54/2002. (XII. 30.) PM rendelet

a befektetési alapkezelők adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 11/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. §-a (2) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A 11/2002. (II. 20.) a befektetési alapkezelők adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló PM rendelet (a továbbiakban:"R") 3. §-ában és 4. §-ában szereplő táblák neve az alábbiak szerint változik:

1. §

a) "A)" jelű tábla neve "50 A)"-rá,

b) "B)" jelű tábla neve "50 B)"-re,

c) "C)" jelű tábla neve "50 C)"-re,

d) "D)" jelű tábla neve "50 D)"-re módosul.

2. §

A "R" egy új 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Az 50 EE), 50 EF) és 50 ER) jelű táblázatokban foglalt adatszolgáltatást évente kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás beküldésének határideje a tárgyévet követő június hónap 15-e."

3. §

A "R" 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

4. §

A "R" 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

5. § Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

Dr. László Csaba s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet az 54/2002. (XII. 30.) PM rendelethez

"1. számú melléklet az 11/2002. (II. 20.) PM rendelethez"

2. számú melléklet az 54/2002. (XII. 30.) PM rendelethez

"2. számú melléklet a 11/2002. (II. 20.) PM rendelethez

Kitöltési útmutató

50 A) BEFEKTETÉSI ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁBLA

A befektetési alapok nettó eszközértékének megállapítása.

A tábla kitöltésének elsődleges célja a befektetési alap nettó eszközértékének megállapítása.

A tábla minden alaptípusra és fajtára egységes, ezért tartalmazza mindazon eszközöket, amelybe az alapok a Tpt. szerint befektethetnek.

A tábla másodlagos célja a befektetési limitek betartásának folyamatos követése ellenőrzése.

A sorok és oszlopok a fenti céloknak megfelelően úgy tagolódnak - a befektetési eszközök és egyéb eszközök felosztása oly módon történt -, hogy azok tükrözzék a törvény által előírt befektetési szabályokat.

A tábla sorait eszköz szintű bontásban kell kitölteni.

Az első oszlop a PSZÁF adatfeldolgozási rendszerében használt sorkódokat tartalmazza. A sorkódokat a Felügyelet e rendelet 5. §-a keretében határozza meg.

A megnevezés oszlopba kerültek mindazok a befektetési eszközök és egyéb eszközök, amelyekbe az alapok befektethetnek.

A tétel neve oszlopba írják az adatszolgáltatók a portfolióban levő egyes befektetési eszközeik nevét.

Az ISIN kód az értékpapír ISIN kódját kell írni amennyiben az ismert. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy a PSZÁF jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy PSZÁF kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján.

A darabszám oszlopban, az alap tulajdonában levő eszközök darabszámát kell szerepeltetni, miután a névérték nem mindig ismert.

A piaci érték a befektetési és egyéb eszközöknek az alap kezelési szabályzatában foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke. A nem forintban denominált eszközök értékét is az alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint forintra átszámított értéken kell szerepeltetni.

A nettósított értéket tartalmazó oszlopba az eszközöknek a Tpt. 273. §-a szerint kiszámított, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többleteként adott, nettó pozíciójának forintban kifejezett piaci értékét kell írni.

A nem nettósított pozíciók piaci értékét is át kell vezetni a nettósított érték oszlopba, vagyis minden pozíció - az egyszerű hosszú pozíció is - megjelenik ebben az oszlopban, ilyen esetekben a nettósított érték megegyezik a piaci értékkel.

A devizanem oszloptájékoztató jellegű, amelybe annak a devizának a nemzetközileg elfogadott jelét kell írni, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Amennyiben ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak pozíciója, azokat devizánként külön sorba kell írni.

Az állampapírok a limiteknek megfelelően OECD és egyéb állampapírok csoportosításba kerültek. Az OECD állampapírokon belül kiemelten szerepelnek az EU-tagállamok által kibocsátott papírok, továbbá az olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott, vagy garantált értékpapírok, amelynek az Európai Unió tagállamainak többsége tagja.

Állampapírok csak és kizárólag az állampapír sorokban szerepelhetnek a fent részletezett bontásban.

A megfelelően likvid értékpapírok sorokban azokat a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapírokat kell bemutatni, amelyeknek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

Az egyéb tőzsdei papírok közt azokat a papírokat kell szerepeltetni, amelyek a fenti követelménynek nem felelnek meg.

Külön soron kell bemutatni, de a befektetési korlátok szempontjából nem képeznek önálló kategóriát azok az értékpapírok, amelyeknek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, tőzsdei vagy más elismert piacon történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya. Ezekre az értékpapírokra a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok korlátjai az irányadók.

A nyilvános alapok által megvásárolható tagsági jogokat megtestesítő OTC értékpapírok körét úgy korlátozza a törvény, hogy az alapok csak olyan papírokat vehetnek, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé.

A befektetési korlátok szempontjából, az ebben a sorban kigyűjtött értékpapírok is a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közé sorolandók.

A nyilvános értékpapíralapokra vonatkozó, a Tpt. 275. § d) pontjában foglalt korlátozás szerint a nyíltvégű alapok legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő OTC értékpapírt vásárolhatnak.

A két évnél hosszabb hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő OTC papírok sor azon alapok miatt került kiemelésre, amelyekre nem vonatkozik a fent említett szabály.

Befektetési jegy és egyéb kollektív befektetési értékpapírok sorban kell összesíteni mindazon papírok adatait, amelyek megfelelnek a Tpt. 5. § (1) bekezdés 67. pontjában leírt definíciónak.

A befektetési jegyeken belül önálló csoportot alkotnak az európai befektetési alapok, illetve ennek az Európai Unió valamely tagállamában létrehozott megfelelője által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok.

Mind a határidős ügyletek mind az opciós ügyletek soraiban az alap kezelési szabályzatában meghatározott módszer szerint számolt aktuális piaci értékeket kell szerepeltetni.

Az ingatlanok értékéhez az alap kezelési szabályzata szerint megállapított módszer szerint számolt utolsó piaci értéket kell írni, külön soron szerepeltetve az építés alatt álló ingatlanokat.

A követelések között kell szerepeltetni minden, a nettó eszközértéket növelő követelést, a követelés típusától (eredetétől) függetlenül, az alapkezelő által megállapított részletezettséggel.

A kötelezettségek között kell szerepeltetni minden, a nettó eszközértéket csökkentő tartozást, a tartozás típusától (eredetétől) függetlenül, az alapkezelő által megállapított részletezettséggel.

Az ingatlanalapok által felvett jelzálogkölcsönöket az egyéb kötelezettségek között kell nyilvántartani. A "Tétel neve" oszlopba írják a "jelzálogkölcsön" szöveget, amellyel jelzik a kötelezettség tényét.

Az "ISIN, egyéb azonosító kód" oszlopba a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan kódját kell írni, amelynek meg kell egyeznie az ingatlanok felsorolásakor használt kóddal.

A befektetési jegyek árfolyamának levezetéséhez szükséges a befektetési jegyek forgalmi adatait és záró darabszámát mutató táblázat.

50 B) NETTÓSITOTT ÉRTÉKPAPÍR POZÍCIÓK TÁBLA

A táblázat a Tpt. 273. § (1)-(3) bekezdésében foglalt nettósítás levezetésére szolgál.

Az első oszlop a PSZAF adatfeldolgozási rendszerében használt sorkódokat tartalmazza.

A megnevezés oszlopba kerültek mindazok az ügylet fajták, amelyekbe az alapok befektethetnek.

A tétel neve oszlopba írják az adatszolgáltatók a portfolióban levő egyes befektetési eszközeik nevét.

Az egyes ügyletekből eredő pozíciók értékeit a hosszú, illetve rövid pozíciók oszlopába kell írni.

A nettósítás eredményét a táblázat nettó pozíció oszlopába kell írni. Amennyiben a nettósítás eredményeként rövid pozíció jön létre, azt negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorait eszköz szintű bontásban kell kitölteni.

Az értékpapír pozíciók nettósítása során az alábbiak szerint kell eljárni:

Azonnali ügyletek

A megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók kezelési szabályzat szerinti piaci áron számított értékével az értékpapír pozíciót nettósítani kell.

Határidős ügyletek

Ennek során a határidős eladási tranzakció értékpapír mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. (Vagy a táblázat logikáját követve a határidős pozíciót az azonnali piaci árral számításba venni és így nettósítani.) A piaci ár meghatározásánál itt és minden további esetben is az alap kezelési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

Opciós ügyletek

Kiírt opció esetén a pozíció piaci értéke és a delta tényező szorzatával korrigálni kell az azonnali pozíciót.

Opciós jogosultság esetén az eladási, illetve vételi opció kötési volumenének piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni.

Az adott opció delta tényezőjét, az alap tájékoztatójában foglaltak vagy ennek hiányában az alapkezelő saját szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

Index termékek

Index termékeknél a fentiekhez hasonlóan kell eljárni úgy, hogy az alapkezelő mindenkor képes legyen nyomon követni és bemutatni, hogy azonnali portfoliójának egy része a nettósításhoz használandó index-szél legalább 80%-ban megegyezik úgy, hogy a portfolió rész kizárólag az indexben is szereplő papírokat tartalmaz. (Az ezt bemutató nyilvántartást köteles legalább két évig megőrizni elektronikus vagy papíros formában.) Az index esetében történő nettósítás esetében a 80%-os feletti részben szereplő értékpapírok ezen (80%-os feletti részben képviselt) súlyuk sem lehet nagyobb az egyébként az adott értékpapírnak az adott befektetési alapfajtában a törvény által meghatározott súlynak a felénél.

Összetett termékek

Az összetett származékos termékeket (pl. index opció) elemekre bontva, az egyes termékeknél leírtak szerint kell a nettósításnál figyelembe venni.

50 C) PORTFOLIÓK HOZAMA TÁBLA

A tétel neve oszlopba az alapkezelő által kezelt egyes portfoliók nevét kell írni a táblázat sorainak megfelelő bontásban.

A piaci érték a portfolió tárgynegyedév utolsó napjára (utolsó forgalmazási napjára) kiszámított értékét (nettó eszközértékét) tartalmazza.

A referenciahozam az alap kezelési szabályzatában, pénztár és egyéb portfolió esetén pedig a vonatkozó vagyonkezelési szerződésben meghatározott referenciahozam negyedéves - nem annualizált - értékét jelenti. Több tőkepiaci indexből álló referenciahozam esetén a referenciahozam az egyes tőkepiaci indexek hozamának súlyozott összege.

A portfolió hozama az alap vagy a pénztári, illetve egyéb portfolió nettó - vagyis mindenfajta költség levonása utáni - negyedéves, nem annualizált hozama.

A táblát portfoliónkénti bontásban kell kitölteni.

50 D) HOZAMRA, ILLETVE TŐKE MEGÓVÁSÁRA TETT ÍGÉRET MIATTI KÖTELEZETTSÉGEK

A tétel neve oszlopba az alapkezelő által kezelt egyes portfoliók nevét kell írni a táblázat sorainak megfelelő bontásban.

A harmadik és negyedik oszlopban a bankgaranciával fedezett, illetve nem fedezett, a hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozóan tett ígéret, mint függő kötelezettségvállalás összegét kell portfoliónkénti bontásban bemutatni.

Az 50 EE, 50 EF és 50 ER jelű táblákat a 2000. évi C. számú, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint kell kitölteni."