy kibővítendő vizsgálatok végzéséhez szükséges eljárási és műszaki előkészületekhez,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

A Szerződő Felek Szabályokat dolgoznak ki a területükön nyilvántartásba vett, vagy forgalomba helyezett közúti járművek időszakos vizsgálatára vonatkozóan, és kölcsönösen elismerik az ezen Szabályok szerint lefolytatott vizsgálatokat. A Szabályokat az összes Szerződő Félből az 1. függelékben foglalt eljárási szabályoknak megfelelően összeállított Adminisztratív Bizottság nyilvánítja kidolgozottá a következő bekezdések és Cikkek alapján.

A jelen Egyezmény szempontjából:

a "közúti jármű" kifejezés mindenfajta gépjárművet és pótkocsit magába foglal;

az "időszakos vizsgálat" kifejezés minden, a közúti járműveken alkalmazott berendezés és alkatrész megvizsgálását magába foglalja, amelyek jellemzői befolyással vannak a közlekedésbiztonságra, a környezetvédelemre és az energia-megtakarításra; a "közúti járművek időszakos vizsgálatának szabálya" rendelkezéseket tartalmaz az időszakos vizsgálat egységes végzésének tanúsítására, amellyel a Szerződő Fél illetékes hatósága, miután a megkövetelt ellenőrzéseket végrehajtották, kinyilvánítja, hogy a közúti jármű megfelel az adott Szabály(ok) követelményeinek. Tanúsításként a nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítvány szolgál, amelynek mintáját a jelen Egyezmény 2. függeléke tartalmazza.

2. Cikk

1. Miután az 1. függelékben jelzett eljárás szerint a Szabályt kidolgozottá nyilvánították, azt az Adminisztratív Bizottság átadja az Egyesült Nemzetek Főtitkárának (a továbbiakban: Főtitkár). Ezután a Főtitkár a Szabályt a lehető leghamarabb hivatalosan közli a Szerződő Felekkel.

Ezt követően a Szabályt elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Főtitkár hivatalos közlését követő hat hónapon belül azon Szerződő Felek több mint egyharmada, amelyek a Főtitkár hivatalos közlésének időpontjában már Szerződő Felek voltak, arról tájékoztatják a Főtitkárt, hogy nem értenek egyet a Szabállyal.

A Szabálynak tartalmaznia kell:

a) szabályozás tárgyát képező közúti jármű kategóriákat és vizsgálatuk gyakoriságát;

b) a vizsgálandó berendezések és/vagy alkatrészek felsorolását;

c) a vizsgálati módszereket, amelyekkel a követelményeknek megfelelés bizonyítható;

d) az időszakos vizsgálati bizonyítvány kiadásának és kölcsönös elismerésének feltételeit;

e) a Szabály hatálybalépésének időpontja(i)t.

A Szabály - amennyiben szükséges - az illetékes hatóság által a közúti járművek időszakos vizsgálatára feljogosított vizsgáló állomásokra vonatkozó utalásokat is tartalmazhat.

2. A Főtitkár a Szabály elfogadásáról a lehető leghamarabb értesíti az összes Szerződő Felet, megadva, hogy melyik Szerződő Fél emelt kifogást, azaz melyek esetében nem lép hatályba a Szabály.

3. Az elfogadott Szabály mint a jelen Egyezményhez mellékelt Szabály, a benne rögzített időpont(ok)ban lép hatályba a kifogását írásban nem közlő valamennyi Szerződő Fél számára.

4. Bármelyik új Szerződő Fél a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy a jelen Egyezményhez a csatlakozás időpontjában mellékelt bizonyos Szabályok rá nézve nem kötelezőek, vagy egyik sem kötelező rá. Ha ekkor egy szabálytervezet tekintetében a jelen Cikk 1., 2. és 3. bekezdésében meghatározott eljárás van folyamatban, akkor a Főtitkár ezt közli az új Szerződő Féllel, és ez a tervezet Szabályként csak a jelen Cikk 3. bekezdésében megadott feltételekkel lép hatályba az új Szerződő Félre nézve, úgy, hogy az észrevételezésre nyitva álló idő a tervezet ezen Fél részére történt közlésének időpontjától kezdődik. A Főtitkár minden Szerződő Felet értesít az ilyen módon történő hatálybalépés dátumáról. Közli továbbá a Szerződő Felekkel az egyes Szabályok nem alkalmazásáról szóló azon nyilatkozatokat, amelyeket bármelyik Szerződő Fél a jelen bekezdés feltételei szerint megtehet.

5. Egy Szabályt alkalmazó bármelyik Szerződő Fél bármikor értesítheti a Főtitkárt arról, hogy egyéves felmondási idővel hatósága annak alkalmazását megszüntetni szándékozik. Az ilyen értesítést a Főtitkár közli a többi Szerződő Féllel.

6. Egy Szabályt nem alkalmazó bármelyik Szerződő Fél bármikor közölheti a Főtitkárral, hogy a jövőben alkalmazni szándékozik azt, és ekkor a Szabály ezen Fél számára a közlést követő hatvanadik napon lép hatályba. A Főtitkár közli minden Szerződő Féllel egy Szabálynak újabb Szerződő Félre nézve történő, a jelen bekezdés feltételei szerinti hatálybalépését.

7. Annak a Szerződő Félnek a megnevezése, amelyre nézve egy Szabály hatályban van, a továbbiakban "a Szabályt alkalmazó Szerződő Fél".

8. A jelen Egyezményhez mellékelt Szabályok az Egyezmény szerves részét képezik.

3. Cikk

A jelen Egyezményhez mellékelt Szabályok a következő eljárással módosíthatók:

1. A Szabályok módosítását az 1. és 2. Cikkben leírtak szerint az Adminisztratív Bizottság nyilvánítja kidolgozottá az 1. függelékben leírt eljárási rend szerint. A Szabály kidolgozottá nyilvánítása után ezt az Adminisztratív Bizottság közli a Főtitkárral. Ezután a Főtitkár a Szabályt alkalmazó Szerződő Felekkel a lehető leghamarabb írásban közli a módosítást.

2. Ezt követően a Szabály módosítását elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Főtitkár hivatalos közlését követő hat hónapon belül azon Szerződő Felek több mint egyharmada, melyek a Főtitkár hivatalos közlésének időpontjában már a Szabályt alkalmazó Szerződő Felek voltak, arról tájékoztatja a Főtitkárt, hogy nem ért egyet a módosítással. Ha ezen időszak alatt a Főtitkár a Szabályt alkalmazó Szerződő Felek több mint egyharmadától nem kap egyet nem értési nyilatkozatot, a Főtitkár a lehető leghamarabb elfogadottnak nyilvánítja a módosítást és ez kötelező azokra a Szabályt alkalmazó Szerződő Felekre nézve, amelyek nem nyilvánítottak ellenvéleményt. Ha egy Szabályt módosítanak, és ezt követően az eredeti, nem módosított Szabályt alkalmazó Szerződő Felek legalább egyötöde kijelenti, hogy tovább is alkalmazni óhajtja a nem módosított Szabályt, a nem módosított Szabályt úgy kell tekinteni, mint a Szabály egy változatát, és mint ilyent be kell iktatni a Szabályba a módosítás elfogadásának vagy hatálybalépésének időpontjától szóló hatállyal. Ebben az esetben a Szabályt alkalmazó Szerződő Felek kötelezettségei ugyanazok, mint az 1. bekezdésben foglaltak.

3. Amennyiben egy új Szerződő Fél a Főtitkár által a Szabály módosításáról szóló közlés és a módosítás hatálybalépése közötti időben csatlakozna az Egyezményhez, a kérdéses Szabály ezen Szerződő Fél részére vagy két hónappal azután lép hatályba, miután hivatalosan elfogadta a módosítást, vagy két hónappal annak a hat hónapos időszaknak az eltelte után, amely a javasolt módosításnak a Főtitkár által ezen Fél részére történő közlésétől eltelt.

4. Cikk

1. Jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat az Európai Gazdasági Bizottság valamennyi tagországa, a Bizottság hatáskörére vonatkozó szabályzat 8. §-a értelmében ezen Bizottságban tanácskozási joggal részt vevő országok és az Európai Gazdasági Bizottság tagországai által alapított regionális gazdasági egyesülések szervezetei, amelyekre tagországaik a jelen Egyezmény által érintett területre vonatkozó jogaikat átruházták, beleértve a számukra kötelező döntések hozatalát is.

A szavazatok számának a 2. Cikk 1. bekezdésében és a 3. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott megállapítása szempontjából a regionális gazdasági egyesülések szervezetei azon tagországaik szavazatainak számával szavaznak, amelyek az Európai Gazdasági Bizottságnak is tagországai.

2. Jelen Egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak az Egyesült Nemzetek azon tagországai, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság tevékenységében ezen Bizottság hatáskörére vonatkozó szabályzat 11. §-a szerint meghatározott mértékben részt vehetnek, valamint ezen országok regionális gazdasági egyesüléseinek szervezetei, amelyekre tagországaik jelen Egyezmény által érintett területre vonatkozó jogaikat átruházták, beleértve a tagországok számára kötelező döntések hozatalát is.

A szavazatok számának a 2. Cikk 1. bekezdésében és a 3. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott megállapítása szempontjából a regionális gazdasági egyesülések szervezetei azon tagországaik szavazatainak számával szavaznak, amelyek az Egyesült Nemzeteknek is tagországai.

3. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdésében említett országok jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhatnak

a) az Egyezmény megerősítéshez kapcsolt fenntartások nélküli aláírásával;

b) az Egyezmény megerősítésével, amennyiben azt a megerősítéstől függően írták alá;

c) az Egyezményhez történő csatlakozással.

4. A megerősítés vagy csatlakozás az arra vonatkozó okmányoknak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál történő letétbe helyezésével eszközölhető.

5. Az Egyezmény 1997. november 13-tól 1998. június 30-ig bezárólag aláírásra nyitva áll. Ezen időpont után az Egyezményhez csatlakozásra van mód.

5. Cikk

1. Jelen Egyezmény azon időponttól számított hatvanadik napon lép hatályba, amely időpontig a 4. Cikk 1. bekezdésében megjelölt országok közül öt megerősítés fenntartása nélkül aláírja, vagy letétbe helyezi a megerősítésre vagy csatlakozásra vonatkozó okmányokat.

2. Azon országokra vonatkozóan, amelyek a jelen Egyezmény hatálybalépése után helyezték letétbe a megerősítésre vagy csatlakozásra vonatkozó okmányokat, az Egyezmény attól az időponttól számított hatvanadik napon lép hatályba, amikor a kérdéses ország letétbe helyezte a megerősítésre vagy csatlakozásra vonatkozó okmányt.

6. Cikk

1. Bármely Szerződő Félnek jogában áll jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett nyilatkozatban felmondani.

2. A felmondás azon időponttól számított 12 hónap múlva válik hatályossá, amikor a Főtitkár az erre vonatkozó nyilatkozatot kézhez vette.

7. Cikk

1. Bármely ország jogosult a jelen Egyezmény megerősítés fenntartása nélkül történő aláírásának időpontjában vagy azon időpontban, amikor a megerősítésre vagy csatlakozásra vonatkozó okmányt letétbe helyezi vagy bármely későbbi időpontban jegyzékben közölni az Egyesült Nemzetek Főtitkárával, hogy az Egyezmény hatályát ki kívánja terjeszteni azon államterületek mindegyikére vagy néhányára, amelyeket nemzetközi viszonylatban képvisel. Az Egyezmény hatálya a jegyzékben megnevezett területre vagy területekre attól az időponttól számított 60. naptól kezdve terjed ki, mikor a jegyzéket a Főtitkár megkapta, vagy pedig, ha ezen előbbi időpontban az Egyezmény még nem lépett hatályba, a hatálybalépés napjától kezdve.

2. Bármely ország, amely a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében olyan nyilatkozatot tett, hogy az Egyezmény hatályát ki kívánja terjeszteni olyan területre, amelyet nemzetközi viszonylatban ő képvisel, jogában áll az Egyezményt ezen területre vonatkozóan külön felmondani a 6. Cikk rendelkezésének alkalmazásával.

8. Cikk

1. Jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több Szerződő Fél között felmerült vitás ügyeket, amennyiben lehetséges, közvetlen tárgyalás útján kell rendezni.

2. Minden olyan vitás ügy, amelyet tárgyalás útján nem rendeztek, választottbírósági hatáskörbe tartozik, ha a vitában álló felek valamelyike ilyen eljárást kíván megindítani. Ez esetben egy vagy több választottbíró jár el, akiket a vitában álló felek közös egyetértéssel választanak. Ha a választottbírósági eljárás megindítására vonatkozó kérelem keltétől számított három hónapon belül a vitában álló felek nem tudnak megegyezni a választottbíró vagy választottbírák kijelölését illetően, az említett felek bármelyikének jogában áll azzal a kérelemmel fordulni a Főtitkárhoz, hogy nevezzen ki egyetlen bírót. Ez esetben az így kijelölt bíró elé kell terjeszteni a vitás ügyet eldöntés céljából.

3. A jelen Cikk 2. bekezdése szerint kijelölt bíró vagy bírák határozata a vitában álló Szerződő Felekre kötelező.

9. Cikk

1. Jelen Egyezményhez való csatlakozás időpontjában mindegyik Szerződő Félnek jogában áll kijelenteni, hogy jelen Egyezmény 8. Cikkét nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Azzal a Szerződő Féllel szemben, amely ilyen fenntartással élt, a többi Szerződő Felet sem kötelezi a 8. Cikk.

2. Mindegyik Szerződő Félnek, aki a jelen Cikk 1. bekezdésében írt fenntartással élt, bármely időpontban jogában áll visszavonni ezt a fenntartást oly módon, hogy erre vonatkozó bejelentést tesz az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.

3. Jelen Egyezménnyel vagy az annak függelékét képező Szabályokkal kapcsolatban semmilyen egyéb fenntartással élni nem lehet; bármelyik Szerződő Félnek jogában áll azonban - a 2. Cikk rendelkezéseinek megfelelően - kinyilatkoztatni azt, hogy egyes Szabályokat, illetőleg egyetlen Szabályt sem kíván alkalmazni.

10. Cikk

Az Egyezmény, illetve függelékeinek szövege a következő eljárás szerint módosítható:

1. Bármelyik Szerződő Félnek jogában áll jelen Egyezmény vagy függelékei egy vagy több módosítását javasolni. Az Egyezményre vagy függelékeire vonatkozó bármely módosítás szövegét a Főtitkárnak kell megküldeni, aki azt továbbítja valamennyi Szerződő Félhez és arról a 4. Cikk 1. bekezdésében említett összes többi országot is tájékoztatja.

2. Minden javasolt módosítás, amelyet jelen Cikk 1. bekezdése szerint közöltek, elfogadottnak tekintendő, ha egy Szerződő Fél sem tesz ellenvetést azzal szemben, attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a Főtitkár a javasolt módosítást megküldte.

3. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül írásban közli valamennyi Szerződő Féllel, hogy érkezett-e ellenvetés a javasolt módosítással szemben. Ellenvetés esetén a módosítási indítványt el nem fogadottnak kell tekinteni és az nem hatályos. Ellenvetés hiányában a módosítás valamennyi Szerződő Félre kiterjedően három hónappal a jelen Cikk 2. bekezdésében említett hat hónapos időtartam lejárta után lép hatályba.

11. Cikk

Azokon a hivatalos értesítéseken kívül, amelyeket a jelen Egyezmény 2., 3., 5. Cikke ír elő, a Főtitkár közölni fogja a Szerződő Felekkel a következőket is:

a) a 4. Cikk értelmében történt aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) az Egyezmény hatálybalépésének időpontjait az 5. Cikk értelmében;

c) felmondásokat a 6. Cikk értelmében;

d) a 7. Cikk értelmében kézhez vett értesítéseket;

e) a 9. Cikk 1. és 2. bekezdése értelmében kézhez vett nyilatkozatokat és közléseket;

f) a módosítások hatálybalépésének időpontját a 3. Cikk 1. és 2. bekezdése értelmében;

g) a módosítások hatálybalépésének időpontját az 5. Cikk 3. bekezdése értelmében.

12. Cikk

A Szerződő Fél által feljogosított és közvetlenül felügyelt szervezetek vagy intézmények egy másik Szerződő Fél részére végezhetnek időszakos vizsgálatokat ezen Egyezménnyel megegyezően.

13. Cikk

Jelen Egyezmény eredeti példányát 1998. június 30. után az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki az Egyezmény hitelesített másolatait a 4. Cikk 1. és 2. bekezdésében említett valamennyi országnak megküldi.

A fentiek hiteléül az aláírásra megfelelően felhatalmazottak aláírták jelen Egyezményt.

Készült Bécsben, 1997. november 12-én, angol, francia és orosz nyelven egy-egy példányban, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

1. Függelék

Az Adminisztratív Bizottság összetétele és eljárási szabályzata

1. Cikk

Az Adminisztratív Bizottságnak tagja az Egyezmény minden Szerződő Fele.

2. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága Ügyvezető Titkára gondoskodik a Bizottság részére a titkársági szolgáltatásokról.

3. Cikk

A Bizottság évente az első ülésén elnököt és elnökhelyettest választ.

4. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Főtitkára az Európai Gazdasági Bizottság védnöksége alatt minden alkalommal összehívja a Bizottság ülését, ha új Szabály vagy egy Szabály módosítás kidolgozásának az igénye merül fel.

5. Cikk

A javasolt új Szabályokat szavazásra kell bocsátani. Az Egyezményben részes minden ország egy szavazattal bír. A Bizottság határozatképes, ha a Szerződő Felek legalább fele jelen van. A határozatképesség számítása szempontjából az Egyezményben részes regionális gazdasági egyesülés szervezetének képviselője a szervezet tagországai szavazatai számának megfelelő szavazattal rendelkezik. Egy regionális gazdasági egyesülés szervezetének képviselője a szervezet szuverén tagországainak szavazatait adhatja le. Egy új Szabály tervezet kidolgozottá nyilvánításához a szavazati joggal rendelkező jelenlévők és szavazók kétharmados többsége szükséges.

6. Cikk

A Szabályok javasolt módosításait szavazásra kell bocsátani. Az Egyezményben részes és a kérdéses Szabályt alkalmazó minden ország egy szavazattal bír. A Bizottság határozatképes, ha a kérdéses Szabályt alkalmazó Szerződő Felek legalább fele jelen van. A határozatképesség számítása szempontjából az Egyezményben részes regionális gazdasági egyesülés szervezetének képviselője a szervezet tagországai szavazatai számának megfelelő szavazattal bír. Egy regionális gazdasági szervezet képviselője a szervezet azon szuverén tagországainak szavazatait adhatja le, melyek a kérdéses Szabályt alkalmazzák. Egy Szabály javasolt módosításának kidolgozottá nyilvánításához a jelenlévők és szavazók kétharmados többsége szükséges.

2. Függelék

Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány

1. A feljogosított vizsgálóállomások felelősek a vizsgálatok elvégzéséért, az 1997. évi Bécsi Egyezményhez mellékelt vonatkozó Szabály(ok)ban foglalt ellenőrzési követelmények kielégítését igazoló jóváhagyás megadásáért, valamint a következő időszakos vizsgálat legkésőbbi időpontjának meghatározásáért, amelyet az alább bemutatott minta szerint kialakított Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány 12.5. számú sorában kell feltüntetni.

2. A Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány az alábbiakban felsorolt adatokat tartalmazza. A Bizonyítvány lehet A6 méretű (148x105 mm) zöld borítóval és fehér belső lapokkal ellátott könyvecske, vagy zöld, vagy fehér, A4 méretű (210x197 mm) ív, amelyet A6 méretre hajtanak össze úgy, hogy az illető ország vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelét tartalmazó rész az összehajtott Bizonyítvány tetején helyezkedjen el.

3. A Bizonyítvány rovatait és azok tartalmát a kiadó ország nemzeti nyelvén kell nyomtatni az eredeti számozás megtartásával.

4. Az Egyezmény valamelyik Szerződő Felénél használatos időszakos vizsgálati bizonyítványt fel szabad használni a nemzetközi Bizonyítvány változataként. E nemzeti bizonyítvány egy mintapéldányát át kell adni a Főtitkárnak a Szerződő Felek tájékoztatása céljából.

5. A Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványba kizárólag az illetékes szervek tehetnek bejegyzést, amely latin betűvel, kézírással, gépelve vagy számítógéppel történhet.

A NEMZETKÖZI IDŐSZAKOS VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY TARTALMA

"

3. §[4] E törvény végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

4. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba; az Egyezményben foglaltakat azonban 2001. január 27-től kell alkalmazni.

(2)[5]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke