Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

13/2003. (V. 23.) OM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem cl:

1. §

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - többször módosított -11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza."

2. §

Az R. 39/D. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott - a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó - egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - megfelel a következő feltételeknek:]

"a) a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, továbbá"

3. §

Az R. 54. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: "(9) Addig az időpontig, ameddig az integrációs felkészítés nem folyik az iskola valamennyi évfolyamán, az e rendelet 39/E. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott arányokat csak az érintett évfolyamokra járó tanulók létszáma alapján kell megállapítani."

4. §

Az R. - az e rendelet mellékleteként kiadott - 8. számú melléklettel egészül ki.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatálya.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 13/2003. (V. 23.) OM rendelethez

"8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai

1. A középfokú iskolai felvételi eljárások közös szabályai

1.1. A középfokú iskola a felvételi eljárás keretében kizárólag az általános iskolai tanulmányok során minden tanuló által elsajátítható tananyag alapján készíthet felvételi kérdéseket, feladatokat, és nem kérhet számon olyan ismeretekben való jártasságot, amelynek megszerzésére kizárólag felvételi előkészítőn volt lehetőség. A középfokú iskolai felvételi eljárásban való részvétel nem köthető előzetes felvételi előkészítőn való részvételhez.

1.2. A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a felvételi eljárás rendjét, továbbá, ha az iskola felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését. A felvételi tájékoztatóban valamennyi iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat [például általános tanterv alapján folyó oktatás, emelt szintű oktatás, szakképzésben a szakterület (a továbbiakban együtt: tagozat) megnevezését] és a tagozatot jelölő belső kódot.

1.3. A középfokú iskolák a tagozatok belső kódját az Oktatási Minisztérium által - a minisztérium hivatalos lapjában - közzétett közleményben foglaltak szerint állapítják meg. A középfokú iskolák a tagozatok belső kódját ezt követően egy hónapon belül megküldik az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) által megbízott Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak.

1.4. A középfokú iskolai felvételi kérelem benyújtása - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - központilag kiadott, és az iskoláknak az OKÉV által megküldött jelentkezési lapon történik. A jelentkezési lapot az Interneten közzé kell tenni. A jelentkezési lap az Internetről letölthető. A jelentkezési lap másolható. Ha a felvételi kérelmet az iskola által meghatározottak szerint kell benyújtani, az iskola csak olyan adatok közlését kérheti, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján kezelhet. Ha az iskola - a közoktatásról szóló törvény 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint - vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, külön lapon kérheti a jelentkező nyilatkozatát a tekintetben, hogy elfogadja-e az adott vallást, illetve világnézetet.

1.5. A felvételi kérelemre az iskola bejegyzést nem tehet, azt nem javíthatja ki. Indokolt esetben az iskola felhívja a tanuló, szülő figyelmét a hibás, elrontott adatokra, és kezdeményezi azok javítását.

1.6. A jelentkezési lapot, ha a jelentkező iskolába jár . - és e rendelet másképp nem rendelkezik - az iskola, ha nem jár iskolába, vagy tanulmányait külföldön végzi, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető középfokú iskolának.

1.7. A nagykorú, cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. A kiskorú személy jelentkezési lapját mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá - ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

1.8. Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik.

1.9. Az általános iskola minden év október 31-éig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat szóban tájékoztatja a felvételi eljárás rendjéről, a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit pedig írásban tájékoztatja az 1.7-1.8. pontban foglaltakról.

1.10. Az állami és önkormányzati feladatellátásban közreműködő iskolákban a felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra a közoktatásról szóló törvény 114. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nem háríthatok át.

1.11. A középfokú iskola - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet.

1.12. Ha a középfokú iskola a felvételi eljárás keretében szóbeli meghallgatást szervez, azon a szülő jelen lehet.

1.13. Ha a középfokú iskola a felvételi eljárás keretében írásbeli felvételi vizsgát szervez, az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait (dolgozatait) a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. A jelentkező kérelmére és költségére az iskola másolatot készít. A megtekintéshez - az írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített feladatlapokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. A középfokú iskola az írásbeli vizsga feladatlapjainak egy mintapéldányát a vizsgát követően helyben, illetve az iskola Internet honlapján elérhető formában közzéteszi.

1.14. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az igazgató gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására, s azt lehetőség szerint az észrevételt tevővel és az értékelő pedagógussal közösen, érdemben elbírálják. Ha az észrevételt tevő fenntartja észrevételét, azt az iratokkal együtt meg kell küldeni az e rendeletben meghatározott döntéshozónak, aki három munkanapon belül köteles dönteni, s döntéséről - a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíteni az igazgatót. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát.

1.15. A felvételt hirdető iskola legkésőbb az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon kifüggeszti a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezők rangsorolását az elért eredményekkel. A nyilvánosságra hozatal során a jelentkező személyes adatai akkor alkalmazhatók, ha ahhoz a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő is hozzájárult. A jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (például jelige) felhasználásával tegyék közzé az elért eredményeket. A jelentkezési lap aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy az elért eredményeket a jelentkező személyes adataival hozzák nyilvánosságra, feltéve, hogy az tartalmazza az e tényre történő figyelmeztetést, továbbá azt a tájékoztatást, hogy az elért eredmények a jelentkező által megadott egyéni adattal is nyilvánosságra hozhatók. Ha a jelentkező egyéni adat alkalmazását kéri, nyilatkozatát és az egyéni adatát a jelentkezési lapra kell ráírnia. Ha az egyéni adat a jelentkezési lapra nem lett rávezetve, az legkésőbb a felvételi eljárás befejezésének napjáig az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt személynek átadható.

1.16. A felvételi eljárásnak e mellékletben nem szabályozott kérdéseire a rendelet 26. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

1.17. Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tagozatot nem tudja elindítani, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket.

1.18. A középiskola és a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkező tanulók számára írásbeli felvételi vizsgát hirdető iskola azt központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján is megszervezheti. Az egységes írásbeli felvételit hirdető iskola vizsga szervezési szándékát és tétel igényét az előző évek jelentkezési létszámait figyelembe véve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egységes írásbelin való részvételi szándéka bejelentésével egyidejűleg közli az OKÉV-vel, az írásbeli vizsgát pedig a melléklet 2.3-2.9. pontjaiban meghatározott eljárási rend szerint, s a jelzett pontokhoz tartozó időpontokban bonyolítja le azzal az eltéréssel, hogy nincs szükség a fenntartói igazolás benyújtására.

1.19. Az Oktatási Minisztérium Arany János Tehetséggondozó programjába jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után jelentkezési lapjukat elküldik abba az "Arany János" programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola "Arany János" tagozatkódját. A tanulónak jogában áll más iskolát, tagozatot megjelölni, illetve a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

2. Felvétel a gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára

2.1. Ha a felvétel, átvétel a gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára történik, elsősorban tanulmányi eredmények alapján kell választani a jelentkezők közül. Ha ily módon nem dönthető el, hogy a jelentkezők közül ki felel meg az iskola által meghatározott tanulmányi feltételeknek, az iskola a felvételi eljárás keretében szóbeli meghallgatást szervezhet, melynek időtartama - jelentkezőnként - a húsz percet nem haladhatja meg, továbbá figyelembe veheti a 2.2. pont alapján szervezett írásbeli vizsga eredményét. E rendelkezéseket a felnőttoktatást ellátó iskolákban nem kell alkalmazni.

2.2. Amennyiben a gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára történő jelentkezési kérelmek elbírálása - a jelentkezők magas száma miatt - a 2.1. pontban foglaltak szerint nem oldható meg, az iskola a felvételi tájékoztatójában - a fenntartó egyetértésével - a felvételt, átvételt, illetve a felvételi eljárás keretében megszervezett szóbeli meghallgatást - az általános felvételi eljárást megelőzően - egységes követelmények szerint szervezett, írásbeli vizsgán (a továbbiakban: felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsga) való részvételhez kötheti. E pont alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának.

2.3. A gimnázium minden év október 31-éig - a fenntartói igazolás benyújtásával - köteles bejelenteni az OKÉV részére, ha felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát kíván tartani. Az OKÉV a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát szervező iskolák jegyzékét megküldi az általános iskoláknak, illetve közzéteszi az Oktatási Minisztérium információs rendszerében.

2.4. A vizsgázó a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgára történő jelentkezését - a központilag kiadott jelentkezési lapon - bármelyik vizsgáztató iskolába közvetlenül benyújthatja.

2.5. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákat - valamint azoknak, akik a vizsgán nem tudnak részt venni, a pótló írásbeli vizsgákat - az iskolák a tanév rendjéről szóló rendeletben megállapított időpontban szervezik. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát és a pótló írásbeli vizsgát - ha székhelyük azonos településen található - az iskolák közösen is megszervezhetik.

2.6. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákat az OKÉV által megküldött tételek felhasználásával kell szervezni. A dolgozatokat az OKÉV által megküldött javítókulcsok alapján kell kijavítani. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgák eredményeiről a vizsgát szervező iskola közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. A jelentkező kérelmére és költségére a vizsgát szervező iskola másolatot készít a dolgozatról, és azt a bélyegzőjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a jelentkezőnek. A tételeket és a megoldási kulcsokat a vizsga napját követő napon az Interneten közzé kell tenni.

2.7. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgával kapcsolatos, az 1.14. pont szerint el nem döntött észrevételeket az OKÉV bírálja el.

2.8. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredményt minden érintett iskola köteles elfogadni, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt az előzetes írásbeli vizsgán.

2.9. A tanuló a gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra történő jelentkezését - a központilag kiadott jelentkezési lapon - közvetlenül küldheti meg a kiválasztott gimnáziumnak. A tanuló több jelentkezési lapot nyújthat be.

2.10. A gimnázium kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra történő felvételi eljárásban az e melléklet 3.2-3.3. pontjában, 3.8-3.19. pontjában 3.15-3.24. pontjában, 5.1-5.3. pontjában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanuló a jelentkezési lapjának továbbításával egyidejűleg a tanulói adatlapot közvetlenül küldheti meg a Felvételi Központ részére, továbbá azzal, hogy a felvételről szóló értesítést igen, az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának. Az 5.3. pontban szabályozott jogorvoslati eljárás eredményéről csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

3. Felvétel a középiskola, szakiskola kilencedik évfolyamára

3.1. A középiskola és a szakiskola kilencedik évfolyamára a tanulók az

3.1.1. általános és a

3.1.2. rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel.

3.2. Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő tanuló több - központilag kiadott - jelentkezési lapot állíthat ki. A jelentkezési lapokon egy-egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tagozat belső kódját minden esetben fel kell tüntetni.

3.3. A jelentkezési lapon csak a tanuló hivatalos, az iskola törzslapján szereplő neve tüntethető fel. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a tanuló fényképes diákigazolványának számát (a továbbiakban a név és a diákigazolvány száma együtt: tanulói azonosító adatok). Az ideiglenes diákigazolvány száma nem tüntethető fel a jelentkezési lapon. Ha a tanuló nem rendelkezik fényképes diákigazolvánnyal, a jelentkezési lapján az általános iskola által közölt tízjegyű azonosító kódot kell feltüntetni. A tízjegyű azonosító kódot a Felvételi Központ küldi meg az általános iskolának.

3.4. A tanulónak - a jelentkezési lapon kívül - külön adatlapot is ki kell állítania, két példányban (a továbbiakban: tanulói adatlap), melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén - akkor is, ha ugyanarról az iskoláról van szó - feltüntetve továbbá a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tagozatonként kell elvégezni. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat.

3.5. A tanuló osztályfőnöke átveszi a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapokat, és ellenőrzi, hogy a tanulói azonosító adatokat; továbbá a tagozatok belső kódját helyesen tüntették-e fel a jelentkezési lapokon, valamint a tanulói adatlapokon.

3.6. Az általános iskola a tanulók által kiállított

3.6.1. jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlap egy példányát pedig a Felvételi Központnak megküldi,

3.6.2. tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megőrzi oly módon, hogy ahhoz - az e rendeletben meghatározott javítási lehetőségen kívül - ne lehessen hozzáférni.

3.7. Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt az iskolába járási kötelezettségről és az e melléklet 6.1-6.4. pontjában szabályozott eljárásról.

3.8. Az általános felvételi eljárás- függetlenül attól, hogy ki az iskola fenntartója - a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontban kezdődik és ideig tart. A jelentkező bármilyen meghallgatása, megmérettetése [(pl. felvételi vizsga, felvételi beszélgetés, játékos felmérés) a továbbiakban: felvételi meghallgatás] ebben az időszakban tartható.

3.9. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskola az általános felvételi eljárás keretében felvételi meghallgatást kíván szervezni, ennek időpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét.

3.10. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskolák által a felvételi meghallgatásra kitűzött időpontok azonos időre esnének, a jegyző, főjegyző az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi meghallgatások időpontját oly módon, hogy azok különböző napokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor azonos napon eltérő időpontok is kitűzhetők. A felvételi meghallgatás időpontja nem eshet a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott tanulmányi versenyek fordulójának időpontjaira.

3.11. Ha a felvételt hirdető iskola felvételi meghallgatást szervez, minden esetben legalább két napot köteles kijelölni ebből a célból.

3.12. Az írásbeli vizsgával kapcsolatos - az 1.14. pont szerint el nem döntött-észrevételeket a fenntartó bírálja el.

3.13. A közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján a kötelező felvételt biztosító iskola és a kijelölt iskola a tanköteles tanulót - felvételi meghallgatás nélkül - köteles felvenni.

3.14. Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás új módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tagozat írható be, illetőleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetők. Új tagozat csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Az új tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak.

3.15. A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tagozatonként elkészíti a jelentkezők ábécé sorrendbe szedett jegyzékét (a továbbiakban: jelentkezők jegyzéke), és elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak.

3.16. A középfokú iskola igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tagozatonként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az ideiglenes felvételi jegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők jegyzékébe minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását az "E" betű alkalmazásával kell beírni. Az ideiglenes felvételi jegyzéket - tájékoztatás céljából, az 1.15. pontban meghatározottak alkalmazásával - nyilvánosságra kell hozni.

3.17. A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ - elektronikus úton - kiegészítheti az ideiglenes felvételi jegyzékben található névsort.

3.18. A középfokú iskola igazgatója a 3.16. pontban meghatározottak szerint elkészíti a végleges felvételi jegyzéket, és elektronikus formában megküldi a Felvételi Központnak. Az iskola igazgatójának eddig az időpontig a végleges felvételi jegyzéket kinyomtatva, minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva meg kell küldenie a Felvételi Központnak.

3.19. Az igazgató a végleges felvételi jegyzéken - tagozatonként - feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.

3.20. Az OKÉV a felvételi jegyzékek alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, az OKÉV a tanulói adatlap alapján megállapítja, hogy melyik kapta a tanulói adatlapon a legkisebb sorszámot, és azt hagyja rajta a jelentkezést elfogadó iskola felvételi jegyzékén, a többi elfogadott jelentkezés adatait pedig törli a felvételi jegyzékről.

3.21. A felvételi jegyzéken legfeljebb annyi jelentkező maradhat, ahány tanulót az iskola az általa közölt adatok szerint fel tud venni. Ha a rangsorolt jelentkezők száma, a jegyzék felülvizsgálata után meghaladja az iskola által közölt felvehető tanulói létszámot, az OKÉV a létszám fölötti jelentkezők adatait törli a jegyzékről. Az OKÉV a jegyzéken maradókat a következők szerint állapítja meg: a legalacsonyabb sorszámból kiindulva, minden esetben a következő legalacsonyabb sorszámra lép mindaddig, ameddig a megmaradók száma el nem éri az iskola által megjelölt létszámot.

3.22. A törlés a jelentkező nevének oly módon történő áthúzásával történik, hogy ezáltal a tanulói azonosító adatok olvashatók maradjanak. Az OKÉV a felvételi jegyzéken záradék formájában feltünteti - betűvel és számmal - a törölt jelentkezések darabszámát, valamint a törölt sorszámokat.

3.23. Az OKÉV visszaküldi a tanulói adatlap alapján egyeztetett felvételi jegyzéket a felvételt hirdető középfokú iskolának.

3.24. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola - a jegyzéknek megfelelően - megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet.

3.25. Az iskola igazgatója a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

3.26. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének, továbbá az OKÉV-nek, amely a megküldött és összesített adatokat közzéteszi az Interneten, és megküldi a főjegyzők részére.

3.27. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A 3.26. pontban szabályozott rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának kell döntenie.

4. Felvétel a szakközépiskola, szakiskola szakképző évfolyamára

4.1. Ha a szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában - az általános műveltséget megalapozó oktatásban - megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.

4.2. A fegyveres erők által fenntartott iskolákba és a Belügyminisztérium által fenntartott iskolákba a tanév rendjében meghatározott időpontig lehet benyújtani a jelentkezést, a központilag kiadott jelentkezési lapon. A felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

5. A jogorvoslati eljárás

5.1. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a közoktatásról szóló törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

5.2. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több jelentkezési kérelemmel kapcsolatos döntés ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell.

5.3. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 2.10. pontban leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

6. A tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése, a beiratkozás

6.1. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét a főjegyző a felvétel évének január 31. napjáig megküldi az általános iskolának. Az általános iskola köteles azt a helyben szokásos módon közzétenni.

6.2. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, a felvétel évének június 20. napjáig értesíti a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának a) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

6.3. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját az iskolának, tanulói adatlapját pedig a Felvételi Központnak meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti az 1.11. pontban felsoroltakat.

6.4. Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére.

6.5. Az iskolai beiratkozások időpontját - a tanév rendjében megállapított keretek között - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot - a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

6.6. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját - a 6.7. pontban meghatározott kivétellel - az iskola igazgatója állapítja meg.

6.7. A 6.3. pontban meghatározott esetben a kötelező felvételt biztosító iskolába a szülő a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola minden év augusztus 5-éig köteles - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra hozni. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített.

6.8. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

7. Felvétel az alapfokú művészetoktatási intézményekbe és a kollégiumokba

7.1. Az alapfokú művészetoktatási intézményekbe külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét - figyelembe véve e rendelet 17. § (4) bekezdésében foglaltakat - az iskola igazgatója határozza meg. A kollégiumokban a jelentkezés idejéről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

7.2. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

8. Határidők

A középfokú iskolai felvételi eljárással kapcsolatos határidőket az oktatási miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg."

Tartalomjegyzék