14/2003. (VI. 19.) IM rendelet

a bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet hatálya a Be. alapján a bírósági eljárásban, illetőleg a nyomozási bíró eljárásában az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett gyorsírással, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel vagy más berendezéssel történő rögzítésére terjed ki.

2. §

(1) A bíróság elrendelheti az, eljárási cselekménynek jegyzőkönyv készítése helyett gyorsírással történő feljegyzését, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel, illetőleg más berendezéssel történő rögzítését (a továbbiakban: jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés).

(2) A bíróság elrendeli az eljárási cselekménynek jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítését az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára, feltéve, hogy az indítványt legalább három nappal a tárgyalás előtt írásban terjesztettek elő, és a terhelt, a védő vagy a sértett ezzel egyidejűleg a költséget is előlegezte.

(3) Ha jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségei meghaladják a terhelt, a védő vagy a sértett által elnöki letétbe helyezett összeget, a bíróság a különbözet előlegezésére kötelezi az indítványozót. A felmerült költség utalványozásáról külön jogszabály rendelkezik.

(4) Ha a bíróság az eljárási cselekményre a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést biztosítani nem tudja, erről rövid úton haladéktalanul tájékoztatja az indítványozót. Az indítvány fenntartása esetén az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót. A bíróság meggyőződik az indítványozó által biztosított berendezés működőképességéről, és arról, hogy az adathordozó más adatot nem tartalmaz.

(5) A bíróság az elnöki letétbe helyezett összeg visszautalása iránt intézkedik, ha az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót, vagy az indítványozó a kép- és hangfelvétel készítésére irányuló indítványt az eljárási cselekmény foganatosítása előtt visszavonja.

(6) A hivatalból, valamint az ügyész indítványára elrendelt jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségeit a bíróság előlegezi és az állam viseli.

(7) A tanácsülés anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzíteni nem lehet.

3. §

(1) A hangfelvételnek, a kép- és hangfelvételnek, illetőleg más berendezéssel készített felvételnek (a továbbiakban együtt: felvétel), valamint a gyorsírással készített feljegyzésnek tartalmaznia kell a Be. 250. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adatokat, és az eljárási cselekményt a Be. 250. §-a (3) bekezdésének megfelelően kell rögzítenie.

(2) Az eljárási cselekmény megkezdésekor és befejezésekor a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel olyan néhány másodperces felvételt kell készíteni, amelyen egyidejűleg látható az eljárási cselekmény színhelyén tartózkodó valamennyi eljárási résztvevő. A képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést ezt követően az eljárási cselekmény során úgy kell mozgatni és a látószögét változtatni, hogy biztosítsa a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetőleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését. A kép- és a hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni az elkészítés pontos idejét.

(3) A kép- és hangfelvétel készítéséről, valamint a más berendezéssel történő rögzítésről a bíróság bírósági alkalmazott segítségével gondoskodik.

(4) Ha a kihallgatott vallomását a tanács elnöke mondja hangfelvételre, azon rögzíteni kell a kihallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel.

(5) A gyorsírással készített feljegyzés az eljárási cselekmény során elhangzottak szó szerinti, illetőleg a cselekmény részletes leírással történő rögzítését jelenti.

4. §

(1) A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg felvétel alapján készült.

(2) A bíróság hivatalból, valamint az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára elrendelheti a gyorsírással készített feljegyzésről, illetőleg a felvételről szó szerinti jegyzőkönyv készítését.

(3)[1] Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a leírást végző bírósági alkalmazott a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvet aláírásával ellátva igazolja, hogy a leírást a feljegyzésnek, illetőleg a felvételnek megfelelően készítette el, és feltünteti a leírás időpontját is.

(4)[2] Ha a bíróság ítélete első fokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik, a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvre a Be. 252. §-ának (5) bekezdése az irányadó.

5. §

A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyv kiegészítésére és kijavítására a Be. 250. §-ának (5) bekezdése és a Be. 254. §-a az irányadó.

6. §

A Be. 287. §-ának (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetben az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről készült felvétel ismertetésével is folytatni lehet.

7. §

(1) Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést, illetőleg felvételt az iratokhoz kell csatolni. A különösen védett tanú kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni.

(2) Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést három évig kell őrizni. Az eljárási cselekményről készített felvételnek a megőrzéséről vagy a törléséről az írásba történt áttételt követően a bíróság rendelkezik az iratkezelési szabályzatra figyelemmel.

8. §

(1) Az eljárási cselekményről készített felvételt a tárgyaláson kívül a büntetőeljárás résztvevői az erre rendelt helyiségben, az ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetőleg tekinthetik meg.

(2) A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetőleg megtekinteni nem lehet.

9. §

(1)[3] Az eljárási cselekményről készített felvételről - átjátszás útján - az iratmegismerési joggal rendelkező eljárási résztvevők indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. A minősített adatot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek a minősített adat megismerésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt kihallgatásáról készült hangfelvételről, illetőleg kép- és hangfelvételről másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte.

(3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételről másolat nem adható.

10. §

(1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2)[4]

Dr. Hankó Faragó Miklós s. k.,

igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár