Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet

az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya az R. 10. §-ában foglalt tervezési szakterületek közül

a) az építészeti,

b) a táj- és kertépítészeti,

c) a tartószerkezeti,

d) az épületgépészeti,

e) az épületvillamossági, valamint

f) a geotechnikai tervezési

szakterületekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott

a) épületnek nem minősülő

aa) közlekedési, távközlési, honvédelmi, föld feletti bányaművelési és víziépítmények,

ab) a föld alatti tárolóterek,

ac) a hő- és villamos energia, a kőolaj, kőolajtermék és gáz termelésére, szállítására, illetve tárolására szolgáló építmények tervezésére, továbbá

ad) a nukleáris építmények létesítésével összefüggő építészeti-műszaki tervezésre; valamint

b) a településrendezési és építészeti tervpályázatokra.

(3) E rendeletet a műemlékek tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezései hiányában kell alkalmazni.

2. § A tervezők számára a tervezői névjegyzékbe való bejegyzés alkalmával az R. 5. §-ának (3) bekezdésében említett nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek ki kell fejeznie, illetve tartalmaznia kell:

a) a tervezési szakterületet vagy részterületet;

b) a szakképesítés, illetve szakmai gyakorlat szerinti besorolást (tervezői fokozatot);

c) a tervező lakóhelye szerinti megye KSH által alkalmazott kódjelét és kamarai azonosító számát (kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszámát);

d) a névjegyzékbe történő bejegyzés, illetve a bejegyzés időszakonkénti megújításának évszámát.

3. § A tervezői névjegyzék vezetéséhez

a) a tervezési szakterületek megjelölését és az átsorolás szabályait a rendelet 1. számú melléklete,

b) a tervezői besorolásokat (fokozatokat) a rendelet 2. számú melléklete,

c) a tervezési szakterületek vonatkozásában szakirányú vagy részlegesen szakirányú szakképesítéseket a rendelet 3. számú melléklete,

d) a tervezői besorolásokhoz (fokozatokhoz) meghatározott tervezői tevékenységi körök leírását a rendelet 4. számú melléklete

tartalmazza.

4. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tervezési szakterületeken a tervezői névjegyzékbe való bejegyzéshez szükséges szakmai gyakorlat az R.-ben előírt szakirányú tervezési, valamint felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenység mellett legfeljebb fele részben

a) a kivitelezői,

b) a közigazgatási, és

c) a beruházói

tevékenység során szerzett szakirányú szakmai gyakorlat is figyelembe vehető.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt tervezési szakterületeken a teljes körű tervezői tevékenység csak vezető tervezői jogosultsággal folytatható.

(2) A vezető tervezői jogosultságot olyan személy részére lehet megállapítani, aki

a) szakképesítésének megszerzését követően

aa) szakirányú egyetemi szakképesítés esetén legalább 6 év időtartamú,

ab) szakirányú főiskolai szakképesítés vagy részlegesen szakirányú egyetemi szakképesítés,

valamint mindezeket kiegészítő szakirányú tervezői továbbképzés esetében legalább 10 év időtartamú, szakirányú építészeti-műszaki tervezői gyakorlattal rendelkezik; továbbá

b) tervezői tevékenységének dokumentálásával bizonyítja széles körű, magas színvonalú szakmai felkészültségét.

(3) A területi szakmai kamara elnöksége kérelemre a (2) bekezdés a) pontjában foglalt tervezői gyakorlat időtartamát

a) legfeljebb 3 évvel csökkentheti országos vagy nemzetközi jelentőségű szakmai díj, elismerés elnyerése, vagy más kiemelkedő szakmai teljesítmény esetében;

b) korlátlanul csökkentheti, amennyiben a kérelmező szakirányú, felsőfokú szakképesítésének megszerzését megelőzően legalább 20 év időtartamú szakirányú tervezői gyakorlatot igazolt.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában előírt tervezői tevékenység akkor tekinthető

a) széles körűnek, ha a bemutatott tevékenység az adott szakterületen

aa) tematikai szempontból változatos, vagy

ab) adott tárgykörben kimagasló színvonalú, illetve jelentőségű,

b) magas színvonalúnak, ha a bemutatott tervek alapján megvalósult építmények, illetve azok szerkezetei vagy műszaki berendezései

ba) a rendeltetésszerű használat,

bb) az alkalmazott építészeti, illetve műszaki megoldások,

bc) a környezethez való illeszkedés, valamint

bd) a tervezői szakmai igényesség

tekintetében külön-külön és összefüggéseikben vizsgálva egyaránt jól megfelelnek.

6. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapítását, illetve ez alapján a tervezői névjegyzékbe való bejegyzést, vagy a tervezői névjegyzéken belüli előresorolást (magasabb fokozat megállapítását) annál a tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmező a tagja.

(2) Vezető tervezői jogosultság kérelmezése esetén - a tervezői névjegyzékbe való bejegyzéshez az R.-ben előírt mellékleteken túlmenően - csatolni kell:

a) a szakirányú egyetemi, illetve szakirányú főiskolai szakképesítés, vagy részlegesen szakirányú egyetemi szakképesítés, valamint a szakirányú tervezői kiegészítő képzés eredményes elvégzését tanúsító oklevél hiteles másolatát és az ezekhez az 5. § (2) bekezdés a) pontjában előírt szakirányú építészeti-műszaki tervezői gyakorlat igazolását;

b) a tervezői tevékenység dokumentálását felelős tervezőként és tervezőtársként tervezett jelentősebb megvalósult építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, műszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzőbb tervlapjait, szükség szerint fényképeit, valamint részletes szakmai önéletrajzot.

(3) A vezető tervezői jogosultság megállapítása, illetve ez alapján a tervezői névjegyzékbe való bejegyzés, vagy a tervezői névjegyzéken belüli előresorolás (magasabb fokozat megállapítása) több szakterületre is kérhető, ebben az esetben a kérelmeket és annak mellékleteit tervezési szakterületenként külön-külön kell benyújtani.

(4) A tervezéssel összefüggő minőségi követelmények megsértése esetén a tervezői névjegyzéket vezető kamara a vezető tervezői fokozat megvonásáról és a szakképesítésnek megfelelő tervezői fokozatba történő visszasorolásról határozhat. Ilyen esetben a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül vezető tervezői jogosultságot nem lehet megállapítani.

(5) Akinek vezető tervezői jogosultságát (fokozatát) jogerősen megállapították, attól csak a (4) bekezdésben foglalt okból, illetve módon lehet azt visszavonni.

7. §[1] (1) Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végzett, továbbá a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. §-ában foglaltak alapján tagfelvételét kérte, tervezési tevékenységét kamarai tagsággal,

a) ha megfelel az R.-ben, valamint e rendeletben és mellékleteiben foglalt szakmai feltételeknek, akkor a korábbi tervezői névjegyzékbe való bejegyzés alapján,

b) ha nem felel meg az e rendeletben és mellékleteiben foglalt - a képesítés szakirányával összefüggő - feltételeknek, illetve a 6. § (5) bekezdés szerinti vezető tervezői jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a korábban megállapított tevékenységi körben az új tervezői névjegyzékbe való tervezői bejegyzés alapján 2000. december 31-ig folytathatja.

(2)[2] Az a személy, aki korábbi jogszabály alapján engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végzett, de megfelelő szakképesítés, illetve szakmai gyakorlat hiányában szakmai kamarai tagságra nem jogosult, korábbi tervezői tevékenységét 2002. december 31-ig változatlan körben, ezt követően jogszabályban meghatározott körben folytathatja.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Egyidejűleg az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet , az ezt módosító 6/1988. (VIII. 5.) ÉVM rendelet , valamint a 16/1990. (V. 14.) KöHÉM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez

1. A tervezési szakterületek jelölésére a tervezői névjegyzékben a következő betűjeleket kell alkalmazni:

a) építészeti tervezési szakterület: "É"

b) táj- és kertépítészeti tervezési szakterület: "K"

c) tartószerkezeti tervezési szakterület: "T"

d) épületgépészeti tervezési szakterület: "G"

e) épületvillamossági tervezési szakterület: "V"

f) geotechnikai tervezési szakterület: "GT"

Fenti tervezési szakterületeken belül - szükség szerint, illetve a részlegesen szakirányú felsőfokú szakképesítések sajátosságaira figyelemmel - az országos szakmai kamarák részterületeket állapíthatnak meg.

2. A tervezői névjegyzékbe az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló, módosított 3/1986. (III. 20.) ÉVM rendelet alapján felvett építéstervezési jogosultsággal rendelkező személyeket az új tervezői névjegyzékbe az alábbiak szerint kell átsorolni:

- az építészeti "É" osztály változatlan,

- a táj- és kertépítészeti "SzK" osztályból "K" tervezési szakterületbe,

- a tartószerkezeti "SzT" osztályból "T" tervezési szakterületbe,

- az épületgépészeti "SzG" osztályból "G" tervezési szakterületbe,

- az épületvillamossági "SzV" osztályból "V" tervezési szakterületbe,

- a mélyépítési "SzM talajmechanika" osztályból "GT" tervezési szakterületbe,

- a mélyépítési "SzM" osztály többi szakterületéből a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező miniszter által meghatározott új tervezési szakterületbe.

3. a) A rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti személyeket az új tervezői névjegyzékbe a 2. számú mellékletben meghatározott fokozatoknak megfelelően kell átsorolni. Változatlan tervezői besorolás mellett a 4. számú melléklet szerinti új tevékenységi kör csak az új tervezői névjegyzékbe való bejegyzés alapján gyakorolható.

b) A rendelet 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyek új névjegyzékbe való átsorolásakor a korábban megállapított szakterületi és besorolási jelöléseiket az alábbi módon kell kiegészíteni:

- a nyilvántartási szám elé az átmeneti jelleget kifejező "Á" betűt kell feltüntetni,

- a nyilvántartási szám végére "86"-os vagy "90"-es számot kell feltüntetni attól függően, hogy az illető személy tevékenységi körét az engedélyben (határozatban), illetve mellékletében az 1986-90. évek közötti, vagy az 1990-97. évek közötti időszakban hatályban lévő szabályozás alapján állapították meg.

4. Szakképesítése, illetve szakmai gyakorlata alapján egy személy egyidejűleg több tervezési szakterületbe, illetve részterületbe is besorolható.

2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez

1. A szakképesítés, illetve a szakmai gyakorlat alapján megállapított tervezői és vezető tervezői fokozat jelölésére a kamarai tagok tervezői névjegyzékében az alábbi számjeleket kell alkalmazni:

a) vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy: (valamennyi szakterületen); "1"

b) tervezői jogosultsággal rendelkező személy: (az építészet kivételével valamennyi szakterületen); "2"

c) tervezői fokozatok az építészeti szakterületen:

ca) okleveles építészmérnök, okleveles építész-tervezőművész, építészmérnöki szakon végzett okleveles mérnök, valamint az e rendelet 3. számú melléklet ac) pontja szerinti okleveles mérnök, vagy építőmérnök, továbbá okleveles magasépítő üzemmérnök vagy építészmérnök, aki a legalább kétéves építész tervezői kiegészítő képzést eredményesen elvégezte: "2"

cb) a rendelet 3. számú melléklete 1. ac) pontja szerinti okleveles mérnök és okleveles építőmérnök, továbbá az okleveles magasépítő üzemmérnök és építészmérnök, valamint a legalább kétéves építész tervezői kiegészítő képzést eredményesen elvégzett városgazdasági üzemmérnök vagy településmérnök: "3"

cc) főiskolán vagy egyetemen belsőépítész vagy környezettervező szakon végzett iparművész: "4"

2. A kamarai tagságra felsőfokú végzettség hiányában nem jogosult, de korlátozott körű építészeti-műszaki tervezést a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 52. §-ában, az R. 11. §-ában, valamint a rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján folytató személyek jele:

a) építészeti szakterületen: (korábban megállapított tervezői névjegyzéki besorolásuknak, illetve tervezői tevékenységi körüknek megfelelően) "ÉK" vagy "ÉKE"

b) épületgépészeti szakterületen: "GK"

c) épületvillamossági szakterületen: "VK"

3. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez

1. Az építészeti műszaki tervezési jogosultság tekintetében a szakirányú felsőfokú szakképesítések a következők:

a) Építészeti tervezési szakterületen:

aa) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, építészmérnöki szakon végzett okleveles mérnök,

ab) szakirányú főiskolai végzettség: okleveles magasépítő üzemmérnök, építészmérnök,

ac) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, belsőépítészeti vagy környezettervező szakon végzett iparművész, okleveles építőmérnök vagy okleveles mérnök, aki a felsőfokú alapképzés keretében épülettervezési és épületszerkezeti tárgyakat tanult - a vizsgakötelezettségek teljesítését is beleértve - és a leckekönyvből megállapítható elméleti és gyakorlati heti óraszámok összege e tárgyakból legalább 20. (Amennyiben az óraszámok összege ez alatti, de legalább 14, akkor legalább kétéves építész tervezői kiegészítő képzés eredményes elvégzésével együtt teljesülnek a tervezői névjegyzék építészeti szakterületének 3. fokozatába való bejegyzés feltételei.)

b) Táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen:

- szakirányú egyetemi végzettség: táj- és kertépítész szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök.

c) Tartószerkezeti tervezési szakterületen:

ca) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építőmérnök (szakirány megjelölése nélkül), szerkezetépítő szakon végzett okleveles építőmérnök, okleveles építészmérnök,

cb) szakirányú, illetve részlegesen szakirányú főiskolai végzettség: építőmérnök, okleveles mélyépítési, illetve magasépítési üzemmérnök,

cc) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: közlekedésépítő vagy vízépítő szakon végzett okleveles építőmérnök.

d) Épületgépészeti tervezési szakterületen:

da) szakirányú egyetemi végzettség: folyamattervező, épületgépész vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök,

db) szakirányú főiskolai végzettség: okleveles épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök,

dc) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: okleveles olaj- és gázmérnök.

e) Épületvillamossági szakterületen:

ea) szakirányú egyetemi végzettség: erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök,

eb) szakirányú főiskolai végzettség: villamosmérnök, okleveles villamosenergetikai üzemmérnök, okleveles épületvillamossági üzemmérnök,

ec) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: nem erősáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök.

f) Geotechnikai tervezési szakterületen:

fa) szakirányú egyetemi végzettség: okleveles mérnök, bármilyen szakon végzett okleveles építőmérnök, okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök,

fb) szakirányú főiskolai végzettség: okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építőmérnök,

fc) szakirányú képzést részlegesen nyújtó egyetemi végzettség: geológus, okleveles geológus mérnök, okleveles bányamérnök.

2. Az 1. pontban nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakirányúság igazolása, illetve a külföldön szerzett végzettség honosítása a kérelmező feladata. A szakirányúság, illetve a részleges szakirányúság megállapításánál a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának - a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyeztetett - állásfoglalása az irányadó, amelyhez az oklevél és a leckekönyv (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

4. számú melléklet a 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelethez

Az egyes építészeti-műszaki tervezési szakterületeken a tervezői besoroláshoz (fokozathoz) meghatározott tevékenységi körök

1. Építészet:

a) "2" jelű tervezői fokozatban:

- bármely rendeltetésű, legfeljebb ötszintes épület bruttó 2000 m2 szintterület nagyságrendig,

- a fentiekben nem említett építmények műszaki tervdokumentációja vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy mellett tervezőtársként,

- a műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló terv (állapotfelmérési terv, műszaki előterv, tanulmányterv, programterv) és bontási terv korlátozás nélkül;

b) "3" jelű tervezői fokozatban:

- lakóépületek legfeljebb 2 lakás nagyságig, rendeltetésszerűen a lakás(ok)hoz, illetve háztartáshoz kapcsolódó, kiszolgáló és tároló jellegű épületek, legfeljebb bruttó 200 m2 szintterület nagyságig, illetve 4,5 m homlokzatmagasságig,

- egyterű vagy épületegyüttes részét képező földszintes ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű épületek, legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületig, kivéve az egyedileg védett műemlékeket, valamint a műemlék jellegű területen, illetve műemléki környezetben vagy természetvédelmi területen lévő építményeket,

- állapotfelmérési és bontási tervek korlátozás nélkül;

c) "4" jelű tervezői fokozatban:

- az épületek rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggő, felsőfokú belsőépítész vagy környezettervező iparművész szakképesítéssel gyakorolható építészeti tervezés: kizárólag meglévő épület átalakításának tervezése, legfeljebb két épületszint és bruttó 1000 m2 szintterület kiterjedésre, illetve nagyságrendig, tartószerkezeti tervező közreműködésével.

2. Táj- és kertépítészet:

a) az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt épületekkel és építményekkel összefüggő szakági tervezés;

b) egyéb zöldfelületi létesítmények tereprendezése, önálló táj- és kertépítészeti terveinek készítése 2 ha területnagyságig.

3. Tartószerkezeti tervezés:

A tartószerkezeti tervező a terepszinttől számított legfeljebb 18 m összmagasságú, illetve 9 m támaszközű épületek, építmények tartószerkezeti tervezését végezheti, ezek mellett legfeljebb 5 m összmagasságú támfalakat, illetve 50 m3 térfogatú tartályokat tervezhet (héjak, lemezművek, egyedi acél- és faszerkezetek, alagutak, mélyalapozások kivételével), készen kapható szerkezeti elemeket legfeljebb 24 m támaszközig adaptálhat.

Fenti tartószerkezeti tervezési tevékenységi körön túlmenően a tartószerkezeti tervezési jogosultsággal rendelkező személy épületnek nem minősülő építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák) építési engedélyezési és megvalósítási terveit önállóan készítheti, fenti méretbeli korlátozások keretei között.

Tartószerkezeti vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy az épületnek nem minősülő építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák) építési engedélyezési és megvalósítási terveit méretbeli korlátozás nélkül önállóan készítheti.

4. Épületgépészet:

Az épületgépész tervező bármely rendeltetésű, legfeljebb ötszintes és 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú épület épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fűtés, szellőzés) tervezését végezheti, - sugárzó fűtés és klímatechnika kivételével - az épületek épületgépészeti jellegű közműbekötéseinek tervezésével együtt.

5. Épületvillamosság:

Az épületvillamossági tervező bármely rendeltetésű, legfeljebb ötszintes és 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú épület épületvillamossági tervezését végezheti, - a különleges díszvilágítási berendezések, automatikák, vezérlések, közép- és nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, háziüzemű energiaellátó berendezések, középfeszültségű kondenzátortelepek kivételével - a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, beleértve a csatlakozó berendezést is.

6. Geotechnika:

Talajmechanikai szakvélemény készítése, alapozások, munkagödör-megtámasztások, víztelenítések tervezése, a süllyedésérzékeny és a nagy geotechnikai kockázatokkal járó létesítmény kivételével.

A leírásokban meghatározott nagyságrenden túli épületek, építmények, illetve azok tartószerkezeteinek, műszaki berendezéseinek tervezésére akkor sem terjed ki a jogosultság, ha a tervezés (pl. átalakítás vagy bővítés esetén) az épületnek, építménynek csak egy részét érinti.

Lábjegyzetek:

[1] A 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet 7. §-a a 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg

[2] Megállapította a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet 1. § -a. Hatályos 2002.01.01.

Tartalomjegyzék