3/2002. (II. 13.) GM rendelet

az egyes sajátos műszaki építmények tekintetében az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakvizsgáról, valamint az építésfelügyeletet ellátó szervezetek ezzel kapcsolatos feladatairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés f) pontjára a 62. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a bányászat, a szénhidrogének csővezetéken történő szállítása és elosztása, a propán-bután töltő telepek, az energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések, valamint a villamosenergia- és a távhő ágazatok egyes sajátos műszaki építményeivel kapcsolatban építési műszaki ellenőri névjegyzékbe felvételt kérő személyekre, a szakvizsgát szervező és az építésfelügyeletet ellátó szervezetekre.

2. §

(1) Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott szakvizsgát az e rendelet ágazatonkénti mellékleteiben meghatározott jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, továbbá szakirányú középfokú képesítés esetén a sajátos építményfajtákra vonatkozó építési-műszaki szakmai ismeretekből kell letenni.

(2) A szakvizsga sikeres letételét az ágazatonkénti, illetve szakirányonkénti bontásoknak megfelelően kiállított Bizonyítvány tanúsítja.

(3) A felkészítő tanfolyam és szakvizsga lebonyolításával kapcsolatos rendelkezéseket a rendelet 1.számú melléklete szerinti Szakvizsga Szabályzat tartalmazza.

(4) A felkészítő tanfolyam és szakvizsga szervezésére jogosult intézményeket az építményfajta szerint építésfelügyeleti hatáskörrel rendelkező, a feladatokat másodfokon ellátó államigazgatási szerv jelöli ki. A kijelölés eljárási díj köteles.

(5) A tanfolyam, illetve a szakvizsga szervezésére az az intézmény jogosult, amely megfelel a következő követelményeknek:

a) rendelkezik szakirányú szakképzési szakértő által véleményezett és megfelelőnek minősített részletes képzési programmal és óratervvel,

b) rendelkezik oktatási segédanyagokkal,

c) rendelkezik az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnak az adott szakterületre, szakirányra vonatkozó regisztrációjával,

d) ISO 9000-es szabványsorozatnak megfelelő tanúsított minőségügyi rendszert működtet,

e) kijelölési külön jogszabály szerinti eljárási díját befizette.

(6) A kijelölés iránti kérelmet az (5) bekezdésben felsoroltak igazolásával az építményfajta szerint illetékes, az építésfelügyeleti feladatokat másodfokon ellátó államigazgatási szervekhez kell beterjeszteni.

(7) A kijelölt intézményeket a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A közzétételt a jóváhagyó államigazgatási szervnek kell kezdeményezni.

3. §

A műszaki ellenőri tanfolyam és szakvizsga követelményeit a szilárdásvány-bányászati, mélyfúrási, kőolaj- és földgázbányászati, illetve egyéb bányászati létesítményekhez szükséges, a szénhidrogén szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaikhoz szükséges sajátos építmények tekintetében a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. §

A 3. §-ban felsorolt sajátos műszaki építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti feladatokat ellátó szervek:

- első fokon: a területileg illetékes Bányakapitányság;

- másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal.

5. §[2]

A műszaki ellenőri tanfolyam és szakvizsga követelményeit az energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések, valamint a villamos energia, illetve a távhő termelésére és szállítására szolgáló sajátos műszaki építmények tekintetében a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

6. §[3]

Az 5. §-ban felsorolt sajátos műszaki építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti feladatokat ellátó szervek:

a) első fokon: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi műszaki biztonsági felügyelősége;

b) másodfokon: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

gazdasági miniszter

1. számú melléklet a 3/2002. (II. 13.) GM rendelethez

Szakvizsga Szabályzat
a bányászat, a szénhidrogének csővezetéken történő szállítása és elosztása, a propán-bután töltő telepek a villamosenergia- és a távhőágazatok egyes sajátos műszaki építményeivel kapcsolatos építési műszaki ellenőri képzéshez
I. A szakvizsga szervezése
1. Szakvizsgára felkészítő tanfolyam minimum 10 fő jelentkezése esetén indítható. A szakvizsgát a felkészítő tanfolyam befejezése után 45 napon belül be kell fejezni. Szakvizsgára az bocsátható, aki a szakvizsgára felkészítő tanfolyamon a részvételi kötelezettségének eleget tett.
2. A tanfolyam a felsőfokú végzettségűeknek legalább 100 elméleti - amely részben távoktatási formában is megszervezhető - és 20 gyakorlati, valamint a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében további 40 elméleti órából áll.
3. A tanfolyam költségtérítéses.
4. A szakvizsgára az arra felkészítő tanfolyamot szervező, tartó intézményeknél lehet jelentkezni.
5. A szakvizsgát az elnökből, a szakvizsgát szervező intézmény, valamint az adott szakterület képviselőjéből - legalább 3 főből - álló bizottság előtt kell letenni.
Az elnököt az építésfelügyeletet ellátó szerv vezetője a Gazdasági Minisztérium és az illetékes építésfelügyeletet ellátó szervezet által elfogadott vizsgaelnöki névjegyzékből kiválasztva bízza meg, egy tagját a vizsgát szervező intézmény, míg másik tagját a vizsgaszervező intézmény bejelentése után a Magyar Mérnöki Kamara illetékes szakmai tagozata delegálja.
A vizsgázók teljesítményének értékelésében kérdező tanárok vesznek részt.
6. A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart a szóbeli vizsga megkezdése előtt és annak befejezése után. Az értekezletről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet vezet.
7. Az írásbeli vizsgát minimum 5 munkanap elteltével követő szóbeli vizsga előtti értekezleten kell véglegesíteni a vizsgázók írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét. A bizottság döntéséről az elnök tájékoztatja a vizsgázókat.
8. A szakvizsgát az írásbeli vizsgarész megíratásával kell megkezdeni. Az írásbeli vizsga ideje alatt a vizsgatermekben és a folyósokon állandó felügyeletről kell gondoskodni a vizsgaszervező intézménynek.
9. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt a felügyelő személy megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást ad az írásbeli vizsga szabályairól, az esetleg alkalmazható segédeszközökről, valamint a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről. A felügyelő személy gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról. Ezek megtörténte után a szakvizsgát szervező intézmény vezetője vagy megbízottja felbontja az írásbeli vizsga tételeit tartalmazó borítékot, kihirdeti, majd kiosztja a feladatokat.
A vizsgázók a feladalok elkészítéséhez segítséget vagy tanácsot nem kérhetnek, és nem kaphatnak. A feladatok megoldásához - hacsak az írásbeli tétel másképpen nem rendelkezik - segédeszköz nem használható.
10. Ha a vizsgázó befejezte az írásbeli feladatok kidolgozását, vagy az írásbeli vizsgára meghatározott idő letelt, akkor a dolgozatát átadja a felügyelő személynek, aki ráírja a dolgozat beadásának időpontját, és kézjegyével ellátja.
11. Az írásbeli vizsgaterem az írásbeli vizsga időtartama alatt csak a felügyelő személy engedélyével hagyható el. Ebben az esetben az engedélyt kapott vizsgázó vizsgadolgozatát átadja a felügyelőnek, aki a távozás és visszaérkezés idejét rávezeti a dolgozatra.
12. Ha a felügyelő személy az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel (meg nem engedett eszközök használata, vizsgázótárssal történő beszélgetés, rádió-kapcsolattartáskülső féllel, memóriával rendelkező számítógép használata stb.), akkor elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja ennek pontos időpontját és szignálja. Ezután a vizsgázót az írásbeli vizsgateremből kiküldi, és haladéktalanul értesíti a szakvizsgát szervező intézmény képviselőjét.
13. A szakvizsgát szervező intézmény képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ennek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő személy nyilatkozatát az eseménnyel kapcsolatban, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményéről.
A jegyzőkönyvet a szakvizsgát szervező intézmény képviselője, a szabálytalanságot észlelő személy és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó esetleges különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A jegyzőkönyv aláírását követően a vizsgázó folytathatja a még hátralévő feladatok kidolgozását. A jegyzőkönyv elkészítésére fordított idő nem számít bele az írásbeli vizsga időtartamába.
14. A szabálytalanságról felvett jegyzőkönyvet a szakvizsgát szervező intézmény képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról és következményeiről a vizsgabizottság dönt.
15. Ha a vizsgázó a szakvizsgát megkezdte, de azt betegség vagy más elfogadható ok miatt befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, illetőleg témakörökből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
16. Ha a vizsgázó a szakvizsgán vagy a pótlóvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá bármely vizsgarészen, bármely témakörből elégtelen teljesítményt nyújtott, valamint akit a vizsgabizottság szabálytalanság miatt a vizsga folytatásától eltiltott, javítóvizsgát tehet.
17. Pótlóvizsga a vizsgaszervező intézmény által szervezett soron következő, legközelebbi szakvizsgán tehető.
18. Javítóvizsga legkorábban a sikertelen szakvizsgát követő 30 nap eltelte után, és legkésőbb az utána következő egy éven belüli javítóvizsgán tehető. A javítóvizsga egyszer ismételhető. A másodszori javítóvizsga sikertelensége esetén teljes vizsgát kell tenni, leghamarabb a sikertelen javítóvizsgát követő egy év eltelte után. A javítóvizsgáért a teljes vizsga díjához viszonyított - a javító-vizsgarészektől függő, és velük arányos - díjat kell fizetni.
II. A szakvizsga részei
1. A szakvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.
2. Az írásbeli vizsga témakörei: jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, szabvány- és minőségügyi ismeretek, illetve középfokú végzettségűek esetében a felsoroltakon túlmenően a sajátos műszaki építményfajtákra vonatkozó építészeti műszaki szakmai ismeretek.
3. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc, amelybe az előkészületek és a tételek kihirdetése nem számít bele.
4. A szóbeli vizsga témakörei: megegyeznek az írásbeli vizsgánál felsoroltakkal.
5. A szóbeli vizsgán témakörönként és feleletenként legalább 5 percet kell a vizsgázó részére biztosítani.
A vizsgázó valamennyi témakörből 1-1 tételt húz.
6. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a vizsgaszervező intézmény által összeállított, és a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság által jóváhagyott tételek alapján kell a vizsgát letenni. Az írásbeli vizsgára javasolt, legalább 5 variációban elkészített tételeket, valamint a szóbeli tételsort legalább 40 nappal az írásbeli vizsga időpontja előtt kell jóváhagyásra megküldeni, és egyidejűleg a szakvizsgát az építésügyi hatóságnak bejelenteni. E bejelentésben közölni kell a szakvizsga írásbeli és szóbeli részének tervezett időpontját és helyszínét, a vizsgázók létszámát, valamint a vizsgabizottság elnökének személyére vonatkozó javaslatot. A jóváhagyó szervezet a vizsga bejelentett időpontját megelőzően, írásbeli tételek esetében legalább 15 nappal, szóbeli tételsor esetében legalább 30 nappal korábban tájékoztatja a vizsgaszervező intézmény vezetőjét a jóváhagyásról, valamint a vizsgaelnök személyéről.
A jóváhagyott szóbeli tételsort a vizsgaszervező intézmény a szóbeli vizsga előtt 20 nappal a vizsgázók rendelke-zésére bocsátja.
7. Az írásbeli tételeket a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell kezelni. Ha a szabályokat megszegik, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni, amelyre új tételeket kell kiadni.
8. Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
9. A szakvizsga követelményeit az teljesítette, aki mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgarész valamennyi, a 2. pontban felsorolt témaköréből eredményesen megfelelt.
a) A vizsgázó teljesítményét minden témakörből 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.
b) Mindkét (írásbeli és szóbeli) vizsga eredményét a témakörök átlagából, egyetlen osztályzattal kell megállapítani.
c) Eredménytelen az írásbeli és/vagy szóbeli vizsga, ha a vizsgázó bármely témakörből elégtelen teljesítményt nyújtott.
d) A szakvizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgarész átlagaként, az írásbeli vizsgarész osztályzata felé kerekítve kell megállapítani.
A szakvizsga minősítését "nem felelt meg", illetve "elégségesen, közepesen, jól vagy jeles eredménnyel megfelelt" szövegű bejegyzéssel kell rögzíteni, mind a Nyilvántartó lapon, mind a Bizonyítványban.
10. Sikertelen a szakvizsga, ha a vizsgázó akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgarészen nem felelt meg a követelményeknek.
11. A szakvizsga letételét a szakterületenkénti bontásnak megfelelően kiállított Bizonyítvány tanúsítja.
III. A szakvizsga iratai
1.A vizsgázókról a szakvizsga megkezdése előtt 2 példányban, a Szakvizsga Szabályzat 1. számú függeléke szerinti Nyilvántartó lapot kell kiállítani.
2. A Nyilvántartó lap megfelelő helyén kell a vizsgázó vizsgán nyújtott eredményeit, valamint a vizsgabizottság határozatát rögzíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság döntéseit záradék formájában kell rávezetni. A záradékokat a Szakvizsga Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
3. A Nyilvántartó lapot a vizsgázók számának megfelelő mennyiségben, a vizsga megkezdése előtt össze kell fűzni, és folyamatos sorszámmal kell ellátni.
Az összefűzött Nyilvántartó lapokat, mint füzeteket, 1-től kezdődő, folyamatos sorszámozással, külön erre a célra felfektetett kimutatásban kell rögzíteni.
4. A vizsgázó teljesítményét a szakvizsgát szervező intézmény által biztosított értékelő lapra kell rávezetni. Az értékelő lapot a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője írja alá. Az értékelő lapot a szakvizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
5. Ha a vizsgázó a szakvizsga követelményeinek megfelelően eredményes vizsgát tett, akkor a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a Szakvizsga Szabályzat 2. számú függeléke szerinti szakvizsgát igazoló Bizonyítványt kap.
a) A Bizonyítványt a Nyilvántartó lap alapján a vizsgabizottság jegyzője állítja ki. A vizsgaszervező intézmény bélyegzőjének lenyomatával ellátott Bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgát szervező intézmény képviselője írja alá.
b) Az elveszett vagy megsemmisült Bizonyítványról - kérelemre - a Nyilvántartó lap alapján a szakvizsgát szervező intézmény, illetve az intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén a névjegyzéket vezető hatóság Bizonyítvány-másodlatot állít ki.
c) A Nyilvántartó lap és a Bizonyítvány közokirat. A Nyilvántartó lap (külív, belív) és a Bizonyítvány nyomtatvány használata a szakvizsgán kötelező. Ezek megrendelésére és átvételére csak a szakvizsgát szervező intézmény jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott Bizonyítvány nyomtatványelszámolási kötelezettség alá esik. Az elrontott példányokat az adott vizsga jegyzőkönyve mellett meg kell őrizni.
d) A Nyilvántartó lap egy példányát a szakvizsgát szervező intézmény irattárában, a Nyilvántartó lap és a Bizonyítvány egy-egy másolati példányát a névjegyzéket vezető hatóság irattárában kell elhelyezni.
6. Iratkezelés.
a) A Nyilvántartó lap nem selejtezhető.
b) A szakvizsga iratainak őrzési ideje:
- jegyzőkönyvek és osztályzóívek 10 év;
- írásbeli dolgozatok 1 év.
1. számú függelék a Szakvizsga Szabályzathoz
........................................................................................................
(a szakvizsgát szervező intézmény bélyegzője, az építési műszaki
szakterület megjelölésével)
NYILVÁNTARTÓ LAP
A Nyilvántartó lapon 1-től ................ számig beírt hallgatók a szakvizsgát szervező intézmény mellett működő vizsgabizottság előtt tettek szakvizsgát.
.................................................., ................ évi ............................... hó ........... -n.
Ez a Nyilvántartó lap a szakvizsgán részt vett ................................................................... vizsgázó adatait tartalmazza.
Összeolvasták: ............................................................................................................................................................................................
(Az aláírásokat olvasható, nyomtatott betűkkel, a megfelelő vonalak alatt ismételni kell.)
A vizsgázó neve: ...............................................................................................................................................................
Legmagasabb szakmai iskolai végzettsége: ......................................................................................................................
A Nyilvántartó lap száma: .................................................................................................................................................
Születési hely, idő: ............................................................................................................................................................
Anyja leánykori neve: .......................................................................................................................................................
A tanfolyamot szervező intézmény megnevezése: ...........................................................................................................
A vizsgázó vizsgarészeken elért eredményei: ...................................................................................................................
Írásbeli vizsga:
- jogi ismeretek: .............................................................................................................................................................
- pénzügyi ismeretek: ....................................................................................................................................................
- szabvány-és minőségügyi ismeretek: ..........................................................................................................................
- a sajátos műszaki építményfajtákra vonatkozó építészeti műszaki szakmai ismeretek (középfokú végzettség esetén): ..............................................................................................................................................................................
Szóbeli vizsga:
- jogi ismeretek: .............................................................................................................................................................
- pénzügyi ismeretek: .....................................................................................................................................................
- szabvány-és minőségügyi ismeretek: ..........................................................................................................................
- a sajátos műszaki építményfajtákra vonatkozó építészeti műszaki szakmai ismeretek (középfokú végzettség esetén): ..............................................................................................................................................................................
A vizsgázó szakvizsgán elért eredménye: ........................................................................................................................
A vizsgabizottság döntése(i): ...........................................................................................................................................
2. számú függelék a Szakvizsga Szabályzathoz
Sorozatjel/sorszám: ................../.........
BIZONYÍTVÁNY .............................................................................................................................................................................. részére,
aki ................. év ................................ hó ........... napján született (anyja neve: ............................................................),
legmagasabb szakmai iskolai végzettsége és az okirat száma: .........................................................................................
Az építési műszaki ellenőri ........................................................ szakterületi szakvizsgát a ............................................
(szakvizsgát szervező intézmény) mellett működő vizsgabizottság előtt tett: ........................................... eredménnyel.
Ez a bizonyítvány a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés c) pontjának értelmében építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételre jogosít.
..........................................., ................ év ....................................... hó ......... nap.
..............................................................
a vizsgabizottság elnöke
............................................................
vizsgaszervező intézmény képviselője
P. H.
3. számú függelék a Szakvizsga Szabályzathoz
ZÁRADÉKOK
1. "A szakvizsgán elkövetett szabálytalanság miatt a vizsgabizottság ...................................... vizsgarésztői eltiltotta.
Javítóvizsgát tehet."
2. "A szakvizsgát elfogadható okból megszakította. Pótlóvizsgát tehet."
3. "A szakvizsgát elfogadható ok nélkül megszakította. Javítóvizsgát tehet."
4. "A ...................................................... vizsgarészen ................................................................. témakörből elégtelen érdemjegyet kapott. Javítóvizsgát tehet."
5. "A szakvizsgán a vizsgakövetelményeknek ................................................ megfelelt, és ........................... műszaki
ellenőri szakvizsgát igazoló bizonyítványt kapott."

2. számú melléklet a 3/2002. (II. 13.) GM rendelethez

Műszaki ellenőri tanfolyam és szakvizsga követelményei a bányafelügyelet építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó sajátos építmények vonatkozásában

1. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben foglalt felsőfokú szakképesítéshez kötött feladatkörének ellátásához ismerje a következőket:

1.1. Jogi ismeretek:

- jogi alapismeretek, jogszabálytan,

- a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályok, az építőipari tervezés, előkészítés, kivitelezés szabályai,

- az építési naplóval szembeni követelmények,

- a bányahatósági építésügyi igazgatás eljárási rendje és szervezeti rendszere,

- az építésfelügyelet rendszere,

- a tervezői felelősség köre,

- a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményei,

- a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályai,

- a közbeszerzési törvény előírásai,

- a polgári jog alapismeretei (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályai),

- a munkajogi, munkavédelmi ismeretek,

- tűzvédelmi ismeretek,

- az örökségvédelem alapvető jogi szabályai,

- a környezetvédelem alapvető jogi szabályai,

- a kötbér és kártérítés szabályai, alkalmazásának feltételei,

- ingatlan-nyilvántartási ismeretek,

- államigazgatási alapismeretek,

- az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei és megfelelőség igazolásának szabályai,

- a szakterületet érintő jogszabályi előírások, a vonatkozó műszaki biztonsági szabályzatok,

- szankciórendszer.

1.2. Pénzügyi ismeretek:

- a gazdálkodás általános szabályai,

- biztosítási jogszabályok,

- az adózási jogszabályok,

- a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályai,

- a szerződés és számlázás pénzügyi szabályai,

- a műszaki ellenőrzés díjazásának elvei,

- beruházások aktiválása,

- árképzés szabályai,

- részszámla, számla, tételes jegyzék,

- költségvetési forrás kezelése.

1.3. Szabvány- és minőségügyi ismeretek:

- szabványosítás, nemzeti szabványok,

- a szabványok hatálya és kapcsolata a szerződéssel,

- a műszaki feltételek, a technológiai előírások és a közmegegyezések rendszere,

- a műszaki szabályozás rendszere,

- a környezetvédelmi műszaki követelmények, kárelhárítás alapjai,

- az építési munkahely üzemeltetésére vonatkozó szabványok,

- a méretek, méreteltérések megállapításának szabványos módszere,

- az új termékek és technológiák alkalmazásának engedélyezési eljárásai,

- az adott szakterületi besorolásnak megfelelő létesítményhez kapcsolódó szabványok,

- az adott szakterületi besorolásnak megfelelő létesítményhez (sajátos építményfajtához) kapcsolódó létesítési, használatbavételi, építési, műszaki-biztonsági, munkavédelmi ismeretek,

- minőségügyi alapfogalmak,

- minőségszabályozás elemei,

- az ISO 9000 szabványsorozat, különös tekintettel a minőségbiztosításra,

- az ISO 14000 szabványsorozattal kapcsolatos ismeretek,

- a minőségtanúsításra és a termék megfelelőségére vonatkozó előírások,

- akkreditálás,

- mérésügy,

- kommunikáció, etika a partnerek között,

- EU jogharmonizáció.

2. A középfokú végzettségű műszaki ellenőr az 1. pontban felsoroltakon túl - szakmai besorolásának megfelelően - ismerje:

a) a szilárdásvány-bányászat, mélyfúrás, kőolaj- és földgázbányászat, illetve egyéb bányászati tevékenység,

b) a nyomvonalas jellegű létesítmények (szénhidrogén szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek) és tartozékai, a propán-bután töltő telepek és tartozékai sajátos építményeinek építészeti műszaki szakmai ismereteit, bevezetett új technológiáit, anyagait, eszközeit, módszereit.

3. számú melléklet a 3/2002. (II. 13.) GM rendelethez

Műszaki ellenőri tanfolyam és szakvizsga követelményei a műszaki biztonsági felügyelet építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó sajátos építmények vonatkozásában

1. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben foglalt felsőfokú szakképesítéshez kötött feladatkörének ellátásához ismerje a következőket:

1.1. Jogi ismeretek:

- jogi alapismeretek, jogszabálytan,

- a műszaki ellenőrzéssel összefüggő jogszabályok, az építőipari tervezés, előkészítés, kivitelezés szabályai,

- az építési naplóval szembeni követelmények,

- a bányahatósági építésügyi igazgatás eljárási rendje és szervezeti rendszere,

- az építésfelügyelet rendszere,

- a tervezői felelősség köre,

- a vállalkozási és a megbízási szerződések tartalmi és formai követelményei,

- a garanciális, szavatossági és hiánypótlási ügyek szabályai,

- a közbeszerzési törvény előírásai,

- a polgári jog alapismeretei (tulajdonjog, szerződéskötés általános szabályai),

- a munkajogi, munkavédelmi ismeretek,

- tűzvédelmi ismeretek,

- az örökségvédelem alapvető jogi szabályai,

- a környezetvédelem alapvető jogi szabályai,

- a kötbér és kártérítés szabályai, alkalmazásának feltételei,

- ingatlan-nyilvántartási ismeretek,

- államigazgatási alapismeretek,

- az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményei és megfelelőség igazolásának szabályai,

- a szakterületet érintő jogszabályi előírások, a vonatkozó műszaki biztonsági szabályzatok,

- szankciórendszer.

1.2. Pénzügyi ismeretek:

- a gazdálkodás általános szabályai,

- biztosítási jogszabályok,

- az adózási jogszabályok,

- a költségek tervezésének és elszámolásának fő szabályai,

- a szerződés és számlázás pénzügyi szabályai,

- a műszaki ellenőrzés díjazásának elvei,

- beruházások aktiválása,

- árképzés szabályai,

- részszámla, számla, tételes jegyzék,

- költségvetési forrás kezelése.

1.3. Szabvány- és minőségügyi ismeretek:

- szabványosítás, nemzeti szabványok,

- a szabványok hatálya és kapcsolata a szerződéssel,

- a műszaki feltételek, a technológiai előírások és a közmegegyezések rendszere,

- a műszaki szabályozás rendszere,

- a környezetvédelmi műszaki követelmények, kárelhárítás alapjai,

- az építési munkahely üzemeltetésére vonatkozó szabványok,

- a méretek, méreteltérések megállapításának szabványos módszere,

- az új termékek és technológiák alkalmazásának engedélyezési eljárásai,

- az adott szakterületi besorolásnak megfelelő létesítményhez kapcsolódó szabványok,

- az adott szakterületi besorolásnak megfelelő létesítményhez (sajátos építményfajtához) kapcsolódó létesítési, használatbavételi, építési, műszaki-biztonsági, munkavédelmi ismeretek,

- minőségügyi alapfogalmak,

- minőségszabályozás elemei,

- az ISO 9000 szabványsorozat, különös tekintettel a minőségbiztosításra,

- az ISO 14000 szabványsorozattal kapcsolatos ismeretek,

- a minőségtanúsításra és a termék megfelelőségére vonatkozó előírások,

- akkreditálás,

- mérésügy,

- kommunikáció, etika a partnerek között,

- EU jogharmonizáció.

2. A középfokú végzettségű műszaki ellenőr az 1. pontban felsoroltakon túl - szakmai besorolásának megfelelően - ismerje:

a) a villamos energia,

b) a távhő

termelésére és szállítására szolgáló sajátos építmények építészeti műszaki szakmai ismereteit, bevezetett új technológiáit; anyagait, eszközeit, módszereit.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 35/2002. (XII. 19.) GKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2002.12.27.

[2] Megállapította a 35/2002. (XII. 19.) GKM rendelet 2. §-a. Hatályos 2002.12.27.

[3] Megállapította a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 15. § -a. Hatályos 2006.01.01.

Tartalomjegyzék