29/1997. (IV. 30.) FM rendelet

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

[A tv. 3. §-ához]

1. § Az állam a tulajdonában levő erdőkben a közérdek fokozottabb érvényesüléséről tulajdonosi képviselete útján, az erdővagyon-kezelés szabályainak meghatározásával és betartásával gondoskodik.

[A tv. 4. §-ához]

2. §[1] (1) A tv. alkalmazásában üzem-, major-, valamint tanyafásításnak minősül:

a) a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített területén levő, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor;

b) a majorokhoz tartozó bekerített területen levő erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor;

c) a tanyák területéhez csatlakozó, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor.

(2) Erdőtömbön kívülinek kell tekinteni azokat az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területeket, melyek kerületük ötven százalékát meg nem haladó mértékében erdőterülettel határosak, és rendeltetésszerű használatukhoz az erdőterületen való áthaladásra nincs szükség.

(3) Út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékának kell tekinteni azt az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb faállománnyal borított területet és fasort, amely az adott létesítménnyel azonos földrészleten van vagy annak rendeltetésszerű használatához, megóvásához szükséges, illetve azt elősegíti.

(4) Zátonynak kell tekinteni a folyó medrében keletkezett, időszakosan vízzel borított egy hektárnál kisebb földterületet.

(5) Patakot, csatornát szegélyező fásításnak kell tekinteni az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb területet és fasort, amely az adott vízfolyással azonos földrészleten van.

(6)[2] Szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya csak azon a fásított területen helyezhető el, amelyen faállományt igazolhatóan e célból telepítettek, illetve amelynek termelésből való kivonását az Állami Erdészeti Szolgálat első fokú hatósági feladatokat ellátó igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) engedélyezte. Művelés alól kivett területnek kell tekinteni azt a faállománnyal fedett területet, amely a szennyvíz elhelyezését, szikkasztását szolgálja.

[A tv. 5. §-ához]

3. §[3] (1) Erdőnek kell tekinteni azt a tv. 5. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő életközösséget

a) melynek faállományát ötven százalékot meghaladó mértékben az 1. számú mellékletben felsorolt fafajok (a továbbiakban: erdei fafajok) vagy azok természetes hibridjei alkotják, és a faállomány a talajt ötven százalékot meghaladó mértékben fedi, valamint

b) amely a talajt legalább harminc százalékos mértékben takaró, erdei fafajokból vagy azok természetes hibridjeiből és cserjékből áll, és a legfontosabb szerepe a talaj és a természetes élővilág védelme.

(2) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajokból álló faállományt akkor kell erdőnek tekinteni, ha az elsősorban faanyagtermelés, vagy erdészeti kutatás céljából erdőfelújításként, vagy erdőtelepítésre fordítható állami támogatás igénybevételével létesült.

[A tv. 6. § és 8. §-ához]

4. § A legalább három sor erdei fával fedett ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb területet (erdősávot) a tv. 8. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra is figyelemmel, erdőterületnek kell tekinteni.

5. § (1) Az erdőtelepítés első kiviteli munkáinak az erdészeti hatóság által igazolt sikeres elvégzése (erdei fák magjának elvetése, a csemete- és dugványültetés végrehajtása) az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a telepítés befejezésének minősül.

(2) A tv. 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek szerinti telepítés esetén faültetvénynek kell tekinteni az akác és fajtái, az európai és az Európán kívüli nyár- és fűzfajok nemesítéséből és keresztezéséből származó vegetatív úton szaporított fajtái, hibridjei, a fenyőfajok és -fajták, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajok és cserjefajok által borított területet.

(3)[4] A fásításra vonatkozó szabályokat - az erdőterület igénybevételének és művelési ága megváltoztatásának szabályai kivételével - azokra az erdőterületekre kell alkalmazni, amelyek ötezer négyzetméternél kisebb kiterjedésűek és más erdőterülettel nem érintkeznek, valamint azokra a erdőterületekre, amelyek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősültek.

[A tv. 9. §-ához]

6. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül, művelési ágától függetlenül, az erdőterülettel körülzárt, vagy kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdőterülettel határolt

a) erdészeti szaporítóanyag-termelést szolgáló földterületet (csemetekert, dugványtelep),

b)[5] erdei tisztás és cserjés,

c) erdei farakodó és készletező hely,

d) nem állandó jellegű erdészeti magánút,

e) erdészeti létesítményhez tartozó terület, valamint

f) vadföld.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek a tv. 65. §-ának b), c) és d) pontjaiban foglaltak szerinti igénybevétele esetén az erdőterület igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az erdei vízfolyást és az erdei tavat a külön jogszabályok figyelembevételével lehet az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületnek tekinteni.

(4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben és az üzemtervben fel kell tüntetni.

[A tv. 10. §-ához]

7. § (1) Az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy és - a (2) bekezdés kivételével - egyéb erdészeti létesítmény építését, korszerűsítését, értéknövelő felújítását, használatba vételét, megszüntetését az erdészeti hatóság engedélyezi.

(2)[6]

(3)[7]

(4) Az erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületen létesített csatorna és tározó erdészeti létesítménynek minősül.

(5) Az erdészeti létesítmény építésének és korszerűsítésének engedélyezése során az erdőterület igénybevételére vonatkozó szabályokat is be kell tartani.

8. §[8]

9. § Az erdészeti létesítmény - különösen az erdészeti magánút - tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élő állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére.

10. § (1) Erdészeti magánutat a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező személy tervezhet.

(2)[9] Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit a 9. számú melléklet tartalmazza.

[A tv. 11. §-ához]

11. §[10] Az erdészeti tervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

[A tv. 12. §-ához]

12. §[11] A körzeti erdőterv készítése során a földrészlethatárok közül az egyes erdőgazdálkodók erdőterületének terepen állandósított vagy természetben fellelhető határvonalát egyúttal erdőrészlethatárnak kell tekinteni.

[A tv. 13. §-ához]

13. §[12] (1) Ha az erdőgazdálkodó nem csak a székhelye szerinti erdészeti hatóság illetékességi területén folytat erdőgazdálkodást, a többi, általa használt erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál is kérnie kell a nyilvántartásba vételét.

(2) Az erdő használatának jogszerűségét mint az erdőgazdálkodói jogosultság feltételét az erdészeti hatóság köteles vizsgálni, és ezzel kapcsolatban a kérelmezőt határidő kitűzésével felhívhatja a használat jogcímének igazolására. Az igazolás elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a kérelmet elutasítja.

(3)[13] Erdészeti igazgatási szempontból természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőterületet, amelyet a település közigazgatási határa, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más művelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, művelés alól kivett földrészlet nem szakít meg.

14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni:

a) ha a természetben összefüggő erdőterület egy földrészletből áll és több tulajdonosa van, vagy

b)[14] ha a természetben összefüggő erdőterület több földrészletből áll és az egyes földrészletek tulajdonosai - tulajdonrészük szerint számítva - többségükben azonosak.

(2)[15] Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben lehet előírni, ha

a) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe, vagy

b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határral való egyezőség megteremtése érdekében a 94. §-ban foglaltak szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészletek határának az üzemtervezés során történő megváltoztatását.

(4) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket erdőgazdálkodó szervezet vagy személy használatába, haszonbérletébe adják, vagy az erdőgazdálkodói tevékenység ellátásával ilyen szervezetet vagy személyt bíznak meg.

(5)[16] A tv. 13. § (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a tulajdonosoknak az erdő védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségei különösen:

a) az erdő őrzéséről,

b) a károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről,

c) a bekövetkezett károsítások megszüntetéséről és hatásainak felszámolásáról, valamint

d) az erdő szakszerű felújításáról és neveléséről való gondoskodás.

15. §[17] (1) Az erdőterület erdőbirtokossági társulat használatába adása külön jogszabályban meghatározott módon, más erdőgazdálkodó használatába, haszonbérletébe adása és az erdőgazdálkodó megbízása pedig írásba foglalt szerződés szerint történik.

(2) A szerződésben rögzíteni kell, hogy az a tv. 14. §-ában meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozik.

(3)[18] A szerződésben fel kell tüntetni az erdőterület ingatlan-nyilvántartási adatait.

16. §[19] Egyéni erdőgazdálkodó az, aki a kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében vagy vagyonkezelésében levő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik.

17. §[20] Az erdőgazdálkodónak - ha nem azonos az erdő tulajdonosával - az erdő elsődleges és további rendeltetésének megváltoztatására, és az erdőterület igénybevételére vonatkozó kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos hozzájárulását.

[A tv. 14. §-ához]

18. §[21] Az erdőgazdálkodó - a tv. 14. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott erdőgazdálkodási feladatok ellátása érdekében - köteles az erdejének külső és belső határvonalai főbb töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni.

19. § (1) Az erdészeti hatóság a tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján akkor köteles erdőgazdálkodó kijelölésére javaslatot tenni, ha

a) a társult erdőgazdálkodás megvalósítására vonatkozó - határidőt is megállapító - felszólítása a határidő lejártáig eredménytelen marad, és az erdőgazdálkodó hiánya, vagy

b) erdőgazdálkodó esetén annak mulasztása vagy szakszerűtlen tevékenysége az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, és emiatt az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó jogosultságának felfüggesztéséről, vagy indokolt esetben megszüntetéséről intézkedik.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kijelölésére vonatkozó javaslatának a miniszterhez való felterjesztése előtt felszólítja az erdőterület tulajdonosát, hogy teljesítse a tv. szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségét, gondoskodjon az erdőgazdálkodó pótlásáról, melynek teljesítésére határidőt állapít meg.

(3) A tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján olyan erdőgazdálkodó szervezet (személy) kijelölésére lehet javaslatot tenni, aki/amely a szükséges munkák elvégzését, illetve az erdőgazdálkodói jogok érvényesítését és kötelezettségek teljesítését az erdészeti hatóság előtt tett nyilatkozatban előzetesen vállalja. A nyilatkozatot az erdészeti hatóságnak a javaslatához csatolni kell.

(4) A miniszter által kijelölt és a haszonvételek gyakorlására felhatalmazott erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói feladatokat és a haszonvételeket az erdészeti hatóság által a tv. 29. §-a szerint jóváhagyott erdőgazdálkodási terv szerint gyakorolhatja.

(5)[22] A kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység esetén a kijelölt erdőgazdálkodó részére az állam - külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben - támogatást nyújt.

[A tv. 15-20. §-ához]

20. § (1) Az erdő elsődleges és további rendeltetését vagy rendeltetéseit a tv. 105. §-a figyelembevételével annak 17-20. §-aiban foglaltak szerint, a körzeti erdőtervben, erdőrészletenként kell megállapítani.

(2)[23] Arról, hogy a tv. hatálybalépése előtt készült tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervben megállapított elsődleges rendeltetés a törvény alapján melyik elsődleges rendeltetésnek felel meg, indokolt esetben az erdészeti hatóság határozatban dönt.

(3) A rendeltetés megállapításának részletes feltételeit a miniszter által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

21. §[24] (1) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett erdőrészletenként - a tv. 15. §-ának (2) bekezdésében foglaltak keretei között - további rendeltetés vagy rendeltetések állapíthatók meg, így különösen

a) védett erdő esetén,

b) ha az erdő többféle védőhatásának biztosítása azt indokolja, és ezáltal az erdőgazdálkodás feltételeinek megállapítása során több hatóság is rendelkezik szakhatósági jogkörrel.

(2)[25] A körzeti erdőterv készítése során indokolt esetben egyes összefüggő nagyobb erdőterület erdőrészleteire azonos további rendeltetés állapítható meg, amennyiben azokban az eltérő elsődleges rendeltetés mellett azonos erdőgazdálkodási szempontokat is érvényesíteni kell.

(3) A körzeti erdőterv készítését megelőzően az erdő további rendeltetésének megállapításáról az erdészeti hatóság kérelemre, szakhatósági megkeresésre vagy indokolt esetben hivatalból dönt.

22. § Új erdő telepítésekor az erdő további rendeltetését az erdészeti hatóság a tv. 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg.

23. §[26] (1) A külön jogszabály szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdőre a védetté nyilvánítási eljárás befejezéséig, az erdő elsődleges rendeltetéseként annak korábban megállapított elsődleges rendeltetését kell figyelembe venni.

(2) A nem fokozottan védett természeti területen lévő erdőre, a korábbi, tízéves erdőgazdasági üzemtervben megállapított gazdasági elsődleges rendeltetést, a továbbiakban a tv. által megállapított további rendeltetésnek kell tekinteni.

24. § (1) A körzeti erdőtervben és az üzemtervben megállapított - elsődleges és további rendeltetésektől eltérő - rendeltetés megállapítására, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az üzemterv készítése során további rendeltetés megállapítására kerül sor.

[A tv. 21-22. §-ához]

25. § (1) Az erdő további rendeltetésének megváltoztatására az elsődleges rendeltetés megváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

(2) Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltozása maga után vonhatja az erdő további rendeltetésének megváltozását is.

(3) Az erdő elsődleges rendeltetésének a tv. 22. §-a szerinti megváltoztatása esetén az erdőgazdálkodó termelési többletköltségének megállapítása - megegyezés hiányában - a bíróság hatáskörébe tartozik.

[A tv. 23-27. §-ához]

26. § (1) Az erdőgazdálkodás tartamosságát biztosító, a tv.-ben meghatározott új, hosszú távú tervezési rendszer alkalmazását 2006. december 31-ig kell teljeskörűen megvalósítani.

(2) Az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kidolgozza a körzeti erdőtervek készítésének 2006. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: erdőtervezési ütemterv).

(3) Az erdőtervezési ütemtervet a tv. 24. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel úgy kell összeállítani, hogy a körzeti erdőterv készítésének időpontja és a körzetbe tartozó erdőkre a tv. hatálybalépése előtt készített erdőgazdasági üzemtervek lejárati időpontja lehetőség szerint ne térjen el.

(4) A körzeti erdőterv és körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának céljából a körzeti vadgazdálkodási tervben az erdő vonatkozásában a körzeti erdőterv adatait kell felhasználni. Ennek biztosítása érdekében a körzeti vadgazdálkodási terv készítésének ütemtervét egyeztetni kell az erdőtervezési ütemtervvel.

27. § A körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

28. § (1) A körzeti erdőterv előkészítéséről, a jóváhagyott körzeti erdőterv Országos Erdőállomány Adattáron (a továbbiakban: Adattár) történő átvezetéséről és kiadásáról a miniszter a Szolgálat útján gondoskodik.

(2) A körzeti erdőtervek készítése az erdőtervezési ütemterv alapján történik. Az ütemtervtől eltérni csak különlegesen indokolt esetben, a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) mint országos erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.

(3)[27] Ha a tv. hatálybalépése előtt készített üzemterv megújítása az erdőtervezési ütemterv alapján nem biztosítható, az erdészeti hatóság az üzemterv lejártának időpontját a körzeti erdőterv kiadásának időpontjáig határozattal meghosszabbítja.

(4) A körzeti erdőterv kiadásával egyidejűleg a körzetben lévő erdőterületekre korábban készített erdőgazdasági üzemtervek és az azokból készített üzemtervi kivonatok hatályukat vesztik.

29. § A körzeti erdőterv az erdőgazdálkodási feladatokat és lehetőségeket tíz évre meghatározza, emellett tartalmaznia kell a tervezés idejében meghatározható, a gazdálkodás tartamossága szempontjából szükséges olyan adatokat is, melyek a tervidőszakon túlmutatnak. A körzeti erdőterv állapotadatai a terv érvénybe lépésének időpontjára vonatkoznak, azonban egyes adatok előrevetítettek.

30. § (1) A körzeti erdőterv készítése során a tv. hatálya alá tartozó erdőterületek meghatározásánál az ingatlan-nyilvántartás adatait és térképét kell alapul venni.

(2) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adatai a természetbeni állapottól vagy a tényleges birtoklási és használati viszonyoktól eltérnek, az erdészeti hatóság az erdő művelési ág megfelelő nyilvántartása érdekében a tv. 73. §-ában foglaltaknak megfelelően jár el, vagy indokolt esetben, az erdőgazdálkodó útján, felhívja a tulajdonosokat az eltérések felszámolásának kötelezettségére.

(3) Az erdőgazdasági üzemi térkép tartalmát is érintő erdészeti hatósági ügyekben csak a Szolgálat által hitelesített körzeti erdőtervi, illetve üzemtervi térképmásolat, vagy kivonat használható fel. A hitelesített másolat érvényességi ideje hat hónap.

31. § (1) A körzeti erdőterv készítéséről, a terepi munkák megkezdése előtt, a körzetben érintett erdőgazdálkodókat értesíteni kell. Az értesítésben a munkák várható időpontja mellett tájékoztatni kell az erdőgazdálkodókat a törvényben foglalt jogaikról és kötelezettségeikről is.

(2)[28] A körzeti erdőterv előkészítése során a Szolgálat, az érintett erdőgazdálkodók vagy azok képviselői, a szakhatóságok, az érdek-képviseleti szervek és a települési önkormányzatok értesítésével előzetes egyeztető tárgyalást tart.

(3) A Szolgálat az előzetes egyeztető tárgyalásról, annak helyszínéről és időpontjáról - a tárgyalást megelőző tizenöt nappal - értesíti az érdekelteket.

(4)[29] Az előzetes egyeztető tárgyaláson közreműködő szakhatóságok, az érdekelt erdőgazdálkodók, érdek-képviseleti szervek és települési önkormányzatok képviselői megismerhetik a tervezés alapjául szolgáló adatokat, valamint véleményt nyilváníthatnak a tervezés irányelveivel kapcsolatosan. Az értesítettek távolmaradása az egyeztető tárgyalás megtartását nem akadályozza meg, és eredményét nem hiúsítja meg.

(5) Az előzetes egyeztető tárgyalásról a Szolgálat jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az irányelvek jóváhagyása céljából megküld a minisztériumnak.

32. § (1) A Szolgálat az elkészült körzeti erdőterv ismertetése céljából az előzetes egyeztető tárgyaláson érintettekkel azonos körben és módon zárótárgyalást hív össze. A zárótárgyalás megtartására az előzetes egyeztető tárgyalás szabályait kell alkalmazni.

(2) A zárótárgyalás előtt tizenöt napon keresztül biztosítani kell, hogy a körzetben érintett erdőgazdálkodók és a zárótárgyalásra meghívottak a rájuk vonatkozó adatokba betekinthessenek annak érdekében, hogy a zárótárgyaláson véleményt nyilváníthassanak.

(3) A zárótárgyalásról zárójegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Szolgálat a minisztérium útján a miniszterhez terjeszt fel jóváhagyásra.

(4)[30] A miniszter jóváhagyási záradék aláírásával megállapítja a körzeti erdőtervet és dönt annak kiadásáról. Ha a zárójegyzőkönyvet véleményeltéréssel terjesztik fel, a miniszter a döntését a tv. 24. §-a (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével hozza meg.

33. § (1) A körzeti erdőtervet három példányban kell elkészíteni. A körzeti erdőterv egy példánya a minisztériumnál marad, két példányát a Szolgálat kapja meg.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt további érintett hatóságok kérésére a Szolgálat a körzeti erdőtervből térítés ellenében kivonatot készít. A kivonat a körzeti erdőterv átfogó részét teljeskörűen tartalmazza.

34. § (1) A körzeti erdőterv érvénybe lépése után a körzetben található erdőgazdálkodók kötelesek üzemtervük elkészítéséről gondoskodni.

(2) Az üzemterv érvényességének lejárati éve megegyezik a körzeti erdőterv érvényességének lejárati évével.

(3) Az erdőgazdálkodó üzemtervének elkészítéséig, az erdőgazdálkodási feladatok meghatározása tekintetében az érvényben lévő körzeti erdőterv vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni.

35. §[31] (1) Az egyes erdőgazdálkodók üzemtervét körzetenként három példányban kell elkészíteni, s annak egy példányát az erdőgazdálkodó, további két példányát a Szolgálat kapja.

(2) Az üzemterv készítése során el kell végezni az ingatlan-nyilvántartással való összevetést. Az esetleges eltérések rendezéséről az erdőtulajdonos, vagy felhatalmazása birtokában az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

36. §[32] (1) Az erdőgazdálkodó nyilatkozhat arra nézve, hogy a körzeti erdőtervnek a területére vonatkozó részét minden vonatkozásban elfogadja, és a Szolgálattól kérheti annak üzemtervként vagy egyszerűsített üzemtervként való kiadását.

(2) Az erdőfenntartás hosszú távú érdekeinek és a tartamos gazdálkodás szakmai alapelveinek maradéktalan érvényesülése érdekében az állam, a tulajdonában álló területeken, az erdőtervben előírtak végrehajtását írja elő, ezért ezeken a területeken a körzeti erdőtervek vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni. Az állam tulajdonában álló területekre vonatkozó üzemterveket a rendelet hatálybalépésének napját követően, első alkalommal 1997. évben kell kiadni.

37. § (1) A Szolgálat, ha az üzemterv elkészítésével bízzák meg - térítés ellenében - köteles azt elvállalni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó üzemtervét nem a Szolgálattal készítteti (vagy maga készíti), kérésére az üzemterv elkészítése céljából a Szolgálat - a rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében - átadja az erdőtervnek az erdőgazdálkodóra vonatkozó részeit - külön kérésre mágneses adathordozón is -, az üzemi térkép másolatát vagy kivonatát, valamint szöveges tájékoztatást ad a területet érintő irányelvekről, korlátozásokról. Igény szerint szolgáltatja a segédleteket és nyomtatványokat.

38. § (1) Ha az erdőgazdálkodó az üzemterv elkészítésére vonatkozó kötelezettségének a 35. és 36. §-okban foglaltak szerint, a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében tesz eleget, úgy - a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben - támogatásra tarthat igényt.

(2) A külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentett összegű támogatás igényelhető, ha az üzemterv elkészítéséről az erdőgazdálkodó nem a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében gondoskodik.

39. §[33] (1) Ha az üzemtervbe felvett erdőterület egy része az üzemtervi időszakon belül más erdőgazdálkodó használatába kerül, a Szolgálat az érintett részről az erdőgazdálkodó kérésére térítés ellenében hitelesített kivonatot ad. A kivonat - kérelemre - az átvevő erdőgazdálkodó üzemtervével egybeszerkeszthető.

(2) Ha az üzemtervbe felvett összes terület új erdőgazdálkodó használatába megy át és egyúttal az üzemterv is átadásra kerül, az üzemterv csak az erdészeti hatóság erre vonatkozó záradékolása után tekinthető az új gazdálkodó üzemtervének.

(3) Az erdészeti hatóság csak az előírt nyilvántartásokat tartalmazó üzemterveket záradékolja.

40. § Ha az erdőgazdálkodó az üzemterv készítése során a körzeti erdőterv tervjavaslatától el kíván térni, az általa választott erdőgazdasági tevékenységet érvényesítheti üzemtervében, amennyiben az a tv.-ben foglalt előírásokat nem sérti.

41. § (1) Az üzemterv és az egyszerűsített üzemterv készítésének részletes szabályait az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(2) A tv. 27. §-ának d) pontjában előírt nyilvántartást saját üzemtervében köteles az erdőgazdálkodó vezetni, melyet az erdészeti hatóság ellenőrizhet.

[A tv. 28. §-ához]

42. §[34] (1)[35] Az üzemtervtől eltérő gazdálkodás engedélyezéséről az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság külön eljárás keretében, az éves gazdálkodási terv engedélyezését megelőzően dönt.

(2)[36] A kérelmet az Erdőrendezési Útmutató (a továbbiakban: Útmutató) szerinti formanyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelő tartalmi és formai követelmények szerint, az éves erdőgazdálkodási tervvel azonos példányszámban kell benyújtani.

(3) Az üzemtervtől eltérő gazdálkodást hivatalból akkor kell előírni, ha az erdő fenntartása, fejlődése vagy védelme érdekében szükséges, és a gazdálkodó azt nem tervezte meg vagy megtervezte, de nem hajtotta végre.

[A tv. 29. §-ához]

43. §[37] (1) Éves erdőgazdálkodási tervet szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember készíthet.

(2) Az éves erdőgazdálkodási tervet az Útmutató szerinti nyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelő tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni. A tervet az éves gazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontját legalább 30, a szakhatóság vagy a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulását igénylő esetben legalább 45 nappal megelőzően, védett természeti terület esetén négy, egyébként pedig három példányban kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. Az éves erdőgazdálkodási tervet az erdőgazdálkodón vagy képviselőjén kívül a tervezőnek és a végrehajtásért felelős szakembernek (szakszemélyzet) is alá kell írnia.

(3) Az erdőrészlet részterületére vonatkozó éves erdőgazdálkodási tervhez az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint vázrajzot kell csatolni a részterület feltüntetésével az üzemtervi térkép alapján.

(4) Az erdőgazdálkodó az éves terve jogerős jóváhagyását követően, az erdészeti hatóság által előírt időpontig, a terv alapján összeállított költségvetést köteles benyújtani az erdészeti hatósághoz az általa fizetendő erdőfenntartási járulék és a külön jogszabályban meghatározott, őt megillető állami támogatás elszámolása céljából. A költségvetést a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

(5)[38] Az éves erdőgazdálkodási terv felülvizsgálata során az erdészeti hatóság jogosult megvizsgálni, hogy a feladatok és haszonvételek ütemezése az üzemtervi időszakon belül megfelel-e a tv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(6) Ha az éves erdőgazdálkodási terv az (1)-(3) és (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az erdészeti hatóság a terv jóváhagyását megtagadja, és a haszonvételek gyakorlását nem engedélyezi.

(7) Az éves erdőgazdálkodási terv teljes vagy részbeni jóváhagyásáról és a munkák végrehajtásának engedélyezéséről a tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az erdészeti hatóság határozatban dönt. A jóváhagyási záradékkal ellátott terv egy példányát visszaküldi az erdőgazdálkodónak.

(8) Ha a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási tervet év közben meg kell változtatni, a változást az éves erdőgazdálkodási terv készítésével azonos formai követelmények szerint kell megtervezni, és jóváhagyására az éves erdőgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) Amennyiben egy erdőterületre a törvény hatálybalépése előtt nem készült erdőgazdálkodási üzemterv, a körzeti erdőterv elkészítéséig az éves erdőgazdálkodói feladatokat és haszonvételi lehetőségeket kérelemre vagy hivatalból az erdészeti hatóság a tv. 2. §-ának (1) bekezdésére és az erdő elsődleges rendeltetésére figyelemmel állapítja meg.

(10)[39] Az erdőgazdálkodó személyében történt változás jóváhagyása esetén az erdészeti hatóság az éves erdőgazdálkodási tervet záradékolja.

[A tv. 30. §-ához]

44. §[40] (1) Az erdőszerkezet-átalakítást az éves erdőgazdálkodási tervben kell megtervezni, és az érintett erdőrészleteknél a szerkezetátalakítás tényét fel kell tüntetni.

(2) Az erdőszerkezet-átalakítás tervezése esetén az éves erdőgazdálkodási terven kívül be kell nyújtani a külön jogszabály szerinti állami támogatás igényléséhez szükséges költségvetést az abban előírt határidőig és formában.

[A tv. 31. §-ához]

45. §[41] A Szolgálat felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjának folyamatos fejlesztéséért. E felelőssége kiterjed arra is, hogy az Adattár megfeleljen az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) követelményeinek és munkaprogramjának.

46. § (1) Az Adattár adatai közül a tv. 31. § (2) bekezdésének a) pontjában szereplő adatokat a Szolgálat erdőtervezési feladatot ellátó részlegei, a b) pontjában foglaltak szerinti adatokat a hatósági feladatot ellátó részlegek, a c) pontjában foglaltak szerinti adatok közül az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerből származókat a rendszert üzemeltető szervezeti egységek, illetve az üzemeltetésben közreműködő megbízott szervezetek, fennmaradó részét pedig a hatósági feladatot ellátó szervezeti egységek szolgáltatják.

(2) Az Adattárba adatot szolgáltató szervezetek az adatok hitelességéért felelősséggel tartoznak.

(3) Az Adattár adatainak frissítése évente egy alkalommal történik. Az adatok vonatkozási időpontja mindig a tárgyév január első napja.

(4) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

[A tv. 32. §-ához]

47. § (1) Az Adattár adatainak a tervezésben, irányításban, ellenőrzésben és tájékoztatásban történő felhasználása módját, a felhasználandó adatok körét az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(2) Az ország erdőállomány állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által közzétett adatok nyilvánosak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt nyilvános adatokkal kapcsolatban a miniszter által meghatározott példányszámon felül igényelt másolatok előállítási költségét a szolgáltatást igénylő köteles megtéríteni.

48. § (1) Az Adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Erdőrendezési Szabályzatban meghatározott szolgáltatási kötelezettségen túl felmerült igények esetén a szolgáltatás rendeletben meghatározott díját az igénylő köteles megfizetni.

(2) Az erdőterület tulajdonosa, jogszerű használója, valamint az erdőgazdálkodó hozzájárulása nélkül a Szolgálat nem adhat ki harmadik fél részére adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekből kerül sor, úgy a szolgáltatást igénybe vevő köteles a jogosultságot igazolni.

49. § A Szolgálat az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével térítés ellenében jogosult adatot szolgáltatni:

a) a körzeti erdőtervekből,

b) az Adattárból,

c) a körzeti erdőterv térképeiből, és

d) külön jogszabályban foglaltak alapján a tervezésben felhasznált légifénykép-állományból.

[A tv. 33. §-ához]

Vhr. 50. § Az Adattár működtetésének, valamint az országos és a körzeti hozamszabályozás elkészítésének módját az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

[A tv. 35-36. §-ához]

51. § (1) Erdőtelepítési kivitelezési tervet csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet.

(2) Az erdőtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:

a) az erdőgazdálkodó nevét, címét,

b)[42] az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait és az ingatlan-nyilvántartási térkép kivonatos másolatát,

c) a körzeti erdőterv térképkivonatát, amelyen fel kell tüntetni a telepítendő területet és a talajmintavételek helyét,

d) az erdőtelepítéssel érintett terület tulajdonosainak az egyetértő nyilatkozatát,

e) a terület termőhelyi adatait,

f) az erdő javasolt rendeltetését,

g) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, azok elegyarányát, az elegyítés módját, az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot és a felhasználni kívánt szaporítóanyag mennyiséget), a talaj-előkészítés, valamint az ültetés vagy magvetés módját,

h) a telepítés kezdésének és várható befejezésének tervezett időpontját.

(3) Az erdőtelepítési kivitelezési tervhez csatolni kell a termőhelyi adatok meghatározása alapjául szolgáló termőhelyvizsgálati jegyzőkönyvet, melynek mintáját az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(4) Elsődlegesen nem gazdasági rendeltetésű erdő telepítése esetén az erdészeti hatóság a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon felül további tartalmi előírásokat tehet.

(5) A szennyvíz, a szennyvíziszap és a hígtrágya elhelyezésére igénybe vett vagy arra szolgáló ingatlanra erdőtelepítési vagy fásítási kérelem nem engedélyezhető.

52. §[43] Az erdőtelepítés első kiviteli, pótlási és ápolási munkáit az erdőgazdálkodónak az éves erdőgazdálkodási tervében kell megtervezni, és arra a külön jogszabályban meghatározottak szerint költségvetést kell benyújtani.

[A tv. 37. §-ához]

53. §[44] (1) Fásítás telepítésének tervezése esetén a tv. 36. és 37. §-ában meghatározott tervet csak állami támogatás igénylése esetén kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. A terv tartalmi és formai követelményeit az Útmutató tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a fásítás telepítését az erdészeti hatóság a terv jóváhagyásával engedélyezi. Egyéb esetben a fásítás telepítését előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. Az erdészeti hatóság a fásítás telepítését határozatban megtilthatja.

(3)[45] Védett területen történő fásítás telepítésének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

[A tv. 38. §-ához]

54. §[46] (1) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (1) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kiadását feltételekhez kötheti, egyúttal a természetben bekövetkezett művelésiág-változásról tájékoztatja a földhivatalt.

(2) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján hozott határozatában határidő megállapításával dönt az erdőtelepítés felszámolásáról. Ha a kötelezett a felszámolásnak határidőre nem tesz eleget, az erdőtelepítés felszámolását az erdészeti hatóság a kötelezett költségére elvégezteti.

[A tv. 39. §-ához]

55. §[47] Az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után az erdőgazdálkodó az erdő művelési ágának megváltoztatásához szükséges, az erdészeti hatóság által záradékolt adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőig köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére.

[A tv. 40. §-ához]

56. § A közérdekből elrendelt erdő-, illetve fásítás telepítés tervezésére és hatósági ellenőrzésére az erdőtelepítés tervezésének és ellenőrzésének szabályait kell alkalmazni.

[A tv. 41. §-ához]

57. §[48] (1) A faállomány tarvágását vagy kipusztulását követően

a) a mesterséges erdősítést a tárgyév végétől számított második, a síkvidéki erdőterület mezőgazdasági előhasználata esetén a harmadik év május 31-ig el kell végezni;

b) a sarjadztatás sikerességét a tarvágást követő második évben az erdősítések műszaki átvételéig kell biztosítani;

c) sarjadztatással-az erdészeti hatóságnak a tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában részletezett elsődleges rendeltetésű területekre hozott eltérő döntése kivételével - az éger, az akác és a hazai nyár fafajú erdőterületek újíthatók fel. Az éger felújítása tuskó sarjadztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökér sarjadztatással történhet.

(2) Az erdősítés elvégzését (első kivitel) követően - a külön jogszabályban gazdaságtalannak minősített erdők felújítását kivéve - a sikeresen erdősült területnek az erdősítési kötelezettség alá eső terület hetven százalékát, gyorsan növő állományok esetén két, lassan növő állományok esetén három év alatt el kell érni.

(3) Felújító vágással történő természetes, mageredetű erdőfelújítás esetén az idős faállomány és a természetes újulat együttes fedettsége (záródás) nem csökkenhet hetven százalék alá. Ha az idős állomány záródása harminc százalék alá csökken, akkor a természetes újulatnak - az esetleg végzett kiegészítő mesterséges erdősítés eredményével együtt - kell a hetven százalékos fedettséget elérni. Ha a természetes újulat részben vagy teljesen elpusztul, hiányát mesterséges erdősítéssel kell pótolni.

(4)[49] A tarvágást vagy a faállomány pusztulását követően a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk főfafajú erdősítést tíz, fenyő és az egyéb kemény lombos főfafajú erdősítést nyolc, az akác és a lágy lombos főfafajú erdősítést hat év alatt be kell fejezni. Az erdészeti hatóság által engedélyezett sarjról történő felújításokat legkésőbb a tarvágást követő ötödik évben kell befejezni.

(5) Magról történő természetes felújítás esetén a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk főfafajú erdőfelújítást a végvágás utáni nyolcadik, a többi fafaj esetében a hatodik évben be kell fejezni.

(6) Az erdősítésekben az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból bekövetkezett, jelentősebb - különösen árvíz, belvíz, továbbá honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági célú korlátozás miatt - káros hatás esetén az erdészeti hatóság az (1)-(5) bekezdésben megállapított határidőket indokolt mértékben módosíthatja.

58. § Az erdőfelújítások és erdőtelepítések (a továbbiakban együtt: erdősítés), valamint az állami támogatással létesített fásítások ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi.

59. § (1) Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén a felújításról csak akkor és olyan módon kell gondoskodni, ahogy az erdészeti hatóság azt határozatban előírta.

(2) Ha a fásítás tulajdonosa vagy jogszerű használója a fásítás felújítását az erdészeti hatóság által előírt módon és e rendelet szerint előírt határidőre nem hajtja végre, a mulasztóra az erdőfelújítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[50] Védett természeti területen lévő fásításból való fakitermelés feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.

[A tv. 42. §-ához]

60. § Amennyiben az erdőgazdálkodó az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez szükséges nevelővágásokat nem tervezte meg, az erdészeti hatóság a szükséges beavatkozások végrehajtását hivatalból elrendelheti. Az így elrendelt munkák elmulasztása esetén erdőgazdálkodási bírság kiszabásának van helye.

61. § (1)[51] Az üzemtervben vagy az erdészeti hatóság által a tv. 28. §-a alapján hivatalból előírt erdőnevelési feladatokat az erdőgazdálkodónak az éves erdőgazdálkodási tervében kell megtervezni. Ha az erdőgazdálkodó az éves erdőgazdálkodási tervében nem tervezte meg az erdőnevelési munkákat, vagy a tervezett erdőnevelési munkát elmulasztja végrehajtani, az erdészeti hatóság a szükséges beavatkozások végrehajtását hivatalból elrendelheti.

(2) Az engedélyezett erdőnevelési munkák végrehajtásának ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság a munkák befejezésének bejelentését követően az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi el.

62. § Az erdő nevelése során a 81. § fakitermelésekre meghatározott előírásait figyelembe kell venni.

[A tv. 43. §-ához]

63. § (1) A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdő minőségi romlásának minősül, ha az erdősítés

a) fejlődése valamilyen károsítás vagy gazdálkodási hiba miatt nem felel meg a termőhelyi adottságoknak;

b) fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő elsődleges rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott.

(2) Ha az erdősítés faállománya elpusztult, vagy további megfelelő fejlődése erdőgazdálkodási beavatkozással nem biztosítható, valamint a megváltozott fafaj összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában és 41. §-ában foglaltakra való tekintettel nem tartható fenn, az erdészeti hatóság elrendeli a területen levő faállomány letermelését, és az erdősítés megismétlését. Ha az erdősítés megismétlésének elrendelésére az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, rendelkezik az erdőgazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatásnak az (5) bekezdés előírásai szerinti visszafizetéséről.

(3) Amennyiben az erdő minősége az (1) bekezdés szerint romlott, de erdővédelmi vagy állománynevelési eljárással helyrehozható, az erdészeti hatóság az erdőt folyamatos erdősítéssé visszaminősíti, és határidő megállapításával elrendeli a szükséges munkák elvégzését. Egyúttal rendelkezik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) bekezdés előírásai szerinti részleges visszafizetéséről.

(4) Ha a felülvizsgálatnál talált erdő fafajösszetétele a harminc százalékot meghaladó mértékben helyrehozhatatlanul leromlott, de fejlődése megfelelő és a megváltozott összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában foglaltak figyelembevételével fenntartható, az erdészeti hatóság gondoskodik a változásnak az Adattárba való átvezetéséről, és intézkedik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) és (6) bekezdés előírásai szerint megállapított részének visszafizetéséről.

(5) Az erdészeti hatóság az alábbiak szerint rendelkezik az erdőgazdálkodó által jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetéséről. Ha a visszafizetés elrendelésére

a) a (2) bekezdés előírása alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezéskor átvett erdősítésre és a befejezett erdősítés ápolására igénybe vett, a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás együttes összege,

b) a (3) bekezdés előírása alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezett és a folyamatos erdősítésre a felülvizsgálat évében nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdősítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege,

c) a (4) bekezdés alapján kerül sor, a visszafizetendő összeg a befejezéskori és a felülvizsgálatkor talált faállomány szerinti befejezett erdősítésre nyújtható állami támogatás különbözetének, és a befejezett erdősítés kétszeri ápolására nyújtható támogatás együttes összege.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség megállapítására az erdőszerkezet-átalakítással létrehozott erdősítés vagy gazdaságtalan erdő felújítása esetében került sor, a visszafizetendő összeg megállapításánál a felülvizsgálat idején igényelhető többlettámogatási összeget is figyelembe kell venni.

[A tv. 45. §-ához]

64. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetését a Szolgálat - a törvényben foglalt feladatok ellátása érdekében - az alábbi alrendszereken keresztül valósítja meg:

a) nagy területű egészségi állapotfelmérés 4x4 km-es hálózata a kapcsolódó növedékmérési hálózattal;

b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata;

c) ökológiai bázisterületek;

d) országos fénycsapda hálózat;

e) erdővédelmi előrejelző rendszer.

(2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és időleges működtetését rendeli el a Szolgálat számára.

65. § (1) A nagyterületű egészségi állapotfelmérés adatokat szolgáltat:

a) a levélvesztés, a levél-elszíneződés és a koronaelhalás mértékéről;

b) a mintafák testtájain előforduló kár- és kórokozókról, az okozott károsítás erősségéről;

c) a mintafák magassági és vastagsági növekedéséről;

d) a mintaterületeken található talajok fő paramétereiről.

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a)-b) pontja esetében a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, egy hónap alatt, évente, a c) pontja esetében vegetációs időn kívül, legalább ötéves visszatérési idővel, a d) pontja esetében az év tetszőleges időszakában, legalább ötéves visszatérési idővel kell elvégezni.

66. § (1) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata ismereteket szolgáltat:

a) a levélzet kémiai összetételéről,

b) a légkörből kiülepedő szennyezőanyagokról,

c) a károsodási (kárláncolat) folyamatokról,

d) a mintavételi helyek környezetének meteorológiai paramétereiről.

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) és c) pontjai esetében július-augusztus hónapban, a b) és d) pontja esetében folyamatosan, évente kell elvégezni.

67. § Az ökológiai bázisterületeken folyó megfigyelés és kutatás az erdei ökoszisztémák működésének és a bennük lezajló folyamatoknak a megismerését szolgálja. A kutatás programját a 73. § (1) bekezdés szerinti útmutatóval összhangban, folyamatosan kell kidolgozni.

68. § A Szolgálat az országos fénycsapdahálózat és az erdővédelmi jelzőlapok alapján készített előrejelzések felhasználásával tájékoztatást nyújt a tömeges elszaporodásra hajlamos károsítók várható megjelenéséről, indokolt esetben kezdeményezi a védekezés megszervezését. Az előrejelzésekről hivatalból tájékoztatja a növényvédelmi hatóságot.

69. § (1) A 64. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti alrendszerek kialakítása során a hatályos nemzetközi egyezményeket és kötelezettségvállalásokat figyelembe kell venni, így különösen:

a) a Nagy Távolságra Ható Légszennyezésre vonatkozó 1979-es Genfi Konvenció keretében működő ENSZ Európai Gazdasági Bizottság által koordinált nemzetközi együttműködési program útmutatóját,

b) az Európai Erdők Védelmének I. Miniszteri Konferenciájának I. határozatát.

(2) Részben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, részben az Európai Unióhoz való társult tagsági jogviszonyból fakadóan az Unió országain belül hatályos (EEC) No. 3528/86. számú rendeletben, valamint a végrehajtására kiadott (EC) No. 1091/94. számú rendeletben, és annak kiegészítéseiben foglaltakat, mint ajánlást kell alkalmazni.

70. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során a Szolgálat gondoskodik:

a) az egyes alrendszerekben folyó adatgyűjtésről;

b) az adatok feldolgozásáról és elemzéséről;

c) a tájékoztatásról;

d) az adatok tárolásáról;

e) a rendszer szolgáltatta eredmények alapján a szükségessé váló intézkedések kezdeményezéséről;

f) indokolt esetben kezdeményezi önálló megfigyelőrendszer létesítését.

(2) A Szolgálat ellátja a 69. §-ában foglaltak szerinti nemzetközi adatszolgáltatási feladatokat. Ennek keretében gondoskodik:

a) az előírt jelentések határidőre történő megküldéséről;

b) az együttműködésből származó információ szétosztásáról, az országos erdészeti hatóság, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról;

c) ellátja az együttműködési programokban meghatározott nemzeti koordinációs központ feladatait.

(3) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik.

71. § (1) A Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során gondoskodik a tudományos és kutatóműhelyek megfelelő szintű közreműködéséről.

(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer munkáját segíteni:

a) az "Erdővédelmi jelzőlapok" évente négy alkalommal, a Szolgálat által meghatározott módon történő megküldésével;

b) az erdő egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével.

72. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni, hogy erdőterületén az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerbe tartozó mintavételi pont létesüljön, s azt észlelési időszakban, a honvédelmi határrendészeti és nemzetbiztonsági erdő esetében előzetes egyeztetést követően, a rendszert üzemeltető felkeresse.

(2) A mintavételi pont a gazdálkodást nem befolyásolhatja, a gazdálkodó jogosult a mintafákat a tv.-ben meghatározott feltételek mellett kitermelni.

(3) A látható módon megjelölt mintavételi helyek létesítéséről a Szolgálat a gazdálkodót értesíti. A gazdálkodó köteles az értesítésben felsorolt jeleket és eszközöket óvni, megsemmisülésük esetén a Szolgálatot értesíteni.

(4) A jelek és eszközök megrongálása vagy megsemmisítése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

73. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer és annak egyes alrendszerei működésének részletes szabályait a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

(2) A Szolgálat köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerint szabályozott rendszernek a 69. §-ban foglalt kötelezettségvállalásokkal való összhangjáról, és szükség esetén kezdeményezi a minisztériumnál a szabályozás korszerűsítését.

[A tv. 47-48. §-ához]

74. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében a Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát.

(2) A Szolgálat az éves értékelést követően és annak alapján előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét.

(3) A Szolgálat az évente elkészített előrejelzést a területi szervei útján az erdőgazdálkodók számára hozzáférhetővé teszi.

75. §[52] (1) Az erdőgazdálkodó az előrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható káros hatásokra felkészülni, a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni, és ezt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó a kár megelőzésére az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket elmulasztja, úgy az erdészeti hatóság az erdőt érő káros hatás megelőzésére teendő intézkedéseket elrendeli. Indokolt esetben az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa terhére a szükséges munkát elvégezteti.

(3) Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó jogosult költségeinek mérséklése céljából állami támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

76. § (1) Az erdőt érő azonosítható káros hatások mérséklése és az erdőkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhető a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, amennyiben az erdőkárok megelőzésére tett intézkedéseket az erdőgazdálkodó végrehajtotta.

(2) A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abiotikus eredetű erdőkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhető

a) biotikus:

aa) vírus,

ab) baktérium,

ac) gomba,

ad) rovar,

ae) vadászható állatfajnak nem minősülő vadon élő emlős,

b) abiotikus:

ba) hó,

bb) jég,

bc) szél,

bd) tűz,

be) légszennyezés,

bf) árvíz,

bg) talajvízszint változása,

bh) fagy,

bi) aszály.

77. § (1) Az erdőgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkező kára mérséklése céljából.

(2) Az erdőgazdálkodó a kára mérséklését célzó támogatást az őshonos lombos erdőállományát alkotó fő fafajok: a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak tömeges elhalása miatt kitermelt faanyag után igényelheti.

[A tv. 58-59. §-ához]

78. § (1) Az erdészeti hatóság engedélye alapján szabad gyakorolni az alábbi erdei haszonvételeket:

a) a fakitermelést (élő vagy még tövön álló, elhalt fák tőről való leválasztása);

b) erdészeti szaporítóanyag gyűjtését felújítás alatt álló erdőrészletekben;

c) a fenyőgyanta gyűjtését (gyantázás).

(2) A vadászati jog hasznosítására és gyakorlására vonatkozó külön rendelet előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az elhalt fekvő fa és gally gyűjtését, kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtését, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelését és a fű kaszálását az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, illetve e jogát előzetes írásbeli engedéllyel más személyre átruházhatja.

(4) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése az állami erdőben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A magánerdő területén bármilyen mértékű, állami területen az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható.

(5) A méhészeti tevékenység (a méhcsaládok elhelyezése nektár gyűjtés céljából) nem állami tulajdonú erdőben, az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezésével, az állami tulajdonú erdőben szabadon gyakorolható, azonban a méhcsaládok elhelyezését és letelepedési helyét az erdőgazdálkodónak minden esetben be kell jelenteni. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(6) A méhészeti tevékenység az erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(7) Védett természeti területen

a)[53]

b) a (3)-(6) bekezdés szerinti haszonvételekhez a természetvédelmi hatóság hozzájárulását az erdőgazdálkodó, illetve a méhészeti tevékenység gyakorlója köteles beszerezni.

[A tv. 60. §-ához]

79. § (1) Az erdő faállományának kitermelését az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó éves erdőgazdálkodási tervének jóváhagyásával, határozatban engedélyezi.

(2) Ha az egyes erdőrészletekben a kitermelésre tervezett fatérfogat mennyisége eltér az üzemterv szerinti kitermelési lehetőségtől, úgy az éves tervhez fatérfogat becslési jegyzőkönyvet kell csatolni.

(3)[54]

80. §[55] (1) Fásításban az Útmutató szerinti tartalommal és formában történő bejelentés alapján végezhető fakitermelés. A fakitermelés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

(2) Az erdészeti hatóság a bejelentés tudomásul vételét határozatban megtagadhatja, és a fakitermelés elvégzését megtilthatja, vagy feltételhez kötheti.

(3) A bejelentés tudomásul vételének megtagadására és a fakitermelés elvégzésének megtiltására a bejelentés beérkezését követő tizenöt napon belül van lehetőség.

(4) A tv. hatálya alá tartozó egyes fák kitermelésére és pótlására külön jogszabály előírásai vonatkoznak.

(5)[56] A faültetvényből történő fakitermelést az Útmutató szerinti tartalommal és formában kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az erdészeti hatósági eljárás során felmerült költség az erdőgazdálkodót terheli.

81. § (1) Az ápoló vágás (felszabadító tisztítás) az erdősítés befejezését követő erdőnevelési munka. Célja a fő fafaj és az értékes kísérő fajok megfelelő tőszám eloszlásának és fejlődési feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a sarjak (kivéve az arról való felújítás esetét), a nem kívánatos cserjék, mellékfajok visszaszorítása szükséges.

(2)[57] A tisztítóvágás célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. A munka során a beteg, sérült, elhaló egyedeket el kell távolítani.

(3) A törzskiválasztó gyérítéssel biztosítani kell az erőteljes magassági növekedést, a megfelelő nagyságú korona kialakítását, az állomány minőségi jellemzőinek javulását, a kedvező állományszerkezet kialakítását. Ennek érdekében el kell végezni a minőségi válogatást, elő kell segíteni a javafák fejlődését.

(4) A növedékfokozó gyérítés célja a faállomány-szerkezet végső kialakítása, a minőségi faanyagtermesztés elősegítése. Lassan növő kemény, lombos fafajok esetében a véghasználatot megelőzően húsz évvel növedékfokozó gyérítés csak különlegesen indokolt esetben végezhető.

(5) A véghasználati fakitermelések közül

a) tarvágásnak minősül az a véghasználati fakitermelés, amelyet követően az erdőfelújítás mesterséges erdősítéssel vagy sarjaztatással történik;

b) felújító vágásnak minősül a véghasználati fakitermelés, ha az erdőfelújítás az idős állomány talajra hulló magjáról történik. A felújító vágás végrehajtására az idős állomány természetes újulatának megtelepülését, vagy a már megtelepült újulat továbbfejlődését segítő bontóvágások, majd az újulat megerősödését követő végvágás alkalmazásával kerülhet sor. A rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minősül a szálaló vágás is;

c) a rendelet alkalmazásában felújító vágásnak minősül az idős állomány alatt végzett mesterséges erdősítést (alátelepítést) követő véghasználat is abban az esetben, ha a faállomány kitermelése az erdősítés fejlődését biztosító, elősegítő módon történik;

d) egyéb termelésnek minősül az a véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.

(6) A szálalással végzett fakitermelés során évente legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő famennyiség termelhető ki. A szálalás során az érintett erdő faállományának szerkezete nem romolhat és átlagos minősége nem csökkenhet. Ha az erdőgazdálkodó a szálalást nem évente végzi, az erdészeti hatóság engedélyezheti két évnél nem hosszabb visszatérési idő esetén a kimaradt év folyónövedékének megfelelő mennyiség kitermelést is.

(7) Készletgondozó használatnak minősül a véghasználati kor elérése előtt a fakészlet megőrzését biztosító, a szálalás (6) bekezdésben meghatározott szabályai szerint végrehajtott fakitermelés.

(8) Egészségügyi fakitermelés során csak az elhalt, vagy további fejlődésre alkalmatlanná vált sérült, beteg, valamint a károsítók elszaporodását előidéző lábon álló fák termelhetők ki. A tv. 60. § (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában egészségügyi fakitermelésnek kell tekinteni az elemi károk (vihar, hó, jég, árvíz stb.) által ledöntött fák tőről való leválasztását is.

82. § A fakitermelés engedélyezése során az erdészeti hatóság a források védőterületén, védett élő szervezetek élőhelyén, élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetében, kirándulóhelyeken egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.

[A tv. 61. §-ához]

83. § (1) Az erdő nevelését szolgáló felszabadító tisztítás, tisztítóvágás, gyérítések és a természetes felújítás érdekében végzett bontóvágások során, amennyiben a biológiai változatosság tartamossága, valamint az erdő ökológiai stabilitásának biztosítása ezt szükségessé teszi, az adott termőhelynek megfelelő erdőtársulás mellékfafajait - az erdészeti hatóság által az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyása során meghatározott mértékig - meg kell hagyni.

(2) A szakszerű erdőnevelés és felújítás - ezen belül az (1) bekezdésben meghatározott követelmény - megvalósításának biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a fakitermelésnek az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyásának engedélyezése előtt jogosult meggyőződni arról, hogy a kivágásra tervezett fák kijelölése megfelelő módon megtörtént-e. A jelölés szakszerű végrehajtása hiányában a fakitermelést az erdészeti hatóság nem engedélyezheti.

(3)[58] A fakitermelést a tv. 61. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehet korlátozni vagy megtiltani, ha az erdőgazdálkodó

a) az erdőfenntartási járulék vagy erdőgazdálkodási bírságfizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette;

b) a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodást jelentősen veszélyeztető engedély nélküli, engedélytől eltérő vagy szakszerűtlen fakitermelést végzett;

c) az erdőfelújítási kötelezettségét a rendeletben megállapított határidőre neki felróható okból nem teljesítette;

d) az erdészeti hatóság által elrendelt erdővédelmi munkákat nem végezte el.

(4) Amennyiben az erdőgazdálkodó a tv. 61. §-ának (5) bekezdése szerinti hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget, és e mulasztásával az erdő egészségi állapotát veszélyezteti, vagy abban kárt okoz, a tv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság kiszabásának van helye.

[A tv. 62. §-ához]

84. § (1)[59] A tv. 62. §-a alkalmazásában felújítatlan vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tarvágás hegyvidéki területen öt hektárnál nagyobb területen szerkezetátalakítás vagy más állományalkotó főfafaj cseréje esetén és csak akkor engedélyezhető:

a) ha az az erdő talaját, értékes felszíni képződményeit, valamint az erdei életközösség tagjainak fennmaradását nem veszélyezteti, és a

b) a szakszerű erdőfelújítás feltételeit nem rontja.

[A tv. 63. §-ához]

85. § (1) A tv. 63. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtás szedés.

(2) Az erdészeti szaporítóanyag erdőterületen való gyűjtéséhez nincs szükség az erdészeti hatóság engedélyére ha

a) a szaporítóanyag gyűjtése az illetékes hatóság által e célra kijelölt erdőben történik,

b) az erdőterületen a faállomány vágásérettségi kora szerint tíz éven belül nem kezdhető meg az erdőfelújítás.

[A tv. 64. §-ához]

86. § Az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelőző öt évnél korábban megkezdett fenyőgyanta gyűjtés a tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakszerűtlen állománynevelésnek minősül, és erdőgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után.

[A tv. 65-67. §-ához]

87. § (1) Az erdőterület igénybevételére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban, a körzeti erdőtervben és az üzemtervben való átvezetéséhez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi területkimutatást, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, külön rendeletben meghatározott vázrajzot és területkimutatást, valamint az erdő tulajdonosának hozzájárulását. A kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját.

(2) Az erdő igénybevételének az erdészeti hatóság által történt engedélyezése nem mentesíti az engedélyest és az érdekelteket más, az igénybevétel célja szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásának, illetve engedélyének megszerzésére a külön jogszabályban előírt kötelezettsége alól. A kérelem mellékleteit védett vagy védő erdő tervezett igénybevétele esetén négy, egyébként három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz.

88. § (1) Az erdőterület honvédelmi vagy határrendészeti célra történő igénybevétele iránti kérelmet a területileg illetékes erdészeti hatóságnál kell előterjeszteni, aki azt véleményezve felterjeszti a miniszterhez.

(2) Az erdőterület igénybevételéhez való elvi hozzájárulás iránti kérelemben fel kell tüntetni az érintett erdő ingatlan-nyilvántartási és üzemtervi adatait, ezen felül a terület beazonosítására alkalmas 1:10 000 méretű vázrajzot kell csatolni. A kérelemben meg kell jelölni a tervezett igénybevétel célját.

(3) A tv. 67. § (3) bekezdése szerinti elvi hozzájárulást meg kell kérni abban az esetben, amikor nyomvonalas létesítmény, bányatelek kialakítása vagy erdőterület belterületbe vonása miatt az erdőterület igénybevételére várhatóan öt éven belül sor kerül.

[A tv. 68. §-ához]

89. § (1) Erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes talajvédelmi hatóság nyilatkozatát az érintett erdőterület mezőgazdasági művelésre való alkalmasságáról.

(2) A faültetvény területének mezőgazdasági művelésbe vonásának az erdészeti hatósághoz való bejelentése nem mentesíti a gazdálkodót más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

[A tv. 70. §-ához]

90. §[60] (1) Az erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdőfelújítás befejezéséig, majd az ezt követő egyszeri ápolásra igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni, az igénybevétel évében érvényes összeggel.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerinti újraerdősítési költséget a termőhelyi adottságoknak megfelelően választható őshonos faállomány figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdőfelújítás befejezéséig, majd az ezt követő egyszeri ápolásra igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni, az igénybevétel évében érvényes összeggel.

(4) Az erdőgazdálkodó által a tv. 70. § (4) bekezdése szerint fizetendő újraerdősítési költség, a tv. 70. § (5) bekezdése szerinti erdőgazdálkodási bírság, valamint a tv. 71. §-a szerint az időleges igénybevételért fizetendő összeg megfizetésének határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.

[A tv. 71. §-ához]

91. §[61] (1) Az erdőterület rendeltetésszerű használatát akadályozó és öt évet meghaladó igénybevétele esetén kérelemre az újraerdősítési költség megfizetése is előírható.

(2) Az erdőterület rendeltetésszerű használatát akadályozó és öt évet meghaladó igénybevétele esetén kérelemre az újraerdősítési költség megfizetése is előírható.

[A tv. 72. §-ához]

92. § Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezése során az újraerdősítési költség megfizetése helyett más művelési ágú területen vállal újraerdősítést, úgy az újraerdősítés tervezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.

[A tv. 73. §-ához]

93. §[62] (1)[63] Azt a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban már nem hasznosítanak, és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdőterületnek kell minősíteni. A földhivatal a terület művelési ágát - az erdészeti hatóság, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság egyetértésével - az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágra változtatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a feltételek a földrészlet vagy alrészlet egyezerötszáz négyzetméterén vagy annál nagyobb részterületén állnak fenn.

[A tv. 74-75. §-ához]

94. §[64] (1)[65]

(2) Az erdőterület megosztásának engedélyezése esetén az üzemterv módosításáról és a tv. 75. §-a alapján az erdészeti hatóság által előírt intézkedések végrehajtásáról az engedélyes köteles gondoskodni.

[A tv. 76. §-ához]

95. § (1) Az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, valamint azoknak a járművekkel való elszállítása csak az erdő és az erdészeti létesítmény védelmére vonatkozó előírások maradéktalan megtartása mellett történhet. Amennyiben a védelem indokolja, az erdészeti szállítást és az erdőterületen való nem közérdekű közlekedést az erdészeti hatóság azonnal végrehajtható határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az erdészeti hatóság képviselője az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozására, illetve kizárására. A helyszíni intézkedés időbeli hatálya nem terjedhet túl a hetvenkét órán. A hetvenkét óra leteltével - amennyiben az erdészeti hatóság fellebbezés halasztó hatályát kizáró határozatot nem hoz az erdészeti szállítás vagy az erdőn való közlekedés korlátozására vagy kizárására - az intézkedés hatályát veszti. A kizáró vagy korlátozó hatósági intézkedésben vagy határozatban foglaltak megsértése az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértésének minősül.

[A tv. 78. §-ához]

96. § Az erdészeti haszonvételből származó termékek szállítása más használatában levő erdőterületen csak a már meglevő erdészeti feltáró út, erdészeti kötélpálya vagy állandó jellegű közelítő nyomok igénybevételével történhet.

[A tv. 79. §-ához]

97. § Az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) származásának igazolásáról az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet útján rendelkezik. Az igazolást az erdőgazdálkodónál rendszeresített nyomtatvány igénybevételével kell kiállítani.

98. § (1) Az erdészeti hatóság képviselője és az erdészeti szakszemélyzet jogosult ellenőrizni az erdei termék származása igazolását.

(2) Az erdészeti terméket birtokló, illetve annak szállítását végző köteles bemutatni a származási igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője, illetve a szakszemélyzet felhívására.

A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása[66]

98/A. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozatalra, valamint az Európai Közösség tagállamaiba kivitelre szánt feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozzák, ezt követően annak kísérőokmányán az "EGK osztályozott" jelzést fel kell tüntetni.

(2) A rendelet alkalmazásában

a) feldolgozatlan (erdei) fa: a fakitermelés során ledöntött, koronájától elválasztott és legallyazott, kéregben lévő vagy kérgezett, továbbá a feldarabolt, illetve hasított fa;

b) osztályozott feldolgozatlan fa: az egyed fafaj szerinti megjelölése, mérése, méret szerinti csoportosítása és minőségi osztályba sorolása a rendeletben foglaltaknak megfelelöen. Az osztályozás részletes követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az osztályozott feldolgozatlan fán "A" minőségi osztály esetén az "A/EGK", "B" minőségi osztály esetén "B/EGK", "C" minőségi osztály esetén pedig "C/ÉGK" jelzést kell - el nem távolítható módon - elhelyezni. A "B" minőségű osztály esetén a jelzés elhelyezése nem kötelező.

(4) A feldolgozatlan fa "EGK osztályozott" minősítéssel nem hozható piaci forgalomba, ha azt nem e rendelet szerint osztályozták, vagy az "A" és "C" minőségi osztályba tartozó terméken elmulasztották az osztályazonosító jelzés feltüntetését. Az osztályozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a tv. 79. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

98/B. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles igazolni, ha a feldolgozatlan fát e rendelet előírásainak megfelelően osztályozta.

(2) Az Európai Unió tagállamaiból származó feldolgozatlan fa újraosztályozása szükségtelen, ha azt e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően már osztályozták.

[A tv. 82. §-ához]

99. § Az erdőgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút jelölhető ki, amelynek szélessége legalább két méter.

[A tv. 86-92. §-ához]

100. § (1) Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjának igénybevételével, továbbá a minisztériumnál mint országos erdészeti hatóságnál, valamint a szolgálatnál igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a 7. számú melléklet szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

(2) Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

[A tv. 95. §-ához]

101. §[67]

101/A. §[68] Az állami erdészeti szolgálat erdőgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési, pénzügyi, elszámolási feladatok ellátása során gondoskodik a tulajdoni formák (az állami, önkormányzati és magántulajdon) szerinti elkülönítés lehetőségeiről.

[A tv. 101. §-ához]

102. § (1) A faállomány kora alapján az erdőtervben növedékfokozó gyérítésre, vagy véghasználatra tervezhető állományokban végzett egészségügyi fakitermelés után is meg kell fizetni az erdőfenntartási járulékot, ha a fák kitermelésére az erdő faállományát ért (vihar, hó, jég, árvíz stb.) károsítás miatt került sor, és az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a károsítás a faanyag felhasználhatóságát lényegesen nem befolyásolta.

(2) Nem kell erdőfenntartási járulékot fizetni a növedékfokozó gyérítések és véghasználatok során kitermelt elhalt faanyag után, ha annak mennyisége az erdészeti hatóság részéről a fakitermelés engedélyezése vagy ellenőrzése során egyértelműen megállapítható volt, és mennyisége meghaladja az erdőrészlet élőfakészletének öt százalékát.

(3) Az erdőfenntartási járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

[A tv. 102. §-ához]

103. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdejében neki fel nem róható okból történt engedély nélküli fakitermelés esetén nem kötelezhető erdőgazdálkodási bírság fizetésére, ha a tőle elvárható módon eleget tett az erdő őrzésére vonatkozó előírásoknak.

(2) Az illetéktelenek által végzett fakitermelés esetén az erdőgazdálkodó haladéktalanul köteles a falopásról bejelentést tenni az illetékes rendőri szerv és az erdészeti hatóság felé. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási bírság megfizetésének elrendelését vonja maga után.

(3)[69] Ha az erdőgazdálkodó az erdejében szakszerűen és legfeljebb száz köbmétert meg nem haladó mértékben végrehajtott fakitermelésre hatósági jóváhagyást nem kért, vagy az engedélyezett mértéket túllépte, kérelmezheti erdőgazdálkodási tervének pótlólagos benyújtásával az erdőgazdálkodási bírság kiszabása alóli mentesítését. Az erdészeti hatóság a felmentést az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásával egyidejűleg és a minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezheti. Ez esetben az erdőgazdálkodó a kitermelt faanyag után erdőfenntartási járulékot köteles fizetni.

(4) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélytől eltérő fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét a körzeti erdőterv adatai alapulvételével vagy indokolt esetben helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg.

(5) A tv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, illetve a tv. 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírás megszegése esetén csak a tevékenységgel érintett területre kell az erdőgazdálkodási bírságot megállapítani.

(6) A tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha

- az állománynevelés céljából engedélyezett fakitermelés végrehajtása során nem az engedély szerinti faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy

- a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,

- az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a tv. 64. §-ában előírt feltételét.

(7) A tv. 102. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási szabályok megszegése esetén az erdőgazdálkodási bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével az alábbiak szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.

(8)[70] A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontja alkalmazásában a természetben összefüggő erdőterület tulajdonosai erdőgazdálkodó hiányában kötelezettségeikért egyetemleges felelősséggel tartoznak, ezért az erdőgazdálkodási bírság megfizetésére az erdészeti hatóság a tulajdonosokat egyetemlegesen kötelezi.

104. §[71] Az erdőfelújításra az e rendelet 57. §-ában foglaltak szerint megállapított határidő túllépése esetén az erdőgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat a következő a)-d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni:

a) az e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem erdősített vagy szakszerűen nem sarjadztatott terület nagysága;

b) az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő túllépése (sikeresség elmaradása) esetén a bírság alapja a felújítási kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült terület különbözete;

c) az e rendelet 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem teljesítése esetén a bírság alapja a kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült (az újulat és az esetleg azt kiegészítő mesterséges erdősítés által fedett) terület különbözete;

d) az 57. §-a (4) és (5) bekezdésében az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem fejezett (folyamatos) erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nagysága.

[A tv. 103. §-ához]

105. § (1) A tv. 103. § (1) bekezdése alkalmazásában

a) az erdő védelmére vonatkozó előírás megszegésének minősül a tv. 50. § (1) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 54. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában foglalt előírások be nem tartása,

b) az erdei haszonvételekre vonatkozó előírások megszegésének minősül azoknak az erdő látogatója által történő - az erdei életközösség károsítását eredményező - jogosulatlan gyakorlása,

c) az erdő látogatására vonatkozó szabályok megszegésének minősül a tv. 80. § (3) bekezdésében, valamint 81. §-ában foglalt előírások be nem tartása.

(2) A tv. 103. §-a szerinti erdővédelmi bírságot az erdészeti hatóság hivatalból, a természetvédelmi hatóság megkeresésére vagy az erdőgazdálkodó kérelme alapján állapítja meg, és határozatban rendelkezik a befizetésről.

(3) Az erdővédelmi bírság - az erdei életközösség veszélyeztetése vagy károsítása miatt - a szabálysértési vagy büntetőeljárástól függetlenül kiszabható.

106. § (1) A tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján az erdészeti hatóság abban az esetben köteles az erdővédelmi bírság megfizetése iránt intézkedni, ha a vadállomány

a) a termőhelyi adottságoknak megfelelő természetes erdei életközösség kialakulását, illetve fennmaradását veszélyezteti vagy megakadályozza,

b) az erdő talaját, illetve az erdei életközösség más fontos elemét tartósan veszélyezteti vagy károsítja, különösen ha a faállomány fejlődését, minőségét vagy egészségi állapotát hosszabb távra kihatóan károsan befolyásolja,

c) az erdő természetes felújítását megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a vadászati hatóság az erdővédelmi bírság kiszabásához a tv.-ben előírt egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a károsítást nem a vadászható vadállomány okozta.

107. §[72]

108. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1997. január 1. napjától indult és a rendelet hatálybalépése napjáig el nem bírált ügyekben alkalmazni kell. Az 1997. január 1. napját megelőzően indult és folyamatban lévő ügyekben a korábban érvényes jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) E rendeletet az egyes állami tulajdonú és honvédelmi kezelésben lévő, honvédelmi érdekeket is szolgáló erdők és fásítások esetén a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-18. §-a, 18/A-18/B. §-a, 19-23. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése, 25-31. §-a, 34-40. §-a, 41. §-ának (1) bekezdése, 47-53. §-a és 1-4. melléklete, valamint a módosítására kiadott

b) 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 1-6. §-a, 8. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése és a 36/1995. (XI. 9.) FM rendelet.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezéséig a faanyagvédelmi célokra védőszer, illetve készítmény előállításának, forgalomba hozatalának, illetve alkalmazásának engedélyét a Földművelésügyi Minisztérium az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 42-43. §-ában, a 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 7. §-ával módosított 44. §-ában és a 45. §-ában foglaltak szerint bírálja el.

1. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az erdei fafajok jegyzéke

A) LOMBOS FAFAJOK

Acer campestre

mezei juhar

Acer negundo

zöld juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer saccharinum

ezüst juhar

Acer tataricum

feketegyűrű juhar

Ailanthus altissima

bálványfa

Alnus glutinosa

mézgás éger

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula

bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír

Carpinus betulus

gyertyán

Carpinus orientalis

keleti gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

madárcseresznye

Fagus sylvatica

bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris

Fraxinus pennsylvanica

amerikai (fehér) kőris

Gleditsia triacanthos

lepényfa

Juglans nigra

feketedió

Malus sylvestris

vadalma

Padus serotina (Prunus serotina)

kései meggy

Platanus X acerifolia (Platanus hybrida)

juharlevelű platán

Populus alba

fehérnyár

Populus canescens

szürkenyár

Populus nigra

feketenyár

Populus tremula

rezgőnyár

Pyrus pyraster (P. communis)

vadkörte

Quercus cerris

cser

Quercus frainetto (Q. conferta)

magyar tölgy

Quercus palustris

amerikai mocsártölgy

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy

Quercus rubra (Q. borealis)

vörös tölgy

Quercus virgiliana

olasz molyhos tölgy

Rhamnus catharticus

varjútövis benge

Robinia pseudoacacia

fehér akác

Salix alba

fehér fűz

Salix caprea

kecskefűz

Salix fragilis

törékeny fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus semiincisa

budai berkenye

Sorbus torminalis

barkócaberkenye

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Tilia tomentosa (T. argentea)

ezüst hárs

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil

Ulmus procera

érdeslevelű mezei szil

Ulmus pumila var. arborea

turkesztáni szil

B) TŰLEVELŰ FAFAJOK (FENYŐK)

Abies alba

jegenyefenyő

Larix decidua

európai vörösfenyő

Larix kaempferi (L. leptolepis)

japán vörösfenyő

Picea abies (Picea excelsa)

lucfenyő

Picea omorica

szerb luc

Picea orientalis

keleti luc

Picea sitchensis

szitkafenyő

Pinus sylvestris

erdeifenyő

Pinus nigra

feketefenyő

Pinus strobus

simafenyő

Pseudotsuga menziesii (P. taxifolia)

duglászfenyő

Taxodium distichum

mocsárciprus

2. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[73]

Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke

1. Az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

313. Komáromi

Almásfüzitő

Ács

Bana

Bábolna

Csém

Csép

Kisigmánd

Kocs

Komárom

Mocsa

Nagyigmánd

Naszály

Tárkány

411. Pilismaróti

Dömös

Esztergom

Pilismarót

412. Visegrádi

Dunabogdány

Kisoroszi

Pócsmegyer

Tahitótfalu

Visegrád

413. Szentendrei

Leányfalu

Pilisszentlászló

Szentendre

Szigetmonostor

421. Csákvári

Bodmér

Csákberény

Csákvár

Gánt

Szár

Szárliget

Újbarok

Vértesboglár

422. Tatabánya-Oroszlányi

Baj

Bokod

Dad

Kecskéd

Kömlőd

Környe

Oroszlány

Tata

Tatabánya

Várgesztes

Vértessomló

Vértesszőlős

Vértestolna

423. Süttői

Agostyán

Dunaalmás

Dunaszentmiklós

Lábatlan

Neszmély

Nyergesújfalu

Süttő

Szomód

Tardos

424. Bajnai

Annavölgy

Bajna

Bajót

Csabdi

Csolnok

Dág

Dorog

Epöl

Gyermely

Héreg

Leányvár

Mány

Máriahalom

Mogyorósbánya

Nagysáp

Sárisáp

Szomor

Tarján

Tát

Tokod

Tokodaltáró

Uny

425. Pilisszentkereszti

Budakalász

Csobánka

Kesztölc

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Piliscsév

Pilisjászfalu

Pilisszántó

Pilisszentiván

Pilisszentkereszt

Pilisszentlélek

Pilisvörösvár

Pomáz

Solymár

Üröm

426. Budakeszi

Biatorbágy

Budajenő

Budakeszi

Budaörs

Diósd

Érd

Herceghalom

Nagykovácsi

Páty

Perbál

Pusztazámor

Remeteszőlős

Sóskút

Százhalombatta

Tárnok

Telki

Tinnye

Tök

Törökbálint

Zsámbék

427. Budapesti

Budapest I. ker.

Budapest II. ker.

Budapest III. ker.

Budapest IV. ker.

Budapest V. ker.

Budapest VI. ker.

Budapest VII. ker.

Budapest VIII. ker.

Budapest IX. ker.

Budapest X. ker.

Budapest XI. ker.

Budapest XII. ker.

Budapest XIII. ker.

Budapest XIV. ker.

Budapest XV. ker.

Budapest XVI. ker.

Budapest XVII. ker.

Budapest XVIII. ker.

Budapest XIX. ker.

Budapest XX. ker.

Budapest XXI. ker.

Budapest XXII. ker.

Budapest XXIII. ker.

462. Kisbéri

Ácsteszér

Ászár

Bakonybánk

Bakonysárkány

Bakonyszombathely

Bársonyos

Csatka

Császár

Ete

Hánta

Kerékteleki

Kisbér

Réde

Szákszend-Szák

Szákszend-Szend

Vérteskethely

463. Mecsérpusztai

Aka

Bakonycsernye

Balinka

Bodajk

Csókakő

Fehérvárcsurgó

Mór

Nagyveleg

Pusztavám

Súr

592. Valkói

Bag

Dány

Galgahévíz

Hévízgyörk

Isaszeg

Pécel

Tura

Valkó

Vácszentlászló

Zsámbok

593. Gödöllői

Acsa

Aszód

Csornád

Csömör

Domony

Dunakeszi

Erdőkertes

Fót

Galgamácsa

Galgagyörk

Göd

Gödöllő

Iklad

Kartal

Kerepes

Kistarcsa

Mogyoród

Nagytarcsa

Õrbottyán

Szada

Vácegres

Váckisújfalu

Veresegyház

Verseg

612. Sárosdi

Adony

Alap

Alsószentiván

Baracs

Beloiannisz

Besnyő

Cece

Daruszentmiklós

Dunaújváros

Előszállás

Ercsi

Hantos

Iváncsa

Kisapostag

Kulcs

Mezőfalva

Nagykarácsony

Nagylók

Nagyvenyim

Perkáta

Pusztaegres

Pusztaszabolcs

Rácalmás

Ráckeresztúr

Sárbogárd

Sáregres

Sárosd

Seregélyes

Szabadegyháza

Vajta

613. Soponyai

Aba

Csősz

Dég

Enying

Füle

Igar

Jenő

Káloz

Kisláng

Lajoskomárom

Lepsény

Mátyásdomb

Mezőkomárom

Mezőszentgyörgy

Mezőszilas

Nádasdladány

Polgárdi

Sárkeresztúr

Sárszentágota

Soponya

Szabadhidvég

Tác

615. Fehérvári

Alcsútdoboz

Baracska

Bicske

Etyek

Felcsút

Gárdony

Gyúró

Kajászó

Kápolnásnyék

Kőszárhegy

Lovasberény

Magyaralmás

Martonvásár

Moha

Nadap

Óbarok

Pákozd

Pátka

Pázmánd

Sárkeresztes

Sárkeszi

Sárszentmihály

Söréd

Sukoró

Szabadbattyán

Székesfehérvár

Tabajd

Tordas

Urhida

Vál

Velence

Vereb

Vértesacsa

Zámoly

Zichyújfalu

621. Ráckevei

Alsónémedi

Apaj

Áporka

Bugyi

Délegyháza

Dömösd

Dunaharaszti

Dunavarsány

Halásztelek

Kiskunlacháza

Lórév

Majosháza

Makád

Ráckeve

Szigetbecse

Szigetcsép

Szigethalom

Szigetszentmárton

Szigetszentmiklós

Szigetújfalu

Taksony

Tököl

811. Monori

Bénye

Csévharaszt

Ecser

Felsőpakony

Gomba

Gyál

Gyömrő

Inárcs

Kakucs

Káva

Kóka

Maglód

Mende

Monor

Nagykáta

Nyáregyháza

Ócsa

Pánd

Péteri

Sülysáp

Szentlőrinckáta

Szentmártonkáta

Tápióbicske

Tápióság

Tápiószecső

Tóalmás

Uri

Új hartyán

Újlengyel

Üllő

Vasad

Vecsés

812. Ceglédi

Albertirsa

Cegléd

Ceglédbercel

Csemő

Dánszentmiklós

Farmos

Mikebuda

Nagykőrös

Pilis

Tápiógyörgye

Tápiószele

Tápiószentmárton

Tápiószőlős

Újszilvás

813. Pusztavacsi

Dabas

Hernád

Örkény

Pusztavacs

Tatárszentgyörgy

Táborfalva

814. Abonyi

Abony

Jászkarajenő

Kocsér

Köröstetétlen

Nyársapát

Törtel

2. Az Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

711. Jászsági

Alattyán

Jánoshida

Jászapáti

Jászágó

Jászárokszállás

Jászberény

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászszentandrás

Jásztelek

Pusztamonostor

912. Tiszacsegei

Egyek

Folyás

Görbeháza

Polgár

Tiszacsege

Tiszagyulaháza

Újszentmargita

Újtikos

913. Tiszavasvári

Rakamaz

Szorgalmatos

Tiszadada

Tiszadob

Tiszaeszlár

Tiszalök

Tiszanagyfalu

Tiszavasvári

921. Szolnoki

Besenyszög

Cibakháza

Cserkeszőlő

Csépa

Jászalsószentgyörgy

Jászboldogháza

Jászladány

Kengyel

Kétpó

Kunszentmárton

Martfű

Mesterszállás

Mezőhék

Mezőtúr

Nagyrév

Öcsöd

Rákóczifalva

Rákócziújfalu

Szajol

Szászberek

Szelevény

Szolnok

Tiszaföldvár

Tiszainoka

Tiszajenő

Tiszakürt

Tiszapüspöki

Tiszasas

Tiszasüly

Tiszatenyő

Tiszavárkony

Tószeg

Törökszentmiklós

Újszáz

Vezseny

Zagyvarékas

922. Tiszafüredi

Abádszalók

Berekfürdő

Csataszög

Fegyvernek

Hunyadfalva

Karcag

Kenderes

Kisújszállás

Kőtelek

Kuncsorba

Kunhegyes

Kunmadaras

Nagyiván

Nagykörű

Örményes

Tiszabő

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszafüred

Tiszagyenda

Tiszaigar

Tiszaörs

Tiszaroff

Tiszaszentimre

Tiszaszőlős

Tomajmonostora

Túrkeve

951. Hajdúhadházi

Bocskaikert

Hajdúböszörmény

Hajdúdorog

Hajdúhadház

Hajdúnánás

Hajdúsámson

Téglás

952. Püspökladányi

Balmazújváros

Ebes

Hajdúszoboszló

Hortobágy

Nagyhegyes

Nádudvar

Püspökladány

954. Bihari

Ártánd

Bakonszeg

Báránd

Bedő

Berekböszörmény

Berettyóújfalu

Bihardancsháza

Biharkeresztes

Biharnagybajom

Bihartorda

Bojt

Csökmő

Darvas

Derecske

Esztár

Földes

Furta

Gáborján

Hajdúszovát

Hencida

Kaba

Kismarja

Komádi

Konyár

Körösszakál

Körösszegapáti

Magyarhomorog

Mezőpeterd

Mezősas

Nagykereki

Nagyrábé

Pocsaj

Sáp

Sárrétudvari

Szentpéterszeg

Szerep

Tetétlen

Tépe

Told

Újiráz

Váncsod

Vekerd

Zsáka

961. Nyíregyházi

Apagy

Balkány

Balsa

Beszterec

Biri

Bököny

Buj

Demecser

Érpatak

Gávavencsellő

Geszteréd

Ibrány

Kállósemjén

Kálmánháza

Kemencse

Kék

Kótaj

Magy

Nagycserkesz

Nagyhalász

Nagykálló

Napkor

Nyírbogdány

Nyíregyháza

Nyíregyháza-Oros

Nyírpazony

Nyírtelek

Nyírtét

Nyírtura

Paszab

Sényő

Szabolcs

Szakoly

Timár

Tiszabercel

Tiszarád

Tiszatelek

Új fehértó

Vasmegyer

962. Kisvárdai

Ajak

Anarcs

Benk

Dombrád

Döge

Eperjeske

Fényeslitke

Gégény

Győröcske

Kékcse

Kisvárda

Komoró

Mezőladány

Pátroha

Rétközberencs

Szabolcsveresmart

Tiszabezdéd

Ti szakanyár

Tiszamogyorós

Tiszaszentmárton

Tuzsér

Új dombrád

Újkenéz

Záhony

Zsurk

963. Baktalórántházi

Baktalórántháza

Berkesz

Besenyőd

Gemzse

Gyulaháza

Hodász

Ilk

Jármi

Jéke

Kántorjánosi

Laskod

Levelek

Lövőpetri

Mándok

Máriapócs

Nagydobos

Nyírgyulaj

Nyíribrány

Nyírjákó

Nyírkarász

Nyírkércs

Nyírlövő

Nyírmada

Nyírparasznya

Nyírtass

Ófehértó

Ópályi

Õr

Pap

Papos

Petneháza

Pócspetri

Pusztadobos

Ramocsaháza

Rohod

Szabolcsbáka

Székely

Tornyospálca

Vaja

964. Nyírbátori

Bátorliget

Fábiánháza

Kisléta

Mérk

Nagyecsed

Nyírbátor

Nyírbogát

Nyírcsaholy

Nyírcsászári

Nyírderzs

Nyírkáta

Nyírmeggyes

Nyírpilis

Nyírvasvári

Piricse

Terem

Tiborszállás

Vállaj

965. Nyírbélteki

Encsencs

Nyírbéltek

Nyírgelse

Nyírlugos

Nyírmihálydi

Ömböly

Penészlek

966. Guthi

Fülöp

Nyíracsád

Nyíradony

Nyírábrány

Nyírmártonfalva

968. Debrecen-Halápi

Álmosd

Bagamér

Debrecen

Hajdúbagos

Hosszúpályi

Kokad

Létavértes

Mikepércs

Monostorpályi

Sáránd

Újléta

Vámospércs

971. Szatmár-Beregi

Aranyosapáti

Barabás

Beregdaróc

Beregsurány

Botpalád

Cégénydányád

Csaholc

Csaroda

Császló

Csegöld

Csenger

Csengersima

Csengerújfalu

Darnó

Fehérgyarmat

Fülesd

Fülpösdaróc

Gacsály

Garbolc

Gelénes

Géberjén

Gulács

Győrtelek

Gyügye

Gyüre

Hermánszeg

Hetefejércse

Jánd

Jánkmajtis

Kérsemjén

Kisar

Kishódos

Kisnamény

Kispalád

Kisszekeres

Kisvarsány

Kocsord

Komlódtótfalu

Kölcse

Kömörő

Lónya

Magosliget

Mánd

Márokpapi

Mátészalka

Mátyus

Méhtelek

Milota

Nagyar

Nagyhódos

Nagyszekeres

Nagyvarsány

Nábrád

Nemesborzova

Olcsva

Olcsvaapáti

Ököritófülpös

Panyola

Pátyod

Penyige

Porcsalma

Rápolt

Rozsály

Sonkád

Szamosangyalos

Szamosbecs

Szamoskér

Szamossályi

Szamosszeg

Szamostatárfalva

Szamosújlak

Szatmárcseke

Tarpa

Tákos

Tiszaadony

Tiszabecs

Tiszacsécse

Tiszakerecseny

Tiszakóród

Tiszaszalka

Tiszavid

Tisztaberek

Tivadar

Tunyogmatolcs

Túristvándi

Túrricse

Tyukod

Ura

Uszka

Vámosatya

Vámosoroszi

Vásárosnamény

Zajta

Zsarolyán

3. Az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

545. Szilvásváradi

Bükkmogyorósd

Csernely

Nagyvisnyó

Szilvásvárad

546. Egri

Andornaktálya

Balaton

Bélapátfalva

Bükkszentmárton

Demjén

Eger

Egerbakta

Egerszalók

Egerszólát

Kerecsend

Mikófalva

Mónosbél

Noszvaj

Novaj

Ostoros

Szarvaskő

Szomolya

547. Felsőtárkányi

Bogács

Bükkzsérc

Cserépfalu

Cserépváralja

Felsőtárkány

Tard

552. Tarnaleleszi

Bátor

Bekölce

Bükkszenterzsébet

Bükkszék

Egerbocs

Egercsehi

Fedémes

Hevesaranyos

Szentdomonkos

Szúcs

Tarnalelesz

Terpes

553. Pétervásárai

Cered

Erdőkövesd

Istenmezeje

Ivád

Kisfüzes

Mátranovák

Mátraterenye-Nádújfalu

Nemti

Pétervására

Szilaspogony

Váraszó

Zabar

555. Nyugat-Borsodi

Arló

Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy

Domaháza

Farkaslyuk

Hangony

Járdánháza

Kissikátor

Ózd

Sajónémeti

561. Gyöngyössolymosi

Abasár

Apc

Gyöngyös

Gyöngyösoroszi

Gyöngyöspata

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Mátraszentimre

Szücsi

562. Parádi

Bodony

Mátraballa

Mátraderecske

Parád

Parádsasvár

Recsk

Sirok

Szajla

563. Nagybátonyi

Bátonyterenye-Nagybátony

Bátonyterenye-Tar

Dorogháza

Hasznos

Jobbágyi

Mátramindszent

Pásztó

Szuha

Szurdokpüspöki

564. Verpeléti

Domoszló

Kisnána

Markaz

Tarnaszentmária

Verpelét

571. Romhányi

Alsópetény

Balassagyarmat

Bánk

Csesztve

Dejtár

Érsekvadkert

Felsőpetény

Kétbodony

Kisecset

Patak

Pusztaberki

Rétság

Romhány

Szátok

Szeme

Tereske

Tolmács

572. Szécsényi/Észak-Cserháti

Alsótold

Csitár

Felsőtold

Garáb

Hollókő

Hugyag

Iliny

Nagylóc

Nógrádmarcal

Nógrádsipek

Õrhalom

Patvarc

Rimóc

Szécsény

Szügy

Varsány

575. Berceli

Becske

Bercel

Bér

Bokor

Buják

Cserháthaláp

Cserhátsurány

Cserhátszentiván

Csécse

Debercsény

Egyházasdengeleg

Erdőkürt

Erdőtarcsa

Galgaguta

Herencsény

Héhalom

Kálló

Kisbágyon

Kutasó

Legénd

Magyarnándor

Mohora

Nézsa

Nógrádkövesd

Nógrádsáp

Palotás

Szanda

Szarvasgede

Szécsénke

Szirák

Terény

Vanyarc

576. Salgótarjáni

Bárna

Karancsalja

Karancsberény

Karancskeszi

Karancslapujtő

Kazár

Mátraszele

Salgótarján

Salgótarján-Zagyvaróna

Salgótarján-Ságújfalu

Salgótarján-Somoskő

577. Litke-Kisterenyei

Bátonyterenye -Kisterenye

Ecseg

Egyházasgerge

Endrefalva

Etes

Ipolytarnóc

Karancsság

Kisbárkány

Kishartyán

Kozárd

Litke

Lucfalva

Ludányhalászi

Magyargéc

Márkháza

Mátraszőlős

Mátraverebély

Mihálygerge

Nagybárkány

Nagykeresztúr

Nógrádmegyer

Nógrádszakál

Piliny

Rákóczibánya

Ságújfalu

Sámsonháza

Sóshartyán

Szalmatercs

Szécsényfelfalu

Szúpatak

Vizslás

581. Kemencei/Észak-Börzsönyi

Bernecebaráti

Drégelypalánk

Hont

Horpács

Ipolyvece

Kemence

Nagyoroszi

Perőcsény

Tésa

Vámosmikola

582. Diósjenő-Királyréti

Berkenye

Borsosberény

Diósjenő

Kismaros

Nógrád

Szokolya

Verőce

583. Nagymarosi

Ipolydamásd

Ipolytölgyes

Kóspallag

Letkés

Márianosztra

Nagybörzsöny

Nagymaros

Szob

Zebegény

591. Váci

Csörög

Csővár

Keszeg

Kisnémedi

Kosd

Nőtincs

Õsagárd

Penc

Püspökhatvan

Püspökszilágy

Rád

Szendehely

Sződ

Sződliget

Vác

Vácduka

Váchartyán

Vácrátót

724. Hatvan-Hevesi

Adács

Aldebrő

Atkár

Átány

Besenyőtelek

Boconád

Boldog

Csány

Detk

Dormánd

Ecséd

Erdőtelek

Erk

Egerfarmos

Feldebrő

Füzesabony

Gyöngyöshalász

Halmajugra

Hatvan

Heréd

Heves

Hevesvezekény

Hort

Karácsond

Kál

Kápolna

Kompolt

Kömlő

Lőrinci

Ludas

Maklár

Mezőszemere

Mezőtárkány

Nagyfüged

Nagykökényes

Nagyréde

Nagytálya

Nagyút

Petőfibánya

Rózsaszentmárton

Szihalom

Tarnabod

Tarnaméra

Tarnaörs

Tarnazsadány

Tenk

Tófalu

Vámosgyörk

Vécs

Visonta

Visznek

Zagyvaszántó

Zaránk

911. Kiskörei

Kisköre

Pély

Poroszló

Sarud

Tarnaszentmiklós

Tiszanána

Újlőrincfalva

4. Az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

155. Iharosi

Csurgó

Csurgónagymarton

Gyékényes

Iharos

Iharosberény

Inke

Õrtilos

Pogányszentpéter

Porrog

Porrogszentkirály

Porrogszentpál

Somogybükkösd

Somogycsicsó

Zákány

Zákányfalu

211. Marcali

Balatonberény

Balatonfenyves

Balatonkeresztúr

Balatonmáriafürdő

Balatonszentgyörgy

Balatonújlak

Csákány

Csömend

Főnyed

Gadány

Hollád

Kelevíz

Kéthely

Marcali

Marcali-Bize

Marcali-Boronka

Marcali-Horvátkút

Nagyszakácsi

Nemesdéd

Nemeskisfalud

Nemesvid

Sávoly

Somogysámson

Somogysimonyi

Somogyszentpál

Somogyzsitva

Szegerdő

Szőkedencs

Tapsony

Táska

Tikos

Varászló

Vörs

212. Nagybajomi

Bodrog

Böhönye

Csombárd

Gige

Hetes

Hosszúvíz

Jákó

Juta

Kaposfő

Kaposmérő

Kisasszond

Kiskorpád

Kutas

Libickozma

Mesztegnyő

Mezőcsokonya

Nagybajom

Pálmajor

Somogyfajsz

Somogyjád

Somogysárd

Szenyér

Új várfalva

Várda

213. Nagyatádi

Bakháza

Berzence

Bélavár

Bolhás

Háromfa

Heresznye

Kaszó

Nagyatád

Rinyaszentkirály

Rinyaújlak

Rinyaújnép

Segesd

Somogyaracs

Somogyszob

Somogyudvarhely

Szenta

Tarany

Vése

Vízvár

214. Lábodi

Beleg

Csököly

Görgeteg

Hedrehely

Hencse

Kadarkút

Kisbajom

Kőkút

Kuntelep

Lábod

Mike

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Rinyabesenyő

Rinyakovácsi

Szabás

215. Barcsi

Babácsa

Barcs

Bolhó

Csokonyavisonta

Darány

Drávagárdony

Drávaszentes

Drávatamási

Homokszentgyörgy

Istvándi

Kastélyosdombó

Kálmáncsa

Komlósd

Lad

Patosfa

Péterhida

Somogytarnóca

Szulok

221. Somogyvári

Alsóbogát

Balatonboglár

Balatonlelle

Buzsák

Edde

Fonyód

Gamás

Gyugy

Hács

Karád

Kisberény

Kötcse

Látrány

Lengyeltóti

Mernye

Nagycsepely

Nikla

Ordacsehi

Osztopán

Öreglak

Pamuk

Polány

Pusztakovácsi

Somogybabod

Somogygeszti

Somogymeggyes

Somogytúr

Somogyvámos

Somogyvár

Szőlősgyörök

Szőlőskislak

Visz

222. Zamárdi

Ádánd

Balatonendréd

Balatonföldvár

Balatonöszöd

Balatonszabadi

Balatonszárszó

Balatonszemes

Bábonymegyer

Bálványos

Bedegkér

Kapoly

Kánya

Kereki

Kőröshegy

Lulla

Nagyberény

Nyim

Pusztaszemes

Ságvár

Sérsekszőlős

Siófok

Siójut

Som

Szántód

Szólád

Tab

Teleki

Tengőd

Torvaj

Zala

Zamárdi

223. Igali

Andocs

Bonnya

Büssü

Ecseny

Felsőmocsolád

Fiad

Fonó

Gadács

Gölle

Igal

Kazsok

Kára

Kisbárapáti

Kisgyalán

Magyaratád

Miklósi

Nágocs

Orci

Patalom

Ráksi

Somodor

Somogyacsa

Somogydöröcske

Somogyegres

Somogyszil

Szentgáloskér

Szorosad

Törökkoppány

Zics

Zimány

231. Zselicségi

Baté

Bárdudvarnok

Bőszénfa

Cserénfa

Csoma

Gálosfa

Hajmás

Kaposgyarmat

Kaposhomok

Kaposkeresztúr

Kaposszerdahely

Kaposújlak

Kaposvár

Kaposvár-Kaposfüred

Kaposvár-Toponár

Kercseliget

Magyaregres

Mosdós

Nagyberki

Patca

Sántos

Simonfa

Somogyaszaló

Szabadi

Szenna

Szentbalázs

Szilvásszentmárton

Taszár

Visnye

Zselickisfalud

Zselickislak

Zselicszentpál

5. Az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

631. Solti

Apostag

Dunaegyháza

Dunapataj

Dunatetétlen

Dunavecse

Harta

Solt

Szalkszentmárton

Tass

Újsolt

644. Bajai

Baja

Bátya

Drágszél

Dunaszentbenedek

Dusnok

Érsekcsanád

Fajsz

Foktő

Géderlak

Kalocsa

Miske

Nemesnádudvar

Ordas

Sükösd

Uszód

821. Kerekegyházi

Felsőlajos

Fülöpháza

Kerekegyháza

Kunadacs

Kunbaracs

Kunpeszér

Kunszentmiklós

Ladánybene

Lajosmizse

Szabadszállás

822. Kecskeméti

Ágasegyháza

Ballószög

Fülöpszállás

Helvécia

Hetényegyháza

Izsák

Kecskemét

Lakitelek

Nyárlőrinc

Szentkirály

Tiszaalpár

Tiszakécske

Tiszaug

Városföld

823. Bugaci

Bugac

Bugacpusztaháza

Fülöpjakab

Gátér

Jakabszállás

Jászszentlászló

Kiskunfélegyháza

Kunszállás

Móricgát

Pálmonostora

Petőfiszállás

Szank

824. Kiskőrösi

Akasztó

Csengőd

Homokmégy

Kecel

Kiskőrös

Öregcsertő

Soltszentimre

Soltvadkert

Szakmár

Tabdi

Újtelek

825. Hajósi

Borota

Csávoly

Érsekhalma

Felsőszentiván

Hajós

Rém

826. Császártöltési

Császártöltés

Jánoshalma

Kéleshalom

827. Kiskunhalasi

Imrehegy

Kiskunhalas

Kunfehértó

Pirtó

828. Harkakötönyi

Balotaszállás

Csólyospálos

Harkakötöny

Kiskunmajsa

Kömpöc

Tázlár

Zsana

829. Bócsai

Bócsa

Kaskantyú

Orgovány

Páhi

831. Kistelek-Sándorfalvi

Baks

Balástya

Csanytelek

Csengele

Csongrád

Dóc

Felgyő

Forráskút

Kistelek

Ópusztaszer

Pusztaszer

Sándorfalva

Szatymaz

Tömörkény

Zsombó

832. Ásotthalmi

Ásotthalom

Bordány

Mórahalom

Öttömös

Pusztamérges

Ruzsa

Üllés

Zákányszék

841. Pandúri

Bácsbokod

Bácsborsód

Bácsszentgyörgy

Bátmonostor

Csátalja

Dávod

Dunafalva

Gara

Hercegszántó

Nagybaracska

Szeremle

Vaskút

842. Kelebiai

Bácsalmás

Bácsszőlős

Csikéria

Katymár

Kelebia

Kisszállás

Kunbaja

Madaras

Mátételke

Mélykút

Tataháza

Tompa

934. Marosszög-Csanádi

Ambrózfalva

Apátfalva

Árpádhalom

Csanádalberti

Csanádpalota

Derekegyháza

Deszk

Domaszék

Eperjes

Fábiánsebestyén

Ferencszállás

Földeák

Hódmezővásárhely

Szegvár

Szentes

Királyhegyes

Kiszombor

Klárafalva

Kövegy

Kübekháza

Magyarcsanád

Makó

Maroslele

Mártély

Mindszent

Nagyér

Nagylak

Nagymágocs

Nagytőke

Óföldeák

Pitvaros

Röszke

Szeged

Szeged-Algyő

Tiszasziget

Új szentiván

941. Vésztői

Biharugra

Bucsa

Dévaványa

Ecsegfalva

Füzesgyarmat

Geszt

Kertészsziget

Körösladány

Körösnagyharsány

Körösújfalu

Mezőgyán

Okány

Szeghalom

Székkutas

Vésztő

Zsadány

944. Körös-Maros közi

Almáskamarás

Battonya

Békés

Békéscsaba

Békéssámson

Békésszentandrás

Bélmegyer

Csabacsűd

Csabaszabadi

Csanádapáca

Csárdaszállás

Csorvás

Doboz

Dombegyház

Dombiratos

Elek

Gádoros

Gerendás

Gyomaendrőd

Gyula

Hunya

Kamut

Kardos

Kardoskút

Kaszaper

Kevermes

Kétegyháza

Kisdombegyház

Kétsoprony

Kondoros

Köröstarcsa

Kötegyán

Kunágota

Lökösháza

Magyarbánhegyes

Magyardombegyház

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza

Mezőberény

Mezőhegyes

Mezőkovácsháza

Méhkerék

Murony

Nagybánhegyes

Nagykamarás

Nagyszénás

Orosháza

Örménykút

Pusztaföldvár

Pusztaottlaka

Sarkad

Sarkadkeresztúr

Szabadkígyós

Szarvas

Tarhos

Telekgerendás

Tótkomlós

Újkígyós

Újszalonta

Végegyháza

6. Az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

511. Jósvafő-Tornai

Aggtelek

Becskeháza

Bódvalenke

Bódvarákó

Bódvaszilas

Debréte

Égerszög

Hidvégardó

Jósvafő

Komjáti

Martonyi

Perkupa

Szalonna

Szin

Szinpetri

Szögliget

Szőlősardó

Teresztenye

Tornabarakony

Tornakápolna

Tornanádaska

Tornaszentandrás

Tornaszentjakab

Varbóc

Viszló

521. Bánhorváti

Bánhorváti

Bordosbóta

Csokvaomány

Dédestapolcsány

Királd

Lénárddaróc

Nagybarca

Nehézseny

Sajómercse

Sajóvelezd

Sáta

Uppony

Vadna

522. Sajóvölgyi

Alsószuha

Bánréve

Dövény

Dubicsány

Gömörszőlős

Hét

Imola

Jákfalva

Kánó

Kelemér

Putnok

Ragály

Sajógalgóc

Sajókaza

Sajópüspöki

Serényfalva

Szuhafő

Trizs

Zádorfalva

Zubony

523. Szendrői

Abod

Alsótelekes

Felsőkelecsény

Felsőnyárád

Felsőtelekes

Galvács

Irota

Meszes

Rakaca

Rakacaszend

Rudabánya

Szakácsi

Szendrő

Szuhogy

524. Edelényi

Balajt

Boldva

Borsodszirák

Damak

Edelény

Hangács

Hegymeg

Izsófalva

Kurityán

Lak

Ládbesenyő

Múcsony

Nyomár

Ormosbánya

Rudolftelep

Sajósenye

Sajóvámos

Szendrőlád

Szuhakálló

Ziliz

525. Hernádvölgyi

Abaújdevecser

Abaújlak

Abaújszolnok

Alsógagy

Alsóvadász

Aszaló

Baktakék

Beret

Büttös

Csenyéte

Csobád

Detek

Encs

Fancsal

Fáj

Felsődobsza

Felsőgagy

Felsővadász

Forró

Fulókércs

Fügöd

Gadna

Gagyapáti

Gagybátor

Gagyvendégi

Garadna

Gibárt

Halmaj

Hernádbűd

Hernádkércs

Hernádpetri

Hernádszentandrás

Hernádszurdok

Hernádvécse

Hidasnémeti

Homrogd

Ináncs

Kány

Kázsmárk

Keresztéte

Kiskinizs

Krasznokvajda

Kupa

Léh

Litka

Méra

Monaj

Nagykinizs

Novajidrány

Nyésta

Pamlény

Perc

Perecse

Pusztaradvány

Rásonysápberencs

Selyeb

Szalaszend

Szászfa

Szemere

Szentistvánbaksa

Szikszó

Tomor

Tornyosnémeti

526. Tállyai

Abaújalpár

Abaújkér

Abaújszántó

Alsódobsza

Baskó

Bekecs

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Bodrogszegi

Boldogkőújfalu

Boldogkőváralja

Csobaj

Erdőténye

Golop

Hernádcéce

Legyesbénye

Mád

Megyaszó

Mezőzombor

Monok

Ond

Prügy

Rátka

Sima

Sóstófalva

Szegi

Szegilong

Szerencs

Taktabáj

Taktaharkány

Taktakenéz

Taktaszada

Tarcal

Tállya

Tiszaladány

Tiszatardos

Tokaj

Újcsanálos

527. Fónyi

Arka

Fóny

Göncruszka

Hejce

Korlát

Mogyoróska

Regéc

Vilmány

Vizsoly

531. Telkibányai

Abaújvár

Gönc

Kéked

Pányok

Telkibánya

Zsujta

532. Hegyközi

Alsóregmec

Bózsva

Felsőregmec

Filkeháza

Füzér

Füzérkajata

Füzérkomlós

Füzérradvány

Hollóháza

Kishuta

Kovácsvágás

Mikóháza

Nagyhuta

Nyíri

Pálháza

Pusztafalu

Rudabányácska

Vágáshuta

Vilyvitány

533. Sárospataki

Bodrogolaszi

Hercegkút

Károlyfalva

Makkoshotyka

Sárospatak

Sátoraljaújhely

534. Erdőhorváti

Erdőhorváti

Háromhuta

Komlóska

Tolcsva

541. Parasznyai

Alacska

Berente

Kazincbarcika

Kondó

Mályinka

Parasznya

Radostyán

Sajóbábony

Sajóecseg

Sajóivánka

Sajókápolna

Sajókeresztúr

Sajólászlófalva

Sajószentpéter

Szirmabesenyő

Tardona

Varbó

542. Lillafüredi

Miskolc

543. Répáshutai

Bükkszentkereszt

Répáshuta

544. Mocsolyási

Borsodgeszt

Bükkaranyos

Bükkábrány

Harsány

Kács

Kisgyőr

Mezőnyárád

Sály

Tibolddaróc

Vatta

723. Tiszakeszi

Alsózsolca

Arnót

Ároktő

Berzék

Borsodivánka

Bőcs

Csincse

Egerlövő

Ernőd

Felsőzsolca

Gelei

Gesztely

Girincs

Hejőbába

Hejőkeresztúr

Hejőkürt

Hejőpapi

Hejőszalonta

Hernádkak

Hernádnémeti

Igrici

Kesznyéten

Kiscsécs

Kistokaj

Köröm

Mályi

Mezőcsát

Mezőkeresztes

Mezőkövesd

Mezőnagymihály

Muhi

Nagycsécs

Nemesbikk

Négyes

Nyékládháza

Onga

Oszlár

Ónod

Sajóhidvég

Sajólád

Sajóörös

Sajópálfala

Sajópetri

Sajószöged

Szakáld

Szentistván

Tiszabábolna

Tiszadorogma

Tiszakeszi

Tiszalúc

Tiszapalkonya

Tiszatarján

Tiszaújváros

Tiszavalk

731. Bodrogközi

Alsóberecki

Bodroghalom

Cigánd

Dámóc

Felsőberecki

Gyöngytarló

Karcsa

Karos

Kenézlő

Kisrozvágy

Lácacséke

Nagyrozvágy

Olaszliszka

Pácin

Révleányvár

Ricse

Sárazsadány

Semjén

Tiszacsermely

Tiszakarád

Vajdácska

Vámosújfalu

Viss

Zalkod

Zemplénagárd

7. Az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

224. Tamási

Attala

Csikóstöttős

Dalmand

Dombóvár

Döbrököz

Értény

Felsőnyék

Fürged

Gyulaj

Iregszemcse

Jágónak

Kapospula

Kaposszekcső

Kocsola

Koppányszántó

Lápafő

Magyarkeszi

Nagykónyi

Nagyszokoly

Nak

Pári

Regöly

Szakály

Szakcs

Tamási

Újireg

Várong

225. Pincehelyi

Belecska

Gyönk

Keszőhidegkút

Kisszékely

Miszla

Nagyszékely

Ozora

Pálfa

Pincehely

Sárszentlőrinc

Simontornya

Tolnanémedi

Udvari

226. Hőgyészi

Aparhant

Bonyhádvarasd

Csibrák

Diósberény

Dúzs

Felsőnána

Györe

Hőgyész

Izmény

Kalaznó

Kéty

Kisdorog

Kistormás

Kisvejke

Kurd

Lengyel

Mucsfa

Mucsi

Murga

Nagyvejke

Szakadát

Szárazd

Tevel

Varsád

Závod

Zomba

227. Bátaszék-Bonyhádi

Alsónána

Bátaapáti

Bátaszék

Bonyhád

Cikó

Grábóc

Kakasd

Mórágy

Mőcsény

Szalka

Várdomb

232. Sásdi

Bakóca

Baranyajenő

Baranyaszentgyörgy

Gödre

Kisbeszterce

Meződ

Mindszentgodisa

Palé

Sásd

Szágy

Tarrós

Tormás

Vásárosdombó

Vázsnok

233. Kisvaszari

Alsómocsolád

Ág

Bikal

Felsőegerszeg

Gerényes

Kisvaszar

Köblény

Liget

Mágocs

Mekényes

Nagyhajmás

Oroszló

Szalatnak

Tékes

Varga

234. Szigetvári

Almamellék

Almáskeresztúr

Basal

Boldogasszonyfa

Botykapeterd

Csebény

Csertő

Hobol

Horváthertelend

Ibafa

Kisdobsza

Kistamási

Magyarlukafa

Merenye

Molvány

Mozsgó

Nagydobsza

Nagypeterd

Nagyváty

Nemeske

Nyugotszenterzsébet

Patapoklosi

Pettend

Somogyapáti

Somogyhatvan

Somogyhárságy

Somogyviszló

Szentlászló

Szigetvár

Szulimán

Tótszentgyörgy

Vásárosbéc

241. Hetvehelyi

Abaliget

Bakonya

Bicsérd

Boda

Bodolyabér

Bükkösd

Cserdi

Cserkút

Csonkamindszent

Dinnyeberki

Helesfa

Hetvehely

Husztót

Kacsóta

Kishajmás

Kovácsszénája

Kővágószőlős

Kővágótőttös

Okorvölgy

Orfű

Szentkatalin

Szentlőrinc

Zók

242. Pécsi

Barátúr

Komló

Magyarhertelend

Magyarszék

Mánfa

Mecsekpölöske

Pécs

243. Kárászi

Egyházaskozár

Hegyhátmaróc

Hosszúhetény

Kárász

Kismányok

Magyaregregy

Máza

Nagymányok

Szárász

Szászvár

Tófű

Váralja

Vékény

244. Pécsváradi

Apátvarasd

Erdősmecske

Feked

Hidas

Lovászhetény

Mecseknádasd

Nagypall

Óbánya

Ófalu

Pécsvárad

Véménd

Zengővárkony

251. Sellyei

Bánfa

Bogdása

Bürüs

Dancsháza

Drávafok

Drávaiványi

Drávakeresztúr

Drávasztára

Endrőc

Felsőszentmárton

Gyöngyfa

Gyöngyösmellék

Katódfa

Kákics

Kemse

Kétújfalu

Királyegyháza

Lakócsa

Markóc

Marócsa

Okorág

Potony

Rózsafa

Sellye

Sósvertike

Sumogy

Szentborbás

Szentdénes

Szentegát

Szörény

Teklafalu

Tótújfalu

Várad

Zaláta

Zádor

252. Vajszlói

Adorjás

Alsószentmárton

Babarcszőlős

Baksa

Baranyahídvég

Beremend

Besence

Bisse

Bogádmindszent

Csarnóta

Csányoszró

Cun

Diósviszló

Drávacsehi

Drávacsépely

Drávapalkonya

Drávapiski

Drávaszabolcs

Drávaszerdahely

Egyházasharaszti

Garé

Gerde

Gilvánfa

Gordisa

Görcsöny

Harkány

Hegyszentmárton

Hirics

Ilocska

Ipacsfa

Ivánbattyán

Kásád

Kémes

Kisasszonyfa

Kisdér

Kisharsány

Kisjakabfalva

Kisszentmárton

Kistapolca

Kistótfalu

Kovácshida

Kórós

Lapáncsa

Luzsok

Magyarbóly

Magyarmecske

Magyartelek

Matty

Márfa

Márok

Nagycsány

Nagyharsány

Nagytótfalu

Ócsárd

Old

Ózdfalu

Palkonya

Páprád

Pécsbagota

Piskó

Rádfalva

Regenye

Sámod

Siklós

Siklósbodony

Siklósnagyfalu

Szabadszentkirály

Szaporca

Szava

Szőke

Tengeri

Tésenfa

Téseny

Turony

Vajszló

Vejti

Velény

Villány

Villánykövesd

253. Dél-Baranyai

Aranyosgadány

Áta

Babarc

Belvárdgyula

Berkesd

Bezedek

Bogád

Bóly

Borjád

Bosta

Buján

Egerág

Ellend

Erdősmárok

Erzsébet

Fazekasboda

Geresdlak

Görcsönydoboka

Gyód

Hásságy

Hímesháza

Ivándárda

Kátoly

Keszü

Kékesd

Kisbudmér

Kisherend

Kiskassa

Kislippó

Kisnyárád

Kozármisleny

Kökény

Lánycsók

Lippó

Liptód

Lothárd

Magyarsarlós

Majs

Maráza

Máriakéménd

Mártonfa

Monyoród

Nagybudmér

Nagykozár

Nagynyárád

Olasz

Palotabozsok

Pellérd

Pereked

Peterd

Pécsdevecser

Pécsudvard

Pogány

Pócsa

Romonya

Sárok

Sátorhely

Somberek

Szajk

Szalánta

Szebény

Szederkény

Szellő

Szemely

Székelyszabar

Szilágy

Szilvás

Szőkéd

Szűr

Töttös

Udvar

Újpetre

Versend

Vokány

261. Nagydorogi

Bikács

Bölcske

Dunaföldvár

Dunakömlőd

Dunaszentgyörgy

Gerjen

Györköny

Kajdacs

Kölesd

Madocsa

Medina

Nagydorog

Németkér

Paks

Pusztahencse

Szedres

Tengelic

643. Bédai

Bár

Dunaszekcső

Homorúd

Kölked

Mohács

645. Gemenci

Alsónyék

Báta

Bogyiszló

Decs

Fadd

Fácánkert

Harc

Mőzs

Õcsény

Pörböly

Sárpilis

Sióagárd

Szekszárd

Tolna

8. Az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

111. Soproni

Ágfalva

Cirák

Csapod

Csáfordjánosfa

Csér

Dénesfa

Ebergőc

Egyházasfalu

Fertőboz

Fertőhomok

Fertőrákos

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Gyalóka

Gyóró

Harka

Hegykő

Hidegség

Iván

Kópháza

Lövő

Nagycenk

Nagylózs

Nemeskér

Pereszteg

Pinnye

Pusztacsalád

Répceszemere

Répcevis

Röjtökmuzsaj

Sopron

Sopron-Balf

Sopronhorpács

Sopronkövesd

Szakony

Und

Újkér

Völcsej

Zsira

112. Kőszegi

Bozsok

Cák

Csepreg

Gyöngyösfalu

Horvátzsidány

Kiszsidány

Kőszeg

Kőszegdoroszló

Kőszegparty

Kőszegszerdahely

Lukácsháza

Nemescsó

Ólmod

Peresznye

Pusztacsó

Tömörd

Velem

113. Szombathelyi

Acsád

Bucsu

Dozmat

Felsőcsatár

Gencsapáti

Gór

Horvátlövő

Ják

Meszlen

Narda

Nárai

Nemesböd

Perenye

Pornóapáti

Salköveskút

Sé

Söpte

Szeleste

Szentpéterfa

Szombathely

Torony

Vasasszonyfa

Vaskeresztes

Vassurány

Vasszilvágy

121. Celldömölki

Bejcgyertyános

Boda

Borgáta

Celldömölk

Duka

Egyházashetye

Gérce

Izsákfa

Jánosháza

Karakó

Káld

Keléd

Kemeneskápolna

Kemenespálfa

Kissomlyó

Köcsk

Mesteri

Nemeskeresztúr

Nemeskocs

Nyőgér

Sitke

Sótony

Vashosszúfalu

Vásárosmiske

122. Vasvári

Alsóújlak

Andrásfa

Bérbaltavár

Bögöte

Csehi

Csehimindszent

Csipkerek

Egervölgy

Gersekarát

Győrvár

Hegyhátszentpéter

Hosszúpereszteg

Kám

Kismákfa

Mikosszéplak

Nagymákfa

Nagyolaj

Olaszfa

Oszkó

Pácsony

Petőmihályfa

Püspökmolnári

Rum

Sárfimizdó

Szemenye

Telekes

Vasvár

Zsennye

123. Körmendi

Balogunyom

Csempeszkopács

Daraboshegy

Döbörhegy

Döröske

Egyházashollós

Egyházasrádóc

Gyanógeregye

Halastó

Halogy

Harasztifalu

Hegyháthodász

Hegyhátsál

Katafa

Kisunyom

Körmend

Magyarnádalja

Magyarszecsőd

Molnaszecsőd

Nagykölked

Nagymizdó

Nádasd

Nemeskolta

Nemesrempehollós

Pinkamindszent

Rábahidvég

Rábatöttös

Rádóckölked

Sorkifalud

Sorkikápolna

Sorokpolány

Szarvaskend

Szőce

Tanakajd

Táplánszentkereszt

Vasalja

Vasszécseny

133. Felső-Õrségi

Alsószölnök

Apátistvánfalva

Csákánydoroszló

Csörötnek

Felsőmarác

Felsőszölnök

Gasztony

Hegyhátszentmárton

Ivánc

Kemenestaródfa

Kétvölgy

Kondorfa

Magyarlak

Nemesmedves

Orfalu

Rábagyarmat

Rátót

Rönök

Szakonyfalu

Szentgotthárd

Szentgotthárd-Farkasfa

Szentgotthárd-Jakabháza

Szentgotthárd-Máriaújfalu

Szentgotthárd-Rábafüzes

Szentgottthárd-Rábatótfalu

Vasszentmihály

134. Alsó-Õrségi

Bajánsenye

Felsőjánosfa

Hegyhátszentjakab

Ispánk

Kercaszomor

Kerkáskápolna

Kisrákos

Nagyrákos

Õrimagyarósd

Õriszentpéter

Pankasz

Szaknyér

Szalafő

Szatta

Viszák

311. Mosoni

Bezenye

Dunakiliti

Dunaremete

Dunasziget

Feketeerdő

Halászi

Hegyeshalom

Kisbodak

Levél

Máriakálnok

Püski

Rajka

312. Győri

Abda

Árpás

Ásványráró

Bágyogszovát

Bezi

Bodonhely

Börcs

Darnózseli

Dör

Dunaszeg

Dunaszentpál

Egyed

Enese

Fehértó

Gönyű

Gyömöre

Győr

Győrasszonyfa

Győrladamér

Győrság

Győrszemere

Győrújfalu

Győrzámoly

Hédervár

Ikrény

Kisbabót

Kisbajcs

Koroncó

Kóny

Kunsziget

Lipót

Mecsér

Mezőörs

Mérges

Mórichida

Nagybajcs

Nagyszentjános

Nyalka

Öttevény

Pázmándfalu

Pér

Rábacsécsény

Rábapatona

Rábapordány

Rábaszentandrás

Rábaszentmihály

Rábaszentmiklós

Rétalap

Sobor

Táp

Tápszentmiklós

Tét

Töltéstava

Vámosszabadi

Vének

314. Észak-Hansági

Győrsövényház

Jánossomorja

Károlyháza

Kimle

Lébény

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

Mosonszolnok

Újrónafő

Várbalog

315. Dél-Hansági

Acsalag

Barbacs

Bősárkány

Cakóháza

Csorna

Farád

Fertőd

Kapuvár

Maglóca

Markotabödöge

Osli

Rábatamási

Rábcakapi

Sarród

Szárföld

Tárnokréti

Veszkény

321. Vasegerszegi

Bő

Bük

Chernelházadamonya

Csánig

Hegyfalu

Iklanberény

Jákfa

Lócs

Mesterháza

Nagygeresd

Nemesládony

Nick

Pósfa

Répcelak

Répceszentgyörgy

Sajtoskál

Simaság

Tormásliget

Tompaládony

Uraiújfalu

Vasegerszeg

Vámoscsalád

Zsédeny

322. Sárvári

Bozzai

Bögöt

Csénye

Ikervár

Kenéz

Meggyeskovácsi

Megyehíd

Ölbő

Pecöl

Porpác

Rábapaty

Sárvár

Vát

Vép

323. Kemenesháti

Csönge

Kemenesmagasi

Kemenesmihályfa

Kemenesszentmárton

Kemenessömjén

Kenyeri

Mersevát

Nagysimonyi

Ostffyasszonyfa

Pápoc

Szergény

Tokorcs

Vönöck

324. Rábaközi

Agyagosszergény

Babót

Beled

Bogyoszló

Edve

Fertőendréd

Himod

Hövej

Jobaháza

Kisfalud

Magyarkeresztúr

Mihályi

Páli

Pásztori

Petőháza

Potyond

Rábacsanak

Rábakecöl

Rábasebes

Sopronnémeti

Szany

Szil

Szilsárkány

Vadosfa

Vág

Vásárosfalu

Vitnyéd

Zsebeháza

461. Ravazdi

Écs

Felpéc

Győrújbarát

Kajárpéc

Nyúl

Pannonhalma

Ravazd

Sokorópátka

Tarjánpuszta

Tényő

9. Az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

441. Keszthelyi-hegységi

Balatongyörök

Gyenesdiás

Rezi

Vállus

Várvölgy

Vonyarcvashegy

Zalaszántó

442. Sümegi

Bazsi

Doborfa

Csabrendek

Dabronc

Gógánfa

Gyepűkaján

Hetyefő

Hosztót

Káptalanfa

Megyer

Nemeshany

Rigács

Sümeg

Sümegprága

Szentimrefalva

Ukk

Várkesző

Veszprémgalsa

Zalaerdőd

Zalagyömörő

Zalameggyes

Zalaszegvár

443. Monostorapáti

Ábrahámhegy

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonederics

Balatonhenye

Balatonrendes

Gyulakeszi

Hegyesd

Hegymagas

Káptalantóti

Kékkút

Kisapáti

Köveskál

Kővágóörs

Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Mindszentkálla

Monostorapáti

Nemesgulács

Nemesvita

Raposka

Révfülöp

Salföld

Sáska

Szentbékkálla

Szigliget

Tapolca

Tapolca-Diszel

Uzsa

Zalahaláp

444. Balatonfüredi

Alsóörs

Aszófő

Balatonakali

Balatonalmádi

Balatonalmádi-Vörösberény

Balatoncsicsó

Balatonfüred

Balatonszepezd

Balatonszőlős

Balatonudvari

Barnag

Csopak

Dörgicse

Felsőörs

Hidegkút

Lovas

Mencshely

Monoszló

Nemesvámos

Óbudavár

Örvényes

Paloznak

Pécsely

Szentantalfa

Szentjakabfa

Tagyon

Tihany

Tótvázsony

Vászoly

Veszprémfajsz

Vöröstó

Zánka

451. Ugodi

Bakonykoppány

Bakonyszücs

Bakonytamási

Homokbödöge

Nagytevel

Pápateszér

Ugod

452. Bakonyszentlászlói

Bakonygyirót

Bakonyoszlop

Bakonypéterd

Bakonyszentkirály

Bakonyszentlászló

Csesznek

Fenyőfő

Gic

Lázi

Románd

Sikátor

Veszprémvarsány

453. Zirci

Bakonybél

Borzavár

Eplény

Gyulafirátót

Lókút

Nagyesztergár

Olaszfalu

Pénzesgyőr

Porva

Zirc

454. Herendi

Bánd

Hárskút

Herend

Márkó

Szentgál

Veszprém

Veszprém-Kádárta

455. Farkasgyepűi

Bakonyjákó

Csehbánya

Farkasgyepű

Ganna

Iharkút

Kislőd

Magyarpolány

Németbánya

Városlőd

458. Várpalotai

Bakonykúti

Bakonynána

Csetény

Csór

Dudar

Hajmáskér

Iszkaszentgyörgy

Isztimér

Jásd

Kincsesbánya

Öskü

Pétfürdő

Szápár

Tés

Várpalota

459. Kabhegyi

Ajka

Ajka-Ajkarendek

Ajka-Bakonygyepes

Halimba

Kapolcs

Nagyvázsony

Nyirád

Öcs

Padragkút

Pula

Szőc

Taliándörögd

Úrkút

Vigántpetend

464. Pápai

Adásztevel

Bakonyság

Bakonyszentiván

Béb

Békás

Csikvánd

Csót

Döbrönte

Egyházaskesző

Gecse

Gyarmat

Kemeneshőgyész

Kemenesszentpéter

Kup

Külsővat

Lovászpatona

Magyargencs

Malomsok

Marcalgergelyi

Marcaltő

Mezőlak

Mihályháza

Nagyacsád

Nagydém

Nagygyimót

Nemesgörzsöny

Nemesszalók

Nóráp

Nyárád

Pápa

Pápa-Kéttornyúlak

Pápa-Tapolcafő

Pápaderecske

Pápakovácsi

Szerecseny

Takácsi

Vanyola

Vaszar

Várkesző

Vinár

465. Devecseri

Apácatorna

Bakonypölöske

Borszörcsök

Devecser

Doba

Kotontár

Noszlop

Oroszi

Pápasalamon

Pusztamiske

Somlójenő

Somlószőlős

Somlóvásárhely

Tüskevár

466. Kertai

Adorjánháza

Csögle

Dabrony

Dáka

Egeralja

Iszkáz

Kamond

Karakószörcsök

Kerta

Kisberzseny

Kiscsősz

Kispirit

Kisszőlős

Nagyalásony

Nagypirit

Somlóvecse

Vid

614. Balatonfűzfői

Balatonfőkajár

Balatonfűzfő

Balatonkenese

Balatonvilágos

Berhida

Csajág

Királyszentistván

Küngös

Litér

Õsi

Papkeszi

Sóly

Szentkirályszabadja

Vilonya

10. Az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatósága

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

124. Zalaegerszegi

Alsónemesapáti

Babosdöbréte

Bagod

Boncodfölde

Botfa

Böde

Bucsuszentlászló

Csonkahegyhát

Dobronhegy

Egervár

Gősfa

Hagyárosbörönd

Hottó

Kávás

Keménfa

Kisbucsa

Kiskutas

Kispáli

Lakhegy

Milejszeg

Nagykutas

Nagypáti

Nemeshetés

Németfalu

Ozmánbük

Pethőhenye

Salomvár

Teskánd

Vasboldogasszony

Vaspör

Zalaboldogfa

Zalacséb

Zalaegerszeg

Zalaháshágy

Zalaszentgyörgy

Zalaszentiván

Zalaszentlőrinc

125. Baki

Bak

Baktüttös

Barlahida

Becsvölgye

Bocfölde

Csatán

Csertalakos

Gellénháza

Gombosszeg

Gutorfölde

Hahót

Iborfia

Kustánszeg

Lickóvadamos

Mikekarácsonyfa

Nagylengyel

Nova

Ormándlak

Pálfiszeg

Petrikeresztúr

Pölöske

Pusztaederics

Pusztaszentlászló

Sárhida

Söjtör

Szentkozmadombja

Tófej

Zalatárnok

131. Szentgyörgyvölgyi

Alsószenterzsébet

Csesztreg

Csöde

Felsőszenterzsébet

Gödörháza

Kálócfa

Kerkafalva

Kerkakutas

Kozmadombja

Magyarföld

Magyarszombatfa

Márokföld

Nemesnép

Pusztaapáti

Ramocsa

Szentgyörgyvölgy

Velemér

Zalalövő

132. Lenti

Baglad

Belsősárd

Bödeháza

Csömödér

Gáborjánháza

Gosztola

Hernyék

Iklódbördőce

Kerkabarabás

Kerkateskánd

Kissziget

Külsősárd

Lendvadedes

Lendvajakabfa

Lenti

Pórszombat

Resznek

Rédics

Szilvágy

Szíjártóháza

Zalabaksa

Zalaszombatfa

Zebecke

141. Bánokszentgyörgyi

Bánokszentgyörgy

Bázakerettye

Borsfa

Bucsuta

Lasztonya

Oltárc

Ortaháza

Pördefölde

Pusztamagyaród

Szentiszló

Szentpéterfölde

Valkonya

Várfölde

142. Letenyei

Becsehely

Csörnyeföld

Dobri

Kányavár

Kerkaszentkirály

Kiscsehi

Kistolmács

Letenye

Lispeszentadorján

Lovászi

Maróc

Murarátka

Muraszemenye

Páka

Szentmargitfalva

Szécsisziget

Tormafölde

Tornyiszentmiklós

Tótszentmárton

Tótszerdahely

Zajk

151. Zalacsányi

Alibánfa

Almásháza

Batyk

Bezeréd

Bókaháza

Csáford

Dötk

Gétye

Gyürüs

Kallósd

Kehidakustány

Kemendollár

Ligetfalva

Misefa

Nagykapornak

Nemesapáti

Nemesrádó

Nemessándorháza

Nemesszentandrás

Orbányosfa

Pácsa

Padár

Pakod

Pókaszepetk

Sénye

Szentpéterúr

Tilaj

Türje

Vöckönd

Zalaapáti

Zalabér

Zalacsány

Zalaigrice

Zalaistvánd

Zalakoppány

Zalaköveskút

Zalaszentgrót

Zalaszentgrót-Tekenye

Zalaszentlászló

Zalaszentmihály

Zalaudvarnok

Zalavég

152. Zalakomári

Alsórajk

Balatonmagyaród

Csapi

Dióskál

Egeraracsa

Esztergályhorváti

Felsőrajk

Galambok

Garabonc

Kerecseny

Kilimán

Kisrécse

Miháld

Nagybakónak

Nagyrada

Nagyrécse

Orosztony

Pat

Pötréte

Sand

Zalakaros

Zalakomár

Zalamerenye

Zalasárszeg

Zalaszabar

Zalaszentjakab

Zalaszentmárton

Zalaújlak

153. Kanizsai

Bocska

Börzönce

Eszteregnye

Fűzvölgy

Gelse

Gelsesziget

Homokkomárom

Hosszúvölgy

Kacorlak

Magyarszentmiklós

Magyarszerdahely

Nagykanizsa

Pölöskefő

Rigyác

Sormás

Újudvar

Zalaszentbalázs

154. Bajcsai

Belezna

Fityeház

Liszó

Molnári

Murakeresztúr

Nagykanizsa-Bagola

Nagykanizsa-Bajcsa

Nagykanizsa-Miklósfa

Nemespátró

Petrivente

Semjénháza

Surd

Szepetnek

156. Keszthelyi

Alsópáhok

Cserszegtomaj

Döbröce

Felsőpáhok

Hévíz

Karmacs

Keszthely

Kisgörbő

Kisvásárhely

Mihályfa

Nagygörbő

Nemesbük

Óhid

Sármellék

Sümegcsehi

Szalapa

Szentgyörgyvár

Vindornyafok

Vindornyalak

Vindornyaszőlős

Zalavár

3. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[74]

4. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[75]

5. számú melléklet a 59/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[76]

6. számú melléklet a 59/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[77]

7. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az Erdészeti Szolgálati Szabályzat

1. Az Erdészeti Szolgálati Szabályzat (a továbbiakban: a Szabályzat)

a) a minisztériumnál és a Szolgálatnál erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat közszolgálati jogviszonyban ellátó személyek alkalmazásának, munkavégzésének és juttatásainak egyes szabályaira, továbbá

b) az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja igénybevételének, erdészeti hatósági nyilvántartásba vételének, ellenőrzésének feltételeire, valamint a munkavégzésére és az ezzel összefüggő jogosítványokra, illetve kötelezettségekre, továbbá a juttatásai egyes szabályaira terjed ki.

2. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek esetében e Szabályzatban foglalt szolgálati szabályokat a közigazgatási szerveknél közszolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell figyelembe venni.

I.

Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek alkalmazásával összefüggő erdészeti szolgálati szabályok

Foglalkoztatási, személyi feltételek

3.1. Erdőfőfelügyelőként, illetve főerdőtervezőként - közszolgálati jogviszonyban - csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű személy foglalkoztatható.

Erdőfelügyelőként, illetve erdőtervezőként - közszolgálati jogviszonyban - szakirányú egyetemi, főiskolai vagy szakirányú középiskolai (technikusi) végzettségű személy foglalkoztatható hatósági feladathoz. Hatósági feladatkörben technikusi végzettségű személy a felügyelt szervezet erdészeti szakszemélyzet képzettségéhez viszonyítva foglalkoztatható. Tervezői feladatkörben technikusi végzettségű személy felelős tervezőként nem foglalkoztatható.

3.2. Hatósági feladatok ellátása esetén a fegyver tartására jogosult személynek a munkáltató által való kinevezése előtt meg kell felelni a szolgálati célú fegyver megszerzésével és tartásával kapcsolatos külön jogszabályok előírásainak is.

3.3. A munkáltató köteles az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személy részére a közszolgálati jogviszony létesítésénél az 1. és 2. számú függelékben foglaltak alapján erdészeti szolgálati igazolványt, továbbá a hatósági feladatokat ellátó személyek esetében az igazolvánnyal azonos jel- és sorszámú szolgálati jelvényt is biztosítani.

3.4. Az erdészeti hatósági feladatot ellátó személyek a munkavégzés során a hivatalos eljárásuk igazolása céljából kötelesek a hivatalos személyre való utalást kifejező - a Magyar Köztársaság címerét magában foglaló - jelvényt ruházatukon viselni, amelynek leírása a következő: 60 x 65 mm átmérőjű, ovális alakú, aranyszínű fémjelvény, melyen jobbról és balról félkör alakban futó 9-9 db zöld színű tölgyfalevél veszi körül a középen elhelyezett, színesre zománcozott Magyar Köztársaság címerrel, alul "erdőfelügyelő" felirattal.

3.5. A munkáltató az erdészeti szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel ellátott, hatósági feladatokat végző személyekről a 3. számú függelékben foglalt minta, az igazgatási feladatokat végző személyekről pedig a 4. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást köteles vezetni.

3.6. A szolgálati-igazolvány és jelvény elvesztését a munkáltatónak haladéktalanul be kell jelenteni, az erdészeti hatósági vagy igazgatási munkakör vagy a közszolgálati jogviszony megszűnésekor pedig azokat vissza kell szolgáltatni.

3.7. A munkáltató szükség esetén intézkedik a szolgálati igazolvány és jelvény visszavonására.

Jogok és kötelezettségek

4. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek feladataik ellátása során jogosultak az erdészeti hatósági és igazgatási ügyekben az erdészeti hatóság jogszabályokban meghatározott illetékességi területén eljárni. Mint hivatalos személyek, illetékességi területükön jogosultak hatósági ellenőrzés végzésére, jegyzőkönyv felvételére, határozat (tervezet) készítésére, felhatalmazás alapján kiadmányozásra, erdészettel összefüggő jogszabálysértés esetén az illetékes hatóságnál eljárás kezdeményezésére. A helyszíni hivatalos eljárás során kötelesek - felhívásra - hivatalos személyi minőségüket igazolni, továbbá a juttatott egyenruhát viselni.

Szolgálati fegyver viselése és használata

5. Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek rendőrhatósági engedély alapján szolgálati célból szereznek be és tartanak maguknál maroklőfegyvert (esetleg gáz- vagy riasztófegyvert), a munkáltató szervezet vezetőjének munkaköri besorolási döntése alapján.

5.1. A szolgálati fegyvert a munkáltató biztosítja meghatározott értékhatáron belül.

5.2. A szolgálati fegyver juttatásáról, biztosításáról a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni, valamint azt a rendőrhatóság részére, ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátani.

5.3. A munkaviszony megszűnését, a szolgálati fegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély visszavonása érdekében, a munkáltató - három napon belül - köteles az engedélyt kiadó rendőrhatóságnak bejelenteni.

5.4. Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét a 16. pontban foglalt előírás szerint, előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után, az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja.

Erdészegyenruha és felszerelés

6. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyeket, munkakörüknek megfelelően megilleti az erdész hagyományoknak megfelelő egyenruha, illetőleg munkaruha viselésének és használatának joga. A közszolgálati jogviszonyban álló személyek, valamint az erdészeti munkák szakirányítását és az erdő (erdővagyon) őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja által viselhető erdészegyenruha és annak kiegészítői leírását, valamint használatának személyi feltételeit a II. 21-22. pont tartalmazza.[78]

II.

Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő (erdővagyon) őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja igénybevételével összefüggő erdészeti szolgálati szabályok

A foglalkoztatás, megbízás személyi feltételei

7.1. A tv. 86. §-ának (1) bekezdése alapján az erdészeti munkák szakirányítási feladatainak ellátására erdészként csak olyan személy foglalkoztatható, illetőleg bízható meg, aki legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik, és megfelel a 7.2. pontban meghatározott egyéb feltételnek is, amennyiben erdőőrzési feladatokat is ellát.

Kérelemre, illetve a foglalkoztató, megbízó javaslatára az alapfokú erdészeti szakképesítések köréből - a rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 2005. december 31-ig - az alerdész szakiskolai és erdész szakiskolai végzettséget az erdészeti hatóság elfogadhatja, illetve a rendelet hatálybalépésekor az 55 éves életkort betöltött személy esetében nyugállományba vonulása idejéig a középfokú képesítés megszerzése alól felmentést adhat a 8. számú mellékletben foglalt képzettségi, illetve képesítési előírások alól.

7.2. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet (erdőőr) tagjaként csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, EGT megállapodásban részes tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján vele egy tekintet alá eső állam állampolgára foglalkoztatható, illetve bízható meg, aki[79]

a) legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) az erdőgazdálkodással, az erdővédelemmel kapcsolatos ismeretekről, az erdészeti jogszabályokról - beleértve az Erdészek Szolgálati Szabályzatát -, továbbá a mezőgazdasági őrszolgálattal, a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes első fokú erdészeti hatóság vizsgabizottsága előtt eredményes vizsgát tett,

c) megfelel a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről és a lőterekről, valamint a fegyvertartás engedélyezésének egészségügyi követelményeiről szóló külön jogszabályokban foglalt feltételeknek, továbbá

d) működési területét ismeri.

A vizsgaszabályzatot a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé teszi.

7.3. A foglalkoztató, illetőleg a megbízó az egyes munkakörök betöltését egészségügyi alkalmassági feltételhez is kötheti.

8. Az erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálatának megkezdése előtt a működésének helye szerinti első fokú erdészeti hatóság vezetője előtt esküt köteles tenni.

8.1. a) Az erdészeti munkák szakirányítását végző szakszemélyzet tagja (erdész) esküjének szövege:[80]

Én ............. esküszöm, hogy a rám bízott erdőterületeken, fásításokban az erdészek számára a Szolgálati Szabályzatban meghatározott feladatokat lelkiismeretesen és pontosan teljesítem, az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű folytatásáról munkakörömnek (megbízásomnak) megfelelően gondoskodom. Az erdőgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények és egyéb károkozások megelőzésére, valamint a károkozók felelősségre vonására a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszem. A törvényes rendelkezéseket megtartom, és az irányításomra bízott személyekkel megtartatom. Összes ténykedésem során mindenkor a rendelkezések szigorú megtartásával, pártatlanul és igazságosan járok el, a rám ruházott jogokkal vissza nem élek.

Az erdő és vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények és egyéb károkozások megelőzésére, valamint a károkozók felelősségre vonására a szükséges intézkedést késedelem nélkül megteszem. Összes ténykedésem során mindenkor a rendelkezések szigorú megtartásával, pártatlanul és igazságosan járok el, a rám ruházott jogokkal vissza nem élek.

8.2. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja (erdőőr) esküjének szövege:[81]

"Én....................esküszöm, hogy a rám bízott erdőkre, fásításokra az azokban lévő erdészeti létesítményekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a munkáltatómtól (megbízómtól) kapott utasításoknak és szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. Az erdőt veszélyeztető és károsító cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben, akik az erdőt károsítják vagy veszélyeztetik, késedelem nélkül eljárok. A rám ruházott jogokkal vissza nem élek."

Az erdész és erdőőr feladatait ellátó szakszemélyzet tagja köteles e pontban és a 8.1. a) pontban meghatározott szövegű esküt egyaránt letenni.

8.3. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt - amelyet az esküt kivevő és az esküt tevő aláírásával hitelesít - az első fokú erdészeti hatóság őrzi. Az erdészeti hatóság az eskü kivételéről - díj ellenében - esküokmányt ad ki. A szakszemélyzet tagja azt megőrzésre köteles átadni foglalkoztatójának, illetőleg megbízójának. Az esküokmány mintáját az 5. számú függelék tartalmazza.

8.4. Az esküt tett erdészeti szakszemélyzet tagja részére az erdészeti hatóság - díj ellenében - a 6. számú függelékben foglalt minta szerint szolgálati igazolványt és a 7. számú függelékben foglalt minta szerint hitelesített szolgálati naplót, továbbá a szolgálati igazolvánnyal azonos sorszámú jelvényt ad át.

8.5. Az erdészeti szakszemélyzet tagja a jelvényt a munkavégzés alatt látható vagy felmutatható módon köteles magánál tartani, illetve viselni.

A jelvény leírása:

60 x 65 mm átmérőjű, pajzs alakú - az erdészeknél ezüstszínű, az erdőőröknél bronzszínű - fémjelvény, középen piros, fehér, zöld színű mezővel, amelyet jobbról és balról 5-5 db zöld színű tölgyfalevél vesz körül. A fehér mezőben aranybetűvel "erdész" vagy "erdőőr" felirat van.

Az erdészetei szakszemélyzet tagja jelvényét az erdészeti hatóság indokoltság esetén visszavonja.

8.6. Az erdészeti hatóság az esküt tett, valamint a szolgálati igazolvánnyal, hitelesített szolgálati naplóval és jelvénnyel ellátott erdészeti szakszemélyzet tagjáról a 8. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást köteles vezetni.

8.7. A szolgálati igazolvány, a szolgálati jelvény és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni az erdészeti hatóságnál.

8.8. A megbízás vagy foglalkoztatás megszűnése esetén a jogosult a szolgálati igazolványt, a naplót, valamint a jelvényt köteles az erdészeti hatóságnak átadni, amely átvételéről elismervényt állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.

Jogok és kötelezettségek

9. Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítást végző tagja, az erdész

a) elsődlegesen az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat látja el a jogszabályokban és szakmai előírásokban foglaltak szerint, figyelemmel foglalkoztatója, illetőleg megbízója utasításaira is. Az elsődleges szakmai feladatok mellett - működési területén - köteles az erdő és (amennyiben foglalkoztatója, illetve megbízója működési területén egyúttal a vadászati jog gyakorlója) a vadállomány őrzésével és védelmével kapcsolatos olyan feladatokat is ellátni, amelyek elsődlegesen az erdőőr feladatkörébe tartoznak;

b) megfelelő tájékoztatás adásával köteles segíteni az erdőt sportolási, pihenési, üdülési, oktatási célból felkereső személyeket, illetőleg csoportokat;

c) az erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos termelési feladatok irányítása mellett köteles a faállomány, az erdőben tárolt kitermelt faanyag őrzését, védelmét ellátni, a természeti károk (pl. tűzkár) megelőzéséhez szükséges - a tőle elvárható - intézkedéseket megtenni, a műtárgyakat, megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket, mérnöki és egyéb jelzéseket védeni, és általában az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az erdők jóléti és védelmi rendeltetését sértő cselekményeket (pl. a faállomány károsítását, a talajszennyezést stb.) megakadályozni;

d) a faállomány és az erdőben tárolt kitermelt faanyag őrzésének minősül az erdőknek és fásításoknak, valamint a faanyagoknak az emberi kártételek és a legeltetéssel okozható károk elleni oltalma. Az erdők és fásítások védelmét jelenti az erdőknek, fásításoknak a természeti károktól való oltalmazása;

e) az erdők és fásítások őrzése és védelme kiterjed a károk megelőzésére, a károsodás megszüntetésére (enyhítésére), szükség esetén a káros következmények kiküszöbölésére;

f) a tűzkár elhárításában lehetőségei szerint köteles közreműködni, a külön jogszabályban előírtak szerint.

10. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja

a) elsődlegesen az erdő és faállomány, az erdőben és fásításokban lévő létesítmények és berendezések, a növényi és állatvilág (vadállomány) őrzését látja el. Ennek megfelelően köteles az erdőgazdálkodás és a vadon élő növény-, állatvilág érdekeit sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozni, a károk megelőzésében, elhárításában vagy csökkentésében lényegesen közreműködni, a károkozó személlyel szemben a szükséges intézkedést megtenni;

b) köteles az erdők tűz elleni védelmére hozott jogszabályi rendelkezések betartását figyelemmel kísérni, és a tűz megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, tűz esetén annak eloltásában közreműködni;

c) az őrzési feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül más feladatokkal is megbízható.

11. Az erdészeti szakszemélyzet tagja foglalkoztatója, illetőleg megbízója által meghatározott munkarendben és munkaidőben látja el feladatát. Köteles az erdészeti szolgálati naplót folyamatosan, naprakészen vezetni.

11.1. A szolgálati napló vezetését a foglalkoztató, illetőleg a megbízó rendszeresen, az erdőfőfelügyelők, erdőfelügyelők pedig alkalmanként ellenőrzik (ellenőrizhetik).

12. Az erdészeti szakszemélyzet tagját az erdészeti munkák szakirányításával, őrzésével kapcsolatos tevékenységének gyakorlása során megilleti a tv. 88. §-a szerinti büntetőjogi védelem.

13. Az erdészeti szakszemélyzet tagja munkavégzése során köteles együttműködni az erdészeti és más hatóságokkal.

14. Az erdészeti szakszemélyzet tagja a feladatai ellátása során az erdő, a növény- és állatvilág védelmére vonatkozó rendelkezéseket megszegő, vagy a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet és a tulajdon biztonságát veszélyeztető személyekkel szemben a tv.-ben, valamint a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló külön jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

Szolgálati fegyver viselése és használata

15. Az erdészeti szakszemélyzet tagja - szolgálati célból - rendőrhatósági engedéllyel megszerezhet és tarthat magánál maroklőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, szál-(vadász-)fegyvert.

15.1. Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja jogosult szolgálati lőfegyver viselésére, illetve használatára, akinek a szolgálati célból fegyverrel és lőszerrel való ellátásáról foglalkoztatója, illetőleg megbízója köteles gondoskodni.

15.2. A szolgálati lőfegyver maroklőfegyver és sörétes szál-(vadász-)lőfegyver lehet. A munkaterületén vadászati feladatokat ellátó szakszemélyzet tagja golyós vagy vegyescsövű fegyvert is kaphat, és azt ilyen célra szóló engedéllyel használhatja. A szakszemélyzet tagja jogosult gázszórópalack használatára is.

15.3. A foglalkoztató vagy a megbízott köteles gondoskodni a rendszeres lőkiképzés lőgyakorlat lehetőségének biztosításáról.

16. Az erdészeti szakszemélyzet tagja feladata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

Köteles az őt ért támadásról, jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról foglalkoztatóját, illetőleg megbízóját tájékoztatni, az eseményt szolgálati naplójában feltüntetni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni.

A fegyver személy elleni használatáról köteles haladéktalanul bejelentést tenni az illetékes rendőri szervnek.

Ha a fegyver használata következtében személyi sérülés történt, köteles a sérültet elsősegélyben részesíteni, és orvosi ellátásáról gondoskodni.

Az erdészeti szakszemélyzet tagja mint szolgálati lőfegyver viselésére, használatára és tartására jogosított személy köteles a lőfegyvertartási engedélyre, továbbá a lőfegyver, lőszer tartására, viselésére, kezelésére és használatára vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakat megtartani.

17. Az erdészeti szakszemélyzet tagjának szolgálati lőfegyver biztosításáról a foglalkoztató vagy megbízó köteles nyilvántartást vezeti, és szükség/igény esetén azt a rendőrhatóság részére, ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátani. A szolgálati fegyver tartási engedélyének visszavonása érdekében szükséges intézkedést az 5.3. pont tartalmazza.

Erdészegyenruha és felszerelés

18. Az erdészeti szakszemélyzet tagja jogosult az erdészhagyományoknak megfelelő egyenruha, illetve munkaruha és védőruha viselésére, illetve használatára, amelyet a foglalkoztató vagy megbízó köteles biztosítani.

a) Az erdészegyenruha a következő:

- 1 db ünnepi öltöny

kihordási idő: 48 hónap,

- 1 db posztóöltöny

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db nyári öltöny

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db bélelhető kabát

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db kalap

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db téli sapka

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db sál

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db nyakkendő

kihordási idő: 36 hónap,

- 3 db ing

kihordási idő: 12 hónap,

- 6 pár zokni

kihordási idő: 12 hónap,

- 1 pár cipő

kihordási idő: 12 hónap,

b) Az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja egyenruhája a következő:

- 1 db posztóöltöny

kihordási idő: 24 hónap,

- 1 db nyári öltöny

kihordási idő: 24 hónap,

- 1 db bélelhető kabát

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db kalap

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db téli sapka

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db sál

kihordási idő: 36 hónap,

- 1 db nyakkendő

kihordási idő: 36 hónap,

- 4 db ing

kihordási idő: 12 hónap,

- 8 pár zokni

kihordási idő: 12 hónap,

- 1 pár cipő

kihordási idő: 12 hónap.

c) A védőruha a következő:

- 1 pár bakancs,

- 1 db csuklyás esőköpeny,

- 1 pár gumicsizma,

- 1 db vászon munkaruha,

- 1 pár bőrkesztyű.

19. Az erdészegyenruhát és a védőruhát az erdészeti szolgálati feladatok ellátása során kell viselni. Az erdészegyenruhát más - nem az egyenruhához tartozó ruhadarabbal együtt - tilos viselni.

20. Az erdészek és erdőőrök felszerelése a következők:

a) kötelező felszerelések:

- táska,

- távcső tokkal,

- térkép a működési területekről,

- szolgálati napló;

b) ajánlott felszerelések:

- hordozható telefon,

- munkakutya,

- közlekedési eszköz,

- fényképezőgép filmmel,

- mentőkötél,

- kéziásó,

- iránytű,

- vadásztőr.

III.

Vegyes rendelkezések

21. A használatra átvett felszerelési tárgyakkal, eszközökkel és ruházattal a jogviszony megszűnésekor el kell számolni. A kihordási idő félidején túl ingyenes, félidőn belül pedig - eltérő megállapodás hiányában - feláron, a használó tulajdonába kerül.

22. A Szabályzat előírásai a hatálybalépése előtt már alkalmazásban lévő személyekre is vonatkoznak.

1. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Pótlap:

Jogosult az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben, és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ellenőrzésre és intézkedések megtételére.

2. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Pótlap:

Az igazolvány tulajdonosát közigazgatási eljárása során megilleti a hivatalos személyeknek járó büntetőjogi védelem.

Jogosult az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben meghatározott ellenőrzésre és intézkedések megtételére.

Külön engedély alapján fegyver tartására.

3. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

4. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

5. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

6. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

Pótlap:

Az igazolvány tulajdonosát szolgálati feladata teljesítése során a Büntető Törvénykönyv 229. és 230. §-ában meghatározott, a polgári őrökre vonatkozó büntetőjogi védelem illeti meg.

Külön engedély alapján jogosult fegyver tartására.

Jogosult az erdőt vagy annak élővilágát veszélyeztető cselekmények megakadályozására, a veszélyeztető személyek személyazonosságának megállapítására, az erdőből való eltávolítására, vagyontárgyak visszatartására.

7. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

8. számú függelék az Erdészeti Szolgálati Szabályzathoz

8. számú melléklet a 59/1997. (IV. 30.) FM rendelethez

Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzéke

Felsőfokú erdészeti szakképzettségnek minősül:

a) a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán,

b) az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karán,

c) a Budapesti Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Karán,

d) az Erdőmérnöki Főiskolán,

e) az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán,

f) a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán

g) a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán[82]

szerzett képesítés, valamint a külföldön szerzett és honosított erdőmérnöki oklevél.

Középfokú erdészeti szakképzettségnek minősül:

a) az Erdőgazdasági Középiskola,

b) a Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozata,

c) az Erdőgazdasági Technikum,

d) az Erdőipari Technikum,

e) az Erdészeti Technikum,

f) az Erdészeti Középiskola,

g) az Erdészeti és Faipari Szakközépiskola,

h) az Erdészeti Szakközépiskola

i) az Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola

által nyújtott szakképesítés, valamint a technikusminősítés:

a) az erdőgazdálkodási,

b) az erdőművelő,

c) a fahasználati, és

d) az erdészeti növényvédő

szakokon.

Alapfokú erdészeti szakképzettségnek minősülnek:

a) alerdész szakiskola,

b) erdész szakiskola,

c) erdőőri szakvizsga,

d) erdész különbözeti vizsga,

e) hónapos új típusú erdész szakiskola,

f) hónapos szakosított erdésztanfolyam,

g) hónapos levelező tanfolyam,

h) új típusú kétéves erdészeti szakiskola,

i) erdészeti szakvizsga,

j) hónapos erdészeti levelező tanfolyam,

k) erdőgazdasági szakmunkás,

l) erdőművelő-fakitermelő szakmunkás,

m) erdőgazdasági gépész,

n) fagazdasági rakodógép-kezelő,

o) erdőgazdasági gépjavító és karbantartó szerelő,

p) választékoló (hossztoló),

q) erdei rakodógép-kezelő,

r) motorfűrész-kezelő (gépi daraboló),

s) erdőművelő (csemetekerti munkás),

t) erdészeti növényvédő,

u) motorfűrész-kezelő.

A tv. 13. § (1) bekezdésében megnevezett erdőgazdálkodónál a tv. 86. § (1) bekezdésében előírt erdészeti szakszemélyzet tagjai képzettségének feltételei az alábbiak:

Gazdasági társaságnál:

- vezérigazgató: egyetemi vagy főiskolai végzettség, lehetőség szerint erdészeti szakirányú felsőfokú végzettség;

- vezérigazgató-helyettes: a szakirányítási feladatok ellátása miatt csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- főmérnök: csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdőőrzési felügyelő: szakirányú feladatot is végezve, csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- szakmai ágazatvezetők, osztályvezetők (erdőművelési, fahasználati stb.): csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdészeti igazgató, erdészetvezető, erdészetvezető helyettes, erdőművelési és fahasználati műszaki vezető: csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség;

- erdész: az erdészkerület vezetője, szakerdész (csemetekert-kezelő, erdőművelő, fahasználó és rakodó kezelő erdész) és a kerületvezető vadász, ha erdészeti szakirányítási feladatokat is ellát: legalább középfokú szakirányú képesítés, ajánlott erdésztechnikusi képesítés.

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet is folytató gazdálkodónál, az erdészeti ágazatvezető, illetve az erdészt közvetlenül irányító személy, egyéb gazdálkodó szervezetnél (pl. erdőbirtokosság, erdőszövetkezet stb.) munkakörénél fogva az erdész közvetlen irányításával megbízott személy, aki a szakmai feladatokat is ellátja mint erdészeti szakszemélyzet: legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy: 300-1000 ha között erdésztechnikus, 1000 ha felett erdőmérnök;

- erdőőr: legalább általános iskolai végzettségű, lehetőleg alapfokú erdészeti képesítésű és az Erdészeti Szolgálati Szabályzat II/7.2. pontja alapján előírt vizsgát letette.

Erdőgazdálkodási munkák végzéséhez szükséges szakképesítések szakmai követelményeit:

- motorfűrész-kezelő, fakitermelő, közelítőgép-kezelő, erdészeti szakmunkás, erdészeti kötélpálya-kezelő;

- erdésztechnikus, erdészeti gépésztechnikus, szalag- és körfűrész-kezelő és erdészeti gépész, erdőművelő, mező- és erdőgazdasági rakodó kezelő;

- fafeldolgozó, faiskola kezelő, faiskolai szaporítóanyag előállító, fafeldolgozó technikus, fakitermelési gépkezelő stb.

a szakmai követelmények kiadásáról szóló, módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet tartalmazza.

9. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[83]

10. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[84]

A tájegységekhez tartozó erdészeti tervezési körzetek jegyzéke

(Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek felsorolását a 2. számú melléklet jegyzéke tartalmazza)

Tájegység: I. Északi-középhegység

Erdészeti tervezési körzet száma és neve

592 Valkói

593 Gödöllői

(Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága)

545 Szilvásváradi

546 Egri

547 Felsőtárkányi

552 Tarnaleleszi

553 Pétervásárai

555 Nyugat-Borsodi

561 Gyöngyössolymosi

562 Parádi

563 Nagybátonyi

564 Verpeléti

571 Romhányi

572 Szécsényi (Észak-Cserháti)

575 Berceli

576 Salgótarjáni

577 Litke-Kisterenyei

581 Kemencei (Észak-Börzsönyi)

582 Diósjenő-Királyréti

583 Nagymarosi

591 Váci

(Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága)

511 Jósvafő-Tornai

521 Bánhorváti

522 Sajóvölgyi

523 Szendrői

524 Edelényi

525 Hernádvölgyi

526 Tállyai

527 Fónyi

531 Telkibányai

532 Hegyközi

533 Sárospataki

534 Erdőhorváti

541 Parasznyai

542 Lillafüredi

543 Répáshutai

544 Mocsolyási

(Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága)

Tájegység: II. Nagyalföld

Erdészeti tervezési körzet száma és neve

427 Budapest IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerület

612 Sárosdi

613 Soponyai

615 Fehérvári

621 Ráckevei

811 Monori

812 Ceglédi

813 Pusztavacsi

814 Abonyi

(Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága)

711 Jászsági

912 Tiszacsegei

913 Tiszavasvári

921 Szolnoki

922 Tiszafüredi

951 Hajdúhadházi

952 Püspökladányi

954 Bihari

961 Nyíregyházi

962 Kisvárdai

963 Baktalórántházi

964 Nyírbátori

965 Nyírbélteki

966 Guthi

968 Debrecen-Halápi

971 Szatmár-Beregi

(Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatósága)

724 Hatvan-Hevesi

911 Kiskörei

(Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága)

631 Solti

644 Bajai

821 Kerekegyházi

822 Kecskeméti

823 Bugaci

824 Kiskőrösi

825 Hajósi

826 Császártöltési

827 Kiskunhalasi

828 Harkakötönyi

829 Bócsai

831 Kistelek-Sándorfalvi

832 Ásotthalmi

841 Pandúri

842 Kelebiai

934 Marosszög-Csanádi

941 Vésztői

944 Körös-Maros közi

(Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatósága)

723 Tiszakeszi

731 Bodrogközi

(Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága)

225Pincehelyi

261 Nagydorogi

(Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága)

Tájegység: III. Dél-Dunántúl

Erdészeti tervezési körzet száma és neve

211 Marcali

212 Nagybajomi

213 Nagyatádi

214 Lábodi

215 Barcsi

221 Somogyvári

222 Zamárdi

223 Igali

231 Zselicségi

155 Iharosi

(Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága)

224 Tamási

226 Hőgyészi

227 Bátaszék-Bonyhádi

232 Sásdi

233 Kisvaszari

234 Szigetvári

241 Hetvehelyi

242 Pécsi

243 Kárászi

244 Pécsváradi

251 Sellyei

252 Vajszlói

253 Dél-Baranyai

643 Bédai

645 Gemenci

(Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága)

Tájegység: IV. Nyugat-Dunántúl

Erdészeti tervezési körzet száma és neve:

111 Soproni

112 Kőszegi

113 Szombathelyi

121 Celldömölki

122 Vasvári

123 Körmendi

133 Felső-Õrségi

134 Alsó-Õrségi

(Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága)

124 Zalaegerszegi

125 Baki

131 Szentgyörgyvölgyi

132 Lenti

141 Bánokszentgyörgyi

142 Letenyei

151 Zalacsányi

152 Zalakomári

153 Kanizsai

154 Bajcsai

(Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatósága)

Tájegység: V. Kisalföld

Erdészeti tervezési körzet száma és neve

313 Komáromi

(Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága)

311 Mosoni

312 Győri

314 Észak-Hanság

315 Dél-Hansági

321 Vasegerszegi

322 Sárvári

323 Kemenesháti

324 Rábaközi

461 Ravazdi

(Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága)

Tájegység: VI. Közép-Dunántúl

Erdészeti tervezési körzet száma és neve

411 Pilismarót

412 Visegrádi

413 Szentendrei

421 Csákvári

422 Tatabánya-Oroszlányi

423 Süttői

424 Bajnai

425 Pilisszentkereszti

426 Budakeszi

427 Budapest I., II., III., XI., XII. és XXII. kerület

462 Kisbéri

463 Mecsérpusztai

(Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága)

441 Keszthelyi-hegységi

442 Sümegi

443 Monostorapáti

444 Balatonfüredi

451 Ugodi

452 Bakonyszentlászlói

453 Zirci

454 Herendi

455 Farkasgyepűi

458 Várpalotai

459 Kab-hegyi

464 Pápai

465 Devecseri

466 Kertai

614 Balatonfűzfői

(Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága)

156 Keszthelyi

(Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatósága)

11. számú melléklet a 29/1997. (IV. 30.) FM rendelethez[85]

A feldolgozatlan (erdei) fa osztályozása

1. MÉRÉS

1.1. Általános követelmények

1.1.1. A feldolgozatlan fát térfogata (tömörköbméterben vagy űrköbméterben) vagy tömege meghatározásával kell mérni.

1.1.2. A mérésre csak metrikus rendszer használható.

1.1.3. A mérés kizárólag hatóságilag ellenőrzött és műszakilag megfelelő állapotú mérőeszközzel végezhető.

1.2. Szálfa, illetve rönk mérése

1.2.1. A szálfa; illetve a rönk olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata köbméterben határozható meg.

1.2.2. A szálfát - a szabálytalan alakú kivételével egyedi egységben kell mérni. A szabálytalan alakú szálfát szakaszonként szükséges megmérni.

1.2:3. Egy adott egység térfogata a hosszából és a kéregben vagy kéreg nélkül mért átmérőből számítható ki. A térfogat összege legalább két tizedesjegyre kerekítve, a szokásos köbözőtáblák felhasználásával határozható meg.

1.2.4. A megmért átmérő összege lefelé kerekíthető az alacsonyabb értékű centiméterre. Ha az átmérő kéregben mért, ebből a megfelelő mennyiséget le kell vonni, amit jelezni kell. Ennek alkalmazása egyes fafajoknál a következő:

A módszer a nem említett fafajokra is alkalmazandó. 1.2.5. 19 centiméter és ennél kisebb átmérőjű fa esetén a kéreg nélküli átmérő a ledöntött fatörzsön erdészeti átlaló felhasználásával (vízszintes átmérő) egy művelettel mérhető. A kéreg nélküli 20 centiméter vagy ennél nagyobb átmérőjű fa keresztmetszete két egymást metsző, egymásra merőleges méréssel állapítható meg (ha lehetséges, a legnagyobb és a legkisebb átmérő figyelembevételével). Ha a mérendő hely ágörvön vagy a törzs más szabálytalan részén található, az átmérő mértéke a mérendő helytől mindkét oldalon egyenlő távolságban végzett mérések átlaga szerint határozható meg.

1.2.6. A rönk hosszának összege deciméterre lefelé kerekíthető. A 20 centiméter vagy ennél kisebb kéreg nélküli középátmérőjű rönk méterben mért hosszának összege is lefelé kerekíthető. Ferde döntésű vágáslap hosszúságát a vágás közepétől kezdődően kell mérni.

1.3. Savangolt fatermék mérése

1.3.1. A savangolt fatermék olyan feldolgozatlan fa, amelynek térfogata űrköbméterben határozható meg.

1.3.2. Az összerakott sarang magasságának legalább 3 százalékkal kell meghaladni névleges magasságát. A névleges magasság 1 vagy 2 méter lehet.

2. OSZTÁLYOZÁS

2.1. Általános követelmények

A feldolgozatlan fa osztályozása az egyed fafajhoz tartozása és elnevezése, továbbá mérete és minősége szerint szükséges. Az e rendelet szerinti osztályozás nem érinti a vonatkozó szabványok alapján végezhető , osztályozást, illetve besorolást.

2.2. A méret szerinti osztályozás

2.2.1. A méret szerinti osztályozásnál az átmérőt és a hosszúságot az 1.2.4-1.2.6. pont szerinti módszer szerint kell mérni.

2.2.2. A fa rosszától függetlenül a méret szerinti osztályozás a középső, kéreg nélkül mért átmérő alapján állapítható meg, a következő besorolás (átmérőcsoportok) szerint:

2.2.3. A 6. osztály felett további csoportok is kialakíthatók, de azonos fokozat fenntartásával. Az átmérőcsoport osztálya "a" és "b" alosztályra való felosztása mellőzhető; vagy az kiterjeszthető mindegyik csoportra.

2.2.4. A szálfa osztályozható még a legkisebb hosszúság és az ennek megfelelő legkisebb kéreg nélküli csúcsátmérő figyelembevételével is, a következő besorolás szerint:

Az 1.2.5. pontban foglalt rendelkezésektől eltérően a csúcsátmérőt csak egyszer kell megmérni.

2.2:5. A különböző hengeres faválasztékokból (rúdfa, oszlopfélék stb.) képzett egyes kategóriákat a tő felől 1 centiméterre kéregben mért átmérő szerint csoportokba kell sorolni á következő osztályozás szerint:

Ha a különböző hengeres faválasztékot kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.2.6. A Barangolt fát a kéregben mért csúcsátmérő szerint csoportokba kell sorolni a következő osztályozás szerint:

Ha a sarangolt fát kérgezik, a felsorolás csoportjaiban megjelölt átmérők mértéke a következők szerint módosul:

2.3. Minőség szerinti osztályozás

2.3.1. A minőségi osztályozásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- Görbeség: a görbeséget úgy kell mérni, hogy a teljes behajláshoz tartozó húrmagasságot osztani kell a görbület két szélső pontját összekötő, egy tizedesjegy pontossággal méterben kifejezett távolsággal. A görbeséget centiméter/folyóméretben kell meghatározni.

- Csavarodott növés, illetve ferdeszálúság: ennek nagysága megállapítható, ha megmérik a rostok iránya és a szálfa (hengeres faválaszték) tengelyével párhuzamos alkotó közötti távolságot, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Sudarlósság: a sudarlósságot úgy kell mérni, hogy a szálfa (hengeres faválaszték) alsó és felső évgyűrűjétől (bütüjétől) egy méterre (centiméterekben kifejezett és lefelé kerekített) átmérőinek különbségét osztani kell az azt elválásztó távolsággal, amit centiméter/folyóméterben kell meghatározni.

- Kieső göcs, egészséges (vagy világos) göcs, belül korhadt (vagy fekete) göcs: a göcs átmérőjét a legkisebb méreténél milliméterben kell mérni.

- Benőtt göcsök, ágdudorok. - Külpontos bél.

- A fa egyéb sajátosságai: húzott fa a lomblevelűek esetén, nyomott fa vagy vaseresség a fenyőféléknél.

- Álgeszt.

- Gyűrűs elválások, bélrepedés, tütürepedések, fagyrepedések.

- Lábonszáradt faanyag, száradás okozta fahibák és repedések.

- Elszíneződés.

- A károsító szervezetek által okozott egyéb fahibák.

2.3.2. A feldolgozatlan fa az. alábbi osztályozás szerint sorolható minőségi osztályba:

- "A" minőségi osztály ("A/EGK"): egészséges, kiváló minőségi faanyag, hibák nélkül vagy olyan csekély hibák- kal, amelyek nem korlátozzák a felhasználását.

- "B" minőségi osztály ("B/EGK"): átlagos minőségű faanyag, beleértve a lábonszáradt fákból származó anyagot, ami a következő hibákból eggyel vagy többel rendelkezik: csekély görbeség és csavarodott növés, kis sudarlósság, nagy göcsök nélkül, néhány kis vagy közepes nagyságú egészséges göcs, kisszámú és kisméretű benőtt göccsel, enyhén külpontos bél, csekély álgeszt vagy egyéb elszigetelt hiba, amelyeket azonban az általános jó minőség ellensúlyoz.

- "C" minőségi osztály ("C/EGK"): olyan faanyag, ami hibái alapján sem az "A", sem a "B" minőségi osztályba nem sorolható, azonban ipari felhasználásra megfelelő minőségű.