220/2002. (X. 24.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

Az egyetemi szintű informatikus agrármérnök alapképzési szakon okleveles informatikus agrármérnök szakképzettség szerezhető.

2. §

Az egyetemi szintű informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. §

Az informatikus agrármérnök alapképzési szak kreditrendszerű képzésének sajátos követelményeit a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek az agrár szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről szóló 1. számú melléklete határozza meg.

4. §

Ez a rendelet 2002. november 15-én lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 220/2002. (X. 24.) Korm. rendelethez

Az egyetemi szintű informatikus agrármérnök alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja a tudás alapú információs társadalom értékteremtő folyamatainak agrár- és az ahhoz kapcsolódó informatikai rendszereinek fejlesztése, e rendszerek fejlesztésének irányítására és üzemeltetésére képes szakemberek kibocsátása. A végzetteknek képesnek kell lenniük az adott valóságos termelési, működési, üzleti folyamatok megértésére, modellezésére; az informatikai és információs rendszerek megvalósításának és üzemeltetésének menedzselésére. Meg kell tudniuk fogalmazni a gyorsan fejlődő számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttműködésén alapuló informatikai rendszerek információs folyamataival kapcsolatos feladatokat. Rendelkezniük kell a megoldásokhoz szükséges modellek megalkotásának, a megoldási algoritmusok kidolgozásának, a megoldási eszközök kialakításának és a megoldási folyamat irányításának képességével. A szakembereknek képesnek kell lenniük az informatikai rendszer és az általa támogatott agrár-, gazdasági, közszolgálati és szakigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatások megismerésére, az adott területek szakértőivel való együttműködésre, a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és operatív feladatok megfogalmazására és az adott folyamatok szakértőivel együttműködve a megoldás kidolgozására, az informatikai rendszer menedzselésére. Alkalmasnak kell lenniük az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására, a kiválasztási kritériumok megfogalmazására.

2.Az oklevélben megjelölt végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése

Az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles informatikus agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félév, legfeljebb 3000 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 300 kreditpont.

A teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva:

- a kötelező tárgyakhoz rendelt kreditek aránya 56-70%;

- a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 20-45%;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya 5-10%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A képzésben az agrármérnöki alapozó és szakmai ismeretek arányának 55-65%, míg az informatikai ismeretek arányának 35-45% közölt kell lennie az alábbi tanulmányi területek szerinti megoszlásban:

4.1. Szakcsoportos alapképzés

4.1.1. Alapozó tárgyak, az összes kredit 5-7%-ában:

filozófia, agrárszociológia, jogi ismeretek, környezet- és természetvédelmi alapismeretek, EU ismeretek és matematika.

4.1.2. Gazdasági és humánismeretek: az összes kredit 12-18%-ában:

az agrárgazdasági ismereteket megalapozó közgazdaságtan agrárgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, számvitel, marketing, pénzügyi ismeretek, szervezés-vezetés.

4.2. Szakcsoportos törzsképzés

4.2.1. Agrárgazdasági ismeretek, az összes kredit 15-20%-ában:

mezőgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek: mezőgazdasági állattan, növénytan, agrokémia, talajtan, földhasználat, növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, mezőgazdasági műszaki ismeretek, állategészségügyi és növényvédelmi ismeretek.

4.2.2. Informatikai törzsanyag az összes kredit 15-20%-ában:

információtechnológia, adatbázis, adatbázisrendszerek, kommunikációs hálózatok, szoftverfejlesztés, infrastruktúra-menedzsment, információs rendszerek fejlesztése, térinformatika, szakértői rendszerek, multimédia, Internet, informatika a szaktanácsadásban.

4.3. Differenciált szakmai képzés

4.3.1. Differenciált informatikai rendszerek az összes kredit 15-20%-ában:

a 7. szemesztertől választható szakirányok a gazdasági és vidékfejlesztési szakirány; agrár és környezetinformatikai szakirány. A szakirány elismerésének feltétele a választott szakirány tárgyaiból legalább 35 kredit teljesítése.

4.3.2. Szakmai gyakorlat az összes kredit 10-12%-ában:

a szakmai gyakorlat az agrármérnöki, ökonómiai, informatikai ismeretek gyakorlati elsajátítását szolgálja, mely a tapasztalatszerzést szolgáló gyakorlatból és tanulmányútból áll.

4.3.3. Differenciált egyéb ismeretek az összes kredit 5-10%-ában:

a hallgatók az egyetemen oktatott tárgyak közül a szak keretében, a szak teljesítéséhez szabadon választható tárgyakat vehet fel. Más felsőoktatási intézmény egyetemi szintű képzésében teljesített tárgy kreditértéke is beszámításra kerülhet.

5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független- gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból (szigorlat, kollokvium), szakmai gyakorlat elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A kötelező szigorlati tárgyak

A kötelező szigorlati tárgyak száma: 4

- növénytermesztés,

- állattenyésztés,

- számvitel, vállalatgazdaságtan,

- informatika komplex szigorlat.

Egy szigorlat a külön jogszabályban meghatározottak szerint legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag integráló jellegű számonkérése. A szigorlathoz az intézményi tantervben a korábbi sikeres számonkérés ismeretanyagához rendelt és már megkapott kreditpontokon túlmenően további kreditpont csak újabb ismeretanyag elsajátításáért adható.

5.2. A diplomamunka (szakdolgozat)

A diplomamunka (szakdolgozat) a szakiránynak megfelelő, olyan konkrét szakterületen felmerülő informatikai feladat, amelyet a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom tanulmányozásával teljesíti. A diplomamunkával a jelöltnek igazolnia kell, hogy kellő jártaságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes önálló informatikus munka végzésére, és jártas a tananyagon túlmenő szakirodalomban is. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 11 kreditpont.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítése,

- egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele,

- a diplomamunka elkészítése és elfogadása.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a diplomamunka megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a komplex informatikai szigorlat, valamint a választott szakirány témaköreiből.

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a diplomamunka és ennek védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyének számtani átlaga.