10/2002. (II. 20.) PM rendelet

a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §[1][2]

(1) E rendelet hatálya a Tpt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozásokra és a befektetési vállalkozások összevont alapú felügyeleténekellátása érdekében a Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra térjed ki.

(2) A Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetve a Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások az e rendeletben szabályozott minősítések során prudenciális szempontból azonos minősítési elveket alkalmazzanak.

Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek

2. §

(1) A befektetési vállalkozás negyedévente köteles minősíteni

a) a befektetési hitel és a halasztott fizetés - beleértve a halasztott pénzügyi teljesítést és az egyéb halasztott fizetéseket -, az értékpapírkölcsön és az óvadéki repóba vétel miatt, továbbá a befektetési szolgáltatásokból adódóan fennálló valamennyi követelését (a továbbiakban: követelések),

b) a követelések ellenében átvett - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (a továbbiakban: készletek), és

c) a jegyzési garanciavállalás, valamint a hozamra és a tőke megóvására vonatkozó ígéret miatt fennálló - mérlegeli kívüli - kötelezettségeit.

(2) A minősítés során a követelés, a készlet és a mérlegen kívüli kötelezettség és a biztosítékok miatt a jövőben várható veszteséget kell felbecsülni.

(3) A kövei élések minősítésekor alapvetően a tőke- és kamattörlesztési késedelmet, az adós pénzügyi helyzetének stabilitását, jövedelemtermelő képességét és a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, továbbá az eszközök, a mérlegen kívüli kötelezettség és a biztosítékok likviditását (értékesíthetőségét), valamint ezen tényezőkben bekövetkezett változásokat kell együttesen vizsgálni a 4. §-ban foglalt szabályzatok előírásai alapján.

Minősítési kategóriák

3. §

A befektetési vállalkozás a 2. §-ban meghatározott eszközeit és mérlegen kívüli tételeit köteles a

a) problémamentes,

b) külön figyelendő,

c) átlag alatti,

d) kétes, vagy

e) rossz

kategóriák valamelyikébe besorolni.

A befektetési vállalkozások egyes belső szabályzatai

4. §

A befektetési vállalkozás e rendeletben meghatározott minősítési kötelezettsége érdekében:

a) ügyfél-, illetve partnerminősítési,

b) fedezetértékelési,

c) eszközminősítési,

d) befektetési

szabályzatot köteles készíteni.

Ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzat

5. §

(1) Az ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy az ügyfél, illetve partner (saját számlás ügyletek esetén a szerződő fél) vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét milyen szempontok (számszerűsíthető adatok, valamint nem számszerűsíthető szubjektív megítélésű információk figyelembevétele) szerint kell felmérni, külön kitérve a magánszemélyek, illetve a gazdálkodó szervezetek helyzetének értékelésére, az ehhez szükséges adatokra.

(2) A szabályzatban rögzíteni kell, hogy a minősítést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve újra el kell végezni minden olyan esetben, amikor a befektetési vállalkozás olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetően a besorolási kategória változását vonja maga után (a minősítési szempontok között jelentős tényező változása, csődeljárás, felszámolási eljárás megindításának közzététele, tartós fizetési késedelem stb.).

Fedezetértékelési szabályzat

6. §

(1) A fedezetértékelési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy milyen szempontok szerint és mi fogadható el fedezetként, az milyen kockázat fedezetére szolgál, hogyan kell a fedezetek értékét, illetve annak változását megállapítani, milyen időszakonként kell azok értékét felülvizsgálni, a fedezet értéke milyen módon kerül figyelembevételre az egyedi minősítés során, a fedezet mobilizálhatóságának vizsgálatánál milyen szempontokra kell tekintettel lenni.

(2) A befektetési hitel, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, értékpapírkölcsön, óvadéki repó és minden egyéb befektetési szolgáltatásból eredő követelés esetében, amelynek fedezeteként óvadékul szolgál az ügylet tárgyát képező értékpapír, a fedezetet a számviteli jogszabályoknak az értékpapír-értékelésére vonatkozó általános szabályai szerint kell értékelni, és a követelés minősítésekor ez a fedezetértékelés minősül alapvető szempontnak.

Befektetési szabályzat

7. §

A befektetési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy milyen szempontok szerint kell a készleteket, a jegyzési garancia szempontjából az értékpapírokat értékelni, hogyan kell azok piaci értékét meghatározni, és annak változását figyelemmel kísérni, az adósság-tőke konverziós ügyletek lebonyolítása milyen feltételek szerint történik.

Eszközminősítési szabályzat

8. §

(1) Az eszközminősítési szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy az értékelés során az ügyfél-, illetve partnerminősítés, a fedezetértékelés, a késedelmi idő, az egyéb körülmények (mobilizálhatóság stb.), a rendkívüli helyzetek, illetve a készletértékelés együttes figyelembevételével hogyan kell az adott követelést, illetve készletet, mérlegen kívüli kötelezettséget a 3. § szerinti kategóriákba besorolni, kockázati súllyal ellátni, és az értékvesztés, illetve az értékvesztés visszaírás összegét megállapítani.

(2) A befektetési vállalkozás számviteli politikájában meghatározott összeghatárt meg nem haladó követelések esetében a befektetési vállalkozás egyszerűsített minősítési eljárást alkalmazhat, amelyben az értékvesztés elszámolása, illetve a képzendő céltartalék mértékének meghatározása a szabályzatban rögzített, az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt (elsősorban a késedelmi határidőhöz kötődően és a várható megtérülés alapján meghatározott) százalékos mutató alapján történik.

9. §

(1) A jegyzési garanciavállalás minősítésekor a jegyzési garanciavállalási ügylet kockázati súlyát és az ügyfél - pénzügyi helyzetéből, egyéb jellemzőiből adódó - kockázati súlyát - mint bizonytalansági tényezőt - kell figyelembe venni a (2) bekezdés szerint.

(2) A jegyzési garanciavállalási ügylet esetén, alapvetően a jegyzés tárgyát képező értékpapírt kell értékelni, azaz annak kibocsátóját kell minősíteni az értékpapír-értékelés általános szabályai szerint.

(3) A jegyzési garanciavállalás a még le nem jegyzett értékpapír-állomány miatt fennálló jövőben várható kötelezettség (függő kötelezettség) után a (2) bekezdés szerint meghatározott mértékben kell céltartalékot képezni a mérleg fordulónapjával.

(4) A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéret, mint várható jövőbeni kötelezettség minősítésekor az ügylet kockázati súlyát az ígérettel érintett, kezelt portfolió részét képező befektetési eszközökből eredő kockázatok alapján kell meghatározni, és ennek alapján kell a 3. § szerinti kategóriákba besorolni. Az ügyfél kockázati súlyt ez esetben nem kell meghatározni.

10. §

(1) Problémamentesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyről valószínűsíthető, hogy azok értéke megtérül, illetve a befektetési vállalkozásnak abból vesztesége nem származik, továbbá követelés esetén a tőke-, illetve kamattörlesztési késedelme a tíz napot nem haladja meg, valamint a rendelkezésre álló fedezet, illetve a készlet piaci értéke fedezi a követelés, illetve a készlet könyv szerinti értékét.

(2) Külön figyelendőnek minősíthetők az olyan követelések és készletek, amelyekkel kapcsolatosan veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de a befektetési vállalkozás olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a tételek is, amelyek esetében a befektetési hitel típusa, az adós személye következtében különleges kezelést igényel, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező még nem jelentkezett.

(3) Átlag alattinak minősíthetők az olyan követelések és készletek, amelyek esetében a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető, illetve, amelyek a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek az adós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, illetve a készlet piaci értéke alapján, továbbá a követelés késedelmi ideje a tíz napot meghaladja, de a harminc napot nem éri el.

(4) Kétesnek minősíthetők azok a követelések, illetve készletek, amelyek esetében egyértelműen megállapítható, hogy az a befektetési vállalkozásnak a jövőben veszteséget okoz, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert, továbbá a követelés törlesztési késedelme a harminc napot meghaladja, de a kilencven napot nem éri el, valamint a rendelkezésre álló fedezetek értéke a várható veszteség mértékét nem fedezi.

(5) A peresített összeg erejéig kétesnek minősül az az egyébként az (1)-(3) bekezdés alá tartozó követelés is, amely a minősítés időpontjában bírósági per tárgyát képezi.

(6) Rossznak minősíthető a követelés, illetve a készlet, ha értékének 70%-át a jövőben várható veszteség előreláthatóan eléri, az adós törlesztési kötelezettségét rendszeresen nem teljesíti, annak többszöri felszólítás után sem tesz eleget, illetve, ha ellene a felszámolási eljárás megindult, továbbá a készlet piaci értéke, annak könyv szerinti értékét nem fedezi vagy eladhatatlansága miatt piaci értékkel nem rendelkezik.

11. §

(1) Az egyedileg minősített minősítési kötelezettség alá tartozó eszközöknél minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya, azaz a halmozott értékvesztés és a bruttó könyv szerinti érték vagy a halmozott értékvesztés és a bekerülési érték hányadosa a (3) bekezdésben meghatározott sávokon belül legyen.

(2) A minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegen kívüli tételek esetében az egyedileg meghatározott céltartalékképzést úgy kell meghatározni, hogy az egyedi hozzárendelés alapján képzett céltartalék állományának és a mérlegen kívüli tétel nyilvántartási értékének a hányadosa a (3) bekezdésben meghatározott sávokon belül legyen. Az így meghatározott hányados és a könyv szerinti értéknek a bruttó könyv szerinti értékhez vagy a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékének a nyilvántartási értékhez viszonyított arányának az összege egy (száz százalék).

(3) A minősítési kategóriákhoz rendelt (1) és (2) bekezdésben meghatározott sávok:

a) külön figyelendő - legfeljebb tíz százalék,

b) átlag alatti - tíz százalék felett, de legfeljebb harminc százalék,

c) kétes - harminc százalék felett, de legfeljebb hetven százalék,

d) rossz - hetven százalék felett.

(4) E rendelet alkalmazásában bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett tőkeösszege, készlet esetében a beszerzési érték.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a befektetési vállalkozásoknak először a 2002. március 31-i minősítés során kell alkalmazniuk, azzal, hogy a 4. § szerinti belső szabályzatokat is legkésőbb eddig az időpontig kell e rendeletnek megfelelően átdolgozniuk.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter