Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

44/2002. (V. 17.) FVM rendelet

a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Fogalommeghatározások

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. baromfi: tenyésztésre, hústermelésre, árutojás termelésre szánt házi tyúk, gyöngytyúk, pulyka, húsgalamb, fácán, fogoly, fürj, strucc és emu;

2. ICPI: intracelebrális pathogenitási index, illetve IVPI: intravénás pathogenitási index: a vírus kórokozó képességének laboratóriumi vizsgálattal megállapított mutatója;

3. járványgóc: a mellékletben meghatározott tulajdonságú vírussal fertőzött állat és annak környezete által előidézett, nagyszámú állaton hirtelen fellépő ragály forrása;

4. laboratóriumi vizsgálat: a hatósági állatorvos állal kezdeményezett, diagnosztikai, labormódszertani és oltóanyag-ellenőrzési feladatok ellátására kijelölt intézet állal elvégzett vizsgálat;

5. postagalamb: állandó helyét elhagyó vagy onnan kireptethető galamb;

6. vízibaromfi: kacsa és liba.

A betegségnek, a betegség gyanújának, a fertőzöttség gyanújának meghatározása

2. §

(1)[1] E rendelet alkalmazásában madárinfluenza megbetegedésnek az influenza vírus "B" és "C" típusa által a madarakban okozott megbetegedéseket kell tekinteni.

(2) Madárinfluenza gyanúja áll fenn, amennyiben a kórokozó vírust laboratóriumban kimutatták, de annak további tulajdonságait még nem határozták meg, vagy klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján járványgóc kialakulásától lehet tartani.

(3) Madárinfluenza betegség fertőzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett.

3. §

(1) Newcastle-betegségnek, illetve ezen betegség járványgócának kell tekinteni, amennyiben a kórokozó vírus megfelel a melléklet 2. pontjában leírt minimumkövetelményeknek, vagy az első betegségmegállapítással összefüggésbe hozható további járványkitörések esetében a klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások a Newcastle-betegségre jellemzőek.

(2) Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, ha a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján a betegség valószínűsíthető.

(3) Newcastle-betegség fertőzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett.

4. §

(1) Madárinfluenza ellen a megelőző (profilaktikus) vakcinázás tilos. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) járványelfojtó intézkedésként elrendelhet meghatározott területre kötelező védőoltásokat.

(2) Newcastle-betegség ellen rendszeres megelőző vakcinázásban kell részesíteni a naposbaromfit a keltetőben. Az így vakcinázott baromfit a továbbiakban faj, kor, hasznosítási irány szerint úgy kell immunizálni, hogy a baromfi(állomány) mindenkor kielégítő védettséggel rendelkezzen. A vízibaromfikra az immunizálási eljárások nem vonatkoznak.

(3) A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek:

a) attenuált élő vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti,

b) a vakcina Magyarországon törzskönyvezett vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát engedélyezték, és

c) forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik.

(4) Tenyész- és árutojás termelő állományok esetében az immunizálások hatékonyságát a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) a tojásrakás kezdetekor, hízóállományok esetében a vágást megelőzően laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzi. Nem megfelelő védettség esetén az állomás újbóli vakcinázást írhat elő.

5. §

(1) Baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat baromfi takarmányozására felhasználni tilos. Ez alól kivételt lehet tenni, amennyiben a baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat olyan engedélyezett ártalmatlanítási eljárás alá vetették, mellyel a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusát elpusztították.

(2) A baromfi vágóhídi, éttermi, konyhai feldolgozása során keletkezett nyers hulladékkal, húsmosó vízzel nem érintkezhet.

A VÉDEKEZÉS SZABÁLYAI

6. §

(1) A baromfi tulajdonosa köteles állományát állatorvossal a 4. § (3) bekezdés szerinti vakcinával akár ismételten is beoltatni. Ezekről a vakcinázásokról (vakcinatípus, vakcinázás ideje, oltott létszám) a tulajdonos köteles kimutatást vezetni.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt vakcinázási kötelezettségtől a minisztérium esetenkénti engedélyével

a) az állatorvosi kutatások fejlődésének támogatása (pl. új/régi betegségek elleni védekezés kidolgozása, védekezési eljárás változása) esetén meghatározott időtartamra,

b) diagnosztikai, kísérleti célból vagy oltóanyag előállítására tojásokat termelő állományok esetében, amennyiben az a járványmegelőzés vagy járványleküzdés érdekeivel nem ellentétes

el lehet térni.

(3) Baromfit másik állományba beszállítani, importálni, vagy piacra, szemlére, kiállításra vagy más hasonló rendezvényre elszállítani csak akkor lehet, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogyaz állományt Newcastle-betegség ellen legalább két héttel korábban immunizálták. Naposcsibék, pulykapipék esetében azt is igazolni kell, hogy a szülőállományt Newcastle-betegség ellen, e jogszabály előírásainak megfelelő módon immunizálták.

(4) A madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúja esetén az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján kell eljárni. A tervet a minisztérium hagyja jóvá, amelyet az állomásnak naprakész állapotban kell tartani.

(5) Az állomás a baromfiállományokra - járványmegelőzési céllal - vizsgálatok elvégzését rendelheti el.

Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség hatósági megállapítása előtt, a betegség gyanúja esetén

7. §

(1) Madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanújáról az állattartó vagy a kezelő állatorvos köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes kerületi főállatorvost, aki a baromfi tartási helyén hatósági megfigyelést rendel el, ennek keretében

a) vizsgálati anyagot küld a területileg illetékes laboratóriumba és a vélhető befertőződés tisztázására járványnyomozást indít a 16. §-ban foglaltak szerint;

b) valamennyi baromfit az állatok megfigyelésére alkalmas helyen kell tartani;

c) a beteg, betegségre gyanús és elhullott állatokról a tulajdonosnak naprakész kimutatást kell vezetni;

d) a tartási helyre csak a tulajdonos, az ápoló, illetve az állatorvos léphet, a be- és kijáratoknál elhelyezett fertőtlenítő berendezések rendeltetésszerű használata után;

e) baromfit az érintett helyről kiszállítani, vagy oda beszállítani tilos;

f) az elhullott és leolt állatokat úgy kell megőrizni, hogy azokhoz a vizsgálatig vagy ártalmatlanná tételükig se ember, se állat ne férjen hozzá;

g) tilos a tartási helyről olyan állatokat, azok testrészeit, termékeit és nyersanyagait, takarmányt, almot, továbbá egyéb, járvány terjesztésére alkalmas tárgyakat eltávolítani, amelyek baromfival érintkeztek vagy érintkezhettek.

(2) Az állomás indokolt esetben a hatósági megfigyelést és az (1) bekezdésben foglaltakat az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okokból szükséges.

(3) Amennyiben Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, az állomás az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltaktól eltérhet az érintett üzem teljesen elkülönülten tartott, takarmányozott és külön személyzettel ellátott baromfiállománya esetében, ha a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történő vágására kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti vágás csak akkor engedélyezhető, ha a hatósági állatorvosi vizsgálat igazolja, hogy az állomány Newcastle-betegségtől mentes. A baromfi húsát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hőkezelték.

(5) A megfigyelési zárlat baromfik, vízibaromfik esetében a feltételezett fertőződéstől számítottan minimum 7, legfeljebb 21 napig, postagalamboknál 21 napig tart.

(6) Az állomás az (1) bekezdés g) pontjában írtaktól a tojások vonatkozásában eltérhet, amennyiben azokat tojásterméket előállító, a hatóság által kijelölt és erről előzetesen értesített feldolgozó üzembe szállítják, és a szállítás hatósági állatorvos által lepecsételt járművön történik. A feldolgozó üzem köteles az ilyen tojásokat elkülönítetten tárolni és szállítani, a tojáshéjat és csomagolóanyagot nagy fertőzési veszélyt jelentő hulladékként kezelni, a tojást szállító járművet fertőtleníteni, és a tojást beszállító, madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanús üzem hatósági állatorvosát a fentiek megtörténtéről értesíteni.

Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanújának, vagy ezen betegségeknek hatósági megállapítása után

A betegség gyanújának hatósági megállapítása

8. §

(1) Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi főállatorvos megállapította, a befertőződés tisztázására a 16. § szerinti járványnyomozást kell indítani. A kerületi főállatorvos az érintett állattartó üzemet a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének egyidejű értesítése mellett helyi zárlat alá helyezi, melynek során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható, "Állategészségügyi zárlat madárinfluenza miatt, idegeneknek tilos a bemenet!", vagy "Állategészségügyi zárlat Newcastle-betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet!" feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) az egész baromfiállományt zárt helyen kell tartani, és intézkedni kell az állatok elkóborlásának megelőzéséről;

c) baromfit tilos a zárlat alatti helyre beszállítani; a zárlati helyről baromfit csak azonnali leölésre lehet kiszállítani;

d) baromfi testrészeket, baromfiból származó termékeket és nyersanyagokat, továbbá takarmányt csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet a zárlati helyről azonnali ártalmatlanításra kiszállítani. Trágyát, istállóhulladékot és almot elszállítani csak a hatósági állatorvos utasítása szerint - figyelemmel a 19. § előírásaira - lehet;

e) a vágási hulladékokat (beleértve a tollat és a vágóhídi szennyvizet) nagy fertőzési veszélyt jelentő hulladékként kell kezelni;

f) egyéb levágott, továbbá leolt és elhullott állatok ártalmatlanításában - amennyiben azok laboratóriumi vizsgálata már nem indokolt - a tulajdonos köteles közreműködni:

g) azon ketreceket, tartási eszközrendszereket, szállító járműveket és egyéb tárgyakat, melyeket a tartási helyeken használtak, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint - figyelemmel a 19. §-ban foglaltakra - tisztítani és fertőtleníteni kell;

h) a tulajdonos köteles a tartási hely be- és kijáratánál nedvszívó anyagból szőnyeget készíteni, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint fertőtlenítő szerrel átitatni és állandóan nedvesen tartani;

i) a zárt helyre, ahol baromfik tartózkodnak, csak a tulajdonos, annak megbízottja, az állatok felügyeletével és kezelésével megbízott személy léphet be;

j) valamennyi, a tartási helyet elhagyó személy lábbelijét kilépés előtt fertőtleníteni kell.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérést a kerületi főállatorvos csak akkor engedélyezhet, ha az a járványleküzdés érdekével nem ellentétes.

(3) Az állomás az (1) bekezdésben leírt intézkedéseket az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okból szükséges.

9. §

Azokban a baromfiállományokban, melyekben a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi főállatorvos megállapította, a betegség elleni vakcinázásokat csak az állomás engedélyezheti, figyelemmel a 4. § (3) bekezdésében foglaltakra. A 4. § (2) bekezdésének előírásait ebben az esetben nem kell alkalmazni.

10. §

Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, elrendelheti a baromfik leölését, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását.

A betegség hatósági megállapítása

11. §

A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos állapítja meg, és erről értesíti a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét.

12. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, a helyi zárlat alatt álló tartási helyen elrendeli a baromfiállomány leölését, a hullák, a ragályfogó tárgyak, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását, és lefolytatja a 16. § szerinti járványnyomozást.

(2) Galambok és zárt térben tartott vadmadarak Newcastle-betegsége esetében a kerületi főállatorvos eltekinthet az (1) bekezdés szerinti intézkedésektől, amennyiben biztosítják, hogy a galambokat a zárt tartási helyükről vagy a vadmadarakat a zárt térből, a klinikai tünetek lezajlásától számított hatvan napig nem szállítják el, a trágyát, almot, ketreceket, egyéb felszereléseket - melyek ragály hordozók lehetnek - fertőtlenítik, illetve ártalmatlanítják.

(3) A kerületi főállatorvos a betegséggel érintett, de jól elkülönülő egységekből álló üzemekben a betegséggel nem érintett egységek vonatkozásában eltekinthet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a hatósági állatorvos szakvéleménye alapján a betegséggel nem érintett egységek - tekintettel szerkezetükre, kiterjedésükre, tartási rendszerük működésére, a takarmányozás módjára - oly mértékben elkülönülnek, hogy a betegség kórokozójának egyik egységből a másikba történő terjedésével nem kell számolni.

13. §

Azon baromfiállományokat, melyekben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos megállapította, csak olyan helyiségekben vagy helyeken lehet leölni, amelyek könnyen tisztíthatok és biztonságosan fertőtleníthetők. A tulajdonos köteles alaposan tisztítani és fertőtleníteni azokat a helyiségeket, ahol a baromfit leölték vagy a leölés előtt tartották, továbbá ezek berendezéseit, valamint a leöléshez használt tárgyakat.

Védőkörzet

14. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben, vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás az érintett üzem, vagy más termelőhely körül minimum három kilométer sugarú kör által határolt területen védőkörzetet rendel el. A védőkörzetben figyelemmel kell lenni a helyi baromfitartókra, a vágóhidak elhelyezkedésére, a természetes földrajzi határvonalakra, továbbá a megfigyelés lehetőségeire.

(2) A védőkörzet elrendeléséről, annak lényegéről és minimum 21 napos időtartamáról az állomás

a) értesíti a védőkörzettel érintett települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzőjét/jegyzőit, ezzel egy időben a körzet fő közlekedési útjain jól látható "Védőkörzeti zárlat madárinfluenza miatt" vagy "Védőkörzeti zárlat Newcastle-betegség miatt" feliratú táblát helyez ki;

b) elrendeli a védőkörzetben valamennyi baromfi zárt tartását, a tartási helyeken a hatékony eszköz-, személy- és járműfertőtlenítést és járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint;

c) megtiltja baromfi és tenyésztojás kiszállítását az állományokból;

d) megtiltja baromfipiac, -kiállítás és más hasonló rendezvény tartását, illetve azon baromfi-forgalmazásokat is, melyek korábbi megrendeléseken alapulnak;

e) megtiltja a közutakon a baromfiszállítást; valamint

f) megtiltja a baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok védőkörzetből történő kiszállítását.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik a védőkörzelen belüli autópályákon és országutakon lebonyolított tranzit- és vasúti szállítmányokra.

(4) Az állomás a (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően engedélyezheti

a) a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történő zárt vágását és a laboratóriumi mintaküldést. Zárt vágás csak akkor engedélyezhető, ha biztosítható a levágott állatok friss húsának jelölése úgy, hogy a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas húsbélyegző középső részét ferdeállású, derékszögű tengelyű kereszttel bélyegzik felül oly módon, hogy az eredeti szöveg jól olvasható legyen;

b) naposbaromfik és növendék tenyészállatok kiszállítását madárinfluenza esetében a védőkörzet, Newcastle-betegség esetében a megfigyelési körzet egy másik üzemébe, ha a szóban forgó üzemben más baromfit nem tartanak és a befogadó üzemet hatósági megfigyelés alá helyezik;

c) tenyésztojások kijelölt keltetőbe történő szállítását, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertőtlenítik.

(5) Aki a védőkörzeten belül baromfit tart, köteles a hasznosítási irányt, a baromfitartó üzem székhelyét, az állattartás helyét és az állomány nagyságát a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni. A védőkörzeten belül működő baromfitartó köteles állományát állatorvossal madárinfluenza vagy Newcastle-betegség felderítésére megvizsgáltatni.

(6) Amennyiben a madárinfluenza járványgóc gyanúját a védőkörzet egy üzemében vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás elrendelheti az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat. Erre az esetre az (5) bekezdés előírásai értelemszerűen vonatkoznak. A védőkörzetre hozott intézkedések legkorábban 21 nappal a betegséggel érintett üzem első tisztítása és fertőtlenítése után vesztik érvényüket, ezzel egy időben a megfigyelési körzet 15. §-ban részletezett intézkedései lépnek érvénybe.

Megfigyelési körzet

15. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás a védőkörzet köré megfigyelési körzetet jelöl ki. Itt is figyelemmel kell lenni a 14. § (1) bekezdésében foglaltakra. A védő- és megfigyelési körzetet összesen minimum tíz kilométer sugarú területen kell elrendelni.

(2) Az állomás

a) a megfigyelési körzetről, annak lényegéről és minimum 30 napos időtartamáról értesíti a védőkörzettel érintett települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzőjét/jegyzőit; ezzel egy időben a körzet főközlekedési útjain "Megfigyelési körzet madárinfluenza miatt" vagy "Megfigyelési körzet Newcastle-betegség miatt" feliratú táblát helyez ki;

b) elrendeli a megfigyelési körzetben lévő baromfiállományok nyilvántartásba vételét és zárt tartását, továbbá járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint;

c) elrendeli a körzetben lévő baromfiállományok rendszeres klinikai vizsgálatát, s a szükségesnek látszó esetekben vizsgálati anyag laboratóriumba küldését;

d) engedélyhez köti a baromfival érintkező személyek mozgásai és a járművek forgalmát;

e) engedélyhez köti a baromfik forgalmát, és megtiltja a tenyésztojások kiszállítását;

f) rnegtiltja baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok kiszállítását a megfigyelési körzetből; valamint

g) megtiltja a megfigyelési körzetből, a körzet kijelölését követő első 15 napban a baromfi kiszállítását.

(3) Az állomás a (2) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően engedélyezheti a baromfi, megfigyelési körzet területén kívül eső, kijelölt vágóhídon történő zárt vágását, ha biztosítható, hogy a levágott állatok friss húsát a 14. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően megjelölik. Az állomás a (2) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően dönthet a tenyésztojások kijelölt keltetőbe történő szállítása esetében, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertőtlenítik.

(4) A megfigyelési körzet esetén is alkalmazni kell a védőkörzetre a 14. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, továbbá a 14. § (5) bekezdésében előírtakat. A megfigyelési körzetre hozott intézkedések legkorábban 30 nappal a betegséggel érintett üzem első tisztítása és fertőtlenítése után vesztik érvényüket.

Járványnyomozás, a fertőzöttség gyanúja

16. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezek egyikének gyanúját, valamely üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, járványnyomozást folytat le abban az üzemben vagy azon a tartási helyen,

a) amely(ek)ből a járványt kihurcolhatták. Ennek során ki kell deríteni, hogy a zárlat alatt álló helyről, a betegség megállapítása előtti feltételezhető leghosszabb lappangási idő alatt

aa) személyek és járművek mozgásával vagy ragályhordozó tárgyakkal a vírus kikerülhetett-e,

ab) szállítottak-e baromfit, vízibaromfit vágásra. A fellelt húst meg kell semmisíteni. A fertőzésgyanúsnak minősített vágóhídon a feltételezett lappangási időn belül már levágott és fellelt baromfi húsát csak úgy lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hőkezelték,

ac) raktak-e keltetőbe tojást, ha igen, ezeket meg kell semmisíteni. A már kikelt napos baromfit hatósági megfigyelés alá kell vonni. A feltételezett lappangási időn belül fertőzésgyanúsnak minősült üzemből már kiszállított és tojásterméket előállító feldolgozó üzemben fellelt étkezési tojások vonatkozásában az ártalmatlanítástól akkor lehet eltérni, ha a tojások héját előzetesen fertőtlenítették;

b) amely(ek)be a járvány már továbbterjedhetett. Ezeken a helyeken a kerületi főállatorvos baromfi, vízibaromfi esetében legalább 7 napig, a baromfi fogalomkörbe tartozó galambok Newcastle -betegsége esetén 21 napig tartó hatósági megfigyelést, valamint virológiai és szerológiai vizsgálatokat rendel el.

(2) Baromfit, vízibaromfit a hatósági megfigyelés alatt álló üzemekből vagy más tartási helyekről legalább 7 napig, galambokat Newcastle-betegség esetében 21 napig nem lehet kiszállítani. Az állomás - kivételként - engedélyt adhat baromfi kiszállítására a minisztérium által kijelölt vágóhídon történő azonnali vágásra, amennyiben a hatósági állatorvos a baromfiállományt megvizsgálta, és megállapította, hogy az üzemben vagy más tartási helyen a befertőződés gyanúja kizárható. Az állomás engedélyezheti továbbá baromfi kiszállítását diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából, vagy azonnali leöletésre és ártalmatlanításra.

(3) Az állomás elrendelheti a fertőzésgyanús baromfi leölését, ha az a járvány leküzdése céljából szükséges.

Védőintézkedések baromfi-kiállításokon és az állatszállítás során

17. §

Fokozott járványveszély esetén a kerületi főállatorvos megtilthatja, vagy szükséges mértékű feltételhez kötheti a baromfipiacok, baromfiszemlék, baromfi-kiállítások és hasonló rendezvények tartását, továbbá a baromfi-kereskedelmet.

18. §

Amennyiben kiállításokon és egyéb állatrendezvényeken tartózkodó baromfik között vagy állatszállítások során a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek valamelyikének gyanúját megállapítják, a 7-16. §-ok és a 19. § előírásai - értelemszerűen - elrendelhetők.

Fertőtlenítés

19. §

(1) A beteg és betegségre gyanús állatok eltávolítása, valamint a megsemmisítendő ragályhordozó tárgyak (baromfi testrészek, tojás stb.) ártalmatlanná tétele után a helyiségeket és a ketreceket, amelyekben a beteg és betegségre gyanús állatokat tartották, valamint a szállítójárműveket, amelyekkel ezen állatok érintkeztek - mint potenciális fertőzést közvetítőket - a hatósági állatorvos felügyelete mellett haladéktalanul tisztítani és fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés - a fertőtlenítőszeres áztatást, majd vizes öblítést követően - az e célra engedélyezett fertőtlenítőszerrel történhet úgy, hogy a kezelt felületeken a fertőtlenítőszernek minimum 24 óráig hatnia kell. A fertőtlenítést 7 nap múlva meg kell ismételni. A trágyát és almot vadmadarak és kártékony rovarok számára hozzáférhetetlen helyen kell összegyűjteni és egy méter vastag földréteggel azonnal be kell fedni.

(2) A takarmányt és az almot - mint lehetséges fertőzési forrásokat - el kell égetni, vagy a trágyával együtt ártalmatlanná kell tenni. A takarmányt alá lehet vetni olyan kezelési eljárásnak is, ami biztosítja a kórokozók elpusztulását. A folyékony istállóhulladékot a hatósági állatorvos felügyelete alatt fertőtleníteni kell.

A zárlat feloldása

20. §

(1) A kerületi főállatorvos és az állomás feloldja az elrendelt védekezési intézkedéseket, amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget felszámolták, vagy e betegségek gyanúja megszűnt, vagy a gyanú alaptalannak bizonyult.

(2) A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget megszűntnek kell tekinteni, amennyiben

a) valamennyi baromfi elhullott, vagy az állományt leölték és a hullákat ártalmatlanították; vagy

b) az elkülönített egységekkel rendelkező üzem esetében a betegséggel érintett egység baromfiállománya elhullott, vagy azt leölték, a hullákat ártalmatlanították és a betegséggel nem érintett egységekben a leölést és a hullák ártalmatlanítását követő 21 nap során további megbetegedést nem állapítottak meg;

c) a tisztogatás és a fertőtlenítés a hatósági állatorvos közvetlen irányítása alatt megtörtént;

d) az a)-b) pontokban leírt esetekben a fertőtlenítés végrehajtása óta minimum 30 nap eltelt.

(3) A madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanúja megszűnt, amennyiben a fertőzésgyanús baromfi elhullott, vagy azt leölték és a hullát ártalmatlanították, és az üzem vagy más tartási hely visszamaradt baromfi állományának virológiái vizsgálata a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját kizárta.

VÉDEKEZÉSI SZABÁLYOK PAPAGÁJFÉLÉKNÉL ÉS VADMADARAKNÁL

21. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek bármelyikének gyanúját papagájféléken és zárt tartású vadmadarakon állapítják meg, akkor ezen madarak vonatkozásában, az illetékességi területen a 9-20. §-ok előírásait - értelemszerűen - el kell rendelni.

(2) A vadászatra jogosult a betegség vagy annak gyanúja miatt elrendelt védőkörzetben elejtett vagy elhullott állatot - az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján - köteles laboratóriumi vizsgálatra küldeni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat "Madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)" fejezet 367-376. §-a, valamint a "Baromfipestis (Newcastle Diseas)" fejezet 377-387. §-a.

(2)[2]

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/40/EGK irányelve a madárinfluenza ellenőrzését célzó közösségi intézkedések bevezetéséről,

b) a Tanács 92/66/EGK irányelve a Newcastle-betegség ellenőrzését célzó közösségi intézkedések bevezetéséről.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 44/2002. (V. 17.) FVM rendelethez[3]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 56. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.12.12.

[2] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 9. § 303. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[3] Hatályon kívül helyezte a 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 56. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.12.12.

Tartalomjegyzék