44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet
a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyes szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. §
A testkulturális felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai szintű végzettség szerezhető.
3. §
(1) A testkulturális felsőoktatásban egyetemi szintű végzettség az egészségtantanár, a gyógytestnevelő tanár, a humánkineziológia és a testnevelő tanár szakokon, főiskolai szintű végzettség az egészségtantanár, a rekreáció, a sportmenedzser, szakedző és a testnevelő tanár szakokon szerezhető.
(2) A tanár szakokon a tanári képesítés általános, a testkulturális felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal részben összefüggő követelményeire a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés a rendelet 4. § (1) bekezdésének a b) pontja szerinti szerkezetben, kizárólag a szakterületi képzéssel együtt folyhat.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit a 2002/2003. tanévben az első évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti a főiskolai és az egyetemi szintű egészségtan-tanár szakok képesítési követelményeiről szóló 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet; továbbá
b) megszűnik
ba) a főiskolai szintű testnevelés-rekreáció szak, az e szakon korábban szerzett szakképzettség - a munkakör betöltése szempontjából - a jelen rendeletben szabályozott főiskolai szintű testnevelő tanár, valamint a rekreáció szakokon szerezhető szakképzettségekkel egyenértékű képesítést igazol,
bb) a főiskolai szintű testnevelés-sportszervezés szak, az e szakon korábban szerzett szakképzettség - a munkakör betöltése szempontjából - a jelen rendeletben szabályozott főiskolai szintű testnevelő tanár, valamint a sportmenedzser szakokon szerezhető szakképzettségekkel egyenértékű képesítést igazol.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 44/2002. (III.21.) Korm. rendelethez
A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei
1. A képzési cél
A testkulturális képzés célja a testkultúra, egészségnevelés és sport területén tevékenykedő olyan értelmiségi szakemberek képzése, akik tudományosan megalapozott, integrált általános társadalomtudományi, humánbiológiai, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi és az adott szakon szerzett sajátos testkulturális szakmai ismereteik birtokában, a testnevelés-, egészségnevelés- és sporttudomány korszerű elméleti és módszertani ismereteinek felhasználásával képesek a test-, egészség- és sportkultúra területén végbemenő folyamatok szakszerű elemzésére, értékelésére, tervezésére és irányítására; az egészséges életmódhoz, rekreációhoz, sportoláshoz szükséges feltételek, az ember és környezete harmonikus egyensúlyára is kitekintő szemléletmód, ismeretek, cselekvéskultúra és igény kialakítására, a hátrányosan megváltozott emberi környezet egészségkárosító kockázati tényezőinek csökkentésére az ifjúság és felnőtt lakosság körében; a testnevelő tanár, a gyógytestnevelő tanár, valamint a szakedző szakokon, továbbá a testnevelés és sport sajátos eszközrendszerének alkalmazásával a pszichomotorikus képességek és készségek céltudatos fejlesztésére; a tanár szakokon emellett - a tanári képesítés követelményeiről rendelkező külön jogszabályban foglaltak szerint - a tanulók nevelésére, illetve az egészség- és testkultúra értékeinek közvetítésével a tanulóifjúság testi-lelki egészségének megóvására, az egészséges életmódra történő tudatos felkészítésre.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
2.1. A főiskolai szintű szakokon
- egészségtantanár,
- rekreáció-szervező,
- sportmenedzser,
- szakedző (a kötelezően választott sportág megjelölésével),
- testnevelő tanár;
2.2. az egyetemi szintű szakokon
- okleveles egészségtantanár,
- okleveles gyógytestnevelő tanár,
- okleveles humánkineziológus,
- okleveles testnevelő tanár
szakképzettség szerezhető.
3. A képzési idő
3.1. A képzés a testkulturális szakokon egy szakon, illetve - a tanár szakokon a 3.2.3. pontban felsorolt, továbbá azokkal a szakokkal való társítás esetén, amelyek szakpárosítását más jogszabály nem zárja ki - kétszakos képzésben is folyhat.
3.2. A képzési idő
3.2.1. Egy szakon:
- a főiskolai szintű képzésben: 6 félév, 180 kredit, legalább 2250 tanóra,
- az egyetemi szintű képzésben: 8 félév, 240 kredit, legalább 3000 tanóra.
3.2.2. Kétszakos képzésben:
- a főiskolai szintű szakokon: 8 félév,
- az egyetemi szintű szakok egymással, valamint főiskolai szintű szakkal társítva: 10 félév.
3.2.3. Az újabb oklevelet nyújtó képzésben:
3.2.3.1. a főiskolai szintű szakokon
a) a rekreáció és a sportmenedzser szakon:
- valamely testkulturális szak elvégzését követően: legalább 3 félév, 90 kredit, 1125 tanóra,
- a sportmenedzser szakon valamely közgazdasági, a rekreáció szakon pedig valamely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, pedagógia, gyógypedagógiai, szociálpedagógus, szakoktató) vagy egészségügyi szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, 1500 tanóra;
b) a tanári és a szakedző szakokon:
- az egészségtantanár, a testnevelő tanár vagy a szakedző szak egyikének elvégzését követően, valamint a testnevelés műveltségi területet végzett tanító, a konduktortanító, illetve a szomatopedagógia szakos gyógypedagógus szak elvégzését követően, az egészségtantanár szakon továbbá az egészségügyi szakoktató, valamint a biológiatanár szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, 1500 tanóra,
- egyéb testkulturális, pedagógus vagy egészségügyi szak elvégzését követően: legalább 5 félév, 150 kredit, 1875 tanóra,
- a szakedző szak elvégzése után vagy mellett egy másik sportági specializáció megszerzése: legalább 2 félév, 60 kredit, 750 tanóra, amelyet tanúsítvány ismer el;
3.2.3.2. az egyetemi szintű szakokon
a) a gyógytestnevelő tanár szak kivételével valamennyi szakon:
- valamely másik egyetemi szintű testkulturális szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, 1500 tanóra,
- valamely főiskolai szintű testkulturális szak elvégzését követően - kivéve az egyetemi szintű testnevelő tanár és a humánkineziológia szakon a rekreáció, illetve a sportmenedzser szakot, amelyek elvégzését követően a képzési idő legalább 6 félév, 180 kredit, 2250 tanóra - legalább 5 félév, 150 kredit, 1875 tanóra;
b) az egészségtantanár és a testnevelő tanár szakon:
- valamely egyetemi szintű nem testkulturális tanár, az egyetemi szintű gyógypedagógia, illetve pedagógia szak elvégzését követően, az egészségtantanár szakon továbbá a főiskolai szintű rekreáció, a sportmenedzser, illetve valamely gyógypedagógiai, a szociálpedagógus, az egészségügyi szakoktató, valamint valamely egyetemi szintű egészségügyi szak elvégzését követően: legalább 5 félév, 150 kredit, 1875 tanóra,
- egyéb pedagógus, valamint egészségügyi szak elvégzését követően: legalább 6 félév, 180 kredit, 2250 tanóra;
c) a gyógytestnevelő tanár szakon:
- az egyetemi szintű testnevelő tanár szak elvégzését követően: legalább 3 félév, 90 kredit, 1125 tanóra,
- a főiskolai szintű gyógytornász szak elvégzését követően legalább 4 félév, 120 kredit, 1500 tanóra,
- az egyetemi szintű humánkineziológia, valamint - a rekreáció, illetve a sportmenedzser szak kivételével - valamely főiskolai szintű testkulturális, a szomatopedagógia vagy a konduktor-tanító szak, illetve a tanító-gyógytestnevelési vagy óvodapedagógus-gyógytestnevelési szakirányú továbbképzési szak elvégzését követően: legalább 5 félév, 150 kredit, 1875 tanóra.
3.2.4. A kiegészítő alapképzésben:
a) az egyetemi szintű testnevelő tanár, illetve az egészségtantanár szakon: legalább 3 félév, 90 kredit, 1125 tanóra;
b) a gyógytestnevelő tanár szakon a főiskolai szintű testnevelő-tanár szak elvégzését követően: legalább 4 félév, 120 kredit, 1500 tanóra.
3.3. Kétszakos képzésben - a 3.2.3. pontban felsorolt, illetve azokkal a szakokkal történő párosítás esetén, amelyek társítását más jogszabály nem zárja ki - a második szak legkésőbb két félév, az egyetemi szintű szakokhoz főiskolai szintű szak legkésőbb négy félév elvégzését követően, az egyetemi szintű testnevelő tanár szakhoz a gyógytestnevelő tanár szak pedig legkésőbb a hatodik félévet követően vehető fel a képző felsőoktatási intézmény által meghatározott feltételek alapján.
3.4. A testkulturális tanár szakokon az első nappali tagozatos alapképzés - az egyetemi szintű testnevelő tanár szak kivételével - csak kétszakos képzésben folyhat. A 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 2. pontjában foglaltak alapján, s figyelemmel a jelen rendelet 4. §-ában a korábbi szakok két önálló szakká történő szétválasztására is, az 1-es szakszámú testkulturális szakok mellett az e rendelet 3.2.3. pontjában, illetve más jogszabályban felsorolt szakok kétszakos képzésben történő felvétele is lehet államilag finanszírozott. A testkulturális felsőoktatási szakok levelező, esti, távoktatásos képzésben önálló szakként indíthatók.
3.5. A kétszakos képzésben, illetve a 2-es szakszámú szakon szerzett egyszakos tanári oklevéllel rendelkezők, továbbá a testkulturális tanári szakon szakképzettséget szerzettek második tanári szakképzettséget nyújtó alapképzésében a nappali, esti vagy levelező tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve e rendelet alapján tekintendők államilag finanszírozott hallgatónak.
Meghatározások:
- Egy félév 15 hét szorgalmi időszakot foglal magában, átlagosan 30 kredit, a nappali tagozaton egy szakon átlagosan heti 20-25 tanóra teljesítésével.
- A tanóra: oktató vezetésével, közreműködésével történő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlati foglalkozás, laboratóriumi gyakorlat, sport- és rekreációs táborok, szakmai gyakorlatok).
- A gyakorlati minősítés ötfokozatú gyakorlati jegy vagy háromfokozatú minősítés.
- E rendelet alkalmazásában kiegészítő alapképzésnek minősül: a főiskolai szintű egészségtantanár szakképzettség megszerzését követően az egyetemi szintű egeszségtantanári; a főiskolai szintű testnevelő tanár szakképzettség megszerzését követően az egyetemi szintű testnevelő tanári, valamint az egyetemi szintű gyógytestnevelő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés.
- A gyógytestnevelő tanári szakképzettséget az egyetemi szintű testnevelő tanár szakra történő felvétel esetén legkésőbb a 6. félév elvégzése után felvett kétszakos képzésben, valamint az oklevél megszerzését követően - a közös előképzettség beszámításával, legkevesebb 3 féléves képzési időben - újabb oklevelet nyújtó képzésként is meg lehet szerezni.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
4.1.1. E terület magában foglalja az értelmiségi létre felkészítő, illetve a szakmai műveltséget megalapozó ismereteket mint például a filozófia, szociológia, idegen nyelv, menedzsment, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, retorika, etika, egyetemes művelődéstörténet, gazdasági ismeretek, az egyetemi szintű szakokon emellett tudományelméleti ismeretek, jogi ismeretek, amelyek minden szakon a szakcsoportos alapképzés részét képezik.
4.1.2. E terület a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 10-15%-a, a főiskolai szintű szakokon legalább 18, legfeljebb 27, az egyetemi szintű szakokon legalább 24, legfeljebb 36 kredittel.
4.1.3. E területen a kötelezően választható tárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékek minimálisan 5, maximálisan 10%-a, a szabadon választható kreditek aránya pedig legalább 5%. A szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszának részeként a valamennyi szakon közösen kialakított tantárgyak kreditértéke legalább 12 kreditpont, az egyetemi szintű szakokon további legalább 12 kreditpont.
4.2. Alapozó szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
4.2.1. A képzés e területe az egészségnevelés-, testnevelés-, nevelés- és sporttudományoknak a cselekvés- és az egészségkultúrával összefüggő alapozó szakismereteit tartalmazza az alábbi négy fő témakörben: orvos- és egészségtudományi ismeretek, társadalom- és gazdaságismeret, sport-, természet- vagy egészségtudományi kutatások alapjai, továbbá pedagógiai és pszichológiai alapismeretek. Ez utóbbi témakör követelményei a tanár szakokon a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint, részben e pontban, részben a 4.3. pontban jelzett tanulmányi területek keretében teljesítendők. A testnevelő és gyógytesnevelő tanár, a rekreáció, valamint a szakedző szakokon az első témakörben hangsúlyt kell fektetni a gerinc- és ízületvédelem elméleti és gyakorlati ismereteire.
4.2.2. E képzési terület - szaktól függően változó határok között - a teljes képzési időhöz tartozó kreditek legalább 20 legfeljebb 30%-át teszi ki, a főiskolai szintű szakokon legalább 36, legfeljebb 54, az egyetemi szintű szakokon legalább 48, legfeljebb 72 kredittel.
4.2.3. E területen a kötelező tárgyakhoz rendelt kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékek minimálisan 15, maximálisan 20%-a. Ezek közül a szakcsoporthoz tartozó szakok közös képzési szakaszának részeként - a sportmenedzser szak kivételével minden testkulturális szakon azonosan - a fent felsorolt négy témakörhöz rendelten, egyenként legalább 6-6 kreditet elérő tantárgycsoportok, az egyetemi szintű szakokon az első három témakörben további 2-2 kreditértékű közös tantárgyak kialakítása szükséges.
4.2.4. A kötelezően választható kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékek minimálisan 5%, maximálisan pedig 15%-a.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
4.3.1. Az adott szakon folyó képzéshez szorosan kapcsolódó tárgyak ismeretanyagát tartalmazza (a tanár szakokon beleértve, illetve figyelembe véve a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglalt követelményeket is), amelyekben - szakonként eltérő hangsúllyal - szerepel a testnevelés-, egészségfejlesztés- és sporttörténet; edzés-, testnevelés-, egészségfejlesztés- és/vagy rekreációelmélet, illetve ezek módszertanai; egészség- és/vagy sportpedagógia, illetve -pszichológia, -szociológia, -jog és a -menedzsment; a környezet-egészségügyi, népegészségügyi-epidemiológiai ismeretek, a drog, alkohol, dohányzás területén függőséghez vezető szokások megelőzésének, tünetei felismerésének, a szükséges beavatkozás módjainak, a segítségnyújtásra felkészítő társszakmáknak az alapvető ismeretei; az egészségtantanár és a sportmenedzser szakok kivételével a motoros képességek és készségek, a sportélettan, sportegészségtan, sportágak elmélete és módszertana; a külső szakmai gyakorlatok: rekreációs és sporttáborok, a tanár szakokon emellett az iskolai gyakorlatok; az egyetemi szintű szakokon továbbá a testnevelés-, egészség- és/vagy sporttudományi kutatás, illetve sportági kutatás, a pszichofiziológia, terheléselmélet és diagnosztika, biomechanika, méréstechnika, illetve mindezek laboratóriumi és/vagy külső szakmai gyakorlata; továbbá a szakdolgozat elkészítése és megvédése is.
4.3.2. E képzési terület - szaktól függően, az ott megjelölt határok között - a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékek 55-70%-a.
4.3.3. E területen a kötelező tárgyakhoz rendelt összegzett kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditérték legalább 30, legfeljebb pedig 50%-a, amelyek közül a főiskolai szintű szakokról legalább 35%-ot el kell fogadni az azonos szak egyetemi szintű kiegészítő képzése esetén.
4.3.4. A kötelezően választható tárgyakhoz rendelt összegzett kreditek aránya a teljes képzési időhöz tartozó kreditérték legalább 20, legfeljebb pedig 25%-a, a szabadon választható tárgyak legkisebb aránya pedig 5%.
4.3.5. A szakdolgozat - a kötelező, illetve a kötelezően választható tárgyakhoz rendelten - a teljes képzési időhöz tartozó kreditérték 10%-a, a főiskolai szintű szakokon 18, az egyetemi szintű szakokon 24 kredittel. A tanár szakokon a szakdolgozat követelményeire emellett a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabály az irányadó. Két testkulturális szak párhuzamos vagy újabb oklevelet nyújtó képzésében, illetve a pedagógusi szakképzettséggel rendelkezők újabb oklevelet nyújtó képzésében a második szak szakdolgozatának kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 10, az egyetemi szintű szakokon 15 kredit. Egyéb szakokkal való szakpárosítás vagy újabb oklevelet nyújtó képzés esetén a szakdolgozat kreditértéke a főiskolai szintű szakokon 13, az egyetemi szintű szakokon 18. A testkulturális szakokon másik testkulturális vagy egyéb pedagógusi szakkal párosított képzés esetén intézményi hatáskörben lehetőség biztosítható egy szakdolgozat megírására is, melynek kreditértéke a főiskolai szintű szakon 20, egyetemi szintű szakon 30 kredit lehet.
4.4. Az egyes szakokra előírt képzési idő, illetve összes megszerzendő kredit megosztása
4.4.1. A 4.1-4.3. pontokban felsorolt tanulmányi területeken az elméleti jellegű képzés a főiskolai szintű szakokon a teljes képzési idő mintegy 40%-a, a gyakorlati jellegű képzés mintegy 60%-a, az egyetemi szintű szakokon pedig az elmélet és a gyakorlat is mintegy 50-50%, a gyakorlathoz számítva az elméleti tárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozásokat, külső gyakorlatokat, táborokat, a tanár szakokon emellett az iskolai gyakorlatokat is.
4.4.2. Az egyes testkulturális szakokon a szakos törzsképzés kreditértéke a kötelező, valamint a kötelezően választható tárgyakhoz minimálisan előírt kreditek összege, amely a teljes képzési időhöz rendelt kreditek 75%-a.
4.4.3. A kötelező tárgyakhoz rendelt összegzett kreditek aránya a teljes képzési időhöz rendelt krediteknek minimálisan 50, maximálisan 70% közötti értéke lehet.
4.4.4. A kötelezően választható tárgyakhoz rendelt összegzett kreditek aránya a teljes képzési időhöz rendelt krediteknek minimálisan 30, maximálisan 50% közötti értéke lehet.
4.4.5. A szabadon választható tárgyakhoz rendelt összegzett kreditek minimális aránya a teljes képzési időhöz rendelt kreditek 5%-a, legfeljebb pedig 10%-a lehet.
4.4.6. Az egyes szakokra előírt összes megszerzendő kredit közül a szakcsoportos alapképzés részeként minden testkulturális szakon el kell fogadni a 4.1., továbbá a 4.2. pontban jelzett területeken megszerzett krediteket. Egy másik testkulturális szakkal történő társítás, illetve újabb testkulturális szakon oklevelet adó képzés esetén a 4.1. és a 4.2. pontban megjelölt tanulmányi területek elvégzését - a tanár szakokon a tanári képesítési követelményekben foglaltakat nem ide számítva - a képzési idő legalább 30, legfeljebb pedig 45%-ában teljesítettnek kell tekinteni, amely a képzési időt legalább 2, legfeljebb 4 félévvel csökkentheti. A tanár szakokon - kiterjesztve ezt a nem testkulturális tanár szakkal való társításra, illetve bármely szakos tanári szakképzettség birtokában az újabb tanári oklevelet adó képzésre - a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadók. A többi pedagógus szakkal történő társítás, illetve az ezt követő újabb oklevelet adó képzés esetében az általános pedagógiai és pszichológiai, a szakmódszertani, illetve az iskolai gyakorlat követelményeinek a teljesítését összesen legalább 20 kreditértékkel be kell számítani.
4.5. A fogyatékos személyek sajátos igényeire felkészítő spedalizáció
A képző intézmények - a kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak keretében - a fogyatékos személyek sportja, testnevelése, rekreációja sajátosságaira felkészítő összefüggő képzési programot alakíthatnak ki, amelyet a fogyatékosság típusa (látás-, hallás-, mozgássérülés, illetve értelmi fogyatékosság) szerint megtervezett legalább 12 kreditértékű programok esetén tanúsítvány ismer el.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere - a tanár szakokon a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve - a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, illetve minősítésekből, vizsgákból (beszámoló, kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga), valamint a szakmai gyakorlalok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Szigorlatok
Az adott szakon meghatározottak szerint a főiskolai szintű szakokon legalább három, az egyetemi szintű szakokon legalább négy komplex szigorlat kötelező - beleértve a tanár szakokon a külön jogszabályban meghatározott komplex pedagógiai-pszichológiai szigorlatot is - a fenti 4. pontban, illetve az adott szak sajátos képesítési követelményeinek a 4. pontjában meghatározott főbb tanulmányi területek köréből:
- a 4.3. pontban felsorolt speciális szakterületi ismeretek köréből legalább három komplex szigorlat, a tanár szakokon beleértve a külön jogszabályban meghatározott pedagógiai-pszichológiai szigorlatot is,
- az egyetemi szintű szakokon a 4.1. és 4.2., valamint a 4.3. pontban felsorolt ismeretek köréből további legalább egy komplex szigorlat letétele szükséges.
5.2. A szakdolgozat
Olyan írásbeli dolgozat, amely a szaknak megfelelő témában készült, és tanúsítja, hogy a hallgató ismeri a témájához tartózó hazai és nemzetközi szakirodalmat, illetve a szakirodalom és empirikus tapasztalatai feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására és a szakterületén jelentkező feladatok megoldására, egyetemi szintű szakokon emellett képes a feladatok tervezésére, illetve a kutatómunka részben önálló elvégzésére is.
5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése;
- az idegennyelv-ismeret követelményeinek a teljesítése: főiskolai szintű alapképzésben egy idegen nyelvből az intézmény által meghatározott vizsgához kötött nyelvismeret, az egyetemi szintű alapképzésben legalább egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy az intézmény által meghatározott vizsgához kötött sportszakmai nyelvvizsga; a kiegészítő képzésben és az újabb diploma megszerzésére irányuló képzésben az első alapszak nyelvi követelményeinek teljesítése;
- a szakmai gyakorlatok teljesítése;
- a tanár szakokon a külön jogszabályban előírt követelmények teljesítése;
- benyújtott szakdolgozat, melyet legalább egy bíráló védésre alkalmasnak tartott.
5.4. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése;
- a szakterületi elméleti és gyakorlati ismereteket átfogó komplex szóbeli vizsga;
- a tanár szakokon továbbá a külön jogszabályban előírt tanári képesítővizsga komplex szóbeli része.
5.5. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése átlageredményének, a szakterületi komplex szóbeli vizsga érdemjegyének, illetve a tanár szakokon a szakterületi komplex szóbeli vizsga osztályzatának és a tanári képesítővizsga átlageredményének egészre kerekített átlaga.
2. számú melléklet a 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez
A testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei
I. TANÁR SZAKOK
A) FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI SZINTŰ TANÁR SZAKOK
Egészségtantanár
1. A képzési cél
Egészségtantanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a testi, lelki, szociális egészségfogalomra alapozott egészségtani, egészségmegőrző és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkeznek; felkészültek arra, hogy a hazai általános képzést folytató oktatási-nevelési intézményekben az 5-12. (13.) évfolyamok, az egyetemi szintű szakon végzettek ezenkívül a szakképző évfolyamok tanulóinak a szakrendszerű oktatásában a szakképzettségüknek megfelelő tanári oktató-nevelő munkát végezzenek; akik az egészséges életmódot, a testes egészségkultúrát modellként alkalmazzák és közvetítik, illetve egészségügyi, egészségpedagógiai és -pszichológiai szakismereteik birtokában képesek a mentálhigiénés szemlélet kialakítására, egészségmegőrző, egészségfejlesztő tevékenységre az iskolában és az iskolarendszeren kívül; képesek szakterületük alkotó művelésére, az egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok pedig képesek tudományterületük továbbfejlesztésére és eredményeik közléseire is.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglaltakra is tekintettel orvos- és egészségtudományi (anatómia, élettan, kórélettan, biokémia, humángenetika, humánbiológia, egészségtan, biometria), társadalomtudományi (szociálpszichológiai, egészségszociológiai és -jogi) alapismeretek, továbbá egyetemi szinten az egészségtudományi kutatás elmélete és módszertana.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
4.3.1. Az egészségfejlesztés elméleti és gyakorlati ismeretei:
- az egészség társadalmi és környezeti vonatkozásainak a területén az egészségszociológia, bioetika, népegészségtan, családszociológia, addiktológia, környezetvédelem, szociálpolitika, egészségügyi jog, egészségbiztosításpolitika, szakkommunikáció, egyetemi szinten továbbá az egészségügyi menedzsment;
- a lelki egészségvédelem területén a pszichológia, mentálhigiéné, konfliktuskezelési és kommunikációs készségfejlesztés, személyiségfejlesztés, egyetemi szinten továbbá az egészségpszichológia;
- a prevenció és rehabilitáció területén az egészségfejlesztés módszertana, krónikus betegségek megelőzése és a betegek otthoni ápolása, balesetvédelem és elsősegélynyújtás, családtervezés és szexuális kultúra, rehabilitációs, gyógypedagógiai, gyógytestnevelési, természetgyógyászati alapismeretek, a relaxáció módszertana, egyetemi szinten továbbá az egészségfejlesztési, életvezetési prevenciós tanácsadás módszertani alapjai;
- a rekreáció területén a rekreáció elmélete és módszertana, valamint egy kötelezően választható tantárgy valamely rekreációs tevékenység alapismeretéből.
4.3.2. A tanári képesítés megszerzésére történő felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretei
A tanári képesítés követelményeiről szóló jogszabályban foglaltak alkalmazásával az egészségtan tantárgy oktatásának elmélete, módszertana és iskolai gyakorlata.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak szerint, amely alkalmazásával a főiskolai szintű szakon legalább három, az egyetemi szintű szakon további egy komplex szigorlat letétele kötelező. A főiskolai és az egyetemi szakon a három kötelező szigorlatot azonos tárgykörből kell kialakítani; a 4.1. és 4.2. pontban jelzett általános és alapozó szakterületi ismeretek közül az orvos- és egészségtudományi ismeretek tárgykörében, a 4.3.1. pontban foglalt egészségfejlesztési szakterületi ismeretek közül az egészségszociológia, illetve az egészségpszichológia tárgykörében, a 4.3.2. pontban foglalt területen pedig a külön jogszabályban meghatározott pedagógiai-pszichológiai ismeretkörben. Az egyetemi szintű szakon a további egy kötelező szigorlatot a népegészségtan és az egészségfejlesztés tárgykörben kell kialakítani.
Testnevelő tanár
1. A képzési cél
Testnevelő tanárok képzése a közoktatásban az 5-12. (13.) iskolai évfolyam számára, az egyetemi szinten emellett a szakképző évfolyamok számára, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - ismerik a sportmozgások és azok oktatásának elméletét és gyakorlatát, a testnevelés elméleti és módszertani ismereteinek birtokában képesek a különböző korosztályok eltérő mozgásigényét kielégítve fejleszteni tanulóik mozgásos cselekvési biztonságát, koordinációs és kondicionális képességeit az iskolai testnevelési órákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon és szünidei táborokban; az egyetemi szintű szakon végzettek ezen túlmenően az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben képesek a sportszakmai tantárgyak oktatására, valamint - elméleti felkészültségük birtokában, a szakmai tradíciók megőrzése és szakterületük alkotó művelése mellett - képesek a testnevelés elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztésére, tapasztalataik elemzésére és eredményeik közlésére is.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglaltakra is tekintettel orvos- és egészségtudományi ismeretek (anatómia, biokémia, élettan, egészségtan, humánbiológia, bio-mechanika stb.), egészség- és sportpolitika, sporttudományi kutatások alapjai (matematikai statisztika, mérési módszerek).
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
4.3.1. A testnevelés elmélete és gyakorlata
Testnevelés- és sporttörténet, edzéselmélet és -módszertan, testnevelés-elmélet és -módszertan, terhelésélettan, iskola- és sportegészségtan, rekreációelmélet, a gyógytestnevelés alapjai, fogyatékosügyi és prevenciós alapismeretek, a testnevelő tanári munkához szükséges sportágak - atlétika, torna, gimnasztika, sportjátékok, úszás, küzdősportok, vízi- és téli sportok, ritmikus gimnasztika-tánc-aerobic - elmélete, gyakorlata és módszertana, illetve motorikus készségek és képességek kialakítása, sportszakmai gyakorlatok és táborok, az egyetemi szintű szakon ezenkívül e sportágak kvantitatív és kvalitatív mozgáselemzése, a sporttudományos kutatás elmélete és módszertana, a motoros tanulás és szabályozás, a terheléselmélet és diagnosztika, illetve méréstechnika elmélete és gyakorlata.
4.3.2. A tanári képesítés megszerzésére történő felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretei
A tanári képesítés követelményeiről szóló jogszabályban foglaltak alkalmazásával a testnevelés tantárgy oktatásának elmélete, módszertana és iskolai gyakorlata.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak szerint, amely alkalmazásával a főiskolai szintű szakon legalább három, az egyetemi szintű szakon további egy komplex szigorlat letétele kötelező. A főiskolai és az egyetemi szakon a három kötelező szigorlatot azonos tárgykörből kell kialakítani: a 4.3.1. pontban foglalt speciális szakterületi ismeretek köréből a testnevelés-elmélet és módszertan, valamint két választott sportágcsoport elmélete és módszertana, a 4.3.2. pontban foglalt területen pedig a külön jogszabályban meghatározott pedagógiai-pszichológiai ismeretkörben, az egyetemi szintű szakon a további egy kötelező szigorlatot a 4.3.1. pontban foglalt ismeretek köréből kell letenni, a sporttudományos ismeretek témakörében.
B) EGYETEMI SZINTŰ TANÁR SZAK
Gyógytestnevelő tanár
1. A képzési cél
Gyógytestnevelő tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában, valamint a 2. számú mellékletben a testnevelő tanár szak képesítési követelményeiben foglaltakra is tekintettel, tudományosan megalapozott egészségtudományi, sporttudományi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és pszichomotorikus ismereteik, készségeik és képességeik kialakításával - felkészültek arra, hogy a hazai általános képzést folytató oktatási-nevelési intézményekben az 1-12. (13.) évfolyamokon, valamint a szakképzésben eredményesen közreműködjenek a mozgásszervi, belgyógyászati és pszichoszomatikus betegségek kialakulásának megelőzésében, illetve a rehabilitáció folyamatában; a szakképzésben felkészültek szaktárgyuk tanítására; valamint képesek szakterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik közlésére.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1 Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
A testnevelő tanár szak képesítési követelményeinek 4.2. pontjában foglaltak mellett az orvosi latin, grafikus mozgásábrázolás, funkcionális anatómia, belgyógyászat, ortopédia-sebészet-traumatológia, gyermekgyógyászat, természetgyógyászat, dietetika, masszázs.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
4.3.1. A testnevelés és gyógytestnevelés elmélete és gyakorlata
A testnevelő tanár szak képesítési követelményeinek 4.3. pontjában foglaltak érvényesek, melyek kiegészülnek a gyógytestnevelő tanári munkához szükséges aspektusokkal, továbbá: gyógypedagógiai alapismeretek, a gyógytestnevelés elmélete és módszertana, szakkommunikáció, funkcionális gimnasztika, mozgásterápia, mozgáskoreográfia, zenére végezhető rehabilitációs mozgásformák, vízi gyakorlatok, gyógyúszás, sportágak gyógyító adaptációja, fogyatékosok sportja, a fizio- és fizikoterápia kapcsolatai a gyógytestnevelés gyakorlatával.
4.3.2. A tanári képesítés megszerzésére történő felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretei
A tanári képesítés követelményeiről szóló jogszabályban foglaltak alkalmazásával a testnevelés és gyógytestnevelés tantárgy oktatásának elmélete, módszertana, tantárgy-pedagógiája és iskolai gyakorlata.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet, valamint a testnevelő tanár szak 5. pontjában foglalt követelmények alkalmazásával a szigorlatok száma legalább négy, melyek közül két szigorlat tárgya azonos a főiskolai szintű testnevelő tanár szakon jelzett kötelező szigorlati tárgyakkal (egy szigorlat a testneveléselmélet és módszertan, egy pedig a pedagógiai-pszichológiai tárgyak köréből). A további két kötelező szigorlat tárgykörei: orvosi-sportorvosi ismeretek, szakorvosi ismeretek, a gyógytestnevelés elmélete és módszertana.
II. NEM TANARI SZAKOK
A) EGYETEMI SZINTŰ SZAK
Humánkineziológia
1. A képzési cél
Az egészségtudományban, a kineziológiában és a sporttudományban jártas szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - analizálni és alkalmazni tudják az emberi mozgásszerveződés ismereteit, főbb törvényszerűségeit; ismerik a különböző mozgásformák és cselekvések részleteit, valamint a mozgásos cselekvések emberi szervezetre gyakorolt hatásait, a tudományos igényességű adatfelvétel és -elemzés alapvető jogi és etikai szabályait, eljárási technikáit; magas szintű felkészültségük alapján alkalmasak a társszakmák fizioterápiás, rehabilitációs és egyéb egészségmegőrző tevékenységet végző szakembereivel való együttműködésre, valamint képesek szakterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik közlésére.
2. A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglalt tárgykörök az orvos- és egészségtudományi terület hangsúlyával, kiegészítve a fizikai, kémiai, matematikai alapismeretekkel, továbbá a biofizika, funkcionális anatómia, biometria, humángenetika ismereteivel.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.3. pontjában foglaltakra is figyelemmel az alapvető emberi mozgásformák kvalitatív és kvantitatív elemzése, továbbá a kineziológia elmélete és gyakorlata, laboratóriumi diagnosztika, sportsérülések, mozgásszimuláció, izom- és funkcionális biomechanika, terhelésélettan, táplálkozás-élettan, fogyatékosügyi alapismeretek, fizioterápia elmélete és gyakorlata, mozgásszervi rehabilitáció, masszázs, valamint klinikai és eszközkezelési gyakorlatok.
Szakmai gyakorlat: külső gyakorlóhelyeken (pl. kórházakban) hospitálási gyakorlatok és klinikai foglalkozások a rehabilitációs, fizioterápiás stb. tevékenységi formák megismertetetésére és a társszakmák szakembereivel való együttműködés, team-munka gyakorlására.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel a szigorlatok száma legalább négy, az alábbi területek köréből:
- orvostudományi ismeretek,
- funkcionális anatómia, izom- és funkcionális biomechanika,
- mozgásszervi elváltozások kórtana és kezelése (fizioterápia, ortopédia)
- rehabilitáció elmélete és módszertana, gyógytestnevelés.
B) FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK
Rekreáció
L A képzési cél
Rekreációs szakemberek képzése a testkultúrával összefüggő szabadidős tevékenységek tervezésére, szervezésére, vezetésére és menedzselésére, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek valamennyi korosztály számára a rekreáció értékeit magas színvonalon átszármaztatni, azaz képesek a lakosság meghatározott csoportjainak rekreációs szabadidős tevékenységét megtervezni, szervezni és vezetni; felkészültségük birtokában képesek szakterületük alkotó művelésére és továbbfejlesztésére, a legújabb ismeretek alkalmazására.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglalt tárgykörök egymással azonos súllyal szerepelnek, kiegészítve a környezet- és természetvédelem, továbbá a pedagógia és pszichológia, illetve a társadalom- és gazdaságismeret területén a szociálpedagógia, szociálpszichológia, illetve a menedzsment rekreációs vonatkozásaival.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.3. pontjában foglalt ismeretkörök közül hangsúlyosan a rekreációelmélet és -módszertan, az egészséges életmód, a mentálhigiéné rekreációs vonatkozásai, kiegészítve a prevenció, a szabadidős sport- és fittnesstevékenység, a fogyatékos személyek szabadidős sportja, a rehabilitáció és gyógy-, illetve sportturizmus területével. A sportági elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek területén csak a dominánsan szabadidős felhasználású mozgástevékenységek alkotják a képzés programját, mint alakformálás (kondicionálás, testépítés), gördülő sportok (görkorcsolya, gördeszka, kerékpár), havas sportok (hódeszkázás, sízés, szánkózás), játékok (népi, szabadtéri, termi és tábori játékok), jeges sportok (jégkorong, korcsolya), sportjátékok (fallabda, golf, kosárlabda, strandröplabda, tenisz), túrázás (természetjárás ágazatai), vízisportok (kajak-kenuzás, windsurf), mozgások zenére (aerobik, zenés gimnasztika, jazzgimnasztika, néptánc, társastánc), továbbá lovas sportok, angolszász ütős sportjátékok (baseball, softball, krikett).
Szakmai gyakorlat: a szak sajátosságaihoz igazodó rekreációs és sporttáborok.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel a szigorlatok száma legalább három, az alábbi területek köréből:
- egészségtudományi ismeretek,
- a rekreáció elmélete és módszertana,
- rekreációs sportágak oktatásának elmélete és módszertana,
- szabadidő-szervezés és rekreáció-menedzsment.
Sportmenedzser
1. A képzési cél
Sportmenedzserek képzése a testnevelés és sport különböző területeire, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek meghatározni a sportvezetés feladatait a modern piacgazdaság viszonyai között; elméleti ismereteik birtokában és gyakorlati felkészültségük alapján eligazodnak a sportot átható társadalmi és gazdasági tényezők és folyamatok között; képesek feltárni a sportban rejlő gazdasági lehetőségeket, s így biztosítani tudják a testnevelés és sporttevékenység végzéséhez szükséges erőforrásokat; képesek szakterületük alkotó művelésére és fejlesztésére, a legújabb ismeretek alkalmazására.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1.számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglalt orvos- és egészségtudományi ismeretek tárgyai közül csak a szakhoz kapcsolódó élettani és sportegészségügyi vonatkozások szükségesek, a pedagógia és pszichológia tárgykörében a kommunikáció, a szervezet- és vezetéslélektan, illetve a médiaismeretek hangsúlyosak, a társadalom- és gazdaságismeret tárgyköre pedig kiegészül a jog és a szociológia alapismereteivel.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
Sporttörténeti, sportelméleti, sportpolitikai, sportjogi, rekreációs és sportági alapismertek, továbbá közgazdaságtan (mikroökonómia, makroökonómia), stratégiai menedzsment, sportmenedzsment, pénzügyi ismeretek, sportgazdaságtan, számvitel, vállalkozás- és sportvállalkozás-szervezés, marketing-szponzorálás, piackutatás, PR-média.
Szakmai gyakorlat: a szak sajátosságaihoz igazodó szakmai gyakorlatok a sporttevékenység és sportszervezés alapvető intézményeiben (pl. sportegyesületek, szabadidőközpontok stb.) történik.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel a szigorlatok száma legalább három, az alábbi területek köréből:
- szociológia-sportszociológia,
- pszichológia-vezetéslélektan,
- pénzügyi és számviteli ismeretek,
- sportgazdaságtan, marketing-szponzorálás.
Szakedző
1. A képzési cél
Szakedzők képzése a testkultúra versenysport területére, akik széles körű szakmai és általános műveltségük birtokában eredményes sportedzői tevékenység végzésére alkalmasak a kezdő szinttől az élsport szintjéig minden korosztályban; hivatástudattal rendelkezve felelősséget éreznek tanítványaik testi épségéért és személyiségük fejlődéséért, ismerik és alkalmazni tudják a fejlődő gyermek és a felnőtt emberi szervezet struktúráját és működésének alapvető törvényeit, illetve a személyiség alakulásában és alakításában közrejátszó pszichológiai és pedagógiai folyamatok alapvető törvényszerűségeit; olyan pszichomotoros képességekkel, készségekkel és mozgásismeretekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a megszerzett tudás alkotó és eredményes alkalmazását.
2.A végzettség szintje és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak szerint, a kötelezően választott alábbi sportágak megjelölésével:
aerobik
akrobatika
asztalitenisz
atlétika
birkózás
búvárúszás
cselgáncs
ejtőernyősport
evezés
gyorskorcsolya
íjászat
jégkorong
kajak-kenu
karate
kerékpározás
kézilabda
kosárlabda
labdarúgás
lovaglás
lövészet
műkorcsolya
műugrás
műúszás
ökölvívás
öttusa
röplabda
ritmikus gimnasztika
sakk
sífutás
sportlövészet
súlyemelés
tájfutás
tekézés
tenisz
testépítés és erőemelés
tollaslabda
férfi torna
női torna
triatlon
úszás
vitorlázás
vízilabda
vívás
A sportági szakirányok a társadalmi és sportszövetségi igényeknek megfelelően - a feltételek alakulásától függően - tovább bővülhetnek vagy megszűnhetnek, amelynek közzététele miniszteri hatáskörben történik.
3. A képzési idő
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak szerint.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző ismeretek
Az1. számú melléklet 4.1. pontjában foglaltak szerint.
4.2. Alapozó szakterületi ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglalt tárgykörök egymással azonos súllyal szerepelnek, az orvos- és egészségtudományi ismeretek alapjait kiegészítve a táplálkozásélettan, terhelésélettan tárgyaival, a pedagógia és pszichológia tárgykörében hangsúllyal a mozgásfejlődés, a konfliktuskezelés, a felnőttnevelés, a bánásmód pszichológiája és a mentálhigiéné témáira, a társadalom- és gazdaságismeret tárgyköréből pedig az egészség- és sportpolitika kiegészül a menedzsment témáival.
4.3. Speciális szakterületi elméleti és gyakorlati ismeretek
Az 1. számú melléklet 4.3. pontjában foglalt tárgykörök, kiemelve az edzés és sport témaköreinek általános elméleti és gyakorlati vonatkozásait, illetve kiegészítve a sportjog és sportdiplomácia ismereteivel. Emellett a választott sportági specializáció ismeretkörei: sportágtörténet, specifikus sportsérülések és rehabilitációs alapismeretek, masszázs, sportági edzéselmélet és módszertan, sportági oktatáselmélet és módszertan, a sportágban hangsúlyos képességek fejlesztése, sportági biomechanika, edzés- és felkészülés tervezés.
Szakmai gyakorlat: a sportág sajátosságaihoz igazodó szakmai gyakorlatok, mint hospitálás, speciális foglalkozás- és edzésvezetési gyakorlatok, versenyrendezési és versenyzési alapismeretek, kiegészítő foglalkozások.
5.Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel a szigorlatok száma legalább három, az alábbi területek ismereteiből:
- egészség- és orvostudományi ismeretek,
- edzéselmélet és módszertan,
- sportpedagógiai és sportpszichológiai ismeretek,
- a kötelezően választott sportág elmélete és módszertana.