5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet
a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a következőket rendelem el:
1. §
A rendelet hatálya
a) a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget),
b) a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar),
c) az átrakóállomás, valamint
d) a válogatómű
(a továbbiakban: hulladékkezelő létesítmények) létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.
A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítményekre vonatkozó közös szabályok
2. §
Hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget a (maradék) kevert hulladék* egyidejű begyűjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethető.[1]
3. §
(1) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedély-köteles tevékenység.
(2) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról.
(3) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű működését üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen
a) az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rögzítésére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására,
b) a hulladékkezelés rendjére,
c) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire,
d) a tűzvédelmi szabályok betartására,
e) a nyitvatartásra
vonatkozó előírásokat.
(4) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű hulladékforgalmáról külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni.
4. §
A hulladékgyűjtő udvarokról és gyűjtőszigetekről, valamint azok működési rendjéről az önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele,
b) a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége,
c) a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),
d) a létesítmények használatának előnyei,
e) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,
f) a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai.
A hulladékgyűjtő sziget
5. §
A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni:
a) szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;
b) elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;
c) a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;
d) a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtő-edényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.
6. §
(1) Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető.
(2) Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.
7. §
(1) A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.
(2) A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia.
A hulladékgyűjtő udvar
8. §
(1) A hulladékgyűjtő udvar létesíthető
a) az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére,
b) a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására,
c) a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására.
(2) Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye;
b) a lakosság által elfogadható ráhordási távolság;
c) a begyűjtendő hulladékok köre;
d) a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint;
e) a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;
f) a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;
g) a hulladékhasznosítás lehetőségei;
h) a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata;
i) gazdaságossági szempontok.
(3) A hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának meghatározási módját a közszolgáltatással ellátott lakosszám függvényében e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
9. §
(1) A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők:
a) a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,
b) nagydarabos hulladék (lom),
c) a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,
d) nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint
e) a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott begyűjthető hulladékok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hulladékokon túl a hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni.
(4) Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át.
(5) Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető):
a) mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai,
b) 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai,
c) 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai
esetében.
(6) Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.
10. §
(1) A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell.
(2) A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram).
11. §
(1) A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2.
(2) Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető.
(3) A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2.
(4) Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32)2 zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be.
2 Az EWC kódokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
12. §
(1) A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.
(2) A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról.
(3) A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie.
(4) A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani.
13. §
A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelését e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
14. §
A hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.
15. §
(1) Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani.
(2) A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni.
16. §
(1) A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel3 kell rendelkeznie.
(2) A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti.
3 OKJ 21 7898 01 települési hulladék-gyűjtő és -szállító.
17. §
(1) A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani.
(2) A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.
(3) A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.
Az átrakóállomás
18. §
(1) Átrakóállomás a hulladékkezelés gazdasági szempontból előnyös megvalósítása érdekében létesíthető, a hulladék begyűjtésének két ütemben történő végzésével.
(2) Az átrakóállomás működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.
19. §
Az átrakóállomás létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.),
b) a begyűjtött hulladék összetétele, mennyisége,
c) az átrakóállomás közlekedési kapcsolata, közműigénye,
d) a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai stb.),
e) gazdaságossági szempontok.
20. §
(1) Az átrakóállomás legalább a következő technológiai felszerelést, berendezéseket tartalmazza:
a) ürítőhely garattal,
b) tömörítőberendezés,
c) tárolókonténer.
(2) Az átrakóállomás minimális műszaki felszerelését az e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.
A válogatómű
21. §
(1) A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol - a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében - az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik.
(2)[2] Nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag-tartalmú hulladék, kivéve, ha az üzemeltető a válogatóműben a bomló szervesanyag-tartalmú frakció mechanikus - így különösen röntgensugaras vagy optikai berendezés segítségével történő - leválasztását követően az anyagában hasznosítható frakció további válogatását elvégzi.
(3) A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
(4) A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.
22. §
(1) A válogatást szolgáló berendezések elemei lehetnek:
a) gyűjtő- és felhordószalagok,
b) dobrosta,
c) válogatószalag,
d) mágnesszeparátor,
e) válogatókabin munkaállásokkal,
f) porelszívó rendszer,
g) keresztszalagok,
h) automata bálázógép.
(2) A válogatás történhet:
a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferro-mágnesezés stb.;
b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával:
ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek -, illetve
bb) kézi munkával, a többi összetevő
esetében.
23. §
(1) A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat - jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket -, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik.
(2) A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve legalább 100 000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű.
(3) A válogatóművek tervezett kapacitását két műszakra vetítve kell figyelembe venni. A hulladékválogató művek kapacitásának megválasztásánál figyelemmel kell lenni az ellátni kívánt területen szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségére.
24. §
(1) A csarnok méretezésénél figyelembe kell venni
a) a gépsor hosszát,
b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére.
(2) A csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen.
(3) A telephelynek a csarnokon kívüli része alkalmas kell legyen
a) a gépek közlekedésére,
b) a konténerek és anyagok tárolására, valamint
c) megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével.
(4)[3] A kész bálák tárolására fedett bálatárolót kell építeni, amelynek alapterülete 1000 tonna kapacitásonként legalább 50 m2, vegyes hulladék esetén legalább 7 m2.
(5) Az alkalmazandó személyzet száma a válogató munkahelyek (bokszok), illetve a munkahelyekhez vezető surrantók számának és távolságának függvénye.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
25. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)[4]
Dr. Kóródi Mária s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez
A hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának célszerű meghatározási módja az ellátott lakosszám függvényében
A hazai településnagyságokat és a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve a szükséges hulladékgyűjtő udvarok száma az 1. táblázat szerint prognosztizálható. A prognózisnál a ráhordási távolságot 1 km sugarú körrel célszerű figyelembe venni.
A belterületi népsűrűség a településeken élők nagyobb hányadára alkalmazható, míg a külterületen élők kisebb arányt képviselnek, kb. 7%-ot.
A településen belül többféle népsűrűségi kategóriát kell képezni a település szerkezetére, a beépítettségi övezetekre tekintettel, például a nagyvárosias, kisvárosias lakóterületek, egyéb lakóterületek esetében [az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti kategóriákat figyelembe véve].
A ráhordási távolság az ésszerűen figyelembe vehető maximum, amelynél még elvárható, hogy a lakos vállalja az udvar igénybevételét. Ennél kisebb távolság a szükséges udvarok számának többszörösét jelenti (pl. 500 m ráhordási távolság esetén az udvarok száma kb. 3-szor nagyobb). 1 km-es ráhordási távolság 3,14 km2 gyűjtőterületet jelent, és ennek figyelembevételével az egy gyűjtőudvar hatóterületén élő lakosok száma - a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve, településenként változóan - 1500-19 000 fő között változik.
1. táblázat: A hulladékgyűjtő udvarok és a lakosszám aránya
| Lakosszám kategória | Becsült belterületi népsűrűség fő/km2 | Javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma db |
| 100 000 felett | 6000—3000 | Egyedi tervezés alapján |
| 50 000—100 000 | 3000 | 9—12 |
| 20 000—50 000 | 2000 | 7—9 |
| 10 000—20 000 | 1900 | 2—3—4 |
| Lakosszám kategória | Becsült belterületi népsűrűség fő/km2 | Javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma db |
| 5 000—10 000 | 1300 | 2—3 |
| 1 000—5 000 | 1000 | 1—2 |
| 1 000 alatt | 500 | 1 |
A hulladékgyűjtő udvart (vagy hálózatát) kialakításának kezdeti szakaszában a lakosság még kisebb mértékben veszi igénybe. Kezdetben a visszagyűjtés várható mértéke 30-80%. A hulladékgyűjtő udvarban elvileg begyűjthető mennyiség a népsűrűség, a ráhordási terület és az egy lakosra jutó éves hulladékmennyiség szorzata. Ez a szám a gyakorlatban annak megfelelően változik, hogy a lakosok közül ténylegesen mennyien veszik igénybe a hulladékgyűjtő udvart.
2. táblázat: Az egy hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladék mennyisége és az edényszükséglet hulladék-összetevőnként számolva1
| Hulladék-összetevők2 % | Egy gyűjtőudvarban évente begyűjthető hulladékmennyiség3 | Gyűjtőedény-szükséglet4 havonta | ||||
| elsődleges | másodlagos | 1100 l-es db | 5,0 m3-es db | |||
| tonna | m3 | tonna | m3 | |||
| Papír (60%) | 178 | 230 | 266 | 350 | 44 | 9 |
| Fémek (80%) | 64 | 130 | 96 | 200 | 10 | 5 |
| Üveg (60%) | 48 | 50 | 72 | 75 | 8 | 2 |
| Textil (60%) | 48 | 40 | 72 | 60 | 2 | 2 |
| Műanyag (30%) | 24 | 10 | 36 | 15 | 1 | |
| Veszélyes hulladékok (70%) | 4,0 | 6,0 | ||||
| 1 A hálózat kialakításának kezdeti szakaszára számolva, amikor a lakosság által még nem teljesen elfogadott (kevesebben veszik igénybe) a hulladékgyűjtő udvar intézménye. |
| 2 A visszagyűjtés várható mértéke (30—80%). |
| 3 A táblázat 5900 fő/km2 népsűrűséggel számol (ez az országban előforduló legnagyobb népsűrűség), megkülönböztetve elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetet. |
| Az elsődleges gyűjtőkörzet mérete 3 km2, a másodlagosé 12 km2 és a lakosok 50, illetve 20%-a veszi igénybe a szolgáltatást hulladék-összetevőnként eltérő (30—80%) mértékben. |
| 4 Az elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetben begyűjthető maximális mennyiségekre kalkulálva. Az 1 lakosra jutó hulladék havonta vagy hetente keletkező mennyisége számítható. A szállítási gyakoriság meghatározása nagyon fontos befolyásoló tényezője a költségeknek. A táblázat havi elszállítást feltételez. |
2.számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez
| A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma, megnevezése* | |
| 02 | MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 02 01 | mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai |
| 02 01 04 | műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) |
| 02 01 08* | veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok |
| 02 01 09 | mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól |
| 03 | FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 03 02 | faanyagvédő szer hulladékok |
| 03 02 99 | közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek |
| 07 | SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 07 03 | szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) |
| 07 03 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 06 | zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
| 07 06 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 07 | finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 07 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 08 | BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 08 01 | festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok |
| 08 01 11* | szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok |
| 08 01 12 | festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től |
| 08 01 17* | festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
| 08 01 18 | festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től |
| 08 01 21* | festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok |
| 08 03 | nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
| 08 03 17* | veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner |
| 08 03 18 | hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től |
| * A melléklet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet azonosító számait használja. |
| 08 04 | ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve) |
| 08 04 09* | szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai |
| 08 04 10 | ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től |
| 09 | FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI |
| 09 01 07 | ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír |
| 09 01 08 | ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír |
| 09 01 10 | egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül |
| 09 01 11* | egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak |
| 09 01 12 | áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től |
| 13 | OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) |
| 13 02 | motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok |
| 13 02 05* | ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 13 02 06* | szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 13 02 07* | biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 15 | HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT |
| 15 01 | csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) |
| 15 01 01 | papír és karton csomagolási hulladékok |
| 15 01 02 | műanyag csomagolási hulladékok |
| 15 01 03 | fa csomagolási hulladékok |
| 15 01 04 | fém csomagolási hulladékok |
| 15 01 05 | vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok |
| 15 01 06 | egyéb, kevert csomagolási hulladékok |
| 15 01 07 | üveg csomagolási hulladékok |
| 15 01 09 | textil csomagolási hulladékok |
| 15 01 10* | veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
| 15 01 11* | veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat |
| 16 | A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK |
| 16 01 03 | termékként tovább nem használható gumiabroncsok |
| 16 01 14* | veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok |
| 16 01 15 | fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től |
| 16 01 17 | vasfémek |
| 16 01 18 | nem-vas fémek |
| 16 01 19 | műanyagok |
| 16 01 20 | üveg |
| 16 02 | elektromos és elektronikus berendezések hulladékai |
| 16 02 11* | klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések |
| 16 02 13* | veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől |
| 16 02 14 | használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól |
| 16 02 16 | használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től |
| 16 06 | elemek és akkumulátorok |
| 16 06 01* | ólomakkumulátorok |
| 16 06 02* | nikkel-kadmium elemek |
| 16 06 03* | higanyt tartalmazó elemek |
| 16 06 04 | lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) |
| 16 06 05 | egyéb elemek és akkumulátorok |
| 17 | ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) |
| 17 01 | beton, tégla, cserép és kerámia |
| 17 01 01 | beton |
| 17 01 02 | téglák |
| 17 01 03 | cserép és kerámiák |
| 17 01 07 | beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól |
| 17 02 | fa, üveg és műanyag |
| 17 02 01 | fa |
| 17 02 02 | üveg |
| 17 02 03 | műanyag |
| 17 04 | fémek (beleértve azok ötvözeteit is) |
| 17 04 01 | vörösréz, bronz, sárgaréz |
| 17 04 02 | alumínium |
| 17 04 03 | ólom |
| 17 04 04 | cink |
| 17 04 05 | vas és acél |
| 17 04 06 | ón |
| 17 04 07 | fémkeverékek |
| 17 05 | föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő |
| 17 05 04 | föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól |
| 17 06 | szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok |
| 17 06 04 | szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól |
| 17 08 | gipsz alapú építőanyagok |
| 17 08 02 | gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től |
| 17 09 | egyéb építkezési és bontási hulladékok |
| 17 09 04 | kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól |
| 20 | TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS |
| 20 01 | elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) |
| 20 01 01 | papír és karton |
| 20 01 02 | üveg |
| 20 01 10 | ruhanemű |
| 20 01 11 | textíliák |
| 20 01 13* | oldószerek |
| 20 01 14* | savak |
| 20 01 15* | lúgok |
| 20 01 17* | fényképészeti vegyszerek |
| 20 01 19* | növényvédő szerek |
| 20 01 21* | fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok |
| 20 01 23* | klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések |
| 20 01 25 | étolaj és zsír |
| 20 01 26* | olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től |
| 20 01 27* | veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták |
| 20 01 28 | festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től |
| 20 01 29* | veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek |
| 20 01 30 | mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től |
| 20 01 31* | citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek |
| 20 01 32 | gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től |
| 20 01 33* | elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók |
| 20 01 34 | elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól |
| 20 01 35* | veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól |
| 20 01 36 | kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól |
| 20 01 37* | veszélyes anyagokat tartalmazó fa |
| 20 01 38 | fa, amely különbözik a 20 01 37-től |
| 20 01 39 | műanyagok |
| 20 01 40 | fémek |
| 20 02 | kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) |
| 20 02 01 | biológiailag lebomló hulladékok |
| 20 02 02 | talaj és kövek |
| 20 03 | egyéb települési hulladék |
| 20 03 07 | lom hulladék |
3. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez
A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelése
A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelése:
- legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval,
- portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel,
- megfelelő kültéri és beltéri világítás,
- szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással,
- fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve,
- fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére, méretezve,
- a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek,
- 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg,
- homoktároló, fűrészportároló,
- egyéb felszívató anyagok,
- tűzoltó készülékek,
- kéziszerszámok,
- egyéni védőfelszerelések,
- telefon.
4. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez
Az átrakóállomás minimális műszaki felszerelése
Az átrakóállomásnak a következő kialakítással, illetve minimális műszaki felszereléssel kell rendelkeznie:
- legalább 2,5 m magas kerítés (nem zárt, háló, fonat, pálca stb. kialakítással), zárható kapuzattal,
- hídmérleg: minimálisan 1 db 9 m hosszúságú és 30 tonna méréshatárú kivitelű lehet, melyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni,
- épület vagy konténer porta és iroda céljára (az irányítás és az adminisztráció részére, szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, WC, öltöző, munkaruha- és kéziraktár) a dolgozók részére,
- szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével,
- közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására. A telepen megengedet legnagyobb sebesség 5 km/óra,
- övárok és csapadékvíz elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület határán, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árokrendszer,
- csurgalékvíz tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítő pajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék és csapadékvíz elkülönített tárolása céljára. A tárolómedencének fogadnia kell a konténerek, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is,
- homoktároló, fűrészportároló,
- egyéb felszívató anyagok,
- tűzoltó készülékek,
- kéziszerszámok,
- egyéni védőfelszerelések,
- telefon.
Technológiai berendezések:
- ürítőhely garattal: a hulladék kiporzását és kiszóródását megakadályozó kialakítással kell létesíteni,
- tömörítő berendezés: az ürítő garat és a konténer között elhelyezkedő tömörítő pajzs a működtető gépészettel. Ez lehet a konténerrel egybeépített, de lehet attól leválasztható, fix telepítésű berendezés is,
- konténer: a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és speciális kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselő rendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy, mint a közúti szállításra.
Az átrakóállomás területigényénél a be- és kiszállító járművek fordulási sugara biztosított legyen a külön szintű kezelőmű forgalomtechnikájához, a tároló konténerek üzemi és rakodási mozgásához.
A szintkülönbség természetes vagy mesterséges rézsűit célszerű füvesíteni, hasonlóan a telep burkolatlan felületeihez.
Az átrakóállomás kialakítható más hulladékkezelési létesítményekkel közös telephelyen is, ekkor a kiszolgáló létesítmények részben elhagyhatók, illetőleg a más kezelési műveletek kiszolgálására együttesen is alkalmazhatók (pl. csurgalékvíz gyűjtés és kezelés, övárok és csapadékvíz elvezető árkok, közlekedési jelzőtáblák, hídmérleg, kerékfertőtlenítő, porta). A technológiai berendezések ilyen esetben is kötelezően alkalmazandóak.
Az önállóan működő átrakóállomás portaszolgálatot és telepi adminisztrációt igényel. Ennek ellátása műszakonként 1-2 fő.
Lábjegyzetek:
[1] * 1EWC 20 03 01
[2] Megállapította a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.09.04.
[3] Megállapította a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.09.04.
[4] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 31. § 97. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.