6/2002. (I. 15.) FVM rendelet

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényvégrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő alcímmel és 98/A-98/B. §-sal egészül ki:

"A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása

98/A. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozatalra, valamint az Európai Közösség tagállamaiba kivitelre szánt feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozzák, ezt követően annak kísérőokmányán az "EGK osztályozott" jelzést fel kell tüntetni.

(2) A rendelet alkalmazásában

a) feldolgozatlan (erdei) fa: a fakitermelés során ledöntött, koronájától elválasztott és legallyazott, kéregben lévő vagy kérgezett, továbbá a feldarabolt, illetve hasított fa;

b) osztályozott feldolgozatlan fa: az egyed fafaj szerinti megjelölése, mérése, méret szerinti csoportosítása és minőségi osztályba sorolása a rendeletben foglaltaknak megfelelöen. Az osztályozás részletes követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az osztályozott feldolgozatlan fán "A" minőségi osztály esetén az "A/EGK", "B" minőségi osztály esetén "B/EGK", "C" minőségi osztály esetén pedig "C/ÉGK" jelzést kell - el nem távolítható módon - elhelyezni. A "B" minőségű osztály esetén a jelzés elhelyezése nem kötelező.

(4) A feldolgozatlan fa "EGK osztályozott" minősítéssel nem hozható piaci forgalomba, ha azt nem e rendelet szerint osztályozták, vagy az "A" és "C" minőségi osztályba tartozó terméken elmulasztották az osztályazonosító jelzés feltüntetését. Az osztályozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a tv. 79. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

98/B. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles igazolni, ha a feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozta.

(2) Az Európai Unió tagállamaiból származó feldolgozatlan fa újraosztályozása szükségtelen, ha azt e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően már osztályozták."

2. §

Az R. kiegészül e rendelet melléklete szerinti új 11. számú melléklettel.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 68/89/EGK irányelve a tagállamoknak a feldolgozatlan fa osztályozására vonatkozó szabályozásának közelítéséről.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 6/2002. (I. 15.) FVM rendelethez

(11. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez)

A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása

1. MÉRÉS

1.1. Általános követelmények

1.1.1. A feldolgozatlan fát térfogata (tömörköbméterben vagy űrköbméterben) vagy tömege meghatározásával kell mérni.

1.1.2. A mérésre csak metrikus rendszer használható.

1.1.3. A mérés kizárólag hatóságilag ellenőrzött és műszakilag megfelelő állapotú mérőeszközzel végezhető.

1.2. Szálfa, illetve rönk mérése

1.2.1. A szálfa; illetve a rönk olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata köbméterben határozható meg.

1.2.2. A szálfát - a szabálytalan alakú kivételével egyedi egységben kell mérni. A szabálytalan alakú szálfát szakaszonként szükséges megmérni.

1.2:3. Egy adott egység térfogata a hosszából és a kéregben vagy kéreg nélkül mért átmérőből számítható ki. A térfogat összege legalább két tizedesjegyre kerekítve, a szokásos köbözőtáblák felhasználásával határozható meg.

1.2.4. A megmért átmérő összege lefelé kerekíthető az alacsonyabb értékű centiméterre. Ha az átmérő kéregben mért, ebből a megfelelő mennyiséget le kell vonni, amit jelezni kell. Ennek alkalmazása egyes fafajoknál a következő:

A módszer a nem említett fafajokra is alkalmazandó. 1.2.5. 19 centiméter és ennél kisebb átmérőjű fa esetén a kéreg nélküli átmérő a ledöntött fatörzsön erdészeti átlaló felhasználásával (vízszintes átmérő) egy művelettel mérhető. A kéreg nélküli 20 centiméter vagy ennél nagyobb átmérőjű fa keresztmetszete két egymást metsző, egymásra merőleges méréssel állapítható meg (ha lehetséges, a legnagyobb és a legkisebb átmérő figyelembevételével). Ha a mérendő hely ágörvön vagy a törzs más szabálytalan részén található, az átmérő mértéke a mérendő helytől mindkét oldalon egyenlő távolságban végzett mérések átlaga szerint határozható meg.

1.2.6. A rönk hosszának összege deciméterre lefelé kerekíthető. A 20 centiméter vagy ennél kisebb kéreg nélküli középátmérőjű rönk méterben mért hosszának összege is lefelé kerekíthető. Ferde döntésű vágáslap hosszúságát a vágás közepétől kezdődően kell mérni.

1.3. Savangolt fatermék mérése

1.3.1. A savangolt fatermék olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata űrköbméterben határozható meg.

1.3.2. Az összerakott sarang magasságának legalább 3 százalékkal kell meghaladni névleges magasságát. A névleges magasság 1 vagy 2 méter lehet.

2. OSZTÁLYOZÁS

2.1. Általános követelmények

A feldolgozatlan fa osztályozása az egyed fafajhoz tartozása és elnevezése, továbbá mérete és minősége szerint szükséges. Az e rendelet szerinti osztályozás nem érinti a vonatkozó szabványok alapján végezhető , osztályozást, illetve besorolást.

2.2. A méret szerinti osztályozás

2.2.1. A méret szerinti osztályozásnál az átmérőt és a hosszúságot az 1.2.4-1.2.6. pont szerinti módszer szerint kell mérni.

2.2.2. A fa rosszától függetlenül a méret szerinti osztályozás a középső, kéreg nélkül mért átmérő alapján állapítható meg, a következő besorolás (átmérőcsoportok) szerint:

2.2.3. A 6. osztály felett további csoportok is kialakíthatók, de azonos fokozat fenntartásával. Az átmérőcsoport osztálya "a" és "b" alosztályra való felosztása mellőzhető; vagy az kiterjeszthető mindegyik csoportra.

2.2.4. A szálfa osztályozható még a legkisebb hosszúság és az ennek megfelelő legkisebb kéreg nélküli csúcsátmérő figyelembevételével is, a következő besorolás szerint:

Az 1.2.5. pontban foglalt rendelkezésektől eltérően a csúcsátmérőt csak egyszer kell megmérni.

2.2:5. A különböző hengeres faválasztékokból (rúdfa, oszlopfélék stb.) képzett egyes kategóriákat a tő felől 1 centiméterre kéregben mért átmérő szerint csoportokba kell sorolni á következő osztályozás szerint:

Ha a különböző hengeres faválasztékot kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.2.6. A Barangolt fát a kéregben mért csúcsátmérő szerint csoportokba kell sorolni a következő osztályozás szerint:

Ha a sarangolt fát kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.3. Minőség szerinti osztályozás

2.3.1. A minőségi osztályozásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- Görbeség: a görbeséget úgy kell mérni, hogy a teljes behajláshoz tartozó húrmagasságot osztani kell a görbület két szélső pontját összekötő, egy tizedesjegy pontossággal méterben kifejezett távolsággal. A görbeséget centiméter/folyóméretben kell meghatározni.

- Csavarodott növés, illetve ferdeszálúság: ennek nagysága megállapítható, ha megmérik a rostok iránya és a szálfa (hengeres faválaszték) tengelyével párhuzamos alkotó közötti távolságot, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Sudarlósság: a sudarlósságot úgy kell mérni, hogy a szálfa (hengeres faválaszték) alsó és felső évgyűrűjétől (bütüjétől) egy méterre (centiméterekben kifejezett és lefelé kerekített) átmérőinek különbségét osztani kell az azt elválásztó távolsággal, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Kieső göcs, egészséges (vagy világos) göcs, belül korhadt (vagy fekete) göcs: a göcs átmérőjét a legkisebb méreténél milliméterben kell mérni.

- Benőtt göcsök, ágdudorok. - Külpontos bél.

- A fa egyéb sajátosságai: húzott fa a lomblevelűek esetén, nyomott fa vagy vaseresség a fenyőféléknél.

- Álgeszt.

- Gyűrűs elválások, bélrepedés, tütürepedések, fagyrepedések.

- Lábonszáradt faanyag, száradás okozta fahibák és repedések.

- Elszíneződés.

- A károsító szervezetek által okozott egyéb fahibák.

2.3.2. A feldolgozatlan fa az. alábbi osztályozás szerint sorolható minőségi osztályba:

- "A" minőségi osztály ("A/EGK"): egészséges, kiváló minőségi faanyag, hibák nélkül vagy olyan csekély hibák- kal, amelyek nem korlátozzák a felhasználását.

- "B" minőségi osztály ("B/EGK"): átlagos minőségű faanyag, beleértve a lábonszáradt fákból származó anyagot, ami a következő hibákból eggyel vagy többel rendelkezik: csekély görbeség és csavarodott növés, kis sudarlósság, nagy göcsök nélkül, néhány kis vagy közepes nagyságú egészséges göcs, kisszámú és kisméretű benőtt göccsel, enyhén külpontos bél, csekély álgeszt vagy egyéb elszigetelt hiba, amelyeket azonban az általános jó minőség ellensúlyoz.

- "C" minőségi osztály ("C/EGK"): olyan faanyag, ami hibái alapján sem az "A", sem a "B" minőségi osztályba nem sorolható, azonban ipari felhasználásra megfelelő minőségű.