34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet

az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban a következőket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet tárgya az építészeti - ezen belül külön a belsőépítészeti tervezésre -, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági - ezen belül a felvonó és mozgólépcső - tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki.

(2) Nem tárgya a rendeletnek - a geodéziai műszaki-tervezés kivételével - a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészeti-műszaki tervezési tervpályázatok.

(3) A műemlékekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni.

2. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység - az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - tervezői vagy - az R. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - teljes körű tervezői (a továbbiakban: vezető tervezői) jogosultsággal folytatható.

(2)[1]

3. §

(1) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:

a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat; továbbá

b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken,

ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat,

bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat.

A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít.

(2) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat, vagy Ferenczy-díjat kapott.

4. §

(1) A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmező a tagja. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez - ha azzal a kamara még nem rendelkezik - csatolni kell:

a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,

b) a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,

c) a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,

d) a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,

e) érvényes erkölcsi bizonyítványt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyző által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejű bemutatása esetén benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.

(3) A tervezői tevékenység dokumentumainak minősülnek a tervezőként vagy társtervezőként tervezett és megvalósult jelentősebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, műszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzőbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések.

5. §

(1) A vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelmet - a gyakorlati idő szakmai tartalma alapján - a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következő szempontok szerint:

a) a bemutatott tervek a korszerű tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e,

b) a tervezési folyamatban való jártasság,

c) a megtervezett és megépült építmények többrétű és magas szakmai színvonalú tervezői tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezető tervezői fokozat megállapítását.

(2) Mind a bizottság, mind a kérelmező kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését.

(3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja.

6. §

(1) A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a melléklet tartalmazza.

(2) A kérelmező szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelőség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékűségének megállapíttatását, illetve honosíttatását.

(3)[2] Ha honosításra, illetve egyenértékűség megállapítására nincs lehetőség a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során - beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is - a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

(4) A tervezők számára a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell

a) a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését,

b) a tervezői fokozatot,

c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma,

d) a tervezői névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát.

(5)[3] A Mkt. 52/A. §-ában foglaltak szerint tervezési tevékenységüket kamarai tagság nélkül gyakorló személyek külön névjegyzékbe való bejegyzését évente meg kell újítani, a külön jogszabályban meghatározott díj befizetésével.

7. §

(1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ),

b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K).

(2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T),

b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betűjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcső tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf),

c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V),

d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT),

e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD).

(3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

(4) A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben

a) teljes körű (vezető) tervezői jogosultság: 1

b) tervezői jogosultság: 2

(5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen

a) korábbi jogszabály alapján: 3

b) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt) 52/A. §-ában foglaltak alapján felsőfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK

tervezői fokozatokat is nyilvántart.

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor kamarai határozattal névjegyzékbenlévő tervezővel - külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.

8. §

Az Mkt. 1. § (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell

a) a szakirányú felsőfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati időt,

b) az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét, valamint

mellékelni kell

c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát.

8/A. §[4]

(1) Az önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges, az R. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft.

(2) A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén - megismételhető. A pótvizsga díja az (1) bekezdés szerinti díjjal azonos.

(3) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező, az R. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szerv részére.

(4) A jogosultsági vizsga díjáról a (3) bekezdésben meghatározott szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet és a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet hatályát veszti.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

Az egyes tervezési szakterülethez és fokozathoz tartozó tevékenységi körök és szakmai feltételek

I. Az építész kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek

1. Építészeti tervezői szakterület (betűjele É):

1.1. É1 jelű építész vezető tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) építmények teljes körű építészeti tervezése,

b) beépítési tervek készítése.

1.2. É2 jelű építésztervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,[5]

b) tervezőtárs vezető tervező mellett,

c) állapotfelmérési és bontási tervek, továbbá felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül, valamint

d) beépítési tervek készítése.

1.3. Helyi, illetve országos védelem alatt álló építményt, továbbá világörökség területén, illetve védett területen új építményt[6]

a) az É1-es, valamint az 1.4. a) pontban meghatározott végzettséggel rendelkező É2-es tervező tervezhet, továbbá

b) az 1.4. a) pontban foglalt végzettséggel nem rendelkező azon É2-es tervező tervezhet, akinek műemléki tervezési gyakorlata megfelelőségét - az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 5. §-ában foglaltak alapján - a Magyar Építész Kamara szabályzatában meghatározott eljárással megállapítja

1.4. Építészeti tervezői szakterületen É1, valamint É2 tervezői fokozatban a tervezési jogosultság megállapításánál

a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, egyetemi szintű okleveles építész, továbbá olyan egyetemi végzettség, amelynek megfelelőségét külön jogszabály szerinti eljárással állapították meg,

b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: az Etv. 32. §-ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettség, amelyet legalább kétéves, - az építésügyért felelős minisztérium, az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján - akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki.[7]

1.5. É2 jelű tervezői fokozatba kell sorolni a korábbi jogszabály alapján névjegyzékbe vett személyek közül: azon okleveles mérnöki vagy okleveles építőmérnöki szakképesítésű személyt, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át megelőzően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/86 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.[8]

1.6. A Magyar Építész Kamara - az e rendelet 4. és 5. §-ában foglaltak alapján - szabályzatában meghatározott kivételes eljárással É2 jelű tervezői fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelű névjegyzéki besorolású tervezőket, akik legalább 15 éves építészeti tervezői gyakorlatot igazolnak.[9]

1.7. É3 jelű tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülőépület és az ezekhez tartozó 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági és gazdálkodási építmények építészeti tervezése,

b) ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig,[10]

c) állapotfelmérés, bővítési, bontási, felújítási, korszerűsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben.

A tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére.

1.8. É3 tervezői fokozatban tervezői jogosultság kizárólag 2002. december 31-ig állapítható meg okleveles építőmérnök, valamint okleveles magasépítő üzemmérnök és építészmérnök számára.

1.9. É3 jelű tervezői fokozatban végezhet építészeti tervezői tevékenységet

a) az a személy, aki e rendelet hatálybalépésekor korábbi jogszabály alapján É3 jogosultságot szerzett és névjegyzéki bejegyzését jogfolytonosan fenntartotta,

b) azon okleveles építőmérnöki szakképesítésű személy, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át követően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/90 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.[11]

1.10. ÉKE jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig.[12]

b) állapotfelmérési és bontási, felújítási, korszerűsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben.

A tevékenységi kör nem terjed ki a két egységet meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére.

1.11. ÉK jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik,[13]

b) az előzőekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig,[14]

c) állapotfelmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben.

1.12. ÉKE, valamint ÉK építésztervezői fokozatban végezhet építészeti tervezői tevékenységet az a személy, aki az Mkt. 52/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az illetékes kamaránál meglévő jogosultsága meghosszabbítását kérelem benyújtásával 2000. június 30-ig kezdeményezte.

1.13. Az építészeti szakterületen belül É3, ÉKE, ÉK tervezési fokozatban a felsoroltakon kívül tervezhető még:

a) az egyes tevékenységi körben tervezhető építmény elhelyezéséhez szükséges mértékű, 25%-nál nem meredekebb terep rendezése,[15]

b) támfal 1,0 m magasságig,

c) kerítés,

d) úszómedence 15 m3-ig,

e) derítő - két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására,

f) gépkocsitároló - két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására, valamint

g) melléképítmény.

2. Belsőépítészeti tervezési szakterület (betűjele: BÉ) tevékenységi köre:

a) épületek belső térbeli és szerkezeti kialakításával összefüggő belsőépítészeti tervezés,

b) tartószerkezeti tervező közreműködésével - kizárólag meglévő épület átalakításának rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggő belsőépítészeti tervezése legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb 1000 m2 szintterület nagyságig.[16]

2.1. BÉ1 belsőépítész vezető tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a 2. pont szerinti teljes körű belsőépítészeti tervezés.

2.2. BÉ2 belsőépítész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör: építmények belsőépítészeti tervezése az É2 építésztervezői fokozatnak megfelelő körben, az országos védelem alatt álló építmények kivételével.

2.3. A BÉ belsőépítészeti tervezői szakterületen a tervezői jogosultság megállapításánál

a) a szakterületnek megfelelő egyetemi végzettség: okleveles belsőépítész, egyetemi szintű iparművész végzettség, okleveles építész tervezőművész, okleveles építészmérnök,

b) a szakterületnek megfelelő főiskolai végzettség: belsőépítész, főiskolai szintű iparművész végzettség.

2.4. A korábbi jogszabály alapján - e rendelet hatálybalépésekor - É4 tervezői fokozattal névjegyzékben lévő személyt BÉ1 vagy BÉ2 tervezési fokozatba kell sorolni, eddigi tevékenysége, gyakorlata és szakképesítése alapján.

É4 tervezési fokozatban jogosultság e rendelet hatálybalépése után nem állapítható meg.

2.5. Az épületszerkezetekkel összefüggő belsőépítészeti tervezési tevékenység jogosultsághoz kötése nem érinti az építésztervezőknek azt a jogát, hogy az építmények belső kialakítását - tervezői fokozatának megfelelő körben - (burkolatok, felületképzések, díszítések, berendezések stb.) önállóan megtervezzék.

3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betűjele: K), tevékenységi köre:

a) a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése, valamint önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése,[17]

b) tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése.[18]

3.1. K1 vezető tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körű.

3.2. K2 tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

A 3. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az É2 jelű tervezői fokozatban tervezhető épületekkel összefüggő egyéb táj-és kertépítészeti tervezés.

3.3. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a szakterületnek megfelelő egyetemi végzettség: táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök, okleveles tájépítész mérnök.

II. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek

1. Tartószerkezeti tervezési szakterület (betűjele: T), tevékenységi köre:

a) épületek tartószerkezeteinek és alapozásának teljes körű tervezése,

b) épületnek nem minősülő, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, fedetlen tárolók) teljes körű tervezése,

c) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylő esetben ipari és mezőgazdasági rendeltetésű építmények - technológiaváltásával összefüggően is - tartószerkezeti átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése,

d) bontási és állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül.

1.1. T1 jelű tartószerkezeti vezető tervezői fokozat tevékenységi köre: a szakterületen teljes körű tervezés.

1.2. T2 jelű tartószerkezeti tervezői fokozat tevékenységi köre:

Héjak, lemezművek, 10 m feletti fesztávú egyedi szerkezetek, alagutak, mélyalapozások és a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezetek kivételével az 1. pontban felsorolt tervezési feladatok az alábbi méretbeli korlátozásokkal:

a) a terepszinttől számított legfeljebb 18 m összmagasságú

aa) építmények alapozásának és tartószerkezetének tervezése,

ab) épületnek nem minősülő, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, 200 m2-nél kisebb alapterületű föld alatti tárolóterek, fedetlen tárolók) tervezése,

ac) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylő esetben ipari és mezőgazdasági rendeltetésű építmények - technológiaváltásával összefüggően is - tartószerkezeti átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése;

b) Legfeljebb 5 m összmagasságú támfalak és legfeljebb 50 m3 térfogatú tartályok, medencék tervezése, továbbá készen kapható szerkezeti elemek adaptálása 25 m támaszközig;

c) bontási és állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül.

1.3. A tartószerkezeti tervezői jogosultság megállapításához szükséges felsőfokú végzettségek:

a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök,

b) szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: építőmérnök, okleveles mélyépítési, illetve magasépítési üzemmérnök, építészmérnök;

c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő egyéb egyetemi végzettség: közlekedésépítő vagy vízépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, okleveles faipari mérnök.

2. Épületgépészeti tervezési szakterület (betűjele: G), tevékenységi köre:

építmények vízellátása, csatornázása, gázellátása, fűtése, szellőztetése, klimatizálása, beleértve a technológiát kiszolgáló épületgépészetet - valamint az épületgépészeti jellegű közműbekötések teljes körű tervezése.

2.1. G1 vezető tervezői fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körű.

2.2. G2 tervezői fokozat tevékenységi köre:

a) klímatechnika kivételével bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fűtés, szellőzés) tervezése[19]

b) építmények épületgépészeti jellegű közműbekötéseinek tervezése.

2.3. Az épületgépészeti tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsőfokú végzettségek:

a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: folyamattervező épületgépész vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök,

b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: okleveles épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök,

c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő egyéb egyetemi végzettség: okleveles olaj- és gázmérnök.

2.4. Felvonó és mozgólépcső tervezési szakterület (betűjele: Gf), tevékenységi köre: felvonók és mozgólépcsők teljes körű tervezése.

2.5. A felvonó és mozgólépcső tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsőfokú végzettségek:

a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles közlekedési mérnök,

b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: okleveles gépészüzemmérnök, gépészmérnök, okleveles villamos-üzemmérnök, villamosmérnök, közlekedésmérnök.

3. Épületvillamossági tervezési szakterület (betűjele: V), tevékenységi köre: építmények energiaellátása, kül- és beltéri világítása, villámvédelme, folyamatirányítása, építményautomatikája, távközlési és informatikai hálózata, vagyon- és tűzvédelmi rendszere, valamint a külső elektromos közműbekötések teljes körű tervezése.

3.1. V1 vezető tervezői fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körű.

3.2. V2 tervezői fokozat tevékenységi köre:

a) különleges díszkivilágítási berendezések, automatikák, vezérlések közép- és nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, háziüzemű energiaellátó berendezések, középfeszültségű kondenzátortelepek kivételével,

b) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületvillamossági berendezéseinek (kis- és középfeszültségű energiaellátó, világítási, informatikai rendszerek, villámvédelmi berendezések) tervezése a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, a csatlakozó berendezéssel együtt,[20]

c) a folyamatirányítás és automatika tervező a különböző technológiákhoz kapcsolódó folyamatszabályozási megoldásokat tervezheti 100 adatpontig, kivéve a veszélyes üzemű berendezésekkel (amelyek biztonsági szabályzat hatálya alá tartoznak) kapcsolatos rendszereket,

d) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény vágyon- és tűzvédelmének tervezése, kivéve a tömeges tartózkodásra szolgáló, illetve az "A" tűzveszélyességi besorolású részt is tartalmazó építményeket.[21]

3.3. Az épületvillamossági tervezési jogosultság megállapításához szükséges felsőfokú végzettségek:

a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök,

b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: villamosmérnök, okleveles villamosenergetikai üzemmérnök, okleveles épületvillamossági üzemmérnök,

c) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelő egyéb egyetemi végzettség: nem erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök.

4. Geotechnikai tervezési szakterület (betűjele: GT), tevékenységi köre: föld- és sziklamunkák, természetes terepformák, alapozások, föld megtámasztó szerkezetek, víztelenítés, föld alatti műtárgyak, talajszerkezetek tervezésével, illetve a környezetvédelem geotechnikai kérdéseivel kapcsolatos

a) geotechnikai szakvélemény és környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat (előtervek készítése), továbbá

b) geotechnikai tervek (beleértve alapozási tervek és környezetvédelmi geotechnikai tervek) készítése.

4.1. GT1 vezető tervezői fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körű.

4.2. GT2 tervezői fokozat tevékenységi köre:

a) süllyedésérzékeny és nagy geotechnikai kockázattal járó, továbbá autópálya és vasúti építmény kivételével, valamint 18 m összmagasságot meg nem haladó, a terepszint alatt legfeljebb 6 m-es építmény alapozásához

aa) geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény készítése,

ab) síkalapozások, 10 m-nél kisebb szintkülönbségű föld- és sziklamunkák, támfalak, gátak, munkagödör megtámasztások, 0,5 m-nél kisebb leszívású víztelenítések, 200 m2-nél kisebb alapterületű föld alatti tárolóterek tervezése; valamint

b) környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat készítése.

4.3. Geotechnika tervezési jogosultság megállapításához szükséges szakképesítések:

a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelő egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építőmérnök,

b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építőmérnök,

c) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelő egyéb egyetemi végzettség, amely alapján a 4. b) pontban foglalt tevékenységi körben állapítható meg jogosultság: okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles geológus mérnök.

5. Geodéziai tervezést szakterület (betűjele: GD)

a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás),

b) a megvalósult állapot geodéziai műszaki dokumentációjának elkészítése (megvalósulási térkép, kisajátítás),

c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenőrzése (építmények, épületek geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése, mérnökgeodézia).

5.1. GD1 vezető tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körű.

5.2. GD1É tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

teljes körű, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen névjegyzéki besorolású személy által készített, a tulajdonjogi viszonyokat érintő mérések, továbbá az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változási vázrajzok (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás) minőségét GD1 jelű névjegyzéki besorolású személynek kell tanúsítania.

5.3. GD2 tervezői tevékenységi kör:

a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése legfeljebb 1 hektár, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km terjedelemben,

b) megvalósulási térképek készítése - GD1 névjegyzéki besorolású személy minőségtanúsításával - legfeljebb 2000 m2, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km kiterjedésű építményről,

c) geodéziai művezetés legfeljebb 1000 m2 beépített alapterületű vagy 30 m magasságú építmény esetén.

5.4. Geodéziai tervezési jogosultság megállapítása során a szakirányú felsőfokú szakképesítéseket - az okleveles térképész (kartográfus) felsőfokú végzettség kivételével - a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani.

GD1 jelű vezető tervezői tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott ingatlanrendezői földmérői minősítéssel rendelkezik.