255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet

termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) az állam javára a nyugdíjas tulajdonostól (a továbbiakban: jogosult) pályázat alapján legalább 1 hektár, illetve legfeljebb 20 hektár területű, de összesen nem több mint 3 millió forint vételár összegig külterületi, védett, illetve védelemre tervezett természeti területnek nem minősülő termőföldet úgy vásárol meg, hogy annak ellenértékeként e rendeletben foglaltak szerint életjáradékot fizet.

(2) Az állam a termőföldet adásvétel jogcímén szerzi meg, a vételárat e rendelet alapján és feltételei szerint megkötött megállapodásban (a továbbiakban: életjáradéki szerződés) foglaltak szerint folyósítja.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából jogosultnak a 60. életévét betöltött személy minősül.

2. §

(1)[1] Az NFA a rendelkezésre álló költségvetési forrástól függően évente több alkalommal pályázati felhívást tehet közzé - az internetes honlapján, továbbá sajtó útján, illetőleg más szokásos módon - meghatározva azt a 60 napnál nem rövidebb időtartamot, amelyen belül e rendelet alapján eladási ajánlat tehető.

(2) A pályázati felhívás meghatározhatja azt az összesített legmagasabb területmértéket, illetve vásárlási összeget, amelynek figyelembevételével az NFA a termőföld tulajdonának megszerzésére az adásvételi szerződést megköti, illetőleg életjáradék fizetésére kötelezettséget vállal.

(3) Az NFA a pályázatokat kizárólag a pályázat benyújtására nyitva álló határnapot követően bírálhatja el.

3. §

Az NFA elnöke különösen indokolt esetben a jogosulttól 1 hektárnál kevesebb termőföld életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlását is engedélyezheti, feltéve, hogy a vételre felajánlott termőföld egyébként az 1. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel, és a vételár a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

4. §

(1)[2] Az NFA életjáradék fizetése ellenében termőföld tulajdont vagy tulajdoni illetőséget vásárolhat meg. A jogosulttal együtt a tulajdoni illetőségét a tulajdonostárs is átruházhatja az NFA-ra.

(2) Ha az átruházás vételár ellenében történik, az eladó a tulajdoni illetősége fejében

a) a vételárat készpénzben kérheti,

b) ha e rendelet szempontjából jogosultnak minősül, életjáradékra tarthat igényt, vagy

c) a vételárat a jogosultra engedményezheti.

(3) Amennyiben a vételárat a jogosultra engedményezik, az 1. § (1) bekezdésben meghatározottak szerinti mérték megállapításánál az engedményezés alapjául szolgáló területet is figyelembe kell venni.

(4) Amennyiben a jogosult AK részarányt ajánl fel megvételre, az NFA azt csak akkor vásárolhatja meg, ha azzal a birtokegyesítés elősegíthető.

(5)[3] Tulajdoni illetőség életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásánál a vételár összegének legalább 100 ezer forintot el kell érnie.

5. §

(1) A kérelmet a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az alábbi mellékleteket:

a)[4]

b) a vételre felajánlott földrészlet 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát,

c) az illetékes települési önkormányzat jegyzője által valamennyi földrészletről külön-külön kiállított adó- és értékbizonyítványt,

d) amennyiben a termőföldet korábban haszonbérbe adták, a hatályos haszonbérleti szerződést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot földrészletenként, illetve személyenként külön-külön kell megtenni.

6. §

(1) A rendelet alapján megvásárlásra kerülő termőföld ajánlati árát az NFA a külön jogszabályban foglaltak alapján állapítja meg.

(2) Az adásvételi, valamint az életjáradéki szerződés megkötésével, az ingatlan értékbecsléssel, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az NFA-t terhelik.

7. §

(1) Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg az életjáradéki szerződést a jogosulttal az NFA köti meg, amelyet a megkötését követő 10 munkanapon belül eljuttatja az életjáradék folyósítását végző szervhez.

(2) Ugyanaz a jogosult csak egy életjáradéki szerződést köthet.

(3) Az életjáradéki szerződés legfeljebb összesen 20 hektár területmértékig, illetőleg összesen 3 millió forint vételár összeg figyelembevételével módosítható. A szerződés módosítása során a rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az életjáradéki szerződésben a jogosult személyi adatain kívül fel kell tüntetni:

a) a jogosult TAJ-számát,

b) szükség szerint nyugdíjfolyósítási törzsszámát,

c) a megállapított és folyósításra kerülő havi összegét,

d) a folyósítás kezdő időpontját.

8. §

(1) Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába kerülő termőföld vételára - beleértve a jogosultra engedményezett összeget is - kétszeresének megfelelő összeg alapján kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosult a szerződés megkötésekor a 60. életévét már betöltötte.

(2) Az életjáradék mértékét az életjáradék alapjául szolgáló összeg, a jogosult életjáradéki szerződés megkötésekor betöltött életkora, valamint a rendelet 2. számú mellékletének megfelelően kell megállapítani.

(3) Az életjáradék összege 2004-től kezdődően minden év március l-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik. Az emelés tényleges mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetés keretében dönt.

9. §

(1) Az életjáradék havonta forintban fizetendő szolgáltatás.

(2) Az életjáradék a szerződés megkötését követő hónap első napjától esedékes, és a jogosultat annak élete végéig megilleti.

(3) Az életjáradékot a nyugdíjak folyósításával egyidejűleg, megkülönböztetett módon, a szerződésben meghatározott időponttól folyósítják. Az életjáradék folyósítását végző szerv az életjáradék első alkalommal történő folyósításáról az életjáradéki szerződés kézhezvételét követő 30 napon belül gondoskodik.

(4) Az életjáradékra való jogosultság a jogosult elhalálozása hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

(5) A jogosult halála esetén az életjáradék nem örökölhető. A fel nem vett életjáradék a hagyaték tárgyát képezi.

(6) Amennyiben a jogosult az életjáradéki szerződés megkötését követő 1 éven belül meghal, az 1 évből még fennmaradó időtartamra számított életjáradék összege, de legfeljebb a termőföld vételárának megfelelő összeg a hagyaték szempontjából fel nem vett életjáradéknak minősül, és egy összegben esedékes.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása alapjául szolgáló vételár összeget az életjáradéki szerződésben fel kell tüntetni. A jogosultra engedményezett összeg a (6) bekezdés alkalmazásában jogosultat megillető vételárnak minősül.

10. §

(1) Az életjáradékot a megküldött életjáradéki szerződés alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetőleg - a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságától ellátásban részesülők esetében - a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság folyósítja. A folyósításhoz szükséges életjáradéki szerződések átadásának módját, valamint a folyósítással összefüggő ügyviteli eljárást az NFA az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósággal kötött megállapodásban rendezi.

(2) A folyósított életjáradék megtérítése, továbbá az életjáradéki szerződés megkötésével, valamint az életjáradék folyósításával, emelésével kapcsolatos költségek az NFA-t terhelik. Az elszámolás módjáról az NFA az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, valamint a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatósággal kötött megállapodás alapján gondoskodik.

11. §

A rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a 10. §-ban foglaltak szerinti megállapodások megkötésére a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül kerül sor.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez[5]

2. számú melléklet a 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez