2003. évi CXV. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől."

2. § (1) Az MNB tv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze."

(2)[2]

3. § Az MNB tv. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az árfolyampolitikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli."

4. §[3]

5. § Az MNB tv. 18. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonás határnapjától számított, a 31. § (3) bekezdés szerinti időtartam alatt forgalomban lévőre átváltott pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani."

6. § Az MNB tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában."

7. § Az MNB tv. 31. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé. A hirdetményben megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.

(5) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.

(6) A hamis vagy meghamisított bankjegyeket nem szabad, a hiányos (csonka) bankjegyeket nem kell fizetésül elfogadni. A hiányos (csonka) bankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek és a posta pénztárai a hiányos (csonka) bankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült érmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve ha azoknak nemesfém tartalma van.

(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható."

8. § Az MNB tv. a 31. §-t követően a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat.

(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni.

(3) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket ellenérték nélkül át kell adni az MNB-nek.

(4) A hitelintézetek, a pénzváltók és a pénzfeldolgozók kötelesek az általuk forgalmazott, illetve feldolgozott magyar és külföldi fizetőeszközök valódiságát megvizsgálni, és a fellelt feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközöket az MNB-nek haladéktalanul megküldeni, illetőleg átadni."

9. § Az MNB tv. 41. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.

(4) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik."

10. § Az MNB tv. 49. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A monetáris tanács tagjait a köztársasági elnök kizárólag abban az esetben mentheti fel,

a) ha a monetáris tanács tagja neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek;

b) ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, így különösen, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan, elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl."

11. § Az MNB tv. 52. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik:]

"e) a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés, tapasztalatainak és tervének megtárgyalása."

12. § (1) Az MNB tv. 52/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a felügyelő bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról tájékoztatást ad a felügyelő bizottságnak."

(2) Az MNB tv. 52/A. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A felügyelő bizottság a Gt. 32. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el."

13. § Az MNB tv. 61. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:]

"a) jogszabály, illetve nemzetközi szerződés alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);"

14. § Az MNB tv. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának központi bankja, valamint az Európai Központi Bank javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.

(4) Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett számlák terhére - a téves bejegyzés helyesbítését követő sorrendben - elégítheti ki."

15. § Az MNB tv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) Az MNB a közgyűlés döntése alapján fizet a tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból osztalékot. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámoló közgyűlési elfogadását követő 8 napon belül kell teljesíteni.

(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.

(3) Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámoló közgyűlési elfogadását követő 8 napon belül megtéríti."

16. § Az MNB tv. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó."

Módosuló jogszabály

17. §[4]

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 23. § (2) bekezdése, 24. §-a, 25. §-a és a 23. §-t megelőző "Devizahatósági feladatok" alcím.

(2) E törvény 1-4. §-a, 6. §-a, 10. §-a, 14. §-a és a 17. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) E törvény 16. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 68. §-a.

19. § A 2003. évi jövedelemelszámolásra vonatkozóan az MNB tv. 2003. december 31-én hatályos 65. §-ának szabályait kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke