19/2003. (XII. 19.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Kővágószőlős, 0222/51 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja az ingatlanon álló római kori villa és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum építészeti maradványainak védelme.

2. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Békéscsaba-Gerla, Bimbó utca - Jázmin út - Marx tér - Sport utca által határolt, 18002, 18003/1, 18003/2, 18004, 18005 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek az 18007, 18008, 18009, 18010/1, 18010/2, 18011/1, 18011/2, 18012/1, 18012/2, 18013, 18014, 18015/1, 18015/2, 18016/1, 18016/2, 18123, 18177/1, 18177/2, 18178, 18181, 18182/2, 18183, 18184, 18185, 18186, 18187, 18188, 18189, 18190, 18191, 18192, 18193 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 18058, 18124/2, 18182/1 helyrajzi számú közterületeknek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részeit jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az Ybl Miklós által az 1860-as évek végén, a Wenckheim család számára tervezett kastély építészeti, képzőművészeti értékeinek, valamint parkjának védelme.

3. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Erdőbénye, Kossuth utca 28. szám alatti, 102 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 22/1, 25, 26, 99, 100, 101, 103/1, 103/2, 104, 105 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 50/1 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a "Bagolyvár" néven ismert, a feltételezések szerint a XVII. században emelt épület védelme, mely a hagyományok szerint Szepsy Laczkó Máté lakóháza volt.

4. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrő, 1/2 helyrajzi szám alatti ingatlant.

(2) Műemléki környezetként a 24, 25, 26, 87, 88, 89 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a különleges alaprajzú, belső várral, központi toronnyal és öt olaszbástyával megerősített török kori végvár építészeti maradványainak védelme.

5. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Budakeszi út 23., Hárshegyi út 20., Dénes út 4. szám alatti, 10916 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 10914, 10917 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a korábbi alapokon 1860 körül emelt villaépület építészeti értékeinek, faszerkezeteinek, ősparkjának védelme.

6. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Korong utca 15. szám alatti, 31594/3 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 31592, 31593/3, 31594/1, 31594/2, 31595, 31596, 31605/4, 31605/9, 31605/10 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1911-ben Krisztián Sándor szobrászművész számára Szőke Imre tervei alapján épült műterem-lakóépület építészeti értékeinek, képzőművészeti részleteinek, kertjének védelme.

7. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Debrecen, Nagyerdei krt. 98. szám alatti, 22249/1 helyrajzi számú Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáinak épületegyüttesét. A műemléki védelem csak az e rendelet mellékletében feltüntetett helyszínrajzon meghatározott épületekre terjed ki.

(2) Műemléki környezetként a 22249/1 helyrajzi számú ingatlan többi részét, valamint a 22249/2 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1913 és 1932 között, Korb Flóris és Györgyi Dénes tervei alapján emelt eklektikus, szecessziós épületegyüttes városképi, építészeti és belsőépítészeti értékeinek védelme.

8. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Csongrád megye, Hódmezővásárhely, Szőnyi utca 2. szám alatti, 4. helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1, 13466/2, 13466/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2, 6, 5229/2, 5232, 5233, 13466/1 helyrajzi számú közterületeknek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részeit jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1897-98-ban Sándy Gyula tervei alapján, szecessziós elemekkel átszőtt historizáló stílusban emelt iskolaépület építészeti, képzőművészeti értékeinek védelme.

9. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberény, Kun utca 2. szám alatti 7612 helyrajzi számú ingatlant.

(2)[1]

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védelem célja a XIX. század közepén épült, a településre a XX. század közepéig általánosan jellemző hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit őrző lakóépület védelme.

10. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megye, Leányfalu, Móricz Zsigmond utca 115-117. szám alatti, 2100 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 2096, 2097, 2098, 2099, 2101, 2102, 2103/1, 2105, 2108/2, 2109/1, 2109/2, 2109/3, 2130, 2131, 2133, 2134 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2588 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1939-ben emelt, historizáló stílusú villaépület külső és belső építészeti értékeinek, berendezéseinek, melléképületeinek, teraszos kialakítású kertjének megőrzése.

11. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Hungária utca 19. szám alatti, 4383 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 4364, 4382, 4384/1, 4467, 4468, 4469 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1936-ban Weichinger Károly, ifj. Nendtvich Andor és Visy Zoltán tervei alapján, bauhaus stílusban épült Uránia Filmszínház építészeti és képzőművészeti értékeinek védelme.

12. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs, Perczel utca 22. és Gábor utca 1. szám alatti, 17477 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(4) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Spiegl Szigfrid által tervezett, 1912-ben épült későszecessziós Apolló Filmszínház építészeti, képzőművészeti értékeinek védelme.

13. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Csaroda, Petőfi utca 23. szám alatti, 234 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 117, 119, 120, 121, 233, 235 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 189/1 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a XIX. század második felében épült, a településre a XX. század közepéig jellemző hagyományos paraszti építőkultúra jellegzetességeit őrző lakóépület és melléképületeinek védelme.

14. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fábiánháza, Petőfi Sándor utca 23. szám alatti 182 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 180, 181, 183, 454, 455, 456, 457 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 367 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A műemléki védelem célja a XIX. század közepén épült, módos gazda által építtetett, a környéken különlegesnek számító páros-oszlopos tornáccal rendelkező lakóépület fokozott védelme.

15. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Kossuth Lajos sugárút 15, Szilágyi utca 5-7. szám alatti, 3014/1, 3014/2, 3015/1 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 2997/1, 2997/2, 2998, 2999, 3002, 3015/2, 3016, 3017, 3019, 3020 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3005 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1896-99 között Tóth Mihály tervei alapján emelt, romantikus jegyekkel alakított eklektikus stílusú egykori tűzoltólaktanya építészeti értékeinek, meghatározó városképi szerepének megőrzése.

16. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Tisza Lajos körút 24. szám alatti, 3941 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3940, 3942, 3943, 3944, 3945 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 4039 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Lang Adolf és Steinhardt Antal tervei alapján 1894-96-ban épült, Szeged meghatározó városképi szerepű fürdőépülete építészeti, szobrászati és iparművészeti értékeinek megőrzése.

17. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megye, Udvari, Batthyány utca, 48 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 47, 49/1, 63, 64, 65, 66, 67 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 278/6 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részeit jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1847-ben emelt, klasszicista stílusú evangélikus templom külső és belső építészeti értékeinek, berendezéseinek megőrzése.

18. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megye, Váralja, Kossuth utca, 127 helyrajzi számú ingatlanon álló református templomot.

(2) Műemléki környezetnek a 127 helyrajzi számú ingatlan többi részét, a 126, 128, 129, 130, 131, 132, 326, 327, 328, 329, 330 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 243/3 helyrajzi számú közterületnek a védetté nyilvánított ingatlanokkal határos részét jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1802-1807-ben emelt, barokk stílusú református templom külső és belső építészeti értékeinek, barokk berendezésének, értékes mennyezeti festésének megőrzése.

19. §

(1) Műemlékké nyilvánítom a Zala megye, Hévíz, 67/4, 67/11, 67/13, 134/2 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 09/24, 09/38, 09/39, 09/40, 09/41, 09/42, 66, 67/5, 67/7, 67/14, 67/15, 68 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja az ingatlanon álló római kori villagazdaság építészeti maradványainak védelme.

20. §

(1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarján, Árpád utca, 63. helyrajzi számú, 5800/1986 számú határozattal védetté nyilvánított ingatlan 1131 törzsszámú műemléki védettségét.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület megsemmisült.

21. §

(1)[2] A Veszprém megye, Veszprém város, 4815 hrsz.-ú (Mártírok útja) ingatlannak a 10/2000. (V. 26.) NKÖM rendelet 18. §-ával elrendelt műemléki védettségét megszüntetem, mert az ingatlan telekmegosztása következtében három önálló ingatlan jött lére, amelyek közül a 4815/2, 4815/4 hrsz.-ú ingatlanok műemléki értéket nem hordoznak.

(2)[3] Az (1) bekezdésben megjelölt telekosztás során létrejött 4815/3 hrsz.-ú ingatlanokon levő zsidó temetőt műemlékké nyilvánítom.

(3) A műemléki védelem kiterjed az ingatlanok teljes egészére, így a sírhelyekre, a ravatalozóra (szertartási ház), a temetőőr-lakásra és a kerítésre is.

(4)[4] Műemléki környezetként a 4813, 4815/4 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(5) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(6) A védetté nyilvánítás célja a veszprémi zsidóság egyetlen máig fennmaradt műemlékileg értékelhető emléke, az 1881-től használatban lévő temető értékes síremlékeinek, 1882 és 1885 között emelt építményeinek megőrzése.

22. §

Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

23. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezem az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 10/2000. (V. 26.) NKÖM rendelet 18. §-át.

Dr. Hiller István s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

Melléklet a 19/2003. (XII. 19.) NKÖM rendelethez