|
| (A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI |
| ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI, TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI) |
|
| VI. |
|
| KERETTANTERVEK |
| a szlovák kisebbségi oktatáshoz |
|
| SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM |
| SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELVŰ ÉS KÉTNYELVŰ ISKOLÁK |
|
| 1–4. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| Az egynyelvű és kétnyelvű nemzetiségi iskolák szlovák nyelvoktatásának legfontosabb célja a beszédkészség olyan szintjének elérése, hogy a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően és helyesen oldják meg az adott beszédhelyzetet és a szaktárgyak vonatkozásában ismerjék meg és használják a szaknyelvet mind szóban, mind írásban a nyelvtani szabályokkal összhangban. |
| Mivel az általános iskolákba érkező tanulók nyelvi szintje megváltozott, ehhez a tényhez kell igazodnia a szlovák nyelv tanítása céljainak és feladatainak is. |
| A gyermeket, aki az óvodából, kivételesen a családi környezetből, többnyire csak passzív szókincset hoz, az egynyelvű és kétnyelvű nemzetiségi iskolákban fel kell készítenünk arra, hogy megoldja az alapvető kommunikációs helyzeteket, a helyes olvasási technika segítségével bővítse nyelvi ismereteit és szerezzen információkat más területekről is, és az alapvető helyesírási és nyelvtani törvényszerűségeknek köszönhetően képes legyen megfelelően kifejezni magát az írásbeli közlés során. |
| E cél megvalósítását az 1-4. évfolyamon a tantárgy három területe szolgálja: |
| 1. a kommunikáció |
| 2. az írás és nyelvtan |
| 3. olvasás és irodalmi nevelés |
|
| Kommunikáció |
| Elsődleges feladat a tanulók megismertetése a helyes kiejtéssel. Folyamatosan javítani kell a már elsajátított szókincs esetlegesen hibás kiejtését és az új lexikális ismeretek elsajátításánál betartatni a helyes kiejtést. Különös figyelmet kell szentelni a magyar kiejtéstől eltérő hangokra. |
| A szókincset megfelelő ütemben és logikai egymásra építettséggel kell fejleszteni. Kezdettől ügyelni kell a már elsajátított szókincs alkalmazására mondatmodellekben, egyszerű beszélgetésekben és elsősorban a mindennapi kommunikáció során a tanórákon kívül is. |
| Elsajátítatni az udvariassági kifejezéseket és ügyelni azok következetes alkalmazására a környezettel való mindennapi kommunikáció során. |
| Helyesen és gyorsan reagálni a nevelő utasításaira. Az egyszerű mondatokat fokozatosan bővíteni összetettebb mondategységekké, melyeket a tanuló alkalmazni tud szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaiban. |
| A nyelvi jártasságot alkalmazni az általános ismeretek bővítésénél, új ismeretek szerzésénél Szlovákiáról, a szlovák nyelvhez való pozitív viszony kialakításánál és nem utolsó sorban a lelki gazdagság érzésének erősítésénél, mely egy újabb nyelv (a szlovák nyelv) ismeretéből fakad. |
|
| Írás és nyelvtan |
| E terület célja megtanulni, megismerni, és hiba nélkül használni a szlovák betűket a magyar ábécé betűivel való felcserélés nélkül, elsősorban az írásbeli megnyilvánulás során. |
| Megtanulni a hangtan alapvető fogalmait, bizonyos alaktani ismereteket szerezni (ragozható szófajok) és elsajátítani az alapvető helyesírási szabályokat. |
| A nyelvi nevelés ezen részéhez tartozik a meghatározott idő alatt adott írott és nyomtatott szöveg másolásának, tollbamondás írásának és az emlékezetből írásnak a képessége, miközben a tanuló ügyel az írásbeli munka külalakjára. A célok közé tartozik a leírt szöveg automatikus, önálló ellenőrzése, a hibák keresése és javítása. |
| A nyelvtani szabályok elsajátítása segíti a tanulók helyes kifejezésének folyamatát, ugyanakkor a tudatos nyelvszemlélet és nyelvérzék fokozatos alakítását is. |
|
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| Az olvasás elsődleges feladatai közé tartozik a szlovák ábécé betűinek megbízható ismerete és biztos kapcsolásuk azokhoz a hangokhoz, amelyeket jelölnek. |
| A szótagok és szavak helyes analízise és szintézise, az ékezetek és mondatvégi írásjelek használata, a szavak jelentés és intonációs egységekbe kapcsolása fokozatosan elvezetnek a folyékony értő olvasás technikájának elsajátításához, melynek az olvasott szöveg kifejező előadásában kellene kiteljesednie. A helyes olvasási technika alkalmazása feltétele az olvasott szemelvény tartalma globális értésének és a szövegben való eligazodásnak. |
| A szlovák, a nemzetiségi és külföldi íróktól választott irodalmi szemelvényeknek és a népköltészetnek a nyelvtanítás e területén biztosítania kellene a passzív és aktív szókincs folyamatos bővítését az emberi megismerés különböző területein. |
| Az olvasott szövegek tartalma, de illusztrációi is jelentősen befolyásolják a gyermek személyiségének érzelmi és értelmi fejlődését és fokozatosan hatnak irodalmi ízlésének alakítására. Az irodalmi nevelés további célja szoros összefüggésben a fentiekkel, az olvasott szöveg elemzése és az olvasottakról önálló tanulói véleményalkotás szóbeli vagy írásbeli formában. |
| Az irodalmi nevelés szerves része a legfontosabb irodalmi szakkifejezések megismerése és az alapvető irodalmi műfajok megkülönböztetésének képessége. |
| A legfontosabb célok közé tartozik az értő néma olvasás elsajátítása is, mint a megbízható és gyors információszerzés elengedhetetlen feltétele más tantárgyak vonatkozásában is. |
| A rendszeres könyvtárlátogatás, a gyermekfolyóiratok olvasása, a rádió és televízió adásainak alkalmankénti követése és gyermekfilm alkotásokkal való megismerkedés új ismeretek forrásai lehetnek, ugyanakkor a szabadidő hasznos eltöltését is jelentik, melynek fokozatosan a tanuló elengedhetetlen szükségletévé kellene válnia. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| Az a tény, hogy az első osztályokba érkező gyermekek csak nagyon csekély szókinccsel rendelkeznek, az alapvető udvariassági kifejezésekkel és a népköltészet legegyszerűbb formáit (mondókák, versek, dalok) ismerik, kihat a nyelvtanítás egyes területei általános követelményeinek tartalmára is. |
|
| Kommunikáció |
| A tanulónak el kell sajátítania adott témakörök tanult szókincsének helyes kiejtését. |
| Az adott témakörökön belül mondatmodelleket kell elsajátítania, melyeket aktívan alkalmazni tud egyszerű beszédhelyzetekben, elsősorban a környezetével való kapcsolatában. Továbbá meg kell értenie a tanár kérdéseit, utasításait és tudnia kell azokra helyesen reagálni. |
| Tudnia kell fokozatosan önálló véleményt kialakítania, melyet egyszerű formában ki is tud fejezni. Előzetes felkészülés után képes legyen összeállítani tanári segítséggel szóbeli és megfelelő írásbeli közlést és leírást vizuális érzékelés vagy személyes tapasztalat alapján (képsor, tárgyak stb.). |
| Aktívan alkalmazza az udvariassági kifejezéseket és használja azokat a napi szóbeli és írásbeli közlés során, mint pl. jókívánságok kifejezésekor születésnap vagy egyéb ünnepek alkalmából és levélírásnál. |
| Nem utolsósorban néhány összefüggő mondattal tudjon információt adni önmagáról, családjáról, szűkebb környezetéről stb. Nem értés esetén tudnia kell kérni a kérdések, utasítások, információk megismétlését. |
|
| Írás – nyelvtan |
| Írás |
| A tanuló legyen képes a tanult szókincsen belül szabályos írással nyomtatott és írott szöveg másolására. Tudja önállóan, illetve tanári segítséggel megoldani a tankönyv és munkafüzet feladatait. Tudjon tollbamondást emlékezetből írni, legyen képes ellenőrizni írásbeli munkáit és az esetleges hibáinak önálló javítására. |
| Ügyeljen írásbeli munkáinak külalakjára. |
|
| Helyesírás – nyelvtan |
| A tanuló biztosan ismerje és használja a szlovák ábécé betűit a magyar betűkkel való felcserélés nélkül. Helyesen használja az írásjeleket, jelölje a magánhangzók időtartamát és a szótagképző mássalhangzókat, alkalmazza a ritmustörvényt. |
| Sajátítsa el az alapvető helyesírási szabályokat, mint pl. lágy szótagok, kettőshangzók írását, a nagy kezdőbetűk írását a mondat elején és a tulajdonneveknél. Tudjon szótagolni, tudja megkülönböztetni a mondatfajtákat és a mondat, szó, szótag, hang, betű fogalmát. Szerezzen készséget az i/í és y/ý írásában a lágy, a kemény és kettős jellegű mássalhangzók után a szavak belsejében. Az alaktan területén legyen képes ismert szövegben meghatározni a ragozható szófajokat és azok néhány kategóriáját. |
| A mondatalkotás során törekednie kell a helyes szórend és a névszók egyeztetésének betartására. A helyesírás szabályai és a nyelvtani normák területén szerzett ismereteit a tanuló egyaránt alkalmazza a szóbeli és írásbeli közlés során. Bizonytalanság esetén a szlovák helyesírás szabályait kell alkalmaznia. |
|
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| A tanuló helyesen artikulálja a szlovák hangokat, ügyeljen az írásjelekre, tartsa be a mondat természetes intonációját. Sajátítsa el a hangos és néma folyékony értő olvasás technikáját és tudjon ismert irodalmi szöveget kifejezően olvasni. Értse meg az ismeretlen szöveg lényegét. Fordításoknál ne csak a tanári segítségre támaszkodjon, hanem legyen gyakorlott a kétnyelvű szótár használatában is. |
| Tanári kérdések segítségével tudjon elolvasott és lefordított szöveget elemezni, az olvasott részletről lényeges információkat adni és legyen képes a feldolgozott szöveg tartalmának egyszerű időrendi elmondására. |
| Kapcsolódjon be a szöveg dramatizálásába, majd aktívan vegyen részt a mesék és gyermektörténetek dramatizálásában. Nyelvi ismereteit bővítse versek és prózai művek memorizálásával. |
| Látogassa rendszeresen a könyvtárat, tájékozódjon benne önállóan, ismerje meg és alkalmanként olvassa a szlovák gyermekfolyóiratokat és nézzen meg néhány gyermek- és ifjúsági filmet. |
| Az elsajátított szókincs és olvasási készség segítségével a tanuló ismerkedjen meg a szlovák nép és saját nemzetisége népszokásaival és hagyományaival. |
|
| 1. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| Kommunikáció |
| A tanulók helyesen, esetleg kis hibákkal ejtik ki a szlovák hangokat. Különböző szituációkban megfelelően használják a már ismert szókincset és mondatmodelleket. |
| Értik a rendszeresen használt tanári utasításokat és információkat. Egyszerű beszélgetést állítanak össze ismert témában a begyakorolt mondatmodellek felhasználásával. Képesek képről megnevezni az ismert szavakat. Tudnak néhány életkoruknak megfelelő verset, mondókát és kiszámolót. |
|
| Olvasás és írás |
| A tanulók ismerik a szlovák ábécé nagy-, kis-, nyomtatott és írott betűit és helyesen artikulálják a hangokat, melyeket azok jelölnek. Tudják írni és olvasni a kettőshangzókat. A hangokból szótagokat, a szótagokból szavakat képeznek, törekednek a mondatok helyes intonációjára. Tudják kisebb hibákkal artikulálni a magyartól eltérő hangokat és a szlovák ábécé sajátos hangjait (pl. ch, dľ stb.). Az írásbeli és szóbeli közlés során használják az írásjeleket (ékezet, lágyítójel, kúpos ékezet) és a mondatvégi írásjeleket (pont, kérdőjel, felkiáltójel). Tudják, hogy a mondatkezdés nagybetűvel történik. Kevés hibával másolnak ismert írott és nyomtatott szöveget. Szótagolva olvasnak szavakat és a szóbeli kezdőszakasz során gyakorolt mondatot. |
| Megismernek néhány rövid mesét. Ismerik az alapvető fogalmak és kifejezések jelentését (mondat, szó, szótag, betű, kis-, nagy-, írott, nyomtatott, ékezet, lágyítójel, kúpos ékezet, vessző, gondolatjel, pont, felkiáltó jel, mese, cím, vers, illusztráció, sor). Aktívan közreműködnek a mesedramatizálásban. Tanári segítséggel lefordítják az olvasott szöveget. Képesek felsorolni az illusztráció néhány részletét. Rajzzal tudják kifejezni az olvasott és lefordított szöveg tartalmát. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. „Én" | – személyi adatok (pl. ... vagyok... hívnak... éves vagyok). Fiú (lány) vagyok. Tanuló vagyok (lány, fiú). Első osztályba járok. (Szlovák iskolába járok stb.), |
| – testrészek és alapvető tulajdonságok (pl. fej, arc, nyak, törzs stb.). Barna (fekete, szőke. . .) hajam van. Kék (zöld, barna) a szemem. Nagy (kis) orrom van. Nagy (kis) fülem van. Piros az ajkam. Sápadt (piros) az arcom stb., |
| – tisztálkodás (pl. mosdom, törölközöm, fésülködöm). Megmosom a kezem (lábam, nyakam, arcom stb.). |
| 2. Családom, rokonok | – a családtagok neve (pl. apa, anya, nagyapa, nagymama, leány-, fiútestvér, nagybácsi, nagynéni stb.), |
| – információk a család tagjairól [pl. Édesapámat ... Édesanyámat (kinek) hívják. A fiútestvéremet ... hívják, (hányadik) osztályba jár, (hány) éves. A lánytestvéremet (kinek) hívják, (hányadik) osztályba jár, (hány) éves stb.], |
| – vendégségben (pl. Tessék! Kerüljön beljebb! Vegyen! Nem kérek. Jó napot kívánok! Viszontlátásra! stb.). |
| 3. Osztály, iskola | – a tanterem berendezési tárgyai (pl. asztal, szék, pad, tábla ajtó, szekrény, mosdókagyló, tükör, virág, ablak, kréta, televízió stb.), |
| – tanszerek [pl. iskolatáska, (aktatáska), tolltartó, könyv, füzet, tájékoztató füzet, grafitceruza stb.], |
| – alapvető színek (fehér, sárga, piros, kék, zöld, barna, fekete stb.), |
| – kiegészítő színek (narancssárga, lila, rózsaszín, égszínkék, világos-, sötétzöld, bézs, szürke stb.), |
| – egyéb tulajdonságok (pl. kicsi, nagy, szép, színes stb.), |
| – birtokviszonyok kifejezése (pl. enyém, tied, övé – férfié, nőé. Az nem az én füzetem, az az ő füzete stb.), |
| – tagadás kifejezése (pl. Az nem sárga zsírkréta, az zöld asztal stb.). |
| 4. A mi házunk, lakásunk | – lakóhely (pl. városban, faluban, tanyán lakom), |
| – a ház (lakás) helyiségei (pl. előszoba, konyha, nappali, hálószoba, gyerekszoba, fürdőszoba, WC stb.), |
| – a szobám berendezése, néhány tulajdonság (pl. nagy, szép, modern, + színek, asztal, szék, ágy, szekrény, szőnyeg, függöny stb.). |
| 5. Öltözködés | – ruhaneműk (pl. ing, blúz, pulóver, nadrág, ruha, szoknya, szandál, cipő, csizma, sál, kesztyű, sapka, kabát, bunda stb.), |
| – az öltözet tulajdonságai (pl. meleg, szép + színek), |
| – az eltérések megtanulása (pl. Felveszem a kabátot. Felhúzom a cipőt. Leveszem a ruhát. Lehúzom a csizmát stb.), |
| – az évszakok egyszerű jellemzése (tavasz nyár, ősz, tél) (pl. öltözködés jellemző tevékenységek, időjárás stb.). |
| 6. Napirend | – napszakok, helyes köszönés (pl. reggel – Jó reggelt kívánok! nap – Jó napot kívánok! stb.), |
| – adott napszakokban végzett tevékenységek (pl. felébredek, felkelek, megmosdom, reggelizem, iskolába megyek, tanulok, olvasok, írok, énekelek, gyakorlók, ebédelek, játszom, gyurmázom, rajzolok, vacsorázom, fürdőm, alszom stb.), |
| – számlálás 1-20-ig, |
| – az időpont meghatározása – egész óra (pl. Hány óra van? Egy óra van. Két óra van. stb.), |
| – a hét napjai (pl. Milyen nap van ma? Milyen nap volt tegnap? Milyen nap lesz holnap? stb.), |
| – a hónapok megnevezése. |
| 7. Vásárlás | – gyümölcsök (pl. alma, körte, málna, eper, banán, narancs, szőlő, dió, szilva, citrom, cseresznye, tulajdonságok – édes, savanyú + színek stb.), |
| – zöldségek (pl. fejes saláta, paradicsom, burgonya, paprika, káposzta, répa, borsó, hagyma, uborka, tulajdonságok – ízletes, csípős + színek stb.), |
| – többes szám (pl. alma – almák, uborka – uborkák stb.), |
| – vásárlás a piacon – alkalmazott kifejezések (pl. Mit kérsz? Kérek. ... Nem kérem. Mennyit fizetek? Köszönöm szépen! stb.). |
| 8. Ünnepek | – köszöntő versek az ünnepek alkalmából (pl. névnap, születésnap, Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák napja stb.), |
| – alapvető információk (pl. A névnapom ... van. A születésnapom ... van. stb.), |
| – képsor alapján egyszerű mese elmondása. |
| 9. Videofilmek | – rövid mese rajzfilmek. |
| Olvasás és írás |
| 1. Magánhangzók | – a szlovák magánhangzók olvasásának és írásának gyakorlása, |
| – a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetése, |
| – írott, nyomtatott nagy- és kisbetűk másolása, |
| – betűk diktálása vizuális felkészítés alapján. |
| 2. Mássalhangzók | – a mássalhangzók olvasása és írása a tankönyv sorrendje szerint, |
| – a szótagok és szavak fokozatos analízise és szintézise, |
| – az írásjelek (ékezet, lágyítójel) helyes használata az olvasott és írott közlés során, |
| – a szótagoló olvasás folyamatos gyakorlása, |
| – a mondatok helyes intonációja (kijelentő, kérdő, felszólító), |
| – folyamatos szókincsbővítés a tankönyv szövegeinek alapján, |
| – írott és nyomtatott szöveg másolása (ügyelni az összefüggő szöveg és a vers külalakjának különbözőségeire), |
| – betűk, szótagok és ismert szavak tollbamondása. |
| 3. Kettőshangzók | – a kettőshangzók olvasásainak és írásáriak gyakorlása, |
| – emlékezetből írás (ismert 1-2 szótagos szavak), |
| – betűk, szótagok és ismert szavak diktálása vizuális felkészítés után. |
| 4. A „de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí" szótagok | – lágy szótagok olvasásának gyakorlása,– szótagok,
ismert szavak és rövid mondatok tollbamondása. |
| 5. Összefüggő szöveg olvasása | – tanult témakörök szókincsét tartalmazó egyszerű szövegek olvasása, |
| – rövid, egyszerű szókincsű mesék olvasása, fordításuk és tartalmuk kifejezése illusztrációval, |
| – rövid mese dramatizálása, |
| – ismert összefüggő szöveg másolása. |
| 6. Videofilm | – rövid mese (10-15perc), |
| – mese elemzése és fordítása |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. Az én családom | – a személyi adatok ismétlése és pontosítása, a születési dátummal való kiegészítése, |
| – a lakóhely pontos címe, |
| – foglalkozások (pl. szabó, asztalos, cipész stb.), |
| – a legfontosabb szerszámok (pl. kalapács, fűrész, gyalu stb.), |
| – családtagok adatainak kibővítése (pl. Édesapámat ... hívják és .... (foglalkozás). Édesanyámat ... hívják és .... A bátyámat ... hívják és ... jár. stb.), |
| – telefonálni tanulunk (a telefonálás alkalmával használatos legfontosabb kifejezések), |
| – kérdések és válaszok Mit csinálok szívesen? (pl. Szívesen rajzolok. stb. Mit szeretek? Szeretem az almát, stb.), |
| – az orvosnál, betegségek, a betegségek tünetei (pl. beteg, egészséges, orvos, ápolónő, keserű gyógyszer, félni, rettegni, kórház, rendelés, láz, megfázni, recept stb.). |
| 2. Iskola, osztály | – az ismert szókincs ismétlése, bővítés új fogalmakkal (pl. padló, mennyezet, kosár, sarok, radiátor, fal, szemetes, világos, sötét, függeni, feküdni stb.), |
| – irányok meghatározása (pl. balra, jobbra, elöl, hátul, fenn, lenn stb.), |
| – válaszok a „hol?" kérdésre (pl. Hol fekszik? Hol áll? stb.) |
| – a hetes – ügyelet az osztályban (pl. a hetes kötelességei, kinyitni az ablakokat, letörölni a táblát, megöntözni a virágokat, feltakarítani az osztályt stb.), |
| – sportversenyek, gyermekjátékok, |
| – iskolai kirándulás, szünet, |
| – válaszok a „hová?" kérdésre (pl. Hová megy Kati? Hová szalad Peti? stb.). |
| 3. Vásárlás | – zöldség, gyümölcs (pl. bab, petrezselyem, zeller, őszibarack, sárgabarack, meggy, karfiol stb.), |
| – a játékboltban (pl. vonat, autó, baba, repülő stb.), |
| – ellentétes melléknevek (pl. világos – sötét, meleg – hideg, gyors – lassú, hangos – csendes régi – új stb.), |
| – a személyek és tárgyak számlálása (pl. egy fiú, két fiú..., egy könyv, két könyv ..., egy alma, két alma stb.), |
| – a tőszámnevek, számolás 1-100-ig (matematikai műveletek: összeadás, kivonás, osztás, szorzás), |
| – sorszámnevek (pl. első füzet, első könyv, első toll stb.). |
| 4. Öltözködés | – alapvető időegységek (év, évszakok, hónap, hét, nap, óra), |
| – évszakok (pl. tél – téli tevékenységek, síelés, szánkózás, hógolyózás, hóemberkészítés stb.), |
| – téli öltözet (pl. térdzokni, egyujjas kesztyű, téli kabát stb.), |
| – tavaszi öltözet (pl. széldzseki, harisnya, cipő stb.), |
| – nyári öltözet (pl. atléta, rövidnadrág, zokni, fürdőruha, |
| – szandál stb.), |
| – őszi viselet (pl. mellény, kalocsni, esernyő, esőköpeny stb.). |
| 5. Napirend | – a cselekvés meghatározása, mikor és hol mit csinálok (pl. Délelőtt az iskolában tanulok, stb.), |
| – az óra ismerete (pl. Tíz óra van. Negyedkettő van. Fél három van. Háromnegyed hét van stb.), |
| – utazás (pl. autóbusz, vonat, villamos, kísérő, vezető, menetjegy stb.), |
| – udvariassági kifejezések, fordulatok (pl. Kérek egy jegyet ... ra. Mikor indul az autóbusz ...? stb.). |
| 6. Ünnepek | – születésnap, névnap, használatos kifejezések (pl. A születésnapom ... kor van, a névnapom ... van. Sok egészséget születésnapodon! stb.), |
| – születésnap, névnap ünneplése (pl. ajándék, lemez, korcsolya, kerékpár, óra, síléc, ajándékozni, örömet szerezni, barát, barátnő, sütni, torta, gyertya, vendég stb.), |
| – Anyák napja – vers, |
| – Karácsony, Húsvét (rövid szóbeli és írásbeli jókívánságok) – vers, szokások, |
| – Mikulás – szokások, ajándékok, levél a Mikulásnak. |
| Megjegyzés: A kommunikáció tanítása során ügyelünk arra, hogy a tanulók helyesen válaszoljanak a „Hol?, Hová?, Melyik?, Ki,? Mi?" kérdésekre és maguk is próbáljanak egyszerű kérdéseket alkotni ezekkel a névmásokkal. |
| Helyesírás és nyelvtan |
| 1. A mondat | – miből áll a mondat (betű – hang, szótag, szó, mondat), |
| – a szavak bontása szótagokra, a szavak elválasztása a sor végén, |
| – az írásjelek ismerete és helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel, kettőspont). |
| 2. A nagybetűk írása | – a mondatkezdő nagybetű írása, |
| – a tulajdonnevek írása (személy, állat, néhány ünnep – Karácsony, Húsvét, Mikulás, néhány földrajzi elnevezés (város, utca stb.) |
| 3. A kettőshangzók | – a kettőshangzók megismerése (ia, ie, iu, ô), |
| – a kettős hangzók helyesírása, |
| – néhány kettőshangzót tartalmazó szó begyakorlása. |
| 4. A „ä" magánhangzó | – az „ä" magánhangzót tartalmazó szavak helyesírásának betartása, |
| – néhány „ä" magánhangzót tartalmazó szó begyakorlása. |
| 5. A „de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí" szótagok | – a „de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí lágy szótagok helyesírásának betartása, |
| – néhány példa a lágy szótagú szavakra. |
| 6. Az i/í írása, ejtése a szó belsejében a lágy mássalhangzók után | – a lágy mássalhangzók megismerése, |
| – a lágy mássalhangzók után i/í helyesírásának gyakorlása, |
| – példák az i/í írására lágy mássalhangzók után. |
| 7. Az y/ý írása és kiejtése a szó belsejében kemény mássalhangzók után | – a kemény mássalhangzók megismerése, |
| – kemény mássalhangzók utáni y/ý gyakorlása, |
| – példák az y/ý írására kemény mássalhangzók után. |
| 8. A ritmustörvény | – a ritmustöltény megismerése, |
| – a ritmustörvény helyes alkalmazása a gyakorlatban. |
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| Folyékony értő olvasás | – a folyékony értő olvasás gyakorlása egyszerű összefüggő ismert szókincsű prózai szövegeken, |
| – a szavak helyes artikulációjának megtartása hangos olvasásnál, különös tekintettel a kettőshangzókra, a lágy és kemény szótagokra, |
| – az értő néma olvasás gyakorlása, |
| – dramatizált olvasás, |
| – olvasás és versek előadása – törekvés a kifejező előadásmódra, |
| – tájékozódás a szövegben (mese, történet a gyermekek és állatok életéből, vers, társalgási szövegek), |
| – válaszok kérdésekre (válaszok kikeresése a szemelvényből), |
| – szövegfordítás, |
| – az illusztráció rövid leírása, |
| – az olvasmány tartalmának kifejezése illusztrációval, |
| – ismerkedés alapfogalmakkal (író, költő, olvasmány, vers, versszak, főszereplő, illusztráció, folyóirat, színház, báb, film, videofilm, könyvtár). |
| Dramatizálás | – rövid mesék dramatizálása (pl. bábszínház). |
| Irodalmi nevelés | – irodalmi szövegek hallgatása (pl. mese, történet a gyermekek és állatok életéből), magnetofon-felvételről vagy a tanár előadásában, |
| – rövid rajzfilmek (az ismert szókincs kikeresése), |
| – videofilm, mesefilm (a tartalom fordítása tanári segítséggel), |
| – látogatás az iskolai könyvtárban, viselkedés a könyvtárban, önálló könyvkölcsönzés, |
| – ismerkedés a gyermekfolyóiratokkal (pl. Zornička, Slniečko, Okienko a Ąudové noviny melléklete stb.) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. „Én" | – a személyi adatok ismétlése és bővítése (pl. ... kilós vagyok, ... cm magas vagyok stb.), |
| – kedvtelések (pl. szakkörök, kedvenc időtöltés, kedvenc tantárgy stb.). |
| 2. A családom, rokonok | – a családtagok személyi adatainak bővítése (apa, anya, fiútestvér, lánytestvér, nagyapa, nagymama) koruk és lakhelyük (pl. Édesapámat ... hívják, .... (foglalkozása), 40 éves és .... .n lakik stb.), |
| – a rokonok adatai (nagybácsi, nagynéni, unokatestvér (lány, fiú) pl. A nagybátyámat .. hívják, ... (foglalkozása), 50 éves és ...n lakik stb. |
| 3. A mi házunk, lakásunk | – házimunka és részvételem abban (pl. fehérneműt vasalni, port törölni, edényt mosogatni, megteríteni, fehérneműt mosni, szőnyeget porszívózni, cipőt tisztítani, élelmiszert vásárolni stb.). |
| 4. Osztály | – az osztály berendezése – melléknevek használata (pl. nagy helyiség, modern osztály, világítótestek stb.), |
| – az osztály leírása szóban és írásban – a logikai sorrend megtartása, |
| – osztálytársaim, barátom. |
| 5. Iskola | – iskolaépület, felosztása (pl. tanári, tornai erem, ebédlő, konyha, könyvtár stb.), |
| – udvariassági kifejezések – az iskola alkalmazottaival való kapcsolattartás (pl. Jó napot kívánok! Kérem a 3. osztály osztálykönyvét! Köszönöm! Viszontlátásra! stb.). |
| 6. Napirend | – a dátum helyes írása és olvasása (pl. Ma 2000. május 5-e csütörtök van. stb.), |
| – az idő kifejezése (pl. 5 óra 25 perc van stb.), |
| – az étkezések fajtái (pl. reggeli, tízórai stb.), |
| – néhány étel (pl. vajas kenyeret, tejet és sajtot reggelizem stb.), |
| – evőeszközök, terítés (pl. kanál, villa, kés, mélytányér, lapostányér, pohár stb.). |
| 7. Évszakok | – évszakok, jellemzésük képanyag alapján (pl. időjárás, állatok, növények, öltözködés, jellemző tevékenység, sportok, ünnepek stb., |
| – az egyes évszakok jellemzése (szóban és írásban). |
| 8. Vásárlás | – vásárlás élelmiszerboltban, a tanult mondat modellek ismétlése, bővítésük és új szókinccsel való gazdagításuk (pl. 1 kenyér, 2 liter tej, 5 kifli stb.). |
| 9. Ünnepek | – levélírás a Mikulásnak |
| – farsang, Anyák napja, Gyermeknap (pl. népszokások, hagyományok, versek, gyermekjátékok stb.). |
| Helyesírás és nyelvtan |
| 1. Hangtan, helyesírás | – szlovák ábécé, |
– a hangok felosztása, rövid magánhangzók, hosszú magánhangzók (a hosszú magánhangzók írásánál az időtartam helyes betartása)
kettőshangzók
(a 2. évfolyam tananyagának elmélyítése, ismétlése)
lágy mássalhangzók
(a 2. évfolyam tananyagának elmélyítése, ismétlése)
kemény mássalhangzók
(a 2. évfolyam tananyagának elmélyítése, ismétlése)
kettős jellegű mássalhangzók
az i/í és y/ý írása a kettős jellegű mássalhangzók után |
| – kiválasztott szavak „b" után, |
| – kiválasztott szavak „m" után, |
| – kiválasztott szavak „p" után, |
| – kiválasztott szavak „r" után, |
| – kiválasztott szavak „s" után, |
| – kiválasztott szavak „v" után, |
| – kiválasztott szavak „z" után. |
2. Alaktan
Ragozható szófajok.
Főnevek | – a főnevek fogalma, |
| – a főnevek felismerése szövegben, |
| – a főnevek felosztása (köznév, tulajdonnév), |
| – a tulajdonnevek írása: személynevek, állatnevek, tárgyak nevei, vezetéknév, keresztnév (utónév), |
| – a főnevek neme (hímnem, nőnem, semleges nem), |
| – a főnevek száma (egyes, többes), |
| – a nem és szám meghatározása. |
| Igék | – az ige fogalma, |
| – az igék felismerése szövegben, |
| – a főnévi igenév – szótári alak, |
| – személy és szám az igéknél, |
| – a „lenni" segédige jelen ideje, |
| – a teljes jelentésű igék jelen ideje, |
| – az ige kategóriáinak meghatározása. |
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| 1. Folyékony értő olvasás | – folyékony értő olvasás gyakorlása igényesebb, de megfelelő nehézségű szövegeken, |
| – a néma olvasás fokozatos elsajátítása a hangos olvasás előkészítése céljából, |
| – olvasás dramatizálással, |
| – versek olvasása és előadása, kifejező előadásmódra való törekvés, |
| – a költői képek és hasonlatok értelmezése, |
| – a szövegben való tájékozódás tanári kérdések segítségével, |
| – a főhős – és mellékszereplők kikeresése, egyszerű jellemzésük, |
| – a történet, mese cselekményének kronologikus elmondására törekvés tanári kérdések alapján, |
| – az irodalmi szemelvényről alkotott vélemény egyszerű megfogalmazása (pl. A mese tetszett, mert vidám volt. stb.), |
| – az olvasott és lefordított szöveghez összeállított feladatok önálló megoldása, |
| – szöveg fordítása kétnyelvű szótár és a tanár segítségével, |
| – az ismeretlen szókincs lejegyzése külön füzetbe, |
| – ismert társalgási témákon alapuló egyszerű szövegek olvasása, a gyermekek életéről és az állatokról szóló rövid mesék és történetek szlovák, szlovák nemzetiségi és külföldi szerzőktől, |
| – gyermekversek olvasása és előadása klasszikus, mai szlovák és szlovák nemzetiségű költőktől, |
| – a szlovák gyermekirodalom néhány szerzőjének megismerése (szlovák írók, költők fényképei), |
| – a mesék, történetek és versek tartalmát tükröző illusztrációk egyszerű leírása vagy önálló rajzok készítése. |
| 2. Dramatizálás | – mese vagy gyermektörténet dramatizálása. |
| 3. Irodalmi nevelés | – gyermekfolyóiratok olvasása – rövid cikkek, mesék a gyermekek választása alapján, |
| – a szlovák rádió adásainak alkalmankénti hallgatása és a televízió-műsorok programjainak figyelemmel kísérése, mint a szókincsfejlesztés és általános ismeretek bővítésének forrásai, |
| – az iskolai könyvtár látogatása, |
| – irodalmi szövegek hallgatása a tanár előadásában vagy magnetofon-felvételről, |
| – videofilm, mese-, játékfilmek (a tartalom közös fordítása tanári segítséggel, a film elemzése). |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. „Én" | – összefüggő önálló szóbeli és írásbeli közlés a tanult szókincs és mondatmodellek alapján, |
| – a tanuló bemutatkozik, |
| – a személyéről szóló adatlap önálló kitöltése, |
| – az adott témához kérdések alkotása, felhasználásuk a beszélgetés során (pl. Hogy hívnak? Hány éves vagy? Mi a címed? stb.). |
| 2. Családom, rokonok | – összefüggő önálló szóbeli és írásbeli közlés a tanult szókincs és mondatmodellek alapján, ahol a tanuló alapvető információkkal szolgál családjáról és a rokonokról, |
| – adatlap – a családdal kapcsolatos adatok önálló kitöltése, |
| – kérdések alkotása az adott témához és felhasználásuk beszélgetés során (pl. Hogy hívják édesapádat? Hány éves? Mit csinál? Hol lakik? stb.) |
| 3. Iskola | – a tantárgyak pontos megnevezése, tájékozódás az órarendben – kérdések és válaszok alkotása (pl. Milyen tantárgyatok (órátok) volt tegnap a második? Milyen tantárgyatok (órátok) lesz holnap az ötödik? Milyen tantárgyaitok (óráitok) lesznek ma? stb.), |
| – az iskola dolgozói (pl. igazgató, tanárok/tanítók, titkárnő, takarítónő, fűtő, szakácsnő, portás stb.), |
| – a szókincs és mondatmodellek felhasználása az iskola (épület) összefüggő szóbeli és írásbeli leírásában |
| 4. Házunk, lakásunk | – a ház, lakás egyszerű leírása a szókincs felhasználásával (pl. nagy, szép, modern, nem modern, régi, magas, emeletes, földszintes, családi, panel stb.), |
| – a lakás valamelyik helyiségének egyszerű leírása (pl. beépített szekrény, ágy, fotel, dívány, csillár, lámpa, szőnyeg, virágállvány, függ, áll, található, kád, mosdókagyló, zuhany, WC, polc, tükör, radiátor stb.). |
| 5. Lakóhely | – lakóhelyem, jelentős épületek (pl. városháza, posta, színház, mozi, könyvtár, templom, szálloda stb.), |
| – jelentős ipar, |
| – nevezetességek, |
| – közlekedés (pl. autóbusz, villamos, személyautó, teherautó, repülő, hajó, közlekedési tábla, gyalogátkelőhely, jelzőlámpa stb.). |
| 6. Napirend | – az idő meghatározása (pl. Öt perc múlva lesz negyed hat. Fél hét múlt három perccel. stb.), |
| – az étkezés formái (pl. reggeli, tízórai stb.), |
| – ételféleségek – kedvenc ételem, |
| – tanuló önálló közlése (napszak, a tevékenység jellege), |
| – a szókincs és mondatmodellek felhasználása rövid és egyszerű szóbeli és írásbeli közlésnél. |
| 7. Leírás | – növény, állat, osztálytárs leírása (szókincs – a melléknevek használata, időrendi sorrend betartása), |
| – a tanult szókincs alapján egyszerű és rövid leírás. |
| 8. Ünnepek | – jelentős ünnepek alkalmából írásbeli jókívánságok küldése önállóan (pl. névnap, születésnap, Karácsony, Húsvét), |
| – rövid levél barátnak, |
| – szülőföldem szlovák lakosságának ünnepi szokásai. |
| Helyesírás és nyelvtan |
| 1. Szóképzés | – igekötő, szótő, képző, |
| – az igekötő és elöljárószó közötti különbség, csak a leggyakoribbak (pl. do, do-, na, na-, od, od- stb.), |
| – a kiválasztott szavakból képzett szavak (pl. egér – egérke, gondolni – kigondolni stb.). |
2. Alaktan
Főnév | – a köznév, tulajdonnév, az élő és élettelen főnév (a 3. évfolyam anyagának ismétlése), |
| – a tulajdonnevek (földrajzi nevek, ünnepek nevei), |
| – nem és szám (a 3. évfolyam anyagának ismétlése), |
| – a főnevek esetei, |
| – az esetek ragjainak gyakorlása mondatmodelleken és gyakori szóösszetételekben. |
| Igék | – személy, szám, jelen idő, főnévi igenév (a 3. évfolyam anyagának ismétlése), |
| – a segéd- és teljes jelentésű igék ragozása (múlt idő, összetett jövő idő, egyszerű jövő idő csak közlés szintjén), |
| – felszólító mód (csak a leggyakoribb igéknél), |
| – visszaható igék – szórend a mondatban (pl. Szappannal mosdom. Reggel szappannal mosdom, stb.). |
| Névmás | – a névmás felismerése ismert szövegben, |
| – a személyes és néhány kérdő névmás [pl. Milyen (mindhárom nemben)? Melyik? stb.]. |
| Számnév | – a számnevek felismerése ismert szókincsű szövegben, |
| – a tőszámnevek, sorszámnevek, |
| – a tő- és sorszámnevek helyes olvasása és írása. |
| A melléknevek | – a melléknevek felismerése ismert a szókincsű szövegben |
| – a melléknév és főnév közti nyelvtani egyeztetés gyakorlása mondatmodellekben. |
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| 1. Kifejező olvasás | – a folyékony értő olvasás technikájának alkalmazása prózai részletek és versek kifejező olvasásának gyakorlásánál, |
| – értő néma olvasás, |
| – kifejező olvasás dramatizálással, |
| – az olvasott szemelvények elemzése a szöveghez készült kérdések alapján (fő-, mellékszereplők, tulajdonságaik, helyszín, egyszerű véleményalkotás stb.), |
| – ismert szöveg alapján készült feladatok önálló megoldása, |
| – a szemelvény legfontosabb adatainak közlése (cím, szerző, a könyv, melyből a részlet származik), |
| – az olvasott szöveg tartalmának rövid időrendi összeállítása tanári kérdések alapján, |
| – az illusztráció egyszerű leírása a tanult szókincs segítségével, |
| – az ismeretlen szavak önálló keresése kétnyelvű szótárból (tanári segítség: a keresett kifejezés szótári alakjának közlése), |
| – szlovák, szlovák nemzetiségű és külföldi szerzőktől származó mesék, történetek, rövid tanulságos szövegek olvasása. |
| 2. Dramatizálás | – mesék, gyermektörténetek dramatizálása a tanulók aktív részvétele a dramatizáláshoz szükséges díszletek és jelmezek készítésében. |
| 3. Irodalmi nevelés | – könyvtár, rádió, televízió, folyóiratok és gyermekfilmek, mint nélkülözhetetlen kulturális szükségletek, |
| – irodalmi szövegek hallgatása a tanár előadásában vagy magnetofon-felvételről, |
| – videofilm – a tartalom globális megértésére való törekvés, |
| – közös elemzés és gyermekfilmek fordítása. |
| Memoriter: |
| – prózarészlet (10 sor), |
| – vers (4), |
| – közmondások (5), |
| – találós kérdés (3), |
| – kiszámoló (2). |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| Kommunikáció |
| A tanulók egyszerű szóbeli és írásbeli közléssel (5 mondat) bemutatják önmagukat, családjukat, rokonaikat, elmesélik egy munkanapjuk tartalmát és elkészítik házuk és lakásuk leírását. Tudnak válaszolni a „Lakóhely" és „Iskola" témákkal kapcsolatos kérdésekre. Ünnepek alkalmával képesek önállóan köszöntőt írni (1-2 mondat) és megfelelően alkalmazzák az udvariassági kifejezéseket. |
|
| Helyesírás és nyelvtan |
| A tanulók képesek kevés hibával írni a kiválasztott szavakat és az ismert tulajdonnevek kezdő nagybetűjét (földrajzi nevek, ünnepek). Kevés hibával felismerik a ragozható szófajokat. Önállóan ügyelnek a helyes külalakra, ellenőrzik a leírt szöveget és a minta alapján kijavítják hibáikat. |
|
| Olvasás és irodalmi nevelés |
| A tanulók előzetes felkészülés után tudnak helyesen és lassú ütemben egyszerű szerkezetű és szókincsű szöveget olvasni és tanári segítséggel irodalmi részleteket lefordítani. Egyszerű formában válaszolnak a szöveggel kapcsolatos kérdésekre. Önállóan oldják meg a feladatokat és ki tudják keresni a szövegrészlet legfontosabb adatait. Részt vesznek mese, történet dramatizálásában és memorizálással elsajátítanak néhány verset, találós kérdést, kiszámolót és közmondást. Képesek felsorolni az illusztráció részleteit. Meg tudják különböztetni a verset a prózától. |
| Megjegyzés: A tantárgy egyes elemeiben a tematikus egységek sorrendje az oktató számára nem kötött. A tanár azt saját mérlegelése és igénye alapján megváltoztathatja. |
|
| 5–8. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A szlovák nyelvtanítás célja az egynyelvű és kétnyelvű szlovák nemzetiségi iskolákban a nyelvismeret olyan szintjének elérése, hogy a tanulók képesek legyenek megfelelő és helyes folyamatos szóbeli kommunikációra, a többi tantárgyból sajátítsák el a szaknyelvet mind szóbeli, mind írásbeli formában; a nyelvtani szabályokkal összhangban. Továbbá képesek legyenek megfelelő beszédstílust, beszédhelyzetet választani a megszólított személy szempontjából is, összhangban a helyesírás és helyes kiejtés törvényeivel. Mindez feltételezi mind a szóbeli, mind az írásbeli közlés magas szintjét. A szlovák nyelvtanítás tartalma elsősorban a kommunikációs (beszéd) tevékenység szóbeli és írásbeli formája. A nyelvtani, helyesírási, helyes kiejtési és stilisztikai ismeretek úgy épülnek egymásra, hogy erősítsék a tanulók beszédkészségét, fejlesszék nyelvi kultúráját, és lehetővé tegyék számukra, hogy képet alkothassanak a nyelvi rendszerről, megértsék a szó szerepét a mondatban, a mondatét a szövegben és a szöveg (közlés) szerepét a kommunikációs helyzetben. Az egyes kommunikációs helyzeteket, eljárásokat és formákat a legegyszerűbbektől az összetettebbekig sajátítják el: reprodukálás, beszélgetés, információ, leírás. A szóbeli közlés gyakorlása minden évfolyamon helyet kap. Az értő olvasás gyakorlása kérdések megfogalmazásával, a szöveg címének meghatározásával, vázlat írásával, a szöveg kulcsszavainak kiemelésével stb. az 5. évfolyamtól történik. |
| A tananyag egyes évfolyamokra bontása a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően történik úgy, hogy az iskolai oktatás eredménye a kommunikációs tevékenységek által elsajátított nyelvi rendszer ismerete legyen. Ez azt jelenti, hogy a tanuló nemcsak reprodukálja a nyelvtani és helyesírási szabályokat, de a napi kommunikációban szóbeli és írásbeli közlés által bebizonyítja, hogy ezeket az ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni tudja. |
| A nyelvtanításban külön nehézséget jelent, hogy minden ismeret elsajátításának nemcsak készség szintjén kell megjelennie, hanem a beszédtevékenységben szokássá kell válnia. Az 5–8. évfolyamon a tanuló megalapozza és bővíti nyelvtani, helyesírási és helyes kiejtési ismereteit, melynek alapjait már az alsó tagozatban elsajátította. Nyelvtanban a hangsúly a szófajok nyelvtani kategóriáira kerül. A mondattan az egyszerű és összetett mondatok szövegben való felhasználására összpontosít. A beszédgyakorlatok és a szöveg dramatizálása a kommunikáció és irodalom által feldolgozott tananyaggal összhangban további témákkal egészül ki. |
| Tovább fejlődik a tanuló önálló munkája a tankönyvvel, szótárral, enciklopédiákkal és más kiegészítő irodalommal. |
| A szlovák nyelv tanításának kommunikációs koncepciójában a nyelvtanulás nem különül el a fogalmazástól, mert a végeredménynek mindig a beszédtevékenységnek kell lennie. Mint kiinduló szövegeket az olvasókönyv szövegeit használjuk. |
| A tartalom szerkezete jelzi, hogy a tanítási órán a tevékenykedtető munkaformáknak (beleértve a játékosságot), konkrét kommunikációs helyzetekből és szövegekből szerzett ismereteknek kell dominálniuk. |
| Az 5–8. évfolyam tanulói az irodalomórán megismerkednek a szlovák nemzeti és kisebbségi irodalom szemelvényeinek gyűjteményével. Felkészülnek az irodalmi műveltség elsajátításához szükséges ismeretek, azok kifejezési eszközeinek és fajtáinak stilisztikai és tartalmi szempontból történő elsajátítására. A szlovák irodalomnak erősítenie kell a tanulók nemzetiségi identitását és viszonyukat a szlovák kultúrához. |
| Az 5–8. évfolyamon az irodalom tanítása mind a célok, mind a tartalom tekintetében, mind a nevelőoktató munkát tekintve támaszkodik az általános iskola alsó tagozatának olvasás és irodalmi nevelésére. Fejleszti a tanulók olvasási, előadói és kifejezésbeli készségét, az irodalmi szövegben való tájékozódás képességét tartalmi szempontból, továbbá helyesen használni az elsajátított irodalmi fogalmakat. |
| Az irodalmi nevelés különös figyelmet fordít a tantárgyközi kapcsolatokra az esztétikai neveléssel és társadalomtudományi tantárgyakkal. |
| Közös cél a tanulók esztétikai érzelmeinek, fantáziájuk, személyiségük érzelmi és intellektuális összetevőinek fejlesztése. |
| A történelemmel való tantárgyközi kapcsolatokat az irodalmi nevelés mindenütt kihasználja, ahol az irodalmi szemelvények és művek megértéséhez és magyarázatához szükségesek az ismeretek a történelmi valóságról, az irodalmi művek keletkezése történelmi körülményeinek vizsgálatánál és az irodalom fejlődését érintő változásoknál. |
| Az irodalmi nevelés hozzájárul a tanuló egyéni olvasási, irodalmi, drámai és egyéb kulturális érdeklődésének, képességeinek és tevékenységének fejlesztéséhez. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| A szlovák nyelv megfelelő szinten való elsajátítása alapja a tanulók kulturált kifejezésének nemcsak a szlovák nyelvi órákon, hanem más tantárgyakból is, melyek oktatása szlovák nyelven történik. A tantervben több tevékenység évfolyamonként ismétlődik, hogy azt a tanuló tökéletesen elsajátítsa. A szlovák nyelv és irodalom tantárgy minden részterülete olyan rendszert alkot, melynek alapját az ismeretek fokozatos bővítése és elmélyítése, a készségek, képességek, szokások, érdeklődés és egyéb tanulói szükségletek alkotják. |
| A tanítási folyamat során a tanulókat a szlovák nyelvvel való tudatos kapcsolathoz, a nemzeti és nemzetiségi irodalom és kultúra megértéséhez és értékeléséhez kell elvezetni, hatni kell beszédkultúrájukra, alakítani esztétikai szemléletüket és ízlésüket. A feladatmegoldás során fejlődik a tanulók logikai, alkotó és absztrakt gondolkodása. Ki kell alakítani a tanulókban a szlovák nyelvhez való pozitív viszonyt, mely a nyelvi kultúra feltétlen alapja, a nemzeti és nemzetiségi kultúra fontos eleme és ezzel együtt más nemzetek nyelvének tiszteletben tartásának képessége. Meg kell tanítani őket a nyelvet úgy értelmezni, mint a kommunikáció legfontosabb eszközét, az emberi kapcsolatok pozitív humánus befolyásolásának eszközét és ebben a szellemben fejlesszék és alkalmazzák nyelvi megnyilvánulásaikat. |
|
| Ismeretek |
| Az oktatási folyamat során a tanulóknak meg kell ismerniük származásukat, népük kultúráját és szokásait. |
| Tudjanak beszélni az adott témáról az időrend betartásával. Ismerniük kell a legfontosabb udvariassági kifejezéseket és önállóan beszélgetést kezdeményezni. |
| Szerezzenek aktív ismereteket az alapvető napi kommunikációs szituációk köréből. Legyenek képesek kifejező szóbeli és írásbeli közlésre. Bővítsék ismereteiket a szlovák nemzeti és kisebbségi irodalom köréből és szókincsüket az irodalmi szövegek alapján. Szereznek ismereteket az adott szerzőkről és néhány művükről. Tudják jellemezni irodalmi mű ismert szereplőjét, leírni az olvasott irodalmi részlet vázlatát, használni a szótárt rövid ismeretlen szöveg fordításánál. Tudjanak különböző irodalmi szövegeket kifejezően olvasni, rövid információt írni levél formájában és pontosan memorizálni verset és prózát. |
| A nyelvet olyan szinten kell elsajátítaniuk, hogy tanulmányaikat nehézségek nélkül folytathassák nemzetiségi középiskolákban. |
|
| Készségek és képességek |
| A tanulók a következő készségek és képességek birtokába jutnak: |
| – megfelelő tempóban való írás készsége, az i/y helyes írásának képessége tanult szókincsen belül, tollbamondásírás kis számú hibával, |
| – készség szintjén helyesen használják az elsajátított mondatmodellekben a ragozható szófajokat, az elöljárószókat és igevonzatokat, |
| – az olvasóvá nevelés a szlovák nemzeti és nemzetiségi irodalom vonatkozásában, az olvasási készség fejlesztése, kifejező értő olvasás, önálló aktív olvasóvá nevelés, rendszeres könyvtárlátogatásra nevelés, |
| – kommunikációs képességek és készségek fejlesztése, adott témára, nyelvi szituációra való azonnali reagálás, |
| – rövid fogalmazás írásának képessége ismert témáról, |
| – a lényeget értő néma olvasás képességének elsajátítása, |
| – rávezető kérdésekkel ismeretlen szöveg megértésének képessége, |
| – ismert szókincsen belül magnófelvétel szövege megértésének, telefoninformáció megértésének képessége, |
| – a környezet eseményeinek rövid mondatokban való elbeszélésének képessége, |
| – beszédkészség elsajátítása a szóbeli kommunikáció megfelelő szintjén kívül a szlovák nyelven tanított tantárgyak szaknyelvében is, |
| – rövid nyelvi közlés során egyszerű, összefüggő és világos kifejezés készsége, |
| – annak elérése, hogy a tanulók magabiztosan és bátran használják szerzett nyelvi készségeiket. |
|
| 5. évfolyam |
| Évi óraszám: 185 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| A tanulók a tanári útmutatás alapján problémák nélkül oldjanak meg feladatokat. Tudjanak bemutatkozni, kontaktust teremteni, kifejezni egyetértésüket és egyet nem értésüket, ismerjék párbeszédben az udvariassági kifejezéseket. |
| Tudniuk kell információt kérni. Tudniuk kell kérdéseket alkotni és helyes szórenddel választ adni és a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre azonnal reagálni. Rövid mondatokkal tudjanak beszélni környezetükről. Értsék meg a párbeszéd tartalmát és globálisan értsék rövidebb szöveg tartalmát. Ismerjék a legfontosabb családi ünnepeket és a legjellemzőbb szlovák szokásokat. A tananyag keretén belül legyen megfelelő a szóbeli és írásbeli kifejezésmódjuk. Tartsák be a szlovák kiejtés, intonáció és hangsúly előírásait. |
| A tanulók írása legyen olvasható és tudjanak megfelelő ütemben írni. Egyszerű mondatokat tudjanak emlékezetből is leírni, hallás utáni tollbamondást kevés hibával írni. Tudják helyesen leírni a gyakran használt szavakat és tartsák be a nyelvtani szabályokat az ismert szavak helyesírásában. A begyakorolt mondatmodellekben helyesen használják a ragozható szófajokat, tudják meghatározni a ragozható szófajok nyelvtani kategóriáit. Tudjanak ismert témáról néhány mondatos fogalmazást írni. Ismert szöveg folyékony és kifejező olvasása. Ismerjék fel a szövegben a szavakat ragozott formájukban. Sajátítsák el az értő néma olvasás készségét, tudják használni a szótárt, globálisan értsék meg az irodalmi részletet. Ismerjenek néhány gyermekszereplőt ismert mesékből és a gyermekirodalomból. Ismerkedjenek meg a könyvtárhasználattal. |
|
| Témakörök | Tartalmak | |
| Kommunikáció | |
1. „Én",
személyem | – személyi adatok, bemutatkozás, | |
| – születési idő – .... éves vagyok kétféle kifejezése, | |
| – tulajdonságok, kedvtelések – pl. barna hajam van, ... a szemem, magas termetű vagyok, a .... osztályba járok, | |
| – kapcsolatteremtés, felnőtt és azonos korú megszólítása – kérem Önt ..., kérlek ..., bocsásson meg, ... uram, hölgyem, legyen olyan kedves, | |
| – egyetértés, egyet nem értés, köszönet kifejezése , nincs mit, örülök, ez csekélység ..., | |
| – véleményalkotás – szerintem .... azt gondolom...., valóban?), | |
| – napirend – ... órakor kelek, az iskolában ...-tól ...-ig vagyok, ... tanulok, segítek. | |
| 2. A család | – szűkebb család, tágabb család, | |
| – hozzátartozók – idősebb, fiatalabb, testvérek, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek (lányok, fiúk), | |
| – a szülők foglalkozása – az édesapám ..., édesanyám, mint .... dolgozik, magánvállalkozó..., vállalkozó ..., háztartásbeli, munkanélküli, | |
| – házimunkák – az én feladatom a ..., rendszeresen segítek ..., gondoskodom a ..., | |
| – családi ünnepek – születésnap, névnap, Karácsony, | |
| – ünnepekhez fűződő népszokások. | |
| 3. Iskola | – új osztálytársak, új tantárgyak, | |
| – szaktantermek, nyelvi laboratórium, kabinet, tornaterem ..., | |
| – órarend– hétfőn ... van, az első óra ... kezdődik ., befejeződik ..., | |
| – diákotthon – hálószoba, zuhany, betegszoba, | |
| – az iskola dolgozói – igazgató, nevelőtestület, titkárnő, takarítónő, karbantartó ..., | |
| – hely megjelölése (földszint, az első emeleten ... | |
| 4. Vásárlás | – az üzletek típusai, bevásárlóközpont, | |
| – áruválaszték – élelmiszerbolt, papírbolt, játékbolt, | |
| – kívánság kifejezése – kérek ... , szeretnék ..., | |
| – tájékozódás az árakról – mennyibe kerül, mennyiért adják, | |
| – mennyiség kifejezése – csomag, egy üveg ásványvíz, | |
| – liter, kilogramm, 2 darab, 5 darab. | |
| 5. Étkezés | – étkezés otthon – reggeli, ebéd, vacsora, terítés, étkészlet, | |
| – alapvető élelmiszerek – tejtermékek, húskészítmények, | |
| – pékáru, | |
| – egészséges táplálkozás – zöldség, gyümölcs, vitaminok, | |
| – étkezés az iskolában – iskolai menza, büfé, tízórai, uzsonna, | |
| – kedvenc ételem (recept), | |
| – cukrászdában, étteremben – vendég, pincér, rendelés, | |
| – fizetés, | |
| – étlap – italok, főétel, desszert. | |
| 6. Szabadidő | – kedvteléseim ... érdekel, ... szakkörre járok, | |
| – tanuljunk idegen nyelveket ..., | |
| – szláv nyelvek, nyugati nyelvek, szomszédaink nyelve, | |
| – film, színház, zene, videó, | |
| – a filmek fajtái, kedvenc színész, énekes együttes, dráma ..., | |
| – könyvek és folyóiratok ..., | |
| – gyermekirodalom, napilap, | |
| – kézimunka ... hímzés, kötés, szövés, modellezés, | |
| – sport, sporteszközök, labdajátékok, atlétika... | |
| Nyelvtan – helyesírás | |
| 1. A szlovák hangok | – a hangok felosztása, | |
| – különbségek a szlovák és magyar hangtanban, | |
| – szótagképző mássalhangzók, kiejtésük, a „ch" hang kiejtése, | |
| – a „de, te, ne, le, di, ti, ni, li" helyesírása és kiejtése, | |
| – az „a, ä, é" magánhangzók helyes ejtése, | |
| – az ä írása b, m, p, v mássalhangzók után, | |
| – a h-ch, l-l' különbözősége. | |
| 2. Az i/y írása | – az i/y írása szótőben lágy és kemény mássalhangzók után, | |
| – a kettős jellegű mássalhangzók, az alapvető kiválasztott szavak, | |
| – az i/y írása ismert idegen szavakban. | |
| 3. Ragozható szófajok | – a főnév, nyelvtani kategóriák, | |
| – az esetek és az esetek kérdései, | |
| – az elöljárószók és az elöljárószós szerkezetek, | |
| – a hímnemű főnevek ragozása (chlap = férfi, dub = tölgy), | |
| – a nőnemű főnevek ragozása (ľena = asszony, ulica = utca), | |
| – a semleges nemű főnevek ragozása (mesto = város, srdce = szív), | |
| – a főnevek és melléknevek egyeztetése, | |
| – a kérdő névmások használata a melléknevek ragozásánál. | |
| 4. Az igék | – a tanult igék használata készségszinten, | |
| – a jelen idő és összetett jövő idő használata a tanult szókincsen belül, | |
| – a „by» = lenni" segédige használata. | |
| 5. A mondatfajták | – a mondatok alkotása, helyes szórend, helyes kiejtés, intonáció, | |
| – mondatfajták (kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító mondat), | |
| – a kérdő mondat szórendje, | |
| – a mondat végi írásjelek helyes használata. | |
| Irodalom – olvasás | |
| 1. A népköltészet alkotásai | – szólások, közmondások, találós kérdések, mondókák, melyek különböző családi eseményekhez, ünnepekhez, évszakokhoz és munkához kapcsolódnak, regionális változatok, | |
| – népmese, főhősök, a jó győzelme a rossz fölött, az emberi bölcsességet tükröző realista népmesék, | |
| – ismert népmesegyűjtők, | |
| – irodalmi fogalmak: vers, próza, mese. | |
| 2. Mesék a mai szlovák gyermekirodalomból | – gyermekhős, főhős jellemzése, | |
| – tartalommondás vázlat alapján. | |
| – irodalmi részletek kifejező olvasása, | |
| – szöveg dramatizálása, | |
| – fogalmazással kapcsolatos fogalmak: bevezetés, tárgyalás, befejezés. | |
| 3. Az ember és természet a szépirodalomban | – irodalmi szemelvények olvasása a földrajzi szakterminológia elsajátítása céljából, |
| – környezetünkről és a természetről szóló irodalmi szemelvények olvasása, |
| – rövid, életkornak megfelelő útleírásrészletek olvasása. |
| | | |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. Lakóhely | – város, falu..., földrajzi fekvés, északon, délkeleten, közel ..., |
| – kulturális és történelmi emlékek, épületek, szobrok, templom, |
| – a távolság és hely kifejezése: távol, közel, szemben, |
| – mellett, nem messze ..., |
| – a lakóhelyemen élő szlovákok ...szokások, népviselet..., folklór ..., |
| – házunk, lakásunk, az én szobám , családi ház, lakótelepi lakás, helyiségek a lakásban, berendezés ... |
| 2. Utazás | – közlekedési eszközök, |
| – a személyi és tömegközlekedés eszközeinek típusai, |
| – teherforgalom, |
| – városi közlekedés ..., az iskolába ... utazom, autóbusz ..., metró..., |
| – közúti közlekedés személy – és teherforgalom, helyközi és nemzetközi közlekedés, |
| – vasúti közlekedés, ... fülke ..., kalauz ..., étkező kocsi ..., vasútállomás ..., forgalmista..., váróterem..., pénztár ..., vonatjegy, helyjegy, bérlet (havi jegy), kedvezmény... |
| 3. Egészség | – az emberi test, legfontosabb szervek (tüdő, szív, gyomor, agy), |
| – gyermekbetegségek, védőoltás, |
| – az orvosnál ..., panasz kifejezése, fáj ..., szúr ..., |
| – a gyógyszertárban, vény nélküli gyógyszerek ..., vitaminok ..., kötszer, |
| – képek alapján egyszerű elbeszélés az emberi testről. |
| 4. Szabadidő | – sport – szabadidő eltöltése olvasással, zenehallgatással, filmnézéssel, |
| – aktív pihenés – mozgás – sport ... úszás ..., futás..., turizmus ..., |
| – nyári sportok, olimpiai játékok labdajátékok..., atlétika ..., |
| – téli sportok – síelés ..., szánkózás ..., korcsolyázás ..., jégkorong... |
| 5. Ünnepek | – állami ünnepek március 15., augusztus 20., október 23, december 18., Nemzetiségek Napja, |
| – egyházi és családi ünnepek Húsvét, Karácsony, szokások, hagyományok, babonák, születésnap, névnap ...., |
| – öröm, meglepetés, jókívánságok kifejezése névnap, születésnap alkalmából, |
| – népszokás dramatizálása. |
| Nyelvtan – helyesírás |
| 1. A szlovák hangok | – kettőshangzók, helyesírás, kiejtés, |
| – a magánhangzók és kettőshangzók időtartama, ritmustörvény, |
| – mássalhangzó hasonulás a szó elején, szótőben és a szó végén, az elöljárószók hasonulása (zöngés, zöngétlen mássalhangzók), |
| – a hosszú mássalhangzók kiejtése és helyesírása, |
| – szóképzés prepozícióval, |
| – a kiválasztott szavak toldalékos alakjai, az y írása képzett szavakban. |
| 2. A nagybetűk írása | – tulajdonnevek és köznevek, |
| – a nagybetűk írása tulajdonnevekben, |
| – személyek és állatok nevei, |
| – intézmények, hivatalok, utcák nevei, |
| – földrajzi nevek, |
| – az ünnepek és jeles napok nevei, |
| – a tulajdonnév, mint melléknév. |
| 3. Ragozható szófajok | – főnévragozás hímnem (hrdina, stroj) nőnem (dlaň, kos») semlegesnem (vysvedčenie, dievča), |
| – melléknévragozás minta: pekný (szép), cudzí (idegen), |
| – a főnevek és melléknevek egyeztetése, |
| – a személyes névmások ragozása (én, te, mi, ti, ők ), |
| – számnevek (a főnevek alanyesete és többes szám birtokos esete). |
| 4. Igék, igevonzatok | – igeidő, személy, szám, |
| – igeragozás jelen, múlt és jövő időben (összetett jövő idő), |
| – befejezett igék képzése igekötőkkel, |
| – a visszaható igék használata a tanult szókincsen belül, |
| – igevonzatok tárgyesettel és birtokos esettel. |
| Irodalom – olvasás |
| 1. A népköltészet alkotásai | – népmesék természetfeletti lényekkel, betyárokkal, tréfás mesék, állatmesék, |
| – népmondák személlyel, eseménnyel és földrajzi hellyel kapcsolatban (Mátyás király, török elnyomás, Trencsén, Beckó ...), |
| – a mesék és mondák szereplőinek összehasonlítása a szlovák és magyar irodalomban, |
| – a mesék és mondák jellemzői, |
| – a szlovák nép története mondákban, |
| – mese vagy monda tartalmának elmondása vázlat alapján, |
| – szókincsfejlesztés, a történelem szlovák nyelven történő tanításának megalapozása. |
| 2. Gyermekszereplő a szépirodalomban | – a gyermekek viszonya a felnőttekhez és a társadalomhoz, |
| – a gyermekek kapcsolata a családban, részletek irodalmi művekből, |
| – a gyerekek viszonya az iskolához – szemelvények irodalmi művekből, |
| – kapcsolat a természettel, |
| – konfliktushelyzetek, |
| – a gyerekek kalandvágya, |
| – a főhős jellemzése tulajdonságai alapján, |
| – a tartalom elmondása röviden, |
| – rövid vázlat készítése az olvasott szemelvényről. |
| 4. Könyvtárlátogatás | – a könyvtári katalógus használatának elsajátítása, |
| – a frazeológiai szótár használatával való megismerkedés, |
| – a szótárak, lexikonok használata, az elektronikus ismerethordozók felhasználása. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. Posta | – postaépület ... előcsarnok ..., pénztárablak ..., újságosbódé ..., |
| – távirat, levél küldése ... ajánlott levél ..., üdvözlő távirat ..., |
| – bélyegek, okmánybélyegek, képeslapok vásárlása ..., szállítólevél, utalvány, űrlap, telefonkártya ..., |
| – szállítólevél kitöltése ...., utalvány, csomagfeladás ..., |
| – telefonálás nyilvános telefonfülke, a telefonálás illemszabályai, |
| – a levélírás szabályai ... megszólítás, dátum, aláírás .... |
| 2. Utazás | – külföldi út, szabadságra utazunk... az út előkészítése..., térképek, prospektusok..., szálláslehetőségek..., |
| – úti okmányok... érvényes útlevél...., vámvizsgálat..., valuták..., |
| – Szlovákiába utazunk ... erdei iskola..., sítábor ..., szabadság a szülőkkel ...., |
| – Szlovákia szépségei ... természeti szépségek..., történelmi emlékek..., turista központok ...., |
| – iskolai kirándulások nemzetiségi városainkba, településeinkre. |
| 3. Kultúra | – művészet képzőművészet, művészi alkotások, festőművész, szobrász, kiállítás, múzeum ...., |
| – színház, film ..., belépőjegyek..., színészek..., rendező, közönség..., színpad..., nézőtér ...., |
| – zene ... klasszikus ..., tánc ... -, népi ..., modern ..., hangszerek zenekar..., karmester... , zenei felvétel ..., |
| – könyvtár ...iskolai..., városi..., olvasójegy..., tudományos irodalom ..., lexikonok ... . |
| 4. Látogatás | – vendégeket várunk... a megvendégelés előkészítése, fogadás ..., kínálás ..., |
| – látogatóba megyünk ... viselkedés, a vendéglátás megköszönése..., |
| – külföldi vendégek... megvendégelés jellegzetes ételekkel..., a család tagjainak bemutatása .... |
| Nyelvtan – helyesírás |
| 1. Ragozható szófajok | – a főnévragozás (a ragozás áttekintése), |
| – melléknévragozás (főnévvel való egyeztetés), |
| – a birtokos melléknevek képzése, személy: otcov, matkin, állat: páví, |
| – a melléknevek fokozása, |
| – a tőszámnevek és sorszámnevek ragozása (mondatmodellekben), |
| – a 3. személyű névmások ragozása (egyes szám, többes szám), |
| – a birtokos névmások használata. |
| 2. Igék | – a teljes jelentésű igék és segédigék (igevonzatok), |
| – a befejezett és folyamatos igék (befejezett igék képzése igekötőkkel), |
| – a befejezett igék jövő ideje, |
| – a visszaható igék használata (sa, si) ismert szókincsben, |
| – az igék ragozása jelen, múlt és jövő időben, |
| – az igék felszólító és feltételes módja (a feltételes mód jelen és múlt ideje), |
| – ige vonzatok (eltérések a szlovák és magyar nyelvben). |
| 3. Szlovák helyesírás | – az i/y írásának problematikája (a hangtan ismétlése, a lágy, kemény és kettős jellegű mássalhangzók, kiválasztott szavak, képzett szavak), |
| – az i/y írása a főnevek és melléknevek toldalékaiban, |
| – az i/y írása igékben, számnevekben, |
| – a mássalhangzók hasonulásának helyesírása, |
| – a de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí helyesírása, |
| – az idegen szavak helyesírása, |
| – a nagybetűk helyesírása. |
| Irodalom – olvasás |
| 1. Történelmi nagyjaink, mint az irodalmi müvek hősei | – a nép történelme a szlovák írók műveiben, |
| – az olvasott szemelvények alapján megismerkedés a szlovák történelem nagyjai val, |
| – az olvasott irodalmi mű cselekményének elmondása (5-7 mondat) vázlat alapján, |
| – a főhős jellemzése (külső, belső tulajdonságok (6-7 mondat), |
| – irodalmi fogalmak: elbeszélés, regény, történelmi regény. |
| 2. A szlovák nép élete az irodalom tükrében | – a falun élő nép élete részletek M. Kukučín műveiből, részletek J. G. Tajovský műveiből, |
| – a kisvárosi emberek élete – J. Jesenský, |
| – az irodalmi szemelvény tartalmának elmondása vázlat alapján, |
| – a főhős és mellékszereplők jellemzése, |
| – az irodalmi mű nyelvezete, monológ, párbeszéd, |
| – a humor, szatíra szerepe az irodalmi művekben, |
| – az olvasott részletekből egy főhős humoros leírása. |
| 3. Az emberek élete a múltban és a jelenben | – az irodalmi művek múltban és jelenben élő főhőseinek összehasonlítása, |
| – a tanulók és diákok élete a szlovák írók műveiben, |
| – a főhős és mellékszereplők jellemzése, |
| – a cselekmény összefoglalása az időrend betartásával. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| 1. Én, az én családom | – a család és rokoni kapcsolatok jellemzése, összhang és konfliktusok, együttlakás a nagyszülőkkel..., |
| – vélemény kifejezése ..., gondolom ..., szerintem ..., |
| – a család mindennapi helyzetekben a szülők dolgoznak ...este találkozunk ... konfliktusok – rossz jegy az iskolában ..., |
| – családi események..., névnap, születésnap, esküvő, keresztelő..., |
| – a család és kapcsolat a szomszédokkal, ismerősökkel, barátokkal.... |
| 2. Lakóhely | – a város, község, ahol élek..., földrajzi fekvés, természeti adottságok, |
| – hol szeretnék lakni, álmaim és vágyaim ... elképzelések, |
| – munkalehetőségek a lakóhelyen és környékén, |
| – továbbtanulási lehetőségek a lakóhelyen és környékén, |
| – elképzeléseim a jövőbeni foglalkozásomról. |
| 3. A természet és életkörülmények | – a természet szerepe és jelentősége az ember életében, |
| – környezetszennyezés, |
| – az ember tevékenységével szennyezi a természetet, |
| – természetvédelem, |
| – időjárás, |
| – mérsékelt éghajlati öv ... négy évszak ... időjárás más éghajlati övekben |
| – időjárás-jelentés tavaszra, nyárra, őszre, télre... meteorológiai intézet. |
| 4. Sport | – sportágak atlétika – futás, dobás, ugrás .., ökölvívás, öttusa ..., |
| – nyári és téli sportok világbajnokságok, Európa bajnokságok ..., olimpia ..., |
| – tömegsport mezei futás, labdarúgás, jégkorong, maratoni futás |
| – divatos sportok ... aerobic ... kondizás ... önvédelem...., |
| – sport és egészség, testi és lelki egészség..., edzés..., aktív pihenés ..., turisztika.... |
| 5. Tömegkommunikáció | – elektronikus médiák számítógép, Internet, televízió, kábeltévé... , |
| – aktuális napi információk, hírek, kulturális, szórakoztató, tudományos programok programválaszték, |
| – sajtó – újság, folyóirat, ifjúsági folyóirat, tudományos folyóirat, folyóiratok Szlovákiából, Ąudové noviny, |
| – rovatok az újságokban és folyóiratokban vezércikk, kommentár, széljegyzet..., |
| – a folyóirat szerkesztősége, főszerkesztő, újságírók, riporterek..., |
| – újságok és folyóiratok olvasása. |
| Nyelvtan – helyesírás |
| 1. Ragozható szófajok | – a ragozás gyakorlása, elöljárószós vonzatok használata (főnevek, melléknevek, névmások, számnevek ragozása), |
| – a ragozható szófajok nyelvtani egyeztetése, |
| – a számnevek használata főnevekkel, |
| – szóképzés igekőtökkel, képzőkkel és összetétellel, |
| – a mutató névmások használata távolra mutatással (ten – tento – tamten – henten – onen). |
| 2. Igék | – az igeidő (jelen, múlt, jövő – egyszerű, összetett), |
| – a segédigék igevonzatai (ma» rád, ma» úlohu, chcie» písa», musie» robi» ...), |
| – a visszaható igék használata (umýva» – umýva» sa, umýva» si ..., bá» sa .... sadnú» si .... ), |
| – a felszólító és feltételes mód gyakorlása, |
| – igevonzatok és a főnevek esetei. |
| 3. A nem ragozható szófajok | – a határozószók képzése, néhány határozószó fokozása, |
| – a hangutánzószók és az indulatszók helyesírása, |
| – a módosítószók és kötőszók, |
| – az elöljárószók és főnevek esetei, |
| – a módosítószók stilisztikai felhasználása. |
| 4. Mondattan | – az egyszerű mondat mondatrészei (a főnévvel, névmással, számnévvel, melléknévvel kifejezett alany, állítmány, – igei és névszói), |
| – bővítmények (jelző: egyező, nem egyező, tárgy: közvetlen, közvetett, határozó: hely, idő, mód), |
| – az alany és állítmány nyelvtani egyeztetése, |
| – az egyszerű mondat szórendje, eltérések a szlovák és magyar mondatszerkezetben. |
| Irodalom – olvasás |
| 1 . Az író, költő hazaszeretete, nép iránti szeretete | – az irodalmi nyelv és a szlovák nyelvjárások (A. Bernolák, Ą. ©túr érdemei az irodalmi nyelv kodifíkációját illetően), |
| – lakóhelyem nyelvjárása, |
| – a haza és nép iránti szeretet a ©túr-iskola költőinél (J. Kráµ, S. Chalupka, A. Sládkovič műveiből), |
| – az anyanyelvhez, hazához való kötődés a szlovák költők műveiben (pl. P. O, Hviezdoslav, J. Kostra ...), |
| – az anyanyelvhez, hazához való kötődés a 20. század költőinek műveiben, |
| – egy költő életútjának bemutatása. |
| 2. A gyermek- és ifjúsági irodalom szlovák szerzői | – részletek néhány író műveiből (pl. Blaľková: Malá galéria mladąieho brata, K. Jarunková: Jediná, M. Kováč: Mačacia farma pána učiteµa, M. Lasica–J. Satinský: ©panielska čiľma, ©. Moravčík: Naąa čarodejná ąkola, |
| – egy író életútjának bemutatása, |
| – irodalmi fogalmak: bonyodalom, expozíció, kibontakozás, megoldás, színmű, párbeszéd, monológ, |
| – irodalmi szemelvények feldolgozása szótár segítségével. |
| 3. Magyarországi szlovák írók | – részletek költők és prózaírók műveiből (pl. G. Papuček, J. Dolnozemský, A. Kormoą, I. Fuhl, M. Hrivnák, P. Kondač). |
| | |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| Ismert szavak felhasználásával törekedni rövidebb szöveg megértésére. A tanulók tudják használni a kétnyelvű szótárt és néhány mondatban beszéljenek ismert témáról. A tananyagon belül tudják helyesen alkalmazni a mondatszerkezeteket, intonációt és beszédtempót. Ismerniük kell a szlovák helyesírás szabályait és a gyakorló tollbamondásokat írják kevés hibával. Tudjanak személyi adatokat tartalmazó nyomtatványt helyesen kitölteni, helyesen használni a „byt"' segédigét. |
| A tanulók tudjanak megfelelő tempóval és helyes kiejtéssel olvasni már ismert irodalmi szövegeket, tanári kérdések segítségével tudják elmesélni az irodalmi szemelvény rövid tartalmát, egyszerű mondatokkal jellemezni az irodalmi szemelvény főszereplőjét, ismerjenek néhány magyarországi szlovák szerzőt és memorizáljanak 2 verset és egy prózai szövegrészletet. |
|
| 9–12. évfolyam |
|
| 1. Célok, feladatok |
|
| A szlovák nyelvtanítás fő célja az egynyelvű és a kétnyelvű nemzetiségi iskolákban a nyelvismeret olyan szintjének elérése, hogy a tanulók képesek legyenek megfelelő és korrekt folyamatos szóbeli kommunikációra és az egyes tantárgyakból sajátítsák el a szaknyelvet szóban és írásban a nyelvtani szabályokkal összhangban. |
| A szlovák nyelvtudás színvonala az alapja a helyes beszédnek, a nemzetiségi kultúra alaposabb megismerésének és elsajátításának. |
| A szlovák nyelvtanulás során a tanulók elsajátítják a nyelvtan alapjait, amelyre építve azután képessé válnak a nyelvi eszközök tudatos alkalmazására az iskolában és az iskolán kívül, valamint a magyarországi szlovákok közéletének mindennapjai során. A szlovák nyelvtanítás hozzájárul a tanulók gondolkodási képességének fejlődéséhez, valamint esztétikai és erkölcsi nevelésükhöz egyaránt. |
|
| Nevelési célok |
| A szlovák nyelvtanítás fontos szerepet tölt be a tanulók általános gondolkodási képességeinek fejlesztésében. A tanulók megtanulják megfigyelni a nyelvi jelenségeket, elemezni, összehasonlítani, érvelni, elvonatkoztatni, csoportosítani és általánosítani, ezáltal készségeik és általános gondolkodási képességük is fejlődik. |
|
| A tantárgy felépítése |
| A szlovák nyelv tantárgy az alábbi tantárgyi területeket öleli fel: |
| – szlovák nyelv és kommunikáció |
| – szlovák irodalom |
| E tantárgyi területek aránya a középiskolai évfolyamok során változik, az alsóbb évfolyamokon a nyelvhasználat, a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése, a kommunikáció kerül előtérbe, a felsőbb évfolyamokon az irodalom tölt be hangsúlyosabb szerepet, valamint a nyelvi kifejezőkészség csiszolása és további fejlesztése. |
| A szlovák nyelv e három tantárgyi területe szerves egységet alkot, a három terület együttesen valósítja meg a szlovák nyelvtanítás fő célkitűzéseit. |
|
| 2. Fejlesztési követelmények |
|
| Szlovák nyelv és kommunikáció |
| A tananyag ciklikus elrendezésű. Ugyanazok a nyelvi jelenségek a különböző évfolyamokon ismétlődnek újabb összefüggések keretében, mélyebb ismereteket nyújtva. |
| E tantárgyi terület során a tanulók fokozatosan elsajátítják a helyesírás szabályait, a ragozható és a nem ragozható szófajok használatát a megismert szókincs keretein belül. A nyelvtanítás során a nyelvtani ismeretek elsajátításával párhuzamosan kell a nyelvhasználat minél magasabb szintjét elérni. A szlovák nyelv megfelelő szintű elsajátítása hozzájárul más, szlovák nyelven tanított tantárgy eredményességéhez is. |
| A szlovák kommunikáció során a tanulók új ismereteket sajátítanak el, bővül szókincsük, fejlődik nyelvi kifejezőkészségük. A tanulók szókincse az alsóbb évfolyamokon elsősorban mennyiségében bővül, a felsőbb évfolyamokon azonban már a minőségi fejlesztés kerül előtérbe. A tananyagban a központi szerepet a nyelvhasználat tölti be, amely mindig vissza-vissza tér a már elsajátított ismeretekre és ezekből kiindulva épülnek be az újabb ismeretek. A tananyag során a szemantikai-grammatikai kategóriák mindig összekapcsolódnak a nyelvhasználattal. |
| A kommunikáció keretében a tanulók szövegalkotási ismereteket is elsajátítanak, elbeszélő, leíró fogalmazásokat, jellemzést, előadást, értekezést alkotnak. Fokozatosan fejlesztjük a tanulók nyelvi kifejezőkészségét a minőség irányába. A tanulóknak az elsajátított szókincs keretein belül képessé kell válniuk az önálló szövegalkotásra. |
| A szlovák nyelv és kommunikáció a gyakorlati nyelvtanítást szorgalmazza, hatékonyan kell szolgálnia a nyelv készségszintű elsajátítását, a szövegértés és szövegszerkesztés képességének fejlesztését. |
|
| Szlovák irodalom |
| E tantárgyi terület legfontosabb feladata a tanulók önálló szlovák nyelvű olvasásának elősegítése. |
| A tananyag elrendezése spirális jellegű, de a kronológia elvének figyelembevételével minden témakör csak egyszer fordul elő. |
| A szlovák irodalom fejleszti a tanulók nyelvi kultúráját és esztétikai érzékét. |
| A tantárgyi terület keretein belül a tanulók ismereteket sajátítanak el a szlovák nemzeti irodalomból, megalapozzák irodalmi műveltségüket, fejlődik logikai, alkotó és absztrakt gondolkodásuk. A tanítás során segítjük a tanulókat a szakirodalomban való önálló eligazodásához. |
| A tanulóknak képessé kell válniuk a legkülönbözőbb tárgyú szövegek értésére, az adatok, információk |
| feldolgozására, tömör összegzésére. Értelmezniük és elemezniük kell a különböző szövegfajtákat. |
|
| 9. évfolyam |
|
| Szlovák nyelv és kommunikáció |
| Évi óraszám: 111 |
|
| Belépő tevékenységformák |
| A szlovák nyelv rendszerének ismerete |
| A tanulók ismerjék meg a szlovák nyelv hangrendszerét és sajátítsák el a helyes hangképzést az irodalmi kiejtés alapelveinek megfelelően. |
| A mondatokat szavakra, a szavakat szótagokra bontva foglalják és kapcsolják össze a hangról mint fogalomról szerzett ismereteiket. |
| Sajátítsák el a hangváltozások rendszerét. |
| Tudatosítsák a ritmus fogalmát, a rövid és a hosszú szótagok váltakozását. |
| Ismerjék meg az ún. „kiemelt szavak" jelentésének árnyalatait. |
| Ismerkedjenek meg a szóképzés különféle formáival, valamint a szavak jelentésárnyalataival. |
| Szövegalkotás és beszédkészség |
| Önálló megnyilatkozások. |
| Párbeszédalkotás, a beszélgetésben való aktív részvétel. |
| Újságok, folyóiratok önálló olvasása, adott szempontok alapján történő feldolgozása. |
| Azonnali reagálás, érthető véleménynyilvánítás. |
| Választékos szóhasználat, helyes mondatszerkezet. |
| Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél – önálló szövegalkotás. |
|
| Témakörök | Tartalmak | |
| 1. A szlovák nyelv hangtani rendszere | – Hangok | |
| – Szótagok | |
| – A hangok képzése | |
| – A ď », ň, µ; ia, iu, ô; h, ch, ejtése | |
| – A ritmustörvérny | |
| – A mássalhangzók hasonulása | |
| – Hangok, szavak összeolvadása | |
| – A s(so), z(zo), k(ku) elöljárószavak kiejtése | |
| 2. Helyesírás | – a ď, », ň, µ írása a ia, ie, iu előtt | |
| – i-í, y-ý írása | |
| – A hasonulás | |
| – Nagybetűk írása | |
| – A szavak elválasztása | |
| 3. A szavak a nyelv szókészletében | – A szóképzés formái | |
| – Fogalmak: szótő, igekötő, rag, képző, relatív szótő, képzett szó, összetett szó | |
| 4. A szavak kölcsönös kapcsolatai szókészletben | – A szinonimák | |
| – A homonímia fogalma | |
| – Az antonímák | |
| 5. Aktuális szóhasználat | – A metafora | |
| – A metonímia fogalma | |
| – A hiperbola | |
| 6. Beszédhelyzetek, nyelvhasználat | – Magamról; jellembeli tulajdonságok, érdeklődési kör | |
| – Életem a családban: a család tagja és én, önjellemzés, a család tagjainak jellemzése | |
|
| – Barátok között: barátaim az iskolában, otthon, ismerőseim segítségnyújtás, közös hobbi | |
|
| – A szabadidő eltöltése: közös szórakozás a barátokkal | |
| – Barátság és szerelem | |
| – Otthoni környezetem és a kollégium, a két környezet összehasonlítása | |
| – Szüleim foglalkozása | |
| – A család tagjainak igényei, családi kiadások (élelmiszer, ruházat, kultúra, szórakozás) takarékosság | |
| – Lakástípusok: komfortos, összkomfortos: lakások a lakótelepen, a városközpontban, családi ház. (A lakások nagysága, fűtési módok, sorházak, kertes családi házak, melléképület, lakás városban és falun.) | |
| – A lakásfenntartás | |
| – Lakberendezés | |
| – A levél, csomag, pénz, feladása, postai nyomtatványok kitöltése | |
| – Újságok, napilapok, hetilapok | |
| – Újságolvasás (Ąudové noviny, szlovák napilapok, folyóiratok) | |
| – Telefonbeszélgetés: a telefonbeszélgetés illemszabályai | |
| – Levélírás (barátoknak, szülőknek, tanáraimnak) | |
| – Közlekedés, közlekedési eszközök | |
| – Közúti közlekedési szabályok | |
| – Utazási iroda, turistautak | |
| Témakörök | Tartalmak |
| 1. Szlovák hangtan | – A szótagalkotó r-ŕ, l-l' |
| – Rövid és hosszú magánhangzók |
| – Kettős hangzók |
| – Az „ä" és az ô hangok |
| – Ritmustörvény |
| – Kivételek a ritmustörvény alól |
| – A zöngés és zöngétlen mássalhangzók |
| – A mássalhangzók hasonulása |
| – Hosszú mássalhangzók a szlovákban |
| – Az idegen szavak ejtése |
| 2. Helyesírás | – A ď, ň, », µ írása ia, ie, iu előtt, kivételek |
| – i-í, y-ý írása a szó belsejében és a szó végén |
| – Kiemelt szavak (képzett formáik is) |
| – Az átvett szavak helyesírása |
| – Nagybetűk írása |
| – A szavak elválasztása |
| – A számnevek helyesírása |
| – Diakritikus jelek |
| 3. A főnevek, melléknevek, névmások és számnevek ragozása | – Főnevek |
| A főnevek ragozása |
| Az idegen eredetű főnevek ragozása |
| – Melléknevek |
| A melléknevek csoportosítása (tulajdonságot-birtokviszonyt jelölők) |
| A melléknevek ragozása |
| A birtokos melléknevek ragozásai, típusai: páví, otcov |
| A melléknevek fokozása |
| – A névmások |
| – A számnevek |
| 4. Az ige | – A cselekvő és szenvedő igék, segédigék |
| – Igeszemlélet: a folyamatos és a befejezett igék |
| – A visszaható igék |
| – Igealakok: mód és idő |
| 5. A nem ragozható szófajok | – A határozószók és fajtáik |
| – A szlovák elöljárószók áttekintése |
| 6. Beszédhelyzetek, nyelvhasználat | – A film és színházművészet |
| Szlovák filmek fesztiválja |
| Kedvenc rendezőm, filmszínészem |
| Kedvenc filmem (dráma, vígjáték, kaland, fantasztikus-tudományos, történelmi filmek, krimi stb.) |
| Filmszínházak |
| Filmforgatás (forgatókönyv, operatőr, rendező, jelmez, koprodukciós munka) |
| Az én szlovák nyelvem |
|
| Követelmények a 12. évfolyam végén |
|
| A tanulók |
| – ismerjék és jellemezzék a szlovák irodalom 20. századi fejlődését és a főbb irányzatokat, |
| – rendelkezzenek megalapozott tudásanyaggal az évfolyamon tanult írók-költők irodalmi munkásságáról, |
| – kritikai ítélőképességüket juttassák kifejezésre értekezés írásával a különböző műfajú önálló fogalmazásokban, |
| – bizonyítsák be – szóban és írásban -, hogy szilárd ismeretanyaggal rendelkeznek az évfolyamon tanult írók, költők életművéről, |
| – mutassanak rá a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokra, párhuzamokra. |
|
| NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK |
|
| 1–4. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A szlovák nemzetiségi nyelv oktatásának fő célja a szlovák nyelvi kultúra átörökítése a Magyarországon élő szlovák származású gyermekek számára. |
| A tanulók pozitív viszonya a nyelv tanulásához azon alapul, mennyire ismerik a nemzetiségi kultúrát, hagyományokat, milyen formában találkoznak a nyelvvel a hétköznapokban, s milyen perspektívákat nyújthat számukra a nyelv tanulása. |
| A gyermekkor ebben a szakaszában döntő az ismeretek közvetítésének formája, a játékosság, változatosság, a sikerélmény. |
| Az elején elsődleges feladat a tanulók megnyerése mégpedig játékos módszerekkel, gyerekdalokkal, szólás-mondásokkal, szituációs játékokkal. Csak a munkához való pozitív viszonyulás megteremtését követően várhatjuk el a további célok megvalósítását. |
| Ösztönözni kell őket a nemzetiségi hagyományok ápolására, megőrzésére. Ennek alapja a népismeret témaköreinek beépülése a nemzetiségi nyelv oktatásába. |
| A tanulás ebben a szakaszában a nyelvi eszközök megismerése és használata szituációfüggő. Mivel a cél elsősorban a köznyelvi, ill. a beszélt irodalmi nyelv elsajátítása, a tananyag tartalomban is igazodik ehhez a célhoz. |
| Kiemelt feladat tudatosítani a tanulókkal, hogy a másik nyelv, melyet tanul, annak a közösségnek az anyanyelve melyben él, figyelmét a nyelvjárási és irodalmi nyelv sajátosságaira, szépségeire irányítani. A tanulók életkorához kapcsolódó témakörökre, beszédszándékokra és fogalomkörökre épül az első négy év alapozó szakasza. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| Ebben a szakaszban meg kell ismerkedniük a nyelvtanulás gyakorlati módszereivel. Folyamatosan oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek fokozatosan bátorságot merítsenek a szóbeli megnyilvánuláshoz (játékos légkör, érdekes feladatok). |
| Fokozatosan az életkori sajátosságok figyelembevételével kell fejleszteni a tanulók kommunikációs képességét, készségeit szóban és írásban egyaránt. |
| Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy |
| – a szókincs fejlődjön, elmélyüljön az adott témakörökön belül, |
| – a tanulók a mondatmodelleket helyesen sajátítsák el, gondolataikat mondatokban fejezzék ki, |
| – a tanulók mondatmodellek és kérdések segítségével konkrét helyzetekben rövid párbeszédet tudjanak folytatni, |
| – a tanulók játékos formában sajátítsák el az eltéréseket a szlovák hangrendszerben, |
| – a nyelvtanulás második évében elkezdődjön az olvasás és írás gyakorlása, |
| – a népi játékok, versek, dalok és játékos módszerek segítségével vidám, pozitív légkört teremtsünk az órákon, |
| – fejlődjön a gyerekek kommunikációs képessége úgy, hogy értsék és képesek legyenek reagálni a nyelvi kezdeményezésre, |
| – hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben szabadon fejezzék ki magukat, |
| – a tanulók a nyelvhasználat terén bátorságot és önbizalmat szerezzenek. |
| Az alapozó szakasz ajánlott témakörei: |
| 1. Személy és a család – bemutatkozás, megnevezés. |
| 2. Lakóhely – szűkebb és tágabb környezet szóbeli bemutatása. |
| 3. Napirend – a cselekvés térben és időben. |
| 4. Iskola – helyiségek, tárgyak, cselekvésformák, órarend. |
| 5. Évszakok – jellemzése, növények, állatok viselkedése. |
| 6. Öltözködés, vásárlás – viselet leírása, megnevezés, vásárlás körülményei. 7. Gyermekjátékok, mondókák, versek. |
| 8. Szlovák népszokások. |
| 9. Szlovákia természeti szépségei. |
| Kommunikációs szándékok |
| 1. Társadalmi érintkezéshez tartozóak: |
| – köszönés, megszólítás, |
| – bemutatkozás, |
| – felszólítás, utasítás. |
| 2. Személyes hozzáállás kifejezése: |
| – udvarias kérés, |
| – dicséret, |
| – tetszés és nem tetszés kifejezése, |
| – egyetértés, egyet nem értés, |
| – hála kifejezése. |
| 3. Információcsere: |
| – köszönés, megszólítás, |
| – megnevezés. |
| Nyelvi fogalomkörök |
| 1. cselekvés, történés, létezés kifejezése, |
| 2. birtoklás kifejezése, |
| 3. mennyiségi viszonyok, |
| 4. időbeli viszonyok, |
| 5. térbeli viszonyok, |
| 6. minőségi viszonyok, |
| 7. szövegösszetartó eszközök. |
|
| 1. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Én | Bemutatkozás |
| Család | Személyek megnevezése |
| Családtagok, cselekvések |
| Lakhely | Szűkebb környezet, lakás |
| Iskola | Tanuló, osztály, cselekvés |
| Napirend | Cselekvés reggel, délben, este |
| Évszakok | Rövid jellemzés, növények, állatok, |
| A témával összefüggő versek, dalok, mesék |
| Öltözködünk | Ruhák megnevezése, cselekvés |
| Vásárlás | A vásárlás körülményeinek, tárgyának megnevezése. A témával összefüggő dal, vers. |
| A magyarországi szlovákok szokásai | Ünnepek, az ezekkel összefüggő versek, dalok |
| Fogalomkörök | Lét: Én vagyok..., te vagy |
| Cselekvés: Én olvasok. |
| Te írsz. |
| Ő alszik... Ő főz. |
| Mennyiség: számolás 10-ig |
| Első, második, ... tizedik |
| Birtoklás: Van nekem... Mi? |
| Szeretem... Mit? |
| Minőség: kék, barna, zöld, világos, |
| Fekete, hosszú, rövid... Milyen? |
| Tér: itt, ott, fönt, lenn, elöl, hátul, |
| Balra, jobbra |
| Egyeztetés: Ez ... (nőnem, hímnem, semlegesnem) |
| Idő: hétfő, kedd, reggel, délelőtt, ma, |
| Most, év, évszakok, hónapok |
| Egyeztetés: zelená hruąka, biela kačica, veµký medveď (a főnév és a melléknév neme egyezik) |
| Tárgyeset. Mit? Kenyeret, lisztet, vajat |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| – A témakörök keretében a gyerekek a lexikális tudáson túl elsajátítják a legfontosabb fogalomköröket is. |
| – A gyerekek kérdésekre válaszolnak, kérdéseket alkotnak, az egyes témákról összefüggően (minimum 5 mondat) tudnak beszélni. |
| – Ismerjék meg a szlovák ábécé betűit, gyakorolják az olvasást. |
| – Memoriter: Minimum 10 vers, szólás-mondás. |
| – 10 népdal vagy gyermekdal. |
| – 4-5 mese. |
| A hallás utáni megértés: |
| – az egyszerű kérdések jelentésének megértése, és arra verbálisán reagálni, |
| – megérteni a tanár utasításait, |
| – felismerni, hogy az állítások igazak-e, |
| – felismerni az ismert szóalakokat más szövegkörnyezetben is, |
| – megérteni a rövid szöveg globális értelmét. |
| Beszédkészség: |
| – helyesen kiejteni a szlovák hangokat, |
| – helyesen kiejteni a szavakat, ügyelni a helyes mondatlejtésre, |
| – egyszerű kérdésekre helyesen válaszolni, |
| – önállóan alkotni egyszerű kérdéseket, |
| – segítséggel kérdéseket és válaszokat alkotni, |
| – egyszerű párbeszédet folytatni, |
| – meséket dramatizálni, |
| – verseket, dalokat, szólás-mondásokat memorizálni. |
| Olvasási készség: |
| – a tanulónak fokozatosan el kell sajátítania a hangos olvasást, a helyes kiejtést, |
| – rövid szövegeket olvasni, |
| – felismerni az elsajátított szavakat, kifejezéseket új szövegkörnyezetben is, |
| – helyesen szótagolni a szavakat, |
| – fokozatosan el kell sajátítania a helyes, folyamatos olvasást. |
| Íráskészség: |
| – az írás elsajátítása már ezen az évfolyamon elkezdődhet, azonban csak a betűszavak szintjén van jelen, |
| – a tanuló elsajátítja a szlovák ábécé betűit, |
| – helyesen kell másolnia a szavakat, |
| – helyesen kell tudni jelölni a hangok időtartamát. |
|
| 3. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| A családom és én | A vezeték és keresztnév, a születés dátuma. |
| Kapcsolatok a családon belül. |
| Napirend | Napszakok, napok, hónapok. |
| Cselekvések. |
| Iskola | Órarend. |
| Mit csinálsz szívesen? |
| Lakóhely | Az én falum, az én városom. |
| Évszakok | Az évszakok változása, az évszakok jellemzése. |
| Ősszel, télen, tavasszal, nyáron a piacon. |
| A kertben ősszel és tavasszal. |
| A témával összefüggő gyerekjátékok, dramatizált mesék, dalok, versek. |
| Vásárlás | Az élelmiszerboltban, a piacon, cipőboltban,... |
| Iskolai eszközök, ruhák, ajándékok vásárlása. |
| Öltözet | Öltözködünk, megnevezés, cselekvés megnevezése. |
| A magyarországi szlovákok jeles napi szokásai | Dalok, népi játékok, táncok, gyerekjátékok. |
| Fogalomkörök | Létige alakjai: vagyok... |
| A cselekvés kifejezése időben és térben |
| Idő: Az idő pontos meghatározása, nap, hónap, év, óra, félóra, perc |
| Jelen idő, múlt idő |
| Mennyiség: Mennyi? Miből? darab, kiló, méter,… Számok 2000-ig. Sorszámok |
| Főnévragozás: Tárgyeset, Eszközhatározós eset, |
| Személyek egyes többes számban |
| Birtokos névmás: enyém, tied, |
| Hely: megnevezés ragos névszóval, határozószóval. |
| Egyszerű mondatok, szórend. |
| Dialógus: kérdések és válaszok – cselekvő, beszélő személye. |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| A hallás utáni megértés: |
| – globálisan érteni a rövid beszéd, szöveg értelmét, |
| – az ismert szóalakok felismerése, megkülönböztetése más szövegkörnyezetben, |
| – megérteni az egyszerű kérdések és válaszok értelmét. |
| Beszédkészség: |
| – helyesen kiejteni a szavakat, |
| – helyes hanglejtés, |
| – helyes szórend alkalmazása az egyszerű mondatokban, |
| – gyakori kérdésfajták automatizmusa, |
| – egyszerű párbeszédbe bekapcsolódni, |
| – meséket dramatizálni, |
| – verseket, szövegeket megtanulni és elmondani az élő nyelvhez közeli tempóban. |
| Olvasási készség: |
| – egyszerű ismeretlen szöveget kevés hibával olvasni, |
| – új szöveg helyes kiejtéssel történő olvasása (odafigyelni a hangrendszer különbségeire: ch, µ, ŕ, s, ą, ä, ô, ou, ov), a mássalhangzó-torlódások (krk, stÍp, prst...), a kettős magánhangzók (ia, ie, iu), |
| – gyakorlás utáni dramatizálás. |
| Íráskészség: |
| – helyesen másolni a szavakat, mondatokat, |
| – helyesen elválasztani a szavakat (szótagolás), |
| – helyesen jelölni a hosszúságot (az ŕ, í mássalhangzóknál is), |
| – helyesen másolni a mondatokat, rövid szövegeket (terjedelem: öt mondat), |
| – kevés hibával megoldani a vizuális tollbamondást, |
| – helyesen jelölni a szótagok lágyságát (de, te, ne, le, di, ti, ni, li), |
| – helyesen jelölni a mondatok fajtáit (.?!). |
|
| 4. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
|
| A továbbhaladás feltételei az alapozó szakasz végén |
|
| Negyedik évfolyam az alapozó szakasz első állomása. Ennek végén a következő feltételek, készségszintű ismeretek megléte feltételezhető, s a zökkenőmentes továbbhaladás is csak így garantálható. |
|
| A hallás utáni megértés |
| Az első osztályban a tanulóknak meg kell érteniük a tanár egyszerű kérdéseinek jelentését, meg |
| kell érteniük a tanár utasításait és arra nem verbálisán reagálni. |
| El kell tudniuk dönteni, hogy az állítások igazak vagy sem. |
| A második osztályban már elvárás az egyszerű kérdések jelentésének megértése, és a rájuk adott |
| verbális reakció. |
| Cél, hogy a tanulók felismerjék az ismert szóalakokat más szövegkörnyezetben is és megértsék |
| a rövid szöveg globális értelmét, egyszerű szövegek fordítása magyar nyelvre. |
| A harmadik és negyedik osztályban a hallott és írott egyszerű szöveg globális megértése a cél. |
| Ennek gyakorlása az ismert szóalakok felismerésén, megkülönböztetésén alapszik. |
| A szöveg megértése, a lényeg megjelölésén, helyesen válaszadáson mérhető le. |
| Beszédkészség |
| A tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk könnyedén, helyesen kiejtenie a szlovák hangokat, szavakat. A hallott szavakat, mondatokat helyes kiejtéssel, hanglejtéssel kell ismételnie. Figyelni a magyartól eltérő sajátos szlovák hangokat helyes kiejtésére. Gondolatait lehetőleg egyszerű mondatokban megfogalmazni és helyes szórendet alkalmazni az egyszerű mondatokban. Érthetően, élményszerűen tudjanak a tanulók előadni meséket, verseket, dalokat, egyszerűbb szituációs játékokat. |
| Egyszerű beszédhelyzetet kezdeményezni társaival, felnőttekkel, verbális és non verbális eszközök használatával. Gyakori kérdésfajták gyors felidézése, használata elvárható. Verseket, szövegeket megtanulni és elmondani az élő nyelvhez közeli tempóban |
| Olvasási készség |
| A második osztálytól kezdődően a tanulónak fokozatosan el kell sajátítaniuk a hangos olvasást, az olvasott szavak helyes kiejtését. |
| Az élőbeszéd tempóját megközelítő helyes és folyékony olvasás fokozatos elsajátítása nagyon fontos a nyelvtanulás sikeressége szempontjából. |
| Törekedni kell, hogy a tanulók új szövegkörnyezetben is felismerjék az elsajátított szavakat, kifejezéseket. Az ismert szöveg hangos, valamennyi szlovák hang (h– ch, s-ą, ia, ie, ô, ä) helyes kiejtéssel történő olvasása a cél. Új szöveg helyes kiejtéssel történő olvasása (odafigyelni a hangrendszer különbségeire: ch, µ, ŕ, s, ą, ä, ô, ou, ov), a mássalhangzó-torlódások (krk, stÍp, prst ...), a kettős magánhangzók (ia, ie, iu) érvényesülése a kiejtésben a negyedik év végére követelmény. Fokozatosan el kell jutni a ismeretlen szöveg kevés hibával történő olvasásához. Az olvasási készség fejlesztése, a gyakoroltatás rövid meséken – népmesék és verses mesék –, gyerekverseken, rövid történeteken alapszik. Segítik az olvasási készség fejlesztését a ritmikus olvasás és a játékos kiejtési gyakorlatok is. |
| Íráskészség |
| Az írás elsajátítása már a második évfolyamon elkezdődhet, azonban csak a betű-szavak szintjén van jelen. A tanuló elsajátítja a szlovák ábécé betűit. |
| Gyakoroltatjuk a szavak helyes másolását, a szavak szótagokra tagolását, helyesen jelölni a hosszúságot. |
| A harmadik osztálytól törekedni kell a szlovák ábécé betűinek helyes írására, a mondatok, rövid szövegek másolására (kb. öt mondat terjedelem), kevés hibával megoldani a vizuális tollbamondást, helyesen jelölni a szótagok hosszát, lágyságát (de, te, ne, le, di, ti, ni, li), helyesen jelölni a mondattípusokat, szótagolni a szavakat – a kettős magánhangzók és a szótagképző mássalhangzók elválasztása (nie-kto, pie-se ň, trn-ka,..). |
|
| A negyedik osztály végére elvárható |
| – a ritmikai törvény alkalmazása, |
| – helyesen jelölni a szótagok lágyságát (de, te, ne, le, di, ti, ni, li), |
| – helyesen írni az ismert tulajdonneveket, |
| – az ismert szavakban és másolásban megfigyelni az i-y, í-ý helyes használatát, |
| – önállóan megoldani az írással összefüggő feladatokat (kiegészítések, hiányzó betűk az adott betűkből ismert szavak alkotása). |
|
| 5–8. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A szlovák nyelv elsajátításának célja a nemzetiségi iskolákban elsősorban a nyelv kommunikatív értékének átadása. A szlovák nyelv oktatása a nyelvoktató iskolákban az idegen nyelvoktatás módszereivel történik. A nemzetiségi nyelvet is újra fel kell építeni, hiszen a nyelv nyelvjárási változatának ismerete is hiányos már. |
| Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók rendelkeznek egy alapszókinccsel bizonyos témakörökön belül, megértik a tanár utasításait, feladatokat tudnak megoldani. Az elkövetkező négy év során fontos a motiváció erősítése a tanulók sikerélményhez juttatása. Mindez alapfeltétele a további célok elérésének. Cél, hogy a nyolcadik évfolyam végére tudásuk elérje a mérhető alapszintet. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| A tanulóknak már meg kell érteniük az egyszerű, de hosszabb nyelvi megnyilatkozás lényegét. Életszerű szituációkban kezdeményezni és nyelvi eszközökkel reagálni. Egyszerűen, de érthetően kell kifejezni gondolataikat szóban és írásban is. A szövegértés területén törekedniük kell a globális szövegértésre. A fontos információkat hordozó szövegrészek felismerése, értelmezése fokozatos fejlesztéssel érhető el. Ezekben az években is a kommunikáció-központúság a fő szempont, mivel a nyelv elsősorban a kapcsolatteremtés, információcsere eszköze. |
| A kommunikáció olyan szintjének az elérése a cél a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók mindennapos helyzetek során képesek legyenek alkalmazni az irodalmi szlovák nyelv beszélt változatát, hogy minden gond nélkül folytathassák tanulmányaikat a kétnyelvű oktatási intézményekben. Ebben az életkorban a nyelv tanulásának alapvető feltétele a memória fejlesztése, a nyelvi szabályok megismerése, a nyelvi struktúrák automatizálása. A tanulóknak szert kell tenniük olyan nyelvi készségekre, hogy a tanultakat hasznosítani tudják a mindennapi kommunikációban, a tanult szituációktól függetlenül is. Tovább kell fejleszteni és elmélyíteni készségeiket az írás és olvasás terén. A hetedik és nyolcadik évfolyamon már elméleti ismeretekkel kell rendelkezniük a nyelv felépítéséről (hangrendszer, szóalakok, a szavak jelentése), a nyelvtani ismeretek mellett elsajátítják a helyesírás alapvető szabályait is. E kell érni, hogy a tanulók sikerélményeikből bátorságot merítsenek a szlovák nyelv öntudatos, fokozatos elsajátításához és használatához. |
| Fontos szempont a szlovákság kultúrája és hagyományai iránti pozitív viszonyulás kialakítása a tanulóknál, nemzetiségi öntudatuk alapjainak megteremtése. Ösztönözni kell őket lakóhelyük nemzetiségi hagyományainak ápolására, megőrzésére. |
| Fokozatosan bővíteni ismereteiket a szlovák irodalom, ifjúsági folyóiratok olvasása, a modern szlovák zene– és filmművészet körében. |
|
| A szlovák nyelvoktatás tartalmi összetevői ezen a szinten: |
| 1. Kommunikációs témakörök 5–8. |
| 2. Irodalom 5–8. |
| 3. Fogalomkörök 5–6. |
| 4. Nyelvtan 7–8. |
|
| 5. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Én | Bemutatkozás, bemutatás |
| Kérdések és válaszok alkotása |
| Család | Közeli és távoli rokonok |
| A család bemutatása |
| Lakóhely | Falu – város |
| A ház részei. Új lakás berendezése |
| Az én falum |
| Információk lakóhelyemről, hagyományok (dalok, szokások) |
| Iskola | Az iskola leírása |
| Az osztály leírása. Órarend |
| Napirend | Tevékenységek térben és időben. Foglalkozások |
| Szabadidő |
| Mozi, színház látogatása |
| Egészség – betegség | Az emberi test. Érzékszervek |
| Betegségek |
| Évszakok időjárás – sport | Az évszakok jellemzése |
| Az élő természet – növények és állatok. Sportolunk – sportágak |
| Szlovákia mint európai ország | Az országról szóló információk |
| Bratislava – főváros |
| A szlovák nyelv, a szlovák nyelv eredete |
| Utazunk | Közlekedési eszközök, cselekvés megnevezése |
| Hotelban |
| Hogyan öltözködünk | Ruházat jellemzése |
| Vásárlás |
| Divatbemutató |
| Étkezünk | Az étteremben, rendelés, étlap |
| Szituációs párbeszédek |
| Vásárolunk | Mindennapi vásárlás |
| Az élelmiszerboltban |
| A magyarországi szlovákok népszokásai | Ünnepi és évfordulós szokások (dalok, gyerekjátékok) |
| Irodalom | Dalok (gyermek- és népdalok), versek, mesék, gyermekirodalmi részletek. |
| 5 mű a szlovák gyermekirodalom képviselőitől (Pl. Mária Rázusová-Martáková, Daniel Hevier, Ąudo Ondrejov, Duąan Duąek, Elena Čepčeková, Ąudmila Podjavorinská, Milan Rúfus, Krista Bendová, Mária Ďuríčková, Mária Topoµská stb. Magyarországi szlovák szerzők – pl. G. Papuček, A. Kormos gyerekversei.) |
| Fogalomkörök | Létezés: vagyok, vagy, van, vagyunk, vagytok, vannak |
| Megnevezés: Ez ... Ezek |
| Személyek megnevezése: én, te, ő, mi, ti, ők |
| Idő: mikor? – a pontos idő kifejezése |
| Számok: tőszámnevek és sorszámnevek |
| Cselekvés jelen, múlt, jövő időben |
| Modalitás: akar, muszáj, szeretne, szívesen |
| Minőség, fokozás, összehasonlítás |
| Birtoklás: Enyém, miénk (nőnem, hímnem, semlegesnem) |
| Hely: Hol? „v, na" elöljárók |
| Tér: Hol? fent, lent, mellett, fölött, mögött, előtt |
| Mondat: szórend, mondatok fajtája, hanglejtése |
| Nemek, Azonosság/összecsengés: biely klinček, bystrá veverička |
| Alanyeset: Mi fáj? Fáj a ... |
| Eszközhatározós eset: Mivel? Orral, kézzel |
| Birtokos eset: Kitől? Anyától, apától |
| Tárgyeset: Koho? (Kit?) matku, otca... (anyát, apát) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Bemutatkozik | Család származása |
| A családtagok – jellemzésük |
| Családi kapcsolatok |
| Lakóhelyünk | Ország, megye, falu, város |
| Szülőföld |
| Szlovák nemzetiségi falvak (emberek, szokásaik) |
| Modern lakóház falun – részei |
| Iskola | Iskolaépület |
| Iskolai rendtartás |
| Órarend, Tanítási órák |
| Leírás |
| Napirend | Mikor mit csinálnak a családtagok? Cselekvés időben és térben |
| Házimunkák |
| Napló |
| Foglalkozások | Régi és új foglalkozások-munkafolyamat rövid leírása |
| Bevásárlás | Hol? Mit? |
| Mennyit? Szám: egyes és többes szám |
| Minőségi fogalmak |
| Téli ünnepek | Hogyan készülünk az ünnepekre? |
| Ünnepi ételek |
| Ajándékkészítés |
| Egészség és betegség – sportolás | Sportolunk – ép testben ép lélek |
| Egészséges táplálkozás |
| Öltözködés | Külső leírás |
| Divatbemutató |
| Idő, időjárás | Időjárás |
| Időjárás jelentés |
| Égtájak |
| Négy évszak jellemzése |
| Szabadidő | Nyelveket tanulunk |
| Levelet, képeslapot, táviratot írunk, telefonálunk |
| Színház, mozi látogatás megszervezése |
| Szlovákia, utazás | Ország Európa szívében |
| A szlovák nyelv és annak szláv eredete |
| A főváros és annak kulturális emlékei |
| Szlovákia természeti szépségei |
| Fogalomkörök | Részeshatározós és tárgyeset: Kinek? Kit? |
| Megnevezés: egyes többes számban |
| Birtokos eset: ... származik |
| Összehasonlítás: Idősebb, fiatalabb, mint ... |
| Birtoklás: apáé, anyáé |
| Hely: -ban, -ben, -ra, -re |
| Hely: határozatlan – Valahol – sehol |
| Szám: sok, több – fokozás |
| Hely: Mi hol található? |
| Minőség: megegyezés a főnévvel |
| Idő: pontos és nem pontos idő |
| Cselekvés: minden időben és módban időben |
| Modalitás: akarok írni |
| Mondatok: szórend a mondatokban |
| Eszközhatározós eset: Mivel? |
| Szóképzés: az ,,-ár" képzővel |
| Mondatok: szavakból, helyes szórend szerint alkotjuk |
| Cselekvés: jelen és jövő időbe |
| Mutató névmás: Az a pöttyös sál ... |
| Óhajtó mondatok: Bárcsak ...! Csak már végre ...! |
| Idő: időtartam Mettől? Meddig? |
| Irodalom | Népköltészet – balladák, mondák, mesék, dalok, szólások és mondások |
| Költészet – gyerekversek, verses mesék, fordítások |
| Próza – részletek gyerekkönyvekből, ismert hősök (Pl. M Ďuríčková: Joľko Mrkvička Spáč, Dánka a Janka, Rudo Móric: Z poµovníckej kapsy, Duąan Duąek: Piątáčik sa ľení stb.) |
| Memoriter: 4-5 vers |
| 5-6 dal |
| 3 dramatizált mese, rövid párbeszédekkel |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| A hallás utáni megértés: |
| – a tanulóknak már meg kell érteniük a hosszabb nyelvi megnyilatkozás lényegét, |
| – meg kell érteniük és tudniuk kell verbálisán reagálni az egyszerű kérdésekre, |
| – egyszerűbb szövegekből fontos információt kiszűrni. |
| Beszédkészség: |
| – tudniuk kell különböző helyzetekben önállóan kérdéseket alkotni, |
| – egyszerű, fonetikailag helyes mondatokban kell tudniuk beszélni egy képről, |
| – kell tudniuk egy rövid szöveget magyarra fordítani, |
| – bátran részt kell venniük a szituációs nyelvi játékokban, |
| – egyszerűen, de fonetikailag helyesen kell tudni magukat kifejezni. |
| Olvasási készség: |
| – folyamatosan, az élő nyelv tempójában, helyesen kell tudniuk olvasni az új szöveget, |
| – hangsúlyozottan, helyes kiejtéssel kell olvasniuk az ismert szövegeket, |
| – szert kell tenniük a globális szövegértésű csendes olvasás képességére. |
| Íráskészség: |
| – a tanulóknak kevés hibával kell tudniuk megoldani a vizuális tollbamondást és hallás utáni tollbamondásokat, |
| – folyamatosan, az adott témák keretein belül a gyakorlatok közé olyan feladatokat is beillesztünk, melyek segítenek rögzíteni az alábbi helyesírási szabályokat: |
| = nagy kezdőbetűk írása, |
| = tulajdonnevek írása, |
| = a szlovák hangok helyes jelölése, |
| = a szótagok lágyságának helyes jelölése, |
| = a szavak helyes elválasztása, |
| = az i-y helyes írása az ismert szavakban, |
| = az ún. ritmikus törvény alkalmazása, |
| = képesek legyenek helyes szórendben egyszerű mondatokat alkotni. |
|
| 7. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| – Nyelvhelyesség szabályainak megismerése, alkalmazása feladatokban. |
| – Élőbeszéd tempójának gyakorlása, hallott szövegek segítségével. |
| – Szövegértelmezés, lényegkiemelés, szöveg rövidítése, változtatása. |
| – Szövegalkotás (életrajz, jellemzés, levél, elbeszélés). |
| – Helyesírási szabályok, gyakorlatok. |
| – Fordítás szótár segítségével. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Család – családi kapcsolatok | A témán belül (beszélgetés, jellemzés). |
| A családtagok jellemzése, emberi tulajdonságok (belső és külső tulajdonságok). |
| Az én falum, városom | Az emberek jellemzése, az emberek élete. |
| Emlékek, szokások, dalok, táncok. |
| Helyünk Európában | Földrajzi és kulturális sajátosságok, emlékek, különböző és hasonló jegyek, szomszédos országok, a köztük lévő kapcsolatok. |
| Iskola | A nemzetiségi iskolák. |
| Tantárgyak, a nyelvek, az irodalom és a népismeret az iskolában. |
| Természet – ember a természetben | Védjük a környezetünket, a természet szépségeit és élőlényeit. |
| Egészség – betegségség | Az egészség, legnagyobb kincsünk, az emberi élet értéke, egészséges táplálkozás, mozgás. |
| Egészséges táplálkozás | Az egészség szabadság is. |
| Húsos, hús nélküli, zsíros, diétás ételek. |
| A szlovák konyha specialitásai. |
| Utazunk | A világ megismerése. |
| Szlovákia szépségei, nemzetiségi falvaink, városaink. |
| Az utazás módja, szállás, a hotelban. |
| Szabadidő | Kedvtelés, tevékenységek, melyeket örömmel végzünk. |
| Irodalom | Fogalmak és kifejezések: pl. író, vers, költő, mese, találós kérdés, illusztráció. |
| A szlovák irodalom jelentős személyiségei (Ą. ©túr, P. O. Hviezdoslav stb.), a magyarországi szlovák irodalom személyiségei, az irodalmi kétnyelvűség, a fordítók, a kétnyelvű alkotók, Szlovákia filmművészete. |
| Memoriter: 5-6 vers |
| 2-3 párbeszédrészlet elbeszélésből vagy regényből. |
| Nyelvtan |
| A szlovák hangok | A magánhangzók felosztása: magánhangzók, kettős hangzók, szótagalkotó mássalhangzók, kettős hangzók, mássalhangzók, az i-y, í- ý magánhangzók, szótagok. |
| Igék | Cselekvést, állapotot kifejező szófaj. |
| Kérdések alapján az igealakok felismerése a szövegben. |
| Az ige kategóriái: mód, idő, szám, személy. |
| Igeragozás. |
| Jelen, jövő, múlt idő. |
| Kijelentő, felszólító, feltételes mód. |
| A főnévi igenév használata. |
| A létige helyes alkalmazása minden igeidőben. |
| A visszaható és a nem visszaható igék. |
| Főnevek | Kérdések alapján a főnév alakjainak felismerése a szövegben. |
| A főnevek neme, száma, esetek (főnévragozás). |
| Esetkérdések – az eset megállapítása a kérdések alapján (elöljárók az eseteknél). |
| Élő és élettelen főnevek. |
| Köznevek és tulajdonnevek. |
| Főnévragozási paradigmák. |
| Igéből képzett főnevek. |
| Melléknevek | A melléknevek felismerése kérdések alapján. |
| Nemük – a melléknév és a főnév nemének azonossága. |
| A melléknevek fokozása. |
| A rokon értelmű és ellentétes értelmű szavak. Ragozás. |
| Számnevek | Tőszámnevek és sorszámnevek. |
| Határozott és határozatlan számnevek. |
| Névmások | A névmások alakjainak felismerése a szövegben. |
| A névmások fajtái (személyes, mutató, határozatlan . . .). |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| A hallott szöveg értése: |
| – globálisan érteni a szöveg és a beszéd értelmét, |
| – az ismert szavak alapján következtetniük kell az ismeretlen szavak értelmére, |
| – a tanulónak önállóan kell tudnia beszélni (mindennapi témákról rövid párbeszédet folytatni). |
| Beszédkészség: |
| – párbeszédeket kell tudnia alkotni és eljátszani az adott helyzeteket, |
| – összefüggően kell tudnia beszélnie a képekről, |
| – kell tudnia kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. |
| Olvasási készség: |
| – helyesen kell tudnia olvasni és megérteni a rövidebb szöveg globális értelmét, |
| – megtalálni a szövegben a lényeges információkat, |
| – az új szöveg hangos és csöndes olvasása, |
| – hangos olvasásánál ügyelni a helyes légzésre, hangképzésre, a helyes kiejtésre, |
| – a gyakorolt szöveget hangsúlyosan kell olvasniuk, ügyelve a hang erejére, magasságára, a helyes szókiejtésre, a mondat hangsúlyozására, |
| – a csendes olvasás is egyenletesen, fokozatosan fejlődik, a tanulók a szöveg tartalmának megértésére törekszenek. |
| Íráskészség: |
| – fejleszteni a mondatok, rövid szövegek beszéltből írott formába történő leírásának képességét, |
| – a mondatokat szövegösszefüggésbe helyezik, önállóan, helyes szórend szerint alkotnak egyszerű szövegeket és mondatokat, |
| – a tanulóknak helyesen kell kitölteniük adatokat tartalmazó kérdőíveket, |
| – le kell tudniuk írni egy rövid hírt: képeslapot, táviratot. |
|
| 8. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| – Kötetlen beszélgetés adott témáról. |
| – Folyékony, összefüggő beszéd. |
| – Vélemény kifejezése, érdeklődés más nézetei felől. |
| – Összefüggő szóbeli megnyilatkozás látott képről, filmről... |
| – Enciklopédiák, nyelvi szabályzatok, szótárak használata. |
| – A tanulónak minden gond nélkül meg kell értenie a tanár utasításait. |
| – Összefüggően kell beszélnie a képről. |
| – Új szövegkörnyezetben azonosítania kell a nyelvi egységeket. |
| – A tanulóknak érthetően, hangosan kell olvasnia az ismeretlen szöveget. |
| – Fejlesztjük a tanulók helyesírási készségeit tollbamondás alapján. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Az én családom | A család, a családi kapcsolatok jellemzése. |
| Egyetértés és konfliktusok (a konfliktusok okai – Miért?). |
| Mindennapi helyzetekben a család. |
| Családi ünnepek. |
| Hol lakunk? | Szülőföldem (tágabb és szűkebb környezetem). |
| Szülőföld a vágyaim között. |
| Földünk | Élet a földön. Az emberiség vágya – út a világűrbe. |
| Gépek az emberiség szolgálatában (a számítástechnika és annak szerepe). |
| Iskola | Hazánk iskolarendszere. |
| Oktatás és a környező országok oktatása. |
| A tanítási év hossza. |
| Tantárgyak. |
| Foglalkozás | Mi szeretnék lenni – pályaválasztás. |
| Hogyan tanultak a kézművesek régen? |
| Hogyan készülünk ma a pályára szakközépiskolák, gimnáziumok ...). |
| Az egészség, legnagyobb kincsünk | Edződés, egészséges életvezetés. |
| Sportolunk – sportolási lehetőségek. |
| Testi és lelki egészség. |
| Szabadidő – pihenés | Könyvolvasás, zenehallgatás. |
| Személyes kedvtelés – hobbi. |
| Utazunk a világban | Álom és valóság. |
| Nagy világutazók. Utazási élmény szabad elbeszélése. |
| Új országok, emberek megismerésének a vágya. |
| Őseink | Falum, városom történelme. |
| Ki vagyok? Honnan származom? |
| Mikortól élnek szlovákok Magyarországon? |
| Nyelvtan – Helyesírás |
| Szófajok, igék, igevonzatok | Ismétlés, a ragozható szófajokról szóló ismeretek elmélyítése. |
| A hangsúlyt az igék gyakorlására, az igevonzatokra, névmásokra és a főnevek ragozására – minták, az esetekhez kötődő elöljárók, a főnév és a melléknév azonosságára – helyezzük. |
| A szófajok írásával kapcsolatos szabályok. |
| Névmások | A névmások használata, ragozott alakjainak felismerése. |
| Ragozhatatlan szófajok | Határozószavak. |
| Módosítószavak, indulatszavak. |
| Kötőszavak. |
| Mondatok | Egyszerű mondatok. |
| Mondatok a beszélő hozzáállása szempontjából. Mondatrészek. |
| Egytagú mondatok. |
| A mondatokon belüli szórend. |
| Összetett mondatok, kötőszók | Összetett mondatok alkotása. |
| Kötőszók – a kapcsolás eszközei. |
| Többszörösen összetett mondatok. Vessző a mondatban. |
| A mondattagolás helyesírási szabályai. |
| Az irodalmi és a táj nyelv | A szlovák nyelv és annak eredete. |
| A szlovák nyelv kodifikálása. |
| A táj nyelv és annak értékei. |
| A magyarországi szlovákok által beszélt nyelv. |
| Irodalom | A szlovák irodalom jelentős személyiségeivel, életrajzukon keresztül. |
Megismerkednek a múltbéli és a jelenkori irodalmi kétnyelvűséggel.
(I. Fuhl – kétnyelvűség a magyarországi szlovák irodalomban.) |
| A hazai környezetben játszódó népi játékok és a szlovák írók modern műveinek dramatizálása. |
| A lehetőségek függvényében ösztönözni kell a tanulókat a Magyar Televízió és a Magyar Rádió szlovák nyelvű adásainak figyelemmel kísérésére, szlovák ifjúsági írások olvasására (Okienko, a Ąudové noviny ifjúsági rovata, esetleg szlovákiai folyóiratok). |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| Kommunikáció: |
| – a tanulónak globálisan érteni kell az ismeretlen beszéd, szöveg értelmét, |
| – ki kell tudnia fejezni gondolatait az emberekről, eseményekről, szabadon kell tudnia beszélni róluk, |
| – a tanulónak tudnia kell szóban leírni a jelenségeket, dolgokat, helyeket, kell tudnia az embereket jellemezni, |
| – kell tudnia kapcsolatot teremteni, információt kérni, szabadon reagálni az igényekre, |
| – a tanulónak képesnek kell lennie megtanulni rövidebb irodalmi szövegeket, párbeszédeket. |
| Olvasási készség: |
| – a tanulóknak csöndben olvasva meg kell érteni egy hosszabb szöveg globális értelmét (2-3 oldal), |
| – meg kell találniuk a főbb gondolatokat, globálisan érteni kell a szöveget, |
| – gyakorolniuk kell az ismert szöveg hangsúlyos olvasását, ügyelve a helyes kiejtésre, |
| – az olvasás után a szöveggel kapcsolatos egyszerű kérdéseket kell megoldaniuk (választ keresni a kérdésekre, tagolni a szöveget, néhány mondatban összefoglalni az olvasottakat). |
| Íráskészség: |
| – alkalmazniuk kell az ismert helyesírási szabályokat az írás során (írásjelek, a szavak sorvégi elválasztása, az ún. ritmikus törvény érvényesülése, nagybetűk írása, az i-y, í- ý írása az ismert szavaknál), |
| – gondolataikat helyes mondatokban kell kifejezzék (meg kell próbálniuk nyelvtanilag helyes, helyes szórend szerinti mondatokat alkotni), |
| – rövidebb szövegek kevés hibával történő alkotása, leírása (levél, jellemzés, életrajz), |
| – szótár segítségével mondatokat fordítani szlovák nyelvre. |
|
| 9–12. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A szlovák nyelv tantárgynak három fő összetevője van: |
| – kommunikáció, |
| – szlovák nyelv (nyelvtan), |
| – szlovák irodalom. |
| Az alsóbb évfolyamokon a kommunikációs képességek fejlesztése dominál, a felsőbb évfolyamokon nagyobb teret kap az irodalom. |
| A tantárgy összetevői organikus egységet alkotnak. |
| A középiskolai szlovák nyelvoktatás célja olyan szintű nyelvi műveltség elérése, hogy a diákok szóban és írásban egyaránt helyesen oldjanak meg hétköznapi kommunikációs szituációkat. Az oktatás során a diákoknak az ismeretek olyan alapjait kell megszerezniük, melyek az egyéni képességek és érdeklődés szerint lehetővé teszik a szlovák nyelv igényes és tudatos használatát. Az oktatás során a diákok megszerzik az önművelődéshez szükséges alapokat. |
| Az önálló nyelvhasználat érdekében a szlovák nyelvtanításban dominál a kommunikációs képességek fejlesztése szóbeli és írásbeli formában. |
| Alapvető elv a fokozatosság: az egyszerű, rövid reprodukálástól az önálló szövegalkotásig. Összetevői: a szókincs fokozatos tudatos bővítése, a beszédértés és szövegértés fejlesztése, a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat szabályainak elsajátítása és az ismeretek tudatos használata írásbeli és szóbelim megnyilvánulásokban egyaránt. |
| A nyelvtani ismeretek elsajátításában meghatározóak a szófajok nyelvtani kategóriái. |
| A mondattani és stilisztikai ismeretek tanításakor a szövegben való használatra kell összpontosítani. |
| Az irodalomtanítás célja a művészi szövegek iránti érdeklődés felkeltése. Az irodalmi művek segítségével az önkifejező képesség és a kreativitás fejlesztése, az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. |
| A tanulók megismerik és értékelik a művek művészi értékeit, megismerik a műfajok jellemző jegyeit. |
| A szlovák irodalom tanítása során meg kell erősíteni a tanulókban a pozitív viszonyulást a szlovák nyelvhez, kultúrához és a szlovák nemzetiséghez. |
| Az nevelő-oktató folyamatban a magyar irodalommal és a történelemmel való tantárgyközi kapcsolatokat is ki kell használni. |
| A szlovák irodalom tanítása hozzájárul a más népek és kultúrák iránti tolerancia kialakulásához. |
| Fokozatosan alakulnak ki az olvasási szokások és gazdagodik a tanulók fantáziája, kreativitása és képzelő ereje. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| Kommunikáció és nyelvtan |
| Az ismeretek bővítése és elmélyítése, a készségek fejlesztése folyamatos, egymásra épülő elemekből tevődik össze. |
| Az egyszerű, konkrét kérdésekből és válaszokból kiindulva az önálló szövegalkotásig kell eljutni. |
| A tanult ismereteket a tanulóknak a gyakorlatban kell használniuk a kommunikáció céljával összhangban. |
| A tanulók megtanulják használni a segédanyagokat, elsajátítják az információk feldolgozásának technikáit. |
| A kulturált, helyes és tudatos írásbeli és szóbeli nyelvi megnyilvánulás érdekében folyamatosan fejleszteni kell a nyelvi rendszer megismerését, a nyelv szabályainak felismerését és gyakorlati alkalmazását, a |
| helyesírási és helyes kiejtési ismeretek tökéletesítését. |
| Össze kell hasonlítani a magyar és a szlovák nyelv nyelvi kategóriáit és a helyesírási szabályokat. |
| A szövegértés területén fejlesztendő a szöveg egyszerű reprodukálása, tartalmának ismertetése, a lényeg kiemelése, a gondolatközlő álláspontjának és céljának meghatározása, az ismeretlen szavak értelmezése következtetéssel a szöveg alapján. |
| A folyamatos szókincsfejlesztés állandó követelmény. |
| A tanulóknak logikusan rendezett formában kell felépíteni mondanivalójukat. Szükséges a vázlatírás és a feleletterv készítésének gyakorlása. |
| Az írásbeli munkákban a helyesírást és ennek részeként a központozás helyes alkalmazását kell elsajátítani. |
| A fordításban tudatosan és helyesen kell alkalmazni a szlovák nyelvi fordulatokat. |
| A tanulóknak el kell sajátítaniuk a nyelvváltozatok felismerésének és jellemzésének képességét (pl. köznyelvi és szaknyelvi stílus). |
| Tudniuk kell a kommunikációs szituáció céljának megfelelően fogalmazni. |
| A feladatok megoldása során fejlődik a logikus és alkotó gondolkodás, a tanulók felkészülnek a különböző kommunikációs szituációk megoldására. |
|
| Szlovák irodalom |
| A szlovák irodalom tanítása kronológiai rendben történik. Az irodalom tanulmányozása során a tanulók megismerik a szlovák irodalom fejlődésének főbb szakaszait, a szlovák irodalom kiemelkedő alakjait és a legfontosabb műveket. A világirodalom kontextusában képet formálnak a szlovák irodalomról. Megismerik a magyar és a szlovák irodalom közös eszmei és tematikai elemeit. A tanulók elsajátítják az irodalmi szakkifejezéseket. |
| A szlovák irodalom gazdagítja a diákok nyelvi kultúráját, az irodalmi műveltség alapjait nyújtja, hozzájárul az önálló véleményalkotás képességéhez és az esztétikai érzék fejlesztéséhez. |
| A diákok megtanulják önállóan használni az információs forrásokat (tankönyvek, szöveggyűjtemények, könyvtár). |
|
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 148 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| A tanult ismeretek felhasználása konkrét kommunikációs helyzetben. Szövegalkotás a tanult témakörökben. |
| Köszönés, megszólítás, bemutatkozás gyakorlása. |
| Egyszerű párbeszéd kezdeményezése és fenntartása. Szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A témának megfelelő megnyilatkozás szóban és írásban. |
| Történet elbeszélése, leírás, jellemzés. |
| A szlovák nyelv hangtani rendszerének megismerése. A szlovák hangok helyes artikulálása, a magyar és szlovák hangok kiejtésének összehasonlítása. Annak tudatosítása, hogy a hangok megváltoztathatják a szavak jelentését. Az i/y írásának szabályai és alkalmazásuk. A ritmikus törvény betartása szóban és írásban. A nagy kezdőbetűk írásának helyes alkalmazása. A főnevek és melléknevek ragozott alakjainak helyes használata egyszerű mondatokban. A tanult nyelvi szabályok felismerése és önálló használata. Az önálló hibajavítási készség fejlesztése. Helyes szórend alkalmazása. Vázlatkészítés gyakorlása. |
| Irodalmi alapfogalmak elsajátítása, jelentésük megértése. Az egyes korok művészetének jellemzése. Az irodalom és más művészeti ágak közötti összefüggések. Kapcsolatok az európai irodalom és a szlovák irodalom között. Az egyes korok műfaji sajátosságai. A szóbeli és írott irodalom jellemzői. Önálló könyvtárhasználat, vázlat és jegyzet készítése. |
| Az irodalmi mű rövid értékelése. |
| A néma és hangos kifejező olvasás gyakorlása. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| Emberi kapcsolatok | Magamról: Személyi adataim, rövid életrajz, személyi okmányok, jellemvonásaim, kedvteléseim. |
| Család: A család tagjai, rokoni kapcsolatok, személy jellemzése. A családtagok otthoni feladatai. Este otthon. Családi ünnepek, családi események. |
| Barátság: Barátok, ismerősök, szabadidő közös eltöltése. Konfliktusok megoldása. |
| Fogalmazási feladat: személy jellemzése. |
| Környezetünk | Az én lakóhelyem: Élet a városban és falun. Helyi érdekességek, nevezetességek. |
| Szórakozási és sportolási lehetőségek. A lakóhelyhez fűződő kapcsolat, a mi utcánk. Településünk múltja. |
| Lakás: Kertes családi ház és lakótelepi lakás összehasonlítása. A lakás helyiségei, berendezése, dekorálása, fűtése. Házi munkák, meghibásodások a háztartásban. |
| Fogalmazási feladat: lakóhely leírása. |
| Munka | A felnőttek munkanapja. Saját napirendem. Milyen foglalkozásokat ismerünk? Pályaválasztás. Népi mesterségek, tradíciók. |
| Iskola | Az épület leírása. Az iskola helyiségei és funkciójuk. Az osztály berendezése. A mi közösségünk. Órarend, tantárgyak. Szakkörök az iskolában. Iskolai rendezvények. |
| Tanulási lehetőségek Szlovákiában. |
| A szlovák nemzetiségi oktatás rövid áttekintése. |
| Fogalmazási feladat: épület bemutatása. |
| Étkezés | Otthoni étkezés. Alapvető élelmiszerek és italok. Reggeli, ebéd, vacsora. Sütés, főzés, tálalás, mosogatás. A család kedvenc ételei. Vendégek meghívása. Az egészséges étkezés alapjai. Étkezés vendéglőben, iskolában. A mi vidékünk szlovák ételei. |
| Vásárlás, üzletek, szolgáltatások | Az üzletek típusai. Vásárlás önkiszolgálóban, áruházban. Hogyan vásárol a mi családunk? Szolgáltatások: fodrász, ruhatisztítás, festés, javítás, elektromos eszközök javítása. |
| Nyelvtan |
| Hangtan | A szlovák és a magyar hangrendszer összehasonlítása. A szlovák abc, a szlovák magánhangzók és kettőshangzók kiejtése. A mássalhangzók írása és kiejtése. A hangok felosztása. A lágy szótagok és kivételek. Kemény szótagok: kiejtése és írása. Mássalhangzók hasonulása. |
| Helyesírás | Az i/y írása: kemény és lágy mássalhangzók után, idegen szavakban, hangutánzó és indulatszókban, kettős jellegű mássalhangzók után. Az ä és a kettőshangzók írása. |
| Ritmikus törvény. Idegen szavak írása. Nagybetűk írása: mondatok, címek elején, kettőspont után, a névmásoknál a tisztelet kifejezésére, tulajdonnevekben. A nagybetűk írásának összehasonlítása a magyar helyesírással. A szavak elválasztása: szótagok szerint, összetétel szerint. |
| Bevezetés a ragozható szófajok világába | A nevek grammatikai jelentése. A főnevek és melléknevek egyeztetése egyes és többes számban. Névmások – melléknevek – főnevek. Főnevek és számnevek kapcsolata. A cselekvés kifejezése jelen, múlt és jövő időben. |
| Főnevek | A főnevek jelentése és képzése. A főnevek nyelvtani kategóriái (nem, szám, eset) a főnévragozás áttekintése. |
| Melléknevek | A melléknevek jelentése és képzése. A melléknevek jelentésük szerint. A melléknevek fokozása. A melléknevek ragozása. A melléknevek és főnevek ragozása. |
| Irodalom |
| Bevezetés az irodalomba | Az irodalom fogalma. Az irodalom szerepe a társadalomban. Szóbeli és írott irodalom. |
| Középkori szlovák irodalom | Cyrill és Metód tevékenységének megismerése legendák alapján. Szóbeliség a középkorban: népmesék, népdalok olvasása és tartalmuk ismertetése. |
| A humanizmus és a reneszánsz korának népköltészete | Egy-egy korabeli legenda, népdal és népmese olvasása. |
| A klasszicizmus a szlovák irodalomban | A felvilágosodás eszméi Mária Terézia és II. József uralkodása idején. A szlovák nyelv és irodalom fejlődése.
A felvilágosodás eszméi és művészi eszközei Ján Chalupka Kocúrkovo című művében (humor, szatíra) |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció |
| Posta | Levél, távirat, csomag, pénz feladása. Postai utalvány kitöltése. Újságok, folyóiratok előfizetése. Postai szolgáltatások: újság és könyvárusítás, banki szolgáltatás, pénzváltás, bélyegek, menetjegyek, telefonkártyák árusítása. |
| Telefon: távbeszélő, otthoni telefon, üzenetrögzítő. |
| Fogalmazási feladat: levél írása. |
| Egészségügy | Az emberi test: testrészek, belső szervek, érzékszervek. Az egészség megőrzése: tisztálkodás, helyes életmód, sport, pihenés. |
| Orvosnál: orvosi vizsgálat, a leggyakoribb balesetek, betegségek, gyógyítás otthon és kórházban. |
| Sport, mozgás | A sport és a mozgás hatása az egészségre. Testnevelés az iskolában és szabadidőben. Kirándulás – turisztika. |
| Kedvenc sportág bemutatása. |
| Nyári és téli sportok a természetben. Sportrendezvények, olimpia. |
| Éghajlat, időjárás | Az egyes évszakok jellemzése. Az időjárás hatása az emberre. Kedvenc évszakom. |
| Az időjárás okozta károk, nehézségek (jegesedés, jégeső, árvizek). Meteorológiai szolgálat. |
| Fogalmazási feladat: Kedvenc évszakom. |
| Szórakozás, kultúra | Látogatás a múzeumban. Koncertlátogatás és otthoni zenehallgatás. Színház és mozi látogatás: programválasztás, jegyvásárlás, öltözködés. |
| A színház és mozi látogatás összehasonlítása. |
| Könyvtárban: katalógusok, kölcsönzés. |
| Művelődési házak: szakkörök, klubok, kulturális és szórakoztató rendezvények. |
| Tömegkommunikáció | Elektronikus tömegkommunikációs eszközök. |
| Helyi és országos sugárzás: hírek, információk, kulturális és szórakoztató műsorok. |
| Szlovák nyelvű televíziós és rádiós műsorok Magyarországon. |
| Sajtó: újságok, folyóiratok. Helyi és országos szlovák sajtó. |
| Fogalmazási feladat: Hír írása egy eseményről. |
| Nyelvtan |
| Névmások | Jelentésük és felosztásuk. A névmások helyesírása. |
| A névmások, melléknevek és főnevek ragozása. |
| A névmások hosszabb és rövidebb alakjai. |
| A névmások használata. |
| Számnevek | Jelentésük és felosztásuk. A számnevek ragozása és helyesírása. A számnevek, melléknevek és főnevek ragozása. |
| Igék | Jelentésük és felosztásuk: cselekvés, létezés, történés. Teljes jelentésű és segédige. |
| Igeszemlélet. Visszaható igék. Az igék felosztása: a cselekvő személye, száma, a cselekvés módja, ideje, az ige összetétele szerint. |
| Az igék helyesírása. |
Nem ragozható szófajok
Határozószók | A határozószók jelentése és felosztása. |
| Határozószók alkotása mellék- és főnevekből. |
| Határozószók fokozása. |
| Elöljárók | Jelentésük és felosztásuk. |
| Elöljárós kapcsolatok: elöljárók egy, két és három esettel. |
| Elöljárók vokalizációja. |
| Kötőszók | A kötőszók funkciói a. |
| Mellérendelő és alárendelő kötőszók. |
| Vessző írása a kötőszók előtt. Az „a" kötőszó helyesírása. |
| Módosítószó, indulatszó, hangutánzó szó | Jelentésük, használatuk és szerepük a szövegben. |
| Irodalom |
| Romantika a szlovák irodalomban | Politikai viszonyok a 19. század első felében. |
| Ąudovít ©túr és a ©túr iskola céljai. |
| A szlovák irodalmi nyelv kodifikálása. |
| A szlovák romantikus irodalom jellemzése (individualizmus, nemzeti jelleg) művek alapján. |
| Válogatás Samo Chalupka, Andrej Sládkovič, Janko Kráµ, Ján Botto verseiből és balladáiból. |
| Egy-egy vers vagy ballada olvasása és elemzése. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kommunikáció | |
| Közlekedés, közlekedési eszközök | A közlekedési eszközök fejlődése. Utazás régen és ma. Közlekedés a városban: az utak minősége jelzőtáblák, közlekedési szabályok, forgalmi és vezetői igazolvány. |
| Városi tömegközlekedés. |
| Közlekedési eszközök jellemzése: autóbusz, vonat, repülőgép... |
| A motorizáció következményei: a levegő szennyezése, parkolási nehézségek... |
| Tájékozódás idegen környezetben. |
| A biztonságos közlekedés követelményei. |
| Utazás | Mindennapi utazás munkahelyre, iskolába. Utazás Magyarországon, felkészülés az utazásra: információk, menetjegyek. |
| Utazás külföldre: utazási iroda, valutavásárlás, szállásbiztosítás, utazási biztosítás. |
| Utazási okmányok, útlevél és vámellenőrzés. |
| Természet, természetvédelem | Milyen jelentősége van a természetnek az ember számára? Mely tevékenységek veszélyeztetik leginkább a természetet? A felelőtlen emberi tevékenység következményei. Mit tehet az egyén a természet védelme érdekében? |
| Magyarország | Magyarország bemutatása külföldinek: Magyarország földrajzi elhelyezkedése, területe. |
| Magyarország idegenforgalmi nevezetességei. Budapest és az idegenforgalmi nevezetességek bemutatása. |
| Fogalmazási feladat: Terv készítése vendég számára. |
| Szlovákok Magyarországon | Nemzetiségi jogok Magyarországon: nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek. |
| Szlovákok lakta területek Magyarországon. A magyarországi szlovákok történetének áttekintése. Mai szlovák nemzetiségi intézmények. |
| Szlovákia | Szlovákia bemutatása külföldinek: földrajzi elhelyezkedés, Szlovákia legjelentősebb városai, természeti szépségek. |
| Bratislava – Szlovákia fővárosa. |
| Nyelvtan |
| Mondattan | A szavak kapcsolódása a mondatban: prédikáció, koordináció, determináció. |
| A szó és a mondatrész. |
| Egyszerű mondat | Egytagú és kéttagú. Tőmondat: alanyi, állítmányi szerkezet. |
| Bővített mondat: bővítmények. |
| A mondat a közlés szándéka szerint. |
| Szórend az egyszerű mondatban. |
| Összetett mondat | Mellérendelés és alárendelés. A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok fajtái. |
| A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok helyesírása. |
| Stilisztika | A stílusról általánosságban. Nyelvi, stilisztikai eszközök. |
| Társalgási stílus. |
| Közéleti stílusok (tudományos, publicisztikai, hivatalos...). |
| Szépirodalmi stílus. |
| A fogalmazás kompozíciója. Információ (értesítés, hír, jelentés). Elbeszélés (bevezetés, konfliktus, fokozás, csúcspont, megoldás). Leírás (egyszerű, szakszerű). |
| Szemelvények a publicisztikai stílusból: riport, tudósítás, interjú... |
| Lexikológia | Szókészlet, irodalmi norma. A szó hangalakja és jelentése. A szavak kapcsolatai, a szavak fajtái összetételük szerint. |
| Irodalom |
| Realizmus a szlovák irodalomban | A realista irodalom fejlődésének társadalmi és politikai feltételei. |
| A szlovák realista irodalom főbb jellemzői. A szlovák realista irodalom legjelentősebb alkotói: Pavol Országh Hievzdoslav: két versének elemzése. |
| Martin Kukučín elbeszélései: Rysavá jalovica és még egy elbeszélése (Neprebudený). |
| Jozef Gregor –Tajovský két-három elbeszélése: Horký chlieb, Mamka Pôstková. |
| Modern szlovák irodalom | A szimbolizmus és az expresszionizmus a szlovák irodalomban. |
| Ivan Krasko: Nox et solitudo, Verąe – két vers elemzése. |
| | |
| Témakörök | Tartalmak |
| 1. Országismeret | A környezet, a lakóhely megismerése a néphagyományok útján. |
| Tájékozódás az otthoni környezetben. |
| A középületek, emlékművek szlovák nyelvű megnevezései. |
| 2. A család | Rokoni kapcsolatok megnevezése. A rokoni kapcsolatok értékei. |
| Családi ünnepség. Jókívánságok születésnapra és névnapra. |
| 3. Lakóhely | A lakóházak helyiségei, funkciói. A lakóhely nevezetességeinek, helyi sajátosságainak megismerése. |
| Tájékozódás a városban, faluban. Tájház, múzeum látogatása, megtekintése. |
| 4. Iskola | Az iskolai élet múltja és jelene – az osztály berendezése, az iskola helyiségei, tanulás, lecke. |
| Az iskola berendezési tárgyai régen és ma. |
| Csengetés, tanítás, az iskola tanulói osztályok szerinti csoportosításban. |
| 5. Az ember kapcsolata a természettel | A természet törvényszerű változásainak megfigyelése. Természetvédelem - ökológia. |
| A bennünket körülvevő természet, a hazai környezet jellemzői. |
| A természet változásai. A nappalok és éjszakák hossza. |
| A természet védelme. |
| 6. Jeles napok ciklusonként, évszakonként | Népszokások – a helyi variánsok megismerése. |
| Naptári ünnepek, jeles napok. |
| Háromkirályok ünnepe – vízszentelés. |
| Húsvéti ünnepek – hagyományos ételek. |
| Készülődés a húsvéti locsolkodáshoz, köszöntővers, hímes tojás. |
| 7. Népi gyermekjátékok | Egyéni, páros és csoportos kommunikáció fejlesztése a gyermekjátékokban. |
| Gyermekjátékok, zálogosdi, kiszámolok, népmese, |
| 8. Népi díszítőművészet | A helyi variánsok megismerése a népi hagyományos díszítőművészetben. |
| Képkiállítás megtekintése a helyi kulturális központban. |
| Papírból készített kézimunkák – adventi naptár. |
| Alkotó tevékenység – májusfakészítés. |
| 9. Népköltészet | A képzeletvilág gazdagítása, szókincsfejlesztés a népköltészeti alkotások megismerésén át. |
| Köszöntőversek. Közmondások. Találós kérdések. Népdal – dallamvariációk. |
| Népmesék – a jó és a rossz tulajdonságok összehasonlítása. |
| 10. A nemzetiségi környezet hagyományai | A helyi, megyei, országos nemzetiségi programokban való részvétel. |
| Helybeli templom megtekintése ünnepnapon. |
| Nemzetiségi hagyományok a családi környezetben. |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| A tanulók ismerjék a helyi emlékhelyeket, nevezetességeket, tegyenek látogatást honismereti/néprajzi múzeumban. Értsék meg a kétnyelvű feliratokat a középületeken. Ismerjék a szlovák zászlót és himnuszt. |
| Tudják személyi adataikat szlovákul megnevezni. |
| Ismerjék fel és használják a rokoni kapcsolatokban használatos helyi nyelvjárási elnevezéseket (pl. tato-otec). |
| Ismerjék az iskola jellemzőit szlovák nyelven, tudjanak megnevezni néhány szlovákok által lakott magyarországi települést. |
| Ismerjék az évszakok jellemzőit, a hónapok és a hét napjainak megnevezését. |
| Vegyenek részt olyan játékokban, amelyek segítik az összetartozást és a népi hagyományok megismerését – Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét. |
| Ismerjenek meg néhány új szlovák népdalt, gyermekjátékot, vegyenek részt tárgykészítő tevékenységben. |
|
| 5–8. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A népismeret tantárgy a szlovák nemzetiségi oktatás fontos része, amely alapvető ismereteket nyújt a Magyarországon élő szlovák nemzetiség történelméről, kultúrájáról, hagyományairól. Lehetőséget nyújt a hagyományok megismerésére, tiszteletére, biztosítja a nemzetiségi kultúra jellegzetességeinek és személyiségeinek megismerését. |
| A népismeret tanulása megkívánja a tantárgyak közötti kapcsolatok kialakítását, pl. szlovák nyelv, technika, ének, testnevelés, történelem, földrajz. |
| A néprajzi szakkörök, az ének- és táncegyüttesek, a nemzetiségi tartalmú tevékenységek aktív részvételt biztosítanak a tanulók számára. |
| A népismeret által állandó kapcsolat fejlődik ki a működő országos nemzetiségi szervezetekkel, kulturális csoportokkal, egyházi közösségekkel és a szomszédos országok szlovák nemzetiségi csoportjaival. A tanuló megismerkedik a magyarországi szlovákság regionális letelepedésével, ezáltal megérti és megismeri a hagyományok különbözőségeinek okait. |
| A tanuló ismereteket szerez a szlovák nemzetiség történeti és szociális lehetőségeiről. |
| Információt kap Szlovákia földrajzi tagozódásáról. Megismeri Szlovákia területét, lehetősége adódik arra, hogy ősei földjét meglátogassa. |
| Formálja a felelősségtudat érzését nemzetiségi értékeink megőrzése védelmében. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| A népismeret tanítása során a tanulóknak legyenek ismereteik őseik származási helyéről, történelméről, szokásairól. |
| Tudatosodjanak a tanulókban a szlovák nemzetiségi életmód főbb elemei: a családi élet ünnepi és hétköznapi szokásai, környezet alakítása, foglalkozások, gazdálkodás, öltözködés és étkezési kultúra megismerése. |
| Ismerjék meg és őrizzék népi kultúránk értékeit: múzeum, tájház, filmek megtekintése. |
| A tanulók ismerjék meg lakóhelyük legjellegzetesebb hagyományait: népmesék, népdalok, népi mondókák ismerete. |
|
| 5. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 óra |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| – Szlovákia megismerése térkép segítségével. Földrajzi nevek, városok, folyók, hegyek megnevezése. |
| – Fogalmazás készítése, irodalmi pályázatra a tanuló élményeiről. |
| – Múzeum, könyvtár látogatása – írott emlékek a faluról, városról. |
| – A helyi tánccsoport látogatása – a lányok és fiúk népviselete, hajviselet. |
| – A tájház megtekintése során a népi szerszámok használata, hímzésminták, szőttesek megtekintése. |
| – A helyi klub hagyományos ételbemutatóján való részvétel, ételek megnevezése. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
| I. Történelem |
| 1. Országismeret | Szlovákia – városok, folyók, hegyek. |
| A magyarországi szlovák települések elhelyezkedése, jellemzőik. |
| Jelentős írók, költők. |
| Térképhasználat – tájékozódási készség. |
| 2. Lakóhelyünk és a nagyvilág | Magyarország soknemzetiségű ország. |
| Írott emlékek: falutörténet, várostörténet - múzeum, könyvtár. |
| Jelképek. |
| Nemzet – nemzetiség – a fogalmak meghatározása, helyes használata. |
| Földrajzi nevek. |
| Közös múlt – közös történelem. |
| 3. Történelmi személyek, színhelyek | Mondák, legendák olvasása, a valóság és a fantázia keveredése. |
| II. Néprajz |
| 1. Népdalok, népszokások dalai | A szülőföld népzenéje. Népdalok tanulása; melódia, tartalom jellemző jegyei. |
| A népdalok értékei a hagyományőrzésben. |
| 2. Ünnep és hagyomány | Népviselet: köznapi, ünnepi; férfi, női viselet. |
| Felsőruházat, hajviselet, fejfedők. |
| Jellemző színek és motívumok. |
| Ünnepi viselet. |
| A helyi közösség viseletének jellemző jegyei. |
| Fiatalok és idősek viselete közti különbség. |
| Múlt és jelen összehasonlítása. |
| 3. Családi események és szokások | Az emberi élet legfontosabb eseményei: születés, keresztelő, házasság. |
| A családi ünnepek szokásai. |
| Szlovák keresztnevek. |
| A család szerepe a hagyományok őrzésében. |
| 4. A mezőgazdasági év – gazdálkodás | Alföldi gazdálkodás - földművelés, állattartás, a tanyák szerepe. |
| A helyi jellegzetességek megismerése. |
| 5. Népi díszítő művészet | A jeles napokhoz kapcsolódó jellegzetes eszközök készítése. |
| A tájegység jellemző motívumai. |
| III. Folklór (néprajz) |
| 1. Népköltészet | A jeles napokhoz kapcsolódó mondókák, közmondások gyűjtése, tanulása, elemzése, értelmezése. |
| 2. Népmesék | A népmesék sajátos stílusjegyei, szereplői, gondolatvilága. |
| Mesemondók meghívása, előadásának meghallgatása. |
| A népmese és az adott nyelvjárás. |
| Témakörök | Tartalmak |
| I. Történelem |
| 1. Helyünk Európában | Szlovákia: a földrajzi terület jellemző vonásai, és jellegzetességei, nagyobb városai, tájegységei. |
| Hivatalos nyelv – anyanyelv. |
| 2. Lakóhelyünk és a nagyvilág | Magyarország – szlovák nemzetiségű területek. |
| A lakosság foglalkozása – Alföld, hegyvidék. |
| Hagyományos mesterségek. |
| Szokások, közmondások, szólások, találós kérdések. |
| 3. A nemzeti ünnepek | Ünnepségek, megemlékezések jelentősége. |
| Közös múlt – közös történelem. |
| Események és személyek irodalmi művekben. |
| Írók és költők a szlovák irodalomban. |
| II. Néprajz |
| 1. Népdalok, népszokások dalai | Helyi jellegzetességek, népi hangszerek. |
| Természeti képek a népdalokban. |
| Érdeklődés felkeltése a népi hangszerek használata iránt. |
| 2. Jeles napok, ünnepek | A népviselet darabjainak helyi elnevezése. |
| A népviselet funkciója, szépsége, színvilága. |
| Az ünnepekhez kötődő hagyományos szlovák népi ételek. |
| Múlt és jelen összehasonlítása öltözködésünkben, étkezési szokásainkban. |
| 3. Családi ünnepkör | A családi ünnepek szokásai, az ezekhez kapcsolódó népi jóslatok, babonák. |
| A jeles családi események megismerése. |
| A szlovák nemzetiségű és a magyar családok szokásainak összehasonlítása településenként. |
| 4. A gazdálkodás szerepe | Hegyi - erdei gazdálkodás: állattenyésztés, fakitermelés, erdei termések gyűjtése. |
| Az erdei termések hasznosítása. |
| Helyi jellegzetességek megismerése (mészégetés, szénégetés). |
| 5. Népi díszítőművészet | A környezet jellegzetes motívumainak bemutatása, színhasználat. |
| III. Folklór (néprajz) |
| 1. Népköltészet | Népi mondókák, szólások, közmondások, köszöntők gyűjtése, bemutatása. |
| Nyelvjárási sajátosságok. |
| 2. Népmesék | A népmesék különböző típusai: tündérmesék, tréfás mesék, csali mesék, állatmesék. |
| A mesék jellemformáló szerepe. |
| A mesék és a mondák jellemző elemei. |
| Témakörök | Tartalmak |
| I. Történelem |
| 1. Középkor | A gazdasági és társadalmi változások a középkori Magyarországon. |
| Szlovákság a középkori Magyar Királyság keretei között. |
| Az azonos társadalmi helyzetű, különböző nemzetiségű emberek életének összehasonlítása. |
| 2. Kora újkor | Magyarország három részre szakadása. |
| A reformáció. |
| A török kiűzése. |
| Az ország nemzetiségi összetételének változásai a török kiűzése után. |
| Magyarország és a nemzetiségek. |
| 3. A szlovákok migrációja és letelepedése a 17. és 18. században | A szlovák nemzetiségű lakosság letelepedése, elhelyezkedése Magyarországon. |
| 4. A szlovák nemzetiség újkori történelme a 19-20. században | A szlovák nemzetiség magyarországi társadalmi környezetbe való beilleszkedése. |
| A szlovák lakosság életének jellemzői és különbözőségei (foglalkozások, kulturális élet). A társadalmi események, változások hatásai életükben és nyelvükben. |
| II. Néprajz |
| 1. Ünnepek | Tavaszi–nyári ünnepkör, őszi–téli időszak szokásai – élő hagyományok. |
| A jeles napok szokásai: hagyományos események, ételek, viselet. |
| A párválasztással kapcsolatos babonák. |
| Múlt és jelen összevetése. |
| 2. Helyi jellegzetességek a szlovákság életében | Az országos és a helyi kisebbségi önkormányzat szerepe. |
| Öntevékeny csoportok, klubok szerepe, tevékenysége. |
Kulturális intézmények és tevékenységei a nemzetiség szolgálatában.
Televízió – rádió – gyermekmagazin. Ąudové noviny – szlovák nyelvű magazin. |
| 3. Mezőgazdasági év – gazdálkodás | Rét, illetve legelőgazdálkodás. |
| Foglalkozások – szociális foglalkozási rétegek. |
| A mezőgazdasági eseményekhez kötődő népszokások. |
| Népi mesterségek. |
| 4. Településtípusok, lakóházak | A parasztház felosztása, helyiségeinek funkciói. |
| Életstílus és berendezés kapcsolata. |
| A gazdasági épületek funkciói. |
| A falumúzeum funkciója, értéke. |
| A házépítéssel kapcsolatos hiedelmek. |
| Összefüggés a település típusa és a gazdálkodás módja között. |
| 5. Társas munkák és a fiatalság | A hagyományok ápolása, a szokások felújítása. |
| Hagyományok felelevenítése, szövegtanulás, dramatizálás. |
| Visszaemlékezések a családban. |
| A családi, rokoni és szomszéd közösségek összetartozása, kölcsönös segítségnyújtás. |
| III. Folklór |
| 1. Az egyén és történelem viszonya | Balladák: a balladái hősök sorsa, érzelmek, gondolatvilág. |
| Mondák: típusai, tartalom. |
| Helyi mondák gyűjtése. |
| A mondák és a balladák közti különbség. |
| Magyar és szlovák nyelvű szokások egymás mellett élése. |
| A magyar és szlovák népi alkotások hasonlóságai, különbségei. |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| Annak megértése, hogy a szlovákság a középkori Magyar Királyság keretei között élt, Szlovákia, mint önálló állam ebben az időszakban nem létezett. |
| A tanulók ismerjék a reformáció, illetve ellenreformáció hatását a magyarországi szlovákság történelmében. Tudják, hogy mit takar a „Hungarus" tudat. |
| Ismerjék a török hódítás utáni migráció gazdasági – társadalmi okait, irányait. |
| Érdeklődés felkeltése a néphagyományok iránt: a jelentős eseményekhez kötődő hagyományok gazdagsága. |
| A tanulók ismerjék néhány hagyomány helyi sajátosságát. |
| Ismerjék fel, hogy a földrajzi fekvés és a társadalmi helyzet hatással van a foglalkozások kialakulására. |
| Ismerjék a ballada és a monda közti különbséget. |
| A tanulók ismerjék a tanult személyiségek tevékenységét, valamint azokat a helyeket, ahol tevékenykedtek, dolgoztak. |
| A tanulók ismerjék azokat az intézményeket, amelyek a magyarországi szlovákság szolgálatában tevékenykednek. |
|
| 9–12. évfolyam |
|
| Célok és feladatok |
|
| A szlovák népismeret tantárgy oktatásának alapvető célja az egyén és közösség identitástudatának, származástudatának formálása kialakítása. Ennek a célnak megfelelően fő feladata a magyarországi szlovákok történelmi múltjának, „kollektív emlékezetének" megismertetése, szellemi és tárgyi kultúrájának, hitvilágának, szokás- és hagyományrendszerének, nyelvének átörökítése, megőrzése. A múlt és a hagyományos kultúra értékeinek megismerésével hozzásegíthetjük a tanulókat a nemzetiségükkel való azonosuláshoz, vagy származásuk tudatosításához. |
| A népismeret tantárgy ismeretanyaga egyrészt a szlovák nép és nemzet történelmére, társadalomfejlődésére, kultúrtörténetére, Szlovákia földrajzára, mai viszonyaira, másrészt a magyarországi szlovák kisebbség történelmi múltjára, anyagi és szellemi kultúrájára, annak bemutatására épül. |
| A tantárgy tudásanyaga révén fontos céljának tekinti a szűkebb szülőföld alaposabb megismertetését. A tanulók meg kell hogy ismerjék származásukat, kisebbségük, illetve közvetlen környezetük, családjuk történetét, hagyományait, értékrendjét is. A szűkebb környezet megismertetése, megszerettetése egyben a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus megerősítéséhez vezető út is, amely mentes az idealizálástól és a túlzott romantikától, elvakultságtól. Fő értéke a kisebbség megbecsülése, tisztelete, szeretete. A lakóhely specifikus egyedi értékeit, a szülőföld sajátosságait ismerő tanulóknak meg kell tanulniuk megvédeni és gazdagítani őket. |
| A tantárgy az ismeretszerzésen túl hozzá kíván járulni a személyiségfejlesztéshez is. Toleranciára, empátiára, szolidaritásra, a múlt és az ősök tiszteletére nevel, más kultúrák, nyelvek, vallások iránti nyitottságra, elfogadásra ösztönöz. A népismeret tantárgy célja hozzájárulni a jelenkor mélyebb megértéséhez. Az ismeretek, az önálló tanulói tevékenység, a készségek és képességek fejlesztése a tanulót képessé kell tegye a kiigazodásra Közép-Európa multietnikus környezetében, otthonossá és aktívvá kell tegye a mindennapi kisebbségi létben. |
| A tantárgy feladata hozzájárulni olyan modern, gondolkodó, lelkileg kiegyensúlyozott, identitással bíró ember neveléséhez, akinek jövőképét az a felismerés uralja, hogy minden egyén és minden generáció felelős a jövőjéért, és ennek értelmében aktív, kisebbségükért tenni akaró embereket kell hogy neveljen. |
|
| Fejlesztési követelmények |
|
| A szlovák népismeret tantárgy céljainak és feladatainak eléréséhez, teljesítéséhez szükség van az alábbiakban ismertetett jártasságok, képességek fejlesztésére, illetve speciális pedagógiai tevékenységek és eljárások alkalmazására. |
| A szlovák népismeret tantárgy oktatása a szlovák nemzet és a magyarországi szlovák kisebbség történelmi és tárgyi-szellemi örökségének, értékeinek megismertetésén alapul. |
| A tanulók a tananyag-feldolgozás konkrét folyamatában tanári segítséggel el kell, hogy sajátítsák a sokoldalú ismeretszerzés és információfeldolgozás képességét, a források gyűjtésének, elemzésének eljárásait. Alapkövetelmény a tájékozódás képessége a könyvtárakban, lexikonokban, kézikönyvekben, atlaszokban. |
| A tanulók az ismeretszerzés folyamatában váljanak képessé források, képek, diagrammok, grafikonok, törvények, tömegkommunikációs eszközök, tárgyi emlékek, szellemi termékek (énekek, népköltészet stb.) és a mindennapi élet megfigyelésével ismereteket gyűjteni és feldolgozni. |
| Fejlesztési követelmény, hogy az ismereteket a tanulók egyre önállóban és kritikusabban értelmezzék, majd önmaguk számára hasznos következtetéseket vonjanak le. Ezért a tantárgy oktatásánál fontos szerepet kell kapnia az önálló tanulói tevékenység, a készségek és képességek fejlesztésének. |
| A tanulók az öntevékenységen keresztül értsék meg az alapvető összefüggéseket (ok-okozat), készségszinten alkalmazzák az alapvető történelmi, szociológiai, néprajzi, irodalmi szakfogalmakat. |
| Fejlesztési követelmény, hogy a tanulók megtanulják az elemzés, az általánosítás, a lényeges és látszólagos, az ok és következmény, a tény és vélemény megkülönböztetését, tanulják meg a jelenségeket szélesebb történelmi összefüggésekben, összehasonlítva vizsgálni (egyetemes, magyar–szlovák, kisebbségtörténet). |
| A tanulók konkrét ismeretekhez kapcsolódóan tudatosítsák, hogy a történelem olyan folyamat, amelyben a szükséges változások mellett az értékmegőrzésnek is nagyon fontos szerepe van, különösen a kisebbségek esetében. Az ismereteken alapuló önismeret, identitástudat ösztönözze a tanulókat a hagyományok feltárására, ápolására, késztessen a kisebbségi közösségért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Rendelkezzenek a mai hazai szlovákság szociokulturális és politikai életéhez kötődő tudásanyaggal, kövessék figyelemmel a mai Szlovákia aktuális eseményeit és a határokon kívüli szlovákok (Vajdaság, Erdély) kulturális életét. |
| A népismeret tantárgy oktatásának hatékonysága elképzelhetetlen az időbeli és térbeli tájékozódás képessége nélkül. Fontos megértetni a tanulókkal, hogy az események, jelenségek, folyamatok, tárgyak térben és időben eltérhetnek. (A környezet, a gazdálkodás módja, a használt eszközök, a szellemi örökség kölcsönhatásai, összefüggései más eredményt hoznak: hegyvidékeken élő szlovákok, alföldi szlovákok, iparűző szlovákok stb.) |
| A szlovák népismeret oktatása elválaszthatatlan a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességének fejlesztésétől. A tanulók legyenek képesek események elbeszélésére, szövegek reprodukálására, rövid beszámolók, kiselőadások tartására. |
| Tanuljanak meg írásban válaszolni írásban és szóban feltett kérdésekre, vázlatot írni, jegyzetelni. |
| A tantárgy szlovák nyelven történő oktatása fejleszti a tanulók szókincsét, szóbeli és írásbeli, kifejezőkészségét valamint kommunikációs képességeit, illetve segíti őket az adott régió tájnyelvének megértésében. |
|
| 9. évfolyam |
| Évi óraszám: 37 |
|
| Belépő tevékenységformák |
|
| – A tanulók térkép segítségével kövessék végig a szlávok vándorlását az őshazától differenciálódásukig és a szlovákok őseinek önállósodásáig. Térképen mutassák be a mai szláv államokat. |
| – Hasonlítsák össze a nomád és földművelő törzsek életmódját. |
| – Legyenek képesek megragadni a törzs, törzsszövetség, nemzet, nemzetiség, szláv, szlovien, szlovák, történelmi Magyarország, Magyarország fogalmak tartalmi különbségeit. |
| – Elemezzék az egyes etnikumok együttélésének kölcsönhatásait (gyűjtsenek közös szavakat, szláv jövevényszavakat a magyar nyelvben és fordítva). |
| – Ismerjék meg a szlovák és a tót nomonímiák első előfordulási helyét, idejét. |
| – Térképen mutassák be, hol élnek ma a világon szlovákok, ismerjék meg a történelmi Magyarország etnikai térképét, Szlovákia kutúrtörténeti és közigazgatási térképét. |
| – Készítsenek beszámolót a Nagymorva Birodalomról, olvassanak történetéhez kapcsolódó mondákat, irodalmat. Jellemezzék legismertebb személyiségeit. |
| – Helyezzék el a térképen a kora és érett feudalizmusban Magyarországon élő népeket. |
| – Hasonlítsák össze az itt élő népek társadalmi struktúráját. |
| – Emeljék ki a huszitizmus pozitív hatását a szlovák etnikumra, mutassanak rá a cseh nyelv használatának okaira. |
|
| Témakörök | Tartalmak |
1. Szlovákok a két világháború között és a második világháború idején
(1918–1945) | Csehszlovákia nemzetiségi viszonyai. |
| A szlovákok társadalmi, gazdasági, politikai helyzete. |
| A nemzetiségpolitika jellemzői, szlovák autonomista törekvések. |
| Az I. bécsi döntés következményei. |
| A szlovák állam létrejöttének körülményei, jellemzése. |
| A szlovák nemzeti felkelés. |
| 2. Szlovákok a két világháború között | A szlovákok létszáma és helyzete a trianoni Magyarországon. |
| A nemzetiségi politika jellemzői. |
| Iskolarendszer és művelődés. |
| A Szlávok Antifasiszta Frontjának megalakulása és tevékenysége. |
| 3. Szlovákia a kommunista Csehszlovákia kereteiben | A Szovjetunió és Csehszlovákia viszonya. |
| A beneąi dekrétumok következményei, a kitelepítések. |
| Csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény (1946). |
| A kommunista fordulat társadalmi, gazdasági, kulturális következményei, a nemzetiségi élet (oktatás, kultúra, egyesülés) megváltozása. |
| A szövetkezesítés, az iparosítás és az urbanizáció hatásai a nemzetiségi viszonyokra. |
| A cseh–szlovák viszony. |
| 4. Az önálló szlovák állam megalakulása | Magyarország szerepe a közép- és kelet-európai rendszerváltozásokban. |
| Bársonyos forradalom. Az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása. |
| A mai Szlovákia társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális jellemzői. |
| 5. Szlovákok Magyarországon 1945 után | A lakosságcsere a gyakorlatban, személyes sorsok alapján. |
| A kommunista rendszer kiépülése és nemzetiségi élet (oktatás, kultúra, egyesülés) megváltozása |
| A szövetkezesítés, az iparosítás és az urbanizáció hatásai a nemzetiségi viszonyokra. |
| A nemzetiségi iskolarendszer és a művelődés helyzete. |
| A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tevékenysége. |
| 6. Szlovákok a mai Magyarországon | A népszámlálások adatai, a szlovákok becsült száma, szociális és korösszetétele. |
| A Magyarországi Szlovákok Szövetsége és más országos hatáskörű társadalmi szervezetek. |
| A nemzetiségi jogok az alkotmányban. Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. |
| Az oktatás és művelődés lehetőségei Magyarországon. |
| A mai szlovák tudományos élet, irodalom, kultúra, média helyzete. |
| Kapcsolatok Szlovákiával és a határon túli szlovák közösséggel. |
| A továbbélő hagyományok összefoglalása: szlovák szokások, néphagyomány, szellemi és tárgyi kultúra a mai Magyarországon. |
|
| A továbbhaladás feltételei |
|
| – A tanulók ismerjék a szlovákság helyzetét a két világháború közötti Csehszlovákiában és Magyarországon. |
| – Ismerjék az 1945 után bekövetkezett politikai, társadalmi, gazdasági, szociális stb. változások hatásait a szlovák kisebbségre. |
| – Ismerjék a második világháború utáni iskolarendszert, politikai, társadalmi és kulturális szerveződéseket. |
| – Ismerjék a magyarországi szlovákság életét, mai helyzetét, lehetőségeit. |
|
| VI. |
|
| RÁMCOVÉ UČEBNÉ OSNOVY VÝUČBY SLOVENSKEJ MEN©INY |
|
| SLOVENSKÝ JAZYK A LITERATÚRA |
|
| ©KOLY S VYUČOVACÍM JAZYKOM SLOVENSKÝM A DVOJJAZYČNÉ ©KOLY |
|
| 1–4. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Hlavným cieµom vyučovania slovenského jazyka na jednojazyčných a dvojjazyčných národnostných ąkolách je dosiahnu» takú úroveň rečových schopností, aby ľiaci zvládali primerane, vhodne a správne beľnú hovorovú komunikačnú situáciu a v rozsahu odbornosti učebných predmetov i odbornú terminológiu v ústnej, ako aj v písomnej forme v súlade s gramatickou normou. |
| Pretoľe jazyková úroveň ľiakov prichádzajúcich zo základných ąkôl sa zmenila, tomuto faktu sa musia prispôsobi» aj ciele a úlohy vyučovania slovenského jazyka. |
| Die»a, ktoré si prináąa z materskej ąkoly, výnimočne z rodinného prostredia, prevaľne len pasívnu slovnú zásobu, na jednojazyčných a dvojjazyčných národnostných ąkolách musíme pripravova» na to, aby zvládalo základné komunikačné situácie, pomocou správnej techniky čítania si roząírilo jazykové vedomosti a získavalo informácie z iných oblastí a vďaka základným pravopisným a gramatickým zákonitostiam bolo schopné vyjadri» sa v primeranom písomnom prejave. |
| K realizácii tohto cieµa slúľia v 1– 4. ročníku tri zloľky predmetu: |
| 1. komunikácia |
| 2. písanie a gramatika |
| 3. čítanie a literárna výchova |
|
| Komunikácia |
| Prvoradou úlohou je oboznámi» ľiakov so správnou výslovnoso»ou. Priebeľne napravova» prípadnú chybnú výslovnos» uľ osvojenej slovnej zásoby a dodrľiava» správnu artikuláciu pri nových lexikálnych poznatkoch. Zvýąenú pozornos» treba venova» hláskam odliąným od maďarskej výslovnosti. |
| Lexiku je treba roząirova» primeraným tempom a v logickej náväznosti. |
| Od prvopočiatku dba» na vyuľívanie uľ nacvičenej lexiky vo vetných modeloch, v jednoduchých rozhovoroch a predovąetkým, v kaľdodennej komunikácii aj mimo vyučovacích hodín. |
| Osvoji» si zdvorilostné frázy a dba» na ich dôsledné pouľívanie v kaľdodennom styku s okolím. |
| Správne a rýchlo reagova» na pokyny učiteµa. Jednoduché vety postupne roząirova» na zloľitejąie vetné celky, ktoré ľiak vie pouľíva» v ústnom, ale aj písomnom prejave. |
| Jazykové zručnosti uplatňova» pri roząirovaní vąeobecných vedomostí, pri získavaní nových poznatkov o Slovensku, pri pestovaní pozitívneho vz»ahu k slovenskému jazyku a v neposlednom rade pri upevňovaní pocitu duąevného bohatstva vyplývajúceho zo znalosti ďaląieho jazyka t.j. slovenčiny. |
|
| Písanie a gramatika |
| Cieµom tejto zloľky jazyka je nauči» sa poznáva» a bezchybne pouľíva» slovenské písmená bez zámeny s maďarskou abecedou, predovąetkým v písomnom prejave. |
| Nauči» sa základné pojmy z hláskovania, získa» určité vedomosti z tvaroslovia (ohybné slovné druhy) a osvoji» si základné pravopisné pravidlá. |
| Medzi úlohy tejto zloľky jazykovej výchovy patrí aj schopnos» odpisovania primeraného písaného a tlačeného textu v určitom časovom limite, písanie diktátu i autodiktátu, pričom ľiak dodrľiava úhµadnú úpravu. K neposledným cieµom patrí automatická samostatná kontrola písaného prejavu, vyhµadávanie chýb a ich oprava. |
| Osvojenie si gramatických noriem by malo ľiakom uµahčova» zostavenie správneho prejavu, ale tieľ zdokonaµova» logiku ich jazykového rozmýąµania a cítenia. |
|
| Čítanie a literárna výchova |
| Medzi prvoradé ciele čítania patrí spoµahlivé poznanie písmen slovenskej abecedy a ich pevné spojenie s hláskami, ktoré označujú. |
| Správna analýza a syntéza slabík a slov, reąpektovanie diakritických a interpunkčných znamienok, spájanie slov do významových a intonačných jednotiek postupne vedie k osvojeniu si techniky plynulého čítania s porozumením, ktoré by malo vyvrcholi» výrazným prednesom čítaného textu. |
| Aplikácia správnej techniky čítania by mala by» predpokladom pre globálne porozumenie obsahu úryvku a orientácie v texte. |
| Vďaka literárnym ukáľkam od slovenských, národnostných a zahraničných autorov a µudovej slovesnosti, by táto zloľka jazyka mala zabezpečova» postupné roząirovanie pasívnej a aktívnej slovnej zásoby v rozličných oblastiach µudského poznania. |
| Obsah čítaných textov, ale aj ilustrácie by mali výrazne ovplyvňova» rozvoj citovej a rozumovej stránky osobnosti die»a»a a postupne vplýva» na utváranie jeho literárneho vkusu. Ďaląím cieµom literárnej výchovy, v náväznosti na predchádzajúce, by mal by» rozbor prečítaného textu a schopnos» ľiaka samostatne formulova» svoj vlastný názor na prečítané ústnou alebo písomnou formou. |
| Nevyhnutnou súčas»ou literárnej výchovy je oboznámenie sa s primárnou odbornou literárnou terminológiou a schopnos» rozoznáva» základné literárne útvary. |
| Medzi veµmi dôleľité ciele patrí tieľ nácvik tichého čítania s porozumením, ako bezpodmienečný predpoklad pre spoµahlivé a rýchle získanie informácií v iných predmetoch. |
| Pravidelná návąteva kniľnice, čítanie detských časopisov, príleľitostné sledovanie vysielania televízie a rozhlasu a oboznámenie sa s detskou filmovou tvorbou by mali by» zdrojom nových poznatkov, ale aj príjemnou náplňou voµného času, ktorá by sa postupne mala sta» neodmysliteµnou potrebou ľiaka. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| Skutočnos», ľe deti prichádzajúce do prvých tried disponujú len veµmi úzkou slovnou zásobou, základnými zdvorilostnými frázami a jednoduchými formami µudovej slovesnosti, ako rečňovanky, básne či piesne, vplýva aj na obsah vąeobecných poľiadaviek v jednotlivých zloľkách jazykovej výučby. |
|
| Komunikácia |
| ®iak má zvláda» správnu fonetiku nacvičenej lexiky určených tematických okruhov. |
| V rámci predpísaných tém si má osvoji» vetné modely, ktoré vie aktívne vyuľíva» v jednoduchých komunikačných situáciách, predovąetkým v kontakte s okolím. Ďalej má porozumie» otázkam a príkazom učiteµa a správne na ne reagova». |
| Postupne si má utvára» vlastný názor, ktorý vie aj jednoduchou formou vyjadri». Má by» schopný zostavi» – po predoąlej príprave a pomocou učiteµa ň – ústne a primerané písomné rozprávanie a opis na základe vizuálneho vnemu alebo osobnej skúsenosti (rad obrazov, predmetov, atď.). |
| Má aktívne pouľíva» zdvorilostné frázy a vyuľíva» ich v beľnom ústnom aj písomnom kontakte, ako blahoľelanie pri príleľitosti narodenín či iných sviatkov a v písaní listu. |
| V neposlednom rade má samostatne vedie» niekoµkými súvislými vetami poda» informácie o sebe, o svojej rodine, blízkom okolí, atď. |
| V prípade neporozumenia si má vedie» vyľiada» zopakovanie otázky, príkazu, informácie. |
|
| Písanie a gramatika |
| Písanie: |
| ®iak má vedie» normovaným písmom odpisova» v rámci osvojenej lexiky tlačený a písaný text. Má samostatne, prípadne s pomocou učiteµa, rieąi» úlohy z učebnice a pracovných listov. Má vedie» písa» diktáty spamäti a by» schopný kontroly vlastnej písomnej práce a samostatnej opravy prípadných chýb. |
| V písomnom prejave má dodrľiava» predpísanú úpravu. |
|
| Pravopis – gramatika: |
| ®iak musí spoµahlivo pozna» a pouľíva» písmená slovenskej abecedy bez zámeny s maďarskými písomnými znakmi. |
| Správne pouľíva» diakritické znamienka, označova» kvantitu samohlások a slabikotvorných spoluhlások a uplatňova» rytmický zákon. Osvoji» si základné pravopisné pravidlá, ako napríklad písanie mäkkých slabík, dvojhlások, písanie veµkého písmena na začiatku vety a vlastných mien. Pozna» delenie hlások, rozliąova» druhy viet a pojmy veta, slovo, slabika, hláska, písmeno. Získa» zručnosti v písaní i/í a y/ý po mäkkých, tvrdých a obojakých spoluhláskach vo vnútri slova. Z oblasti tvaroslovia sa má nauči» identifikova» v známom texte ohybné slovné druhy a určova» ich niektoré kategórie. |
| Vo vetách sa má usilova» dodrľiava» správny slovosled a gramatickú zhodu. |
| Získané vedomosti z oblasti pravopisných pravidiel a gramatických noriem má ľiak uplatňova» v ústnom aj písomnom prejave. V prípade neistoty má vyuľíva» pravidlá slovenského pravopisu. |
|
| Čítanie a literárna výchova |
| ®iak má správne artikulova» slovenské hlásky, reąpektova» interpunkčné znamienka a zachováva» prirodzenú intonáciu vety. Má si osvoji» techniku hlasného aj tichého čítania s porozumením a by» schopný výrazného prednesú literárnej ukáľky so známou slovnou zásobou. Má globálne pochopi» neznámy text. Pri prekladoch sa má opiera» nielen o pomoc učiteµa, ale má by» zbehlý v pouľívaní dvojjazyčného slovníka. |
| Ďalej má by» schopný pomocou otázok vyučujúceho rozobrat' prečítaný a preloľený text, poskytnú» základné informácie o úryvku a zostavi» jednoduché chronologické rozprávanie obsahu prečítaného. Má sa zapája» do dramatizovaného čítania a neskorąie sa aktívne podieµa» na dramatizácii rozprávok či detských príbehov. Jazykové zručnosti si má postupne zdokonaµova» memorizovaním básní alebo prozaických ukáľok. |
| Má pravidelne navątevova» kniľnicu, samostatne sa v nej orientova», pozna» a príleľitostne číta» detské časopisy a pozrie» si niektoré filmy pre deti a mládeľ. |
| Pomocou získanej slovnej zásoby a čitateµských zručností sa má ľiak oboznámi» s µudovými zvykmi a tradíciami slovenského národa, ale aj národnostnej menąiny, ktorej je súčas»ou. |
|
| 1. ročník |
| Celkový počet hodín: 185 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| Komunikácia |
| ®iaci správne, alebo s nepatrnými chybami vyslovujú slovenské hlásky. V prísluąných situáciach vhodne vyuľívajú osvojenú slovnú zásobu a vetné modely. Rozumejú pravidelne uľívaným príkazom a informáciam učiteµa. Zostavujú jednoduchý rozhovor v rámci naučenej témy s pouľitím vopred nacvičených vetných modelov. Sú schopní z obrázku pomenova» slová, ktoré sa uľ učili. Vedia niekoµko krátkych básní, rečňovaniek a vyčítaniek určených tejto vekovej kategórii. |
|
| Čítanie a písanie |
| ®iaci poznajú veµké, malé, tlačené a písané písmená slovenskej abecedy a správne artikulujú hlásky, ktoré označujú. Vedia písa» a číta» dvojhlásky. Spájajú hlásky do slabík a slabiky do slov, usilujú o správnu intonáciu viet. S nepatrnými chybami artikulujú hlásky odliąujúce sa od maďarských hlások a ąpecifické hlásky slovenskej abecedy (napr. ch, dľ, atď.). V písomnom a čítanom prejave pouľívajú diakritické a interpunkčné znamienka (dlľeň, mäkčeň, vokáň, bodka, otáznik, výkričník). Na začiatku vety píąu veµké písmeno. S malým počtom chýb odpisujú krátky známy písaný aj tlačený text. Ďalej slabikovo čítajú slová a krátke jednoduché vety, so slovnou zásobou nacvičenou v rámci prípravného obdobia. Oboznámia sa s niekoµkými krátkymi rozprávkami. Poznajú význam základných pojmov a výrazov (veta, slovo, slabika, písmeno, malé, veµké, písané, tlačené, díľeň, mäkčeň, vokáň, čiarka, pomlčka, bodka, výkričník, rozprávka, nadpis, báseň, ilustrácia, riadok). Aktívne sa podielajú na dramatizácii rozprávky. Pomocou učiteµa prekladajú prečítaný text. Sú schopní vymenova» niektoré zloľky ilustrácie. Kresbou vedia vyjadri» obsah prečítaného a preloľeného textu. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Ja | – osobné údaje (napr. Volám sa... Mám ...rokov.
Som chlapec (dievča). Som ľiak (ľiačka). Chodím
do 1 . triedy. Chodím do slovenskej ąkoly, atď.) |
– časti tela a základné vlastnosti ( napr. hlava, tvár,
krk, trup, atď.)
Mám hnedé ( čierne, svetlé) vlasy.
Mám modré (zelené, hnedé) oči.
Mám veµký (malý) nos.
Mám veµké (malé) uąi.
Mám ruľové ústa.
Mám bledé (červené) líca. atd'.) |
| – osobná hygiena (napr. umývam, sa, utieram sa, čeąem sa. Umývam si ruky (nohy, krk, tvár) atď. |
| 2. Moja rodina, príbuzní | – pomenovanie členov rodiny (napr, otec, matka, starý otec, stará mama,
sestra, brat, strýc, teta, atď.) |
– informácie o členoch rodiny (napr. Môj otec sa volá... Moja matka sa volá...
Môj brat sa volá... Chodí do ... triedy, má ... rokov. Moja sestra sa volá...,
chodí do ... triedy, má ... rokov, atď.) |
– na návąteve (napr. Nech sa páči! Poďte ďalej! Ponúknite sa! Neprosím si.
Dobrý deň! Do videnia! atď.) |
| 3. Trieda, ąkola | – predmety obklopujúce ľiakov v triede (napr. stôl, stolička, lavica, tabuµa, dvere. skriňa,umývadlo, zrkadlo, kvet, okno, krieda, televízor, atď.) |
| – učebné pomôcky (napr. ąkolská taąka (aktovka), peračník, kniha, zoąit, ľiacka kniľka, grafitová ceruzka, atď.) |
| – základné farby (biela, ľltá, červená, modrá, zelená, hnedá, čierna) |
| – doplnkové farby (oranľová, fialová, ruľová, belasá, svetlo-, tmavozelená, béľová, sivá) |
| – iné vlastnosti (napr. veµký, malý, pekný, farebný, atď.) |
| – vyjadrenie vlastníctva (napr. môj, tvoj, jeho, jej, atď. To nie je môj zoąit, to je jeho zoąit, atď.) |
| – pouľitie záporu ( napr. To nie je ľltá pastelka, to je zelený stôl. atď.) |
| 4. Náą dom, byt | – miesto bydliska (napr. Bývam v meste / na dedine, na samote.) |
| – pomenovanie miestností v dome (v byte) (napr predizba, kuchyňa, obývačka, spálňa, detská izba, kúpeµňa, záchod, atď.) |
| – zariadenie mojej izby, niektoré vlastnosti (napr. veµký, pekný, moderný. + farby, stôl, stolička,posteµ, skriňa, koberec, záclona, atď.) |
| 5. Obliekanie | – časti odevu (napr. koąeµa, blúzka, pulóver, nohavice, ąaty, sukňa, sandále, topánky, čiľmy, ąál, rukavice, čiapka, kabát, koľuch, bunda, atď.) |
| – vlastnosti odevu (napr. teplý, pekný + farby) |
| – nauči» sa rozliąova» (napr. Obliekaní si kabát. Obúvam si topánky. Vyzliekam si ąaty. Vyzúvam si čiľmy, atď.) |
| – jednoduchá charakteristika ročných období (jar, leto, jeseň, zima (napr. oblečenie, typické činnosti, počasie, atď.) |
| 6. Reľim dňa | – časti dňa, správne pozdravy (napr. ráno – Dobré ráno! deň – Dobrý deň! atď.) |
| – činnosti vykonávané v jednotlivých častiach dňa (napr. zobudím sa, vstanem, umývam sa, raňajkujem, idem do ąkoly, učím sa, čítam, píąem, spievam, cvičím, obedujem, hrám sa, modelujem, kreslím, večeriam, kúpem sa, spím, atď.) |
| – počítanie od 1-20 |
| – poznávanie času |
| – celá hodina (napr. Koµko je hodín? Je jedna hodina. Sú dve hodiny, atď.) |
| – dni v týľdni (napr. Aký je dnes deň? Aký deň bol včera? Aký deň bude zajtra? atď.) |
| – názvy mesiacov |
| 7. Nákup | – ovocie (napr. jablko, hruąka, malina, jahoda, banán, pomaranč, hrozno, orech, slivka, citrón, čereąne vlastnosti – sladký, kyslý, + farby, atď.) |
| – zelenina (napr. hlávkový ąalát, rajčina, zemiak, paprika, kapusta, mrkva, hrach, cibuµa, uhorka vlastnosti – chutný, ątipµavý, + farby, atď.) |
| – mnoľné číslo (napr. jablko – jablká, uhorka – uhorky, atď.) |
| – nákup na trhu – zauľívané frázy (napr. Čo si prosíą? Prosím si... Neprosím si. Koµko platím? Ďakujem pekne! atď.) |
| 8. Sviatky | – vhodné básne z príleľitosti sviatkov (meniny, narodeniny, Mikuláą, Vianoce, Veµká noc, Deň matiek, atď.) |
| – základné informácie (napr. Meniny mám v ... Narodeniny mám v ... atď.) |
| – rozprávanie jednoduchej rozprávky na základe radu obrazov |
| 9. Videofilmy | – krátke kreslené rozprávkové filmy |
| Čítanie a písanie |
| 1. Samohlásky | – nácvik čítania a písania slovenských samohlások |
| – rozliąovanie dlhých a krátkych samohlások |
| – odpisovanie písaných, tlačených, veµkých a malých písmen |
| – diktát písmen na základe vizuálnej prípravy |
| 2. Spoluhlásky | – nácvik čítania a písania spoluhlások v poradí určenom učebnicou |
| – postupná analýza a syntéza slabík a slov |
| – správne pouľívanie diakritických znamienok (dlíľeň, mäkčeň) v čítanom a písomnom prejave |
| – priebeľný nácvik slabikového čítania |
| – správna intonácia viet (oznamovacia, opytovacia, rozkazovacia) |
| – priebeľné roząirovanie slovnej zásoby na základe textov v učebnici |
| – odpisovanie písaného a tlačeného textu (dba» na odliąnosti v úprave písania súvislého textu a básne) |
| – diktát písmen, slabík a známych slov |
| 3. Dvojhlásky | – nácvik čítania a písania dvojhlások |
| – písanie spamäti (známe 1-2 slabičné slová) |
| – diktát písmen, slabík a známych slov po vizuálnej príprave |
| 4. Slabiky „de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí" | – nácvik čítania mäkkých slabík |
| – diktát slabík, známych slov a krátkych viet |
| 5. Čítanie súvislého textu | – čítanie jednoduchých textov obsahujúcich slovnú zásobu prebraných tematických okruhov |
| – čítanie krátkych rozprávok s primeranou slovnou zásobou, ich preklad a vyjadrenie obsahu ilustráciou |
| – dramatizácia krátkej rozprávky |
| – odpisovanie známeho súvislého textu |
| 6. Videofilm | – krátka rozprávka (10-15 minút) |
| – rozbor a preklad rozprávky |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Moja rodina | – opakovanie a aktualizácia osobných údajov, roząírenie o dátum narodenia |
| – presná adresa bydliska |
| – povolania (napr. krajčír, stolár, obuvník atď.) |
| – najzákladnejąie náradia (kladivo, píla, hoblík, atď.) |
| – roząírenia údajov prísluąníkov rodiny (napr. Otec sa volá... a je.. .Matka sa volá... a je... Brat sa volá... a chodí ... atď.) |
| – učíme sa telefonova» (základné frázy pouľívané pri telefonickom styku) |
| – (otázky a odpovede Čo robím rád/rada? (napr. Rada kreslím... atď. Čo mám rád/rada? Mám rád jablko, atď.) |
| – u lekára, choroby, príznaky chorôb (napr. chorý, zdravý, lekár, zdravotná sestra, horký liek, bá» sa, ma» strach, nemocnica, ordinácia, horúčka, prechladnú», recept, atď.) |
| 2. ©kola, trieda | – opakovanie známej slovnej zásoby, roząírenie o nové pojmy (napr. podlaha, strop, kôą, kút, radiátor, stena, smetný, svetlý, tmavý, visie», leľa», atď.) |
| – určovanie smeru (napr. vµavo, vpravo, vpredu, vzadu, hore, dolu, atď.) |
| – odpovede na otázku Kde? (napr. Kde leľí... ? Kde stojí...? Kde visí...? atď.) |
| – týľdenník – sluľba v triede (napr, povinnosti týľdenníka, otvori» okná, utrie» tabuµu, polia» kvety, uprata» triedu, atď.) |
| – ąportové sú»aľe, detské hry |
| – ąkolský výlet, prázdniny |
| – odpovede na otázku Kam? (napr. Kam ide Katka? Kam beľí Peter?, atď.) |
| 3. Nákup | – zelenina, ovocie (napr. fazuµa, petrľlen, zeler, broskyňa, marhuµa, viąňa, karfiol, atď.) |
| – v hračkárstve (napr. vlak, auto, bábika, lietadlo, atď.) |
| – protikladné prídavné mená (napr. svetlý– tmavý, teplý–studený, rýchly- pomalý, hlasný–tichý, starý–nový, atď.) |
| – počítanie osôb a vecí (napr. jeden chlapec, dvaja chlapci... jedna kniha, dve knihy... jedno jablko, dve jablká...atď.) |
| – základné číslovky, počítanie od 1 do 100 (matematické úkony: sčítanie, odčítanie, delenie, násobenie) |
| – radové číslovky (napr. prvá kniha, prvý zoąit, prvé pero, atď.) |
| 4. Obliekanie | – základné časové jednotky (rok, ročné obdobia, mesiac, týľdeň, deň, hodina,) |
| – ročné obdobia (napr. zima – zimné činnosti, lyľovanie, sánkovanie, guµovanie, stavanie snehuliaka, atď.) |
| – zimné oblečenie (napr. podkolienky, palčiaky, zimník, atď.) |
| – jarné oblečenie (napr. vetrovka, pančuchy, topánky, atď.) |
| – letné oblečenie (napr. tričko, ąortky, ponoľky, plavky, sandále, atď.) |
| – jesenné oblečenie (napr. vesta, galoąe, dáľdnik, prąipláą», atď.) |
| 5. Reľim dňa | – vyjadrenie činnosti, kedy a kde čo robím (napr. predpoludním sa učím v ąkole...atď.) |
| – poznávanie hodín (napr. Je desa» hodín. Je ątvr» na dve. Je pol tretej. Je triątvrte na sedem. atď.) |
| – cestovanie (napr. autobus, vlak, električka, sprievodca, vodič, cestovný lístok, atď.) |
| – zdvorilostné frázy, obraty (napr. Prosím si jeden cestovný lístok do... Kedy odchádza autobus do...? atď.) |
| 6. Sviatky | – narodeniny, meniny, zauľívané frázy (napr. Narodeniny mám v ..., meniny mám v ... . Veµa zdravia k narodeninám! atď.) |
| – oslava narodenín, menín (napr. darček, gramofónová platňa, korčule, bicykel, hodinky, lyľe, darova», urobi» rados», priateµka, priateµ, piec», torta, sviečka, hos», atď.) |
| – Deň matiek – báseň |
| – Vianoce, Veµká noc (ústne i písomne krátke blahoľelanie) báseň, zvyky |
| – Mikuláą – zvyky, darčeky, list Mikuláąovi |
| Poznámka: V priebehu výučby komunikácie dbáme na to, aby ľiaci správne odpovedali na otázky „Kde? Kam? Ktorý, – á, – é? Kto? Čo? a sami sa pokúąali tvori» jednoduché otázky pomocou týchto zámien. |
| Pravopis a gramatika |
| 1. Veta | – z čoho sa skladá veta (písmeno- hláska, slabika, slovo, veta) |
| – delenie slov na slabiky, rozdeµovanie slov na konci riadku |
| – poznávanie a správne pouľívanie interpunkčných znamienok (bodka, otáznik, výkričník, dvojbodka, úvodzovky) |
| 2. Písanie veµkých písmen | – písanie veµkého písmena na začiatku vety |
| – písanie vlastných mien (osoba, zviera, niektoré sviatky- Vianoce, Veµká noc, Mikuláą, niektoré zemepisné názvy mesto, ulica, atď.) |
| 3. Dvojhlásky | – oboznámenie sa s dvojhláskami (ia, ie, iu, ô) |
| – správne písanie dvojhlások |
| – nacvičenie niekoµkých slov, ktoré obsahujú dvojhlásky |
| 4. Samohláska „ä" | – dodrľiavanie správneho pravopisu slov so samohláskou „ä" |
| – nacvičenie niekoµkých slov so samohláskou „ä" |
| 5. Slabiky „de, te, ne, le di, ti, ni, li dí, tí, ní, lí" | – dodrľiavanie správneho pravopisu pri písaní mäkkých slabík de, te, ne, le, di, ti, ni, li, dí, tí, ní, lí |
| – niekoµko príkladov obsahujúcich mäkké slabiky |
| 6. Písanie a výslovnos» i/í, vo vnútri slova po mäkkých spoluhláskach | – oboznámenie sa s mäkkými spoluhláskami nácvik správneho pravopisu po mäkkých spoluhláskach |
| – príklady na písanie i/í po mäkkých spoluhláskach |
| 7. Písanie a výslovnos» y/ý, vo vnútri slova po tvrdých spoluhláskach | – oboznámenie sa s tvrdými spoluhláskami |
| – nácvik správneho pravopisu po tvrdých spoluhláskach |
| – príklady na písanie y/ý po tvrdých spoluhláskach |
| 8. Rytmický zákon | – oboznámenie sa s rytmickým zákonom |
| – správne uplatňovanie rytmického zákona v praxi |
| Čítanie a literárna výchova |
| Plynulé čítanie s porozumením | – nácvik plynulého čítania s prozumením na jednoduchých súvislých prozaických textoch s primeranou slovnou zásobou |
| – dodrľiavanie jasnej artikulácie slov pri hlasnom čítaní s dôrazom kladeným na dvojhlásky, mäkké a tvrdé slabiky |
| – nácvik tichého čítania s porozumením |
| – dramatizované čítanie |
| – čítanie a prednes básní so snahou o výrazný prednes |
| – orientácia v texte (rozprávka, príbeh zo ľivota detí a zvierat, báseň, konverzačné texty) |
| – odpovede na otázky (vyhµadávanie odpovede v ukáľke) |
| – preklad textu |
| – jednoduchý opis ilustrácie |
| – obsah prečítaného vyjadrený ilustráciou |
| – oboznámenie sa s pojmami (spisovateµ, básnik, článok, báseň, sloha, hlavná postava, ilustrácia, časopis, divadlo, bábkové divadlo, bábka, film, videofilm, kniľnica) |
| Dramatizácia | – dramatizácia krátkych rozprávok (napr.bábkové divadlo) |
| Literárna výchova | – počúvanie literárnych textov (napr.rozprávka, príbeh zo ľivota detí a zvierat) z magnetofónového záznamu, alebo v prednese vyučujúceho |
| – krátke kreslené filmy (vyhµadávanie známej slovnej zásoby) |
| – videofilm – rozprávkový film (preklad obsahu pomocou učiteµa) |
| – návąteva ąkolskej kniľnice, vhodné správanie v kniľnici, samostatné vypoľičanie knihy |
| – oboznámenie sa s detskými časopismi (napr.Zornička,Slniečko, príloha Ąud.novín Okienko, atď.) |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Ja | – osobné údaje opakova» a roząirova» (napr. váľim... kg, som vysoký .... cm, atď,) |
| – záµuby (napr, záujmové krúľky, obµúbená činnos», obµúbený predmet, atď.) |
| 2. Moja rodina, príbuzní | – roząíri» údaj e členov rodiny (otec, matka, brat, sestra, starý otec, stará mama) ich vek a bydlisko (napr.Môj otec sa volá...., je..., má 40 rokov a býva v.... atď.) |
| – údaje príbuzných (strýc, teta, bratranec, sesternica) (napr. Môj strýc sa volá...., je..., má 50 rokov a býva v ....atď.) |
| 3. Náą dom, byt | – domáce práce a moja účas» na nich (napr.ľehli» bielizeň, utiera» prach, umýva» riad, prestiera» stôl, pra» bielizeň, vysáva» koberec, čisti» topánky, nakupova» potraviny atď.) |
| 4. Trieda | – zariadenie triedy – pouľívanie príd. mien (napr. veµká miestnos», moderná trieda, osvetlovacie telesá atď.) |
| – ústny a písomný opis triedy – dodrľiavanie logického postupu |
| – moji spoluľiaci, môj priateµ |
| 5. ©kola | – budova ąkoly, jej členenie (napr.zborovňa, telocvičňa, jedáleň, kuchyňa, kiniľnica, atď.) |
– zdvorilostné frázy uľívané pri styku s iným zamestnancom ąkoly
(napr. Dobrý deň! Prosím si triednu knihu 3. triedy. Ďakujem! Do videnia! atď.) |
| 6. Reľim dňa | – správne písanie a čítanie dátumu (napr. Dnes je ątvrtok 5. mája 2000. atď.) |
| – určovanie času (napr. Je 5 hodín a 25 minút atď.) |
| – typy stravovania (napr.raňajky, desiata, atď.) |
| – niektoré jedlá (napr.Raňajkujem chlieb s maslom, mlieko a syr. atď.) |
| – príbor, prestieranie (napr. lyľica, vidlička, nôľ, hlboký tanier, plytký tanier, pohár, atď.) |
| 7. Ročné obdobia | – ročné obdobia, ich charakteristika na základe obrazového materiálu
(napr. počasie, zvieratá, rastliny, oblečenie, typická činnos», ąporty, sviatky, atď.) |
| – charakteristika jednotlivých ročných období (ústne aj písomne) |
| 8. Nákup | – nákup v potravinách, opakovanie uľ zacvičených vetných modelov, ich roząirovanie a obohacovanie o novú slovnú zásobu
(napr. 1 chlieb, 21 mlieka, 5 roľkov, atď.) |
| 9. Sviatky | – písanie listu Mikuláąovi |
| – faąiangy, Deň matiek, Deň detí (napr. µudové zvyky, tradície, básne, detské hry, atď.) |
| Pravopis a gramatika |
| 1. Hláskoslovie, pravopis | – slovenská abeceda |
– rozdelenie hlások
samohlásky krátke
samohlásky dlhé
(správne dodrľiavanie kvantity pri písaní dlhých samohlások)
dvojhlásky
(upevňovanie, opakovanie učiva 2. roč,)
spoluhlásky mäkké
(upevňovanie, opakovanie učiva 2. roč,)
spoluhlásky tvrdé
(upevňovanie, opakovanie učiva 2. roč.)
spoluhlásky obojaké
písanie i/í a y/ý po obojakých spoluhláskach |
| – vybrané slová po „b" |
| – vybrané slová po „m" |
| – vybrané slová po „p" |
| – vybrané slová po „r" |
| – vybrané slová po „s" |
| – vybrané slová po „v" |
| – vybrané slová po „z" |
| 2. Tvaroslovie Ohybné slovné druhy Podstatné mená | – definícia podstatných mien |
| – identifikácia podstatných mien v texte |
| – delenie podstatných mien (vąeobecné, vlastné) |
| – písanie vlastných mien osôb, zvierat, vecí |
| – meno, priezvisko |
| – rod podstatných mien (rod muľský, ľenský, stredný) |
| – číslo podstatných mien (jednotné, mnoľné) |
| – určovanie rodu a čísla |
| Slovesá | – definícia slovies |
| – identifikácia slovies v texte |
| – infinitív – slovníkový tvar |
| – osoba a číslo slovies |
| – čas prítomný pomocného slovesa „byt'" |
| – čas prítomný plnovýznamových slovies |
| – určovanie slovesných kategórií |
| Čítanie a literárna výchova |
| 1. Plynulé čítanie s porozumením | – zdokonaµovanie plynulého čítania s porozumením na náročnejąích, ale vhodných prozaických textoch |
| – zdokonaµovanie tichého čítania ako prípravy pre hlasný prejav |
| – dramatizované čítanie |
| – čítanie a prednes básní so snahou o výrazný prednes |
| – výklad básnických obrazov a prirovnaní |
| – orientácia v texte pomocou učiteµových otázok |
| – vyhµadávame hlavných a vedµająích postáv, ich jednoduchá charakteristika |
| – pokus o chronologické rozprávanie deja príbehu, rozprávky na základe učiteµových otázok |
| – jednoduché vyjadrenie vlastného názoru na literárnu ukáľku (napr. Rozprávka sa mi veµmi páčila, pretoľe bola veselá, atď.) |
| – samostatné rieąenie úloh zostavených k prečítanému a preloľenému textu |
| – preklad textu pomocou dvojjazyčného slovníka a vyučujúceho |
| – zapisovanie neznámej slovnej zásoby do zvláątnych zoąitov |
| – čítanie jednoduchých textov odráľajúcich precvičované konverzačné témy, krátke rozprávky a príbehy zo ľivota detí a zvierat od slovenských , slovenských národnostných a svetových autorov |
| – čítanie a prednes detskej poézie klasických, súčasných slovenských aj slovenských národnostných básnikov |
| – oboznámenie sa s niektorými autormi detskej slovenskej tvorby (fotografie slovenských spisovateµov a básnikov) |
| – jednoduchý opis ilustrácie, alebo samostatné vyhotovenie kresby odzrkadµujúcej obsah rozprávky, príbehu a básne |
| 2. Dramatizácia | – dramatizácia rozprávky, alebo detského príbehu |
| 3. Literárna výchova | – čítanie detských časopisov – krátke články, rozprávky na základe výberu ľiakov |
– príleľitostné počúvanie vysielania slovenského rozhlasu a sledovanie detských televíznych programov ako zdroja rozvíjania lexiky
a vąeobecných vedomostí |
| – návąteva ąkolskej kniľnice |
– počúvanie literárnych textov v prednese učiteµa, alebo
z magnetofónového záznamu |
| – videofilm – hrané rozprávkové filmy (spoločný preklad obsahu pomocou učiteµa, rozbor filmu) |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Ja | – súvislý ústny a samostatný písomný prejav na základe nacvičenej lexiky a vetných modelov, kde ľiak predstaví svoju osobu |
| – samostatné vyplnenie dotazníka o svojej osobe |
| – tvorenie otázok k danej téme, ich vyuľitie v rozhovore (napr. Ako sa voláą? Koµko máą rokov? Aká je tvoja adresa? atď.) |
| 2. Moja rodina príbuzní | – súvislý samostatný a písomný prejav na základe naučenej lexiky a vetných modelov, kde ľiak poskytne základné informácie o svojej rodine a príbuzných |
| – dotazník – samostatné vyplnenie údajov o vlastnej rodine |
| – tvorenie otázok k danej téme a ich vyuľitie v rozhovore (napr. Ako sa volá tvoj otec? Koµko má rokov? Čo robí? Kde býva? atď.) |
| 3. ©kola | – presné pomenovanie predmetov, orientácia v rozvrhu hodín – tvorba otázok a odpovedí (napr. Aký predmet ste mali včera na druhej hodine? Aký predmet budete ma» zajtra na piatej hodine? Aké predmety máte dnes? atď.) |
| – zamestnanci ąkoly (napr. riaditeµ, učitelia, sekretárka, upratovačka, kurič, kuchárka, vrátnik, atď.) |
| – vyuľitie lexiky a vetných modelov v súvislom ústnom a písomnom opise ąkoly (budovy) |
| 4. Náą dom, byt | – jednoduchý opis domu, bytu s vyuľitím slovnej zásoby (napr. veµký, pekný, moderný, nemoderný, starý, vysoký, poschodový, prízemný, rodinný, panelový, atď.) |
| – jednoduchý opis niektorej miestnosti v byte (napr. vstavaná skriňa, posteµ, kreslo, pohovka, luster, lampa, koberec, stojan na kvety, visí, stojí, nachádza sa, vaňa, umývadlo, sprcha, záchod, polička, zrkadlo, radiátor, atď.) |
| 5. Bydlisko | – moje bydlisko, významné budovy (napr. radnica, poąta, divadlo, kino, kniľnica, kostol, hotel, atď.) |
| – významný priemysel |
| – pamätihodnosti |
| – doprava (napr. autobus, električka, osobné auto, nákladné auto, lietadlo, loď, dopravná značka, prechod pre chodcov, semafor, atď.) |
| 6. Reľim dňa | – určovanie času (napr. O pä» minút bude ątvr» na ąes». Je pol siedmej a tri minúty. atď.) |
| – formy stravovania (napr. raňajky, desiata, atď.) |
| – typy jedál – moje obµúbené jedlo |
| – samostatné rozprávanie ľiaka (čas» dňa, typ činnosti) |
| – vyuľitie lexiky a vetných modelov v krátkom a jednoduchom ústnom a písomnom prejave |
| 7. Opis | – opis rastliny, zviera»a, spoluľiaka (slovná zásoba – vyuľívanie prídavných mien, dodrľiavanie chronolo- gického postupu) |
| – na základe nacvičenej slovnej zásoby jednoduchý a krátky opis |
| 8. Sviatky | – samostatné písomné blahoľelanie pri príleľitosti významných sviatkov (napr. meniny, narodeniny, Vianoce, Veµká noc) |
| – krátky list priateµovi |
| – zvyky Slovákov môjho kraja súvisiace so sviatkami |
| Pravopis a gramatika |
| 1. Tvorenie slov | – predpona, slovný základ, prípona |
| – rozdiel medzi predponou a predloľkou |
| – len najfrekventovanejąie (napr. do, do – , na, na –, od, od –, atď.) |
| – odvodené slová od vybraných slov (napr. myą – myąka, myslie» –vymyslie», atď.) |
| 2. Tvaroslovie Podstatné mená | – podstatné meno vąeobecné, vlastné, ľivotné, neľivotné (opakovanie látky 3. ročníka) |
| – vlastné podstatné mená (zemepisné názvy, meria sviatkov) |
| – rod a číslo (opakovanie látky 3. ročníka) |
| – pády podstatných mien nácvik pádových prípon vo vetných modeloch a na častých slovných spojeniach |
| Slovesá | – osoba, číslo, prítomný čas, infinitív (opakovanie látky 3. ročníka) |
| – časovanie pomocných a plnovýznamových slovies (minulý čas, budúci zloľený čas, jednoduchý budúci čas len informatívne) |
| – rozkazovací spôsob (len u najčastejąích slovies) |
| – zvratné slovesá – poradie slov vo vete (napr. Umývam sa mydlom. |
| Ráno sa umývam mydlom atď.) |
| Zámená | – identifikácia zámien v známom texte |
| – zámená osobné, opytovacie – niektoré (napr. Aký? Aká? Aké? Ktorý? atď.) |
| Číslovky | – identifikácia čísloviek v texte so známou slovnou zásobou |
| – základné číslovky, radové číslovky správne čítanie a písanie |
| základných a radových čísloviek |
| Prídavné mená | – identifikácia prídavného mena v texte so známou slovnou zásobou |
| – nácvik gramatickej zhody medzi prídavným a podstatným menom vo vetných modeloch |
| Čítanie a literárna výchova |
| 1. Výrazné čítanie | – vyuľitie techniky plynulého čítania s porozumením pri nácviku výrazného čítania prozaických úryvkov a básní |
| – tiché čítanie s porozumením |
| – výrazné dramatizované čítanie |
| – rozbor prečítaných ukáľok na základe otázok k textu (hlavné, vedµająie postavy, ich vlastnosti, miesto deja, jednoduché vyjadrenie vlastnej mienky, atď.) |
| – samostatné rieąenie úloh k známemu textu |
| – uvedenie základných údajov o ukáľke (názov, autor, kniha, z ktorej ukáľka pochádza) |
| – zostavenie krátkeho chronologického rozprávania obsahu prečítaného textu pomocou učiteµových otázok |
| – jednoduchý opis ilustrácie na základe prebranej slovnej zásoby |
| – samostatné vyhµadávanie neznámej lexiky v dvojjazyčnom slovníku (pomoc učiteµa: uvedenie slovníkového tvaru hµadaného výrazu) |
| – čítanie rozprávok, príbehov, krátkych náučných textov a básní od slovenských, slovenských národnostných a svetových autorov |
| 2. Dramatizácia | – dramatizácia rozprávky, detského príbehu, aktívna účas» ľiakov pri zhotovovaní kulís a kostýmov potrebných k realizácii dramatizácie |
| 3. Literárna výchova | – kniľnica, rozhlas, televízia, časopisy a detské filmy ako nevyhnutná kultúrna potreba |
| – počúvanie literárnych textov v prednese učiteµa, alebo z magnetofónového záznamu |
| – videofilm – snaha o globálne pochopenie obsahu, spoločný rozbor a preklad detských filmov |
| Texty na memorovanie: – úryvok prózy (10 riadkov) |
| – básne (4) |
| – porekadlá (5) |
| – hádanky (3) |
| – vyčítanky (2) |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| Komunikácia |
| ®iaci v jednoduchom ústnom a písomnom prejave (5 viet) predstavia seba, rodinu, príbuzných, porozprávajú náplň svojho pracovného dňa a zostavia opis svojho domu a bytu. Odpovedajú na otázky k téme „Bydlisko", „©kola". Pri príleľitosti sviatkov sú schopní napísa» blahoľelanie (1–2 vety) a vhodne uľívajú zdvorilostné frázy. |
|
| Pravopis a gramatika |
| ®iaci sú schopní s malým počtom chýb písa» vybrané slová a veµké písmeno na začiatku známych vlastných mien (zemepisné názvy, sviatky). S malým počtom chýb identifikujú ohybné slovné druhy. Samostatne dodrľiavajú úpravu písomného prejavu, kontrolujú si napísaný text a po porovnaní s predlohou opravia vlastné chyby. |
|
| Čítanie a literárna výchova |
| ®iaci správne a pomalým tempom čítajú text s jednoduchou ątruktúrou a slovnou zásobou po predoąlej príprave a pomocou vyučujúceho prekladajú literárne ukáľky. Jednoduchou formou odpovedajú na otázky k textu. Samostatne rieąia niektoré úlohy a vedia vyhµada» základné údaje o ukáľke. Zúčastňujú sa dramatizácie rozprávky, príbehu a memorovaním si osvoja niektoré básne, hádanky, vyčítanky a porekadlá. Sú schopní vymenova» súčasti ilustrácie. Vedia odlíąi» báseň od prózy. |
|
| Poznámka: Poradie tematických celkov v jednotlivých zloľkách predmetu nie je pre vyučujúceho záväzné. Učiteµ si ho môľe na základe vlastnej úvahy a potrieb zmeni». |
|
| 5–8. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Cieµom vyučovania slovenského jazyka na jednojazyčných a dvojjazyčných slovenských národnostných ąkolách je dosiahnutie takej úrovne rečových znalostí, aby ľiaci zvládli primerane a správne beľnú hovorovú komunikáciu a v rozsahu učebných predmetov aj odbornú, a to tak v ústnej, ako aj v písanej forme v súlade s gramatickou normou. Primerane z hµadiska funkčného ątýlu, situácie cieµa a adresáta a správne v súlade s pravopisnou, alebo ortoepickou kodifikáciou. Predpokladá sa rovnako vysoká úroveň prejavu tak v ústnej, ako aj v písomnej forme. |
| Obsahom vyučovania slovenského jazyka sú predovąetkým komunikatívne (rečové) činnosti v hovorovej a písanej forme. Gramatické, ortografické, ortoepické a ątylistické poznatky sú ątruktúrované tak, aby upevňovali ľiakove rečové zručnosti, rozvíjali jeho jazykovú kultúru a umoľňovali mu utvori» si predstavu o jazykovom systéme, pochopi» funkciu slova vo vete, vety v texte, funkciu textu (prejavu) v komunikatívnej situácii. Jednotlivé komunikatívne situácie, postupy a útvary sa preberajú od najjednoduchąích k zloľitejąím: reprodukcia, rozprávanie, informácia, opis. Nácvik hovoreného prejavu je zaradený v kaľdom ročníku. Čítanie s porozumením sa cvičí od 5. ročníka prostredníctvom tvorby otázok, nadpisu textu, konspektu, vyzdvihnutím kµúčových slov z textu a pod. |
| Učivo je rozdelené do jednotlivých ročníkov primerane veku ľiakov tak, aby výsledkom ąkolského vzdelávania bolo osvojenie si jazykového systému v komunikatívnych činnostiach. To značí, ľe ľiak nielen reprodukuje gramatické a pravopisné pravidlá, ale jeho ústny a písomný prejav v kaľdodennej komunikatívnej situácii dokazuje, ľe vie tieto poznatky aplikova» v praxi. |
| Osobitnou náročnos»ou vyučovania jazyka je, ľe osvojenie si kaľdého poznatku musí by» preukázané nielen zručnos»ou, ale aj návykom v rečových činnostiach. V ročníkoch 5–8. si ľiak upevňuje a roząiruje gramatický, pravopisný a ortoepický systém, základy ktorého si uľ osvojil na niľąom stupni. Z gramatiky sa kladie dôraz na gramatické kategórie slovných druhov. Syntax sa zameriava najmä na vyuľitie jednoduchých viet a súvetí v texte. Rečové cvičenie a dramatizácia textu sa rozvíjajú o ďaląie témy v súlade preberanou učebnou látkou z komunikácie a literatúry. Ďalej sa rozvíja samostatná práca ľiaka s učebnicou, slovníkom, encyklopedickou a ďaląou doplnkovou literatúrou. |
| V komunikatívnej koncepcii vyučovania slovenského jazyka sa neoddeµuje jazyková zloľka od slohovej, pretoľe výsledkom majú by» vľdy rečové činnosti. Ako východiskové texty sa pouľívajú texty z čítanky. |
| ©truktúra obsahu naznačuje, ľe na vyučovacej hodine majú prevláda» činnostné formy práce (vrátane hravých), vyvodzovanie poznatkov z konkrétnych komunikatívnych situácií a textov. |
| Na hodine literatúry sa ľiaci 5–8. ročníka zoznamujú so súborom ukáľok zo slovenskej národnej a menąinovej literatúry. Pripravujú sa na osvojenie si poznatkov potrebných k literárnej vzdelanosti, jej výrazových prostriedkov a druhov zo ątylistického a obsahového hµadiska. Slovenská literatúra má posiµňova» národnostnú identitu ľiakov a ich vz»ah k slovenskej kultúre. |
| V chápaní cieµov, obsahu i prostredníctvom výchovno–vzdelávacej práce nadväzuje literatúra v 5–8. ročníku na čítanie a literárnu výchovu prvého stupňa základnej ąkoly. Rozvíja čitateµské, prednesové a vyjadrovacie zručnosti ľiakov, schopnosti orientova» sa v obsahu literárneho textu správne pouľíva» osvojené literárne pojmy. |
| Zvláątna pozornos» v literárnej výchove sa venuje medzipredmetovým vz»ahom s esteticko-výchovnými a spoločensko–vednými predmetmi. Spoločným cieµom je rozvoj estetického cítenia ľiakov, ich predstavivosti, emocionálnej a intelektuálnej zloľky osobnosti. |
| Medzipredmetové vz»ahy s dejepisom vyuľíva literárna výchova vąade tam, kde sú na pochopenie a výklad literárnych ukáľok a diel potrebné vedomosti o historických skutočnostiach, pri sledovaní historických podmienok vzniku literárnych diel a vývojových premien literatúry. |
| Literárna výchova prispieva k rozvoju individuálnych čitateµských, literárnych, dramatických a iných kultúrnych záujmov, schopností a aktivít ľiaka. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| Primeraná úroveň ovládania slovenského jazyka je základom pre kultivované vyjadrovanie sa ľiakov nielen na hodinách slovenského jazyka, ale aj v iných učebných predmetoch, ktorých výučba prebieha po slovensky. |
| Mnohé činnosti sa v osnovách opakujú v kaľdom ročníku, aby si ich ľiaci mohli dokonale zautomatizova». Vąetky zloľky premetu Slovenský jazyk a literatúra tvoria systém budovaný na základe postupného roząirovania a prehlbovania vedomostí, zručností, schopností, návykov, záujmov a potrieb ľiakov. Počas vyučovacieho procesu treba ľiakov vies» k uvedomelému vz»ahu k slovenskému jazyku, k pochopeniu a oceneniu významu národnej a národnostnej literatúry a kultúry, pôsobi» na kultúru ich vyjadrovania a utvára» ich estetické názory a vkus. ®iaci si rozvíjajú schopnosti logického, tvorivého a abstraktného myslenia pri rieąení úloh. Treba ich vies» k vytváraniu si kladného postoja k slovenskému jazyku ako nevyhnutnému základu jazykovej kultúry a dôleľitej zloľky národnej a národnostnej kultúry a s tým súvisiace reąpektovanie iných národných jazykov. Nauči» ich chápa» jazyk ako dominantný prostriedok komunikácie, kladného humánneho ovplyvňovania medziµudských vz»ahov a v tomto duchu rozvíja» a pouľíva» svoj jazykový prejav. |
|
| Poznatky, vedomosti |
| V priebehu vyučovacieho procesu ľiaci majú pozna» svoj pôvod, kultúru a zvyky svojho národa. |
| Majú rozpráva» o danej téme v chronologickom poradí Majú pozna» základné zdvorilostné frázy a samostatne zača» rozhovor. Získa» aktívne poznatky z okruhu základných kaľdodenných komunikačných situácií. Majú ma» kultivovaný ústny a písomný prejav. Majú si roząirova» poznatky a vedomosti zo slovenskej národnej a menąinovej literatúry a slovnú zásobu na základe literárnych textov. |
| Získavajú poznatky o literárne tvoriacich autoroch a niektorých ich dielach. Majú vedie» charakterizova» známeho hrdinu literárneho diela, napísa» osnovu prečítaného literárneho úryvku, pouľíva» slovník pri preklade krátkeho neznámeho textu. Majú vedie» výrazne číta» rôzne literárne texty, napísa» krátku informáciu vo forme listu a presne memorova» poéziu a prózu. |
| Majú dosiahnu» taký stupeň jazykovej kompetencie, aby mohli bez problémov pokračova» v ątúdiu na národnostných stredných ąkolách. |
|
| Zručnosti a schopnosti |
| ®iaci získavajú nasledujúce zručnosti a schopnosti: |
| – zručnos» písania v primeranom tempe, schopnos» správneho písania i/y |
| – v rámci naučenej lexiky, diktáty a písa» s malým počtom chýb |
| – získavajú zručnos» správneho pouľívania ohybných slovných druhov v osvojených vetných modeloch a zručnos» pri pouľívaní predloľiek a slovesných väzieb |
| – rozvíjanie čitateµskej aktivity zo slovenskej národnej a menąinovej literatúry, rozvíjanie zručnosti v čítaní, výrazné čítanie s porozumením, rozvíjanie čitateµskej aktivity k individuálnemu čítaniu a návąteve kniľnice |
| – rozvíjanie komunikačných schopností a zručností, pohotové reagovanie na danú tému, jazykovú situáciu |
| – schopnos» napísa» krátky sloh na známu tému |
| – rozvíja» schopnos» tichého čítania s globálnym porozumením |
| – schopnos» pochopi» pomocou navádzajúcich otázok aj neznámy text |
| – schopnos» porozumie» text zo zvukovej nahrávky v rozsahu naučenej lexiky, porozumie» telefonickú informáciu |
| – schopnos» rozpráva» krátkymi vetami o udalostiach vo svojom okolí |
| – získa» rečovú zručnos» na primerané zvládnutie nielen beľnej hovorovej komunikácie, ale i odbornej v rozsahu odbornosti učebných predmetov vyučovaných po slovensky |
| – získa» zručnos» vyjadrova» sa jednoducho, súvislo a jasne v krátkych jazykových prejavoch |
| – dospie» k tomu, aby ľiaci nadobudli sebadôveru a odvahu pouľíva» získané jazykové zručnosti |
|
| 5. ročník |
| Celkový počet hodín: 185 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| ®iaci majú vedie» bez problémov rieąi» úlohy na základe pokynov učiteµa. Majú sa vedie» predstavi», nadviaza» kontakt, vyjadri» súhlas a oponova», pozna» zdvorilostné formy pri dialógu. Majú sa vedie» opýta» na informáciu. Majú vedie» utvori» otázku a odpoveď so správnym slovosledom a pohotovo reagova» na otázky týkajúce sa učebnej látky. Majú vedie» rozpráva» krátkymi vetami o svojom okolí. Majú pochopi» obsah dialógu a globálne porozumie» obsah kratąieho textu. Majú ma» poznatky o najdôleľitejąích sviatkoch v rodinnom kruhu a najtypickejąie slovenské zvyky. V rámci vyučovacej látky majú ma» kultivovaný prejav v ústnej i písomnej podobe. Majú dodrľiava» normy slovenskej výslovnosti, intonácie, prízvuku. Majú ma» čitateµné písmo a vedie» písa» v primeranom tempe. Jednoduché vety majú napísa» aj z pamäti, sluchové diktáty písa» s malým počtom chýb. Majú vedie» lexikálny pravopis často pouľívaných slov a dodrľiava» gramatické pravidlá, týkajúce sa pravopisu uľ naučených slov. Majú vedie» správne pouľíva» ohybné slovné druhy v osvojených vetných modeloch, vedie» urči» gramatické kategórie ohybných slovných druhov. Majú vedie» napísa» niekoµkými vetami krátky sloh na známu tému. Plynulé a výrazné čítanie známych textov. V texte spozna» slová v ohýbacej podobe. Získa» zručnosti pochopenia textu pri tichom čítaní, pri pouľívaní slovníka a globálnom pochopení literárnej ukáľky. Poznanie niekoµkých detských hrdinov zo známych rozprávok a detskej literatúry. Oboznámenie sa s pouľívaním kniľnice. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Ja, moja osoba | – osobné údaje, predstavenie sa |
| – dátum narodenia – mám... rokov, som... ročný |
– vlastnosti, záµuby – mám hnedé vlasy, oči... som vysokej postavy...
chodím do... triedy |
– oslovenie dospelého, vrstovníka, nadviazanie kontaktu – prosím vás, prosím
»a... prepáčte, pán, pani, slečna... buďte taký dobrý... |
| – vyjadrenie súhlasu, nesúhlasu, vďaky, rado sa staloteąí ma... to je maličkos» |
| – vyjadrenie názoru – podµa mňa... myslím si... naozaj? |
| – reľim dňa – vstávam o..., v ąkole som od– do... učím sa, pomáham... |
| 2. Rodina | – najbliľąia rodina, vzdialená rodina |
| – rodinný prísluąníci... starąí mladąí súrodenci, strýcovia, tety, sesternice, bratranci... |
| – zamestnanie rodičov... otec je... mama pracuje... podnikateµ... súkromník... domáca... nezamestnaný |
| – domáce práce... mojou úlohou je... pravidelne pomáham... starám sa o... |
| – rodinné sviatky... narodeniny... meniny... Vianoce |
| – µudové zvyky z príleľitosti sviatkov |
| 3. ©kola | – noví spoluľiaci, nové učebné predmety |
| – odborné učebne, jazykové laboratórium, kabinety... telocvičňa ... |
| – rozvrh hodín, v pondelok máme... prvá hodina je... začína sa... končí sa... |
| – ľiacky domov... spálňa, sprcha, izolačka... |
| – zamestnanci v ąkole... riaditeµ... učiteµský zbor... sekretárka,
upratovačka... údrľbár... |
| – určenie miesta... prízemie... na prvom pochodí... |
| 4. Nákupy | – druhy obchodov, obchodný dom |
| – sortiment tovaru, potraviny, papiernictvo, hračky... |
| – vyjadrenie ľiadosti... prosím si... chcel by som... |
| – informácia o cene... koµko stojí... za čo je... |
– vyjadrenie mnoľstva... balíček, fµaąa minerálky... liter... kilogram...
2 kusy... 5 kusov... |
| 5. Stravovanie | – stravovanie doma ... raňajky, obed, večera... prestieranie stola... príbor... |
| – základné potraviny mliečne výrobky... mäsové výrobky... pekárenské výrobky... |
| – zdravé stravovanie... zelenina... ovocie... vitamíny |
| – stravovanie v ąkole... menza... bufet... desiata |
| – moje obµúbené jedlo (recept) |
| – v cukrárni, v reątaurácii... hos»... čaąník... platenie |
| – jedálny lístok... nápoje... hlavné jedlo... múčnik... |
| 6. Voµný čas | – moje záµuby... zaujímam sa... chodím do... krúľku |
| – učme sa cudzie jazyky... slovanské jazyky... západné jazyky... jazyky naąich susedov... |
| – film, divadlo, hudba, video... typy filmov... obµúbený spevák, herec, skupina... činohra... opera |
| – knihy a časopisy... detská literatúra... denník... |
| – ručné práce... vyąívanie... pletenie... modelovanie |
| – ąport telocvičné náradie... loptové hry, atletika... |
| Gramatika – pravopis |
| 1. Slovenské hlásky | – rozdelenie hlások |
| – odliąnos» v slovenskom a maďarskom hláskosloví |
| – slabikotvorné spoluhlásky, ich výslovnos» |
| – výslovnos» hlásky „ch" |
| – pravopis a výslovnos» „de, te, ne, le, di, ti, m, li" |
| – správna výslovnos» samohlások „a, ä, é" |
| – písanie ä po perových spoluhláskach |
| – kontrastivita hlások h – ch, l – µ |
| 2. Písanie i/y | – písanie i/y v koreni slova po mäkkých a tvrdých spoluhláskach |
| – obojaké spoluhlásky, základné vybrané slová |
| – písanie i/y v niektorých známych slovách cudzieho pôvodu |
| 3. Ohybné slovné druhy | – podstatné mená, gramatická kategória |
| – pády a pádové otázky |
| – predloľky a predloľkové väzby |
| – skloňovanie podstatných mien muľského rodu (chlap, dub) |
| – skloňovanie podstatných mien ľenského rodu (ľena, ulica) |
| – skloňovanie podstatných mien stredného rodu (mesto, srdce) |
| – zhoda podstatného mena s prídavným menom |
| – pouľívanie opytovacích zámien pri ohýbaní prídavných mien |
| 4. Slovesá | – pouľívanie osvojených si slovies na úrovni schopnosti |
| – pouľívanie prítomného a zloľeného budúceho času v rámci osvojenej lexiky |
| – pouľívanie sponového slovesa „by»" |
| 5. Druhy viet | – modulácia viet, správny slovosled, správna výslovnos», intonácia |
| – druhy viet, oznamovacia, opytovacia, zvolacia, rozkazovacia veta |
| – slovosled opytovacej vety |
| – správne pouľívanie interpunkčných znamienok |
| Literatúra – čítanie |
| 1. Diela z µudovej slovesnosti | – príslovia, porekadlá, hádanky, rečňovanky spájajúce sa s rôznymi rodinnými udalos»ami, sviatkami, ročnými obdobiami a prácou, včítane typických regionálnych zvykov, týkajúcich sa tam ľijúcich Slovákov |
| – µudová rozprávka, hlavné postavy, ví»azstvo dobra nad zlom, realistická µudová rozprávka odráľajúca µudovú múdros» |
| – známi zberatelia µudových rozprávok |
| – literárne pojmy: poézia, próza, rozprávka |
| 2. Rozprávky zo súčasnej slovenskej detskej literatúry | – detský hrdina, charakteristika hlavnej postavy |
| – rozprávanie obsahu na základe osnovy |
| – výrazné čítanie literárnych úryvkov |
| – dramatizácia textu– pojmy z oblasti slohu: úvod, jadro, záver |
| 3. Človek a príroda v umeleckej literatúre | – čítanie literárnych ukáľok so zameraním sa na osvojenie si geografickej terminológie |
| – literárne ukáľky s charakteristikou ľivotného prostredia a prírody |
| – čítanie krátkych, vekovo primeraných, ukáľok z cestopisov |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Bydlisko | – mesto, dedina... zemepisná poloha... na severe... na juhovýchode... blízko... |
| – kultúrne a historické pamiatky, budovy... sochy... kostol |
| – vyjadrenie vzdialenosti a miesta... ďaleko... blízko... oproti... popri... neďaleko... |
| – Slováci ľijúci v mojom bydlisku... zvyky... odev... folklór... |
| – náą, dom, byt, moja izba... rodinný dom... byt na sídlisku... miestnosti v byte... zariadenie. . . |
| 2. Cestovanie | – dopravné prostriedky typy vozidiel individuálnej, hromadnej a nákladnej dopravy |
| – mestská doprava... do ąkoly cestujem.... autobus... metro... |
| – cestná doprava... osobná, nákladná doprava |
| – medzimestská a medzinárodná doprava.... |
| – vlaková doprava... kupé... sprievodca... jedálenský vozeň... |
| – ľelezničná stanica... výpravca... čakáreň... pokladňa... |
| – cestovný lístok, miestenka, mesačný lístok, zµava... |
| 3. Zdravie | – µudské telo, najdôleľitejąie orgány ,pµúca, srdce, ľalúdok, mozog |
| – detské choroby, preventívne očkovanie |
| – u lekára , vyjadrenie s»aľnosti... bolí ma... pichá ma... |
| – v lekárni... lieky bez receptu... vitamíny... obväz... |
| – jednoduché rozprávanie o µudskom tele na základe obrazov |
| 4. Voµný čas – ąport | – trávenie voµného času čítaním, počúvaním hudby, pozeraním filmov |
| – aktívny oddych – pohyb – ąport... plávanie... beh... turistika |
| – letné ąporty, Olympijské hry... loptové hry... atletika... |
| – zimné ąporty lyľovanie... sánkovanie... korčuµovanie... hokej... |
| 5. Sviatky | – ątátne sviatky –15. Marec, 20. August, 23. Október, 18. december – Deň národností... |
| – cirkevné a rodinné sviatky – Veµká noc, Vianoce, zvyky, obyčaje, povery, narodeniny, meniny... |
| – vyjadrenie radosti, prekvapenia, blahoľelania k meninám, narodeninám... |
| – dramatizácia µudového zvyku |
| Gramatika – pravopis – týľdenne 2 hodiny |
| 1. Slovenské hlásky | – dvojhlásky, pravopis a výslovnos» |
| – kvantita samohlások a dvojhlások, rytmické krátenie |
– spodobovanie spoluhlások na začiatku, v koreni a na konci slova,
spodobovanie predloľiek (znelé, neznelé a zvučné spoluhlásky)
– výslovnos» a pravopis zdvojených spoluhlások |
| – tvorenie slov predponami |
| – odvodené vybrané slová, písanie „y" v odvodených slovách |
| 2. Písanie veµkých písmen | – vąeobecné a vlastné podstatné mená |
| – písanie veµkých písmen vo vlastných podstatných menách |
| – mená osôb, priezviská |
| – názvy inątitúcií, úradov, ulíc |
| – zemepisné mená |
| – názvy sviatkov a významných dní |
| – vlastné meno vo forme prídavného mena |
| 3. Ohybné slovné druhy | – skloňovanie podstatných mien muľský rod (hrdina, stroj) ľenský rod (dlaň, kos») stredný rod (vysvedčenie, dievča) |
| – skloňovanie prídavných mien vzor – pekný-, -cudzí- |
| – zhoda prídavného mena s podstatným menom |
| – skloňovanie osobných zámien (ja, ty, my, vy, oni) |
| – číslovky (nominatív a genitív m.č. podstatných mien) |
| 4. Slovesá, slovesné väzby | – čas, osoba, číslo slovies |
| – časovanie slovies v prítomnom, minulom a budúcom čase (zloľený budúci čas) |
| – tvorenie dokonavých slovies predponami |
| – pouľívanie zvratných slovies v rámci naučenej lexiky |
| – slovesné väzby s akuzatívom a genitívom |
| Literatúra – čítanie |
| 1. Diela z µudovej slovesnosti | – µudové rozprávky s nadprirodzenými bytos»ami, zbojnícke, ľartovné, bájky |
| – µudové povesti – vz»ahujúce sa na osobu, udalos» a zemepisné miesto (kráµ Matej, turecký útlak, Trenčín, Beckov...) |
| – porovnávanie hrdinov rozprávok a povestí v slovenskej a maďarskej literatúre |
| – hlavné znaky rozprávky a povesti |
| – história slovenského národa v povestiach |
| – rozprávanie obsahu rozprávky, alebo povesti na základe osnovy |
| – aktivizovanie lexikálnych jednotiek, potrebných na osvojenie si dejepisu v slovenčine |
| 2. Detský hrdina v umeleckej literatúre | – vz»ahy detí k dospelým a spoločnosti |
| – vz»ahy detí v rodine – úryvky z literárnych diel |
| – vz»ahy detí v ąkole úryvky z literárnych diel |
| – vz»ah k prírode |
| – konfliktové situácie |
| – túľba po dobrodruľstve |
| – charakteristika hlavného hrdinu na základe jeho vlastností |
| – krátke rozprávanie obsahu |
| – písanie krátkej osnovy prečítanej ukáľky |
| 3 . Návąteva kniľnice | – oboznámenie sa s pouľívaním kniľničného katalógu |
| – oboznámenie sa s pouľívaním frazeologického slovníka |
| – pouľívanie slovníkov, lexikónov, vyuľívanie elektronických zdrojov informácií |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia |
| 1. Poąta | – budova poąty vestibul prepáľky... novinový stánok... |
| – podanie listu, telegramu... doporučený list... blahoprajný telegram... |
| – nákup známok, kolkov, pohµadníc ... sprievodka, poukáľka koreąpondenčný lístok... blanketa... telefónna karta... |
| – vyplnenie sprievodky, poukáľky, podanie balíka |
| – telefonovanie, verejná telefónna hovorňa, etiketa telefonovania |
| – pravidlá pri písaní listu... oslovenie, dátum, podpis... |
| 2. Cestovanie | – cesta do cudziny, cestujeme na dovolenku príprava cesty... mapy... prospekty... moľnosti ubytovania... |
| – cestovné doklady... platný pas... colná kontrola... valuty |
| – cestujeme na Slovensko... ąkola v prírode... lyľiarsky tábor... dovolenka s rodičmi... |
| – krásy Slovenska... prírodné krásy ... historické pamiatky turistické centrá |
| – ąkolské výlety do naąich národnostných miest, osád |
| 3. Kultúra | – umenie ,výtvarné umenie, umelecké diela,... akademický maliar... sochár... výstava... múzeum |
| – -divadlo, film... vstupenky... herci... reľisér... obecenstvo... javisko... hµadisko... |
| – hudba... klasická... tanečná... µudová... moderná... |
| – hudobné nástroje... orchester ... dirigent... hudobné nahrávky... |
| – kniľnica... ąkolská... mestská... čitateµský preukaz... odborná literatúra... lexikóny... |
| 4. Návąteva | – čakáme hostí... príprava pohostenia... privítanie... ponúkanie |
| – ideme na návątevu... správanie sa... poďakovanie za pohostenie |
| – hostia zo zahraničia... pohostenie typickými jedlami... ...predstavenie rodinných prísluąníkov... |
| Gramatika – pravopis |
| 1. Ohybné slovné druhy | – skloňovanie podstatných mien (prehµad skloňovania) |
| – skloňovanie prídavných mien (zhoda s podstatným menom) |
| – tvorenie privlastňovacích prídavných mien (-otcov – matkin-) |
| – tvorenie druhových prídavných mien (páví) |
| – stupňovanie prídavných mien |
| – skloňovanie základných a radových čísloviek (vo vetných modeloch) |
| – skloňovanie zámien 3. osoby j. č., m. č |
| – pouľívanie privlastňovacích zámien |
| 2. Slovesá | – plnovýznamové a pomocné slovesá (slovesné väzby) |
| – dokonavé a nedokonavé slovesá (tvorenie dokonavých slovies pomocou predpôn) |
| – budúci čas dokonavých slovies |
| – pouľívanie zvratných slovies „sa", „si" v rámci naučenej lexiky |
| – časovanie slovies v prítomnom, minulom a budúcom čase |
| – rozkazovací a podmieňovací spôsob slovies (prítomný a minulý čas podmieňovacieho spôsobu) |
| – slovesné väzby (odliąnosti v slovenskom a maďarskom jazyku) |
| 3 . Slovenský pravopis | – problematika písania i/y (opakovanie hláskoslovia, mäkké, tvrdé, obojaké spoluhlásky, vybrané slová, odvodené slová) |
| – písanie i/y v odvodzovacích a skloňovacích príponách podstatných a prídavných mien |
| – písanie i/y pri slovesách, číslovkách |
| – pravopis spodobovania spoluhlások |
| – pravopis „de, te, ne,le, di, ti, ni, li, dí, tí„ ní, lí" |
| – pravopis cudzích slov |
| – pravopis veµkých písme |
| Literatúra – čítanie |
| 1. Historické osobnosti ako hrdinovia literárnych diel | – história národa v dielach slovenských spisovateµov |
| – oboznámenie sa s významnými osobnos»ami slovenskej histórie na základe prečítaných ukáľok |
| – rozprávanie deja literárnej ukáľky na základe osnovy (5-7 viet) |
| – charakteristika hlavnej postavy (vonkająie, vnútorné vlastnosti) (6-7 viet) |
| – literárne pojmy: poviedka, román, historický román |
| 2. ®ivot slovenského µudu v zrkadle literatúry | – ľivot µudu na dedine, úryvky z u...) literárnych diel M. Kukučina J. G. Tajovského |
| – ľivot µudu v malých mestách J. Jesenský |
| – rozprávanie obsahu literárnej ukáľky na základe osnovy |
| – charakteristika hlavnej postavy a vedµająích postáv |
| – jazyk literárneho diela, monológ, dialóg |
| – funkcia humoru, satiry v literárnych dielach |
| – humoristický opis jednej hlavnej postavy z prečítaných úryvkov |
| 3. ®ivot µudu v minulosti a súčasnosti | – porovnanie hlavných postáv literárnych diel ľijúcich v minulosti a prítomnosti |
| – ľivot ľiakov a ątudentov v dielach slovenských spisovateµov |
| – charakteristika hlavného hrdinu a vedµająích postáv |
| – zhrnutie deja v chronologickom poradí |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Komunikácia | |
| 1. Ja, moja rodina | – charakteristika rodiny a rodinných vz»ahov súlad i konflikty ... bývanie so starými rodičmi... |
| – vyjadrenie vlastného názoru .. . podµa mňa... myslím si... |
| – rodina v kaľdodenných situáciách ...rodičia pracujú. ..... večer sa stretneme... konflikty. ..zlá známka v ąkole. |
| – rodinné udalosti meniny, narodeniny, svadba, krstiny ... |
| – rodina a vz»ahy so susedmi, známymi, priateµmi... |
| 2. Bydlisko | – mesto, obec kde ľijem (zemepisná poloha, prírodné podmienky .. . |
| – kde by som chcel býva» (moje sny a túľby... predstavy) |
| – moľnosti zamestnania v mieste bydliska a okolí |
| – moľnosti ďaląieho ątúdia v mieste bydliska a okolí |
| – moje predstavy o budúcom zamestnaní |
| 3. Príroda a ľivotné prostredie | – úloha a význam prírody v ľivote človeka |
| – devastácia ľivotného prostredia – človek svojou činnos»ou znečis»uje prírodu |
| – ochrana ľivotného prostredia |
| – počasie (mierne podnebné pásmo... ątyri ročné obdobia... počasie v iných podnebných pásmach) |
| – predpoveď počasia (na jar, leto jeseň, zimu... meteorologický ústav) |
| 4. ©port | – ąportové disciplíny ...beh, hod, skok, pästiarstvo, pä»boj ... |
| – letné a zimné ąporty .. .majstrovstvá Európy, sveta, olympiáda |
| – masové ąporty ...cezpoµný beh, futbal, hokej, maratón... |
| – módne ąporty ...areobic, kulturistika, sebaobrana... |
| – ąport a zdravie, telesné a duąevné zdravie ...otuľovanie, aktívny oddych, turistika... |
| 5. Masmédiá | – elektronické masmédiá ...počítač, Internet, satelit, televízia |
| – aktuálne denné informácie, správy, kultúrne, zábavné, poučné programy, výber programov |
| – tlač – noviny, časopisy, mládeľnícke časopisy, odborné časopisy, časopisy zo Slovenska, Ąudové noviny |
| – rubriky v novinách a časopisoch...úvodník, komentár, glosa... |
| – redakcia časopisu ...ąéfredaktor, novinári, reportéri... |
| – čítanie novín a časopisov |
| Gramatika – pravopis |
| 1. Ohybné slovné druhy | – precvičovanie skloňovania, pouľívanie predloľkových väzieb (skloňovanie podst. mien, príd. mien, zámien, čísloviek) |
| – gramatická zhoda ohybných slovných druhov |
| – poľívanie čísloviek s podstatnými menami |
| – tvorenie slov predponami, slovotvornými príponami a skladaním |
| – pouľívanie ukazovacích zámien s poukázaním na vzdialenos» (ten-tento-tamten-henten-onen) |
| 2. Slovesá | – slovesný čas (prítomný, minulý, budúci – jednoduchý, zloľený) |
| – slovesné väzby pomocných slovies (ma» rád, ma» úlohu, chcie» písa», musie» urobi»...) |
| – pouľívanie zvratných slovies (umýva» – umýva» sa, umýva» si... bá» sa... sadnú» si...) |
| – nacvičovanie rozkazovacieho a podmieňovacieho spôsobu |
| – slovesné väzby a pády podstatných mien |
| 3. Neohybné slovné druhy | – tvorenie prísloviek, stupňovanie niektorých prísloviek |
| – pravopis zvukomalebných slov a citosloviec |
| – častice a spojky |
| – predloľky a pády podstatných mien |
| – ątylistické vyuľitie častíc |
| 4. Skladba | – hlavné vetné členy jednoduchej vety (podmet vyjadrený podst. menom, zámenom, číslovkou, prídavným menom, prísudok – slovesný a menný) |
| – rozvíjajúce vetné členy (prívlastok – zhodný, nezhodný, predmet – priamy, nepriamy, príslovkové určenie — miesta, času, spôsobu) |
| – gramatická zhoda podmetu a prísudku |
| – slovosled jednoduchej vety, odliąnosti v slovenských a maďarských konątrukciách |
| Literatúra – čítanie |
| 1. Básnikova, spisovateµova láska k vlasti, k národu | – spisovný jazyk a slovenské nárečia (zásluhy A. Bernoláka, Ą. ©túra o spisovný jazyk |
| – nárečie obce, mesta v ktorom ľijem |
| – láska k vlasti, národu v dielach ątúrovských básnikov z diel J. Kráµa, S. Chalupku, A. Sládkoviča) |
| – vz»ah k rodnému jazyku, domovine v dielach slovenských básnikov (napr. P. O. Hviezdoslav, J. Kostra...) |
| – vz»ah k vlasti, materinskej reči v tvorbe básnikov 20. storočia |
| – predstavenie ľivotnej dráhy jedného básnika |
| 2. Slovenskí spisovatelia tvoriaci pre deti a mládeľ | – úryvky z diel niektorých spisovateµov (napr. J. Blaľková – Malá galéria mladąieho brata, K. Jarunková – Jediná, M. Kováč – Mačacia farma pána učiteµa, M. Lasica – J. Satinský – ©panielska čiľma, ©. Moravčík – Naąa čarodejná ąkola |
| – predstavenie ľivotnej dráhy jedného spisovateµa |
| – literárne pojmy – zápletka, expozícia, vyvrcholenie, rozuzlenie, divadelná hra, dialógy, monológy |
| – spracovanie literárnych ukáľok pomocou slovníka |
| 3. Slovenskí spisovatelia v Maďarsku | – úryvky z diel básnikov a prozaikov (napr. G, Papuček, J. Dolnozemský, A. Kormoą, I. Fuhl, M. Hrivnák, P. Kondač) |
| | |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| Pomocou známych slov snaľi» sa o pochopenie kratąieho textu. ®iaci majú vedie» pracova» s dvojjazyčným slovníkom a niekoµkými vetami hovori» o známej téme. Majú správne pouľíva» vetné konątrukcie, intonáciu a tempo reči v rámci rozsahu učebnej látky. Majú pozna» základné pravidlá slovenského pravopisu a nácvičné diktáty písa» s malým počtom chýb. Majú vedie» správne vyplni» tlačivo s osobnými údajmi, správne pouľíva» sponové sloveso – by»-. ®iaci majú primeraným tempom a so správnou výslovnos»ou číta» uľ známe literárne texty, pomocou otázok učiteµa porozpráva» krátky obsah literárnej ukáľky, jednoduchými vetami charakterizova» hlavného hrdinu literárnej ukáľky, pozna» niekoµko autorov píąucich po slovensky v Maďarsku a memorova» 2 básne a jeden úryvok z prozaického textu. |
|
| 9–12. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Hlavným cieµom vyučovania slovenského jazyka na jednojazyčných a dvojjazyčných slovenských národnostných ąkolách je dosiahnu» takú úroveň rečových znalostí, aby ľiaci zvládli primerane, vhodne a správne beľnú hovorovú komunikatívnu situáciu a v rozsahu odbornosti učebných predmetov i odbornú, a to tak v ústnej, ako aj písomnej forme, v súlade s gramatickou normou. |
| Úroveň ovládania slovenského jazyka je základom pre kultivované vyjadrovanie, hlbąie poznanie a osvojenie si slovenskej národnostnej kultúry. |
| Vo vyučovacom procese máme da» ľiakom také základy náuky o jazyku, aby boli spoµahlivou oporou pri uvedomelom pouľívaní jazykových prostriedkov spisovného slovenského jazyka a základom ďaląieho vzdelávania v ąkole i mimo ąkoly, vo verejnom ľivote slovenskej národnosti v Maďarsku. Vyučovanie slovenského jazyka má prispie» aj k rozvoju rozumových schopností ľiaka a k mravnej a estetickej výchove. |
|
| Výchovné ciele |
| Vyučovanie slovenského jazyka je dôleľitým čini»eµom najmä v rozumovej výchove. ®iaci sa učia pozorova» javy, analyzova», porovnáva», argumentova», abstrahova», triedi», zovąeobecňova», prítom sa sa rozvíjajú ich zručnosti a vąeobecné rozumové schopnosti. |
|
| Zloľky učebného predmetu |
| Slovenský jazyk ako učebný predmet pozostáva z troch hlavných zloľiek: |
| – slovenský jazyk a komunikácia |
| – slovenská literatúra |
| Pomer týchto troch zloľiek počas stredoąkolského ątúdia sa mení, v niľąích ročníkoch prevláda funkčné pouľívanie jazyka, pestovanie vyjadrovacích schopností ľiakov, komunikácia, vo vyąąích ročníkoch sa do popredia dostáva literárna výchova a ďaląí rozvoj vyjadrovacích schopností ľiakov na hodinách slovenského jazyka. |
| Tri zloľky slovenského jazyka ako učebného predmetu tvoria organický celok, spolu prispievajú k realizácii hlavného cieµa vyučovania slovenského jazyka. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| Slovenský jazyk a komunikácia |
| Učebná látka je osnovaná cyklicky. O tých istých javoch sa ľiaci učia na rozličných stupňoch znova, ale vľdy hlbąie a v nových súvislostiach. |
| V rámci tejto zloľky učebného predmetu sa utvárajú u ľiakov pevnejąie návyky predovąetkým pravopisné, a spoµahlivá zručnos» pouľívania ohybných a neohybných slovných druhov v rámci osvojenej lexiky. Vo vyučovaní sa má klás» dôraz na osvojenie si gramatickej stavby slovenského jazyka a paralelne funkčné vyuľitie osvojených vedomostí. Slovenský jazyk napomáha vyučovanie ostatných predmetov v slovenskom jazyku, učivo z gramatiky je motivované ąirąou uľitočnos»ou učebnej látky. |
| V rámci tejto zloľky predmetu ľiaci získavajú nové poznatky, pričom si roząirujú predovąetkým slovnú zásobu novými pomenovaniami a termínmi. Slovná zásoba ľiakov sa obohacuje v niľąích ročníkoch strednej ąkoly predovąetkým kvantitatívne a vo vyąąích triedach kvalitatívne. V stredobode učebnej látky stojí funkčná stránka jazyka, slovná zásoba ľiakov sa rozvíja postupne, vychádzajúc vľdy z predchádzajúcich jazykových vedomostí a dosiahnutých rečových zručností. Vo výučbe tejto zloľky predmetu sa uplatňuj e princíp spojenia sémanticko-gramatickej kategórie s jazykovou funkciou. |
| V rámci komunikácie sa preberajú druhy slohových útvarov: rozprávanie, opis, charakteristika, prednáąka, úvaha. Roząirujú sa písomné vyjadrovacie schopnosti ľiakov predovąetkým kvantitatívne a postupne aj kvalitatívne. ®iaci získajú schopnos» samostatne zostavova» slohové celky na základe osvojenej lexiky. |
|
| Slovenská literatúra |
| Najdôleľitejąou úlohou tejto zloľky predmetu je vies» ľiakov k samostatnému čítaniu v slovenskom jazyku. Usporiadanie učebnej látky v tejto zloľke učebného predmetu má ąpirálovité osnovanie, ktoré sa kombinuje s osnovaním postupným, lineárnym. Podµa lineárneho osnovania sa téma berie iba raz, vyučovanie literatúry prebieha na základe chronologického princípu. |
| Slovenská literatúra obohacuje a zvyąuje jazykovú kultúru ľiakov, zjemňuje ich estetický cit. Postupne sa roząirujú poznatky ľiakov zo slovenskej národnej literatúry, poskytujú sa ľiakom základy literárneho vzdelania. V rámci tejto zloľky predmetu sa rozvíja schopnos» logického a tvorivého myslenia ľiakov na základe analýzy a syntézy. Vo vyučovacom procese vedieme ľiakov k samostatnej orientácii vo vecnej literatúre. |
| ®iaci musia by» schopní porozumie» textom z rôznych predmetov, musia vedie» spracova» údaje a informácie a utvori» zhrnutie. Musia tieľ vedie» porozumie» a rozobra» rôzne druhy textov. |
|
| 9. ročník |
|
| Slovenský jazyk a komunikácia |
| Celkový počet hodín: 111 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| Poznanie systému slovenského jazyka |
| ®iaci majú poznáva» hláskoslovný systém spisovnej slovenčiny, postupne si osvoji» spisovnú výslovnos». |
| Rozobera» vety na slová, slová na slabiky a hlásky, zhŕňa» a spája» vedomosti o hláske ako o pojme. |
| Skvalitňovanie výslovnosti, pozorovanie fonetických javov. |
| Ma» jasný pojem rytmu, uvedomi» si v slove slabiku dlhú a krátku. |
| Osvoji» si vecné významy vybraných slov. |
| Získa» vąeobecné poznatky o tvorení slov, oboznámi» sa s viacerými význammi toho istého slova. |
|
| Tvorba textov a schopnos» komunikácie |
| Samostatné vyjadrovanie. |
| Tvorenie dialógu a aktívna účas» v rozhovore. |
| Samostatné čítanie novín a časopisov a ich spracovanie na základe daných kritérií. |
| Okamľité reagovanie a zrozumiteµné vyjadrenie názoru. |
| Správny výber slov pri komunikácií, správna stavba vety. |
| Samostatná tvorba rozprávania, opisu, charakteristiky a listu. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| 1. Slovenské hlásky | Hlásky |
| Slabika |
| Tvorenie hlások |
| Výslovnos» ď,»,ň,µ; ia,ie,iu,ô; h-ch |
| Rytmický zákon |
| Spodobovanie spoluhlások |
| Viazanie hlások a slov vo výslovnosti |
| Výslovnos» predloľiek -s (so) , z (zo), k (ku) |
| 2. Pravopis | Písanie spoluhlások ď,»,ň,µ pred samohláskami ia, ie, iu |
| Písanie i-í, y-ý |
| Písanie spoluhlások, ktoré sa spodobujú |
| Písanie veµkých písmen |
| Rozdeµovanie slov v písme |
| 3. Slovo v systéme slovnej zásoby | Tvorenie slov |
| Pojmy: koreň, predpona, prípona, kmeň, prvotné (neodvedené slová), odvodené slová, zloľené slová |
| 4. Vzájomné vz»ahy slov v slovnej zásobe | Synonymá |
| Homonymá |
| Antonymá |
| 5. Aktualizované vyuľívanie slov | Metafora |
| Metonymia |
| Hyperbola |
| 6. Komunikačné situácie | O sebe: vek, povahové vlastnosti, záµuby |
| Môj ľivot v rodine: členovia rodiny a ja |
| Sebacharakteristika, charakteristika členov rodiny, |
| Povinnosti členov rodiny, moje povinnosti, pomáham doma |
| V kruhu priateµov: priatelia v ąkole, doma, známi, vzájomná pomoc, spoločné záµuby |
| Trávenie voµného času: spoločná zábava s priateµmi |
| Priateµstvo a láska: vz»ahy chlapec-dievča |
| Domáce prostredie-internát, porovnanie dvoch typov bývania |
| Zamestnanie rodičov |
| ®ivotná úroveň rodiny: nároky členov rodiny, výdavky na potraviny, ąaty, kultúru, zábavu, sporenie |
| Typy bytov, s komfortom, bez komfortu, na sídlisku |
| V centre mesta, rodinný dom (Veµkos» bytu, typ kúrenia, radová zástavba, rodinný dom so záhradou, vedµająie budovy, byt v meste, byt na dedine) |
| Poplatky za byt |
| Zariadenie bytu |
| Podanie listu, balíka, telegramu, paňazí (vyplnenie poątovej poukáľky) |
| Distribúcia tlače, predplatenie novín a časopisov, predaj novín a časopisov |
| Čítanie novín (Ąudové noviny, slovenské denníky, časopisy) |
| Telefonický rozhovor (etiketa telefonovania) |
| Písanie listu (priateµom, rodičom,učiteµovi) |
| Doprava, dopravné prostriedky |
| Dopravné predpisy (pavidlá cestnej premávky, |
| Cestovná kancelária (turistické zájazdy) |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Gramatický význam slova | Ohýbacia prípona (koncovka) |
| pádová ohýbacia prípona |
| časovacia ohýbacia prípona |
| osobná ohýbacia prípona |
| Jednoduché tvary |
| Zloľené tvary |
| Ohybné slovné druhy | Podstatné mená |
| Význam podstatných mien |
| Konkrétne a abstraktné podstatné mená |
| Gramatický význam podstatných mien |
| Skloňovanie podstatných mien |
| Vzory: chlap, hrdina, dub, stroj, ľena, ulica, dlaň, |
| kos», mesto, srdce, vysvedčenie, dievča |
| Prídavné mená |
| Význam a tvorenie prídavných mien |
| Stupňovanie prídavných mien |
| Skloňovanie prídavných mien |
| Vzory: pekný, pekná, pekné; cudzí, cudzia, cudzie |
| Zámená |
| Význam a druhy zámien |
| Skloňovanie zámien |
| Osobné zámená |
| Privlastňovacie zámená |
| Ukazovacie zámená |
| Opytovacie zámená |
| Číslovky |
| Význam a druhy čísloviek |
| Skloňovanie čísloviek |
| Slovesá: činnostné a stavové |
| Predmetové a bezpredmetové slovesá |
| Plnovýznamové a pomocné slovesá |
| Slovesný vid |
| Zvratné slovesá |
| Slovesný čas |
| Neohybné slovné druhy | Príslovky |
| Tvorenie prísloviek |
| Stupňovanie prísloviek |
| Predloľky |
| Prvotné a druhotné predloľky |
| Spojky |
| Priraďovacie a podraďovacie spojky |
| Častice |
| Cistoslovcia |
| Pravopis | Písanie i – í / y – ý |
| Písanie veµkých písmen |
| Rozdeµovanie slov |
| Pravopis často pouľívaných cudzích slov |
| Komunikačné rozhovory | Oddych (aktívny oddych, prechádzky) |
| Znečis»ovanie ľivotného prostredia |
| Ochrana prírody |
| Ročné obdobia, počasie |
| Predpoveď počasia |
| Ąudské telo, časti µudského tela, zmyslové orgány |
| Choroby |
| Zdravá výľiva |
| U lekára |
| ©port, ąportové disciplíny, olympijské hry |
| Vyjadrenie: času, miery, spôsobu, súhlasu, nesúhlasu, snahy, radosti, hnevu, smútku, súcitu, prosby, otázky, upozornenia, obdivu, prekvapenia, strachu, vzruąenia, trémy, |
| Argumentácia, blahoľelanie |
| Etiketa rozhovoru (tykanie, vykanie, ako zača», ukonči» |
| rozhovor, zdvorilostné frázy) |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| 1. Slovenské hláskoslovie | – Slabikotvorné spoluhlásky -r, ŕ, l, Í |
| – Dlhé a krátke samohlásky |
| – Dvojhlásky |
| – Hlásky ä, ô |
| – Rytmické krátenie |
| – Výnimky z rytmického krátenia |
| – Znelé a neznelé spoluhlásky |
| – Nepárové znelé(zvučné) spoluhlásky |
| – Spodobovanie spoluhlások |
| – Zdvojené spoluhlásky v slovenčine |
| – Výslovnos» cudzích slov |
| 2. Pravopis | – Písanie spoluhlások ď, », ň, µ pred samohláskami |
| – ia, ie, iu |
| – Výnimky vo výslovnosti de, te, ne le; di, ti, ni, li; |
| – dí, tí, ní, lí |
| – Písanie i (í), y (ý) vo vnútri a na konci slova |
| – Vybrané slová v slovenčine |
| – Odvodené vybrané slová |
| – Písanie prevzatých slov |
| – Písanie veµkých písmen |
| – Rozdeµovanie slov |
| – Pravopis čísloviek |
| – Interpunkčné znamienka |
| 3. Skloňovanie podstatných, prídavných mien, zámien a čísloviek | – Podstatné mená |
| Skloňovanie podstatných mien |
| Skloňovanie podstatných mien cudzieho pôvodu |
| – Prídavné mená |
| Rozdelenie prídavných mien podµa významu: |
| akostné a privlastňovacie prídavné mená |
| Skloňovanie prídavných mien |
| Vzory privlastňovacích prídavných mien: páví, pávia, pávie, otcov |
| Stupňovanie prídavných mien |
| – Zámená |
| – Číslovky |
| 4. Sloveso | – Slovesá: činnostné a stavové, plnovýznamové a pomocné |
| – Slovesný vid: dokonavé a nedokonavé slovesá |
| Zvratné slovesá |
| – Slovesné tvary: Prítomník |
| – Rozkazovací spôsob |
| – Prechodník |
| – Činné príčastie minulé |
| – Trpné príčastie |
| – Budúci čas |
| 5. Neohybné slovné druhy | – Príslovky a ich druhy |
| – Prehµad slovenských predloľiek |
| 6. Komunikačné situácie | – Filmové a dramatické umenie |
| Festival slovenských filmov |
| Obµúbený reľisér, filmový herec |
| Obµúbený film (filmová dráma, veselohra, dobrodruľný, fantastický, |
| historický, kriminálny film) |
| Filmové ateliéry (opis) |
| Nakrúcanie filmu (scenár, kamera, úloha reľiséra, kostýmy, |
| koprodukcia, rozpočet filmu) |
| – Môj slovensky jazyk |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| – ®iaci majú pozna» a charakterizova» vývin slovenskej literatúry 20. storočia a hlavné literárne smery. |
| – Majú disponova» podloľenými vedomos»ami o pôsobení prozaikov a básnikov v danom ročníku. |
| – Majú vedie» vyjadri» svoju kritickú súdnos» v samostatnej ątylizácii v rôznych ľánroch. |
| – Majú dokáza», slovne aj písomne, ľe disponujú pevnými vedomos»ami o tvorbe prozaikov a básnikov prebratých v danom ročníku. |
| – Majú poukáza» na slovensko-maďarské literárne vz»ahy a paralely. |
|
| ©KOLY KDE SA SLOVENČINA VYUČUJE AKO PREDMET |
|
| 1–4. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Hlavným cieµom výučby slovenského národnostného jazyka je odovzdávanie slovenskej jazykovej kultúry pre deti slovenského pôvodu v Maďarsku. |
| Pozitívny vz»ah osvojenia si slovenského jazyka ľiakmi je zaloľený na tom, nakoµko poznajú národnostnú kultúru, tradície, a aké perspektívy pre nich môľe ponúka» učenie sa jazyka. |
| V tomto vekovom období je rozhodujúca forma sprostredkovania poznatkov, hravos», variabilita záľitky úspechu. |
| Na začiatku prvoradou úlohou je získanie ľiakov, a to hravými metódami, detskými piesňami, riekankami a situačnými hrami. Len po vytvorení pozitívneho vz»ahu k práci môľeme očakáva» realizáciu ďaląích cieµov. |
| Treba ich podnecova» na pestovanie a zachovávanie národnostných tradícií. Základom toho je zabudovanie tematických okruhov slovenskej vzdelanosti do výučby národnostného jazyka. |
| V tejto etape učenia sa, spoznanie a pouľívanie jazykových prostriedkov je závislé na situáciách. |
| Keďľe cieµom je predovąetkým osvojenie hovorovej podoby literárnej slovenčiny, obsah učiva sa prispôsobí k tomuto cieµu. |
| Osobitnou úlohou je uvedomi», ľe drahý jazyk, ktorý sa ľiaci učia, je materinským jazykom kolektívu, v ktorom ľijú, a treba upriami» ich pozornos» na zvláątnosti a krásy dialektu a literárneho jazyka. |
| Etapa vytvárania základov v prvých ątyroch ročníkoch je zaloľená na tematických okruhoch, rečové zámery a pojmové okruhy sú primerané vekovému obdobiu ľiakov. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| V tejto etape sa ľiaci majú zoznámi» s praktickými metódami osvojenia si jazyka. Priebeľne treba dba» o to, aby deti postupne nadobudli odvahu k ústnemu prejavu (hravé ovzduąie, zaujímavé úlohy). |
| Postupne, s dohliadnutím na vekové ąpecifiká treba vypestova» komunikačné schopnosti a zručnosti tak v ústnej, ako aj v písanej podobe. |
| Treba klás» veµký dôraz na to, |
| – aby sa slovná zásoba roząirovala, prehlbovala v rámci daného tematického okruhu |
| – aby si ľiaci správne osvojili vetné modely, aby svoje myąlienky vyjadrili vo vetách |
| – aby ľiaci pomocou vetných modelov a otázok boli schopní vies» krátky dialóg v konkrétnych situáciách |
| – aby si ľiaci v hravej forme osvojili rozdiely slovenského zvukového systému |
| – aby sa v druhom ročníku učenia jazyka začalo precvičovanie čítania a písania |
| – aby sa na hodinách pomocou µudových hier, básní, piesní a hravých metód vytvorilo veselé, pozitívne ovzduąie |
| – aby sa komunikačné schopnosti detí rozvíjali tak, ľeby rozumeli a boli schopné reagova» na jazykový podnet |
| – aby sa ľiaci v kaľdodenných situáciách voµne vyjadrovali |
| – aby ľiaci nadobudli odvahu a sebavedomie v pouľívaní jazyka |
| Odporúčané tematické okruhy etapy vytvárania základov |
| 1. Osoba a rodina – predstavenie sa, pomenovanie |
| 2. Bydlisko – ústne predstavenie uľąieho a ąirąieho prostredia |
| 3. Reľim dňa – činnos» v priestore a v čase |
| 4. ©kola – miestnosti, predmety, formy činností, rozvrh hodín |
| 5. Ročné obdobia – charakteristika, správanie sa rastlín a zvierat |
| 6. Obliekame, nákup – opis úboru, pomenovanie, okolnosti nákupu |
| 7. Detské hry, riekanky, básne |
| 8. Slovenské µudové výročné zvyky |
| 9. Prírodné krásy Slovenska |
| Komunikačné zámery |
| 1. Patriace k spoločenskému styku |
| – pozdrav, oslovenie |
| – predstavenie sa |
| – výzva, rozkaz |
| 2. Vyjadrenie osobného vz»ahu |
| – zdvorilá prosba |
| – pochvala |
| – vyjadrenie sympatie, antipatie |
| – súhlas, nesúhlas |
| – vyjadrenie vďaky |
| 3. Výmena informácií |
| – pozdrav, oslovenie |
| – pomenovanie |
| Jazykové pojmové okruhy |
| 1. vyjadrenie činnosti, deja a bytia |
| 2. vyjadrenie vlastníctva |
| 3. kvantitatívne vz»ahy |
| 4. časové vz»ahy |
| 5. priestorové vz»ahy |
| 6. kvalitatívne vz»ahy |
| 7. prostriedky spájania textu |
|
| 1. ročník |
| Celkový počet hodín: 148 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| – Základom je získavanie poznatkov hravo, na základe vizuálneho záľitku a činnosti. |
| – V stredobode stojí rozvíjanie schopnosti ústneho prejavu. |
| – Rozvíjanie chápania ústneho prejavu: ľiaci majú pochopi» inątrukcie učiteµa. |
| – ®iaci majú pochopi» zmysel jednoduchých otázok učiteµa a na začiatku majú na to reagova» neverbálne. |
| – Napodobňovaním správnou výslovnos»ou a intonáciou opakujú vety. |
| – Napodobňovaním sa majú pokúsi» o správnu výslovnos» (napodobňovacie jazykové hry). |
| – Správne memorizujú básne, riekanky, piesne. |
| – Sami utvárajú otázky, a myąlienky vyjadrujú vľdy vo vetách. |
| – Hravo, dramatizujúc spoznávajú slovenské µudové detské pesničky, riekanky, hry, tance. |
| – Opakovanie na základe sluchu, správna interpretácia (vz»ahuje sa to na výslovnos» zvukov, na modalitu viet). |
|
|
| Podmienky ďaląieho postupu: |
| – Aby si deti v rámci tematických okruhov popri lexikálnych vedomostí osvojili aj najdôleľitejąie pojmové okruhy. |
| – ®iaci odpovedajú na otázky, tvoria otázky, o jednoduchých témach vedia hovori» súvislo (minimum 5 viet). |
| – Spoznajú písmená slovenskej abecedy, precvičujú čítanie. |
| – Memoriter: 10 básní, porekadlá, príslovia, 10 µudových piesní, 4-5 rozprávok. |
|
| Počúvanie s porozumením: |
| – pochopenie významu jednoduchých otázok a verbálna reakcia na ne |
| – pochopenie inątrukcií učiteµa |
| – spozna» pravdivos» výrokov |
| – spoznáva» známe tvary slov aj v inom kontexte |
| – chápanie globálneho význam krátkeho textu |
|
| Rečový proces: |
| – správne vyslovi» slovenské hlásky |
| – vyslovi» slová správnou artikuláciou, dba» na správnu intonáciu viet |
| – správne odpoveda» na jednoduché otázky |
| – samostatne utvori» jednoduché otázky, |
| – pomocou učiteµa tvori» otázky i odpovede |
| – vies» jednoduchý dialóg |
| – dramatizova» rozprávky |
| – memorova» básne, piesne, riekanky |
|
| Schopnos» čítania: |
| – ľiak si má postupne osvoji» hlasné čítanie, správnu výslovnos» |
| – číta» krátke texty |
| – spozna» osvojené slová, výrazy aj v novom kontexte |
| – správne slabikova» slová |
| – má postupne nadobudnú» schopnos» správneho, plynulého čítania |
|
| Schopnos» písania: |
| – Písanie sa môľe zača» uľ v tomto ročníku, je vąak prítomné len na úrovni písmeno-slovo. |
| – ľiak si osvojí písmená slovenskej abecedy |
| – má správne odpisova» slová |
| – má správne označova» kvantitu hlások |
|
| 3. ročník |
| Celkový počet hodín: 148 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| – Rozhovor v danom tematickom okruhu podµa určenej slovnej zásoby. |
| – Samostatné tvorenie textu v rámci osvojenom tematickom okruhu. |
| – Úlohy s kratąími textami, doplnenie, zmena textu. |
| – Pouľívanie slovníka – zoznámenie sa so slovníkmi v hravej forme. |
| – Preklad kratąieho textu. |
| – Dramatizácia dlhąích textov, skracovanie textu. |
|
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| ©tvrtý ročník je poslednou stanicou etapy budovania základov. Koncom tohto ročníka predpokladáme nasledujúce poznatky na úrovni zručnosti v záujme garantovaného bezproblémového postupu. |
|
| Počúvanie s porozumením |
| ®iaci v prvom ročníku majú porozumie» význam jednoduchých otázok učiteµa, majú porozumie» jeho príkazom a reagova» na to neverbálne. |
| Majú vedie» rozozna» pravdivos» a nepravdivos» tvrdení. |
| V druhom ročníku poľiadavkou je porozumenie významu jednoduchých otázok, a verbálna reakcia na ne. |
| Cieµom je, aby ľiaci spoznali známe tvary slov aj v inom kontexte, aby porozumeli globálny význam krátkeho textu, preklad jednoduchých textov do maďarčiny. |
| V tre»om a ątvrtom ročníku cieµom je globálne pochopenie jednoduchého ústneho prejavu a písaného textu. Precvičovanie toho je zaloľené na spoznaní a rozliąovaní známych tvarov. Dá sa zmera» na pochopení textu, na označení podstaty a na podávaní správnych odpovedí. |
|
| Rečový proces |
| ®iaci si majú postupne osvoji» správnu artikuláciu slovenských hlások, slov. |
| Počuté slová a vety majú opakova» so správnou výslovnos»ou a intonáciou. Treba dáva» pozor na správnu výslovnos» slovenských hlások odliąných od maďarskej hláskoslovnej sústavy. Musia vedie» sformulova» svoje myąlienky v jednoduchých vetách a v jednoduchých vetách pouľíva» správny slovosled. |
| Aby ľiaci vedeli zrozumiteµne, zaujímavo interpretova» rozprávky, básne, piesne, jednoduchąie situačné hry. |
| Aby vedeli iniciova» jednoduchąí dialóg so spoluľiakmi, s dospelými, s pouľitím verbálnych a neverbálnych prostriedkov. Očakáva sa od nich, aby si rýchlo spomenuli a vedeli pouľíva» často pouľívané typy otázok. |
| Majú sa nauči» a interpretova» básne, texty v tempe blízkom ľivej reči. |
|
| Schopnos» čítania |
| Od druhého ročníka ľiaci si postupne musia osvoji» hlasné čítanie a správnu výslovnos» prečítaných slov. |
| Z hµadiska úspeąnosti učenia sa jazyka je veµmi dôleľité postupné osvojenie správneho a plynulého čítania v tempe blízkom ľivej reči. |
| Treba sa snaľi» o to, aby ľiaci aj v novom kontexte spoznali osvojené slová a výrazy. Cieµom je hlasné čítanie známeho textu so správnou výslovnos»ou vąetkých slovenských jhlások (h-ch, s-ą, ia, ie, ô, ä). Čítanie nového textu so správnou výslovnos»ou (dbajúc na rozdiely zvukového systému ( ch, Í, ŕ, s, ą, ä, ô, ou, ov), realizácia správnej výslovnosti spoluhláskových skupín (krk, stÍp, prst...) a dvojhlások (ia, ie, iu) je podmienkou na konci ątvrtého ročníka. |
| Postupne sa treba dopracova» k čítaniu neznámeho textu s málým počtom chýb. Rozvíjanie schopnosti čítania a precvičovanie je zaloľené na čítaní krátkych µudových a verąovaných rozprávok , detských básní a krátkych príhod. Rozvíjanie schopnosti čítania napomáha aj rytmické čítanie a hravé výslovnostné cvičenia. |
|
| Osvojenie písania sa môľe zača» uľ v druhom ročníku, je vąak prítomné iba na úrovni písmeno –slovo. ®iak si osvojí písmená slovenskej abecedy. |
| Precvičujeme správne odpisovanie slov, členenie slov na slabiky a správne označova» kvantitu. |
| Od tretieho ročníka sa treba snaľi» správne napísa» písmená slovenskej abecedy, odpisova» vety, krátke texty (rozsah: pä» viet), s málo chybami rieąi» zrakové diktáty, správne označova» dÍľku a mäkkos» slabík (de, te, ne, le, di, ti, ni, li), správne označova» typy viet a správne slabikova» slová – rozdelenie slov s dvojhláskami a slabikotvornými spoluhláskami (nie-kto, pie-seň, trn-ka...). |
|
| Na konci ątvrtého ročníka môľeme očakáva»: |
| – aplikáciu rytmického zákona |
| – správne označova» mäkkos» v slabikách (de, te, ne, le, di,ti, ni, li) |
| – správne napísa» známe vlastné mená |
| – v známych slovách a pri odpisovaní odpozorova» správne pouľívanie i-y, í-ý |
| – samostatne rieąi» úlohy súvisiace s písaním (doplňovačka, chýbajúce písmená, z daných písmen utvori» známe slová). |
|
| 5-8. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Cieµom osvojenia si slovenského jazyka v národnostných ąkolách je predovąetkým odovzdávanie komunikatívnych hodnôt jazyka. Vyučovanie slovenčiny v ąkolách, kde sa slovenčina vyučuje ako predmet, prebieha metódami vyučovania cudzích jazykov. Aj pri osvojovaní národnostného jazyka treba vychádza» od základov, veď uľ aj poznatky nárečovej podoby jazyka sú nedostatočné. |
| Na začiatku piateho ročníka ľiaci disponujú v rámci daného tematického okruhu základnou slovnou zásobou, pochopia príkazy učiteµa, sú schopní rieąi» úlohy. V nasledujúcich ątyroch rokoch je dôleľité posilnenie motivácie ľiakov, aby mali pocit úspechu. Je to základným predpokladom dosiahnutia ďaląích cieµov. |
| Cieµom je, aby ich vedomosti do konca ôsmeho ročníka dosiahli základný stupeň ovládania jazyka. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| ®iaci uľ majú pochopi» podstatu jednoduchąích, dlhąích jazykových prejavov. V ľivotných situáciachiniciova» a jazykovými prostriedkami reagova». Majú svoje myąlienky vyjadrova» písomne i ústnejednoducho, ale zrozumiteµne. V oblasti pochopenia textu sa majú snaľi» o jeho globálne pochopenie.Spoznanie a porozumenie častí textu, ktoré obsahujú dôleľité informácie môľeme dosiahnu» postupným rozvojom. |
| Aj v týchto ročníkoch je komunikácia v stredobode pozornosti, keďľe jazyk je predovąetkým prostriedkom vytvárania vz»ahov a výmeny informácií. |
| Cieµom je do konca ôsmeho ročníka dosiahnutie takej úrovne komunikácie, aby ľiaci boli schopní pouľíva» hovorovú podobu spisovnej slovenčiny v kaľdodenných situáciach, aby bez problémov mohli pokračova» vo svojich ątúdiách v dvojjazyčných ąkolách. |
| V tejto vekovej skupine základným predpokladom osvojovania si jazyka je rozvíjanie memórie, osvojenie si jazykových pravidiel a automatizácia jazykových ątruktúr. ®iaci musia nadobudnú» také jazykové zručnosti, aby vedeli osvojené poznatky zúľitkova» v kaľdodennej komunikácii bezohµadu na nacvičované situácie. Treba ďalej rozvíja» a prehlbova» ich zručnosti v oblasti čítania aj písania. |
| V siedmom a ôsmom ročníku uľ musia disponova» s teoretickými poznatkami o ątruktúre jazyka (hláskoslovie, tvary a význam slov), a popri gramatických poznatkoch si osvoja aj základné pravidlá pravopisu. Treba dosiahnu», aby si ľiaci z pocitu úspechu nabrali smelos» na cieµavedomé, postupné osvojenie a pouľívanie slovenského jazyka. Je dôleľitým hµadiskom vytvorenie pozitívneho vz»ahu ľiakov ku kultúre a tradíciám Slovákov, vytvorenie základov ich národnostného povedomia. Treba ich podnecova» na pestovanie a zachovávanie národnostných tradícií na ich bydlisku. |
| Postupne treba rozvíja» ich poznatky v oblasti slovenskej literatúry, časopisov pre mládeľ, modernej slovenskej hudby a kinematografie. |
|
| Obsahové zloľky výučby slovenčiny na tejto úrovni |
| 1. Komunikačné tematické okruhy – 5-8. |
| 2. Literatúra 5-8. |
| 3. Pojmové okruhy 5-6. |
| 4. Gramatika 7-8. |
| 5. ročník |
| Celkový počet hodín: 148 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| – Preklad textu. |
| – Tvorenie otázok a odpovedí samostatne. |
| – Globálne pochopenie, skrátenie, doplnenie textu. |
| – Tvorenie vetných modelov. |
| – Situačne rozhovory. |
| – Výslovnostné cvičenia. |
| – Samostatné rieąenie jazykových cvičení. |
| – Dramatizácia, výrazne tlmočenie literárnych textov. |
| – Pouľívanie slovníka. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Ja | Predstavenie sa, predstavenie niekoho |
| Tvorenie otázok a odpovedí |
| Rodina | Blízki i vzdialenejąí príbuzní |
| Predstavenie rodiny |
| Bydlisko | Dedina-mesto |
| Časti domu. Zariadenie nového bytu |
| Moja dedina. Informácie o bydlisku, tradíciách (piesne, zvyky, obyčaje) |
| ©kola | Opis ąkoly |
| Opis triedy Rozvrh hodín |
| Reľim dňa | Činnosti v čase i priestore |
| Zamestnania |
| Voµný čas |
| Kino, divadlo |
| Zdravie– choroba | Ąudské telo |
| Zmyslové orgány |
| Choroby |
| Ročné obdobia-počasie-ąport | Charakteristika ročných období |
| ®ivá príroda-rastliny a zvieratá |
| ©portujeme– ąportové disciplíny |
| Slovensko ako európska krajina | Informácie o krajine |
| Bratislava-hlavné mesto |
| Slovenský jazyk a jeho pôvod |
| Cestujeme | Dopravné prostriedky, pomenovanie činnosti |
| V hoteli |
| Ako sa obliekame | Charakteristika odevu |
| Nákupy |
| Módna prehliadka |
| Stravujeme sa | V reątaurácii – objednávka |
| Jedálny lístok |
| Situačne rozhovory |
| Kupujeme | Kaľdodenné nákupy |
| V potravinách |
| Ąudové zvyky slovákov v maďarskú | Výročné zvyky (piesne, detské hry) |
| Literatúra | Pesničky (detské i µudové), básne, rozprávky, úryvky z detskej literatúry |
| Predstavitelia slovenskej detskej literatúry: Mária Rázusova Martáková, |
| Daniel Hevier, Ąudo Ondrejov, Duąan Duąek, Elena Čepčeková, Ąudmila |
| Podjavorinská, Milan Rúfus, Krista Bendová, Mária Ďuríčková, Mária |
| Topoµská atď. |
| Z tematicky náväzných detských básní naąich domácich autorov ako: |
| G.Papuček,A.Kormoą |
| Pojmové okruhy | Bytie: Som, si, je, sme, ste, sú |
| Pomenovanie: To je... To sú........ |
| Osoby: ja, ty., on, ona, ono, my, vy, oni, ony.... |
| Čas: kedy? – vyjadrenie presného času |
| Čísla: základné i radové číslovky |
| Činnos»: prítomný, budúci, minulý čas |
| Modalita: môľem, musím, chcem.. Kvalita: Aký? Aká? |
| Aké? stupňovanie |
| prirovnanie |
| Privlastňovanie: Môj, moja, moje |
| Miesto: Kde? Predloľky: v, na |
| Priestor: Kde? Hore, dole, pri, nad |
| Vety: správny slovosled, druhy viet, intonácia |
| Rody: zhoda– biely klinček, bystrá veverička |
| Nominatív: Čo »a bolí? Bolí ma... |
| Inątrumentál: S kým? Čím? – nosom, rukou |
| Genitív: Od koho? Od čoho? – od otca, od matky |
| Akuzatív: Koho? Čo? čokoládu, chlieb. |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Ja rodina | Pôvod rodiny |
| Charakteristika členov rodiny |
| Rodinné vz»ahy |
| Bydlisko | Krajina, ľupa, dedina, mesto, rodisko |
| Slovenské národnostné dediny (µudia, zvyky) |
| Moderný dom na dedine-časti domu |
| ©kola | Budova ąkoly |
| ©kolský poriadok |
| Rozvrh hodín, Hodiny, Opis |
| Reľim dňa | Kedy, čo robia členovia rodiny-činnosti v čase a priestore |
| Domáce práce |
| Denník |
| Zamestnania | Staré a nové zamestnania-pracovný postup |
| Krátky opis |
| Nakupujeme | Kde? Čo? Koµko? |
| Číslo: jednotné, mnoľné |
| Kvalitatívne pojmy |
| Zimne sviatky | Ako sa chystáme na sviatky? |
| Slávnostné jedlá |
| Príprava darčekov |
| Zdravie-choroba-¶port | ©portujeme – v zdravom tele zdravý duch |
| Zdravé stravovanie sa |
| Ako sa obliekame | Vonkająí opis |
| Módna prehliadka |
| Čas, počasie | Počasie, Predpoveď počasia |
| Svetové strany |
| Ročné obdobia |
| Voµný čas | Učíme sa jazyky |
| Píąeme list, pohµadnicu, telegram, telefonujeme |
| Ideme do kina, divadla |
| Slovensko – cestovanie | Krajina v srdci Európy |
| Slovanský pôvod slovenského jazyka |
| Hlavné mesto a kultúrne pamiatky |
| Prírodné krásy Slovenska |
| Pojmové okruhy | Datív a akuzatív: Komu? Koho? |
| Pomenovanie: v jednotnom i mnoľnom čísle |
| Genitív:... pochádza |
| Prirovnanie: Starąí ako..., mladąí ako... |
| Privlastňovanie: otcov, matkin |
| Miesto: Kde? Predloľky -v, na.. Neurčité príslovky: niekde-nikde |
| Číslo :mnoho-viacej... stupňovanie |
| Kvalita: zhoda podst. a príd. mena |
| Čas: presný a nepresný |
| Činnosti: v kaľdom čase i spôsobe |
| Modalita: môľem, musím, chcem.. |
| Vety: správny slovosled, tvorenie viet |
| Inątrumentál: Čím? |
| Tvorenie slov: príponami ako:-ár,-teµ.... |
| Miesto: Kde sa čo nachádza? |
| Predloľka: do prvej, do ątvrtej.. |
| Ukazovacie zámeno: ten, tá, to |
| Ten bodkovaný sál |
| ®elacie vety: Len aby... Len aby uľ.... |
| Čas: trvanie činnosti: Odkedy? Dokedy? |
| Literatúra | Ąudová slovesnos» – balady, povesti, rozprávky, piesne, príslovia a porekadlá |
| Poézia – básne pre deti, verąované rozprávky, bájky preklady |
| Próza – úryvky z detských kníh, známi hrdinovia,(napr. M. Ďuríčková : |
| Joľko Mrkvička Spáč, Dánka a Janka, Rudo Móric: Z poµovníckej kapsy, |
| Duąan Duąek: Piątáčik sa ľení atď. |
| Memoriter 4-5 básní |
| 5-6 piesní, 3 rozprávky dramatizova» – mikrodialógy |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| Rodina – rodinné vz»ahy | V danej téme (rozprávanie, charakteristika) |
| Charakteristika členov rodiny, µudské vlastnosti (vnútorné i vonkająie vlastnosti) |
| Moja dedina, mesto | Charakteristika µudí, ľivot µudí, |
| Pamiatky, zvyky, piesne, tance |
| Naąe miesto v európe | Zemepisné i kultúrne osobitosti, pamiatky, odliąné i podobné znaky, susedné krajiny, vz»ahy medzi nimi |
| ©kola | Naąe národnostné ąkoly |
| vyučovacie predmety, potreba výučby |
| jazykov, literatúry i slovenksej vzdelanosti (vlastivedy) |
| Príroda-človek v prírode | Chránime naąe ľivotné prostredie, |
| krásy prírody i ľivé tvory |
Zdravie-choroba
Zdravé stravovanie sa | Zdravie náą najväčąí |
| poklad,hodnota µudského ľivota |
| zdravé stravovanie sa, pohyb |
| Čo vąetko môľu zdraví µudia? |
| Mäsité, bezmäsité, mastné, diétne jedlá – |
| ©peciality slovenskej kuchyne |
| Cestujeme | Spoznávame svet – |
| Za krásami Slovenska, naąe národnostné dediny, mestá |
| Spôsob cestovania, ubytovanie v hoteli. |
| Voµný čas | Záµuby, činnosti ktoré vykonávame radi |
| Literatúra | ®iaci získavajú aj literárne vedomosti zo slovenskej literatúry i kultúry, naučia sa pouľíva» také pojmy a výrazy ako napr. spisovateµ, báseň, básnik, rozprávka, hádanka, ilustrácia..... |
| Oboznámia sa s významnými osobnos»ami slovenskej literatúry (Ą. ©túr, P. |
| O. Hviezdoslav atď.), osobnos»ami slovenskej literatúry v Maďarsku, s dvojjazyčnos»ou v literatúre, prekladateµmi, bilingvistami., s filmovým umením na Slovensku. |
| Memoriter: 5-6 básní |
| 2-3 dialógy z poviedky alebo románu. |
| Gramatika |
| Slovenské hlásky | členenie hlások: |
| samohlásky, dvojhlásky,, |
| slabikotvorné spoluhlásky, dvojhlásky |
| spoluhlásky |
| samohlásky i-y, í-ý, slabiky |
| Slovesá | slovný druh vyjadrujúci činnos», stav |
| Poznávanie slovesných tvarov v texte na základe otázok |
| Slovesné kategórie: spôsob, čas, číslo osoba |
| Časovanie slovies. |
| Prítomný, minulý, budúci čas |
| Oznamovací, rozkazovací, podmieňovací spôsob |
| Pouľívanie neurčitku |
| Správne poľívanie slovesa by» vo vąetkých časoch |
| Zvratné a nezvratné slovesá |
| Podstatné mená | Spoznávanie tvarov podstatného mena v texte na základe otázok. |
| Rod, číslo, pád podstatných mien (skloňovanie) |
| Pádové otázky– zis»ovanie pádu na základe otázok (predloľky s pádmi) |
| ®ivotné a neľivotné podstatné mená |
| Vąeobecné i vlastné mená slovenčine(prísluąníci národov, krajín) |
| Skloňovacie vzory podstatných mien. |
| Slovesné podstatné mená. |
| Prídavné mená | Identifikova» prídavné mená na základe otázok |
| Rod – zhoda prídavného mena s podstatným menom |
| Stupňovanie prídavných mien |
| Slová s podobným i opačným významom. (Synonymá a antonymá) |
| Skloňovanie |
| Zámená | Spoznanie tvarov zámien v texte |
| Jednotlivé druhy zámien (osobné, ukazovacie, neurčité....) |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky | |
| Moja rodina | Charakteristika rodiny, rodinných vz»ahov – Súhlas, harmónia, konflikty (príčiny konfliktov Prečo?) | |
| Rodina v kaľdodenných situáciach | |
| Rodinné sviatky | |
| Kde bývame | Môj domov (ąirąie i uľąie prostredie) | |
| Domov v mojich túľbach | |
| Naąa zem | ®ivot na Zemi Túľba µudstva | |
| Cesta do vesmíru Stroje v sluľbách µudstva (Výpočtová technika, jej úloha) | |
| ©kola | ©kolský systém v naąej vlasti | |
| Vzdelávanie sa a ąkoly v okolitých krajinách-DÍľka ąkolského roka | |
| Vyučovacie predmety | |
| Zamestnanie | Čím chcem by»? – voµba povolania | |
| Ako sa pripravovali na remeslá dávno? | |
| Ako sa pripravujeme na svoje povola-nie dnes? (odborné ąkoly, gymnáziá...) | |
| Zdravie, náą najväčąí poklad | Otuľovanie, zdravá ľivotospráva | |
| ©portujeme – moľnosti ąportovania | |
| Telesné i duąevné zdravie | |
| Voµný čas– oddych | Čítanie kníh, počúvanie hudby | |
| Osobné záµuby-koníčky | |
| Cestujeme vo svete | Sny a skutočnos» | |
| Veµkí cestovatelia vo svete (Voµné rozprávanie záľitkov) | |
| Túľba po spoznávaní nových krajín, µudí | |
| Naąi predkovia | História svojej dediny, mesta. | |
| Kto som? Odkiaµ pochádzam? | |
| Odkedy ľijú Slováci v Maďarsku? | |
| Gramatika – pravopis |
| Slovné druhy, slovesá, slovesné vazby | Opakovanie, prehÍbenie znalostí | |
| ohybných slovných druhoch. | |
| Dôraz kladieme na precvičovanie slovies, | |
| na skloňovanie podstatných mien-vzory, | |
| predloľky s pádmi, na zhodu podstatného | |
| mena a príd. mena | |
| Pravidlá súviasiace s písaním slovných druhov | |
| Zámená | Pouľívanie zámen, spozna» ich skloňované tvary v texte | |
| Neohybné slovné druhy | Príslovky | |
| Častice, citoslovcia | |
| Spojky | |
| Vetné členy | Hlavné i vedµająie (podmet, prísudok, prívlastok, predmet, príslovkové určenie) | |
| Ich určenie na základe otázok | |
| Vety bez podmetu | |
| Vety | Jednoduché vety. | |
| Vety podµa postoja hovoriaceho. Diakritické znamienka. | |
| Jednočlenné vety. | |
| Slovosled vo vetách. | |
| Zloľené vety i súvetia | Tvorenie zloľených viet (priraďovacie i podraďovacie) | |
| Vz»ahy medzi vetami (odkazovacie výrazy, spájanie). | |
| Spojky-spájacie prostriedky | |
| Súvetia | |
| Čiarka vo vete | |
| Pravopisné pravidlá | |
| Členenie viet. nenia | |
| Spisovný jazyk a nárečia | Slovenský jazyk a jeho pôvod | |
| Kodifikácia spisovného jazyka | |
| Nárečia a ich hodnota | |
| Slovenský jazyk Slovákov v Maďarsku. | |
| Nárečové prvky v reči Slovákov v Maďarsku | |
| Literatúra | ®iaci sa i v tomto ročníku oboznamujú s veµkými osobnos»ami slovenskej literatúry, cez ich ľivotopisy, lákavou formou. | |
| Oboznámia s dvojjazyčnos»ou v literatúre v minulosti i súčastnosti. (I. Fuhl-dvojjazyčnos» v slovenskej literatúre v Maďarsku.) | |
| Dramatizácia µudových hier (z domáceho prostredia) i moderných spisov slovenských autorov. | |
| Treba podnecova» ľiakov podµa moľností k sledovaniu slovenského vysielania Maďarskej televízie i rozhlasu, k čítaniu slovenskej tlače pre mládeľ (Okienko, prípadne slovenské časopisy) | |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| Komunikácia |
| – ®iak má globálne porozumie» neznámemu prejavu |
| – Má vedie» vyjadri» svoje myąlienky |
| – µudoch, o udalostiach, volne rozpráva» o nich. |
| – ®iak má vedie» ústne opísa» javy, predmety, miesta, charakterizova» µudí. |
| – Má vedie» nadviaza» kontakt, pýta» si informáciu, volne reagova» na dopyty. |
| – ®iak má by» schopný memorova» kratąie literárne texty i dialógy. |
|
| Schopnos» čítania |
| – ®iaci majú tichým čítaním pochopi» globálny význam dlhąieho textu (2-3 strany). |
| – Majú nájs» hlavné myąlienky, globálne pochopi» text. |
| – Majú sa pokúsi» a precvičova» výrazné čítanie známeho textu, pričom majú dba» na správnu výslovnos».– – Po čítaní majú rieąi» jednoduché úlohy súvisiace s textom (hµada» odpoveď na otázky, členi» text, preklada» vety, zhrnú» obsah čítaného textu v niekoµkých vetách). |
|
| Schopnos» písania |
| – Majú uplatňova» známe pravopisné pravidlá pri písaní (pravidlá interpunkcie, správne rozďeµovanie slov na konci riadku, uplatňovanie rytmického zákona, písanie veµkých písmen, písanie i-y v známych slovách). |
| – Svoje myąlienky majú sformulova» v správnych vetách (pokúsi» sa o tvorenie gramaticky správnych viet so správnym slovosledom). |
| – Samostatne tvori» a napísa» s nízkym počtom chýb kratąie texty (list, charakteristiku, ľivotopis). |
| – Pomocou slovníka preklada» vety do slovenčiny. |
|
| 9–12. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Slovenský jazyk ako učebný predmet obsahuje tri hlavné zloľky: |
| – komunikácia |
| – slovenský jazyk |
| – slovenská literatúra |
|
| V niľąích ročníkoch prevláda pestovanie vyjadrovacích schopností ľiakov, vo vyąąích ročníkoch dostáva väčąí priestor literatúra. Zloľky predmetu tvoria organický celok. |
| Cieµom stredoąkolskej výučby slovenského jazyka je dosiahnu» takú úroveň rečových znalostí, aby ľiaci zvládli správne beľnú komunikatívnu situáciu v ústnej a písanej forme v súlade s gramatickou normou. |
| Vo vyučovacom procese ľiaci majú získa» také základy vedomostí, ktoré umoľňujú dosiahnu náročné a vedomé ovládanie slovenského jazyka podµa svojich individuálnych schopností. Vo vyučovacom procese získajú ľiaci základy pre ďaląie sebavzdelávanie. |
| V záujme samostatného pouľívania jazyka vo vyučovaní slovenského jazyka dominuje rozvíjanie komunikačných schopností v ústnej a písomnej forme. |
| Základnou zásadou je postupnos»: od jednoduchej, krátkej reprodukcii k samostatnému tvoreniu textov. Zloľky procesu sú: postupné a vedomé rozvíjanie slovnej zásoby, rozvíjanie schopnosti porozumie»reči a textu, osvojenie a vedomé pouľívanie jazyka a jazykovej sústavy v zhode s normou v ústnych a písomných prejavoch. Pri osvojovaní gramatických pravidiel sa dáva dôraz na gramatické kategórie slovných druhov. Pri vyučovaní syntaktických a ątylistických poznatkov treba sa sústredi» na prácu s textom. |
| Cieµom vyučovania literatúry je vzbudi» záujem o umelecké texty. Pomocou literárnych diel treba rozvíja» vyjadrovacie schopnosti a kreativitu ľiakov, rozvíja» ich mravný a estetický cit. |
| ®iaci spoznajú a hodnotia umelecké hodnoty diel, spoznajú charakteristické znaky ľánrov. |
| Počas vyučovacieho procesu slovenskej literatúry treba vies» ľiakov k vytvoreniu kladného postoja k slovenskému jazyku, k slovenskej kultúre a slovenskej národnosti. |
| Vo výchovno-vzdelávacom procese sa vyuľívajú aj medzipredmetové vz»ahy z dejepisu a z maďarskejliteratúry. Vyučovanie slovenskej literatúry prispieva k tolerancii k iným národom a kultúram. |
| Postupne sa vytvárajú čitateµské zvyky a obohacuje sa fantázia, kreativita a obrazotvornos» ľiakov. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vyvinú |
|
| Slovenský jazyk a komunikácia |
|
| Roząirovanie a prehÍbovanie vedomostí, upevňovanie zručností a schopností je postupné, pozostáva z nadväzných elementov. |
| Východiskom je tvorenie jednoduchých a konkrétnych otázok a odpovedí a treba dosiahnu» schopnos» samostatného tvorenia textov. |
| Získané vedomosti ľiaci majú vedie» uplatni» v praxi v súlade s cieµmi komunikácie. |
| ®iaci sa naučia pouľíva» učebné pomôcky, osvoja si techniky spracovania informácií. |
| V záujme kultivovaného, správneho a vedomého vyjadrovania permanentne treba rozvíja» poznatky systému slovenského jazyka, spozna» a pouľíva» jazykové pravidlá. |
| Treba zdokonaµova» poznatky správnej výslovnosti a pravopisu. |
| Treba porovna» gramatické kategórie a pravopisné pravidlá slovenčiny a maďarčiny. Pri porozumení textov treba rozvíja» jednoduchú reprodukciu, porozprávame obsahu, vyzdvihnutie podstaty, urči» cieµ a stanovisko hovoriaceho, porozumenie neznámych slov dedukciou na základe textu. Permanentné rozvíjanie slovnej zásoby je stálou úlohou. |
| ®iaci majú zostavi» svoje výpovede v logicky usporiadanej forme. Potrebné je precvičovanie písania osnovy a plánu odpovede. |
| Pri písomných prácach treba osvoji» a správne pouľíva» pravopisné pravidlá a v rámci toho interpunkčné znamienka. |
| V prekladoch treba vedome a správne pouľíva» slovenské zvraty. |
| ®iaci majú vedie» spozna» a charakterizova» jednotlivé druhy textov (napr. hovorový a odborný ątýl). |
| ®iaci majú vedie» zostavi» sloh primeraný komunikačnej situácii a cieµu. |
| Pri rieąení úloh sa rozvíja logické a tvorivé myslenie, ľiaci sa pripravia na zvládnutie rôznych komunikačných situácií. |
|
| Slovenská literatúra |
|
| Vyučovanie literatúry prebieha na základe chronologického poradia. |
| Počas ątúdia literatúry ľiaci sa oboznámia s hlavnými obdobiami rozvoja slovenskej literatúry, významnými osobnos»ami a najdôleľitejąími dielami slovenskej literatúry. V kontexte svetovej literatúry si utvoria obraz o slovenskej literatúre. Oboznámia sa s spoločnými tematickými a ideovými znakmi slovenskej a maďarskej literatúry. ®iaci si osvoja odborné terminológiu literatúry. Slovenská literatúra obohacuje jazykovú kultúru ľiakov, poskytuje im základy literárneho vzdelania, prispieva k schopnosti vytvárania samostatnej mienky a k rozvoju estetického citu. |
| ®iaci sa naučia samostatne pouľíva» informačné zdroje (učebnice, zbierky, kniľniču ...). |
|
| 9. ročník |
| Celkový počet hodín: 148 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| ®iaci majú pouľíva» osvojené vedomosti v konkrétnych komunikačných situáciách. Tvori» text v osvojených tematických okruhoch. Precvičovanie pozdravu oslovenia, predstavenia (sa). |
| ®iaci majú vedie» vytvori» a vies» jednoduchý dialóg. Spracova» text pomocou otázok. Téme primeraný prejav ústne a písomne. |
| Rozprávanie, opis, charakteristika. |
| ®iaci sa oboznámia s hláskoslovným systémom slovenčiny. Majú vedie» správne artikulova» slovenské hlásky, poníma» rozdiely medzi výslovnos»ou slovenských a maďarských hlások. ®iaci si majú uvedomi», ľe hlásky môľu zmeni» význam slova. Pozna» a správne pouľíva» pravidlá písania i/y. V písaní a vo výslovnosti dodrľiava» rytmický zákon, pravidlá písania veµkých písmen. Správne pouľíva» tvary podstatných a prídavných mien v jednoduchých vetách. Spozna» a správne pouľíva» pravidlá slovenského jazyka. Rozvoj schopnosti samostatnej opravy chýb. Pouľívanie správneho slovosledu. Cviči» zostavenie osnovy. |
| Osvojenie základných literárnovedných pojmov, pochopenie ich významu. |
| Charakteristika umení jednotlivých období. Súvislosti literatúry a iných druhov umenia. Súvislosti medzi európskou a slovenskou literatúrou. Charakteristické ľánre jednotlivých období. Charakteristické znaky ústnej slovesnosti a písanej literatúry. Samostatné pouľívanie kniľnice, zapisovania poznámok. |
| Krátke hodnotenie literárneho diela. Precvičovanie nemého a hlasného čítania. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky | |
| Komunikácia | |
| Ąudské vz»ahy | O sebe: osobné údaje, osobné doklady (občiansky preukaz cestovný pas) krátky ľivotopis, povahové vlastnosti, záµuby | |
| Moja rodina: členovia rodiny, príbuzenské vz»ahy, charakteristika osoby. | |
| Povinnosti členov rodiny doma. Večer doma. | |
| Rodinné sviatky, rodinné udalosti. | |
| Priateµstvo: Priatelia – známi, spoločné trávenie voµného času, spoločné záµuby. Rieąenie konfliktov. | |
| Slohová práca: charakteristika osoby. | |
| Naąe prostredie | Moje bydlisko: ®ivot v meste a na dedine. | |
| Predstavenie bydliska: miestne zaujímavosti. | |
| Moľnosti zábavy a ąportu. Vz»ah k bydlisku, naąa ulica. | |
| Minulos» naąej osady (príchod naąich predkov). | |
| Bývanie: Rodinný dom so záhradou, bývanie na sídlisku, porovnanie. | |
| Miestnosti bytu, zariadenie a dekorácia bytu, typ kúrenia. | |
| Práce v domácnosti, poruchy v domácnosti. | |
| Slohová práca: opis bydliska. | |
| Práca | Pracovný deň dospelých. Vlastný reľim dňa. | |
| Aké zamestnania poznáme? | |
| Výber povolania. | |
| Ąudové remeslá, µudové majstrovstvo. | |
| Ochrana tradícií. | |
| ©kola | Opis budovy: Miestnosti v ąkole a ich funkcia, zariadenie triedy. | |
| Naąa trieda, náą kolektív, rozvrh hodín, predmety, záujmové krúľky v ąkole, ąkolské podujatia. | |
| Moľnosti ątúdia na Slovensku. | |
| Krátky prehµad slovenského národnostného ąkolstva. | |
| Slohová práca: opis budovy. | |
| Stravovanie | Stravovanie doma: základné potraviny, nápoje. Raňajky, obed, večera. | |
| Varenie, pečenie, stolovanie, umývanie riadu. Obµúbené jedlá naąej rodiny. | |
| (Príprava slávnostného obedu,) pozývanie hostí. | |
| Základy správnej výľivy (mliečne výrobky, zeleniny, ovocie). | |
| Stravovanie v reątaurácii, stravovanie na pracovisku, v ąkole. | |
| Slovenské jedlá naąej oblasti. | |
| Nákupy, obchody, sluľby | Typy obchodov. | |
| Nákup v samoobsluhe, nákup v obchodnom dome. | |
| Ako nakupuje naąa rodina? | |
| Dom sluľieb: u holiča, u kaderníčky, oprava, čistenie, farbenie ąiat, v krajčírskej dielni, oprava obuvi, oprava elektrických spotrebičov | |
|
| Gramatika | |
| Hláskoslovie | Porovnanie systému slovenských a maďarských hlások. | |
| Slovenská abeceda. | |
| Výslovnos» slovenských samohlások, dvojhlások. Písanie a výslovnos» spoluhlások. | |
| Klasifikácia samohlások a spoluhlások. | |
| Mäkké slabiky a výnimky. Písanie a výslovnos» tvrdých slabík. | |
| Spodobovanie spoluhlások. | |
| Pravopis | Písanie i, í, y, ý: po tvrdých a mäkkých spoluhláskach, v cudzích slovách, v zvukomalebných slovách, v citoslovciach po obojakých spoluhláskach. | |
| Vybrané slová. | |
| Písanie ä, písanie dvojhlások. | |
| Rytmické krátenie. | |
| Písanie cudzích slov. | |
| Písanie veµkých písmen: na začiatku viet a nadpisov, po dvojbodke, na znak úcty v zámenách, vo vlastných menách. | |
| Porovnanie písania veµkých písmen s maďarských pravopisom. | |
| Rozdeµovanie slov: podµa slabík, podµa zloľenia | |
| Úvod do ątúdia ohybných slovných druhov: | Gramatický význam mien. | |
| Gramatická zhoda prídavných a podstatných mien v jednotnom a mnoľnom čísle. Zámená, prídavné mená a podstatné mená. Číslovky a podstatné mená. | |
| Vyjadrenie činnosti v prítomnom, minulom a budúcom čase. | |
| Ohybné slovné druy Podstatné mená | Význam a tvorenie podstatných mien. Delenie podstatných mien. | |
| Gramatické kategórie podstatných mien (rod, číslo, pád). | |
| Skloňovanie podstatných mien. | |
| Prídavné mená | Význam a tvorenie prídavných mien. Delenie prídavných mien podµa významu. | |
| Stupňovanie prídavných mien. | |
| Skloňovanie prídavných mien. Skloňovanie prídavných a podstatných mien. | |
| Literatúra | |
| Úvod do ątúdia literatúry | Pojem literatúra. Úloha literatúry v spoločnosti. Ústna slovesnos» a písaná literatúra. | |
| Stredoveká literatúra | Činnos» Cyrila a Metoda na základe legiend. | |
| Ústna slovesnos» v stredoveku: čítanie a obsah a µudových piesní a rozprávok. | |
| Ústna slovesnos» v období humanizmu a renesancie | Čítame jednej legendy, µudovej piesne a µudovej rozprávky. | |
| Klasicizmus a preromantizmus v slovenskej literatúre | Myąlienky osvietenstva v období panovania Márie Terézie a Jozefa II. | |
| Vývin slovenského jazyka a literatúry. | |
| Myąlienky a umelecké prostriedky osvietenstva v diele Jána Chalupku | |
| Kocúrkovo (humor, satíra) | |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky | |
| Komunikácia | |
| Poąta | Podanie listu, telegramu, balíka, peňazí. | |
| Vyplnenie poątovej poukáľky. | |
| Predplatenie novín a časopisov. | |
| Ďaląie sluľby na poąte: predaj novín a časopisov, kníh, poątová banka, zmenáreň, predaj cenín, cestovných lístkov, telefónnych kariet. | |
| Telefón: verejná telefónna hovorňa, domáci telefón, záznamovač/odkazovač. | |
| Slohová práca: písanie listu. | |
| Zdravotníctvo | Ąudské telo: časti µudského tela, vnútorné otgány, zmyslové orgány. | |
| Starostlivos» o zdravie: osobná hygiena, správna ľivotospráva ąport, oddych (zdravá výľiva). | |
| U lekára: lekárske vyąetrenie, najčastejąie úrazy, choroby, liečenie doma a v nemocnici. | |
| ©port, pohyb | Vplyv pohybu a ąportu na zdravie. | |
| Telocvik v ąkole a vo voµnom čase, výlety, turistika. | |
| Predstavenie obµúbeného druhu ąportu. | |
| Letné a zimné ąporty v prírode. ©portové preteky, olympiáda. | |
| Podnebie, počasie | Charakteristika jednotlivých ročných období. | |
| Vplyv počasia na človeka. | |
| Moje obµúbené ročné obdobie. | |
| ©kody, »aľkosti pôsobené počasím (poµadovica, krupobitie, spodné, záplavné vody, povodne....) | |
| Meteorologická sluľba, predpoveď počasia. | |
| Slohová práca: Moje obµúbené ročné obdobie. | |
| Zábava, kultúra | Návąteva múzeí. | |
| Návąteva koncertov, počúvanie nahrávok doma. | |
| Návąteva kina a divadla: výber programu, zakúpenie lístka, oblečenie. | |
| Porovnanie divadelného prestavenia a návątevy kina. |
| V kniľnici: orientácia – katalógy. |
| Kultúrne domy: záujmové krúľky, kluby, kultúrne a zábavné podujatia. |
| Masmédiá | Elektrické masmédiá (rozhlas, televízia, Internet, satelit). |
| Celoątátne a miestne vysielanie: správy, informácie, kultúrne, zábavné, vedecké programy. |
| Slovenské televízne a rozhlasové vysielanie v Maďarsku. |
| Tlač: noviny, časopisy, denníky; týľdenníky. Miestne a celoątátne slovenské noviny v Maďarsku. |
| Slohová práca: Písanie správy o jednej udalosti. |
| Gramatika |
| Zámená | Význam a rozdelenie zámien. |
| Pravopis zámien: písanie i, y. |
| Skloňovanie zámien, prídavných a podstatných mien. |
| Kratąie a dlhąie tvary zámien. |
| Pouľívame zámien |
| Číslovky | Význam a rozdeµovanie čísloviek. |
| Skloňovanie a pravopis čísloviek. |
| Skloňovanie čísloviek, prídavných a podstatných mien. |
| Slovesá | Význam a triedenie slovies: činnostné a stavové, plnovýznamové a pomocné. |
| Vid slovies. |
| Zvratné a nezvratné slovesá. |
| Gramatické kategórie slovies: osoba, číslo, čas, rod. |
| Slovesné tvary: podµa zloľenia, podµa osoby a čísla. |
| Pravopis slovies. |
| Neohybné slovné druhy Príslovky | Význam a triedenie prísloviek. |
| Tvorenie prísloviek. |
| Stupňovanie prísloviek. |
| Predloľky | Význam a rozdelenie. |
| Predloľky s jedným pádom, predloľky s dvoma pádmi, s troma pádmi. |
| Predloľkové väzby, vokalizácia predloľiek. |
| Spojky | Funkcia spojok: spájanie vetných členov, viet v súvetí. |
| Priraďovacie a podraďovacie spojky. |
| Písanie čiarky pred spojkami, pravopis spojky „a". |
| Častice, citoslovcia, zvukomalebné slová | Význam, pouľívanie a ich funkcia v texte. |
| Literatúra |
| Romantizmus v slovenskej literatúre | Politické pomery v Uhorsku v prvej polovici 19. storočia. |
| Ąudovít ©túr - ątúrovci, ich ciele. |
| Uzákonenie spisovnej slovenčiny. |
| Charakteristika slovenskej romantickej literatúry (individualizmus, národný charakter) na základe literárnych diel. |
| Výber z básní a balád: Samo Chalúpka, Andrej Sládkovič, Janko Kráµ, Ján Botto. |
| Čítanie a rozbor jednej básni alebo balady. |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky | |
| Komunikácia | |
| Doprava, dopravné prostriedky | Vývin dopravných prostriedkov: cestovanie dávno a dnes. | |
| Doprava v meste, kvalita ciest, dopravné značky, dopravné predpisy, technický a vodičský preukaz. | |
| Mestská doprava. | |
| Charakteristika dopravných prostriedkov: autobus, električka, trolejbus, metro, vlak, lietadlo, taxík, osobné auto. | |
| Následky motorizácie: znečistenie vzduchu, »aľkosti parkovania. | |
| Orientácia v cudzom prostredí. | |
| Poľiadavky bezpečnej dopravy. | |
| Cestovanie | Kaľdodenné cestovanie do ąkoly, do zamestnania. | |
| Cestovanie v Maďarsku | |
| Príprava na cestu: informácie, zabezpečenie cestovných lístkov. | |
| Cestovanie do zahraničia: cestovná kancelária, turistické zájazdy, nákup valút, zabezpečenie ubyitovania, poistenie. Cestovné doklady, cestovný pas, colná a pasová kontrola. | |
|
| Príroda, ochrana prírody | Aký význam má pre človeka príroda? | |
| Aké činnosti ohrozujú najviac prírodu? | |
| Následky nezodpovednej µudskej činnosti. | |
| Čo môľe urobi» jednotlivec v záujme ochrany prírody? | |
| Maďarsko | Predstavenie Maďarska cudzincovi: zemepisná poloha a rozloha Maďarska. | |
| Pamätihodnosti Maďarska. | |
| Krátke predstavenie Budapeąti a jej pamätihodností. | |
| Slohová práca: zostavenie plánu pre hos»a. | |
| Slováci v Maďarsku | Práva národnostných menąín v Maďarsku: národnostné samosprávy, civilné organizácie. | |
| Slovákmi obývané oblasti v Maďarsku. | |
| Krátky prehµad dejín Slovákov v Maďarsku, dneąné slovenské národnostné inątitúcie. | |
| Slovensko | Predstavenie Slovenska cudzincovi: zemepisná poloha Slovenska. | |
| Najvýznamnejąie mestá Slovenska, prírodné krásy. | |
| Bratislava, hlavné mesto Slovenska. | |
| Gramatika | |
| Syntax | Spájanie slov vo vete: prisudzovacie/predikátívne, priraďovacie (koordinatívne, určovacie) determinatívne syntagmy. | |
| Slovo a vetný člen. | |
| Jednoduchá veta | Jednočlenná a dvojčlenná veta. | |
| Holá veta: podmet a prísudok. | |
| Rozvitá veta: rozvíjacie vetné členy. | |
| Modalita jednoduchej vety. | |
| Slovosled v jednoduchej vete. | |
| Súvetie | Priraďovacie a podraďovacie súvetie. | |
| Druhy priraďovacích a podraďovacích súvetí. Pravopis priraďovacích a podraďovacích súvetí. | |
| ©tylistika | ©týl vo vąeobecnosti. Jazykové, ątylistické prostriedky. Hovorový ątýl. | |
| ©týly verejného styku: náučný, publicistický, administratívny, umelecký. | |
| Kompozícia slohového prejavu: informácia (oznámenie, správa, hlásenie). | |
| Rozprávanie (úvod, zápletka, stupňovanie, vyvrcholenie, rozuzlenie). | |
| Jazykové prostriedky opisu (jednoduchý, odborný, umelecký). | |
| Ukáľky z publicistických útvarov. | |
| Lexikológia | Slovná zásoba: pojem slovnej zásoby, jadro slovnej zásoby, spisovná norma. | |
| Slovo: zvuková a významová stránka slova. | |
| Vzájomné vz»ahy slov. | |
| Druhy slov podµa zloľenia. | |
| Literatúra | |
| Realizmus v slovenskej literatúre | Spoločenské a politické podmienky rozvoja realistickej literatúry. | |
| Hlavné znaky slovenskej realistickej literatúry. | |
| Najvýznamnejąí predstavitelia slovenského realizmu. | |
| Pavol Országh-Hviezdoslav: rozbor dvoch básní | |
| Martin Kukučín Poviedky: Rysavá jalovica a eąte jedna poviedka. | |
| Jozef Gregor Tajovský Dve-tri poviedky: Horký chlieb, Mamka Pôstková | |
| Slovenská literárna moderna | Symbolizmus a expresionizmus v slovenskej literatúre. | |
| Ivan Krasko Básnické zbierky: Nox et solitudo, Verąe. | |
| Rozbor dvoch básní. | |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| 1. Náuka o krajine | Spozna» svoje bydlisko so zreteµom na národnostné tradície. |
| Orientácia v domácom prostredí. |
| Pozna» miestne pamätihodnosti a ich slovenské pomenovanie. |
| 2. Rodina | Orientácia v príbuzenských vz»ahoch. Hodnota príbuzenských vz»ahov. |
| Rodinný sviatok. Blahoľelania k narodeninám a meninám. |
| 3. Bydlisko | Miestnosti a funkcia obytného domu. |
| Miestne pamätihodnosti a prvky bydliska. |
| Orientácia v meste i dedine. Návąteva pamiatkového domu a múzea. |
| 4. ©kola | ©kolské prostredie – porovnávanie súčasnosti a minulosti. |
| ©kolské zariadenie v minulosti a dnes. |
| Vyučovacie hodiny, začleňovanie ľiakov do tried. |
| 5. Človek vo vz»ahu k prírode | Pozorovanie prírodných zákonitostí – ochrana prírody a jej pôvodnej typológie. |
| Príroda okolo nás, charakteristické znaky vlastného okolia. |
| Zmena prírody a jej ochrana. |
| Dµľka dní a nocí. |
| 6. Významné dni v cykleročných období | Ąudové zvyky podµa miestnych variantov. |
| Sviatky cez rok. |
| Sviatok Troch kráµov. |
| Veµkonočné sviatky – tradičné jedlá. |
| Príprava na veµkonočnú oblievačku – viną, kraslice. |
| 7. Detské hry | Individuálna párová a skupinová komunikácia |
| v detských hrách. |
| Detské hry – hry na zálohy, vyčítanky, µudové rozprávky. |
| 8. Ąudové úľitkové umenie | Miestne varianty výtvarného prejavu. Hodnota insitného umenia. |
| Návąteva výstavy obrazov. |
| Práce z papiera – adventný kalendár. |
| Aktívna účas» na príprave charakteristického symbolu mája. |
| 9. Ąudová slovesnos» | Obohacovanie predstavivosti, rozvíjanie slovnej zásoby na základe bohatstva µudovej slovesnosti. |
| Vinąe. Porekadlá. Hádanky. Varianty µudových piesní. |
| Porovnanie dobrých a zlých vlastností v µudových rozprávkach. |
| 10. Tradície v národnostnom prostredí | Účas» na miestnom, ľupnom a celoątátnom národnostnom programe. |
| Návąteva miestneho kostola vo sviatočný deň. |
| Národnostné tradície v rodinnom prostredí. |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| – ®iaci majú pozna» miestne pamätihodnosti, pozoruhodnosti, majú navątívi» vlastivedné alebo národopisné múzeum. Majú rozumie» dvojjazyčným nápisom na verejných budovách. Majú pozna» slovenskú vlajku, hymnu. |
| – Majú vedie» pomenova» svoje osobné údaje po slovensky. |
| – Majú spozna» v miestnom nárečí beľne pouľívané výrazy na vyjadrenie príbuzenského vz»ahu (napr. tato, otec). |
| – Majú vedie» opísa» znaky ąkoly po slovensky, a majú vedie» pomenova» zopár osídlení obývaných Slovákmi. |
| – Majú pozna» typické znaky ročných období, pomenovanie mesiacov a dní v týľdni. |
| – Majú sa zúčastni» na hrách, ktoré posilňujú spolupatričnos» a pomôľu pri spoznaní µudových tradícií – Mikuláą, Vianoce, Faąiangy, Veµká noc. |
| – Majú sa nauči» zopár nových slovenských µudových piesni, detských hier, majú sa zúčastni» na príprave predmetov. |
|
| 5–8. ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Vyučovací predmet slovenská vzdelanos» je dôleľitou čas»ou slovenského národnostného vyučovania, ktorý poskytuje základné poznatky o dejinách, o kultúre a µudových zvykoch slovenskej národnosti v Maďarsku. |
| Poskytne novú príleľitos» na spoznávanie zvykov a vytváranie úcty k nim, zabezpečuje spoznanie charakteristických črt a osobností národnostnej kultúry. |
| Učenie slovenskej vzdelanosti si ľiada vytvori» vz»ahy medzi predmetmi napr. slovenský jazyk, technika, spev, telesná výchova, dejepis, zemepis. |
| Národopisné krúľky, tanečné súbory a spevokoly i zamestnania s národnostnou náplňou umoľňujú aktívnu účas» pre ľiakov. |
| Pomocou národopisu sa vyvíja stály vz»ah s fungujúcimi celoątátnymi organizáciami, kultúrnymi a náboľenskými spolkami i národnostnými organizáciami zo susedných krajín. |
| ®iak spoznáva regionálne osídlenia Slovákov v Maďarsku, a týmto spôsobom pochopí príčiny rozdielov v ich tradičnej kultúre. |
| ®iak získa znalosti o dejepisnom a sociálnom vývine slovenskej národnosti. |
| Získa informácie o zemepisnom členení územia Slovenska. Oboznámi sa s polohou Slovenska a poskytne sa mu moľnos», aby navątívil krajinu svojich predkov. |
| Formuje sa jeho pocit zodpovednosti pri zachovávaní národnostných hodnôt. |
|
| Vąeobecné poľiadavky vyvinú |
|
| Vo vyučovaní slovenskej vzdelanosti získavajú ľiaci poznatky o pôvode (pôvodných sídlach) dejinách, o zvykoch svojich predkov. |
| Upevňujú sa prvky národnostného ľivotného spôsobu vo vedomí ľiakov. |
| Spoznávajú sa výročné a rodinné zvyky a obyčaje. Formuje sa vz»ah k prírode, spoznávajú sa tradičné zamestnania, gazdovstvo, kultúra obliekania a stravovania. |
| ®iaci spoznávajú a učia sa chráni» hodnoty národnostnej kultúry: návąteva múzea, pamiatkového domu a sledovanie filmov. |
| ®iaci sa oboznámia s najcharakteristickejąími zvykmi svojho okolia. |
| Naučia sa spozna» µudové piesne, µudové rozprávky a povedačky. |
|
| 5. ročník |
| Celkový počet hodín: 37 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| Oboznámenie sa so Slovenskom prostredníctvom mapy. Slovenské zemepisné názvy, mená miest, riek a hôr. |
| Vypracovanie slohovej práce na literárnu sú»aľ na základe vlastného záľitku, |
| Návąteva múzea a kniľnice – písomné pamiatky o vlastnom meste alebo dedine. |
| Návąteva miestneho µudového tanečného súboru – µudový dievčenský a chlapčenský odev, tradičné účesy. |
| Pozorovanie µudových pracovných nástrojov v pamiatkovom dome, výąivky a tkaniny. |
| Návąteva miestneho klubu a účas» na prehliadke tradičných slovenských jedál ich pomenovanie. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| I. Dejepis |
| 1. Náuka o krajine (vlastiveda) | Slovensko – mestá, rieky, vrchy. |
| Slovenská národnos» v Maďarsku – poloha a charakteristické znaky slovenských osád. |
| Známi spisovatelia a básnici. |
| Pouľívame mapy – orientačná schopnos». |
| 2. Naąe bydlisko a ąíry svet | Maďarsko mnohonárodnostný ątát. |
| Písomné pamiatky: miestne dejiny – múzeum, kniľnica. |
| ©tátne symboly. |
| Národ – národnos» – správne pouľívanie pojmov. |
| Zemepisné názvy. |
| Spoločná minulos» – spoločné dejiny. |
| 3. Významné osobnosti miestnych dejín | Čítame miestne legendy a povesti. Zámena fantázie a reality. |
| II. Národopis |
| 1. Ąudové piesne µudové zvykyv piesňach | Ąudová hudba rodného kraja -– miestne µudové piesne -charakteristické znaky melódie a obsahu. |
| Hodnota µudovej piesne v uchovávaní tradičnej kultúry. |
| 2. Sviatok a tradícia | Ąudový odev: vo vąedný deň, vo sviatok, ľenské oblečenie, muľské oblečenie, vrchné súčiastky odevu, účesy, pokrytie hlavy; |
| Charakteristické farby a motívy. |
| Sviatočný odev. |
| Charakteristické znaky odevu miestnej spoločnosti. |
| Rozdiely medzi odevom starąej a mladej generácie. |
| Porovnanie minulosti a súčasnosti. |
| 3. Rodinné sviatky a zvyklosti | Rozhodujúce udalosti v ľivote človeka – narodenie, krst, svadba. |
| Zvyky vo sviatočné dni. |
| Slovenské krstné mená. |
| Úloha rodiny pri ochrane tradícií. |
| 4. Rok poµnohospodára - | Hospodárenie na níľine, obrábanie pôdy, chov dobytka, |
| Úloha salaąov. |
| gazdovanie | Spoznávanie miestnych charakteristických črt. |
| 5. Ąudové ozdobné úľitkové umenie | Príprava predmetov charakteristických pre významné dni. |
| Charakteristické motívy jednotlivých regiónov. |
| III. Folklór |
| 1. Ąudová slovesnos» | Hµadáme, učíme sa príslovia a porekadlá, ktoré sa viaľu k významným dňom. |
| 2. Ąudové rozprávky | Charakteristické ątylistické prvky, hrdinovia a myąlienkový obsah µudových rozprávok. |
| Pozvanie µudových rozprávačov a počúvanie ich prednesu. |
| Miestne jazykové prvky v µudovej rozprávke. |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej latky |
| I. Dejepis |
| 1. Poloha v Európe | Slovensko: charakteristické znaky zemepisnej polohy, väčąie mestá a oblasti. |
| Úradný jazyk – materinský jazyk |
| 2. Naąe bydlisko a ąíry svet | Maďarsko – oblasti slovenskej národnosti. |
| Zamestnanie obyvateµstva – níľiny – vrchy. |
| Tradičné remeslá. |
| Ąudové zvyky, porekadlá, príslovia, hádanky. |
| 3. Národné sviatky | Spomienkové slávnosti, jubileá – ich význam. |
| Spoločná minulos» – spoločné dejiny. |
| Príbehy a osobnosti v literárnych dielach. |
| Spisovatelia a básnici v slovenskej literatúre. |
| II. Národopis |
| 1. Ąudové piesne piesne µudových zvykov | Charakteristické miestne prvky µudových piesní a µudové hudobné nástroje. |
| Prírodné obrazy (metafóry) v µudových piesňach |
| Vzbudi» záujem o hru na µudové hudobné nástroje. |
| 2. Významné dni a sviatky | Miestne pomenovania pre jednotlivé súčiastky odevu. |
| Funkčnos», krása a farebnos» µudového odevu. |
| Tradičné µudové jedlá pripravované vo sviatočné dni. |
| Porovnanie obliekania a stravovania vo zvykoch v minulosti a súčasnosti. |
| 3. Rodinné sviatky | Tradície rodinných zvykov. Náväzné povery, pranostiky, predpovede. |
| Spoznávanie významných rodinných udalostí. |
| Porovnávanie slovenských a maďarských rodinných zvykov jednotlivých lokalít. |
| 4. Rok poµnohospodára –gazdovanie | Hospodárenie vo vrchoch a v lesoch : chov dobytka, »aľba dreva, zber lesných plodov a ich vyuľitie. |
| Oboznámenie sa s miestnymi svojráznos»ami (pálenie uhlia, pálenie vápna). |
| 5. Ąudové ozdobné úľitkové umenie | Tradičné ozdobné motívy prostredia. Predstavenie – pouľívané farby. |
| III. Folklór |
| 4. Ąudová slovesnos» | Príslovia, porekadlá, úslovia, vinąe – náväzné na výročné zvyky. |
| Nárečové prvky, svojráznosti. |
| 5. Ąudové rozprávky | Rozličné typy rozprávok: rozprávky o vílach, vtipné rozprávky, rozprávky o zvieratách. |
| Úloha rozprávky pri formovaní charakteru osobností. |
| Hlavné znaky µudových rozprávok a µudových povestí. |
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky | |
| I. Dejepis | |
| 1. Stredovek | Hospodárske a spoločenské zmeny v stredoveku. | |
| Slováci v stredovekom maďarskom kráµovstve. | |
| Ąudia rovnakého spoločenského postavenia ľijú v rovnakých podmienkach bez ohµadu na ich národnostnú prísluąnos». | |
|
| 2. Raný novovek | Roztrhnutie Maďarska na tri časti. | |
| Reformácia | |
| Vyhnanie Turkov. | |
| Zmeny v národnostnom zloľení ątátu po vyhnaní Turkov. | |
| Maďarsko a národnosti. | |
| 3. Migrácia Slovákov a ich usadenie sa v 17-18. stor. | Migrácia Slovákov na Dolnú zem, smery migrácie v dneąnom Maďarsku. | |
| 4. Novodobá história slovenskej národnosti v 19-20. st. | Začleňovanie sa do madarského spoločenského prostredia. Osobitosti a znaky prísluąníkov slovenskej národnosti (zamestnanie, kultúrny ľivot). | |
| Vplyv spoločenských udalostí na ich ľivot a jazyk. | |
| II. Národopis | |
| 1. Významné dni | Jarný a letný zvykoslovný cyklus, zvyky v období jesene a zimy- ľivé tradície. | |
| Zvykoslovné udalosti, jedlá, odev. | |
| Povery náväzné na výber partnera. Porovnanie minulosti so súčasnos»ou. | |
| 2. Miestne príleľitosti v ľivote Slovákov | Úloha celoątátnej a miestnej menąinovej samosprávy. | |
| Menąinové kultúrne inątitúcie – ich činnos». | |
| Civilné organizácie, spolky, kluby. | |
| Detské magazíny rozhlasu a televízie, Ąudové noviny – slovenské noviny. | |
| 3. Rok poµ nohospodára | Lúčne a pasienkové hospodárenie. | |
| Tradičné zamestnania. | |
| Sociálne vrstvy. Zvyky viaľuce sa k poµnohospodárskym činnostiam. | |
| Ąudové remeslá. | |
| 4. Typy osídlení, obytné domy | Sedliacky dom, funkcia jenotlivých miestností. | |
| Vz»ah ľivotného ątýlu a bytové zariadenia. Hospodárske budovy a ich funkcia. | |
| Funkcia a hodnota národopisného múzea. | |
| Povery, ktoré sa viaľu k stavbe domu. | |
| Typ osady a vz»ah k spôsobu hospodárenia. | |
| 5. Spoločné práce a mládeľ | Uchovanie zvykov, ich obnovenie (folklorizácia). Učíme sa texty, dramatizácia. | |
| Rozpomienky v rodine. | |
| Spolupatričnos» a vzájomná pomoc členov rodiny, príbuzných a susedov. | |
| III. Folklór | |
| 1. Vz»ah medzi jednotlivcom a históriou. | Balady: otvorenos» k preľívaniu a pochopeniu osudov, citov a myąlienok hrdinov balád. | |
| Povesti : typy a obsah – zbieranie miestnych povestí. | |
| Rozdiel medzi poves»ou a baladou. | |
| Dvojjazyčné paralely zvykoslovia. | |
| Zhodné znaky a rozdiely v maďarskej a slovenskej µudovej tvorbe. | |
|
| Podmienky ďaląieho postupu |
|
| – Pochopenie toho, ľe Slováci v stredoveku ľili v rámci Uhorského ątátu, Slovensko ako samostatná krajina v tomto období neexistovala. |
| – ®iaci majú pozna» vplyv reformácie a protireformácie v histórii dolnozemských Slovákov. |
| – Majú vedie», čo znamená pojem „Hungarus". |
| – Majú pozna» spoločenské a hospodárske príčiny migrácie a migračné smery v období po vyhnaní Turkov. |
| – Majú pozna» miestne osobitosti niekoµkých tradícií. |
| – Majú vedie», ľe zemepisná poloha a spoločenské podmienky ovplyvňujú vznik remesiel. |
| – Majú pozna» rozdiel medzi poves»ou a baladou. |
| – Majú pozna» činnos» významných osobností a miesta, kde pracovali a preslávili sa. |
| – Majú pozna» ustanovizne, ktoré vykonávajú prácu v sluľbe slovenskej národnosti v Maďarsku. |
|
| 9–12 ročník |
|
| Ciele a úlohy |
|
| Základným cieµom vyučovania predmetu slovenská vzdelanos» je formovanie a vytvorenie identity a vedomia o pôvode ľiakov. V zmysle tohoto cieµu, hlavnou úlohou je oboznámenie ľiakov s historickou minulos»ou Slovákov v Maďarsku, tradovanie „kolektívneho vedomia" menąiny, odovzdávanie a uchovávanie jej duchovnej a materiálnej kultúry, náboľenských tradícií, zvykov a obyčají, µudovej slovesnosti a jazyka. Poznaním minulosti a hodnôt tradičnej kultúry ľiakom pomôľeme stotoľnenie sa so svojou národnos»ou, v uvedomení si svojho pôvodu. |
| Vedomosti predmetu slovenská vzdelanos» sú stavané jednak na dejinách, spoločenskom vývine, dejinách kultúry slovenského národa, na geografii Slovenska, dneąných spoločensko-ekonomických pomeroch Slovenskej republiky, jednak na dejinách slovenskej menąiny v Maďarsku, na predstavení jej duchovnej a hmotnej kultúry. |
| Dôleľitým cieµom vyučovania predmetu je, aby prostredníctvom učebnej látky prispeli k dôkladnejąiemu poznaniu rodiska, domoviny. ®iaci sa majú zoznámi» so svojim pôvodom, národnos»ou, majú pozna» históriu svojho bezprostredného okolia, rodiny, majú by» zbehlí v tradíciách a stupnici hodnôt svojej lokality. |
| Spoznanie domoviny zároveň prispeje aj k upevneniu takého vlastenectva a lokálpatriotizmu, ktorý je zbavený idealizácie a skresµujúceho romantizmu. Jeho základnom hodnotou je úcta k národnosti kladný vz»ah k nej. ®iaci sa majú nauči» chráni» a obohacova» ąpecifické a jedinečné hodnoty svojho rodiska. |
| Zohµadňuje sa tu princíp komparácie, akulturácia a vzájomné ovplyvňovanie sa kultúr. |
| Takýmto prístupom predmet okrem osvojovania vedomostí chce prispie» aj k rozvíjaniu osobnosti ľiakov. Vychováva k tolerancii, solidarite, k úcte voči minulosti a k predkom, k otvorenosti voči iným kultúram, jazykom a náboľenstvám, inąpiruje k ich pochopeniu. |
| Cieµom predmetu slovenská vzdelanos» je prispie» k hlbąiemu pochopeniu dneąka. Vedomosti, aktivita ľiakov, rozvíjanie schopností majú docieli», aby ľiaci boli schopní vyzna» sa v multietnickom prostredí Strednej Európy, aby sa stali aktívnymi činiteµmi menąinového bytia v Maďarsku. |
| Úlohou predmetu je výchova takých moderných, mysliacich, duąevne vyrovnaných občanov so silnou identitou, ktorí vo svojich predstavách o budúcnosti uplatňujú poznanie, podµa ktorého kaľdé indivíduum, kaľdá generácia je rovnako zodpovedná za svoju budúcnos» a v znamení toho budú aktívnymi národnostnými občanmi, ktorí sú ochotní za svoju menąinu aj kona». |
|
| Vąeobecné poľiadavky vývinu |
|
| K dosiahnutiu cieµov a k splneniu úloh pri vyučovaní slovenskej vzdelanosti je nevyhnutné rozvíja» tu opísané schopnosti a zručnosti resp. aplikova» tieto ąpeciálne pedagogické činnosti a postupy: |
| Vyučovanie predmetu slovenská vzdelanos» je zaloľené na sprostredkovaní poznatkov z histórie a duchovno-kultúrneho dedičstva slovenského národa a slovenskej menąiny v Maďarsku. |
| ®iaci v procese konkrétneho spracúvania učebnej látky – pomocou učiteµa – si majú osvoji» schopnos» zbierania a spracúvania rozmanitých informácií a postupy pri systematizácii a analýzu prameňov. Základnou poľiadavkou je, aby boli schopní orientova» sa v kniľniciach, lexikónoch, príručkách, atlasoch. |
| Základnou poľiadavkou je, aby ľiaci získané informácie spracúvali čoraz samostatnejąie a kritickejąie, aby z nich vyvodzovali správne konklúzie. Pri vyučovaní predmetu treba zdôrazňova» vlastnú aktivitu ľiakov a zohµadňova» rozvíjanie ich schopností. Je ľelateµné, aby ľiaci základné zákonitosti a súvislosti pochopili cez vlastnú aktivitu, aby zbehlo pouľívali základné termíny z odboru histórie, sociológie, etnografie, literatúry. Poľiadavkou rozvíjania je, aby sa ľiaci naučili metódy analýzy a syntézy, aby boli schopní rozlíąi» podstatné a nepodstatné, fakt a mienku, aby si naučili skúma» fakty v ąirąích súvislostiach, porovnáva» (svetové, uhorské, slovenské, národnostné). |
| ®iaci si majú uvedomova», ľe história je takým procesom, v ktorom popri zmenách a vývoji má svoje opodstatnenie aj zachovávanie tradícii a hodnôt, najmä v prípade menąín. Sebapoznanie podloľené vedomos»ami, pevná identita má ľiakov inąpirova» k odhaµovaniu, uchovávaniu tradícií, podnecova» k aktivite na menąinovom poli. Majú si osvoji» vedomosti, ktoré sa týkajú ľivota Slovákov v Maďarsku, disponova» aktuálnymi vedomos»ami o súčasnom dianí na Slovenska a kultúrno- spoločenskom ľivote zahraničných Slovákov. |
| Efektívnos» vyučovania predmetu slovenská vzdelanos» je spätá so schopnos»ou orientácie sa v čase a priestore. Je dôleľité, aby ľiaci pochopili, ľe udalosti, procesy, úľitkové predmety sa časom a v inom prostredí odliąujú (geografické prostredie, spôsob hospodárenia, úľitkoví predmety, duchovné dedičstvo navzájom súvisia: Slováci v horách, na níľine, remeselníci atď.). |
| Predmet slovenská vzdelanos» má svoj podiel aj na rozvíjaní kultúry ústneho a písomného prejavu ľiakov. ®iaci majú by» schopní vyrozpráva» udalosti, reprodukova» text, zhotovi» krátke referáty. |
| Majú sa nauči» písomne odpoveda» na otázky podané písomné alebo ústne, zapisova» si krátke poznámky a osnovy, pričom sa rozvíja ústna a písomná komunikatívna schopnos» ľiakov. |
| Pri vyučovaní predmetu v slovenčine ľiaci dostanú vodítko aj k porozumeniu nárečia svojho regiónu. |
|
| 9. ročník |
| Celkový počet hodín: 37 |
|
| Vstupné formy činnosti |
|
| ®iaci majú na základe mapy sledova» proces vývinu Slovanov od pravlasti aľ po ich diferenciáciu a osamostatnenie sa predkov Slovákov. Majú na mape ukáza» dneąné slovanské ątáty. |
| Majú porovna» ľivotný spôsob roµníckych a kočovných kmeňov. |
| Majú by» schopní rozliąova» medzi pojmami kmeň, kmeňový zväz, národ, národnos», Slovan, Slovien, Slovák, Uhorsko, Maďarsko. |
| Majú sa oboznámi» so vzájomným vplyvom jednotlivých etník (zbiera» spoločné slová, vzájomné lexikálne výpoľičky). |
| Majú pozna» prvý výskyt nomonýmií Slovák a Tót. |
| Majú na mape ukáza», kde dnes ľijú Slováci vo svete, majú pozna» etnickú mapu Uhorska, kultúrnohistorickú a verejnoprávnu mapu Slovenska. |
| Majú vedie» referova» o Veµkomoravskej ríąi, prečíta» povesti o nej, urobi» referáty o jej hlavných sobnostiach, charakterizova» ich. |
| Majú vedie» umiestni» na mape Uhorska národy, ľijúce v Uhorsku. |
| Majú vedie» porovna» sociálnu ątruktúru etník Uhorska. |
| Majú vyzdvihnú» pozitívny vplyv husitizmu na slovenské etnikum a majú poukáza» na príčiny pouľívania českého jazyka. |
|
| Tematické okruhy | Obsah učebnej látky |
| 1. Medzi dvoma svetovými vojnami a počas vojny (1918–1945) | Národnostné pomery Československa. |
| Spoločenské, hospodárske a politické postavenie Slovákov v Československej republike. Charakteristika národnostnej politiky, slovenské autonomistické hnutie. |
| Dôsledky I. Viedenskej dohody. |
| Okolnosti vzniku a charakteristika vzniku slovenského ątátu. |
| Slovenské národné povstanie. |
| 2. Slováci v horthyovskom Maďarsku | Počet Slovákov a ich situácia v trianonskom Maďarsku. |
| Charakteristika národnostnej politiky. |
| ©kolský systém a kultúra. |
| Vznik Antifaąistického frontu Slovanov a jeho činnos». |
| 3. Slovensko v komunistickom Československu | Vz»ah Sovietskeho zväzu a Československa. |
| Dôsledky Beneąovských dekrétov, vysídlenia. |
| Československo–maďarská dohoda o výmene obyvateµstva (1947). |
| Spoločenské, hospodárske a kultúrne dôsledky komunistického prevratu, zmena národnostného ľivota (ąkolstvo, kultúra, spolčovanie). |
| Vplyv kolektivizácie, priemyselnenia a urbanizácie na národnostné pomery. |
| Čechov a Slovákov. |
| 4. Vznik Slovenskej republiky | Úloha Maďarska pri zmenách systémov v ątátoch stredo-východnej Európy. |
| Zamatová revolúcia. Vznik zvrchovaného Slovenska. |
| Spoločenská, hospodárska, politická a kultúrna charakteristika dneąného Slovenska. |
| 5. Slováci v Maďarsku po r. 1945. | Výmena obyvateµstva v praxi na základe individuálnych osudov. |
| Vybudovanie komunistického reľimu a národnostný ľivot a zmena národnostného ľivota (ąkolstvo, kultúra, spolčovanie). |
| Vplyv kolektivizácie, priemyselnenia a urbanizácie na národnostné pomery. |
| Situácia národnostného ąkolstva a vzdelávania. |
| Činnos» Demokratického zväzu Slovákov v Maďarsku. |
| 6. Slováci v dneąnom Maďarsku | Údaje sčítania µudu, odhad počtu Slovákov, sociálna ątruktúra, vekové zloľenie. |
| Zväz Slovákov v Maďarsku a ďaląie civilné organizácie s celoątátnou pôsobnos»ou. |
| Národnostné práva zakotvené ústavou. Zákon o právach národných a etnických menąín z r. 1993. |
| ©kolské a vzdelávacie moľnosti Slovákov v Maďarsku. |
| Situácia vedeckej činnosti, umenia, literatúry, kultúry a tlače. |
| Vz»ahy so Slovenskom a zahraničnými Slovákmi. |
| Zhrnutie preľívajúcich tradícií: slovenské zvyky, tradície, hmotná a duchovná kultúra v dneąnom Maďarsku. |
