41/2002. (VI. 5.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló - többször módosított - 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet "A NEMZETI, ETNIKAI, KISEBBSÉGI ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI, TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI" című 3. számú melléklete az e rendelet mellékleteként kiadott
"VII. KERETTANTERVEK a cigány kisebbségi oktatáshoz"
fejezettel egészül ki.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 41/2002. (VI. 5.) OM rendelethez
[A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK KERETTANTERVEI, TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI]
VII.
KERETTANTERVEK
a cigány kisebbségi oktatáshoz
CIGÁNY NÉPISMERET
Célok és feladatok
Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés a fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek...). A témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak.
Fejlesztési követelmények
Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagytanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről.
Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hangszerpótlók hangzását.
1. évfolyam
Évi óraszám: 18
Belépő tevékenységformák
Mesékre jellemző szavak gyűjtése.
Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal.
Dramatizálás, szituációs játékok.
Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása.
Ritmusgyakorlatok.
Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése.
Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása.
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigány gyermekirodalom | Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek. Ördög-, tündér-, állat- és tréfás mesék. Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi). |
| Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek | Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján. Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei). |
2. évfolyam
Évi óraszám: 18
Belépő tevékenységformák
A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús - táplálkozás, bunda - melegedés stb.).
Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése.
Az aszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban.
Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése.
Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása.
Néhány dal memorizálása cigány nyelven is.
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigány gyermekirodalom | Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek mesék, történetek. Ördög-, tündér-, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly). |
| Kötődés a természethez | A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében. |
| Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok | Az aszimmetrikus ritmusok. Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő). Ritmusgyakorlatok. Magyar és nemzetközi cigánydalok. |
A továbbhaladás feltételei
Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban.
A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús - táplálkozás, bunda - melegedés).
Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése, részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő stb.) felismerése.
A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel.
3. évfolyam
Évi óraszám: 18
Belépő tevékenységformák
Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is.
Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése.
Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása.
Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín-, magasság, ritmikusság).
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigány gyermekirodalom | Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi). |
| Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal | Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás "kuruzslás"? |
| Az autentikus és a népies műzene | Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók). Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata. |
A továbbhaladás feltételei
Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább egy cigány mesemondó megnevezése.
Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigánynyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése.
4. évfolyam
Évi óraszám: 18
Belépő tevékenységformák
Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés).
A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete.
Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk.
| Témakörök | Tartalmak |
| Gyermekirodalom | Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről. |
| , Híres emberek, nevezetes események | A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: "akikre büszkék lehetünk..." család, nemzetség. Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz. |
A továbbhaladás feltételei
Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. Önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján. A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása.
Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is.
Legalább 3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban.
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal - egyrészt - segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, - másrészt - erősíteni identitástudatukat.
Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 5. évfolyamon: a cigányság különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigányábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyam feladata továbbá a cigányság kisebbség jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése.
A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással.
A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom történelem és rajz tantárgyakban integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak.
Fejlesztési követelmények
Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt.
Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylatban is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni.
Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére.
5. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Dal- és tánctanulás.
A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése.
Egyéni és közös éneklés, kifejező előadás.
Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése.
Spontán zenélés.
Az olvasott vagyhallott irodalmi művek, műrészletek (mesék, mondák, balladák) rövid szóbeli vagy írásbeli ismertetése, rajzban történő megjelenítése.
Dramatizálás. A hallott irodalmi mű hangulatát, szín- és formagazdagságát megjelenítő, önálló és csoportos alkotások létrehozása. Dramatizálás.
Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása.
Dramatizáláshoz népviseletbe öltöztetett bábok készítése "cigányos" környezet ábrázolása. A népviselet színvilágának, hangulatának vizuális technikákkal történő megjelenítése.
A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása.
A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése.
A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása.
A helyi cigányközösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással.
A cigányság virrasztási, temetkezési, megemlékezési szokásainak tanulmányozása szemelvények alapján.
A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival.
Egyéni ötlet alapján népviseleti motívumok tervezése.
Népi és műmese elbeszélése, történetek mondák előadása általában és a helyi cigány közösségben.
Választott történethez illusztráció készítése.
Nép- és műmesék, történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével.
Látogatás a skanzenben.
Fogalmazás készítése a látottakról.
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigány mese-, mondavilág | Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György). |
| Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások | Húsvét: a nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap, köszöntők, tojásjátékok, ügyességpróbák. Húsvéthétfő, locsolkodás, locsolóversek, ajándékok. Keresztelő: az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák. Jellemző dalok, ének- és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva. Nevezetes népszokások, ünnepek. A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés) kapcsolódó szokások. A lakóhely életének legfontosabb eseményei. |
| A magyarországi cigány népzene | A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők. A helyi cigány közösség zenekultúrája |
| A cigány népviselet: színek, formák, anyagok | Díszítő elemek — színhasználat. A közösség tagjainak különböző viselete. Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a nő ruházatának különbsége. A cigányok régi és újabb stílusú népviselete. Szín- és formagazdagság. A cigány és a magyar népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek |
A továbbhaladás feltételei
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos előadása. Zenei elemek, zenei részletek felismerése, reprodukálása. Népi hangszerek hangjának felismerése. A formák, színek, díszek felismerése a cigány népviseletben.
A történetek valóságtartalmának felismerése. Önálló véleményalkotás a tanult művek szereplőiről, cselekményéről.
Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete.
A sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások ismertetése, összevetve a lakóhely hagyományaival.
A hallott vagy olvasott mese szereplőinek, helyszíneinek felsorolása. Annak ismerete, hogy mikor milyen körülmények között mondtak meséket. Egy-egy irodalmi műhöz illusztráció készítése.
Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek helyi és általános szokásainak ismerete, saját szavakkal történő ismertetése.
Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek sajátosságainak ismerete, saját élményeik alapján történő elbeszélése.
A hagyományos cigány mesemondási szokásokban való tájékozódás.
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Szemelvények olvasása, értelmezése.
Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének előállításáról a valóságban is.
Aktuális kiállítások megtekintése (pl. Néprajzi Múzeum).
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése, stílusos előadása egy- és több szólamban.
Éneklés, hangszerjáték.
A színkontrasztok s más kifejező eszközök megfigyelése.
A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek.
A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése.
Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a cigányság mai életformájával.
A vándorló közösség tagjainak különböző szerepe, a vándorjelek.
A megismert mesterség termékének elkészítése különböző természetes anyagokból (pl. gyurmatégla, fonás pamutból és vesszőből).
A kosárfonás alapműveletei.
Vásári jelenet (adásvétel) dramatizálása.
A valóságban történő tapasztalatszerzés néhány termék (kosárfonás, faedények stb.) előállításának módjáról.
Szituációs játékok: "Egy napom a vándorló cigányok között."
A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével, illetve a mai életmóddal való összehasonlítása.
A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése.
Rajzos vázlat készítése a vándorlás lehetséges útvonalairól.
Múzeumlátogatás: a vándorlással összefüggő tárgyak, eszközök megtekintése.
| Témakörök | Tartalmak |
| A hazai cigány elbeszélő irodalom | Például: Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései. |
| Vándorlás | A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi). Élet a vándorlás idején. (Hogyan telhettek napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás idejéből eredő ételek.) A vándor közösség tagjai, feladatuk, a család felépítése. Élet a vándorlás alatt: a közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösséget vezető, védelmező tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás. A közösséget alkotó nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük. A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti "vándorjelek", gyülekezések. A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere. |
| Témakörök | Tartalmak |
| A vándor közösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás a kumpániák és tagjaik között. A közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező tagjainak szerepe. A vándor jelek szerepe: mikor, miért, hogyan üzentek egymásnak a közösségek, és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek. A különböző kumpániák összegyűlésének okai. Életmód és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Foglalkozási, megélhetési lehetőségek (a kumpániák). A vándoripar és a céhes ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka értéke). A céhek szabályozó, illetve korlátozó szerepe. | |
| Hagyományos cigány mesterségek | Vályogvetés, kosárfonás. Fa- és fémmegmunkálás. Cserekereskedelem, lókupecség. A mesterségek haszna. Harangöntés, drótos. Zenélés. Lókupec, vásározó. |
| Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok | Népdalok, műdalok, zenei szemelvények. |
| A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti alkotásokban | Naiv és tanult festők (pl. Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben). |
| Kézműves tárgyak: anyag-forma összefüggései | A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése. |
A továbbhaladás feltételei
Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és életmódja között.
Népzenei stílusok és műfajok ismerete. A többszólamú éneklési készség kialakítása. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megismerése.
Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai életforma összefüggéseinek felismerése. Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások megfigyelése. Legalább 3 elbeszélés saját szavakkal történő bemutatása, önálló véleményalkotás.
Tevékenységek felsorolása, melyek a hagyományos mesterségek körébe tartoznak.
A vándorlások során használt tárgyak, eszközök felismerése. A nők, a férfiak, a vezetők vándorközösségben betöltött szerepének, feladatának ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. A Patyív és a Romani Kris jelentésének ismerete.
Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása.
A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői.
Térkép földrajzi elhelyezkedésükről.
A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése.
Zenei formák és műfajok megfigyelése.
A költők életének, műveinek megismerése.
Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása.
| Témakörök | Tartalmak |
| A líra képviselői a cigány irodalomban | Például: Rostás-Farkas György, Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai. |
| A cigányság eredete | Első különválás: ben és phen cigányok. Nyelvészeti szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására. A nyelvi rétegződés. |
| A cigányság Európában és a világban | Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól napjainkig. Az egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok) főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák). |
| A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői | A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei. |
| A közép-európai élettér | A kézművesség (pl. fegyverkészítés vagy más fémmegmunkálás), mint a viszonylagos megélhetés és a védelemre találás eszköze. Mátyás király privilégium levele. XVIII— XIX. század. |
| Zenetörténet | A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. Cigányzenészek Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.) A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Cigányzenészek külföldön régen és most. Híres cigányzenészek életútja, munkássága (pl. Dankó Pista). |
A továbbhaladás feltételei
A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői, a cigányság lehetséges rokon népeinek felsorolása. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A lassú lírai dal, táncdal megkülönböztetése, megfelelő stílusban való előadása. Egy híres cigányzenész életének, munkásságának bemutatása.
A cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése, megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése.
Az érzelmi telítettség megjelenítésének felismerése az egyes versekben. Legalább 3 meghatározó vers szöveghű felidézése.
8. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Könyvtárlátogatás során a cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése, adatgyűjtés.
Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése.
Az írói életutak bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján.
Szemelvények gyűjtése, műelemzés.
Irodalmi válogatás készítése a megjelent antológiák, folyóiratok, újságok felhasználásával.
Információgyűjtés a televízió, a rádió a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján.
| Témakörök | Tartalmak |
| A cigány próza meghatározó egyéniségei | Például: Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei. |
| A XX. századi magyar irodalom cigányságképe | Olyan magyar regények vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok), melyekben cigány ember is szereplő. |
| A világirodalom híres cigányábrázolásai | A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban. |
| A cigány irodalom élő műhelyei | Könyvek, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, időszaki kiadványok (napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv (pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.) |
| Zenetörténet | A XIX — XX. századi ún. cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok (pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok). A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar). |
| A magyarországi cigányság hitélete. | A Szűz Mária kultusz és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás tömeges megjelenése a cigányság körében. |
| Magyarországi cigány kutatások | A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek életének, munkásságának ismerete. Például: Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly. |
| A cigány kisebbség helyzete Magyarországon | Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek. |
A továbbhaladás feltételei
Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel való kapcsolódásának folyamatáról.
Legalább egy meghatározó, a cigányság életét kutató személyiség munkásságának ismerete.
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből.
Irodalmi alkotások elemzése.
Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, mű címe). Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése.
Önálló véleményalkotás arról, hogyan járultak hozzá az egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez.
9-12. évfolyam
Célok, feladatok
A cigány nemzetiségi népismeret tanításának legfőbb célja és feladata, hogy erősítse a tanulók nemzetiségi és kisebbségi identitástudatát. A cigány népismeret, történelmi és társadalomismereti, valamint a hozzájuk kapcsolódó műveltségi területek moduljainak feladata, hogy a célok eléréséhez szükséges humán műveltség tartalmait közvetítsék. Egyfelől mutassák be a társadalmon belüli cigány társadalom történelmi fejlődését, másfelől annak a ma jellemző állapotát. A cigány népismeret elsajátítása módot kell adjon arra, hogy a tanulók egyének és közösségek, a kisebbségi és a többségi közösségek kapcsolatrendszerét megismerjék Az ellentétek és ellenségeskedések, az előítéletesség és az intolerancia így válhat könnyebben kezelhetővé, és nyílhat tér az együttműködés fejlesztésére. A cigány népismereti tantárgy célja emellett a cigány és nem cigány fiatalok ismereteinek bővítése, a tájékozódás képességének megerősítése, a történelmi korokba való elhelyezés és a társadalmi viszonyokba történő beillesztés képességének fejlesztése is. Csak így érthető meg a cigányság kultúrája, hagyományai, szokásai és hiedelemvilága.
Fejlesztési követelmények
Tantárgyunknak kitüntetett helyet kell elfoglalnia a cigány identitás kibontakoztatásában. Meg kell erősíteni a cigány identitást, ugyanakkor rá kell ébreszteni a kialakuló személyiséget arra, hogy az országnak egyenjogú polgára az ezzel járó jogokkal és kötelezettségekkel; valamint, hogy elfogadja az európaiság, sőt a globális világhoz tartozás követelményeit. A középiskolai tanulmányok végére ki kell alakulnia egy olyan készségnek, amely lehetővé teszi a népismeret tárgyában történő önálló ismeretbővítést, az elsődleges és másodlagos forrásokból történő információszerzést.
Alapkövetelmény a tájékozódási készség az információhordozókból, a nyomtatott és elektronikus sajtóból, valamint a könyvtárakból. Járatosnak kell lenni mind a hagyományos ismeret hordozók, mind pedig a kor szellemének megfelelő eszközök használatában. Érteni kell az autentikus cigány népismereti eszközök mibenlétét, használatát éppúgy, mint a számítógépes adathordozók kezelését, felhasználásának módjait. Az így nyert információk, a követelmények teljesítése, a folyamatos képzés, önképzés, továbbképzés teszi lehetővé a népismereti tárgy választott érettségi tárgyként történő felvételét és a sikeres vizsga megtételét.
Elengedhetetlenül fontos, hogy azok a cigány és nem cigány fiatalok, akik a népismereti tárggyal, mint választott tantárggyal megismerkednek, felelősséggel viszonyuljanak a kérdéshez, képesek legyenek az okok-okozatok láncolatából kiválasztani a megbékélés, az egymás megismerése folyamatának megfelelő szempontokat. Az ismeretek-információk hálójából képesek legyenek kiválasztani a szükségeseket, azokat megfelelő kifejezőképesség birtokában alkalmazzák, és ezáltal újabb ismeretek szerzésére legyen módjuk. Elengedhetetlen követelmény tehát a szóbeli kifejezőképesség alkalmazása, megerősítése és a szókincs bővítése. Ennek következtében a cigány népismeret szoros kapcsolatban van a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem-állampolgári ismeretek tantárgyakkal. Az ezekben elért sikerek bővíthetik a cigány népismereti ismereteket is.
Ezért szükséges nemcsak az ismeretek, a kötelező tananyag elsajátítása, hanem a történelmi-társadalmi tények összekapcsolása, azok elemzése, a helyes szemléletmód alkalmazása és a folyamatos továbbképzés képességének, szellemiségének kifejlesztése. Ezért fontos, hogy egységben lássák a tanulók a társadalmi, történelmi, kronológiai és település-földrajzi adatokat. Ez a szemléletmód az általános követelmény.
9. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Dal- és tánctanulás, ismert cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények felidézése, egyéni és közös éneklése.
A megfigyelt éneklési szokások felidézése.
Az olvasott és tanulmányozott irodalmi művek szóbeli megbeszélése.
A népviselet színvilágának, hangulatának megjelenítése.
A jellegzetes népszokások ismerete, játékos bemutatása.
A cigány közösségek életmódjával kapcsolatos információk megismerése.
A cigányság vándorlásának eddig tanult főbb állomásai, áttekintésük a térképen.
| Témakörök | Tartalmak |
| Az őshazából Európába | A cigányság eredete, vándorlása. |
| Roma életmód és kultúra, helyi szokások | Hagyományos cigány mesterségek, szokások. |
| Cigány mese-, mondavilág | Népköltészet, mesék, eredetmondák, balladák. |
| A magyarországi cigány népzene | Népies műzene, autentikus zene, modern cigány műzene. Ismert cigányok a zene világában. |
| A cigány népviselet | Hagyományos öltözet és a korral változó öltözeti elemek. |
A továbbhaladás feltételei
Rendelkezzenek ismeretekkel arról, hogy milyen feltevések vannak az őshaza elhagyásának okairól és a vándorlás útvonalairól.
Ismerkedjenek meg a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységekkel.
Ismerjék lakóhelyük hagyományos mesterségeit és szokásait.
Legyenek képesek népdalok, műdalok, zenei szemelvények felismerésére. Ismerjék a zene világának jeles cigány képviselőit.
Tudjanak felidézni egy kiemelkedő cigány irodalmi alkotást a népköltészet világából.
Ismerjék hagyományos cigány népviselet legfontosabb elemeit.
10. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A korábban megismert, a cigányokkal foglalkozó tanulmányok, történelmi források felidézése.
Önálló véleményformálás a cigányság kulturális-társadalmi felemelkedéséről.
Könyvtár és egyéb információhordozók használata a cigánysággal kapcsolatos adatgyűjtésre.
Cigány írók, költők, neves személyiségek életének, műveinek megismerése.
A tanult versek szöveghű felidézése.
Egy cigányzenész életének, munkásságának felkutatása, megismerése, bemutatása.
A szépirodalmi alkotásokban megismerhető életszituációk összehasonlítása a cigányság mai életével.
Cigány témájú képzőművészeti, irodalmi alkotások megismerése.
Kapcsolatteremtés a lakóhely civil szerveződéseivel a cigányság körében.
A cigány kisebbség egyéni és közösségi jogainak megismerése.
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigányok a középkori és újkori Európában és Magyarországon | Európai és magyarországi elterjedés. Üldözés és letelepítés. A felvilágosodás, reformkor és dualizmus korának főbb rendelkezései, jelentős személyek. |
| Az élet Magyarországon a XX. században | A II. világháború évei. Az asszimiláció-integráció politikája. Iparosítás és mezőgazdaság az '56 utáni Magyarországon. |
| A Magyarországon élő cigány csoportok | Romungrok, oláhcigányok, beás cigányok. |
| Magyarországi cigány szerveződések a rendszerváltás után | Civil szervezetek. |
| Témakörök | Tartalmak |
| Kisebbségi önkormányzatiság | Kisebbségi önkormányzatok. |
| A cigányság napjaink közéletében | Ismert művészek, közéleti személyiségek. |
| Az előrelépés lehetőségei | Oktatás, munkahelyteremtés, szociális háló. |
A továbbhaladás feltételei
Magyarország térképén a különböző cigány népcsoportok területi elhelyezkedésének ismerete.
Ismertessen legalább egy cigányokra utaló írásos emléket.
Összefüggések megtalálása a cigányság hagyományos foglalkozása és életmódja között.
Önálló, reális vélemény megfogalmazása a hazai cigány lakosság életéről, lehetőségeiről.
Ismerje lakóhelye civil szerveződéseit és legalább egy országos szervezetet.
Ismerje a kisebbségi önkormányzatok szintjeit és jelentőségét.
Legalább egy kiemelkedő cigány személyiség életének ismerete.
Legalább egy olyan irodalmi alkotás értelmezése, amelyben cigányokkal találkozhatunk.
Cigányságról szóló irodalmi alkotások ismerete.
11. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A korábban tanult népismereti, történelmi események rendszerező áttekintése.
Cigány és nem cigány írók, költők műveinek közös értelmezése népismereti szempontból.
Cigányságot ábrázoló képzőművészeti, irodalmi, zenei alkotások gyűjtése.
Szokásokat és jellegzetességek bemutatása, értelmezése a cigányok életéből.
Lakóhelyükön élő népszokások és népviselet gyűjtése.
| Témakörök | Tartalmak |
| Cigányok a történelmi forrásokban | Kiválasztott források elemzése. |
| Cigányságkutatások | A cigányság kutatás jelentősége és fontosabb személyiségei. A romológia nemzetközi művelői, jelentősége. |
| Cigányok az irodalomtörténetben és a zenetörténetben | Jelentősebb magyar és világirodalmi művek a cigányságról. A zenetörténet cigány témával, motívumokkal foglalkozó kiemelkedő művei. |
| A cigányság ábrázolása a képzőművészeti alkotásokban | A képi megjelenítés jelentősége, cigány festők képeinek közös értelmezése. |
| Az életmód és a hitélet kapcsolata az ünnepeken. | Kereszténység, kétnyelvűség a hitéletben, szertartások, mulatságok, családi szokások. |
| Az oktatás és az életmód alakításának kapcsolata. | Oktatás, esélyteremtő programok megismerése. |
A továbbhaladás feltételei
Egy történeti forrás és nyelvészeti emlék ismerete.
Ismerjen és legyen képes elemezni legalább egy cigány író, költő művét.
A művészettörténet néhány jelentős cigány ábrázolásának ismerete.
Ismerje a múlt század és napjaink legjelentősebb cigánysággal kapcsolatos kutatásainak lényegét.
Ismerje a kél nyelvűség értékeit.
Ismerje a hitélet jelentőségét a cigány társadalomban.
Ismerje az oktatás és az esélyteremtő programok lehetőségeit.
12. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A rendszeres tv-, rádióműsorok és legalább egy országos cigánylap írásainak követése.
Azoknak a gazdasági és társadalmi tényezőknek az áttekintése, amelyek következtében a rendszerváltás után a cigányság körében nagy mértékű lett a munkanélküliség.
A rendszerváltás utáni évtizedek politikai lépései a cigányság helyzetének javítására.
A kisebbségi önkormányzatok jogi alapjainak, céljainak, feladatainak tanulmányozása.
Példák gyűjtése a lakóhely cigány kulturális autonómiájára.
| Témakörök | Tartalmak |
| A cigány nép és az általa beszélt nyelvek | Nép-, illetve önelnevezésük. Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvi hatások, régészet, lelet, antropológia, nyelvészet, szókincs, nyelvrokonság, nyelvjárás, két- vagy többnyelvűség. |
| Cigány nyelvű kiadványok, írott és elektronikus sajtó | Ma megjelenő írott és elektronikus sajtó. |
| Romológiai kutatások napjainkban | Cigányság a korábbi és a mai társadalomtudományi elemzésekben. A cigányság képe a mai szociográfiákban. |
| A jelen társadalmi problémái | A komplex problémakezelés lehetőségei. |
| A cigány művészet és oktatás élő műhelyei. Cigány oktatási programok | Új oktatási és kulturális kezdeményezések a rendszerváltás nyomán. |
A továbbhaladás feltételei
Tudja, hogy a cigányság mely népekkel áll rokonságban.
Ismerje a cigányságot sújtó legfontosabb problémákat, legyen igénye, elképzelése ezek megoldásáról.
Ismerje a rendszerváltás és a cigányság kulturális autonómiájának megteremtésére irányuló tevékenységeket, az ebben szerepet játszó civil szervezeteket, egyéneket.
Ismerjen cigány oktatási programokat, modellértékű iskolákat.
Ismerje a legjelentősebb nyomtatott és elektronikus roma sajtót.