8/2001. (III. 30.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 60. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerületi 4987/A/1-24 hrsz.-ú, Bartók Béla út 40. szám alatti műtermes lakóépületet. A műemléki védelem az ingatlan teljes területére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a Budapest XI. kerületi 4986 és a 4988 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1898-99-ben Lechner Ödön tervei szerint épült szecessziós stílusú lakóépület városképi, építészeti és belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerületi 32541/A/1-11 hrsz.-ú, Gizella utca 12. szám alatti lakóépületet. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan teljes területére, az öntöttvas kerítésre, az udvari öntöttvas oszlopos, fazsalus tornácra és egyéb tartozékokra.

(2) Műemléki környezetként a Budapest XIV. kerületi Gizella u. 4. sz. 32548 és az Egressy út 14. sz. 32542 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen reklám csak a műemlékvédelmi hatóság előzetes engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1887-ben épült lakóépület építészeti, iparművészeti értékeinek megőrzése.

3. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya vármegyei Pécs városban a 40504/1, 40504/3, 40504/4, 40511 hrsz.-ú, Zsolnay Vilmos u. 69-73. sz. és Felsővámház u. 72. sz. alatti Zsolnay gyár területén a mellékleten jelölt és az alábbiakban felsorolt épületeket, építményeket:[1]

a) a 40504/3 hrsz.-ú ingatlanon

É8, É9, É10 sz. épületek (raktárak, porta, bemutatótermek, irodák),

É12, É13, É14, É15, É17, É19 sz. épületek (Zsolnay család lakása, tanácsterem, eozin és egyéb műhelyek, formaöntöde, múzeumi bemutatóterem);

b) a 40504/4 hrsz.-ú ingatlanon

É24. sz. épület (lakó- és műteremház),

É26. sz. épület (eredetileg "spódiumgyár" ma pirogránit üzem a benne lévő KK12 sz. körkemencével),

É28 sz. épület pirogránit üzem épülete, benne KK17 sz. sómázas kemence,

K13 és K15 sz. kémények,

Mi 13. sz. jégverem és "minaret",

É48 sz. épület (üvegház, felette teniszpálya lelátó, kerti pavilon),

É80* sz. támfal és ülőpad a teniszpályához;

c) a 40504/1 ingatlanon

É30 sz. épület lakó- és műteremház, ún. Zöld ház;

d) a 40511 hrsz.-ú ingatlanon

É32 sz. (kőgyurma, majd csőgyár, ma raktár),

K17 sz. kémény.

(2) Műemléki környezetként a pécsi 40504/1, 40504/3, 40504/4, és a 40511 hrsz.-ú ingatlanok többi részét jelölöm ki.

(3) Az épületeken és az ingatlanaikon reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából az (1) bekezdés c) pont alatti Zöld házat II., míg a többi műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1853-as alapítású gyár 1860 és 1924 között épített, kívül és belül gazdagon díszített lakó- és üzemi épületeinek, építményeinek, berendezéseinek, kéményeinek és kemencéinek megőrzése, a Zsolnay Vilmos és örökösei által létrehozott értékek fennmaradásának biztosítása.

4. §

(1)[2] Műemlékké nyilvánítom a Győr-Moson-Sopron vármegyei, Gönyű helység 830 hrsz.-ú, Kossuth utca mentén elhelyezkedő r. k. templomot. A védelem kiterjed az ingatlan teljes területére, a tartozékokra, valamint a templom teljes berendezésére.

(2) Műemléki környezetként a gönyűi 829/4, 829/5, 832/5 hrsz.-ú ingatlanokat, valamint a 68 hrsz.-ú közterületnek, a Kossuth Lajos utcának az (1) és (2) bekezdésben jelölt ingatlanok előtti szakaszát jelölöm ki.

(3) A védett épületen és ingatlanán reklám nem helyezhető el.

(4) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Fellner Jakab által tervezett, 1774-1786 között épült barokk, majd klasszicista stílusban átépített templom építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

5. §

(1)[3] Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar vármegye, Sárrétudvari település, 8 hrsz.-ú, Kossuth u. 90. szám alatti református templomot. A műemléki védelem kiterjed az ingatlan egészére, a tartozékokra, valamint a templom teljes berendezésére.

(2) Műemléki környezetként Sárrétudvari 7 hrsz.-ú, 9 hrsz.-ú, 341/1 hrsz.-ú, 341/2 hrsz.-ú, 340 hrsz.-ú, valamint 339 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám a védett épületen nem, ingatlanán csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1764-1789-ben épült református templom építészeti, településtörténeti értékének megőrzése, berendezéseinek belsőépítészeti értékvédelme.

6. §

(1)[4] Megszüntetem a Fejér vármegyei Székesfehérvár város 371/1 hrsz.-ú, Kossuth u. 9-11. sz. alatti ingatlan műemléki védettségét.

(2) A 371/1 hrsz.-ú ingatlan telekosztás folytán a védett, 367 és 371 hrsz.-ú műemléki védelem alatt álló ingatlanokból keletkezett, azok eredetileg beépítetlen utcafronti része. Az így kialakított ingatlanon új társasház épült, emiatt ezen a területen a műemléki védettség fenntartása indokolatlan.

(3) A Kossuth u. 9. (hrsz.: 371/2; műemléki tsz: 10326) és a Kossuth u. 11. (hrsz.: 367; műemléki tsz: 10327) ingatlanokon a műemléki védettség továbbra is fennmarad.

7. §

Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Rockenbauer Zoltán s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

Melléklet a 8/2001. (III. 30.) NKÖM rendelethez[5]

Helyszínrajz

a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat 5020/1439/513 munkaszámú

1982-ben készült felmérése alapján

1:2000