120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzést folytató magán felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények)

terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre.

A képzési és fenntartási normatív támogatás elemei

2. § (1) A felsőoktatási intézmények a képzési és fenntartási normatív támogatást e rendelet keretében meghatározott mutatók alapján kapják meg utólagos finanszírozásként.

(2) A képzési és fenntartási normatív támogatás mutatói:

a) egyenértékű finanszírozott hallgatói létszám (a továbbiakban: egyenértékű létszám),

b) minősített (doktori, illetve mesterfokozattal rendelkező) oktatók és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok száma (a továbbiakban: oktatói létszám).

(3) A képzési és fenntartási normatív támogatás a felsőoktatási intézmények alábbi tevékenységi körébe tartozó működtetési és fenntartási feladatai ellátásának költségvetési támogatására szolgál:

a) az Ftv. 7. §-a (1)-(2) bekezdésében foglalt feladatok és a képesítési követelmények szerinti oktatási tevékenység - beleértve az Ftv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a képesítési követelményekben rögzített nyelvi követelmények teljesítéséhez a nappali tagozatos hallgatók részére nyelvoktatás biztosítását és az Ftv. 9/B. § (5) bekezdése alapján a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységét,

b) az oktatástól el nem különíthető kutatási tevékenység,

c) a doktori képzés kutatási előirányzatból nem finanszírozott feladatai,

d) a képzés és a kutatás alapfeltételét biztosító könyvtári (dokumentum- és szakirodalmi információ) szolgáltatás, valamint

e) a felsőoktatási intézmények egyéb központi, illetve karhoz tartozó általános oktatási, illetve nem oktatási egységeinek feladatai.

(4) A felsőoktatási intézmények - az államilag finanszírozott és meghirdetett szakok, az intézményi szintű szervezeti egységek működőképességének fenntartása érdekében - gazdálkodási szabályzatukban rögzítik a normatívan megkapott támogatás belső elosztási rendjét. A felosztásról - az Oktatási Minisztérium által meghatározott formában - évente tervet készítenek és azt minden év február 28-áig megküldik az Oktatási Minisztériumnak, majd a terv teljesüléséről a zárszámadás keretében beszámolnak.

(5) A Kormány a normatívák évenkénti összegeit, a növekedés mértékét az éves költségvetési törvény által meghatározott pénzügyi feltételek alapján, a költségvetési irányelvek figyelembevételével e rendeletben határozza meg.

Az államilag finanszírozott hallgatók

3. §[1] (1) A felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők a

a) nappali, esti, levelező első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben,

b) nappali, esti, levelező első alapképzésben,

c) nappali első szakirányú továbbképzésben,

d) nappali első kiegészítő alapképzésben

e)[2] a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a második vagy további szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben

részt vevő, államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók.

(2) Ugyancsak a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők

a) bármely államilag finanszírozott első közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgató a második közismereti tanári szakképzettség megszerzéséhez felvett szakon a nappali, esti és levelező tagozatokon legfeljebb az első alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményében meghatározott képzési időtartamban,

b) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, amelynek képesítési kövelményként bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie,

c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban,

d) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók, ha a jelen § bármely bekezdésében rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek.

(3)[3] Az (1)-(2) bekezdésekben felsorolt hallgatók legfeljebb addig tekinthetők államilag finanszírozott hallgatónak, amíg a megkezdett félévek száma nem haladja meg az adott szakra vonatkozó képesítési követelményben félévekben meghatározott képzési időt, 8 féléves vagy annál rövidebb képzés esetén 2 félévvel, 8 félévet meghaladó képzés esetén 3 félévvel

A számított finanszírozott hallgatói létszám meghatározása

4. § (1) A Kormány az oktatási miniszter előterjesztése alapján a megelőző költségvetési év májusában - a munkaerőpiaci igények és a felsőoktatás fejlesztési stratégiájának figyelembevételével - meghatározza a következő tanévben finanszírozható maximális hallgatói összlétszámot, és dönt azon belül az újonnan felvehető, államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról.

(2) Az oktatási miniszter szakcsoportok szerint - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével - a felvételt megelőző költségvetési év júniusában dönt

a) képzési szintenként (egyetemi, főiskolai, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés) az első évre felvehető, államilag finanszírozott hallgatói létszámról,

b) a felsőoktatási intézmények vonatkozásában az államilag finanszírozott, intézményenkénti hallgatói összlétszámról, meghatározott esetekben a szakcsoportonkénti, illetve szakonkénti hallgatói létszámról.

(3)[4] Az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére a Kormány - az évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül - az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét egyes nappali, esti és levelező szakirányú továbbképzésekre és a második vagy további oklevél megszerzésére irányuló képzésekre kiterjesztheti.

5. § (1) A számított finanszírozott hallgatói létszám (a továbbiakban: számított létszám) meghatározása az évfolyamonkénti számított létszám összege. Az évfolyamonkénti számított létszám megállapítása statisztikai módszerrel történik.

(2)[5] Az állami felsőoktatási intézményekben az évfolyamonként számított létszámot az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által az Oktatási Minisztériumnak jelentett országos felvételi létszámból kiindulva - az adott szak, illetve szakpár képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő figyelembevételével - az Oktatási Minisztérium állapítja meg a létszámnak e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott, képzési formánként eltérő mértékű, évről évre történő csökkentésével.

(3)[6] A nem állami felsőoktatási intézményekben a számított létszámot az adott költségvetési évet megelőző év októberi statisztikai hallgatói létszámából kell meghatározni, és az adott költségvetési év októberi statisztikai hallgatói létszámából számított létszámmal korrigálni.

(4)[7]

6. § (1) A hallgató a felvételi eljárás során felvett szakja(i) képesítési követelményében meghatározott tanulmányi ideig számít az intézmény számított létszámába, függetlenül attól, hogy valójában az intézmény hallgatója-e még.

(2)[8] A hallgató, amennyiben bármely államilag finanszírozott képzésben oklevél megszerzése nélkül - az első beiratkozást követően történő szak-, szakpár-, illetve intézményváltással - új felvételi eljárás eredményeképpen beiratkozik, akkor az új szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési ideig számít be a számított létszámba azzal, hogy - a (3), (4) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen időtartamot csökkenteni kell a korábbi szakon folytatott tanulmányainak idejével.

(3)[9] Amennyiben a hallgató főiskolai szintű alapképzési szakra nyert felvételt és intézményen belül felvételi eljárás nélkül átlép egyetemi szintű alapképzési szakra, akkor a továbbiakban annyi ideig számít a finanszírozott létszámba, amennyi az egyetemi szintű alapképzési szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időnek a főiskolai szintű tanulmányok addigi finanszírozott idejével csökkentett időtartama.

(4) Amennyiben a hallgató akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés birtokában nyer felvételt a szakiránynak megfelelő első alapképzésre, az adott alapképzési szak képesítési követelményeiben meghatározott tanulmányi időszaknál egy évvel rövidebb ideig számít a számított létszámba.

(5) A részképzésben részt vevő hallgatók képzésük tényleges időtartamáig számítanak a számított létszámba.

(6)[10] A kiegészítő alapképzésre felvett hallgatók legfeljebb 4 félévig számítanak be a számított létszámba.

(7)[11] A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben, ha belső felvétel alapján kerül a hallgató a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakra, ezen szak szempontjából a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamig számít a számított létszámba. Az így kétszakossá váló hallgató finanszírozási szempontból csak addig tekinthető kétszakos képzésben résztvevőnek, ameddig a két szak párhuzamosan fut a szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő szerint. E tekintetben a második tanári szak felvételét követően további szakmódosítás nem vehető figyelembe.

(8)[12] Az államilag finanszírozott helyre felvett hallgatókról - abban az esetben is, ha nem a felvételi eljárás során kerülnek felvételre - az adott év felvételi eljárásának befejezésével egy időben, a felvételiről szóló jelentéssel együtt minden év szeptember 30-áig az Oktatási Minisztérium számára jelentést kell készíteni, amely képzési formánként, szakonként az e §-ban meghatározott eseteket felsorolva tartalmazza a hallgatók számát. Az intézmény következő évi számított létszámába a felvételi eljárásban felvett hallgatókon túl csak az ekkor lejelentett hallgatók számítanak be.

(9)[13]

Az egyenértékű hallgatói létszám alapján meghatározott támogatás

7. § (1) A felsőoktatási intézmény képzési és fenntartási normatív támogatásának 2. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott része a felsőoktatási intézménynek a finanszírozási csoportokba tartozó szakokra felvett egyenértékű létszáma és e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában megjelölt adott finanszírozási csoporthoz tartozó normatíva értékek szorzatainak összege.

(2) Több felsőoktatási intézményben egy időben tanulmányokat folytató hallgató az egyenértékű létszám számításakor - az 1. § (1) bekezdésének a), valamint b) pontjában meghatározott intézmények által folytatott közös képzések kivételével - legfeljebb egy hallgatóként vehető számításba.

8. § Az egyenértékű létszámot a számított létszámból a képzési forma, valamint a szakok kétszakos képzésben való felvételének lehetőségét mutató szakszám szerint kell meghatározni a 3. számú mellékletben meghatározottak alapján.

9. § (1) A finanszírozási csoportokat a működési és fenntartási költségek szempontjából hasonló képzési szakterületekhez tartozó szakok alkotják.

(2) Az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott normatívák a hasonló képzési szakterületek fajlagos ráfordításainak figyelembevételével kerültek megállapításra.

Az oktatói létszám alapján meghatározott támogatás

10. § (1) A felsőoktatási intézmény képzési és fenntartási normatív támogatásának a 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott része a felsőoktatási intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatói és az államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok létszáma összegének valamint e rendelet 1. számú melléklete 2. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(2) A minősített oktatók létszáma az adott költségvetési évet megelőző év március 1-jén az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók létszáma.

(3) A doktorandusz létszám az adott költségvetési évet megelőző év március 1-jén az intézményben államilag finanszírozott képzésben részt vevő doktoranduszok létszáma.

A gyakorlati képzés normatív finanszírozása

11. § (1)[14] A gyakorlati képzés normatív finanszírozása a képzés költségvetési támogatására szolgál. Ez a támogatási elem tartalmazza a tanárképzés és szakmai tanárképzés képesítési követelményeiben meghatározott tanári, illetve szakmai tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés (tanári modul) támogatását, az egyetemi szintű hittanár szaktanári moduljának támogatását, a főiskolai szintű hitéleti képzések tanári moduljának, illetve gyakorlati képzésének támogatását, valamint a nemzetiségi pedagógusképzés kiegészítő költségvetési támogatását is. A gyakorlati képzés normatív támogatása az államilag finanszírozott hallgatói létszám alapján, az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő időtartama alatt, illeti meg a felsőoktatási intézményt.

(2) Az agrár szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása az agrár szakcsoport adott csoportba tartozó szakjainak egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 1. pontjában meghatározott csoportonkénti normatívák értékének a szorzata.

(3) Az egészségügyi szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása az egészségügyi szakcsoportba tartozó szakok egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 2. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(4)[15] A természettudományos és a műszaki szakcsoportba tartozó egyes szakokon folyó szakmai képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a természettudományos és a műszaki szakcsoportba tartozó egyes szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(5)[16] Az egyetemi szintű testnevelő tanár és gyógytestnevelő tanár, a főiskolai szintű szakedző (edző), testnevelő tanár, rekreáció (testnevelés-rekreáció), konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, általános szociális munkás és szociálpedagógus szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 5. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(6)[17] Az egyetemi és főiskolai szintű nemzetiségi pedagógus-képzés nemzetiségi kiegészítő költségvetési támogatása a nemzetiségi pedagógus szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 6. pontjában szereplő normatíva értékének a szorzata. E rendelet alkalmazásában nemzetiségi pedagógus-képzésnek kell tekinteni az egyetemi szintű romológus képzést is.

(7)[18] Az egyetemi szintű tanár- és szakmai tanárképzés képesítési követelményeiben meghatározott tanári képesítés, az egyetemi szintű hittanár képesítés megszerzésére irányuló képzés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés; valamint a főiskolai szintű tanár- és szakmai tanárképzés, a főiskolai szintű hitéleti képzés, továbbá a főiskolai szintű gyógypedagógiai szakokon folyó képzés, a tanító- és óvodapedagógus szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzés képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzés támogatása - a főiskolai szintű testnevelő tanár, a rekreáció, a testnevelés-rekreáció szakok, valamint (8) és (9) bekezdésben foglaltak kivételével - az ezen képzésekhez tartozó szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(8)[19] Azokon a bölcsész szakcsoportba tartozó egyetemi szintű önálló vagy társított szakokon, melyek közül az egyik vagy mindkét szak tanárképes szak és a hallgató egyik vagy mindkét szakján választhatóan részt vehet a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, a tanári képesítés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának, az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva kétszeres értékének és az e rendelet 6. számú melléklete 1. pontjában meghatározott országos átlagos tanári képesítési arányszámnak a szorzata.

(9)[20] Azokon az agrár, gazdasági és műszaki szakcsoportba tartozó egyetemi és főiskolai szintű szakokon, melyeken a hallgató választhatóan részt vehet a szakmai tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, a szakmai tanári képesítés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva kétszeres értékének, és az e rendelet 6. számú melléklete 2. pontjában meghatározott országos átlagos szakmai tanári képesítési arányszámnak a szorzata. A főiskolai szintű mérnöktanári (agrár) és mérnöktanári (műszaki) szakra e § (7) bekezdése szerint jár a tanárképzési gyakorlati támogatás.

(10)[21] A gyakorlati képzés normatív támogatása egy-egy szak esetén az (1)-(9) és a (11) bekezdések alapján legfeljebb két jogcímen adható.

(11)[22] A főiskolai szintű hitéleti szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a főiskolai hitéleti szakok egyenértékű létszáma és az e rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.

(12)[23] A felsőoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok támogatása a költségvetési törvényben meghatározottak szerint történik.

11/A. §[24] (1) A külön jogszabályban meghatározott fogyatékossággal élő hallgatók után adott normatív támogatás az e rendeletben szabályozott államilag finanszírozott képzésben részt vevők mellett kiterjed a költségtérítéses képzésben, illetve a távoktatási képzési formában felvett hallgatókra is.

(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után adott normatív támogatás kizárólag az alábbi, a fogyatékossággal élő hallgatók képzését támogató tevékenységekre vagy eszközök beszerzésére használható fel:

a) a fogyatékossággal élő hallgatók képzését közvetlenül segítő tárgyi eszközök vásárlására, melyek az intézmény tulajdonát képezik, valamint sérülésspecifikus képzési anyagok kidolgozására,

b) a fogyatékossággal élő hallgatót rendszeresen segítő személy (pl. szakember, rokon, hallgatótárs, jelnyelvi tolmács) díjazására, dologi kiadására,

c) a fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor díjazására,

d) közlekedésükben akadályozott hallgatók szállításához való hozzájárulásra.

(3) A fogyatékossággal élő hallgatók normatív támogatása nem használható fel olyan feladatok megvalósítására, melyekre egyéb költségvetési támogatási forrás már biztosított.

Vegyes és záró rendelkezések

12. § (1)[25] Az 1. számú melléklet a képzési és fenntartási normatív támogatást meghatározó normatívák és a fogyatékossággal élő hallgatók létszáma alapján adott kiegészítő normatív támogatás értékeit tartalmazza. A 2. számú melléklet a felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolását, a 3. számú melléklet az egyenértékű hallgatói létszám meghatározásához szükséges - a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető - szorzószámokat tartalmazza. A 4. számú melléklet az országos lemorzsolódási arányokat határozza meg, az 5. számú melléklet a gyakorlati képzések normatíváinak értékét állapítja meg, míg a 6. számú melléklet képzési formánként az országos átlagos tanári, illetve szakmai tanári képesítési arányszámot adja meg. A tanári, illetve szakmai tanári képesítési arányszám az adott szakhoz kötődően választhatóan tanári oklevelet is szerzettek száma és az adott szakon oklevelet szerzettek összlétszámából származtatható.

(2) A 3. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt nappali első szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók után a szakiránynak megfelelő alapképzési szak, a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt nappali első kiegészítő alapképzésben - kivéve a főiskolai szakmai tanári kiegészítő képzést - részt vevő hallgatók után a megfelelő egyetemi szak normatíváját kell biztosítani.

(3)[26]

(4)[27] Az állami felsőoktatási intézményekben - évfolyamonként bontva - a 2003. évben számított hallgatói létszám a következő:

- az 1998. októberi statisztikai létszámnak az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szerinti csökkentett létszáma,

- az 1999-2001. évre a felvételi eljárás során felvett hallgatói létszámnak az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak szerint csökkentett létszáma, továbbá

- a 2002. évi felvételi eljárás során felvett hallgatói létszám,

mindegyik évfolyam esetében az adott szak, illetve szakpár képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő figyelembevételével.

(5)[28]

(6) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt, egyetemi szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok a 3. finanszírozási csoportba, a főiskolai szinten oktatott hitéleti-hittudományi szakok az 4. finanszírozási csoportba tartoznak.

(7)[29] fogyatékossággal élő hallgatók létszáma alapján adott kiegészítő normatív támogatást a felsőoktatási intézmény számára a felsőoktatási programfinanszírozási előirányzatokból kell biztosítani.

(8)[30]

12/A. §[31] (1) E rendelet alkalmazásában megkezdett félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató beiratkozott, és a beiratkozástól számított 60 napon belül az intézménynél nem kérte az adott félévre hallgatói jogviszonyának szüneteltetését.

(2) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik e rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakként azokat az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakokat kell figyelembe venni, amelyeken a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése c)- e) pontjainak képesítési előírásai szerint az ötödik-tizenkettedik évfolyamokon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szerezhető, továbbá a gyógypedagógus szakképzettség tanári szakágon.

13. §[32] (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet.

(2)[33] Ez a rendelet 2003. december 31. napján hatályát veszti.

1. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[34]

A képzési és fenntartási normatív támogatás összegének megállapításához szükséges normatívák értékei a következők

2. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[35]

A felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolása

Egyetemi szintű alapképzési szakok

Főiskolai szintű alapképzési szakok

Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési szakok

3. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[36]

Az egyenértékű hallgatói létszám meghatározása a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető szorzószámok alapján

1. A képzési formákhoz tartozó szorzószámok meghatározása

1-es a szorzószám:

a nappali képzési formában az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, az első alapképzésben, az első kiegészítő alapképzésben és az első szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatók esetében,

1/3-os a szorzószám:

az esti képzési formában az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben és az első alapképzésben tanuló hallgatók esetében,

1/4-es a szorzószám:

a levelező képzési formában az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben és az első alapképzésben tanuló hallgatók esetében.

(A rendelet szempontjából a szakok képesítési követelményeiben és a tantervekben rögzített nappali képzés összesített tanóraszáma legalább 1/3-ának teljesítése alapján sorolható be a képzés az esti képzési formába.)

2. A szakokhoz tartozó szorzószámok meghatározása

A fenti táblázat "Szakszám variáció" nevű oszlopában a kötőjel előtti szám az első szak, míg a kötőjel utáni szám az esetleges második szak e rendelet 2. számú mellékletében szereplő szakszámát jelöli.

Az állami felsőoktatási intézmények esetén amennyiben a hallgató az 1998. októberi statisztika alapján számít be a finanszírozott létszámba, akkor mindkét szakján a szorzószámokat a táblázat "Statisztika (1998)" nevű oszlopai alapján kell kiválasztani. Amennyiben a hallgató az 1999/2000-es tanévre vagy utána nyert felvételt, akkor mindkét szakján a szorzószámokat a táblázat "Felvételi (1999-től)" nevű oszlopai alapján kell kiválasztani.

A nem állami felsőoktatási intézmények esetén a szorzószámokat a táblázat "Felvételi (1999-től)" nevű oszlopai alapján kell kiválasztani.

A 2. számú melléklet szerinti 1-es szakszámú szak mellett másik szak nem lehet államilag finanszírozott, kivéve, ha a párosításról külön jogszabály rendelkezik, vagy ha a szak az Oktatási Minisztérium hivatalos tájékoztatójában, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban államilag finanszírozott kétszakos képzésként lett meghirdetve, valamint e rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben. Két 1-es szakszámú szak párosítása esetén a magasabb finanszírozási csoportú szak - a táblázatban "ld"-vel van jelölve - szorzószáma l, míg a másiké 0,3125, illetve amennyiben a hallgató az 1998. októberi statisztika alapján számít be a finanszírozott létszámbaj akkor mindkét szakján egyenként 0,5-es a szorzószám. A magasabb finanszírozási csoportú szak meghatározására az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő normatíva és a 4. számú mellékletben szereplő egy vagy két gyakorlati normatíva együttes összegének összehasonlításával kerül sor.

Az egyetemi szintű hitéleti szakok esetén önálló szakos (nem szakpáros) képzésben a szorzószám 1,3125. Szakpáros képzés esetén az egyetemi hitéleti szak szorzószáma 1,3125, a másik, tetszőleges szak szorzószáma 0,3125.

3. Az egyenértékű hallgatói létszám meghatározása Az egyenértékű hallgatói létszámot az alábbi három szám szorzataként kell szakonként meghatározni:

- a számított hallgatói létszám,

- a képzési formához tartozó szorzószám,

- a szakhoz tartozó szorzószám.

4. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[37]

Országos lemorzsolódási adatok

5. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[38]

A gyakorlati képzések normatíváinak értéke

Az 5. számú melléklet 1. pontja szerint agrár I. gyakorlati normatívával támogatott szakok

Egyetemi szintű szakok

agrárkémikus agrármérnöki

agrármérnöki

erdőmérnöki

informatikus agrármérnök

kertészmérnöki

mezőgazdasági gépészmérnöki

növényorvosi

Főiskolai szintű szakok

állattenyésztő mérnöki

mezőgazdasági mérnöki

növénytermesztési mérnöki

repülőmérnöki

Az 5. számú melléklet 1. pontja szerint agrár II. gyakorlati normatívával támogatott szakok

Egyetemi szintű szakok

élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki

élelmiszermérnöki

gazdasági agrármérnöki

környezetgazdálkodási agrármérnöki

mezőgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjármű

mérnöktiszti vidékfejlesztési agrármérnöki

Főiskolai szintű szakok

gazdasági mérnöki

kertészmérnöki

környezetgazdálkodási agrármérnöki

mezőgazdasági gépészmérnöki

vadgazda mérnöki

Az 5. számú melléklet 1. pontja szerint agrár III. gyakorlati normatívával támogatott szakok

Egyetemi szintű szakok

alkalmazott zoológus

faipari mérnöki

környezetmérnöki

mérnöktanári (agrár)

papíripari mérnöki

tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési

Főiskolai szintű szakok

agrár szakoktató

élelmiszeripari gépészmérnöki

élelmiszer-technológus mérnöki

faipari mérnöki

földmérő mérnöki

földrendező mérnöki

ingatlan-nyilvántartási szervező

környezetmérnöki

meliorációs mérnöki

mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki

mérnöktanári (agrár)

szőlész-borász

tájgazdálkodási

természetvédelmi mérnök

Az 5. számú melléklet 2. pontja szerint gyakorlati normatívával támogatott egészségügyi szakok

Egyetemi szintű szakok

állatorvosi

általános orvostudományi

ápoló

fogorvostudományi

gyógyszerésztudományi

Főiskolai szintű szakok

diagnosztikai képalkotó

dietetikus

diplomás ápoló

gyógytornász

közegészségügyi-járványügyi felügyelő

mentőtiszt

optometrista

orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus

védőnő

Az 5. számú melléklet 3. pontja szerint, a tanári modul és a gyakorlati képzés alapján a gyakorlati normatívával támogatott szakok

Egyetemi szintű szakok

ábrázológeometria-tanári

biológiatanári

egészségtantanár

egészségügyi tanár

egyházzene, tanár

etika, ember- és társadalomismeret

énekművész, -tanár

ének-zenetanár,

karvezetés

fizikatanári

földrajztanári

gazdálkodási szakos közgazdász tanári

gyógypedagógia szakos tanár

gyógytestnevelő tanár

hangszerművész, tanár

hittanár

informatikatanári

kémiatanári

környezettan-tanári

közgazdasági szakos közgazdász tanári

magyar mint idegen nyelv

matematikatanári

mérnöktanári (agrár)

mérnöktanári (műszaki)

német nemzetiségi nyelv és irodalom

operaénekes, magánénektanár

szolfézstanár

technikatanári

testnevelő tanár

vizuális és környezetkultúra-tanári

vizuális nevelőtanár

zeneelmélet-tanár

zeneszerzés, tanár

zenetudományi tanár

Főiskolai szintű szakok

agrár szakoktató

angol nyelv és irodalom

angol nyelvtanári

biológiatanári

egészségtantanár

egészségügyi szakoktató

egyházzene, tanár

ének-zene, -népzenetanár

ének-zenetanár

ének-zenetanár, egyházzene

ének-zenetanár, karvezetés

eszperantó nyelvtanár

fizikatanári

földrajztanári

francia nyelv és irodalom

francia nyelvtanári

gazdaságismeret tanár

gyors- és gépírás

hangszertanár, kamaraművész

háztartásökonómia-életvitel tanár

horvát nemzetiségi nyelv és irodalom

idegenforgalmi- szállodai közgazdász tanári

jazzének előadóművész tanár

jazzhangszer előadóművész, tanár

jazz-zeneszerzés és hangszerelés, jazzelmélet tanár

kémiatanári

kereskedelmi közgazdász tanári

kereskedelmi szakoktató

környezetvédelem-tanári

latin nyelv és irodalom

magánénektanár, ének-kamaraművész

magyar nyelv és irodalom

matematikatanári

mérnöktanári (agrár)

mérnöktanári (műszaki)

műszaki szakoktató

nevelőtanár

német nemzetiségi nyelv és irodalom

német nyelv és irodalom

német nyelvtanári

olasz nyelv és irodalom

olasz nyelvtanári

orosz nyelv és irodalom

pedagógia

rajztanári

régizenetanár, kamaraművész

román nemzetiségi nyelv és irodalom

spanyol nyelv és irodalom

spanyol nyelvtanári

szakoktató

számítástechnika-tanári

szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom

szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom

szolfézstanár

táncpedagógus

technikatanári

történelem

ukrán nyelv és irodalom

ügyviteli

vendéglátó szakoktató

vendéglátó- szállodai közgazdász tanári

vizuális kommunikáció tanári

zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés

zongorakísérő-korrepetítor

Főiskolai szintű gyógypedagógiai képzés

értelmileg akadályozottak pedagógiája

gyógypedagógia tanári

hallássérültek pedagógiája

látássérültek pedagógiája

logopédia

pszichopedagógia

szomatopedagógia

tanulásban akadályozottak pedagógiája

Tanító- és óvodapedagógus képzés

konduktor-óvodapedagógus

konduktor-tanító

nemzetiségi óvodapedagógus

nemzetiségi tanító

óvodapedagógus

tanító

Főiskolai szintű hitéleti szakok

bibliaoktató

buddhista tanító

diakónus

hitoktató

hittanár

hittanár-nevelő

judaisztika tanár

kántor

liturgiatörténet-előadó l

elkipásztori munkatárs

teológia

zsidó közösség-szervező

Az 5. számú melléklet 4. pontja szerint a gyakorlati normatívával támogatott természettudományos szakok

Egyetemi szintű szakok

alkalmazott növénybiológus

biofizikus

biológiatanári

biológus

csillagász

fizikatanári

fizikus

fizikus informatikus

fizikus-mérnök

földrajztanári

geofizikus

geográfus

geológus

humánkineziológia

informatikus fizika

informatikus vegyész

kémiatanári

kémiai informatikus

klinikai kémikus

környezettan-tanári

környezettudományi

meteorológus

molekuláris biológus

technikatanári

térképész

vegyész

Főiskolai szintű szakok

alkalmazott fizikus

biológiatanári

biológus laboratóriumi operátor

fizikatanári

földrajztanári

kémiatanári

környezetvédelem-tanári

technikatanári

vegyész-fizikus laboratóriumi operátor

Az 5. számú melléklet 4. pontja szerint gyakorlati normatívával támogatott műszaki szakok

Egyetemi szintű szakok

anyagmérnöki

bánya- és geotechnikai

biomérnöki

egészségügyi mérnök

előkészítéstechnikai

energetikai

építészmérnöki

építőmérnöki

folyamatszabályozó mérnöki

földmérő és térinformatikai

gépészmérnöki

ipari termék- és formatervezői

kohómérnöki

könnyűipari mérnök

közlekedésmérnöki

mérnök-fizikus

mérnöktanári (műszaki)

műszaki földtudományi

olaj- és gázmérnöki

orvosbiológiai mérnök

településmérnöki

vegyészmérnöki

villamosmérnöki

Főiskolai szintű szakok

anyagmérnöki

bánya- és geotechnikai

biomérnöki

biztonságtechnikai

energetikai

építészmérnöki

építőmérnöki

gépészmérnöki

kohómérnöki

kommunikációtechnikai mérnöki

könnyűipari

környezetmérnöki

közlekedésmérnöki

mérnöktanári (műszaki)

műszaki szakoktató

szakoktató

településmérnöki

tűzvédelmi

vegyészmérnöki

villamosmérnöki

Az 5. számú melléklet 6. pontja szerint nemzetiségi pedagógus-képzés kiegészítő támogatásban részesülő szakok

Egyetemi szintű szakok

bolgár nyelv és irodalom

horvát nyelv és irodalom

lengyel nyelv és irodalom

német nemzetiségi nyelv és irodalom

román nyelv és irodalom

romológia

szerb nyelv és irodalom

szlovák nyelv és irodalom

szlovén nyelv és irodalom

ukrán nyelv és irodalom

újgörög nyelv és irodalom

Főiskolai szintű szakok

horvát nemzetiségi nyelv és irodalom

nemzetiségi óvodapedagógus

nemzetiségi tanító

német nemzetiségi nyelv és irodalom

román nemzetiségi nyelv és irodalom

szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom

szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom

ukrán nyelv és irodalom

6. számú melléklet a 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelethez[39]

Az országos átlagos tanári, illetve szakmai tanári képesítési arányszámok