30/2002. (XII. 13.) GKM rendelet
a folyamatosan összegző mérlegek típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. §
(1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki, amelyek új szállítószalag-mérleget gyártanak vagy forgalmaznak.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a hatálybalépése előtt már üzembe helyezett és kötelező hitelesítés alá nem tartozó szállítószalag-mérlegekre.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
(1) Általános meghatározások:
a) automatikus működésű mérleg: amely a tömegmérési műveletet kezelő beavatkozása nélkül hajtja végre és a gépre jellemző automatikus folyamatot végez;
b) átlagos vizsgálati tömegáram (Qe): az összegzett tömeg (C) és a vizsgálat időtartamának (t) hányadosa:
c) integráló szállítószalag-mérleg: olyan szállítószalagmérleg, amelyen az összegező készülék az egységnyi hosszra jutó teher és a szalag sebességének szorzatát időben integrálja;
d) legkisebb tömegáram (Qmin): azon tömegáram érték, melynél kisebb tömegáram esetén a mérési eredmények relatív hibája kiugróan nagy;
e) legnagyobb tömegáram (Qmax):az a tömegáram, mely a mérőszerkezet legnagyobb terhelésekor és a szállítószalag legnagyobb sebességénél érhető el;
f) mérési ciklus: az egyes részterhek összegzésével kapcsolatos műveletek olyan csoportja, melynek végén az összegző egység elemei először térnek vissza a kiindulási helyzetükbe vagy állapotukba;
g) mérési hosszúság (L): a teherfelvevő végeinél lévő mérőgörgők tengelyei közötti távolság, plusz ezeknek a görgőknek a tengelyei és a szállítószalag hozzájuk legközelebb eső szállítógörgőinek tengelyei közötti távolság fele;
h) mérési tartomány: a felső és az alsó mérési határok közötti tartomány;
i) mérőszakasszal mérő szállítószalag-mérleg: olyan szállítószalag-mérleg, amelyen a szállítószalagnak csak egy része képezi a tehertartót, amit "teherfelvevőnek" neveznek;
j) mérőszerkezet alsó mérési határa (Min): azon nettó terhelés értéke, melynél kisebb terhelés esetén a mérési eredmények felhasználása a megengedettnél nagyobb relatív hibát okozna az összegzés során;
k) mérőszerkezet felső mérési határa (Max): a szállítószalag pillanatnyi legnagyobb nettó terhelése, amelynek mérésére a mérőegység alkalmas;
l) minimális összegzett teher: az a legkisebb összegzett teher, melynél kisebb érték esetén az eredmény hibája a legnagyobb megengedett hibánál nagyobb lehet, bármely - a legnagyobb és legkisebb tömegáramok közé eső - tömegáram esetén;
m) nem automatikus működésű mérleg: amely kezelő beavatkozását igényli a tömegmérési folyamat során, különösen a terhek teherfelvevőn történő elhelyezésére és az onnan történő eltávolítására, valamint az eredmény meghatározására;
n) nulla összegzés kijelző osztásértéke: a nulla összegzés kijelző készülék osztásértéke (do), tömegegységben kifejezve, egyenlő:
na) folyamatos (analóg) kijelzés esetében a nulla összegzés kijelző készülék skálájának legkisebb osztásértékével,
nb) nem-folyamatos (digitális) kijelzés esetében a nulla összegzés kijelző készülék két egymást követő értéke közötti különbséggel;
o) összegző osztásértéke: az a tömegegységekben kifejezett érték, amely:
oa) folyamatos (analóg) kijelzés esetén az összegzett tömeg skálájának legkisebb osztása (dt),
ob) nem-folyamatos (digitális) kijelzés esetén az összegzett tömeg két egymást követő értéke közötti különbség (dtd);
p) összegző szállítószalag-mérleg: olyan szállítószalagmérleg, amelyen az összegező készülék az egymást követő részleges terhelések összeadását végzi, melyek mindegyike megfelel a szalag által megtett meghatározott távolságnak;
q) szállítószalag legnagyobb fajlagos terhelése: a mérőszerkezet felső mérési határának (Max) és a mérési hosszúságnák (L) a hányadosa:
r) szállítószalag-mérleg: olyan automatikus működésű mérleg, amely az ömlesztett termék tömegét rendszeres felosztás nélkül határozza meg, miközben a szalag mozgása folyamatos;
s) szállítószalaggal mérő szállítószalag-mérleg: olyan szállítószalag-mérleg, amelynél a teljes szállítószalag alkotja a teherfelvevőt.
(2) Fő alkotóelemek:
a) automatikus nullázó egység: olyan egység, amely a kezelő beavatkozása nélkül a szalagmérleget nullázza terheletlen állapotban;
b) ellenőrző összegzést kijelző: összegzést kijelző egység, melynek osztásértéke kisebb, mint a teljes összegzést kijelző egységé, és vizsgálati célra alkalmazható;
c) elmozdulás érzékelő egység: a szalag-elmozdulás jeladónak állandóan a szalaghoz csatlakozó része;
d) félautomata nullázó egység: olyan kézi vezérlésű egység, amely kezelői beavatkozás után a szalagmérleget automatikusan nullázza, vagy olyan egység, amely kezelői beavatkozás esetén kijelzi a nullázás elvégzéséhez szükséges értéket;
e) kézi nullázó egység: ezzel az egységgel a kezelő megfigyelhet, nullázhat vagy nullázást ellenőrizhet;
f) kiegészítő összegző kijelző: összegzés kijelző egység, amelynek osztásértéke nagyobb, mint a teljes összegzést kijelző egységé, és a rendeltetése egy hosszabb működési időszak alatt a szalagon szállított teher teljes tömegének kijelzése. Ez az egység nullázási lehetőséggel is ellátható;
g) mérőgörgők: olyan görgők, melyek révén a szállítószalag a mérőegység teherfelvevőjére támaszkodik;
h) mérőszerkezet: a nem automatikus működésű mérleg egésze vagy része, vagy bármely más készülék, mely adatot szolgáltat a megmérendő teher tömegéről;
i) nulla kijelző: a nullázó egységre szerelt, az összegző kijelzőtől elkülönült kijelző egység, melynek segítségével a nullázás a szállítószalag terheletlen állapotában ellenőrizhető;
j) nullázás ellenőrző egység: olyan egység, amely a mérlegre helyezett állandó értékű, adaléksúllyal vagy elektromosan szimulált tömeggel végzi a nullázás ellenőrzését;
k) nullázó egység: olyan egység, mely az üres szállítószalag egész számú fordulatai esetén a mérleget nullázza. A nullázó egység lehet kézi, félautomata vagy automata;
l) összegző egység: a terhelés-érzékelő és a szalag-elmozdulás jeladó által szolgáltatott adatok alapján összegzi a részterheket, vagy a fajlagos szalag-terhelés és sebesség szorzatának integrálásával végzi az összegzést;
m) összegző kijelző: azon egység, amely az összegző egységtől kapott adatok alapján kijelzi a szállított teher tömegét;
n) rész-összegzés kijelző (nullázható): egy meghatározott időszak alatt összegzett terhek tömegét kijelző egység;
o) szalag-elmozdulás jeladó: a szállítószalag azon egysége, mely vagy a szalag meghatározott hossz-elmozdulásának megfelelő, vagy a szalag sebességével arányos jelet továbbít;
p) szállítószalag: olyan berendezés, mely a termék továbbítását a tengelyük körül forgó görgőkön támaszkodó szalag segítségével végzi;
q) tartógörgők: olyan görgők, melyek a szállítószalagot egy rögzített kereten megtámasztják;
r) teljes összegzés kijelző (nullázási lehetőség nélkül): az összes összegzett teher teljes tömegét kijelző egység.
(3) Kiegészítő alkotóelemek:
a) beállító egység: olyan egység, melynek segítségével a szállítószalagra történő teheradagolás leállítható, amikor az összegzett terhelés elérte az előre beállított értéket;
b) elmozdulást szimuláló egység: kiegészítő egység, melyet olyan vizsgálatok során alkalmaznak, amikor a mérleget a szállítószalag nélkül ellenőrzik. Az egység feladata a szalag elmozdulásának szimulációja;
c) fajlagos terhelés kijelző egység: olyan egység, amely a pillanatnyi fajlagos terhelést jelzi, vagy az egységnyi idő alatt szállított tömegként, vagy a legnagyobb fajlagos terhelés százalékában;
d) fajlagos terhelést szabályozó egység: olyan egység, mellyel biztosítható a programozott fajlagos terhelés;
e) működést ellenőrző egység: olyan egység, mellyel bizonyos funkciók működése ellenőrizhető, különösen:
ea) üres szalag esetén egy állandó terhelés (nullázás és állandó terhelés ellenőrzés) hatása, vagy
eb) két integrálás összehasonlítása ugyanolyan fajlagos terhelés és időtartam esetén, vagy
ec) a legnagyobb terhelés vagy a legnagyobb fajlagos terhelés túllépésének kijelzése, vagy
ed) bármilyen működési hiba, különösen az elektromos egységek meghibásodásának kijelzése;
f) pillanatnyi terheléskijelző készülék: olyan egység, amely adott pillanatban kijelzi a mérlegre ható teher tömegét.
3. §
(1) A szállítószalag-mérleg akkor hozható forgalomba, ha
a) megfelel az alapvető méréstechnikai követelményeknek;
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá
c) rendelkezik az első hitelesítést tanúsító jellel.
(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni arról, hogy a szállítószalag-mérleget a külön jogszabályban meghatározott hitelesítő szervezet ellássa az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jelölésekkel.[1]
Típusvizsgálati eljárás
4. §
(1) A belföldi forgalombahozónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie az újonnan gyártott szállítószalag-mérleg típusokra.
(2) A típusvizsgálati eljárás kezdeményezéséhez szükséges kérelemnek - a külön jogszabályban foglaltakon kívül - az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia:[2]
a) a szállítószalag-mérleg anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó - a mellékletben meghatározott - adatokat;
b) az egész berendezés tervét, leírását, elvi rajzát, mely világosan mutatja a szállítószalag-mérleg működését;
c) minden más szükséges tervet, modellt vagy fényképet, ami metrológiai szempontból lényeges részleteket tartalmaz;
d) a mérőeszköz különleges jellemzőit.
5. §
(1) A típusvizsgálati eljárás - a mérésügyi jogszabályokban foglaltakon kívül - kiterjed a mellékletben meghatározottak vizsgálatára.
(2) A típusvizsgálati eljárás kiterjed különösen:
a) a szimulációs vizsgálatokra: ezeket a vizsgálatokat azzal a szállítószalaggal vagy anélkül kell elvégezni, amelyhez a szállítószalag-mérleget majd csatlakoztatják. A vizsgálatoknak lehetővé kell tenni különösen azon befolyásoló tényezők (hőmérséklet, feszültség, frekvencia) hatásának felmérését, amelyek rendeltetésszerű használati feltételek mellett befolyásolhatják a mérőeszközt. Ezeket szükség szerint külön kell vizsgálni. A szállítószalag-mérlegeknek meg kell felelniük a melléklet 3.3. pontjában foglalt követelményeknek;
b) a rendeltetésszerű használati feltételek melletti vizsgálatokra: ezeket a vizsgálatokat a mérendő anyaggal kell elvégezni - a legkisebb és legnagyobb fajlagos terhelések közötti bármely fajlagos terhelés mellett - olyan termékmennyiséggel, amely legalább egyenlő a legkisebb összegzett teherrel. A szállítószalag-mérlegeknek teljesíteniük kell a melléklet 3.4. pontjában meghatározott követelményeket.
6. §
A szállítószalag-mérleg megfelel a típusvizsgálaton, ha a típusminta kielégíti a meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági követelményeket.
7. §
A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és - külön jogszabályban4 meghatározott - hitelesítési engedélyt állít ki, amelyben meghatározza a szállítószalag-mérlegen a törvényes tanúsító jelek pontos helyét, és ellátja a szállítószalag-mérleget típus-jóváhagyási jellel.[3]
Első hitelesítés
8. §
(1) A szállítószalag-mérlegek első hitelesítése két fázisban történik:
a) Az első fázis:
aa) a szerkezet különböző alkatrészeinek vizsgálata és annak ellenőrzése, hogy a szállítószalag-mérleg megfelel-e a jóváhagyott mintának;
ab) összegzési vizsgálatok elvégzése - a melléklet 3.3.1., 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5. és 3.3.7. pontjaiban foglalt követelmények szerint, a 3.3.7.4.2. pont kivételével - az elmozdulás-szimuláció segítségével. A vizsgálatokat beépített szállítószalaggal rendelkező szállítószalag-mérlegek esetén a teljes berendezésen, mérőszakasszal mérő szállítószalag-mérlegek esetében - a mérőeszközön, elmozdulásszimulációs készülék használatával - szállítószalag nélkül kell végrehajtani. A vizsgálatoknak be kell mutatni az összegzés eredményét, azaz az összegzett tömeget, vagy a ciklusok számát, vagy az elméleti szalaghosszúság-elmozdulást kifejező számot.
b) A második fázis:
ba) helyszíni vizsgálatok: a helyszíni vizsgálatokat a mérendő termékkel vagy termékekkel megbízható és egyszerű módon kell végrehajtani. A szállítószalag-mérlegek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az ellenőrzésüket üzemszerű működésük megszakítása nélkül lehessen végrehajtani. A melléklet 3.4.2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő vizsgáló berendezés állandó jelleggel kell, hogy rendelkezésre álljon az ellenőrizendő szállítószalag-mérleg közelében, és a termék tárolását, valamint szállítását úgy kell megszervezni, hogy elkerülhető legyen annak bárminemű vesztesége;
bb) az elmozdulás-érzékelő készülék ellenőrzése: ha az feltételezhető, hogy az elmozdulás-érzékelő készülék megcsúszása bekövetkezhet, akkor az elcsúszást mérni szükséges;
bc) a nullázás ellenőrzése: ezt a vizsgálatot - a melléklet 3.4.4.2. és 3.4.4.5. pontjaiban meghatározott feltételek mellett - egész számú szalag-átfordulások esetén kell végrehajtani;
bd) a nullázás stabilitása: a helyszíni vizsgálatoknál a nullázás stabilitása feleljen meg a melléklet 3.4.4.4. pontjában foglalt követelményeknek. A nullázás ellenőrző egységgel felszerelt berendezéseken a vizsgálatot legalább ötször kell végrehajtani. Az ellenőrző értékhez képest mért eltérések nem haladhatják meg a melléklet 3.4.4.4. pontjában meghatározott értékeket;
be) anyaggal történő vizsgálatok: ezek a vizsgálatok - legalább két, a legnagyobb és legkisebb tömegáram közé eső tömegáramon - üzemszerű használati feltételek mellett végzendők el. A vizsgálatban használt termék mennyisége legalább érje el a legkisebb összegzett teher értékét. A termék tömegének ellenőrzését a szállítószalag-mérlegen történő áthaladás előtt vagy után kell elvégezni.
9. §
A hitelesítő szervezet - a szállítószalag-mérleg első hitelesítésekor - elhelyezi a mérőeszközön az első hitelesítési jelet.[4]
A szállítószalag-mérlegen elhelyezhető jelölések és feliratok
10. §
(1) A szállítószalag-mérlegen a jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni.
(2) A szállítószalag-mérlegen nem helyezhető el a jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.
Ellenőrzés
11. §
A rendelkezések betartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni, és jogszabályi felhatalmazás alapján a szükséges intézkedéseket megtenni.[5]
Záró rendelkezések
12. §
(1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a folyamatos összegező mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/410/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 30/2002. (XII. 23.) GKM rendelethez
| I. Fejezet |
| METROLÓGJAI KÖVETELMÉNYEK |
| 1. A pontossági osztályok kiterjedésének meghatározása |
| 1.1. Pontossági osztályok |
| A mérlegeket két pontossági osztályra osztják: |
| 1. pontossági osztály (p. o.), |
| 2. pontossági osztály (p. o.). |
| 1.2. Besorolás |
| A szállítószalag-mérlegek besorolása mérési pontosságuk és tulajdonságaik szerint történik. |
| 1.2.1. Az 1. pontossági osztály jellemzői |
| 1.2.1.1. A összegző osztásértéke |
| a) kisebb vagy egyenlő, mint az egy óra alatt, a legnagyobb tömegáram mellett összegzett teherrésze; |
| b) nagyobb vagy egyenlő, mint ennek a tehernek az |
| része. |
| 1.2.1.2. A nulla kijelző egység (d0) osztásértéke |
| Nem lehet nagyobb, mint az összegző osztásértéke: |
| a) a folyamatos (analóg) osztásérték kisebb vagy egyenlő legyen, mint a legnagyobb tömegáram esetén egy óra alatt összegzett teherrésze; |
| b) a nem-folyamatos (digitális) skála esetén az osztásérték kisebb vagy egyenlő legyen, mint a fenti teher része. |
| 1.2.2. A 2. pontossági osztály jellemzői |
| 1.2.2.1. Az összegző osztásértéke |
| a) kisebb vagy egyenlő, mint legnagyobb tömegáram |
| esetén egy óra alatt összegzett teherrésze; |
| b) nagyobb vagy egyenlő, mint ennek a tehernek az |
| része. |
| 1.2.2.2. A nulla kijelző egység osztásértéke nem lehet nagyobb, mint az összegző osztásértéke |
| a) a folyamatos (analóg) skála esetén az osztásérték kisebb vagy egyenlő legyen, mint a legnagyobb tömegáram |
| esetén egy óra alatt összegzett teherrésze; |
| b) a nem-folyamatos (digitális) skála osztásértéke esetén kisebb vagy egyenlő legyen, mint a fenti teher része. |
| 1.2.3. Az osztásérték formája |
| Az osztásérték jelzése a következő: |
| 1 x 10n, 2 x 10n, 5 x 10n, ahol n pozitív vagy negatív egész szám vagy nulla; |
| a nulla kijelző egység osztásértéke és az ellenőrző kijelző osztásértéke azonban ettől eltérhet. |
| 1.2.4. Nullázás ellenőrző egységgel felszerelt szállítószalag-mérlegek |
| Az 1.2.1.2., 1.2.2.2. és 1.2.3. pontokban megállapított, a nulla kijelző egységre vonatkozó előírások a fenti mérlegek ellenőrző kijelzőre is vonatkoznak. |
| 1.2.5. Legkisebb tömegáram |
| A legkisebb tömegáram a legnagyobb tömegáram 20%-a legyen. |
| 2 Legnagyobb megengedett hibák |
| A legnagyobb megengedett pozitív vagy negatív hibák a szállítószalag-mérleg tehermentes állapotban történő nullázása után, és az alsó mérési határt meghaladó összegzett tömegértékekre vonatkoznak. |
| 2.1. Legnagyobb megengedett hibák első hitelesítés során |
| 2.1.1. Az 1. pontossági osztály |
| Az összegzett teher 0,5%-a, a legnagyobb tömegáram 20 és 100% értéke közé eső bármely tömegáram esetén. |
| 2.1.2. A 2. pontossági osztály |
| Az összegzett teher 1%-a, a legnagyobb tömegáram 20 és 100% értéke közé eső bármely tömegáram esetén.' |
| 2.2. Legnagyobb megengedett hibák rendeltetésszerű használat közben (üzemi hibahatár) |
| 2.2.1. Az 1. pontossági osztály |
| Az összegzett teher 1%-a, a legnagyobb tömegáram 20 és 100% értéke közé eső bármely tömegáram esetén. |
| 2.2.2. A 2. pontossági osztály |
| Az összegzett teher 2%-a, a legnagyobb tömegáram 20 és 100% értéke közé eső bármely tömegáram esetén. |
| 3. A legnagyobb megengedett hibák alkalmazhatósága |
| 3.1. Ha az ellenőrző összegző kijelző egység nem-folyamatos (digitális), a legnagyobb megengedett hibát egy osztásértékkel növelni kell. |
| 3.2. Ha a mérlegen több összegző kijelző egység van felszerelve, ezek egyikének a hibája sem haladhatja meg a legnagyobb megengedett hibát. |
| Egy adott összegzett tehernél az eredmények közötti eltérés, két tetszőleges kijelző között nem lehet nagyobb, mint |
| a) a nem-folyamatos (digitális) kijelző egység egy osztásértéke, ha az eredményt két nem-folyamatos (digitális) kijelző szolgáltatja, |
| b) a legnagyobb megengedett hiba abszolút értéke, ha az eredményt két folyamatos (analóg) kijelző mutatja, |
| c) ha az eredményeket egy folyamatos (analóg) és egy nem-folyamatos (digitális) kijelző adja meg, akkor az alábbi két érték közül a nagyobbik |
| ca) a legnagyobb megengedett hiba abszolút értéke, vagy |
| eb) egy nem-folyamatos (digitális) osztásérték. |
| 3.3..Szimulációs vizsgálatok |
| 3.3.1. A legnagyobb megengedett, pozitív vagy negatív hibák a szimulációs vizsgálatok alatt a következők lehetnek: |
| 3.3.1.1. Az 1. pontossági osztály |
| A legnagyobb tömegáram 5 és 20%-a közé eső bármely tömegáram esetén |
| a) a vizsgálat teljes időtartamára eső, a legnagyobb tömegárammal számított összegzett teher 0,07%-a; |
| b) a legnagyobb tömegáram 20 és 100%-a közé eső bármely tömegáram esetén: az összegzett teher 0,35%-a. |
| 3.3.1.2. A 2. pontossági osztály |
| A legnagyobb tömegáram 5 és 20%-a közé eső bármely tömegáram esetén |
| a) a vizsgálat teljes időtartamára eső, a legnagyobb tömegárammal számított összegzett teher 0,14%-a; |
| b) a legnagyobb tömegáram 20 és 100%-a közé eső bármilyen tömegáram esetén: az összegzett teher 0,7%-a. |
| 3.3.2. Elmozdulás-szimuláló készülék |
| A vizsgálathoz szükséges elmozdulási sebesség szimulálásakor a relatív szimulációs hiba nem haladhatja meg a teljes összegzett tömegre vonatkoztatott legnagyobb megengedett hiba 20%-át. Ezt a hibát a legnagyobb megengedett hiba már tartalmazza. |
| 3.3.3. Az elmozdulási szimulációs sebességek eltérése által okozott különbség a vizsgálati eredmények között |
| A mozgási sebesség eltérése a szimuláció alatt nem lehet több, mint a szállítószalag gyárilag beállított sebességének ± 10%-a. Az eredmények relatív hibájának eltérése nem haladhatja meg a 3.3.1. pont szerinti legnagyobb megengedett hiba 20%-át. |
| 3.3.4. A teher súlypont (támadási pont) változás hatása |
| Amikor ugyanannak a tehernek a támadási pontját a teherfelvevő konstrukciójával összeegyeztethető módon változtatják meg, akkor a két eredmény közötti különbség nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb megengedett hiba abszolút értéke. |
| 3.3.5. Nullázás |
| A nullázó egység tartományán belüli bármely teher esetén a berendezés nullázását követően az eredmények feleljenek meg az összegzett teherre vonatkoztatott legnagyobb megengedett hibának. |
| 3.3.6. Befolyásoló tényezők |
| 3.3.6.1. Hőmérséklet |
| Nullázás után a mérlegnek ki kell elégítenie a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozó követelményeket az összes, lényegében állandó hőmérsékleten —10 és +40 °C között. Különleges alkalmazásoknál azonban a mérlegekre megengedett üzemi hőmérsékleti tartomány eltérhet a fent említettől. Ebben az esetben az üzemi tartomány legalább 30 °C legyen, és ezt a berendezésen fel kell tüntetni. A vizsgálatok során a hőmérséklet akkor tekinthető állandónak, ha a hőmérsékletváltozás nem nagyobb, mint5°C/óra. |
| A 10 °C-os hőmérsékletváltozás mellett, és feltéve, hogy a hőmérsékletváltozás sebessége nem nagyobb, mint 5 °C/óra, a mérlegek nulla jelzése, vagy — azon mérlegek esetében, melyekben nullázás ellenőrző egység is található — a vizsgált érték ne változzon nagyobb mértékben, mint amekkora a vizsgálat alatti legnagyobb tömegáram esetén összegzett teher |
| 0,07%-a az 1. pontossági osztályban és 0,14%-a a 2. pontossági osztályban. |
| 3.3.6.2. Az elektromos hálózat (megtáplálás) hatása |
| A mérlegek feleljenek meg a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozó követelményeknek közbenső nullázás nélkül, az elektromos hálózat (megtáplálás) következő ingadozása esetén: |
| a) a névleges feszültség—15%-ától+10%-áig, |
| b) a névleges frekvencia —2%-ától +2%-áig. |
| 3.3.6.3. Egyéb befolyásoló tényezők |
| A mérlegek szokásos használati feltételek mellett feleljenek meg a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozó követelményeknek, ha a 3.3.6.1. és 3.3.6.2. pontokban említett befolyásoló tényezőkön kívül bármilyen más, az üzembe helyezésük körülményeiből adódó tényező hat rájuk (rezgés, légköri feltétel stb.). |
| 3.3.7. Metrológiai jellemzők |
| 3.3.7.1. Ismétlőképesség |
| Bármelyik két, rövid határidőn belül elvégzett méréskor, azonos teherfelvevőn ugyanúgy elhelyezett teher esetén kapott mérési eredmény különbsége nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb megengedett hiba abszolút értéke. |
| 3.3.7.2. Az összegző egység érzékenysége |
| A legkisebb és legnagyobb tömegáram közötti bármely tömegáram esetén, két olyan teher mérésekor, amelyek egymástól való eltérése az adott terhelésre vonatkozó legnagyobb megengedett hibával egyenlő, a mért értékek eltérésének legalább a két terhelés közötti számított különbség felét el kell érnie. |
| 3.3.7.3. A nulla kijelző érzékenysége |
| A három perc időtartamú vizsgálat esetén világosan látható különbségnek kell lennie a terhelés nélkül, illetve egy teher felhelyezésével vagy eltávolításával kapott eredmények között, ha az a teherváltozás a legnagyobb terhelés következő százalékának felel meg: |
| 0,1% az 1. pontossági osztálynál, |
| 0,2% a 2. pontossági osztálynál. |
| 3.3.7.4. Nullázás stabilitása |
| 3.3.7.4.1. Rövid idejű stabilitás |
| Terheletlen állapotban ötször megismételt, egyenként három percig tartó vizsgálat esetén a mérési eredmények közül a legnagyobb és a legkisebb különbsége nem lehet több, mint a legnagyobb tömegáram esetén egy óra alatt összegzett terhelés: |
| 0,0025%-a az 1. pontossági osztálynál, |
| 0,005%-a a 2. pontossági osztálynál. |
| 3.3.7.4.2. Hosszú idejű stabilitás |
| A 3.3.7.4.1. pontban leírt vizsgálatokat stabil vizsgálati körülmények között három órányi, nullázás nélküli terheletlen állapotban való működtetés után meg kell ismételni: |
| a) a kapott legkisebb és legnagyobb eredmények közötti különbség nem haladhatja meg a 3.3.7.4.1. pont alatt megállapított határokat, |
| b) a 3.3.7.4.1. pont alatt és ennek a pontnak első francia bekezdésében leírtak szerint kapott eredmények legkisebb és legnagyobb értéke közötti különbség nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb tömegáramnál egy óra alatt összegzett teher |
| 0,0035%-a az 1. pontossági osztálynál, |
| 0,007%-a a 2. pontossági osztálynál. |
| 3.3.7.5. Kiegészítő összegző kijelző egységek |
| a) nem befolyásolhatják a mérlegek működését, |
| b) olyan felépítésűek legyenek, hogy pontos eredményeket mutassanak. |
| 3.3.7.6. A nullázás-ellenőrző egységgel felszerelt mérlegek |
| A fenti mérlegekre a 3.3.7.3. és 3.3.7.4. pontok alatt megállapított rendelkezések érvényesek, ha állandó terheléssel vizsgálják ezeket; a pontos értéktől való legnagyobb megengedett eltérést a hivatkozott előírások figyelembevételével kell kiszámítani |
| 3.4. Helyszíni vizsgálatok |
| A legnagyobb megengedett hiba vonatkozik bármilyen olyan mennyiségű termékre, amely nem kevesebb, mint a legkisebb összegzett teher. |
| 3.4.1. Elmozdulást érzékelő egység Gyakorlatilag ne legyen csúszás az elmozdulást érzékelő |
| egység és a szalag között. |
| 3.4.2. A vizsgáló berendezés (ellenőrző mérleg) |
| A szállítószalag-mérleggel mérni kívánt termékkel vagy termékekkel lefolytatott vizsgálatok („anyaggal történő vizsgálatok") során használt berendezés tegye lehetővé az összegzett tehernek a legnagyobb megengedett hiba 20%-át meg nem haladó hibával történő mérését. |
| 3.4.3. A legkisebb összegzett teher értéke |
| A legkisebb összegzett teher ne legyen kisebb, mint a következő három érték közül a legnagyobb |
| a) a legnagyobb tömegáramon a szalag egy átfordulása során összegzett teher, |
| b) a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher 2%-a vagy az összegző 200 osztásértékének megfelelő teher az 1. pontossági osztályban, |
| c) a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegezett teher l %-a vagy az összegző 100 osztásértékének megfelelő teher a 2. pontossági osztályban. |
| 3.4.4. Metrológiai jellemzők 3.4.4.1. A relatív hibák eltérése |
| A gyakorlatilag azonos tömegáramnál, megközelítőleg azonos mennyiségű terméknél és azonos körülmények kö- |
| zött kapott több eredmény relatív hibái közötti különbség nem haladhatja meg a legnagyobb megengedett hiba abszolút értékét. |
| 3.4.4.2. Legnagyobb megengedett hiba a nullázás ellenőrzésekor |
| A szalag egész számú átfordulása után a nulla kijelző egységen mutatott érték nem haladhatja meg a vizsgálat alatt a legnagyobb tömegáram esetén számított összegzett teher következő értékeit: |
| 0,1% az 1. pontossági osztályban, |
| 0,2% a 2. pontossági osztályban. |
| 3.4.4.3. A nulla kijelző érzékenysége |
| Több, egyenként 3 percen belül elvégzett vizsgálat esetén, amelyeket a terheletlen szalag egész számú fordulata mellett belül hajtanak végre, jól látható különbség legyen a terheletlen állapotban kapott eredmények, és a felrakott vagy levett teherrel kapott eredmények között, melyek a legnagyobb terhelés következő százalékának feleljenek meg: |
| 0,1% az 1. pontossági osztályban, |
| 0,2% a 2. pontossági osztályban. |
| 3.4.4.4. A nullázás stabilitása |
| Öt vizsgálat után, amelyek során a szalag egész számú átfordulást végez és egy-egy vizsgálat ideje a lehető legjobban megközelíti a 3 percet, a legkisebb és a legnagyobb eredmény közötti különbség nem haladhatja meg a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher alábbi értékeit: |
| 0,0035% az 1. pontossági osztályban, |
| 0,007% a 2. pontossági osztályban. |
| 3.4.4.5. Nullázás ellenőrző egységgel felszerelt szalagmérlegek |
| A nullázás ellenőrző egységgel felszerelt szállítószalagmérlegeknél a 3.4.4.2., 3.4.4.3. és 3.4.4.4. pontok alatt megállapítottvizsgálatokat is alkalmazni kell. A kapott értékek közötti legnagyobb megengedett eltérés a hivatkozott pontokban foglaltak szerint határozható meg. |
| A nullázás-ellenőrző egységgel felszerelt szállítószalagmérlegeknél, ha az állandó tömeg a legnagyobb terhelés 20%-a, akkor a nullázás ellenőrzésével kapcsolatban be kell tartani a 3.4.4.2. pontban ismertetett előírásokat. |
| 3.5. A fő metrológiai követelmények összefoglaló táblázata |
| 1. P. OSZTÁLY | 2. P. OSZTÁLY | ||
| Az összegző osztásérték (dt vagy dtd) (lásd 1.2.) | |||
| A nulla összegzés kijelző egység osztásértéke (d0) (lásd 1.2.) | |||
| Legnagyobb megengedett hibák (anyaggal történő vizsgálatok): — első hitelesítés (lásd 2.1.) — üzemben (lásd 2.2.) | 0,5% C 1%C | 1%C 2%C | |
| A legnagyobb megengedett hibák alkalmazhatósága (lásd 3.) Szimulációs vizsgálatok (lásd 3.3.) | |||
| Legnagyobb megengedett hibák (lásd 3.3.1.) | |||
| Hőmérséklet (lásd 3.3.6.1.) A nulla kijelző által mutatott érték változása 10 °C-os hőmérsékletváltozás esetén | |||
| A nulla kijelző érzékenysége (lásd 3.3.7.3.) | A terheletlen és terhelt állapotban végzett vizsgálatok eredményei közötti különbség | ||
| 0,1% max | 0,2% max | ||
| Világosan megkülönböztethető legyen | |||
| Nullázás stabilitása (lásd 3.3.7.4.) — rövid idejű stabilitás, — hosszú idejű stabilitás | Három percnyi időtartamú vizsgálatok | :hoz | |
| Helyszíni vizsgálatok (lásd 3.4) | |||
| A legkisebb összegzett teher (lásd 3.4.3.) | |||
| A nulla kijelző érzékenysége (lásd 3.4.4.3.) | A terheletlen és terhelt állapotban végzett vizsgálatok eredményei közötti különbség: | ||
| 0,1% max | 0,2% max | ||
| Világosan megkülönböztethető legyen | |||
| Nullázás stabilitás (lásd 3.4.4.4.) | A három percet lehető legjobban megközelítő vizsgálatok és a szalag egész számú átfordulásai esetén |
| — rövid távú stabilitás | Eltérés < 0,0035% Cmax | Eltérés < 0,007% Cmax |
| C = összegzett teher. |
| t = a vizsgálat időtartama órában. |
| Cmax = a legnagyobb tömegáram esetén egy óra alatt összegzett teher. |
| II. Fejezet |
| MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK |
| 4. Összetétel |
| A szállítószalag-mérleg a következő elemekből áll: |
| a) szállítószalag, |
| b) mérőszerkezet, |
| c) szalagelmozdulás jeladó, |
| d) összegző egység, |
| e) fő összegző kijelző, |
| f) nullázó egység. |
| A szállítószalag-mérlegen lévő nullázó egységet el kell látni a fő összegző kijelzőtől független nulla kijelzővel, vagy a nullázás-ellenőrző egységgel, ha |
| a) a fő összegző kijelző csak pozitív értékeket jelez, vagy |
| b) az összegző osztásértéke nagyobb, mint az 1.2.1.2. pontban az 1. pontossági osztályra, és az 1.2.2.2. pontban a 2. pontossági osztályra előírt nulla kijelző osztásértéke. |
| 4. l. A működés biztonsága |
| 4.1.1. A csalárd felhasználást valószínűleg megkönnyítő jellemzők hiánya |
| A szállítószalag-mérlegnek nem lehetnek a csalárd felhasználást megkönnyítő tulajdonságai. |
| 4.1.2. A helytelen beállítás vagy véletlenszerű meghibásodás kizárása |
| A mechanikus és elektromechanikus szállítószalag-mérlegeket egyaránt úgy kell megtervezni, hogy a helytelen beállítás vagy a véletlenszerű meghibásodás hatása könnyen felismerhető legyen. |
| 4.1.3. A szállítószalag-mérleg kezelőrendszerének védelme |
| A mérleg kezelőrendszerének konstrukciója olyan legyen, hogy az eredetileg tervezett állapottól eltérő helyzetben a mérleg általában ne vehessen fel nyugalmi helyzetet, kivéve ha ilyen helyzetben mindennemű kijelzés vagy nyomtatás lehetetlenné válik. |
| 4.1.4. Nem a mérlegre szerelt összegző kijelző esetén ezeket a kijelzőket a 4.8. pontban leírtaknak megfelelő eszközökkel kell ellátni. |
| 4.2. Szállítószalag |
| 4.2.1. Szállítószalaggal egybeépített mérleg |
| A szalagot merev szerkezetűnek (tartósnak) kell megalkotni és merev egységet kell képeznie. |
| 4.2.2. Mérőszakaszos mérleg |
| A szállítószalag támasztókeretének szerkezete megfelelően erős legyen. Bármely egyenes hosszanti metszetében a görgőpálya biztosítsa a szalagnak a görgőkön való állandó alátámasztását, hogy a tömegmérés pontossága biztosítható legyen. A szállítószalagot, amennyiben szükséges, szalagtisztító egységgel kell ellátni, melynek elhelyezése és működése nem befolyásolhatja az eredményeket. |
| 4.2.3. Különleges üzembe helyezési feltételek |
| A mérleg konstrukciója olyan legyen, hogy a görgőpálya felszerelésének, a szalag anyagának és beépítésének, valamint a megmérendő termék adagolásának rendszere ne okozhasson mérési hibát. |
| 4.2.3.1. Görgőpálya |
| Mindenütt, ahol szükséges, hatékony védelmet kell alkalmazni a korrózió és az eltömődés ellen; az azonos csoportba tartozó görgők felső alkotói gyakorlatilag azonos síkban legyenek; a görgőpálya kialakítása olyan legyen, hogy a termékek ne csúszhassanak a szalagon. |
| 4.2.3.2. Szállítószalag |
| 4.2.3.2.1. A szállítószalag egységnyi hosszúságra jutó tömege gyakorlatilag állandó legyen; az üzemeltetésben a csatlakoztatások ne okozzanak zavart. |
| 4.2.3.2.2. A szalag sebessége és hosszúsága akkora legyen, hogy a nullázás ellenőrzése három percnél több időt ne vegyen igénybe, amennyiben azonban ez a rendelkezés nem tartható be, akkor a mérleget el kell látni félautomata vagy automata nullázó egységgel. |
| 4.2.3.2.3. A szalag sebességének változása ne legyen több, mint a mérleg működéséhez tervezett szalagsebesség 5%-a. |
| 4.2.3.3. Mérési hosszúság |
| A mérlegek felépítése olyan legyen, hogy a mérési hosszúság az üzemszerű működés közben változatlan maradjon; a mérési hosszúság beállító egységeken biztosítani kell a törvényes tanúsító jelek elhelyezéséhez szükséges helyet. |
| 4.2.3.4. Szalagfeszítés |
| A görgőpálya egy adott pontján a szalagfeszítés gyakorlatilag állandó legyen; a feszítés mértéke akkora legyen, hogy normál üzemeltetési körülmények között ne legyen csúszás a szalag és a hajtódob között. |
| 4.2.3.5. A termék hatása |
| A termék szállítószalagra juttatása ne befolyásolja az eredményeket. |
| 4.3. Mérlegegység |
| 4.3.1. Általános rész |
| A mérlegegység legyen a rendeltetésének megfelelő. Ahol szükséges, védelemmel lássák el a legnagyobb terhelést meghaladó véletlenszerű terhelések hatása ellen. A teherfelvevő konstrukciója biztosítsa, hogy bármilyen módon juttatják is a terhet a mérlegre, ez ne okozhasson mérési hibát. |
| 4.3.2. Teher-kiegyensúlyozó készülék |
| A teher-kiegyensúlyozó készülék folyamatos működésű legyen nullától legalább a legnagyobb terhelésnek megfelelő tömegértékig. A mérés addig nem kezdődhet meg, amíg a mérleg normál üzemi feltételei be nem álltak. |
| 4.4. Szalagelmozdulás jeladó |
| Az elmozdulást érzékelő egység felépítése biztosítsa, hogy az eredményeket befolyásoló megcsúszás ne lépjen fel, függetlenül attól, hogy a mérleg terheletlen vagy terhelt állapotban van. |
| Nem folyamatos adattovábbítás esetén az érzékelt elmozdulás a mérési hosszúságnál nem lehet nagyobb. Amennyiben az adattovábbítás folyamatos, az nem helyettesíthető a szállítószalagtól független jellel, kivéve az ellenőrzési vagy beszabályozási műveleteknél. |
| 4.5. Az összegző kijelző egység és nyomtató egységek |
| 4.5.1. A kijelzés minősége |
| Az összegző kijelző és a nyomtató egységeknek az eredményeket megbízhatóan, egyszerűen és egyértelműen kell mutatniuk a számjegyek egyszerű egymás mellé helyezésével, és fel kell tüntetni rajtuk a megfelelő tömegegység nevét vagy jelét. A fő összegző kijelzőt ne lehessen nullára átállítani. |
| 4.5.2. Több összegző kijelző egységgel vagy nyomtató egységgel ellátott mérlegek skála osztásértéke |
| A mérlegen lévő folyamatos (analóg) összegző kijelző egység vagy egységek osztásértéke nem haladhatja meg a nem-folyamatos (digitális) összegző kijelző egység vagy egységek osztásértékének a kétszeresét. A mérlegen elhelyezett nem-folyamatos (digitális) összegző kijelző vagy nyomtató egységek skálaosztása azonos legyen. |
| 4.5.3. A nem-folyamatos (digitális) eredmények formái: A nem folyamatos '(digitális) kijelzők által mutatott |
| eredmények kizárólag egymás mellett álló számjegyek formájában jelenhetnek meg. |
| 4.5.4. Megbízhatóság |
| A kijelzett eredményeket nem hamisíthatja meg a szalag véletlen leállása vagy véletlen hálózati kimaradás. |
| 4.5.5. Kijelzési tartomány |
| A fő összegző kijelző egység tegye lehetővé legalább a legnagyobb tömegáramon, tíz üzemórás működés során lemért termékmennyiség tömegértékének kijelzését. |
| 4.5.6. Kiegészítő összegző kijelző egységek |
| A kiegészítő összegző kijelző egységek osztásértéke legyen legalább akkora, mint az adattáblán feltüntetett összegző skála osztásának tízszerese. Ezekre az egységekre nem vonatkoznak az 1.2. pont követelményei. |
| 4.5.7. Összegző kijelző egységek bekapcsolása |
| Azok az összegző kijelző és nyomtató egységek, melyek csak pozitív értékeket jeleznek ki, ne legyenek bekapcsolt állapotban, amikor a szalagterhelés nélkül működik. |
| Az összegző egységek be- és kikapcsolását maga a mérleg végezze el és a teher hozza működésbe. |
| Azok az összegző kijelző és nyomtató egységek, melyek pozitív és negatív eredményeket jeleznek ki, akkor legyenek bekapcsolva, amikor a szalagterhelés nélkül működik, és felépítésük biztosítsa, hogy rezgések, rázkódások ne befolyásolhassák a kijelzett eredményeket. A vizsgálathoz használatos, összegző kijelző egység csak a vizsgálat közben működhessen. |
| 4.5.8. Ellenőrző összegző kijelző egység |
| Ha a fő összegző kijelző egység skála osztása nagyobb, mint |
| a) a legkisebb összegzett teher 0,1 %-a az 1. pontossági osztály esetében, és |
| b) a legkisebb összegzett teher 0,2%-a a 2. pontossági osztály esetében, |
| a mérleget egy külön ellenőrző összegző kijelző egységgel kell ellátni, melynek osztásértéke nem haladja meg a fenti százalékokat. |
| 4.6. Nullázó egység |
| A teherfelvevőre ható terheletlen szalag tömege legyen kiegyensúlyozható. |
| 4.6.1. Nem automata nullázó egység |
| Ha ez az egység kézzel folyamatosan állítható, akkor a szabályozó szerkezet 10 mm-es vagy félfordulatos beállító eleme elmozdulásának hatása egy órai működés esetén nem haladhatja meg a következőket: |
| a) a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher 0,l%rát az 1. pontossági osztály esetében, |
| b) a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher 0,2%-át a 2. pontossági osztály esetében. |
| A pontossági korrekció pozitív vagy negatív iránya legyen könnyen meghatározható. |
| - 4.6.2. Félautomata vagy automata nullázó egység A félautomata vagy automata nullázó egységek felépítése: l a) tegye lehetővé, hogy a nullázás a szalag egész számú átfordulása után következzen be, i b) jelezze a művelet végét, c) jelezze a beszabályozási határokat. Ezeknek az egységeknek a beszabályozási hibája egy órás üzemidő alatt nem haladhatja meg a következőket: |
| — a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher 0,1%-át az 1. pontossági osztály esetében, |
| — a legnagyobb tömegáramon egy óra alatt összegzett teher 0,2%-át a 2. pontossági osztály esetében. |
| A vizsgálat alatt az automatikus nullázó egységek ne működjenek. |
| 4.6.3. Nullázás ellenőrző egység |
| A nullázás ellenőrző egység a mérlegre helyezett állandó értékű- adaléksúllyal vagy elektromosan szimulált tömeggel működik. |
| A nullázás ellenőrző egység feleljen meg a következő követelményeknek: |
| a) az adaléksúly állandó legyen, melyet megfelelő mechanizmus biztosítson, |
| b) az adaléksúly alkalmazása csak akkor legyen lehetséges, amikor a szalagterhelés nélkül forog, |
| c) az adaléksúlyt védeni kell a portól, |
| d) a nullázás ellenőrző művelet mindig azonos módon történjék, |
| e) a nullázás ellenőrző művelet automatikusan álljon le a szalag előre meghatározott, egész számú fordulata után, |
| f) a nullázás ellenőrző műveletnél az adaléksúly segítségével kapott ellenőrző értéket és a szalag fordulatszámát meg kell jelölni. |
| 4.6.4. A nullázás ellenőrző készülékekkel felszerelt mérlegek: |
| A csak pozitív értékeket kijelző összegző kijelző egységekkel felszerelt mérlegeket el kell látni a 4.6.3. pont szerinti nullázás ellenőrző egységgel. Az adaléksúly a mérőszerkezet legnagyobb terhelésének 5%-ával legyen egyenlő. |
| A pozitív és negatív értékeket mutató összegző kijelző egységekkel ellátott mérlegekre felszerelhető nullázás ellenőrző egység a 4.6.3. pontban foglaltak szerinti legyen. Az adaléksúly a mérőszerkezet legnagyobb terhelésének 5%-ával vagy 20%-ával legyen egyenlő. |
| 4.7. Nulla kijelző egység |
| A nulla kijelző egyetlen esetben sem befolyásolhatja az összegző kijelző által jelzett eredményeket. |
| 4.8. A túlterhelés és a legkisebb tömegáramnál kisebb terhelés kijelzése |
| A mérleget el kell látni olyan jelzőberendezéssel, ami jelet ad, ha a legnagyobb tömegáramot vagy terhelést túllépték, illetve a legkisebb tömegáram értékét nem érték el. |
| 4.9. Segédberendezések |
| A segédberendezések nem befolyásolhatják az eredményeket. |
| 4.10. Bélyegzés |
| Legyen lehetőség a mérleg olyan alkatrészeinek bélyegzésére, melyek eltávolítása vagy átállítása befolyásolja a metrológiai jellemzőiket, a hitelesítési engedélyben megállapított feltételek szerint. |
| III. Fejezet |
| ADATTÁBLÁK ÉS BÉLYEGZÉSI HELYEK |
| A mérlegen a következő feliratokat kell elhelyezni, ha azok alkalmazhatók: |
| 5.1. Kötelező feliratok |
| 5.1.1. A gyártó azonosító jele. |
| 5.1.2. Az importőr azonosító jele (importált berendezéseknél). |
| 5.1.3. A mérleg rendeltetése. |
| 5.1.4. A mérleg típusa és sorozatszáma. |
| 5.1.5. A rendeltetés szerint mérendő termék vagy termékek megnevezése. |
| 5.1.6. A legkisebb összegezett teher kg-ban vagy tonnában. |
| 5.1.7. Ciklusok száma óránként (összegzés elvén működő mérlegeknél). |
| 5.1.8. A felirat: „A berendezést legalább három óránként szükséges nullázni. A nullázás legalább a szalag......... |
| egész fordulatán keresztül tartson." (A nullázás ellenőrzéséhez szükséges fordulatok számát a hitelesítési engedély rögzíti). |
| 5.2. Kódolt feliratok |
| 5.2.1. Minden esetben kötelező: |
| a) típus-jóváhagyásijel, |
| b) a pontossági osztály megjelölése a következő formában: l vagy 2, |
| c) folyamatos (analóg) összegző osztásérték a következő formában: dt = ..., |
| d) nem-folyamatos (digitális) összegző osztásértéke a következő formában: |
| e)legnagyobb terhelés a következő formában: |
| f)legnagyobb tömegáram a következő formában: |
| g) legkisebb tömegáram a következő formában: |
| h)a szalag névleges sebessége a következő formában: |
| i)mérőszakasz hosszúság a következő formában |
| j) azonosító jelzés a mérlegnek a főegységéhez közvetlenül nem kapcsolódó részein. |
| 5.2.2. Kötelező, a mérleg kialakításának függvényében: |
| a) a nulla kijelző egység osztásértéke a következő formában: |
| b) az ellenőrző érték és annak megengedett legnagyobb eltérése a 3.4.4.2. pontban foglaltak szerint (a nullázás ellenőrző készülékkel felszerelt mérlegek esetében). |
| 5.3. Kiegészítő feliratok |
| A mérleg konkrét felhasználásától függően a hitelesítési engedély kiegészítő jelölés(ek) alkalmazását írhatja elő. |
| 5.4. Feliratok elhelyezése |
| A feliratok legyenek kitörölhetetlenek és méretük, alakjuk és láthatóságuk olyan legyen, hogy a mérleg rendeltetésszerű működési körülményei között könnyen olvashatóak legyenek. Ezeket a mérlegen világosan látható helyen csoportosítva kell elhelyezni a kijelző egység közelében rögzített adattáblán vagy közvetlenül magára a kijelzőre felírva. |
| Legyen lehetőség az adattábla ólomzárral vagy hasonló módon történő rögzítésére. |
| 5.5. Bélyegzés |
| Az adattáblán lehet bélyegzési hely. Amennyiben az nincs kialakítva, erre a célra másik adattáblát kell elhelyezni a közelben. |
| IV. Fejezet |
| JAVASOLT TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK |
| 6. Felépítés |
| Az alábbiaknak megfelelő mérlegeket úgy kell tekinteni, hogy azok automatikusan kielégítik az előző fejezetek vonatkozó pontjainak követelményeit. |
| 6.1. Különleges üzembe helyezési feltételek A mérlegek a következő üzembe helyezési feltételeknek feleljenek meg: |
| 6.1.1. Görgőpálya |
| A görgők és a szalagpályát alkotó görgőegységek felső alkotója legyen párhuzamos minden görgőnél a görgőcsoporton belül. Azok a görgők, melyek fordító hengerek közvetlen közelében helyezkednek el, nem kell, hogy feltétlenül kielégítsék ezt a feltételt. Az oldalsó vezető görgő tengelye a középső görgő tengelyétől ne térjen el nagyobb mértékben, mint 20° — az 1. pontossági osztály esetében, és 30° — a 2. pontossági osztály esetében. |
| A görgők felső alkotósíkja hosszirányú egyenes szakaszának dőlése ne legyen nagyobb 10%-nál — az 1. pontossági osztály esetében, és 20%-nál — a 2. pontossági osztály esetében, feltéve, hogy a terhiek nem csúszik meg. |
| Az 1. pontossági osztály esetében a tömegmérő görgők és a közvetlenül a mérőszakasz előtt és után elhelyezett továbbító görgők legyenek golyóscsapágyakra vagy más hasonló típusú csapágyakra szerelve; e görgőknek egy adott, körülbelül a legnagyobb terhelés felével egyenlő terhelésnél a síktól való eltérése legyen 0,3 mm-en belül és az ütési (excentricitási) hiba ne haladja meg a 0,2 mm-t. |
| 6.1.2. Szállítószalag |
| 6.1.2.1. Illesztések |
| A szalag egy vagy két azonos jellemzőjű részből állhat; az illesztés vagy illesztések ferdék legyenek; az illesztés és a szalag oldalszéle közötti hegyesszög ne haladja meg a 45°-ot. |
| 6.1.2.2. Hosszúság |
| A kiterített szalag hosszúsága ne haladja meg a következő két érték közül a rövidebbet: |
| a) a szalag bármely pontjának a legkisebb névleges sebességgel 1,5 perc alatt megtett útja, |
| b) vagy 100 méter. |
| 6.1.3. A termék hatása |
| A mérőszakasznak a terhet a szalagra vezető egységtől való távolsága legyen 2—5-ször akkora, mint a szalag bármely pontjának a legnagyobb sebességgel l másodperc alatt megtett útja. |
| 6.2. Szalagelmozdulás jeladó |
| A szalagelmozdulásnak megfelelő hosszúság vagy a sebesség mérése a szalag belső részén történjék. |
| Az integrálással működő mérlegeknél legyen lehetőség arra, hogy a szalagelmozdulás érzékelőt egy olyan egységgel szereljék fel, amely alkalmas az elmozdulás-érzékelő egész vagy töredékfordulatainak számlálására. |
| 6.3. A pillanatnyi terhelés és tömegáram jelzése |
| A pillanatnyi terhelés és tömegáram-jelzők skálájának azok a részei, amelyek nem a legkisebb és legnagyobb tömegáram közé esnek,, legyenek eltérőek a skála többi részétől. Ezeket a kijelzőket helyettesítheti vagy kiegészítheti egy regisztráló kijelző is, feltéve, hogy az nem befolyásolja az eredményeket. |
| Amennyiben a pillanatnyi terhelés kijelző egyúttal a tömegáram kijelző is, akkor azon a következő feliratot kell elhelyezni: |
| „.....m/s szalagsebesség esetén érvényes tömegáram". |
| 6.4. Összegző kijelző és nyomtató egységek |
| Azokat az összegző kijelző és nyomtató egységeket, amelyek csak pozitív értékeket mutatnak, akkor kell bekapcsolni, ha a tömegáram eléri a legnagyobb tömegáram 5%-át. |
Lábjegyzetek:
[1] A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 2. § (2) és (3) bekezdése.
[2] A mérőeszközökről és az azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 5. §-a.
[3] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja.
[4] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 13. § (3) bekezdése.
[5] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 2, § (1) bekezdés c) pontja.