157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet

az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól

A Kormány - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el:

1. §[1] (1) E rendelet hatálya kiterjed minden építmény (épület, műtárgy) építészeti-műszaki tervezésére és az ehhez esetenként kapcsolódó tevékenységekre.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. építészeti-műszaki tervezés: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-ának (1) bekezdésében meghatározott építészetiműszaki tervdokumentáció elkészítése;

2. az építészeti-műszaki tervezéshez esetenként kapcsolódó tevékenységek:

a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, vagy azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés, különösen az állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, tervezési program, geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, építési geodézia készítése,

b) tervezői művezetés;

3. jogosultsági vizsga: az építész és mérnöki tervezési szakokhoz kapcsolódó kamarai eljárási, jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása;

4. EGT állampolgár: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára.

2. §[2] (1) Önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára, valamint a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó EGT állampolgár akkor folytathat, ha

a) tagja a 10. § (1) bekezdésben meghatározott szakok esetében a lakóhely szerint illetékes területi mérnöki kamarának, illetve a 10. § (2) bekezdésében meghatározott szakok esetében a lakóhely szerint illetékes területi építész kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara),

b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel,

c) a jogosultsági vizsgát letette, vagy alóla felmentést kapott, valamint

d) kérelmére a képzési szak szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara az építészeti-műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) bejegyezte.

(2) A külön jogszabályban meghatározott építészmérnöki vagy ezzel egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező, és Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó EGT állampolgár építészeti tervezési szakterületen önálló tervezési tevékenységet akkor folytathat, ha

a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel, és

b) a Budapesti Építész Kamara elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, mely a tevékenység elvégzéséig, de legfeljebb egy évig érvényes.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett jogosultsági vizsgától a névjegyzéket vezető szakmai kamara - a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során - indokolt esetben részben vagy egészben eltekinthet, ha

a) a kérelmező igazolt szakmai gyakorlatának tartalma alátámasztja a vizsgaanyag teljes körű vagy részleges ismereteit,

b) a kérelmező más szakterületen (építésügyi műszaki szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, közigazgatási) eredményes jogosultsági vagy szakvizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a tervezői jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen vagy részben megegyezik,

c) a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) A jogosultsági vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik. A jogosultsági vizsgakövetelmény-rendszert az országos szakmai kamarák a 10. §-ban meghatározott szakok szerint illetékes felsőoktatási intézmények bevonásával dolgozzák ki. A vizsgakövetelményeket a szabályozásért felelős miniszter által kiadott tájékoztatóban kell közzétenni. A vizsgadíj mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(5) A jogosultsági vizsga-bizottságot az országos szakmai kamarák hozzák létre, melynek elnöke a szabályozásért felelős miniszter által megbízott személy, szakmai elnöke az országos szakmai kamara képviselője. A bizottság tagjai az országos szakmai kamarák és a 10. §-ban meghatározott szakok szerint illetékes felsőoktatási intézmények képviselői.

(6) A jogosultsági vizsga lebonyolításának részletes szabályait - különösen a jelentkezésre, a vizsgáztatásra és a vizsgaanyag hozzáférésének módjára vonatkozó rendelkezéseket - az országos szakmai kamarák alapszabályzata tartalmazza.

3. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szakmai feltételei:

a) szakirányú egyetemi végzettség és ezt követően szerzett legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy

b) szakirányú főiskolai végzettség és ezt követően szerzett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat.

(2) A tervezői jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: tervező) csak olyan meghatározott körű építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytathat, amelyre vonatkozóan tervezői névjegyzéki besorolását (tervezői fokozatát) az adott szakterület szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara jogszabály alapján megállapította.

(3) Jogszabályban meghatározott tervezési szakterületeken a teljes körű tervezői tevékenység külön jogszabályban részletezett feltételek teljesítése alapján folytatható.

(4) A szakmai kamarai tagságra megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult műszaki felsőfokú végzettségű személy csak a tervező munkatársaként, annak felelősségi körén belül folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.

4. § (1) Az építészeti-műszaki tervezői jogosultság vonatkozásában szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított és külön jogszabályban meghatározott végzettség,

a) amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterületnek megfelel, vagy

b) amelynél a részlegesen szakirányú alapképzés szakirányú kiegészítő képzéssel együtt az adott tervezési szakterületnek megfelel.

(2) E rendelet alkalmazásában részlegesen szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított végzettség, amely

a) adott tervezési szakterület valamely részterületére vonatkozóan szakirányú, vagy

b) szakirányú kiegészítő képzéssel együtt a szakterület egészére vonatkozóan

megfelel a szakirányúság követelményének.

(3)[3] A kredit rendszerben szerzett oklevél esetében, valamint ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány nem állapítható meg egyértelműen, akkor a szakirányról eseti bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során. Ha a kérelmező kredit rendszerben szerezte meg oklevelét, a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét is be kell nyújtani.

(4)[4] A bizottság elnöke a szabályozásért felelős miniszter által megbízott személy, tagja az adott szak szerint illetékes, a szakmai kamarák által felkért felsőoktatási intézményképviselője, továbbá a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szakok esetében a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a 10. § (2) bekezdésben meghatározott szakok esetében a Magyar Építész Kamara képviselője. A bizottság működési rendjét maga határozza meg.

(5)[5] Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatott, az adott tervezési szakterületnek megfelelő

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) felsőoktatási intézményben oktatói, valamint

c) külön jogszabályban meghatározott

szakirányú szakmai tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés (továbbképzés) a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.

5. § (1) A tervezői névjegyzékbe való felvételt annál a - tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező - területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmező tagja.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező azon személyi adatait, amelyek a szakmai kamarai tagságával való azonosításhoz szükségesek, illetve amelyek időközben megváltoztak,

b) annak a tervezési szakterületnek (részterületnek) a megjelölését, amelyre a kérelmező személy szakmai feltételekkel rendelkezik, illetve amelyre névjegyzékbe való felvételét kéri,

c) a felsőfokú szakképesítést (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, amennyiben ez a kamarai nyilvántartásban még nincs meg,

d) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt abban az esetben, ha a névjegyzékbe való felvételt a kamarai tagfelvétel időpontját követő egy éven túl kérik, illetve, ha a kamarai tagfelvételi kérelemhez erkölcsi bizonyítványt nem mellékeltek,

e) a tervezői névjegyzékbe való bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt.

f)[6] a 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogosultsági vizsga eredményes letételének igazolását.

(3)[7] A tervezői névjegyzékbe történő bejegyzési kérelem elbírálásáról az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a területi szakmai kamara értesíti a kérelmezőt. A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza a tervező nyilvántartási számát és a kérelmező által gyakorolható tervezési részterületeket is.

6. § (1) A kamarai tagokat és a kamarai tagságra nem jogosult - szerzett jogaikat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 52. §-ában foglaltak alapján gyakorló - személyeket külön névjegyzékben kell nyilvántartani.

(2)[8] A tervezői névjegyzékbe történő bejegyzés a kamarai tagok számára öt évig érvényes. Ezt követően külön eljárás keretében a bejegyzés megújítható, ennek hiányában a jogosultság megszűnik.

(3)[9] A megújítás feltétele a külön jogszabályban meghatározott, a tevékenység gyakorlásának részletes szabályozásáért felelős miniszter által felügyelt és irányított szakmai továbbképzések ismeretanyagának elsajátítását igazoló eredményes beszámoló.

(4)[10] A megújítási kérelemhez mellékelni kell:

a) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

b) a (3) bekezdés szerinti beszámoló eredményességének igazolását,

c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,

d) a fentieken túlmenően mindazokat a névjegyzékbe vételhez eredetileg mellékelt dokumentumokat, amelyek tartalma időközben megváltozott, vagy kibővült.

(5)[11] Az országos szakmai kamarák - a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamarák adatszolgáltatása alapján - a tervezői névjegyzékbe felvett személyekről évenként országos, nyilvános, szakterületenként fejezetekre bontott névjegyzéket jelentetnek meg. A tervezői névjegyzékben a tervező nevén, szakképzettségén, értesítési címén és tervezői nyilvántartási számán kívül egyéb adat csak a tervező beleegyezésével tehető közzé. A tervezői névjegyzék szolgáltatásáért a szakmai kamara jogosult a felhasználóknak díjat felszámolni.

7. §[12] (1) Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végzett, továbbá a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. §-ában foglaltak alapján tagfelvételét kérte, tervezési tevékenységét kamarai tagsággal,

a) ha megfelel az R.-ben, valamint e rendeletben és mellékleteiben foglalt szakmai feltételeknek, akkor a korábbi tervezői névjegyzékbe való bejegyzés alapján,

b) ha nem felel meg az e rendeletben és mellékleteiben foglalt - a képesítés szakirányával összefüggő - feltételeknek, illetve a 6. § (5) bekezdés szerinti vezető tervezői jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a korábban megállapított tevékenységi körben az új tervezői névjegyzékbe való tervezői bejegyzés alapján 2000. december 31-ig folytathatja.

(2) Az a személy, aki korábban jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-műszaki tevékenységet folytatott, de megfelelő szakképesítés, illetve szakmai gyakorlat hiányában szakmai kamarai tagságra nem jogosult, korábbi tevékenységét

a) 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig változatlan tevékenységi körben,

b) 2001. január 1-jétől jogszabályban meghatározott tevékenységi körben

folytathatja.

8. § Nem folytathat építészeti-műszaki tervezést az építési (létesítési) engedélyezési eljárást lefolytató vagy abban közreműködő

a) építésügyi hatóság, illetve szakhatóság illetékességi területén annak vezetője és ügyintézője,

b) a tervezés tárgyának helyszíne szerinti települési önkormányzati hivatal alkalmazottja, továbbá

c) közmű működési területén annak vezetője és az ügyben eljáró dolgozója.

9. § (1) Nem vehető fel a tervezői névjegyzékbe az a személy, akit a tervezői névjegyzékből kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.

(2) Írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni azt a személyt,

a) akinek építészeti-műszaki tervei a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és szakmai minőségi követelményeknek nem felelnek meg, vagy

b) aki a tervezés alapjául szolgáló, illetve a tervezés során keletkezett körülményeket, adatokat meghamisítja. Ilyen ügyben a területi szakmai kamara az építésügyi (létesítési) hatóságok, a jogszabályban ügydöntő hatáskörrel felruházott közműszolgáltatók, vagy hatósági eljárásban közreműködő és érintett felek bejelentései alapján jár el. A figyelmeztetést határozatban kell közölni.

(3) Ki kell zárni a tervezői névjegyzékből azt a személyt,

a) akivel szemben a szakmai kamarai tagságot kizáró ok merült fel,

b) aki az általa végzett építészeti-műszaki tervezési munkát más tervező munkájaként igazolta, vagy a más által végzett építészeti-műszaki tervezési munkát sajátjaként szolgáltatta, illetve jogosulatlanul felhasználta,

c) akit a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara három éven belül három alkalommal jogerős írásbeli figyelmeztetésben részesített.

(4) Törölni kell a tervezői névjegyzékből azt a személyt,

a) akivel kapcsolatban utólag merül fel olyan körülmény, amely az építészeti-műszaki tervezői tevékenység engedélyezését kizárja,

b) aki a törlést kérte,

c) akinek - lakóhelyének megváltozására vonatkozó - bejelentése alapján a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara illetékessége megszűnt,

d) aki elhalálozott.

(5) Abban az esetben, ha a törlést a (4) bekezdés c) pontja alapján rendelik el, a tervezői névjegyzéket addig vezető területi szakmai kamara az összes vonatkozó irat egyidejű megküldésével értesíti az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamarát, ahol a tervezőt díjmentesen nyilvántartásba veszik.

10. §[13] (1) A mérnöki kamarák az építészeti-műszaki tervezés körében

a) az agrármérnöki,

b) az anyagmérnöki,

c) a bánya- és geotechnikai,

d) a biomérnöki,

e) a biztonságtechnikai,

f) az előkészítés technikai,

g) az egészségügyi mérnöki,

h) az energetikai,

i) az építőmérnöki,

j) a faipari mérnöki,

k) a folyamatszabályozó mérnöki,

l) a földmérő mérnöki,

m) a földmérő és térinformatikai,

n) a földrendező mérnöki,

o) a gépészmérnöki,

p) a kohómérnöki,

q) a környezetmérnöki,

r) a közlekedésmérnöki,

s) a könnyűipari mérnöki,

t) a műszaki földtudományi,

u) az olaj- és gázmérnöki,

v) a villamosmérnöki,

w) a vegyészmérnöki

szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők építményekkel kapcsolatos mérnöki tervezői jogosultságának megállapítására (megvonására), illetve a tervezői névjegyzék vezetésére rendelkeznek hatáskörrel.

(2) Az építész kamarák az építészeti-műszaki tervezés körében

a) az építészmérnöki,

b) a kertészmérnöki,

c) a tájépítészeti, tájvédelmi és -fejlesztési szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők építményekkel kapcsolatos építészeti tervezői jogosultságának megállapítására, megvonására, illetve a tervezői névjegyzék vezetésére rendelkeznek hatáskörrel.

Az EGT állampolgárokra vonatkozó különös szakmai és eljárási szabályok[14]

10/A. §[15] (1) Az EGT állampolgár - a 2. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével - a kamarai tagfelvétel és a névjegyzékbe vétel iránti kérelmét a szakképzettségének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az elismerési eljárást lefolytató hatósághoz.

(2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez hiteles magyar nyelvű fordításban mellékelni kell a benyújtáskor három hónapnál nem régebbi keltezésű:

a) az 5. § (2) bekezdésének a) -b) és f) pontjaiban foglaltakat,

b) a küldő vagy származási ország illetékes szerve által kiállított igazolást, és annak a szakirányú szakmai gyakorlat jellegéről, szakirányáról, teljesítésének helyéről, időtartamáról,

c) a küldő vagya származási országban a szakmagyakorlás engedélyezésre jogosult szakmai szervezet megnevezését és címét,

d) részletes szakmai önéletrajzot referencia munkákkal.

(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott személy az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre irányuló kérelmét a szakképzettségének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az elismerési eljárást lefolytató hatósághoz. A kérelemhez hiteles magyar nyelvű fordításban mellékelnie kell a benyújtáskor 12 hónapnál nem régebbi keltezésű:

a) az 5. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat,

b) a (2) bekezdés b) -d) pontjaiban meghatározottakat, valamint

c) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett kérelmeket és mellékleteiket az eljárást lefolytató hatóság a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a névjegyzékbe vételre, illetve az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre hatáskörrel rendelkező szakmai kamarának.

(5) Az 5. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését az (1) bekezdés szerinti kérelmezőnek akkor kell igazolnia, ha a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat az illetékes szakmai kamara kézhez vette.

11. §[16]

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet , az ezt módosító 93/1990. (V. 14.) MT rendelet , valamint az 50/1991. (III. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti.

13. §[17] Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről,

b) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről,

c) a Tanács 92/51/EGK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről,

d) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizációról és az átmeneti rendelkezésekről szóló irányelvek hatálya alá tartozó foglalkozásokkal kapcsolatban a képesítések elismerésére szolgáló rendszer létrehozásáról és a képesítések elismerésére szolgáló általános rendszerek kiegészítéséről.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök