9/2002. (I. 23.) FVM rendelet

a vadon élő állat és a tenyésztett vad elejtéséről, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a közfogyasztásra kerülő vadhús feldolgozását, forgalmazását, tenyésztett vad és házinyúl levágását, feldolgozását, forgalmazását végző természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a vadászatra jogosultakra terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. vadászható állatfajok:

a) nagyvadfajok: gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas,

b) apróvadfajok: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, tőkés réce, böjti réce, csörgő réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb.

Vadaskertben és vadasparkban tartott vadászható állatfajokra is e rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni;

2. vadhús: a vad minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas;

3.[1] tenyésztett vad: nem vadászati hasznosítás céljából zárttéren tartott 1. pont szerint felsorolt vadászható állatfajok;

4.[2] tenyésztettvad-hús: zárt térben szaporított, nevelt és levágott 1. pont szerinti vad minden olyan része, amely alkalmas emberi fogyasztásra;

5.[3] vadbegyűjtő hely: a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által engedélyezett létesítmény, ahol az elejtett vadat az 1. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően tárolják;

6.[4] vadhúsfeldolgozó üzem: az állomás által engedélyezett létesítmény, amelyben a vad feldolgozását és a vadhús kinyerését végzik a 2. számú melléklet higiéniai előírásainak megfelelően;

7.[5] vad-kísérő jegy: a nagyvad megjelölésére szolgáló, vízhatlan papírból készült, a 4. számú melléklet szerinti nyomtatvány;

8.[6] képesített vadhúsvizsgáló: aki a 13. számú mellékletben előírt képzési feltételeknek megfelel, és akit a területileg illetékes állomás nyilvántartásba vett;

9.[7] közfogyasztás: az elejtett vadnak saját fogyasztáson kívüli bármely módon történő felhasználása, értékesítése;

10.[8] vadbegyűjtő és értékesítő hely: az állomás által engedélyezett létesítmény, ahol az elejtett vadat a 3. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően tárolják, és a tollas vagy szőrős-bőrős vadat értékesítik.

A vad húsvizsgálatra történő előkészítése

3. §

(1)[9] Valamennyi közfogyasztásra kerülő vadat húsvizsgálatnak kell alávetni.

(2) A vadászatra jogosult húsvizsgálatkor köteles az elejtett vad elkülönítése és azonosítása mellett bejelenteni a vizsgálatot végző állatorvosnak:

a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilőtt vadat,

b) az életében rendellenes viselkedésű, mozgású, testtartású vadat,

c) a zsigerelésnél észlelt elváltozásokat,

d) ha a vadászat során a terepen tisztázatlan eredetű vadhullákat talált.

(3)[10]

(4)[11] A húsvizsgálatra a nagyvadakat a mellkasi belső szervekkel, valamint a vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel együtt csonkítatlanul úgy kell bemutatni, hogy a vad testének és a szerveknek összetartozása kétséget kizáró módon megállapítható legyen. Nem minősül csonkításnak:

a) a trófeák hiánya,

b) a fejnek az első nyakcsigolyánál, a lábaknak a lábközépnél és a csánkízületnél történő levágása, valamint

c) az elejtéssel összefüggő szennyeződések, sérülések eltávolítása.

A (2) bekezdésben foglaltak esetében azonban az a) -c) pontokban felsorolt részek sem távolíthatók el a vadról.

(5)[12] Az elejtett vadat az elejtéstől számított legfeljebb 12 órán belül a vadbegyűjtő helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani, ahol a vadhús tárolási hőmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetében a +7 °C-t, apróvad esetében a +4 °C-t.

(6)[13] A vad elejtésének időpontját a vadbegyűjtő helyen vagy a vadhúsfeldolgozó üzemben a vad-kísérő jegyen feltüntetett időpontnak megfelelően kell bejegyezni. A vad-kísérő jegyen a vad elejtésének időpontját az elejtő vadász, illetve a vadászatra jogosult tünteti fel. A vad-kísérő jegyet a nagyvad azonosító jellel kell a vad testéhez rögzíteni.

(7)[14] Húsvizsgálatra a vadat függesztett állapotban, vagy a vizsgálat elvégzéséhez alkalmas egyéb módon kell bemutatni.

A tenyésztett vadhús előállítása

4. §

(1)[15] A tenyésztett vadat az állomás által engedélyezett vágóhídon szabad levágni. Állatvédelmi okok miatt a tenyésztett vad a tenyésztés helyszínén lévő, a kivéreztetésre alkalmas, az állomás által engedélyezett létesítményben is levágható. A levágásról legalább 24 órával a tervezett időpontja előtt értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki a vágás előtti vizsgálatot a helyszínen végzi el.

(2)[16] Az állomás indokolt esetben, különösen, ha a vad sérült, megközelíthetetlen, fékezhetetlen, engedélyezheti a lelövését.

(3) A kivéreztetést elkábításnak kell megelőznie.

(4) Amennyiben a levágás a tenyésztés helyszínén történt, a levágás után a vadat függesztett állapotban, egy órán belül hűtés nélkül, egy órán túl, de három órán belül 0-4 °C-os szállító eszközzel kell engedélyezett vágóhídra szállítani.

(5)[17] A zsigerelést az állat kábítását követő három órán belül el kell végezni.

(6)[18] A vadhús szállításához a vizsgálatot végző hatósági állatorvos hússzállítási igazolványt állít ki a 14. számú melléklet szerint.

A vad húsvizsgálata

5. §[19]

(1) A közfogyasztásra szánt nagyvad és apróvad húsvizsgálatát engedélyezett vadbegyűjtő helyen, illetve vadhúsfeldolgozó üzemben kell elvégezni a vad beérkezését követő 18 órán belül.

(2) A vadász az elejtés előtt szemrevételezéssel megállapítja, hogy a nagyvad mutat-e rendellenességet viselkedésével, mozgásával, vagy szőrzetén elváltozást lát-e, valamint zsigereléskor tapasztal-e rendellenességet.

(3) Az elejtett nagyvadat három órán belül kell zsigerelni. A három órán túl zsigerelt nagyvadat a hatósági állatorvosnak külön jogszabály szerint kell elkobozni.

(4) A nagyvad jelölésére szolgáló vad-kísérő jegyet az állomás adja ki, külön jogszabályban meghatározott díj fizetése ellenében. A vad-kísérő jegyet az elejtő vadász, illetve vadászatra jogosult és a képesített vadhúsvizsgáló tölti ki. Az elejtő vadász, illetve vadászatra jogosult a 4. számú melléklet szerinti kísérőjegy 1. oldalán igazolja, hogy a vad élő állapotban és zsigerelése után rendellenességet, elváltozást nem mutatott. Ha rendellenességet, illetve elváltozást észlelnek, a vadász vagy a vadászatra jogosult köteles a 3. § (2) bekezdése szerint eljárni és a hatósági állatorvosnak a teljes vadtestet - a mellkasi belső szervekkel, valamint vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel együtt - bemutatni.

(5) A vadász vagy a vadászatra jogosult az egészséges vadtestet - a mellkasi belső szervekkel, valamint vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel együtt - minden esetben köteles bemutatni a képesített vadhúsvizsgálónak. A vadhús vizsgálatát állatorvos vagy olyan személy végezheti, aki e rendeletben előírt képzettséggel rendelkezik és a tevékenység helye szerint illetékes állomás nyilvántartásba felvette.

(6) A vadhúsvizsgáló megvizsgálja a testet és belsőségeit, és a kísérőjegy 2. oldalán igazolja, hogy a vad rendellenességet, elváltozást nem mutat, továbbá a belsőségekből vett mintát (molinó zacskóban) rögzíti a testhez. Ha a vadhúsvizsgáló elváltozást észlel, köteles a 3. § (2) bekezdés szerint eljárni és a hatósági állatorvosnak a teljes vadtestet bemutatni. A vadtestet az elejtést követő 12 órán belül hűtőbe kell szállítani.

(7) A képesített vadhúsvizsgáló munkáját a tevékenység helye szerint illetékes hatósági állatorvos felügyelete alatt végzi. A húsvizsgálatot végző hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló döntését felülbírálhatja.

5/A. §[20]

(1) A nagyvad húsvizsgálatát a vágóállatok húsvizsgálatának szabályai szerint, az 5. számú mellékletben leírt szempontok alapján kell elvégezni.

(2) Az apróvad teljes körű húsvizsgálatát közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítés esetén vadbegyűjtő helyen, egyéb esetekben a feldolgozó üzemben kell elvégezni.

(3) Az apróvad húsvizsgálata külső megszemléléssel történik, azt csak betegség gyanúja esetén kell (a testüreg feltárásával) a belső szervekre is kiterjedően megvizsgálni. A feldolgozó helyen szőrmés apróvadat lenyúzott, tollas apróvadat kopasztott, tisztított állapotban úgy kell húsvizsgálatra előkészíteni, hogy a megnyitott testüregben lévő szervek természetes összefüggésükben maradjanak. Szőrmés, tollas apróvad bontatlan állapotban akkor mutatható be, ha azt ilyen állapotban kívánják forgalomba hozni, és ennek előzetes állategészségügyi akadálya nincs.

(4) Az apróvad vizsgálat egyedi vizsgálat. Ha azonban a talált elváltozások fertőző vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szennyezettségnek, illetve egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak és más idegen anyagnak külön jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utalnak, akkor kiegészítő laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni. A kiegészítő vizsgálat költségeit a vadászatra jogosult viseli. A vizsgálat megállapításai az azonos helyről származó állomány valamennyi egyedére vonatkoznak.

5/B. §[21]

(1) A vaddisznó és a trichinellózisra fogékony egyéb fajok húsának trichinella lárvák jelenlétére irányuló vizsgálatát a külön jogszabályban előírtak szerint kell elvégezni.

(2) A járványügyi helyzettől függően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előírhatja a tenyésztett és az elejtett vadak bejelentendő állatbetegségekre történő vizsgálatát.

(3) A vadhúsfeldolgozó üzemben a vadbegyűjtő helyekről és húsvizsgálaton átesett vadat másodlagos húsvizsgálatnak kell alávetni, és arról a 9. számú melléklet szerint nyilvántartást kell vezetni.

Vadhúsvizsgálati határozat és a hús megjelölése

6. §

(1)[22] A húsvizsgálatra bemutatott nagyvad és apróvad a vizsgálatot végző hatósági állatorvos húsvizsgálati határozata szerint kezelhető.

(2) A vad húsának fogyaszthatósági elbírálására a húsvizsgálati határozat általános előírásai az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a vad húsát fogyasztásra feltételesen alkalmasnak, valamint fogyasztásra csekélyebb értékűként alkalmasnak minősíteni nem lehet. A vadhús fogyaszthatósági elbírálásának szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3)[23] A vadbegyűjtő helyről a vadhúsfeldolgozó üzembe a húsvizsgálat elvégzése után, 7 napon belül el kell szállítani a vadat, amennyiben a tárolási hőmérséklet -1 és +7 °C között van. Ha a vadbegyűjtő helyen -1 +1 °C között történik a tárolás, úgy a szállítás legfeljebb 15 napon belül végezhető. Amennyiben a szőrben-bőrben, tollban lévő (nem nyúzott) vadtestek nem továbbfeldolgozó üzembe, hanem értékesítésre kerülnek, úgy a tevékenység külön engedély köteles, és a telephelynek meg kell felelnie a 3. számú mellékletben foglaltaknak.

(4)[24] A húsvizsgálati elbírálás alapján a nagyvad és az apróvad húsát a húsvizsgálati minősítésnek megfelelő jelzésekkel kell ellátni. A jelzéseket és alkalmazásukat a 8. számú melléklet tartalmazza. A húsvizsgálati jelölések, bélyegzők és címkék beszerzése, őrzése és nyilvántartása az állomás feladata.

(5) A jelzéseket a vad tárolásának egész tartama alatt érintetlenül kell hagyni, és azt csak a hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álló feldolgozóüzemben vagy az árusítás helyén szabad eltávolítani, az eltávolított jelzést harminc napig meg kell őrizni.

(6)[25] Vadhúst forgalmazni, értékesíteni csak az 5. és 7. számú mellékletekben foglalt teljes körű húsvizsgálat és fogyaszthatósági egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzése után, hatósági állatorvosi engedéllyel lehet. A vizsgáló állatorvos a vadhús vizsgálatáról a 6. számú mellékletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.

(7)[26] A vadhúsfeldolgozó üzemben előállított vadhúst a 10. számú mellékletben előírt szabályok szerint kell burkolni és csomagolni.

Értesítési kötelezettség a vad húsvizsgálatával kapcsolatban

7. §[27]

A vizsgáló hatósági állatorvos köteles az elejtés (származás), valamint a húsvizsgálat helye szerint illetékes kerületi főállatorvost azonnal értesíteni, ha a vad húsvizsgálata során bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg.

Az elejtett vad szállítása[28]

8. §[29]

(1) A frissen elejtett vad húsvizsgálat előtti szállítása egészben, tollában, szőrében, bőrében csak olyan járművel történhet, amely megóvja minden olyan körülménytől, amely szennyeződését vagy rongálódását okozhatja. Ennek során figyelembe kell venni a szállítás időtartamát, körülményeit, valamint a felhasznált szállítóeszközt.

(2) A lőtt nagyvadat a vadbegyűjtő helyről - a higiéniai követelmények betartásával - függesztett állapotban kell szállítani, kivéve a légi úton történő szállítását. Az elejtett vadat szállító jármű hőmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetén a +7 °C-t, apróvad esetén a +4 °C-t, melyet regisztrálni kell.

(3) Azt a vadat, amelynek húsvizsgálatát a vadhúsfeldolgozóban elvégezték, a 14. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolványnak kell kísérnie.

A házinyúl húsvizsgálata

9. §

(1) A házinyúl vágás előtti vizsgálata: házinyulat (a továbbiakban: nyúl) a vágóhídra csak felvásárlási vagy gyűjtőhelyen kiállított állatorvosi igazolással szabad szállítani. A nyulat a vágóhídra érkezéskor élő állapotban az állatorvosnak ismét meg kell vizsgálnia, megállapításait a szállítmánnyal és az állatorvosi igazolás adataival egyeztetni kell. A vizsgálat az élő állat egészségi állapotának megszemléléséből, a szállítás során elhullott állatok boncolásából áll. A vizsgálat alapján a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról, a különleges húsvizsgálatról.

(2) A nyúl levágást követő húsvizsgálata:

a) a lenyúzott és bontott, tiszta állapotban lévő nyulat húsvizsgálatra úgy kell előkészíteni, hogy a test belső szervei (tüdő, szív, máj, lép, gyomor-bélcsatorna) eredeti helyzetükből kiemelve - a testtel összefüggésükben -, a vesék pedig a helyükön maradjanak;

b) a külső vizsgálat során vizsgálni kell a levágott nyúl elvérzettségének fokát, tápláltságát, látható nyálkahártyáit, végtagjait és ízületeit;

c) a levágott nyúl has- és mellüregének megnyitása után a gyomor-bélcsatornát megszemléléssel, a tüdőt, szívet, májat, lépet, veséket és ivarszerveket pedig tapintással, szükség szerint bemetszéssel is meg kell vizsgálni;

d) a vágószalagon végzett húsvizsgálat során, a szalagról minden betegségre utaló elváltozást mutató egyedet le kell venni, és azt a húsvizsgálati határozat meghozatala céljából részletesen meg kell vizsgálni.

(3)[30] Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése: a levágott nyúl húsának elbírálása alkalmával a húst fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minősíteni nem lehet. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas nyúlhúst a 11. számú melléklet szerint egyedi bélyegzéssel meg kell jelölni.

(4) A nyúlhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából a 12. számú melléklet szerint történik.

(5) A nyúl vágóhíd- és feldolgozáshigiéniai követelményeit a 2.számú melléklet tartalmazza.

(6) A házinyúl-hús csomagolására és szállítására az e rendeletben foglaltak az irányadók.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 704-714. §-a.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 91/495/EGK irányelve a nyúlhús és a tenyésztett vad húsának előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állategészségügyi kérdésekről;

b) a Tanács 92/45/EGK irányelve a vadon élő állatok megölésének közegészségügyi és állategészségügyi kérdéseiről és a vadhús forgalomba hozataláról;

c) a Tanács 77/96/EGK irányelve a harmadik országokból származó friss sertéshús trichinella vizsgálatáról.

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 9/2002. (I 23.) FVM rendelethez

Vadbegyűjtő helyek higiéniai követelményei

1. Ivóvíz minőségű víz.[31]

2. Megfelelő nagyságú hűtőkamra, amely[32]

a) alkalmas vadtestek torlódásmentes elhelyezésére, valamint -1 és +7 °C fok teremhőmérséklet biztosítására, valamint annak regisztrálására;

b) rendelkezik hézagmentes, könnyen tisztítható, fertőtleníthető oldalfallal és mennyezettel;

c) csúszásmentes, vizet át nem eresztő anyagból készült szilárd padozattal;

d) akadálymentes ki- és betárolást biztosító, ütésálló, zárható ajtóval;

e) megfelelő világítással; valamint

f) függesztve tárolás biztosításához megfelelő állvány horgokkal vagy magas pályás függesztéssel.

3. A belsőségek, apróvad tárolására rozsdamentes fémvagy műanyag tálca biztosított.[33]

4. Megfelelő nagyságú, szilárd burkolattal ellátott előtér kialakított.[34]

5. A hulladék elkülönített tárolására megfelelően zárt, szivárgásmentes tárolóedény biztosított.[35]

6. A kézmosásra és fertőtlenítésére megfelelő higiéniai körülmények és eszközök biztosítottak.[36]

7.[37]

8.[38]

9.[39]

10.[40]

11.[41]

12.[42]

2.számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez

A vadhús feldolgozó üzemek higiéniai követelményei[43]

A feldolgozóüzemnek rendelkeznie kell legalább:

1. az alábbi helyiségekkel:

a) könnyen tisztítható és fertőtleníthető vízhatlan padozattal, amelyet úgy alakítottak ki, hogy megkönnyítse a víz elvezetését. A vizet ráccsal ellátott levezető csöveken kell elvezetni, és a szagtalanítás érdekében bűzelzáró aknával le kell zárni (a mélyhűtő vagy fagyasztó termek esetében elegendő egy olyan készülék, amelynek segítségével a víz könnyen eltávolítható),[44]

b) egy helyiséggel a húsvizsgálat elvégzéséhez és az adott esetben a kizsigereléshez, nyúzáshoz és kopasztáshoz,

c) megfelelő nagyságú helyiséggel a daraboláshoz és a további feldolgozáshoz, ha ezt az üzem végzi; a helyiséget el kell látni megfelelő hűtőberendezéssel, valamint a hőmérsékletet mérő- és regisztráló műszerrel,[45]

d) egy helyiséggel a csomagoláshoz és feladáshoz, ha e műveleteket a feldolgozóüzem végzi,

e) a megfelelő nagyságú mélyhűtő vagy fagyasztó teremmel a vadhús tárolásához;

2. azon helyiségekben, amelyekben a húst feldolgozzák vagy tárolják, valamint a hús szállítására szolgáló területeken és folyosókon:

a) könnyen tisztítható és fertőtleníthető vízhatlan padozattal, amelyet úgy alakítottak ki, hogy megkönnyítse a víz elvezetését. A vizet ráccsal ellátott levezető csöveken kell elvezetni, és azt a szagtalanítás érdekében bűzelzáró aknával le kell zárni (a mélyhűtő vagy fagyasztó termek esetében elegendő egy olyan készülék, amelynek segítségével a víz könnyen eltávolítható),[46]

b) sima, kopásálló, vizet át nem eresztő falakkal, amelyeket világos színű mosható burkolat fed a várható szennyeződés kiterjedéséig, de legalább két méter magasságig. A mélyhűtő vagy fagyasztó termekben, valamint a tárolókban a falakat legalább a tárolás szintjéig mosható, fertőtleníthető burkolat fedje. A falak és a padozat szegélyét le kell kerekíteni, a göngyölegtároló kivételével,[47]

c) kemény, nem korrodáló anyagból készült ajtókkal, és amennyiben azok fából készültek, valamennyi felületükön sima és a vizet át nem eresztő borítással vannak ellátva,

d) korhadásmentes és szagtalan szigetelő anyagokkal,

e) megfelelő szellőzéssel és hatékony páraelszívással,

f) megfelelő természetes vagy mesterséges világítással, amely a színeket nem torzítja,

g) tiszta és könnyen tisztítható mennyezettel,

h) a szellőző nyílásokon, ablakokon sűrű szövésű rovarhálóval;

3. a) a munkahelyhez lehető legközelebb elhelyezett megfelelő számú kéztisztító és fertőtlenítő berendezéssel. A csapok nem lehetnek kézzel működtethetők. Az említett berendezéseket a kézmosás céljára el kell látni hideg-meleg folyóvízzel vagy 40 °C hőmérsékletre előre kevert vízzel, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, továbbá higiénikus kéztörlő eszközökkel,[48]

b) az eszközök fertőtlenítésre szolgáló, legalább 82 °C hőmérsékletű vízzel ellátott megfelelő számban elhelyezett eszközökkel;

4. a rovarok és rágcsálók ellen alkalmazható megfelelő védőintézkedésekkel;[49]

5. olyan korrózióálló anyagból készült vágóasztalokkal, tartályokkal, szállítószalagokkal, fűrészekkel, munkaeszközökkel, amelyek könnyen tisztíthatók, fertőtleníthe-tők. A fa használata tilos, kivéve azon helyiségekben, amelyekben kizárólag csomagolt húst tárolnak;[50]

6. különleges vízzáró, nem korrodáló anyagból készült, fedéllel és zárószerkezettel ellátott tartályokat kell biztosítani a kobzott anyagok tárolásához, annak megakadályozása érdekében, hogy illetéktelen személyek azokból bármit eltávolítsanak;

7. a burkoló- és csomagolóanyag számára higiénikus tárolási lehetőséget kell biztosítani;

8. olyan fagyasztóberendezést (hősokkolót) kell működtetni, amely -30 °C-on rövid idő alatt -22 °C mag-hőmérsékletre hűti a terméket, valamint olyan fagyasztó tárolót, amelyben -18 °C-on végzik a tárolást;

9. ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani;

10.megfelelően felszerelt zárható helyiséget kell létesíteni az állategészségügyi szolgálat kizárólagos használatára;

11.megfelelő számú, kézmosókkal, zuhanyozókkal és vízöblítéses WC-kkel ellátott öltözőhelyiségeket kell működtetni. A WC-k nem nyílhatnak közvetlenül a munkahelyiségekbe. A kézmosókat hideg és meleg folyóvízzel vagy 40 °C hőmérsékletűre előre kevert vízzel, valamint a kéz tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló szerekkel, és higiénikus kézszárító eszközökkel kell ellátni. A kézmosók csapjai nem lehetnek kézzel működtethetők. Megfelelő számú ilyen kézmosót kell elhelyezni a WC-k előterében is;

12. a szállítóeszközök, valamint a munkavégzés során szennyeződött eszközök tisztítására-fertőtlenítésre alkalmas helyiséggel és megfelelő tisztító berendezéssel;[51]

13. a tisztító-fertőtlenítő szerek tárolására szolgáló külön zárható helyiséggel.[52]

3. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[53]

Vadbegyűjtő hely szőrben-bőrben, tollában, vadhús értékesítésre alkalmas telep higiéniai követelményei

1. Ivóvíz minőségű víz.

2. Megfelelő nagyságú hűtőkamra, amely

a) alkalmas vadtestek torlódásmentes elhelyezésére, valamint -1 és +7 °C fok teremhőmérséklet biztosítására, valamint annak regisztrálására;

b) rendelkezik hézagmentes, könnyen tisztítható, fertőtleníthető oldalfallal és mennyezettel;

c) csúszásmentes, vizet át nem eresztő anyagból készült szilárd padozattal;

d) akadálymentes ki- és betárolást biztosító, ütésálló, zárható ajtóval;

e) megfelelő világítással; valamint

f) függesztve tárolás biztosításához megfelelő állvány horgokkal vagy magas pályás függesztéssel.

3. A belsőségek, apróvad tárolására rozsdamentes fém vagy műanyag tálca biztosított.

4. Megfelelő nagyságú, szilárd burkolattal ellátott előtér kialakított.

5. A szennyvíz elkülönített tárolására megfelelően zárt, szivárgásmentes rendszer biztosított.

6. A kézmosásra és fertőtlenítésére megfelelő higiéniai körülmények és eszközök biztosítottak.

7. Hulladék elkülönített helyen való tárolására megfelelő számú és űrtartalmú, zárt (rovarok és rágcsálók bejutását gátló), műanyag vagy rozsdamentes fém tároló szolgál.

8. Megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik az eszközök, berendezések tisztítására, fertőtlenítésére, ennek végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni.

9. Elektromos energia, vízvételi lehetőség (hűtéshez, világításhoz, fertőtlenítéshez) .

10. Természetes szellőzést biztosító nyílásokra, ablakokra sűrű szövésű rovarháló biztosított.

11. Rendelkezik legalább egy helységgel a húsvizsgálat elvégzéséhez és adott esetben a kizsigereléshez, nyú-záshoz, kopasztáshoz.

Ezenkívül figyelembe kell venni a 2. számú melléklet 4., 6., 10., 11. és 12. pontjaiban foglalt előírásokat is.

4. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[54]

5. számú melléklet a 9/2002.(I. 23.) FVM rendelethez

Az elejtett vagy levágott nagyvad húsvizsgálatának szempontjai

1. A vad elejtését követő előírások:[55]

- az elejtő vadász köteles haladéktalanul felnyitni a testüregeket (mellüreg, hasüreg);

- az állati testet a teljes zsigerekkel megtekinteni annak megállapítása céljából, hogy az egészséges-e vagy elváltozása észlelhető;

- a vadat az azonosítható szervekkel együtt, minden esetben be kell mutatnia a képesített vadhúsvizsgálónak;

- a képesített vadhúsvizsgáló, ha elváltozást észlel, köteles a hatósági állatorvost értesíteni, aki dönt a vad fogyasztásra való alkalmasságról;

- ha a képesített vadhúsvizsgáló nem észlel elváltozást, a belsőségekből mintát vesz, és azt (molinó zacskóban) rögzíti a testhez, továbbá kiállítja a vadhús-kísérő jegyet.

A fentiek elvégzése után a vadat azonnal vadbegyűjtő helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani.

2. A post mortem vizsgálat során a vizsgáló állatorvosnak el kell végezni:

a) a vad és a hozzá tartozó szervek vizuális ellenőrzését. Ha a vizuális ellenőrzés nem teszi lehetővé a vélemény megformálását, akkor laboratóriumban átfogóbb vizsgálatot kell elvégezni;[56]

b) az állag, szín és szag rendellenességeinek vizsgálatát;

c) a szervek megtapintását, amennyiben azt szükségesnek tartja;

d) a mintavétellel történő szermaradvány-elemzést, különösen, ha alapos ok indokolja. Ha az ilyen alapos ok miatt átfogóbb vizsgálat folyik, az állatorvos köteles megvárni az említett vizsgálat eredményét, mielőtt egy meghatározott vadászat során elejtett valamennyi vadat értékelné, vagy annak egy részét, amelyről a körülményeket tekintve feltételezhető, hogy ugyanazon rendellenességeket mutatják;[57]

e) az olyan jellemzők kiderítését, amelyek arra mutatnak, hogy a hús veszélyes az egészségre. Ennek hatálya elsősorban az alábbi esetekre terjed ki:

ea) az élő állatnak a vadász által jelentett rendellenes viselkedése vagy általános állapotának zavarai,

eb) daganatok vagy tályog jelenléte, ha az nagyobb számú vagy különböző belső szerveket vagy izmokat érint,

ec) ízületi gyulladás, heregyulladás, elváltozások a májban vagy a lépben,

ed) a belek vagy a köldöktáj gyulladása,

ee) idegen testek jelenléte a testüregekben, különösen a gyomorban és a belekben vagy a hólyagban, ha a mellhártya vagy a hashártya elszíneződött,

ef) jelentős mennyiségű gáz képződése a gyomor és bélrendszerben a belső szervek elszíneződésével,

eg) az izomszövetek vagy szervek színében, állagában vagy szagában mutatkozó jelentős rendellenességek,

eh) olyan nyílt törések, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a vadászattal,

ei) kóros soványság és/vagy általános, illetve helyi vizenyő,

ej) annak jelei, hogy egyes szervek nemrégiben hozzátapadtak a mellhártyához és hashártyához,

ek) egyéb nyilvánvaló nagymérvű elváltozások, mint például az elszíneződés és rothadás.

3. A vizsgáló állatorvos köteles elrendelni minden olyan vadhús elkobzását:

a) amelyen sérülések láthatók, eltekintve a vad elejtéséből származó friss sérülésektől, továbbá deformálódások vagy rendellenességek, amennyiben az említett sérülések, deformálódások vagy rendellenességek a vad húsát alkalmatlanná teszik emberi fogyasztásra, vagy veszélyt jelentenek az emberi egészségre;

b) amely olyan állatoktól származik, amelyeket nem a vadászatra vonatkozó nemzeti előírásoknak megfelelően ejtettek el;

c) amelyekre vonatkozóan a 2. e) pontban felsorolt megállapítások történtek a post mortem vizsgálat során;

d) amelyről megállapították, hogy trichinellával fertőzött.

e) ha a vadhús-kísérő irat nem felel meg e rendeletben előírtaknak.[58]

4. Kétség esetén a vizsgáló hatósági állatorvos további bemetszéseket és vizsgálatokat végezhet az állat megfelelő részein, amennyiben az szükséges a végső döntés meghozatalához.[59]

Ha a vizsgáló állatorvos megállapítja, hogy a mellékletben foglalt higiéniai előírásokat nyilvánvalóan megszegik, vagy a megfelelő egészségügyi vizsgálatot akadályozzák, jogosult megtenni minden szükséges intézkedést, beleértve az előállítási folyamat megszakítását is.

6. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[60]

A vadhús vizsgálatáról

7. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez

A vadhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából

1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

1.1. elhullás,

1.2. ha a vadászatra jogosult bizonyíthatóan elmulasztotta a rendelet 3. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét, és ez a körülmény az érdemi húsvizsgálatot lehetetlenné teszi,

1.3. a húsvizsgálathoz szükséges zsigerek

- részleges hiányánál, ha a laboratóriumi kiegészítő húsvizsgálat nem végezhető el,

- teljes hiányánál,

1.4. előrehaladott bomlás,

1.5. nagyfokú penészesedés,

1.6. betegség vagy betegség gyanúja, ha a húsvizsgálat eredménye ennek okát nem tisztázza,

1.7. nagyfokú lesoványodás,[61]

1.8. a nagyvad testének késedelmes megnyitása vagy nem kielégítő szellőztetettsége folytán létrejött állomány-, szag-, színrendellenesség,

1.9. súlyos fokú roncsoltság,

1.10. súlyos fokú, mélyre terjedő, el nem távolítható szennyezettség (bélsár, avar),

1.11. gümőkór,

1.12. streptococcosis,

1.13. pyobacillosis,

1.14. toxoplasmosis,

1.15. az izomzatban élősködők vagy fejlődési alakjaik test szerte nagyszámban és el nem távolítható módon való előfordulása,

1.16. kórokozó és feltételesen kórokozó mikrobák jelenléte az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomókban az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

1.17. üregi nyúl myxomatosisa,

1.18. mezei nyúl brucellósisa,

1.19. mezei nyúl tularaemiája, mezei nyúl staphylococcosisa,

1.20. több testtájékon jelentkező rágottság,

1.21. rágcsálók és madarak ydrsiniosisa,

1.22. madarak ornithosisa,

1.23. ha az izomzatban:

- bármiféle antibakteriális hatású anyag,

- egyéb állatgyógyászati készítmény,

- xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),

- toxikus fémek és nyomelemek,

- mikotoxinok,

- radioaktív anyag(ok)

mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja,

1.24. ha tiltott hozamnövelő szer(ek) jelenléte mutatható ki.

2. Fogyasztásra csak az elváltozott részek alkalmatlanok a következő esetekben:

2.1. az izomzatban az ember egészségére ártalmatlan belső vagy külső élősködők vagy fejlődési alakjaik kisszámú előfordulása, ha azok eltávolíthatók,

2.2. a bőr alatti kötőszövet és az izomzat jelentékeny körülírt elváltozásai,

2.3. kisebb fokú roncsoltság nagyvadnál,

2.4. kisfokú körülírt szennyezettség,

2.5. régi sérülés,

2.6. egyhelyre szorítkozó körülírt rágottság,

2.7. necrobacillosis,

2.8. mezei nyúl pasztörellózisa.

3. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az állati test, ha nem esik az 1. és 2. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá.

8. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[62]

Az elejtett vad és vadhús megjelölése

1. Az elejtett nagyvadat az elejtő nagyvad azonosító jellel jelöli meg.

2. A vadbegyűjtő helyen a vadat pánttal jelölik meg, melyen szerepel a vad fogyasztás szerinti elbírálása, a vadbe-gyűjtő hely azonosító száma és a nyilvántartásban vezetett futósorszám.

3. A húsvizsgálat elvégzése után a vadhús megjelölésére az alábbi jelzéseket kell használni:

a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minősítés esetén zöld színű pántot;

b) fogyasztásra alkalmatlan minősítés esetén piros színű pántot. A pántokon lévő számok a vadhúsfeldolgozó üzem kódszámát és a nyilvántartásban vezetett futósorszámot tartalmazzák;

c) engedélyezett vadhúsfeldolgozó üzemben a nyúzott nagyvad megjelölésére a vadhúsfeldolgozó üzem kódszámát és a "Hungaria Inspected" feliratot tartalmazó 65 mm 45 mm méretű húsbélyegzőt kell használni.

A forgalmazásra szánt nyúzott nagyvad megjelölésére a helységnevet és dátumot tartalmazó 65 45 mm méretű húsbélyegzőt kell használni.

Nagyvadnál húsbélyegzővel az alábbi helyeket kell megjelölni:

- a comb külső oldalán,

- az ágyék tájékon,

- a háton,

- a mellkason,

- a lapockán.

Szárnyas apróvadnál az alábbi helyeket kell megjelölni:

- csomagolatlan testnél a végbélnyílás előtt, a hasfal közepe táján,

- egyedi csomagolású test esetében a fóliára vagy egyéb csomagolóanyagra,

- gyűjtőcsomagolásban lévő testek esetében a gyűjtőcsomagoláson bélyegző vagy címke formájában;

d) engedélyezett vadhúsfeldolgozó üzemben a darabolt, fagyasztott húsrészek kartonos gyűjtőcsomagolásán két oldalt a c) pont szerinti húsbélyegző ragasztott nyomdai címkéjével kell a jelölést elvégezni. A címkék futósorszámot is tartalmaznak.

9. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[63]

A vadhús másodlagos húsvizsgálatáról

10. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez

A vadhús burkolása és csomagolása

1. a) a göngyölegnek (ládáknak, kartondobozoknak) meg kell felelnie valamennyi élelmiszer-higiéniai előírásnak, továbbá más jogszabályban előírtaknak:[64]

aa) nem változtathatja meg a hús érzékszervi jellemzőit,

ab) nem viheti át az emberi egészségre ártalmas anyagokat a húsra,

ac) megfelelően erősnek kell lennie ahhoz, hogy a húsnak hatékony védelmet biztosítson szállítás és kezelés közben.

b) A göngyöleg nem használható fel ismét élelmiszer csomagolására, kivéve, ha korróziómentes anyagból készül, amely könnyen tisztítható, és előzőleg tisztították és fertőtlenítették.[65]

2. Darabolt vadhús esetén e műveletet a darabolás után haladéktalanul és a tisztasági követelményeknek megfelelően kell elvégezni. Az ilyen burkolóanyagnak átlátszónak és színtelennek kell lennie, továbbá meg kell felelni az 1. aa)-ab) alpontokban foglalt feltételeknek; nem használható fel ismét csomagolásra.[66]

3. A burkolt vadhúst csomagban kell elhelyezni. Ha azonban a burkolás megfelel a csomagolás valamennyi védő feltételének, akkor nem kell átlátszónak és színtelennek lennie, továbbá nem szükséges egy második göngyölegben elhelyezni, feltéve, hogy az 1. pontban foglalt egyéb feltételek teljesülnek.[67]

4. A darabolás, csontozás, burkolás és csomagolás műveletei végezhetők ugyanazon helyiségben az alábbi feltételek mellett:

a) a helyiségnek megfelelő nagyságúnak kell lennie, továbbá olyan elrendezésűnek, hogy a műveletek tisztasága biztosítva legyen;

b) a burkoló- és csomagolóanyagot a gyártás után haladéktalanul védőborítóban lezárva kell elhelyezni; ezen borítót meg kell óvni a rongálástól az üzembe szállítás közben, és az üzemben egy elkülönített helyiségben higiénikus körülmények között kell tárolni;[68]

c) a csomagolóanyag tárolására szolgáló helyiségeknek por-, továbbá rovar- és rágcsálómentesnek kell lenniük, és a légterük nem lehet összeköttetésben olyan helyiségekkel, amelyek a hús megfertőzésére alkalmas anyagokat tartalmaznak; a göngyöleg nem tárolható a padozaton;[69]

d) a napi szükségletnek megfelelő csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell összeállítani, mielőtt azt a felhasználásra szolgáló helyiségbe szállítanák;[70]

e) a csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell a helyiségbe szállítani, és haladéktalanul fel kell használni; a hús kezelésével foglalkozó személyzet nem kezelheti a csomagolóanyagot;

f) a húst a csomagolás után haladéktalanul el kell helyezni az előírt tárolóhelyiségben.

5. A mellékletben említett csomag kizárólag azonos állatfajtától származó darabolt vadhúst tartalmazhat.

11. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez

A házinyúl húsának megjelölése, a húsbélyegzők mintái

A húsbélyegzést a húson vagy a csomagoláson a hús fogyaszthatóságának megjelölésére kell alkalmazni.

A húsbélyegzőnek tisztán, jól olvashatóan kell mutatnia a helység nevét, a vizsgálat idejét (év, hó, nap), továbbá a vizsgálatot végző állatorvos számjelzését is.

1. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölése:

2.[71]

3. Fogyasztásra alkalmatlan házinyúl hús megjelölése:

ALKALMATLAN 30 mm betűmagasság

4. Forgalmazásra szánt házinyúl hús megjelölése:[72]

5. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölésére elfogadott anyagból készült pánt (klipsz) is alkalmazható, amely a vágóhíd állatorvosi ellenőrzési számát tartalmazza.

12. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez

A házinyúl hús elbírálása a fogyaszthatóság szempontjából[73]

1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következő esetekben:

- nyulak vérzéses betegsége,

- nyúlszifilisz,

- veszettség vagy annak gyanúja,

- myxomatosis,

- gümőkór,

- yersiniosis

- Salmonella okozta septicaemia,

- pasteurellosis heveny formája,

- listeriosis,

- leptospirosis,

- toxoplasmosis,

- az izomzatban vagy zsigerekben kórokozó mikroba,

- az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyező mikroba, az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül,

- az izomzatban és a kötőszövetben nagyszámú élősködő jelenléte,

- különböző testtájékra kiterjedő nagyfokú bőralatti gennyesedés vagy testszerte előforduló tályogok,

- mérgezés esetén, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg,

- tetemes lesoványodás,

- hullaállapot (az elvérzettség teljes hiánya) vagy nagyfokban hiányos elvérzettség,

- sárgaság,

- jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga,

- mélyre terjedő fülledés, mélyre terjedő rothadás, kiterjedt penészesedés, nagyfokú avasodás,

- nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság,

- az izomzat nagyfokú véres, sávos, kocsonyás beszűrődőttsége,

- az izomzatra, csontokra vagy zsigerekre terjedő daganatok,

- ha az izomzatban

- bármiféle antibakteriális hatású anyag (antibiotikum, szulfametazin és egyéb szulfonamid, 5-nitrofurán stb.),

- egyéb állatgyógyászati készítmény,

- xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),

- toxikus fémek és nyomelemek,

- mikotoxinok,

- radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása

a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja,

- ha tiltott hozamnövelő szer(ek) jelenléte mutatható ki,

- ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be.

2.[74]

3. Fogyasztásra a nyúlhúsnak csak az elváltozott részei alkalmatlanok, ha a következő betegségek vagy elváltozások valamelyike állapítható meg:

- coccidiosis,

- borsókakór,

- tüdőpenészesedés,

- idült pasteurellosis.

4. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a nyúlhús, ha nem esik az 1. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá, valamint a 3. pont szerinti elváltozott részek eltávolítása után megmaradó húsrész.[75]

13. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[76]

Képesített vadhúsvizsgálók képzése

1. Képesített vadhúsvizsgálónak az minősül, aki részt vesz az erre a célra meghirdetett elméleti és gyakorlati képzést nyújtó tanfolyamon, a tananyagból eredményes vizsgát tesz, és erről megfelelő igazolással rendelkezik.

A képesített vadhúsvizsgáló képzése hatósági szakképzésnek minősül.

1.1. A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye minimum a külön jogszabályban meghatározott középfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettség, vagy a külön jogszabályban meghatározott hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők szakképzési követelményeinek teljesítése.

1.2. Vadhúsvizsgáló képesítést szerezhet a vadbegyűjtő hely üzemeltetője, a hivatásos vadász és a vadász.

1.3. Az oktatás szervezője az Állami Állategészségügyi Szolgálat, amely a szakmai képzést az Országos Magyar Vadászkamarával (a továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve végzi.

Az oktatásra az Állami Állategészségügyi Szolgálat és a vadászkamara által kijelölt személyek jogosultak. A vizsgabizottság tagjainak összetétele: a vadászterület szerint illetékes vadászati hatóság képviseletében 1 fő, az Állami Állategészségügyi Szolgálat képviseletében 2 fő, a vadászkamara képviseletében 1 fő.

1.4. Az oktatás írásos tananyaga a vadászkamara területi szervezeténél szerezhető be.

2. A képesített vadhúsvizsgálókat a területileg illetékes állomásnak nyilvántartásba kell vennie. Az állomás indokolt esetben elrendelheti a húsvizsgáló nyilvántartásból való törlését.

14. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez[77]

Hússzállítási igazolvány

(vadhús szállításához)