44/2002. (V. 17.) FVM rendelet

a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Fogalommeghatározások

1. §

E rendelet alkalmazásában

1. baromfi: tenyésztésre, hústermelésre, árutojás termelésre szánt házi tyúk, gyöngytyúk, pulyka, húsgalamb, fácán, fogoly, fürj, strucc és emu;

2. ICPI: intracelebrális pathogenitási index, illetve IVPI: intravénás pathogenitási index: a vírus kórokozó képességének laboratóriumi vizsgálattal megállapított mutatója;

3. járványgóc: a mellékletben meghatározott tulajdonságú vírussal fertőzött állat és annak környezete által előidézett, nagyszámú állaton hirtelen fellépő ragály forrása;

4. laboratóriumi vizsgálat: a hatósági állatorvos állal kezdeményezett, diagnosztikai, labormódszertani és oltóanyag-ellenőrzési feladatok ellátására kijelölt intézet állal elvégzett vizsgálat;

5. postagalamb: állandó helyét elhagyó vagy onnan kireptethető galamb;

6. vízibaromfi: kacsa és liba.

A betegségnek, a betegség gyanújának, a fertőzöttség gyanújának meghatározása

2. §

(1)[1] E rendelet alkalmazásában madárinfluenza megbetegedésnek az influenza vírus "B" és "C" típusa által a madarakban okozott megbetegedéseket kell tekinteni.

(2) Madárinfluenza gyanúja áll fenn, amennyiben a kórokozó vírust laboratóriumban kimutatták, de annak további tulajdonságait még nem határozták meg, vagy klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján járványgóc kialakulásától lehet tartani.

(3) Madárinfluenza betegség fertőzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett.

3. §

(1) Newcastle-betegségnek, illetve ezen betegség járványgócának kell tekinteni, amennyiben a kórokozó vírus megfelel a melléklet 2. pontjában leírt minimumkövetelményeknek, vagy az első betegségmegállapítással összefüggésbe hozható további járványkitörések esetében a klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások a Newcastle-betegségre jellemzőek.

(2) Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, ha a klinikai tünetek és a kórbonctani elváltozások alapján a betegség valószínűsíthető.

(3) Newcastle-betegség fertőzöttségre gyanús az a baromfi, amely közvetlen vagy közvetett úton a járványt okozó vírussal érintkezett, vagy érintkezhetett.

4. §

(1) Madárinfluenza ellen a megelőző (profilaktikus) vakcinázás tilos. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) járványelfojtó intézkedésként elrendelhet meghatározott területre kötelező védőoltásokat.

(2) Newcastle-betegség ellen rendszeres megelőző vakcinázásban kell részesíteni a naposbaromfit a keltetőben. Az így vakcinázott baromfit a továbbiakban faj, kor, hasznosítási irány szerint úgy kell immunizálni, hogy a baromfi(állomány) mindenkor kielégítő védettséggel rendelkezzen. A vízibaromfikra az immunizálási eljárások nem vonatkoznak.

(3) A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek:

a) attenuált élő vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti,

b) a vakcina Magyarországon törzskönyvezett vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát engedélyezték, és

c) forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik.

(4) Tenyész- és árutojás termelő állományok esetében az immunizálások hatékonyságát a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) a tojásrakás kezdetekor, hízóállományok esetében a vágást megelőzően laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzi. Nem megfelelő védettség esetén az állomás újbóli vakcinázást írhat elő.

5. §

(1) Baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat baromfi takarmányozására felhasználni tilos. Ez alól kivételt lehet tenni, amennyiben a baromfit, baromfi testrészeket, továbbá baromfiból származó termékeket, nyersanyagokat olyan engedélyezett ártalmatlanítási eljárás alá vetették, mellyel a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusát elpusztították.

(2) A baromfi vágóhídi, éttermi, konyhai feldolgozása során keletkezett nyers hulladékkal, húsmosó vízzel nem érintkezhet.

A VÉDEKEZÉS SZABÁLYAI

6. §

(1) A baromfi tulajdonosa köteles állományát állatorvossal a 4. § (3) bekezdés szerinti vakcinával akár ismételten is beoltatni. Ezekről a vakcinázásokról (vakcinatípus, vakcinázás ideje, oltott létszám) a tulajdonos köteles kimutatást vezetni.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt vakcinázási kötelezettségtől a minisztérium esetenkénti engedélyével

a) az állatorvosi kutatások fejlődésének támogatása (pl. új/régi betegségek elleni védekezés kidolgozása, védekezési eljárás változása) esetén meghatározott időtartamra,

b) diagnosztikai, kísérleti célból vagy oltóanyag előállítására tojásokat termelő állományok esetében, amennyiben az a járványmegelőzés vagy járványleküzdés érdekeivel nem ellentétes

el lehet térni.

(3) Baromfit másik állományba beszállítani, importálni, vagy piacra, szemlére, kiállításra vagy más hasonló rendezvényre elszállítani csak akkor lehet, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogyaz állományt Newcastle-betegség ellen legalább két héttel korábban immunizálták. Naposcsibék, pulykapipék esetében azt is igazolni kell, hogy a szülőállományt Newcastle-betegség ellen, e jogszabály előírásainak megfelelő módon immunizálták.

(4) A madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúja esetén az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján kell eljárni. A tervet a minisztérium hagyja jóvá, amelyet az állomásnak naprakész állapotban kell tartani.

(5) Az állomás a baromfiállományokra - járványmegelőzési céllal - vizsgálatok elvégzését rendelheti el.

Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség hatósági megállapítása előtt, a betegség gyanúja esetén

7. §

(1) Madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanújáról az állattartó vagy a kezelő állatorvos köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes kerületi főállatorvost, aki a baromfi tartási helyén hatósági megfigyelést rendel el, ennek keretében

a) vizsgálati anyagot küld a területileg illetékes laboratóriumba és a vélhető befertőződés tisztázására járványnyomozást indít a 16. §-ban foglaltak szerint;

b) valamennyi baromfit az állatok megfigyelésére alkalmas helyen kell tartani;

c) a beteg, betegségre gyanús és elhullott állatokról a tulajdonosnak naprakész kimutatást kell vezetni;

d) a tartási helyre csak a tulajdonos, az ápoló, illetve az állatorvos léphet, a be- és kijáratoknál elhelyezett fertőtlenítő berendezések rendeltetésszerű használata után;

e) baromfit az érintett helyről kiszállítani, vagy oda beszállítani tilos;

f) az elhullott és leolt állatokat úgy kell megőrizni, hogy azokhoz a vizsgálatig vagy ártalmatlanná tételükig se ember, se állat ne férjen hozzá;

g) tilos a tartási helyről olyan állatokat, azok testrészeit, termékeit és nyersanyagait, takarmányt, almot, továbbá egyéb, járvány terjesztésére alkalmas tárgyakat eltávolítani, amelyek baromfival érintkeztek vagy érintkezhettek.

(2) Az állomás indokolt esetben a hatósági megfigyelést és az (1) bekezdésben foglaltakat az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okokból szükséges.

(3) Amennyiben Newcastle-betegség gyanúja áll fenn, az állomás az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltaktól eltérhet az érintett üzem teljesen elkülönülten tartott, takarmányozott és külön személyzettel ellátott baromfiállománya esetében, ha a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történő vágására kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti vágás csak akkor engedélyezhető, ha a hatósági állatorvosi vizsgálat igazolja, hogy az állomány Newcastle-betegségtől mentes. A baromfi húsát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hőkezelték.

(5) A megfigyelési zárlat baromfik, vízibaromfik esetében a feltételezett fertőződéstől számítottan minimum 7, legfeljebb 21 napig, postagalamboknál 21 napig tart.

(6) Az állomás az (1) bekezdés g) pontjában írtaktól a tojások vonatkozásában eltérhet, amennyiben azokat tojásterméket előállító, a hatóság által kijelölt és erről előzetesen értesített feldolgozó üzembe szállítják, és a szállítás hatósági állatorvos által lepecsételt járművön történik. A feldolgozó üzem köteles az ilyen tojásokat elkülönítetten tárolni és szállítani, a tojáshéjat és csomagolóanyagot nagy fertőzési veszélyt jelentő hulladékként kezelni, a tojást szállító járművet fertőtleníteni, és a tojást beszállító, madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanús üzem hatósági állatorvosát a fentiek megtörténtéről értesíteni.

Azonnali intézkedések a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanújának, vagy ezen betegségeknek hatósági megállapítása után

A betegség gyanújának hatósági megállapítása

8. §

(1) Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi főállatorvos megállapította, a befertőződés tisztázására a 16. § szerinti járványnyomozást kell indítani. A kerületi főállatorvos az érintett állattartó üzemet a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének egyidejű értesítése mellett helyi zárlat alá helyezi, melynek során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az állattartó az állattartási hely bejáratain jól látható, "Állategészségügyi zárlat madárinfluenza miatt, idegeneknek tilos a bemenet!", vagy "Állategészségügyi zárlat Newcastle-betegség miatt, idegeneknek tilos a bemenet!" feliratú táblát köteles elhelyezni;

b) az egész baromfiállományt zárt helyen kell tartani, és intézkedni kell az állatok elkóborlásának megelőzéséről;

c) baromfit tilos a zárlat alatti helyre beszállítani; a zárlati helyről baromfit csak azonnali leölésre lehet kiszállítani;

d) baromfi testrészeket, baromfiból származó termékeket és nyersanyagokat, továbbá takarmányt csak a hatósági állatorvos engedélyével lehet a zárlati helyről azonnali ártalmatlanításra kiszállítani. Trágyát, istállóhulladékot és almot elszállítani csak a hatósági állatorvos utasítása szerint - figyelemmel a 19. § előírásaira - lehet;

e) a vágási hulladékokat (beleértve a tollat és a vágóhídi szennyvizet) nagy fertőzési veszélyt jelentő hulladékként kell kezelni;

f) egyéb levágott, továbbá leolt és elhullott állatok ártalmatlanításában - amennyiben azok laboratóriumi vizsgálata már nem indokolt - a tulajdonos köteles közreműködni:

g) azon ketreceket, tartási eszközrendszereket, szállító járműveket és egyéb tárgyakat, melyeket a tartási helyeken használtak, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint - figyelemmel a 19. §-ban foglaltakra - tisztítani és fertőtleníteni kell;

h) a tulajdonos köteles a tartási hely be- és kijáratánál nedvszívó anyagból szőnyeget készíteni, a hatósági állatorvos közvetlen utasítása szerint fertőtlenítő szerrel átitatni és állandóan nedvesen tartani;

i) a zárt helyre, ahol baromfik tartózkodnak, csak a tulajdonos, annak megbízottja, az állatok felügyeletével és kezelésével megbízott személy léphet be;

j) valamennyi, a tartási helyet elhagyó személy lábbelijét kilépés előtt fertőtleníteni kell.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérést a kerületi főállatorvos csak akkor engedélyezhet, ha az a járványleküzdés érdekével nem ellentétes.

(3) Az állomás az (1) bekezdésben leírt intézkedéseket az érintett szomszédos, baromfit, vízibaromfit és postagalambot tartó üzemekre is elrendelheti, amennyiben az járványleküzdési okból szükséges.

9. §

Azokban a baromfiállományokban, melyekben a Newcastle-betegség gyanúját a kerületi főállatorvos megállapította, a betegség elleni vakcinázásokat csak az állomás engedélyezheti, figyelemmel a 4. § (3) bekezdésében foglaltakra. A 4. § (2) bekezdésének előírásait ebben az esetben nem kell alkalmazni.

10. §

Amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, elrendelheti a baromfik leölését, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását.

A betegség hatósági megállapítása

11. §

A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos állapítja meg, és erről értesíti a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét.

12. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, a helyi zárlat alatt álló tartási helyen elrendeli a baromfiállomány leölését, a hullák, a ragályfogó tárgyak, valamint a megtermelt tojások ártalmatlanítását, és lefolytatja a 16. § szerinti járványnyomozást.

(2) Galambok és zárt térben tartott vadmadarak Newcastle-betegsége esetében a kerületi főállatorvos eltekinthet az (1) bekezdés szerinti intézkedésektől, amennyiben biztosítják, hogy a galambokat a zárt tartási helyükről vagy a vadmadarakat a zárt térből, a klinikai tünetek lezajlásától számított hatvan napig nem szállítják el, a trágyát, almot, ketreceket, egyéb felszereléseket - melyek ragály hordozók lehetnek - fertőtlenítik, illetve ártalmatlanítják.

(3) A kerületi főállatorvos a betegséggel érintett, de jól elkülönülő egységekből álló üzemekben a betegséggel nem érintett egységek vonatkozásában eltekinthet az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amennyiben a hatósági állatorvos szakvéleménye alapján a betegséggel nem érintett egységek - tekintettel szerkezetükre, kiterjedésükre, tartási rendszerük működésére, a takarmányozás módjára - oly mértékben elkülönülnek, hogy a betegség kórokozójának egyik egységből a másikba történő terjedésével nem kell számolni.

13. §

Azon baromfiállományokat, melyekben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos megállapította, csak olyan helyiségekben vagy helyeken lehet leölni, amelyek könnyen tisztíthatok és biztonságosan fertőtleníthetők. A tulajdonos köteles alaposan tisztítani és fertőtleníteni azokat a helyiségeket, ahol a baromfit leölték vagy a leölés előtt tartották, továbbá ezek berendezéseit, valamint a leöléshez használt tárgyakat.

Védőkörzet

14. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben, vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás az érintett üzem, vagy más termelőhely körül minimum három kilométer sugarú kör által határolt területen védőkörzetet rendel el. A védőkörzetben figyelemmel kell lenni a helyi baromfitartókra, a vágóhidak elhelyezkedésére, a természetes földrajzi határvonalakra, továbbá a megfigyelés lehetőségeire.

(2) A védőkörzet elrendeléséről, annak lényegéről és minimum 21 napos időtartamáról az állomás

a) értesíti a védőkörzettel érintett települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzőjét/jegyzőit, ezzel egy időben a körzet fő közlekedési útjain jól látható "Védőkörzeti zárlat madárinfluenza miatt" vagy "Védőkörzeti zárlat Newcastle-betegség miatt" feliratú táblát helyez ki;

b) elrendeli a védőkörzetben valamennyi baromfi zárt tartását, a tartási helyeken a hatékony eszköz-, személy- és járműfertőtlenítést és járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint;

c) megtiltja baromfi és tenyésztojás kiszállítását az állományokból;

d) megtiltja baromfipiac, -kiállítás és más hasonló rendezvény tartását, illetve azon baromfi-forgalmazásokat is, melyek korábbi megrendeléseken alapulnak;

e) megtiltja a közutakon a baromfiszállítást; valamint

f) megtiltja a baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok védőkörzetből történő kiszállítását.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik a védőkörzelen belüli autópályákon és országutakon lebonyolított tranzit- és vasúti szállítmányokra.

(4) Az állomás a (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően engedélyezheti

a) a baromfiállomány kijelölt vágóhídon történő zárt vágását és a laboratóriumi mintaküldést. Zárt vágás csak akkor engedélyezhető, ha biztosítható a levágott állatok friss húsának jelölése úgy, hogy a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas húsbélyegző középső részét ferdeállású, derékszögű tengelyű kereszttel bélyegzik felül oly módon, hogy az eredeti szöveg jól olvasható legyen;

b) naposbaromfik és növendék tenyészállatok kiszállítását madárinfluenza esetében a védőkörzet, Newcastle-betegség esetében a megfigyelési körzet egy másik üzemébe, ha a szóban forgó üzemben más baromfit nem tartanak és a befogadó üzemet hatósági megfigyelés alá helyezik;

c) tenyésztojások kijelölt keltetőbe történő szállítását, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertőtlenítik.

(5) Aki a védőkörzeten belül baromfit tart, köteles a hasznosítási irányt, a baromfitartó üzem székhelyét, az állattartás helyét és az állomány nagyságát a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni. A védőkörzeten belül működő baromfitartó köteles állományát állatorvossal madárinfluenza vagy Newcastle-betegség felderítésére megvizsgáltatni.

(6) Amennyiben a madárinfluenza járványgóc gyanúját a védőkörzet egy üzemében vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás elrendelheti az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat. Erre az esetre az (5) bekezdés előírásai értelemszerűen vonatkoznak. A védőkörzetre hozott intézkedések legkorábban 21 nappal a betegséggel érintett üzem első tisztítása és fertőtlenítése után vesztik érvényüket, ezzel egy időben a megfigyelési körzet 15. §-ban részletezett intézkedései lépnek érvénybe.

Megfigyelési körzet

15. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget egy üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, az állomás a védőkörzet köré megfigyelési körzetet jelöl ki. Itt is figyelemmel kell lenni a 14. § (1) bekezdésében foglaltakra. A védő- és megfigyelési körzetet összesen minimum tíz kilométer sugarú területen kell elrendelni.

(2) Az állomás

a) a megfigyelési körzetről, annak lényegéről és minimum 30 napos időtartamáról értesíti a védőkörzettel érintett települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat(ok) jegyzőjét/jegyzőit; ezzel egy időben a körzet főközlekedési útjain "Megfigyelési körzet madárinfluenza miatt" vagy "Megfigyelési körzet Newcastle-betegség miatt" feliratú táblát helyez ki;

b) elrendeli a megfigyelési körzetben lévő baromfiállományok nyilvántartásba vételét és zárt tartását, továbbá járványnyomozást folytat a 16. §-ban foglaltak szerint;

c) elrendeli a körzetben lévő baromfiállományok rendszeres klinikai vizsgálatát, s a szükségesnek látszó esetekben vizsgálati anyag laboratóriumba küldését;

d) engedélyhez köti a baromfival érintkező személyek mozgásai és a járművek forgalmát;

e) engedélyhez köti a baromfik forgalmát, és megtiltja a tenyésztojások kiszállítását;

f) rnegtiltja baromfitól származó trágya és folyékony istállóhulladékok kiszállítását a megfigyelési körzetből; valamint

g) megtiltja a megfigyelési körzetből, a körzet kijelölését követő első 15 napban a baromfi kiszállítását.

(3) Az állomás a (2) bekezdés g) pontjában foglaltaktól eltérően engedélyezheti a baromfi, megfigyelési körzet területén kívül eső, kijelölt vágóhídon történő zárt vágását, ha biztosítható, hogy a levágott állatok friss húsát a 14. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően megjelölik. Az állomás a (2) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően dönthet a tenyésztojások kijelölt keltetőbe történő szállítása esetében, amennyiben a tojásokat és a csomagolóanyagot fertőtlenítik.

(4) A megfigyelési körzet esetén is alkalmazni kell a védőkörzetre a 14. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, továbbá a 14. § (5) bekezdésében előírtakat. A megfigyelési körzetre hozott intézkedések legkorábban 30 nappal a betegséggel érintett üzem első tisztítása és fertőtlenítése után vesztik érvényüket.

Járványnyomozás, a fertőzöttség gyanúja

16. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezek egyikének gyanúját, valamely üzemben vagy más termelőhelyen a kerületi főállatorvos megállapította, járványnyomozást folytat le abban az üzemben vagy azon a tartási helyen,

a) amely(ek)ből a járványt kihurcolhatták. Ennek során ki kell deríteni, hogy a zárlat alatt álló helyről, a betegség megállapítása előtti feltételezhető leghosszabb lappangási idő alatt

aa) személyek és járművek mozgásával vagy ragályhordozó tárgyakkal a vírus kikerülhetett-e,

ab) szállítottak-e baromfit, vízibaromfit vágásra. A fellelt húst meg kell semmisíteni. A fertőzésgyanúsnak minősített vágóhídon a feltételezett lappangási időn belül már levágott és fellelt baromfi húsát csak úgy lehet értékesíteni, ha azt hatósági felügyelet mellett hőkezelték,

ac) raktak-e keltetőbe tojást, ha igen, ezeket meg kell semmisíteni. A már kikelt napos baromfit hatósági megfigyelés alá kell vonni. A feltételezett lappangási időn belül fertőzésgyanúsnak minősült üzemből már kiszállított és tojásterméket előállító feldolgozó üzemben fellelt étkezési tojások vonatkozásában az ártalmatlanítástól akkor lehet eltérni, ha a tojások héját előzetesen fertőtlenítették;

b) amely(ek)be a járvány már továbbterjedhetett. Ezeken a helyeken a kerületi főállatorvos baromfi, vízibaromfi esetében legalább 7 napig, a baromfi fogalomkörbe tartozó galambok Newcastle -betegsége esetén 21 napig tartó hatósági megfigyelést, valamint virológiai és szerológiai vizsgálatokat rendel el.

(2) Baromfit, vízibaromfit a hatósági megfigyelés alatt álló üzemekből vagy más tartási helyekről legalább 7 napig, galambokat Newcastle-betegség esetében 21 napig nem lehet kiszállítani. Az állomás - kivételként - engedélyt adhat baromfi kiszállítására a minisztérium által kijelölt vágóhídon történő azonnali vágásra, amennyiben a hatósági állatorvos a baromfiállományt megvizsgálta, és megállapította, hogy az üzemben vagy más tartási helyen a befertőződés gyanúja kizárható. Az állomás engedélyezheti továbbá baromfi kiszállítását diagnosztikai vizsgálat elvégzése céljából, vagy azonnali leöletésre és ártalmatlanításra.

(3) Az állomás elrendelheti a fertőzésgyanús baromfi leölését, ha az a járvány leküzdése céljából szükséges.

Védőintézkedések baromfi-kiállításokon és az állatszállítás során

17. §

Fokozott járványveszély esetén a kerületi főállatorvos megtilthatja, vagy szükséges mértékű feltételhez kötheti a baromfipiacok, baromfiszemlék, baromfi-kiállítások és hasonló rendezvények tartását, továbbá a baromfi-kereskedelmet.

18. §

Amennyiben kiállításokon és egyéb állatrendezvényeken tartózkodó baromfik között vagy állatszállítások során a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek valamelyikének gyanúját megállapítják, a 7-16. §-ok és a 19. § előírásai - értelemszerűen - elrendelhetők.

Fertőtlenítés

19. §

(1) A beteg és betegségre gyanús állatok eltávolítása, valamint a megsemmisítendő ragályhordozó tárgyak (baromfi testrészek, tojás stb.) ártalmatlanná tétele után a helyiségeket és a ketreceket, amelyekben a beteg és betegségre gyanús állatokat tartották, valamint a szállítójárműveket, amelyekkel ezen állatok érintkeztek - mint potenciális fertőzést közvetítőket - a hatósági állatorvos felügyelete mellett haladéktalanul tisztítani és fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés - a fertőtlenítőszeres áztatást, majd vizes öblítést követően - az e célra engedélyezett fertőtlenítőszerrel történhet úgy, hogy a kezelt felületeken a fertőtlenítőszernek minimum 24 óráig hatnia kell. A fertőtlenítést 7 nap múlva meg kell ismételni. A trágyát és almot vadmadarak és kártékony rovarok számára hozzáférhetetlen helyen kell összegyűjteni és egy méter vastag földréteggel azonnal be kell fedni.

(2) A takarmányt és az almot - mint lehetséges fertőzési forrásokat - el kell égetni, vagy a trágyával együtt ártalmatlanná kell tenni. A takarmányt alá lehet vetni olyan kezelési eljárásnak is, ami biztosítja a kórokozók elpusztulását. A folyékony istállóhulladékot a hatósági állatorvos felügyelete alatt fertőtleníteni kell.

A zárlat feloldása

20. §

(1) A kerületi főállatorvos és az állomás feloldja az elrendelt védekezési intézkedéseket, amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget felszámolták, vagy e betegségek gyanúja megszűnt, vagy a gyanú alaptalannak bizonyult.

(2) A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget megszűntnek kell tekinteni, amennyiben

a) valamennyi baromfi elhullott, vagy az állományt leölték és a hullákat ártalmatlanították; vagy

b) az elkülönített egységekkel rendelkező üzem esetében a betegséggel érintett egység baromfiállománya elhullott, vagy azt leölték, a hullákat ártalmatlanították és a betegséggel nem érintett egységekben a leölést és a hullák ártalmatlanítását követő 21 nap során további megbetegedést nem állapítottak meg;

c) a tisztogatás és a fertőtlenítés a hatósági állatorvos közvetlen irányítása alatt megtörtént;

d) az a)-b) pontokban leírt esetekben a fertőtlenítés végrehajtása óta minimum 30 nap eltelt.

(3) A madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanúja megszűnt, amennyiben a fertőzésgyanús baromfi elhullott, vagy azt leölték és a hullát ártalmatlanították, és az üzem vagy más tartási hely visszamaradt baromfi állományának virológiái vizsgálata a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját kizárta.

VÉDEKEZÉSI SZABÁLYOK PAPAGÁJFÉLÉKNÉL ÉS VADMADARAKNÁL

21. §

(1) Amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget vagy ezen betegségek bármelyikének gyanúját papagájféléken és zárt tartású vadmadarakon állapítják meg, akkor ezen madarak vonatkozásában, az illetékességi területen a 9-20. §-ok előírásait - értelemszerűen - el kell rendelni.

(2) A vadászatra jogosult a betegség vagy annak gyanúja miatt elrendelt védőkörzetben elejtett vagy elhullott állatot - az állomás által összeállított megyei krízisterv alapján - köteles laboratóriumi vizsgálatra küldeni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat "Madárinfluenza (klasszikus baromfipestis)" fejezet 367-376. §-a, valamint a "Baromfipestis (Newcastle Diseas)" fejezet 377-387. §-a.

(2)[2]

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/40/EGK irányelve a madárinfluenza ellenőrzését célzó közösségi intézkedések bevezetéséről,

b) a Tanács 92/66/EGK irányelve a Newcastle-betegség ellenőrzését célzó közösségi intézkedések bevezetéséről.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 44/2002. (V. 17.) FVM rendelethez[3]