94/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet 3. számú melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt főiskolai szintű természetvédelmi mérnök szak képesítési követelményeivel.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 94/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez
[3. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm: rendelethez]
Természetvédelmi mérnöki szak
1. A képzési cél
Olyan ökológiai szemléletű szakemberek képzése, akik a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készséggel rendelkezve az élővilággal az adott élőhelyen tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezet (pl. erdészet, mezőgazdálkodás, halászat, vadgazdálkodás, rét- és legelőgazdálkodás, vidékfejlesztés) munkájában érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat, alkalmasak a természetvédelmi nevelésre, az ökológiai alapokon nyugvó turizmus szervezésére.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Természetvédelmi mérnök.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 6 félévben legalább 2300 tanóra és 800 óra szakmai gyakorlat, levelező tagozaton ó félév, félévenként 3 hét konzultációs időszakkal, az összes tanórák száma 580 óra, a szakmai gyakorlatok időtartama 300 óra, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományi alapismeretek
Az állattani, növénytani alapismeretek, állat- és növényrendszertani, természetvédelmi állattan és növénytan, biogeográfiai, Magyarország természeti földrajza, geológiai és földtani ismeretek, számítástechnika - a tanórákon kifejtett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.
b) Természetvédelmi, mezőgazdasági és egyéb alapozó ismeretek
A talajtan, éghajlattani alapismeretek, műszaki alapismeretek, hidrológia és vízgazdálkodás, általános természetvédelem, táj- és vidékfejlesztési alapismeretek, állattenyésztés és növénytermesztés alapjai, gyepgazdálkodás, a vadászat és vadgazdálkodás alapjai, az erdészet, a természetvédelem; a környezetvédelem és halászati alapismeretek-a tanórákban kifejezett képzési idő 22%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 35 kredit.
c) Gazdasági és humán ismeretek
A számvitel és pénzgazdálkodás, környezetgazdaságtan, vezetési ismeretek, általános jogi és igazgatási ismeretek ökoturizmus, a szakdolgozat készítéséhez szükséges konzultáció - a tanórákban kifejezett képzési idő 10%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 15 kredit.
d) Szakmai törzsanyag
A természetvédelmi jog, erdő- és mezőgazdálkodás a védett területeken, vizes élőhelyek kezelése, vadgazdálkodás védett területeken, a terepi természetvédelmi kutatások alapjai, az ex situ növény és állatvédelem, őshonos háziállatok tenyésztése, védett területek ökonómiája, növény- és állatkereskedelem, a dendrológia, az etológia - a tanórákban kifejezett képzési idő 37%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 50 kredit.
e) Differenciált szakmai ismeretek
A választott speciális területnek megfelelően a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek bővebb elsajátítása - a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 13%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.
f) Szakmai gyakorlat
A tanulmányutak, terepgyakorlatok és az önálló természetvédelmi gyakorlat a teljes képzési időnek mintegy 30%-át alkotják (300 óra), illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 15 kredit.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
- kötelező szigorlati tárgyak: állattani alapismeretek, növénytani alapismeretek, általános természetvédelem, erdő-, mező-, vad-, gyep- és halgazdálkodás védett területeken;
- a szakdolgozat témája a szakképzettségnek megfelelő mérnöki, természetvédelmi kezelési, gazdasági, esetleg fejlesztési feladat írásbeli kidolgozása;
- a záróvizsga komplex szóbeli része a szakdolgozat témájához kapcsolódó szaktárgyakból - természetvédelmi állattan, növénytan, Magyarország természeti földrajza, természetvédelmi jog - tevődik össze.