13/2003. (VIII. 15.) NKÖM rendelet
egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetőleg régészeti védettség megszüntetéséről
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján - a belügyminiszterrel, illetve a 2. § tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
(1) Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Budapest, II. kerület 13723/2, 13723/3, 13723/4, 13728, 13729/1, 13729/2, 13733, 13734/1, 13734/2, 13734/3, 13736, 13738, 13739, 13740, 13741, 13742, 13743, 13746, 13752, 13754, 13757, 13761/1, 13761/2, 13762, 13763, 13777/2, 13785, 13786 hrsz. alatt nyilvántartott kivett, valamint a 13731/1, 13753, 13765 és 13874/1 hrsz. alatt nyilvántartott kivett közterület művelési ágú ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a karmelita rend I. (Nagy) Lajos király által 1372-ben alapított első magyarországi rendházának maradványai (templom, kolostor és gazdasági épületek) találhatók, amelyek középkori várostörténetünk, illetve a magyar egyháztörténet szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A régészeti védelem célja a régészeti emlékek megőrzése és későbbi bemutathatóságuk biztosítása.
(3) A védetté nyilvánítást a védett területen tervezett építkezések indokolják, amelyek súlyosan veszélyeztetik az épületmaradványokat és a régészeti objektumokat.
(4)[1]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
2. §
(1)[2] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom az Érd (Pest vármegye), belterület 25002/1, 25004/1, 25015, 25016 hrsz. alatt nyilvántartott kivett, 25003/1, 25003/2, 25003/3, 25008, 25014, 25017, 25021, 25026, 25027, 25028 hrsz. alatt nyilvántartott gyep (legelő), 25019/1, 25019/2, 25020, 25044 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, 25004/2, 25004/6, 25009/2, 25009/3, 25010, 25012, 25013, 25024, 25025, 25045/1, 25045/2, 25045/3 hrsz. alatt nyilvántartott gyümölcsös, 25004/3, 25004/4, 25004/5, 25004/7, 25005, 25006, 25007, 25009/4 hrsz. alatt nyilvántartott szőlő, 25002/2 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, gyep (legelő), illetve erdő, 25002/3 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, illetve erdő, 25009/1 hrsz. alatt nyilvántartott gyümölcsös, gyep (legelő), szántó, illetve kivett, 25018 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, szőlő, illetve gyümölcsös, 25022, 25023 hrsz. alatt nyilvántartott gyümölcsös és szőlő, 25046 hrsz. alatt nyilvántartott gyep (legelő) és erdő, továbbá a Százhalombatta (Pest vármegye), külterület 016/2 hrsz. alatt nyilvántartott szőlő és gyep (legelő), 016/13 hrsz. alatt nyilvántartott erdő és gyep (legelő), 016/3, 016/6 hrsz. alatt nyilvántartott gyümölcsös, 016/4, 016/5, 016/7, 016/9, 016/10, 016/11, 016/20 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, 016/8 hrsz. alatt nyilvántartott erdő, 016/15, 016/21 hrsz. alatt nyilvántartott legelő és kivett, 016/12, 016/14, 016/16 hrsz. alatt nyilvántartott kivett művelési ágú ingatlanokat.
(2) Régészeti védőövezetté nyilvánítom a Százhalombatta, külterület 016/17 hrsz. alatt nyilvántartott legelő és kivett, továbbá a Százhalombatta, belterület 7/3, 7/4, 7/5, 7/6, 7/7, 7/8, 7/9, 7/10, 7/11, 7/12, 7/13, 7/14, 7/15, 7/16, 7/17, 7/18, 7/19, 7/20, 7/21, 7/22, 7/23, 7/24, 7/25, 7/26, 7/27, 7/28, 7/29, 7/30, 7/31, 7/32, 7/33, 7/34, 7/35, 7/36, 7/37, 7/38, 7/39, 7/40 hrsz. alatt nyilvántartott kivett művelési ágú ingatlanokat. A védőövezetté nyilvánítás célja a földvár tájképének megőrzése.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja az országban egyedülálló nagyságú, európai jelentőségű bronz- és vaskori földvár és a hozzá tartozó település védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése.
(4) A védetté nyilvánítással az 1980-1981 óta részlegesen fennálló régészeti védettség kerül kiterjesztésre, mivel az nem fedte le a régészeti lelőhely teljes ismert területét. A védetté nyilvánítást a lelőhelyen folytatott intenzív művelés indokolja, amely folyamatosan veszélyezteti a terület egyedülálló régészeti emlékeit.
(5)[3]
(6) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a kiemelten védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
(7) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
3. §
(1)[4] Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Tokod (Komárom-Esztergom vármegye) 0203/2 hrsz. alatt nyilvántartott szántó és gyep (legelő), 0204/1, 0204/2 hrsz. alatt nyilvántartott kivett és gyep (legelő), 0204/3 hrsz. alatt nyilvántartott kivett, erdő, gyep (legelő) és szántó, 0205/1, 0205/2, 0208/1 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, 0206, 0207 hrsz. alatt nyilvántartott kivett, a Tokodaltáró (Komárom-Esztergom vármegye) 2506/1, 2516/1 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, 2498, 2499, 2500, 2501, 2502, 2506/2, 2512, 2513, 2514, 2515, 2523, 2524 hrsz. alatt nyilvántartott kivett művelési ágú, természetben Tokod, Vár-berek és Tokod, Erzsébet-akna területén található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a késő római erőd, valamint a körülötte elhelyezkedő késő római-kora népvándorlás kori település védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. Az I. Valentinianus császár uralkodása alatt, a Kr. u. 4. században épült erődöt és közvetlen környékét még az 5. században is lakták, ezért a terület Pannonia provincia megszűnése után a továbbélő római és népvándorlás kori lakosság történetének kiemelkedően fontos emléke.
(3) A védetté nyilvánítást a területen folyamatosan végzett földmunka és a kivett művelési ágú, a belterület közvetlen szomszédságában fekvő ingatlanok esetleges beépítése általi veszélyeztetés indokolja.
(4)[5]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet az I. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt 0203/2, 0204/3, 0205/1, 0205/2, 0208/1, 2506/1, 2516/1 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
4. §
(1)[6] Fokozottan védett lelőhellyé nyilvánítom az Egerág (Baranya vármegye), külterület 061/2 hrsz. alatt nyilvántartott szántó művelési ágú, természetben az Egerág, Kókapart dűlőben található ingatlant.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a római kori Sopianae város külterületéhez tartozó villagazdaság maradványainak védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése.
(3) A védetté nyilvánítást a lelőhelyen végzett intenzív földművelés indokolja, amely súlyosan veszélyezteti az itt található régészeti emlékeket.
(4)[7]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
5. §
(1)[8] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Hosszúhetény (Baranya vármegye), külterület 0141/7, 0141/10, 0141/11, 0141/12, 0141/13, 0141/14, 0141/15 hrsz. alatt nyilvántartott szántó, valamint a 0141/8 és 0141/9 hrsz. alatt nyilvántartott legelő művelési ágú, természetben a Hosszúhetény, Somkerék-dűlőben található ingatlanokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a római kori Sopianae város külterületén fekvő, műemléki védelem alatt álló perisztiliumos villaépület és a hozzá tartozó villagazdaság maradványainak védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése.
(3) A védetté nyilvánítást a lelőhelyen végzett folyamatos szántás indokolja, amely súlyosan veszélyezteti az itt található régészeti emlékeket.
(4)[9]
(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt ingatlanok esetében a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
6. §
(1)[10] Fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítom a Kővágószőlős (Baranya vármegye), külterület 0222/51 hrsz. alatt nyilvántartott kivett művelési ágú, természetben a Kővágószőlős, Kajdacsi víz keleti oldalán található ingatlant.
(2) Régészeti védőövezetté nyilvánítom a 0222/50, 0235/1, 0235/2 és a 0235/3 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a régészeti védelem célja a római kori villagazdaság, az ókeresztény sírkamra, továbbá a közvetlen környezetükben található régészeti emlékek (későbronzkori település, késő római és kora népvándorlás kori temető, római kori kőhíd) maradványainak védelme, a föld feletti, illetve a föld alatti régészeti értékek megőrzése.
(4) A védetté nyilvánítás indoka az itt található régészeti értékek részleges kutatottsága, amely a régészeti emlékek fokozott védelmén keresztül biztosítható.
(5)[11]
(6) Az örökségvédelmi bírság megállapításának szempontjából a fokozottan védett régészeti lelőhelyet a II. kategóriába sorolom.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Hiller István s. k.,
a nemzeti kulturális örökség minisztere
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[2] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[3] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § b) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[4] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[6] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 3. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[8] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 3. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[9] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § e) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[10] Módosította az 1/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 3. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 79/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. § f) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.