70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet

a friss baromfihús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet tárgya

1. §

E rendelet szabályozza a közfogyasztásra szánt, friss baromfihús előállítására, kinyerésére és az élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítésére, a létesítmények engedélyezési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó szabályokat. E rendeletnek nem tárgya a friss baromfihús, kiskereskedelemben vagy fogyasztók részére közvetlen értékesítést végző forgalmazó helyeken történő darabolása és tárolása.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Baromfihús: a házi tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a kacsa, a liba, minden emberi fogyasztásra alkalmas része.

2. Friss baromfihús: az a baromfihús (ideértve a vákuumcsomagolt vagy védőgázas csomagolású húst is), amelyet hűtésen, illetve fagyasztáson kívül másként nem kezeltek.

3. Mechanikusan nyert hús: csontozás után a csontokról mechanikus úton eltávolított hús.

4. Vágott baromfitest: a baromfi egész teste az elvéreztetés, kopasztás, kizsigerelés után.

5. Zsigerek: a mell-, has- és medenceüregben lévő vágási melléktermékek, beleértve a légcsövet, nyelőcsövet és a begyet is.

6. Vágási melléktermék: a fej, a láb, a zsigerek, akkor is, ha természetes összefüggésben maradnak a testtel.

7. Vágott baromfi testrésze: a vágott baromfitest minden olyan része, amely rész összetartó izomszöveteinek mérete és tulajdonságai meghatározhatók.

8. Szaksegéd: az állomás által a hatósági állatorvos segítése céljából, annak irányítása alá rendelt, az előírt képzéssel és szakmai képesítéssel rendelkező személy.

9. Vágás előtti vizsgálat: a vágóbaromfi élő állapotban történő vizsgálata a levágást megelőzően.

10. Vágás utáni húsvizsgálat: a vágóhídon levágott baromfi e rendelet szerinti vágás utáni vizsgálata.

11. Létesítmény: a vágóhíd, a darabolóüzem, a hűtőház (-raktár) vagy több létesítményt magában foglaló üzem, amelynek működése jóváhagyáshoz vagy engedélyhez kötött.

a) Engedélyezett létesítmény: olyan létesítmény, amely az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, s ennek alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) EU ellenőrzési számmal nyilvántartásba vesz.

b)[1] Jóváhagyott (kisteljesítményű) létesítmény: olyan, csak belföldre forgalmazó, kapacitásában korlátozott létesítmény, amely az e rendeletben és a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, s annak alapján az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) belföldi jóváhagyási számmal ellátva nyilvántartásba vesz. A jóváhagyott létesítmény-külön engedély alapján-2004. április 30-ig a nem európai uniós követelményeket érvényesítő országokba exportálhat.

12. Hatósági állatorvos: az illetékes állomás által kinevezett vagy megbízott állatorvos.

13. Exportáló ország: az az ország, amelyből a friss húst szállítják.

14. Rendeltetési ország: az az ország, ahová egy másik országból a friss húst szállítják.

15. Szállítóeszköz: a szárazföldi, légi vagy vízi szállításra alkalmas járművek raktere vagy konténer.

16. Egyedi (elsődleges) csomagolás: a friss hús védelmét szolgáló elsődleges csomagolási folyamat, a hússal közvetlenül érintkező csomagolóanyag vagy tartály felhasználásával.

17. Gyűjtőcsomagolás: az egyedi csomagolással ellátott friss hús második csomagolásban, tartályban való elhelyezése, illetve maga a csomagolás vagy a tartály.

18. Átcsomagoló központ: olyan engedélyezett, illetőleg jóváhagyott tárolóhely vagy lerakat, ahol az elsődleges csomagolással ellátott húst az egyedi csomagolást nem érintően átcsomagolják vagy újracsomagolják.

A létesítmények nyilvántartása

3. §

(1) Az engedélyezett létesítmény működését az e rendeletben és a más jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén a minisztérium engedélyezi és állatorvosi EU ellenőrzési szám kijelölése mellett nyilvántartásba veszi. Állatorvosi EU ellenőrzési számmal látja el azt a létesítményt is, ahol átcsomagolást vagy más szabályozás alá is tartozó húskészítményt állítanak elő.

(2) A jóváhagyott létesítmény működését az e rendeletben és a más jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomány engedélyezi és belföldi nyilvántartási szám kijelölése mellett nyilvántartásba veszi.

(3) Az Európai Unió előírásainak betartását megkövetelő országokban csak engedélyezett létesítményből származó termékeket lehet exportálni.

(4) Engedélyezett üzemből származó, de jóváhagyott üzemben kezelt termék csak belföldön hozható forgalomba. A jóváhagyott létesítményből származó termék nem vihető be engedélyezett létesítménybe.

(5) Ha létesítményben a húsvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételeket nem biztosítják, vagy higiéniai állapotuk nem megfelelő, és a szabálytalanság megszüntetésére irányuló intézkedéseket nem vagy nem megfelelően teszik meg, az állomás a létesítmény működését felfüggesztheti vagy korlátozhatja.

(6) Ha a létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) nem szünteti meg a szabálytalanságokat az előírt határidőn belül, akkor a tevékenység egy részére vagy egészére az engedélyt vissza kell vonni.

(7) Ha az engedélyezett üzem az Európai Unió tagállamaiban jelenleg is exportál, az engedély felfüggesztéséről vagy visszavonásáról tájékoztatást kell adni az EU illetékes bizottságainak.

Élelmiszer-higiéniai követelmények

4. §

(1) a) Hatósági felügyelet alatt álló, engedélyezett, illetve jóváhagyott vágóhídról származó friss baromfihúson az e rendelet szerinti ellenőrzéseket kell elvégezni;

b) az állatot, amelyből a vágott baromfitest, illetőleg vágási melléktermék származik, levágás előtt, élő állapotban a hatósági állatorvos vágásra engedélyezte, továbbá vágás utáni a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is magában foglaló húsvizsgálatának eredményeként fogyasztásra alkalmasnak találta;

c) a friss baromfihúst az e rendelet mellékletében meghatározott higiéniai előírásoknak megfelelően állították elő és kezelték, hűtötték és tárolták;

d) a friss baromfihúst az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározottak szerinti fogyaszthatósági jellel látták el, kivéve, ha a vágott baromfitestet ugyanabban a létesítményben darabolják;

e) a szállítás az előírások és feltételek betartásával történt és a húst a külön jogszabályban meghatározott állatorvosi hús- és szállítási igazolvány, valamint a feladó üzem által kiállított, egyéb előírt okmányok kísérik;

f) a feladó üzem által kiadott okmány tartalmazza az 1. számú melléklet VII. fejezet 2. pontjában foglalt adatokat, valamint azt a kódszámot, amely alapján az egészségügyi vizsgálatokért felelős állatorvos azonosítható;

g) az egyedi és gyűjtőcsomagolás e rendelet előírásai szerint és a követelményeknek megfelelő csomagolóanyaggal történt.

(2) A hatósági állatorvos által a berakodás idején kiállított hússzállítási igazolványnak, illetve exportszállítás esetén az állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványnak formailag és tartalmilag meg kell felelnie a külön jogszabályban engedélyezett mintának. Exportszállítás esetén legalább a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell kiállítani és egybefüggő lapokból kell állnia. Ezen szerepelnie kell az engedéllyel rendelkező létesítmény állatorvosi EU ellenőrzési számának és fagyasztott hús esetében olvashatóan a fagyasztás évének és hónapjának.

(3) Ha a hús korlátozás alá eső régióban vagy területen lévő vágóhídról származik, vagy a húst harmadik országon keresztül lepecsételt teherautón átmenő forgalomban szállítják, a gyártónak az erre a célra engedélyezett állategészségügyi és fogyaszthatósági bizonyítványt kell kiállítani.

(4) Az okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás részletes szabályait és a hatósági állatorvosok azonosítását szolgáló nyilvántartási kódszámokat, valamint alkalmazásukat külön jogszabályok határozzák meg.

(5) Az okmányokat a címzettnek öt évig úgy kell megőriznie, hogy azt a hatósági állatorvos kérésére bemutathassa. A számítógépen tárolt adatokat a hatósági állatorvos kérésére ki kell nyomtatnia.

A vágott baromfi testrészekre és a kicsontozott húsra vonatkozó követelmények

5. §

(1) A vágott baromfi testrészekre, illetőleg a kicsontozott húsra vonatkozó követelmények:

a) a vágott baromfi testrészeknek, illetőleg a kicsontozott húsnak olyan vágott baromfitestből kell származnia, amelyet az e rendeletben foglaltaknak megfelelően vágtak le, illetőleg import esetén e követelményeken túl, behozatali vizsgálatnak vetettek alá;

b) a darabolás, csontozás és kezelés engedélyezett, illetve jóváhagyott hatósági ellenőrzés alatt álló darabolóüzemben, az e rendeletben előírt higiéniai feltételeknek megfelelően történt, és a hatósági állatorvosi felügyelet az e rendelet 10. §-ában foglaltaknak megfelel;

c) egyedi és gyűjtőcsomagolás, illetőleg más üzemben történő újracsomagolás és tárolás e rendelet szerinti követelményeknek megfelel;

d) a friss húst, amelynek a csomagolását eltávolították, újra kell csomagolni egy másik olyan létesítményben, amely nem azonos azzal, ahol az eredeti csomagolást végezték (átcsomagoló központ).

(2) Ha a darabolóüzemben az e rendeletben meghatározott baromfi friss hústól eltérő, más friss húst is darabolnak, vagy előállítanak, az arra a húsra vonatkozó követelményeket is teljesíteni kell. A más friss hússal kapcsolatos tevékenységekre külön engedéllyel kell rendelkeznie az üzemnek.

Tárolási követelmények

6. §

(1) Az engedélyezett, illetve jóváhagyott hűtőházban tárolt friss baromfihúsra vonatkozó követelmények:

a) a friss baromfihúst fagyasztáson kívül más módon nem kezelték;

b) a friss baromfihús csak engedélyezett vágóhídról vagy darabolóüzemből kerülhet engedélyezett hűtőházba, és az, valamint a hűtőházban tárolt friss baromfihús és az importált friss baromfihús megfelel az e rendelet szerinti követelményeknek.

(2) Az állomás - az illetékes szakhatóságok hozzájárulása alapján - engedélyezheti, hogy a hazai baromfifajokból az évente 10 000 db-nál kevesebbet előállító gazdálkodók, az általuk előállított friss baromfihúst kis mennyiségben, közvetlenül a végső fogyasztók vagy a gazdálkodóval azonos településen, illetőleg szomszédos településen működő kiskereskedők részére átadjanak. Az engedély nem mentesít a hatósági húsvizsgálati kötelezettség alól, amelyre az e rendelet szerint előírt hatósági húsvizsgálati kötelezettség érvényes.

7. §

E rendelet 4-5. §-ai - az állategészségügyi követelmények sérelme nélkül - nem vonatkoznak:

a) nem emberi fogyasztásra szánt friss baromfihúsra;

b) kiállításra, különleges vizsgálatokra, bemutatókra szánt friss baromfihúsra, feltéve, hogy a hatósági felügyelet biztosítja, hogy ezt a húst nem használják emberi fogyasztásra a kiállítás után, a különleges vizsgálatok, kutatások elvégzését követően, a vizsgálatra felhasznált részek kivételével, azt megsemmisítik;

c) kizárólag a nemzetközi szervezetek ellátására szállított friss baromfihúsra.

Vizsgálati követelmények

8. §

(1) Ha a baromfi, illetőleg friss baromfihús vágás előtti állatorvosi vizsgálatának eredménye vagy más körülmény alapján a szervezetben maradékanyagok vagy zoonozis jelenlétének gyanúja merül fel, külön jogszabályban előírottak szerint, további vizsgálatokat kell végezni.

(2) Vizsgálatokkal kell kimutatni a gyógyszerek, gyógyhatású anyagok maradékát, a biológiailag aktív bomlásterméket és minden olyan anyagot, amely a húsba kerülve veszélyeztetheti az emberi egészséget.

(3) Vizsgálatokat kell végezni akkor is, ha feltehető, hogy az előírt egészségügyi várakozási időt nem tartották be.

(4) A vizsgálatokat tudományosan elismert módszerrel kell elvégezni és kiértékelni. Az egészségügyi határértékeket külön jogszabályok állapítják meg.

(5) Pozitív vizsgálati eredmény esetén a hatósági állatorvos azonnal értesíti az állomást, illetőleg külön jogszabály alapján az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetét. Az állomás az értesítés alapján haladéktalanul intézkedik az érintett, valamint a telepen található egyéb baromfiállomány, illetve a technológiailag hasonló körülmények között tartott és azonos kockázatnak kitett friss hús vizsgálatának ellenőrzésének gyakoribbá tétele és szigorítása iránt.

(6) Környezetszennyezés megállapítása esetén az állomás jelzéssel él az illetékes hatóság felé, egyben intézkedik a hatáskörébe tartozó szabálytalanság megszüntetése iránt.

Élelmiszer-biztonsági követelmények

9. §

(1) A mechanikus, gépi úton nyert baromfihúst csak hőkezelt húskészítménybe szabad felhasználni. Emberi fogyasztásra nem hozható forgalomba az a baromfihús, amely:

a) az 1. számú melléklet IV. fejezetének 1. a) pontjában meghatározott betegségben szenvedő baromfiból származik, vagy jogszabályokban előírt határértéket meghaladó mennyiségben tartalmaz maradékanyagot, vagy a mikrobiológiai szennyezettsége a megengedhető mértéket meghaladja, meg nem engedett porhanyósító, tartósító, illetve tiltott vízkötő szerekkel kezelték,

b) olyan állatokból származnak, amelyeknél a húsvizsgálat során olyan tüneteket, elváltozásokat vagy olyan sérülést, illetőleg szennyeződést állapítottak meg, amelyek miatt a húst fogyasztásra alkalmatlannak minősítették,

c) ha a baromfihúst engedély nélkül ionizáló vagy ultraibolya sugárzással kezelték.

(2) Az emberi fogyasztásra történő vágást meg kell tiltani a következő betegségek klinikai tüneteinek észlelése esetén:

a) baromfipestis (Newcastle-betegség),

b) madárinfluenza,

c) veszettség,

d) baromfitífusz,

e) baromfikolera,

f) ornithosis,

g) salmonellosis.

(3) A hatósági állatorvos - kérelemre - engedélyezheti a vágást, feltéve, hogy óvintézkedések történnek a baktériumterjedés kockázatának minimalizálására, valamint a berendezések vágás utáni megtisztítására és fertőtlenítésére, továbbá ha az így kapott húst úgy kezelik, mint emberi fogyasztásra alkalmatlant.

(4) A hatósági állatorvos köteles:

a) megtiltani a vágást, ha az érintett állatok húsa fogyasztásra alkalmatlannak minősül;

b) a vágást átmenetileg megtiltani és elhalasztani, ha a megengedett szer(ek)re és gyógyszerkészítmény(ek)re megállapított egészségügyi várakozási idő nem telt el;

c) az állomást azonnal értesíteni a vágás megtiltásáról, és intézkedni a vágási tilalom alá eső baromfiállomány biztonságos zár alá helyezéséről;

d) elkülönített és zárt vágás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint eljárni.

Az üzemeltető kötelezettségei

10. §

(1) Az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell a termelés általános higiéniai feltételeit, ideértve a mikrobiológiai jellemzőkre irányuló vizsgálatokat is. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük az eszközökre, berendezésekre, gépekre a termelés minden szakaszában és szükség szerint a termékre is.

(2) Az üzemeltető köteles a higiéniai ellenőrzésre jogosult hatósági szervek ellenőrzési tevékenységét elősegíteni, megadni számukra a szükséges felvilágosítást az általa végzett ellenőrzések jellegéről, gyakoriságáról és eredményéről, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokat is. Az üzemeltető, illetőleg az állomás által végzett vizsgálatok jellegét, gyakoriságát, a mintavételi és mikrobiológiai vizsgálatok módszereit a külön jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az élelmiszer-előállítás folyamatában dolgozó személyek az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet szerinti képzésben részesüljenek és a munkavégzés során betartsák a higiéniai feltételeket.

(4) A munkavállalók képzésének megfelelőségét és a munkavégzés higiéniai feltételeinek betartását a létesítmény felügyeletét ellátó hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell.

(5) A létesítmény üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a létesítménybe beérkező és az onnan kiszállított friss baromfihúsról, feltüntetve a beérkező baromfihús részletesebb megjelölését is.

A hatósági állatorvos feladatai

11. §

(1) Illetékességi területén a hatósági állatorvos hatáskörébe tartozó, felügyelete és ellenőrzése alatt álló létesítmények:

a) állattartó telep,

b) vágóhíd,

c) darabolóüzem,

d) hűtőház.

(2) A hatósági állatorvost a létesítmények felügyeletében és ellenőrzésében szaksegédek segítik.

(3) Az üzemeltető köteles az üzem felügyeletét ellátó hatósági állatorvos részére a szükséges segítséget megadni és a feladat ellátásához a feltételeket biztosítani. A hatósági állatorvos rendelkezésére kell bocsátani a levágott állatok és a beszállított hús származására, eredetére vonatkozó dokumentumokat.

(4) A hatósági állatorvos jogosult a létesítmény bármely részébe vagy helyiségébe belépni az e rendeletben és más jogszabályokban előírt követelmények betartásának ellenőrzése céljából.

(5) Ha kétség merül fel a vágóállatok vagy a hús származása tekintetében, a hatósági állatorvos számára az elszámolási okmányokat is át kell adni, hogy a levágott állat eredetét ellenőrizhesse.

(6) A hatósági állatorvosnak rendszeresen elemezni és értékelni kell az ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján szükség szerint további mikrobiológiai vizsgálatot végezhet a termelés minden szakaszában és a termékre vonatkozóan.

(7) A vizsgálatok és ellenőrzések megállapításait és eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A hiányosságok, illetve szabálytalanságok megszüntetésére az üzemeltetőt határidő kitűzésével kell kötelezni.

12. §

(1) Minden olyan állattartó telepnek állatorvosi ellenőrzés alatt kell állnia, amely baromfit szállít levágásra a vágóhidaknak.

(2) Az engedélyezett, illetve jóváhagyott vágóhídon legalább egy hatósági állatorvosnak a húsvizsgálat egész folyamatát ellenőriznie kell.

(3) Az engedélyezett, illetve jóváhagyott darabolóüzemben a hús feldolgozása során naponta a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell a higiéniai feltételek teljesítését és az üzembe érkező és onnan kiszállított friss baromfihúsról vezetett nyilvántartásokat.

(4) Az engedélyezett, illetve jóváhagyott hűtőházban vagy átcsomagoló központban a hatósági állatorvosnak rendszeres ellenőrzést kell tartania.

(5) A hatósági állatorvost a szaksegédek

a) a baromfiállomány állategészségügyi állapotának megítéléséhez, illetőleg a diagnózis felállításához szükséges adatok, információk összegyűjtésében,

b) az üzemben az előírt higiéniai előírások megtartásának ellenőrzésében,

c) a vágást követő húsvizsgálat során a hús fogyasztásra való alkalmasságát befolyásoló kóros elváltozások kiszűrésében,

d) a hatósági állatorvos felügyelete mellett a vágást követő post mortem húsvizsgálat elvégzésében, elsősorban a vágott baromfitestek megfelelő állapotának és előkészítésének megítélésében,

e) húsvizsgálati előírásnak megfelelő, fogyaszthatósági megjelölés megfelelő voltának ellenőrzésében,

f) a darabolt és tárolt hús higiéniai ellenőrzésének elvégzésében,

g) a szállítóeszközök vagy konténerek, illetve a rakodási feltételek ellenőrzésében

segítik.

(6) A külön jogszabályban előírt szakmai követelményeket az élelmiszer-higiéniai ellenőrzés területén és a húsvizsgálatban foglalkoztatott kisegítő személyzetnek teljesítenie kell. Az ehhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításához kötött alkalmassági vizsga után lehet a kisegítő személyeket kinevezni; akiknek a létesítményektől függetleneknek kell lenniük. A vizsgálatokban foglalkoztatott szakszemélyzet összetételét minden egyes létesítmény esetében úgy kell meghatározni, hogy a hatósági állatorvos a feladatait maradéktalanul elláthassa és felügyelhesse a létesítmény tevékenységét.

13. §

(1) Az üzemeltető köteles a vágás utáni húsvizsgálat elvégzéséhez a szükséges mértékben együttműködni a hatósági állatorvossal, a baromfit és a baromfihúst vizsgálatra alkalmas állapotban előkészíteni. Köteles továbbá a vizsgálatot végző számára a szükséges segítséget megadni. Ezek hiánya esetén a vizsgálatot fel kell függeszteni mindaddig, amíg e feltételek nem biztosítottak.

(2) A szermaradványok (maradékanyagok) vizsgálatára irányuló minták vételét a monitoring rendszerű ellenőrzés, illetve gyanú felmerülése esetén el kell végezni. Az ilyen vizsgálatoknak az erre vonatkozó jogszabályokban rögzített anyagcsoportokra irányulóan kell megtörténniük. A gyógyszerhatású maradékanyagokra irányuló vizsgálati kötelezettség nem vonatkozik azon hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló baromfitelepekre, amelyekben ezekre a szermaradványokra irányuló vizsgálatokat elvégzik.

(3) Ha a vágás előtti és a vágás utáni vizsgálatok során betegség gyanúja merül fel, a hatósági állatorvos elrendelheti a szükségesnek tartott laboratóriumi vizsgálatok elvégzését is. Ezek a diagnózis alátámasztása érdekében, vagy a megállapított tünetek, elváltozások alapján történhetnek, a valószínűsíthető gyógyszerhatású maradékanyagok kimutatása céljából. Gyanú esetén a baromfitestek további bemetszése és vizsgálata is elvégezhető, ha a fogyaszthatósági döntéshez szükséges.

(4) A hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell vezetnie a vágás előtti és a vágás utáni vizsgálat eredményéről. Fertőző betegség megállapítása során értesítenie kell az illetékes kerületi állatorvost és az üzemeltetőt, aki köteles ezeket a közléseket megőrizni és a következő alkalommal azokat a vágás előtti élőállat vizsgálatot végző állatorvos rendelkezésére bocsátani.

(5) A higiéniai előírások megsértése, illetőleg a húsvizsgálat elvégzésének akadályozása esetén a hatósági állatorvos a szabálytalanság megszüntetéséig, a berendezés, üzem működését felfüggesztheti, illetőleg a munkavégzést megtilthatja.

A létesítményekre vonatkozó húskezelési követelmények

14. §

(1) A vágott baromfitest darabolása vagy kicsontozása csak engedélyezett, illetve jóváhagyott darabolóüzemi helyiségekben történhet.

(2) Engedélyezett darabolóüzembe csak engedélyezett vágóhídról származó és e rendelet követelményeinek megfelelő baromfihús vihető be, figyelembe véve az e rendelet szerinti korlátozásokat.

(3) A darabolóüzemeknek, ha azok az e rendeletben meghatározott friss baromfihús mellett vadhúst, nyúlhúst is darabolnak, vagy előkészített húst állítanak elő, az e termékekre vonatkozó követelményeket is teljesíteni kell, és ezekre a tevékenységekre külön engedéllyel kell, rendelkezniük. Ez abban az esetben adható meg, ha ezeknek a húsoknak a tárolása külön helyen, a darabolása, előállítása más, eltérő időben történik és alapos takarítást, tisztítást és fertőtlenítést végeznek, mielőtt a daraboló, csontozó helyiséget az e rendelet szerinti friss baromfihús darabolására ismételten használatba vennék. Ezt az engedélyt az engedélyezett, illetve jóváhagyott létesítményekről vezetett listákon fel kell tüntetni.

A jóváhagyott létesítményekre vonatkozó követelmények

15. §

(1) Jóváhagyottnak minősül az a vágóhíd, amelyen nem vághatnak évente 150 000 szárnyasnál többet, és teljesítik az e rendeletben és más jogszabályokban előírt követelményeket.

(2) E rendelet szempontjából azok a darabolóüzemek minősülhetnek jóváhagyott (kisteljesítményű) létesítménynek, amelyek hetente nem termelnek 3 tonnánál több húst, és teljesítik a friss baromfihús hűtésére és tárolására vonatkozó hőmérsékleti követelményeket.

(3) A jóváhagyott (kisteljesítményű) létesítményben végzett baromfivágásra vonatkozó feltételekre a jelen rendelet 2.számú mellékletének és a vonatkozó jogszabályoknak az előírásait kell alkalmazni. A jóváhagyott (kisteljesítményű) létesítményekről a minisztérium külön listát vezet az állomások alapján.

(4) A jóváhagyott létesítmény működési feltételei:

a) az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni a létesítménybe beszállított állatokról és az onnan kiszállított vágási termékekről, az elvégzett ellenőrzésekről és az ellenőrzés eredményeiről, ezeket az adatokat a hatósági állatorvos rendelkezésére kell bocsátani;

b) az üzemeltetőnek értesíteni kell a hatósági állatorvost a vágóállatok levágásának időpontjáról, az állatok számáról és származásáról, továbbá át kell adnia a jogszabályok szerinti meghatározott állatorvosi igazolást;

c) a vágóállatok levágásánál a hatósági állatorvosnak vagy a szaksegédnek jelen kell lennie, ha ez nem lehetséges, akkor a hús mindaddig nem hagyhatja el a létesítményt, amíg nem történik meg a vágás utáni húsvizsgálat a vágás napján, kivéve a külön engedélyezett későbbi kizsigerelés eseteit;

d) a hatósági állatorvosnak figyelemmel kell kísérnie a létesítményből származó hús forgalomba hozatalát, valamint a fogyasztásra alkalmatlannak minősített anyagok megfelelően megjelölt, elkülönített gyűjtését, kezelését, valamint ezek rendeltetési helyre történő szállítását, felhasználását.

(5) Kisüzemnek minősített létesítményekből származó és fogyasztásra alkalmasnak minősített húst olyan kerek alakú, belföldi húsbélyegzővel, címkével, fogyaszthatósági jellel kell megjelölni, amelyet a külön jogszabály előír (a továbbiakban: belföldi jel).

(6) Ezekből a jóváhagyott létesítményekből származó, fogyasztásra alkalmasnak minősített és fogyaszthatósági jellel ellátott megjelölt baromfihús csak az e rendelet 2. számú melléklete szerinti feltételeknek megfelelő létesítményekben darabolható és csak belföldön, fogyaszthatósági jellel ellátva értékesíthető.

(7) A fogyaszthatósági jellel ellátott baromfihús a helyi piacon - frissen vagy feldolgozottan - közvetlenül értékesíthető, kiskereskedőknek vagy a fogyasztónak pedig előcsomagolás nélkül, megfelelő higiéniai követelmények között kell a létesítményből kiszállítani a rendeltetés helyére.

(8) A kiskapacitású hűtőházak esetében a kialakításra vonatkozó követelményektől eltérés engedélyezhető, ha a húst csomagolva tárolják és a hőmérsékleti előírásokat betartják.

Eljárási szabályok

16. §

(1) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági állatorvosok által elvégzett - az emberre átvihető betegségek diagnózisára vonatkozó - vágás előtti és vágás utáni vizsgálatok eredményeit összesíti és kiértékeli. Ha ilyen betegséget állapít meg, haladéktalanul értesíti a kerületi állatorvost.

(2) Ha gyanú merül fel arra, hogy nem tartották be az állategészségügyi előírásokat, vagy kétséges a húsfogyasztásra való alkalmassága, a hatósági állatorvos bármilyen szakmailag szükségesnek tartott vizsgálatot elvégezhet.

(3) Ha az állategészségügyi szabályokat megszegték vagy nem tartották be, a megfelelő igazgatási vagy büntetőjogi intézkedéseket kell foganatosítani, különösen, ha a kiállított bizonyítványok, egyéb okiratok nem felelnek meg a hús valós állapotának, a megjelölés nem felel meg az előírásoknak, vagy ha a húst nem az igazolt célnak megfelelően használták fel.

17. §

Külön kérelemre engedélyezhető, hogy a májra tenyésztett szárnyasokat a hizlaló telepen vágják le, ha azok kábítását, elvéreztetését és kopasztását egy külön helyiségben végzik el, amelynek kialakítása megfelel az e műveletekhez szükséges előírt követelményeknek, továbbá, ha a kizsigereletlen vágott baromfitesteket azonnal beszállítják egy engedélyezett, illetve jóváhagyott darabolóüzembe, amelyben egy külön helyiségben biztosított a kizsigerelés 24 órán belüli elvégzése, hatósági állatorvos felügyelete mellett.

18. §

Az importált friss baromfihúsra vonatkozó követelményeknek meg kell felelniük az e rendeletben foglaltaknak. A behozatali vizsgálatokra a vonatkozó egyéb jogszabályokat is alkalmazni kell.

19. §

A baromfi vízbemerítéses eljárással történő hűtése a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően végezhető. Az ilyen eljárással hűtött friss baromfihúst hűtve vagy fagyasztva lehet forgalomba hozni.

Az ilyen módon hűtött friss baromfihús akkor hozható forgalomba, ha a hűtési mód fel van tüntetve a feladó üzem által kiállított okmányon, feltéve, hogy az ország területén engedélyezett a vízbemerítéses hűtés, vagy a hűtés után indokolatlan késedelem nélkül lefagyasztották a baromfihúst.

20. §

A létesítmények engedélyezési feltételei, valamint a friss baromfihús előállításával, kezelésével, szállításával foglalkoztatott munkavállalók, továbbá a létesítmények helyiségeinek, berendezésének és a munkaeszközöknek a higiéniai feltételei, illetőleg a kiskapacitású létesítmények engedélyezési feltételei az e rendeletben meghatározottakon túl, meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályok előírásainak is.

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a 3. § (3), (4) bekezdése, a 4. § f) pontja, 14. § (2) bekezdése, illetve az 1. számú melléklet VII. fejezet 2. pontja kivételével, a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A 3. § (3), (4) bekezdése, a 4. § 3. pontja, 14. § (2) bekezdése, illetve az 1. számú melléklet VII. fejezet 2. pontja 2003. december 1-jétől, 3. § (7) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 40/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 700-703. §-a, valamint az azt megelőző "A baromfihús vizsgálata" alcím hatályukat veszítik.

(4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1990. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 71/118/EGK irányelve friss baromfihús előállításának és forgalomba hozatalának egészségügyi feltételeiről.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

I. Fejezet

A baromfi vágás előtti vizsgálata

1. A baromfit származási helyén vágóhídra szállítása előtt a kezelő állatorvosnak meg kell vizsgálnia. A vizsgálat eredményéről és az előzményi adatokról a külön jogszabály szerinti állatorvosi igazolást kell kiállítani, amely tartalmazza az állományra vonatkozó szükséges információkat és adatokat, amelyek igazolják, hogy az állomány vágásra alkalmas, és a származási telep állatorvosi felügyelet alatt áll.

2. A vágóhídon a hatósági állatorvos csak abban az esetben engedélyezheti valamely telepről beszállított baromfi vágását, ha a vágásra szánt baromfiszállítmányt az előírt állatorvosi igazolás kíséri.

Ennek hiányában a vágást nem engedélyezi, illetve az igazolások pótlásáig vagy kiegészítéséig elhalasztja.

3. Állatvédelmi okokból, a 4. b) pontban előírt vizsgálat után a hatósági állatorvos engedélyezheti az igazolás nélkül érkezett baromfiszállítmány vágását. Ez esetben haladéktalanul értesíti a származási hely szerinti állományt arról, hogy a baromfiszállítmány igazolás nélkül érkezett. Az állomás az értesítés vételét követően elrendeli a hatósági állatorvosi vizsgálatot azon a telepen, ahonnan az igazolás nélküli szállítmány származik. Ennek a vizsgálatnak a költsége az állattartót terheli.

4. Az olyan állattartó telepeken, ahol az éves termelés meghaladja a házityúkfélékből a húszezer darabot, tizenötezer darab kacsát, tízezer darab pulykát, tízezer libát, ott a származási helyen kell elvégezni a vágás előtti vizsgálatot.

Az olyan állattartó telepen, ahol a termelés nem haladja meg ezeket a mennyiségeket, a vágóhídon is el lehet végezni a 4. b) pontban meghatározott vágás előtti vizsgálatot. Ebben az esetben az állattartónak nyilatkoznia kell, hogy termelése a fenti mennyiségeket nem haladja meg.

Az állattartó telepen a vágás előtti vizsgálat az alábbiakra terjed ki:

a) az állattartó nyilvántartásainak ellenőrzésére,

aa) az állatok telepre érkezésének időpontja,

ab) az állatok származása,

ac) az állatok száma,

ad) teljesítménymutatók (pl. testtömeg-gyarapodás),

ae) elhullási adatok,

af) takarmányszállítók megnevezése,

ag) takarmányadalékok típusa, alkalmazásának és megvonásának időtartama,

ah) takarmány- és vízfogyasztás,

ai) az itatott vízből és az etetett takarmányból vett minták vizsgálati eredményei, a várakozási idők betartásának ellenőrzésére,

aj) alkalmazott vakcinák, állatgyógyászati készítmények és felhasználásuk időpontja,

ak) ugyanabból az állományból származó állatok korábbi állatorvosi vizsgálatának eredménye,

al) vágásra kerülő állatok száma,

am) vágás várható időpontja,

an) az állomány állatorvosa által végzett vizsgálatok és diagnózisok az összes laboratóriumi eredménnyel együtt,

ao) súlygyarapodás a hizlalási időszakban,

ap) zoonózisok kórokozóinak kimutatására végzett vizsgálatok eredményei;

b) további vizsgálatok, amelyek

ba) emberre vagy állatra átvihető betegségek felderítésére irányulnak,

bb) általános betegségi tünetek vagy viselkedési zavarok kiszűrését célozzák,

amelyek a hús fogyaszthatóságát károsan befolyásolhatják;

c) Az állattartó köteles legalább két évig megőrizni a 4. b) pont szerinti nyilvántartást, és azt az illetékes hatóság kérésére bemutatni.

5. Ha az előzményi adatok alapján kiadott állatorvosi igazolás rendelkezésre áll és különleges intézkedésre nincs szükség, akkor a vágóhídi élőállat-vizsgálat a baromfiállomány azonosítására az állatvédelmi követelmények betartására, a szállítás során bekövetkezett sérülések ellenőrzésére, valamint az útihullák boncolására terjed ki.

6. Ha a 4. b) pontjának megfelelő vizsgálat a vágóhídon kerül elvégzésre, ebben az esetben a szállítmányt kísérő állatorvosi igazolás adataival való egyeztetés mellett, az élő állatok egészségi állapotának megszemléléséből és az útihullák boncolásából is áll az élőállat-vizsgálat.

7. Ha kétség merül fel valamely baromfiszállítmány azonosításánál, akkor a vágóhídon a vágás előtti vizsgálat során a hatósági állatorvosnak az állatokat rekeszenként kell megvizsgálnia, abból a célból, hogy azoknál nem jelentkeznek a 4. b) pont szerint vizsgált betegségek tünetei. A vizsgálatok alapján a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról, a különleges vizsgálatról.

8. Ha a baromfik a vizsgálatot és az állatorvosi igazolás kiadását követő három napon belül nem hagyták el a származási gazdaságot, új állategészségügyi igazolást kell kiadni.

A késedelem okainak feltárása után a hatósági állatorvos engedélyezheti a vágást, ha a vágás engedélyezésének állategészségügyi akadálya nincs.

II. Fejezet

A vágásra és a friss baromfihús kezelésére vonatkozó higiéniai követelmények

1. Erre vonatkozóan a külön jogszabályokban foglaltakat, továbbá az alábbi előírásokat is teljesíteni kell.

2. A vágás utáni húsvizsgálatot követően a zsigereket haladéktalanul le kell választani a vágott baromfitestről és a fogyasztásra alkalmatlannak minősített, illetve a fogyasztásra nem alkalmas részeket azonnal el kell távolítani.

A vágott baromfitesttel összefüggésben lévő zsigereket vagy zsigeri részeket - a vesék kivételével, a megfelelő higiéniai feltételek betartásával - lehetőleg teljesen el kell távolítani.

3. Tilos a baromfihús törlőruhával történő tisztítása, és tilos az üzemben vágott baromfitestek megtöltése bármi mással, az azokból származó vágási melléktermékeken kívül.

4. A húsvizsgálat befejezése előtt tilos a vágott baromfitest darabolása, bármely rész eltávolítása vagy kezelése. A hatósági állatorvos elrendelhet egyéb szükséges eljárást, ha azt a vizsgálat megköveteli.

5. A további vizsgálatra visszatartott baromfihúst az erre a célra kijelölt helyen, helyiségben részletes vizsgálatnak kell alávetni. A fogyasztásra alkalmatlannak minősített, vagy a fogyasztásra nem alkalmas részeket, továbbá a tollat és a hulladékot az erre a célra meghatározott helyiségekbe, helyekre, megjelölt tartályokba kell a lehető leghamarabb összegyűjteni és eljuttatni. Ezt úgy kell végezni, hogy a szennyeződés, fertőződés kizárható legyen.

6. A húsvizsgálat befejezéséig a még meg nem vizsgált vágott baromfitestek és vágási melléktermékek nem kerülhetnek érintkezésbe azokkal, amelyeknek a vizsgálata már megtörtént, továbbá tilos a vizsgálatra váró vágott baromfitestek és vágási melléktermékek elvitele, darabolása és további kezelése.

7. A visszatartott vagy a fogyasztásra alkalmatlannak minősített hús és a nem ehető melléktermékek nem érintkezhetnek a fogyasztásra alkalmasnak minősített hússal, és ezeket a lehető leghamarabb az erre a célra szolgáló külön helyiségekbe, helyekre vagy tartályokba kell eljuttatni. Ezeknek olyan kialakításúaknak kell lenni, hogy a szennyeződés és fertőződés kizárható legyen.

8. a) A vízbemerítéses hűtésre szolgáló berendezések megfelelő működését, valamint a higiéniai állapotra gyakorolt hatását mikrobiológiai vizsgálatokkal kell ellenőrizni a vonatkozó jogszabály alapján, összehasonlítva a vágott baromfitestek összcsíraszámát és az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumszámot a vízbemerítéses hűtés előtt és után.

b) Ezt az összehasonlítást a berendezés üzemelésének megkezdésekor és ezt követően rendszeres időközönként, továbbá minden olyan esetben el kell végezni, amikor annak üzemeltetésében valamilyen módosítás történik. A berendezés különböző részeinek úgy kell működnie, hogy az biztosítsa a megfelelő higiéniai állapotot.

c) A saját üzemi vizsgálatok eredményeit a hatósági állatorvos rendelkezésére kell bocsátani.

d) Ha a mért értékek elérik a vonatkozó jogszabályban meghatározott mikrobiológiai határértékeket, akkor a berendezés üzemelését, tisztításának, fertőtlenítésének hatékonyságát felül kell vizsgálni.

9. A baromfihús (ideértve a vágási melléktermékeket is) darabolása, kezelése és szállítása során az előírt higiéniai követelményeket be kell tartani. A hús csomagolása során az arra vonatkozó feltételeket kell teljesíteni. A csomagolt és a csomagolatlan friss húst külön helyiségekben kell tárolni.

III. Fejezet

A vágás utáni húsvizsgálat

1. A levágott baromfit közvetlenül a vágás után megfelelő megvilágítás mellett kell megvizsgálni.

a) A baromfitest külső felületét (a fej és a lábak nélkül, kivéve, ha azokat emberi fogyasztásra szánják), továbbá a zsigereket és a testüregeket megszemléléssel kell megvizsgálni, szükség esetén tapintással és bemetszéssel kell a vizsgálatot kiegészíteni.

b) A vizsgálatnak ki kell terjednie:

ba) a vágásból adódó jelentősebb rendellenességekre,

bc) a vágóhídi berendezések megfelelő működésére.

2. A hatósági állatorvos minden esetben köteles megvizsgálni:

a) a vágást követő vizsgálatok során elkülönített, fogyasztásra alkalmatlannak minősülő vágott baromfitesteket;

b) a vágás után minden szállítmányból véletlenszerűen legalább 300 db vágott baromfitestet a zsigerekre és a testüregekre is kiterjedően;

c) a vágást követően a baromfihúst, ha egyéb jelek arra utalnak, hogy a hús fogyasztásra alkalmatlannak minősülhet.

3. A részben kizsigerelt vágott baromfitestek (kibelezett baromfi) esetében minden egyes szállítmánynál a levágott állatok 5%-át a zsigerekre és a testüregekre kiterjedően a kizsigerelés után meg kell vizsgálni. Ha ennek során több állat esetében rendellenességek, elváltozások állapíthatók meg, akkor a szállítmányhoz tartozó valamennyi állatot az 1. pont szerint meg kell vizsgálni.

4. Az ún. New York-i baromfi (hasított, belezetlen) esetében az 1. pont szerinti vizsgálatot legkésőbb a vágást követő 15 napon belül el kell végezni, és ez alatt az idő alatt a baromfit +4 °C-os hőmérséklet alatt kell tárolni. Ezeket engedélyezett vágóüzemben vagy engedélyezett daraboló létesítményben kell a higiéniai előírások betartatása mellett kizsigerelni. A baromfihúst nem szabad egészségügyi jellel ellátni mindaddig, amíg a kizsigerelés meg nem történt.

IV. Fejezet

A baromfihús elbírálása fogyaszthatóság szerint

1. Fogyasztásra alkalmatlannak minősíti a hatósági állatorvos a baromfihúst a következő esetekben:

a) a1) baromfipestis (Newcastle-betegség),

a2) kacsapestis,

a3) veszettség vagy e betegségek gyanúja,

a4) ornitózis,

a5) leukózis sárgasággal vagy lesoványodással,

a6) heveny Marek-féle betegség a zsigerekre és bőrfelület nagy részére kiterjedő elváltozással,

a7) baromfihimlő nagy kiterjedésű bőrelváltozással,

a8) mikoplazmózis a légzsákokra, továbbá a has- és mellüreg savóshártyáira is kiterjedő nagyfokú elváltozással,

a9) gümőkór,

a10) lépfene vagy annak gyanúja,

a11) baromfi-szalmonellózis (baromfi-paratífusz), kivéve a Salmonella gallinarum okozta baromfitífuszt,

a12) baromfikolera, súlyos vérzéses jelleggel vagy nagyfokú lesoványodással,

a13) egyéb általános fertőző betegség és emberre veszélyes patogén mikroorganizmusok előfordulásakor,

a14) nagyszámú vagy több nagykiterjedésű vérzés az izomzatban,

a15) vérzéses betegségek, takarmány-toxikózis,

a16) szagrendellenességgel járó tüdőpenészesedés,

a17) az izomzatban vagy a zsigerekben kórokozó mikroba,

a18) az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyező mikroba az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

a19) az izomzatban és a kötőszövetben nagyszámú élősködő jelenléte,

a20) kiterjedt felületi vagy mélyreható sebzéshez társult gyulladás,

a21) mérgezés gyanúja, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg,

a22) bőrfesték használata,

a23) tetemes lesoványodás,

a24) hullaállapot, az elvérzettség teljes hiánya, vagy nagyfokban hiányos elvérzettség,

a25) jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga, íze,

a26) hasvízkór,

a27) mélyre terjedő fülledés, mélyre terjedő rothadás,

a28) nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság, az izomzat mélyebb rétegeire is kiterjedő túlforrázottság,

a29) az izomzat nagyfokú véres, savós, kocsonyás beszűrődöttsége,

a30) az izomzatra, csontokra vagy zsigerekre terjedő daganatok,

a31) ha az izomzatban:

a32) bármiféle antibakteriális hatású anyag (antibiotikum, szulfametazin és egyéb szulfonamid, 5-nitrofurán

stb.),

a33) egyéb állatgyógyászati készítmény,

a34) xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),

a35) toxikus fémek és nyomelemek,

a36) mikotoxinok,

a37) radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja,

a38) ha tiltott hozamnövelő szer(ek) jelenléte mutatható ki,

a39) ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be;

b) b1) emberre átvihető kórokozó mikroorganizmusok által okozott generalizált fertőzés vagy idült megbetegedés,

b2) emberre feltételesen átvihető kórokozók vagy toxinjaik által okozott generalizált vagy lokális mikózis,

b3) kiterjedt parazitás fertőzés a bőr alatti kötőszövetben, izomzatban, illetve általános parazitás fertőzés vagy szennyeződéseket mutatnak,

2. Fogyasztásra alkalmas a baromfihús, ha nem esik az 1. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá.

3. A baromfitesttől elválasztott fejet a nyelv, taréj, áll-lebeny kivételével, a tüdőt, légcsövet, nyelőcsövet, begyet, beleket és epehólyagot, az emberi fogyasztásból ki kell zárni.

V. Fejezet

A darabolásra szánt húsra vonatkozó előírások

1. A vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban a darabolásra szánt friss baromfihúst az üzembe történő beérkezését követően haladéktalanul az erre a célra szolgáló hűtőhelyiségbe kell juttatni, és a darabolásig ott kell tárolni. Ha a baromfi darabolására szolgáló üzemrész a vágóhíddal egy épületegységben és megfelelő közelségben helyezkedik el, akkor - külön engedély alapján - a baromfitestek a vágás után egy megszakítás nélküli szállítórendszerrel (magaspálya) közvetlenül darabolásra vihetők, amelyet azonban haladéktalanul el kell végezni, és a húst azonnal le kell hűteni.

2. A melegen darabolt hús kivételével a darabolást csak akkor szabad megkezdeni, ha a baromfihús maghőmérséklete nem haladja meg a + 4 °C-t, és azt a darabolási műveletek során megtartja.

3. Tilos a friss baromfihúst törléssel tisztítani.

4. A darabolást, csontozást úgy kell végezni, hogy a hús mindennemű szennyeződése elkerülhető legyen. A csontszilánkokat és a véralvadékokat el kell távolítani. A darabolás, csontozás során keletkező hulladékot, fogyasztásra alkalmatlan húsrészeket az erre a célra szolgáló megjelölt tartályokba kell összegyűjteni és az e célra létesített helyen, helyiségben kell tárolni.

5. A darabolt és csomagolt baromfihúst hűteni vagy fagyasztani kell.

VI. Fejezet

A darabolt hús és tárolt hús ellenőrzése, vizsgálata

1. Az engedélyezett, illetve jóváhagyott darabolóüzemeknek és hűtőházaknak hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt kell állnia.

2. A hatósági állatorvos végzi:

a) a friss hús beérkezésének és kiszállításának felügyeletét;

b) a létesítményben tárolt friss hús élelmiszer-higiéniai vizsgálatát;

c) a létesítmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak és a munkaeszközök vonatkozó előírások szerinti tisztaságának felügyeletét, valamint a személyzet tekintetében a higiéniai követelmények betartásának ellenőrzését, ideértve a védőruházatot is;

d) minden olyan vizsgálatot és ellenőrzést, amelyet a hatósági állatorvos e rendeletben és más vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásának érdekében szükségesnek tart.

VII. Fejezet

Húsbélyegzés, fogyaszthatósági megjelölés

1. A fogyaszthatósági jelölést a hatósági állatorvos felügyelete és felelőssége alatt kell végrehajtani. A hatósági állatorvos felügyeli:

a) húsbélyegzést, fogyaszthatósági jelölést szolgáló bélyegzőket és eszközöket;

b) azokat a jelöléseket, címkéket és csomagolóanyagokat, amelyeket már elláttak húsbélyegző lenyomattal, fogyaszthatósági jellel e rendeletben foglaltak és a vonatkozó előírások szerint.

2. A húsbélyegzőnek, fogyaszthatósági jelölésnek meg kell felelnie a más vonatkozó jogszabályban ábrázolt friss baromfihús egyedi csomagolásának, illetve gyűjtőcsomagolásának megjelölésére vonatkozó mintának az alábbiak szerint:

a) egyedileg megjelölt, külön egységekbe csomagolt hús, illetve kis kiszerelés esetén:

aa) a felső részen nagy nyomtatott betűkkel az ország nevének kezdőbetűi kódja: HU,

ab) közepén a létesítmény (vágóhíd, darabolóüzem, átcsomagoló központ) állatorvosi ellenőrzési száma,

ac) az alsó részén a következő rövidítések egyike: EU,

ad) a betűknek és számoknak 0,2 cm magasnak kell lenniük;

b) gyűjtőcsomagolás, illetve nagykiszerelés esetén egy legalább 6,5 cm széles és 4,5 cm magas ovális formátumú jel, jól olvasható betűkkel, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

ba) a felső részén nagy betűkkel az ország neve, illetve annak rövidítése,

bb) közepén a létesítmény (vágóhíd, darabolóüzem, átcsomagoló központ) állatorvosi EU ellenőrzési száma,

bc) az alsó részén a következő rövidítések egyike: EU,

bd) a betűknek legalább 0,8 cm és a számoknak legalább1 cm magasaknak kell lenniük;

c) az Európai Unióhoz történő csatlakozásig a jelenleg használatos bélyegzők alkalmazandók, a húsbélyegző lenyomatának, jóváhagyott üzem esetében a külön jogszabályban foglaltaknak kell megfelelnie;

d) a fogyaszthatósági jel azonosító utalást tartalmazhat arra a hatósági állatorvosra, aki a hús vizsgálatát végezte;

e) a megjelöléshez felhasznált anyagoknak meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek és jelölésen szereplő fenti adatoknak jól olvashatóaknak kell lenniük.

3. a) A 2. a) pont szerinti húsbélyegzést, fogyaszthatósági jelölést:

aa) az egyedenként csomagolt vágott baromfitestek esetében az egyedi burkoló fóliára vagy csomagolóanyagra, vagy láthatóan, olvashatóan az alá kell elhelyezni,

ab) a nem egyedenként csomagolt vágott baromfitestek esetében bélyegzéssel vagy egyszer használható címke formájában kell alkalmazni,

ac) a kis kiszerelésű vágott baromfitestrészek és a vágási melléktermékek esetében a burkoló fóliára vagy más csomagolóanyagra, vagy láthatóan, olvashatóan az alá kell elhelyezni.

b) A 2. b) pont szerinti megjelölést az a) pontnak megfelelően megjelölt vágott baromfitesteket, testrészeket, illetőleg vágási melléktermékeket tartalmazó gyűjtőcsomagoláson, illetve nagykiszerelésen kell elhelyezni.

c) A burkoló fólián vagy a gyűjtőcsomagoláson a megjelölést úgy kell elhelyezni, hogy az a felnyitáskor megsérüljön, illetve a fóliaburkolatot vagy gyűjtőcsomagolást úgy kell lezárni, hogy az a felnyitást követően ismételten ne legyen felhasználható.

4. A vágott baromfitestek, testrészek, illetve a vágási melléktermékek 3. a) pont szerinti megjelölése nem szükséges a következő esetekben:

a) ha a vágott baromfi szállítmányokat darabolás céljából az engedélyezett vágóhídról az engedélyezett darabolóüzembe az alábbi feltételek teljesítése mellett szállítják:

aa) a friss baromfihúst tartalmazó nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén elhelyeztek fogyaszthatósági jelölést,

ab) a feladó létesítmény nyilvántartást vezet a feladott szállítmányok mennyiségéről, típusáról és rendeltetési helyéről,

ac) a fogadó darabolóüzem nyilvántartást vezet a beérkező szállítmányok mennyiségéről, típusáról és származási helyéről,

ad) a nagykiszerelésen vagy gyűjtőcsomagoláson elhelyezett fogyaszthatósági jelölés megsérül, amikor azt a hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló darabolóüzemben felnyitják,

ae) a nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén jól láthatóan fel kell tüntetni a szállítmány rendeltetési helyét és felhasználási célját;

b) ha a vágott baromfi szállítmányokat, ideértve a vágott baromfitestrészeket és a vágási melléktermékeket mint a szív, a máj és zúza, az engedélyezett vágóhídról, darabolóüzemből, átcsomagoló központból egy engedélyezett húsfeldolgozó vagy előkészített húst előállító üzembe az alábbi feltételek teljesítése mellett szállítják:

ba) a friss baromfihúst tartalmazó nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén elhelyeztek fogyaszthatósági jelölést,

bb) a feladó létesítmény nyilvántartást vezet a feladott szállítmányok mennyiségéről, típusáról és rendeltetési helyéről,

bc) a fogadó húsfeldolgozó vagy előkészített húst előállító üzem nyilvántartást vezet a beérkező szállítmányok mennyiségéről, típusáról és származási helyéről,

bd) a nagykiszerelésen vagy a gyűjtőcsomagoláson elhelyezett fogyaszthatósági jelölés megsérül, amikor azt a hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló fogadó létesítményben felnyitják,

be) a nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén jól láthatóan fel kell tüntetni a szállítmány rendeltetési helyét és felhasználási célját;

c) ha a vágott baromfi szállítmányokat - az alábbi feltételek teljesítése mellett - engedélyezett vágóhídról, darabolóüzemből vagy átcsomagoló központból olyan éttermeknek, nagykonyháknak, vendéglátóhelyeknek szállítják, amelyek a friss baromfihúst hőkezelés után közvetlenül a végső fogyasztónak adják el, illetőleg szolgáltatják:

ca) a friss baromfihúst tartalmazó nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén elhelyeztek fogyaszthatósági jelölést,

cb) a feladó létesítmény nyilvántartást vezet a feladott szállítmányok mennyiségéről, típusáról és rendeltetési helyéről,

cc) a fogadó hely nyilvántartást vezet a beérkező szállítmányok mennyiségéről, típusáról és származási helyéről,

cd) fogadó hely hatósági felügyelet alatt áll, amely számára biztosítani kell a nyilvántartásba történő betekintést és hozzáférhetőséget,

ce) a nagykiszerelés vagy gyűjtőcsomagolás külső felületén jól láthatóan fel kell tüntetni a szállítmány rendeltetési helyét és felhasználási célját.

VIII. Fejezet

Tárolás

1. A vágás utáni hűtést követően a friss baromfihúst olyan hőmérsékleten kell tartani, amely nem haladja meg a+4°C-ot.

2. A fagyasztott baromfihúst olyan hőmérsékleten kell tartani, amely nem haladja meg a -12 °C-ot.

3. A csomagolt friss baromfihúst nem szabad ugyanabban a helyiségben tárolni, mint a csomagolatlan friss húst.

IX. Fejezet

A friss baromfihús egyedi (elsődleges) csomagolása és gyűjtőcsomagolása

1. a) A csomagolóanyagnak (ládáknak, kartonoknak) minden vonatkozó higiéniai követelménynek meg kell felelnie. Különösen:

aa) a friss baromfihús érzékszervi tulajdonságait nem változtathatja meg,

ab) az emberi egészségre ártalmas anyagot a húsra nem vihet át,

ac) elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy hatékony védelmet nyújtson a baromfihúsnak a szállítás és további kezelés során.

b) A csomagolóanyagot újra felhasználni nem szabad, kivéve, ha az nem korrodálódó anyagból készült, amely könnyen tisztítható és az ismételt felhasználás előtt megtisztították és fertőtlenítették.

2. Ha a darabolt friss baromfihúst vagy vágási mellékterméket elsődleges csomagolással látják el, ezt azonnal a darabolás után, a vonatkozó higiéniai követelményeknek megfelelően kell elvégezni:

a) az elsődleges fóliaburkolatnak átlátszónak és színtelennek vagy - a színes átlátszó fóliázás esetén - olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a baromfihús vagy a vágási melléktermék részben látható maradjon;

b) meg kell felelnie az 1/a) pont első és második bekezdésében foglaltaknak, továbbá egyszer szabad azt felhasználni;

c) a vágott baromfiról leválasztott testrészeket, illetve a vágási melléktermékeket mindig az előírt követelményeknek megfelelő, jól lezárt fóliaburkolatba kell csomagolni.

3. Az egyedi és gyűjtőcsomagolásba kell helyezni.

4. Ha az egyedi csomagolás a megkívánt teljes védelmet biztosítja, akkor nem szükséges, hogy átlátszó és színtelen legyen, továbbá nincs szükség egy második csomagolásra, ha az 1. pontban foglalt feltételek teljesülnek.

5. A darabolási, csontozási, egyedi (elsődleges) csomagolási műveletek és a gyűjtőcsomagolás - a vonatkozó jogszabályokkal összhangban - ugyanabban a helyiségben is elvégezhető, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a helyiség megfelelően tágas és elrendezése maradéktalanul biztosítja a műveletek higiénikus elvégzését;

b) az egyedi (elsődleges) és gyűjtőcsomagolás céljára szolgáló csomagolóanyagokat rögtön a gyártásukat követően egy megfelelően zárt védőburkolattal látják el, amely a létesítménybe történő szállítás során azokat a károsodásoktól megvédi. A létesítményben ezeket külön helyiségben, megfelelő higiéniai körülmények között tárolják;

c) a csomagolóanyagok tárolására szolgáló helyiségeket hatékonyan védik a portól, a rágcsálóktól, a rovaroktól, és nem lehet légterük olyan helyiségekkel összeköttetésben, amelyekben olyan anyagokat tárolnak, amelyek a friss húst szennyezhetik. A csomagolóanyagokat nem szabad a padozatra helyezni;

d) a gyűjtőcsomagolásra szolgáló csomagolóanyagot higiénikus körülmények között tárolják és készítik elő, mielőtt azt a felhasználás helyére szállítják;

e) a csomagolóanyagot megfelelő higiéniai feltételek mellett juttatják a csomagolás helyére, és azt haladéktalanul felhasználják. A csomagolóanyaggal csak olyan személyzet dolgozhat, amely nem kerül a friss hússal közvetlen érintkezésbe;

f) a húst a csomagolás után azonnal az e célra szolgáló tároló hűtőhelyiségbe szállítják.

6. A jelen fejezetben írott egyedi és gyűjtőcsomagolás csak bontott vagy darabolt friss baromfihúst tartalmazhat.

X. Fejezet

Szállítás

1. A friss baromfihúst zárt rakterű és lezárható szállítóeszközzel kell szállítani. Az importált baromfihúst leplombált szállítóeszközzel szabad az országba behozni, illetve az országon keresztül tranzitszállítmányként átvinni. A szállítóeszköznek olyannak kell lenni, amely az előírt hőmérséklet megtartását a szállítás alatt biztosítja.

2. A baromfihús szállítására szolgáló szállítóeszköznek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) a rakodótér belső felületeinek simának, könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenni;

b) olyan kialakításúnak és felszereltségűnek kell lenni, amely védelmet nyújt a porszennyeződés és a rovarok ellen, továbbá olyan tömítésű és résmentes, amely megakadályozza a kicsepegést és kifolyást.

3. A hús szállítására szolgáló szállítóeszközöket tilos élő állatok vagy bármely más olyan termék szállítására használni, amelyek a húst károsíthatják, szennyezhetik, fertőzhetik.

4. Olyan terméket, amely a baromfihús kifogástalan állapotára veszélyt jelenthet, nem szabad egy időben ugyanabban a szállítóeszközben szállítani. A csomagolt húst a csomagolatlan hússal együtt ugyanabban a szállítóeszközben nem szabad szállítani, kivéve, ha egy megfelelő fizikai elválasztást, elkülönítést alkalmaznak, amely biztosítja, hogy a csomagolatlan hús a csomagolt hússal nem kerülhet érintkezésbe.

5. A friss baromfihúst csak tiszta és fertőtlenített szállítóeszközben szabad szállítani.

6. A létesítmény üzemeltetője köteles gondoskodni arról, hogy a szállítóeszközök és a berakodási feltételek megfeleljenek a jelen fejezetben foglalt higiéniai követelményeknek. A hatósági állatorvosi szolgálatnak ellenőriznie kell a higiéniai követelmények betartását.

2. számú melléklet a 70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelethez

I. Fejezet

Baromfihúst előállító kiskapacitású létesítmények engedélyezésének általános feltételei

A kiskapacitású létesítményeknek legalább a következőkkel kell rendelkezniük:

1. Azokban a helyiségekben, amelyekben a friss húst előállítják és kezelik:

a) szilárd, ellenálló, vizet át nem eresztő padozattal, amely könnyen tisztítható és fertőtleníthető, és úgy van kialakítva, hogy az a víz levezetését biztosítsa a csatornaszemek irányába; a csatornaszemeket fedéllel, ráccsal és bűzelzáróval kell ellátni a szagok visszaáramlásának kizárása érdekében;

b) szilárd, sima felületű anyagból kialakított falakkal, amelyeket legalább 2 m magasságig világos színű, mosható, fertőtleníthető résmentes burkolattal vagy bevonattal láttak el;

c) tisztítható és fertőtleníthető anyagból készült ajtókkal;

d) az alkalmazott szigeteléseknek tartós, rothadásmentes, szagtalan anyagból kell készülniük;

e) megfelelő szellőzéssel és szükség esetén hatékony páraelszívással;

f) megfelelő természetes vagy színeket nem torzító mesterséges világítással.

Ha a létesítményben húst tárolnak, ennek a létesítménynek rendelkeznie kell olyan tárolóhelyiséggel, amely a fenti követelményeknek megfelel.

2. a) A munkahelyekhez a lehető legközelebb elhelyezett megfelelő számú kézmosó berendezéssel és eszközfertőtlenítő berendezéssel, amely az eszközök forró vízzel való tisztításához, fertőtlenítéséhez szükséges. A kézmosó berendezéseket hideg és meleg vízzel, vagy előre kevert megfelelő hőmérsékletű vízzel, kézmosó és fertőtlenítőszerrel, egyszer használható kéztörlőkkel vagy megfelelő kézszárítóval kell ellátni;

b) az eszközök fertőtlenítéséhez a munkahely közelében vagy egy kapcsolódó helyiségben legalább 82 °C hőmérsékletű vizet kell biztosítani.

3. Megfelelő műszaki feltételekkel és felszereltséggel a rovarok és rágcsálók elleni védelem érdekében.

4. a) Olyan berendezésekkel és munkaeszközökkel mint például vágóasztalok, cserélhető vágó-daraboló lapok, tartályok, edények, szállítószalagok és fűrészek, amelyek nem korrodálódó anyagokból készültek, és amelyek a hús állapotát károsan nem befolyásolják, és könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők;

b) fát tilos használni;

c) a higiéniai követelményeknek megfelelő, nem korrodálódó berendezésekkel és munkaeszközökkel:

ca) a hús további kezeléséhez,

cb) alátétekkel a hús tárolására használt tartályok és edényzet számára, amelyek használata megakadályozza, hogy a hús vagy a tartályok a padozattal vagy falakkal érintkezésbe kerüljenek;

d) különleges víz át nem eresztő, nem korrodálódó anyagból készült fedéllel ellátott és lezárható tartályokkal a fogyasztásra alkalmatlan anyagok számára, olyan kialakítással, amely megakadályozza, hogy az arra illetéktelen személyek abból bármit kivegyenek. A munkanap végén a tartályokat ki kell üríteni és tartalmukat ártalmatlanná tételre össze kell gyűjteni.

5. Hűtőberendezéssel a hús belső hőmérsékletének a vonatkozó előírások szerinti megtartása érdekében. Ennek a hűtőberendezésnek olyan olvadékvíz elvezetéssel kell rendelkeznie, amely közvetlenül a szennyvízcsatornába csatlakozik oly módon, amely a hús szennyeződését kizárja.

6. Ivóvízrendszerrel, amely az ivóvízre vonatkozó követelmények szerinti ivóvizet megfelelő nyomás mellett és mennyiségben szolgáltat. Gőz előállításra, tűzoltásra és hűtőberendezésben zártan - előzetes hatósági engedéllyel -, az ivóvízre előírt követelményektől eltérő, de mikrobiológiailag megfelelő vizet is lehet használni, ha ezeket a vezetékeket külön megjelölik és csak erre a célra használják.

7. Berendezéssel, amely forró vizet szolgáltat megfelelő mennyiségben és az megfelel az ivóvízre vonatkozó előírásoknak.

8. Megfelelően kialakított szennyvízelvezető rendszerrel.

9. Mosdókkal, valamint vízöblítéses WC-kkel. Az utóbbiak nem nyílhatnak közvetlenül a termelőhelyiségekből. A mosdókat hideg és meleg vízzel vagy megfelelő hőmérsékletű kevert vízzel, valamint kézmosó és fertőtlenítőszerekkel, továbbá a higiénikus kézszárításhoz szükséges felszereléssel kell ellátni. A mosdóknak a WC-k közelében kell lenniük.

II. Fejezet

A kiskapacitású baromfi vágóhidak engedélyezésének különleges feltételei

1. Az általános követelményeken túl a kiskapacitású vágóhidaknak legalább a következőkkel kell rendelkezniük:

a) egy megfelelő nagyságú vágóhelyiséggel egyrészről a kábításhoz és kivéreztetéshez, másrészről a kopasztáshoz és az esetleges forrázáshoz (ezeket a műveleteket külön helyen kell végezni);

b) a vágóhelyiségben mosható falakkal, legalább 2 m magasan vagy a mennyezetig;

c) egy zsigerelő és előkészítő helyiséggel, amely megfelelő nagyságú, és a szennyeződések elkerülése érdekében a más munkahelyektől elég távol esik, vagy azoktól válaszfallal elkülönített helyen van;

d) a vágóállatok számához és fajtájához viszonyítva megfelelő kapacitású hűtőhelyiséggel és egy olyan kisméretű, de zárható elkülönített résszel, ahol a vágott állatok vizsgálata megtörténhet.

2. A vágóhelyiségbe bekerülő állatokat kábítás után azonnal le kell vágni, kivéve a vallási rítus szerint végzett vágások esetét.

3. A beteg vagy betegségre gyanús állatokat a vágóhídon csak az állomás engedélyével szabad levágni. Ha ezt engedélyezik, akkor a vágást a hatósági állatorvos felügyelete alatt kell elvégezni, és intézkedéseket kell tenni a fertőzés megelőzésére. A helyiségeket az újrahasználat előtt különleges módon kell megtisztítani és fertőtleníteni.

4. A vágóhidaknak rendelkezniük kell egy helyiséggel, abban zárható szekrénnyel, amely az ellenőrző szolgálat rendelkezésére áll a munkaidő alatt.