23/2003. (X. 3.) PM rendelet

összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított fizetőképességi mutató számításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének m) pontjában, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében, valamint a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra terjed ki.

Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató számítási módszere

2. §

(1) Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató számlálója a 3-14. § szerint számított összevont alapú szavatoló tőke, a nevezője a 15. § szerint számított összevont és súlyozott eszköztételek, valamint a súlyozott és összevont mérlegen kívüli kockázatvállalások értékének összege.

(2) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében, valamint a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások összevont alapú fizetőképességi mutatója nevezőjének kiszámítása a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletben előírtak szerint - e rendeletben foglalt eltérésekkel - történik.

Az összevont alapú szavatoló tőke

3. §

Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató számlálója a Hpt. 5. számú mellékletében felsorolt alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll, az összevonás (konszolidáció) miatt keletkező eltérésekkel.

4. §

Az összevont alapú alapvető és járulékos tőke a Hpt. 5. számú mellékletében rögzített szavatoló tőke elemeken túlmenően a következőket tartalmazza:

a) olyan vállalkozás tőkekonszolidációs különbözeteit, amely a Hpt. 94. §-ának (1)-(4) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(4) bekezdése alá tartozik,

b) olyan vállalkozás saját tőkéjében bekövetkező változásokat, amely a Hpt. 94. §-ának (1)-(4) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(4) bekezdése alá tartozik,

c) adósságkonszolidálás különbözetéből adódó összevonás (konszolidáció) miatti változásokat, olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a teljes konszolidációs módszert vagy a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni,

d) közbenső eredményt, olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a teljes konszolidációs módszert vagy a közös vezetésű vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni,

e) olyan vállalkozás esetében a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes konszolidációs módszert kell alkalmazni.

5. §

(1) Az összevont alapú alapvető tőke pozitív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében az alapvető tőkeelemek között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) saját tőke növekedése [4. § b) pont],

b) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [4. § c) pont],

c) közbenső eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [4. § d) pont],

d) külső tagok (más tulajdonosok) részesedése [4. § e) pont].

(2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.

6. §

(1) Az összevont alapú alapvető tőke negatív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében az alapvető tőkeelemek között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) saját tőke csökkenése [4. § b) pont],

b) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [4. § c) pont],

c) közbenső eredmény különbözete, miatti negatív konszolidációs különbözet [4. § d) pont].

(2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minősülő részvények arányában kerülnek beszámításra.

7. §

(1) Az összevont alapú járulékos tőke pozitív összetevői a Hpt 5. számú mellékletében a járulékos tőkeelemek között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) passzív tőkekonszolidációs különbözet [4. § a) pont],

b) saját tőke növekedése [4. § b) pont],

c) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [4. § c) pont],

d) közbenső eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [4. § d) pont],

e) külső tagok (más tulajdonosok) részesedése [4. § e) pont].

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra.

8. §

(1) Az összevont alapú járulékos tőke negatív összetevői a Hpt. 5. számú mellékletében a járulékos tőkeelemek között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában:

a) aktív tőkekonszolidációs különbözet [4. § a) pont],

b) saját tőke csökkenése [4. § b) pont],

c) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [4. § c) pont],

d) közbenső eredmény különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [4. § d) pont].

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra.

9. §

Az összevont alapú járulékos tőkének az összevont alapú szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehető összevont alapú járulékos tőke összege nem haladhatja meg az összevont alapú alapvető tőke 100%-át,

b) az összevont alapú járulékos tőkeként figyelembe vehető, összevont alapú alárendelt kölcsöntőke aránya nem haladhatja meg az összevont alapú alapvető tőke 50%-át.

10. §

(1) A 9. § szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott összevont alapú szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a Hpt. 90. § (2) bekezdés és a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, de nem minősül a Hpt. 94. § (1)-(3) bekezdés és a Tpt. 181/E. § (1)-(3) bekezdés szerinti vállalkozásnak -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a biztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a Hpt. 90. § (2) bekezdés és a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek -, valamint a biztosító részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

c) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, valamint biztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből a 2-9. §-ok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részt.

(2) Az összevonás (konszolidáció) alól felügyeleti engedély alapján mentesülő vállalkozásokban meglévő részesedések könyv szerinti értéke és a rájuk vonatkozó minimális szavatoló tőkeszükséglet közül a nagyobb összeget le kell vonni. Részesedési viszony megléte esetén a levonást tőkearányosan (részesedésarányosan) kell végrehajtani.

(3) A levonások során érvényesíteni kell a 9. §-ban foglalt korlátozásokat.

11. §

A 10. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradó összevont alapú szavatoló tőke alapvétő és járulékos tőkerészei képezik a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját nagykockázat vállalásának, befektetések és ingatlanbefektetések korlátozásának tekintetében.

12. §

(1) A 10. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradó összevont alapú szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni:

a) a 11. § szerinti limittúllépések összegét,

b) a külön jogszabály szerint meghatározott országkockázat tőkekövetelményét, amelyet a számítások során

összevont alapon kell tekinteni. Az országkockázat tőkekövetelményének meghatározása során a számítások alapja a 10. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradó tőkerész.

(2) A levonások során érvényesíteni kell a 9. §-ban foglalt korlátozásokat.

13. §

Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató számlálóját a 12. §-ban foglalt levonásokat követően fennmaradt, összevont alapú szavatoló tőke képezi.

14. §

(1) A kereskedési könyvben nyilvántartott, összevont alapon számított pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre, összevont alapon számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható.

(2) A kiegészítő tőke összetevői és a rá vonatkozó korlátozások megegyeznek a Hpt. 5. számú mellékletében rögzítettekkel.

(3) Alapvető és járulékos tőkerészként a 12. §-ban foglalt levonások és az összevont alapon számított, .korrigált mérlegfőösszeg nyolc százaléka, illetőleg felügyeleti határozatban előírt magasabb, összevont alapon számított fizetőképességi mutató (szolvencia ráta) korrigált mérlegfőösszeggel szorzott értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe.

Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató nevezője

15. §

(1) Az összevont alapon számított fizetőképességi mutató nevezőjének meghatározása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, valamint a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások összevont (konszolidált) mérlegében szereplő eszköztételeket könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletben előírtak szerint az eszköztételeket a megfelelő kockázati súlyokkal súlyozni kell.

(2) A mérlegen kívüli kockázatvállalások összevont alapon történő meghatározása során:

a) a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése és a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(3) bekezdése szerinti vállalkozások esetében a mérlegen kívüli kockázatvállalásokat a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletben előírtak szerint súlyozni kell,

b) a Hpt. 94. §-ának (1)-(3) bekezdése és a Tpt. 181/E. §-ának (1)-(3) bekezdése szerinti vállalkozások esetében a vállalkozások egymással szemben fennálló mérlegen kívüli tételeinek a kockázati súlya 0%,

c) a súlyozott mérlegen kívüli kockázatvállalásokat a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése, valamint a Tpt. 181/E. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a Tpt 181/E. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tőkearányos (részesedésarányos) mértékben kell figyelembe venni.

(3) A fizetőképességi mutató nevezője az összevont és súlyozott eszköztételek, valamint a súlyozott és összevont mérlegen kívüli kockázatvállalások értékének összege.

Átmeneti és záró rendelkezések

16. §

Ez a rendelet 2003. november 1-jén lép hatályba.

17. §

(1) Az összevont alapú tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat első alkalommal a 2003. december 31-i összevont (konszolidált) mérleg alapján számítva kell alkalmazni.

(2) A fedezetértékelési szabályzatot a hitelintézeteknek 2003. december 31-ig kell a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: Hr.) - e rendelet 18. §-a (5) bekezdésével beiktatott - 11. §-a (7) bekezdésének megfelelően átdolgozniuk.

18. §

(1) A Hr. 1. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet hatálya a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetekre és a hitelintézetek összevont alapú felügyeletének ellátása érdekében a Hpt. 90. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra terjed ki."

"(4) A Hpt. 90. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetve a Hpt. 90. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti, ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások az e rendeletben szabályozott minősítések során prudenciális szempontból azonos minősítési elveket alkalmazzanak."

(2) A Hr. 5. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kockázatvállalási szabályzatban elkülönülten kell szabályozni az alábbi ügyletekkel, illetve személyekkel kapcsolatos kockázatvállalások döntés-előkészítési, döntési rendjét:]

"b) a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bármely vállalkozás,"

"d) a hitelintézetnek, továbbá a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásnak vezető állású személye (ideértve az igazgatósági tagot, a felügyelő bizottsági tagot, a könyvvizsgálót, valamint a hitelintézeti ügyvezetőt, illetve más vállalkozás esetében az ügyvezetésért felelős első számú vezetőt és helyettesét) és a hitelintézet azon vezető beosztású személye, akinek közvetlen felettese a hitelintézet ügyvezetője,"

(3) A Hr. 6. §-a (2) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési szabályzatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a tartós befektetésekkel kapcsolatosan]

"1. a tartós befektetésekkel kapcsolatos eljárásrendet, különös tekintettel a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások közötti és a pénzügyi szektorbeli befektetésekre,"

(4) A Hr. 8. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak az ügyfélminősítési szempontok közé be kell építenie az ügyfélről az ezen vállalkozások körén belül rendelkezésre álló információ figyelembevételét, ideértve a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körén belül már fennálló kockázatvállalás mértékét."

(5) A Hr. 11. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (7)-(11) bekezdésének jelölése (8)-(12) bekezdésre változik:

"(7) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír, illetve üzletrész vásárlása céljára nyújtott kölcsön esetében az értékpapír, illetve üzletrész legfeljebb a vételár ötven százalékának mértékéig fogadható el fedezetként."

19. §

A befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezeti minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól szóló 10/2002. (II. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: Br.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) E rendelet hatálya a Tpt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozásokra és a befektetési vállalkozások összevont alapú felügyeleténekellátása érdekében a Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra térjed ki.

(2) A Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, illetve a Tpt. 181/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások az e rendeletben szabályozott minősítések során prudenciális szempontból azonos minősítési elveket alkalmazzanak."

20. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Br. 1. §-át megelőző cím,

b) a deviza nyitott pozíció számításáról szóló 41/1996. (XII. 28.) PM rendelet, valamint az azt módosító 15/2001. (III. 9.) PM rendelet és a 46/2001. (XII. 10.) PM rendelet,

c) a devizakorlátozások megszüntetése kapcsán szükséges jogszabály-módosításokról, illetve egyéb devizális vonatkozású jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 57/2001. (XII. 30.) PM rendelet 2. §-a.

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter