a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról

A vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 1. számú melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. §

(1)[1] Ez a rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az ezt követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(2)[2] A gépjárművekkel kapcsolatos (87. Árucsoport) rendelkezéseit a 2002. május 26. előtt a gyártótól érvényes rendeléssel igazoltan megrendelt gépkocsik esetében csak a 2002. év november 1-jét követő belföldi forgalom számára történő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Budapest, 2002. május 21.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 20/2002. (V. 25.) PM rendelethez

A 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 1. számú mellékletének megfelelő részei az alábbiak szerint módosulnak:

20. árucsoport

2001 vámtarifaszám magyarázatának második bekezdése

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"Az e vtsz. alá tartozó áruk abban különböznek a 2103 vtsz. alá tartozó mártásoktól, hogy azok főképpen folyadékok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyeket nem önállóan történő elfogyasztásra szántak, hanem ételek kísérőjeként vagy egyes ételek elkészítéséhez használnak."

21. ÁRUCSOPORT

2103 vámtarifaszám magyarázata (A) részének harmadik bekezdése

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"A mártásokat (szószokat) rendszerint a főzés közben vagy tálaláskor adják az ételekhez. A szószok ízesítik vagy hígítják az ételt, valamint megváltoztatják annak szerkezetét és színét. Hordozóanyagként (ételalapként) is szerepelhetnek, amelyben valamilyen élelmiszeralkotó található, mint például a csirkekrém világos alapmártás (velouté) esetében.

Az ízesítő mártások (szószok) (szójaszósz, csípős paprikaszósz, halszósz) főzés során és asztali ízesítőként egyaránt használatosak.

E vtsz. alá tartoznak egyes zöldség- vagy gyümölcsalapú termékek is, amelyek főképpen folyadékok, emulziók vagy szuszpenziók és néha látható zöldség- vagy gyümölcsdarabokat is tartalmaznak. Ezek; a készítmények abban különböznek a 20. Árucsoportba tartozó elkészített vagy tartósított zöldségektől és gyümölcsöktől, hogy szószként, azaz ételek kísérőjeként vagy egyes ételek elkészítéséhez használatosak, de nem önállóan történő elfogyasztásra szolgálnak"

22. ÁRUCSOPORT

2208 vtsz. magyarázata harmadik bekezdése 1. pontjának szövegében a zárójeles kifejezésben a "grappa stb." kifejezés "grappa, pisco, singani stb." kifejezésre módosul.

33. ÁRUCSOPORT

Vegye fel a 3307 vámtarifaszám magyarázata IV. rész (1) pont új második bekezdését:

"Az illatosított gyertya nem tartozik ide (3406 vtsz.)."

56. ÁRUCSOPORT

Az 5606 vtsz. magyarázata (B) részének első bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"A zseníliafonal általában két vagy több fonal összesodrásával készül. Ezek egyik végüknél fogva rögzítik a rövid szálakat, amelyek gyakorlatilag merőlegesek lehetnek a sodrat hossztengelyére; a sodratokat néha körkötőgépen készült hurkok tartják össze. Ezért olyan fonalnak látszik, amelyet teljes hosszában textilpihékkel bolyhosítottak. Rendszerint különleges szövőszéken (például gyűrűs cérnázógépen vagy Raschel kötőgépen) készül, vagy különleges gézszövetek felvágásával állítják elő. Ez utóbbi eljárásnál, miután a szövetet a láncfonalak mentén egyik oldalán végig felvágták, ezek a láncfonalak (alap- és keresztszálak) a zseníliafonalban megerősítésre szolgálnak és a vetülékfonal képezi a bolyhokat."

Az 5606 vtsz. magyarázata (B) részének harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul;

"A zseníliafonalat többek között zseníliaszövet (5801 vtsz.) gyártására használják, vagy számos más árucikket, például lakberendezési, illetve ágyfelszerelési cikkeket, szőnyegeket, paszományt vagy ruházati kiegészítőket készítenek belőle."

63. ÁRUCSOPORT

A 6306 vtsz. magyarázata "Nem tartoznak ide" kezdetű bekezdésének végére vegye fel az alábbi új c) pontot:

"c) Játéksátor gyermekeknek, szobai vagy szabadban történő használatra (9503 vtsz.)"

84. ÁRUCSOPORT

Törölje a 8441 vtsz. magyarázata "Nem tartoznak ide" kezdetű bekezdésnek h) pontját és a jelenlegi ij) és k) pontjainak jelölését változtassa h) és ij) pontokra.

A 8443 vtsz. magyarázata második bekezdésének (2) pontjában törölje a "[lásd a vtsz. magyarázata I. része (A) pontjának a nyomtatókra vonatkozó bekezdését]" kifejezést.

8451 vtsz. magyarázata (A) rész (1) pontja:

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"(1) Iparban használatos mosógépek, a 8450 vtsz. alá tartozó mosógépek kivételével, fonál, szövet vagy textil árucikkek mosására. E vtsz. alá tartozik például a cső alakú mosógép, amelyen fonal motringokat húznak át és azokat permetezéssel mossák majd szárítják, valamint a fűzős, kampós mosógép darabáruhoz."

84 71 vámtarifaszám, (I) (A) rész

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"(A) DIGITÁLIS GÉPEK

Az e vtsz. alá tartozó digitális adatfeldolgozó gépeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdés (A) rész a) pontjában leírt feltételeknek egyidejűleg megfeleljenek. Ez azt jelenti, hogy alkalmasnak kell lenniük:

(1) a műveleti program vagy programok és legalább a programvégrehajtásához közvetlenül szükséges adatok tárolására;

(2) a felhasználó kívánságának megfelelően szabadon programozhatók;

(3) a felhasználó által meghatározott aritmetikai műveletek elvégzésére alkalmasak;

(4) emberi beavatkozás nélkül képesek a programnak megfelelően logikai döntésekkel módosítani a végrehajtást.

Így azok a gépek, amelyek csak olyan rögzített programmal működnek, amelyet a felhasználó nem tud módosítani, nem tartoznak ide még akkor sem, ha a felhasználó számos ilyen program között választhat.

Az ilyen digitális adatfeldolgozó gépek tároló kapacitással, valamint tárolt programokkal rendelkeznek, melyek a feladattól függően változhatnak.

A digitális gépek az adatokat kódolt formában kezelik. A kódok a karakterek véges számú készletéből (pl. bináris kód, szabványos hat bites ISO kód stb.) állnak.

Az adatbevitel (input) általában automatikusan történik, adathordozóról (mint pl. mágnesszalag), az eredeti dokumentumok közvetlen beolvasása útján, vagy más módon. Lehetőség nyílhat a manuális bevitelre is billentyűzet segítségével, illetve bizonyos műszerek (pl. mérőműszerek) közvetlen rákapcsolásával is megoldható az adatbevitel.

A bevitt adatokat az input egység a gép által felhasználható jelekké alakítja, melyek a tároló egységben kerülnek tárolásra.

Azadatok és a program vagy programok egy része átmenetileg kiegészítő tároló egységekben - mágneslemezeken, mágnesszalagokon stb. - tárolható. Ezeknek a gépeknek rendelkezniük kell olyan főtárolóval is, amely egy bizonyos program lefuttatásához közvetlenül használható, és ennek legalább olyan tárlóképessége van, amely elegendő a folyamatban lévő adatfeldolgozáshoz közvetlenül szükséges feldolgozási és fordítási részprogramok, valamint egyéb adatok tárolására.

A digitális adatfeldolgozó gépek egy házon belül tartalmazhatják a központi feldolgozó egységet, egy adatbeviteli egységet (pl. billentyűzetet vagy szkennert) és egy kimeneti egységet (pl. vizuális megjelenítő egységet), vagy egymással összekapcsolt különálló egységekből állnak. Utóbbi esetben az egységek így egy "rendszert" alkotnak, amennyiben az tartalmazza legalább a központi feldolgozó egységet, egy adatbeviteli egységet és egy kimeneti egységet (lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos Megjegyzések 1. pontját). A teljes digitális adatfeldolgozó rendszernek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(1) Központi feldolgozó egységet, amely általában magában foglalja a főtárolót, az aritmetikai és logikai elemeket, valamint a vezérlő elemeket; néhány esetben azonban ezek az elemek önálló egységek alakjában is előfordulhatnak.

(2) Bevivő (input) egységet, amely megkapja a betáplálandó adatokat, és azokat a gép számára feldolgozható jelekké alakítja át.

(3) Kimeneti (output) egységet, amely a gép által kibocsátott jeleket érthető alakra (nyomtatott szöveg, grafikon, képernyőn történő megjelenítés stb.) vagy további felhasználás (feldolgozás, ellenőrzés stb.) céljára kódolt alakra alakítja.

Az egységek közül kettőt (például a bemeneti és kimeneti egységet) egyetlen egységbe foglalhatnak.

Ezen rendszerek közül kettőt vagy többet összekapcsolhatnak, így például helyi hálózatot (LAN) alkothatnak.

Ezek a rendszerek magukban foglalhatnak adatterminálként üzemelő bemeneti és kimeneti egységeket.

A beviteli és kimeneti egységeken kívül perifériális egységeket is tartalmazhatnak a rendszer teljesítőképességének növelése érdekében, például a központi egység egy vagy több funkciójának kiterjesztése által [lásd az alábbi (D) részt].

Az ilyen egységeket a beviteli és kimeneti egységek (rendszer eleje és vége) közé helyezik el, míg az illesztő és átalakító egységet (csatorna illesztő és jelátalakító) esetenként a bemeneti egység elé vagy a kimeneti egység után is kapcsolhatják.

A digitális adatfeldolgozó gépeket és rendszereket számos területen használják fel, például az iparban, a kereskedelemben, a tudományos kutatásoknál, valamint egyéni vagy közigazgatási célokra. [Lásd a 84. Árucsoport Magyarázat Általános rendelkezéseinek (E) pontját, figyelembe véve az automatikus adatfeldolgozó géppel egybeépített vagy azzal együtt működő, meghatározott feladat elvégzésére szolgáló gépek áruosztályozási előírásait, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (E) pontját.]"

8471 vámtarifaszám, (I) (B) rész, (5) bekezdés

Törölje az (i) és (iii) pontokat. Számozza át a jelenlegi (ii), (iv) és (v) pontokat (i), (ii) és (iii) pontokra.

8471 vámtarifaszám, (I) (D) rész

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"(D) KÜLÖN BEHOZOTT EGYSÉGEK

E vtsz. alá tartoznak az adatfeldolgozó rendszerek külön behozott alkotó egységei is. Ezek lehetnek egység formájában, különálló házban vagy különálló házzal nem rendelkezők, arra szánva, hogy belehelyezzék azokat egy gépbe (pl. a központi műveleti egység alaplapjára). Alkotó egységek azok, amelyeket a fenti A) és B) fejezet teljes rendszerek részeként határoz meg.

Egy egységet akkor kell teljes adatfeldolgozó rendszer részének tekinteni, ha adatfeldolgozási funkciót lát el, és megfelel az alábbi feltételeknek:

a) kizárólag vagy főként automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos típus;

b) közvetlenül, illetve egy vagy több más egységen keresztül csatlakoztatható a központi vezérlő egységhez;

c) képes adatokat fogadni vagy küldeni a rendszer által használható formában (kódok vagy jelek),

Ha egy egység az adatfeldolgozástól különböző sajátos funkciót lát el, annak a funkciónak megfelelő vtsz. alá, illetve ennek hiányában más szóba jöhető vtsz. alá kell osztályozni [lásd az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (E) pontját].

Az összekapcsolódás történhet fizikai úton (például kábelekkel) vagy fizikai összeköttetés nélkül (például optikai vagy rádióhullámú kapcsolattal).

Az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (E) pontja szerint azt a nyomtatót, billentyűzetet, X-Y koordinátás beviteli egységet és lemezes tároló egységet, amely megfelel a fenti b) és c) pontokban közölt feltételeknek, minden esetben adatfeldolgozó rendszer egységeként kell osztályozni

Az előbbi feltételeket azonban a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) bekezdésével összefüggésben kell vizsgálni és ezért alkalmazásuk, ezen Megjegyzés (B) pontja bevezető részének értelmében, annak (E) pontjában található rendelkezések függvénye. Így tehát a 8443 vtsz. alá tartozó, sajátos funkciót ellátó gépnek kell tekinteni azt az automatikus adatfeldolgozó géppel összeköttetésben működő tintasugaras nyomtatót, amelynek azonban a jellemzői - különösen mérete, műszaki lehetőségei és sajátságos alkalmazása tekintetében - megegyeznek a nyomdai vagy a grafikai iparban (például nyomdai színes levonatok készítésére) használt nyomdagép jellemzőivel.

Továbbá, az olyan berendezések, mint a mérő- vagy ellenőrző műszerek, amelyek valamilyen eszköz (például jelátalakító) segítségével képessé válnak arra, hogy közvetlenül automatikus adatfeldolgozó géphez csatlakozzanak, nem tekinthetők kizárólag vagy főként automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatosnak. Az ilyen berendezéseket a saját vámtarifaszámuk alá kell besorolni.

Egy készülék csak akkor osztályozható e vtsz. alá mint automatikus adatfeldolgozó rendszer egysége, ha

(i) adatfeldolgozó funkciót lát el;

(ii) megfelel az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (B) pontjában megadott feltételeknek, beleértve a Megjegyzés bevezető bekezdését is; és

(iii) az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (E) pontjának rendelkezései nem zárják ki onnan.

Ha egy készülék nem felel meg az Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (5) (B) pontjában megadott feltételeknek, vagy nem lát el adatfeldolgozó funkciót, a jellemzői szerint kell azt osztályozni a Vámtarifa 1. Általános Alkalmazási Szabálya alapján, szükség esetén kombinálva azt a Vámtarifa 3. b) Általános Alkalmazási Szabályával.

Az alkotó részek közé tartozik az automatikus adatfeldolgozó gépek képi megjelenítő (display) egysége, amely a feldolgozott adatokat grafikusan jeleníti meg. Sokban különbözik a 8528 vtsz. alá tartozó videó monitoroktól és a televíziós vevőkészülékektől, beleértve a következő eltéréseket is:

(1) Az automatikus adatfeldolgozó gépek display egysége csak az automatikus adatfeldolgozó gép központi egységétől származó jelet képes fogadni és így nem képes színes képet adni olyan összetett videojelekből, melyek jelformája megfelel a televíziós műsorszórási szabványoknak (NTSC, SECAM, PAL, D-MAC stb.). Csatlakozóik az adatfeldolgozó rendszerekére jellemzők (pl. RS-232C interfész, DIN vagy SUB-D csatlakozó) és nincs hangkártyájuk. Különleges, az automatikus adatfeldolgozó gép központi egységébe beépített illesztőegységgel vezérlik őket (pl. monokróm vagy grafikus illesztő).

(2) E display egységekre jellemző az alacsony elektromágneses emisszió. Az általuk megjeleníthető karakter mérete közepes felbontásnál 0,41 mm és a felbontás növekedésével ez egyre kisebb.

(3) Annak érdekében, hogy kicsi, de jól meghatározott (éles) képet adjanak az e vtsz. alá tartozó képi megjelenítők kisebb pont(pixel)mérettel és nagyobb konvergenciával dolgoznak, mint a 8528 vtsz. alatti videomonitorok és televíziós vevőkészülékek. [A konvergencia az elektronágyú(k)nak az a képessége, hogy a katódsugárcső felületén egyetlen képpontot találjanak el anélkül, hogy zavarnák a környező képpontok bármelyikét.]

(4) Ezeknél a display egységeknél a videofrekvencia (sávszélesség), amely annak a mértékegysége, hogy hány képpontot továbbítanak másodpercenként a képalkotáshoz, általában 15 MHz vagy magasabb. Ugyanez az érték a 8528 vtsz. alá tartozó videomonitorok és televíziós vevőkészülékek esetében legfeljebb 6 MHz. A display egységek vízszintes pásztázási frekvenciája a különböző display fajták szabványa szerint 15 kHz-től 155 kHz feletti értékig változhat. Legtöbbjük képes megsokszorozni a vízszintes pásztázási frekvenciáját. A8528 vtsz. alá tartozó videomonitoroknál és televíziós vevőkészülékeknél a vízszintes pásztázási frekvencia rögzített, az alkalmazott televíziós szabványtól függően 15,6 vagy 15,7 kHz. Továbbá az automatikus adatfeldolgozó gépek display egységei nem alkalmazkodnak a nemzeti vagy nemzetközi televíziós műsorszórási szabványok vagy a zártláncú televíziós rendszerek frekvenciájához.

(5) Az e vtsz. alá tartozó képi megjelenítők gyakran billenthető és forgatható beállítómechanizmussal, tükrözésmentes képernyőfelülettel, vibrálásmentes képcsővel és más ergonómiailag megtervezett, a hosszúidejű, kis távolságról történő képernyőhasználatot megkönnyítő jellemzővel vannak ellátva.

A központi feldolgozó egységek, valamint a bemeneti és kimeneti egységek mellett ilyen egységek például még a következők:

(1) Bemeneti és kimeneti kiegészítő egységek (nyomtatók, grafikonrajzolók, bemeneti-kimeneti végcsatlakozók stb.).

(2) Külső péttároló a központi feldolgozó egységhez [mágneskártyás továbbítás, mágneslemezes vagy optikai lemezes tárolók, szalagos önbetöltő rendszerek és könyvtárak, optikai lemezmeghajtós könyvtárak ("optical disk jukeboxes") stb.]. Ebbe a csoportba tartozik az "egyedi háttértároló (proprietary storage format)" néven ismert kiegészítő adattároló berendezés, akár automatikus adatfeldolgozó gépbe történő beépítésre, akár ilyen géppel külső egységként való együttműködésre szánták. A berendezés lemezes vagy szalagos meghajtó formájú lehet.

(3) Kiegészítések, amelyek fokozzák a központifeldolgozó egységfeldolgozó kapacitását (pl. lebegőpontos számító egységek).

(4) Vezérlő és Illesztő egységek, amelyek kapcsolatot létesítenek a központi feldolgozó egység és más digitális adatfeldolgozó gépek között, vagy olyan bemeneti és kimeneti egység-csoportok között, amelyek vizuálisan bemutató képernyő-egységeket, távirányítókat stb. foglalhatnak magukban.

Ebbe a kategóriába tartoznak az útválasztók (router), a hidak (bridge) és a csomópontok (hub), amelyeket a helyi hálózatokban (LAN-rendszerek) a gépek vezérlésére és a gépek közötti közvetlen adatcserére használnak, valamint azok a csatornaillesztők, amelyeket két digitális rendszer (például két LAN-rendszer) egymáshoz kapcsolásához alkalmaznak.

(5) Jelátalakító egységek. A bemenetnél ez a gép számára érthetővé teszi a külső jelet, míg a kimenetnél a feldolgozás eredményeként a gép által kibocsátott jeleket külső használatra alkalmas jelekké alakítja át.

Ebbe a csoportba tartoznak az optikai szálas átalakítók, amelyeket a LAN-rendszerekben használnak.

(6) X-Y koordinátás beviteli egységek, amelyek pozíciós adatoknak az automatikus adatfeldolgozó gépbe való bevitelére szolgálnak. Hozzájuk tartozik az egér, a fényceruza, a botkormány (joystick), a pozícionáló gömb (track ball) és az érintésre érzékeny képernyő. Közös jellemzőjük, hogy az általuk bevitt adat valamely rögzített ponthoz viszonyított pozíció vagy annak megfelelően értelmezhető. Közös eleme az alkalmazásuknak a kurzor képernyőn elfoglalt helyének vezérlése a billentyűzet kurzorvezérlő billentyűi helyett vagy azok kiegészítéseként. Az egérben például van egy golyó és érzékelők, amelyek a golyó kétirányú elmozdulását érzékelik. Ha az egeret sík felületen mozgatjuk, a golyó gördülő mozgást végez. A gördülés irányát az érzékelők, mint két tengely mentén történő elmozdulást érzékelik és X, valamint Y koordinátákban adják meg, melyek megfelelnek a mozgás jobbra-balra, illetve előre-hátra irányú összetevőinek. Ezenkívül az egéren még több gomb is van, amelyek ugyanúgy alkalmazhatók kiválasztásra, mint a billentyűk lenyomása a hagyományos billentyűzeten.

Ebbe a csoportba tartoznak a grafikus táblák, amelyek X-Y koordinátás beviteli egységek, segítségükkel egy görbe vagy bármilyen geometriai alakzat koordinátái megállapíthatók, illetve követhetők. A berendezés általában az alábbiakból áll: aktív érzékelő réteggel ellátott négyszögletű tábla, mutatóeszköz vagy toll a görbe létrehozására és az adatok bevitelére szolgáló, a keresztirányú tartóhoz rögzített érzékelő.

Idetartoznak továbbá a digitalizálók, amelyek funkciója hasonló a grafikus táblákéhoz. Amíg azonban a grafikus táblákat eredeti művészi rajzok létrehozására, valamint a képernyőre kiírt menüpontok közötti választással történő vezérlésre használják, a digitalizálók általában már létező, de csak papíron rendelkezésre álló rajzok bevitelére szolgálnak. A digitalizáló mutatóegysége bármilyen alakú lehet, de eléggé kicsinek kell lennie ahhoz, hogy kézzel mozgatható legyen a digitalizáló (aktív) érzékelő felületén. A szálkereszt formájú kurzor a legelterjedtebb forma."

8471 vtsz. magyarázata (II) rész "Nem tartoznak ide" kezdetű részének c) pontja:

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"c) a 8470 vtsz. alá tartozó számológépek, könyvelőgépek és pénztárgépek, amelyek az idetartozó gépektől annyiban térnek el, hogy nincs kézi adatbeviteli egységük, hanem adatokat kizárólag kódolt formában (mágnesszalag, mágneslemez, CD-ROM stb.) fogadnak."

8471 vtsz. magyarázata (II) (B) rész 1. pontjának első bekezdése

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"Mágnesszalag-kódolók. Ezek a gépek jelentik az adatfeldolgozási ciklus első műveletét. A következő feldolgozási művelethez szükséges adatok átfordítását biztosítják a megfelelő kódba (mágneses pontok stb. formájában)."

8471 vtsz. magyarázata (II) (B) részének 2. és 3. pontja

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"(2) Ellenőrző gépek. Ezeket a különböző adathordozókra átírt kódolt adatok helyességének ellenőrzésére használják.

(3) Adatátírógépek a kódolt információnak az egyik adathordozóról a másikra történő átvitelére. Ezek a gépek használhatók a kódolt információnak az egyik adathordozófajtáról más fajtára történő átvitelére is vagy azonos fajtájú másik adathordozókra történő átvitelre. Az utóbbi kategóriába tartoznak a másológépek, amelyeket arra használnak, hogy új szalag, lemez vagy CD-ROM készítése céljából lemásolja a mesterszalag, -lemez vagy CD-ROM adatait részben vagy teljes egészében."

8471 vtsz. magyarázata (II) (C) része

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"(C) Adatfeldolgozásra, a kód visszaalakítására és az eredmények érthető formában történő közlésére szolgáló gépek

Ebbe a kategóriába tartoznak:

(1) Számológépek, amelyek a gépbe helyezett adathordozón levő kódolt adatokkal automatikusan végeznek többé-kevésbé komplex számtani műveleteket és az eredményeket is kódolt formában jelenítik meg.

(2) Leolvasók, amelyek az adathordozóra írt adatokat a kódból visszaalakítják és különösen azok a gépek, amelyek az adathordozóra írt kódolt adatoknak megfelelő információ összességét vagy egy részét a kódból visszaalakítják és kinyomtatását biztosítják,"

8472 vtsz. magyarázatának 8. pontja, második bekezdés

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse,

"Nem tartoznak e vtsz.alá az apró lyukak sorát (a postabélyegek ívéhez hasonlóan) perforáló gépek (8441 vtsz.)"

8472 vtsz. magyarázatának 20. pontja utáni bekezdésben a "18. és 19." kifejezés "19. és 20." kifejezésre módosul.

8483 vtsz. magyarázata "Nem tartoznak ide'' kezdetű bekezdés a) pontja

Törölje és az alábbiakkal helyettesítse:

"a) 7207 vtsz. alá tartozó durván alakra kovácsolt darabok;"

85. ÁRUCSOPORT

A 8518 vámtarifaszám magyarázata (C) részének új, negyedik és ötödik bekezdése:

Vegye fel az alábbi új negyedik és ötödik bekezdést:

"E vtsz. alá tartozik a magzati hangokat figyelő készülék, amely általában mikrofonból, fejhallgatóból, hangszóróból, hallgatótölcsérből, ki/bekapcsolást és hangerőszabályzást végző eszközből és elemtartóból áll. Ez a berendezés lehetővé teszi a magzati hangok, valamint az anya szívhangjainak a meghallgatását. Nem tartalmaz hangrögzítő berendezést. A készülék nem orvosi célokat szolgál.

Az olyan fajta elektrodiagnosztikai készüléket azonban, amelyet arra szántak, hogy szakemberek orvosi, sebészeti vagy állatgyógyászati célra használják a 9018 vtsz. alá kell osztályozni."

8541 vtsz. magyarázata (B) rész (2) pont (ii) alpontja

Törölje a "lyukkártyák és szalagok leolvasására" kifejezést.

87. ÁRUCSOPORT

A 8703 vtsz. magyarázatának utolsó előtti bekezdése után vegye fel az alábbi új bekezdést:

"Egyes gépjárműveknek az e vtsz alá történő osztályozását néhány olyan jellemző alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket elsősorban személyek szállítására tervezték és nem áruszállításra (8704 vtsz.). Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek áruosztályozásánál hasznosak, melyek bruttó tömege 5 tonnánál kisebb és egységes belső tere magában foglal egy, a vezető és az utasok szállítására szolgáló részt, illetve egy másikat, amely személyek és áru szállítására egyaránt szolgálhat. Ebbe a kategóriába tartoznak a mindennapi életben többcélú járműveknek nevezett gépjárművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók). Az alábbiak mutatják az ezen vtsz. alá osztályozható járművekre általánosan alkalmazható konstrukciós jellemzőket:

a) Állandó ülések biztonsági berendezésekkel (pl. biztonsági övvel vagy annak rögzítéséhez szükséges rögzítési helyekkel vagy szerelvényekkel) valamennnyi személy részére vagy a vezető és a elülső utasok mögötti hátsó részben állandó rögzítési helyek vagy szerelvények ülések és biztonsági berendezések rögzítésére. Az ilyen ülések lehetnek állandóak, felhajthatóak, a rögzítési pontokról kivehetők vagy összecsukhatók;

b) Hátsó ablakok a két oldalfalon;

c) Ablakos toló-, oldalra vagy felfelé nyíló ajtó vagy ajtók az oldalfalakon vagy hátul;

d) Állandó fal vagy elválasztó hiánya a vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület, valamint a hátsó, mind személyek mind teher szállítására használható térség között;

e) Kényelmi berendezések, igényes belső kivitel és felszereltség a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő teljes belső terében (pl. szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók)."

A 8704 vtsz. magyarázatának második bekezdése után vegye fel az alábbi új harmadik bekezdést:

"Egyes gépjárműveknek az e vtsz. alá történő osztályozását néhány olyan jellemző alapján lehet elvégezni, amelyek arra utalnak, hogy a járműveket inkább áruszállításra tervezték, mint személyek szállítására (8703 vtsz.). Ezek a jellemzők különösen az olyan gépjárművek áruosztályozásánál hasznosak, melyek bruttó tömege 5 tonnánál kisebb és amelyeknek általában áruszállításra használt elkülönített zárt hátsó raktere vagy nyitott hátsó platója van, de hátul lehel bennük biztonsági öv, övrögzítési pont vagyutaskényelmi berendezés nélküli ülőpad, amely teljesen az oldalfalra hajtható, hogy a teljes hátsó rakteret áruszállításra lehessen használni. Ebbe a kategóriába tartoznak a mindennapi életben többcélú járműveknek nevezeti gépjárművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók). Az alábbiak mutatják az ezen vtsz. alá osztályozható járművekre általánosan alkalmazható konstrukciós jellemzőket:

a) Biztonsági eszközök (pl. biztonsági öv vagy annak rögzítéséhez szükséges rögzítési pont vagy szerelvény) vagyaz utasok kényelmét szolgáló berendezések nélküli ülőpadok a vezető és az elülső utasok mögötti hátsó térben. Ezek az ülések rendszerint felhajthatók vagy összecsukhatók, hogy lehetővé váljon teljes egészében áruszállításra használni (a furgonoknál) a hátsó teret vagy (a "pick-up" kisteherautók esetében) a különálló platót;

b) Elkülönített fülke a vezető és utasok számára és elkülönített nyitott plató oldalfalakkal és lehajtható hátsó fallal ("pick-up" kisteherautók);

c) A rakomány be- illetve kirakására szolgáló, a rakodótér oldalfalain, vagy hátulján elhelyezett ablak nélküli toló, oldalra vagy felfelé nyíló ajtó illetve ajtók;

d) Állandó fal vagy elválasztó a vezető és az elülső utasok számára szolgáló terület valamint a hátsó térség között;

e) Kényelmi berendezések, igényes belső kivitel és felszereltség hiánya a járműnek az utasok szállítására szolgáló területtel összefüggő rakterében (pl. szőnyegpadló, szellőzés, belső világítás, hamutartók).

90. ÁRUCSOPORT

9018 vtsz. magyarázata IV. rész

Vegye fel az alábbi új utolsó bekezdést:

"Nem osztályozható ide a 8518 vtsz. alá tartozó nem orvosi célokra szolgáló magzati hangokat figyelő készülék (lásd az ahhoz a vámtarifaszámhoz tartozó Magyarázatot)."

95. ÁRUCSOPORT

A 9503 vtsz. magyarázata az alábbi új (22) ponttal egészül ki:

"(22) Játéksátor gyermekeknek, szobai vagy szabadban történő használatra"