16/2003. (IV. 3.) GKM rendelet
a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának r) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet hatálya a magyar polgári légijármű lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutas-kísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) szakszolgálatot teljesítőkre terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában
a) repülési idő (blokk repülési idő):
aa) a légijármű felszállási célból - saját hajtóművel vagy vontatással - történő elmozdulásától (első fékoldástól) a repülés befejezésekor a kijelölt állóhelyre történő eljutásig (befékezésig) és az összes hajtómű leállításáig tart;
ab) váltószemélyzettel történő repülés esetében - amennyiben a váltás a repülés közben történik - a repülési idő kezdete, illetve vége a fedélzeti váltás időpontja;
ac) mezőgazdasági munkarepülés esetében a légijármű felszállásától (merevszárnyú repülőgép esetében a felszállás céljából történő fékoldást követő elmozdulástól, helikopter esetében a felszállás céljából történő elmozduláskor a futómű rugóstag kirugózásától) a légijármű leszállásáig (merevszárnyú repülőgép esetében a földet érést követően a futópálya elhagyásáig vagy az ott történő megállásig, helikopter esetében a földet érést követően a futómű rugóstag berugózásáig) tart;
b) hosszú távú repülés: olyan repülés, ahol a fel- és leszállási pont közötti távolság - közbenső leszállás nélkül - az 5000 kilométert meghaladja;
c) akklimatizált hajózó: az a hajózó, aki az időzónaváltás után legalább hatszor annyi órát eltöltött már az új időzónában, mint a helyi idő eltérése a hajózó saját helyi idejétől;
d) időzónaváltás: a munka befejezésének helyén a helyi idő több mint három órával eltér a hajózó saját helyi idejétől;
e) saját helyi idő: annak az időzónának a helyi ideje, ahol a hajózó utoljára akklimatizálttá vált;
f) váltószemélyzet: a légijármű légiüzemeltetési utasításában és a légijármű üzemben tartójának technológiai utasításában előírt minimumnál nagyobb létszámú személyzet, amely lehetővé teszi a repülés végrehajtását a repülési időre vonatkozó korlátozások betartásával úgy, hogy a légijármű folyamatos üzemeltetésében részt vevő hajózó a személyzet megfelelő képesítésű másik tagjával felváltható legyen.
A hajózó repülési idejére vonatkozó előírások
3. §
(1) A hajózó megengedett repülési ideje olyan légijárművön, amelyen a légiüzemeltetési utasításnak megfelelően
| a) | egy légijármű-vezető van: | |
| aa) egy napon (0 — 24 óra) | 6 óra | |
| ab) egy naptári hónapon belül | 100 óra | |
| ac) egy naptári negyedéven belül | 250 óra | |
| ad) egy naptári éven belül | 700 óra | |
| b) | két légijármű-vezető van, hajózó személyzeti tagon- | |
| ként: | ||
| ba) egy napon (0 — 24 óra) | 10 óra | |
| bb) egy naptári hónapon belül | 100 óra | |
| bc) egy naptári negyedéven belül | 275 óra | |
| bd) egy naptári éven belül | 900 óra | |
| c) | hosszú távú repülés esetében, két légijármű-vezető | |
| van, hajózó személyzeti tagonként: | ||
| ca )egy napon (0 — 24 óra) | 12 óra | |
| cb) egy naptári hónapon belül | 110 óra | |
| cc) egy naptári negyedéven belül | 300 óra | |
| cd) egy naptári éven belül | 900 óra | |
(2) Az egy napra megengedett repülési idő alatt végezhető felszállások száma:
a) közforgalmú repülés esetén legfeljebb 6 (hat), saját helyi idő szerinti éjszakai munka esetén 4 (négy),
b) nem közforgalmú repülés esetén (pl. munkarepülés, oktató repülés) legfeljebb 55 (ötvenöt),
c) kilenc órát meghaladó repülési idejű hosszú távú repülés esetén legfeljebb 2 (kettő).
(3) Az egy napra megengedett repülési időt saját helyi idő szerinti éjszakai munka során végzett repülés esetén 1 órával csökkenteni kell. Amennyiben a hajózó 24 órán belül közforgalmú és egyéb repülést is végez, az elvégezhető felszállások tekintetében a (2) bekezdés a) pontját kell alkalmazni.
(4) Az egy napra megengedett repülési idő és a (2) bekezdésben meghatározott felszállások száma az alábbi esetekben és mértékben növelhető:
a) a légijármű parancsnokának [Lt. 54. § (1) bekezdés, 55. §] elhatározása alapján, ha a túllépés szükségessége a repülési feladat végrehajtásának megkezdésekor még nem volt ismeretes, a repülési idő 10%-kal, a felszállások száma eggyel;
b) a légiközlekedési hatóság előzetes eseti engedélyével és az általa meghatározott biztonsági követelmények teljesítése mellett, különösen fontos repülési feladat végrehajtása érdekében, a repülési idő legfeljebb 25%-kal, a felszállások száma legfeljebb kettővel.
(5) A 24 órán belül megengedett repülési idő váltószemélyzettel történő repülés esetén sem növelhető 18 óra fölé.
(6) Időzónaváltással járó hosszú távú repülés esetében
a) amely a 11 órát meghaladja, vagy
b) a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben
a következő repülési tevékenységet csak akklimatizált hajózó hajthatja végre.
(7) Hosszú és rövid távú repülést is végrehajtó hajózó esetében a hosszú távú repülésre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni a havi, negyedéves és éves repülési időket.
4. §
(1) A légijármű üzemben tartójának - a jogszabályokban és az e rendeletben foglaltakkal összhangban - a repülés-végrehajtási kézikönyvben (RVK) kell meghatároznia a hajózok számára a felszállások számát, a repülési időt, valamint a munka- és pihenőidővel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket. A repülés-végrehajtási kézikönyvet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(2) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az általa üzemben tartott légijármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózok felszállásairól, munka-, repülési és pihenőidejéről nyilvántartás készüljön, amelynek alapján ellenőrizhető a szabályok betartása. A hajózó a nem az üzemben tartó által szervezett repüléseiről tájékoztatja a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő üzemben tartót.
(3) Az üzemben tartó köteles az általa üzemben tartott légijármű üzemeltetése kapcsán bekövetkezett, az e rendelet szabályaitól való minden eltérést 5 munkanapon belül írásban jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.
(4) Vezényelt, bérelt személyzet alkalmazása esetén a szerződésben meg kell állapodni a személyzetre vonatkozó szabályok alkalmazásáról. A szerződést a légiközlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni.
Záró rendelkezések
5. §
(1) E rendelet 2003. április 15-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 19/1992. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az azt módosító 4/1997. (IV. 4.) KHVM és 23/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - az Lt. e tárgykört szabályozó rendelkezéseivel együtt - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA, ERA és IACA által megkötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról szóló 2000/79/EK irányelvével.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter