216/2002. (X. 24.) Korm. rendelet

az EU Kommunikációs Közalapítvány létrehozásáról

A Kormány a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Kormány az EU csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási és felkészítő feladatok ellátására megalapítja az EU Kommunikációs Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) a mellékletben foglalt Alapító Okirat szerint.

(2)[1] Az alapító nevében az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter jár el.

2. §

A Közalapítvány feladata különösen: a társadalom Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelése, a csatlakozással járó lehetőségek és kihívások bemutatása, az uniós tagság mindennapi életben megjelenő hatásainak bemutatása és az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek hozzáférhetőségének biztosítása.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 216/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez

Az EU (Európai Unió) Kommunikációs Közalapítvány Alapító Okirata[2]

A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megalapítja az EU Kommunikációs Közalapítványt.

I. A Közalapítvány neve

EU Kommunikációs Közalapítvány

II. A Közalapítvány székhelye

1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B.

III. Az alapító

A Magyar Köztársaság Kormánya, 1055 Budapest, Kossuth L. tér 2-4.

IV. A Közalapítvány jogállása

A Közalapítvány - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. §-ának a) pontja alapján kiemelkedően közhasznú - önálló jogi személy.

V. A Közalapítvány működésének időtartama

A Közalapítvány határozatlan időre jön létre.

VI. A Közalapítvány célja

Az 1994. évi I. törvény hirdette ki a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást. Ezzel a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényi szinten fejezte ki szándékát az Európai Közösséghez történő csatlakozásra, és a magyar jogrendbe emelte a csatlakozási folyamat tartalmi elemeit.

Az EU tagság által kínált történelmi esély maximális kihasználása érdekében szükségessé vált a magyar társadalom felkészítése az EU csatlakozással járó kihívásokra és lehetőségekre, ennek egyik legfontosabb eszköze a hosszú távra szóló folyamatos kommunikációs tevékenység, amely egyre inkább konkrét, az egyes társadalmi, gazdasági, szociális csoportok igényeihez igazított speciális információkat és ismereteket közvetít.

Mindezeknek megfelelően az EU csatlakozással kapcsolatos kommunikáció céljai:

- a társadalom Európai Unióval kapcsolatos ismeretei szintjének növelése, az EU tagsággal kapcsolatos hiteles tájékoztatás,

- az uniós tagság mindennapi életben megjelenő hatásainak bemutatása,

- a csatlakozással járó lehetőségek és kihívások bemutatása,

- a csatlakozás előnyeinek a gazdasági előnyökön túli bemutatása,

- a felkészülési folyamat során a gazdasági és a civil szektorok bevonása az aktív kommunikációs szerepbe,

- az EU-val kapcsolatos ismeretek hozzáférhetőségének országos szinten történő biztosítása.

VII. A Közalapítvány által-céljainak elérése érdekében - folytatott tevékenységek

A Közalapítvány a Kszt. 26. §-a c) pontjának 3. (tudományos tevékenység, kutatás), 4. (nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés), 5. (kulturális tevékenység) és 19. (euroatlanti integráció elősegítése) alpontjában foglalt közhasznú tevékenységet folytat.

VIII. A Közalapítvány tevékenységének függetlensége

A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IX. A Közalapítvány működési területe

A Közalapítvány céljait tekintve országos jellegű.

X. A Közalapítvány jellege

A Közalapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljaival egyetért, azokat elfogadja és támogatni kívánja. A Közalapítványhoz történő csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.

A Közalapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

XI. A Közalapítvány vagyona, annak felhasználása

1. A Közalapítvány induló vagyona 200 millió forint, amit a Kormány a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását követően a Közalapítvány javára nyitott bankszámlán helyez el.

2. Az alapító a Közalapítvány céljainak folyamatos megvalósítása érdekében 2003. évtől kezdődően az éves költségvetési törvényben további vagyont szándékozik a Közalapítvány rendelkezésére bocsátani.

3. A Közalapítvány vagyonából és bevételeiből kell fedezni a Közalapítvány kezelésével, működésével kapcsolatban felmerült közvetlen kiadásokat és ráfordításokat. A Közalapítvány működési költségeire 2003-tól kezdődően az éves összes kiadás legfeljebb 10%-a használható fel.

4. Az induló vagyont, az alapító által juttatott vagyont, illetve a Közalapítványra ruházott pénzeszközöket és más vagyontárgyakat a Kuratórium a jelen Alapító Okiratban foglalt célok megvalósítása érdekében, az Alapító Okirat keretei között, a közalapítványokra mindenkor érvényes jogszabályi előírások szerint szabadon használja fel, és szabadon gazdálkodik.

5. Csatlakozás esetén, az ezáltal keletkező anyagi forrásokat is a közalapítványi célok megvalósítására kell fordítani. A Közalapítvány támogatása történhet készpénzzel, illetve a célok elérését közvetlenül segítő szolgáltatások, vagyontárgyak felajánlásával.

6. A Közalapítvány részére történt pénzbeli felajánlásokat a Közalapítvány számlájára kell befizetni, az egyéb vagyoni hozzájárulásokat pedig a Közalapítvány rendelkezésére kell bocsátani.

7. A Közalapítvány részére külföldi pénznemben is történhet felajánlás, amit a Közalapítvány devizaszámlájára kell befizetni. Az ilyen támogatásokat forintban vagy külföldi pénznemben a Közalapítvány céljának megvalósítására használja fel.

8. A Közalapítvány írásbeli szerződés alapján, elszámolási kötelezettség előírása mellett támogathat bármely kutatást, szervezetet, intézményt, ha ez összhangban áll célkitűzéseivel.

A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenőrzés módját és a szerződésszegés következményeit.

9. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során esetleg elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott célkitűzések elősegítésére köteles fordítani.

XII. A Közalapítvány szervezete

1. Kuratórium

2. Felügyelő Bizottság

3. Tanácsadó Testület

4. Titkár

5. Könyvvizsgáló

6. A Közalapítvány vezető tisztségviselői a Kuratórium elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

XIII. A Kuratórium

1. A Közalapítvány legfőbb irányító, általános ügydöntő, ügyintéző, képviselő és kezelő szerve a Kuratórium.

2. A Kuratórium - a jogszabályok és az Alapító Okirat által meghatározott keretek között - önállóan dönthet valamennyi, a Közalapítványt érintő kérdésben.

3. A Kuratórium - az Alapító Okirat keretei között - határoz a Közalapítvány szervezeti és működési rendjéről.

4. A Kuratórium - a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek megfelelően - meghatározza a Közalapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatokat és a Közalapítvány céljait szolgáló gazdálkodás feltételeit.

5. A Kuratórium 7 tagból áll. A Kuratórium tagjai tevékenységükért - amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti - tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek a feltételeiről külön szabályzatban kell rendelkezni.

6. Az első Kuratórium

elnöke: dr. Palánkai Tibor

tagjai: dr. Ágh Attila

Bojár Gábor

dr. Chikán Attila

dr. Gerő András

dr. Kádár Béla

Somodi Imre

7. A kuratóriumi tagság elfogadásáról az érintett tag írásbeli nyilatkozatot tesz.

8. A kuratóriumi tag megbízatása határozatlan időre szól.

9. A kuratóriumi tagság megszűnik a tag lemondásával vagy halálával, megszűnik továbbá, ha az alapító a Közalapítvány céljának veszélyeztetése miatt a teljes Kuratóriumot visszahívja.

10. A kuratóriumi tagság megszűnése esetén az alapító - a Kuratórium javaslatának meghallgatásával - az Alapító Okirat rendelkezései szerint jogosult pótolni a kieső tagot. Ennek érdekében az alapítót fel kell kérni, hogy intézkedjék a megüresedett kuratóriumi tagság (tisztség) betöltése iránt.

11. A Kuratórium elnökét az alapító a Kuratórium tagjai közül jelöli ki.

12. A Kuratórium elnöke vagy annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt kuratóriumi tag gondoskodik a kuratóriumi ülések összehívásáról legalább az ülés előtt három nappal, amely írásban, a napirend és a döntési javaslatok egyidejű közlésével történik. A jegyzőkönyv elkészítéséről és a hozott határozatok írásba foglalásáról az elnök (kijelölt kuratóriumi tag) gondoskodik.

13. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést.

14. A Kuratórium ülésén a Tanácsadó Testület vezetője és a Közalapítvány titkára tanácskozási joggal vehet részt.

15. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium zárt ülést is elrendelhet szótöbbséges határozattal a személyes adatot, illetve személyiségi jogot érintő esetben.

16. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a Kuratórium legalább négy tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülés összehívását legfeljebb 15 napos időközzel meg kell ismételni mindaddig, amíg a határozatképesség nem biztosított. A Kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyet a Kuratórium elnöke támogat.

17. A Kuratórium határoz:

a) a Közalapítvány céljainak eléréséhez szükséges feladatok meghatározásáról és végrehajtásának megszervezéséről,

b) a közalapítványi vagyon bővítéséről, megőrzéséről, kezeléséről, a közalapítványi vagyonnak az Alapító Okirat keretei között történő felhasználási módjáról,

c) a pályázatok feltételeinek meghatározásáról, kiírásáról és elbírálásáról,

d) a Közalapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról,

e) az egyéb felajánlások elfogadásáról, ha ezek feltételhez vannak kötve,

f) a következő évi költségvetés megállapításáról,

g) a Közalapítvány titkárának pályázat útján való megbízásáról, illetve a felmentéséről,

h) a Közalapítvány könyvvizsgálójának pályázat útján való megbízásáról, illetve a felmentéséről, valamint díjazásának megállapításáról,

i) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról,

j) a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatáról, befektetési tevékenység esetén a Közalapítvány befektetési szabályzatáról, valamint

k) az Alapító Okiratban meghatározott egyéb döntési tárgykörre vonatkozó kérdésekben.

18. A Kuratórium minden év március 20-áig köteles írásban beszámolni az alapítónak a Közalapítvány előző évi működéséről.

19. A Közalapítvány számára vagyoni felajánlást teljesítő személyek, a Kuratórium tagjai, valamint ezek hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] a Közalapítványtól támogatást nem kaphatnak.

20. A Kuratórium a Közalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait legalább két országos napilapban hozza nyilvánosságra.

21. A Kuratórium ülését össze kell hívni, ha legalább kettő kuratóriumi tag azt az ülés tárgyának megjelölésével írásban kéri.

XIV. A Felügyelő Bizottság

1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Közalapítvány működését és gazdálkodását. A Felügyelő Bizottság három tagból áll.

Az első Felügyelő Bizottság

elnöke: dr. Csáki György

tagjai: dr. Habsburg György

dr. Detrekői Ákos

2. A Felügyelő Bizottság a Kuratórium tagjaitól és titkárától tájékoztatást, a Közalapítvánnyal munkakapcsolatban álló további személyektől jelentést kérhet, a Közalapítvány könyvelésébe és más irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító nevezi ki. A felügyelő bizottsági tagság határozatlan időtartamra jön létre. A Felügyelő Bizottság tagja e tisztség elfogadásáról nyilatkozatot tesz. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységükért - amennyiben az a Közalapítvány cél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti - tiszteletdíjban részesülhetnek, valamint szükséges és igazolt költségeik megtérítésére is igényt tarthatnak, amelyeknek a feltételeiről külön szabályzatban kell rendelkezni.

4. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik, ha az alapító a kijelölést visszavonja, a tag lemond, vagy meghal.

5. A Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

7. A Felügyelő Bizottság elnökét a tagok közül az alapító jelöli ki.

8. A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé;

b) a Közalapítvány vezető tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel.

9. A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

10. Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét ellenőrző Állami Számvevőszéket, illetőleg a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget, valamint az alapítót.

11. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben a Kuratórium működésének szabályai az irányadók.

XV. Tanácsadó Testület

1. A Tanácsadó Testület a Kuratóriumnak szakmai munka tartalmának meghatározásában, a stratégia kialakításában tanácsadó, a döntés-előkészítésben részt vevő testülete.

2. A Tanácsadó Testület tagjait, illetve vezetőjét az alapító nevezi ki határozatlan időre a Kormányzati Kommunikációs Központ, a Miniszterelnök Kül- és Biztonságpolitikai Titkársága, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős politikai államtitkára, a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium képviseletében. Az alapító a Tanácsadó Testület tagjává más minisztérium képviselőjét is kinevezheti.[3]

3. A Tanácsadó Testület tagjai, illetve vezetője tevékenységéért díjazásban nem részesül.

4. A Tanácsadó Testület szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

5. A Tanácsadó Testület maga állapítja meg az ügyrendjét.

XVI. A titkár

1. A Közalapítvány munkaszervezetének egyszemélyi felelős vezetője a titkár, akit pályázat alapján a Kuratórium nevez ki határozatlan időre, illetve ment fel. A titkár a feladatát munkaviszony keretében látja el, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Kuratórium elnöke látja el.

2. A titkár feladata a Kuratórium döntéseinek megfelelően a Közalapítvány munkaszervezetének meghatározása a szervezeti és működési szabályzat keretei között, munkaszervezetének irányítása, a Közalapítvánnyal munkaviszonyban állók felett a munkáltatói jogok gyakorlása, a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának, pénzügyi tervének, továbbá a tevékenységéről készített éves beszámoló elkészítése.

XVII. A könyvvizsgáló

1. A Közalapítvány számviteli rendjének ellenőrzését a Kuratórium által pályáztatás útján kiválasztott független könyvvizsgáló látja el.

2. A könyvvizsgáló köteles félévenként a Közalapítvány könyveit megvizsgálni, és ennek, továbbá az éves működés vizsgálatának az eredményéről a Kuratóriumnak jelentést készíteni.

3. A könyvvizsgáló feladatai ellátása során jogosult felülvizsgálni a Közalapítvány pénztárát, szerződéseit, bankszámláját, jogosult felvilágosítást kérni a Közalapítvány alkalmazottaitól.

4. A könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság véleménye nélkül a Kuratórium nem hozhat határozatot a Közalapítvány éves gazdasági beszámolójáról és közhasznúsági jelentéséről.

5. A könyvvizsgáló díját a Kuratórium állapítja meg.

XVIII. A Közalapítvány képviselete

1. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke képviseli.

2. A Közalapítvány bankszámlája felett a Kuratórium elnöke és egy Kuratóriumi tag együtt jogosult rendelkezni.

XIX. Összeférhetetlenségi szabályok

A kuratóriumi vagy felügyelő bizottsági tagsággal összeférhetetlen helyzetet megállapító jogszabályokon túl

1. a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás;

2. nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, tagja, titkára, illetve a Közalapítvány könyvvizsgálója

a) a Kuratórium elnöke vagy tagja,

b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy

c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából - ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat - részesülő személy, továbbá

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3. Nem lehet a Közalapítvány vezető tisztségviselője - a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig - az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztségei, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

4. A vezető tisztségviselő, a titkár, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így adott esetben a Közalapítványt is előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

XX. Határozatok és nyilvánosság

1. A Kuratórium elnöke a Kuratórium döntéseit a határozatok könyvében tartja nyilván, amelyből kitűnik a döntések tartalma, meghozataluk időpontja, hatálya, a támogatók és az ellenzők személye.

2. A Kuratórium elnöke írásban, igazolható módon gondoskodik a döntések közléséről az érintettekkel.

3. A Kuratórium döntéseiről, működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint éves beszámolójáról időszaki kiadványában tájékoztatja a nyilvánosságot.

4. A Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba - a Kuratórium zárt üléseiről készült jegyzőkönyvek, emlékeztetők kivételével - a Közalapítvány székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, a közhasznúsági jelentésből saját költségére másolatot is készíthet.

XXL A Közalapítvány megszűnése

A Közalapítvány megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a közalapítványi célokkal azonos vagy hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

XXII. Záró rendelkezések

1. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a Kszt. rendelkezései az irányadók.

2. A Közalapítvány létrejöttéhez a Fővárosi Bíróságnak a Közalapítvány nyilvántartásba vételét elrendelő határozata szükséges. A Közalapítvány Alapító Okiratát az alapító a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.[4]

3. Az alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele után az általa tett Közalapítványt nem vonhatja vissza, ha azonban a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható, kérheti annak bírósági megszüntetését.

4. Az alapító nevében és képviseletében az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter jár el.[5]

Budapest, 2002. szeptember 13.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök,

a Kormány képviseletében