77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet

a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a 86. § (2) bekezdésében foglaltakat és a 124/D. § b) pontja alapján külön jogszabályban megállapított, a kreditrendszerű egyetemi és főiskolai szintű alapképzést meghatározó követelményeket figyelembe véve - a következőket rendeli el:

1. §

(1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképzettség követelményeit e rendelet mellékleteiben és a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelmények együttesen határozzák meg.

(2) E rendelet mellékletei az alapképzési szakok külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeit figyelembe véve a tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmények teljesítésének kreditértékeit - esetenként kredittartományokat meghatározva - tartalmazzák.

(3) Az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e rendelettel összhangban kell alkalmazni. Ahol a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 9. pontjában meghatározott idegennyelvi követelmények a hallgató számára kedvezőbbek a 16. számú mellékletben felsorolt alapképzési szakok képesítési követelményeit tartalmazó jogszabályok idegennyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezéseinél, ott azok alkalmazandók.

2. §

(1) Az 1-15. számú mellékletek a felsőoktatási alapképzési szakok kreditrendszerű képzésének követelményeit a szakok - az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének t) pontja, illetve a 124/E. § u) pontja alapján szakterület szerinti - szakcsoportba sorolásával (a továbbiakban: a szakcsoport sajátos képesítési követelményei) határozzák meg.

(2) E rendelet 16. számú melléklete szakcsoportonként sorolja fel az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokat.

3. §

(1) Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzéséhez szükséges összes kreditpont az alapképzési szakok külön jogszabályban meghatározott főbb tanulmányi területeihez, a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt és a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 4. pontjában meghatározott, a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető kreditpontokból tevődik össze.

(2) A szakdolgozathoz (diplomamunkához) egyetemi szintű képzésben legfeljebb 50, főiskolai szintű képzésben legfeljebb 20 kreditpont rendelhető.

(3) Alapképzési szakok társításakor a két szakdolgozat készítésének követelménye alóli felmentést a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 6. pontja határozza meg.

4. §

(1) A képzés tantárgyszerkezete a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakból épül fel.

(2) A szabadon választható tantárgyak kreditértéke az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok legalább 5%-a.

(3) A szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 3. pontja szerint meghatározott szabadon választható tantárgyak kredittartománya terhére intézményi szinten előírható környezetvédelemmel, egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek, informatikai alapismeretek és a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzésével, nevelésével kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosító tárgyak felvétele, ha ilyen ismeretek nem szerepelnek a kötelező tantárgyak keretében.

5. §

(1) Záróvizsgához kreditérték nem rendelhető.

(2) A záróvizsgára bocsátás feltételeként előírt gyakorlatok teljesítésének sajátos szabályait a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 4. pontja határozza meg.

(3) Ha záróvizsga meghatározott tantárgyak ismeretanyagának számonkérését jelenti, akkor a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke főiskolai szintű képzésben legalább 15 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 25 kreditpont.

6. §

(1) Kreditpont csak érdemjeggyel záruló tantárgyakból szerezhető.

(2) A minősítés ötfokozatú vagy háromfokozatú. Háromfokozatú minősítés esetén - a kreditponttal súlyozott tanulmányi átlag megállapításakor - a jól megfelelt minősítés jeles (5), a megfelelt minősítés közepes (3), a nem felelt meg minősítés elégtelen (1) érdemjegynek felel meg

(3) Azon kötelezően teljesítendő kritérium jellegű követelményeket, amelyek teljesítéséhez nem rendelnek kreditértéket, az alapképzési szakok képesítési követelményéről szóló külön jogszabály keretei között a tanterv határozza meg.

7. §

Az alapképzési szakokon a megszerzendő kreditek összértéke - az eltérő képzési idők és tanóraszámok ellenére - azonos a nappali, az esti, a levelező és a távoktatásos képzési formákban.

8. §

(1) A záróvizsgára bocsátás feltételeként szereplő idegen nyelvi követelményeket a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 9. pontja határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgatók esetében - a fogyatékosság típusától függően - az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályban és e rendeletben szabályozottaktól részben eltérő követelményeket is meghatározhat. Az ezen hallgatókra vonatkozó képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményeket a tantervben, valamint az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell meghatározni.

(3) A fogyatékossággal élő hallgató az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján, a külön jogszabályban meghatározott eljárásban - egyéni kérelemre - intézményi hatáskörben az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető.

9. §

A felsőoktatási intézmény az egészséges életmód kialakításához, a rendszeres testmozgáshoz szükséges kötelező testnevelés kritérium jellegű követelményeit, a testnevelési foglalkozások heti óraszámát (vagy az összóraszámot) a tantervben, illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzatban határozza meg, ha ilyen követelmények nem tartoznak az alapképzési szak főbb tanulmányi területeihez rendelt szakmai tantárgyakhoz Az intézmény elfogadhatja a hallgató által az előírt óraszámban intézményen kívül igazoltan teljesített, testneveléssel kapcsolatos tevékenységet, illetve sporttevékenységet.

10. §

(1) Ez a rendelet 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. Ez alól kivételt képeznek a természettudományi szakcsoport (14. számú melléklet) sajátos képesítési követelményei, amelyek 2003. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.

(2) Az 1. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést a 2002. január 1-jén hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre kell alkalmazni. Az e rendelettel meghatározott követelményeket a 2002/2003. tanévben az első évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra felmenő rendszerben kell először alkalmazni.

(3) E rendelet 12. számú mellékletének alkalmazásában:

a) a tanári szakok szerkezeti felépítése: a szakterületek alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakoknak a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdése alapján tanár, illetve kettős oklevelet nyújtó tanár szakként meghatározott szerkezeti felépítése lehet;

b) tanárszak: az a szak, amelyben a szakterületi (egyes tudomány, művészeti és egyéb szakterületi) felkészítés csak a tanári képesítés megszerzésével együtt eredményez oklevelet;

c) tanárképes szak: az a szak, amelyhez a tanári képesítés - a szakterületi alapképzési szakkal párhuzamosan vagy kiegészítő alapképzésben - is megszerezhető; a szakterületi ismeretek megszerzése önmagában is végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet eredményez;

d) kettős oklevelet nyújtó tanár szak: a tanárképes szakhoz kapcsolódóan a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzéssel létrejövő szak;

e) közismereti tanár szakok csoportjába tartozó szakok:

ea) a természettudományos, a testkulturális és a művészeti felsőoktatás zeneművészeti alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben tanár szakként meghatározott egyetemi és főiskolai szintű szakok, továbbá a főiskolai szintű bölcsész és képzőművészeti szakok,

eb) az egyetemi szintű tanárképes bölcsész szakok, ha a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés a szakterületi képzéssel párhuzamosan folyik.

E szakok elsősorban a közoktatási intézmények 5-12, évfolyamán meghatározott tantárgyak oktatására adnak képesítést;

f) kettős oklevelet nyújtó tanár szakok csoportjába tartozó szakok:

fa) az agrár, a műszaki, a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott, a szakmai tanárképzés körébe tartozó egyetemi és főiskolai szintű mérnöktanári, illetve közgazdásztanári szakok,

fb) a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott egyetemi szintű vizuális és környezetkultúra-tanári szak és a vizuális nevelőtanár szak,

fc) az egyetemi szintű gyógypedagógia szakos tanár szak, továbbá

fd) az egyetemi szintű bölcsész tanárképes szakok, ha a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés az oklevél megszerzését követő kiegészítő alapképzésben folyik,

fe) azok az egyetemi szintű természettudományos nem tanár szakok, amelyeken a tanári képesítés párhuzamos vagy kiegészítő alapképzésben történő megszerzése az azonos szakterület egyetemi szintű tanár szakjain meghatározott szakképesítést eredményezi;

g) szakmai tanárképzés: mindazon egyetemi és főiskolai szintű tanári szakokon folyó képzések, amelyek elsődleges célja a szakképzés elméletorientált szakmai tantárgyainak oktatására történő felkészítés, továbbá a szakképzés gyakorlati tárgyainak oktatására felkészítő főiskolai szintű szakoktatói szakokon folyó képzések, amelyek képesítési követelményeit külön rendelet szabályozza.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

Az agrár szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

A 8 féléves képzésekben a kreditpont-tartományok a százalékban megadott tartományok alapján a 240 összes kreditpontból kiindulva számíthatók.

2.2. Egyetemi szintű szakokon

A mérnöktanári képesítés megszerzésének követelményeit (beleértve a tantárgypedagógiát és a tanítási gyakorlatot) a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján a 12. számú melléklet határozza meg.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya főiskolai és egyetemi képzésben is 50-70%, az állatorvosi szakon 65-80%.

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya főiskolai és egyetemi szintű képzésben is 20-45%, az állatorvosi szakon a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak együttes aránya 20-35%.

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya főiskolai és egyetemi szintű képzésben is 5-10%.

3.4. Az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározhatók - munkaráfordítást igénylő - kritériumjellegű követelmények (például összefüggő termelési gyakorlat).

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A gyakorlati képzés a szak sajátosságaitól függően összefüggő szakmai gyakorlatokat, illetve egyes szakokon a kiemelt tárgyköröket a szorgalmi időszakban lezáró, gyakorlati problémákat bemutató és konkrét szakmai feladatokat megoldó többnapos, ún. nagygyakorlatokat, valamint a szorgalmi (és esetleg a vizsga-) időszakon belüli, havonta ismétlődő egyhetes gyakorlatokat foglal magában. Ide tartozik egyes szakokon a képzés utolsó szorgalmi időszakának végére tervezett, a záróvizsga tárgyköreit magába foglaló, szintetizáló jellegű többnapos terepi foglalkozás.

A gyakorlati képzés:

- önálló kredittel elismerhető,

- a szak sajátosságainak megfelelően kritériumfeltételként is rögzíthető,

- része lehet egy tantárgynak, az adott kreditérték a tantárgy kredit értékében szerepel.

A gyakorlati képzés minimális időtartama:

- egyetemi képzésben 9 hét,

- főiskolai képzésben 6 hét.

A főiskolai szintű szakokon külső gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezeteknél (az intézmény és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködési megállapodás alapján) - a tantervben foglaltak szerint - féléves (egy éves) gyakorlati képzés szervezhető, amelyhez az 1. pontban leírt képzési időhöz tartozó, az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontokon túlmenően 30 kreditpont/félév rendelhető.

5. A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

Az agrár szakcsoport szakjainak közös alap- és alapozó képzési szakaszainak kreditjeit tantárgymodulonként az oktatásban érintett intézmények határozzák meg. A közös ismeretanyag kreditértéke legalább 30 kreditpont.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

7. Szigorlatok

Az agrárszakcsoport alapképzési szakjain kötelezően előírt szigorlat nincs. Egyes szakokon a tanterv számonkérési rendszere legfeljebb 5 szigorlatot előírhat. A szigorlat a konkrét szak képzési céljához, követelményeihez és mintatantervéhez igazítottan az egyetemi képzésben legalább 12, főiskolai képzésben legalább 9 kreditértékű ismeretanyag integráló jellegű számonkérése. A szigorlatok konkrét kreditértékének meghatározásánál alapvetően szem előtt kell tartani, hogy a hallgató a korábbi sikeres számonkérések ismeretanyagához rendelt és már megkapott kreditpontokon túlmenően további kreditpont csak újabb ismeretanyag elsajátításáért - az ahhoz szükséges átlagos munkaráfordítás arányában - kaphat. Amennyiben a szigorlat újabb ismeretanyag elsajátítását nem igényli, a számonkérés célja a hallgató integráló és szintetizáló készségének mérése, teljesítése kritériumfeltételként kezelendő, hozzá kredit nem rendelhető.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelyek összesített kreditértéke:

8.1. főiskolai szintű képzésben legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont;

8.2. egyetemi szintű képzésben legalább 25, legfeljebb 50 kreditpont.

9. Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele:

9.1. főiskolai szintű képzésben egy élő idegen nyelvből alapfokú C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele;

9.2. egyetemi szintű képzésben egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

Az agrár szakcsoport egyes szakjainak képesítési követelményei a szak sajátosságaira tekintettel több, illetve magasabb szintű (pl. szaknyelvi) idegennyelvi követelményt is előírhatnak. Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.[1]

2. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A bölcsész szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. A főiskolai szintű képzésben kétszakos

2.2. Az egyetemi szintű képzésben

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditek százalékos aránya a teljes képzési időhöz rendelt kreditérték 50-70%-a.

3.2. A kötelezően választható tárgyakhoz (ismeretanyaghoz) rendelt kreditek százalékos aránya a teljes képzési időhöz rendelt kreditérték 20-40%-a.

3.3. A szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya a teljes képzési időhöz rendelt kreditérték 5-8%-a, amely a külön jogszabályban előírt általános értelmiségképző tárgyakra meghatározott kreditérték és/vagy a nem szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek terhére teljesíthető, illetve a kétszakos egyetemi és főiskolai szintű tanárképzésben a másik szak választásával teljesül. Ha a két szak tartalmában azonos ismeretanyagok vannak, az ezekhez rendelt kreditértéket az egyik szak kreditakkumulációjában kell figyelembe venni, a másik szakon így hiányzó kreditérték terhére szabadon választható tárgyakat kell felvenni.

A tantervben meghatározottak szerint lehetőség van arra, hogy bizonyos - a szak képzési követelményeihez és szakmai tartalmához kapcsolódó - tevékenységek igazolása előfeltétel (kritérium feltétel) legyen meghatározott szint utáni továbbtanulásnak vagy a záróvizsgára bocsátásnak.

4. A gyakorlati képzés szabályai

Szakmai gyakorlat a képesítési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott szakokon kötelezően teljesítendő, más szakokon fakultatív.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

A szakcsoport minden szakjára közös képzési idő (közös ismeretanyag) nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

Minden szakhoz külön szakdolgozatot kell készíteni. A főiskolai szintű képzésben a szakdolgozat kreditértéke szakonként 15 kreditpont, az egyetemi szintű képzésben szakonként 25 kreditpont. Kétszakos képzés esetén intézményi hatáskörben nem írható elő egy szakdolgozat készítése, összevont kreditértékben,

A tanári képesítés megszerzéséhez előírt szakdolgozat elkészítése a szakterületi szakdolgozat keretén belül (kreditértékben el nem különítve) történik oly módon, hogy a szakterületi szakdolgozatnak - egy külön fejezetével vagy a szakdolgozat egészének témaválasztásával - azt is bizonyítania kell, hogy a hallgató önállóan képes az adott szak tanításával, valamint a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat a tanári képesítés utólagos megszerzése esetén kritériumfeltétel.

7.Szigorlatok

A főiskolai szintű képzésben egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű, az egyetemi szintű képzésben legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag integráló jellegű számonkérését jelenti. A szigorlatok száma főiskolai szinten 0 és 4 között, egyetemi szinten 0 és 5 között változhat. A szigorlatok az ismeretanyag újszerű feldolgozását igénylik, ily módon külön tárgyként jelennek meg, amelyhez főiskolai szinten 2-4 kreditpont, egyetemi szinten 2-8 kreditpont rendelhető.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke a főiskolai szintű képzésben legalább 15 kreditpont és legfeljebb 30 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 25 és legfeljebb 50 kreditpont.

9. Nyelvi követelmények

A nyelvi követelmények teljesítéséhez kredit rendelhető, az intézmény szabályzata szerint.

A záróvizsgára bocsátás feltétele:

a) A b) pontban meghatározott kivételekkel a főiskolai szintű képzésben egy élő idegen nyelvből kell középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tenni. Az egyetemi szintű képzésben egy élő idegen nyelvből kell középfokú C típusú, egy másik élő idegen nyelvből alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tenni. Az ettől eltérő rendelkezéseket az egyes szakok képesítési követelményei tartalmazzák.

b) A főiskolai szintű idegen nyelv szakokon a tanulmányok eredményes lezárását (a szakdolgozat benyújtását) követően a hallgató mentesül a nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól. Egyetemi szinten egy modern filológiai, klasszika filológiai vagy orientalisztikai szakon folytatott tanulmányok eredményes lezárását követően a hallgatónak egy élő idegen nyelvből kell alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tennie. Két egyetemi szintű modern filológiai, klasszika filológiai vagy orientalisztikai szakon folytatott tanulmányok eredményes lezárását követően a hallgató mentesül a nyelvvizsga-követelmények teljesítése alól.

A főiskolai szintű pedagógia szakon az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzésekor előírt nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.[2]

3. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

Az egészségügyi szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. Főiskolai szintű szakokon

1.2. Egyetemi szintű szakokon

2.A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon:

2.2. Egyetemi szintű szakokon:

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

A testnevelés, az általános nyelvi képzés, a nyári gyakorlatok és minden olyan kötelező teljesítmény, amely nem vizsgával és érdemjeggyel zárul, kritériumkövetelmény.

4. A gyakorlati képzés szabályai

4.1. Főiskolai szintű szakokon

A gyakorlati képzéshez tartoznak az egyes tantárgyaknak a képző intézményben megvalósított gyakorlatai mellett a külső szakmai területeken szerzett 1-4 hetes, valamint az összefüggő, komplex 14-l5 hetes szakmai gyakorlatok.

4.2. Egyetemi szintű szakokon

4.2.1. Általános orvostudományi szak

Az egy hónapos nyári szakmai gyakorlatokat (pl. ápolástan, sebészet) az intézményen belül és azon kívül is lehet teljesíteni. Ezek elvégzése kötelező, de nem vizsgával zárulnak, hanem kritériumkövetelmények, így kreditérték nem rendelhető hozzájuk. A szigorlóév gyakorlatai és a bentlakásos gyakorlatok (pl. szülészet) is kötelezőek, elvégzésük után kreditpont jár (1 kreditpont/hét). A hetenként szervezett klinikai (betegágy melletti) és egyéb gyakorlatok szintén kötelezőek. Kreditpont értékük egy félévben heti 1 gyakorlati óra esetében 1 kreditpont attól függetlenül, hogy az intézményhez tartozó szervezeti egységben vagy az intézményen kívül zajlanak.

4.2.2. Fogorvostudományi szak

A kettő vagy négyhetes nyári szakmai gyakorlatokat (pl. ápolástan, általános fogászat, fogsebészet) az intézményen belül és azon kívül is lehet teljesíteni. Ezek elvégzése kötelező, de nem zárulnak vizsgával, hanem kritériumkövetelmények, így kreditérték nem rendelhető hozzájuk.

4.2.3. Gyógyszerésztudományi szak

A szakmai gyakorlatokat az intézményen belül és a kar által akkreditált külső munkahelyen is lehet teljesíteni. Kötelező a 6 hónapos, egybefüggő gyakorlati képzésen való részvétel, amelyet teljes munkaidőben közforgalmú vagy intézeti gyógyszertárban, legfeljebb két részletben (3+3 hónap vagy 4+2 hónap illetve 2+4 hónap) kell teljesíteni. A gyakorlatok minősítése háromfokozatú minősítéssel történik, és hozzájárulnak a kreditakkumulációhoz.

4.2.4. Egyetemi szintű ápoló alapképzési szak

A gyakorlati képzéshez tartoznak a képző intézményben megvalósított gyakorlatok mellett az egészségügyi ellátás valamennyi területén végzett ápolói gyakorlatok és egészségfejlesztési, valamint ápolásvezetői és oktatási-képzési gyakorlatok. A szakmai gyakorlatok eredményes teljesítéséhez kreditértéket kell rendelni.

4.2.5. Egyetemi szintű egészségügyi informatikus szak

Az intézményi és az intézményen kívüli szakmai gyakorlatok eredményes teljesítéséhez kreditértéket kell rendelni.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

5.1. Főiskolai szintű szakokon

A szakműveltség megalapozására szolgáló természet- és társadalomtudományi tantárgyak tematikus anyagában a különböző szakokra vonatkozóan legalább 30 kreditpont értékű közös ismeretanyag van.

5.2. Egyetemi szintű szakokon

Közös képzési szakasz nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

6.1. Főiskolai szintű szakokon a szakdolgozat 20 kreditpont értékű.

6.2. Egyetemi szintű szakokon: a szakdolgozat az általános orvostudományi, fogorvostudományi, egyetemi szintű ápoló és az egyetemi szintű informatikus szakokon 20 kreditpont, a gyógyszerésztudományi szakon 10 kreditpont értékű.

7.Szigorlatok

7.1. Főiskolai szintű szakokon

A szigorlatok száma 0-8 között változhat, egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti, amelyhez kreditérték nem társul. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent.

7.2. Egyetemi szintű szakokon

A szigorlatok száma legfeljebb 15, egy szigorlat legalább 10 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti, amelyhez kreditérték nem társul. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent. A kisebb kreditértékű tantárgyak számonkérési formája a kollokvium.

8. Záróvizsga

8.1. Főiskolai szintű szakokon a komplex záróvizsga részei:

- országosan szakonként egységes írásbeli (teszt) vizsga,

- szóbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga.

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, amennyiben a záróvizsga konkrét záróvizsgatárgyak anyagának számonkérését jelenti, akkor a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke legalább 15, legfeljebb 30 kreditpont, de magához a záróvizsgához kredit nem rendelhető.

8.2. Egyetemi szintű szakokon

Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egyetemi szintű ápolói szakokon a záróvizsga az általános szakmai (orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, illetve ápolói) ismeretek ellenőrzési rendszere.

Az általános záróvizsga részei:

- országosan szakonként egységes írásbeli (teszt) vizsga

- szóbeli vizsga

- gyakorlati vizsga.

Az egyetemi szintű egészségügyi informatikus szakon a záróvizsga részeként kell megvédeni a szakdolgozatot, valamint szóbeli vizsgát kell tenni a komplex egészségügyi informatika tárgyköréből.

Az általános és fogorvosképzésben egy képzési szakaszt lezáró alapvizsga egy-egy képzési modul elvégzése után is előírható (pl. preklinikai ismeretek), és a következő modul csak sikeres záróvizsga esetén vehető fel.

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, amennyiben a záróvizsga konkrét záróvizsgatárgyak anyagának számonkérését jelenti, akkor a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke legalább 25, legfeljebb 50 kreditpont.

9.Nyelvi követelmények

9.1. Főiskolai szintű szakokon

Az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelvéből vagy orosz nyelvből C típusú alapfokú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

9.2. Egyetemi szintű szakokon

Az általános orvostudományi, fogorvostudományi, gyógyszerésztudományi és egyetemi szintű ápoló szakokon angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Egyetemi szintű egészségügyi informatikus szakon C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga angol nyelvből.

4. számú melléklet a 77/2002. (W. 13.) Korm. rendelethez

A gyógypedagógiai szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. Főiskolai szintű szakokon

1.2. Egyetemi szintű szakon

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Az egyetemi szintű szakon

A gyógypedagógiai szakterületi, szakági, szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek területén megadott kreditpont értékek magukban foglalják a szakterületi nevelési gyakorlatok, pszichodiagnosztikai gyakorlatok, a tanári szakágakban a pedagógiai, iskolai gyakorlatok, a terapeuta szakágakban a terápiás gyakorlatok, továbbá a szakdolgozat elkészítéséért járó kreditpontokat is. Az intézményen kívül szervezett, hosszabb időtartamú összefüggő szakmai gyakorlat kritériumfeltételként teljesítendő.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

Az idegen nyelvi követelmények, a testnevelés, az összefüggő szakmai gyakorlatok teljesítése, továbbá a szigorlatok kritériumkövetelmények, azaz olyan kötelezően teljesítendő előírások, amelyhez kreditérték nem rendelhető.

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A gyakorlati jellegű képzéshez tartozó hosszabb időtartamú, összefüggő gyakorlatok teljesítése az oklevél megszerzésének kritériumfeltétele; az egyéb gyakorlati jellegű képzéshez rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz rendelt kreditértékhez viszonyítva a főiskolai szintű szakokon legalább 20%, az egyetemi szintű szakon legalább 15%.

5. A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

A gyógypedagógiai szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakasza két részből áll. Az egyik rész az e melléklet 2. pontjában meghatározott általánosan művelő, a másik a gyógypedagógiai alapozó képzési szakasz, amelyek együttesen a képzési időhöz rendelt krediteknek mintegy 50%-át jelentik.

Az általánosan művelő képzési szakasz magában foglalja az értelmiségivé válást segítő, illetve szakmai műveltséget megalapozó ismereteket. Ezek között a filozófiai, a szociológiai, az esztétikai és tudománytörténeti ismeretek kreditértéke legalább 10 kreditpont.

A gyógypedagógiai alapozó képzési szakasz magában foglalja a gyógypedagógia tudományának általánosan alapozó ismereteit, nevezetesen az általános gyógypedagógiai (10-15 kreditpont), a szociológiai (2-4 kreditpont), a humánbiológiai (12-16 kreditpont), a pszichológiai (10-15 kreditpont), a pedagógiai (10-14 kreditpont), a nyelvtudományi (5-8 kreditpont), a különböző műveltségterületi és művészeti (25-35 kreditpont), valamint a speciális informatikai ismereteket (3-6 kreditpont), amelyekből legalább 2 kreditpont értékben a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésére irányuló tantárgyat kell kialakítani.

A gyógypedagógiai szakok egymással szakpárban folyó vagy újabb oklevelet adó képzésében a 2. pont első két szakaszában előírt kreditértékeket az újabb szakon teljes egészében teljesítettnek kell tekinteni; más pedagógus szakkal történő szakpárosítás esetén vagy erre épülő újabb oklevelet adó képzésben pedig az előző bekezdésben részletezett egyes tanulmányi területeken megszerzett ismereteket legalább a zárójelben megjelölt kisebbik kreditpont értékében kell elfogadni.

A főiskolai szintű szakokon kötelezően választandó tanári, illetve terapeuta szakágakban a nem speciálisan az adott szakhoz kapcsolódó közös tantárgyak legalább 30 kreditponttal beszámítandók egy másik szakhoz kapcsolódó azonos szakág választása esetén. A tanári szakágban e közös tantárgyak kreditértékeit más pedagógus szakkal történő szakpárosítás, illetve újabb oklevelet adó képzés esetén is be kell számítani.

Az egyetemi szintű szakon a közös képzési szakaszt valamely főiskolai szintű gyógypedagógiai szak elvégzése jelenti, azaz a 2.1. pontban a főiskolai szakokon megjelölt kreditértékeket elfogadottnak kell tekinteni.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

- A gyógypedagógiai szakok egymással, továbbá más pedagógusi szakkal szakpárban folyó képzése esetén vagy csak az egyik szakon kell szakdolgozatot írni, vagy a két szakon külön-külön, amely esetben a fenti értékek feleződnek.

- Gyógypedagógiai vagy más pedagógusi oklevél birtokában újabb szakon oklevelet nyújtó képzésben a második szak szakdolgozatának kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 10, az egyetemi szintű szakon 15 kreditpont.

- Egyéb szakokkal való szakpárosítás esetén vagy újabb oklevelet nyújtó képzésben a gyógypedagógiai szakokon írt szakdolgozat kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 13, az egyetemi szintű szakon 18 kreditpont.

- Az egyetemi szintű szakon a tanári képesítés párhuzamos megszerzése esetén a tanári képesítővizsgán a gyógypedagógia szakon elfogadott szakdolgozatot kell megvédeni, ennek kiegészítő képzésében pedig a külön jogszabály az irányadó.

- Az egyetemi szintű szakon írt szakdolgozatot abban az esetben, ha a hallgató e képzési szakaszt valamely főiskolai szintű szak befejezése előtt párhuzamosan kezdi meg, s egyidőben záróvizsgázik a két szakon, a főiskolai szintű szak szakdolgozataként kell elfogadni. A főiskolai szintű oklevél megszerzését követően vagy kiegészítő képzésben a főiskolai szintű szakon írt szakdolgozat - ha a kritériumoknak megfelel, változtatás nélkül, ha nem, annak kiegészítésével, továbbfejlesztésével - szintén elfogadható.

7.Szigorlatok

7.1. Főiskolai szintű szakokon a szigorlatok száma 2 és 4 között változhat, egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti.

7.2. Az egyetemi szintű szakon a szigorlatok száma 2 és 5 között változhat. Ezek - egy szigorlat kivételével - a főiskolai szintű szakokon előírt szigorlatok. Az egyetemi szinten előírt egy további szigorlatot a gyógypedagógiai szaktudományi ismeretek köréből kell letenni, és legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti.

A tanári képesítés megszerzése esetén a külön jogszabályban előírt pedagógiai-pszichológiai szigorlatot nem kell letenni.

8. Záróvizsga

A gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjain az oklevél megszerzésének feltétele a szakos képzés témaköreit átfogó komplex záróvizsga letétele.

Szakpáros képzésben mindkét szak ismeretanyagából záróvizsgát kell tenni.

9. Nyelvi követelmények

9.1. Főiskolai szintű szakokon

A záróvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

9.2. Az egyetemi szintű szakon

A záróvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, valamint egy további idegen nyelvből az intézmény által meghatározott vizsgához kötött alapfokú nyelvismeret.

Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

5.számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A jogi és szociális igazgatási szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. A főiskolai szintű szakokon

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi szintű szakokon

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

Az ismeretek ellenőrzésének számonkérési formái: kollokvium, alapvizsga, évfolyamdolgozat, szigorlat, gyakorlati jegy (valamennyi ötfokozatú minősítéssel) és beszámoló (háromfokozatú minősítéssel). Alapvizsgaabból a tárgyból írható elő, amelyet legalább két szemeszterben oktatnak.

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

Szakmai gyakorlatnak minősül - jogász alapképzés esetén - minden 6-12 hetes igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási gyakorlat.

Szakmai gyakorlathoz kreditpont nem rendelhető. Az egyetemi és főiskolai szintű szakok képesítési követelményeiben előírt szakmai gyakorlat teljesítése a záróvizsgára bocsátás kritériumfeltétele.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

A szakcsoporthoz tartozó szakokon közös képzési szakasz nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

7.Szigorlatok

A szakcsoporthoz tartozó szakokon legfeljebb két szigorlat írható elő. A szigorlat főiskolai szintű képzésben legalább 12 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti, amelyhez kreditérték nem társul. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent.

8. Záróvizsga

Erendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke főiskolai szintű képzésben legalább 15 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 25 kreditpont.

9.Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele főiskolai szintű szakokon egy idegen nyelvből középfokú A vagy B típusú, egyetemi szintű szakokon középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

6. számú melléklet a 77/2002. (W. 13.) Korm. rendelethez

A katonai szakcsoport sajátos képesítési követetalényeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi szintű szakokon

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A gyakorló csapatszolgálathoz (nyári, téli gyakorlatok, üzemi gyakorlatok, tanórán kívüli gyakorlatok) kredit nem rendelhető, azok teljesítése kritériumkövetelmény. A gyakorlatok időtartama a főiskolai és egyetemi szintű képzés egész időtartama során 8-14 hét.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

A szakcsoport minden szakjára közös képzési szakasz (közös ismeretanyag) nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozat a főiskolai szintű szakokon legfeljebb 12 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon legfeljebb 30 kreditpont.

7.Szigorlatok

A szakcsoport szakjaira egyöntetűen meghatározott szigorlatteljesítési kötelezettség nincs.

7.1. Főiskolai szintű szakokon a szigorlatok száma legfeljebb 6, egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

7.2. Egyetemi szintű szakokon a szigorlatok száma legfeljebb 8, egy szigorlat legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

8. Záróvizsga

Erendelet 5. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsga olyan ismeretanyag számonkérését jelenti, amelynek összesített kreditértéke legalább 25 kreditpont, legfeljebb 50 kreditpont.

9. Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás előfeltétele:

9.1. Főiskolai szintű alapképzésben egy nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsga letétele.

9.2. Egyetemi szintű alapképzésben egy nyelvből felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsga letétele, illetve

- a biztonság és védelempolitikai szakon egy nyelvből felsőfokú, valamint egy másik nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele, amelyek közül az egyik a NATO hivatalos nyelveinek egyike.

- egyetemi szintű kiegészítő alapképzésben - a biztonság- és védelempolitikai szak kivételével - a tanulmányaikat 2005/2006-os tanév előtt megkezdő hallgatókra a 9.1. pontban foglaltakat, az azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetén e pontban meghatározottakat kell alkalmazni.

7. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A közgazdasági szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. Főiskolai szintű szakokon a 6 féléves képzésnek megfelelően (általános közgazdasági, gazdálkodási szakokon) 180 kreditpont. A 7 féléves képzési idejű szakokon (kereskedelmi, pénzügyi, számviteli, gazdasági informatika, külgazdasági, nemzetközi kommunikáció, vállalkozásszervező, non-profit gazdálkodási, gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment, nemzetközi marketing és TQM, továbbá üzleti kommunikáció) 210 kreditpont, a 8 féléves képzési idejű szakokon (vendéglátó és szálloda, idegenforgalom és szálloda, kereskedelmi közgazdász tanári, vendéglátó-szállodai közgazdász tanár, idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanár, továbbá európai közszolgálati és üzleti szervező, nemzetközi kapcsolatok) 240 kreditpont szükséges az oklevél megszerzéséhez. A teljes kreditmennyiség által meghatározott, tanulmányi munkaórában kifejezett munkamennyiségen belül a nappali képzésben 6, 7, illetve 8 féléves képzési idejű szakoknál a kontaktórák száma rendre legalább 1780, 2080, illetve 2380, esti képzés esetén a kontaktórák legkisebb száma a nappali képzés megfelelő óraszámának 40%-a, levelező és távoktatásos képzésben 25%-a.

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározott azonos elnevezésű szakokon, ha a szakmai képzés mellett hivatásos tiszti felkészítés is folyik, a 8 féléves képzésnek megfelelően az összegyűjtendő kreditek száma 240 kreditpont, amely magában foglalja e melléklet 2.1. pontjában meghatározott tanulmányi területeken túl az általános és specifikus katonai ismereteket.

1.2. Egyetemi szintű szakokon a 10 féléves képzésnek megfelelően 300 kreditpont.

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi szintű szakokon

A gazdasági tanári képesítés megszerzésének követelményeit (beleértve a tantárgypedagógiát és a tanítási gyakorlatot) a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján a 12. számú melléklet határozza meg.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

A szak tanterve tartalmazhat kritériumjellegű követelményeket is, amelyekhez kreditértéket nem rendelnek (például a szakmai gyakorlat egyes elemei, nyelv, testnevelés, szigorlatok).

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

Gyakorlati képzésnek minősül:

- az egy, illetve két féléves szakmai gyakorlat,

- a nyári szakmai gyakorlat,

- a számítástechnikai és nyelvi speciális képzés,

- az évközi vállalati, intézményi, illetve terepgyakorlat,

- a laboratóriumi gyakorlatok.

A gyakorlati jellegű képzésekhez rendelt kreditek száma a főiskolai szakokon legfeljebb 45 kreditpont, az egyetemi szint szakokon legfeljebb 30 kreditpont. A gyakorlati képzés egyes elemei kritériumfeltételként is megjelenhetnek.

Azon főiskolai szintű szakokon, ahol a képesítési követelményekben rögzített képzési időhöz nem tartozik legalább féléves gyakorlati képzés, külső gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezeteknél (az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján) féléves gyakorlati képzés szervezhető a tantervben foglaltak alapján, amelyhez az 1. pontban leírt képzési időhöz tartozó, az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontokon túlmenően 30 kreditpont rendelhető.

5. A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

A közös képzési szakaszt a szakcsoporthoz rendelt szakok tantervében megjelenő azonos ismeretkörökhöz tartozó tárgyak, tárgycsoportok jelentik.

5.1. Az általános értelmiségképző tanulmányi területen a közös ismeretkör az egyéb, (nem gazdálkodástani vagy közgazdaságtani) társadalomtudományi tudományágakat tartalmazza, ezen belül elsősorban a szociológia, a gazdaságtörténet, a kommunikáció és a jog ismeretköreiből kötelező választást megengedve a hallgatóknak. Ezen tárgyak kreditértéke a teljes kreditmennyiség mintegy 5%-a, azaz főiskolai szintű képzésben mintegy 9-12 kreditpont, az egyetemi szintű képzésben 15 kreditpont.

5.2. Az alapozó szakterületi képzés ismeretkörei az alapozó közgazdasági-gazdálkodási és módszertani tárgyakat tartalmazzák. Ezen tárgycsoportok alkotják a közgazdasági és a módszertani alapszigorlatok ismeretanyagát. A közös tantárgycsoportoknak a teljes kreditértékhez viszonyított aránya mintegy 20%, azaz a főiskolai szintű képzésben legalább 36 kreditpont, az egyetemi szintű képzésben 60 kreditpont.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozat elkészítése és elfogadása a főiskolai és egyetemi szintű szakokon egyaránt 12-30 kreditpont értékű.

7.Szigorlatok

7.1. A főiskolai és az egyetemi szintű szakokon egyaránt egy közgazdaságtani és egy módszertani szigorlat kötelező, mindkét képzési szinten azonos tárgycsoportok anyagaiból kialakítva.

7.2. A 7.1. pontban megjelölt két alapszigorlaton felül az egyes szakokon a szakképzéshez rendelt szigorlatok száma legfeljebb 2 lehet.

A 7.1. és a 7.2. pontokban leírtaktól eltérést mutatnak a következő szakok:

- üzleti kommunikáció szak: 3 szigorlat (komplex gazdasági, komplex pszichológia, valamint PR és sajtókapcsolatok),

- európai közszolgálati és üzleti szervező szak: 3 szigorlat (szakágazati, üzleti környezet, valamint közigazgatási),

- nemzetközi kapcsolatok szak: 4 komplex szigorlat.

A főiskolai szakokon a szigorlat legalább 12, az egyetemi képzésben legalább 25 kreditértékű ismeretanyag átfogó jellegű számonkérése.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyaknak olyan ismeretanyagot kell átfogniuk, amelyek összesített kreditértéke legalább 25 és legfeljebb 50 kreditpont.

9. Nyelvi követelmények

9.1. Főiskolai szintű szakokon egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Ettől eltérő nyelvi követelmények:

- a számviteli, pénzügyi, gazdasági informatikai, vállalkozásszervező, non-profit gazdálkodási, kereskedelmi, vendéglátó és szálloda, idegenforgalmi és szálloda szakokon: egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsga;

- külgazdasági, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi marketing és TQM, gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakokon: két élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsga;[3]

- európai közszolgálati és üzleti szervező szakokon: angol felsőfokú C típusú szaknyelvi és az EU tagországainak valamely további hivatalosan elismert nyelvéből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga;

- nemzetközi kapcsolatok szakon: legalább két idegen - közülük az egyik angol vagy francia - nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, melyek közül a szabadon választott nyelvből letett felsőfokú C típusú nyelvvizsga is kielégíti a nyelvi követelményeket;

- a katonai felsőoktatás alapképzési szakjain ha a szakmai képzés mellett hivatásos tiszti felkészítés is folyik, a nyelvi követelményeket illetően e rendelet 6. számú mellékletének 9.1. pontjában meghatározottak az irányadók.

9.2. Egyetemi szintű szakokon két élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert szaknyelvi, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, melyek helyett az egyik felsőfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű általános nyelvvizsga is lehet.

8. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A műszaki szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. A főiskolai szintű mérnökképzésben:

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározott azonos elnevezésű szakokon, ha a szakmai képzés mellett hivatásos tiszti felkészítés is folyik, a 8 féléves képzésnek megfelelően az összegyűjtendő kreditek száma 240 kreditpont, amely magában foglalja e melléklet 2.1. pontjában meghatározott tanulmányi területeken túl az általános és specifikus katonai ismereteket.

1.2. Az egyetemi szintű okleveles mérnökképzésben a megszerzendő kreditek száma 300 kreditpont

Nappali képzésben a kontaktórák száma legalább 3600.

2.A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű képzésben:

2.2. Egyetemi szintű képzésben:

A tanári képesítés megszerzésének követelményeit (beleértve a tantárgypedagógiát és a tanítási gyakorlatot) a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján a 12. számú melléklet határozza meg.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlatokhoz kredit rendelhető, de elvégzésük kritériumfeltételként is meghatározható.

A szakmai gyakorlat időtartama főiskolai szintű képzésben legalább 4 hét, egyetemi szintű képzésben legalább 6 hét.

Azon főiskolai szintű szakokon, ahol a képesítési követelményekben rögzített képzési időhöz nem tartozik legalább féléves gyakorlati képzés, külső gyakorlati helyen, gazdálkodó szervezeteknél (az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján) egy vagy két féléves gyakorlati képzés szervezhető a tantervben foglaltak szerint, amelyhez az 1. pontban leírt képzési időhöz tartozó kreditpontokon túlmenően félévenként 30 kreditpont rendelhető.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közős képzési szakasza

A szakcsoporthoz tartozó valamennyi szakra vonatkozó közös képzési szakasz nem határozható meg. A szakcsoporton belül a szakoknak olyan alcsoportjaik vannak, amelyekre vonatkozóan 30-60 kreditpont értékű a közös ismeretanyag.

6. A szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kredit

Főiskolai szintű képzésben 15 kreditpont, egyetemi szintű képzésben 30 kreditpont.

7.Szigorlatok

A szakcsoporthoz tartozó valamennyi szakon legfeljebb 2 szigorlat írható elő. A szigorlat főiskolai szintű képzésben legalább 12 kreditpont értékű, egyetemi szintű képzésben legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

8. Záróvizsga

Erendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsga főiskolai szinten legalább 15, legfeljebb 30 kreditpontnak, egyetemi szinten legalább 25, legfeljebb 50 kreditpontnak megfelelő ismeretanyag számonkérését jelenti.

9. Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele az egyetemi szintű végzettség megszerzéséhez C típusú államilag elismert középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, illetve a főiskolai szintű végzettség megszerzéséhez államilag elismert alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjain ha a szakmai képzés mellett hivatásos tiszti felkészítés is folyik, a nyelvi követelményeket illetően e rendelet 6. számú mellékletének 9.1. pontjában meghatározottak az irányadók.

9. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A művészeti szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1.Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma

1.1. Főiskolai szintű szakokon:

1.2. Egyetemi szintű szakokon

2.A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi szintű szakokon

Mindkét képzési szinten a tanári képesítés megszerzésének követelményeit (beleértve a tantárgypedagógiát és a tanítási gyakorlatot) a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet alapján a 12. számú melléklet határozza meg.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai:

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

A szakcsoport minden szakjára közös képzési szakasz (közös ismeretanyag) nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

6.1. Főiskolai szintű szakokon

6.2. Egyetemi szintű szakokon

7. Szigorlatok

7.1. Főiskolai szintű szakokon

- a szigorlatok száma legalább 2, legfeljebb 5 lehet, egy szigorlat legalább 8 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

7.2. Egyetemi szintű szakokon

- a szigorlatok száma legalább 2, legfeljebb 6 lehet, egy szigorlat legalább 10 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsga tárgyainak összesített kreditértéke a főiskolai és az egyetemi szintű szakokon legalább 25, legfeljebb 60 kreditpont lehet.

9. Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - egy idegen nyelvből főiskolai szintű szakokon alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú, egyetemi szintű szakokon középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

10. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A rendvédelmi szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai:

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

A kötelező és a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek a teljes képzési időhöz rendelt kreditérték legalább 90%-át alkotják. Ez jelenti az adott szak törzsanyagát.

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A tanulmányok folytatásának kritériumfeltétele a rendvédelmi szerveknél teljesítendő, kötelező nyári szakmai gyakorlat, amelyhez kredit nem rendelhető.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

A közös képzési szakasz - amely a szakcsoporton belüli szakok közötti átjárhatóság egyik feltétele - a teljes képzési időhöz rendelt kreditek 65-70%-át alkotja.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozathoz 12 kreditpont rendelhető.

7. Szigorlatok

Szakonként legfeljebb három szigorlat írható elő abban az esetben, ha egy szigorlatra a tantárgyak által képviselt ismeretanyag összesített kreditértéke legalább 12 kreditpont.

8. Záróvizsga

Erendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyak összesített kreditértéke legalább 25, legfeljebb 50 kreditpont.

9.Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele legalább egy idegen nyelvből középfokú C típusú általános vagy szaknyelvi államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

11. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A szociális szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez Összegyűjtendő kreditek száma

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a teljes képzési időhöz viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi szintű szakokon

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakaszos törzsképzés), kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékekhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

4. A gyakorlati képzés szabályai

A képzés terep- és tantermi gyakorlatainak aránya az összes tanórának legalább a 40%-a. A gyakorlati jellegű foglalkozások rendszerén belül az intenzív, külső terepen végzett, feldolgozó szemináriummal társított gyakorlat: legalább egy szemeszteren keresztül végzett (hetenként legalább 8 tanóra, forgatókönyv és tanulmányi szerződés alapján) külső terepen történő tanulás, melynek során egy tereptanár legfeljebb két hallgató gyakorlatát vezeti. A terepgyakorlatokhoz tartozó szakmai készségfejlesztés kiscsoportban (10-15 fő) folyó munka.

Az intenzív terepgyakorlat - a feldolgozó szemináriumok óraszáma nélkül - 600-750 tanóra. Az intenzív terepgyakorlat és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó szemináriumok kreditértéke főiskolai és egyetemi szintű szakokon is legalább 30 kreditpont.

Esti, levelező és távoktatási tagozaton az intenzív terepgyakorlat 250 tanóra.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

A minden szakon közös ismeretanyag összesített kreditértéke 70 kreditpont (társadalomismeret 10 kreditpont, társadalom- és szociálpolitika 10 kreditpont, szociális munka 25 kreditpont, jog 10 kreditpont, pszichológia 15 kreditpont).

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozat a főiskolai szintű szakokon 20 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 30 kreditpont értékű.

7. Szigorlatok

A szakcsoporthoz tartozó szakokon a szigorlatok száma 2-3 között változhat. A szigorlat a főiskolai szintű szakokon legalább 12 kreditpont, egyetemi szintű szakokon legalább 15 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti, amelyhez kreditérték nem társul. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke főiskolai szintű képzésben legalább 15, legfeljebb 30 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 25, legfeljebb 50 kreditpont.

9.Nyelvi követelmények

9.1. Főiskolai szintű szakokon

A záróvizsgára bocsátás feltétele - a felsőoktatási intézményekben a képesítési követelmények alapján folyó alapképzési szakokon a nyelvvizsgák letételéről szóló 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott hallgatói kör kivételével - egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevélért folytatott tanulmányok során hatályos nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

9.2. Egyetemi szintű szakokon

A záróvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevélért folytatott tanulmányok során hatályos nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

12. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A tanári képesítés sajátos képesítési követelményei

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

1.1. A tanári képesítés megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

A tanári szakok szerkezeti felépítésétől - a szakterületi és a tanári felkészítés kapcsolódásának típusától - függően az összegyűjtendő kreditek száma kétféle lehet.

1.1.1. A közismereti tanár szakokon

- az első tanári képesítés megszerzése esetén legalább 40 kreditpontot (600 tanóra),

- újabb tanár szakon oklevelet adó képzésben a tanári szakképzettség megszerzéséhez az iskolai gyakorlat és a szakmódszertan területéről legalább 10 kreditpontot,

- szakpárban folyó képzés esetén a két tanári szakon összesen legalább 50 kreditpontot kell összegyűjteni.

1.1.2. A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokon

- az egyetemi szintű gyógypedagógia, pedagógia és pszichológia szakos tanár szakok kivételével az első tanári képesítés megszerzése esetén legalább 60 kreditpontot (legalább 720 tanóra),

- tanári képesítés birtokában az újabb tanárképes szakhoz kapcsolhatóan a tanári szakképzettség megszerzéséhez az iskolai tanítási gyakorlat és a szakmódszertan területéről, továbbá a tanári foglalkozáshoz szükséges és az adott nem tanár szak képzésében nem szereplő szakterületi, illetve egyéb tanulmányi területekről legalább 20 kreditpontot

kell összegyűjteni.

1.2. A tanári szakokon a tanári oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

A kreditek számát tanári szakok szerkezeti felépítésétől függően a tanár szakokon a szakterületi és a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzéshez rendelt kreditek összege adja; a kettős oklevelet nyújtó tanár szakokon a szakterületi képzés az önálló oklevelet adó tanárképes szak elvégzésével teljesül, amelyhez a tanári képesítés megszerzéséhez rendelt kreditek - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - nem adódnak hozzá.

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

A tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján a tanulmányi területek kredit értékei:

2.1. Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek és képességek - a közismereti és a kettős oklevelet adó szakokon egyaránt - legalább 23 kreditpont, amelyből

- a pedagógiai tárgyak: legalább 6 kreditpont,

- a pszichológiai tárgyak: legalább 6 kreditpont,

- alkalmazott pedagógiai, pszichológiai és társtudományokból kialakított tantárgyak: legalább 8 kreditpont, amelyből a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésére irányuló tantárgy legalább 2 kreditpont.

2.2. Szakmódszertan (tantárgypedagógia)

- a közismereti szakokon legalább 7 kreditpont, amely az R. mellékletének 3.2. a) és b) pontja szerinti területek minimum kreditértéke;

- a kettős oklevelet adó szakokon legalább 12 kreditpont, amely az R. mellékletének 3.2. a)-c) pontja szerinti területek minimum kreditértéke, figyelembe véve, hogy az R. mellékletének 3.2. a) és b) pontja szerinti terület kreditértéke legalább 7 kreditpont, továbbá, hogy a melléklet 3.3. pontja szerinti területről további 5 kreditpont e területre átvihető. Az R. mellékletének 3.2. c) pontjában meghatározott követelményeket az egyetemi szintű bölcsész és a közgazdász szakokon, amennyiben ezeket az ismereteket a szakterületi képzés során a hallgató már megszerezte - legfeljebb 12 kreditpont értékben teljesítettnek kell tekinteni;

- a természettudományos szakcsoport egyetemi szintű nem tanár szakjaihoz kapcsolódó képzésben legalább 10 kreditpont értékben azokat az adott tanár szakon előírt szakterületi ismereteket kell megszerezni, amelyeket az azonos szakterületen folyó nem tanár szakos képzés tanterve nem tartalmazott.

2.3. Iskolai gyakorlatok

- a közismereti szakokon legalább 10 kreditpont;

- a kettős oklevelet adó szakokon (az egyetemi szintű bölcsész szakok kivételével) legalább 12 kreditpont, figyelembe véve, hogy a 2.2. és a 2.3. pontok kreditértéke összesen legalább 29 kreditpont, amelyből 5 kreditpont a szakmódszertani vagy a tanári foglalkozáshoz szükséges egyéb területekre is fordítható;

- újabb tanár szakon oklevelet adó, illetve szakpárban folyó képzésben a másik tanár szakon a 2.2. és a 2.3. pont kreditértéke együtt a közismereti szakokon legalább 10 kreditpont, a kettős oklevelet adó szakokon legalább 20 kreditpont.

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A tanári képesítés megszerzésére felkészítő képzés kötelező tantárgyainak kreditértéke:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összegzett kreditek aránya:

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

Az iskolai gyakorlatok a 2.3. pontban meghatározottak szerinti struktúrában, az ott meghatározott kreditértékekkel teljesítendők.

5. A szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

Valamennyi tanár szakon a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés főbb tanulmányi területei közül a 2.1. pontban jelölt pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek címszó alatt meghatározott terület jelenti a közös képzési szakaszt, legalább 23 kreditpont értékben.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

- A közismereti tanár szakokon a szakdolgozat kreditértékét az adott szak ágazati képesítési követelményei határozzák meg. A tanári képesítővizsgán történő szakdolgozat-védés követelményeit az R. mellékletének 4.3., 4.5., 4.6. pontjai határozzák meg.

- A kettős oklevelet adó szakok csoportjában a tanári képesítővizsgához szükséges különálló vagy a nem tanár szakon előírt szakdolgozat részeként elkészített tanári szakdolgozat kreditértéke legalább 8 kreditpont.

7.Szigorlatok

Egy komplex szigorlat kötelező a pedagógiai és pszichológiai tárgyakból, kreditértékét a 2.1. pontban meghatározott terület foglalja magában.

8. Záróvizsga

A tanári képesítésre az e rendelet 5. §-ban foglaltak az irányadók.

9.Nyelvi követelmények

Az adott szakok ágazati képesítési követelményeiben meghatározottak az irányadók.

13. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A tanító és óvodapedagógus szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

A kontaktórák száma nappali tagozaton 2500-2800, esti tagozaton a nappali tagozaton előírt kontaktóraszámnak legalább egyharmada, levelező tagozaton legalább egynegyede.

A kontaktórák száma nappali tagozaton 3000-3400, esti tagozaton a nappali tagozaton előírt kontaktóraszámnak legalább egyharmada, levelező tagozaton legalább egynegyede.

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai:

- közös, alapozó képzés (társadalomtudomány, pedagógia, pszichológia, informatika) 6 féléves képzésben 32-45 kreditpont, 8 féléves képzésben 43-60 kreditpont (18-25%), amelyből a hátrányos helyzetű fiatalok nevelésére irányuló tantárgyak értéke legalább 2 kreditpont;

- szakmai elméleti képzés (magyar nyelv és irodalom és tantárgypedagógia, matematika és tantárgypedagógia, természetismeret és tantárgypedagógia, ének-zene és tantárgypedagógia, vizuális nevelés és tantárgypedagógia, technika, életvitel és tantárgypedagógia, testnevelés és tantárgypedagógia, idegen nyelv) 6 féléves képzésben 54-72 kreditpont, 8 féléves képzésben 72-96 kreditpont (30-40%).[5]

- szakmai gyakorlati képzés (egyéni és csoportos gyakorlatok) 6 féléves képzésben 25-43 kreditpont, 8 féléves képzésben 34-58 kreditpont (14-24%);

- speciális szakmai képzés (speciális műveltségterületi képzés, nemzetiségi képzés, konduktorképzés) 6 féléves képzésben 23-54 kreditpont, 8 féléves képzésben 31-72 kreditpont (13-30%)

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A gyakorlati képzésbe beleértendők a hallgatók hospitálási, csoportos és óvodai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is;

A gyakorlati képzésbe beleértendők a hallgatók hospitálási, csoportos és egyéni iskolai és konduktív nevelési gyakorlatai, valamint a pedagógiai és tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditek száma

Az alapozó, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés teljes egészében közös képzési szakaszban történik, amelyhez rendelt kreditek száma:

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozathoz rendelt kreditek 6 féléves képzésben 10 kreditpont, 8 féléves képzésben 15 kreditpont értékű.

7. Szigorlatok

A szakcsoporthoz tartozó szakokon a szigorlatok száma 2-3 között változhat, egy szigorlat legalább 12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelenti, amelyhez kreditérték nem társul. A szigorlatok teljesítése kritériumfeltételt jelent.

8. Záróvizsga

E rendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke legalább 15, legfeljebb 30 kreditpont.

9. Nyelvi követelmények

A szakcsoportban (kivéve a nemzetiségi tanító és nemzetiségi óvodapedagógus szakokat) a záróvizsgára bocsátás feltétele egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga.

A nemzetiségi szakokon a képzés jelentős része nemzetiségi nyelven folyik. A szakcsoporthoz tartozó szakok esetében a hallgatók egy része az idegen nyelvi nevelésre, oktatásra is felkészítést kap, ezért az idegen nyelv a kritériumfeltétel jellegén túl kreditértékű szakismeret is.

Tanító, óvodapedagógus, konduktortanító, konduktoróvodapedagógus szakokon az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzésekor előírt nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.[6]

14. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A természettudományos szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma

A természettudományi képzés keretében természettudományos szakember és természettudományi szakos tanárképzés folyik.

Természettudományos szakemberképzés:

1.1. Főiskolai szintű szakokon a 6 féléves képzésnek megfelelően 180 kreditpont, kivétel a 8 féléves képzési idejű alkalmazott fizika szak, amelyen 240 kreditpontot kell összegyűjteni. A szakterületi kötelező és kötelezően választható tantárgyak kreditértéke - a szakdolgozat nélkül - 6 féléves képzésben legalább 120 kreditpont, illetve 8 féléves képzésben legalább 160 kreditpont. Ezen túlmenően természettudományos területről további 16, illetve 20 kreditpont megszerzése szükséges.

1.2. Egyetemi szintű szakokon a 10 féléves képzésnek megfelelően 300 kreditpont. A szakterületi kötelező és kötelezően választható tantárgyak kreditértéke - a szakdolgozat nélkül - legalább 200, további természettudományos területről legalább 20 kreditpont.

Természettudományi szakos tanárképzés:

A tanári képesítés megszerzéséhez szükséges kreditek számát és a tanári képesítés követelményeit külön jogszabály* határozza meg, beleértve a pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek megszerzésére irányuló képzést, a szakmódszertant, valamint az iskolai gyakorlatokat.[7]

a) Főiskolai szintű tanári szakokon első alapképzésben minden képzési formában kötelező a szaktársítás, és a főiskolai szintű végzettség, valamint a két szakképzettség megszerzésére csak együttesen kerülhet sor. Az oklevél kiadásához 240 kreditpontot kell megszerezni. Mindegyik természettudományi tanárszakon a szakterületi kötelező és kötelezően választható tárgyakból együttesen - a szakdolgozat nélkül - legalább 75 kreditpontot kell teljesíteni. Ezen túlmenően további természettudományi szakterületről legalább 5 kreditpont teljesítése szükséges, amely automatikusan teljesül két társított természettudományi szak esetén.

b) Egyetemi szintű tanári szakokon első alapképzésben, minden képzési formában a tanulmányokat más tanári szakkal történő társításban kell megkezdeni. A társítás - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - lehetséges más szakterületek szakjaival is. Két egyetemi szintű tanári szak társítása esetén az oklevél kiadásának feltétele 330 kreditpont megszerzése.

Mindegyik természettudományi tanárszakon a szakterületi kötelező és kötelezően választható tantárgyakból együttesen - a szakdolgozat nélkül - legalább 115 kreditpontot kell teljesíteni.

Amennyiben valamelyik természettudományi tanárszak az adott szakból kötelezően készítendő szakdolgozatot ír elő, akkor az előírt 115 kreditpontból 10 kreditpontot az adott szak szakdolgozatára kell biztosítania. Ezen túlmenően további természettudományi szakterületről legalább 5 kreditpont teljesítése szükséges.

Azon hallgatók részére, akik az egyik szakjuk követelményeinek nem tesznek eleget, de a szakon legalább 60 kreditpontot gyűjtöttek, a másik természettudományi szakjukon egyszakos egyetemi szintű tanári oklevél adható ki. Ennek feltétele a természettudományos tárgyakból - a szakdolgozat nélkül - legalább 170 kreditpont, összesen 300 kreditpont megszerzése.

c) A főiskolai és egyetemi szintű tanári szakok egyazon intézményen belül egymással is társíthatók, ha ezt a képesítési követelmények nem zárják ki. Ebben az esetben az oklevelek megszerzésének feltételeit e rendelet keretein belül a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében szabályozza.

d) Azok számára, akik második vagy további alapképzésben, illetve kiegészítő alapképzésben vesznek részt, a természettudományi tanári szakok e rendeletben előírt társítása sem egyetemi, sem főiskolai szinten nem kötelező.

Minden természettudományi szakos hallgató számára - képzési szinttől függetlenül - az oklevél kiadásához tanári szak esetén a tanári mesterség képesítési követelményein túlmenően 6 nem természettudományos kredit teljesítése szükséges, amely nem természettudományos szak társítása esetén automatikusan teljesül.

2. A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

A kétszakos tanárképzés esetén, amennyiben a két szak tartalmában azonos ismeretanyagok vannak, az ezekhez rendelt kreditértéket az egyik szak kreditakkumulációjában kell figyelembe venni, a másik szakon így hiányzó kreditérték terhére szabadon választható tárgyakat kell felvenni.

A szakok képesítési követelményei tartalmazhatnak kritériumfeltételeket is, az általános nyelvvizsgára felkészítés sem kreditértékű tárgyként, sem kritériumfeltételként nem írható elő.

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

A szakcsoport minden szakjára kiterjedő közös képzési szakasz, kredittartomány nem határozható meg.

6. A szakdolgozathoz rendelt kredit

Az oklevél megszerzésének feltétele legalább egy természettudományos szakdolgozat elkészítése, melynek kreditértéke:

6.1. Főiskolai szintű képzésben

6.2. Egyetemi szintű képzésben

6.3. Tanári szakok társítása esetén az oklevél megszerzéséhez előírás legalább egy természettudományi szakdolgozat elkészítése. A tanári szakdolgozatnak a külön jogszabályban előírtak szerint pedagógiai, pszichológiai vagy szakmódszertani vonatkozású elemeket is kell tartalmaznia.

7.Szigorlatok

A természettudományi szakcsoportban nincs kötelező szigorlati előírás. Amennyiben az adott szak szakmai képesítési követelménye szigorlatot ír elő, ezek száma tanári szakon legfeljebb 3, nem tanári szakon legfeljebb 5 lehet.

8. Záróvizsga

A záróvizsgán a szakterület ismeretanyagának számonkérésére kerül sor. Tanári szakon a külön jogszabályban rögzített tanári képesítővizsga előírásainak is megfelelő tételsort kell összeállítani.

9. Nyelvi követelmények

A záróvizsgára bocsátás feltétele főiskolai szinten alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú, egyetemi szinten középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

Újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

15. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A testkulturális szakcsoport sajátos képesítési követelményeiről

1. Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

2.A szakcsoportos alapképzés főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai

2.1. Főiskolai szintű szakokon

2.2. Egyetemi színtű szakokon

3. A kötelező tantárgyakhoz (szakos törzsképzés), a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva

3.1. A kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.2. A kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

3.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya:

4. A nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzés szabályai

A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak gyakorlati jellegű képzéséhez tartoznak:

- a szakmai gyakorlatok,

- a rekreáció és sporttáborok,

- a sportszakmai gyakorlatok

- a tanítási gyakorlatok,

- az edzésvezetési gyakorlatok.

A gyakorlati jellegű képzésekhez rendelt összegzett kreditek aránya a teljes képzési időhöz rendelt krediteknek legalább 5%-a, legfeljebb 15%-a lehet, a főiskolai szintű szakokon 9-27 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 12-36 kreditpont, amelyekbe nem értendők bele a tanárszakokon a külön jogszabályban meghatározott iskolai gyakorlatok kreditértékei.

Az intézményen kívül szervezett, hosszabb időtartamú szakmai gyakorlatok kritériumkövetelményként szerepelnek, azaz olyan kötelezően teljesítendő előírások, amelyekhez nem rendelhető kredit.

5.A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszához rendelt kreditpontok száma

A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszát az egyes képzési területek közös tantárgycsoportjai jelentik az alábbi területeken.

5.1. Az általános értelmiségképző tanulmányi területen a közös tantárgyak kreditértéke a főiskolai szakokon legalább 12 kreditpont, egyetemi szintű szakokon legalább 24 kreditpont.

5.2. Az alapozó szakterületi képzési területen négy kötelező témakörben (az orvos- és egészségtudományi, a társadalom- és gazdaságtudományi, a sport-, természet-, illetve egészségtudományi kutatások alapjai, a pedagógiai és pszichológiai alapismeretek területén) a főiskolai és egyetemi szintű szakokon közösen kialakított tantárgycsoportok kreditértéke (a sportmenedzser szak kivételével) egyenként legalább 6-6 kreditpont, összesen legalább 24 kreditpont. Az egyetemi szintű szakokon az első három témakörben további legalább 2-2 kreditpont egészíti ki 30 kreditpontra a közös képzési szakaszt.

6.A szakdolgozathoz rendelt kredit

A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma a főiskolai szintű szakokon 18 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 24 kreditpont.

- A testkulturális szakok egymással, továbbá más pedagógus szakkal szakpárban folyó képzése esetén az egyik szakon kell szakdolgozatot írni, amelynek kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 20 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 30 kreditpont, vagy mindkét szakon kell szakdolgozatot készíteni, amelyek kreditértéke főiskolai szintű szakokon 10 kreditpont, egyetemi szintű szakokon 15 kreditpont

- Testkulturális vagy pedagógus oklevéllel rendelkezők testkulturális szakon oklevelet nyújtó képzésében az újabb szak szakdolgozatának kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 10 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 15 kreditpont.

- Egyéb szakokkal való társítás esetén vagy újabb oklevelet nyújtó képzésben a test kulturális szakokon írt szakdolgozat kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 13 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon 18 kreditpont.

7. Szigorlatok

7.1. Főiskolai szintű szakokon

- a szigorlatok száma 3-5 között változhat, egy szigorlat legalább

12 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

7.2. Egyetemi szintű szakokon

- a szigorlatok száma 4-6 között változhat, egy szigorlat legalább

20 kreditpont értékű ismeretanyag számonkérését jelentheti.

Azokon a szakokon, ahol főiskolai és egyetemi képzés is van, a főiskolai és egyetemi szintű szakok kötelező szigorlatait azonos tárgykörökből kell kialakítani.

8. Záróvizsga

Erendelet 5. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a komplex záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot fognak át, amelynek összesített kreditértéke a főiskolai és az egyetemi szintű szakokon egyaránt legalább 50 kreditpont.

9.Nyelvi követelmények

9.1. Főiskolai szintű alapképzésben a záróvizsgára bocsátás előfeltétele egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga.

9.2. Egyetemi szintű alapképzésben a záróvizsgára bocsátás előfeltétele egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények teljesítése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

16. számú melléklet a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez

Az egyes szakcsoportokhoz tartozó külön jogszabályok

1. Agrár szakcsoport:

- 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 166/1996. (XI.20.) Korm. rendelet a mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki szak képesítési követelményeiről

2. Bölcsész szakcsoport:

- 161/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a főiskolai szintű fotóriporter és képszerkesztői alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről

3. Egészségügyi szakcsoport:

- 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 169/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szak képesítési követelményeiről

- 102/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet az egyetemi szintű egészségügyi informatikus alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 85/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű ápoló alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 167/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak képesítési követelményeiről

4. Gyógypedagógiai szakcsoport:

- 168/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet a gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

5.Jogi és szociális igazgatási szakcsoport:

- 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 83/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet a főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző alapképzési szak képesítési követelményeiről

6. Katonai szakcsoport:

- 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

7.Közgazdasági szakcsoport:

- 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 168/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet a humán erőforrás menedzser szak képesítési követelményeiről

- 46/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet az egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 263/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a főiskolai szintű üzleti kommunikáció alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 36/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a főiskolai szintű európai szintű közszolgálati és üzleti szervező alapképzési szak képesítési követelményeiről

- 37/2001. (III. 5.) Korm. rendelet az egyetemi szintű gazdasági informatika alapképzési szak képesítési követelményeiről

8. Műszaki szakcsoport:

- 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

9. Művészeti szakcsoport:

- 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

10. Rendvédelmi szakcsoport:

- 55/1999. (III. 31.) Korm. rendelet a rendvédelmi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

11. Szociális szakcsoport:

- 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

12. Tanári képesítés:

- 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet a tanári képesítés követelményeiről

13. Tanító és óvodapedagógus szakcsoport:

- 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről

14. Természettudományos szakcsoport:

- 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

- 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet az egyetemi szintű molekuláris biológus alapképzési szak képesítési követelményeiről

15.Testkulturális szakcsoport:

- 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet a főiskolai és az egyetemi szintű egészségtan-tanár szakok képesítési követelményeiről

- 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről