35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet

a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. § 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. § (1) és (4) bekezdéseiben foglaltakra a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet szabályozza a kérődző állatok kéknyelv betegsége, a betegség gyanúja, a fertőzés és fertőzés gyanúja megjelenésekor szükséges hatósági intézkedéseket.

2. §

(1) Kéknyelv betegségben beteg az az állat, amelyen

a) a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak,

b) elhullása, leölése, illetve levágása után a boncolással, húsvizsgálattal, a betegségre jellemző elváltozások állapíthatók meg, vagy

c) a betegség tünetei vagy kórbonctani elváltozásai nem jellemzően vagy nem kifejezetten láthatók, de belőle a betegség vírusa kimutatható.

(2) Kéknyelv betegségre gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem kifejezetten mutatkoznak, és leölése után a boncolás során is csupán a betegségre gyanút keltő elváltozások találhatók, de a betegség vírusának jelenlétét sem igazolni, se kizárni nem lehet.

(3) Kéknyelv betegséggel fertőzött az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetők, de vérmintájából vírus mutatható ki, vagy kéknyelv betegség specifikus szerológiai vizsgálat eredménye pozitív volt.

(4) Kéknyelv betegség fertőzöttségére gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetők, de

a) beteg, betegségre gyanús vagy fertőzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivő útján, illetve annak spermájával huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett,

b) fertőzött Culicoides populációval huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett,

c) olyan állományból származik, amelyet kéknyelv betegség szempontjából nem minősítettek.

(5) Kórokozó átvivő: a Culicoides imicola fajba tartozó szúnyog vagy bármelyik a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyog, amely képes a kéknyelv betegség átvitelére.

(6) Betegségre fogékonynak kell tekinteni minden kérődző állatot.

3. §

(1) A betegség kitörését kell megállapítani, ha az ország területén található állattartó hely bármelyikén egy vagy több esetet állapítottak meg.

(2) A betegség elsődleges kitörését kell megállapítani, ha az nem hozható járványtani kapcsolatba az érintett államok ugyanazon régiójában előfordult előző betegség kitörésével.

A hatósági megfigyelés szabályai

4. §

(1) Az olyan állatot, amely egészségesnek látszik ugyan, de fertőzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivő útján, illetve fertőzött állat spermájával huszonegy napon belül érintkezett, s ennek következtében várható, hogy az adott betegség meghatározott megfigyelési időn belül klinikai tünetekben is jelentkezik, hatósági megfigyelés alá kell vonni. A hatósági megfigyelést az illetékes kerületi főállatorvos rendeli el.

(2) A hatósági megfigyelés tartama alatt az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állaton észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszűnését vagy az állat elhullását.

(3) A hatósági állatorvos köteles

a) az állattartó bejelentése esetén az állatot haladéktalanul megvizsgálni, valamint a megfigyelés alá helyezett állatokat naponta vizsgálni;

b) a hatósági megfigyelés időtartama alatt a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzőbb tüneteket mutató állat) kórmeghatározás céljából történő leölésének elrendelésére a kerületi főállatorvosnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre és fertőzöttségre gyanús állatokból az Országos Állategészségügyi Intézetbe az 1. és 2.számú melléklet szerinti vizsgálati mintát küldeni. A vizsgálati mintát csak a kerületi főállatorvossal történt egyeztetést követően lehet küldeni;

c) a betegség megállapítása előtt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás okát felderíteni;

d) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekről eljárási jegyzőkönyvet készíteni.

(4) Az eljárási jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a kéknyelv betegség megnevezését,

b) az állattartó nevét és lakcímét,

c) az állat(ok) ivarát, súlyát, létszámát, azonosítási számát, fajtáját, korát,

d) a kórelőzményi adatokat,

e) a tartás helyét,

f) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint

g) a betegség határozott megállapítása céljából tett intézkedéseket.

5. §

(1) A hatósági megfigyelés tartama alatt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás esetén a hatósági állatorvos köteles az állatot felboncolni, erről jegyzőkönyvet készíteni, és a betegség megállapításához szükséges vizsgálati anyagot az Országos Állategészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OÁI) küldeni.

(2) Ha a kéknyelv betegség gyanúja a megfigyelés alatt nem igazolódott be, a kerületi főállatorvos a hatósági megfigyelést feloldja.

A forgalmi korlátozás

6. §

(1) Betegség, betegség gyanúja, fertőzöttség vagy fertőzöttség gyanúja beigazolódása esetén a kerületi főállatorvos forgalmi korlátozást rendel el.

(2) Forgalmi korlátozással érintett településről vagy annak meghatározott részéről, állattartó helyről (udvar, major, telep, legelő, legelőrész, erdő, erdőrész) a betegségre fogékony állatokat kivinni vagy oda bevinni nem szabad.

(3) A forgalmi korlátozást a következő rendelkezések szerint kell végrehajtani:

a) az állatokat azon a településen kell forgalmi korlátozás alá helyezni, ahol a kéknyelv betegséget vagy annak gyanúját megállapították, illetve ahol az állatokat a fertőzöttség gyanújának megállapítása idején tartották;

b) az állattartó köteles elkülöníteni a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatot azon a helyen, ahol a megbetegedést, a betegség vagy fertőzöttség gyanúját észlelték, illetőleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt;

c) az állattartónak tilos fogékony állatot a telepről ki-, illetve telepre bevinnie, továbbá a szúnyog aktivitásának idején - ha erre lehetőség van - biztosítania kell a fogékony állatok zárt térben tartását;

d) az állatokat olyan módon kell forgalmi korlátozás alatt tartani, hogy a beteg, a betegségre gyanús és fertőzött állatok a fertőzöttségre gyanúsakkal, mindezek pedig más kérődző állattal ne érintkezhessenek kórokozó átvivőkkel;

e) a hazajáró állatokat a legelőn vagy az erdőben kell tartani; ha ez nem lehetséges, azokat a legelőre nem járó állatoktól rendes tartási helyükön el kell különíteni;

f) az állandóan legelőn vagy erdőn tartott állatokat a legelőnek vagy az erdőnek azon a részén kell elkülöníteni, ahol az állatok a megbetegedés idején legeltek.

Helyi zárlat

7. §

(1) Helyi zárlatot a kerületi főállatorvos rendeli el a klinikai tünetek, a kórbonctani vizsgálat vagy az OÁI lelete alapján. Helyi zárlatot kell elrendelni mindazokon a helyeken (állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely), ahol a kéknyelv betegséget, fertőzöttséget, a betegség vagy fertőzöttség gyanúját megállapították.

(2) A helyi zárlat alatt álló helyről állat, vér, sperma és embrió nem vihető ki, illetve oda nem vihető be. A helyi zárlat időtartama alatt a termékenyítés és fedeztetés szünetel.

(3) A helyi zárlat alá helyezett állatállományról a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell készíteni, amelyben meg kell jelölni az állatfajt és a beteg állatok arányát.

(4) Helyi zárlat alatt álló helyről állati hullát csak a hatósági állatorvos engedélyével, égetéssel vagy az Állati Termék Előállító Vállalat (a továbbiakban: ATEV) általi feldolgozással történő megsemmisítés céljából vihetnek el.

8. §

(1) Az állattartó köteles az állatokat a telepen belül lehetőség szerint bezárva elhelyezni úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivők útján ne érintkezhessenek.

(2) A fertőzés elkerülése érdekében az állattartónak rendszeres szúnyogirtást kell végeznie a helyi zárlat alatt álló állatokon, valamint környezetükben, különös tekintettel a kórokozó átvivő élőhelyeire.

(3) A helyi zárlat megvalósításához szükséges tárgyi feltételek költségei az állattulajdonost terhelik.

A községi zárlat

9. §

(1) A kerületi főállatorvos a település, város, megyei jogú város, fővárosi kerület (a továbbiakban együtt: község) egész területére kiterjedő községi zárlatot köteles elrendelni, ha a kéknyelv betegséget, fertőzöttséget vagy a betegség, illetve a fertőzöttség gyanúját megállapították. A főváros egész területére kiterjedő községi zárlatot a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás rendeli el.

(2) A zárlat alatt álló

a) községből tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját kivinni;

b) a községbe tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját bevinni;

c) községben tilos állatokat közösen legeltetni, állatvásárt, -piacot, -felvásárlást vagy -kiállítást tartani, fogékony állatot fedeztetni vagy termékenyíteni;

d) községben az önkormányzat köteles rendszeres szúnyogirtást végezni;

e) a község területén minden fogékony állat megbetegedését és elhullását jelenteni kell a kerületi főállatorvosnak.

(3) A községi zárlatról az érintett terület lakosságát az önkormányzat köteles értesíteni a helyben szokásos módon.

Védőzóna, megfigyelési zóna

10. §

(1) A kéknyelv betegség vírusa jelenlétének megállapítása esetén az FVM (a továbbiakban: minisztérium) a kéknyelv betegséghez és az ellenőrző intézkedésekhez kapcsolódó földrajzi, adminisztratív, ökológiai és járványtani tényezők figyelembevételével védő- és megfigyelési zónát alakít ki (5. számú melléklel).

(2) A védőzónába a fertőzött állattartó telep körüli, legalább 100 km sugarú terület tartozik.

(3) A megfigyelési zóna olyan terület, amely legalább 50 km-rel terjed túl a védőzóna határán, és melynek területén az előző 12 hónap alatt nem történt vakcinázás.

(4) Abban az esetben, ha a zónák több állam területét érintik, az érintett államok állategészségügyi hatóságait a minisztérium értesíti a (2) és (3) bekezdésben meghatározott zóna kialakításáról.

11. §

A minisztérium a védő- és megfigyelési zóna kiterjedését módosítja, ha azt

a) a földrajzi helyzet és az ökológiai tényezők,

b) meteorológiai körülmények,

c) a szúnyog jelenléte és megoszlása,

d) a járványtani vizsgálat eredményei,

e) a laboratóriumi tesztek eredményei, vagy

f) az alkalmazott ellenintézkedések, különösen a szúnyogirtás indokolttá teszi.

12. §

Az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomás (a továbbiakban: állomás) a védőzónában a következő intézkedéseket teheti:

a) azonosítja az állattartókat a zónán belül, és nyilvántartást vezet,

b) az adott területre jellemző kérődző állatok és a kórokozó átvivő jelenlétének folyamatos megfigyelésén alapuló járványmegfigyelési programot működtet (klinikai vizsgálatok és szerológiai monitorozás).

13. §

Az állatok a védőzóna területét nem hagyhatják el. A kiviteli tilalom alól csak a minisztérium adhat engedélyt, melyben előírja az általa meghatározott feltételeket.

14. §

(1) A minisztérium kezdeményezésére a védőzónában elrendelhető az állatok kéknyelv betegség elleni vakcinázása és a vakcinázott állatok azonosítása.

(2) A minisztériumnak biztosítania kell a megfigyelési zónában a 12. §-ban felsorolt intézkedések alkalmazását.

(3) A megfigyelési zónában a kéknyelv betegség elleni vakcinázás tilalma áll fenn.

Marhalevél-kezelési tilalom

15. §

(1) A kerületi főállatorvos köteles elrendelni marhalevél-kezelési tilalmat azokban a községekben, ahol kéknyelv betegséget állapítottak meg, és emiatt hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást rendeltek el, továbbá községi zárlatot vagy védőkörzetet állítottak fel. A kerületi főállatorvos a marhalevél-kezelési tilalmat köteles bejegyezni a marhalevélkönyvbe.

(2) Ha a kerületi főállatorvos marhalevél-kezelési tilalmat rendelt el, nem lehet a marhalevelet kiváltani, pótolni, marhalevél másolatát kiváltani, a tulajdonátruházást és irányítást rávezetni, az állategészségügyi igazolást kiadni vagy megújítani.

(3) A marhalevél-kezelési tilalom betartását az állomás ellenőrzi.

16. §

(1) A 15. §-ban említett korlátozó intézkedések enyhítése esetén a kerületi főállatorvos írásban engedélyezheti a marhalevél-kezelést. Az engedélyben fel kell tüntetni a korlátozó intézkedés alól enyhítést adó hatóság megnevezését, a határozat számát, az állattulajdonos és az állatok adatait (faj, fajta, ivar, kor, szám, egyedi tartós megjelölés), a régi és az engedélyezett új rendeltetési helyet. Irányítást csak az engedélyen feltüntetett új rendeltetési helyre szabad kiállítani.

(2) Az engedélyt a marhalevél-kezelő egy évig köteles megőrizni.

(3) Az (1) bekezdésben említett korlátozó intézkedések feloldása esetén a kerületi főállatorvos megszünteti a marhalevél-kezelési tilalmat és ezt bejegyzi a marhalevélkönyvbe.

(4) A tilalom megszüntetése után a marhalevél-váltási kötelezettséget harminc napon belül kell teljesíteni.

Bejelentési kötelezettség

17. §

(1) Aki a kéknyelv betegséget észleli, köteles ezt bejelenteni az ellátó állatorvosnak.

(2) Állatokat tartó, tenyésztő üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles.

(3) A betegség bejelentésének kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton betegségre gyanút keltő elváltozást észleltek.

18. §

(1) A bejelentést szóban vagy írásban lehet megtenni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az állattarló nevét, lakcímét;

b) a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús, illetőleg elhullott, levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, azonosító számát, korát, hasznosítását, vadonélő állat esetén az észlelés helyét.

(3) A bejelentésben fel kell tüntetni:

a) a bejelentés időpontjáig az állatokon észlelhető tüneteket;

b) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük előtt észlelt tüneteket; valamint

c) az elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után a rajtuk észlelt elváltozásoknak a pontos leírását.

19. §

(1) Ha az ellátó állatorvos, állatnak kéknyelv típusú megbetegedéséről, betegség gyanújáról, fertőzöttségről, fertőzöttség gyanújáról értesül, köteles

a) haladéktalanul értesíteni az illetékes hatósági állatorvost és a helyi önkormányzat jegyzőjét;

b) haladéktalanul elrendelni az állatok bezárását és a szúnyogirtást a hatósági állatorvos megérkezéséig.

(2) Ha a kéknyelv betegséget valamely helyen hatóságilag már megállapították, a zárlat, forgalmi korlátozás tartama alatt ugyanabban a betegségben történt újabb megbetegedéseket a kerületi főállatorvos rendelkezése szerint kell bejelenteni.

A települési önkormányzat jegyzőjének feladatai

20. §

(1) Ha a jegyző fogékony állatnak kéknyelv betegségéről, annak gyanújáról, fertőzöttségéről vagy fertőzöttség gyanújáról szerez tudomást, az alábbi hatósági intézkedéseket köteles megtenni:

a)[1]

b)[2]

c)[3]

d)[4]

e)[5]

(2)[6]

(3) A jegyző által elrendelt ideiglenes hatósági intézkedés negyvennyolc órán túli fenntartása csak a kerületi főállatorvos hozzájárulásával lehetséges. A hatósági intézkedés végrehajtása során felmerült és igazolt költségek megtérítéséről az illetékes állomás gondoskodik.

A hatósági állatorvos feladatai

21. §

(1) Ha a hatósági állatorvos fogékony állatnak kéknyelv betegségéről, betegség gyanújáról, fertőzöttségről, fertőzöttség gyanújáról, továbbá beteg állat elhullásáról értesül:

a) vizsgálat céljából a helyszínre a legrövidebb időn belül kiszáll és azt követően, hogy a betegséget vagy annak gyanúját észlelte, arról a kerületi főállatorvosnak és az állomásnak rövid úton jelentést tesz;

b) tájékozódik a települési önkormányzat jegyzőjének intézkedéseiről, és amennyiben a betegség, a betegség gyanúja, a fertőzöttség vagy a fertőzöttség gyanúja kizárható, a tett intézkedések hatályon kívül helyezését kezdeményezni;

c) megtiltja az állatok továbbszállítását, ha a kéknyelv betegséget vagy ennek gyanúját szállítás közben észleli.

(2) A kéknyelv betegség gyanújáról, fertőzöttségéről vagy fertőzöttség gyanújáról történt bejelentéssel egy időben köteles leltárt összeállítani az állatokról, melyben fel kell tüntetni a már beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok számát, és folyamatosan naprakészen kell tartania a leltárt a betegség gyanújának időtartama alatt, figyelemmel kísérve az időközben született, illetve elhullott állatok számát. A leltár adatait köteles a kerületi főállatorvosnak bemutatni, a leltár valamennyi ellenőrzés alkalmával elkérhető.

(3) Köteles leltárt összeállítani azokról a helyszínekről, amelyek elősegíthetik a szúnyog túlélését, vagy menedéket nyújtanak számára, különös figyelemmel azokra a helyekre, amelyek kedveznek a szúnyog szaporodásának.

(4) Járványtani felmérést kell készítenie. A felmérésben meg kell jelölni

a) azt az időtartamot, amióta a kéknyelv betegség feltételezhetően jelen van az adott állattartó helyen,

b) a kéknyelv betegség lehetséges forrását az állattartó telepen,

c) azokat az állattartó telepeket, amelyek állatai fertőződhettek, vagy érintkezhettek ugyanazzal a fertőzési forrással,

d) a szúnyogok jelenlétét és megoszlását,

e) az állatmozgást (az érintett állattartó helyről, helyre vagy az állati tetemek elszállítását ezekről a telepekről).

(5) Az állattartó telepeket rendszeresen ellenőriznie kell. Valamennyi alkalommal részletes klinikai vizsgálatot vagy boncolást kell végezni az elhullott, leölt vagy fertőzöttségre gyanús állatokon. A betegség tényének megerősítése vagy kizárása érdekében az 1. és 2. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát kell küldeni az OÁI-ba.

(6) A kéknyelv betegség, a betegség gyanújának, a fertőzöttség vagy fertőzöttség gyanújának esetén az állatmozgást megtiltja az állattartó helyre, illetve az állattartó helyről.

(7) Rendszeresen ellenőrzi az állatok zárva tartását a szúnyogok aktivitásának idejére (amennyiben erre lehetősége van), valamint az állatok és környezetük szúnyogirtását (különös tekintettel a szúnyogok élőhelyeire), továbbá köteles az elhullott állatok ártalmatlanításának ellenőrzésére is.

(8) Amennyiben a kéknyelv betegség vírusának jelenlétét hivatalosan is megállapították, a hatósági állatorvos gondoskodik a fertőzött állatok leöléséről a kerületi főállatorvos leölési határozatának megfelelően, és megteszi a tulajdonos kártalanításához szükséges intézkedéseket.

(9) Köteles elvégezni a minisztérium által engedélyezett esetekben a vakcinázást, valamint a védőzónában előírt szűrővizsgálathoz szükséges mintavételezést.

A kerületi főállatorvos feladatai

22. §

(1) Ha a kerületi főállatorvos a hatósági állatorvos jelentéséből vagy egyéb úton tudomást szerez kéknyelv betegség megjelenéséről, annak gyanújáról, fertőzöttségről vagy a fertőzöttség gyanújáról, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni. Ha a betegséget, betegség gyanúját, a fertőzöttséget vagy a fertőzöttség gyanúját kizárták az illetékes önkormányzat jegyzőjének intézkedéseit hatályon kívül helyezi.

(2) A kerületi főállatorvos betegség, betegség gyanúja, fertőzöttség vagy fertőzöttség gyanúja beigazolódása esetén köteles a hatósági állatorvos intézkedéseit felülvizsgálni, s ezeket szükség szerint kiegészíteni vagy módosítani, és az állomásnak haladéktalanul jelentést tenni. A hatósági állatorvosnak a kéknyelv betegségről vagy annak gyanújáról, fertőzöttségről vagy fertőzöttség gyanújáról történt bejelentésével egy időben tett intézkedéseit kiterjeszti a fertőzött állattartó telepek körüli 20 km sugarú körön belül elhelyezkedő állattartó telepekre.

(3) Köteles:

a) a betegség hivatalos megállapítását követően a leölést és az állami kártalanítást határozatban elrendelni (6. számú melléklet);

b) a hatósági állatorvossal mintavételt elvégeztetni abból a célból, hogy a betegség hatósági megállapítása megtörténjen;

c) hatósági megfigyelést, helyi zárlatot, forgalmi korlátozást, községi zárlatot elrendelni (3. és 4. számú melléklet), illetve a betegség megszűnésekor azt feloldani (8. és 9.számú melléklet);

d) a kéknyelv betegség nyilvántartását a hatósági állatorvosok nyilvántartása alapján összesítve elvégezni;

e) a kéknyelv betegség helyzetéről naponta az állomásnak jelenteni;

f) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó járványügyi felderítő vizsgálatot elindítani, a hatósági állatorvosok járványtani felméréseinek értékelésével;

g) a betegség felszámolásában közreműködő állatorvosok munkáját szervezni és irányítani;

h) marhalevél-kezelési tilalmat elrendelni.

(4) A beteg, betegségre gyanús és a fertőzött állatot a kerületi főállatorvos rendelkezésére haladéktalanul le kell ölni. A leölést vértelen úton, a helyi zárlat alatt lévő helyen kell végrehajtani úgy, hogy az eljárás során a környezetterhelés minimális legyen (6. számú melléklet).

Az állomás feladatai

23. §

(1) A betegségnek, annak gyanújának, fertőzöttségnek vagy fertőzöttség gyanújának tudomása esetén az állomás köteles a kerületi főállatorvos intézkedéseit ellenőrizni, szükség esetén azokat kiegészíteni vagy módosítani.

(2) Ha a betegség más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve fertőzésének lehetősége áll fenn, erről az illetékes állomást értesíti.

(3) Köteles az önkormányzat számára a szúnyogirtást elrendelni, továbbá gondoskodik a betegség leküzdéséhez szükséges kellő számú állatorvos és szaksegéd kirendeléséről, valamint a szükséges eszközökről és felszerelésekről.

(4) A megbetegedésről, annak gyanújáról, a fertőzöttségről vagy fertőzöttség gyanújáról a minisztériumnak haladéktalanul jelentést tesz. A betegségek stádiumáról a kerületi főállatorvos jelentése alapján nyilvántartást vezet, és azt a minisztériumnak naponként jelenti.

(5) Köteles:

a) a betegség elterjedésének felderítését szolgáló diagnosztikai vizsgálatokat elrendelni;

b) a betegség eredetére és elterjedésére vonatkozó vizsgálatot irányítani;

c) a kéknyelv betegség vírusa jelenlétének hatósági megállapítása után a beteg, betegségre gyanús és fertőzött állatok leölésével, valamint az állati hulla ártalmatlanná tételével kapcsolatban a kerületi főállatorvoson keresztül intézkedni;

d) javaslatot tenni a minisztériumnak a védőzóna, a megfigyelési zóna és a vakcinázás elrendelésére, valamint a fertőzöttségre gyanús, fogékony állomány zárt vágására, a vágás helyére és körülményeire. A kapott utasítások alapján köteles intézkedni ezek kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban.

(6) Az állomás köteles minden szükséges intézkedést megtenni, így azt is, hogy valamennyi személy a védő- és megfigyelési zónában megfelelően informálva legyen a hatályos korlátozásokról, és megtegyenek minden intézkedést a kérdésre vonatkozó előírások megfelelő foganatosításához.

(7) Az állomás jelentése alapján a minisztérium megbízottat küld a helyszínre. Az állomás, valamint a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok alkalmazása tekintetében a minisztérium megbízottjának rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

A minisztérium megbízottjának feladatai

24. §

(1) A betegségnek, betegség gyanújának, fertőzöttség, valamint fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén a minisztérium megbízottja köteles az alkalmazott szabályokat a helyszínen felülvizsgálni, és azokat a szükséghez képest módosítani vagy kiegészíteni.

(2) A minisztérium megbízottja szükség esetén válságstábot hozhat létre, más megyéből kirendelhet állatorvosokat, intézkedhet segéderők alkalmazása iránt, és meghatározhatja azok feladatait. Meghatározhatja továbbá a védőzóna és a megfigyelési zóna kiterjedését.

(3) A betegség leküzdése érdekében alkalmazott rendszabályok biztosítása céljából a megyei Védelmi Bizottságokkal együtt eljárhat rendvédelmi szervek kirendelése iránt. Ebben az esetben köteles azokkal feladataikat ismertetni.

(4) Köteles:

a) a fertőzöttségre gyanús fogékony állatállomány zárt vágására vágóhidat kijelölni, a vágást elrendelni, a zárt vágás körülményeit ellenőrizni;

b) a kéknyelv betegség minél hamarabbi felszámolását biztosító valamennyi szükséges intézkedés átfogó koordinációját, valamint a járványtani felmérő vizsgálatokat elvégezni.

Az Országos Állategészségügyi Intézet feladatai

25. §

(1) Az OÁI köteles diagnosztikai vizsgálatokat elvégezni:

a) a kórokozó izolálása céljából juh fertőzését, 10-12 napos csirkeembrió intravasalis fertőzését, sejtkultúra fertőzését végzi el;

b) a kórokozó azonosítását (szerotipizálás meghatározását) plakk redukció szérum neutralizációval vagy PCR vizsgálattal végzi el;

c) valamint szerológiai módszereket alkalmaz (kompetitív ELISA, agar gél immundiffúzió, vírus neutralizációs próba, komplement kötés).

(2) Az OÁI köteles a betegség laboratóriumi diagnosztikájában jártas megbízottat a helyszínre küldeni, a vizsgálat eredményétől a minisztériumot és az illetékes állomást írásban értesíteni, valamint az izolált kéknyelv betegségvírust megőrizni.

A fertőzöttségre gyanús állattal való eljárás

26. §

(1) Azokat a fertőzöttségre gyanús állatokat, amelyek beteg, betegségre gyanús vagy fertőzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivőn keresztül, illetve annak spermájával vagy fertőzött Culicoides populációval huszonegy napon belül érintkeztek, hatósági rendelkezésre le kell ölni.

(2) Azokat a más telepen tartott, fertőzöttségre gyanús állatokat, amelyek ilyen állattal közvetlenül nem érintkeztek, de egyéb okból fertőzöttségre gyanúsak, a kerületi főállatorvos utasításainak alapján kijelölt vágóhídon, zárt vágás során le kell vágni.

(3) Azokat a fogékony állatokat, amelyek a község területén találhatók, de a lefolytatott vizsgálat alapján fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal közvetetten sem érintkeztek, huszonegy napig hatósági megfigyelés alá kell helyezni.

Az állatok oltása, gyógyítása

27. §

(1) A betegség ellen védőoltást végezni nem szabad, kivéve, ha azt a minisztérium engedélyezi.

(2) A beteg vagy betegségre gyanús állaton gyógyítási kísérletet vagy műtétet végezni tilos.

Az állati hullák ártalmatlanná tétele

28. §

(1) Az elhullott vagy hatósági intézkedésre leölt állatok, hulláját lehetőleg a zárlat alatt álló község területén kell ártalmatlanná tenni. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a hullák ártalmatlanná tételéről a kerületi főállatorvoson keresztül az állomás intézkedik.

(2) A hullák ártalmatlanná tétele a helyszínen végzett elégetéssel vagy az ATEV Rt. valamely gyáregységében történik.

(3) A boncolás során vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet külön jogszabályban foglaltak szerint, az abban jóváhagyott fertőtlenítő oldattal kell ártalmatlanná tenni. A boncolás során keletkező fertőzött víz ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(4) Az állati hulla szállításánál használt járművet és eszközöket, valamint a közreműködő személyeket az állati hulla lerakása után a helyszínen külön jogszabályban foglaltak szerint kell fertőtleníteni, a használt almot pedig el kell égetni.

(5) Az állati hulla és állati hullarészek ártalmatlanná tételét a hatósági állatorvos ellenőrzése mellett kell végezni.

A betegség megszűntté nyilvánítása

29. §

A betegséget hatóságilag megszűntté nyilvánítani, valamint a helyi és községi zárlatot, a védő- és megfigyelési zónát feloldani csak a minisztériumi megbízott egyetértésével szabad (10. számú melléklet).

30. §

(1) A helyi zárlatot fel kell oldani, ha

a) a lezárt helyen fogékony állat nincs, és a fertőtlenítést, valamint a szúnyogirtást végrehajtották;

b) a zárlat alatt lévő helyen csak fertőzöttségre gyanús állatot tartottak, szúnyog nincs legalább 100 napja, a megelőző 12 hónapban vakcinázás nem történt, és a huszonegy napi megfigyelési idő alatt e betegségre gyanút keltő megbetegedés nem történt. A megfigyelési időt a fertőzöttség gyanújának felmerülésétől, ha ez az időpont bizonytalan, annak megállapításától, illetőleg fertőzött hellyel szomszédos helyen a fertőzött hely zárlatának feloldásától kell számítani.

(2) A községi zárlatot fel kell oldani, ha a községben már nincs helyi zárlat alatt álló terület, és az utolsó helyi zárlat feloldása után a község fogékony állatállományának átvizsgálása kedvező eredményre vezetett.

(3) A védőzónát fel kell oldani, ha a védőzónában már egy község sem áll zárlat alatt, és az utolsó községi zárlat feloldása után a védőzóna monitorozásra kiválasztott fogékony állatainak állatorvosi vizsgálata kedvező eredményre vezetett.

(4) A megfigyelési zónát fel kell oldani a védőzóna feloldásával egy időben.

31. §

(1) Fertőtleníteni kell a helyi zárlat alá vont állattartó helyiségeket (istállókat, ólakat stb.) és a fertőzöttnek tekinthető területrészeket - külön jogszabályban foglaltak szerint -, valamint szúnyogirtást kell elrendelni amint a beteg és a betegségre gyanús állatok elhullottak vagy azokat leölték, a fertőzöttségre gyanús állatokat pedig levágták vagy elszállították (7. számú melléklet).

(2) Fertőtleníteni kell a lezárt helyeken lévő járműveket, továbbá mindazokat a járműveket is, amelyeken beteg, fertőzött, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatokat, ezek hulláját, hullarészeit, trágyáját, a fertőzött helyről származó takarmányt, almot vagy más tárgyat szállítottak. Az ilyen járművek vontatására használt állatokat ugyancsak kezelni kell külső élősködők ellen ható szerekkel.

(3) Fertőtleníteni kell azokat a személyeket, akik a zárlat idején a helyi zárlat alatt lévő helyen tartózkodtak, valamint mindazokat, akik a beteg, fertőzött, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal érintkeztek, ilyen állatok szállításánál, leölésénél, levágásánál, továbbá a hullák boncolásánál és ártalmatlanná tételénél közreműködtek.

(4) Külső élősködők ellen ható szerekkel kezelni kell azokat a nem fogékony állatokat is, amelyeket a zárlat idején a helyi zárlat alatt álló helyen tartottak.

A megelőzés szabályai

32. §

A betegség behurcolásának megelőzése érdekében a fertőzött vagy a betegség előfordulása tekintetében ismeretlen helyzetű országokból, területekről, fogékony állatot, ilyen állatokból származó nyers termékeket (ideértve az ondót és az embriót is) az országba behozni tilos.

A nemzetközi állategészségügyi igazolás feltételei

33. §

(1) Amennyiben a kérődző állatokat kéknyelv betegségvírusától (BTV-) mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) az érintett állatok születésük óta, de legalább 100 nappal a szállítás előtt BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodnak, vagy

b) az érintett állatokat legalább 28 napig BTV-mentes országban vagy zónában tartották, ami után a BTV csoportra negatív szerológiai eredményt adtak BT kompetitív ELISA-val vagy BT AGID teszttel vizsgálva, és a szállításuk időpontjáig BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak, vagy

c) legalább 7 napig BTV-mentes országban vagy zónában tartották őket, ami után a BTV izolálás vagy a vérmintán elvégzett PCR negatív eredményre vezetett, és a szállításuk időpontjáig BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak, és

d) amennyiben az állatokat mentes zónából szállították:

1. nem szállították keresztül fertőzött zónán a szállítás helyéig, vagy

2. a fertőzött zónán történő átszállítás teljes időtartama alatt védettek voltak a szúnyogoktól.

(2) Amennyiben a kérődző állatok spermáját BTV-mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) a donor állatok BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak legalább 100 napig a spermagyűjtés kezdetét követően és a spermagyűjtés ideje alatt, vagy

b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, az adott szállítás céljából történő utolsó spermagyűjtést követő 28 és 60 nap között negatív eredménnyel vagy

c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a spermagyűjtés kezdetén és végén, és legalább minden 7. (vírusizolálás) vagy legalább minden 28. napon (PCR) az adott szállítmányhoz történő spermagyűjtés alatt, negatív eredménnyel.

(3) Amennyiben kérődzők embrióját, illetve petesejtjét BTV-mentes országból vagy zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) a donor állatok BTV-mentes országban vagy zónában tartózkodtak legalább 100 napig az embrió-, petesejtgyűjtés kezdetét követően és az embrió-, petesejtgyűjtés ideje alatt, vagy

b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, a gyűjtést követő 28 és 60 nap között, negatív eredménnyel, vagy

c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a gyűjtés napján vett vérmintából negatív eredménnyel.

34. §

(1) Amennyiben a kérődző állatokat BTV-től szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes időszakban tartották az állatokat, legalább a szállítást megelőző 100 napig, vagy

b) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes időszakban tartották az állatokat a szállítást rnegelőző legalább 28 napig. Az állatokat legalább 21 nap eltelte után, kétszer, nem kevesebb, mint 7 nap különbséggel BTV elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá (BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt). További feltétel, hogy a két szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett, vagy

c) szezonálisan BTV-mentes zónában szezonálisan mentes időszakban, legalább (a szállítást megelőző) 14 napig tartották az állatokat és a zónában tartózkodás ideje alatt BTV izolálást, illetve BTV kimutatására alkalmas PCR-t végeztek rajtuk egymást követően, 7 napos eltéréssel és negatív eredménnyel. Az első tesztet legalább 7 nappal az adott zónában való tartózkodása után végezték el, valamint

d) ha az állatok mentes zónából voltak exportálva:

1. nem szállították keresztül fertőzött zónán a szállítás helyéig, vagy

2. a fertőzött zónán átszállítás teljes időtartama alatt védettek voltak a szúnyogoktól.

(2) Amennyiben a kérődző állatok spermáját BTV-től szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) a donor állatok a szezonálisan mentes zónában a szezonálisan BTV-mentes időszakban tartózkodtak legalább 100 napig a spermagyűjtés kezdetét követően és a spermagyűjtés ideje alatt, vagy

b) a donor állatokat negatív eredménnyel BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak vetették alá, mint a BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt, legalább minden 60. napon a gyűjtés ideje alatt, az utolsó gyűjtést követő 28 és 60 nap között, vagy

c) a spermagyűjtés kezdetén, végén és legalább minden 7. napon (vírusizolálás) vagy legalább minden 28. napon (PCR) az adott szállítási tétel gyűjtése során vett vérmintákat vírusizolálásnak vagy PCR-nek vetették alá negatív eredménnyel.

(3) Amennyiben a kérődzők embrióját, illetve petesejtjét BTV-től szezonálisan mentes zónából importálják, a nemzetközi állategészségügyi igazolásnak bizonyítania kell, hogy

a) a donor állatok a szezonálisan mentes zónában a szezonálisan BTV-mentes időszakban tartózkodtak legalább 100 napig az embrió/petesejt gyűjtés kezdetét követően és az embrió/petesejt gyűjtés ideje alatt, vagy

b) a donor állatokat BTV csoport elleni ellenanyagok kimutatására alkalmas szerológiai vizsgálatnak (BT kompetitív ELISA vagy a BT AGID teszt) vetették alá negatív eredménnyel a gyűjtést követő 28 és 60 nap között, vagy

c) vírusizolálást vagy PCR vizsgálatot végeztek a gyűjtés napján vett vérmintából negatív eredménnyel.

A minisztérium feladatai

35. §

(1) A minisztérium 24 órán belül köteles jelenteni a Közösség és a többi tagállam felé a kéknyelv betegség elsődleges kitörését az ország területén, valamint a kéknyelv betegség felszámolását követően az arra vonatkozó hatósági intézkedések megszüntetését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említetteket faxon, illetve e-mailen továbbítják, úgy a bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a) a betegség elsődleges kitörésekor a kitörés időpontját, a tagállam nevét, a betegség nevét, a vírus típusát, amennyiben lehetséges a betegség megállapításának dátumát, az állattartó telep földrajzi helyzetét, a fogékony állatok számát a helyszínen fajonként, a kiirtott állományok számát fajonként, a megsemmisített hullák számát fajonként;

b) a kéknyelv betegség felszámolása érdekében hatályba helyezett intézkedések visszavonásakor - a kéknyelv betegség utolsó kitörésének felszámolása után a jelentés dátumát, a kitörés idejét, a tagállam nevét, a betegség nevét és a korlátozások visszavonásának idejét.

36. §

A minisztérium készenléti tervet készít, amely valamennyi ebben a rendeletben meghatározott előírásnak megfelelő eljárást magában foglalja. A terv magában foglalja valamennyi üzem, felszerelés, személyi feltételek és valamennyi megfelelő eszköz biztosítását, a betegség hatékony és gyors felszámolása érdekében.

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a Tanács 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó különleges intézkedések meghatározásáról,

a Tanács 82/894/EK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről,

a Tanács 90/667/EGK irányelve az állati hulladékok elhelyezésére és feldolgozására azok piacion történő elhelyezésére és a kórokozók állati vagy haleredetű állateledelfélékben történő előfordulásának megelőzésére szolgáló állatorvosi szabályok meghatározásáról és a 90/425/EGK irányelv módosításáról.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

A kéknyelv betegség hatósági megállapításához szükséges mintavétel

1. Kórbonctani vizsgálathoz: teljes állati hulla.

2. A vírus izolálásához és azonosításához:

a) élő állatból: heparinos vér,

b) friss hullából: lép, máj, vörös csontvelő, szívvér, nyirokcsomók,

c) vetélt és congenitálisan fertőzött újszülött állat: kolosztrum szopása előtti vérminta és néhány minta a frissen elhullott állatoknál említettek közül,

d) valamennyi mintát 4 °C-on kell tárolni, és nem fagyasztani.

3. A vírus jelenlétének indirekt meghatározásához szükséges szerológiai teszt a savópár.

2. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

3. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 35/2002. (IV.27.) FVM rendelethez

5.számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

6. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

7. számú melléklet a 35/2002. (W. 27.) FVM rendelethez

8. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez

9. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27) FVM rendelethez

10. számú melléklet a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez